adozona.hu
T/13690. számú törvényjavaslat indokolással - a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
T/13690. számú törvényjavaslat indokolással - a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvatv.) 4. § (3) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Kvatv. 4. § (1) bekezdésében az "- a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -" szövegrész.
E törvény 2021. január 1. napján lép hatályba./E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Magyarország Alaptörvényének XX. és XXI. cikke egyértelműen rögzíti, hogy "Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez", és hogy "Magyar...
T/13690. számú törvényjavaslat indokolással - a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
2020. évi ... törvény a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosításáról
1. §
(1) Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvatv.) 4. § (3) bekezdése.(2) Hatályát veszti a Kvatv. 4. § (1) bekezdésében az "- a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -" szövegrész.
2. §
E törvény 2021. január 1. napján lép hatályba./E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Magyarország Alaptörvényének XX. és XXI. cikke egyértelműen rögzíti, hogy "Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez", és hogy "Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez".Az egészséges és tiszta ivóvíz, valamint az állampolgárok személyi higiéniájához szükséges víz szolgáltatása, és ennek érdekében a víziközműszolgáltatás fenntartása és a szennyvízkezelés az állam egyik legfontosabb feladata. Az éghajlatváltozás várható hatásai és az újtípusú, az emberi egészséget veszélyeztető járványok kockázatának növekedése még inkább nemzetstratégiai szintre emeli ezen szolgáltatásokat. Ezt tükrözi a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény is, amely ezen szolgáltatásokat egyértelműen ebbe a körbe sorolja.
Számos tényező kölcsönhatása miatt ez az ágazat azonban olyan helyzetbe került, ami már rövid távon is veszélyezteti a megfelelő működését, és hasonló módon ellehetetleníti a sok helyen halaszthatatlanná vált és váló rekonstrukciós munkák elvégzését. A kialakult helyzet közegészségügyi, műszaki, humán és pénzügyi erőforrás oldalról is egyre tarthatatlanabbá válik. Nincs elég forrás a működtetéshez, a víz- és csatornarendszer karbantartásához és felújításához, miközben csak a hálózati veszteség miatt a termelt ivóvíz 23-30%-a elvész, és ez évente akár többszáz milliárdos veszteséget is okoz. Mára a megfelelő minősítéssel rendelkező vízműrendszerek aránya már nem éri el a 20 százalékot, és 2012 óta az ivóvízhálózatban tapasztalt meghibásodások száma több mint a duplájára emelkedett. Az ágazatban dolgozók száma alig 5 év alatt a felére csökkent és a gazdálkodási nehézségek miatt további elbocsátások várhatók.
Jelen helyzetben - több más, pozitív hatású intézkedés mellett - egyértelműen indokolt az ágazatra 2013 óta kivetett, aránytalanul nagy és a rendszer közhasznúságával össze nem egyeztethető "közműadó", amely a víziközműágazat szolgáltatóit többszörösen sújtja, hiszen külön ki kell fizetniük az adót az ivóvíz-, továbbá a szennyvízvezetékek után is úgy, hogy a víziközművek eszközeinek kizárólagos tulajdonosai az önkormányzatok vagy maga az állam. A közművezeték-adó kivetése mindezeken felül tovább növeli az egyenlőtlenségeket, ami miatt a kisebb településeket ellátó, kedvezőtlenebb természeti és társadalmi adottságokkal rendelkező víziközmű-szolgáltató cégek működése lényegében ellehetetlenült.
A szolgáltatók mára sokmilliárd forintos veszteséget halmoztak fel, amely egyértelműen veszélyezteti e stratégiai ágazat alapvető létét, működését. A közműadó kivezetése révén számítások szerint éves szinten jogosan 12-15 milliárd forint működési és fejlesztési alap maradhatna a szolgáltatóknál. Megfelelő szabályozással ez a forrás jelentős mértékben és kiszámíthatóan hozzájárulhat a szolgáltatásbiztonság megőrzéséhez, a működtetés személyi, szervezeti és egyéb műszaki feltételeinek biztosításához.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezés alapján minden esetben az válik az adó alanyává, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa. Ha a közművezeték a magyar államé vagy helyi önkormányzaté, az adó alanya ebben az esetben a magyar állam, vagy helyi önkormányzat, nem a vezetéket fenntartató üzemeltető.2. §
A § hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.