29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
(2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap a..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/13258. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról

    T/13258. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2020. évi CXVIII. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. fejezete a 29/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
    "Személyi kedvezmény
    29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
    (2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap a...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/13258. számú törvényjavaslat indokolással - egyes adótörvények módosításáról
    2020. évi CXVIII. törvény egyes adótörvények módosításáról
    I. Fejezet
    A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §
    (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) VI. fejezete a 29/D. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
    "Személyi kedvezmény
    29/E. § (1) A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját [29. §] személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
    (2) Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.
    (3) A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve.
    (4) Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll."
    2. §
    Az Szja tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott vagy a magánszemély által az Eüsztv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen az adóhatóság felé megtett és az állami adó- és vámhatóság által a kifizető részére elektronikus úton továbbított nyilatkozat (a továbbiakban: adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha az adóelőleg-nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik, az adóelőleg-nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság a Magyar Államkincstárnak is továbbítja. Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható azzal, hogy a korábbi adóelőleg-nyilatkozat visszavonásának minősül az is, ha a magánszemély újabb adóelőlegnyilatkozatot tesz. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is tett adóelőlegnyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban átadott adóelőleg-nyilatkozatot kell figyelembe vennie. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új adóelőleg-nyilatkozatot tenni. Nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.
    3. §
    Az Szja tv. 70. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg
    a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
    b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
    c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg."
    4. §
    Az Szja tv.
    a) 1. számú melléklete az 1. melléklet,
    b) 3. számú melléklete az 2. melléklet,
    b) 11. számú melléklete a 3. melléklet
    szerint módosul.
    5. §
    Az Szja tv.
    a) 1/A. § (3) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés" szöveg,
    b) 1/B. § (la) bekezdésében a "31/B. § (2) bekezdés d) pontja" helyébe a "31/B. § (2a) bekezdés g) pontja" szöveg,
    c) 7. § (ld) bekezdésében a "felszámolása miatt" szövegrész helyébe a "végelszámolása vagy felszámolása miatt" szöveg, a "felszámolásával összefüggésben kárrendezés címén" szövegrész helyébe a "végelszámolásával vagy felszámolásával összefüggésben kártalanítás vagy kárrendezés címén" szöveg,
    d) 49. § (1) bekezdésében az "a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét érvényesítő" szövegrész helyébe az "a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő" szöveg.
    e) 5. számú melléklet II. Részletező nyilvántartások cím 4. A beruházási és felújítási költség-nyilvántartás alcímben, a l0. Selejtezési nyilvántartás alcímben és a III. Selejtezés címben az "50 ezer" szövegrész helyébe a "200 ezer" szöveg,
    f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím l0. pontjában a "kamat 40 százaléka, 2013. december 31-ét követően, de 2017. január 1-jét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében a kamat 60 százaléka. A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében a kamat teljes összege " szövegrész helyébe a "kamat teljes összege a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül" szöveg
    lép.
    6. §
    Hatályát veszti az Szja tv.
    a) 7. § (lc) bekezdésében az "és (3b)" szövegrész,
    b) l2/C. § (3) bekezdés d) pontja,
    c) 40. §-a és az azt megelőző "Személyi kedvezmény" alcím
    d) 60. § (1) bekezdésében a "Ha jogi személy 1989. január 1. napja előtt értékesített ingatlant a magánszemély részére, az ingatlan megszerzésének időpontja a szerződéskötés napja." szöveg,
    e) 5. számú melléklet V. Különleges rendelkezések cím b) pontja,
    f) 13. számú melléklet Kisvállalkozások adókedvezménye cím l2. pontjában az "A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege a 2016. december 31-ét megelőzően megkötött hitelszerződések esetében adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot." szövegrész.
    2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    7. §
    (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló l996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 11. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
    (ellenőrzött külföldi társaság:)
    "i) a 8. § (l) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az e) pont szerint az a külföldi személy, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel és az a külföldi telephely, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban fekszik;"
    (2) A Tao. törvény 4. § 33. pontja a következő i) és j) alponttal egészül ki:
    (telephely:)
    "i) a külföldi személynél munkavállalóként foglalkoztatott vagy ugyanezen tevékenységet más jogviszonyban ellátó természetes személyen keresztül történő szolgáltatásnyújtás, feltéve hogy a szolgáltatás nyújtása egybefüggően vagy megszakításokkal bármely tizenkét hónapos időszakban meghaladja a l83 napot, azzal, hogy az összefüggő és a kapcsolódó szolgáltatásokat együttesen kell figyelembe venni,
    j) a külföldi személyt minden esetben telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha a tevékenysége megfelel az adóügyi illetősége szerinti állam és Magyarország által a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, nemzetközi szerződés telephely fogalmának;"
    8. §
    (1) A Tao. törvény 7. § (l) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
    "g) az adózónál a kapott (járó) osztalék és részesedés címén
    1. az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel),
    2. az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, azzal, hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyleteinek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (l) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az adózó erre vonatkozó adóbevallásával és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített összegig vehető figyelembe,"
    (2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés gy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
    "gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál)
    1. a kivezetett (részben kivezetett) részesedés - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,
    2. az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés 1. pont szerinti kivonásakor a kivonás következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, azzal hogy az ellenőrzött külföldi társaság nem valódi jogügyletéből, nem valódi jogügyletek sorozatából származó összeg legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összegig vehető figyelembe,
    3. az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének értékesítésekor, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésekor a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értéket meghaladó részével, de legfeljebb a 8. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt - az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolt - és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még figyelembe nem vett összeg,"
    (3) A Tao. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel, ha az érintett kapcsolt vállalkozásáról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartás vezet."
    9. §
    A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az adózás előtti eredményt növeli:)
    "l) a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből, vagy más módon a könyvekből való kivezetéséből származó nyereség azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt nyereség meghaladja a termőföldből átminősített ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt,"
    10. §
    A Tao. törvény 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó adózó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó áthelyezésre jutó fizetendő adót az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól eltérően az adóbevallásban tett választás alapján öt részletben fizetheti meg, ha
    a) az Európai Unió más tagállamába helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet vagy
    b) olyan EGT-tagállamba helyezi át az üzletvezetés helyét, az eszközöket vagy a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységet, amely EGT-tagállam az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 20l0. március l6-i (EU) 20l0/24 tanácsi irányelv (a továbbiakban e §-ban: 20l0/24 tanácsi irányelv) szerinti kölcsönös segítségnyújtással egyenértékűnek tekinthető, adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval."
    11. §
    A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Nem vehető igénybe adókedvezmény,)
    "f) ha a beruházás, a felújítás tárgya a 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi, kivéve a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjárművet, amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor."
    12. §
    A Tao. törvény 28. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A csoportos társasági adóalany által fizetendő adó megállapításakor a (2)-(6) bekezdésben foglaltak a csoporttag által az adóévben megszerzett külföldön adóztatható jövedelemre, illetve a csoporttag által külföldön fizetett (fizetendő) adóra irányadóak. A csoporttag az általa külföldön fizetett (fizetendő) adó összegét feltünteti az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában."
    13. §
    A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (95) bekezdéssel egészül ki:
    "(95) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel megállapított 22/E. § (8) bekezdés f) pontját első alkalommal ezen rendelkezés hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni."
    14. §
    A Tao. törvény 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az adózási szempontból nem együttműködő államok listáját rendeletben állapítsa meg."
    15. §
    A Tao. törvény
    1. 4. § 28/b. pontjában a "számolja az" szövegrész helyébe a "számolja el az" szöveg,
    2. 22/C. § (5) bekezdésében a "jogosult szervezettel kapcsolatban csak akkor állítható ki" szövegrész helyébe a "jogosult szervezettel kapcsolatban akkor állítható ki" szöveg,
    3. 24/A. § (13a) bekezdés b) pontjában az "az adó" szövegrész helyébe az "az adóelőleg, adó"
    lép.
    16. §
    (1) Hatályát veszti a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában az "és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint" szövegrész.
    (2) Hatályát veszti a Tao. törvény 29/Q. § (3) bekezdése.
    3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
    17. §
    (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 16. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
    "b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;"
    (2) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
    "e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;"
    18. §
    (1) A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
    "a) a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;"
    (2) A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
    "g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti;
    19. §
    (1) A Katv. 28. § (4a) és (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4a) Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.
    (4b) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg pozitív, akkor az adózó - erre irányuló választása alapján - az eredménytartalék terhére ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így képzett lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a lekötött tartalékba átvezetett összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni."
    (2) A Katv. 28. §-a a következő (4c)-(4e) bekezdéssel egészül ki:
    "(4c) Amennyiben a (4a) bekezdés szerinti összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya a társasági adóalanyiságának létrejötte adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként figyelembe veheti.
    (4d) Ha az adózó választása szerint a (4a) bekezdésben meghatározott pozitív összegre a (4b) bekezdés szerinti lekötött tartalékot nem képzi meg, akkor ezen összegre a kisvállalati adóalanyiság utolsó napján hatályos, a Tao. tv. 19. §-a szerinti adókulccsal az adót megállapítja, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel készített bevallásában bevallja és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
    (4e) Az adózó a (4a)-(4c) bekezdésekre vonatkozóan külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a (4a), (4b) és (4c) bekezdések szerinti összegek megállapításához szükséges adatokat. "
    20. §
    A Katv.
    a) 5. § d) pontjában a " betéti társaság vagy közkereseti társaság" szövegrész helyébe a "betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda" szöveg,
    b) 25. § (7) bekezdésében az "egyéni cég alapítása" szövegrész helyébe az "egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása" szöveg
    lép.
    4. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2020. évi LXXVI. törvény módosítása
    21. §
    Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény 85. § (1) bekezdésében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 201 2. évi CXLVII. törvény 8. § (6b) és (6d) bekezdését megállapító rendelkezések a "bevétel után" szövegrészek helyett a "bevétel 71,42 százaléka után" szöveggel lépnek hatályba.
    II. Fejezet
    A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
    22. §
    A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) l3. §-a előtti alcím helyébe a következő alcím lép:
    "Az adó visszaigénylése és törlése"
    23. §
    A Rega tv. l3. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság
    a) az (l) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy
    b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/l990. (IV. l2.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból
    törli."
    24. §
    A Rega tv. mellékletének II. részében a "vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó-és vámhatóság" szöveg lép.
    25. §
    A Rega tv. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
    6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
    26. §
    (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A csoportos adóalanyiság létrehozására irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság létrehozását. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (3) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válása napjával jön létre. "
    (2) Az Áfa. tv. 8. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
    "(8a) A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás iránti kérelmében a kívül maradó, illetve a csatlakozó új adóalany megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (8) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre."
    (3) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
    "(10a) A csoportos adóalanyiságból történő kiválás iránti kérelmében a kiválni szándékozó tag megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a kiválását. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság (10) bekezdés szerinti engedélye véglegessé válásának napjával jön létre."
    (4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
    "(11a) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölhető, hogy mely időponttal kérik a csoportos adóalanyiság megszüntetését. A csoportos adóalanyiság a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg. A csoportos adóalanyiság a (11) bekezdés b)-g) pontjaiban meghatározott esetben az állami adó- és vámhatóság engedélye visszavonásának véglegessé válása napjával szűnik meg."
    27. §
    Az Áfa tv. a Termék értékesítése alcímet megelőzően a következő 8/B. §-sal egészül ki:
    "8/B. § (1) A 8. § szerinti különböző csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok egymással együttesen kapcsolttá válása esetén úgy kell tekinteni, hogy a kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett csoportos adóalanyiságok tekintetében teljesülnek a 8. §-ban meghatározott feltételek, a következő feltételek együttes fennállása esetén
    a) a kapcsolttá válást követő 30 napon belül
    aa) a csoportos adóalanyiságokban résztvevő valamennyi tag közösen és egybehangzóan írásban nyilatkozik az adó- és vámhatóság részére, hogy az engedélyezett csoportos adóalanyiságok közül melyik az az egy csoportos adóalanyiság, amelyet fenn kívánnak tartani, és amelynek fenntartásához hozzájárulnak (a továbbiakban: fennmaradó csoportos adóalanyiság), és
    ab) a kívül maradó adóalany írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul a fennmaradó csoportos adóalanyiság fenntartásához,
    b) a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő 8. § (8) bekezdés szerinti csatlakozási kérelem benyújtása, valamint a kívül maradó adóalany 8. § (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozatának megtétele a kapcsolttá válás időpontját magában foglaló hónapot követő nyolcadik hónap végéig maradéktalanul megtörténik valamennyi 8. § (1) bekezdés szerinti személy, szervezet részéről.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén
    a) a 8. § (3) bekezdésétől eltérően nem képezi akadályát a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás kérelmezésének, ha a kérelmező az (1) bekezdés szerinti kapcsolttá válást megelőzően engedélyezett, de megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság tagja,
    b) a 8. § (7) bekezdése alkalmazásában kívül maradó adóalanynak kell tekinteni egymáshoz képest az (1) bekezdés szerinti különböző csoportos adóalanyiságokat is azzal, hogy amennyiben a kívül maradó adóalany csoportos adóalanyiság, úgy a kívül maradó adóalany egyetemleges felelőssége alatt a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok egyetemleges felelősségét kell érteni.
    (3) A csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben nem jelölhető meg az (1) bekezdésben meghatározott időtartam végét követő időpont.
    (4) A megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiságban résztvevő és a fennmaradó csoportos adóalanyisághoz csatlakozni szándékozó tag csatlakozási kérelemében megjelölheti, hogy mely időponttal kéri a csatlakozását. A csatlakozási kérelemben nem jelölhető meg a megszüntetni szándékozott csoportos adóalanyiság megszüntetésére irányuló kérelemben megjelölt időpontnál korábbi időpont.
    (5) Az (4) bekezdés szerinti esetben a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás a kérelemben megjelölt időpontban, de legkorábban az állami adó- és vámhatóság engedélye véglegessé válásának napjával jön létre, feltéve, hogy ebben az időpontban a kérelmező már nem tagja más csoportos adóalanyiságnak."
    28. §
    Az Áfa tv. Termék értékesítése alcíme a következő 12/B-12/C. §-okkal egészül ki:
    "12/B. §
    (1) E törvény alkalmazásában termék Közösségen belüli távértékesítése: termék olyan értékesítése, amikor a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi - ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is - a Közösség egy olyan tagállamából, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben a feladott, illetve fuvarozott termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
    a) a termék értékesítése
    aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy
    ab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; és
    b) az értékesített termék:
    ba) nem új közlekedési eszköz; illetve
    bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.
    (2) Harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítése (a továbbiakban: harmadik államból importált termék távértékesítése): termék olyan értékesítése, amikor a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az értékesítő maga, vagy javára más végzi - ideértve az értékesítő közvetett részvételével történő feladást, fuvarozást is - harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről a Közösség valamely tagállamában lévő beszerző nevére szóló rendeltetéssel, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:
    a) a termék értékesítése
    aa) olyan adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, akinek (amelynek) beszerzése, mint termék Közösségen belüli beszerzése után a 20. § (1) bekezdés a) és d) pontja értelmében nem kell adót fizetnie; vagy
    ab) bármely más nem adóalany személy, szervezet részére történik; és
    b) az értékesített termék:
    ba) nem új közlekedési eszköz; illetve
    bb) nem szolgál fel- vagy összeszerelés tárgyául, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem, vagy nem.
    12/C. §
    (1) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által harmadik államból 150 eurónak megfelelő pénzösszeget meg nem haladó belső értékű küldeményként importált termék távértékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben.
    (2) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék Közösség területén történő - a Közösségben nem letelepedett adóalany által nem adóalany részére történő - értékesítését segíti elő, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a terméknek a beszerzője és értékesítője is egyben."
    29. §
    Az Áfa tv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az (1) bekezdés d) pont alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható az olyan termék Közösségen belüli beszerzésére sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével a beszerző először meghaladja a (2) bekezdés a) pont szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig, vhr.) változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti."
    30. §
    Az Áfa tv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az (l)-(3) bekezdéstől eltérően, ha az adóalanyt a 12/C. § szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását az általa teljesített termékértékesítéshez kell hozzárendelni."
    31. §
    Az Áfa tv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "29. §
    A 26. § és 28. §-tól eltérően:
    a) termék Közösségen belüli távértékesítése esetében teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van,
    b) harmadik államból a Közösség olyan tagállamába importált termék távértékesítése esetében, amely tagállam eltér attól a tagállamtól, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, teljesítési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van,
    c) harmadik államból a Közösség azon tagállamába importált termék távértékesítése esetében, amely tagállamban a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, ezen tagállamot kell teljesítési helynek tekinteni, feltéve, hogy az említett termékre vonatkozó adót azon tagállami szabályozás szerint kell bevallani, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszban foglalt különös szabályozásnak. "
    32. §
    Az Afa tv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik, és nem alkalmazható arra a termékértékesítésre sem, amelynek - adó nélkül számított - ellenértékével az adóalany először meghaladja az (1) bekezdés b) pont szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó-és vámhatóságnak bejelenti."
    33. §
    Az Áfa tv. 45/A. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A (3) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek - adó nélkül számított ellenértékével - a szolgáltatást nyújtó először meghaladja a (3) bekezdés c) pont szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti."
    34. §
    Az Áfa tv. II. fejezete a következő 2a. alfejezettel egészül ki:
    "2a. alfejezet
    Termék Közösségen belüli távértékesítését és a 45/A. § hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtást teljesítő adóalanyokra vonatkozó értékhatár
    49/A. §
    (1) A 29. § a) pont és a 45/A. § nem alkalmazandó a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalanyra vonatkozó következő feltételek együttes teljesülése esetén:
    a) kizárólag a Közösség egy tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában kizárólag a Közösség egy tagállamában van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye,
    b) a szolgáltatást olyan nem adóalany részére nyújtja, aki (amely) a Közösségnek az a) pontban meghatározottaktól eltérő tagállamában telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában rendelkezik ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, vagy a terméket az a) pontban említett tagállamtól eltérő tagállamba szóló rendeltetéssel adja fel küldeményként vagy fuvarozza el,
    c) az adott naptári évben, valamint - feltéve, hogy ilyen termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást teljesített - az adott naptári évet megelőző naptári évben a b) pontban meghatározott termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összege nem haladja meg a 10 000 eurónak megfelelő pénzösszeget.
    (2) Az (1) bekezdés alkalmazhatósága megszűnik és nem alkalmazható az olyan termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra sem, amelynek - adó nélkül számított ellenértékével - a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó először meghaladja az (1) bekezdés c) pont szerinti felső értékhatárt. Az értékhatár meghaladását az adóalany az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó rendelkezései szerint az állami adó- és vámhatóságnak bejelenti.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő azon adóalany, aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatásokat nyújt és belföldön telepedett le gazdasági céllal, gazdasági célú letelepedés hiányában belföldön van lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, vagy terméket belföldről ad fel küldeményként vagy fuvaroz el a Közösség másik tagállamába szóló rendeltetéssel, vagy a belföldön található termék küldeménykénti feladását, fuvarozását a Közösség másik tagállamába szóló rendeltetéssel a javára más végzi, az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy nem az (1) bekezdést, hanem a 29. § a) pontját és a 45/A. §-t alkalmazza.
    (4) Az az adóalany, aki (amely) élt a (3) bekezdés szerinti választási jogával, attól a választása évét követő második naptári év végéig nem térhet el."
    35. §
    Az Áfa tv. III. Fejezet "Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok" része a következő 61/A. §-sal egészül ki:
    "61/A. §
    Az 55-61. §-tól eltérően, ha az adóalanyt a 12/C. § szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, az általa, valamint a részére történő termékértékesítés esetében a teljesítés a fizetés elfogadásának időpontja. Ebben az esetben a fizetendő adót is ekkor kell megállapítani."
    36. §
    (1) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)
    "b) az adóalany a termék adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,"
    (2) Az Áfa tv. 77. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:)
    "h) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet,"
    (3) Az Áfa tv. 77. § (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról, azon számla sorszámáról, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza, az adóalap-csökkentés összegéről, az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról, valamint a (7) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről.
    (10) Amennyiben az adóalap (7) bekezdés szerinti csökkentését követően a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója részére a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészét vagy annak egy részét megtérítik, a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az adóalany köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság részére nyilatkozni a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegéről, valamint az adóalany termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről és adószámáról."
    (4) Az Áfa tv. 77. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) Amennyiben a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés beszerzője, szolgáltatásnyújtás igénybevevője nem minősül adóalanynak, az adóalap csökkentése során a (7) és (9)-(10) bekezdést, ha e törvény másképpen nem rendelkezik, megfelelően alkalmazni kell."
    37. §
    Az Áfa tv. 87. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha)
    "c) az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó kapcsolódott volna, az a 124. § (1) bekezdés d) pontja szerint - a 125. § (1) bekezdés a) pontban foglaltakra is figyelemmel - nem lenne levonható."
    38. §
    Az Áfa tv. VI. fejezet "Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel" alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:
    "87/A. §
    Ha az adóalanyt a 12/C. § (2) bekezdése szerint úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a terméket egyúttal beszerzi és értékesíti, mentes az adó alól ezen adóalany részére történő termékértékesítés."
    39. §
    Az Áfa tv. 93. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
    (Mentes az adó alól:)
    "o) a termék importja, amennyiben az adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségét a XIX/B. fejezetben vagy azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszban foglalt különös szabályozásnak, és amennyiben legkésőbb a vám- árunyilatkozat benyújtásakor ezen adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az állami adó- és vámhatósággal közölte az ezen különös szabályozás alkalmazásához az adóalany részére megállapított érvényes import azonosítószámot."
    40. §
    Az Áfa tv. 94. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    [A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltérően nem mentes az adó alól:]
    "l) a Vámmentességi-rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék importja."
    41. §
    Az Áfa tv. 121. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást)
    "b) a 87/A. §, 89. §, 92. §, a 93. § (2) bekezdés, valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja;"
    42. §
    Az Áfa tv. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "137. §
    (1) Ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.
    (2) Nem áll be az (1) bekezdés szerinti joghatás, ha az adóalany kérelemére az adószámának törlését követően az állami adó- és vámhatóság az adószámot ismételten megállapítja.
    (3) Ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a (2) bekezdés szerint ismételten megállapítja, az adóalany adólevonási jogát az Art. szerinti elévülési időre figyelemmel önellenőrzés útján érvényesítheti."
    43. §
    Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)
    "c) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, rendelkezésre bocsátása esetén, amely az a) pont szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul;"
    44. §
    Az Áfa tv. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik arra az adóalanyra, akire (amelyre) a XIX/A. fejezet 1. alfejezete és a XIX/B. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni."
    45. §
    (1) Az Áfa tv. 155. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során - a Vám tv.-ben meghatározott eltéréssel - határozattal állapítja meg az adót. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során abban az esetben is határozattal állapítja meg az adót, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól."
    (2) Az Áfa tv. 155. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdéstől és a 156. § (1) bekezdésétől eltérően az adót az adóbeszedésre kötelezett állapítja meg a XIX/C. fejezetben foglalt esetben."
    46. §
    (1) Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)
    "b) a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdés a) pontban, illetve a 164. § (1) bekezdés a) pontban említett időpontig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri;"
    (2) Az Áfa tv. 165. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazható a 29. § a) pontban meghatározott esetben, kivéve, ha az adóalany az adófizetési kötelezettsége teljesítésére azt a tagállami szabályozást alkalmazza, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszban foglalt különös szabályozásnak."
    47. §
    Az Áfa tv. 167. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha)
    "c) az Art. szerinti automataberendezés használatával térítik meg részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét."
    48. §
    Az Áfa tv. XI. fejezet "Vevői készletre vonatkozó különös szabályok" alcímet követően a következő alcímmel és 183/A. §-sal egészül ki:
    "Az elektronikus felületek által elősegített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó különös szabályok
    183/A. §
    (1) Ha egy adóalany elektronikus felület, különösen piactér, platform, portál vagy más hasonló eszköz használata által termék vagy szolgáltatás nem adóalanyok részére történő, a Közösség területén teljesített értékesítését, illetve nyújtását segíti elő, akkor a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást elősegítő adóalany köteles nyilvántartást vezetni ezen termékértékesítésekről, illetve szolgáltatásnyújtásokról.
    (2) A nyilvántartást a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló, 2011. március 15-i (EU) 282/2011 tanácsi végrehajtási rendelet szerint meghatározott részletezettséggel kell vezetni.
    (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó-és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.
    (4) A nyilvántartást az ügylet teljesítése évének utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni."
    49. §
    Az Áfa tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "184. § (1) Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adó- és vámhatóságnak.
    (2) Az állami adó- és vámhatóság az erre a célra biztosított elektronikus felületen - a 257. § (2) bekezdés alá tartozó adóalany kivételével - az adóalany rendelkezésére bocsátja az adóalany adott adómegállapítási időszakára vonatkozó, nyilvántartásában szereplő alábbi adatokat:
    a) fizetendő adót és az adó alapját, és
    b) az adóalanyra áthárított előzetesen felszámított adót és az adó alapját
    (e § alkalmazásában: bevallás-tervezet).
    (3) Az adóalany az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy az állami adó- és vámhatóság által a (2) bekezdésben foglaltak szerint rendelkezésére bocsátott bevallás-tervezetet a bevallás benyújtására előírt határidőig a (2) bekezdés szerinti elektronikus felület alkalmazásával módosítja, kiegészíti, elfogadja és a bevallást benyújtja.
    (4) A (2) bekezdés szerinti bevallás-tervezetet az állami adó- és vámhatóság az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak végétől számított 12. naptól teszi elérhetővé az adóalany részére.
    (5) Az adóalany a bevallás-tervezet módosítása, kiegészítése, elfogadása és a bevallás benyújtása által nyilatkozik az adólevonási jogról és annak érvényesítéséről is. A 10. számú melléklet 9-14. pontjai szerinti, befogadott számlákra vonatkozó összesítő jelentéstételi kötelezettség teljesítésének kell tekinteni a bevallás-tervezet levonható előzetesen felszámított adóra vonatkozóan történő módosítását, kiegészítését, elfogadását követően a bevallás benyújtását.
    (6) Ha az adóalany a bevallás-tervezet (3) bekezdés szerinti módosítását, kiegészítését, elfogadását követő benyújtása mellett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon is teljesíti bevallási kötelezettségét, az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.
    (7) Az adóalany a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót ezen elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.
    (8) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.
    (9) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen megjelölhet más természetes személyt is (a továbbiakban: másodlagos felhasználó), akinek jogot ad a bevallás-tervezetben szereplő adatok módosítására, kiegészítésére, elfogadására. A másodlagos felhasználó jogosultsága nem terjed ki a bevallás benyújtására.
    (10) A másodlagos felhasználó (9) bekezdés szerinti jogosultsága addig az időpontig áll fenn, amíg azt az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen vissza nem vonja."
    50. §
    Az Áfa tv. 186. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Ha az adóalany megszűnésekor vagy annak közvetlen következményeként a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, a (6) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az adóalany jogutód nélkül szűnt meg."
    51. §
    Az Áfa tv. 251/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az adó-visszatérítési kérelem
    a) az adó-visszatérítési időszakban kibocsátott számlában foglalt előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy az előzetesen felszámított adó a számla kibocsátása előtt vagy a számla kibocsátásakor keletkezett, továbbá
    b) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett előzetesen felszámított adót tartalmazhatja, feltéve, hogy azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, amely után az előzetesen felszámított adó keletkezett, a számlát az adófizetési kötelezettség keletkezése előtt kibocsátották, és
    c) az adó-visszatérítési időszakban keletkezett, termékimportot terhelő előzetesen felszámított adót tartalmazhatja."
    52. §
    Az Áfa tv. a következő XIX/A. fejezettel egészül ki:
    "XIX/A. Fejezet
    A NEM ADÓALANYOK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSRA, TERMÉK KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE, ÉS EGYES BELFÖLDI TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
    253/C. §
    Ezen fejezet alkalmazásában
    1. Adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás.
    2. Tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles.
    3. A Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén.
    1. alfejezet
    A Közösség területén nem letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó nem uniós különös szabályozás
    253/D. §
    (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a Közösség területén gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában ott lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtása utáni adó fizetési és adó bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany szolgáltatásnyújtása megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
    (3) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
    (4) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: nem uniós különös szabályozás).
    (5) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles a nem uniós különös szabályozást alkalmazni minden (1) bekezdés szerinti szolgáltatására vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.
    253/E. §
    (1) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás választásakor az azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
    a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
    b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,
    d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,
    e) az IBAN vagy OBAN bankszámlaszámot,
    f) a BIC-kódot,
    g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    h) nyilatkozatot arról, hogy a Közösség területén nem telepedett le,
    i) a nem uniós különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
    j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
    (2) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
    (3) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adóalanyt nyilvántartásába veszi a nem uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között, és ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számmal látja el (a továbbiakban: nem uniós azonosítószám), amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt.
    (4) Az adóalany a nem uniós különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
    (5) Az állami adó- és vámhatóság a nem uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törli azt az adóalanyt,
    a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtását befejezte,
    b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtási tevékenysége befejeződött,
    c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
    d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
    e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban ezen különös szabályozást alkalmazni.
    (6) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
    a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
    b) a bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésre bocsátásának naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
    253/F. §
    (1) Az adóalany minden naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban nyújtott-e a nem uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
    (2) Az adóbevallás tartalmazza:
    a) ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számot, és
    b) az adómegállapítási időszakban nyújtott, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások
    ba) adó nélküli teljes összegét,
    bb) a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
    bc) az alkalmazandó adó-mértéket, és
    bd) a fizetendő adó teljes összegét
    minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.
    (3) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
    (4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett bankszámlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adó- és vámhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
    (5) A nem uniós különös szabályozás hatálya alatt, az adóbevallás - ezen különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adóösszeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is - módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
    253/G. §
    (1) Az adóalany az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerint tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.
    (2) A nyilvántartást ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatás teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
    2. alfejezet
    Termék Közösségen belüli távértékesítésére, az elektronikus felület által elősegített egyes belföldi termékértékesítésre és a belföldön letelepedett adóalany által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó uniós különös szabályozás
    253/H. §
    (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy termék Közösségen belüli távértékesítése utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy a terméket belföldről adja fel küldeményként vagy fuvarozza el.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítése megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
    (3) Ha az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítését úgy végzi, hogy a Közösség legalább két tagállamából is ad fel küldeményként vagy fuvaroz el terméket, az adóalany választhat, hogy ezek közül melyik tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
    (4) Ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
    (5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
    (6) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: uniós különös szabályozás).
    (7) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az uniós különös szabályozást alkalmazni minden az (1) bekezdés szerinti termékértékesítésére vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.
    (8) Ezen alfejezet alkalmazásában a Közösségen belüli távértékesítéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a 12/C. § (2) bekezdése vagy azon tagállami szabályozás szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, minősül a termék értékesítőjének és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának, valamint beszerző nevére szóló rendeltetésének helye ugyanazon tagállam.
    253/1. §
    (1) Az az adóalany, aki (amely) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy a Közösség azon tagállamában teljesített termék Közösségen belüli távértékesítése és nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének, ahol nem telepedett le gazdasági céllal, az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adóalany termék Közösségen belüli távértékesítése vagy szolgáltatásnyújtása megkezdését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
    (3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
    (4) Ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
    (5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
    (6) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében belföldön nyilvántartásba vette, az adóalany (1) bekezdés szerinti termék Közösségen belüli távértékesítésére és szolgáltatásnyújtására vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: uniós különös szabályozás).
    (7) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az uniós különös szabályozást alkalmazni minden (1) bekezdés szerinti termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adókötelezettsége teljesítésére.
    (8) Ezen alfejezet alkalmazásában a Közösségen belüli távértékesítéssel esik egy tekintet alá, ha az adóalany a 12/C. § (2) bekezdése vagy azon tagállami szabályozás szerint, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, minősül a termék értékesítőjének és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának, valamint beszerző nevére szóló rendeltetésének helye ugyanazon tagállam.
    253/J. §
    (1) A 253/H. § (1) bekezdése szerinti adóalany az uniós különös szabályozás választásakor az azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
    a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
    b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) a székhelye szerinti adóazonosító számát, ha ilyennel rendelkezik,
    d) az adózó székhelye szerinti ország megnevezését,
    e) az IBAN bankszámlaszámot,
    f) a BIC-kódot,
    g) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    h) nyilatkozatot arról, hogy a Közösség területén nem telepedett le,
    i) nyilatkozatot arról, ha a 12/C. § (2) bekezdése vagy a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás szerint jár el,
    j) ezen különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
    k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
    (2) A 253/I. § (1) bekezdése szerinti adóalany az uniós különös szabályozás alkalmazására vonatkozó választásakor az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
    a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
    b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) a Közösség másik tagállamban található állandó telephely(ek), valamint azon hely(ek)teljes postai címét, ahonnan terméket adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el,
    d) a belföldi adóazonosító számát,
    e) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely a Közösség területén kívül található,
    f) az IBAN bankszámlaszámot,
    g) a BIC-kódot,
    h) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    i) az adóalany állandó telephelye szerinti és a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának helye szerinti, a Közösség más tagállamában megállapított HEA azonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot,
    j) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított HEA azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
    k) nyilatkozatot arról, ha a 12/C. § (2) bekezdése vagy a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás szerint jár el,
    1) ezen különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
    m) nyilatkozatot arról, hogy a 8. § szerinti csoportos adóalanyiságban részt vevő tag-e,
    n) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
    (3) Az adóalany az uniós különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszűnése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
    (4) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján az adóalanyt nyilvántartásába veszi az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között. A 253/H. § szerinti adóalanyt ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számmal (a továbbiakban: uniós azonosító szám) látja el, melyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt.
    (5) Az adóalany az uniós különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettségét elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
    (6) Az állami adó- és vámhatóság az uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásból törli azt az adóalanyt:
    a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítését és szolgáltatás nyújtását befejezte,
    b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítési- és szolgáltatás nyújtási tevékenysége befejeződött,
    c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
    d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
    e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban ezen különös szabályozást alkalmazni.
    (7) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
    a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
    b) a bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésre bocsátásának naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
    253/K. §
    (1) Az adóalany minden naptári negyedévre vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az uniós különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítését és szolgáltatásnyújtást - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
    (2) Az adóbevallás tartalmazza:
    a) ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosító számot, és
    b) az adómegállapítási időszakban teljesített, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termék Közösségen belüli távértékesítése, szolgáltatásnyújtás, valamint a 12/C. § szerinti termékértékesítés, amikor a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának és beszerző nevére szóló rendeltetésének helye egyaránt belföld
    ba) adó nélküli teljes összegét,
    bb) a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
    bc) az alkalmazandó adó-mértéket, és
    bd) a fizetendő adó teljes összegét
    minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő
    (3) Ha a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása nem belföldről, hanem a Közösség egy másik tagállamából történik, az adóbevallásnak a (2) bekezdés szerinti adatokat a tartalmaznia kell minden egyes olyan tagállam szerinti bontásban, ahonnan a termék küldeménykénti feladása, elfuvarozása megtörtént az alábbiak szerint
    a) termék Közösségen belüli távértékesítése, azon termékértékesítés kivételével, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglalt tagállami szabályozásnak,
    b) termék Közösségen belüli távértékesítése és azon termékértékesítés, amikor a termék küldeménykénti feladásának, elfuvarozásának és beszerző nevére szóló rendeltetésének helye egyaránt a Közösség ugyanazon tagállama, ha ezekre az ügyletre azon tagállami szabályozás vonatkozik, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 14a. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak.
    (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti termék Közösségen belüli távértékesítése tekintetében az adóbevallásnak tartalmaznia kell azon tagállam által megállapított egyedi adóazonosító számot vagy adónyilvántartási számot is, ahonnan a terméket küldeményként feladták vagy elfuvarozták, ezek hiányában az országkódot. A (3) bekezdés b) pontja szerinti ügyletek tekintetében az adóbevallásnak tartalmaznia kell azon tagállam által megállapított egyedi adóazonosító számot vagy adónyilvántartási számot, ezek hiányában országkódot is, ahonnan a terméket küldeményként feladták vagy elfuvarozták, amennyiben az rendelkezésre áll. Az adóbevallásnak ezen bekezdés szerinti adatokat teljesítési hely szerinti tagállami bontásban kell tartalmaznia.
    (5) A (2) bekezdésben foglaltakon túl, ha az adóalany a Közösség másik tagállamában egy vagy több olyan állandó telephellyel rendelkezik, ahonnan ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújt, az adóbevallás tartalmazza - teljesítési hely szerinti tagállamonkénti bontásban - ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások adó nélküli teljes összegét, a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét, az alkalmazandó adó mértéket és a fizetendő adó teljes összegét minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben az adóalany állandó telephellyel rendelkezik, és az egyéni adóazonosító számát vagy ezen állandó telephely adó-nyilvántartási számát.
    (6) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
    (7) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett bankszámlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
    (8) Ezen különös szabályozás hatálya alatt az adóbevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is - módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
    253/L. §
    (1) Az adóalany az Art.-ben megállapított nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.
    (2) A nyilvántartást ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
    3. alfejezet
    A nem uniós és uniós különös szabályozást alkalmazó adóalany adó-visszatéríttetési joga
    A különös szabályozást alkalmazó, Közösség területén nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga
    253/M. §
    (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany a nem uniós, illetve uniós különös szabályozást alkalmazó adóalanyok között történő nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozások hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében
    a) a 244. § helyett a 253/D. §, illetve a 253/H. § alkalmazandó,
    b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.
    (3) Az a Közösség területén nem letelepedett adóalany, aki (amely) a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtása, Közösségen belüli távértékesítése utáni adóbevallási és - fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2. és 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
    (4) A (3) bekezdés szerinti jogát az adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
    a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó; és
    b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.
    A különös szabályozást alkalmazó, Közösség területén letelepedett, de belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési joga
    253/N. §
    (1) Az az adóalany,
    a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van, és
    b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
    c) aki (amely) belföldön nem adóalany részére teljesít szolgáltatásnyújtást és termékértékesítést oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,
    ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (1) bekezdés alkalmazandó."
    53. §
    Az Áfa tv. "Különös rendelkezések" Második része a XIX. fejezetet követően a következő XIX/B. és XIX/C. fejezettel egészül ki:
    "XIX/B. Fejezet
    HARMADIK ÁLLAMBÓL IMPORTÁLT TERMÉK TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁS
    253/O. §
    (1) Ezen fejezet alkalmazásában a harmadik államból importált termék távértékesítése alatt kizárólag a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó küldeményként importált terméket kell érteni, ide nem értve a jövedéki terméket.
    (2) Ezen fejezet alkalmazásában:
    a) a Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén;
    b) közvetítő: olyan belföldön gazdasági céllal letelepedett személy, szervezet,
    ba) aki (amely) megfelel a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek, és
    bb) akit (amelyet) a harmadik államból importált termék távértékesítését végző adóalany - adófizetési kötelezettségének, valamint az adóalany nevében és megbízásából az e különös szabályozás tekintetében e törvényben megállapított kötelezettségek teljesítésével bízott meg;
    c) adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás;
    d) tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles.
    (3) Az adóalany egyidejűleg csak egy közvetítőt bízhat meg ilyen tevékenység folytatására.
    (4) A közvetítő az őt megbízó adóalannyal együtt egyetemlegesen felelős ezen különös szabályozás szerint fizetendő adó megfizetéséért.
    (5) A harmadik államból importált termék távértékesítése esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja - feltéve, hogy az adó bevallása e különös szabályozás alapján történik - az értékesítés időpontja. E fejezet alkalmazásában a terméket a fizetés elfogadásakor kell értékesítettnek tekinteni.
    253/P. §
    (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy
    a) 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg, vagy
    b) olyan harmadik országban telepedett le gazdasági céllal, amely harmadik ország az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvhez és a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelethez hasonló hatályú kölcsönös együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval.
    (3) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg.
    (4) A (3) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
    (5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
    253/Q. §
    (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és -bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
    (3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
    (4) Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
    (5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
    (6) Az (1) bekezdés szerinti adóalany közvetítővel is eljárhat az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során.
    253/R. §
    (1) A közvetítő kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.
    (2) Ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, a közvetítő választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
    (3) Ha a közvetítőt a (2) bekezdés szerinti választása alapján az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
    (4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
    253/S. §
    (1) Ha az adóalanyt az állami adóhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: import különös szabályozás).
    (2) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az import különös szabályozást alkalmazni minden harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettség teljesítésére.
    253/T. §
    (1) A közvetítő nélkül eljáró, belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
    a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
    b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) a belföldi adóazonosító számát,
    d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely nem Magyarországon található,
    e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    f) az IBAN bankszámlaszámot,
    g) a BIC-kódot,
    h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,
    i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
    j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
    k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
    (2) A közvetítő nélkül eljáró, a Közösség területén nem letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti
    a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
    b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,
    d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    e) az IBAN bankszámlaszámot,
    f) a BIC-kódot,
    g) az adóalany adónyilvántartási számát,
    h) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított adó azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
    i) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenysége megkezdésének időpontját, és
    j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
    (3) A közvetítő azt megelőzően, hogy az általa képviselt adóalany az import különös szabályozás alkalmazását megkezdi, az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
    a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
    b) a teljes postai címét, e-mail címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) a belföldi adóazonosító számát,
    d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    e) az IBAN bankszámlaszámot,
    f) a BIC-kódot,
    g) az állandó telephelye szerinti, az Európai Unió más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét, és
    h) a részére korábban megállapított közvetítői azonosító számot.
    (4) A közvetítő az általa képviselt minden egyes adóalany tekintetében az import különös szabályozás alkalmazásának megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
    a) az adóalany nevét, kereskedelmi neve(i)t, ha eltér(nek) az adóalany nevétől,
    b) az adóalany teljes postai címét, e-mail címét, az adóalany elektronikus elérhetőségét (honlapját),
    c) az adóalany belföldi adóazonosító számát, a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számát, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számát,
    d) a közvetítő részére az (7) bekezdés b) pontja alapján megállapított közvetítői azonosító számot,
    e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
    f) az IBAN bankszámlaszámot,
    g) a BIC-kódot,
    h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,
    i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
    j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját, és
    k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához az adóalany részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
    (5) A közvetítőnek az erre vonatkozó megbízását nem kell igazolnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a közvetítő által regisztrált, az adóhatósági nyilvántartásban még nem szereplő adóalanyt a közvetítő által, az erre a célra biztosított elektronikus felületen megadott adatok alapján veszi nyilvántartásba.
    (6) Az adóalany, vagy - amennyiben az adóalany közvetítővel jár el - az adóalany megbízásából eljáró közvetítő az import különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
    (7) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján
    a) az adóalanyt az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, és ezen különös szabályozás alkalmazásához import azonosítószámot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt;
    b) a közvetítő számára közvetítői azonosító számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti a közvetítőt;
    c) a közvetítő számára ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges import azonosítószámot állapít meg valamennyi ezen közvetítőt megbízó adóalany vonatkozásában, amelyről elektronikusan értesíti a közvetítőt.
    (8) A (7) bekezdés alapján megállapított import azonosító szám kizárólag ezen különös szabályozás céljára alkalmazható.
    (9) Az adóalany, valamint a közvetítő az import különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettséget elektronikus azonosítását követően elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
    (10) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő nélkül eljáró adóalanyt,
    a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítését befejezte,
    b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,
    c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
    d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
    e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban e különös szabályozást alkalmazni.
    (11) Az állami adó- és vámhatóság törli a közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot,
    a) aki (amely) két egymást követő naptári negyedévben nem járt el közvetítőként az import különös szabályozást alkalmazó valamely adóalany megbízásából;
    b) aki (amely) nem felel meg a közvetítőként történő eljáráshoz szükséges feltételeknek;
    c) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat; vagy
    d) aki (amely) a továbbiakban nem kíván közvetítőként eljárni.
    (12) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő által képviselt adóalanyt,
    a) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy az őt megbízó adóalany befejezte ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termékek távértékesítését;
    b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,
    c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
    d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat.
    e) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy nem képviseli a továbbiakban az adóalanyt, vagy
    f) ha az állami adó- és vámhatóság törölte a közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot.
    (13) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
    a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
    b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésére bocsátásának naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
    253/U. §
    (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő minden egyes naptári hónapra vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be -függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítését, - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
    (2) Az adóbevallás tartalmazza:
    a) a 253/T. § (7) bekezdése szerinti import azonosítószámot, és
    b) az adómegállapítási időszakban teljesített, az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítése
    ba) adó nélküli teljes összegét,
    bb) a vonatkozó adó - adómértékek szerint lebontott - teljes összegét,
    bc) az alkalmazandó adó-mértéket, és
    bd) a fizetendő adó teljes összegét
    minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.
    (3) Az adó-bevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
    (4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
    (5) Az import különös szabályozás hatálya alatti bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összeget (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is -módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
    253/V. §
    (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.
    (2) A közvetítőnek az általa képviselt valamennyi adóalany tekintetében nyilvántartást kell vezetnie.
    (3) A nyilvántartást az import különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítés teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
    253/W. §
    (1) Az adóalany 253/P. § szerinti minőségében történő belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében
    a) a 244. § helyett a 253/P. § alkalmazandó és
    b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.
    (3) Az az adóalany, aki (amely) a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adóbevallási- és fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
    (4) A (3) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
    a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó és
    b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.
    (5) Az az adóalany,
    a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,
    b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
    c) aki (amely) belföldön importált termék távértékesítését teljesít oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,
    ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (5) bekezdés alkalmazandó.
    XIX/C. Fejezet
    A TERMÉKIMPORT UTÁNI ADÓ BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
    253/X. §
    (1) Ha a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó, harmadik államból importált termék - ide nem értve a jövedéki terméket - távértékesítése utáni adófizetési kötelezettség teljesítésére nem alkalmazzák XIX/B. fejezet rendelkezéseit vagy azon tagállami szabályozást, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglaltaknak, a termék címzett megbízásából belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy, hogy az ezen fejezet szerinti különös szabályozást alkalmazza azon termék importálását terhelő adó bevallására és megfizetésére, amely küldeménykénti feladása vagy fuvarozása belföldön ér véget.
    (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy
    a) vámjogi szabályok szerinti halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezzen, és
    b) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést úgy kell tekinteni, hogy a termék szabadforgalomba bocsátását kezdeményező személy ezen fejezet alkalmazásában a címzett megbízásából jár el, kivéve, ha a címzett a vám-árunyilatkozat benyújtásáig ettől eltérő tartalmú nyilatkozatot tesz.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti döntési joggal élő személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazását megszüntetheti. Ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazása a bejelentést követő naptári hónap első napjától szűnik meg.
    (5) Törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    253/Y. §
    (1) A 253/X. § (1) bekezdése szerinti termékimport után az adófizetésre kötelezett a termék címzettje.
    (2) A termék belföldön történő szabadforgalomba bocsátását kezdeményező személy köteles az adót a címzettől beszedni és a befizetést az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni (a továbbiakban: adóbeszedésre kötelezett).
    (3) Az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg a beszedni elmulasztott adót is. E fejezet alkalmazásában nem minősül az adóbeszedés elmulasztásának az, ha az adóbeszedésre kötelezett nem bocsátja a címzett rendelkezésére a terméket.
    (4) Az adóbeszedésre kötelezett a címzettől beszedendő adó összegének kiszámításához a terméknek a vám-árunyilatkozaton feltüntetendő ellenértékét veszi alapul a 74-76. §-ban foglaltak sérelme nélkül.
    253/Z. §
    A termékimportra a 82. § (1) bekezdés szerinti adómértéket kell alkalmazni.
    253/ZA. §
    (1) A címzettől beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített formában vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallásnak tartalmaznia kell az adott naptári hónapban vámjogi szabadforgalomba helyezett termékek:
    a) adóalapját, és
    b) a beszedett adó teljes összegét.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.
    (3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell
    a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vámárunyilatkozaton szereplő adatokat,
    b) a címzett nevét, elérhetőségét,
    c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
    d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és
    e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.
    (4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.
    (5) Az adóbeszedés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni."
    54. §
    Az Áfa tv. 256. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A (2) bekezdés szerinti éves kiigazítás időpontjában hatályban lévő árfolyam továbbra is alkalmazható a 12/C. § (1) bekezdése, 253/O. § (1) bekezdése és 253/X. §-a szerinti értékhatár forintban történő megállapításához, ha az euróban megadott összeg átszámítása a kerekítés előtt a forintban kifejezett összeg 5 %-nál kisebb változásához vagy az összeg csökkenéséhez vezet."
    55. §
    Az Áfa tv. 257. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett, belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező adóalany harmadik államból importált termék távértékesítése, termék Közösségen belüli távértékesítése, ideértve azt az az esetet is, ha a 12/C. § (2) bekezdés szerint jár el, valamint nem adóalany részére nyújtott szolgáltatása tekintetében, feltéve, hogy adófizetési kötelezettségét a Közösség másik tagállamában teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszában foglaltaknak."
    56. §
    Az Áfa tv. 257/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "257/C. § Az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági célú letelepedési hellyel, gazdasági célú letelepedés hiányában lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, belföldön termék Közösségen belüli távértékesítését teljesíti, és az adófizetési kötelezettségét nem azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 3. szakaszában foglaltaknak, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon köteles bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz."
    57. §
    Az Áfa tv. "Különös adóvisszatérítés" alcíme a következő 257/K. §-sal egészül ki:
    "257/K. § (1) Az adóalany az adósemlegesség elvére tekintettel kérelmezheti az általa megállapított fizetendő adó összegének visszatérítését a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
    a) a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adót is tartalmazó ellenértékének a megszerzése neki fel nem róható okból, részben vagy egészben ellehetetlenült,
    b) az ellenérték meg nem szerzett része más módon nem térült vagy térül meg,
    c) a fizetendő adó utólag nem csökkenthető az ellenérték meg nem szerzett részére tekintettel,
    d) a visszatérítés alapjául szolgáló adót a költségvetés felé megfizették,
    e) a visszatérítés alapjául szolgáló adó tekintetében a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyt adólevonási jog illette volna meg (ideértve a XVIII. fejezet szerinti adó-visszatéríttetési jogot is), azonban azt nem érvényesítette, és az adólevonási jog érvényesítésének lehetősége ellehetetlenült.
    (2) Az adóalany a kérelmet az állami adóhatósághoz írásban terjeszti elő, legkésőbb 6 hónappal az adómegállapításhoz való jog elévülését megelőzően. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalany e kérelem előterjesztésére a folyamatban lévő adóhatósági ellenőrzés során is jogosult.
    (3) A kérelemben az adóalany bemutatja az (1) bekezdés szerinti feltételeknek való megfelelést.
    (4) A kérelemről az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 6 hónapon belül dönt."
    58. §
    Az Áfa tv. 259. § 3/A. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
    (behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:)
    "e) a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság az adóst a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesítő döntést hoz;"
    59. §
    (1) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gr) alponttal egészül ki:
    [Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
    "gr) a Tanács (EU) 2020/2466 irányelve (2020. október 1.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az észak-írországi adóalanyok azonosítása tekintetében történő módosításáról."
    (2) Az Áfa tv. 268. § g) pontja a következő gs) alponttal egészül ki:
    [Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:]
    "gs) a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról."
    (3) Az Áfa tv. 268. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény - az Art.-vel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "j) a Tanács (EU) 2020/1109 határozata (2020. július 20.) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról."
    60. §
    (1) Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 341. §-sal egészül ki:
    "341. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód11 törvény) megállapított 137. § (2)-(3) bekezdését alkalmazni kell abban az esetben is, ha az adószámot az állami adó- és vámhatóság a Mód11 törvény hatálybelépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül állapította meg ismételten.
    (2) Az egyéb feltételek fennállása esetén a belföldön nyilvántartásba vett, személygépkocsi értékesítésével foglalkozó viszonteladó a 2021. január 1. napjával kezdődő időszakra vonatkozóan abban az esetben is dönthet úgy, hogy tevékenységének egészére e törvény XVI. fejezet 2. alfejezetének rendelkezéseit alkalmazza, ha a 225. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített időtartam még nem telt el, feltéve, hogy e döntéséről az állami adó- és vámhatóságnak 2020. december 3 l-ig nyilatkozik."
    (2) Az Áfa tv. 341. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    " (3) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 87. § c) pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."
    61. §
    Az Áfa tv. a következő 342. §-sal egészül ki:
    "342. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 77. § (11) bekezdése, valamint a Mód11 törvénnyel módosított 77. § (7) bekezdése és 259. § 3/A. pontja azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2021. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik."
    62. §
    Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 343. §-sal egészül ki:
    "343. § (1) Azon adóalanynak, aki (amely) 2021. június 30. napján szerepel az állami adó- és vámhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályokat alkalmazó, Európai Unióban nem letelepedett adózókra vonatkozó nyilvántartásában, e törvény XIX/A. fejezet 1. alfejezete szerinti különös szabályok alkalmazásához nem kell ismételten bejelentkeznie az állami adó-és vámhatósághoz, feltéve, hogy nem merül fel olyan ok, amely alapján az adóalanyt az állami adó- és vámhatóságnak ezen különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törölnie kellett volna. Ezen adóalany 2021. július 31-ig elektronikus úton köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak a 253/E. § (1) bekezdés i) és j) pontja szerinti adatokat. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy az adóalany nem kívánja a továbbiakban a nem uniós különös szabályozást alkalmazni.
    (2) Azon adóalanynak, aki (amely) 2021. június 30. napján szerepel az állami adó- és vámhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó, különös szabályozás hatálya alatt álló adózókra vonatkozó nyilvántartásában, az e törvény XIX/A. fejezet 2. alfejezete szerinti különös szabályok alkalmazásához nem kell ismételten bejelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz, feltéve, hogy nem merül fel olyan ok, amely alapján az adóalanyt az állami adó- és vámhatóságnak ezen különös szabályozást alkalmazó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából törölnie kellett volna. Ezen adóalany 2021. július 31-ig elektronikus úton köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak a 253/J. § (2) bekezdés c), i), k)-n) pontja szerinti adatokat. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy az adóalany nem kívánja a továbbiakban az uniós különös szabályozást alkalmazni."
    63. §
    Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 344. §-sal egészül ki:
    "344. § A 253/0. § (5) bekezdése alkalmazásában teljesítésnek és a fizetendő adó megállapítása időpontjának a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásának időpontját kell tekinteni, abban az esetben, ha a fizetés elfogadása 2021. július 1. napját megelőzi, míg a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása 2021. június 30. napját követi.
    64. §
    Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 345. §-sal egészül ki:
    "345. § E törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 253/E. § (4)-(5) bekezdését, 253/F. §-253/G. §-ait, 253/J. § (5)-(7) bekezdését, 253/K. §-253/0. §-ait, 253/S. §-át, 253/T. § (9)-(13) bekezdését, 253/U. §-253/ZA. §-ait 2021. július l-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az adóalany a 253/X. § szerinti döntéséről ezen rendelkezés hatálybalépésének időpontjától kezdődően tehet az állami adó- és vámhatóság hatóság felé bejelentést."
    65. §
    Az Áfa tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 346. §-sal egészül ki:
    "346. § (1) E törvénynek a Mód11 törvénnyel módosított 184. §-át a 2021. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre kell először alkalmazni.
    (2) Jogutódlás esetén az állami adó- és vámhatóság először a jogelődnek a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozó, nyilvántartásában szereplő adatok tekintetében bocsátja a jogutód rendelkezésére e törvénynek a Mód11 törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdése szerinti bevallás-tervezetét, valamint 2022. július l-jét követően teszi lehetővé a jogelőd által az erre a célra biztosított elektronikus felületen a 2022. július l-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallásának ezen elektronikus felületen a jogutód általi önellenőrzéssel való helyesbítését.
    (3) Amennyiben az adóalany adóbevallás benyújtási gyakorisága a 2021. július 1 -jei állapothoz képest 2021-ben módosul, az állami adó- és vámhatóság először a 2022. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan bocsátja az adóalany rendelkezésére a 184. § (2) bekezdése szerinti bevallás-tervezetet.
    (4) A felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalany az Art. 53. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2022. július l-jét magában foglaló adómegállapítási időszakát követően teljesítheti a 184. § (3) bekezdése szerint.
    (5) Az adóalany az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2022. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakát követően teljesítheti a 184. § (3) bekezdése szerint."
    66. §
    Az Áfa tv.
    1. 3. § b) pontjában a "hatálya alá tartozó, zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra" szövegrész helyébe a "hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra",
    2. 8. § (5) bekezdésében az "a (3) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal" szövegrész helyébe az "a csoportos adóalanyiság létrejöttét megelőző nappal",
    3 . 8. § (9) bekezdésében az "a (8) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal" szövegrész helyébe az "a csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozást megelőző nappal",
    4. 8. § (12) bekezdésében az "A (11) bekezdésben említett állami adóhatósági engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával" szövegrész helyébe az "A csoportos adóalanyiság megszűnését megelőző nappal",
    5. 31. §-ában az "A 29. § és 30. § nem alkalmazható" szövegrész helyébe az "A 29. § nem alkalmazható",
    6. 85/A. § (9) bekezdésében az "az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) változásbejelentésre" szövegrész helyébe az "az Adóig. vhr. változásbejelentésre",
    7. 165. § (2) bekezdésében a "valamint a 29. § és 89. §-ban" szövegrész helyébe a "valamint a 89. §-ban",
    8. 163. § (2) bekezdés b) pontjában az "a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben" szövegrész helyébe "a 167. § c) pontjától eltérő olyan esetekben"
    9. 256. § (2) bekezdésében a "99. § (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben" szövegrész helyébe a "12/C. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdésének a) pontjában, 253/O. § (1) bekezdésében és a 253/X. §-ában említett esetben",
    10. 256. § (3) bekezdésében a "45/A. § (3) bekezdésének c) pontjában" szövegrész helyébe a "49/A. § (1) bekezdésének c) pontjában",
    11. 257/F. §-ában a "30. § (4) bekezdése, 45/A. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "49/A. § (3) bekezdése "
    szöveg lép."
    67. §
    Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 5. melléklet szerint módosul.
    68. §
    (1) Az Áfa tv. 10. számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul.
    (2) Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
    69. §
    Hatályát veszti az Áfa tv.
    1. 30. §-a,
    2. 45/A. § (3)-(6) bekezdése,
    3. 94. § (1) bekezdés c) pontja,
    4. XIX. fejezete.
    7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    70. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (A szabadforgalomba bocsátás időpontja az az időpont, amikor)
    "j) az állami adó- és vámhatóság a 17. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során a hiányt megállapítja."
    71. §
    A Jöt. 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    (Az adófizetési kötelezettség a)
    "q) 7. § (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a bejelentőt"
    (terheli.)
    72. §
    A Jöt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "30. § (1) A 28. § és 29. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy
    a) kizárólag saját felhasználás céljából végzi kenőolaj vagy
    b) kizárólag laboratóriumi vagy egészségügyi kínálás, értékesítés vagy felhasználás céljából végzi 2 liter vagy 2 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, 2710 19 62 KN-kód szerinti fűtőolaj
    importálását vagy másik tagállamból behozatalát.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti felmentést kapott engedélyesre a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó."
    73. §
    A Jöt. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "44. § A tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezés birtoklását a megszerzést követő 10 napon belül be kell jelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. Az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul a desztillálóberendezésen előállított termék felhasználásának és megsemmisítésének ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást küld meg a bejelentőnek vagy tájékoztatja az ugyanezen követelményeket teljesítő nyilvántartás mintájáról vagy szükséges adattartalmáról. A bejelentő a megküldött nyilvántartásban vagy a tájékoztatásban szereplő mintának vagy adattartalomnak megfelelően kialakított nyilvántartásban nyilvántartja az előállított termék felhasználását és megsemmisítését."
    74. §
    A Jöt. 77. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítést végző adóraktár engedélyese az adózottan beszerzett és végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére értékesített dohánygyártmány után a jövedéki adót visszaigényelheti és mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az adó-visszaigénylés esetén kiskereskedelmi eladási árként az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtását megelőző hat hónapban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan - a 145. § (5) bekezdése szerint - közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe."
    75. §
    (1) A Jöt. 78. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A zárjegyigénylő az átvett és külföldre kiszállított zárjegyet az átvételtől számított hat hónapon belül felhelyezi a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy visszahozza belföldre. Ha a zárjegy vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni."
    (2) A Jöt. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A zárjegyigénylő jogosult a (3) bekezdés szerint visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyeket ismételten külföldre kiszállítani."
    76. §
    A Jöt. 84. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az állami adó- és vámhatóság a 15. § (4) és a 96. § (7) bekezdés szerinti döntését az elektronikus úton történő kézbesítés mellőzésével az Air. 77. § szerinti, saját kézbesítő útján történő kézbesítés szabályai szerint is közölheti."
    77. §
    A Jöt. 96. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha az ellenőrzés alá vont személy ismeretlen, az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés, megbízólevél kézbesítésének, átadásának, bemutatásának hiányában is megindítható és a jegyzőkönyv átadása, kézbesítése nélkül befejezhető. Ha az ellenőrzés során az ellenőrzés alá vont személy ismertté válik, az állami adó- és vámhatóság a megbízólevelet haladéktalanul kézbesíti vagy átadja részére."
    78. §
    A Jöt. 100. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén nincs helye jövedéki bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."
    79. §
    A Jöt. 67. alcíme a következő 10l/A. §-sal egészül ki:
    "101/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adóbevallási és e törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése esetén - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Ha a kötelezettség nem teljesítése, hibás teljesítése vagy valótlan tartalommal történő teljesítése az adófizetési kötelezettséget csökkentette, akkor a 100. § szerinti bírság alkalmazásától nem lehet eltekinteni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti adókötelezettség határidőn belüli nem, illetve nem jogszerű teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót ötvenezer forint, a nem magánszemély adózót százezer forint bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség határidőben történő teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság mérsékelhető vagy elengedhető.
    (3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adó- és vámhatóság a magánszemély adózót kettőszázezer forint, a nem magánszemély adózót ötszázezer forint bírsággal sújtja és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. A kötelezettség teljesítése esetén a (2) bekezdés és az e bekezdés alapján kiszabott bírság nem mérsékelhető.
    (4) Az állami adó- és vámhatóság mellőzi a felhívást és a bírság kiszabását, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll és a felhíváskor már nincsen lehetősége a teljesítésre."
    80. §
    A Jöt. 103. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (El kell kobozni)
    "d) a 97. § megsértésével birtokolt, lefoglalt csendes bort, ha a jövedéki ügyben a 100. § (6) bekezdése szerinti bírság kerül kiszabásra."
    81. §
    (1) A Jöt. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az adó mértéke - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel -
    a) a bérfőzött párlat esetében
    aa) egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig - abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni - hektoliterenként 0 forint,
    ab) egy bérfőzető részére évente az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre hektoliterenként 333 385 forint,
    b) az a) pontban meg nem határozott esetben hektoliterenként 333 385 forint."
    (2) A Jöt. 132. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A magánfőző tárgyévben legfeljebb 86 liter párlatot állíthat elő, mely mennyiség adómentes."
    82. §
    (1) A Jöt. 143. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, az előállítani kívánt párlat mennyiségét literben, valamint nyilatkozik arról, hogy a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzött párlat származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
    (6) Ha a magánfőző a bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állít elő, akkor a tárgyév végéig bejelenti a többlet mennyiségét literben az állami adó- és vámhatósághoz. A magánfőző a bejelentésben megadja az (5) bekezdés szerinti adatokat és nyilatkozatot. A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság magánfőzött párlat származási igazolást állít ki és küld meg a magánfőző részére.
    (7) Az állami adó- és vámhatóság a magánfőzött párlat származási igazolások magánfőzőnek történő átadásáról a kedvezményes adózási szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a magánfőző nevét, adóazonosító jelét, lakóhelyét, a desztillálóberendezés tárolási, használati helyét, regisztrációs számát, valamint az átvett magánfőzött párlat származási igazolás mennyiségét és átvételi idejét. Az állami adó- és vámhatóság az átadott magánfőzött párlat származási igazolás mennyiségének megadásával haladéktalanul értesíti a desztillálóberendezés tárolási, használati helye szerinti önkormányzatot. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a nyilvántartásba kerüléstől számított 5 évig kezeli."
    (2) A Jöt. 143. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) A magánfőzött párlat eredetét a magánfőzött párlat származási igazolás igazolja."
    83. §
    (1) A Jöt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jövedéki adó mértéke
    a) a cigarettára
    aa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 24 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 37 300 forint ezer darabonként,
    ab) 2021. április 1-jétől 26 000 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka, de legalább 39 300 forint ezer darabonként,
    b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 400 forint ezer darabonként,
    c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra
    ca) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,
    cb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként,
    d) a töltőfolyadékra
    da) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 25 forint milliliterenként,
    db) 2021. április 1-jétől 30 forint milliliterenként,
    e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
    ea) egyszer használatos termékeire
    eaa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 12,5 forint darabonként (szálanként),
    eab) 2021. április 1-jétől 15 forint darabonként (szálanként),
    eb) folyadékára 70 forint milliliterenként,
    f) a füst nélküli dohánytermékre
    fa) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,
    fb) 2021. április l-jétől 23 600 forint kilogrammonként,
    g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre
    ga) a 2021. január 1. és 2021. március 31. közötti időszakban 22 400 forint kilogrammonként,
    gb) 2021. április 1-jétől 23 600 forint kilogrammonként.
    84. §
    A Jöt. 150. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:
    "(31) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvénnyel módosított 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpont, 7. § (2) bekezdés j) pont, 8. § (1) bekezdés q) pont, 9. § (4a) bekezdés, 17. § (5) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 78. § (3)-(4) bekezdés, 96. § (2a) bekezdés, 100. § (6a) bekezdés, 101/A. §, 103. § (1) bekezdés d) pont szerinti rendelkezéseket az e rendelkezés hatálybalépésekor folyamatban lévő adóigazgatási eljárásban is alkalmazni kell."
    85. §
    A Jöt.
    a) 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában a "termék és" szövegrész helyébe a "termék, a 17. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti készletfelvétel során az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett megállapított hiány és" szöveg,
    b) 3. § (1) bekezdés 47. pontjában az "a benzin," szövegrész helyébe a "- az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű, nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termék kivételével - a benzin," szöveg,
    c) 9. § (4a) bekezdésében a "meghatározott mértéktől eltérő mértékű elismert mennyiségű hiány alkalmazását, amennyiben azt" szövegrész helyébe a "meghatározottól eltérő elismert mennyiségű hiány alkalmazását, ha azt a tevékenység jellege vagy" szöveg és a "valamint szakértői" szövegrész helyébe a "valamint szükség esetén szakértői" szöveg,
    d) 17. § (5) bekezdésében a "tartható meg, ilyen" szövegrész helyébe a "tartható meg, az (1) bekezdés d) pontja szerinti készletfelvétel a tárgyidőszak utolsó napját megelőző vagy követő 3 napon belül tartható meg. Ilyen" szöveg,
    e) 28. § (3) bekezdés a) pontjában az "adalékával folytatja" szövegrész helyébe az "adalékával vagy 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű nem közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált 2710 12 41 KN-kód szerinti termékkel folytatja" szöveg,
    f) 76. § (1) bekezdésében a "cigaretta, szivar és szivarka" szövegrész helyébe az "a dohánygyártmányok" szöveg
    g) 84. § (2) bekezdés b) pontjában a "párlat adójegy igénylése és" szövegrész helyébe a "magánfőzött párlat származási igazolás" szöveg,
    h) 105. § (2) bekezdés b) pontjában a "bejelentése vagy párlat adójegy beszerzése" szövegrész helyébe az "és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése" szöveg,
    i) 106. § a) pontjában a "párlat adójegy beszerzése" szövegrész helyébe az "a párlat előállításának bejelentése" szöveg,
    j) 133. § (1) bekezdés i) pontjában a "felhasznált" szövegrész helyébe a "felhasznált - a felhasználásba beleértve a szóban forgó gyártási eljárás során használt gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő felhasználást is -" szöveg,
    k) 133. § (1) bekezdés l) pontjában a "teljes denaturálással másik tagállamban előállított" szövegrész helyébe a "szabadforgalomba bocsátás helye szerinti tagállam előírásainak megfelelően teljesen denaturált" szöveg,
    l) 148. § (1) bekezdés f) pontjában az ", a hivatalos zárra és a párlat adójegyre" szövegrész helyébe az "és a hivatalos zárra" szöveg,
    m) 151. §-ában a "2017. július 1-jét" szövegrész helyébe a "2021. január 1-jét" szöveg
    lép.
    86. §
    Hatályát veszti a Jöt.
    a) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában a "tekintetében a dohánygyártmányok" szövegrész,
    b) 40. §-a,
    c) 43. §-a,
    d) 45. §-a,
    e) 70. § (3) bekezdése,
    f) 71. § bb) pontjában a ", a 70. § (3) bekezdése szerinti bejelentés megtételével",
    g) 84. § (2) bekezdés a) pontja,
    h) 93. § (3) bekezdésében az "a 40. § és" szövegrész,
    i) 145. § (5) bekezdésében a "zárjegyköteles" szövegrész,
    j) 147. §-a előtti 98. alcímében a "zárjeggyel ellátott" szövegrész,
    k) 147. §-ában a "zárjeggyel ellátott" szövegrészek.
    8. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
    87. §
    Nem lép hatályba az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.1.) 56. §-a.
    88. §
    A Módtv.1. 251. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A 241. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba."
    9. A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítása
    89. §
    Nem lép hatályba a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 22. §-a és 3. melléklete.
    90. §
    A Módtv.2. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A 19. § 2021. január 1 -jén lép hatályba."
    III. Fejezet
    HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ
    10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    91. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. §-a a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint szokásos piaci ár alkalmazására kötelezett jogalany a kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget, ráfordítást a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti szokásos piaci ár alapulvételével állapítja meg. A nettó árbevétel csökkentésének vagy a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összege növelésének feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a vele szerződő fél azon nyilatkozatával miszerint az ugyanakkora összeggel növelte a nettó árbevételt vagy csökkentette a nettó árbevételt csökkentő költség, ráfordítás összegét az őt terhelő iparűzési adó alapjának megállapítása során. Ha a szerződő fél nem alanya a helyi iparűzési adónak, akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy e korrekciót az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során figyelembe vette.
    (12) A (11) bekezdés szerinti korrekciók úgy is elvégezhetők, hogy a vállalkozó az iparűzési adó alapját egy összegben növeli vagy csökkenti."
    92. §
    A Htv. 40/A. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "40/A. § (1) A székhely, illetve a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (2) bekezdésben meghatározott módon - levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjnak, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díjnak (a továbbiakban együtt: útdíj) a 7,5%-a.
    (2) Az adóévben megfizetett útdíj (1) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott települési adóalapok arányában vonható le."
    93. §
    A Htv. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Ha a számvitelről szóló törvény szerinti - jelentős vagy nem jelentős összegű - hiba miatt a hibával érintett adóév adóalapját, adóösszegét az adóhatóság ellenőrzés keretében vagy a vállalkozó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés útján módosítja, akkor annak az adóévnek az adóalapját, amelyben a hibát feltárták, e módosításra figyelemmel kell megállapítani."
    94. §
    (1) A Htv. 42/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az adózó a helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét - ideértve az adóbevallás kijavítását és az önellenőrzéssel való helyesbítést - és az adóelőlegről szóló bevallási kötelezettségét (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adóbevallás) kizárólag az állami adóhatósághoz elektronikus úton, az állami adóhatóság által rendszeresített elektronikus nyomtatványon, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adókról szóló bevallások benyújtására vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával teljesítheti."
    (2) A Htv. 42/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó a helyi iparűzési adóról szóló bevallását az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is teljesítheti."
    95. §
    A Htv. MÁSODIK RÉSZE a következő V/B. Fejezettel egészül ki:
    "V/B. Fejezet
    Az önkormányzati adóztatás során alkalmazott nyomtatványok
    42/I. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó adókra az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett nyomtatványok alapján rendszeresíti az adatbejelentési, bevallási, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványokat.
    (2) Az önkormányzati adóhatóság csak az adatbejelentési, és az idegenforgalmiadóbevallási nyomtatványokat egészítheti ki, kizárólag az önkormányzati adórendeletben szabályozott mentességi, kedvezményi rendelkezések végrehajtása, illetve a fizetendő adó megállapítása érdekében.
    (3) Az önkormányzati adóhatóság részére:
    a) az önkormányzati adórendeleti mentességre, kedvezményre nem jogosult, vagy azt igénybe venni nem szándékozó adóalany az építményadóról, a telekadóról, a magánszemély kommunális adójáról szóló adatbejelentési kötelezettségét,
    b) az idegenforgalmi adó beszedője az idegenforgalmi adóra vonatkozó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét
    az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, az adónemre vonatkozó nyomtatványon, elektronikus úton - egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély vállalkozó esetén papíralapon is - teljesítheti."
    96. §
    A Htv. 52. § 31. pontja a következő e) ponttal egészül ki:
    /telephely:/
    "e) 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, azzal, hogy a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő,"
    97. §
    A Htv. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
    98. §
    A Htv.
    1. 39. § (1) bekezdésében az "Állandó jelleggel végzett iparűzési" szövegrész helyébe az "Iparűzési" szöveg,
    2. 39/A. §-át megelőző alcímben az "Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg,
    3. 40. § (1) bekezdésében az "Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg,
    4. 44. § (1) bekezdésében a "kincstár" szövegrész helyébe a "Magyar Államkincstár" szöveg
    lép.
    99. §
    Hatályát veszti a Htv.
    1. 31. § c) pontjában a "vagy a Htv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző" szövegrész,
    2. 35. §-ában az "állandó vagy ideiglenes jelleggel" szövegrész,
    3. 37. § - át megelőző alcímb en az "állandó és ideiglenes jelleggel végzett" szövegrész,
    4. 37. § (1) bekezdésében az "állandó jellegű" szövegrész,
    5. 37. § (2)-(3) bekezdése,
    6. 38. § (2) bekezdése,
    7. 39. § (2) bekezdésében az "állandó jellegű" szövegrész,
    8. 39. § (3) bekezdése,
    9. 40. § (2) bekezdése,
    10. 42/C. §-a,
    11. 42/H. § (1) bekezdésében az "állandó jellegű" szövegrész,
    12. 46. §-a.
    11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    100. §
    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "9. § (1) A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el.
    (2) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóalany nem szerepel, az állami adó- és vámhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását."
    101. §
    A Gjt. 91K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "9/A. § Az állami adó- és vámhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az állami adó- és vámhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti."
    102. §
    A Gjt. a következő 19/C. §-sal egészül ki:
    "19/C. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdést a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadókötelezettségre kell alkalmazni.
    (2) A 2021. január l-jét megelőző időszakra eső gépjárműadó-kötelezettséggel összefüggő adóhatósági feladatokat a 2020. december 31-én hatályos 9. §-a alapján illetékes és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdése alapján hatáskörrel rendelkező önkormányzati adóhatóság látja el.
    (3) A 2020. december 31-ig terjedő időszakra eső gépjármű-adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzati adóhatóság a 2020. december 31-én hatályos 9. § (4) bekezdés alapján eljárhat.
    (4) Ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra az önkormányzati adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság felettes szerve vagy a bíróság a megfizetett adó visszatérítését rendeli el, akkor az önkormányzat a visszatérített gépjárműadó azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, a központi költségvetésből a kincstár útján igényelheti vissza.
    (5) Az önkormányzati adóhatóság 2021. január 15-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság számára az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon a nála 2020. december 31-én nyilvántartott, 2020. december 31-én hatályos 5. § a), d), e) és f) pontja szerint adómentes gépjármű forgalmi rendszámáról és a gépjármű üzembentartójának, tulajdonosának azonosító adatairól, valamint a mentesség jogcíméről."
    103. §
    A Gjt.
    1. 6. § (1) bekezdésében az "adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság",
    2. 7. § (1) bekezdésében a "szerinti" szövegrész helyébe a "szerint megállapított",
    3. 8. § (6) bekezdésében az "a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatósághoz",
    4. 17/G. § (2) bekezdésében az "állami adóhatósághoz" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatósághoz",
    5. 17/E. §-ában a "kW-ban" szövegrész helyébe a "kilowattban",
    6. 18. § 19. pontjában az "önkormányzati adóhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság"
    szöveg lép.
    104. §
    Hatályát veszti a Gjt. 17/F. §-ban az "az önkormányzati adóhatóság által" szövegrész.
    IV. Fejezet
    EGYES ÁGAZATI ADOK
    12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
    105. §
    Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) 4/A. §-a a következő (20)-(21) bekezdéssel egészül ki:
    "(20) A hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő 2020. adóévi különadójának e törvény és a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló, hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadójáról szóló kormányrendelet alapján a hitelintézet által 2020. adóévben megfizetett összege adóvisszatartás formájában csökkenti a hitelintézet (jogutódja) (1)-(13) és (38)-(39) bekezdés alapján megállapított fizetendő különadójának összegét.
    (21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő 5 adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet."
    106. §
    A Különadó törvény 4/A. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában az "a (4) bekezdés 3. pont a) pontjában meghatározott összeg 6,5 százaléka" szövegrész helyébe a "6,5 százalék" szöveg lép.
    13. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosítása
    107. §
    (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Nem hozzájárulás-köteles az Áfa törvény 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. és 5. pontja szerinti szolgáltatásnak az Áfa törvény 15. §-a szerinti nyújtása."
    (2) A Módtv. 261. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A hozzájárulás alapjának forintra való átszámításához az Áfa törvény 80. §-80/A. §-át kell megfelelően alkalmazni."
    14. Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény módosítása
    108. §
    Nem lép hatályba az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény 5. §-a.
    V. Fejezet
    ILLETÉKEK
    15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    109. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint - a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével - a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni."
    110. §
    Az Itv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az általános tételű eljárási illeték mértéke 3000 forint."
    111. §
    Az Itv.
    1. 67. § (1) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésben és a 2. mellékletben",
    2. 73. § (2) bekezdés c) pontjában az "a kormányablakokról szóló kormányrendeletben" szövegrész helyébe az "a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben"
    szöveg lép.
    112. §
    Az Itv. a 9. melléklet szerinti 1. és 2. melléklettel egészül ki.
    113. §
    Hatályát veszti az Itv.
    1. 29. § (8)-(9) bekezdése,
    2. 31. § (1) bekezdésében az "Az egyes közigazgatási hatósági eljárások külön illetéke tekintetében e törvény melléklete eltérően rendelkezhet." szövegrész,
    3. 31. § (8) bekezdése,
    4. 33. § (2)-(3) bekezdése,
    5. 37. § (3) bekezdése,
    6. 73. § (11) bekezdése,
    7. 97. § (6) bekezdése,
    8. Melléklete.
    VI. Fejezet
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    114. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében a "tanácsadó testületének a tagja;" szövegrész helyébe a "tanácsadó testületének a tagja, a Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagja," szöveg lép.
    VII. Fejezet
    ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
    17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
    115. §
    Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
    "(4c) A IV. fejezet alkalmazásában:
    1. vitás kérdés: a Választottbírósági Egyezmény alkalmazásából eredő vitatott ügy;
    2. érintett személy: az a személy, aki vagy amely a Választottbírósági Egyezményben részes valamely államban belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;
    3. érintett államok: vitás kérdésben érintett államok.
    (4d) A IV/A. Fejezet alkalmazásában:
    1. adóegyezmények szerinti kölcsönös egyeztető eljárás: a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények (továbbiakban: adóegyezmények) értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányuló eljárás;
    2. vitás kérdés: az adóegyezmények értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitákhoz vezető ügy;
    3. érintett személy: a vitás kérdésben alkalmazandó adóegyezmény alapján magyar belföldi illetőségű személy - a természetes személyt is ideértve -, akinek vagy amelynek adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van;
    4. érintett államok: vitás kérdésben érintett államok."
    116. §
    Az Aktv. 42. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) E fejezet rendelkezéseit - a Választottbírósági Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - az érintett személy választása alapján a Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásokra kell alkalmazni. A Választottbírósági Egyezmény szerinti eljárásban az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: illetékes hatóság) jár el.
    (2) Vitás kérdés rendezésére irányuló kérelmet (a továbbiakban: panasz) terjeszthet elő a magyar illetékes hatóság részére a magyar belföldi adóügyi illetőségű érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság a külföldi adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.
    (3) A panasz benyújtására a 42/B.§ (3)-(5) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóságnak az érintett személy, illetve a külföldi illetékes hatóság részére történő visszaigazolás, tájékoztatás megküldésére egy hónapos határidő az irányadó.
    (4) A panasz tartalmára, hiánypótlásra, valamint az információk védelmére a 42/C.§ (1) bekezdés a)-d) és f)-h) alpontjaiban, valamint a 42/C. § (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az illetékes hatóság részére a hiánypótlás kérésére nyitva álló határidő a panasz kézhezvételétől számított két hónap.
    (5) A panasz visszavonására a 42/D. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (6) A panasz elfogadására, visszautasítására, valamint a panasz visszautasításával összefüggő jogorvoslati eljárásra a 42/E. § (1)-(5) bekezdésben és a 42/F. § (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (7) A panasz egyoldalú rendezésére a 42/G. § (1)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (8) Amennyiben a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.
    (9) A Választottbírósági Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti kétéves időszak kezdőnapja az a nap, amikor a panasz tartalma az e § (4) bekezdésben előírt tartalomnak további hiánypótlás nélkül megfelel. A kölcsönös egyeztető eljárás lefolytatására és a kölcsönös megállapodás végrehajtására a 42/H. § (2)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (10) A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérések tekintetében 42/I. § (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
    (11) A Választottbírósági Egyezmény szerinti választottbírósági eljárást lezáró döntés végrehajtására a 41/V. § (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
    117. §
    Az Aktv. 43/V. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióban több adótervezésben közreműködő érintett, az adatszolgáltatási kötelezettség valamennyi adótervezésben közreműködőt terheli. Ebben az esetben a konstrukcióval kapcsolatosan elsőként adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő közli valamennyi általa ismert adatszolgáltatással érintett adótervezésben közreműködővel a konstrukció adóhatóság által képzett tagállami hivatkozási számát. Az adótervezésben közreműködő mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról egy másik adótervezésben közreműködő Magyarországon vagy egy másik tagállamban már teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét."
    118. §
    Az Aktv. 43/W. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "43/W. § (1) Az adótervezésben közreműködő mentesül a 43/U. § (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha e kötelezettség teljesítése a tevékenységét szabályozó jogszabályban rögzített titoktartási kötelezettség megsértését eredményezné. Ebben az esetben az adótervezésben közreműködő haladéktalanul értesíti a többi adótervezésben közreműködőt, illetve ilyen közreműködő hiányában az érintett adózót az adatszolgáltatási kötelezettség fennállásáról, továbbá, ha azzal rendelkezik, az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukció tagállami hivatkozási számáról."
    119. §
    Az Aktv. 43/Y. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [(2) Az (1) bekezdés szerinti információk a következők:]
    a) az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatai (név, cím, természetes személyek esetén születési idő és hely, adóügyi illetőség, adóazonosító szám, ennek hiányában azzal egyenértékű azonosító, ha ilyennel rendelkezik), valamint az érintett adózónak a konstrukcióban szereplő kapcsolt vállalkozása;"
    120. §
    Az Aktv. a következő 45/M. §-sal egészül ki:
    45/M.§. E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvénnyel megállapított 4. § (4c) bekezdését, valamint 42. §-át a folyamatban lévő eljárásokban a hatályba lépést követően megkezdett eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.
    121. §
    Az Aktv. 46. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A 45/J. § (l)-(6), valamint (8) bekezdése az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i (EU) 2011/16 tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covidl9-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június (EU) 24-i 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
    18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    122. §
    (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió más tagállamát megillető hozzáadottértékadóval kapcsolatos kötelezettségre, ha az adóigazgatási rendtartásban meghatározott adózó (a továbbiakban: adózó) e kötelezettségének az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIX/A-XIX/B. fejezetében szabályozott módon az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget."
    (2) Az Art. 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) E törvény hatálya kiterjed az Európai Unió tagállamainak területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező, olyan adóalanyra, aki, amely az Európai Unió valamely tagállamának területén székhellyel, lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, az általános forgalmi adó törvény szerint adóalanynak nem minősülő személynek importál, értékesít terméket, nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóságnál elektronikus úton bejelentkezik."
    123. §
    Az Art. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózó kérelmére az adókötelezettség teljesítésére vonatkozó, az e törvény szerinti, az általános szabályoktól kedvezőbb eltérést a kedvezőbb szabályok alkalmazására vonatkozó feltételek teljesülése esetén is kizárólag abban az esetben engedélyezhet, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre az adózó a kedvező eltérést kérelmezi. Az e bekezdésben foglaltakat fizetési kedvezményi eljárásban nem kell alkalmazni."
    124. §
    Az Art. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "87. § [A közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása]
    (1) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásából a január 1 -jei állapotnak megfelelő adatokat január 20. napjáig közli az állami adó- és vámhatósággal a következő tartalommal:
    a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, személygépjármű saját tömege, tehergépjármű saját tömege és megengedett együttes tömege,
    b) a gépjármű üzembentartójának, annak hiányában tulajdonosának neve, valamint lakcíme, székhelye, továbbá természetes személy adózó esetén természetes azonosító adatai, nem természetes személy adózó esetén cégjegyzékszáma,
    c) gépjármű forgalomba helyezésének, forgalomból való kivonásának időpontja, valamint a kivonás oka,
    d) az üzembentartó személyében bekövetkezett változás, a tulajdonváltozás időpontja,
    e) a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása,
    f) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti személygépkocsi, motorkerékpár teljesítménye (kilowattban, ennek hiányában lóerőben meghatározva), gyártási éve, és
    g) a tehergépjármű, az autóbusz légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerének (útkímélő tengely) tényét.
    (2) A közúti közlekedési nyilvántartási szerv a járműnyilvántartásból
    a) minden hónap 20. napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelő, az előző adatszolgáltatási időszakhoz képest bekövetkezett adókötelezettséget érintő változásokat (így különösen gépjármű forgalomba helyezése, forgalomból való kivonása, átalakítása, teljesítményadatának, illetve környezetvédelmi osztályba sorolásának módosulása),
    b) január 20. napjáig a tárgyévet megelőző évben bekövetkezett tulajdonosváltozásról szóló, előző tulajdonos által teljesített változásbejelentést
    az (1) bekezdés szerinti adattartalommal közli az állami adó- és vámhatósággal."
    125. §
    Az Art. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "88. § [Adatszolgáltatás ideiglenes rendszámtábla kiadásról]
    A közúti közlekedési nyilvántartási szerv minden hónap tizenötödik napjáig az előző hónap utolsó napja szerinti állapotnak megfelelően elektronikus úton adatokat szolgáltat a gépjárműadóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek esetén az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról az állami adó- és vámhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, székhelyét, továbbá a jármű fajtáját és rendszámát."
    126. §
    Az Art. 124. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az adóhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló jogi személyt vagy kizárólagos állami tulajdonú egyéb szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott határozott idejű egyedi felmentést ad."
    127. §
    (1) Az Art. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az adózó kérelmében feltünteti a felhasználás célját, megjelölve azt a szervet, szervezetet vagy más, az adózótól eltérő személyt is, amelynek eljárásában a hatósági bizonyítványt fel kívánja használni."
    (2) Az Art. 126. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a hatósági bizonyítványt az adóhatóság visszavonta, módosította, kiegészítette vagy kijavította, az erről szóló határozatot annak a szervnek, szervezetnek vagy más, az adózótól eltérő személynek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában tudomása szerint az adózó a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni."
    128. §
    Az Art. 141. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    [Az állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás)]
    "d) a belföldi gépjárművek adóját."
    129. §
    (1) Az Art. 153. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A csoportos adóalany megbízható adózónak minősül, ha minden tagja megbízható adózó. A csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg arra tekintettel, ha olyan adózó csatlakozott a csoporthoz, amely tekintetében nem teljesül az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel."
    (2) Az Art. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással."
    130. §
    Az Art. 230. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés ismételt jogsértésre vonatkozó rendelkezése, valamint a (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el."
    131. §
    Az Art. 251. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (Bejelentés alapján az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába fel kell venni azt a természetes személyt, aki)
    "d) igazolja, hogy a 248. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőző 12 hónapban az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott továbbképzési kötelezettségét megfelelően teljesítette."
    132. §
    Az Art. 255. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
    "(6b) A (6a) bekezdés szerinti szervezet a résztvevők továbbképzési kötelezettsége teljesítésének igazolásához szükséges adatokat a (6a) bekezdés a)-c) pontja szerinti adattartalommal megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a (7) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott módon."
    133. §
    Az Art. 256. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
    (Az állami adó- és vámhatóság)
    "17. törvényben meghatározott módon közreműködik - az Áfa tv. szerinti bevallási kötelezettség alól mentesült személyek kivételével - az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében. "
    134. §
    (1) Az Art. a következő 274/I. §-sal egészül ki:
    "274/I. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi .. törvényhez]
    A közúti közlekedési nyilvántartási szerv, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépése napján fennálló állapotnak megfelelő adatokkal a Módtv.6. hatálybalépésétől számított 20 napon belül a 87. § (1) bekezdésében foglalt adattartalommal adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak."
    (2) Az Art. a következő 274/I. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
    "(2) A Módtv.6 által megállapított 141. § (1) és (8) bekezdést a 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettségre kell alkalmazni.
    (3) Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a 2021. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó belföldi gépjárművek adóját.
    (4) A Módtv.6 által megállapított 257. §-t első alkalommal a 2021. január 1-jét követően kezdeményezett kapcsolatfelvétellel érintett kezdő vállalkozások és a 2021. január 1-jén kezdő vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetében alkalmazandó."
    135. §
    Az Art. a következő 274/J. §-sal egészül ki:
    "274/J. § [Átmeneti rendelkezés a Távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez]
    "A XIII. fejezet 2021. június 30-án hatályos rendelkezéseit a 2021. július 1-jét megelőző időszakra teljesítendő adókötelezettségek tekintetében 2021. július 1-jét követően is alkalmazni kell."
    136. §
    Az Art. 275. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 6. § (10) bekezdése, 274/J. §-a - az Áfa tv.-nyel együtt - a következő jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a) a Tanács (EU) 2019/1995 irányelve (2019. november 21.) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról,
    b) a Tanács (EU) 2020/1109 határozata (2020. július 20.) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról.
    137. §
    Az Art.
    1. 2. melléklete az 1 0. melléklet szerint
    2. 3. melléklete a 11 . melléklet szerint
    módosul.
    138. §
    Az Art.
    1. 141. § (8) bekezdésében a "Helyi kivetéses adó esetében" szövegrész helyébe a "Helyi kivetéses adó, valamint a belföldi gépjárművek adóját esetében" szöveg,
    2. 141. § (9) bekezdésében a "kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság" szövegrész helyébe a "kivetéses adó esetén az önkormányzati adóhatóság, illetve a belföldi gépjárművek adója esetében az állami adó-és vámhatóság",
    3. 156. § (3) bekezdésében az "a másfél millió" szövegrész helyébe az "a hárommillió" szöveg,
    4. 198. § (3) bekezdés d) pontjában az "adóalany számára" szövegrész helyébe az "adóalany és a Tao. tv. szerinti csoportos társasági adóalany számára" szöveg,
    5. 199. § (1) bekezdésében az "ötszázezer" szövegrész helyébe az "egymillió" szöveg,
    6. 199. § (2) bekezdésében a "kettőszázezer" szövegrész helyébe az "ötszázezer", a "hat" szövegrész helyébe a "tizenkettő" szöveg,
    7. 217. § (1) bekezdésében a "fennáll." szövegrész helyébe a "fennáll, és nem kérték a kiutalását, átvezetését." szöveg,
    8. 249. § (5) bekezdésében a "(4) bekezdést" szövegrész helyébe a "(4) bekezdést, valamint a 251. § (1) bekezdés d) pontját" szöveg,
    9. 251. § (1) bekezdés c) pontjában az "egyéb feltételeknek." szövegrész helyébe az "egyéb feltételeknek, valamint" szöveg,
    10. 252. § (1) bekezdés a) pontjában a "nem tett eleget," szövegrész helyébe a "nem tett eleget, és ezen mulasztását nem tudja kimenteni," szöveg,
    11. 257. §-ában a "hat hónap" szövegrész helyébe az "egy év" szöveg
    lép.
    139. §
    Hatályát veszti az Art.
    1. 89. § (4) bekezdés a) pontja,
    2. XIII. Fejezete,
    3. 130. §-ában az "és gépjárműadó" szövegrész,
    4. 141. § (2) bekezdésében az "a belföldi gépjárművek adóját," szövegrész,
    5. 155. § (2) bekezdésében a "felső határa" és a "felső határának" szövegrész,
    6. 161. § (1) bekezdésében az "utólagos" szövegrész,
    7. 165. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése,
    8. 170. § (1) bekezdésében az "- a tartós feltételes adómegállapítás kivételével -" szövegrész,
    9. 171. §-a,
    10. 173. § (1) bekezdés b) pontjában a "- a tartós feltételes adómegállapítás kivételével" szövegrész,
    11. 230. § (2) bekezdésében az "Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között kettő évnél több telt el." szövegrész,
    12. 252. § (1) bekezdés b) pontja,
    13. 255. § (1) bekezdés h) pontjában az " , és annak bejelentése" szövegrész,
    14. 269. § (1) bekezdése,
    15. 275. § (3) bekezdésében a "115-122. §-a," szövegrész,
    16. 2. melléklet II/B. pontja,
    17. 3. mellélete II. pontjában " , a belföldi gépjárművek adójában (a nyitó szövegrészben továbbiakban együtt: adó)" szövegrész,
    18. 3. melléklet II/B. pontja.
    19. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    140. §
    Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "16. § [Kötelező szakmai képviselet]
    (1) Az adózó
    a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban,
    b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, és
    c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban
    kizárólag kamarai jogtanácsos, ügyvéd, nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló képviseletével járhat el.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a természetes személy vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője vagy foglalkoztatottja jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés meglétét, és azt, hogy a természetes személyt vagy a jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjét vagy foglalkoztatottját az adószakértői vagy az okleveles adószakértői, adótanácsadói nyilvántartásba bejegyezték, az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni."
    141. §
    Az Air. 77/A.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "77/A. § [A hirdetményi közlés]
    A közlést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha
    a) az adózó elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége, lakcíme, székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyre költözött, és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság vagy más állami szerv megkeresése nem járt eredménnyel,
    b) a jogutód nem ismert,
    c) az adózó nem jelölt meg kézbesítési meghatalmazottat,
    d) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, vagy
    e) azt törvény vagy kormányrendelet előírja.
    142. §
    Az Air. 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejét az adóhatóság túllépte, az általa számított határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja. Az eljárási határidő meghosszabbítására kizárólag akkor van lehetőség, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításakor figyelemmel kell lenni a 94. § (3)-(4) bekezdésében és 95. §-ban foglaltakra."
    143. §
    Az Air. 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtása esetén alkalmazni kell a 124. § (3)-(4) és (6) bekezdését."
    144. §
    Az Air.
    1. 133. § (2) bekezdés b) pontjában az "a bíróság" szövegrész helyébe az "a felettes szerv, illetve a bíróság" szöveg,
    2. 79. § (3) bekezdésében a "15. § (1)-(4) bekezdését" szövegrész helyébe a "15. § (1)-(5) bekezdését" szöveg
    lép.
    145. §
    Hatályát veszti az Air. 49. § (1) bekezdés k) pontjában a "ha" szövegrész.
    20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    146. §
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 24. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) A végrehajtási eljárás során az adóhatóság, illetve az önálló bírósági végrehajtó 36. § alapján foganatosított törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, a behajtást kérő hatóság, továbbá az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti - a sérelmezett intézkedés vagy az intézkedés elmaradásának a tudomására jutásától számított 15 napon belül - a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő. Ha az önálló bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az elsőfokú adóhatóságnál terjesztenek elő végrehajtási kifogást, erről az adóhatóság soron kívül értesíti az önálló bírósági végrehajtót.
    (1a) Ha az (1) bekezdésben biztosított határidő megtartásában a végrehajtási kifogást előterjesztő akadályoztatva volt, és ezt a tényt a végrehajtási kifogással egyidejűleg benyújtott igazolási kérelmében igazolja, a jogorvoslati határidőbe az akadályoztatás időtartama nem számít bele. A végrehajtási kifogás előterjesztésére megállapított határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelmet a végrehajtást foganatosító adóhatóság bírálja el."
    147. §
    Az Avt. 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Ha a végrehajtási eljárás során lefoglalt ingó vagy ingatlan nem a végrehajtást megindító adóhatóság illetékességi területén található, a vagyontárgy értékesítése iránt a végrehajtást megindító adóhatóság megkeresésére a megkeresett adóhatóság intézkedik. Az adós kérelmére a végrehajtást megindító adóhatóság is intézkedhet a fedezetcsere és az árverésen kívüli értékesítés iránt."
    148. §
    Az Avt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A végrehajtási eljárás keretében - ideértve az önkéntes teljesítést is - a tartozást a 12. §-a szerinti számlára kell megfizetni. Az adók módjára behajtott összeget az adóhatóság átutalja a behajtást kérő által megjelölt számlaszámra. Ha a behajtott összeg a fizetésre kötelezettet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, az adóhatóság a bevételt a 13. §-ban és a 14. §-ban foglalt felosztási szabály alapján számolja el, és utalja át a megkereső hatóságnak."
    149. §
    Az Avt. 122. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) A behajtást kérő hatóság előtt ügyfélként eljáró személyt kérelmére az adóhatóság - az Art. 127-128. §-ában foglaltakra is figyelemmel - tájékoztatja a végrehajtási ügy állásáról."
    150. §
    Az Avt. 60. alcíme a következő 131/F. §-al egészül ki:
    "131/F. § Az állami adó-és vámhatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján, az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőzően a gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat."
    151. §
    Hatályát veszti az Avt.
    1. 101. §-ában, és a 113. § (3) bekezdésében az "- a 121. §-ban foglalt kivétellel -" szövegrész, és
    2. 121. §-a.
    VIII. Fejezet
    VÁMIGAZGATÁS
    21. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    152. §
    Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következő 29/A. §-sal egészül ki:
    "29/A. § [Tájékoztatás vámtitokról és összesített adatokról]
    A Vámkódex 139. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése céljából a vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az Unió vámterületére beszállított áruk fuvarozásáért felelősséget viselő személyt
    a) a vám-árunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának tényéről, vagy
    b) a szabad forgalomba bocsátás tényéről,
    ha e személy az árukat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv XII. címének 7. fejezete szerinti különleges szabályokat alkalmazva kívánja vám elé állítani."
    153. §
    A Vtv. 34. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(4) Magyarországon a Vámkódex 18. cikk (3) bekezdése alapján a Vámkódex 5. cikk 6. pontja szerinti, Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként
    a) vámtanácsadó,
    b) - a 186. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedéllyel rendelkező gazdálkodó, továbbá
    c) árunyilatkozat, vám-árunyilatkozat vagy értesítés benyújtása, valamint ez ezekkel kapcsolatos eljárások során vámügynök
    járhat el.
    (5) A vámhatóság előtti jogorvoslati eljárásokban az ügyfelet a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy, valamint ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász képviselheti.
    (6) A (4) bekezdést a Vámkódex 18. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Unió vámterületén nem letelepedett vámjogi képviselőre is alkalmazni kell."
    154. §
    A Vtv. 41. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
    (A vámhatóság az eljárást megszünteti, ha)
    "g) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK rendelet 13. cikk (2) bekezdésében előírtaktól eltérően a szükséges dokumentumok hiányában kezdeményeztek vámeljárást."
    155. §
    (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vámhatóság az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével az ügy érdemében határozatot hoz, Vámjegyet ad ki, továbbá az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki."
    (2) A Vtv. 66. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Ha a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított termékek tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során
    a) a küldemény szabadforgalomba bocsátása a vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentesen történik,
    b) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy a vámárunyilatkozatot saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, és
    c) az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő természetes személy által benyújtott vám-árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabadforgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le,
    akkor a vámhatóság a fizetendő általános forgalmi adó összegéről nem hoz határozatot.
    (1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése és az általános forgalmi adó megfizetése vagy biztosítása esetén a vámhatóság az áru átengedéséről elektronikus üzenetben értesíti a nyilatkozattevőt.
    (1c) Az (1a) bekezdést a vámmentességi rendelet 24. cikkében foglalt jövedéki termékektől eltérő más jövedéki termékekre nem lehet alkalmazni."
    156. §
    A Vtv. 79. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az (1) bekezdés alapján hivatalból indult vámigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít be:)
    "j) a vámhatósági megkeresés, a jegyzőkönyv vagy a döntés
    ja) postára adását követő naptól annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi közlés időtartama,
    jb) tárhelyen történő elhelyezésétől a kézbesítettnek minősülésig terjedő időtartam."
    157. §
    A Vtv. a következő 84/A. §-sal egészül ki:
    "84/A. § [Konténerállapot-üzenettel összefüggő jogsértés esetén alkalmazandó vámigazgatási bírság]
    (1) Vámigazgatási bírságot kell kiszabni, ha az arra kötelezett személy a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikke szerinti konténerállapot-üzenetet az arra nyitva álló határidőig nem, illetve hiányos vagy valótlan tartalommal küldi meg az Európai Unió Bizottsága által üzemeltetett állapotüzenetnyilvántartásba.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegés vagy mulasztás esetén a bírságösszeg első alkalommal 50 000 forint, egy naptári éven belüli ismételt elkövetés esetén, a korábban megállapított bírságösszeg 200%-a, de legfeljebb 5 millió forint.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértés esetén a 85. és a 86. §-ban foglaltak nem alkalmazhatóak.
    (4) Az e § szerinti vámigazgatási bírság elévülésére a 88. § rendelkezéseit kell alkalmazni."
    158. §
    A Vtv. 122. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Ha az ellenőrzött személy, ha megítélése szerint az eljárás határidejének túllépése az eljárást lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat e vámszerv felettes szervéhez, amely a kifogásban foglaltak figyelembevételével végzésben dönt az alaptalan kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy a kifogásnak helyt adva az eljáró vámszervet az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja. A felettes szerv az (1)-(3) bekezdésre is figyelemmel kizárólag akkor dönthet az eljárási határidő meghosszabbításáról, ha az ellenőrzési határidő még nem járt le."
    159. §
    (1) A Vtv. 151. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Ha az ügyfél a 66. § (1a) bekezdés szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során közölt egyéb terheket az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül, internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetéssel egyenlíti ki és a hitelintézet a fizetés sikeres teljesítését a vámhatóságnak visszaigazolja, akkor az egyéb terheket biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető."
    (2) A Vtv. 151. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az Azonnali Fizetési Rendszeren keresztül történő befizetések esetén közölt vámot és egyéb terheket a Magyar Államkincstár által küldött előzetes értesítés alapján biztosítottnak kell tekinteni és az áru átengedhető."
    160. §
    A Vtv. 42. alcíme a következő 156/A. §-sal egészül ki:
    "156/A. § [A vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentesen beszállított küldemények tekintetében kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült általános forgalmi adó összegének meghatározása]
    A vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentes vámeljárásban felmerült általános forgalmi adó összegét kerekítés nélkül, pontos összegben kell meghatározni."
    161. §
    A Vtv. 43. alcíme a következő 157/A. §-sal egészül ki:
    "157/A. § [A vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján vámmentesen beszállított küldemények tekintetében természetes személy által kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás eljárásban felmerült általános forgalmi adó közlése]
    (1) A 66. § (1a) bekezdés szerinti szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban felmerült általános forgalmi adó összegét a vámhatóság elektronikus értesítés formájában közli.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés legalább az alábbi adatokat tartalmazza:
    a) az iktatószámot,
    b) a benyújtott vám-árunyilatkozat azonosítására vonatkozó adatokat,
    c) a nyilatkozattevő egyedi azonosítására alkalmas adatait,
    d) a kiszámított általános forgalmi adó összegét,
    e) a vámhatóság bevételi számlaszámot és
    f) a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot."
    162. §
    (1) A Vtv. 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A vámhatóság hatáskörébe tartozó közvetlen uniós bevételi számlát érintő nyilvántartás vezetése során, az (1) bekezdés szerinti átutalással történő teljesítésnek kell tekinteni a vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő elektronikus fizetést is, valamint bankkártya felhasználásával történő teljesítésnek kell tekinteni a jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján, vagy internetes felületen (VPOS) történő bankkártyás fizetést."
    (2) A Vtv. 162. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel a vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó, jogcímenként kis összegű, 10 EUR-nál vagy az ezzel megegyező, a 138. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintösszegnél kevesebb egyéb terhek összegét -kivéve a jövedéki termék után kiszabott egyéb terheket - nem kell megfizetni, illetve visszafizetni. Az így meg nem fizetett összeget a vámigazgatási eljárás lezárásával egyidejűleg törölni kell, a vissza nem térítendő összeget pedig bevételként köteles elszámolni a vámhatóság. Nem kell megfizetni, illetve visszafizetni azt a tíz euró alatti, egyéb teher különbözetet, valamint visszafizetni azt a 10 EUR alatti vámtúlfizetést, amely az egy határozatban egy vagy több jogcímen kiszabott és megfizetett összeg különbségéből keletkezett. Az így keletkezett tartozást a vámhatóság utólag törli, a túlfizetést pedig köteles bevételként adónemenként belső bizonylattal előírni és elszámolni."
    (3) A Vtv. 162. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat a vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján szabad forgalomba bocsátás vámeljárásban a vámhatóság által kiszabott, illetve visszautalandó általános forgalmi adó tekintetében nem lehet alkalmazni."
    163. §
    A Vtv.
    a) 41. § f) pontjában a "személyesen." szövegrész helyébe a "személyesen," szöveg,
    b) 151. § (3) bekezdésében a "kiadható" szövegrész helyébe az "átengedhető" szöveg
    lép.
    164. §
    Hatályát veszti a Vtv.
    a) 23. § (4) bekezdés a) pontjában a "felügyelőbizottságának tagja," szövegrész,
    b) 34. § (7) bekezdése,
    c) 84. § (14) bekezdésben a "Ha az érintett vámok és egyéb terhek jogcímenkénti összege a 10 EUR-t nem haladja meg, úgy nem kell vámigazgatási bírságot kiszabni." szövegrész.
    IX. Fejezet
    SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    22. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    165. §
    A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A 35. § (3) bekezdése szerinti vállalkozónál a tőketartalék (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti növekedésének, a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti csökkenésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával történik,
    a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzésig, illetve a változás időpontjáig megtörtént,
    b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél,
    c) a (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tőketartalék-csökkenésnél, illetve
    a cégbejegyzést, illetve a változás időpontját követően, az eszköz átvételekor az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tőketartalék-növelésnél, ha az eszközök átvétele a cégbejegyzés, illetve a változás időpontjáig nem történt meg."
    166. §
    Az Szt. 37. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni:)
    "h) az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét, ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, az elengedés időpontjával."
    167. §
    Az Szt. 77. § (3) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egyéb bevételek között kell kimutatni:)
    "d) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) - forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben az elismert érték meghaladja a könyv szerinti értéket, a követelés átruházásakor;
    e) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriali s jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a bevétel meghaladja a könyv szerinti értéket, az értékesítéskor, az átadáskor;"
    168. §
    (1) Az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)
    "c) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz értékesítése esetén (ide értve azt is, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a mérlegben, a könyvekben nincs kimutatva), továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadása esetén az értékesítésből, az átadásból származó bevétel és a könyv szerinti érték különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja a bevételt, az értékesítéskor, az átadáskor;"
    (2) Az Szt. 81. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:)
    "f) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) -forgóeszközök között kimutatott - követelés engedményes által elismert értékének és könyv szerinti értékének a különbözetét, amennyiben a könyv szerinti érték meghaladja az elismert értéket, a követelés átruházásakor."
    169. §
    Az Szt. 140. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre, ha az adófizetési kötelezettség a jogutódot terheli és arra más módon nem képeztek fedezetet."
    170. §
    Az Szt. 153. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, az éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló (1) és (2) bekezdés szerinti letétbe helyezési kötelezettségének az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap utolsó napjáig köteles eleget tenni."
    171. §
    Az Szt. 177. §-a a következő (81)-(82) bekezdéssel egészül ki:
    "(81) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel megállapított 42. § (2) és (5) bekezdését, 47. § (9) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését először a 2021. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
    (82) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi . törvénnyel megállapított 42. § (2) és (5) bekezdését, 47. § (9) bekezdését, 77. § (3) bekezdés d) és e) pontját, 81. § (3) bekezdés c) és f) pontját, 84. § (7) bekezdés n) pontját, 85. § (3) bekezdés m) pontját, 91. § a) pontját, 96. § (4) bekezdését, 116. § (4) bekezdését, 133. § (4) bekezdés c) pontját, 153. § (3) bekezdését a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."
    172. §
    Az Szt.
    1. 59/D. § (8) bekezdésében az "59/B. § (14) bekezdése" szövegrész helyébe a "47. § (12) bekezdése" szöveg,
    2. 77. § (3) bekezdés l) pontjában az "által elengedett" szövegrész helyébe az "által -osztaléktartozásnak nem minősülő - elengedett" szöveg,
    3. 84. § (2) bekezdés d) és e) pontjában, 85. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a "különbözetét" szövegrész helyébe a "különbözetét az átalakulás napját követő nappal" szöveg,
    4. 84. § (7) bekezdés n) pontjában a "vásárolt követelés" szövegrész helyébe a "forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés" szöveg,
    5. 85. § (3) bekezdés m) pontjában a "továbbá a vásárolt követelés" szövegrész helyébe a "továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés" szöveg,
    6. 91. § a) pontjában, 96. § (4) bekezdésében, valamint a 133. § (4) bekezdés c) pontjában az "átlagos statisztikai létszámát" szövegrész helyébe az "átlagos létszámát" szöveg,
    7. 116. § (4) bekezdésében a "foglalkoztatottjai átlagos állományi létszámának" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott munkavállalói átlagos létszámának" szöveg,
    8. 151/A. § (2) bekezdésében a "könnyviteli" szövegrész helyébe a "könyvviteli" szöveg
    lép.
    23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
    173. §
    A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárást - az (1) bekezdés e) pont kivételével - mindaddig fel kell függeszteni, ameddig a kamarai tag könyvvizsgálóval szemben az e törvény szerinti kamarai minőségellenőrzési eljárás, minőségellenőrzési eljárás, fegyelmi eljárás, illetve a 172/A. § és 178. § szerinti eljárás van folyamatban. A felfüggesztést követően a tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg."
    174. §
    (1) A Kkt. 67/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést meg kell küldenie a vizsgált gazdálkodó igazgató tanácsa, felügyelő testülete részére. A Rendelet 11. cikke szerinti, audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó részére kibocsátott könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül meg kell küldeni a közfelügyeleti hatóság és a Magyar Nemzeti Bank elektronikus elérhetőségére."
    (2) A Kkt. 67/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A Rendelet 8. cikk szerinti minőségellenőrnek rendelkeznie kell a 49. § szerinti megfelelő minősítéssel, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végez belső minőségellenőrzést."
    175. §
    (1) A Kkt. IV/A. Fejezete a következő 67/B. §-sal egészül ki:
    "67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni."
    (2) A Kkt. 67/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "67/B. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatát ellátó kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálata során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és megőrizni."
    176. §
    A Kkt. 104. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a kamarai tagfelvételi követelmények teljesítése céljából - szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a természetes személy is, akinek kamarai tagsága két évnél régebben szűnt meg, valamint az, akinek kamarai tagsága a korábbiakban már legalább két alkalommal megszűnt. Az ismételt kamarai tagfelvétel kezdeményezése esetén a 9/G. § (1) bekezdés szerinti igazolás megszerzése érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles továbbá tenni az a természetes személy, akinek a kamarai tagsága a fegyelmi eljárás keretében történő kizárásával, vagy a közfelügyeleti hatóságnak, a kamara minőségellenőrzési bizottságának jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától történő eltiltásról szóló határozata alapján szűnt meg."
    177. §
    A Kkt. 166. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, rendkívüli kamarai minőségellenőrzés kell lefolytatni, ha azt)
    "d) a kamara minőségellenőrzési bizottsága kezdeményezi."
    178. §
    A Kkt.
    1. 9. § (2) bekezdés a) pontjában a "megállapításért" szövegrész helyébe a "megállapításáért" szöveg,
    2. 9/H. §-ában az "az 9/G. §" szövegrész helyébe az "a 9/G. §" szöveg,
    3. 9/I. § (1) bekezdésében a "közfelügyeleti hatóság 9/G." szövegrész helyébe a "9/G." szöveg,
    4. 48. § (1) bekezdésében az "az könyvvizsgálók" szövegrész helyébe az "a könyvvizsgálók" szöveg,
    5. 50. § (2) bekezdés a) pontjában az "ellátásában" szövegrész helyébe az "ellátásában (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is)" szöveg,
    6. 50. § (2b) bekezdésében a "végezhet" szövegrész helyébe a "végezhet a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti" szöveg,
    7. 52. § (1) bekezdés d) pontjában a "minőség-ellenőrzés" szövegrész helyébe a "minőségellenőrzés" szöveg,
    8. 97. § (3) bekezdésében a "teljesíteni" szövegrész helyébe a "teljesíteni. A (2) bekezdés szerinti gyakorlati időbe figyelembe vehető a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat ellátó jogviszonyban eltöltött idő"
    9. 110. § (2) bekezdés b) pontjában az "50 főnél" szövegrész helyébe a "25 főnél" szöveg,
    10. 110. § (2) bekezdés c) pontjában az "50 tagonként" szövegrész helyébe a "25 tagonként" szöveg, továbbá az "50 főt" szövegrész helyébe a "25 főt" szöveg,
    11. 166. § (2) bekezdésében a "minőségellenőrzés" szövegrész helyébe a "minőségellenőrzést" szöveg,
    12. 166. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 173/B. § (4) bekezdés a) pontjában a "kamara" szövegrész helyébe a "kamara elnöke," szöveg,
    13. 173/B. § (15) bekezdésében a "90 nap" szövegrész helyébe a "120 nap" szöveg,
    14. 173/C. § (9) bekezdésében a "nem megfelelt" szövegrész helyébe a "nem felelt meg" szöveg,
    15. 209. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a "2016. április" szövegrész helyébe a "2014. április" szöveg,
    16. 1. melléklet 5. pont 2. alpontjában, valamint a 2. melléklet 5. pont 2. alpontjában a "nem megfelelt" szövegrész helyébe a "nem felelt meg" szöveg
    lép.
    179. §
    Hatályát veszti a Kkt.
    1. 120. § (3) bekezdésében a " , 70 év alatti" szövegrész,
    2. 120. § (6) bekezdése.
    X. Fejezet
    EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    24. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
    180. §
    A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: CRS Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 12. melléklet szerint módosul.
    25. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
    181. §
    Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: CBCR Megállapodást kihirdető törvény) 1. melléklete a 13. melléklet szerint módosul.
    26. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény
    182. §
    Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 70. §-a nem lép hatályba.
    XI. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    27. Hatályba léptető rendelkezések
    183. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 17. § 2020. december 1-jén lép hatályba.
    (3) A 11. §, 13. §, 117. §-119. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
    (4) A 1. §-3. §, 5. §-7. §, 8. § (3) bekezdése, 9. §, 10. §, 16. §, 18. § (2) bekezdése, 19. §, 20. § b) pontja, 22. §-25. §, 36. §, 37. §, 51. §, 57. §, 58. §, 59. § (1) bekezdése, 60. § (2) bekezdése, 61. §, 66. § 1. pont, 73. §-74. §, 76. §, 79. §-83. §, 85. § g)-l) pontok, 86. § a), i)-k) pontok, 91. §-105. §, 107. §, 109. §-114. §, 123. §-130. §, 134. § (2) bekezdése, 137. §, 138. § 1-7. és 11. pontja, 139. § 1., 3-11., 14., 16-18. pontjai, 140. §-153. §, 154. §, 156. §-158. §, 159. § (2) bekezdés, 162. § (1) bekezdés, 163. §, 164. §, 167. §, 168. §, 170. §, 171. §, 172. § 4-7. pontja, 175. § (1) bekezdése, 178. § 9-10. pontja, 179. §-181. §, 4., 8-13. melléklet 2021. január 1 -jén lép hatályba.
    (5) A 68. § (1) bekezdése és a 6. melléklet 2021. január 4-én lép hatályba.
    (6) Az 52. §, 53. §, 62. §, 64. § 2021. április 1-jén lép hatályba.
    (7) A 28. §, 30. §, 31. §, 34. §, 35. §, 38. §, 39. §-41. §, 44. §-46. §, 48. §, 49. §, 54. §-56. §, 59. § (2)-(3) bekezdése, 63. §, 65. §, 66. § 5., 7. és 9-11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §, 86. § e)-f) pontjai, 122. §, 133. §, 135. §, 136. §, 139. § 2. és 15. pontja, 155. §, 159. § (1) bekezdés, 160. §, 161. §, 162. § (2)-(3) bekezdés, 7. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.
    (8) A 47. §, 66. § 8. pontja és a 175. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
    (9) A 43. § az adópolitikáért felelős miniszter azon határozatának a Magyar Közlönyben történő közzétételét követő 30. napon lép hatályba, amelyben megállapítja a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására történő felhatalmazásáról szóló, 2018. március 19-i 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban Magyarország részére adott felhatalmazásnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv 395. cikke szerinti eljárásban történő meghosszabbításának elmaradását.
    28. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    184. §
    (1) E törvény 28. §-a, 30. §-a, 31. §-a, 34. §-a, 35. §-a, 38. §-41. §-ai, 44. §-a, 45. §-a, 46. § (2) bekezdése, 48. §-a, 52. §-56. §-ai, 59. §-a, 62. §-a, 63. §-a, 64. §-a, 66. § 5-7., 9-11. pontja, 68. § (2) bekezdése, 69. §-a, 122. §-a, 136. §-a és 7. melléklete
    a) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 5-i (EU) 2017/2455 tanácsi irányelvnek,
    b) a 2006/112/EK irányelvnek a termékek távértékesítésére és bizonyos belföldi termékértékesítésekre vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 21-i (EU) 2019/1995 tanácsi irányelvnek és
    c) az (EU) 2017/2455 és az (EU) 2019/1995 irányelvnek a Covid19-világjárvány miatt szükségessé vált, az átültetési határidő és az alkalmazás kezdőnapja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 20-i 2020/1109/EU tanácsi határozatnak
    való megfelelést szolgálja.
    (2) E törvény 121. §-a az adózás területén való közigazgatási együttműködésről szóló, 2011. február 15-i (EU) 2011/16 tanácsi irányelvnek az adózás területén az információk benyújtására és cseréjére vonatkozó egyes határidőknek a Covid19-világjárvány miatti sürgetően szükséges halasztása kezelésének érdekében történő módosításáról szóló, 2020. június 24-i (EU) 2020/876 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (3) E törvény 81. § és 82. §-a, valamint 85. § g)-m) pontja az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    (4) E törvény 83. §-a a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló, 2011. június 21 -ei (EU) 2011/64 tanácsi irányelv 10. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
    1. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A szociális és más ellátások közül adómentes:)
    "1.11. a honvédek jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás és kiegészítő hozzátartozói támogatás, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatása és kiegészítő hozzátartozói támogatás;"
    2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
    "4.22. a Rezidens Támogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendelet, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendelet alapján az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás;"
    3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Egyéb indokkal adómentes:)
    "7.43. az UEFA EURO 2020 rendezvénnyel összefüggésben az Európai Labdarúgószövetséggel (UEFA), az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások);"
    4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.38. ponttal egészül ki:
    (A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
    "8.38. a Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a honvédelemért felelős miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka által adományozott ajándék, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt hősi halottak, szolgálat halottjai, valamint a hivatásos szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetője által adományozott ajándék;"
    5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)
    "8.39. a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat - a juttatás időpontjától függetlenül;"
    2. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Szja tv. 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "9. A magánszemély a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható."
    3. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Szja tv. 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "12. Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott igazolással igazolja. Zárt végű lízingbe vett vagy részletre vétellel megszerzett gépjármű esetében a tulajdonjog az ügyletre vonatkozó lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel igazolható."
    4. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. A Rega tv. mellékletének I. rész 1. pontjában foglalt táblázat 1. számozott sora helyébe a következő sor lép:
    [1. Adótételek személygépkocsik esetén]
    5. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet 26. sora az alábbiak szerint módosul:
    6. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Afa tv. 10. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget."
    2. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2. Az adóalany a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla számlával egy tekintet alá eső okirat e törvény szerinti adattartalmáról, továbbá, az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén annak forintra történő átszámításához alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról köteles adatot szolgáltatni az adóalany. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére."
    3. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "4. A számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon teljesít adatszolgáltatást a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat e törvény szerinti adattartalmáról, továbbá az adó alapjának meghatározásakor használt pénznemről, külföldi pénznem esetén a forintra átszámított adatokról és a forintra történő átszámításhoz alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére."
    4. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 4/A. ponttal egészül ki:
    "4/A. Amennyiben az adóalany a 11. § szerinti termékértékesítést, 14. § szerinti szolgáltatásnyújtást teljesít tőle eltérő személy, szervezet részére, köteles adatot szolgáltatni az ügylet 11. §, illetve 14. § hatálya alá tartozásáról, valamint arról, hogy a számlában feltüntetett áfát a termékbeszerző, szolgáltatást igénybe vevő köteles-e számára megtéríteni."
    5. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "5. Amennyiben az adóalany az általa teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatáshoz 59. § szerinti előleget kapott, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot."
    6. Az Áfa tv. 10. számú melléklet a következő 5/A. ponttal egészül ki:
    "5/A. Amennyiben az adóalany belföldön kívül teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, köteles adatot szolgáltatni arról, hogy az ügylet e törvény területi hatályán kívül esik."
    7. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, a teljesítésről kibocsátott, kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről is szolgáltat adatot."
    7. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Áfa tv. 10. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "1. Az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének a XIX/A, illetve a XIX/B. fejezet szerinti különös szabályok szerint tesz eleget.
    8. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. A Htv. mellékletének 1.2 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere:
    A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelről szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket -a használat idejétől függetlenül - csak az aktiválás évében kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendő értéke.
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenően azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek
    - termőföld esetében aranykoronánként 500 forintot;
    - telek esetében a beszerzési érték 2%-át
    kell eszközértéknek tekinteni.
    Ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendő eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendő.
    A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg - járműveknél - ahol azt jellemzően tárolják. Ettől eltérően a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni.
    A részletszámítás a következő:
    a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre eső eszközértékek százalékos arányát.
    b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel."
    2. A Htv. Mellékletének 2.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó [52. § 62.] - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja, ha e megosztási mód alkalmazása egyetlen település esetén sem eredményez nulla forint települési adóalapot:
    Az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)-d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből [52. § 24.] származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 52. § 31. pont e) alpontja szerinti telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani."
    9. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    Az Itv. a következő 1-2. melléklettel egészül ki:
    1. melléklet
    Egyes okmányok, igazolások, hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos eljárások illetéke, igazgatási szolgáltatási pótdíja
    I. Az úti okmányok kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke
    II. A gépjárművezetői engedély, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke
    III. Az adó- és értékbizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárás illetéke
    2. melléklet
    KÖZTEHERFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ NEM ESŐ ELJÁRÁSOK ÉS IGAZGATÁSI JELLEGŰ SZOLGÁLTATÁSOK
    10. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Art. 2. melléklete a következő I/A. alcímmel egészül ki:
    "I/A. belföldi gépjárművek adójával kapcsolatban benyújtandó adatbejelentés
    1. Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá.
    2. Az adóalanynak az állami adóhatósághoz az erre rendszeresített nyomtatványon adatbejelentést kell benyújtania,
    2.1 ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt, a változást követő hónap tizenötödik napjáig,
    2.2 a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b)-c), e)-f), j)-k) pontjában, valamint a 13. §-ában írt mentesség fennállásáról és megszűnéséről."
    11. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. Az Art. 3. melléklet I. pont Határidők alcíme a következő 8. ponttal egészül ki:
    "8. Belföldi gépjárművek adója
    Az adózó - az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével - az adót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg."
    12. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 12a. ponttal egészül ki:
    "12a. Brunei"
    2. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 21a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "21a. Dominikai Köztársaság"
    3. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 21b. és 21c. ponttal egészül ki:
    "21b. Ecuador
    21c. Egyesült Arab Emírségek"
    4. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "58a. Omán"
    5. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "58b. Orosz Föderáció"
    6. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 58c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "58c. Pakisztán"
    7. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 58d. ponttal egészül ki:
    "58d. Panama"
    4. A CRS Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 74. ponttal egészül ki:
    "74. Vanuatu"
    13. melléklet a 2020. évi ... törvényhez
    1. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "1. Andorra"
    2. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki:
    "1a. Anguilla
    1b. Argentína"
    3. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 2a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2a. Bahama-szigetek"
    4. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 2b. és 2c. ponttal egészül ki:
    "2b. Bahrein
    2c. Belize"
    5. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 4a. ponttal egészül ki :
    "4a. Brit Virgin-szigetek"
    6. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 10a. ponttal egészül ki:
    "10a. Gibraltár"
    7. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "23. Man-sziget"
    8. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet a következő 23a. ponttal egészül ki:
    "23a. Marokkó"
    9. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 28a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "28a. Panama"
    10. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet a következő 28b.-28d. ponttal egészül ki:
    "28b. Pakisztán
    28c. San Marino
    28d. Seychelles-szigetek"
    11. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "29. Peru"
    12. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet a következő 29a. és 29b. ponttal egészül ki:
    "29a. Svájc
    29b. Szaúd-Arábia"
    13. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklet 30b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    "30b. Tunézia"
    14. A CBCR Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a következő 30c. ponttal egészül ki:
    "30c. Turks és Caicos-szigetek"
    INDOKOLÁS
    ELŐTERJESZTŐI INDOKOLÁS az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvényhez
    (Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    JÖVEDELEMADÓK
    Személyi jövedelemadó
    A javaslat a jogosultságot megalapozó feltételek változatlanul hagyása mellett átalakítja a személyi kedvezményre vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető.
    A javaslat megszünteti továbbá a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás adókötelezettségével összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbséget: 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak.
    Társasági adó
    A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni.
    A javaslat alapján az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kerül kiegészítésre annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.
    Általános jelleggel szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai.
    A beszámolóban nettó módon kimutatandó gazdasági események bővítéséhez igazodva a termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó adóalap növelés az elért nyereséget veszi alapul. A módosítás tartalmi változást nem jelent.
    A számviteli törvény módosulására tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.
    Az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben ellenintézkedés kerül bevezetésre 2021. január 1-jétől az Európai Unió elvárásainak megfelelően. A tagállamok egy ajánlás alapján választhatják ki, hogy milyen típusú szigorítást vezetnek be. Annak érdekében, hogy a szabály a lehető legkisebb változást jelentse a magyarországi vállalatok számára, ezért a módosítás szerint abban az esetben, ha a feketelistán szereplő államban lévő vállalkozás kapcsán merül fel az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés, akkor nem lehet alkalmazni a kivételre vonatkozó rendelkezéseket.
    Kisvállalati adó
    A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.
    A javaslat alapján módosításra kerül a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályozása. A jelenlegi szabályozás szerint - a számviteli törvény korábbi módosításának következtében - a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett eredmény nem képezi részét annak a különbözetnek, amely alapján a társasági adóalanyiság időszakában a korábbi kiva-alanyt adófizetési kötelezettség terhelheti, így ez a nyereséget összességében a módosítási javaslat nélkül nem terhelné adókötelezettség. A javaslat ezen nyereség adózásáról gondoskodik, továbbá arról, hogy a szükséges adatok az adózók rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettség kerül bevezetésre.
    A javaslat szerint nem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított a naptári év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalany az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti. Az állami adó- és vámhatóság ez esetben visszavonja a megszűnésről rendelkező határozatát.
    Bankadó
    A jogszabály belső koherenciája érdekében
    - a javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön, továbbá
    - módosításra kerül továbbá néhány jogszabályi hivatkozás.
    FORGALMI ADÓK
    Általános forgalmi adó
    A Javaslat az ún. e-kereskedelemre vonatkozó áfa csomag kapcsán a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvben (Héa Irányelv), valamint a 2006/112/EK irányelv 143. cikke b) és c) pontja hatályának meghatározásáról bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében szóló 2009/132/EK tanácsi irányelvben 2021. július 1-jétől hatályba lépő módosításokat ülteti át. A módosítások négy nagy területet ölelnek fel: Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
    A módosítás célja, hogy a gazdasági életben egyre nagyobb teret nyerő elektronikus kereskedelemben alkalmazott üzleti modellekhez igazítsa a szabályozást, ezáltal erőteljesebben érvényesíthető legyen a fogyasztás szerinti adóztatás elve, a vállalkozások egyenlő bánásmódban részesítése a versenysemlegességi elv alapján, valamint egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet.
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa) tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa - az eSZJA-val ellentétben - csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). Az áfa bevallás tervezetének adóhatóság általi elkészítése elsősorban a kisadózók számára eredményez jelentősebb adminisztráció csökkentést. A Javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, melyek egyrészt szükségesek az eÁfa megvalósításához, másrészt megkönnyítik annak elkészítését és egyben modernizálják a jelenlegi bizonylatolási szabályokat.
    A Javaslat alapján 2021. január 1-től lehetővé válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések vonatkozásában is, amelyek esetében a vevő (adós) nem minősül áfaalanynak.
    Jövedéki adó
    A pálinka szabadságharc győztes lezárásaként ténylegesen adómentessé válik a bérfőzés és a magánfőzés 2021. január 1-jétől.
    A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) tanácsi irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.
    Megszűnik számos bejelentési, nyilvántartásba-vételi kötelezettség, így pl.: a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez kapcsolódó előzetes nyilvántartásba-vételi kötelezettség. Az adminisztrációs és gazdálkodói terhek csökkentését szolgálja több módosítás, így pl.: az új típusú dohánygyártmányok esetében is azonos időpontban keletkezik az áfa és jövedéki adóbevallási, -befizetési kötelezettség; a gazdálkodó által kezdeményezett készletfelvétel esetén a megállapított hiány után, hatósági jelenlét esetén sem kell bírságot fizetni, csak adót; rugalmasabbá válik az egyedi veszteségmegállapítás.
    Regisztrációs adó
    A hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak előírásokat a vámhatóság által megállapított, de még meg nem fizetett adó törlésére vonatkozóan, így a végleges döntéssel kivetett regisztrációs adót az adóalanynak akkor is meg kell fizetnie, ha az eljárással érintett gépjármű forgalomba helyezése meghiúsul. A törvény módosítása azonban megteremti a regisztrációs adó - kérelemre vagy hivatalból való - törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulásának esetére vonatkozóan.
    HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ
    Helyi adók
    A helyi adózásban - a korábbi évekhez hasonlóan - a javaslat értelmében tovább folytatódik az adó-adminisztráció csökkentése és az adózási kiskapuk bezárása. Továbbá a javaslat úgy módosítja a helyiadó-törvényt, hogy lehetőség nyílik több, nagy terjedelmű miniszteri rendeleti szintű szabályozás deregulációjára.
    Gépjárműadó
    A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. Magyarország 2021. évről szóló költségvetési törvénye értelmében a gépjárműadóból, mint központi adóból származó bevétel 2021 -től teljes egészében a központi költségvetést illeti meg. Ezért az önkormányzatoknak ezen adónemből érdemi bevételük nem lesz, ugyanakkor az adóztatás költségét az önkormányzatok viselnék.
    Erre figyelemmel a javaslat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági jogkört áttelepíti az adótárgy gépjármű tulajdonosa, üzembentartója szerint illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.
    ILLETÉKEK
    Az illetéktörvény javaslat szerint módosítása az ügyfelek pénzügyi, valamint a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében - bizonyos kivételekkel - az első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség megszüntetését célozza.
    Közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása miatt, továbbá egyes okmányilletékek, illetve az adó- és értékbizonyítvány kiadása után kellene fizetni. Nem változna ellenben az egyes közigazgatási eljárások után járó igazgatási szolgáltatási díjak rendszere.
    TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS
    A javaslat az adózási terhek csökkentése érdekében a hozzájárulás-köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló hozzájárulási kötelezettséget eltörli.
    PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA
    A javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön.
    ADÓIGAZGATÁS
    Automatikus fizetési kedvezmények értékhatárának megemelése
    A fizetési kedvezmények összeghatára jelentősen megemelkedik annak érdekében, hogy biztosítva legyenek azoknak a tartozásoknak a megfizetése, amely tartozások már ismertek az adóhatóság előtt, ezzel pedig jelentős adóhatósági és adózói kapacitások tudnak felszabadulni. Jövő év elejétől a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe. A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést.
    A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk 6 hónapra, 200 ezer forintos összegre igénybe vehető automatikus részletfizetést 12 hónapra, 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.
    Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kreditpontos továbbképzési rendszer átalakítása miatt szükséges módosítások
    2020. január 1-jével átalakításra került az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kreditpontos továbbképzési rendszer, a korábbi 5 éves időszak helyett 1 éves időszak került bevezetésre, időarányosan teljesítendő kreditpontokkal (a korábbi öt év alatt teljesítendő 100 kreditpont helyett évi 20 kreditponttal), és azzal, hogy a jövőben a továbbképzésre kötelezettek helyett a továbbképző szervezetek feladata az erre a célra kialakított elektronikus felületen a képzésekről az adatszolgáltatás. A rendszer ezzel azonos lett a könyvviteli szolgáltatást végzők 1 éves továbbképzési rendszerével. Az 1 éves továbbképzési időszakra történő átállás elsősorban a vonatkozó Korm. rendeleti előírások módosítását igényelte (amelyre 2019. év végével már sor került), de szükségessé teszi az Art. kisebb mértékű módosítását is, elsősorban a továbbképzési kötelezettség teljesítésének hatóság részére történő bejelentése, illetve a kimentési lehetőség biztosítása tekintetében, amelyekről törvényben szükséges rendelkezni.
    Kezdő vállalkozások támogatása
    A mentorálási időszak hat hónapról tizenkét hónapra történő megemelése, ez által is segítve a vállalkozások beindítását.
    SZÁMVITEL
    2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben - a tőkeleszállítás kivételével -meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A javaslat az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.
    A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik (például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit - nem kedvezményezett átalakulás esetén - felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében - lekötött tartalék képzésével - fedezetet kell biztosítani).
    A számviteli törvény hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használnak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében indokolt egységesen az "átlagos létszám" fogalmat használni.
    A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a kozzetetelek.hu internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a javaslat e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat.
    KÖNYVVIZSGALAT
    A javaslat kiegészíti a rendkívüli kamarai minőségellenőrzések kezdeményezésére jogosultak körét - hasonlóan a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés közfelügyeleti hatósági kezdeményezésének a lehetőségéhez - a Kamara minőségellenőrzési bizottságával, valamint a Kamara elnökével.
    A javaslat rögzíti, hogy az ismételt kamarai tagfelvétel és a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit fegyelmi eljárás keretében kizártak a Kamarából vagy minőségellenőrzési, kamarai minőségellenőrzési eljárás során a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától eltiltottak.
    A közfelügyeleti hatósági minőségellenőrzés bonyolultsága, összetettsége miatt az eljárások egy része (a legnagyobb könyvvizsgáló cégeknél) a jelenleg érvényes 90 napos ügyintézési határidőben nem fejezhető be. Az egyre bonyolultabb eljárásrend előírását az ügyintézési határidő növelése nem követte le, emiatt szükségessé vált az ügyintézési határidő 90 napról 120 napra növelése.
    A javaslat alapján a jövőben az audit bizottsági jelentések a közfelügyeleti hatóság mellett megküldésre kerülnek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank részére is a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül.
    A Kamara fővárosi és pest megyei területi szervezete arányos képviseletének előmozdítása érdekében a javaslat előírja a küldöttgyűlés létszámának emelését. A javaslat szerint a fővárosi és pest megyei területi szervezet arányos képviselete a küldöttgyűlés létszámának emelésével (a jelenlegi 50 helyett 25 aktív tagonként 1 küldött) valósulhatna meg.
    A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint a kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget. A Kamara soron következő tisztújításának előkészítése során merült fel, hogy egyes tisztségek betöltése - megfelelő új jelöltek hiányában - kérdésessé válhat, miközben a korábbi tisztséget betöltő személyek ismételt jelölését a törvényi korlátozás akadályozza. Ennek feloldására tartalmazza a Kamara javaslata a hivatkozott korlát eltörlését.
    A kamarai tagok átlagéletkora jelenleg 59 év, a tagság 13 %-a 70 éven felüli, így a 70 év alatti megkötés számos olyan könyvvizsgáló megválasztását kizárhatja, akik kiemelkedő szakmai tudással és/vagy tisztségviselői tapasztalattal rendelkeznek. Mivel az életkor önmagában nem képezi akadályát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének, úgy nem célszerű a választhatóságnál sem életkori korlátot beépíteni. A javaslat, a demokratikus keretek között a megválasztásra jogosult szervek belátására bízza, hogy arra alkalmas könyvvizsgálót válasszanak kamarai tisztségviselőnek, életkortól függetlenül.
    A javaslat szerint a megbízáshoz kapcsolódó belső minőségellenőrnek is rendelkeznie kell azokkal a minősítésekkel, amelyekkel az ellenőrzött könyvvizsgálónak kell rendelkeznie. Ez a gyakorlatban jellemzően megvalósul, de maradéktalan érvényesülését a javaslat szerinti törvényi rendelkezés biztosíthatja.
    VÁMIGAZGATÁS
    Az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 EUR érték alatti küldemények import vámkezeléséhez szükséges speciális nemzeti rendelkezések megalkotása, amely kiterjed a határozat mellőzésére, az általános forgalmi adó összegének meghatározására, megfizetésének módjára, a fizetési értesítés tartalmi elemeire. A konténerállapot adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, illetve a hiányos vagy valótlan adatszolgáltatás miatt jogharmonizációs okokból szankciós rendelkezés megalkotása szükséges. Az uniós vámjog kötelezettségvállalási rendszerével kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálata, amely következtében egyértelműbbé és ügyféli szempontból egyszerűbbé, átláthatóbbá, rendszerezettebbé válik a felhasználható kötelezettségvállalási okmányok köre. A nemzetközileg védet állat- és növényfajok behozatala esetén a lefolytatandó vámeljáráshoz szükséges feltételek (pl: behozatali engedély) teljes vagy részleges hiánya esetén a vámeljárás nem indítható meg, következésképpen a benyújtott vám-árunyilatkozat alapján megindult eljárást meg kell szüntetni, amely alapján a vámigazgatási eljárást megszüntető jogcímek körét ki kell terjeszteni.
    NEMZETKÖZI ADÓÜGYI INFORMÁCIÓCSERE
    A nemzetközi megállapodásokat kihirdető törvények módosítási javaslatában szereplő államok felsorolásának célja a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény mellékleteinek kibővítése azon joghatóságokkal, akikkel Magyarország a jövőben információt kíván cserélni, tekintettel ezen joghatóságok fent nevezett Megállapodásokhoz való csatlakozására.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    I. Fejezet
    A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §-hoz
    A hatályos szabályok szerint a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal). A módosítás - a jogosultságot megalapozó feltételeket változatlanul hagyva - adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át a személyi kedvezményt. A szabályozás a családi kedvezmény érvényesítési módját követi, a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját. A rendelkezés rögzíti, hogy a személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
    2. §-hoz
    A javaslat az állami adó- és vámhatóság feladataként rögzíti, hogy a magánszemély által az elektronikus felületen megtett adóelőleg-nyilatkozatot a Magyar Államkincstár számára is továbbítsa abban az esetben, ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik.
    3. §-hoz
    A javaslat megszűnteti azt a szabályt, amely a költségvetési szervekre vonatkozóan alacsonyabb összegű rekreációs értékhatárt (nettó 200 ezer forint) állapít meg a béren kívül adott juttatások adókötelezettségének meghatározásával összefüggésben. A módosítás eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett.
    4. §-hoz
    Az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletét módosító mellékletek beiktatása.
    5. §-hoz
    Szövegcserés módosítások
    Az a) és b) ponthoz: Téves belső hivatkozások javítása.
    A c) ponthoz: A jelenleg hatályos adótörvény szerint az OBA által magánszemélyek részére fizetett kártalanítás csak akkor mentes a kamatadó alól, ha a kártalanításra a hitelintézet felszámolása következtében kerül sor. Ugyanakkor az OBA kártalanítási kötelezettsége a hitelintézetek végelszámolása esetén is bekövetkezik. Ez indokolatlan különbségtétel a betétesek közt különösen úgy, hogy ugyanazon kártalanítási eljárás végelszámolási szakaszában a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően az OBA levonja a kamatadót, majd amikor az átfordul felszámolásba, az ezt követő kifizetéseknél már nem vonja le azt. A javaslat megszünteti ezt a különbséget.
    A d) ponthoz: A személyi kedvezmény érvényesítési módjának módosításával összefüggésben az adóelőleg-szabályok módosítása.
    Az e) ponthoz: Idejétmúlt összeghatár módosítása a törvény más rendelkezéseiben szereplő, azonos célt szolgáló összeghatárral való egyezés megteremtése érdekében.
    Az f) ponthoz: A kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó hatályos szabályok szerint az érvényesíthető adókedvezmény mértéke attól függ, hogy mikor került sor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzését szolgáló hitelszerződés megkötésére. Jelenleg a kamat teljes összege csak a 2017. január 1-jét követően felvett hitelek esetében vehető figyelembe kedvezményként. Ugyanakkor a társasági adószabályozás már tartalmaz hasonló célt szolgáló rendelkezést, amely a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül a kamat teljes összegének érvényesítését teszi lehetővé. Az egységes jogalkalmazás érdekében a javaslat törli az időkorlátot megállapító szabályrészeket.
    6. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    Az a), b), d) és e) ponthoz: Feleslegessé vált hivatkozások, rendelkezések hatályon kívül helyezése.
    A c) ponthoz: A személyi kedvezmény érvényesítésének új szabályaival összefüggésben a jelenlegi szabályok hatályon kívül helyezése.
    Az f) ponthoz: A kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó hatályos szabályok szerint az érvényesíthető adókedvezmény mértéke attól függ, hogy mikor került sor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzését szolgáló hitelszerződés megkötésére. Jelenleg a kamat teljes összege csak a 2017. január 1-jét követően felvett hitelek esetében vehető figyelembe kedvezményként. Ugyanakkor a társasági adószabályozás már tartalmaz hasonló célt szolgáló rendelkezést, amely a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül a kamat teljes összegének érvényesítését teszi lehetővé. A javaslat törli az időkorlátot megállapító szabályt.
    2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    7. §-hoz
    A nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely - a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából - nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket.
    A nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet - fizikai dologhoz kötődő hely hiányában - csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni.
    Egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.
    8. §-hoz
    A javaslat alapján az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kerül kiegészítésre annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez (ha van) kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereségrész mentesülhessen az adózás alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletet vonjuk magyar társasági adókötelezettség alá. Ez a módosítás a kapott osztalék adómentességére vonatkozó hazai szabályrendszer koherenciáját erősíti, és a 2016/1164. EU irányelv 8. cikk (5) bekezdésével és 2011/96. EU irányelvvel is összhangban van.
    A kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentés helyett az adózó az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást vezet.
    9. §-hoz
    A beszámolóban nettó módon kimutatandó gazdasági események bővítéséhez igazodva a termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó adóalap növelés az elért nyereséget veszi alapul. A módosítás tartalmi változást nem jelent.
    10. §-hoz
    Jogharmonizációs pontosítás, amely tisztázza, hogy a tőkekivonási adó részletekben történő megfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.
    11. §-hoz
    A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, csak vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető.
    12. §-hoz
    Jogtechnikai jellegű pontosítás.
    13. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy a módosított szabályt csak a hatályba lépés követően megkezdett beruházásra, felújításra kell figyelembe venni.
    14. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezés.
    15. §-hoz
    A rendelkezésen belüli koherenciát szolgáló módosítás. Jogtechnikai jellegű pontosítás.
    Kodifikációs elírás javítása, tartalmi módosítást nem jelent.
    16. §-hoz
    A javaslat szerint 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap-csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.
    A számviteli törvény 37. § (1) bekezdés új h) pontjára és a 77. § (3) bekezdés módosuló l) pontjára tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén, továbbá az osztalékot megállapító társaság tagját mentesíti az adóalap növelés alól.
    3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításához
    17. §-hoz
    A kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 3 milliárd forintra emelkedik.
    18. §-hoz
    A kisvállalati adóban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik.
    A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. A javaslat szerint ugyanakkor mégsem szűnik meg az adóalanyiság (az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát), ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
    19. §-hoz
    Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel, amikor társasági adóra tér át le kell, hogy adózzon a korábbiakban a kisvállalati adó hatálya alatt megképződött, de kisvállalati adóval nem terhelt összeg után. A javaslat ezen szabályt pontosítja egy általánosabb jellegű rendelkezés bevezetésével. A javaslat szerint az adózó megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, de amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, majd ezen összeget csökkenti a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékével és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség összegével (amennyiben van ilyen tétel).
    Amennyiben az összeg pozitív, akkor az adózó ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez és a társasági adó hatálya alatt fejlesztési tartalékként használja fel. Amennyiben az összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe 5 adóév alatt.
    Az adózó azt is választhatja a fejlesztési tartalékként való kezelés helyett, hogy áttéréskor megfizeti a társasági adót ezen összeg után.
    A javaslat szerint az adózónak a fenti összegek meghatározása érdekében nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a szükséges adatokat.
    20. §-hoz
    Szövegcserés módosítás.
    Az a) ponthoz: a módosítás rögzíti, hogy az ügyvédi iroda kata adóalanyisága is megszűnik az iroda jogutód nélküli megszűnésével.
    A b) ponthoz: A Katv. nem tartalmaz szabályt arra vonatkozóan, amikor a kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft-t alapít, így kérdéses, hogy a kft-be bevitt vagyontárgyak esetében terheli-e adókötelezettség az egyéni vállalkozót, továbbá, hogy a kisadózó által alapító tagként a társaságban bevitt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, készlet, a kizárólag üzemi célt szolgáló anyagi javak alapító okiratban meghatározott értékét a kisadózó vállalkozás bevételeként kell figyelembe venni, vagy ezek értékét a magánszemély az Szja tv. szerint ingó, ingatlan átruházásából származó bevételeként kell-e figyelembe venni. A módosítás erre ad megoldást.
    4. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2020. évi LXXVI. törvény módosítása
    21. §-hoz
    A javaslat kiegyenlítő szorzót iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a 40 százalékos mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka.
    II. Fejezet
    A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
    22. §-hoz
    A módosítás megteremti a regisztrációs adó törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulásának esetére vonatkozóan.
    23. §-hoz
    A törvény egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben kerülhet sor kérelemre, és mely esetben hivatalból a regisztrációs adó törlésére.
    24. §-hoz
    Jogtechnikai pontosítás.
    25. §-hoz
    Jogtechnikai pontosítás.
    6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
    26. §-hoz
    A Javaslat biztosítja, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás időpontja a vállalkozások számára kiszámíthatóbbá váljon azzal, hogy a kérelemben - meghatározott keretek mellett - megjelölhetik, hogy mely jövőbe mutató időponttal kérik a változás adóhatóság általi engedélyezését.
    27. §-hoz
    A gazdasági életben történő akvizíciók, egyesülések következtében előfordulhat, hogy olyan, vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. Az egy csoporttá váláshoz a megszűnő csoportban lévő tagok pedig kérelmezhetik a fennmaradó áfacsoporthoz történő csatlakozásukat. Az érvényes kérelemhez szükséges átalakítások ugyanakkor időigényesek, így többnyire nem lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon. Ugyanakkor méltányolandó érdek, hogy a vállalkozások megszakítás nélkül tudjanak áfa-csoport tagok lenni kapcsolttá válás esetén. A Javaslat ezért átmeneti időszakot állapít meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak.
    28. §-hoz
    A Javaslat meghatározza, hogy mi minősül az áfa szabályok alkalmazásában Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének.
    A Javaslat továbbá meghatározott olyan esetekben, amikor az adóelkerülés kockázata különösen magas, adófizetésre kötelezetté teszi azokat az adóalany elektronikus felületeket (a továbbiakban: platform), amelyek más adóalany (a továbbiakban: értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez a Javaslat fikcióval két ügyletre bontja a termékértékesítést, és úgy tekinti, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna. A Javaslatban meghatározott eset magában foglalja azt a helyzetet, amikor a platform 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű import küldemény távértékesítését, valamint a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomba lévő termék értékesítését segíti elő a Közösség területén belül (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam). Arra vonatkozóan, hogy mikor kell a platformot úgy tekinteni, mint amely termék értékesítését segíti elő, a Héa Irányelv értelmezésére vonatkozó 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket. A belső érték fogalmát a Bizottság 2020/877/EU felhatalmazáson alapuló rendelete definiálja.
    29. §-hoz
    A Javaslat előírja, hogy az értékhatár átlépésről, amely a teljesítési hely megváltoztatását (adóztatási joghatóság váltást) eredményezi, az adóalany a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint tegyen bejelentést az állami adó- és vámhatóság részére.
    30. §-hoz
    A Javaslat értelmében a platformon keresztül történő termékértékesítést egyes esetekben úgy kell tekinteni, mintha az értékesítő a platform, a platform pedig a megrendelő részére értékesített volna. Tekintettel azonban arra, hogy a termék eljuttatása az értékesítőtől közvetlenül a megrendelő részére történik, ez az ügylet láncértékesítésnek tekintendő. Annak érdekében, hogy a platform minősüljön annak az adóalanynak, aki (amely) az import küldemény távértékesítését, vagy a Közösségen belüli távértékesítést végzi, ezáltal rá vonatkozzanak ezen ügyletek utáni áfa megfizetésére vonatkozó szabályok, a Javaslat előírja, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a platform fuvarozta vagy fuvaroztatta értékesítői minőségében a terméket.
    31. §-hoz
    A Javaslat egyrészt előírja, hogy a Közösségen belüli távértékesítés esetén a termékértékesítés a termék rendeltetési tagállamában adóztatandó. Abban az esetben, ha a terméket harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről import küldeményként értékesítették távértékesítés keretében, figyelembe kell venni, hogy a termék két jogcímen is adóztatandó, egyrészt termékimport, másrészt import küldemény távértékesítése jogcímén. Termékimport jogcímén az adófizetési kötelezettség lényegében abban a tagállamban keletkezik, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezik. Az import küldemény távértékesítése esetében az adóztatás helye pedig részben attól függ, hogy a termék importja során az adóalany alkalmazza-e az ún. import egyablakos rendszert. Az import egyablakos rendszer a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű termékek importjára (kivéve a jövedéki terméket) alkalmazható. Amennyiben a termék rendeltetési helye ugyanabban a tagállamban van, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezték, és adóalany alkalmazza az import egyablakos rendszert, úgy az importált termék távértékesítése után az adó a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban esedékes (ez esetben a termékimport egyébként adómentes). Amennyiben a terméket a termék rendeltetési helyétől eltérő tagállamban helyezték vámjogi szabadforgalomba, úgy az importált termék távértékesítése után az adó a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban esedékes, függetlenül attól, hogy az értékesítő az import egyablakos rendszert alkalmazza-e vagy sem. Abban az esetben, ha a termék rendeltetési helye ugyanabban a tagállamban van, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezték, és az adóalany nem alkalmazza az import egyablakos rendszert, úgy az importált termék távértékesítésének teljesítési helye a Közösség területén kívülre esik, vagyis ez esetben csak termékimport jogcímén keletkezik adófizetési kötelezettség.
    32. §-hoz
    A Javaslat előírja, hogy az értékhatár átlépésről, amely a teljesítési hely megváltoztatását (adóztatási joghatóság váltást) eredményez, az adóalany a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint tegyen bejelentést az állami adó- és vámhatóság részére.
    33. §-hoz
    A Javaslat előírja, hogy az értékhatár átlépésről, amely a teljesítési hely megváltoztatását (adóztatási joghatóság váltást) eredményez, az adóalany a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint tegyen bejelentést az állami adó- és vámhatóság részére.
    34. §-hoz
    A Javaslat a kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése érdekében kivételeket határoz meg a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alól. Ezek lényege, hogy amennyiben kizárólag egy tagállamban letelepedett vállalkozás az adott naptári évben meghatározott összértéket meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést, úgy ezen ügyletek után a teljesítési hely marad a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam, így annak szabályai szerint kell adóznia. Amennyiben a vállalkozás a meghatározott értékhatárt átlépi, az értékhatár átlépését követően a főszabály szerint, a fogyasztási tagállamban kell adóznia. Ugyanakkor a vállalkozás az értékhatár alatt is választhatja, hogy a főszabály szerint adózzon. Ebben az esetben választása, a választása éve utolsó napjától számított 2 évig köti.
    35. §-hoz
    A Javaslat értelmében a platformon keresztül történő termékértékesítést egyes esetekben úgy kell tekinteni, mintha az értékesítő a platform, a platform pedig a megrendelő részére értékesített volna. Tekintettel arra, hogy az ügylet kettébontása fikción alapul, ezért a Javaslat egyrészt kimondja, hogy a platform részére és a platform általi értékesítés teljesítési időpontja azonos időpont, valamint ennek az időpontnak (adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpontnak) a fizetés elfogadásának időpontja tekintendő. Arra vonatkozóan, hogy mit kell a fizetés elfogadása alatt érteni, a Héa Irányelv értelmezésére vonatkozó 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket.
    36. §-hoz
    A Javaslat lehetővé teszi a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalapcsökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője), vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Az adóalany vevő esetén alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is.
    Ugyanakkor a Javaslat alapján nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nem feltétele az adóalap-csökkentésnek az, hogy az adóalapját csökkenteni kívánó adóalany ezen vevőt előzetesen írásban értesítse adóalap-csökkentési szándékáról.
    Továbbá a Javaslat szerint az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet. (Ez az eset áll fenn például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződések esetén.)
    37. §-hoz
    A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.
    38. §-hoz
    A Javaslat értelmében amennyiben a Közösségben nem letelepedett adóalany értékesít a Közösség területén már szabadforgalomba lévő terméket platform segítségével, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Közösségben nem letelepedett értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesít. Tekintettel arra, hogy az értékesített termék a Közösség területén található, a nem letelepedett adóalanynak adót kellene felszámítani a platform részére történő értékesítése után, amelyet a platform levonásba helyezhetne a megrendelő részére történő értékesítése okán. Azonban a Közösségben nem letelepedett adóalanyok esetében fennáll annak a kockázata, hogy nem jelentkeznek be adóalanynak, és nem fizetik meg az értékesítésük után az adót, ugyanakkor a platform levonásba helyezi az általa az értékesítő részére megfizetett adót. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az adóalanyok csalárd magatartásából fakadó adóbevétel kiesés, valamint figyelemmel arra, hogy a platform fizeti meg a megrendelő részére történő értékesítés után az adót, a Javaslat levonási jog mellett mentesíti az adó alól azt a termékértékesítést, amelyet a Közösségben nem letelepedett adóalany teljesít a platform részére az előbb meghatározott esetekben.
    39. §-hoz
    A Javaslat mentesíti az import áfa fizetési kötelezettség alól a termékimportot, amennyiben az adóalany az áfa megfizetésére az import egyablakos rendszer alkalmazását választotta akár belföldön, akár a Közösség egy másik tagállamában, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő közli az állami adó- és vámhatósággal az adóalany részére az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított érvényes egyedi adószámot. Az import áfa mentesség független attól, hogy az adóalany melyik tagállamban regisztráltatta magát az import egyablakos rendszerbe.
    40. §-hoz
    A Javaslat eltörli a kis értékű import küldemények áfa mentességére vonatkozó rendelkezéseket.
    41. §-hoz
    A Javaslat levonási jogot enged arra az adómentes termékértékesítésre, amelyet a Közösségben nem letelepedett adóalany teljesít a platform részére, amennyiben a platform segíti elő az értékesítést, és ennek okán a platform adófizetésre kötelezett.
    42. §-hoz
    A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany -a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül - éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.
    43. §-hoz
    A Javaslat a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén.
    44. §-hoz
    A Javaslat értelmében, amennyiben a Közösségben nem letelepedett adóalany a Közösség területén fizetendő adó bevallására és megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a nem uniós vagy az import különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget, részére nem írható elő pénzügyi képviselővel történő eljárás.
    45. §-hoz
    A Javaslat az eljárás egyszerűsítése érdekében az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott esetben mellőzi a határozathozatalt az import áfa vámhatóság általi megállapítása során. Ennek értelmében az import áfa megállapítása határozat nélkül történik az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: az import küldemény valós értéke nem haladja meg a 150 EUR-t és az egyébként vámmentességet élvez, a természetes személy a vámárunyilatkozatot a saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, a benyújtott vámárunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabadforgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le.
    46. §-hoz
    A hatályos szabályozás a számlaadás alóli mentesítést nem adóalany részére teljesített ügylet esetében részben attól teszi függővé, hogy milyen módon történt a fizetés (az értékesítő és a vevő egyidejű jelenlétét feltételező fizetési módok felsorolásával). Tekintettel arra, hogy a fizetési és a számlázási módok terén is jelentős fejlődés ment végbe ezen szabály elfogadása óta, indokolatlan a számlaadás alól mentesítést a fizetési módhoz kötni. A Javaslat így megszünteti ezt a feltételt.
    Az áfára vonatkozó jogszabályok értelmében kötelező a számla kiállítása abban az esetben, ha az adóalany Közösségen belüli távértékesítést teljesít. A Javaslat kimondja, hogy abban az esetben, ha az adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, az egyablakos rendszer alkalmazásának egyszerűsítése érdekében, valamint az egyablakos rendszer alkalmazásához előírt nyilvántartási kötelezettségre tekintettel, számla kibocsátása nem kötelező. Azonban, ha a vevő számlát kér, az értékesítő köteles lesz számlát kibocsátani.
    47. §-hoz
    A technológiai fejlődés következményeként, valamint az automata berendezésekre előírt adatszolgáltatási kötelezettség figyelembevételével szükségessé vált annak újragondolása, hogy mely automata berendezések esetében indokolt a nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesítés. A Javaslat értelmében így abban az esetben mentesül az adóalany a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, ha a részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott automataberendezés használatával térítik meg.
    48. §-hoz
    Az elektronikus kereskedelem keretében történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a Javaslat nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adóalany elektronikus felületek számára azon ügyletek tekintetében, melyeket nem adóalanyok részére teljesítettek a közreműködésükkel a Közösség területén. A nyilvántartási kötelezettség nem csak arra az esetre terjed ki, amikor az elektronikus felület adófizetésre kötelezett a közreműködésével történő termékértékesítés tekintetében, hanem minden olyan esetre, amikor elősegíti a Közösség területén teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást nem adóalanyok részére. Arra vonatkozóan, hogy mely esetben kell az elektronikus felületet úgy tekinteni, mint aki (amely) közreműködik az ügylet teljesítésében, a Héa irányelv értelmezésére vonatkozó 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket.
    49. §-hoz
    A Javaslat értelmében az adóalany az Art. szerinti bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás-tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is.
    50. §-hoz
    Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, és a megszűnéskor a záróbevallásában olyan negatív áfa van, melyet nem igényelhet vissza, akkor azzal a jogutód jogosult rendelkezni úgy, hogy az ő levonható adóját növeli. Előfordulhat azonban olyan megszűnés, ahol a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, így belföldi adószám és áfa bevallás hiányában ilyen esetben nehézségekbe ütközik a jogelőd negatív adójának érvényesítése. A Javaslat ezért kimondja, hogy ilyen esetekben a megszűnés során a jogelőd adóalany a záróbevallásában kérelmezheti az ott feltüntetett negatív adó visszatérítését.
    51. §-hoz
    A Javaslat a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően pontosítja, hogy a belföldön nem letelepedett adóalany mikori ügyletek után felmerülő előzetesen felszámított adót igényelheti vissza az adott adóvisszatérítési időszakban.
    52.§-hoz
    A hatályos szabályok értelmében a belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalanyoknak, illetve a Közösség területén gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott elektronikus, távközlési vagy műsorszolgáltatási szolgáltatás után keletkező bevallási és adófizetési kötelezettségüknek az ún. egyablakos rendszer segítségével tegyenek eleget, amennyiben nem telepedtek le gazdasági céllal abban a fogyasztási hely szerinti tagállamban. A Javaslat kiterjeszti az egyablakos rendszer alkalmazásának hatályát minden, a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség alkalmazására. Ezen belül a Javaslat külön egyablakos rendszert állapít meg a Közösségen kívül letelepedett adóalanyok által a Közösségben nem letelepedett adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások (nem EU-s egyablakos rendszer), valamint a Közösségen belüli távértékesítés és a Közösségben letelepedett adóalanyok által a letelepedésüktől eltérő tagállamban letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások utáni hozzáadottérték-adó megfizetésére és bevallására (EU-s egyablakos rendszer). A Javaslat tartalmazza az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó szabályokat, azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni.
    A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az adóalany azt választotta, hogy a bevallási és adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer igénybevételével tesz eleget, úgy minden olyan ügylet utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre, amely az adott egyablakos rendszer hatálya alá tartozik, az adott egyablakos rendszert kell alkalmaznia.
    A Javaslat értelmében az adóalany elektronikus felületek adófizetésre kötelezettek abban az esetben, ha a Közösség területén gazdasági céllal nem letelepedett adóalany általi nem adóalanyok részére történő termékértékesítését segítik elő a Közösség területén olyan esetekben, amikor a termékek az értékesítéskor már a Közösség területén vannak vámjogi szabadforgalomba bocsátottan. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a belföldi készletből nem csak a Közösség másik tagállamába, hanem belföldre is történik értékesítés, illetve egy adott tagállami készletből ugyanabba a tagállamba is történik értékesítés. Az egyszerűsítés érdekében ezért a Javaslat kimondja, hogy az elektronikus platform az egyablakos rendszer keretében vallhatja be és fizetheti meg azon értékesítések utáni adót is, amelyekben más adóalany általi termékértékesítést segít elő, és azok feladási és rendeltetési hely ugyanazon tagállam. Így például ebben az egyedi esetben a belföldi értékesítés utáni adót az elektronikus felület nem a belföldi adóbevallása, hanem az egyablakos rendszerben történő bevallása keretében teljesíti.
    Az egyablakos rendszeren keresztül kizárólag a fizetendő adó rendezésére van lehetőség. Így amennyiben a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany kizárólag az egyablakos rendszerbe van nyilvántartásba véve belföldön vagy egy másik tagállamban, és előzetesen felszámított levonható adót szeretne érvényesíteni, akkor azt a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok szerint teheti meg. Abban az esetben azonban, ha egyéb tevékenysége folytán a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba van véve (vagy erre lenne kötelezett), akkor az előzetesen felszámított levonható adó érvényesítését a belföldön benyújtandó áfa bevallása keretében tudja megtenni.
    53. §-hoz
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóalany választás alapján a 150 EUR tényleges értéket meg nem haladó import küldemények (a jövedéki termék kivételével) távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségének az import egyablakos rendszer segítségével tegyen eleget. Belföldön az import egyablakos rendszerbe a gazdasági céllal belföldön letelepedett adóalany regisztrálhat. A Közösség területén gazdasági céllal nem letelepedett adóalany belföldön az import egyablakos rendszerbe kizárólag belföldön letelepedett közvetítőn keresztül regisztrálhat. Kivételt képez ez alól, ha az adóalany olyan Közösségen kívüli országban telepedett le, amellyel az Európai Unió megfelelő együttműködési és adóbehajtási megállapodással rendelkezik, ilyen adóalany közvetlenül is regisztrálhat az import egyablakos rendszerbe. A belföldön nem, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany belföldi közvetítőn keresztül szintén regisztrálhat belföldön az import egyablakos rendszerbe.
    A Javaslat tartalmazza az import egyablakos rendszerbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó szabályokat, azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni.
    A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az adóalany azt választotta, hogy a bevallási és adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer igénybevételével tesz eleget, úgy minden olyan ügylet utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre, amely az adott egyablakos rendszer hatálya alá tartozik, az adott egyablakos rendszert kell alkalmaznia.
    Az import egyablakos rendszeren keresztül kizárólag a fizetendő adó rendezésére van lehetőség. Így amennyiben a belföldön nem letelepedett adóalany kizárólag az import egyablakos rendszerbe van nyilvántartásba véve és azon keresztül tesz eleget adófizetési kötelezettségének, és előzetesen felszámított levonható adót szeretne érvényesíteni, akkor azt a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok szerint teheti meg. Abban az esetben azonban, ha egyéb tevékenysége folytán a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba van véve vagy erre lenne kötelezett, akkor az előzetesen felszámított levonható adó érvényesítését a belföldön benyújtandó áfa bevallása keretében tudja megtenni.
    A Javaslat megteremti a 150 EUR belső értéket meg nem haladó import küldemények utáni adófizetésre vonatkozó egyszerűsített szabályokat, arra az esetre, ha az értékesítő nem alkalmazza az import egyablakos rendszert. Az egyszerűsítés keretében a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy szedi be a címzettől és fizeti meg havonta az állami vám- és adóhatóság részére a termékimportot terhelő adót, kivéve, ha a címzett a vámárunyilatkozat benyújtásáig ettől eltérően nyilatkozik. Adófizetésre kötelezett azonban a küldemény címzettje marad. A Javaslat értelmében ezt az egyszerűsítést olyan személy, szervezett alkalmazhatja, aki (amely) rendelkezik halasztott vámfizetésre vonatkozó engedéllyel és belföldön nyilvántartásba vett adóalany, olyan esetekben, amikor egyébként az import egyablakos rendszert alkalmazni lehetne.
    Ezen egyszerűsített import áfa fizetés keretében a termékimport után a normál adómértékkel kell megállapítani az adót, függetlenül attól, hogy az importált termékre egyébként milyen adómérték vonatkozik. A termék szabadforgalomba bocsátását kezdeményező személynek a beszedendő import áfa összegének kiszámításához a termék vám-árunyilatkozaton feltüntetett ellenértékéből kell kiindulnia és az import áfa adóalapját az Áfa tv. termékimportra vonatkozó szabályai szerint kiszámítania.
    A termékimport utáni adó egyszerűsített megfizetésére vonatkozó szabályokat alkalmazó adóalanynak megfelelően részletes nyilvántartást kell vezetnie az adófizetési kötelezettség megállapításához és a nyilvántartását kérésre elektronikusan az állami adó- és vámhatóság részére rendelkezésre kell bocsátania.
    54. §-hoz
    A Javaslat összhangba hozza az átváltással kapcsolatos vám szabályokkal az áfa szabályokat a termékimportra vonatkozó rendelkezéseknél.
    55. §-hoz
    A Javaslat az egyablakos rendszer alkalmazhatóságának bővítésével összhangban bővíti azon esetek körét, amikor a belföldön nem letelepedett adóalanynak nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie a bevallási és adófizetési kötelezettsége teljesítéséhez.
    56. §-hoz
    A Javaslat a termék Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó szabályok változásával összhangba hozza a belföldi bejelentésre vonatkozó szabályt.
    57. §-hoz
    A Javaslat bővíti, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett ez a szabály biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen. Az eljárás az adóalany kérelmére indul.
    58. §-hoz
    2021. január 1-től lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalapcsökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Erre tekintettel szükségessé válik az értelmező rendelkezés pontosítása is: ez alapján az Áfa tv. szempontjából behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).
    59. §-hoz
    A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát rögzíti.
    60. §-hoz
    Az átmeneti szabály rögzíti, hogy az adószám törlés joghatásai nem állnak be akkor sem, ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a törvény hatálybalépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elvülési idején belül törölte, majd állapította meg ismételten.
    Az Áfa tv. lehetővé teszi, hogy a különös szabályozás alá tartozó viszonteladó úgy döntsön, hogy a különös szabályok helyett az általános szabályokat alkalmazza tevékenységére. Ezen választási jog gyakorlása esetén az adóalany 2 naptári évig kötve van döntéséhez. Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy a személygépkocsi értékesítésével foglalkozó azon viszonteladó, aki/amely élt az Áfa törvényben fentiek szerinti választási jogával és ezért e döntéséhez 2021-ben egyébként még kötve lenne, 2021-re vonatkozóan megváltoztathassa ezen döntését, az állami adó- és vámhatósághoz 2020. december 31-ig benyújtandó nyilatkozata révén.
    Az átmeneti szabály rögzíti továbbá azt is, hogy a módosított rendelkezésben foglalt adómentesség azon termékértékesítésekre (személygépkocsi-értékesítésekre) alkalmazandó, amelyek a módosított rendelkezésben foglalt feltételeknek megfelelnek, és amelyek esetében a fizetendő adó megállapításának időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
    61. §-hoz
    2021. január 1-től lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalapcsökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Ehhez kapcsolódóan az átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.
    62. §-hoz
    2021. július 1-jét megelőzően az egyablakos rendszer szabályozása az adózás rendjéről szóló törvényben kapott helyet. Az egyablakos rendszerre vonatkozó szabályokat ezen időpontot követően a Javaslat az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozza, egyúttal bővül az egyablakos rendszer hatálya. A Javaslat rendelkezik arról, hogy azon Közösség területén kívül letelepedett adóalanynak, amely 2021. június 30-án szerepel az adóhatóság nyilvántartásában a Közösségen kívüli letelepedett adóalanyok között, nem keletkezik bejelentési kötelezettsége annak érdekében, hogy a nem uniós egyablakos rendszert tovább alkalmazza. Azonban, ha a Közösség területén nem letelepedett adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa fizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával kíván eleget tenni, tekintettel arra, hogy erre az uniós egyablakos rendszerben nyílik lehetősége, be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz. Belföldön letelepedett adóalany esetében szintén nincs szükség ismételt bejelentkezésre az uniós egyablakos rendszerbe annak további alkalmazásához, amennyiben az adóalany 2021. június 30-án szerepelt az adóhatóság ezen különös szabályozást alkalmazó adózókra vonatkozó nyilvántartásában. Értelemszerűen, ha az adóalanyt 2021. június 30-át törölték vagy törölni kellett volna a nyilvántartásból, úgy amennyiben az egyablakos rendszer alkalmazásának feltételei ismételten fennállnak, új bejelentkezés szükséges. Tekintettel azonban arra, hogy az egyablakos rendszerek tárgyi hatálya bővül, a 2021. július 1-jét megelőzően az egyablakos rendszerben regisztrált és ezen egyablakos rendszert tovább alkalmazni kívánó adóalanyoknak a Javaslatban meghatározott határidőig be kell jelenteniük azokat az adatokat, amelyek az egyablakos rendszer módosításával kapcsolatban pótlólagos adatnak minősülnek a korábbi szabályokhoz képest. Ezen bejelentés elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az adóalany nem kívánná az egyablakos rendszert a továbbiakban alkalmazni, így az adóhatóság törli ezen adóalanyokat az egyablakos rendszerre vonatkozó nyilvántartásából.
    63. §-hoz
    A Javaslat értelmében, amennyiben az adóalany az import egyablakos rendszert alkalmazza a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adó megfizetésére, úgy a termék importja adómentes. Az import egyablakos rendszer alkalmazása esetén az adófizetési kötelezettség a fizetés elfogadásakor történik. Amennyiben a fizetés elfogadása hamarabb történik meg, mint a Javaslat szerinti rendelkezések hatályba lépése, azonban a termék ténylegesen csak a Javaslat hatályba lépését követően vámkezelik, úgy nem keletkezne adófizetési kötelezettség egyik jogcímen se. Ennek érdekében a Javaslat rögzíti, hogy ilyen esetben az adófizetési kötelezettség a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásakor keletkezik.
    64. §-hoz
    Annak érdekében, hogy az adóalanyok már a 2021. június 30-át követően teljesített ügyleteikre is tudják alkalmazni az egyablakos rendszereket, biztosítani kell, hogy 2021. április 1-jét követően regisztrálni tudjanak a rendszerbe. Ugyanakkor magát a kibővített uniós és nem uniós egyablakos rendszert, illetve az újonnan induló import egyablakos rendszert alkalmazni csak 2021. július 1-jétől lehet.
    65. §-hoz
    Az adóhatóság által kiajánlott bevallás-tervezet felhasználásával teljesíthető bevallási kötelezettséghez kapcsolódó átmeneti előírás. A Javaslat ezen felül rendezi, hogy jogutódlás esetén a jogutód mikortól jogosult a jogelőd adatai tekintetében az adóhatóság által kiajánlott bevallás elektronikus felületen történő benyújtására, valamint a jogelőd által e felületen korábban benyújtott bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére. A Javaslat előírja továbbá, hogy mely időponttól teljesíthető egyes speciális esetekben (bevallás gyakoriság váltás vagy felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés esetén) az adóhatóság által kiajánlott bevallás tervezet felhasználásával a bevallási kötelezettség.
    66. §-hoz
    A Javaslat a módosítás miatt szükségessé vált szövegbeli koherenciát kezeli.
    67. §-hoz
    A Javaslat egy technikai hibát korrigál, a javítás a "0102 29 41-ből" szöveget érinti.
    68. §-hoz
    A Javaslat a számla online adatszolgáltatás 2021. január 4-től történő kiterjesztése miatt szükségessé váló kiigazításokat tartalmazza. A Javaslat a módosítások miatt szükséges jogszabályi hivatkozásokat vezeti át.
    69. §-hoz
    A Javaslat hatályon kívül helyezi a régi távértékesítésre vonatkozó szabályokat, valamint a régi, az elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások tekintetében a kisvállalkozások számára megállapított egyszerűsítési szabályokat, valamint a régi egyablakos rendszerre vonatkozó szabályokat, tekintettel az ezekre vonatkozó új szabályok hatályba lépésre.
    7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    70. §-hoz
    A módosítás alapján az engedélyes bejelentését követően az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel során megállapított hiány a továbbiakban nem minősül szabálytalanságnak, ezáltal jövedéki bírság sem lesz alkalmazható miatta. Az engedélyes által önként, jogkövető magatartás keretében bejelentett készletfelvétel során a hatóság jelenlétében és a hatóság távollétében megállapított hiány ezáltal a gazdálkodók számára kedvező módon azonos jogszabályi megítélés alá fog esni. A módosítás eredményeként az engedélyes a megállapított hiány után az adót az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt követően önadózással tudja megállapítani és bevallani. A Jöt. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén feltárt hiány továbbra is szabálytalanságnak minősül és bírságolható marad.
    71. §-hoz
    A módosítás alapján az engedélyes bejelentését követően az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel során megállapított hiány a továbbiakban nem minősül szabálytalanságnak, ezáltal jövedéki bírság sem lesz alkalmazható miatta. Az engedélyes által önként, jogkövető magatartás keretében bejelentett készletfelvétel során a hatóság jelenlétében és a hatóság távollétében megállapított hiány ezáltal a gazdálkodók számára kedvező módon azonos jogszabályi megítélés alá fog esni. A módosítás eredményeként az engedélyes a megállapított hiány után az adót az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt követően önadózással tudja megállapítani és bevallani. A Jöt. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén feltárt hiány továbbra is szabálytalanságnak minősül és bírságolható marad.
    72. §-hoz
    Egyszerűsített jövedéki engedélyt válthatnak ki a laboratóriumi vagy egészségügyi célra szolgáló speciális fűtőolajat külföldről behozók, továbbá eltörlésre kerül az ilyen engedélyesek készletfelvételi kötelezettsége.
    73. §-hoz
    Megszűnik a tudományos és oktatási célú desztillálóberendezés használatának alkalmankénti hatósági bejelentése, és a tevékenység egyszerűsítése érdekében, az ellenőrizhetőség biztosítása mellett, az előállított termékekről nyilvántartást kell vezetni.
    74. §-hoz
    A módosítás meghatározza, hogy a harmadik országokba utazó utasok részére a duty free-ben zárjeggyel, adózottan értékesített dohánygyártmányok után megfizetett jövedéki adó visszaigénylése esetén milyen kiskereskedelmi eladási árat kell alkalmazni.
    75. §-hoz
    A külföldre kiszállított zárjegyek esetén egységesen 6 hónapban kerül meghatározásra a zárjegyek elszámolására megállapított határidő.
    A módosítással lehetőség nyílik a tagállamból, illetve harmadik országból szabályszerűen visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyek ismételt kiszállítására.
    76. §-hoz
    Az engedély felfüggesztésére, visszavonására és az állandó felügyelettel gyakorolt jövedéki ellenőrzésre vonatkozó határozatok estében a módosítás megteremti a saját kézbesítő útján történő hatósági közlés lehetőségét a vonatkozó döntések mielőbbi végrehajthatósága, azaz a döntésben foglalt intézkedés eredményessége érdekében.
    77. §-hoz
    Az ismeretlen személy által elkövetett jövedéki jogsértések kapcsán lefoglalt illegális jövedéki termékek esetében szükséges speciális jövedéki kiegészítő eljárási szabályok megteremetése. Az általános adóigazgatási eljárási szabályok konkrét adózót feltételezve lettek kialakítva, ehhez képest az érintett jövedéki ügyekben speciális körülmény, hogy ismeretlen elkövető esetén az ellenőrzés kezdetekor a megbízólevelet, illetve az ellenőrzés eredményeként fellelt jogsértő termék sorsának rendezése érdekében kiállítani szükséges jegyzőkönyvet nincs kinek átadni, tehát e közlési jellegű követelmények alól szükséges mentesítési szabály.
    78. §-hoz
    A módosítás a határidőn túl az adózó általi önkéntesen teljesített adatszolgáltatás esetére állapít meg bírság alkalmazása alól mentesítő kedvezményes szabályt.
    79. §-hoz
    A módosítás a jövedéki ügyekben az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének, hibás teljesítésének vagy valótlan tartalommal történő teljesítésének korrekciója esetére állapít meg az Art. 221. §-belihez hasonló rendelkezéseket. A módosítás a jövedéki eljárásokat az ügyfelek számára kedvezőbbé teszi az automatikus bírságolást megszüntetve, azzal a lényeges eltéréssel az Art.-beli szabályozásától, hogy az adófizetési kötelezettséget csökkentő mulasztás esetén a szankciótól továbbra sem lehet eltekinteni.
    80. §-hoz
    A szabadforgalomban jogsértően birtokolt, jellemzően számla nélkül forgalmazott csendes bor Jöt. 100. § (6) bekezdése szerinti bírság alkalmazása melletti elkobozhatóságát megteremtő módosítás a termékek sorsának rendezése érdekében (utóbb legyen lehetőség megsemmisítésükre).
    81. §-hoz
    A bérfőzés jövedéki adókulcsa 0-ra csökken, a bérfőzés gyakorlatilag adómentessé válik.
    A gyümölcstermesztő háztartások saját fogyasztását szolgáló magánfőzés intézménye 2021. január 1-jétől ismét adómentessé válik. Az évente előállítható mennyiség továbbra is 86 liter marad háztartásonként, tekintettel arra, hogy a háztartás saját fogyasztását szolgáló magánfőzött párlat esetében továbbra sincs meghatározva alkoholtartalom ellenőrzési kötelezettség és ez a mennyiség arányos a bérfőzés 43 liter tiszta alkohol mennyiségben meghatározott adókedvezményre jogosító éves felső korlátjával.
    82. §-hoz
    A magánfőzés adómentessé válásával a párlat adójegy intézménye megszűnik. A főzésről előzetesen továbbra is bejelentést kell tenni az állami adó- és vámhatósághoz, amely a bejelentett mennyiségről a termék eredetét igazoló magánfőzött párlatszármazási igazolást állít ki. A magánfőzés szabályainak betartását továbbra is az önkormányzati jegyzők jogosultak ellenőrizni, a jogsértések esetére kialakított szankciórendszer változatlan marad.
    83. §-hoz
    A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) tanácsi irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.
    84. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés az adózók számára a korábbiaknál kedvezőbb tartalmú rendelkezések folyamatban lévő eljárásokban történő alkalmazására.
    85. §-hoz
    a) A módosítás alapján az engedélyes bejelentését követően az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel során megállapított hiány a továbbiakban nem minősül szabálytalanságnak, ezáltal jövedéki bírság sem lesz alkalmazható miatta. Az engedélyes által önként, jogkövető magatartás keretében bejelentett készletfelvétel során a hatóság jelenlétében és a hatóság távollétében megállapított hiány ezáltal a gazdálkodók számára kedvező módon azonos jogszabályi megítélés alá fog esni. A módosítás eredményeként az engedélyes a megállapított hiány után az adót az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt követően önadózással tudja megállapítani és bevallani. A Jöt. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén feltárt hiány továbbra is szabálytalanságnak minősül és bírságolható marad.
    b) A módosítás alapján a 2710 12 41 KN-kód szerinti, nem közúti járművekben használt termék (kisgépekben használatos alkilát-benzin) maximum 5 liter/kilogrammos kiszerelésben nem minősül üzemanyagnak, ezáltal kiskereskedelmi forgalmazása jövedéki engedély nélkül végezhető.
    c) A módosítás rugalmasabbá, a gazdálkodói igényekhez jobban alkalmazkodóvá teszi az egyedi veszteségnorma-megállapítás törvényi szabályait. A módosítást megelőzően egyedi hatósági határozattal csak a veszteségnormák miniszteri rendeletben meghatározott mértékétől lehetett eltérni. A módosítás azonban emellett lehetővé teszi a miniszteri rendeletben meghatározottól eltérő tevékenységre (pl.: szűrés, kezelés, átfejtés) vagy termékre (pl.: elektronikus cigaretta, hevített termékek) is egyedi, azaz adott gazdálkodóra vonatkozó veszteségnorma hatósági megállapítását, sőt a rendeletbelitől eltérő elismert mennyiségű hiány vetítési alap meghatározását is indokolt, méréssel alátámasztott esetben. Utóbbira például akkor lehet szükség, ha a gazdálkodónál a tárgyidőszaki termék-előállítás és -feladás mennyisége jelentősebb mértékben eltér egymástól, ilyenkor a technológiából adódó veszteség vetítési alapjaként a miniszteri rendeletben meghatározott tárgyidőszakban feladott termékmennyiség helyett a tárgyidőszakban előállított termékmennyiség is meghatározhatóvá válik.
    d) Év közbeni, önkéntes gazdálkodói készletfelvétel esetén rugalmasság biztosítása, 3 napos eltérési lehetőség a tárgynaptól.
    e) A jövedéki engedélyes biztosítéka 1 millió forintra csökken, ha kizárólag 2710 12 41 KN-kód szerinti, nem közúti járművekben használt, maximum 5 liter/kilogrammos kiszerelésű termékekkel (kisgépekben használatos alkilát-benzin) kereskedik.
    f) A zárjegyek felhelyezésének optimalizálása érdekében megszűnik minden dohánygyártmány esetében a zárjegyek nyitáskori eltépődésére előírt kötelezettség.
    g) Magánfőzésnél a párlat adójegy helyett a magánfőzött párlat származási igazolás beszerzése intézhető választhatóan papír alapon vagy elektronikusan.
    h) Magánfőzésnél a párlat adójegy helyett a magánfőzött párlat származási igazolás beszerzése szükséges az előállításhoz.
    i) Magánfőzésnél a párlat adójegy helyett a magánfőzött párlat származási igazolás hiányához kapcsolódnak a jogkövetkezmények.
    j) A nem emberi fogyasztásra szolgáló termék gyártási eljárása során a gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő részlegesen denaturált alkohol-felhasználás is adómentessé válik az uniós szabályok változásával.
    k) A harmadik országban az uniós szabályok szerint teljesen denaturált alkohol is mentesül az adó alól az uniós denaturálási szabályok változásával.
    l) A párlat adójegy intézményének megszűnésével kapcsolatban a vonatkozó felhatalmazó rendelkezés korrekciója.
    m) Az magánfőzés adómentessé válását megelőzően előállított magánfőzött párlatokra továbbra is az előállításuk időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
    86. §-hoz
    a) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    b) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez kapcsolódó előzetes és változáshoz kapcsolódó nyilvántartásbavételi kötelezettség.
    c) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik egyes erjesztett alkoholos italok (gyümölcsbor, sör, palackos erjesztésű pezsgő) adómentes otthoni előállításának esetenkénti bejelentési kötelezettsége.
    d) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik a rekultivációs tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség.
    e) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik a vásáron vagy piacon, alkalmi rendezvényen és közterületen folytatott alkoholértékesítés esetén az állami adó- és vámhatóság felé történő külön bejelentési kötelezettség a kiskereskedők terheit csökkentve. Az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet alapján a vásárokról, piacokról közhiteles nyilvántartást vezetnek az önkormányzatok, amely az állami adó- és vámhatóság által is megismerhető, hozzáférhető, ezáltal a tevékenység ellenőrizhetősége bejelentés nélkül is megmarad. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kiskereskedelmi tevékenység bejelentésköteles, a bejelentések adatai a kormányrendelet 10/B. §-a alapján országos nyilvántartásba kerülnek, mely az adóhatóság számára is hozzáférhető.
    f) Az e) ponttal összefüggő módosítás.
    g) A c) ponttal összefüggő módosítás.
    h) A b) ponttal összefüggő módosítás.
    i) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    j) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    k) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    8. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
    87. §-hoz
    A Javaslat más rendelkezéseivel összefüggésben nem lép hatályba a 2018. évi LXXXII. törvény azon rendelkezése, amely 2021. január 1 -jétől szűkítené a munkaerő-kölcsönzések tekintetében azt a szolgáltatási kört, amely a fordított adózás hatálya alá tartozik.
    88. §-hoz
    Az előző §-hoz kapcsolódó technikai módosítás a hatályba nem lépő rendelkezésre tekintettel.
    9. A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítása
    89. §-hoz
    A Javaslat összehangolja az Áfa tv. ezen Javaslat keretében megvalósuló és már elfogadott módosításait, egységes hatályba lépés érdekében.
    90. §-hoz
    A Javaslat 89. §-ában foglaltak következtében szükségessé válik a hatályba léptető rendelkezés módosítása.
    III. Fejezet
    HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ
    10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    91. §-hoz
    Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap-komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér. A javaslat e rendelkezés normatartalmát veszi át, rögzítve a kapcsolt felek közti ügyleteknél a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét, ha az ügylet hatással van akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevételcsökkentő költségre, ráfordításra.
    A javaslat szerint a szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a Tao. törvény előírja e kötelezettséget. A javaslat szerint -összhangban a Tao törvénnyel - csak akkor lehetséges az adóalap csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. Ha az üzleti partner nem alanya a helyi iparűzési adónak (külföldi fél esetén vagy olyan belföldi vállalkozó esetén, amely csak olyan településen rendelkezik székhellyel vagy telephellyel, amelyik településen nincs bevezetve az iparűzési adó), akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy az iparűzési adónak megfelelő adóban, annak hiányában a társasági adóban vagy a társasági adónak megfelelő külföldi adóban veszi figyelembe ezt a korrekciót.
    A szokásos piaci ár miatti kiigazítás a javaslat szerint az egyes adóalap-komponensek korrekcióját jelenti főszabály szerint. Ebben az esetben az adóbevallásban ezt a korrekciót külön soron nem kell feltüntetni. Azonban a javaslat lehetővé teszi azt, hogy a korrekciók összevont hatása az adóbevallásban egyetlen soron jelenjen meg, az adóalap korrekciójaként.
    92. §-hoz
    Adminisztrációs szempontból mind az önkormányzati adóhatóságnak, mind az adózóknak nehézséget okoz az építőipari tevékenységet terhelő ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése, amely az eseti jellegű bejelentkezés, bevallás-benyújtás, adófizetés szigorú kötelezettségét, illetve 180 nap települési munkavégzés után a települési telephely keletkezését és annak bejelentését vonja maga után. Erre figyelemmel a javaslat a 30 napon túli építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségére vonatkozó hatályos szabályokat megszünteti. Ezzel egyidejűleg az adónemek számának csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele érdekében az ideiglenes iparűzési adókötelezettség Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő jogcíme is hatályát veszti. Így a javaslat értelmében az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnik.
    Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség megszűnésével összhangban, a Htv. belső koherenciájának megteremtése érdekében a javaslat módosítja a Htv. azon rendelkezését, amely - többek között - az ideiglenes iparűzési adókötelezettség okán fizetendő adó állandó jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő adóba való betudásáról, valamint a betudás arányáról rendelkezik. Az ideiglenes jellegű adó betudásáról való rendelkezésre ugyanis nincs szükség. A javaslat a hatályos szabályok szerinti adócsökkentési lehetőségeket fenntartja.
    93. §-hoz
    A Htv. hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzési adóalapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést. Ennek oka, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapítása és annak önellenőrzéssel való módosítása során a számviteli törvény és az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései is érvényesülnek. Ugyanakkor kérdésként merült fel a jogalkalmazás során, hogy számviteli hiba feltárása esetén mindenkor szükséges-e az önellenőrzés, illetve, hogy önellenőrzés esetén miképp kell a hiba feltárásával érintett adóév adóalapjának egyes elemeit számítani, miképp lehet kizárni a kétszeres adóztatást vagy az adóztatás elmaradását, különös tekintettel arra, hogy a számviteli törvény megkülönbözteti a jelentős összegű és a nem jelentős összegű számviteli hibát.
    Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a javaslat kiegészíti a helyi iparűzési adóalap megállapításának szabályait. A javaslat rögzíti, hogy amennyiben a vállalkozó a számvitelről szóló törvény szerinti jelentős vagy nem jelentős összegű hibára tekintettel önellenőrzést végzett, vagy az adóhatóság végzett ellenőrzést és a hiba a feltárása évében a helyi iparűzési adóalapjára is hatással volt, azaz a hiba feltárása adóévének adóalap-elemeinél (és nem csak a korábbi évekre vonatkozó önellenőrzésnél) is figyelembe kellene venni a hiba korrekcióját, mert azt a főkönyvi könyvelésben rögzítik, akkor az adóalap-elemeket ennek megfelelően kell számítani. Ezzel kizárható, hogy egyes tételeket a vállalkozó két adóévben is figyelembe vegyen a helyi iparűzési adóalap megállapítása során, azaz ne növelje vagy csökkentse kétszer az adóalapot.
    A javaslat szerinti normaszöveg feltételes módú megfogalmazása továbbra is lehetővé teszi, hogy az adózó döntése szerint a feltárt hiba hatását a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során vegye figyelembe, azaz ne térjen el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalap-elemek összegétől. Ebben az esetben nincs szükség továbbra sem önellenőrzésre.
    94. §-hoz
    A javaslat értelmében módosul és egyúttal az adózók számára egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallási rendje azáltal, hogy az adóalanyok a jövőben nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat. Az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs kötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál. Fontos összefüggés, hogy a bevallás-benyújtás/fogadás központosítása az önkormányzatok bevételi érdekeit semmilyen szempontból nem érinti, helyi adóról lévén szó a helyi iparűzési adóból származó bevétel továbbra is teljes egészében önkormányzati bevétel marad, az adót az önkormányzat számlájára kell fizetni.
    Mindazonáltal a javaslat nem változtat azon, hogy az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az illetékes önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.
    95. §-hoz
    Az önkormányzati adóztatásban használt bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési (változásbejelentési) nyomtatványok formáját és adattartalmát, továbbá az önkormányzati adóhatóságok adatszolgáltatását, illetve a nyilvántartási, adatkezelési, elszámolási rendet jelenleg több miniszteri rendelet szabályozza. Ugyanakkor - az önkormányzati ASP rendszer működésére is tekintettel, valamint az átlátható jogi szabályozás kialakítása érdekében meghirdetett deregulációs célkitűzésekre figyelemmel - mindez nem igényel jogszabályi szintű szabályozást. Nincs szükség tehát az ezen tárgykörökről szóló nagy terjedelmű miniszteri rendeletek hatályban tartására, ezért a javaslat megteremti az érdemi deregulálás (a joganyag jelentős csökkentésének) lehetőségét.
    Erre tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi a vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket, azaz a Htv. 46. §-át.
    A javaslat ugyanakkor - a Htv.-be illesztendő 42/I. §-sal - gondoskodik arról, hogy a bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványok továbbra se legyenek széttartóak, önkormányzatonként különbözőek. Ezért e nyomtatványokat 2021-től az adópolitikáért felelős miniszter honlapján lehet fellelni.
    96. §-hoz
    A javaslat - az adóadminisztráció csökkentése érdekében - megszünteti az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettséget. Fennmarad ugyanakkor az a Htv-beli rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre. A javaslat annyiban tér el a hatályos törvényszövegtől, hogy a Htv. ezt a rendelkezést nem az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályozásnál, hanem a telephelyfogalmában rögzítené.
    A rendelkezés alkalmazása során a 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve. A szabályozás szóhasználata azonban fölöslegessé tette a hatályos szabályozásában található "folyamatosan vagy megszakításokkal végzett" kitétel alkalmazását, hiszen ez az időtartam számításának rögzített szabályaiból is következik. Ezért e kitétel - a normavilágosság elvére is figyelemmel - a módosított szövegben már nem szerepel.
    97. §-hoz
    A javaslat a Htv. mellékletét is módosítja két ponton.
    1. A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóalap-megosztás ún. eszközérték alapú megosztási módszere alapján a gépjárműveket annál a telephely szerinti településnél kell figyelembe venni, ahol azokat jellemzően tárolják. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy egyes gépjármű bérbeadók, lízingbe adók az adót nem működtető településen létrehozott székhelyükhöz vagy telephelyükhöz rendelik eszközértékként a bérbe adott, lízingbe adott gépkocsikat, mondván e telephelyen történik a bérbe adott, lízingbe adott járművek úgymond tárolása.
    A javaslat értelmében - az adókikerülést kizárandó - módosul a Htv. iparűzési adóalapmegosztást szabályozó melléklete. A javaslat szerinti módosítás 2021 -től azt fogja rögzíteni, hogy a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalap-megosztásnál e gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni.
    2. Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség megszüntetése miatt szükséges az építőipari tevékenységet végző vállalkozóra vonatkozó speciális megosztási szabály terminológiai módosítása.
    98. §-hoz
    A javaslat az ideiglenes jellegű tevékenység utáni iparűzési adókötelezettség megszüntetése miatt szükséges szövegcserés módosításokat fogalmazza meg, valamint egy szövegpontosítást irányoz elő.
    99. §-hoz
    1-9. és 11. pontokhoz: Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnésével összhangban, a Htv. belső koherenciájának megteremtése érdekében a javaslat hatályon kívül helyezi a Htv. azon rendelkezéseit, amely az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szabályait rögzítik. Emellett ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnésére tekintettel szükségtelenné válik az "állandó jellegű" helyi iparűzési adó megkülönböztetése, így a javaslat hatályon kívül helyezi az erre utaló jelzőket is.
    10. és 1 2. pontokhoz: A javaslat az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása, kezelése, elszámolása, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárása szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés [Htv. 46. §-a] hatályon kívül helyezését is megfogalmazza, tekintettel arra, hogy az eljárásrend kialakítása nem igényel rendeleti szabályozást.
    A rendeleti szintű szabályozás hatályon kívül helyezésének pedig egyenes következménye azon Htv-beli rendelkezés [Htv. 42/C. §] hatályon kívül helyezése, illetve a javaslattal újonnan beiktatandó 42/I. §-ban újrafogalmazása, amely lehetővé teszi az adóalany számára bizonyos esetekben az adóbevallás papíralapon történő benyújtását.
    11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    100. §-hoz
    A Gjt. jelenleg hatályos 9. §-a értelmében a belföldi gépjárművek adója esetében az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. A Gjt. ezen szakasza rendezi gépjárműadó kapcsán a hatásköri szabályok mellett az egyes önkormányzatok illetékességére vonatkozó szabályokat is.
    A javaslat szerint az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el. Erre figyelemmel a Gjt.-nek az ezen adónemben eljárni jogosult adóhatóságra vonatkozó rendelkezése, azaz a Gjt. 9. §-a úgy módosul, hogy az eljáró adóhatóság az adótárgy gépjármű üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa szerint illetékes önkormányzati adóhatóság helyett az állami adó- és vámhatóság.
    101. §-hoz
    A Gjt. hatályos 9/A. §-a azt rögzíti, hogy az önkormányzati adóhatóságnak az adóalanyt megillető éves adómentességről nem kell határozatot hoznia, elegendő e tényt csupán a saját nyilvántartásában rögzítenie.
    A gépjárműadóztatási jogkör állami adóhatósághoz telepítése kapcsán indokolt a Gjt. ezen szakaszának olyan tartalmú módosítása a javaslat szerint, mely ugyanezt a normatartalmat rögzíti a gépjárműadóztatási feladatot átvevő állami adó- és vámhatóság feladatellátására is.
    102. §-hoz
    A javaslat célja a gépjármű-adóztatási feladatok áttelepítésével az önkormányzatok adóztatási költségének csökkentése. Mivel a 2021. évi költségvetési törvény értelmében az önkormányzatok csak a 2021. évtől esnek el a gépjárműadó-bevételtől, így indokolt, hogy az adóhatósági jogkörük is csak 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadókötelezettség kapcsán szűnjön meg.
    Mindezekre figyelemmel a javaslat egy, a Gjt-be 19/C. §-ként beépülő átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság adóhatósági jogkörét megteremtő Gjt-be beépülő hatásköri szabály (a Gjt. 2021. január 1-jétől hatályos 9. §-a) csak a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán él, azaz az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el.
    Erre ráerősítendő, utalva az Art-nak az önkormányzati adóhatóságot a gépjárműadóban adómegállapítási joggal felruházó 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdésére is, külön szabály rendelkezik arról, hogy a 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadóügyekben (2020. december 31 -ig terjedő időszak adókötelezettségének megállapítása, ezen időszak adójának beszedése, végrehajtása, erre az időszakra vonatkozó ellenőrzés és szankciók megállapítása) az adóhatósági feladatokat a Gjt. 2020. december 31 -ig hatályos szövege alapján továbbra is az illetékes önkormányzati adóhatóság látja el. Ezzel összhangban a 2021. évi költségvetési törvény értelmében a 2020. december 31 -ig terjedő időszakra vonatkozó szankciókból (bírság, pótlék) származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.
    A javaslat mindemellett megfogalmazza azt is, hogy az önkormányzati adóhatóság is élhet a gépjármű forgalomból való kivonására vonatkozó kezdeményezés lehetőségével, ha az adótartozás az egy évi adótételt meghaladja, feltéve, hogy a fizetési kötelezettség 2020. december 31-ig keletkezett (az állami adóhatóság a 2021-től keletkező egy évi gépjárműadótartozás esetén kezdeményezheti a gépjármű forgalomból való kivonását).
    A javaslat rendelkezik arról is, hogy ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra valamely jogcímen az adózó felé az általa korábban már megfizetett gépjárműadó összegét vissza kell téríteni, az önkormányzat az adózónak visszatérített összeg azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, - a kincstár útján - visszaigényelje.
    A javaslat azt is megfogalmazza, hogy az önkormányzati adóhatóságnak át kell adnia azokat az adatokat az állami adóhatóság számára, amelyek alapján az állami adóhatóság - adózói adatbejelentés nélkül - megállapíthatja a gépjármű mentességét, feltéve, hogy az adóalany személye nem változik 2021. január 1-jétől.
    103. §-hoz
    A gépjárműadóztatási jogkör állami adóhatósághoz telepítése miatt a javaslat a Gjt. adóhatóságra utaló rendelkezéseiben az önkormányzati adóhatóság kifejezést állami adó- és vámhatóságra cseréli. A javaslat továbbá az adóhatóságra vonatkozó fogalmi rendszert a Gjt-n belül egységesíti, azaz a Gjt. keretén belül szabályozott gépjárműadó és cégautóadó egyes rendelkezéseinél adóhatóságként egységesen az állami adó- és vámhatóságot nevesíti. Ezen túlmenően a javaslat szövegpontosítást is megfogalmaz.
    104. §-hoz
    Figyelemmel arra, hogy a javaslat szerint a cégautóadó mellett a belföldi gépjárműadóban is az állami adóhatóság lesz az eljáró hatóság, így a javaslat a cégautóadóban alkalmazandó gépjárműadó-betudást rendező szabályban az önkormányzati adóhatóság adómegállapító jogára utaló szövegrészt hatályon kívül helyezi.
    IV. Fejezet
    EGYES ÁGAZATI ADÓK
    12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításához
    105. §-hoz
    A javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön. A kedvezmény 5 év alatt egyenlő részletekben vehető igénybe bankadó terhére.
    106. §-hoz
    Jogtechnikai módosítás, elcsúszott hivatkozás javítása.
    13. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosításához
    107. §-hoz
    Az (1) bekezdéshez: Az éttermi szolgáltatást, valamint 2020. január 1-jétől a szálláshelyszolgáltatást 5%-os áfa és 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás terheli akkor is, ha ezen szolgáltatásokat például utazásközvetítő nyújtja saját nevében, más javára, azaz közvetített szolgáltatásként, de nem az árrés adózás szabályai szerint. Ez azt eredményezi, hogy e szolgáltatást kétszer is terheli hozzájárulási kötelezettség, egyszer a tényleges nyújtójánál, másodszor pedig a szolgáltatást közvetítőnél. A halmozódás kizárása érdekében a javaslat kiemeli a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül azokat az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatásokat, amelyeket az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatásként - de nem az árrés adózás szabályi szerint - nyújtanak.
    A (2) bekezdéshez: A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke. A javaslat akként rendezi a külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték forintra történő átszámítását, hogy utalást tesz az Áfa törvény átváltásra, alkalmazandó árfolyamra vonatkozó szabályaira.
    14. Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény módosításához
    108. §-hoz
    A járványügyi különadóval kapcsolatos módosításokkal összefüggő jogtechnikai módosítási javaslat.
    V. Fejezet
    ILLETÉKEK
    15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    109. §-hoz
    Az ügyfelek fizetési, továbbá az első fokú közigazgatási hatósági ügyek intézésében részt vevő hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, ezáltal a versenyképesség növelése érdekében - egyes okmányok, valamint az adó- és értékbizonyítvány illetékének kivételével -megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. A javaslat értelmében ezen eljárások nem esnek a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá.
    A változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, vagyis változatlan a szabályozás atekintetben, hogy egyes specifikus első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz továbbra is kapcsolódhat igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség, kivéve a javaslat szerint az Itv-be épülő 2. számú melléklet szerinti eljárásokat. Az illetéktörvény módosuló rendelkezései nyomán tehát a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá a 1. melléklet szerinti elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások és a jogorvoslati eljárások esnek. Az említett eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok.
    A változtatás hatásaképpen nemcsak az adminisztrációs teher, hanem az ügyfelek illetékterhe is csökken, hiszen azon eljárások után, amelyeket külön igazgatási szolgáltatási díjfizetés nem terhel (például a jegyző által kiállított egyes igazolások esetén), nem kell a 3000 forint összegű - általános tételű - eljárási illetéket megfizetni.
    Fontos összefüggés továbbá, hogy a jelenleg tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, valamint ezen eljárások jogorvoslata után továbbra sem kell illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ezen eljárásokat a javaslat szerint az Itv-be épülő 2. számú melléklet rögzíti.
    110. §-hoz
    A javaslat szerint az első fokú közigazgatási hatósági eljárások - az 1. mellékletben nevesített eljárások kivételével - 2021. január 1-jétől nem esnek a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá. Ezért első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó általános tételű illetéket 2021-től nem kell fizetni. Tekintettel azonban arra, hogy számos jogszabály hivatkozik az ún. általános tételű eljárási illetékre, mint fogalomra, a javaslat e jogintézményt fenntartja, azzal, hogy az összeg változatlan marad.
    111. §-hoz
    Az 1. ponthoz: Annak érdekében, hogy a 2. melléklet szerinti eljárásokat közteherfizetési kötelezettség nélkül lehessen kezdeményezni, a javaslat rögzíti, hogy ezen eljárások után igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget sem lehet megállapítani.
    A 2. ponthoz: Az Itv. 73. § (2) bekezdés c) pontja egy már hatályát vesztett jogszabályra, a kormányablakokról szóló kormányrendeletre utal. Az említett rendelet hatályon kívül helyezésére tekintettel indokolt a hatályos - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló - kormányrendeletre történő utalás megjelenítése az illetéktörvényben.
    112.§-hoz
    A javaslat az illetéktörvényt két melléklettel egészíti ki, és ezzel egyidejűleg a speciális illetéktételeket tartalmazó Itv. Melléklet hatályát veszti. A javaslat szerinti 1. melléklet a közigazgatási hatósági eljárási illetékköteles eljárásokat rögzíti, a 2. melléklet pedig azokat az eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat sorolja fel, amelyek kezdeményezésekor az ügyfeleknek nem keletkezik közteher- (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj, költségtérítés stb.) fizetési kötelezettsége. A kedvező rendelkezés, amely a 2. melléklet szerinti eljárásokat kivonja a közteherfizetési kötelezettség alól, az eljárás egészében (így a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésekor is) érvényesül.
    113. §-hoz
    Az eljárási illetékszabályozás átalakításával összefüggésben az illetéktörvény belső koherenciájának megteremtése érdekében a javaslat egyes illetékszabályokat hatályon kívül helyez. Ez a szakasz ezen rendelkezéseket rögzíti.
    VI. Fejezet
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    114. §-hoz
    A Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagjait érintő, egyértelműsítő rendelkezés.
    VII. Fejezet
    ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
    17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
    115. §-hoz
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljárás hazai eljárási szabályozásának módosítása indokolja a vonatkozó új értelmező rendelkezések beiktatását.
    116. §-hoz
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljárás hazai eljárási szabályozásának módosítását indokolja, hogy az egyéb jogi alapokon indítható nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárásokhoz, így az európai uniós és az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljáráshoz kapcsolódó hazai eljárási szabályok korábban már módosításra kerültek, amelyekre tekintettel került kialakításra a szabályozás.
    117. §-hoz
    Az adótervezési konstrukcióról adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő a konstrukció általa ismert részletéről köteles adatot szolgáltatni, és ha a konstrukcióban több adótervezésben közreműködő is érintett, akkor valamennyi közreműködőt terheli az adatszolgáltatási kötelezettség arra a részre, amelyet más még nem jelentett. Ebből kifolyólag egy konstrukcióról a teljes képet több adatszolgáltatásból lehet összeállítani.
    Az átültető jogszabályban ugyanakkor nem szerepelt a DAC6 irányelv végrehajtásáról szóló 2019/532/EU rendelet preambulumának (3) bekezdésében rögzített azon megoldás, amely rögzíti, hogy ha egynél több közvetítő vagy érintett adózó köteles információt szolgáltatni, ugyanazon konstrukció minden ügyleténél egyetlen hivatkozási számnak kell szerepelnie annak érdekében, hogy ezek az ügyletek a központi adattárban egyetlen konstrukcióhoz legyenek köthetők.
    A Bizottság által kibocsátott formanyomtatvány szerint a hivatkozási számot az az adóhatóság adja ki, amelyhez az adott konstrukcióval kapcsolatos első adatszolgáltatás beérkezik az első adatszolgáltatótól. Az adóhatóság közli a hivatkozási számot az első adatszolgáltatóval, majd az adatszolgáltató feladata lenne azt közölni a többi, ugyan arra a konstrukcióra vonatkozóan adatszolgáltatásra köteles közvetítővel, adózóval.
    Annak biztosítása érdekében, hogy az adatszolgáltató a kapott hivatkozási számot továbbítsa az általa ismert többi érintett adatszolgáltató felé, ezt a kötelezettséget elő kell írni az átültetést elvégző jogszabályban, mivel jelenleg ez a megosztási kötelezettség kizárólag a végrehajtási rendelet preambulumának (3) bekezdéséből vezethető le.
    118. §-hoz
    Az adatszolgáltatási kötelezettség három esetben szállhat át az érintett adózóra:
    1. amikor az adótervezésben közreműködő nem uniós személy (semmilyen módon nincs uniós illetősége);
    2. amikor nincs adótervezésben közreműködő, de van adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó konstrukció;
    3. amikor a közreműködő áthárítja az adatszolgáltatást az adózóra, arra hivatkozással, hogy üzleti titkot sértene az adatszolgáltatással, és erről értesíti az adózót.
    Az első két esetben kevésbé szabályozható a konstrukció adóhatóság által kibocsátott egyedi hivatkozási számának megosztása, azonban a harmadik esetben ez megvalósítható. bekezdésének a módosító rendelkezések szerinti beiktatásával.
    119. §-hoz
    A módosítási tervezet az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatainak jogszabályi felsorolása közé beiktatja a címet is annak érdekében, hogy az azonosításra minél szélesebb körű és pontosabb adatok alapján kerüljön sor.
    120. §-hoz
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljáráshoz kapcsolódó módosított hazai eljárási szabályokat a Módosító törvény hatályba lépését követően benyújtott panaszok tekintetében indokolt alkalmazni.
    121. §-hoz
    A rendelkezés az Aktv. jogharmonizációs záradékát tartalmazza. Mivel az Aktv. ilyen irányú módosítását tartalmazó, Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényt (Módtv.) a magyar Országgyűlés az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való publikációja előtt fogadta el, az irányelv publikációja után szükségessé vált az ismertté vált jogszabálynak az Aktv., valamint a Módtv. jogharmonizációs záradékában való feltüntetése.
    18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    122. §-hoz
    Az Európai Uniós harmonizált, 2021. július 1-jén hatályba lépő, elektronikus kereskedelmet szabályozó rendelkezései okán szükséges módosítani az Áfa törvényt, ezzel párhuzamosan pedig az Art. szabályait is.
    123. §-hoz
    Az általános szabályoktól kedvezőbb eltérés engedélyezésére csak akkor van lehetőség, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre nézve az adózó a kedvező eltérést kérelmezi. Az Art. alapján vannak olyan - többek között - a levont jellegű kötelezettségek, amelyek tekintetében fizetési könnyítés eleve nem engedélyezhető. Az adózók ezt a tilalmat ismerik, így a kérelmük jellemzően nem is terjed ki az ilyen típusú tartozásokra, ugyanakkor az Art. 11. § (2) bekezdésének szó szerinti értelmezése ahhoz vezethet, hogy a fizetési kedvezmény iránti kérelem az ilyen tartozásra is terjedjen ki, még akkor is, ha a beadványt e tekintetben mindenképpen el kell utasítani. Ennek megoldásaként a módosítás a fizetési kedvezményi eljárást kivételként határozza meg a jövőben.
    124. §-hoz
    A gépjárműadóval kapcsolatos kivetési feladatok állami adó- és vámhatósághoz telepítése okán a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása módosul, amelyet szükséges a törvényben rendezni.
    125. §-hoz
    A gépjárműadóval kapcsolatos kivetési feladatok állami adó- és vámhatósághoz telepítése okán szükséges módosítás. A hatásköri változás előtt az állami adó- és vámhatóság is egyike volt az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról szóló, önkormányzati adóhatóság részére történő adatszolgáltatásra kötelezetteknek. A hatásköri változás alapján azonban már az állami adó-és vámhatóságnak lesz szükséges ezekre az adatokra a közúti közlekedési nyilvántartási szerv irányából.
    126. §-hoz
    Az egyedi felmentési kérelmek számának csökkentése érdekében szükséges az Art 124. § (6) bekezdésének olyan irányú módosítása, hogy az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság által tulajdonolt gazdasági társasággal is köthessenek -miniszteri felmentés nélkül - szerződést az adóhatóságok. Az intézkedés jelentős mértékben csökkenti az adóhatóságok, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium bürokratikus terheit.
    127. §-hoz
    2018. január 1-jétől - az Ákr-hez hasonlóan - az Art. is tartalmazza, hogy a hatósági bizonyítvány visszavonásáról az adóhatóságnak értesítenie kell azt a hatóságot és egyéb szervet is, amelynek az eljárásában a hatósági bizonyítványt felhasználták. Ennek a szabálynak a végrehajthatóságához 2019. január 1-jétől bekerült a törvénybe az is, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek tartalmaznia kell a felhasználás célját, aminek pontosítása szükséges a jogértelmezést segítően. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a hatósági bizonyítvány felhasználója csak az adózótól eltérő más személy, szervezet lehet. Mivel a hatósági bizonyítványt nem csak visszavonni kell, hanem módosításra is sor kerülhet, ehhez kapcsolódóan szintén indokolt lehet az értesítési kötelezettség. Mindezekre tekintettel az adott normaszöveg pontosítása indokolt. A rendelkezés megteremti azt a törvényi kötelezettséget, hogy a hatósági bizonyítvány visszavonása mellett annak módosításáról (ideértve a kiegészítést, kijavítást is) is kapjon értesítést az a személy, akinek eljárásában az adott hatósági bizonyítványt felhasználták, valamint a rendelkezés kiterjeszti az értesítési kötelezettséget a hatóságok és egyéb szervek, szervezetek mellett a természetes személyek részére is.
    128. §-hoz
    A módosítás eredményeként az állami adó-és vámhatóság bejelentés, bevallás alapján hatósági adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg a belföldi gépjárművek adóját.
    129. §-hoz
    Azon csoportos adóalanyok esetében, amelyek tevékenysége során szükséges új leányvállalatok alapítása, nem célszerű az egész csoport megbízható adózói minősítését elvenni, arra tekintettel, hogy a csoport létszáma egy olyan társasággal bővül, amely nem minősül megbízható adózónak pusztán azért, mert új alapítás okán nem tudja teljesíteni az előírt több éves működést. Ilyen esetben tehát ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, bár ő maga nem minősül megbízható adózónak, a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a csoportba egy nem új alapítású, hanem egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, mert ebben az esetben a főszabály érvényesül, amely szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.
    A veszélyhelyzeti állapotot követő időszakot rendező törvény csak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés tekintetében rendelkezik arról, hogy a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárást. Figyelemmel azonban arra, hogy ezt utólag nem lehet orvosolni, indokolt, hogy a törvényi szabályozás végleg figyelmen kívül hagyni rendelje ezt a körülményt.
    130. §-hoz
    A hatályos szabályozás szerint csak ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetében irányadó az az előírás, amely szerint, ha két egymás követő mulasztás között több mint két év eltelt, már nem beszélhetünk ismételt mulasztásról. Ezt a szabályt indokolt alkalmazni az egyéb, szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése tekintetében is
    131. §-hoz
    A módosítás célja, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába csak olyan szakértők kerülhessenek be, akik naprakész tudással rendelkeznek. A továbbképzési kötelezettség előírásával a nyilvántartásba csak az aktuális jogszabályok és jogszabályváltozások, illetve egyéb előírások megismerését követően kérhetik a szakemberek a nyilvántartásba vételüket.
    132. §-hoz
    A rendelkezés célja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők továbbképzési kötelezettségeinek egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele. A javaslat szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítésről az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők helyett a jövőben a továbbképző szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek.
    133. §-hoz
    Az adóalany a bevallás tervezet szükséges módosításokat követő elfogadásával is eleget tehet áfa bevallási kötelezettségének. A bevallás-tervezet módosításával dönthet a rá áthárított áfa levonásáról is. A NAV 2021. júliusi adatai alapján készíti el először a tervezetet. A tervezet használata opcionális a vállalkozás számára.
    134. §-hoz
    Az átmeneti rendelkezések első csoportja a gépjárműadó állami adó- és vámhatóság általi kivetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást szabályoz, míg a második csokor a kezdő vállalkozások hosszabb mentorálási időszakához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
    A javaslat annak megfelelően rendelkezik a gépjármű adóztatást érintő hatásköri változáshoz kapcsolódó átmeneti szabályokról, hogy az állami adó- és vámhatóság adóhatósági jogkörét megteremtő Gjt-be beépülő hatásköri szabály (a Gjt. 2021. január 1-jétől hatályos 9. §-a) csak a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán él, azaz az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el.
    135. §-hoz
    A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés meghatározza a 2021. június 30-ig hatályos szabályok alkalmazási körét.
    136. §-hoz
    Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelést szolgáló rendelkezés.
    137. §-hoz
    Az 1. pont szerinti módosítás indoka, hogy ezt megelőzően az Art. 2. számú melléklet, II. fejezetének B) alcíme tartalmazta az önkormányzati adóhatósághoz benyújtandó adatbejelentés, adóbevallás időpontjait, különösen a- belföldi gépjárművek adójára vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a belföldi gépjárművek adójára vonatkozó adatbejelentés és bevallás már nem az önkormányzati adóhatósághoz tartozik, így ezen rendelkezések az Art. 2. számú mellékletének önálló alcímébe kerülnek megállapításra. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerinti új mentességekről kizárólag az adózó bejelentéséből értesülhet az állami adó- és vámhatóság. Az adózók bejelentési kötelezettsége csak azon esetekben szükséges, amelyekben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából a mentességre való jogosultság ténye nem állapítható meg.
    A 2. pont szerinti módosítás a gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükségessé módosítás. Az Art. 3. számú melléklet II. fejezet B) pontjában foglalt, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések, belföldi gépjárművek adója elnevezésű rendelkezésre áthelyezésre kerültek ugyanezen melléklet I. fejezete alá, mivel a belföldi gépjárművek adója a módosítást követően már az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetésekhez tartozik.
    138. §-hoz
    Szövegcserés módosítások
    1. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges szövegcserés módosítás.
    2. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges szövegcserés módosítás.
    3. A kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.
    4. A rendelkezés célja annak az indokolatlan különbségtételnek a megszüntetése, amely szerit a jogszabály csak az áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a fizetési könnyítés engedélyezéséből. A tao. törvény szerinti csoportos adóalanyok esetében is elkülönül a tagok vagyona, így az fedezetet nyújthat a tartozás megfizetésére.
    5. A kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést.
    6. A kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.
    7. Az adózó terhére az adóhatósági ellenőrzés eredményeként megállapított adókülönbözet adóhiánykénti minősítésekor nem vehető figyelembe azon túlfizetés összege, amelyről az adózó önellenőrzésében (amelyben kötelezettség-csökkenést vallott) rendelkezett (kiutalását, átvezetését kérte), és az ellenőrzés akadályozta meg abban, hogy ezen összeget az érintett adónemről elvonja, ugyanis annak során megállapítást nyert, hogy a szóban forgó összeget az adózó jogosulatlanul kérte elvonni a költségvetésből.
    8. Az előzetes továbbképzési kötelezettség előírásával összefüggő technikai jellegű pontosítások.
    9. Az előzetes továbbképzési kötelezettség előírásával összefüggő technikai jellegű pontosítások.
    10. A továbbképzés teljesítése alóli kimentési lehetőséghez kapcsolódó technikai jellegű pontosítások.
    11. Kezdő vállalkozások támogatási időszakának 6 hónapról 12 hónapra emelése. Mivel a regisztrált mentoráltak többsége egyéni vállalkozó, az erre az adózói körre vonatkozó speciális szabályokra figyelemmel indokolt a kezdő vállalkozások támogatása (mentorálása) keretében nyújtott szolgáltatás jelenlegi 6 hónapos időtartamának 1 évre történő emelése.
    139. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések:
    1. A személyi jövedelemadó bevallási tervezettel összefüggő technikai módosítás.
    2. Az elektronikus kereskedelem súlya a gazdaságban egyre inkább növekszik, ugyanakkor a hatályos áfa szabályok nem minden esetben alkalmasak az újonnan felmerülő üzleti modellek megfelelő kezelésére. A felmerülő kérdések megoldására született meg a hozzáadottérték-adóra vonatkozó irányelv módosítása. Az új szabályok eredményeképpen erőteljesebben érvényesíthető az az elv, hogy az adóztatás a fogyasztás tagállamában történjen, a vállalkozások egyenlő bánásmódban részesüljenek a versenysemlegességi elv alapján, valamint egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet. A jogharmonizációs kötelezettség keretétben indokolt új előírások az Áfa törvényben jelennek meg 2020. július 1-jétől, amellyel összefüggésben indokolt az Art-ban a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezése.
    3. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    4. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    5. Mivel az adóbírság az annak kiszabására irányadó általános szabályok szerint nem lehet mérlegelés tárgya, hanem annak mértékét a törvény határozza meg, a megbízható adózók esetében is indokolt a megállapítható adóbírság mértékét meghatározni az adóbírság felső határa helyett.
    6. Jogtechnikai pontosítás, mivel az Art. 161. § (1) bekezdése eddig olyan ellenőrzéstípust tartalmazott (utólagos ellenőrzés), melyet sem az Art., sem az Air, sem az Adóig. vhr. nem nevesít, a jogszabályok e tekintetben 2018. január 1-jétől az adóellenőrzés kifejezést használják. Mivel azonban jogkövetési vizsgálat során is felmerülhet a mulasztási bírság kiszabása, a tágabb, adóellenőrzést és jogkövetési vizsgálatot is magába foglaló ellenőrzés fordulat megjelenítése indokolt az előírásban.
    7. A tartós feltételes adómegállapítás kivezetésével összefüggő technikai módosítás.
    8. A tartós feltételes adómegállapítás kivezetésével összefüggő technikai módosítás.
    9. A tartós feltételes adómegállapítás egyfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiüresedett, másfelől - az európai bírósági gyakorlatra is figyelemmel - tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért hatályon kívül helyezésre kerül a szabályozás.
    10. A tartós feltételes adómegállapítás kivezetésével összefüggő technikai módosítás.
    11. Szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek kapcsán a nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség ismételt megszegése esetében kiszabott bírságra vonatkozó módosítás. A hatályon kívül helyezett szövegrészt új bekezdésként fog szerepelni a jövőben annak érdekében, hogy ne csak a 230. § (2) bekezdése szerinti esetkörre vonatkozzon.
    12. A javaslat hatályon kívüli helyezi, hogy a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltja annak a természetes személynek, aki a szakmai továbbképzés teljesítéséről szóló bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget.
    13. A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésről az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők helyett a jövőben a továbbképző szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk. A javaslat hatályon kívül helyezi a szakértői nyilvántartás adattartalmából a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének a bejelentését.
    14. Az önkormányzati ASP rendszer működésére is tekintettel, valamint az átlátható jogi szabályozás kialakítása érdekében meghirdetett deregulációs célkitűzésekre figyelemmel az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalma nem igényel jogszabályi szintű szabályozást, így nincs szükség az ezen tárgykörökről szóló nagy terjedelmű miniszteri rendeletek hatályban tartására, így a felhatalmazó rendelkezés kivezethető.
    15. A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó technikai módosítás.
    16. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    17. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    18. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    19. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    140. §-hoz
    Azokban az adóhatósági eljárásokban, ahol elő van írva a kötelező szakmai képviselet, indokolt lehetővé tenni, hogy az adózó saját ügyében ne kizárólag a megfelelő képesítéssel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője járhasson el, hanem a megfelelő képesítéssel rendelkező (jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül) foglalkoztatott is.
    141. §-hoz
    A hirdetményi közlés szabályainak bővítése szükséges annak érdekében, hogy kezelhetővé váljanak azok az esetek, amikor az adózó ismeretlen, így esetében csak a hirdetményi közlés merülhet fel.
    142. §-hoz
    Az adózói kifogás jogintézményére vonatkozó szabály pontosításával megszűnik a nyelvtani, valamint jogalkotói és jogalkalmazói értelmezések között feszülő bizonytalanság. A módosítást követően egyértelművé válik, hogy a kifogás benyújtására az adózó által számolt ellenőrzési határidő leteltét követően van lehetőség, valamint a felettes szerv által az ellenőrzési határidő meghosszabbítására is csak abban az esetben van lehetőség, ha az eredeti, törvényben foglalt határidő még nem járt le, valamint figyelembe kell venni az ellenőrzések esetében irányadó objektív határidőket is.
    143. §-hoz
    Nem indokolt a fellebbezőhöz képest kedvezőbb elbánásban részesíteni a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet benyújtó adózót. Ennek jegyében, a módosítás alapján a fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet - semmisségi okon kívül - olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.
    144. §-hoz
    A hatályos szabályozás szerint, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat véglegessé válásától, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb tizennyolc hónapon belül hozható meg. A jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a 18 hónapra megnövelt határidő sem elegendő minden esetben arra, hogy a súlyosítási tilalom beálltáig érdemi, végleges megállapítással eredményesen záruljon le a hatósági eljárás. A módosítás, amely szerint a felettes szerv által elrendelt új eljárásra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom, a felettes szerv által elrendelt új eljárások lefolytatásának eredményességét javíthatja.
    A 2. pont szerinti módosítás az adóigazgatási eljárásban alkalmazni rendeli az Eüsztv. 15. § (5) bekezdését is, ezáltal biztosítja, hogy az adóigazgatási eljárásban is alkalmazni lehessen azt az Eüsztv. szerinti előírást, amely szerint, ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóságok az adózók jogkövető magatartásának elősegítése érdekében célzottabb, és az ügyfélkapus, cégkapus elérhetőségtől közvetlenebb úton tudják megszólítani az adózókat.
    145. §-hoz
    Nyelvhelyességi jellegű szövegcserés módosítás.
    20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    146. §-hoz
    A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ebből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy az adós a 14. napon értesül a végrehajtási intézkedésről, így csak egy napja marad a végrehajtási kifogás előterjesztésére, és ha ezt elmulasztja, igazolási kérelemmel sem élhet. A jogszabály módosítás a jogalkalmazásban felmerülő nehézségekre is figyelemmel, a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti. Ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is, amely szerint a kérelmező a határidő túllépését kimentheti, ha a végrehajtási kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.
    147. §-hoz
    A hatályos szabályozás alapján a végrehajtási eljárást folytató megyei igazgatóság illetékességi területén kívül fellelhető vagyontárgyak esetében a helyszíni cselekmény foganatosítására az a megyei igazgatóság is jogosult, amelynek illetékességi területén a vagyontárgy található. A módosítás lehetővé teszi, hogy a megkeresett adóhatóság teljeskörűen lefolytassa a végrehajtási eljárást a megkereséssel érintett vagyontárgy tekintetében. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy azon adóhatóság intézkedjen az ingóságok értékesítése felől, aki azt lefoglalta. Ingatlanok esetében értékesítési eljárásokat hatékonyabbá teszi, ha azt a nagyobb helyismerettel rendelkező, az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság foganatosítja.
    148. §-hoz
    A megkeresésre folytatott eljárások esetében is lehetőség van a fizetési felszólítás kiküldésére, erre a gyakorlatban lényegében nem kerülhet sor. Ennek oka, hogy a fizetési felszólításban meg kellene jelölni azt a számlaszámot, amelyre a kötelezett a befizetést teljesítheti (ez az adók esetében az adott adónem számlaszáma, amelyet az adóhatóság kezel), ugyanakkor -mivel a behajtást kérő hatóság számlája erre nem szolgálhat, miközben az adóhatósági letéti számlák csak végrehajtási eljárásban befolyt összegek fogadására alkalmazhatóak - nincs
    olyan számla, amelyet a fizetési felszólításban meg lehetne jelölni a kötelezettség teljesítésére. A módosítás alapján a behajtási megkeresések esetében is lehet majd az adóhatósági letéti számlára fizetni a tartozást, ami által a törvény felosztási szabályai is alkalmazhatóak lesznek.
    149. §-hoz
    Az adóhatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvény által védett titok (védett adat) és az adótitok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen, így tehát főszabályként nem szolgáltatható adat - az adóstól és a behajtást kérőtől eltérő - harmadik személy részére. A behajtást kérő hatóság adhat tájékoztatást és engedhet iratbetekintést a behajtásban harmadik személynek minősülő, az alap ügyben ügyfél részére az Ákr. általános szabályai szerint. A módosító javaslat adminisztráció csökkentő céllal megteremti annak a lehetőségét, hogy az a személy, aki az alap közigazgatási ügyben ügyfélnek minősül, a NAV előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárás állásáról kérelemre, közvetlenül a végrehajtást foganatosító állami adóhatóságtól kaphasson tájékoztatást.
    150. §-hoz
    A javaslat annak megfelelően rendelkezik a gépjármű adóztatást érintő hatásköri változáshoz kapcsolódó átmeneti szabályokról, hogy az állami adó- és vámhatóság adóhatósági jogkörét megteremtő Gjt-be beépülő hatásköri szabály (a Gjt. 2021. január 1-jétől hatályos 9. §-a) csak a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán él, azaz az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el. Ebből következik, hogy a 2020-ban vagy azt megelőzően keletkezett gépjárműadó tartozásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóság hajtja be. Amennyiben e körben megkeresi a végrehajtás foganatosítása végett az állami adó- és vámhatóságot, akkor ezen adótartozásokat az állami adó- és vámhatóság továbbra is adók módjára behajtandó köztartozásként hajtja be és utalja át a behajtást kérő önkormányzati adóhatóság felé.
    151. §-hoz
    Hatályát vesztő rendelkezések.
    1. és 2. A végrehajtási költség elszámolásánál a kormányhivatalokra vonatkozó speciális szabály - amely a kormányhivataloknak a költségviselés alóli mentesítését szolgálja -hatályon kívül helyezése szükséges, mivel az a kötelezettségek nyilvántartásával okafogyottá vált. Az Ákr-es végrehajtási szabályok kizárják a költség megosztás kérdésének felmerülését. A NAV ezeket a tartozásokat részben vagy egészben beszedi, vagy amennyiben a tartozás nem beszedhető, elévülési időn belül eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántartja, tehát a végrehajtási eljárást nem szünteti meg, ezért a költség megosztása, a kormányhivatalok költségviselése nem is merülhet fel, mert a tartozás évülésével együtt a végrehajtási költség is elévül. Ezzel a módosítással az Avt. bürokráciacsökkentő hatása érvényesül, mert a végrehajtási költségek megosztása 2018. január 1-je előtt az állami szervek között eddig is hosszadalmas és bonyolult eljárás volt.
    VIII. Fejezet
    VÁMIGAZGATÁS
    21. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    152. §-hoz
    Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 139. cikk (1) bekezdés c) pontja - többek között - a postára és az integrátorokra vonatkozóan is kötelezettséget állapít meg a vám elé állítás vonatkozásában. Annak érdekében, hogy a Magyar Posta Zrt. és az integrátorok eleget tudjanak tenni a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek a vámárunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának, valamint a szabad forgalomba bocsátás vámtitoknak minősülő tényéről.
    153. §-hoz
    A módosítás célja a vámjogi képviseletre vonatkozó szabályok átstrukturálása.
    A módosítás kizárólag a Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként, Magyarországon eljáró személyeket érinti, érdemi tartalmi változást azonban nem hoz. A módosítás alapján a vámtanácsadó a jövőben is minden vámigazgatási eljárásban - ideértve az elsőfokú és jogorvoslati, valamint a kérelemre és hivatalból induló eljárásokat is - eljárhat. A vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó képviselet joga - egy kivételtől eltekintve - ugyancsak teljes körű, ezen engedélyezett gazdálkodó tehát szintén eljárhat minden elsőfokú és jogorvoslati, kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban. Ez alól csak a vámszabadterületi kijelölést érintő eljárások képeznek kivételt, ezen eljárásban a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó vámjogi képviselőként nem járhat el. Tekintettel arra, hogy ebben az eljárásban a döntés az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, fellebbezésre e döntéssel szemben tehát nincs lehetőség a bírósági jogorvoslati eljárásokban irányadó képviseleti szabályok pedig kívül esnek a vámigazgatási szabályozás tárgykörén, ezért a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó képviseleti jogát a másodfokú eljárásokban szükségtelen ezzel összefüggésben korlátozni. A módosítás fenntartja a hatályos szabályozást abban a tekintetben is, hogy a vámügynök árunyilatkozat, vám-árunyilatkozat vagy értesítés benyújtása, valamint ez ezekkel kapcsolatos eljárások - ideértve a kérelemre és hivatalból indult eljárásokat is - tekintetében járhat el vámjogi képviselőként. A vámügynök képviseleti joga ugyanakkor az elsőfokú eljárásokra korlátozódik, jogorvoslati eljárásokban nem járhat el.
    A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a jogorvoslati eljárásokban a vámtanácsadó és a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó mellett ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász is eljárhat. Utóbbi körnek tehát nincs szüksége vámtanácsadói képzettségre, illetve vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyre ahhoz, hogy az ügyfelet jogorvoslati eljárásban képviselje.
    154. §-hoz
    A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján kérdésként fogalmazódik meg, hogy a vámeljárás (vámigazgatási eljárás) megindul-e vagy sem.
    Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/ EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 158. cikk (1) bekezdése szerint minden, vámeljárás alá vonásra szánt áruról - a vámszabad-területi eljárást kivéve - az adott vámeljárásnak megfelelő vonatkozó vám-árunyilatkozatot kell benyújtani, amelyet a vámhatóság a Vámkódex 188. cikke értelmében megvizsgál. E tekintetben kiemelést érdemel, hogy a Vámkódex 170. cikke értelmében vám-árunyilatkozatot bárki benyújthat, aki a szóban forgó árukat vám elé tudja állítani és a vámeljáráshoz szükséges valamennyi információt biztosítani tudja. Továbbá a Vámkódex 163. cikk (1) bekezdés értelmében az azon vámeljárásra irányadó rendelkezések alkalmazásához szükséges alátámasztó okmányoknak, amelyre az árukat bejelentették, a vámárunyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozattevő birtokában kell lenniük és a vámhatóságok rendelkezésére kell állniuk. Megállapítható, hogy a vámjogi rendelkezések nem fogalmaznak meg olyan korlátozásokat vagy tiltásokat, hogy a vámeljárás nem kezdeményezhető, ha a szükséges alátámasztó okmányok nem állnak rendelkezésre. Mindazonáltal az EK rendelet ezen általános szabályokhoz képest speciális rendelkezést állapít meg, amely alapján a hiányzó (vagy részlegesen hiányzó) okmányok értelmében a vámeljárás nem indulhat meg. Ennek értelmében a vámhatóságnak végzéssel kell megszüntetnie a megindult vámigazgatási eljárást és a benyújtott vám-árunyilatkozatot törölnie kell a rendszerből (ha ott rögzítésre került).
    155. §-hoz
    Az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogharmonizációs rendelkezés, amely meghatározza azon körülményeket és feltételeket, amelyek esetén a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított 150 EUR érték alatti küldemények kapcsán a vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során a vámhatóságnak nem kell határozatot hozni sem a fizetendő általános forgalmi adó összegéről, sem az áruátengedés tényéről. Amennyiben a behozatal során az érintett termék tekintetében jövedéki adófizetési kötelezettség merülne fel, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. A rendelkezés szintén nem fedi le az IOSS és a különleges rendelkezések (SA) alapján lefolytatott ügyeleteket, amelyek esetében az adót bevallás útján rendezik az érintettek.
    156. §-hoz
    A vámhatóság gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt, hogy ne csak a postán, hanem az elektronikusan megküldött ügyiratok esetében se számítson bele a kézbesítésig eltelt időtartam az ügyintézési határidőbe. Az elmúlt években a közigazgatás az elektronikus kapcsolattartás irányába mozdult el, és a tapasztalatok alapján előfordul, hogy az ügyfél az elektronikus tárhelyére küldött értesítést nem veszi át. Ebben az esetben addig az időpontig, amíg kézbesítettnek nem minősül a küldemény, az ügyintézési határidő úgy telik, hogy a hatóság nem tud érdemben foglalkozni az adott üggyel. A kapcsolattartás postai útra történő visszaterelődésének megelőzése érdekében szükséges az elektronikus kapcsolattartás esetében hasonlóan szabályozni az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamot.
    157. §-hoz
    A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám-és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendeletnek (515/97/EK tanácsi rendelet) a 2015/1525 (EU) tanácsi rendelettel beiktatott 18a. cikke értelmében, a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, továbbá annak érdekében, hogy a 29. cikkben említett hatóságok segítséget kapjanak olyan áruk mozgásának felderítésében, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő műveletek tárgyát képezik, illetve olyan szállítóeszközök - beleértve a konténereket - mozgásának feltérképezésében, amelyeket e célra használnak fel, a Bizottság nyilvántartást hoz létre és kezel a fuvarozók által bejelentett adatokról (a továbbiakban: a szállítási nyilvántartás). A szállítási nyilvántartáshoz az említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek és többek között adatok elemzésére, valamint információk cseréjére használhatják a szállítási nyilvántartást. Az érintett fuvarozóknak, amelyek a konténerek mozgásával és állapotával kapcsolatos adatokat tárolnak, vagy amelyek megbízásából más szolgáltató ilyen adatokat tárol, a konténerállapot-üzeneteket az 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikk (4) bekezdésében foglalt esetek bármelyike tekintetében jelentik a tagállami vámügyi hatóságoknak. A konténerállapot-üzeneteket az érintett gazdálkodóknak közvetlenül az állapotüzenet-nyilvántartásba kell továbbítaniuk, meghatározott időintervallumon belül. Az 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikk új (6) bekezdése értelmében minden tagállamnak szankciókat kell meghatározni az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének, illetve a hiányos vagy valótlan adatszolgáltatásnak az esetére. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a Vtv. eddig e tevékenységet vagy mulasztást nem szankcionálta, javasolt egy új, 84/A. § beiktatásával a szóban forgó kötelezettségszegésre vonatkozó szankciók megállapítása.
    158. §-hoz
    A hatályos normaszöveg pontosítása indokolt az alaptalan kifogás esetében az elutasítás lehetőségének kimondásával.
    159. §-hoz
    160. §-hoz
    161. §-hoz
    162. §-hoz
    Az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 EUR alatti értékű küldemények import vámkezeléséhez szükséges további speciális nemzeti rendelkezések megalkotása, amely a korábban kifejtett határozat mellőzésén túl kiterjed, az általános forgalmi adó összegének meghatározására, megfizetésének módjára, a fizetési értesítés minimális tartalmi elemeire.
    163. §-hoz
    Szövegcserés pontosítások.
    164. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    IX. Fejezet
    SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    22. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    165. §-hoz
    2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben - a tőkeleszállítás kivételével -meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A javaslat az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.
    166. §-hoz
    A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál (mint kötelezettséget) a számviteli törvény előírása alapján - a jóváhagyás időpontjával - az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését - a kifizetése előtt - különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék - mint eredeti forrás - javára elszámolni.
    167. §-hoz
    A törvényi előírások alapján egyes, elsősorban az egyéb tételek, illetve a pénzügyi tételek között figyelembe veendő gazdasági események nettó módon kerülnek elszámolásra. Ezek esetében a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, illetve pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként. A javaslat egyszerűsítési céllal tovább bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására, és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerül sor. A javaslat alapján az érintett gazdasági eseményeknél a felmerülő költség/ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem csak azok egyenlegét (nyereségét vagy veszteségét) kell kimutatni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között.
    168. §-hoz
    Lásd az 167. §-hoz kapcsolódó indoklást.
    169. §-hoz
    A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik (például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit - nem kedvezményezett átalakulás esetén - felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében - lekötött tartalék képzésével - fedezetet kell biztosítani).
    170. §-hoz
    A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a kozzetetelek.hu internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a javaslat e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat.
    171. §-hoz
    A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
    172. §-hoz
    A javaslat jogtechnikai-, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak.
    Az átalakulási törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a javaslat szabályozza, hogy átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) a tulajdonosnál az átalakulás (egyesülés, szétválás) napját követő nappal kell a jogelődben megszűnt részesedést kivezetni és a jogutódban szerzett új részesedést a könyvekben felvenni.
    A számviteli törvény hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használnak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében indokolt egységesen az "átlagos létszám" fogalmat használni.
    23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
    173. §-hoz
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárás felfüggesztését követően a kamarai tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.
    174. §-hoz
    A javaslat alapján a jövőben az audit bizottsági jelentések a közfelügyeleti hatóság mellett megküldésre kerülnek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank részére is a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül.
    A javaslat szerint a megbízáshoz kapcsolódó belső minőségellenőrnek is rendelkeznie kell azokkal a minősítésekkel, amelyekkel az ellenőrzött könyvvizsgálónak kell rendelkeznie. Ez a gyakorlatban jellemzően megvalósul, de maradéktalan érvényesülését a javaslat szerinti törvényi rendelkezés biztosíthatja.
    175. §-hoz
    A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak előírásokat a könyvvizsgálati dokumentációk archiválásának és megőrzésének módjára vonatkozóan. A javaslat, a fokozatosság elvét megtartva, első lépésként a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek részére írja elő a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválását és megőrzését.
    176. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy az ismételt kamarai tagfelvétel és a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit fegyelmi eljárás keretében kizártak a Kamarából vagy minőségellenőrzési, kamarai minőségellenőrzési eljárás során a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától eltiltottak.
    177. §-hoz
    A javaslat kiegészíti a rendkívüli kamarai minőségellenőrzések kezdeményezésére jogosultak körét - hasonlóan a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés közfelügyeleti hatósági kezdeményezésének a lehetőségéhez - a Kamara minőségellenőrzési bizottságával.
    178. §-hoz
    A javaslat jogtechnikai-, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezések.
    A közfelügyeleti hatóság a bank könyvvizsgálatához a kamarai tag könyvvizsgálóknak, valamint a könyvvizsgáló cégeknek a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén igazolást ad. A javaslat a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában pontosítja, hogy az igazolás kizárólag a bank éves beszámolójának a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatához szükséges.
    A Kamara fővárosi és pest megyei területi szervezete arányos képviseletének előmozdítása érdekében a javaslat előírja a küldöttgyűlés létszámának emelését. A javaslat szerint a fővárosi és pest megyei területi szervezet arányos képviselete a küldöttgyűlés létszámának emelésével (a jelenlegi 50 helyett 25 aktív tagonként 1 küldött) valósulhatna meg.
    A javaslat kiegészíti a rendkívüli minőségellenőrzések lefolytatására jogosultak körét a kamara elnökével.
    A kamarai törvény egyes jogosultságok feltételeként bizonyos időtartamú szakmai (könyvvizsgálati) gyakorlat meglétét követeli meg az érintettektől. A javaslat könyvvizsgálói szakmai gyakorlatként elismeri - egyéb más pénzügyi területen alkalmazott megoldáshoz hasonlóan - a közfelügyeleti hatóságnál szabályozási és felügyeleti feladatkörben eltöltött munkaviszony időtartamát is. A javaslat a szakmai követelmények sérelme nélkül elősegítheti a könyvvizsgálatot, illetve a közfelügyeleti munkát végző szakemberek egymás közötti mobilitását, a megszerzett tudás másik területen való hasznosítását.
    A közfelügyeleti hatósági minőségellenőrzés bonyolultsága, összetettsége miatt az eljárások egy része (a legnagyobb könyvvizsgáló cégeknél) a jelenleg érvényes 90 napos ügyintézési határidőben nem fejezhető be. Az egyre bonyolultabb eljárásrend előírását az ügyintézési határidő növelése nem követte le, emiatt szükségessé vált az ügyintézési határidő 90 napról 120 napra növelése.
    179. §-hoz
    A kamarai tagok átlagéletkora jelenleg 59 év, a tagság 13 %-a 70 éven felüli, így a 70 év alatti megkötés számos olyan könyvvizsgáló megválasztását kizárhatja, akik kiemelkedő szakmai tudással és/vagy tisztségviselői tapasztalattal rendelkeznek. Mivel az életkor önmagában nem képezi akadályát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének, úgy nem célszerű a választhatóságnál sem életkori korlátot beépíteni. A javaslat, a demokratikus keretek között a megválasztásra jogosult szervek belátására bízza, hogy arra alkalmas könyvvizsgálót válasszanak kamarai tisztségviselőnek, életkortól függetlenül.
    A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint a kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget. A Kamara soron következő tisztújításának előkészítése során merült fel, hogy egyes tisztségek betöltése - megfelelő új jelöltek hiányában - kérdésessé válhat, miközben a korábbi tisztséget betöltő személyek ismételt jelölését a törvényi korlátozás akadályozza. Ennek feloldására tartalmazza a Kamara javaslata a hivatkozott korlát eltörlését.
    X. Fejezet
    EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    24. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
    180. §-hoz
    A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista évenkénti frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.
    25. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
    181. §-hoz
    Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista évenkénti frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.
    26. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény
    182. §-hoz
    Az érintett rendelkezés az Art 88. §-át módosítaná, ugyanakkor ennek hatályba lépése nem indokolt. Ugyanis a gépjárműadóval kapcsolatos kivetési feladatok állami adó- és vámhatósághoz telepítése okán szükséges újraszabályozni az érintett rendelkezést.
    XI. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    27. Hatályba léptető rendelkezések
    183. §-hoz
    Hatályba léptető rendelkezések.
    A Javaslat feltételhez kötött hatályba lépéssel rendelkezik a fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítésének hatályba lépéséről. A fordított adózás hatálya abban az esetben kerül szűkítésre, ha a 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra. Erről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé. A fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítéséről szóló rendelkezés ezen határozat közzétételét követő 30. napon lép hatályba.
    28. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    184. §-hoz
    Az Európai Unió jogának való megfelelés.
    1. melléklethez
    Az 1. ponthoz: A javaslat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatásával és kiegészítő hozzátartozói támogatással egészíti ki a honvédek és a honvédelmi alkalmazottak hasonló juttatásainak adómentességét megállapító rendelkezést.
    A 2. ponthoz: A javaslat visszaállítja a rezidensek részére a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás adómentességét. A támogatás évi egyszeri juttatás, 2020-ban 100 ezer forint.
    A 3. ponthoz: A hatályos szabályok adómentes jogcímként nevesítik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben felmerülő egyes juttatásokat. Mivel az esemény a járványhelyzet miatt várhatóan csak 2021-ben kerül megrendezésre, a javaslat úgy módosítja a szóban forgó jogcím szövegezését, hogy - figyelembe véve az esemény megrendezésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásunkat is - a juttatások adómentessége a későbbi megrendezés esetén is egyértelmű legyen.
    A 4. ponthoz: A javaslat új jogcímmel egészíti ki a nem pénzben adott juttatások körét, melynek értelmében adómentesnek minősül a honvédség állományából elhunyt Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggésben elhunytak árvái, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt hősi halottak, szolgálat halottjai, valamint a hivatásos szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére adott ajándék.
    Az 5. ponthoz: A kialakult járványhelyzetre tekintettel a javaslat adómentesnek bevételként nevesíti azt az esetet is, amikor a kifizető bármilyen formában járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára. A javaslat a vizsgálat időpontjától függetlenül rögzíti az adómentességet, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett.
    2. melléklethez
    A javaslat annak a gyakorlatban alkalmazott eljárásnak a jogszabályi rögzítése, hogy a zárt végű lízing keretében vagy részletre vétellel megszerzett, az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi tulajdonjoga - egyéb dokumentumok hiányában - az érvényes lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel is igazolható.
    3. melléklethez
    A javaslat annak a gyakorlatban alkalmazott eljárásnak a jogszabályi rögzítése, hogy a zárt végű lízing keretében, vagy részletre vétellel megszerzett, az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi tulajdonjoga - egyéb dokumentumok hiányában - az érvényes lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel is igazolható.
    4. melléklethez
    Jogtechnikai pontosítás.
    5. melléklethez
    A Javaslat pontosítja a szöveges megnevezéshez rendelt vámtarifaszámot.
    6. melléklethez
    A Javaslat szerint az online számla-adatszolgáltatásra vonatkozó módosítások 2021 első munkanapján lépnek hatályba.
    7. melléklethez
    Az e-kereskedelmi csomag hatálybalépésével az egyablakos rendszerre vonatkozó szabályok az Art-ből átkerülnek az Áfa tv.-be. A Javaslat ezen változás miatti módosítást vezeti át a mellékletben.
    8. melléklethez
    A javaslat értelmében - az adókikerülést kizárandó - módosul a Htv. iparűzési adóalapmegosztást szabályozó melléklete. Megfigyelhető ugyanis, hogy egyes bérbeadók tendenciózusan az adót nem működtető településen létrehozott telephelyükhöz rendelik eszközértékként a bérbe adott gépkocsikat. A módosítás ennek lehetőségét zárja ki 2021-től azáltal, hogy rögzíti, a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalapmegosztásnál e gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni.
    A javaslat az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszüntetése miatt átvezeti a változtatást az építőipari tevékenységet végzőkre vonatkozó specifikus megosztási módszeren is.
    9. melléklethez
    A javaslat az illetéktörvényt két melléklettel egészíti ki, és ezzel egyidejűleg a speciális illetéktételeket tartalmazó Itv. Melléklet hatályát veszti. A javaslat szerinti 1. melléklet a közigazgatási hatósági eljárási illetékköteles eljárásokat rögzíti, a 2. melléklet pedig azokat az eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat sorolja fel, amelyek kezdeményezésekor az ügyfeleknek nem keletkezik közteher- (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj, költségtérítés stb.) fizetési kötelezettsége. A kedvező rendelkezés, amely a 2. melléklet szerinti eljárásokat kivonja a közteherfizetési kötelezettség alól, az eljárás egészében (így a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésekor is) érvényesül.
    10. melléklethez
    A módosítás indoka, hogy ezt megelőzően az Art. 2. számú melléklet, II. fejezetének B) alcíme tartalmazta az önkormányzati adóhatósághoz benyújtandó adatbejelentés, adóbevallás időpontjait, különösen a belföldi gépjárművek adójára vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a belföldi gépjárművek adójára vonatkozó adatbejelentés és bevallás már nem az önkormányzati adóhatósághoz tartozik, így ezen rendelkezések az Art. 2. számú mellékletének önálló alcímébe kerülnek megállapításra. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerinti új mentességekről kizárólag az adózó bejelentéséből értesülhet az állami adó- és vámhatóság. Az adózók bejelentési kötelezettsége csak azon esetekben szükséges, amelyekben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából a mentességre való jogosultság ténye nem állapítható meg.
    11. melléklethez
    A módosítás a gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükségessé módosítás. Az Art. 3. számú melléklet II. fejezet B) pontjában foglalt, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések, belföldi gépjárművek adója elnevezésű rendelkezésre áthelyezésre kerültek ugyanezen melléklet I. fejezete alá, mivel a belföldi gépjárművek adója a módosítást követően már az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetésekhez tartozik.
    12. melléklethez
    A pénzügyi számlák automatikus cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az automatikus információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően azonban a 2020. évben több állam, illetve joghatóság is csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi a pénzügyi számlainformációk szabályainak alkalmazását a felsorolt partnerekkel. A melléklet az új csatlakozó országokat sorolja fel.
    13. melléklethez
    Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően azonban a 2020. évben több állam, illetve joghatóság csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi az országonkénti jelentések felsorolt partnerekkel való információcseréjét. A melléklet az új csatlakozó országokat sorolja fel.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében