Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/13956. számú törvényjavaslat indokolással - a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

    T/13956. számú törvényjavaslat indokolással - a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a a következő (2)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben megjelölt iskolai végzettséget és szakképesítést, illetve szakképzettséget a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. A részszakképesítést és a szakképesítés-elág...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/13956. számú törvényjavaslat indokolással - a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
    2020. évi CXLVIII. törvény a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
    1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
    1. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 61. §-a a következő (2)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben megjelölt iskolai végzettséget és szakképesítést, illetve szakképzettséget a nemzeti köznevelésről szóló törvényben, a szakképzésről szóló törvényben és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni. A részszakképesítést és a szakképesítés-elágazást szakképesítésnek, a szakképesítés-ráépülést szakképesítésre épülő szakképesítésnek kell tekinteni.
    (3) 2020. január 1-jét követően az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor az emelt szintű szakképesítést e törvény szerint felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést e törvény szerint középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.
    (3a) 2020. január 1-jét követően olyan szakképesítés esetében, amelynek szakmai és vizsgakövetelménye a szakképzésben való részvétel feltételeként az alapfokú iskolai végzettség helyett a bemeneti kompetenciák meglétét is elfogadta, a szakképesítéssel rendelkező személyt a besorolás szempontjából úgy kell tekinteni, mint aki alapfokú iskolai végzettséggel is rendelkezik.
    (3b) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmajegyzékben szereplő és a Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti 5. szintű technikumi szakma megszerzését igazoló oklevéllel tanúsított képesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű szakma megszerzését igazoló szakmai bizonyítvánnyal tanúsított képesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor.
    (3c) A szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett nyilvántartásban szereplő és az MKKR szerinti 5. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető, képesítő bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést felsőfokú szakképesítésnek, az MKKR szerinti 4. szintű programkövetelmény szerint folyó szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető, képesítő bizonyítvánnyal tanúsított szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni az (1) bekezdés és a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor."
    2. §
    A Kjt. 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)-k), m) és n) pontjában a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "családpolitikáért, a gyermekek és az ifjúság védelméért" szöveg lép.
    2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
    3. §
    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. §-a a következő sz) ponttal egészül ki:
    [E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
    "sz) a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére vonatkozó adatok kivételével a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradékkal összefüggő törvényi feladatai ellátásához;"
    4. §
    Az Nytv. IV. Fejezete a következő 24/I. §-sal egészül ki:
    "24/I. §
    Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyilvántartott személyek azonosítása, ellenőrzése és adatainak pontosítása céljából - a családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, az értesítési cím adat és a nyilvántartásból kikerülés helye adatok kivételével - a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, valamint a nyilvántartás jogcíme adatokat jogosult igényelni a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől."
    5. §
    Hatályát veszti az Nytv. 21. § zs) pontja.
    3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
    6. §
    A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
    "j) az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervnek az oktatási nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja születési nevének, születési helyének és időpontjának, nemének, állampolgárságának, nyilvántartás jogcíme adatainak, lakcímének változásáról, továbbá az érintettnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülése okáról és időpontjáról;"
    4. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
    7. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    [A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]
    "k) a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerinti művészjáradékkal kapcsolatos ügyekben eljáró szerv a művészjáradék folyósítása és a jogosultság ellenőrzése érdekében a (2) bekezdés a), c) és h) pontja"
    (szerinti adatok igénylésére jogosult.)
    5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
    8. §
    A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény a következő 59/A. §-sal egészül ki:
    "59/A. §
    (1) A webtartalom archiválás keretében, webaratással történő begyűjtésének, feldolgozásának, másolásának, hosszú távú megőrzésének és webarchívumba rendezésének, továbbá felhasználásának feladatát (a továbbiakban együtt: webarchiválás) a nemzeti könyvtár látja el. A könyvtárak együttműködnek a nemzeti könyvtárral az archivált webtartalom hozzáférhetővé tételében.
    (2) Nem minősül webtartalomnak a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvény alapján archivált műsorszám és a mozgóképről szóló törvény alapján archivált filmalkotás.
    (3) A webarchiválás során a hungarikumnak minősülő webtartalmat kell archiválni. A webarchiválás alól kivételt képező webtartalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg.
    (4) A tartalomszolgáltató a webarchiválás megvalósítása érdekében együttműködik a nemzeti könyvtárral.
    (5) A nemzeti könyvtár azokat a webarchiválás során gyűjtött személyes adatokat, amelyeket a tartalomszolgáltató a weblapon nyilvánosságra hozott és a webarchiválás érdekében a nemzeti könyvtár részére szolgáltatott, közérdekű archiválás céljából kezeli.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti adatkezelés vonatkozásában az érintett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i 2016/679/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. és 18. cikkében rögzített jogait nem gyakorolhatja."
    9. §
    A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
    1. 53. § (3) bekezdésében a "gyűjteményeit és szolgáltatásait" szövegrész helyébe a "gyűjteményeit, valamint szolgáltatásait" szöveg,
    2. 70. § (1) bekezdésében a "kell előirányozni" szövegrész helyébe a "szükséges előirányozni" szöveg,
    3. 100. § (1) bekezdés e) pontjában a "jegyzékének vezetését" szövegrész helyébe a "jegyzéke vezetésének szabályait" szöveg,
    4. 1. számú melléklet a) pontjában az "1. számú mellékletében" szövegrész helyébe az "1. mellékletében" szöveg,
    5. 3. számú melléklet f) pontjában az "Országos Idegen nyelvű Könyvtár" szövegrész helyébe az "Országos Idegennyelvű Könyvtár" szöveg
    lép.
    6. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
    10. §
    A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki: (Régészeti feltárás elvégzésére jogosult)
    "g) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv,
    h) a Magyarságkutató Intézet, valamint
    i) a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kizárólag az örökségvédelmi hatástanulmányok készítéséhez végzett terepbejárás és műszeres lelőhely- és leletfelderítés esetén."
    7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
    11. §
    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az eljáró hatóság a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül folytatja le a honosítási eljárást, ha a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet akkreditálta."
    12. §
    Az elismerési törvény 60/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Az európai szakmai kártyát létrehozó eljáró hatóság az európai szakmai kártya birtokosát -annak kérésére - tájékoztatja a belső piaci információs rendszerben tárolt adatairól."
    13. §
    Az elismerési törvény 2. § (2) bekezdésében a "hatálya" szövegrész helyébe a "hatálya, a képzés külső minőségbiztosítása" szöveg lép.
    8. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
    14. §
    Hatályát veszti a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 7. § (8) bekezdésében az " , illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szervnek" szövegrész és az " , illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 6. § (5) bekezdés a) pontja szerinti szerv" szövegrész.
    9. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    15. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Amennyiben az állam helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemet ellenérték fejében szerez meg és az állami tulajdonba kerülő vagyonelem létrehozásához, értéknövelő felújításához, fejlesztéséhez központi költségvetési forrás került felhasználásra, akkor a vagyonelem vételárának megállapításánál a költségvetési forrás felhasználásával megvalósult értéknövelő beruházás, fejlesztés, felújítás értékének a felhasznált költségvetési forrással arányos részét nem lehet figyelembe venni, a becsült forgalmi értékből az értéknövelő beruházás fejlesztés, felújítás könyv szerinti értéket le kell vonni.
    (4) A vételár megállapítására vonatkozó (3) bekezdés szerinti rendelkezést az Nvtv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlása során is alkalmazni kell."
    10. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása
    16. §
    A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."
    11. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
    17. §
    A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A 21. § (1) bekezdésében meghatározott arányoknak, illetve az e szakasz (2) és (3) bekezdései alapján megkötött hatósági szerződésben a 21. § (1) bekezdése vonatkozásában meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell."
    18. §
    Az Mttv. 44. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Mttv. 44. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) A médiaszolgáltató ellenszolgáltatásként negyedévenként előre köteles médiaszolgáltatási díjat fizetni. A Hivatal a médiaszolgáltató indokolt és a fizetési határidő lejártát megelőzően előterjesztett kérelme alapján a médiaszolgáltatási díj havi rendszerességű előre történő megfizetéséről hatósági eljárásban dönt. A Hivatal a kérelem engedélyezése esetén módosítja a médiaszolgáltató nyilvántartásba vételére vonatkozó hatósági határozatát. A médiaszolgáltató a havi díj megállapítására irányuló kérelmet tizenkét hónap alatt egy alkalommal terjeszthet elő, a kérelem engedélyezése esetén a havi díj megállapítása a kérelem elbírálását követő tizenkét hónapra történik. Hálózatba kapcsolódás esetén a hálózatba kapcsolódó médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjának a hálózatos műsoridővel arányos részét a hálózatos médiaszolgáltató fizeti.
    (2a) A médiaszolgáltató esedékességet megelőzően benyújtott és indokolt kérelmére a Hivatal a médiaszolgáltatási díj megfizetése tekintetében részletfizetést engedélyezhet. Ha a médiaszolgáltató az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A részletfizetés tárgyában hozott végzés közigazgatási perben megtámadható."
    19. §
    Az Mttv. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, aki a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét."
    20. §
    Az Mttv. 63. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és az Mttv. 63. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A médiaszolgáltató a hatósági szerződésben megállapított médiaszolgáltatási díjat negyedévenként előre köteles megfizetni.
    (10) Amennyiben a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj bármely részének megfizetésével késedelembe esik, vagy a díjfizetést elmulasztja, a Médiatanács jogosult a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túlmenően a hatósági szerződést tizenöt napos határidővel felmondani. A Médiatanács - a médiaszolgáltató kérelmére vagy hivatalból - a médiaszolgáltatási díj összegét, az Mttv. 44. § (6) bekezdésében rögzített szempontok figyelembevételével, legkorábban a médiaszolgáltatási jogosultság kezdete szerinti naptári évet követő második naptári évre vonatkozóan felülvizsgálhatja. A médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási díj felülvizsgálatát legkorábban a médiaszolgáltatási jogosultság kezdete szerinti naptári évet követő naptári évben, a következő évre vonatkozóan augusztus 31. napjáig kezdeményezheti. A Médiatanács a médiaszolgáltatási díj felülvizsgálatáról legkésőbb október 31. napjáig dönt.
    (10a) A médiaszolgáltató esedékességet megelőzően benyújtott és indokolt kérelmére a Médiatanács a médiaszolgáltatási díj megfizetése tekintetében részletfizetést engedélyezhet. Ha a médiaszolgáltató az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. A részletfizetés tárgyában hozott végzés közigazgatási perben megtámadható."
    21. §
    Az Mttv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) JBE médiaszolgáltatónak minősül a közszolgálati, közösségi és tematikus médiaszolgáltató kivételével legalább húsz százalékos éves átlagos közönségaránnyal rendelkező lineáris audiovizuális médiaszolgáltató és lineáris rádiós médiaszolgáltató, feltéve, hogy legalább egy médiaszolgáltatásának éves átlagos közönségaránya eléri az öt százalékot."
    22. §
    Az Mttv. 134. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
    "(18) A Hatóság a 184. § (2) bekezdés d) pontja szerinti közfeladat ellátására a Kormány által felhatalmazott kormányzati igazgatási szervvel közszolgáltatási szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés és a hatósági feladatellátás feltétele, hogy a központi költségvetésben a feladat ellátásához a fedezet a kormányzati igazgatási szerv költségvetésében biztosított legyen, és azt a Hatóság részére átadja."
    23. §
    Az Mttv. 136. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az Alap a tárgyévre vonatkozó bevételeinek a tárgyévben fel nem használt, illetve kötelezettségvállalással le nem kötött részét - a (3b) és (3c) bekezdés szerinti esetek kivételével - a 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles a központi költségvetésbe befizetni.
    (3b) A Médiatanács az Alap vezérigazgatójának a 134. § (10) bekezdése szerinti zárszámadási törvényjavaslat benyújtásáig előterjesztett indokolt kérelmére a közszolgálati kötelezettségek jövőbeni teljesítése, a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében az Alap számára a tárgyévre vonatkozóan nyújtott források fel nem használt részéből közszolgálati tartalékot képezhet. A közszolgálati tartalék mindenkori mértéke - a (3c) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb a közszolgálati feladatok ellátására szolgáló tárgyévet megelőző évben rendelkezésre álló források 10%-a lehet. A közszolgálati tartalék kizárólag a közszolgálati feladatellátás költségeinek fedezésére használható fel.
    (3c) A Médiatanács különösen indokolt - kizárólag a közszolgálati feladatellátással összefüggő - esetben a 10%-ot meghaladó mértékű tartalék képzését is jóváhagyja, ha az valamely - előzetesen meghatározott, a közszolgálati feladatellátást szolgáló - eseti célkitűzés teljesítése érdekében szükséges, és a tartalék mértéke legfeljebb három negyedéven keresztül haladja meg a (3b) bekezdés szerinti mértéket."
    24. §
    Az Mttv. 203. § 13-14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "13. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris rádiós médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.
    14. Hálózatos médiaszolgáltató: az a lineáris rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos rádiós médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül."
    25. §
    Az Mttv. 206. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
    a) az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét biztosító alkalmazás igénybevételével összefüggő eljárási szabályokat és a feladat finanszírozásához szükséges kormányzati igazgatási szervet,
    b) az általános adatvédelmi rendelet alapján fennálló adattörlési kötelezettséget biztosító szoftver fejlesztését követően a minősített tanúsítvány kiadására feljogosított szervezet megfelelési feltételeit, a tanúsítási eljárás lefolytatásának és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjának meghatározásával kapcsolatos feltételeit."
    26. §
    Az Mttv.
    1. 36. § (1) bekezdésében a "sem haladhatja meg a nyolc percet" szövegrész helyébe a "sem haladhatja meg a tizenkét percet" szöveg, valamint a "sem haladhatja meg a hat percet" szövegrész helyébe a "sem haladhatja meg a nyolc percet" szöveg,
    2. 65. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "legfeljebb harminc napra" szövegrész helyébe a "legfeljebb száznyolcvan napra" szöveg lép.
    27. §
    Hatályát veszti az Mttv.
    1. 44. § (5) bekezdése,
    2. 65. § (1) bekezdésében a "helyi" szövegrész,
    3. 65. § (1) bekezdés a) pontja,
    4. 66. § (4) bekezdés d) pontja.
    12. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
    28. §
    (1) A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 7. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1b) Rendes taggá a levelező tag választható, kivéve, ha a rendes taggá választásra a Nemzet Művésze cím elnyerésére tekintettel, a (9) bekezdés alapján kerül sor."
    (2) Az MMA tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az MMA rendes tagjainak száma a Nemzet Művésze címet viselő rendes tagokkal együttesen legfeljebb 315 fő."
    (3) Az MMA tv. 7. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A Nemzet Művésze díjban részesített személy - az Alapszabályban rögzített feltételek mellett és az Alapszabály szerinti egyszerűsített eljárásban - a (4)-(7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának és az előzetes levelező tagság követelményének mellőzésével az MMA rendes tagjává válhat. Az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról - titkos szavazással, egyszerű többséggel - a közgyűlés dönt. A rendes tagi jogviszony kezdőnapja a közgyűlést követő nap.
    (10) Az a Nemzet Művésze címben részesített díjazott, aki a (9) bekezdés alapján nem válik rendes taggá, a továbbiakban a (4)-(8) bekezdés szerinti eljárás keretében szerezhet rendes vagy levelező tagságot azzal, hogy rendes taggá csak a levelező tag válhat."
    29. §
    Az MMA tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A közgyűlés - a 7. § (4)-(8) bekezdésében meghatározott eljárás megfelelő alkalmazásával - levelező tagokat választhat. Levelező taggá választható
    a) a nem akadémikus tag vagy
    b) az a személy, aki
    ba) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti vagy külföldi képzésben szerzett és honosított vagy elismert DLA-fokozattal vagy
    bb) az Alapszabályban meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel rendelkezik."
    30. §
    Az MMA tv. 8/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Nem akadémikus tagként felvételét kérheti az MMA-ba)
    "a) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti vagy külföldi képzésben szerzett és honosított vagy elismert DLA-fokozattal,"
    (rendelkező személy.)
    31. §
    (1) Az MMA tv. 14. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az MMA közgyűlése)
    "b) jóváhagyja a köztestület munkájáról és a magyar művészeti élet általános helyzetéről az Országgyűlés számára készített elnöki beszámoló koncepcióját;"
    (2) Az MMA tv. 14. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az MMA közgyűlése)
    "d) az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény keretei között jóváhagyja az MMA következő évi költségvetésének irányelveit és az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját;"
    32. §
    (1) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    [Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
    "c) elfogadja a köztestület éves munkájáról a Kormány részére készített elnöki tájékoztatót és a közgyűlés által jóváhagyott koncepció alapján készült, az Országgyűlésnek szóló elnöki beszámolót;
    d) megtárgyalja az MMA következő évi költségvetésének irányelveit és az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, továbbá elfogadja az MMA éves költségvetését;"
    (2) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
    "i) dönt az 5/A. § (2) bekezdése szerinti stratégiai együttműködési megállapodás megkötéséről;"
    (3) Az MMA tv. 17. § (5) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő l) és m) pontokkal egészül ki:
    [Az elnökség az (1) bekezdésben foglaltakon túl]
    "k) a költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése kivételével gyakorolja az MMA által alapított költségvetési szerv fölött azokat a jogokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a költségvetési szerv irányításának jogaiként meghatároz, e jogainak gyakorlását az Alapszabályban - részben vagy egészben - az MMA elnökére ruházhatja;
    l) jóváhagyja a felügyelő testület ügyrendjét;
    m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a közgyűlés vagy az Alapszabály a hatáskörébe utal."
    33. §
    Az MMA tv. 28/L. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Nem részesülhet művészjáradékban)
    "f) a kultúráért felelős miniszter által adományozott művészeti életpálya elismeréshez kapcsolódóan járadékban részesülő személy az e járadékban való részesítése időtartama alatt [az a)-f) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: a művészjáradék megállapítását kizáró elismerés], valamint"
    34. §
    (1) Az MMA tv. 28/M. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A művészjáradék iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni a Titkárságon)
    "a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, állandó lakcíme és tartózkodási helye, folyószámláját vezető pénzintézet neve és folyószámlaszáma, valamint az MMA Titkárságával való kapcsolattartását szolgáló telefonszáma feltüntetésével,"
    (2) Az MMA tv. 28/M. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) Ha a kérelmező a 28/L. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjára alapítja művészjáradék iránti kérelmét, és az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok egyike sem tartalmazza az adományozás indokát, akkor a kérelmező a művészjáradék iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy mely tevékenysége elismeréseképpen részesült a díjban."
    35. §
    Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/C. §-sal egészül ki:
    "30/C. §
    A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 7. § (9) bekezdését első ízben a 2022. évi Nemzet Művésze díjak odaítélését követően kell alkalmazni, azzal, hogy az MMA rendes tagjai közé való felvételét ez alkalommal - a Nemzet Művésze díj 2022. évi díjazottján kívül - a Nemzet Művésze címet a 2022. évet megelőzően elnyert díjazott is kérheti."
    36. §
    Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/D. §-sal egészül ki:
    "30/D. §
    (1) A Módtv2.-vel módosított 28/L. § (1) bekezdését, valamint a Módtv2.-vel megállapított 28/M. § (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követően indult művészjáradék megállapítása iránti ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
    (2) E törvénynek a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról szóló 2014. évi X. törvénnyel, a Módtv.-nyel, valamint a Módtv2.-vel végrehajtott módosításai nem érintik az e törvények hatálybalépését megelőzően, a mindenkor hatályos törvény rendelkezéseinek megfelelően rendes vagy levelező tagságot szerzett személyek tagsági jogviszonyának fennállását."
    37. §
    Az MMA tv.
    1. 8/B. § (3) bekezdésében az "új közgyűlési képviselő" szövegrész helyébe az "az Alapszabály szerint lép új közgyűlési képviselő, akinek megbízatása" szöveg,
    2. 8/B. § (3) bekezdésében a "hátralévő időre választható" szövegrész helyébe a "hátralévő időre szól" szöveg,
    3. 18. § (1) bekezdésében az "a választás időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül" szövegrész helyébe az "az akadémikusok közül" szöveg,
    4. 18. § (5) bekezdésében az "a közgyűlés" szövegrész helyébe az "az elnökség" szöveg,
    5. 23. §-ában az "a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok" szövegrész helyébe az "az akadémikusok" szöveg,
    6. 28/I. § (1) bekezdés a) pontjában az "időpontját" szövegrész helyébe az "időpontját, továbbá állandó lakcímét és tartózkodási helyét" szöveg,
    7. 28/L. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "személynek, aki" szövegrész helyébe a "személynek, aki - természetes személyként -" szöveg,
    8. 28/L. § (1) bekezdés b) pontja nyitó szövegrészében a "miniszter feladatkörében" szövegrész helyébe a "miniszter által jogszabályban alapított díjként, a feladatkörében" szöveg,
    9. 28/L. § (1) bekezdés c) pontjában a "természetes személy részére adományozott Pro Architectura díjban," szövegrész helyébe a "Pro Architectura díjban, Mőcsényi Mihály-díjban," szöveg,
    10. 28/M. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Titkárságon" szövegrész helyébe "az MMA Titkárságán mint az eljáró közigazgatási hatóságnál" szöveg,
    11. 28/M. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában az "a Titkárságot" szövegrész helyébe "az MMA Titkárságát" szöveg,
    12. 28/N. § (1) bekezdésében az "A Titkárság" szövegrész helyébe az "Az MMA Titkársága" szöveg,
    13. 28/N. § (2) bekezdésében az "a Titkárságnak" szövegrész helyébe az "az MMA Titkárságának" szöveg,
    14. 28/N. § (4) és (5) bekezdésében az "a Titkárság" szövegrész helyébe az "az MMA Titkársága" szöveg
    lép.
    38. §
    Hatályát veszti az MMA tv.
    a) 6. §-ában az "a 7. § (2) bekezdésében és" szövegrész,
    b) 7. § (2) bekezdése,
    c) 7. § (1b) bekezdésében a " , legkorábban a levelező taggá választása napját követő két év elteltével" szövegrész,
    d) 14. § h) és m) pontja,
    e) 17. § (3) bekezdés d) pontjában az " - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott akadémikusok közül -" szövegrész,
    f) 20. § (4) bekezdésében az " - a tagozatvezetőt választó ülés időpontjában legalább két éve megválasztott -" szövegrész,
    g) 22. § (1) bekezdésében az " , a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott" szövegrész,
    h) 25. § (1) bekezdésében az " - a közgyűlés időpontjában legalább két éve megválasztott -" szövegrész,
    i) 28/L. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az " - a Balassa Péter-díjat beleértve -" szövegrész.
    13. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
    39. §
    Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezéssel egészül ki:
    "(1) Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Fizetési kötelezettség előírása szempontjából a jogi személyek egyes típusait hátrányosan megkülönböztetni nem lehet."
    14. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    40. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."
    15. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
    41. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:
    "14/A. §
    (1) Ha az állam törvényi felhatalmazás alapján az állami közfeladat ellátását államháztartáson kívüli személy, szervezet részére adja át és a közfeladat ellátása, illetve a közfeladat ellátásának elősegítése céljából állami vagyon tulajdonjogát - törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával (a továbbiakban együtt: alapokirat) - ingyenesen átruházza, akkor az ezt magában foglaló alapokiratot kizárólag az abban erre feljogosított személyek módosíthatják, a Ptk. általános szabályai és az alapokiratban foglaltak szerint.
    (2) Az (1) bekezdés alapján állami vagyon ingyenesen átlátható szervezetnek minősülő
    a) egyházi jogi személy,
    b) nemzetiségi önkormányzat,
    c) helyi önkormányzat,
    d) közérdekű vagyonkezelő alapítvány,
    e) közhasznú jogállással rendelkező egyesület, alapítvány
    javára ruházható át.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti közfeladathoz kapcsolódóan közép- vagy hosszú távú, költségvetési éven túli év kiadási előirányzat terhére kötelezettség törvényi felhatalmazás alapján vállalható."
    42. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a következő 18/D. §-sal egészül ki:
    "18/D. §
    E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 14/A. §-át a közfeladat-ellátás és a vagyonjuttatás feltételeinek, illetve az alapokiratnak a módosítása, valamint a közép- vagy hosszú távú finanszírozás tekintetében alkalmazni kell a Módtv4. hatálybalépése napját megelőzően a Módtv4. 14/A. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelően megvalósult ingyenes vagyonjuttatás esetében is."
    43. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 19. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
    (E törvény)
    "d) 14/A. §-a és 18/D. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján"
    (sarkalatosnak minősül.)
    44. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (2) bekezdésében a "törvényben" szövegrész helyébe a "külön törvényben" szöveg lép.
    16. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
    45. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszerében a jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és abból elektronikus úton köteles adatot szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programba, a felsőoktatási információs rendszerbe vagy más, jogszabályban meghatározott rendszerbe."
    46. §
    (1) Az Nftv. 4. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az állami fenntartó kivételével az (1) bekezdés szerinti fenntartó által fenntartott intézmény esetében - eltérő megállapodás hiányában - tulajdonos az, aki az alapítói, illetve fenntartói jogot gyakorolja. A tulajdonos a fenntartói jogot e törvényben meghatározottak szerint ruházhatja át az (1) bekezdés szerinti jogosultnak. Tulajdonos csak az lehet, aki az (1) bekezdés alapján felsőoktatási intézményt alapíthat.
    (2b) Ha a felek megállapodása alapján a tulajdonos és a fenntartói jog gyakorlója eltér, az erről szóló bejelentés alapján a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv (a továbbiakban: oktatási hivatal) a tulajdonost és a fenntartói jog gyakorlóját is nyilvántartásba veszi."
    (2) Az Nftv. 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (2a) és (2b) bekezdés szerinti esetben
    a) a tulajdonos - a felsőoktatási intézménynek a kutatás és az oktatás tartalmával és módszereivel kapcsolatban, az Alaptörvényben és az e törvényben biztosított önállóságát nem sértve - gyakorolja a tulajdonost a polgári jog alapján megillető jogokat, azokat az (1) bekezdésben meghatározottak részére polgári jogi megállapodással vagy egyoldalú jognyilatkozattal ruházhatja át,
    b) a 73. § (1) bekezdése szerinti fenntartói irányítást a tulajdonos vagy - a felek eltérő megállapodása esetén - az oktatási hivatal nyilvántartásába bejegyzett fenntartó gyakorolja."
    47. §
    Az Nftv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a felsőoktatási intézmény az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja. Az állandó oktatói, kutatói karba a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének ellátásához szükséges azon oktatók és kutatók is beszámíthatók, akiket külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztat, amelyre a munka törvénykönyvének hatálya nem terjed ki."
    48. §
    Az Nftv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény és a Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény a felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a köznevelési intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával - az oktatási hivatal, a Kormány által a miniszter szakképzési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél - a szakképző intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával - a szakképzési államigazgatási szerv nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével - a köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat."
    49. §
    Az Nftv. a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
    "7/A. A felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményei és a képesítési keret
    16/A. §
    (1) A miniszter a képzési és kimeneti követelményeket - a tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit ide nem értve - hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján. A képzési és kimeneti követelmények normatív rendelkezést nem tartalmazhatnak és azok tartalma jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. A képzési és kimeneti követelmények a honlapról nem távolíthatók el, archiválásukra a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.
    (2) A közzétett képzési és kimeneti követelményeket a miniszter minősített elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A képzési és kimeneti követelményekben a közzététel időpontját és az alkalmazás kezdő dátumát fel kell tüntetni. A közzététel időpontja nem lehet korábbi, mint az időbélyegzőben szereplő naptári nap.
    (3) A képzési és kimeneti követelményeket érintő változást kizárólag felmenő rendszerben lehet bevezetni, és azt a bevezetést megelőző első tanév kezdő napjáig kell közzétenni. A képzési és kimeneti követelmények módosítása a módosítást megelőzően közzétett képzési és kimeneti követelmények szerint indított képzést nem érinti.
    (4) A képzési és kimeneti követelményekkel szemben kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezhető közigazgatási jogvita.
    16/B. §
    A miniszter hivatalos kiadványként közzéteszi a miniszter által vezetett minisztérium honlapján a képesítési keretet."
    50. §
    Az Nftv. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A (6) bekezdéstől eltérően az alapképzésben tanulmányokat folytató hallgató átvehető felsőoktatási szakképzésre."
    51. §
    Az Nftv. 48/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A magyar állami (rész)ösztöndíjban részesített személy az ezen alcímben meghatározott jogainak érvényesítése és kötelezettségeinek teljesítése során a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervvel az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (3) bekezdése alapján elektronikus úton tart kapcsolatot."
    52. §
    Az Nftv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. A hallgató kérésére nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és az érintett nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetében magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevélmelléklet közokirat."
    53. §
    Az Nftv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre. A doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos, állatorvosi, fogorvos vagy gyógyszerész szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek."
    54. §
    Az Nftv. 63. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. Az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló törvényben az egyéb szervezetekre meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács - közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül - közhasznú szervezet. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács megfelelő színvonalú működéséhez szükséges forrást a miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből kell biztosítani."
    55. §
    (1) Az Nftv. 68. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Amennyiben az oktatási hivatalnak felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, doktori képzés indítására, valamint doktori iskola létesítésére irányuló eljárásban a MAB szakértői véleményét kell beszereznie, az ügyintézési határidő a szakértői vélemény beérkezését követő napon indul."
    (2) Az Nftv. 68. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A 65. §-ban, a 66. §-ban és a 68. §-ban meghatározott eljárásokban nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a szankció alkalmazására jogosult hatóság tudomására jutásától számított három év - de legkésőbb az elkövetéstől számított öt év - eltelt."
    56. §
    Az Nftv. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A felsőoktatási intézmény rektorának nem szükséges beszereznie a MAB szakértői véleményét az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt, ha a jelölt külföldön az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagja vagy más, az ESG-nek megfelelő akkreditációs szervezet minőségbiztosítási eljárása keretében minősített intézményben
    a) eleget tett a 28. § (5) bekezdésében foglalt alkalmazási feltételeknek, vagy
    b) tudományos fokozata megszerzését követően
    ba) egyetemi tanári munkakörnek megfelelő feladatot lát vagy látott el, vagy
    bb) kiemelkedő kutatói tevékenységet végzett."
    57. §
    Az Nftv. 75. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) A rektor akadályoztatása, érintettsége vagy a rektori tisztség átmeneti betöltetlensége esetén a rektor helyettesítésére jogosult rektorhelyettes a felsőoktatási intézmény, illetve a szenátus vezetőjeként jár el, felette a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja."
    58. §
    (1) Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
    (Az állami támogatás célja)
    "c) nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátásának, d) egyes további közfeladatok ellátásának"
    (biztosítása.)
    (2) Az Nftv. 84. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az állami támogatásra az állami felsőoktatási intézmények azonos feltételek, az egyházi felsőoktatási intézmények és a magán felsőoktatási intézmények - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az állam képviseletében a miniszter és a fenntartó között létrejött megállapodás alapján válnak jogosulttá."
    59. §
    (1) Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási intézmény működéséhez. A felsőoktatási intézmény alaptevékenységének támogatása az oktatási tevékenység támogatásából, a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatásából, valamint az ezekhez igazodó mértékű fenntartási, üzemeltetési tevékenység támogatásából áll."
    (2) Az Nftv. 84/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az oktatási tevékenység támogatása elsődlegesen a (2) bekezdés szerinti megállapodásokban vállalt hallgatói létszámhoz, míg a tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása elsődlegesen az oktatók, kutatók létszámához és a (2) bekezdés szerinti megállapodásokban vállalt teljesítményhez igazodik."
    (3) Az Nftv. 84/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A 84. § (2) és (4) bekezdésében felsorolt feladatok támogatásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét az állam képviseletében a miniszter és a fenntartó - állami felsőoktatási intézmény esetén az állam képviseletében a miniszter és a felsőoktatási intézmény - hosszú távú, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló keretmegállapodásban rögzítik, amelynek hatálya alatt kötelesek három-öt év időtartamra szóló részletes feladatfinanszírozási megállapodásban megállapítani az alaptevékenység vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét és a szükséges részletszabályokat. A feladatfinanszírozási megállapodás megkötése során a miniszter a megállapodás időtartamára a 114/N. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerint vállalhat éven túli kötelezettséget. A költségvetési évek tervezése során az e bekezdésben foglalt megállapodások teljesítéséhez szükséges forrást biztosítani kell."
    60. §
    Az Nftv. 88. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az intézményi társaság alapítására, a részesedésszerzésére és a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az intézményi társaság felügyelőbizottságába egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter delegálhat. Az intézményi társaság nem állami tulajdonban álló gazdasági társaság."
    61. §
    Az Nftv. 92. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodásban rögzített összeg szerinti, a 84. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl biztosított felsőoktatási támogatásokra nem vonatkozik pénzügyi elszámolási kötelezettség. Az egyházi jogi személy e támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a felsőoktatási feladatot ellátó intézményei, illetve azok felsőoktatási feladatai támogatására fordítani.
    (1b) A miniszter az (1a) bekezdés szerinti támogatás terhére előírhatja a támogatási jogviszony keretében egyes felsőoktatási feladatok ellátásának kötelezettségét. A támogatási jogviszony keretében olyan feladat írható elő, amely szektorsemlegesen, a fenntartó személyétől függetlenül, többletfeladat keletkeztetése nélkül - kivéve, ha az valamely más feladat arányos csökkenésével jár együtt - bármely egyéb, közfinanszírozásban részesülő felsőoktatási intézmény részére is előírásra kerül.
    (1c) Az (1a) bekezdés szerinti támogatás kedvezményezettje a támogatást egyszerűsített költségterv benyújtásával igényli. A kedvezményezett a támogatás (1a) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felhasználásáról és ennek részeként az (1b) bekezdés szerinti feladatok teljesüléséről szakmai beszámolót készít, pénzügyi teljesüléséről tájékoztatást ad a támogató részére. A támogatás éves rendszerességgel történő rendelkezésre bocsátása és a felhasználásra vonatkozó éves szakmai beszámolási és pénzügyi tájékoztatási kötelezettség nem korlátozza a támogatás felhasználásának időtartamát, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséget nem keletkeztet."
    62. §
    Az Nftv. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az alap- és mesterképzés, valamint a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeinek közzétételére a hitéleti képzés tekintetében az egyházi fenntartó kezdeményezésére kerül sor."
    63. §
    Az Nftv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A magán felsőoktatási intézmény bevételeit és kiadásait a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként vagyona erejéig felel, ha pedig a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor a tulajdonos a vagyon erejéig felel. Ha a magán felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, vagyona, jogai és kötelezettségei a fenntartóra, ha pedig a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor - a felek eltérő megállapodása hiányában - a tulajdonosra szállnak."
    64. §
    Az Nftv. 57. alcíme a következő 95/B. §-sal egészül ki:
    "95/B. §
    A fenntartó által a fenntartott magán felsőoktatási intézménynek a 87. § (1) bekezdése alapján biztosított juttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
    65. §
    (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 43a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "43a. tanulmányi rendszer: a felsőoktatási intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a képzéshez, a kutatáshoz, a felsőoktatási kutatás-fejlesztési vállalkozási tevékenységhez és ezek külső kapcsolatainak megszervezéséhez, a felsőoktatási intézmény iratkezelésének biztosításához, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, hallgatói, oktatói kommunikáció biztosításához, az oktatói munka hallgatói véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve a felsőoktatási intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához, kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához, a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez, a jogszabályban, illetve a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához, a végzettek pályakövetése céljából adatvédelmi követelményekkel való összhangban kezelt személyes és különleges adatoknak a nyilvántartásához, a zárt rendszerű elektronikus távoktatás intézményi szintű biztosításához, valamint a felsőoktatási információs rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a felsőoktatási intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az ahhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, továbbá minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie;"
    (2) Az Nftv. 108. §-a a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "49. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, továbbá az oktató és hallgató együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amelynek során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer;
    50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli - valamint a tanulmányi rendszer számára közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű együttműködését."
    66. §
    (1) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
    "2. a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait és szakirányait, választható egyenrangú szakpárjait és szakirányait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait,"
    (2) Az Nftv. 110. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
    "4. a doktori képzés szabályait, a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit,"
    (3) Az Nftv. 110. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
    "b) a ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét, az alap- és mesterképzés képzési területeit, szakjait - a pedagógusképzés kivételével -, valamint a létesítés módját,"
    (4) Az Nftv. 110. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
    "c) a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítés módját,"
    (5) Az Nftv. 110. § (3) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
    "e) az egyes tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit,
    f) az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét."
    67. §
    Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/N. §-sal egészül ki:
    "114/N. §
    (1) E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 4. § (2a), (2b) és (5) bekezdése alapján az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény fenntartóját tulajdonosként 2021. február 1-ig nyilvántartásba veszi, azzal, hogy a tulajdonos, illetve a fenntartó az erről szóló megállapodás benyújtásával 2021. február 1-ig bejelentheti, ha a fenntartói jog gyakorlója a tulajdonostól eltérő személy.
    (2) E törvénynek - a Módtv2.-vel megállapított - 84. § (2) bekezdés c) és d) pontját, 84. § (3) bekezdését, 84/A. § (1), (1a) és (2) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 117/C. § (11) bekezdését 2021. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
    (3) E törvénynek - a Módtv2.-vel megállapított - 84/A. §-át a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében 2021. szeptember 1-jétől olyan módon kell alkalmazni, hogy az adott felsőoktatási intézményre tekintettel évente biztosított költségvetési hozzájárulásnak az összes felsőoktatási intézmény számára biztosított költségvetési hozzájárulás éves összegéhez viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint az 2020/2021-es tanévben az adott felsőoktatási intézményre tekintettel megállapított költségvetési hozzájárulásnak az összes felsőoktatási intézmény részére biztosított költségvetési hozzájáruláshoz viszonyított aránya.
    (4) E törvénynek - a Módtv2.-vel megállapított - 92. § (1a)-(1c) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor már létrejött támogatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell."
    68. §
    Az Nftv.
    1. 3. § (2) bekezdésében az "a Kormány" szövegrész helyébe az "az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,
    2. 4. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,
    3. 6. § (5) bekezdés a) pontjában az "a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervtől (a továbbiakban: oktatási hivatal)" szövegrész helyébe az "az oktatási hivatal" szöveg,
    4. 10. §-ában az "a Kormány megállapodásában foglaltak szerint" szövegrész helyébe a "megállapodásban" szöveg,
    5. 11. § (1) bekezdés c) pontjában a "karriertervezésben," szövegrész helyébe a "karriertervezésben, korai pályaorientációs és készségfejlesztési programokkal támogatja a középfokú oktatási rendszert, valamint a hallgatói utánpótlás biztosítását," szöveg,
    6. 13. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "rendelkezésekkel" szövegrész helyébe a "rendelkezésekkel, valamint a miniszter által meghatározott képzési és kimeneti követelményekkel" szöveg,
    7. 15. § (1) bekezdésében és 49. § (7a) bekezdés b) pontjában az "Erasmus+ és utódprogramjai" szövegrész helyébe az "Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok" szöveg,
    8. 17. § (1) bekezdésében a "tanórából áll." szövegrész helyébe a "tanórából vagy ennek megfelelő zárt rendszerű elektronikus távoktatásból áll." szöveg,
    9. 18. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "tartja nyilván" szövegrész helyébe a "tartja nyilván a tanulmányi rendszerében" szöveg,
    10. 24. § (6) bekezdés a) pontjában a "számára" szövegrész helyébe a "részére" szöveg,
    11. 27. § (3) bekezdésében a "létesítését, megszűnését" szövegrész helyébe a "létesítését, illetve megszűnését" szöveg,
    12. 28. § (5) bekezdésében a "továbbá" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg,
    13. 37. § (6) bekezdésében a "rektori" szövegrész helyébe a "37. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott magasabb vezetői" szöveg,
    14. 41/D. § (2) bekezdésében a "felvételi teljesítmény értékelését" szövegrész helyébe a "számított pontszámát" szöveg,
    15. 41/F. § (1) bekezdés b) pontjában a "visszavonta" szövegrész helyébe a "valamennyi kiválasztott jelentkezési hely tekintetében visszavonta" szöveg,
    16. 44. § (1) bekezdés a) pontjában a "külső" szövegrészek helyébe a "külső vagy belső" szöveg,
    17. 48/A. § d) pontjában az "- évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt - összegét (e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás)" szövegrész helyébe az "(e pont tekintetében a továbbiakban együtt: tartozás) -évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt - összegét" szöveg,
    18. 49. § (3) bekezdésében a "tartozó tantárgyakat" szövegrész helyébe a "tartozó tantárgyakat -ideértve a szabadon választható tárgyakat is -" szöveg,
    19. 49. § (5) bekezdésében a "kreditet, ha az összevetett" szövegrész helyébe a "kreditet, ha szabadon választható tárgyra vonatkozik vagy az összevetett" szöveg,
    20. 49. § (6) bekezdésében az "elismerheti." szövegrész helyébe az "elismerheti. A kreditátviteli bizottság eseti döntését kell alkalmazni öt évig az azonos kreditelismerésre vonatkozó kérelemnél." szöveg,
    21. 52/A. § (3) bekezdésében az "A határozatot - indokolás nélkül - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint" szövegrész helyébe az "A visszavont, érvénytelenített oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény és szükség szerint jogutódjának nevét, az oklevél sorszámát, az érvénytelenítés időpontját és okát," szöveg,
    22. 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "Szövetségét," szövegrész helyébe a "Szövetségét, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsot," szöveg,
    23. 67. § (3) bekezdés e) pontjában a "létesítésével," szövegrész helyébe a "létesítésével és doktori képzésének indításával, valamint doktori iskola új tudományágban történő képzésindításával," szöveg,
    24. 67. § (4a) bekezdésében az "a) pontjában és a" szövegrész helyébe az "a), c) és e) pontjában, valamint a" szöveg,
    25. 71/B. § (1) bekezdés d) pontjában a "létesítésére," szövegrész helyébe a "létesítésére, doktori képzésének indítására és doktori iskola új tudományágban történő képzésindítására," szöveg,
    26. 71/B. § (2) bekezdésében a "kilencven nap" szövegrész helyébe a "kilencven nap, doktori iskola létesítése és doktori iskola új tudományága nyilvántartásba vétele esetében nyolc hónap" szöveg,
    27. 76. § (4) bekezdésében az "a (1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1) és (2) bekezdésben" szöveg,
    28. 77. § (4) bekezdésében a "(7) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(7) bekezdésében" szöveg,
    29. 94. § (3) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, a "84. § (2) bekezdés a-b), valamint e) és g) pontjában" szövegrész helyébe a "84. § (2) bekezdésében" szöveg,
    30. 97. § (1) bekezdés c) pontjában a "kórházat" szövegrész helyébe a "kórházat is" szöveg,
    31. 103. § (3) bekezdésében az "intézmények" szövegrész helyébe az "intézmények -alapfeladatuk keretében -" szöveg,
    32. 108. § 5. pontjában az "időszak;" szövegrész helyébe az "időszak; doktori képzés esetén minden év szeptember 1. napjától január 31. napjáig és február 1. napjától augusztus 31. napjáig tartó oktatásszervezési időszak;" szöveg,
    33. 108. § 20. pontjában a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "miniszter rendeletében" szöveg,
    34. 108. § 40. pontjában az "időszak;" szövegrész helyébe az "időszak; doktori képzés esetén tizenkét hónapból álló oktatásszervezési időszak;" szöveg,
    35. 110. § (1) bekezdés 20. pontjában a "finanszírozásával, gazdálkodásával kapcsolatos" szövegrész helyébe a "finanszírozásával, gazdálkodásával, az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodással, a feladatfinanszírozási megállapodással kapcsolatos" szöveg,
    36. 117/C. § (11) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg, a "84. § (2) és (4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "84. § (2) és (4) bekezdésben, valamint a 84/D. §-ban" szöveg,
    37. 3. melléklet I/A. rész 4. pontjában a "(3)" szövegrész helyébe a "(2)" szöveg
    lép.
    69. §
    Hatályát veszti az Nftv.
    1. 4. § (1) bekezdés d) pontjában a " , továbbá - az e törvényben meghatározott esetben - a 95/A. § szerinti fenntartó testület" szövegrész,
    2. 14. § (3a) bekezdés b) pontjában a "2019. évi LXXX." szövegrész,
    3. 39. § (5) és (6) bekezdésében az "a Kormány vagy" szövegrész,
    4. 41/F. § (1) bekezdés a) pontja,
    5. 51. § (7) bekezdése,
    6. 67. § (1) bekezdés c) pontjában az "a 95/A. § szerinti fenntartói testületet," szövegrész,
    7. 68. § (5) bekezdés c) pontja,
    8. 85. § (3) bekezdésében a "jogszabályban meghatározott" szövegrész,
    9. 88. § (6) bekezdésében az " , illetve a 117/C. §-tól" szövegrész,
    10. 94. § (6) bekezdésében az "intézményfejlesztési," szövegrész,
    11. 95/A. §-a,
    12. 110. § (1) bekezdés 7. pontjában az "a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, szakjait, valamint a létesítéssel és az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá" szövegrész,
    13. 114/C. §-a.
    17. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
    70. §
    (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A felnőttképző
    a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
    b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére, szakképesítésére és szakképzettségére,
    c) a képzési díjra és annak költségviselőjére
    vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén a képzés befejezését követő harmincadik napig kell eleget tenni."
    (2) Az Fktv. 15. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges.
    (1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer működtetése céljából a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján
    a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek
    aa) az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának a központi kormányzati szolgáltatási busz útján történő ellenőrzését biztosítja,
    ab) az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát átadja,
    b) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja
    térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára."
    71. §
    Az Fktv. 21. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli a képzésben részt vevő személy)
    "ae) oktatási azonosító számát,"
    72. §
    Az Fktv.
    a) 2. § 6a. pontjában a "ha a képzési program a képzés elvégzését meghatározott követelményhez köti" szövegrész helyébe a "ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött" szöveg,
    b) 15. § (2) bekezdésében a "szerinti adatokról" szövegrész helyébe a "szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról" szöveg, az "ötödik" szövegrész helyébe az "ötvenedik" szöveg, a "vizsgatörzslapok nyilvántartási adatait" szövegrész helyébe az "adatokat" szöveg,
    c) 21. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "végzettségével" szövegrész helyébe a "legmagasabb iskolai végzettségével" szöveg
    lép.
    73. §
    Hatályát veszti az Fktv.
    a) 2. § 6a. pontjában az "a képzési programban meghatározottak szerint" szövegrész,
    b) 2/A. § (3) bekezdésében a "felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély nélkül, a" szövegrész,
    c) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az "és c)" szövegrész,
    d) 11. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdés g) pontjában az "és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak" szövegrész,
    e) 17. § c) pontja,
    f) 21. § (1) bekezdés a) pont af) alpontja,
    g) 21. § (3) és (4) bekezdése,
    h) 21/A. §-a.
    18. Az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény módosítása
    74. §
    Nem lép hatályba az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény 33. § (3) bekezdése.
    19. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
    75. §
    Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A közneveléssel, a szakképzéssel, a felsőoktatással, a felnőttképzéssel, az azokkal összefüggő pályakövetéssel és diplomás pályakövetéssel, továbbá a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos közfeladatok ellátásához, az érintettek jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének támogatásához, a nemzetgazdasági szintű tervezés megalapozásához, illetve az adatbiztonság biztosításához szükséges adatokat központi nyilvántartásban (a továbbiakban: oktatási nyilvántartás) kell kezelni."
    76. §
    (1) Az Onytv. 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A természetes személynek egy oktatási azonosító száma lehet, továbbá egy oktatási azonosító számhoz egy természetes személy tartozhat."
    (2) Az Onytv. 3/A. § (2) bekezdés 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján]
    "b) hallgatói jogviszonyban áll vagy részére a felsőoktatási intézmény oklevelet adott ki a felsőfokú tanulmányok lezárását követően,"
    (3) Az Onytv. 3/A. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:
    (Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki) "5. részére oktatási igazolvány kerül kibocsátásra."
    (4) Az Onytv. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A kiadott oktatási azonosító számot az azt igénylő köznevelési intézmény, szakképző intézmény, felsőoktatási intézmény, illetve felnőttképző számára az oktatási nyilvántartás 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szakrendszere útján kell elérhetővé tenni és egyidejűleg át kell adni a pályakövetési rendszer részére."
    77. §
    Az Onytv. 1. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:
    "3/B. §
    Törvény eltérő rendelkezése hiányában az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban szereplő személy adatait az oktatási nyilvántartásba történő legelső bejegyzést követő nyolcvanadik év utolsó napjával, elhunyt személy esetén a halál tényének az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv tudomására jutásától számított ötödik év utolsó napjával személyteleníti."
    78. §
    Az Onytv. 2. alcíme a következő 3/C. §-sal egészül ki:
    "3/C. §
    Az oktatási személyi nyilvántartás az oktatási nyilvántartás 2. § a)-m) pontjában meghatározott adatokat tartalmazó szakrendszer, amely biztosítja a 4. § (1) bekezdése szerinti szakrendszerek részére ezen adatok átadását, illetve ezen adatokkal való egyezőség ellenőrzését."
    79. §
    (1) Az Onytv. 4. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (Az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai:)
    "j) a diplomás pályakövetési rendszer (a továbbiakban: DPR)."
    (2) Az Onytv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az oktatási nyilvántartás egyes szakrendszerei, valamint annak egyes alrendszerei célhoz kötötten, álnevesített formában, szakpolitikai stratégiai döntés-előkészítés, elemzés, tervezés céljából összekapcsolhatók, továbbá az azokban kezelt adatok célhoz kötötten egymás között átadhatók."
    (3) Az Onytv. 4. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A köznevelés információs rendszerének a (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti alrendszereiből, valamint az (1) bekezdés c), g), i) és j pontja szerinti szakrendszerekből az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által létrehozott, egyéni szinten, de személyazonosításra alkalmatlan módon meghatározott adatokat tartalmazó kutatói adatbázisok létrehozhatók. Az így létrehozott kutatói adatbázisok tudományos kutatási és statisztikai célból, célhoz kötötten átadhatók tudományos kutatási tevékenységet végző költségvetési szervnek."
    80. §
    Az Onytv. 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:
    "4/A. §
    Az érintett
    a) a felsőoktatási információs rendszerben tárolt, 3. melléklet II. rész és IV. rész 1-22. pontja szerinti személyes adatainak helyesbítését, az adatkezelés korlátozását, az adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől, a Tempus Közalapítványtól vagy a Klebelsberg Központtól,
    b) a felsőoktatási információs rendszerben tárolt, 3. melléklet IV. rész 23. pontja szerinti személyes adatainak helyesbítését, az adatkezelés korlátozását az adatot szolgáltató Diákhitel Központtól,
    c) az Nftv. 48/A-48/S. §-a szerinti magyar állami ösztöndíjas kötelezettségei nyomon követéséhez a felsőoktatási információs rendszeren keresztül kapott, a 3. melléklet II. része és IV. rész 1-22. pontja szerinti személyes adatainak helyesbítését a felsőoktatási információs rendszerbe adatot szolgáltató felsőoktatási intézménytől,
    d) az Nftv. 48/A-48/S. §-a szerinti magyar állami ösztöndíjas kötelezettségei nyomon követéséhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság által vezetett nyilvántartásból kapott személyes adatainak helyesbítését a 6. § (5) bekezdésében meghatározott hatóságtól
    jogosult kérni."
    81. §
    Az Onytv. 3. alcíme a következő 5. §-sal egészül ki:
    "5. §
    (1) Az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott adatkezelő (a továbbiakban: adatszolgáltató) az e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott adatot szolgáltat az oktatási nyilvántartásba. Az adatszolgáltató és az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv megállapodása alapján az adatszolgáltatás elektronikus adatkapcsolaton keresztül történő adatátadással is történhet.
    (2) Az adatszolgáltató az érintett azonosításához szükséges - a 2. § a)-j) és l) pontjában, valamint a 3. § (1) bekezdésében foglalt - adatokat az érintett sikeres azonosításáig kezeli és az azonosítás céljából továbbítja az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv részére.
    (3) Az adatszolgáltató felel az általa szolgáltatott adatok pontosságáért."
    82. §
    Az Onytv. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartás részére az államilag elismert nyelvvizsgaközpont szolgáltatja a vizsgázó 6. melléklet a) és d) pontjában meghatározott adatait.
    (7) A Diákhitel Központ - a képzési hitelt felvevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy oktatási azonosító száma alapján - a képzési hitel igénybevételéről, az igényelt hitelösszegről, a képzési hitel folyósításának felfüggesztéséről folyamatosan adatot szolgáltat a szakképzési információs rendszerbe, illetve a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe."
    83. §
    Az Onytv. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "6/A. §
    (1) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartás 4. § (1) bekezdés a)-d) és h) pontja szerinti szakrendszerében szereplő adatok közül elektronikus adatkapcsolaton keresztül - az érintett oktatási azonosító számának összevetése útján - veszi át az érintett 2. § a)-h) pontjában meghatározott adatait, továbbá az érintett
    a) érettségi vizsgájára vonatkozóan az 1. melléklet IV. rész 2. pontjában meghatározott adatait,
    b) szakmai oktatására vonatkozóan az 1/A. melléklet II. rész 1. pont e) és f) alpontjában, a felnőttképzés keretében szervezett részszakmára felkészítő szakmai oktatására, szakmai képzésére és más oktatásban, illetve képzésben való részvételére vonatkozóan a 3/A. melléklet II. rész 2. pont a) és c) alpontjában meghatározott adatait,
    c) megszerzett középfokú szakképzettségére, illetve szakképesítésére vonatkozóan az 1/A. melléklet IV. részében meghatározott adatait,
    d) megszerzett felsőfokú szakképzettségére vonatkozóan a 3. melléklet IV. rész 5., 6., 12. és 18. pontjában meghatározott adatait,
    e) nyelvvizsgájára vonatkozóan a 6. melléklet b) pont ba), bb), bd), be) és bg) alpontjában és c) pont cc) alpontjában meghatározott adatait,
    f) hallgatói hitelére vonatkozóan a 3. melléklet IV. rész 23. pontjára, képzési hitelére vonatkozóan az 1/A. melléklet II. rész 1. pont r) alpontjában és a 3/A. melléklet II. rész 2. pont c) alpontjában meghatározott adatait
    a pályakövetési rendszerbe.
    (2) A pályakövetési rendszer működtetése céljából - a pályakövetéssel érintett személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján - az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv megkeresése alapján
    a) az állami foglalkoztatási szerv az érintett számára nyújtott álláskeresési ellátás vagy foglalkoztatást elősegítő más támogatás mértékét, megváltozott munkaképességének tényét, az álláskeresőként való nyilvántartásba vételének és abból való törlésének időpontját, valamint utolsó munkakörének a foglalkozások egységes osztályozási rendszere szerinti besorolását,
    b) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott adatokat,
    c) a központi családtámogatási szerv a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 49/B. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,
    d) az állami adóhatóság - a rendelkezésére álló legutolsó bejelentés, illetve bevallás alapján - az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 5., 9. és 18. pontjában, valamint 1. melléklet 7. pontjában meghatározott adatokat,
    e) az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdés c), e) és i) pontjában meghatározott adatokat
    a pályakövetési rendszerbe - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - átadja.
    (3) A (2) bekezdés szerinti adatokat térítésmentesen és olyan titkosítási módszerrel kell biztosítani, amely az adat megismerését kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon teszi lehetővé.
    (4) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az érintettek között egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes és személyazonosításra alkalmatlan módon online kérdőíves felmérést is folytathat.
    (5) A pályakövetési rendszerben nyilvántartott adatok személyazonosításra alkalmatlan módon dolgozhatók fel és hozhatók nyilvánosságra."
    84. §
    Az Onytv. 3. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
    "6/B. §
    (1) A DPR célja a felsőoktatásban tanuló és végzett hallgatók munkaerőpiaci nyomonkövetése, a munkaerőpiacra lépésük korai szakaszának elemzése. A DPR Frissdiplomás Kutatás és Hallgatói Kutatás online kérdőíves kutatási moduljai az oktatásért felelős miniszter által meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazzák.
    (2) A DPR Hallgatói Kutatás modulja esetében a kötelező intézményi adatszolgáltatás a jogviszonyban álló hallgatók, a Frissdiplomás Kutatás modulja esetében a vizsgált időszakot megelőző első és ötödik év között abszolutóriumot szerzettek körében egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes online kérdőíves vizsgálat alapján történik.
    (3) A DPR a felsőoktatási információs rendszerbe adatot közöl a Kormány rendeletében meghatározott módszertan alapján.
    (4) Az online kérdőíves vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló formájában a felsőoktatási intézmény a honlapján nyilvánosságra hozza."
    85. §
    (1) Az Onytv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával való összevetéssel elektronikus úton kell ellenőrizni."
    (2) Az Onytv. 7. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9a) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a feladatkörébe tartozó tanulmányi és művészeti versenyek nyilvántartásából történeti, tudományos célból, valamint a tehetséggondozó versenyek népszerűsítése céljából jogosult nyilvánosságra hozni az egyes versenyeken helyezést elért versenyzők nevét, évfolyamát és osztályát, a versenyen elért eredményét, a versenyzőt nevező iskola, illetve feladatellátási helyének nevét, OM azonosítóját és a felkészítő tanárok nevét."
    (3) Az Onytv. 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) A személyazonosításra alkalmas adatokat az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a középfokú felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb az adott év szeptember 15-éig törli a középfokú felvételi eljárás megszervezéséhez szükséges adatok nyilvántartásából, illetve a felvételi eljárás lezárását követően legkésőbb szeptember 15-éig a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat megsemmisíti."
    (4) Az Onytv. 7. §-a a következő (30)-(35) bekezdéssel egészül ki:
    "(30) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszeréből az igazolványok érvényességére vonatkozóan adatot szolgáltat az oktatási igazolványokhoz kapcsolódó kedvezmények szervezője és a kedvezmények nyújtói részére.
    (31) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyelvvizsgák nyelvvizsgaanyakönyveinek nyilvántartásából előzetes regisztrációt követően
    a) a felsőoktatási intézmény számára visszaigazolja az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgató nyelvvizsgájának hitelességét,
    b) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban a munkáltató részére továbbíthatja a nyelvvizsga hitelességére vonatkozó adatot.
    (32) Az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatban az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése esetén a kérelmező vonatkozásában - 2018. január 1-jét követően kiállított valamennyi nyelvvizsga-bizonyítványra, továbbá a kérelemben megjelölt, e dátumot megelőzően kiállított részvizsga-bizonyítványra kiterjedően - a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közli a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában szereplő következő adatokat:
    a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,
    b) a vizsgaközpont és vizsgahely megnevezése,
    c) a vizsga neve, szintje és típusa,
    d) a vizsga helye és napja,
    e) a vizsga eredménye,
    f) a vizsga anyakönyvi száma,
    g) a bizonyítvány kiállításának napja és
    h) a bizonyítvány száma.
    (33) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése esetén a kérelmező vonatkozásában - 2018. január 1-jét követően kiállított valamennyi nyelvvizsga egyenértékűségi záradékkal ellátott emelt szintű, idegen nyelvi érettségi vizsgára kiterjedően - a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közli a kiadott érettségi bizonyítványokról, tanúsítványokról vezetett nyilvántartásban szereplő következő adatokat:
    a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,
    b) a bizonyítvány, tanúsítvány száma,
    c) a bizonyítványt, tanúsítványt kiállító intézmény neve,
    d) a bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja,
    e) a vizsgatárgy neve és szintje,
    f) a vizsga eredménye és
    g) a nyelvvizsga-egyenértékűségi záradék.
    (34) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresése esetén a kérelmező vonatkozásában - 2018. január 1-jét követően kiállított valamennyi honosítási határozatra kiterjedően - a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül közli a következő adatokat:
    a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatai,
    b) a vizsga neve, szintje és típusa,
    c) a honosítási határozat kiállításának napja és
    d) a honosítási határozat sorszáma.
    (35) A (30)-(34) bekezdés szerinti adatok átadásának rendjét az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv együttműködési megállapodásban határozza meg."
    86. §
    (1) Az Onytv. 8. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "1a. az oktatási nyilvántartás, illetve annak szakrendszerei, alrendszerei működésére, az adatszolgáltatás rendjére vonatkozó szabályokat,"
    (2) Az Onytv. 8. § (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "3. a DPR tekintetében az adatszolgáltatás pontos meghatározására, határidejére, gyakoriságára, módjára, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani leírásra, a kérdőívre vonatkozó szabályok közzétételére, valamint az online kérdőíves vizsgálatok eredményeit összefoglaló jelentés formájára, nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szabályokat."
    87. §
    Az Onytv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:
    "9/B. §
    E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvénnyel megállapított 3/A. § (3) bekezdése alapján az oktatási azonosító szám pályakövetési rendszerbe történő átadását első alkalommal 2021. február 28-áig kell az e napig kiadott oktatási azonosító számokra vonatkozóan végrehajtani."
    88. §
    (1) Az Onytv. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    (2) Az Onytv. 3/A. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
    (3) Az Onytv. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
    (4) Az Onytv. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
    (5) Az Onytv. 6. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
    89. §
    Az Onytv.
    1. 2. § n) pontjában az "a" szövegrész helyébe az "a 4. § (1) bekezdése szerinti" szöveg,
    2. 3. § (3) bekezdésében az "a)-h) és l)" szövegrész helyébe az "a)-h) és j)-k)" szöveg,
    3. 6. § (4) bekezdés b) pontjában az "adatot," szövegrész helyébe az "adatot, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szolgáltatja az általa kezelt, a 3. melléklet IV. rész 21. pontja szerinti adatot," szöveg,
    4. 6. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj" szöveg,
    5. 6. § (5) bekezdés b) pontjában a "csecsemőgondozási díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjnak, az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak" szöveg,
    6. 7. § (15a) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "3/A. melléklet II. rész 2. pont a), c) és f) alpontjában és 3. pont a), c), d) és e) alpontjában meghatározott adata és a 2. § a)-j) pontja szerinti adata" szövegrész helyébe a "3/A. melléklet II. rész 1. pont a) és b) alpontjában és 2. pont b)-d) alpontjában meghatározott adatok" szöveg,
    7. 7. § (15a) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "2. pont d) alpontjában" szövegrész helyébe az "1. pont b) alpontjában" szöveg,
    8. 7. § (15a) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "3. pont a) és d) alpontjában" szövegrész helyébe a "2. pont b) és d) alpontjában" szöveg,
    9. 7. § (18) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe a "három" szöveg,
    10. 7. § (21) bekezdésében a "külföldiek " szövegrész helyébe a "külföldiek, valamint a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt.-nek az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak elnevezésű ösztöndíjában részesülő külföldiek" szöveg,
    11. 1. melléklet IV. rész 2. pont 2.3. alpont a) alpontjában az "azonosítója" szövegrész helyébe az "azonosító száma" szöveg,
    12. 1. melléklet XIII. rész 1. pont nyitó szövegrészében a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "nyilvántartása 2001. szeptember 1-jétől kezdődően" szöveg,
    13. 1/A. melléklet
    a) 1. pontjában az "az I. rész b) és j) pontjában" szövegrész helyébe az "a II. rész 1. pont j) alpontjában" szöveg,
    b) II. rész 1. pont r) alpontjában a "hitelre" szövegrész helyébe a "hitel" szöveg, a "tényére" szövegrész helyébe a "tényére és típusára" szöveg,
    14. 3. melléklet I. rész nyitó szövegrészében az "alábbi" szövegrész helyébe az "alábbi - 2006. február 1-jén, illetve az ezt követően fennálló -" szöveg,
    15. 3. melléklet II. rész nyitó szövegrészében az "az alábbi személyes adatokat" szövegrész helyébe az "a 2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített alkalmazotti jogviszonnyal rendelkező személyek alábbi személyes adatait" szöveg,
    16. 3. melléklet IV. rész nyitó szövegrészében a "hallgató" szövegrész helyébe a "2006. február 1-jén folyamatban lévő, illetve az ezt követően létesített hallgatói vagy doktorjelölti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a 2006. február 1-jén vagy azután oklevelet szerzett személyek" szöveg,
    17. 3/A. melléklet 1. pontjában az "Az I. és II. részben" szövegrész helyébe az "Az I-III. részben" szöveg,
    18. 3/A. melléklet I. rész 1. pont a) alpontjában az "adatát" szövegrész helyébe az "adatait" szöveg,
    19. 5. melléklet nyitó szövegrészében az "a (volt)" szövegrész helyébe a "2012. augusztus 1-jétől kezdődően a (volt)" szöveg,
    20. 6. melléklet nyitó szövegrészében a "nyilvántartása" szövegrész helyébe a "nyilvántartása közhiteles nyilvántartásként - ide nem értve a vizsgázó oktatási azonosítóját - 2000. január 1-je óta" szöveg,
    21. 6. melléklet a) pontjában az "azonosítója" szövegrész helyébe az "azonosító száma" szöveg
    lép.
    90. §
    Hatályát veszti az Onytv.
    a) 3/A. § (2) bekezdés 3. pont f) alpontja,
    b) 7. § (25) bekezdése,
    c) 3. melléklet II. rész 14. pontja,
    d) 3. melléklet III. rész záró szövegrésze,
    e) 3. melléklet IV. rész 2. pontjában a "telefonszáma," szövegrész,
    f) 3. melléklet IV. rész 13. pontja,
    g) 3/A. melléklet 1. pontjában az "- az I. rész b) és j) pontjában meghatározott adatok kivételével -" szövegrész,
    h) 3/A. melléklet I. rész 1. pont b) alpontja,
    i) 6. melléklet b) pont bj) alpontja.
    20. A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása
    91. §
    A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vatv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az alapító okiratban foglaltak szerint az alapító, illetve a csatlakozó a vagyonkezelő alapítvány részére - az alapításkor vagy csatlakozáskor vállalt és annak megfelelően teljesített vagyonrendelésen felül - további vagyon rendelkezésre bocsátását is vállalhatja azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással a vagyonkezelő alapítvány alapításkor, illetve csatlakozáskor rendelt vagyonát növelje. E vagyonnövelésre megfelelően alkalmazni kell a (2) és a (4) bekezdés rendelkezését."
    92. §
    A Vatv. 7. alcíme a következő 10/C. §-sal egészül ki:
    "10/C. §
    A 10/A. § és 10/B. § szerinti vagyoni juttatás a 3. § (6) bekezdése szerinti vagyonnövelésnek minősül."
    93. §
    A Vatv. a következő 8/A. alcímmel egészül ki:
    "8/A. Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány
    11/A. §
    (1) Ezen alcím rendelkezései arra a közérdekű vagyonkezelő alapítványra terjednek ki, amely közfeladatot lát el, és amelyet e törvény az 1. mellékletben közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként azzá minősít.
    (2) E törvény 1. melléklete tartalmazza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felsorolását.
    11/B. §
    A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványra e törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    11/C. §
    A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapító okiratának tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül."
    94. §
    (1) A Vatv. a 6. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
    (2) A Vatv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
    (3) A Vatv. 1. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
    21. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
    95. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Állami felsőoktatási intézmény szakképző intézmény fenntartói jogait a szakképzésért felelős miniszter hozzájárulásával gyakorolhatja."
    96. §
    Az Szkt. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hatósági ellenőrzést az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kell végezni. A hatósági ellenőrzés lefolytatására jogosult közigazgatási szankcióként figyelmeztetést, közigazgatási bírságot, a duális képzőhellyel szemben figyelmeztetést, közigazgatási bírságot vagy annak kiszabását követő két éven belül azonos jogsértés esetén a szakirányú oktatás folytatásától legfeljebb három évre történő eltiltást alkalmazhat."
    97. §
    Az Szkt. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az Alap képzési alaprésze tartalmazza a szakképzéshez kapcsolódó feladatok ellátására, a szakképzés megszervezéséhez, működtetéséhez és fejlesztéséhez nyújtható támogatások, valamint a szakképző intézmény tanulója számára járó ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás kifizetésének előirányzati fedezetét."
    98. §
    Az Szkt. 123. § (2) bekezdése a következő 39a. és 39b. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "39a. a szakképzés irányításának és a szakképzésért felelős miniszter e törvényben meghatározott feladatai végrehajtásának részletes szabályait,
    39b. a szakképzési tankönyv tekintetében a tankönyvvé nyilvánítás eljárási rendjét, valamint a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékre való felvétel eljárását, az eljárásban szakértőként eljáró szervet, az iskolai terjesztési árat, a tankönyvjegyzékből való törlés rendjét és eljárását,"
    99. §
    Az Szkt.
    a) 13. § (3) bekezdésében a "vezet. A" szövegrész helyébe a "vezet. A programkövetelmény és a" szöveg,
    b) 13. § (4) bekezdésében az "érinti." szövegrész helyébe az "érinti. A programkövetelmény a honlapról nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni." szöveg,
    c) 37. § (4) bekezdésében az "e bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (2) és (3) bekezdésben" szöveg,
    d) 43. §-ában az "alkalmazottjának" szövegrész helyébe a "40. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti alkalmazottjának" szöveg,
    e) 59. § (1) bekezdésében a "tanuló" szövegrész helyébe a "tanuló a Kormány rendeletében meghatározottak szerint" szöveg,
    f) 97. § c) pontjában a "nyilvántartását," szövegrész helyébe a "nyilvántartását és az annak részként kezelt személyes adatokat a keletkezésük évétől számított ötvenedik év utolsó napjáig őrzi," szöveg,
    g) 100. § (1) bekezdés d) pontjában a "szerve" szövegrész helyébe a "gazdasági kamara" szöveg,
    h) 100. § (2) bekezdésében a "szervezetei" szövegrész helyébe a "gazdasági kamarák" szöveg,
    i) 110. § címében, (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében az "A Nemzeti Foglalkoztatási Alap" szövegrész helyébe az "Az Alap" szöveg,
    j) 115. § (2) bekezdés g) pontjában a "honvédelmi" szövegrész helyébe a "honvédségi" szöveg
    lép.
    100. §
    Az Szkt.
    a) 107. § (2) bekezdés a) pontja a "rendelkező" szövegrész helyett a "rendelkező vagy együttműködési megállapodással rendelkező fenntartó által fenntartott" szöveggel,
    b) 107. § (2) bekezdés a) és b) pontja az "egynapi" szövegrész helyett az "egy munkanapra vetített" szöveggel,
    c) 107. § (3) bekezdése az "az (1)" szövegrész helyett az "a (2)" szöveggel
    lép hatályba.
    22. A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény módosítása
    101. §
    Nem lép hatályba a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 33. §-a.
    23. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvény módosítása
    102. §
    Nem lép hatályba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXIII. törvény
    a) 10. §-a, 13. §-a, 14. §-a, 15. § (2) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 25. § 13., 16. és 17. pontja, valamint 26. § 12. pontja.
    b) 11. §-a.
    24. Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi L. törvény módosítása
    103. §
    Nem lép hatályba az egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi L. törvény 17. §-a.
    25. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény módosítása
    104. §
    Nem lép hatályba a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 126. § 4. pontja.
    26. Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény módosítása
    105. §
    Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A Millenáris Alapítvány közfeladatnak minősülő feladata a Millenáris Parkban a nemzeti és a nemzetközi együttműködést jelképező, Európa társadalmi, kulturális és életmódbeli értékein, a tudományos-technikai fejlesztésen és az információs társadalom eredményein alapuló, jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ és innovatív, családbarát, interaktív közösségi tér megteremtésének és működési feltételeinek a biztosítása. Ezen cél maradéktalan megvalósítása érdekében a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.) valamennyi egy évet meghaladó időtartamú, határozott időre szóló bérleti jogviszonya e törvény erejénél fogva e törvény hatálybalépésének napjával megszűnik, a bérlők azonnali és teljes kártalanítása mellett. A kártalanítás mértéke megegyezik a határozott idejű bérleti jogviszonyból még hátralévő évek és a Millenáris Tudományos Kulturális Nonprofit Kft.-vel szerződéses jogviszonyban álló fél e törvény hatálybalépését megelőző három üzleti évének adózott eredménye átlagának szorzatával."
    27. Záró rendelkezések
    106. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.
    (2) A 9. §, a 94. § (2) bekezdése és a 7. melléklet 2021. február 1-jén lép hatályba.
    (3) A 49. §, a 62. §, a 66. §, a 68. § 1., 2. és 33. pontja, a 69. § 5. és 12. pontja, a 94. § (3) bekezdése, valamint a 8. melléklet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (4) A 4. §, a 6. §, a 38. § c) pontja, az 53. § és a 102. § a) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.
    (5) A 28. § és a 35. § 2022. november 5-én lép hatályba.
    107. §
    E törvény
    a) 17-27. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
    b) 39. §-a az Alaptörvény 40. cikke,
    c) 41. és 42. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése,
    d) 44. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése
    alapján sarkalatosnak minősül.
    108. §
    A 12. § a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4e. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    1. Az Onytv. 3. melléklet I. rész 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
    az államilag elismert felsőoktatási intézmény)
    "1.2. tisztségviselőinek - rektor, kancellár, gazdasági vezető, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője - családi és utóneve,"
    2. Az Onytv. 3. melléklet I. rész 1. pontja a következő 1.5. és 1.6. alponttal egészül ki:
    (A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
    az államilag elismert felsőoktatási intézmény)
    "1.5. magán felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének - ide nem értve az Nftv. 14. § (3) bekezdése szerinti, törvény alapján jogi személyiségű szervezeti egységként működtetett köznevelési intézményt, szakképző intézményt - teljes neve, címe, képviselőjének családi és utóneve,
    1.6. duális képzéssel, hallgatók számára szálláshely biztosításával, valamint az Nftv. 78. § (1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma."
    3. Az Onytv. 3. melléklet I. rész 2. pontja a következő 2.3. alponttal egészül ki:
    (A felsőoktatási intézménytörzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
    a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény)
    "2.3. magyarországi képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásairól az együttműködő egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma."
    4. Az Onytv. 3. melléklet II. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs az alábbi személyes adatokat tartalmazza:)
    "2. értesítési cím, elektronikus levélcím,"
    5. Az Onytv. 3. melléklet III. rész 2-8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:) "2. felvételi azonosítója,
    3. értesítési címe, elektronikus levélcíme, telefonszáma,
    4. nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodásra jogosító okirat - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - adata,
    5. az érettségi vizsga adatai,
    6. a középiskola adatai,
    7. a felsőfokú oklevél adatai,
    8. a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatai,"
    6. Az Onytv. 3. melléklet III. része a következő 9. és 10. ponttal egészül ki:
    (A felsőoktatási felvételi alrendszer a jelentkező alábbi személyes adatait tartalmazza:)
    "9. a felvételi eljárás adatai,
    10. központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartási kapcsolati kódja."
    7. Az Onytv. 3. melléklet IV. rész 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hallgatói személyi törzs a hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:)
    "2. értesítési címe, elektronikus levélcíme,"
    8. Az Onytv. 3. melléklet IV. rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hallgatói személyi törzs a hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:)
    "12. a szakmai gyakorlat teljesítésére, abszolutóriumra, záróvizsgára, komplex vizsgára, doktori védésre, nyelvvizsgára, korábban megszerzett oklevélre, hozott dokumentumként bemutatott oklevélre és felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványra vonatkozó adat, érettségi bizonyítványra, valamint a középiskolai tanulmányokra vonatkozó egyes adat,"
    9. Az Onytv. 3. melléklet IV. rész 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hallgatói személyi törzs a hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:)
    "23. a Diákhitel Központ által megítélt hitel fennálltára, típusára, valamint kötött felhasználású hitel esetén a hallgató által igényelt diákhitel összegére, a hitelszerződés számára, a felsőoktatási intézmény részére átutalt összegre és az átutalás dátumára vonatkozó adat."
    2. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    1. Az Onytv. 3/A. melléklet II. része helyébe a következő rendelkezés lép:
    "II. A képzési és személyi törzs
    1. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személyre vonatkozóan személyes adatként tartalmazza a képzésben részt vevő személy
    a) oktatási azonosító számát,
    b) természetes személyazonosító adatait és nemét,
    c) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
    d) lakcímét,
    e) elektronikus levelezési címét,
    f) legmagasabb iskolai végzettségével és szakképesítésével, illetve szakképzettségével kapcsolatos adatait.
    2. A képzési és személyi törzs a képzésben részt vevő személy oktatásával, képzésével összefüggésben személyes adatként tartalmazza
    a) a képzés megnevezését, jellegét, helyét, óraszámát,
    b) a képzés első képzési napját és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontját,
    c) a képzési díj mértékét és annak költségviselőjének nevét, valamint a képzési hitel igénybevételének tényét és típusát,
    d) a képzés elvégzésének időpontját és az arról kiállított tanúsítvány számát."
    2. Az Onytv. 3/A. melléklete a következő III. résszel egészül ki:
    "III. Felnőttképzési szakértői törzs
    1. A felnőttképzési szakértői törzs a felnőttképzési szakértőkkel összefüggésben személyes adatként tartalmazza a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott adatait."
    3. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    "4. melléklet a 2018. évi LXXXIX. törvényhez
    Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere
    Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási igazolványok elkészítésének és az oktatási igazolványokhoz kapcsolódó kedvezményekre való jogosultság igazolásának céljából vezeti az oktatási igazolványok nyilvántartását.
    Az oktatási igazolványok intézményi adminisztrációs rendszere az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
    a) a jogosult oktatási azonosító száma,
    b) a jogosult igazolványon szereplő családi és utóneve,
    c) a jogosult képzésének munkarendje,
    d) a jogviszonyt igazoló intézmény neve, rövidített neve és települése,
    e) oktatási igazolvány egyedi azonosítója,
    f) az oktatási igazolvány nemzeti egységes kártyarendszer szerinti azonosítója,
    g) az oktatási igazolvány érvényessége,
    h) a kiadott érvényesítő matrica sorszáma,
    i) a jogosult igazolványon szereplő címe,
    j) a jogosult igazolványon szereplő születési helye és ideje,
    k) az igazolvány kiállításának dátuma,
    l) a jogosultnak kiállított igazolásokon szereplő adatok."
    4. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    1. Az Onytv. 5. melléklet 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása a (volt) magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza)
    "1. oktatási azonosító száma; adóazonosító jele, társadalombiztosítási azonosító jele, ösztöndíj azonosítója,
    2. értesítési címe, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, a magyar állami ösztöndíjas kötelezettségekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz, elektronikus iratküldésről történő értesítéshez és az elektronikus kérelembenyújtáshoz kapcsolódóan a központi ügyfélregisztrációs tárhelyéhez tartozó elektronikus levelezési címe,"
    2. Az Onytv. 5. melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:
    [A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása a (volt) magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató alábbi személyes adatait tartalmazza:]
    "13. örökbefogadói díj folyósításának időtartamára vonatkozó adat."
    5. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    1. Az Onytv. 6. melléklet b) pont bd) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
    a nyelvvizsgára vonatkozó következő adatok:)
    "bd) a vizsga neve, nyelve, fajtája, szintje, típusa és formátuma,"
    2. Az Onytv. 6. melléklete a következő d) ponttal egészül ki:
    (A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartása az alábbi személyes adatokat tartalmazza:)
    "d) az anyakönyv alábbi adatai:
    da) a nyelvvizsga-bizonyítvány anyakönyvi száma,
    db) a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő családi és utóneve,
    dc) a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő születési családi és neve,
    dd) a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő születési helye és ideje,
    de) a vizsgázó anyjának - a vizsgázó nyelvvizsga-anyakönyvén szereplő - születési családi és utóneve"
    6. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    "1. melléklet a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényhez
    A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok
    1. Batthyány Lajos Alapítvány
    2. Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány
    3. Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány
    4. Marek József Alapítvány
    5. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
    6. Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány
    7. Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány
    8. Neumann János Egyetemért Alapítvány
    9. Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány
    10. Soproni Egyetemért Alapítvány
    11. Széchenyi István Egyetemért Alapítvány
    12. Színház- és Filmművészetért Alapítvány
    13. Universitas Miskolcinensis Alapítvány"
    7. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    A Vatv. 1. melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
    "14. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány"
    8. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    A Vatv. 1. melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:
    "15. Pannon Egyetemért Alapítvány"
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A törvényjavaslat a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) és az azzal összefüggő törvények módosítására tesz javaslatot.
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosításának célja egyértelművé tenni, hogy a közalkalmazottak illetmény-előmenetelének megállapításakor a fizetési osztályokba sorolás kapcsán milyen szempontok szerint vehetőek figyelembe a képesítések, szakképesítések, végzettségek az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) szerinti fogalmaknak való megfelelés alapján 2020. január 1-jét követően is. A módosítás célja továbbá az, hogy az OKJ rendszerében a 2024-ig még megszerezhető OKJ-s szakképesítések és az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítések minősítése a Kjt. szerinti besorolás szabályainak alkalmazásában egyértelműen meghatározható legyen.
    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása az oktatási nyilvántartás létrejötte és az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) hatálybalépése miatt vált szükségessé.
    A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása a bürokrácia csökkentését célozva megszünteti az iskolaszövetkezeteknek a felsőoktatási szakmai gyakorlattal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét.
    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása az úgynevezett európai szakmai kártya birtokosa számára lehetővé teszi, hogy adatairól tájékoztatást kérjen, megfelelve a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, illetve az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerést céloz meg.
    A jogalkalmazás tapasztalataira, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) gyakorlatában megállapított jogsértésekre tekintettel, az indokolatlanul magas arányú műsorkvóta-kötelezettség módosítása, továbbá a reklám- és televíziós vásárlás időtartamának meghatározása vált szükségessé a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Mttv.).
    A jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek aránytalan terhet jelentek, egyúttal szükségtelen versenyhátrányt, indokolttá vált a terhek csökkentése.
    Módosulnak a joggyakorlatnak megfelelően a médiaszolgáltatási díj megfizetésére, a pályázati eljárásokra és az ideiglenes hatósági szerződésre vonatkozó egyes rendelkezések is.
    Az Mttv. módosítása a közszolgálati tartalék képzésének lehetőségét is szabályozza. Az Nftv. módosítását számos indok támasztja alá:
    - A kiküldetésben lévő külföldi oktatókat is szükséges figyelembe venni a teljes oktatói létszám megállapítása során.
    - A törvénymódosítás a felsőoktatás nemzetköziesítése érdekében a képzési és kimeneti követelmények meghatározását európai uniós finanszírozású programok keretében megvalósuló közös képzések esetében, hasonlóan a szakirányú továbbképzéshez, intézményi hatáskörbe helyezi, valamint a közös képzések teljesítését rugalmasabbá teszi a hallgatók számára.
    - Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartói és a Kormány között született megállapodások céljainak megvalósítása a jelenleg biztosított keretek között nehezen megvalósítható. Az Nftv. jelen módosításával az egyházi felsőoktatási intézmények a Kormánnyal kötött megállapodásokkal biztosított támogatásai tekintetében a támogatás igénylése és azok elszámolási kötelezettsége leegyszerűsítésre kerül. A törvény módosítása nem szünteti meg az állami pénzek felhasználásával összefüggésben szükséges garanciákat.
    - A lemorzsolódás elkerülése érdekében az alapképzésen gyengén teljesítő hallgató átvehető felsőoktatási szakképzésre.
    - A népszerűvé vált oklevélmellékletet a képzés idegen nyelvén is ki kell adni a hallgató részére.
    - A képzések indításának rugalmasabbá tétele érdekében az egyes felsőoktatási szakokat tartalmazó jogszabály miniszteri rendeleti szintre kerül, a képzési és kimeneti követelmények pedig hivatalos közleményként kerülnek publikálásra a pedagógusképzés kivételével.
    - A felsőoktatási intézmény kifejezett célja lesz a (korai) pályaorientációs tevékenység is.
    - Az oklevél megszerzése előtt lehetséges lesz bekapcsolódni a doktori képzésbe az általános orvos, az állatorvosi, a gyógyszerész és a fogorvos hallgatóknak.
    - A képzés sajátosságára tekintettel a jogszabály pontosítja a doktori képzés tanév és félév fogalmát.
    A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása a felnőttképző adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket pontosítja az Onytv. módosításaival összefüggésben.
    Az Onytv. hatálybalépése óta közel 2 év telt el. Ezen idő alatt a jogalkalmazási tapasztalat számos kisebb-nagyobb szabályozási hiányra, pontosítási igényre mutatott rá.
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása kodifikációs pontosítás.
    Továbbá a módosítás a piacgazdaságra vonatkozó alaptörvényi elvekkel összhangban arra irányul, hogy a jogalkotó (akár törvényről, akár önkormányzati rendeletről legyen is szó) ne írhasson elő olyan fizetési kötelezettséget, amely a jogi személy valamely típusát pusztán arra tekintettel, hogy mely szervezeti formában folytatja tevékenységét, hátrányosan érinti. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szektorális adók ne legyenek előírhatóak, ahogyan azt sem, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb szabályok (pl. adókedvezmények) ne legyenek megalkothatóak, figyelemmel arra, hogy a tilalom csak a különböző jogi személy típusok közötti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik.
    A törvényjavaslat tartalmazza mindazon törvények módosítását, amelyek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok hosszú távú működését biztosítják. Az egyes módosítások érintik a vagyonkezelő alapítványok részére történő vagyonjuttatás és közfeladatellátás, illetve finanszírozás alapvető szabályait.
    A törvényjavaslat bevallott célja az Nftv.-ben annak a hiátusnak a betöltése, amellyel a közjogi és polgári jogi jogviszonyok egymástól jól elhatárolhatóvá válnak. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy főszabályként a fenntartó és a tulajdonos azonos személyek. Abban az esetben azonban, ha polgári jogi megállapodás alapján mégis akként döntene a tulajdonos, hogy a fenntartói jogok gyakorlását átruházza másra, úgy egymástól jogilag is elválik a tulajdonostól a fenntartó. A tulajdonos és a fenntartó jogainak elválasztásával is garantált az Alaptörvény X. cikkével összhangban, hogy a tulajdonosi jogok nem terjedhetnek ki a felsőoktatási autonómiába tartozó területekre. Az új finanszírozási szabályokkal a felsőoktatási intézmények finanszírozása hosszú távon kiszámíthatóvá válik, továbbá stabil finanszírozási kereteket tud biztosítani, figyelembe vehetőek a felsőoktatási tevékenység eltérő dimenziói és ezek sajátos finanszírozási követelményei.
    A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításával egyértelművé teszi, hogy a polgári jogi dogmatikával összhangban a már nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány javára az alapításkor, illetve a csatlakozáskor általa vállalt vagyonrendelésen felül további vagyont juttasson azzal a céllal, hogy ezzel az alapításkor (csatlakozáskor) rendelt vagyont megnövelje.
    A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt (a továbbiakban: MMA tv.) -a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) működésében, szervezeti életében felmerült gyakorlati tapasztalatokra és igényekre reagálva, valamint egyes stratégiai tervek megvalósítása érdekében - átfogóan módosította az egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Módtv.). Jelen módosítás az e törvénnyel kijelölt irányt követi tovább.
    A javaslat a köztestületi működés eddigi tapasztalataira fókuszál, a szervezeti stabilitást, a köztestület tevékenységei és folyamatai hatékonyságát szem előtt tartva. A módosítások a köztestület belső működését érintik; a jogalkotó a változtatások elvi alapjait tekintve figyelemmel volt az MMA közgyűlése által elfogadott, a köztestület működési hátterét jelentő törvény módosításának egyes irányaira javaslatot tevő koncepcióra is. A javaslat egyes elemeinek köszönhetően a köztestületi döntési mechanizmus felgyorsul, ugyanakkor ellenőrizhető marad.
    A művészjáradék Módtv. általi bevezetésével megnyílt az út egyes művészeti díjakban részesült, 65. életévüket betöltött személyek élethosszig tartó, méltányos és rendszeres díjazása, járadékban részesítése előtt. Az MMA közfeladatait szervező, az MMA irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága közigazgatási hatóságként, 2018. január 1-jétől ellátja a művészjáradék megállapításával kapcsolatos hatósági feladatokat. A javaslat pontosító módosításokat tartalmaz a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben. E körben szükséges a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása annak érdekében, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága az e törvények szerinti nyilvántartásokból a művészjáradékkal kapcsolatos jogszabályi feladatai ellátásához adatokat igényelhessen.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    1-2. §
    A módosítás célja egyértelművé tenni, hogy a közalkalmazottak illetmény-előmenetelének megállapításakor a fizetési osztályokba sorolás kapcsán milyen szempontok szerint vehetőek figyelembe a képesítések, szakképesítések, végzettségek az OKJ szerinti fogalmaknak való megfelelés alapján 2020. január 1-jét követően is. A módosítás célja továbbá az, hogy az OKJ rendszerében a 2024-ig még megszerezhető OKJ-s szakképesítések és az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítések minősítése a Kjt. szerinti besorolás szabályainak alkalmazásában egyértelműen meghatározható legyen. Ennek érdekében rögzíti a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti Szakmajegyzékben szereplő, Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) alapján meghatározott képesítések vonatkozásában, hogy azok a fizetési osztályok meghatározásakor és az illetménynövekedés szabályainak alkalmazásakor felsőfokú vagy középfokú szakképesítésnek minősülnek-e. Továbbá meghatározza ezt a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményekről vezetett lista vonatkozásában is, az MKKR szerinti szakmai képzés alapján megszerezhető szakképesítésekhez kapcsolódóan.
    3. §
    A művészjáradékra jogosultak a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága mint közigazgatási hatóság által kezelt személyi adatai a művészjáradékban való részesítést követően változhatnak, kiváltképp, mert a művészjáradék - a törvényi feltételek fennállása esetén - élete végéig megilleti a jogosultat.
    A javaslat megteremti a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradékkal összefüggő feladatai ellátása érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából való adatigénylés jogszabályi alapját. Az adatigénylés lehetősége a művészjáradékkal összefüggő valamennyi törvényi feladat ellátásával kapcsolatos lehet, így kiterjed a művészjáradékot jogalap nélkül felvett személy hiányzó adatainak igénylésére is.
    4-5. §
    A módosítás bővíti az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból igényelhető adatok körét az érintettek azonosítása, adatainak ellenőrzése és pontosítása céljából.
    6. §
    Külföldi állampolgár esetén az oktatási nyilvántartás tartalmazza a magyarországi tartózkodás jogcíme adatot. Az érintettek azonosítása, adatainak ellenőrzése és pontosítása céljából szükséges, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szervének rendszeres adatszolgáltatása is tartalmazza az oktatási nyilvántartásban szereplő személy egyes adatainak változására vonatkozó adatokat is.
    7. §
    A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvény szerint megállapítható és folyósítható művészjáradék jogosultjai a 65. életévüket betöltött személyek köréből kerülnek ki. A Magyar Művészeti Akadémia Titkársága mint közigazgatási hatóság által kezelt személyi adataik a művészjáradékban való részesítést követően változhatnak, különösen, mert a művészjáradék - a törvényi feltételek fennállása esetén - élethosszig jár a jogosultnak.
    A javaslat megteremti annak törvényi alapját, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényben meghatározott művészjáradék folyósítása és a jogosultság fennállásának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásból adathoz jusson.
    8. §
    A javaslat a webarchiválás törvényi rendelkezésének újraszabályozásával a tartalomszolgáltatók és a nemzeti könyvtár adminisztrációs terheinek jelentős csökkentését biztosítja.
    9. §
    Nyelvhelyességi pontosításra kerül sor.
    10. §
    A Magyarságkutató Intézet részére a Magyarságkutató Intézet létrehozásáról és az azzal összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 206/2018. (XI. 10.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása szükségessé teszi, hogy az Intézet régészeti feltárás elvégzésére jogosult legyen.
    11. §
    A módosítás révén az akkreditált felsőoktatási intézményekben szerzett külföldi tudományos fokozatok esetében automatikus elismerés válik lehetővé.
    12. §
    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása az úgynevezett európai szakmai kártya birtokosa számára lehetővé teszi, hogy adatairól tájékoztatást kérjen, megfelelve a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.
    13. §
    A módosítás révén alapelvi szintű jelentőségűvé válik a külföldi bizonyítványok, oklevelek elismerési eljárásának a képzés külső minőségbiztosításának (akkreditáltságának) vizsgálata.
    14. §
    A bürokráciacsökkentés érdekében az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén a módosítás az erről szóló megállapodás bejelentésének kötelezettsége alól mentesíti az iskolaszövetkezetet. Az iskolaszövetkezet keretében végzett szakmai gyakorlat teljesítését ugyanúgy kell igazolni a felsőoktatási intézmény felé, mint bármely más szakmai gyakorlóhely esetében. Mivel az Oktatási Hivatalnak 2019. augusztustól már csak a duális képzések esetében van helyszíni ellenőrzési lehetősége, a nem duális szakmai gyakorlóhelyek esetében nincsen, okafogyottá vált az iskolaszövetkezetek azon kötelezettsége, hogy az Oktatási Hivatal részére jelentsék, hogy hová közvetítették ki a hallgatót.
    15. §
    Az esetleges jogbizonytalanság elkerülése érdekében szükséges annak törvényi szintű kimondása, hogy amennyiben helyi önkormányzat önkormányzati tulajdonú vagyonelemhez kapcsolódóan központi költségvetési forrásban részesül, úgy annak visszterhesen a magyar állam tulajdonába kerülése esetén a kapott költségvetési támogatás az ellenértékbe beszámításra kerüljön, melynek eredményeként a nyújtott forrás a beszámítás által az állam részére ezen esetekben visszakerül. Ez a szabály a magyar állam elővásárlási jogának gyakorlása esetére is alkalmazandó, azaz nem csak abban az esetben, ha a helyi önkormányzat az ingatlant eleve a magyar állam részére tervezte értékesíteni.
    16. §
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha a vagyonkezelő alapítványok esetében a vagyonellenőr nem minősül vezető tisztségviselőnek, hiszen az alapítói jogokat ellátó kuratórium felett gyakorol ellenőrzési jogokat, vagy akár a vagyonkezelő alapítvány felügyelőbizottságát is ellenőrzi, illetve törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet.
    17. §
    A 05-24 kvóta-megfelelés fenntartása a lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a magyar zenei művek bemutatása érdekében.
    18. §
    A rendelkezés módosítása megteremti a médiaszolgáltatási díj havonta történő megfizetésének lehetőségét, amelyről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre lefolytatott hatósági eljárásban dönt. Amennyiben a Hivatal a kérelemnek helyt ad, úgy a havi díj fizetésének lehetősége a következő tizenkét hónapra áll fenn, valamint a részletfizetési lehetőség is biztosított, továbbá a tárgyban hozott végzés ellen jogorvoslattal lehet élni.
    19. §
    A nyertessé nyilvánítható pályázóra vonatkozó egyszerűsítési szabály egy pályázó esetén. Indokolatlan volt eddig a jelen pontban írt egyszerűsített eljárás korlátozása helyi jogosultságokra.
    A rendelkezés kiegészül azzal, hogy a médiaszolgáltatási alapdíjat a Médiatanács a pályázati felhívásban állapítja meg.
    20. §
    A negyedéves helyett a havi díjfizetési kötelezettség jobban tervezhető, könnyebben kigazdálkodható, a féléves díj előre fizetése indokolatlan, éppen a médiaszolgáltatás indításakor aránytalanul nagy teher.
    A hatósági szerződésnek a médiaszolgáltatási díj elmulasztása, késedelmes teljesítése miatti felmondása.
    A javasolt módosítás a médiaszolgáltatási díjak felülvizsgálatára teremt lehetőséget. A rendelkezés, amely szerint a médiaszolgáltató jogosulttá válik a médiaszolgáltatási díj miatt a hatósági szerződés felülvizsgálatát kérni, a Médiatanácsot ruházza fel döntési jogkörrel.
    21. §
    A jelentős befolyásoló erővel rendelkező (JBE) médiaszolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek aránytalan terhet jelentek, egyúttal szükségtelen versenyhátrányt, indokolt ezek csökkentése.
    22. §
    A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által ellátandó új feladat fedezetére vonatkozó rendelkezés.
    A jelenleg szintén előkészítés alatt álló, az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályok meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti feladat forrását hivatott e kiegészítés biztosítani.
    23. §
    A magyar hatóságok a felvetett hiányosság kezelésére vállalták, hogy kiegészítik a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: Alap) Gazdálkodási és Kezelési Szabályzatát és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság költségvetéséről szóló törvényt, ez utóbbi tárgyalása az Országgyűlés előtt T/13331. számon folyamatban van. Indokolt esetben, a közszolgálati kötelezettségek teljesítése érdekében a (közszolgálati médiaszolgáltató és) az Alap a tárgyévre vonatkozó közszolgálati feladatainak költségét legfeljebb 10%-kal meghaladó mértékű közszolgálati tartalékot képezhet. A 10%-ot esetlegesen meghaladó mértékű tartalékot - a (3c) bekezdésben foglalt esetet kivéve - vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. A 10%-ot meghaladó mértékű tartalék képzése előzetesen (tárgyévet megelőzően) meghatározott, a közszolgálati feladatellátást szolgáló eseti célkitűzés teljesítése esetén lehetséges.
    24. §
    Technikai pontosítás.
    25. §
    Felhatalmazó rendelkezés.
    26. §
    Szövegcserés módosítások.
    27. §
    Hatályukat vesztő rendelkezések.
    A 44. § (5) bekezdés törlése lehetőséget ad a pályázati eljárásokban jelenleg alkalmazott médiaszolgáltatási díj rendszerének felülvizsgálatára.
    A 65. § (1) bekezdésében a "helyi" szövegrész hatályon kívül helyezésével lehetőség nyílik országos médiaszolgáltatási lehetőség ideiglenes hasznosítására.
    A 65. § (1) bekezdés a) pontjához: az ideiglenes hatósági szerződések jogintézménye indokolatlanul szigorú és a piaci viszonyoktól teljes idegen.
    Indokolt az ideiglenes médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata és jelentős egyszerűsítése, valamint könnyítése.
    A 66. § (4) bekezdés d) pontjához: a lineáris közösségi médiaszolgáltatás esetében indokolatlanul magas arányú kvótakötelezettséget állapít meg a rendelkezés a kereskedelmi médiaszolgáltatásokhoz képest, ezért ennek módosítása javasolt.
    28. §
    A Nemzet Művésze díj a magyar művészeti élet rendkívül kimagasló teljesítményt nyújtó képviselőinek adományozható törvényi díj. A Nemzet Művésze címet az MMA tv. alapján egyszerre legfeljebb hetvenen viselhetik. Közülük számosan rendes tagjai már az MMA-nak, de nem mindannyian, aminek egyik oka, hogy a köztestület rendes taglétszáma feltöltött, és már csak a megüresedő - kis számú - helyre vehetők fel új tagok. A Nemzet Művésze címet viselő személyek művészi teljesítményére, kiválóságára figyelemmel lehetővé kívánja tenni a jogalkotó, hogy az e díjban részesített, kiemelkedő művészeti életutat bejárt személy - csatlakozási szándéka esetén és az Alapszabályban foglaltak szerint - egyszerűsített eljárásban rendes taggá válhasson, ha még nem az. Nem feltétele a rendes tagságnak az előzetes levelező tagság sem. Ezen külön eljárásrend igazodik az általános tagválasztási szabályokhoz abban, hogy a rendes taggá válás tárgyában ez esetben is a közgyűlés dönt. A jogalkotó a módosítás bevezetésével kapcsolatos külön szabályokat is meghatározza átmeneti rendelkezések beiktatásával.
    Ennek érvényesítéséhez szükséges, hogy az MMA rendes tagi, felső létszámkorlátját megemelje a jogalkotó annak érdekében, hogy a Nemzet Művésze címet viselő személyek rendes taggá válhassanak. Erre tekintettel a javaslat szerint a 250 fős rendes tagi felső létszámhatára 315 főig megemelhető. A javaslat tartalmazza a Nemzet Művészei egyszerűsített eljárásban való rendes taggá válása lehetőségének alapvető eljárási szabályait is, s ezek bevezetését átmeneti rendelkezések segítik. Ezek határozzák meg, hogy az új szabályok első alkalommal a 2022. évi Nemzet Művésze díjak átadását követően alkalmazandók.
    29-30. §
    A hatályos törvény a nem akadémikus tagként és a levelező tagként való felvétel követelményrendszerének meghatározásánál nem tér ki arra, hogy DLA (Doctor of Liberal Arts) művészeti fokozatként kizárólag magyarországi intézmény által kiadott DLA fokozatot fogad-e el, vagy azzal egyenértékűnek tekinti a külföldi képző szervtől származó DLA fokozatot is. A módosításból egyértelművé válik, hogy a külföldi művészeti képzésben szerzett, nem honosított vagy nem elismert DLA fokozat nem fogadható el.
    31. §
    A felelősségi viszonyok - a felelősségvállalás és felelősségre vonhatóság - egyértelművé tétele, az érdemi felelősség mértékének növelése és a számonkérhetőség érdekében elmozdulást eszközöl a módosítás bizonyos köztestületi hatáskörök tekintetében a közgyűlési szintű kollektív döntéshozataltól az egyéni felelősséget hangsúlyosabbá tevő szűkebb testületi döntéshozatal irányába. A javaslat a - törvény alapján akár 300 rendes és levelező tagot is magában foglaló - közgyűlésről egyes hatáskörök gyakorlását az elnökségre helyezi át a nyilvánosság, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség biztosítása mellett, az önkormányzatiság elvének sérelme nélkül.
    A szabályozási javaslat analóg a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó törvényi szabályozással [a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdés c), e) és f) pontja]. Továbbra is közgyűlési hatáskörben marad az MMA elnökének -az Országgyűlés számára az MMA munkájáról kétévente készülő - beszámolója megvitatása akként, hogy a közgyűlés a beszámoló koncepciójának elfogadásáról dönt. Ezzel a közgyűlés hatásköre nem csorbul, a tagság az MMA munkáját bemutató tájékoztató tartalmát véleményezheti, megvitathatja, s az ez alapján véglegesített beszámolót az elnökség hagyja jóvá. Elnökségi hatáskörbe kerül a Kormány számára készülő, az MMA éves munkájáról szóló elnöki tájékoztató jóváhagyásának hatásköre is. Szintén a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó törvényi szabályozással egyezően tartalmazza a javaslat, hogy a közgyűlés a következő évi költségvetési irányelveit hagyja jóvá, s a költségvetés elfogadása elnökségi hatáskörbe kerül.
    Kiveszi a javaslat közgyűlési hatáskörből a hatályos törvény 5/A. § (2) bekezdése szerinti szervezetekkel való stratégiai együttműködési megállapodások megkötésének feladatát, mert a megállapodások létrejöttét könnyíti, ha azok elnökségi kompetenciában köttetnek, és nem szükséges azokkal a közgyűlés összehívására várni. A megállapodások súlya sem indokolja a közgyűlési szintű döntéshozatalt.
    A felügyelő testület ügyrendjének jóváhagyása közgyűlési hatáskörből szintén elnökségi hatáskörbe kerül. Az elnökség havi gyakorisággal ülésezik, ezért gyorsan képes reagálni a felügyelő testület részéről jelentkező esetleges igényre.
    A módosítás szorosan összefügg az elnökségi hatáskörök [17. § (5) bekezdése] módosítását tartalmazó javaslattal, és a 14. § h) és m) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal.
    32. §
    Az elnökség hatáskörének módosítására irányuló javaslatok összefüggenek a közgyűlés hatáskörének módosítására vonatkozó javaslatokkal; a közgyűlési hatásköröknél leírt módosítási indokok itt is irányadóak.
    A 17. § (5) bekezdés c) pontja - a Kormány számára készülő tájékoztatóról és az országgyűlési beszámolóról szóló - rendelkezése módosítására irányuló javaslat összefügg a 14. § h) pontjának módosítására irányuló javaslattal.
    A költségvetési szerv alapítása, átalakítása és megszüntetése - az alapítói joggyakorlás - az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban továbbra is közgyűlési hatáskörben marad a 17. § (5) bekezdés d) pontja módosítására irányuló javaslat értelmében. Az alapítói jogok kivételével az elnökség gyakorolja az MMA által alapított költségvetési szerv fölött azokat a jogokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a költségvetési szerv irányításának jogaiként meghatároz (államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. §). Ezen irányítói jogok részben vagy egészben - az Alapszabályban szabályozottan, a célszerű és nem elhúzódó döntéshozatal érdekében - az elnökre ruházhatók.
    A 17. § (5) bekezdés d) pontja módosítására irányuló javaslat összefügg a 14. § d) pontjának módosítására irányuló javaslattal.
    A 17. § (5) bekezdés i) pontjának módosítása - az MMA partnereivel való stratégiai együttműködési megállapodások megkötése tárgyában - összefügg a 14. § h) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal.
    A 17. § (5) bekezdés módosított k) pontja értelmében az elnökség - és nem a közgyűlés - hagyja jóvá a felügyelő testület ügyrendjét. E javaslat szorosan összefügg a 14. § m) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal, továbbá a felügyelő testületre vonatkozó szabályokat megállapító 18. § (5) bekezdésének módosítására irányuló javaslattal.
    33-34. §
    Szövegpontosítás a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben, továbbá a művészjáradék központosított illetmény-számfejtési rendszerben való folyósíthatósága érdekében.
    Ha az oklevél nem feltétlenül tartalmazza, hogy a díjazott milyen tevékenysége elismeréseképpen részesült a díjban, a módosítás értelmében a tényállás - a kérelem és mellékletei alapján - mégis tisztázható, és a hatóság - ha annak feltételei fennállnak - sommás eljárásban is elbírálhassa az ügyet, ne legyen feltétlenül szükség a tényállás tisztázása érdekében további eljárási cselekményekre.
    35. §
    A jogalkotó átmeneti rendelkezések keretében meghatározza, miképpen válhatnak az MMA rendes tagjai közé nem tartozó, a Nemzet Művésze címet 2022. november 1-jét megelőzően elnyert személyek a törvény és az Alapszabály szerinti egyszeri, kivételes eljárásban rendes taggá.
    36. §
    A levelező tagság követelményeinek a Módtv.-nyel történt, a 8. § (1) bekezdésének módosítása, az alakuló közgyűlésre vonatkozó átmeneti rendelkezés Módtv. általi, végrehajtottság folytán való hatályon kívül helyezése (30. §), egyúttal a 7. § (2) bekezdésének a Módtv2.-nyel való hatályon kívül helyezése, továbbá a rendes és levelező taggá válás szabályainak korábbi módosításai szükségessé teszi annak egyértelműsítését, hogy a rendes és levelező tagként való felvétel törvényi követelményeiben történt változások nem érintik a korábban hatályos törvényi követelményrendszer alapján felvételt nyert akadémikusok tagsági jogviszonyát. (A rendelkezés párhuzamba állítható a hatályos törvény 30. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéssel, amely kimondja, hogy a korábban pártoló tagságot szerzett személyek jogviszonya fennállását a pártoló tagi felvétel Módtv. általi megszüntetése nem érinti.)
    37. §
    A 8/B. § (3) bekezdésének módosítása: Szövegpontosítás az eredeti jogalkotói akarattal, a gyakorlattal és az MMA belső szabályozásával is összhangban.
    A 18. § (1) bekezdése és a 23. § módosítása azon jogalkotói koncepció egyik eleme, amelynek keretei között a jogalkotó megszünteti azt a törvényi követelményt, amely az MMA tisztségviselőjévé válásához a megválasztáskor legalább két éve fennálló akadémikusi jogviszony meglétét szabja feltételül. A 18. § (1) bekezdése és a 23. § módosításával a felügyelő testület közgyűlés által választott tagjai és az alelnökök esetében törli el a jogalkotó a "két év akadémikusi múlt" követelményét, azonban továbbra is kizárólag az akadémikusok köréből választhatók e tisztségekre személyek.
    A 18. § (5) bekezdésének módosítása értelmében az elnökség - és nem a közgyűlés - hagyja jóvá a felügyelő testület ügyrendjét. A javaslat összefügg a 14. § m) pontjának hatályon kívül helyezésére irányuló javaslattal.
    A művészjáradékra jogosító díjak közül néhány nem csak természetes személy, hanem csoport vagy jogi személy részére is adományozható. Művészjáradék - a 28/L. § (1) bekezdése módosítása értelmében - csak azon személy számára állapítható meg, aki a díjat természetes személyként kapta; a díjról szóló oklevelet a nevére állították ki.
    A javaslat szövegpontosításokat is tartalmaz. A 28/L. § (1) bekezdés b) pontjának módosítása olyan szövegpontosító jellegű változtatás, amely az emberi erőforrások minisztere által adományozható elismerésekről szóló 6/2016. (IX. 8.) EMMI rendelet és az annak kiadását megelőző időszakban a tárgykörben kiadott jogszabályok alapján adományozott, művészjáradékra jogosító díjak egyszerűbb beazonosíthatóságát szolgálja.
    A jogalkotó beemel a művészjáradékot megalapozó díjak közé egy új - a törvény 28/L. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt díjakkal jellegét és jelentőségét tekintve megegyező -tájépítészeti életműdíjként adományozott díjat; a Mőcsényi Mihály-díjat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter által adományozható elismerésekről szóló 15/2015. (III. 11.) MvM rendelettel 2019-ben bevezetett Mőcsényi Mihály-díj évente egy fő részére adományozható, így a díj művészjáradékra jogosító díjjá tétele pótlólagos költségvetési forrásigényt lényegében nem keletkeztet.
    A 28/M. § (1) bekezdésének a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságát - mint közigazgatási szervet - közigazgatási hatóságként megnevező módosítása jogtechnikai módosítás a művészjáradék megállapítása iránti közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben.
    38. §
    A 6. § "a 7. § (2) bekezdésében és" szövegrésze, továbbá a 7. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezése kodifikációs módosítás, amely a hibás hivatkozás javítására irányul. A 7. § hatályon kívül helyezni célzott (2) bekezdésében szereplő, a 30. §-ra való hivatkozás egy - a Módtv. által módosított, a Módtv. hatálybalépését megelőzően hatályos - rendelkezésre utal. A Módtv. által megállapított, az MMA tv. korábbi 30. §-ának helyébe lépett, 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezés az MMA tv. 7. §-ában szabályozottak vonatkozásában tartalommal nem bír; az erre való hivatkozást hatályon kívül kell helyezni. A jogalkotó értelmező rendelkezéssel is segíti az alkalmazást.
    A 7. § (1b) bekezdéséből hatályon kívül helyezi a módosítás azt a követelményt, miszerint a rendes taggá válást - legalább két évig fennálló - levelező tagságnak kell megelőznie. E módosítás összefügg a tagválasztás gyakoriságát négy évben meghatározó új szabállyal, amelynek bevezetése az előbbi követelményt szükségtelenné teszi. Továbbra is megköveteli a törvény - a Nemzet Művésze címet elnyert, külön eljárásban rendes taggá váló személyek rendes taggá választása esetének kivételével -, hogy a rendes taggá válást levelező tagság előzze meg, a levelező tagság minimálisan szükséges időtartamát azonban a továbbiakban nem írja elő.
    A 14. § h) és m) pontja hatályon kívül helyezésére irányuló javaslat szorosan összefügg a közgyűlési hatáskörök (14. §) módosítását érintő további javaslatokkal, valamint az elnökségi hatáskörök [17. § (5) bekezdése] módosítását tartalmazó javaslattal.
    A 17. § (3) bekezdés d) pontja, a 20. § (4) bekezdése, a 22. § (1) bekezdése és a 25. § (1) bekezdése egyazon elv mentén változik. Az MMA elnökségének tagjai és a tagozatvezetők - a törvény értelmében - az MMA tisztségviselői. A tisztségviselő választások köztestületi tapasztalatai azt mutatják, hogy nincs szükség arra a törvényi követelményre, amely az MMA tisztségviselőjévé válásához a megválasztáskor legalább két éve fennálló akadémikusi jogviszony meglétét szabja feltételül. Az MMA tagjainak túlnyomó része több éve tagja a köztestületnek. Különösen indokolatlan e feltételszabás abban az esetben, ha a tagfelvétel gyakorisága tovább ritkul. A tisztségviselők mellett ugyanez állapítható meg a felügyelő testületnek az MMA akadémikusi köréből kikerülő tagjaira nézve is. Ezért a jogalkotó a továbbiakban nem kíván olyan követelményt támasztani, amelynek értelmében bármely tisztségviselő és felügyelő testületi tag esetében legalább két év "akadémikusi múlt" az alapkövetelmény, viszont szükségesnek tartja, hogy valamennyi tisztségviselő, továbbá a felügyelő testület közgyűlés által választott tagjai az akadémikusok köréből - azaz nem az MMA-n kívüli körből - kerüljenek ki. A jogalkotó azonos elv alapján állapítja meg valamennyi tisztségviselő - az elnök, a két alelnök, a főtitkár, a tiszteletbeli elnök, az elnökség négy, az akadémikusok közül kikerülő tagja és a tagozatvezetők -, továbbá a felügyelő testület akadémikus tagjai megválasztásának követelményét is. (Tiszteletbeli elnökké választás esetén a levelező tagság sem elegendő, csak a rendes tagság).
    A Balassa Péter-díjnak a művészjáradékra jogosító díjak köréből való törlése technikai módosítás; a díj a törvény által körülírt művészeti díjak körébe nevesítés nélkül is beletartozik, kiemelése nem indokolt.
    39. §
    A módosítás a piacgazdaságra vonatkozó alaptörvényi elvekkel összhangban arra irányul, hogy a jogalkotó (akár törvényről, akár önkormányzati rendeletről legyen is szó) ne írhasson elő olyan fizetési kötelezettséget, amely a jogi személy valamely típusát pusztán arra tekintettel, hogy mely szervezeti formában folytatja tevékenységét, hátrányosan érinti. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szektorális adók ne legyenek előírhatóak, ahogyan azt sem, hogy a kis- és középvállalkozások számára kedvezőbb szabályok (pl. adókedvezmények) ne legyenek megalkothatóak, figyelemmel arra, hogy a tilalom csak a különböző jogi személy típusok közötti hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik.
    40. §
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy ha a vagyonkezelő alapítványok esetében a vagyonellenőr nem minősül vezető tisztségviselőnek, hiszen az alapítói jogokat ellátó kuratórium felett gyakorol ellenőrzési jogokat, vagy akár a vagyonkezelő alapítvány felügyelőbizottságát is ellenőrzi, illetve törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet.
    41. §
    A törvényalkotó a jövőre nézve olyan speciális vagyonátadási modellt teremt meg, amely meghatározott szervezeti körben törvényi felhatalmazás formájában, de polgári jogi eszközökkel biztosítja a vagyon és a közfeladat átadását.
    A módosítás a vagyonkezelő alapítványok tulajdonjogi védelmét biztosítja azáltal, hogy óvja minden olyan egyoldalú beavatkozástól, ami ellehetetleníti az általuk ellátott, hosszú távon megvalósítható közfeladatok megvalósulását.
    A módosítással egyértelművé válik, hogy közjogi aktussal (törvénnyel) megvalósuló vagyonátadás polgári (tulajdon)jogi védelmet eredményez: ha az állam sarkalatos törvénnyel ingyenesen vagyont juttatott valamely polgári jogi jogalanynak, kifejezetten közfeladat ellátása céljából, úgy ennek a vagyonnak a visszaszerzése nem lehetséges más módon, csak a magánjogi jogalany saját döntése alapján vagy a polgári jogi tulajdoni védelem alkotmányos mechanizmusának beindításával.
    Az állami vagyon körébe tartozó vagyonjuttatás esetében - összhangban az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdésével - egyértelművé teszi a javaslat, hogy a felsorolt jogalanyok részére lehetséges ingyenesen vagyont juttatni. A közérdekű vagyonkezelő alapítvány alatt értelemszerűen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány is értendő.
    A közép- vagy hosszú távú finanszírozás körében lehetővé teszi a közpénzek védelmében, hogy a közfeladat ellátáshoz csak törvényi felhatalmazás alapján lehet éven túli kötelezettséget vállalni.
    42. §
    Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a korábban megvalósult vagyonjuttatások tekintetében az új szabályokat csak akkor kell alkalmazni, ha a vagyonjuttatás vagy a közfeladat-ellátás feltételei módosulnak, vagy ha a módosításra törvény felhatalmazásán alapuló jognyilatkozattal, szerződéssel vagy jogi személy létesítő okiratával kerülne sor. Ebben az esetben tehát érvényesülnie kell annak, hogy csak a felsorolt esetben és személyek által történhet módosítás.
    43. §
    Sarkalatossági záradék.
    44. §
    Kodifikációs pontosításra kerül sor.
    45., 65. §
    Az összefüggő javaslatcsomaggal szintet lép felsőoktatásunk: a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerének alapvetően képesnek kell lennie a felsőoktatási intézmény alapfeladata teljes spektrumának támogatására, ideértve - különös tekintettel a koronavírussal kapcsolatos speciális helyzetre is - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás támogatását is.
    46. §
    A módosítással a felsősoktatásban részt vevő jogalanyok közjogi és polgári jogi minősége egyértelműen szétválasztódik. A módosítással az Nftv. beiktatni kívánt 4. § (2a) és (2b) bekezdése egyértelművé teszi, hogy főszabályként a fenntartó és a tulajdonos azonos személyek. Abban az esetben azonban, ha polgári jogi megállapodás alapján mégis akként döntene a tulajdonos, hogy a fenntartói jogok gyakorlását átruházza másra, úgy egymástól jogilag is elválik a tulajdonostól a fenntartó, de ennek egyértelműen ki kell derülnie a hatósági nyilvántartásából.
    A 4. § új (5) bekezdése a tulajdonos és a fenntartó jogainak elválasztását hajtja végre, továbbá az eddigi gyakorlatnak megfelelően az Alaptörvény X. cikkével összhangban biztosítja, hogy a tulajdonosi jogok nem terjedhetnek ki a felsőoktatási autonómiába tartozó területekre.
    47. §
    A kiküldetésben lévő külföldi oktatókat is szükséges figyelembe venni a teljes oktatói létszám megállapítása során.
    48. §
    A 2020-as törvénymódosítások eredményeként már nemcsak állami felsőoktatási intézmény, hanem Magyarországon nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény is tarthat fenn köznevelési intézményt vagy szakképző intézményt.
    49. §
    A módosítás eredményeként dereguláció történik, a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei (a tanári szakok kivételével) az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján hivatalos kiadványként kerülnek közzétételre. A szakasz garanciális szabályokat tartalmaz a közzétételre és az új képzési és kimeneti követelmények bevezetésére vonatkozóan.
    50. §
    A módosítás a lemorzsolódás csökkentése érdekében a képzésváltás rugalmasabb lehetőségét vezeti be az olyan hallgatók számára, akik az alapképzés követelményeit nem tudják teljesíteni, de (résztanulmányaik beszámításával) felsőoktatási szakképzésen tanulmányaikat sikeresen be tudnák fejezni.
    51. §
    A módosítás a már jelenleg is elektronikus kapcsolattartás pontos jogszabályi keretét jelöli meg.
    52. §
    A hatályos szabályozás az oklevélmelléklet magyar és angol nyelvű kiállításáról rendelkezik, külön szabályt hozva a nemzetiségek nyelvén folyó képzésre is. Számos képzés folyik ugyanakkor ezektől eltérő nyelven is, ilyen esetben a hatályos szabályok szerint az oklevelet ki kell állítani az adott képzés nyelvén, de az oklevélmelléklet kiállításáról a törvény eddig nem rendelkezett. A módosuló szabály szerint az oklevélmellékletet is ki kell állítani a képzés nyelvén, ha a hallgató kéri.
    53. §
    A javasolt módosítás eredményeként a doktori képzésben előírt, az Nftv. szerinti feltétel (mesterfokozat megszerzése) mellett, a kreditrendszerű oktatás elvei alapján lehetőséget kapnak az általános orvos, állatorvosi, fogorvos és gyógyszerész osztatlan képzésben részt vevő hallgatók, hogy a képzésük utolsó két évében díj fizetése nélkül felvegyék a doktori (PhD) képzés tárgyait, kutassanak, krediteket szerezzenek, majd - a hatályos rendelkezések szerint - a diplomájuk megszerzése után, a komplex vizsgával lépjenek be a doktori képzésbe.
    54. §
    A módosítás a nagy múltra visszatekintő Országos Tudományos Diákköri Tanácsot jogi személyiséggel ruházza fel.
    55. §
    Mivel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) szakértői véleménye szükséges a kérelem elbírálásához, azonban a MAB belső jogorvoslati eljárásának következtében ennek beszerzése sokszor bizonytalan időtartamot vesz igénybe, kimondásra kerül, hogy az eljárás csak akkor indul meg, amikor a szakértői vélemény az Oktatási Hivatalhoz beérkezik és ezzel a kérelem elbírálásához szükséges feltételek teljesülnek. A felsőoktatási szakképzés, alap- és mesterképzés, továbbá doktori képzés indítására, valamint a doktori iskola létesítésére irányuló kérelmet természetesen továbbra is az Oktatási Hivatalnál kell benyújtani, aki felkéri a MAB-ot a szakértői vélemény elkészítésére, ha erre nincs szükség, úgy az ügyintézési határidő a rendes szabályok szerint a kérelem hatósághoz történő beérkezését követő napon indul. Ezzel kiküszöbölhető, hogy a MAB szakértői véleménye megszületésének időtartama kapcsán fennálló bizonytalansági tényező kihasson a hatósági eljárásra.
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatályba lépésére tekintettel szükségessé vált módosítás, a határidő a felsőoktatási intézmények működési engedélyének ötévenkénti felülvizsgálatával teremt összhangot.
    56. §
    Az oktatás nemzetköziesítése miatt szükséges a rendelkezés pontosítása. Az Nftv. 69. § (5) bekezdése a 28. § (5) bekezdésében foglalt általános szabályrendszer mellett biztosít lehetőséget olyan nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakemberek egyetemi tanári kinevezéséhez, részükre az egyetemi tanári munkakör betöltését lehetővé tevő munkaköri cím adományozásához, amely személyek a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztését szolgálják.
    57. §
    A rektori tisztség betöltetlensége esetén a helyettesítésre jogosult rektorhelyettes feletti munkáltatói jogkör gyakorlása nincs megfelelően szabályozva.
    58. §
    A módosítás a felsőoktatási intézmények támogatási rendszerének kiegészítésére tesz javaslatot, amellyel egyrészt a felsőoktatási intézmények olyan nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatokat, funkciókat láthatnak el, amelyek az adott régió számára kiemelten fontosak és ehhez állami támogatás nyújtása szükséges, másrészt egyes speciális feladatok ellátásához nyújtható támogatás az állami felsőoktatási intézmény oktatási tevékenységéhez kapcsolódó feladatokhoz, úgy, mint köznevelés, szakképzés.
    Az Nftv. 84. § (3) bekezdését érintő pontosítás a tulajdonos és a fenntartó személyének terminológiai elválasztása miatt szükséges.
    59. §
    Az Nftv. 84/A. § (1) bekezdése módosításával pontosítja a felsőoktatási intézményeknek nyújtandó támogatások körét. Ezáltal a felsőoktatási intézmények finanszírozása hosszú távon kiszámíthatóvá válik, továbbá stabil finanszírozási kereteket tud biztosítani, figyelembe vehetőek a felsőoktatási tevékenység eltérő dimenziói és ezek sajátos finanszírozási követelményei.
    60. §
    A felsőoktatási intézmények bázisai az innovációnak, így Magyarország versenyképességének, valamint a vállalati innovációs együttműködések meghatározó tényezői. Az Nftv. 88. §-a által biztosított lehetőség szerint az állami felsőoktatási intézmények intézményi társaságot hozhatnak létre. Ezen társaságok esetében a piaci és együttműködési rugalmasság biztosítása érdekében célszerű biztosítani a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra irányadó szabályai szerinti alapítási és működési lehetőségeket azzal, hogy az állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra vonatkozó garanciális szabályozásnak is érvényesülnie kell bizonyos pontokon.
    61. §
    Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartói és a Kormány között született megállapodások tekintetében adminisztratív tehercsökkentés a cél, amellyel a biztosított támogatás hatékonyabban felhasználható.
    62. §
    A módosítás a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeinek deregulációjával kapcsolatos rendelkezést állapít meg a hitéleti képzések tekintetében.
    63. §
    A módosítással egyértelművé válik, hogy ha a fenntartói jog gyakorlója és tulajdonosa eltér egymástól, akkor a tulajdonos értelemszerűen csak a felsőoktatási intézmény működéséhez biztosított (elkülönített) vagyon erejéig felel. Az Nftv. 95. § (6) bekezdését érintő módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a fenntartói jog és a tulajdonos elválása esetén kié a mögöttes felelősség.
    64. §
    Az új rendelkezés áfa-mentességet biztosít a fenntartó és az általa fenntartott intézmény közötti juttatás tekintetében.
    66. §
    A felhatalmazó rendelkezések módosítására kerül sor, tekintettel - a tanári szakok kivételével -a felsőoktatási szakképzések, alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményei deregulációjára, valamint a (pedagógusképzés kivételével) a szakok jegyzékének alacsonyabb, miniszteri szintű szabályozására.
    67. §
    Az Nftv. új 114/N. §-a szerinti átmeneti rendelkezés a nyilvántartási kérdések miatt szükséges. Az átmeneti rendelkezés emellett garanciát fogalmaz meg arra, hogy 2021. szeptember 1. napjától alkalmazandó finanszírozási szabályok alapján a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében a részére évente biztosított költségvetési hozzájárulás aránya nem lehet kevesebb a 2020/2021. tanévre megállapított költségvetési hozzájárulás - összes felsőoktatási intézményhez viszonyított -arányánál.
    68-69. §
    Kisebb terjedelmű módosító, hatályon kívül helyező rendelkezések.
    70-73. §
    A tervezet hivatkozott rendelkezései a felnőttképző adatszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseit pontosítja az Onytv. módosításaival összefüggésben.
    74. §
    Az egyes kulturális tárgyú és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXX. törvény 2021. január 1-től hatályba lépő rendelkezései szerint a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése a legalább két éve megválasztott akadémikusok közül választhatja meg a Magyar Művészeti Akadémia főtitkárát. A hatályos szabályozás a főtitkári tisztség ellátását nem köti akadémikusi tagsághoz. A 2021. január 1-től hatályos rendelkezés bevezetése jelentősen és indokolatlanul szűkíti a főtitkárnak megválasztható személyek körét, ezért a javaslat azt kezdeményezi, hogy a módosító rendelkezés ne lépjen hatályba.
    75-90. §
    Az Onytv. hatálybalépése óta közel 2 év telt el. Ezen idő alatt a jogalkalmazási tapasztalat számos kisebb-nagyobb szabályozási hiányra, pontosítási igényre mutatott rá.
    Ezek részben az Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozó feladatok bővülését indukáló jogszabályváltozások végrehajtását, részben a társhatóságokkal történő együttműködés hatékonyabbá tételét, részben a köznevelési, felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás egyszerűsítését, részben pedig a jogalkalmazás egyértelműsítését, az Oktatási Hivatal működésének transzparenciáját, döntéseinek hatékonyabb kiszámíthatóságát, mindezzel együtt egyben a jogbiztonság növelését és a szolgáló közigazgatásba vetett állampolgári bizalom erősödését eredményezik. Továbbá számos adatkezelési kérdést szükséges törvényi szinten szabályozni (pl. annak rögzítése, hogy egy oktatási azonosító számhoz egy természetes személy tartozhat, illetve az oktatási nyilvántartás, valamint annak szakrendszerei, alrendszerei között a személyes adatok célhoz kötötten átadhatók, az első ingyenes nyelvvizsgával kapcsolatos adattovábbítási rendelkezések törvényi szintre emelése stb.).
    Az Onytv. személytelenítésre vonatkozó nyolcvan éves időtartama kerül megállapításra, amely megfelelően biztosítja, hogy a tanulóra, hallgatóra, stb. vonatkozó adatokat az adott személy érdekét is szem előtt tartva megfelelő, de azt meg nem haladó időtartamig kezelje az Oktatási Hivatal személytelenítés nélkül.
    Jogtechnikai, kodifikációs (deregulációs) javaslatként, a törvény áttekinthetősége érdekében kormányrendeleti szintű jogalkotásra ad felhatalmazást a jogszabály, amelyhez szükséges felhatalmazásokat a törvényjavaslat tartalmazza.
    Kiemelt jogalkotói cél, hogy az oktatási nyilvántartás növelje az ágazati nyilvántartások működési hatékonyságát, és így a nemzetgazdasági stratégiai tervezés egyik biztos alapjául szolgálhasson.
    Jelen módosítási javaslat e cél megvalósítása érdekében többek között az alábbiakat tartalmazza:
    - kiemelt fontosságú, hogy az adatmegőrzési időre vonatkozó szabályozás feltüntetésre kerüljön az oktatási nyilvántartás egésze vonatkozásában;
    - a pályakövetéssel és a diplomás nyomon követéssel kapcsolatos rendelkezések törvényi szinten szabályozásra, illetve pontosításra kerüljenek, és ezáltal a szakképzésben, a felnőttképzésben és a felsőoktatásban tanulók és végzettek nyomon követése, a munkaerőpiacra lépésük korai szakaszának elemzése megvalósulhasson;
    - az oktatási nyilvántartás egyes szakrendszereiből és azok alrendszereiből egyénsoros, de személyazonosításra alkalmatlan módon meghatározott adatokat tartalmazó kutatói adatbázisok jöhessenek létre, amelyek tudományos kutatási és statisztikai célból, célhoz kötötten átadhatók tudományos kutatási tevékenységet végző szervezeteknek. A jogszabály-módosítási javaslat előkészítése során kiemelten figyelembevételre kerültek az adatvédelmi garanciák is.
    91-92. §
    A Ptk. alapítványi szabályozása nem tiltja, hogy az alapító vagy a csatlakozó a már nyilvántartásba vett alapítvány javára az alapításkor, illetve a csatlakozáskor általa vállalt vagyonrendelésen felül további vagyont juttasson azzal a céllal, hogy ezzel az alapításkor (csatlakozáskor) rendelt vagyont megnövelje. Ilyen "feltőkésítési" lehetőség - erre vonatkozó speciális szabály hiányában - értelemszerűen a vagyonkezelő alapítvány esetében is nyitva állt. Mindazonáltal e lehetőségnek a javasolt módosítás szerinti egyértelmű és kifejezett kimondása a vagyonkezelő alapítványok körében különösen indokolt, hiszen ezen alapítványok gazdasági tevékenységként a javukra rendelt, illetve általuk a törvényben meghatározott célból bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezhetik. A vagyonkezelés a szóban forgó alapítványok tekintetében nem csupán az alapítványi célok megvalósításának eszköze, hanem egyúttal cél szerinti tevékenység is, így még inkább indokoltnak tűnik, hogy adott esetben az alapító, illetve a csatlakozó az alapítást, illetve a csatlakozást követően is gondoskodhasson az alapítványi célok teljesítéséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű vagyon rendelkezésre állásáról. Az alapítási tőke megnövelése, illetve a csatlakozó részéről elhatározott újabb vagyonjuttatás ez esetben is nyilvánvalóan az alapítványi célokhoz kötött, illetve (e juttatás tárgyai és módja tekintetében) az alapítóra és a csatlakozóra egyébként irányadó szabályok, valamint - amiként ezt a módosítási javaslat is kiemeli - az alapító okiratban foglaltak szerint történhet. Ez utóbbi körülmény teszi egyértelművé, hogy ebben az esetben a vagyonjuttatás egyfelől nem jelenti a vagyonkezelő alapítvány támogatását - hiszen erre külön jogszabályi rendelkezések vonatkoznak -, másfelől nem minősíthető egyéb szerződéses kötelezettségvállalásnak sem, amelyre a Ptk. kötelmi jogi szabályai az irányadók. Ugyanakkor ebben az esetben is terheli az alapítót (és a csatlakozót) egyfelől a vállalt vagyonemelésnek vagyontárgyanként, vagyonelemenként az azonosításukhoz szükséges részletességgel történő meghatározása, másfelől pedig a vállalt vagyonnövelés teljesítésének kötelezettsége. Ha az alapító okirat módosítására nem a vagyonnövelést vállaló alapító, illetve csatlakozó a jogosult, úgy - az alapító, illetve csatlakozó vagyonnövelő kötelezettségvállalásának megfelelően - értelemszerűen az köteles módosítani az alapító okiratot, aki az alapítói jogok gyakorlása körében erre jogosult.
    93-94. §
    A közérdekű vagyonkezelő alapítványok kiemelkedő társadalmi értékteremtő szerepet töltenek be, ezáltal stratégiai jelentőségű közfeladatot látnak el.
    A javaslattal egyértelművé válik, hogy a vagyonkezelő alapítvány, amely alapító okirata alapján (magánjogi aktus), bírói nyilvántartásba vétellel közérdekű vagyonkezelő alapítványnak minősül, csak egy további közjogi aktussal válhat emellett olyan, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, amelyre vonatkozóan az új 8/A. alcím speciális szabályokat határoz meg. Ez nem jelenti azt, hogy ezen alcím rendelkezései által ex lege közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá nem minősített közérdekű vagyonkezelő alapítvány ne láthatna el közfeladatot, és hogy más jogszabályoknak az ilyen szervezetekre vonatkozó rendelkezései ne volnának alkalmazandóak a vonatkozásában, azonban esetükben a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló, javaslat szerinti új 8/A. alcím speciális rendelkezései nem lesznek irányadóak.
    Mindazon vagyonkezelő alapítvány, amely közfeladatot lát el, egyúttal közérdekű vagyonkezelő alapítványnak is minősül, de ezt az alapító okiratban a vagyonkezelő alapítványokról szóló szabályozás szerint fel is kell tüntetni. Ezzel szemben az e törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány esetében az alapító okirat e jelzése pusztán deklaratív aktus: e jogi státusz elnyerése ugyanis ex lege történik, az 1. mellékletben való szerepeltetés által.
    95. §
    Az Nftv. 15. §-ával összhangot megteremtő módosítás.
    96. §
    A módosítás a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény 2022. január 1-jei hatálybalépésével összhangban pontosítja a hatósági ellenőrzésben megállapítható közigazgatási szankció fajtáját és mértékét. Ez alapján a hatóság figyelmeztetést és közigazgatási bírságot, a duális képzőhellyel szemben pedig a szakirányú oktatás folytatásától történő eltiltást is alkalmazhat. Az eltiltás legfeljebb három évre történik.
    97. §
    A módosítás pontosítja a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap képzési alaprészének felhasználási körét.
    98. §
    Hiányzó felhatalmazó rendelkezések pótlása.
    99. §
    A rendelkezés a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezéseinek szövegcserés módosítására irányul.
    Ezek közül a rendelkezések egy része tartalmi pontosítások, más része jogtechnikai pontosítások átvezetését tartalmazza.
    A módosítás - a képzési és kimeneti követelményekhez hasonlóan - a programkövetelmények honlapon való megjelenítését és azok archiválásának garanciális szabályait pótolja. Ez alapján a korábbi programkövetelmények a honlapon megjelennek és elérhetők maradnak.
    A módosítás egyértelművé teszi, hogy a pótszabadság a szakmai alapfeladat-ellátással összefüggő munkakört betöltő személyekre vonatkozik, és nem függ a munkáltató akaratától.
    A módosítás - a hatályos felhatalmazó rendelkezésnek megfelelően - egyértelművé teszi, hogy a tanuló juttatásainak részletes feltételeit a Kormány rendeletében állapítja meg. Egy feltételt pedig maga a törvény szabályoz. Ez alapján a juttatás feltétele, hogy kizárólag az ingyenes szakmai oktatáshoz kapcsolódhat ösztöndíj.
    A módosítás a szakképzési hozzájárulás esetében igénybe vehető adókedvezménynél alkalmazandó vetítési alap esetében teszi egyértelművé, hogy az a szorzóval azonos mutatót jelent.
    A módosítás ezen felül egyértelművé teszi, hogy az egyházi jogi személyek általi fenntartás esetén a fenntartói megállapodás helyett az egyoldalú nyilatkozatot kell alapul venni.
    100. §
    A jogalkotás követelményeivel összhangban kizárja egy korábbi, a jelen módosításban is átvezetésre kerülő módosító rendelkezés hatálybalépését.
    101. §
    A tartalomszolgáltatók és a nemzeti könyvtár adminisztrációs terheinek jelentős csökkentése érdekében indokolt a webarchiválás törvényi rendelkezésének újraszabályozása. Erre tekintettel szükséges a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 33. §-ának hatályba nem lépésről gondoskodni.
    102-104. §
    Hatályba nem lépésről szóló rendelkezések.
    105. §
    Az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény 1. §-a rendelkezik a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) létrehozásáról. A normaszöveg bár rögzíti, hogy az Alapítvány céljainak megvalósítása közérdekű célnak minősül, azonban a jogszabály szövegéből kimaradt annak kimondása, hogy az Alapítvány által ellátott feladat közfeladat. A technikai pontosítás ennek pótlását célozza.
    106. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    107. §
    Sarkalatossági záradék.
    108. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében