Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/13674. számú törvényjavaslat indokolással - az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról

    T/13674. számú törvényjavaslat indokolással - az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút szilárd burkolattal történő létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az enge...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/13674. számú törvényjavaslat indokolással - az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról
    2020. évi CLXIV. törvény az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról
    1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
    1. §
    (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Közút, közforgalom elől el nem zárt magánút szilárd burkolattal történő létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez (továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap."
    (2) A Kkt. 29. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(16) A közlekedési hatóságnak be kell jelenteni:
    a) közút, közforgalom elől el nem zárt magánút földút szintű kiépítését és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai - kivéve a nem kizárólag az építtető (építtetők) tulajdonában álló területen történő - építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását),
    b) járda, gyalogút és azok két méter szabadnyílást meg nem haladó műtárgyai - kivéve a nem kizárólag az építtető tulajdonában álló területen történő - építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését (elbontását), valamint ezek nem közlekedési célú igénybevételét (ide nem értve a gyalog-, és kerékpárutakat, valamint a közút építésével összefüggő járdaépítést),
    c) vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, vagy a már meglévő - de elzárt terelőút - ideiglenes megnyitását és elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembehelyezésével egyidejűleg,
    d) útfelújítás, korszerűsítés során a munkaterületen ideiglenes terelőút kiépítését és elbontását, valamint eredeti állapotba történő visszaállítását az útfelújítással érintett út műszaki átadás átvételét követő 8 napig bezárólag,
    e) bárki által igénybevehető létesítményhez szükséges parkolóhelyek és a hozzájuk vezető maximum 50 m hosszú útfelület kiépítését az építéssel érintett ingatlanon összesen (meglévő és tervezett) 10 parkolóhelyig a vonatkozó útügyi műszaki előírások betartásával."
    (3) A Kkt. 48. § (3) bekezdés 29. pontjában az "engedélyezéséről" szövegrész helyébe az "engedélyezéséről, bejelentéséről" szöveg lép.
    2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    2. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A házipénztárba befizetett illetékről az ügyfél számára számviteli bizonylatot kell kiállítani és a befizetett illetékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a vagyonszerző nevét, lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát és az illeték összegét. A nyilvántartás alapján a járási hivatal készpénzátutalási megbízással naponta fizeti meg az illetéket az illetékes állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára."
    3. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    3. §
    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "26. lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a 2022. július 1-jén hatályos, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján igazolólappal vagy a fehér alapon 3-3 piros betű- és számjellel, Y kezdőbetűjellel és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből vagy vontatója által 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,"
    4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
    4. §
    (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 8/A. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
    [A Kormány rendeletében kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)]
    "l) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat."
    (2) Az Nytv. 36. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az adatszolgáltatásért, valamint a 18. § (4) bekezdése szerinti kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alól - ide nem értve a hatóságnak az eljárás során felmerült igazolt költségét - mentesség illeti meg a helyi önkormányzatot, a költségvetési szervet, a közjegyzőt, valamint az önálló bírósági végrehajtót, továbbá törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott ügyfajtákban az ügyfelet."
    5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
    5. §
    (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 19. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1c) Az (1) és (1a) bekezdéstől eltérően a 18/B. § (1) bekezdése szerinti országos nyilvántartáshoz az azt vezető hatóság - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felület útján - a jogosult azonosításához szükséges adatok tekintetében, valamint
    a) a szociális ellátások tekintetében a 18/A. § d) és e) pontjában, és
    b) a gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 138. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatkörben közvetlen hozzáférést biztosít a szociális hatáskörében, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként, egészségbiztosítási pénztári feladatkörében, a rehabilitációs hatóságként, a családtámogatási feladatokat ellátó szervként, az állami foglalkoztatási szervként, az áldozatsegítő szolgálatként, a jogi segítségnyújtó szolgálatként, illetve a pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, továbbá annak járási (fővárosi kerületi) hivatala számára a törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából."
    (2) A Szoctv. 39/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A 38. § (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából nem szükséges szakértőt kirendelni a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti komplex minősítési kategóriába sorolt gyermek esetében."
    6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
    6. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, melyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyv 5:27. és 5:164. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.
    (6b) Az ügyfél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a szakértői vélemény részére történt megküldésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő, azzal, hogy az egyeztető tárgyalást kérelme beérkezését követő legalább 5, legfeljebb 15 napra kell kitűzni."
    7. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
    7. §
    (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:
    "(1) Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért - ingatlanonként - 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Azon külföldi természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és a magyar állampolgárság megszerzését kezdeményezte, lakástulajdonának megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásért 10 000 forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles megfizetni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat az eljáró hatóság által megjelölt számlára kell megfizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj nem minősül a központi költségvetés központosított bevételének, az az eljáró hatóság bevételét képezi."
    (2) A Lakástv. a következő 93/A. §-sal egészül ki:
    "93/A. §
    Felhatalmazást kap a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldi jogi vagy természetes személy tulajdonszerzésével kapcsolatos, az illetékekről szóló törvényben a díjjogszabály tartalmára vonatkozó előírásokat rendeletben állapítsa meg."
    (3) Hatályát veszti a Lakástv. 1/A. § (4) bekezdése.
    8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
    8. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 138/A. § (2) bekezdésében az "a kérelmet elutasítja" szövegrész helyébe az "az eljárást megszünteti" szöveg lép.
    9. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
    9. §
    (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. §
    (1) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a felszámoló vagy meghatalmazottja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:
    a) a gazdálkodó szervezet azonosító adatait,
    b) a gazdasági tevékenység megkezdésének időpontját,
    c) a gazdálkodó szervezet felszámolási vagy kényszertörlési eljárásának kezdő időpontját,
    d) a kérelem alapjaként szereplő bérkifizetési napot, valamint a munkavállaló összes elmaradt bruttó munkabérének összegét,
    e) a bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - a gazdálkodó szervezet rendelkezésére álló saját forrás összegét,
    f) az igényelt támogatásnak a rendelkezésre álló saját forrás figyelembevételével megállapított összegét,
    g) külföldi gazdálkodó szervezet esetén
    ga) a felszámolást elrendelő hatóság nevét és címét,
    gb) a felszámolási eljárás lefolytatásának országában a bérgarancia támogatás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság nevét és címét,
    gc) amennyiben rendelkezik ilyennel, a felszámoló képviseletében Magyarországon eljáró cég vagy személy azonosító adatait és elérhetőségeit,
    h) a felszámoló azonosító adatait és elérhetőségeit,
    i) a Bérgarancia biztos azonosító adatait és elérhetőségeit,
    j) a kérelmező nyilatkozatait,
    k) a munkavállaló nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, munkaviszonyának kezdetét, bankszámlaszámát, számlavezető bank nevét, számlatulajdonos nevét;
    l) a munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatokat
    m) a munkavállaló elmaradt bérének a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatokat."
    (2) A Bgtv. 11. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:
    "(1c) A támogatás iránti kérelmet az állami foglalkoztatási szervhez a kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet, nyugdíjas szövetkezet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétettek szerint, elektronikus formában nyújtja be. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilatkozatokat elektronikus formában, annak megváltoztathatatlanságát biztosító zárt informatikai rendszerben tárolja.
    (1d) Az (1c) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:
    a) a kölcsönbeadó, az iskolaszövetkezet vagy a nyugdíjas szövetkezet azonosító adatait,
    b) a gazdasági tevékenység megkezdésének időpontját, és a tevékenység megkezdéséről szóló engedély számát,
    c) a kölcsönbeadó, az iskolaszövetkezet vagy a nyugdíjas szövetkezet pénzforgalmi számlaszámát, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, címét,
    d) a kérelem alapjaként szereplő legkorábbi tartozás vonatkozásában a bérkifizetés vagy a díjfizetés napját,
    e) a bérfizetési vagy díjfizetési napon és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - a megjelölt munkavállalók vagy tagok munkabérére vagy díjára fordított saját forrás összegét,
    f) az igényelt támogatás összegét,
    g) a követelés felszámoló általi hitelezői nyilvántartásba vételéről szóló értesítés kézhezvételének napját,
    h) a felszámolási eljárás kezdete után folytatott kölcsönzés esetén a felszámoló által kiállított teljesítésigazolás kézhezvételének napját,
    i) a kölcsönvevő vagy a szolgáltatás igénybe vevőjének azonosító adatait, az utolsó ismert pénzforgalmi számlaszámát, a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató utolsó ismert megnevezését, címét, valamint a felszámolás kezdő időpontját,
    j) a kölcsönvevő vagy a szolgáltatást igénybevevő felszámolójának azonosító adatait és elérhetőségeit,
    k) a munkavállaló, az iskolaszövetkezet vagy a nyugdíjas szövetkezet tagjának nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, lakcímét, a kölcsönzés vagy a szolgáltatás nyújtás időszakát, munkakörét vagy feladatát,
    l) az elmaradt kölcsönzési díjra vagy szolgáltatási díjra vonatkozó adatokat, a támogatásnak a Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegét."
    (3) A Bgtv. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése érdekében 3. § (2) bekezdésben és 11. § (1d) bekezdésben foglalt adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétetteknek megfelelően kezeli és tartja nyilván."
    (4) A Bgtv. 6. § (2) bekezdésében az "az 1. és 2. mellékletben foglaltak szerint" szövegrész helyébe az "a 3. § szerint" szöveg lép.
    (5) Hatályát veszti a Bgtv.
    a) 13. § (3) bekezdése,
    b) 15. § (1a) bekezdésében a "valamint 13. § (3) bekezdését" szövegrész,
    c) 1. számú melléklete,
    d) 2. számú melléklete,
    e) 3. melléklete,
    f) 4. melléklete.
    10. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
    10. §
    (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Véglegessé vált hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás tényét, mértékét és jellegét, valamint a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló kormányrendelet szerinti bizonyított környezeti teher (a továbbiakban: bizonyított környezeti teher) tényét és jellegét az ingatlannyilvántartásban fel kell tüntetni."
    (2) A Kvtv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A bejegyzés alapjául szolgáló környezetszennyezettség ténye, mértéke és jellege, továbbá a környezeti teher ténye és jellege megszűnését, vagy megváltozását az ingatlan tulajdonosa kérelmére a bejegyzést kérő hatóság, vagy a bejegyzést elrendelő bíróság állapítja meg, majd a bejegyzés törlése, illetve módosítása iránt hivatalból intézkedik."
    (3) A Kvtv. 91/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban a meghatározott cselekmény végrehajtását a végrehajtást elrendelő hatóság foganatosítja, ha a döntésében meghatározott cselekmény végrehajtásának foganatosításához rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel.
    (4) Ha a végrehajtást elrendelő hatóság által a (3) bekezdés szerint foganatosított végrehajtás nem vezetett eredményre, a végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot."
    11. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
    11. §
    A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 76/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A természetvédelmi hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz."
    12. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
    12. §
    (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 88. §-sal egészül ki:
    "88. §
    A vadászati hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz."
    (2) A Vtv. 83. § (6) bekezdésében a "hatósághoz történő bejelentés" szövegrész helyébe a "hatósági engedély" szöveg lép.
    13. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
    13. §
    (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 8/A. § (2) bekezdésében a "határozat" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg lép.
    (2) Hatályát veszti a Met. 4/A. § (6) bekezdése.
    14. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
    14. §
    (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 128. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) A (3) bekezdésben meghatározott, személyes megjelenéshez nem kötött jognyilatkozatokat postai úton, elektronikus úton, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján vagy személyesen lehet előterjeszteni. A gyámhatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz."
    (2) Hatályát veszti a Gyvt.
    a) 24. § (9) bekezdése,
    b) 170. §-ában az "és 24. § (9) bekezdését" szövegrész.
    15. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    15. §
    (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 22/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az orvosszakértői, rehabilitációs szerv, rehabilitációs hatóság jogosult az EESZT útján hozzáférni a 4. § (2) bekezdés f) pontja szerinti célból szükséges egészségügyi adatokhoz."
    (2) Az Eüak.
    a) 35/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 35/J. § (1) bekezdésében a "pontjában foglalt" szövegrész helyébe a "pontjában vagy a 4. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt" szöveg,
    b) 35/K. § (1) és (3) bekezdésében a "pontjában meghatározott" szövegrész helyébe a "pontjában vagy a 4. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott" szöveg
    lép.
    16. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
    16. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "59/A. §
    A nemzeti tervvagyonnak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint az állam tulajdonába tartozó része és az annak kezeléséhez szükséges eszközök vonatkozásában a tulajdonosi jogokat az állam 100%-os tulajdonában álló Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja. A nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti-műszaki dokumentációk összessége közgyűjteménynek minősül."
    17. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    17. §
    (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "5/A. §
    A külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal kapcsolatos ügyekben, valamint a Tbj. 3. §-a alapján indult eljárásokban - kivéve az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat - az elektronikus kapcsolattartás kizárt."
    (2) Az Ebtv. 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az üzemi balesettel, illetve a baleseti táppénzzel kapcsolatos közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos közigazgatási perre a kifizetőhely szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja."
    (3) Hatályát veszti az Ebtv. 27. § (13) bekezdése.
    18. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
    18. §
    (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)
    "14. végleges hatósági vagy jogerős bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, környezeti teher ténye és jellege,"
    (2) Az Inytv. 17. § (1) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:
    (Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)
    "35. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá eső, az adós ellen indított fizetésképtelenségi eljárás ténye."
    (3) Az Inytv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (4) bekezdés szerinti tényfeljegyzést a jogorvoslati határidő lejártakor vagy - amennyiben a döntés ellen közigazgatási per indult - a feljegyzett jogorvoslati kérelem törlésével egyidejűleg hivatalból törölni kell."
    (4) Az Inytv. 47. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3b) Az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti az eljárását akkor is, ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, a végleges gyámhatósági döntés meghozataláig. Ha a bejelentést tevő személy az ingatlanügyi hatósági hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a gyámügyi eljárás megindítását a kérelemnek a gyámhatóság által iktatott példányával vagy annak hiteles másolatával nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság érdemi határozatot hoz a bejegyzési, feljegyzési kérelem tekintetében."
    (5) Az Inytv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az ingatlanügyi hatóság az eljárást felfüggeszti, ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan megszerzésének engedélyezésétől függ. Az ingatlanügyi hatóság megfelelő határidő tűzése mellett felhívja az ügyfelet az engedély iránti kérelem benyújtására, amennyiben a felfüggesztés időpontjáig az a hatósághoz nem érkezett meg. Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha az ügyfél a kérelem benyújtására vonatkozó felhívásnak határidőben nem tesz eleget."
    (6) Az Inytv. 75. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer díjmentes szolgáltatásait igénybevevőknek - a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül történő lekérdezések kivételével - a lekérdezéseikről naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell őrizniük. A bírósági, ügyészségi, hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlan-nyilvántartási adatokat lekérdezték.
    (2a) A naplónak minden esetben tartalmaznia kell a lekérdezés időpontját, a lekérdezést végző személy nevét, a lekérdezett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám), a lekérdezés célját, valamint a díjmentességet megalapozó jogszabályi rendelkezésre való hivatkozást."
    (7) Az Inytv. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybevevők díjmentes adatlekérdezéseinek jogszerűségét és a biztonsági előírások betartását az ingatlanügyi hatóság és a rendszer üzemeltetője a (2) és (2a) bekezdés szerint vezetett naplóból ellenőrizheti. Az adatlekérdezésre vonatkozó szabályok, illetve a biztonsági előírások megsértése esetén, a hozzáférési jogosultság visszavonása tárgyában - az ingatlanügyi hatóság, illetve a rendszer üzemeltetőjének javaslata alapján - az ingatlanügyi hatóság határozatot hoz."
    (8) Hatályát veszti az Inytv. 52. § (1) bekezdés h) pontja.
    19. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása
    19. §
    (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/A. § (7) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "három" szöveg lép.
    (2) Hatályát veszti az Fgytv. 17/D. § (6a) bekezdése.
    20. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
    20. §
    (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeket, a 33. § (1) bekezdés a) pontban meghatározottak kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottakra figyelemmel -
    a) egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozónak,
    b) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének,
    c) az egyéni cég tagjának
    kell igazolnia."
    (2) A Ttv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A temetkezési szolgáltatásokat engedélyező hatóság - a pénzügyi teljesítőképesség igazolása céljából - megkeresi az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatokról nyilvántartást vezető hatóságot. A megkeresett hatóság az adatszolgáltatása körében arról ad tájékoztatást, hogy a gazdasági társaságnak vagy egyéni vállalkozónak van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása."
    21. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
    21. §
    (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazása során)
    "19. Ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása: a Magyarországon ideiglenesen forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomban tartott járművekhez kiadott, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott ideiglenes rendszámtáblának és az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának, továbbá a 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyek elektronikus nyilvántartása."
    (2) A Kknyt. a következő 4/A-4/F. §-sal egészül ki:
    "4/A. §
    (1) Kategóriára vonatkozó vezetési jogosultság Magyarországon történő megszerzése, valamint magyar vezetői engedély érvényességi idejének meghosszabbítása esetén a nyilvántartó hivatalból, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzi a járművezetési jogosultságot az engedélynyilvántartásba, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a nyilvántartó hivatalból gondoskodik a vezetői engedélynek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról, ha a járművezető a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
    (3) A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a vezetői engedély automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha a járművezető a vezetői engedély kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette, továbbá az anyakönyvvezetőnél a vezetői engedély automatikus kiállításához szükséges nyilatkozatokat megtette és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tett.
    4/B. §
    Ha a vezetői engedély 4/A. §-ban foglaltak szerinti automatikus kiállítása valamely jogszabályi feltétel hiánya miatt akadályba ütközik, arról a nyilvántartó a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül értesíti az ügyfelet.
    4/C. §
    A nyilvántartó házasságkötésből eredő névváltozás esetén, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által továbbított adatok alapján hivatalból gondoskodik a forgalmi engedély és törzskönyv automatikus kiállítás útján történő cseréjéről, ha az okmány jogosultja az okmány kiállításához szükséges összes feltételt teljesítette, és a hivatalbóli okmánykiállítást megakadályozó nyilatkozatot nem tesz.
    4/D. §
    A nyilvántartó a 4/A. §-ban foglalt esetekben hivatalból gondoskodik az okmányok kiállításáról, ha a hivatalbóli okmánykiállítás akadálya elhárult.
    4/E. §
    A vezetői engedély és a törzskönyv hivatalbóli kiállításáról a nyilvántartó a megszemélyesítést végző szervezet útján, az állandó forgalmi engedély hivatalbóli kiállításáról az okmány jogosultjának lakó-, ennek hiányában tartózkodási vagy szálláshelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóság útján gondoskodik.
    4/F. §
    A 4/A-4/E. §-ban foglalt esetekben eljáró hatóságnak az okmány jogosultjának lakó, ennek hiányában tartózkodási helye vagy szálláshelye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságot kell tekinteni."
    (3) A Kknyt. 5. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (A közlekedési igazgatási hatóság:)
    "b) a jármű tulajdonjogát igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: törzskönyv) kapcsán:
    ba) ellenőrzi a törzskönyv kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,
    bb) eljár a törzskönyv kiállítása, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a törzskönyv automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,
    bc) a ba) és bb) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a törzskönyv kiállításáról,
    bd) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a törzskönyv ügyfél részére történő kiadásáról;
    c) a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kapcsán:
    ca) ellenőrzi a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállítására, cseréjére, pótlására irányuló kérelem teljesítésének feltételeit,
    cb) eljár a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállítása, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor az állandó forgalmi engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott,
    cc) a ca) és cb) alpontban meghatározott esetekben gondoskodik a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány kiállításáról,
    cd) jogszabályban meghatározott esetekben gondoskodik a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmány ügyfél részére történő kiadásáról;"
    (4) A Kknyt. 9/D. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott "P" betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:
    a) alvázszámát,
    b) gyártmányát,
    c) típusát,
    d) színét.
    (4) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott "E" és "P" betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján kiadott rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat."
    22. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
    22. §
    (1) A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gk.) 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését követő tizenöt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni. Az egyéni vállalkozó erre irányuló kérelmét az egyéni vállalkozási tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg terjeszti elő."
    (2) A Gk. 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A kamarai nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet jegyezhető be, amely a (2) bekezdésben meghatározott adatait tartalmazó kamarai adatlapot kitöltve és cégszerűen aláírva a területi gazdasági kamara részére elektronikus úton vagy papíralapon benyújtotta, valamint a 34/A. §-ban meghatározott kamarai hozzájárulást megfizette. Egyéni vállalkozó esetében a papír alapú kamarai adatlapot az egyéni vállalkozók nyilvántartását végző hatóság továbbítja a területi gazdasági kamara részére."
    (3) A Gk. 8/A. § (4) és (5) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg lép.
    23. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása
    23. §
    Hatályát veszti a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
    a) 6. § (1) bekezdésében az "az 5. § (3) bekezdése szerinti" szövegrész,
    b) 19. § (6) bekezdésében a "(4)-" szövegrész.
    24. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása
    24. §
    A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény a következő 24. §-sal egészül ki:
    "24. §
    A növénytermesztési hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz."
    25. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
    25. §
    Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. §-a a következő (10a)-(10c) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató - a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) törvényben meghatározott feladatai ellátásának körében a természetes személy előfizetőkkel való telefonos kapcsolatfelvétellel megvalósuló statisztikai adatgyűjtés biztosítása céljából - a KSH kérelmére köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a kérelemben megjelölt természetes személyek körére vonatkozóan
    a) a természetes személyről megadott előfizetői személyazonosító adatok alapján az előfizetőhöz rendelt hívószámot, amennyiben a természetes személy rendelkezik előfizetéssel az elektronikus hírközlési szolgáltatónál, vagy
    b) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a természetes személy az elektronikus hírközlési szolgáltatónál előfizetéssel nem rendelkezik.
    (10b) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a (10a) bekezdés szerinti adatkérés során tudomására jutott személyes adatokat semmilyen más célra nem használhatja fel és azokat az adatszolgáltatás teljesítése után haladéktalanul törli.
    (10c) A KSH az átvett adatokat a statisztikai adatelőállítási folyamatban addig kezeli, amíg az annak végrehajtásához indokolt. A személyes adatokat és az előfizetői állomás számát a KSH elkülönítetten tárolja, e két adatállomány összekapcsolására csak az adatgyűjtés-szervezés és a lekérdezés idejére jogosult. A feladat megszűnésekor, így különösen az egyes adatfelvételek lezárását követően az azokhoz kapcsolódóan átvett adatokat a KSH törli."
    26. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
    26. §
    (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási Tv.) 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A nem nyilvános támogatási adat az adatkezelő szerven kívüli más szerv vagy személy által csak alapos okkal használható fel. A nem nyilvános támogatási adatot alapos okkal használják fel, ha:
    a) az a támogatás ellenőrzését, vagy
    b) a (2)-(4) bekezdésben megjelölt szervek tájékoztatását szolgálja."
    (2) Az Eljárási Tv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az iratokat az ügyfélnek a nyilvántartás módjától függetlenül - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a támogatási döntés véglegessé válása naptári évének utolsó napjától számított legalább tíz évig kell megőriznie."
    (3) Az Eljárási Tv. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A jogutód, illetve a haszonélvezeti jog jogosultja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló követelését az örökhagyó halálát, illetve a jogelőd megszűnését követő három éven belül érvényesítheti az intézkedés jellegének megfelelő tartalmú okirattal igazolva, valamint az e törvényben meghatározott egyéb kötelezettség teljesítésével, hogy jogosult a támogatás összegére, illetve a vagyoni értékű támogatási jogosultság igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzésben nem szerepel a folyamatban lévő eljárás, úgy az örökösöket nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy belépnek-e az eljárásba. A jogutód a nyilatkozattételre felszólító végzésben meghatározott határidőn belül, de legkésőbb az örökhagyó halálát, illetve jogelőd megszűnését követő három éven belül léphet a folyamatban lévő eljárásba."
    (4) Az Eljárási Tv. 55/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A döntést az ügyféllel, illetve a képviselővel írásban, kötelező elektronikus kérelembenyújtás esetén - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - elektronikus úton kell közölni."
    (5) Az Eljárási Tv.
    a) 28. § (3a) bekezdésében a "támogatási kérelem" szövegrész helyébe a "kérelem" szöveg,
    b) 38. § (3) bekezdésében az "ügyfél-azonosító megállapítása iránti kérelem" szövegrész helyébe az "ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő nyilvántartásba vétel iránti kérelem" szöveg,
    lép.
    (6) Hatályát veszti az Eljárási Tv. 28/B. § (1b) bekezdésében az "annak eredeti példányát" szövegrész.
    27. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
    27. §
    (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [(2) Az adásvételi vagy csereszerződés megkötését meghiúsultnak kell tekinteni, ha]
    "a) a kisajátítást kérőnek - a kisajátítási kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül megtett - ajánlatára a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésére is alkalmas elfogadó nyilatkozatot vagy írásban úgy nyilatkozik, hogy nem fogadja el az ajánlatot;"
    (2) A Kstv. 26. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Mellőzhető - az ügyfelek ellenkező kérelmének hiányában - a tárgyalás kitűzése akkor is, ha a megállapítani tervezett kártalanítási összeg egyik kártalanításra jogosult esetében sem éri el a tízezer forintot. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, melyek megtételének határidejét e törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni.
    (5b) Az ügyfél az (5a) bekezdés szerinti tárgyalás tartása iránti kérelmét a szakértői vélemény részére történt megküldésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó."
    (3) A Kstv. 40/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "40/G. §
    A kisajátítást kérő, illetve annak képviselője az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban, e hatósági eljárásokban hozott döntésekkel szemben indított közigazgatási perben, valamint a kisajátítási terv záradékolására irányuló eljárásban elektronikus ügyintézésre köteles."
    (4) A Kstv. a következő 50. §-sal egészül ki:
    "50. §
    (1) E törvénynek az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi......törvénnyel megállapított 40/G. §-át a 2021. július 1-jét követően indult és megismételt hatósági és bírósági eljárásokban kell alkalmazni.
    (2) Kisajátítási eljárásban nem kötelező az elektronikus ügyintézés azon kisajátítást kérő illetve képviselője esetében, akinek részére a záradékolás iránt 2021. július 1-jét megelőzően benyújtott kérelme alapján záradékolt kisajátítási terv csak papír alapon áll rendelkezésére. Az elektronikus ügyintézést ennek alapján nem alkalmazó kisajátítást kérő illetve képviselője e körülmény fennállásáról a kisajátítási hatóság részére nyilatkozni köteles."
    28. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
    28. §
    (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvtv.)
    a) 15/B. § (1) bekezdésében az "(a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely)" szöveg,
    b) 3. melléklet 7. pontjában az "a) és g) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén" szövegrész helyébe a "c) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása, illetve a 49. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén" szöveg,
    c) 3. melléklet 8. pontjában az "(1) bekezdés b)-d) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása, illetve az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenység bejelentés nélküli, vagy attól eltérő folytatása, valamint az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén" szöveg,
    d) 3. melléklet 9. pontjában az "(1) bekezdés e)-f) pontja, de a bírság összege legalább 200 000" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) és b) pontja" szöveg
    lép.
    (2) Hatályát veszti a Tfvtv.
    a) 9. § (2) bekezdése,
    b) 17. § (1e) bekezdésében az "a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott," szövegrész.
    29. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
    29. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény "Különös eljárási szabályok" fejezete a következő 44/A. §-sal egészül ki:
    "44/A. §
    Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz."
    30. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása
    30. §
    (1) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője öt évig köteles megőrizni."
    (2) A Grtv. 5. § (3) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "három" szöveg lép.
    31. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
    31. §
    (1) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 6. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A bejelentésnek tartalmaznia kell:)
    "f) a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamarához címzett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet."
    (2) Az Evectv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A nyilvántartást vezető szerv a 9. § szerinti értesítés megküldésével egyidejűleg a nyilvántartásba vételről értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a Közreműködő Szervet, a Hatóságot, valamint a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamarát."
    (3) Az Evectv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a bejelentési vagy változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, akár a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követően nem módosítható. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a Központi Statisztikai Hivatalt, a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamarát, valamint a Hatóságot."
    (4) Az Evectv. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik)
    "a) ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a Közreműködő Szervnek vagy a nyilvántartó szervnek bejelenti, akár a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg, a bejelentésben megjelölt napon, amely nem lehet korábbi a bejelentést követő napnál, és amely időpont a bejelentést követen nem módosítható;"
    (5) Az Evectv. 18. § (1) bekezdésében és 19. § (1) bekezdés g) pontjában a "két" szövegrész helyébe a "három" szöveg lép.
    32. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
    32. §
    (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A születési név megváltoztatására irányuló kérelem igazgatási szolgáltatási díja 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az igazgatási szolgáltatási díjat minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetnie."
    (2) Az At. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "95. §
    Felhatalmazást kap az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter, hogy
    a) az anyakönyvi szakvizsga részletes szabályait,
    b) a névváltoztatási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegével kapcsolatos, valamint az illetékekről szóló törvényben meghatározott részletes szabályokat
    rendeletben állapítsa meg."
    33. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
    33. §
    (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A rokkantsági ellátás megszűnik
    a) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,
    b) az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal."
    (2) Az Mmtv. 21/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az akkreditált szolgáltató a részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdés a) pont ac)-ag) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatokat."
    34. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
    34. §
    A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:]
    "d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette az (1) bekezdés c) és e) pontja esetében történő intézkedések megtételéről."
    35. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása
    35. §
    A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "5. §
    Az egyetemes szolgáltató, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) a tárgyévet követő év január 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak az e törvényben foglalt előírások teljesülését."
    36. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
    36. §
    (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 62/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "62/A. §
    (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.
    (2) Halgazdálkodási hatósági ügyben legfeljebb két ízben van helye hiánypótlásra felhívásnak."
    (2) Hatályát veszti a Hhvtv. 57. § (3) bekezdése.
    37. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
    37. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 95/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A 95. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően saját tulajdon jogcímen használt föld tulajdonjogának átruházása esetén az ingatlanügyi hatóság a szerző fél tulajdonjogának átvezetését követően az új tulajdonos földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzése iránti eljárást hivatalból folytatja le. A Magyar Állam tulajdonszerzése esetén földhasználóként a tulajdonosi joggyakorló szervezet kerül bejegyzésre."
    38. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    38. §
    (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató - a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével - a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hó tizenötödik napjáig a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal, a székhely szerint illetékes gazdasági kamarával, valamint a székhely és a telephely szerint illetékes önkormányzati jegyzővel."
    (2) Az Art. 131. § (8) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
    (Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások kedvezményezettjének nevére vagy megnevezésére, lakóhelyére vagy székhelyére, valamint az adatszolgáltatást megelőző hónap utolsó napjáig esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat)
    "c) a költségvetési támogatás megállapítása, illetve havi összegének elszámoláson alapuló kifizetése céljából az állami foglalkoztatási szerv részére."
    (3) Az Art. 131. §-a a következő (26) bekezdéssel egészül ki:
    "(26) Az állami adóhatóság az Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató Rendszer útján adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal részére a szociális igazgatásról szóló törvény szerinti szociális ellátások és támogatások, a gyermektartásdíj megelőlegezésének és a hadigondozottak ellátásának megállapításával, ellenőrzésével és folyósításával összefüggésben szükséges adatokról."
    39. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
    39. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A szakképző intézményt a szakképzési államigazgatási szerv veszi nyilvántartásba, a működési engedély kiadásáról a szakképzési államigazgatási szerv dönt. A nyilvántartásba vételt a költségvetési szervként működő szakképző intézmény esetében a kincstár útján kell kérelmezni. Köznevelési intézmény megszűnésével létrejövő szakképző intézmény nyilvántartásba vételekor a szakképzési államigazgatási szerv egyúttal megkeresi a köznevelési intézményeket nyilvántartó szervet az intézménynek a köznevelési intézmények nyilvántartásából való törlése céljából."
    40. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása
    40. §
    (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CX. törvény) 100. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A 4. § (2) bekezdése; a 9. § (2) bekezdése; a 21. §; a 28. § (7) bekezdése; a 29. § (1) bekezdése; a 31. § (2) és (3) bekezdése; a 32. § (2) bekezdése; a 34. § (2) bekezdése; a 40. § (3) és (4) bekezdése; a 42. § (1) bekezdése; a 47. § (2) bekezdése; a 63. § (2) bekezdése; a 65. § (1) bekezdése; a 69. § (4) és (5) bekezdése; a 76. § (7) és (8) bekezdése; a 81. § (1) bekezdése; a 84. § (1) és (2) bekezdése; a 87. §; a 96. § 2023. január 1-jén lép hatályba."
    (2) Nem lép hatályba a 2019. évi CX. törvény 12. § (2) bekezdése.
    41. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény módosítása
    41. §
    (1) Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CXV. törvény) 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A 8. §, a 9. § (2) bekezdése, a 10. és 11. §, a 21. és 22. §, az 57. § és a 70. § 2022. július 1-jén lép hatályba."
    (2) Nem lép hatályba a 2019. évi CXV. törvény 9. § (1) bekezdése, továbbá a 15. és 16. §-a.
    42. Az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény módosítása
    42. §
    Nem lép hatályba az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (1) bekezdése.
    43. Záró rendelkezések
    43. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) Az 1-2. §, a 4. §, az 5. § (2) bekezdése, a 6-9. §, a 10. § (3) bekezdése, a 11-17. §, a 18. § (2)-(8) bekezdése, a 19. §, a 20. §, a 22-26. §, a 27. § (1)-(2) bekezdése, a 28-39. §. 2021. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 21. § (2) és (3) bekezdése 2021. február 1-jén lép hatályba.
    (4) A 27. § (3) és (4) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.
    (5) A 3. §, valamint a 21. § (1) és (4) bekezdése 2022. július 1-jén lép hatályba.
    (6) Az 5. § (1) bekezdése, a 10. § (1)-(2) bekezdése, a 18. § (1) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.
    44. §
    E törvény 20. §-a és 34. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    Az Alaptörvény XXIV. cikke szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. Az Alaptörvény követelményeinek érvényesülése érdekében a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 (a továbbiakban: Stratégia) is azt tűzte ki célul, hogy "2020-ra a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön."
    A 2010 és 2018 közötti kormányzati ciklusban a Stratégia rendelkezéseinek megfelelően a Kormány már számos intézkedést tett a közigazgatási bürokráciacsökkentés és állami rezsicsökkentés érdekében. Ennek megfelelően a Kormány több száz törvény és kormányrendelet, valamint azok rendelkezéseinek módosításával, hatályon kívül helyezésével jelentősen csökkentette az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő közigazgatási terheket. Ezen intézkedések sikere mellett ugyanakkor szükség van a jogrendszer folyamatos revíziójára is, például egyéb olyan adminisztratív terhek felülvizsgálatával, amelyek ugyan közvetlenül nem kapcsolódnak hatósági eljárásokhoz, de összegészükben jelentősen meg tudják nehezíteni egy vállalkozás napi működését.
    A törvényjavaslat a korábban kijelölt úton haladva többek között informatikai fejlesztésekhez, informatikai változásokhoz kötődő módosításokat előirányoz, elősegítve ezzel a hatósági eljárások gyorsítását, illetve a jelenleg kötelező adatszolgáltatások kiváltását, automatizálását. Ilyen intézkedésnek minősül a Közigazgatás-és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló projektek alapján kialakításra kerülő elektronikus űrlapok több területen történő alkalmazásának bevezetése, továbbá egyes bejelentésre kötelezett adatok automatikus továbbításának előírása más érintett szervezetek felé.
    A jogszabály indokolása a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Részletes indokolás
    1. §
    A közúti közlekedésről szóló törvény módosításával számos jelenleg engedélyköteles útépítési eljárás bejelentés-köteles eljárássá változik, biztosítva ezzel a rugalmas és gyors hatósági eljárásokat. Engedélyezés helyett előzetesen bejelenteni szükséges a közlekedési hatósághoz a földút építését, továbbá a vasúti átjáróhoz vagy útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építését, továbbá a maximum 10 parkolóhely és a hozzá tartozó maximum 50 méteres út építését.
    2. §
    Az illetékekről szóló törvény módosításával a gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén a vagyonszerzési illeték az állami adóhatóság illetékbeszedési számlájára folyik be. Az illetékekről szóló törvény jelenlegi szabályozása szerint ettől függetlenül a bankkártyával megfizetett, valamint a házipénztárba befizetett illetékről a járási hivatal hetente kimutatást készít és azt a tárgyhetet követő hét 5. napjáig az illetékes állami adóhatósághoz eljuttatja, ezen hivatalok közti belső adatszolgáltatási kötelezettség megszüntetésre kerül, az adatokhoz az adóhatóság hozzáfér.
    3. §
    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításának célja, hogy 2022. július 1-jén hatályos jogszabályi hivatkozás vonatkozzon a lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija fogalmi meghatározására.
    4. §
    A szabad mozgás és tartózkodási joggal rendelkező személy nyilvántartásba vételére a törvény szerint a kijelölt kormányhivatal - Budapest Főváros Kormányhivatala - rendelkezik hatáskörrel és a kijelölt kormányhivatal feladata a menekült, oltalmazott jogállású személy utóbb megszerzett letelepedett jogállásának nyilvántartásba vétele is (a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 8/A. § c) pontja). A kijelölt kormányhivatal feladatkörének kiegészítésével a hatósági folyamatok racionalizálódnak és a feladat feleslegesen nem kerül le járási (fővárosi kerületi) hivatali szintre.
    A törvény módosításával egyértelműsítésre kerül, hogy az adatszolgáltatásért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, értesítésért fizetendő igazgatási díj megfizetése alóli mentesség a mentességgel rendelkezők esetében sem terjed ki a hatóságnak az eljárás során felmerült igazolt költségeire.
    5. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szoctv.) módosításával a szociális nyilvántartáshoz hozzáférés kerül biztosításra azon szervek (például nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, családtámogatási feladatokat ellátó szerv, rehabilitációs hatóság) részére, amelyek feladatellátásához ez szükséges.
    Az Szoctv. módosításának hatálybalépését követően a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szükséges szakértőt kirendelnie, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
    6. §
    A bányaszolgalmi eljárásokban jellemzően alacsony a kártalanítás összege, az ügyfelek nem jelennek meg a tárgyalásokon. Az eljárás gyorsítását jelenti, hogy tárgyalás tartására az ügyfél kérelmére kerülne sor. Az ügyfél a tárgyalás tartása iránti kérelmét a szakértői vélemény részére történt megküldésétől számított 8 napon belül terjesztheti elő, azzal, hogy az egyeztető tárgyalást a kérelem beérkezését követő legalább 5, legfeljebb 15 napra kell kitűzni.
    7. §
    Miután az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslatban foglaltak szerint a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez (a továbbiakban: külföldiek ingatlanszerzéséhez) szükséges engedélyezési eljárás illetéke megszűnik, továbbra is szükséges az engedélyezési eljárás költségeinek viselése a kérelmező ügyfél részéről. A javaslat alapján az ügyfél által fizetendő összeg nem változik a korábbiakhoz képest, annak előírására azonban az ágazati jogszabályokban (törvény, illetve miniszteri rendelet) kerül sor.
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény további módosításának oka, hogy az ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi személy vagy külföldi természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránti eljárásban nem indokolt kizárni az elektronikus ügyintézést, az erre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül.
    8. §
    A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése esetében - összhangban az általános közigazgatási rendtartás rendelkezéseivel - az eljárás megszüntetésére kerül sor az ingatlanügyi hatóság részéről.
    9. §
    A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosításával az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a korábbi mellékletek helyett az újraszabályozott 3. § és a 11. § tartalmazza a támogatási kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat, felsorolva a kérelem benyújtásához szükséges - korábban a mellékletekben szabályozott - tartalmi elemeket, adatokat is. A továbbiakban a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján kerülnek közzétételre a kérelem benyújtásához kitölthető dokumentumok.
    Pontosításra kerülnek a törvény adatvédelmi szabályai is. A nyilvántartott adatok között megjelennek a Bérgarancia biztosra vonatkozó adatok is, mivel ő nyújtja be a bérgarancia támogatás iránti kérelmet a kényszertörlési eljárás során, ezért szükségszerű, hogy az állami foglalkoztatási szerv az ő adatait is kezelje és nyilvántartsa.
    10. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításával a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által véglegessé vált hatósági határozattal megállapított környezeti teher az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztethetővé válik, biztonságosabbá téve az ügyfelek számára az ingatlan adásvételek (például árverés) során a környezeti terhekről való tudomásszerzést. Ezzel csökkenthető azon esetek száma, amelyeknél az állam kötelezettsége a környezeti terhek felszámolása.
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításával megteremtésre kerül annak a lehetősége, hogy - a természet védelméről szóló törvénnyel párhuzamosan - a környezetvédelmi hatóság - amennyiben a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik - a végrehajtás érdekében az állami adó- és vámhatóságot megkeresse.
    11. §
    A természet védelméről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a természetvédelmi hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
    12. §
    A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a vadászati hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
    13. §
    A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény jelenlegi szabályozása szerint a munkaügyi hatóság a munkaviszony keletkezésével, módosulásával és megszűnésével kapcsolatos iratokat csak eredetiben kérheti be. A módosítással, azaz a speciális szabály elhagyásával az ügyfél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény általános szabályai szerint másolatban is benyújthatja a kért iratokat, ha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.
    14. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a gyámhatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
    Hatályon kívül helyezésre kerül a Magyar Államkincstár azon feladata, amely szerint a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegét a kötelezett kérelmére és meghatározott feltételek fennállása esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, tekintettel arra, hogy a végrehajtás során erre hatásköre az állami adóhatóságnak van.
    15. §
    Rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. Ezen kijelölés alapján a rehabilitációs hatóság jogszabályban meghatározott esetben komplex minősítést végez, szakvéleményt ad a közlekedőképességről, megállapítja a rehabilitációs ellátást. A rehabilitációs hatóságok eljárását nehezítő körülmény, hogy gyakran az igénylő, vagy a megkereső hatóság nem csatolja az orvos dokumentációkat, ezért a jogszabályban foglalt rendelkezés - a személyes vizsgálat mellőzése -nem érvényesíthető.
    Az egészségkárosodott ügyfelek adott ügyben történő eljárási cselekményeinek csökkentése, a betegadatok megismerése érdekében egyértelműen elengedhetetlen, hogy a rehabilitációs hatóság rendelkezzen hozzáféréssel az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, ennek jogszabályi feltételei kerülnek meghatározásra.
    16. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával - a nemzeti tervvagyon fenntartásához, kezeléséhez, működtetéséhez számos eszköz szükséges (például szkennerek, szállító, valamint a restauráláshoz szükséges eszközök), amelyekre ki kell terjeszteni a tulajdonosi joggyakorlói kijelölést ahhoz, hogy a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság megfelelően el tudja látni a törvényben kapott feladatát. Ugyancsak szükséges annak egyértelműsítése, hogy a nemzeti tervvagyonba tartozó építészeti-műszaki dokumentációk közgyűjteménynek minősülnek. Így válik lehetővé e speciális vagyonelem államháztartási szabályoknak megfelelő kezelése.
    17. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításával az utazási költségtérítéssel, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal - ideértve az egyszeri segélyt is - kapcsolatos ügyekben is biztosított lesz az elektronikus kapcsolattartás. A fővárosi és megyei kormányhivatalok döntésével szemben nincs helye fellebbezésnek, erre tekintettel is módosításra kerül a törvény.
    A társadalombiztosítási kifizetőhelyek által meghozott döntések ellen a keresetet a foglalkoztató székhelye szerinti egészségbiztosító ellen kell megindítani, ugyanakkor a per elbírálására az a bíróság lesz illetékes, ahol a per tárgyává tett közigazgatási cselekmény megvalósult, azaz azon bíróság, ahol a társadalombiztosítási kifizetőhely földrajzilag megtalálható. Ez a megoldás mind a biztosított munkavállalóra, mind pedig az egészségbiztosítási szervre nézve hátrányos lehet, hiszen így a jelentős többlet terhet jelent a tárgyalásokra történő utazás. Ügyfélbarát megoldásként a közigazgatási perre a kifizetőhely szerinti bíróság illetékessége kerül kimondásra azzal, hogy a felperes a pert a belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. Természetesen ez a szabály csak a bíróságok illetékességére vonatkozik, tehát a keresetlevelet akkor is a közigazgatási szervnél kell benyújtani, amennyiben a felperes a lakóhelyére vagy tartózkodási helyére kívánja alapítani az eljáró bíróság illetékességét.
    18. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításának indoka, hogy ma már nemcsak a vállalkozások a TakarNet-en, hanem ügyfélkapun keresztül bárki igénybe veheti az ingatlannyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Az adatbázisban történt lekérdezésekről a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer üzemeltetője mindkét lekérdezési mód esetén és minden lekérdezésről naplót vezet, amelyet öt évig meg kell őriznie. Jelenleg a TakarNet-en díjköteles lekérdezést végző vállalkozásoknak is van naplóvezetési, illetve öt évig tartó naplómegőrzési kötelezettségük, holott szükségtelen, hogy az állam az ügyfelétől olyan dokumentumok, bizonylatok, igazolások benyújtását követelje meg, melyekkel maga is rendelkezik. A módosítással a naplóvezetési kötelezettség előírása csak díjmentes lekérdezés esetén marad meg.
    További módosítás, hogy az ingatlanügyi hatóság felfüggesztheti a folyamatban lévő eljárást, ha a kérelem elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásáról függ és a gyámhatósági eljárás megindítására az ingatlanügyi hatóság határidőt tűzhet.
    19. §
    A fogyasztóvédelmi törvény módosításával megszűnik a fogyasztóvédelmi referens tájékoztatási kötelezettsége a saját foglalkoztatásáról. A tájékoztatási kötelezettség megszüntetése nem érinti ugyanakkor a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési kötelezettségét a fogyasztóvédelmi referensek kijelölésével kapcsolatban.
    A kereskedelmi tevékenység során esetlegesen keletkező fogyasztói panaszok jellege nem kívánja meg az öt évig történő iratőrzési időt. Ezen panaszok jellemzően a termék vásárlását követő hat hónapon belül keletkeznek. Tartós fogyasztási cikkek esetében is egy év a kötelező jótállási idő. Mindezek feleslegessé teszik a jegyzőkönyv felvételét követő öt évig történő iratőrzést és adatkezelést, így a törvény módosításával a megőrzési kötelezettség három évre csökken.
    20. §
    A temetőkről és a temetkezésről szóló törvény módosításával a temetkezési szolgáltató tevékenység engedélyezése során a kérelmező egyéni vállalkozó, gazdaság társaság és egyéni cégnek nem kell igazolni a pénzügyi teljesítőképesség részeként meghatározott adó-, vám- és járulékfizetési kötelezettség teljesítésének igazolását, hanem ezen feltétel igazolása céljából az engedélyező hatóság keresi meg az állami adóhatóságot.
    21. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosítását az indokolja, hogy az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a 2022. július 1-jét megelőzően kiadott "E" és "P" betűjelű, valamint a 2022. július 1-jétől a Korm. rendelet alapján kiadott rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat tartalmazza. A 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély technikailag az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának szakrendszerében állítható ki, viszont nem része a nyilvántartásnak. A módosítással megteremtődik a lehetősége a 3 napos érvényességi idővel kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyek nyilvántartásának, így a szükséges adatok megismerhetővé válnak a közúti közlekedés ellenőrzése során.
    A Kknyt. kiegészítésre kerül továbbá a hivatalbóli automatikus okmánykiállítás során hibaágra futó ügyek kezelése esetében az eljáró hatóság kijelölésével. A Kknyt. a vezetői engedély tekintetében 2021. február 1-jétől már tartalmazni fog egy olyan rendelkezést, miszerint a közlekedési igazgatási hatóság eljár a magyar vezetői engedély kiállítása, érvényesítése, cseréje, pótlása ügyében azokban az esetekben, amikor a vezetői engedély automatikus kiállításának nincs helye, vagy az bármely okból akadályozott. Ugyanez a rendelkezés a törzskönyv és a forgalmi engedély esetében hiányzik, ezért szükséges a törvény módosítása.
    22. §
    A gazdasági kamarákról szóló törvény módosításával az egyéni vállalkozónak lehetősége lesz a kamarai nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az egyéni vállalkozási tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg kezdeményezni, ezzel csak egy szervnél kell bejelentést tenniük.
    23. §
    A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben technikai pontosítások, jogszabályi hivatkozások kerülnek átvezetésre.
    24. §
    A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a növénytermesztési hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
    25. §
    A Központi Statisztikai Hivatalnak (a továbbiakban: KSH) annak érdekében, hogy a döntéshozók megfelelő és hiteles forrásból gyűjtött naprakész és pontos adatok alapján tudjanak tájékozódni, elengedhetetlenül fontos, hogy a lakossági adatfelvételek során a lehető leghatékonyabb módon tudja felvenni a kapcsolatot az adatszolgáltatókkal a járvány helyzet ideje alatt is, amikor a személyes kontaktus kiemelt kockázattal jár.
    A fentiekhez jelent lehetőséget az adatszolgáltató személyek telefonos elérhetőségen történő megkeresése is. Ennek érdekében az előfizetői állomások számait és az előfizetők személyes adatait a KSH megkapná abból a célból, hogy ne postán, személyes felkereséssel, kérdezőbiztossal, hanem személyre szabottan, az adatszolgáltatónak kijelölt személyt telefonon megkeresve legyen lehetőség a kapcsolatfelvételre, a lakosság körében végzett konkrét statisztikai adatgyűjtésekkel kapcsolatos kérdések feltételére, illetve az adatok begyűjtésére. Ez a felkeresési mód nem csak alternatívát biztosít a hagyományosnak számító, kérdezőbiztos általi személyes felkeresés mellé, hanem egyben megteremti annak lehetőségét, hogy a járvány helyzethez hasonló szituációkban, amikor a személyes felkereséssel történő adatgyűjtés ellehetetlenül, az adatok begyűjtésére legyen mód. Ez a megoldás hatékonysága mellett egyben így fontos kockázatkezelési eszköz is.
    26. §
    A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával a hagyatékátadó végzés esetében az örökösök nyilatkozattételre felszólíthatóak, hogy belépnek-e a folyamatban lévő eljárásba, erre a törvényjavaslat határidő tűzését is biztosítja az eljáró szerv számára. Az elektronikus ügyintézés biztosítása érdekében szabályozásra kerül, hogy kötelező elektronikus benyújtás esetén az ügyféllel a döntést is elektronikusan kell közölni.
    27. §
    A kisajátításról szóló törvény módosításra kerül aszerint, hogy mellőzhetővé válik - az ügyfelek ellenkező kérelmének hiányában - a tárgyalás kitűzése akkor is, ha a szakértői véleményben javasolt kártalanítási összeg egyik kártalanításra jogosult esetében sem nem éri el a tízezer forintot.
    A kisajátítási eljárásokban nem indokolt teljeskörűen kizárni az elektronikus ügyintézést. Gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékonyabb például a kérelmet elektronikus úton benyújtani, vagy az ügyféltől elektronikus úton nyilatkozatot kérni.
    28. §
    A termőföld védelméről szóló törvény módosításával a törvény 3. számú melléklete a talajvédelmi bírságról hozzáigazításra kerül a bejelentés-kötelessé tett eljárások szabályozásához, valamint pontosításra kerülnek a törvényben a cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely fogalmai.
    29. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság hatósági eljárásaiban elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet előzetesen a honlapján közzé kell tennie.
    30. §
    A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény módosítását indokolja, hogy a reklámok alap tulajdonságukból adódóan rövid életciklussal rendelkeznek, így a következmények is rövid idő belül jelentkeznek. Nincs szükség a közzétételt követő öt évig a reklámokhoz kapcsolódó adatok, nyilatkozatok őrzésére. A hatósági eljárások indítására maximum három éves elévülési időt rögzítenek a hatáskörrel rendelkezők számára a statútum szabályok. Kivételt képeznek ez alól a növényfajtákkal összefüggő reklámok, amelyek esetében a termőre fordulás három évnél hosszabb lehet.
    31. §
    Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításával lehetővé válik, hogy az egyéni vállalkozási tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg a vállalkozó a kötelező gazdasági kamarai regisztrációját is kezdeményezze.
    Mindezek mellett jelenleg az egyéni vállalkozó, egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A két éves időszak három évre kerül módosításra.
    32. §
    Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó rendelkezésekkel történő kiegészítése az egyes adótörvények módosításáról szóló T/13258. számú törvényjavaslatnak, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítására figyelemmel indokolt.
    33. §
    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben rögzítésre kerül, hogy a rokkantsági ellátás az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal megszűnik.
    Jelenleg az országban 37 akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltató működik, akik feladata az ügyfélkör feltárása és aktivizálása, majd folyamatos mentorálása és segítése, hogy mielőbb el tudjanak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Az ügyfél és a szolgáltatói terhei is csökkennek azáltal, hogy a rehabilitációs szolgáltatóknak nem kell külön nyilatkozatot kérniük az ügyfelektől az adatkezeléshez való hozzájáruláshoz, hanem jogszabályi felhatalmazás alapján kezelhessék a szolgáltatók az érintett személy meghatározott adatait (lakhely, szociális helyzete, iskolai végzettsége, munkahelye, a komplex minősítés adatait).
    34. §
    A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítását indokolja, hogy a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás korlátozására, illetve felfüggesztésére akkor legyen jogosult, ha népegészségügyi szervet tájékoztatja és a lakossági felhasználó esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más elérhető módon biztosítja.
    35. §
    A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvény módosításával a rezsicsökkentésre kötelezett közszolgáltatók mentesülnek a havi adatszolgáltatási kötelezettség alól, elegendő lesz az adatszolgáltatást évente megküldeni a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
    36. §
    A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosításával immáron a halgazdálkodási hatósági eljárásokban is lehetőség lesz elektronikusan ügyet intézni és a kérelmeket elektronikus űrlap útján benyújtani. A törvényből továbbá törlésre kerül a társadalmi halőrök kétévente kötelező továbbképzése, tekintettel arra, hogy a halőrök napi szinten minden szükséges információt megkapnak a munkájuk elvégzéséhez az e munkát önkéntes alapon vállaló személyek esetén jellemző autodidakta hozzáállás ezt szükségtelenné teszi.
    37. §
    A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény alapján az adásvételi szerződések jóváhagyása már automatizált a folyamat, az ügyfélnek nem kell külön eljárást indítania a kormányhivatal földhivatali főosztályának másik osztályánál a tulajdonjogának bejegyzése céljából. Az automatizált eljárás kiterjesztésre kerül a más jogcímen történő földszerzésre is.
    38. §
    Az adózás rendjéről szóló törvény módosításával, amennyiben a vállalkozás, gazdasági társaság megalakulásakor a bankszámla megnyitását, valamint megszüntetését követően a pénzforgalmi szolgáltató a bankszámlaszámot nem kizárólag az állami adó- és vámhatósággal, hanem a székhely szerint illetékes önkormányzati jegyzővel is közli, csökkenek a vállalkozások adminisztrációs terhei, valamint egyszerűsödik az alakulás, illetve működés során teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek kontrollja.
    A törvény módosítása biztosítja továbbá, hogy az adóhatóság az Egységes Szociális Ellátások Ügyvitel-támogató Rendszer útján biztosítsa a kormányhivatalok számára a szociális igazgatásról szóló törvény szerinti adatokat.
    39. §-hoz
    A szakképző intézmények nyilvántartásba vételéről 2020. július 1-től a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal dönt. A szakképző intézmények jelenleg, mint köznevelési intézmények szerepelnek a kormányhivatalok által vezetett nyilvántartásokban. Egy intézmény egyszerre nem lehet két nyilvántartásban is, ezért szabályozni szükséges, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a köznevelési intézmények nyilvántartásából való törlését is kezdeményezi.
    40. §
    A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek hatálybalépését szükséges összhangba hozni a folyamatban lévő informatikai fejlesztések véghezvitelével.
    41. §
    Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény új rendszámokra vonatkozó rendelkezései 2022. július 1-jén lépnek hatályba.
    42. §
    Nem lép hatályba az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény 22. § (1) bekezdése, tekintettel arra, hogy a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításával új rendelkezés kerül meghatározásra.
    43. §
    Hatályba léptető rendelkezés.
    44. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében