adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi CXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi CXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi CXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a gazdasági környezet megfelelő jogi szabályozása. Az új Megállapodás megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára.
Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás (a tovább...
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2020. évi CXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a gazdasági környezet megfelelő jogi szabályozása. Az új Megállapodás megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára.Magyarország és a Kirgiz Köztársaság között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. A Megállapodás hatálya a jövedelemadókra terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga.
A Megállapodás a szerződő felek illetékes hatóságai számára teljes körű információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy az esetleges adóügyi viták rendezése céljából kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására kerüljön sor, ha az adóztatás nem felel meg a Megállapodás rendelkezéseinek.
A Megállapodás tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD modellegyezményében és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak, valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.
A Megállapodás tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint kihirdetésére törvényben van mód.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Országgyűlés által a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról rendelkezik.A 2. §-hoz
A Megállapodás kihirdetéséről rendelkezik.A 3. §-hoz
A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövegét az 1. és a 2. mellékletek tartalmazzák.A Megállapodás főbb rendelkezései a következők:
- 2. cikk: A Megállapodás hatálya a jövedelemadókra terjed ki.
- 4. cikk: A nem természetes személyek belföldi illetőségét kettős illetőség esetén a tényleges üzletvezetés helye határozza meg.
- 5. cikk: Építkezési, szerelési tevékenység esetében 12 hónap után, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan meghatározott feltételekkel 6 hónap után keletkezik telephely.
- 8. cikk: Hajók, légi-, közúti-, és vasúti járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerzett nyereség a vállalkozás tényleges üzletvezetési helyének államában adózik.
- 10. cikk: Az osztalékra a forrásadó mértéke legfeljebb 5%, amennyiben a haszonhúzó egy olyan társaság, amely az osztalékot fizető társaság tőkéjében legalább 15 százalékos közvetlen részesedéssel bír, illetve 10% minden más esetben.
- 11. cikk: A kamat forrásadójának mértéke legfeljebb 5%.
- 12. cikk: A jogdíj forrásadójának mértéke legfeljebb 5%.
- 13. cikk 2. bekezdés: Az egyik Szerződő Állam belföldi illetőségű személyének olyan részvények elidegenítéséből származó nyeresége, amely értékének több mint 50 százaléka a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból származik, megadóztatható ebben a másik államban.
- 16. cikk 3. bekezdés: Amennyiben az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű előadóművész vagy sportoló a másik Szerződő Államban kifejtett tevékenységét teljesen vagy főként az elsőként említett Szerződő Állam közalapjaiból finanszírozzák, a jövedelem a tevékenység kifejtésének államában mentes lesz az adó alól.
- 17. cikk: Nyugdíj abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyből a nyugdíjat fizetik.
- 19. cikk 1. bekezdés: Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű vendégtanár nem adóztatható a másik államban kapott díjazás után, ha tanítás céljából két évet meg nem haladó időtartamra utazik a másik államba.
- 21. cikk 1. bekezdés: A kettős adóztatás elkerülésére kirgiz részről a beszámítás módszerét alkalmazzák.
- 24. cikk: Az információcseréről szóló rendelkezése megfelel az OECD Modellegyezmény 2008. évi felülvizsgálata szerinti teljes körű információcserének, amely kizárja a belföldi érdek hiányára hivatkozást (4. bekezdés), valamint a banktitok és a tulajdonosi érdekeltségre vonatkozó információ kiadását is kötelezővé teszi (5. bekezdés).
- 27. cikk: Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy nem részesülhet a Megállapodás nyújtotta kedvezményben, ha a másik állam megállapítja, hogy az ilyen belföldi illetőségű személy elsődleges céljainak egyike a Megállapodás kedvezményeinek megszerzése volt.
- 28. cikk: A Megállapodás hatálybalépéséről rendelkezik.
- Jegyzőkönyv: A Megállapodás szerves részét képezi, Magyarország európai uniós kötelezettségeire való utalást tartalmazza.
A 4. §-hoz
A hatálybalépéséről rendelkezik.Az 5. §-hoz
A törvény végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.