T/13105. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

adozona.hu

T/13105. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Pénz- és hitelintézeti jog , Társasági jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2020.09.29
Érvényesség vége:
Jogszabály indoklása: 2020. évi CX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 49. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"49. fogadó tagállam: az V. Fejezet alkalmazásában az a - 140. pont b) alpontjában meghatározott székhely szerinti tagállamtól eltérő - tagállam, amelynek szabályozott piacára az értékpapírt bevezették,"
(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 62. pontja helyébe a következő rendelke...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/13105. számú törvényjavaslat indokolással - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

2020. évi CX. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról

1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

1. §

2. §

A Tpt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációja, illetve a vételi és eladási árak közzététele önmagában nem tekintendő értékpapírra vonatkozó nyilvánosajánlattételnek. A regisztrációt követően a multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetett értékpapír nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül."

3. §

A Tpt. "A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás közös szabályai" című alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:
"58/A. § Ha az értékpapírt a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezették be a szabályozott piacra, az 56. § (1) és (2) bekezdés, valamint az 58. § (1)-(5) bekezdés szerinti kötelezettségek azt a személyt terhelik, aki a kibocsátó hozzájárulása nélkül kérte a bevezetést."

4. §

A Tpt. 316/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az árlépésköz-rendszer alkalmazása nem jelenti akadályát annak, hogy a tőzsde a szokásos piaci nagyságrendet meghaladó megbízásokat a vételi és eladási árak közötti középértéken párosítsa."

5. §

A Tpt. 337. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakra vonatkozó szabályzathoz. A szabályzatot a központi értéktár a saját honlapján közzéteszi."

6. §

A Tpt. 340. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"340. § (1) Központi szerződő fél tevékenységek a Felügyelet által jóváhagyott - a jogszabályoknak való megfelelés érdekében elfogadott - üzletszabályzat és szabályzatok alapján végezhetők.
(2) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjakra vonatkozó szabályzathoz."

7. §

A Tpt. 25. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

8. §

A Tpt.
a) 79. § (1) bekezdésében a "befolyásoló részesedése" szövegrész helyébe a "minősített befolyása" szöveg,
b) 310/A. § (8) bekezdés b) pontjában a "befolyásoló részesedéssel" szövegrész helyébe a "minősített befolyással" szöveg
lép.

2. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

9. §

A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"8. belföldi szülő: a gyermeknek családi pótlékra jogosult szülője vagy családi pótlékra jogosult más törvényes képviselője, vagy a nevelésbe vett gyermek törvényes képviseletét ellátó gyermekvédelmi gyám;"

3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

10. §

(1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézetre - a 8. § (5) bekezdése, a 8/A. §-a a 13. §, a 15-17. §, a 19/A-20/B. §, a 21/A. §, a 22. § (1)-(3) bekezdése, a 22/A. §, a 24/A-24/G. §, 25. § (1) bekezdése, a 26/A. §, a 31/A. §-a, a 37. §, a 37/A. § (1)-(6) bekezdése, a 37/B-39. §, a 60. §, a 78. § (2a) bekezdése, a 97-107. §, a 121. §, a 123. § (8) és (9) bekezdése, a 123/A. §, a 124-127. § (1) és (2) bekezdése, a 128-135. §, a 136. § (5) bekezdése, a 137-139. §, a 161/A-161/D. §-a, a 162-163/C. §, a 164. § (1) bekezdés v) pontja, a 164. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 4. melléklet kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy ahol a rendelkezés befektetési vállalkozást említ, ott hitelintézetet is kell érteni."
(2) A Bszt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 8/A. §-t és a 107. §-t nem kell alkalmazni a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott árutőzsdei kereskedőkre és kibocsátásiegység-kereskedőkre, a biztosítókra és a befektetési alapkezelőkre."

11. §

A Bszt. I. Fejezete a következő 3/B. és 3/C. §-sal egészül ki:
"3/B. § (1) A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra - a 17. §-ban, a 19/A. §-ban, a 20/A. §-ban, a 21/A. § (2)-(4) bekezdésében, a 101. § (2), (4)-(9) bekezdésében, a 123/A. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 4. mellékletben meghatározott rendelkezések kivételével - a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A 162. §-ban a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezések kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra való alkalmazásáról a Felügyelet eseti alapon, az arányosság elve (a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységeinek jellege, nagyságrendje, összetettsége) alapján dönt.
(3) A Felügyelet a 106. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak arányos betartására kötelezheti a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozást, ha a piaci részesedése vagy az egy üzleti év alatt elért mérlegfőösszeg növekedése alapján indokoltnak látja.
(4) Olyan befektetési vállalkozás esetében, amely korábban nem teljesítette a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, valamely időponttól kezdve teljesíti azokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a feltételek teljesítésének kezdőnapjától számított hat hónap elteltével alkalmazandó. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak akkor alkalmazandó az említett időszak elteltével, ha annak során a befektetési vállalkozás megszakítás nélkül megfelelt az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és erről értesítette a Felügyeletet.
(5) Ha egy kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás megállapítja, hogy már nem teljesíti az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes feltételt, erről értesíti a Felügyeletet, és az értékelés meg nem felelése megállapításának napjától számított 12 hónapon belül a befektetési vállalkozásra előírt követelményeket teljes körűen kell teljesítenie.
(6) A befektetési vállalkozás alkalmazza a 4. melléklet teljesítményjavadalmazásra vonatkozó rendelkezéseit az (5) bekezdés szerinti értékelés pénzügyi évét követő pénzügyi évben nyújtott szolgáltatásokért, illetve teljesítményért járó javadalmazásra.
3/C. § (1) Az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti csoporttőke-tesztet alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi alapon alkalmazza.
(2) Az (EU) 2019/2033 rendelet 7. cikke szerinti prudenciális konszolidációt alkalmazó befektetési vállalkozás a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezéseket egyedi és összevont alapon alkalmazza.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak az összevont alapú felügyelet alá tartozó harmadik országbeli leányvállalatokra, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat bizonyítani tudja a Felügyelet számára, hogy a belső irányításra, átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása jogellenes lenne azon harmadik ország jogszabályai szerint, amelyben az adott leányvállalat letelepedett."

12. §

(1) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 4b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"4b. árutőzsdei kereskedő és kibocsátásiegység-kereskedő: az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 150. pontjában meghatározott fogalom,"
(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 10a. és 10b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"10a. befektetési vállalkozás-csoport: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott fogalom,
10b. befektetési holding társaság: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 23. pontjában meghatározott fogalom,"
(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 12a. és 12b. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"12a. csoportfelügyeleti hatóság: az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött befektetési vállalkozás csoporttőke-tesztnek való megfelelésének felügyeletére hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság,
12b. csoporttőke-tesztnek való megfelelés: a befektetési vállalkozás-csoport anyavállalatának megfelelése az (EU) 2019/2033 rendelet 8. cikke szerinti követelményeknek,"
(4) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 22-23a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"22. EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 56. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
23. EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 57. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,
23a. EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 58. pontjában meghatározott EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat,"
(5) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"32. indulótőke: a 13. §-ban meghatározott alapításkori induló tőke, amely az (EU) 2019/2033 rendelet 9. cikke szerinti elemekből áll,"
(6) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 35. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"35. kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozás: az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom,"
(7) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 49d. és 49e. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"49d. nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a Hpt.-ben meghatározott fogalom,
49e. összevont helyzet: az (EU) 2019/2033 rendelet 4. cikk (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott fogalom,"
(8) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 63. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"63. szoros kapcsolat: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy a következő tényezők valamelyike révén kapcsolatban áll egymással:
a) részesedés, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20%-ának vagy annál nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrző befolyás útján történő birtoklása,
b) ellenőrző befolyás, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll, vagy más hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és jogi személy között,
c) olyan helyzet, amelyben ezek ellenőrző befolyás révén tartósan kapcsolódnak ugyanazon személyhez,"
(9) A Bszt. 4. § (2) bekezdése a következő 70a. ponttal egészül ki:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"70a. vegyes tevékenységű holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem minősül pénzügyi holdingtársaságnak, befektetési holdingtársaságnak, hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak és amelynek leányvállalatai közül legalább egy befektetési vállalkozás,"
(10) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 74. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"74. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, központi értéktár, központi szerződő fél vagy befektetési alapkezelő üzletszerű tevékenységét kiegészítő tevékenységet, így különösen ingatlantulajdonlást, ingatlankezelést vagy adatkezelést végez,"
(11) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)
"83. teljesítményjavadalmazás: a javadalmazás azon része, amelyet a befektetési vállalkozás az alapjavadalmazáson felül biztosíthat a vezető állású személynek és a munkavállalónak, ha az a munkaszerződésben meghatározottakat meghaladó fenntartható és kockázattal kiigazított teljesítményt nyújt vagy abban nem rögzített feladatokat lát el,"

13. §

A Bszt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:
a) az eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legalább harminc milliárd euró, vagy
b) eszközei havi összértékének 12 egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harminc milliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó valamennyi vállalkozás egyedi szinten harminc milliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább öt milliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző 12 egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységi (működési) engedélyezéskor a Hpt.-ben foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy a Felügyelet biztosítja, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb legyen, figyelembe véve a meglévő engedélyekből származó információkat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.
(4) A Felügyelet visszavonja a befektetési vállalkozás hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedélyét, ha ezen engedélyét kizárólag az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti tevékenységek végzésére használja, és eszközei összértékének öt egymást követő évre számított átlaga az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában meghatározott küszöbértékek alatt van."

14. §

A Bszt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) A befektetési vállalkozás tevékenysége megkezdéséhez - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - legalább százötvenezer euró induló tőkével rendelkezik.
(2) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, akkor legalább hétszázötvenezer euró összegű induló tőkével rendelkezik.
(3) Ha a befektetési vállalkozás az 5. § (1) bekezdés a), b), d), e) vagy g) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosult, de az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére nem jogosult, akkor legalább hetvenötezer euró összegű induló tőkével rendelkezik."

15. §

A Bszt. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A 13. §-ban euróban meghatározott induló tőke összegét az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámolni."

16. §

A Bszt. 17. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési vállalkozás az általa végzett befektetési szolgáltatási tevékenységekben, kiegészítő szolgáltatásokban és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (4) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]
"f a befektetési vállalkozás a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 4. mellékletben meghatározott elveknek megfelelő, a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,"

17. §

A Bszt. 18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A befektetési vállalkozás minden eljárást és rendszert olyan módon dokumentál, hogy a Felügyelet az e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott prudenciális követelményeknek való megfelelését ellenőrizhesse."

18. §

A Bszt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a százmillió eurót, akkor kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottságot kell felállítani, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a befektetési vállalkozás kockázatvállalási stratégiáját és kockázatvállalási hajlandóságát."

19. §

A Bszt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő fő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy munkaviszony keretében köteles ellátni."

20. §

A Bszt. 28. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelmező a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésre jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli - az (1a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -]
"c) a meghatározott mértékű induló tőke befizetésének igazolását, nyilatkozatot az erre vonatkozó okirati bizonyítékkal együtt arra, hogy az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg az alapításban részt vevő személy törvényes jövedelméből származik,"

21. §

A Bszt. 31. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha)
"a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,"

22. §

A Bszt. VII. Fejezete a következő 31/A. §-sal egészül ki:
"31/A. § A harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe évente beszámol a Felügyeletnek
a) Magyarországon végzett tevékenységi köréről és annak nagyságrendjéről,
b) az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő féllel szembeni kitettségei minimális, átlagos és maximális havi értékeiről,
c) az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az EGT-államban lévő felektől szerzett azon pénzügyi eszközök összértékéről, amelyekre jegyzési garanciát vállaltak a megelőző 12 hónapban,
d) az egyes, általa végzett tevékenységhez kapcsolódó eszközökről és összértékükről,
e) az ügyfelei rendelkezésére álló befektető-kártalanítási rendszer részleteiről, ideértve az ügyfelek elismert befektető-kártalanítási rendszerből eredő jogait,
f) az általa végzett egyes tevékenységi körök tekintetében alkalmazott kockázatkezelési politikáról és eljárásokról,
g) a vállalatirányítási rendszerről, ideértve a vezető állású személyeket és a fióktelep tevékenységéhez kapcsolódóan kiemelten fontos feladatkört betöltő személyeket is,
h) bármely olyan információról, a Felügyelet kérése alapján, amelyet a Felügyelet szükségesnek tart a fióktelep tevékenységének átfogó felügyelete szempontjából."

23. §

(1) A Bszt. 101. § (6)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(6) Az (1) bekezdés alkalmazása során az ügyfelek védelme érdekében a befektetési vállalkozás megfontolja, hogy a kockázatkezelés hatékony eszközeként szakmai felelősségbiztosítást alkalmazzon.
(7) Az (1) bekezdés alkalmazása során a befektetési vállalkozást fenyegető jelentős kockázatként kell figyelembe venni többek között - adott esetben - az eszközök könyv szerinti értékében bekövetkező jelentős változásokat, beleértve a függő ügynökökkel szembeni esetleges követeléseket, az ügyfelek vagy szerződő felek csődjét, a pénzügyi eszköz-, deviza- és árupozíciókat, valamint a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció felé fennálló kötelezettségeket.
(8) A befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy megfelelő szintű szavatoló tőkével rendelkezzen abban az esetben is, ha a piaci kockázatokat nem fedezik kellőképpen az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikke szerinti szavatoló tőke követelmények szerinti tőkeelemek."
(2) A Bszt. 101.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A Felügyelet kötelezi a befektetési vállalkozást, hogy amennyiben annak felszámolása vagy a tevékenységével történő felhagyás szükséges - üzleti modellje és stratégiája életképességét és fenntarthatóságát figyelembe véve -, reális követelményekkel és erőforrásokkal számoljon mind az időtávot, mind pedig a szavatoló tőke és a likvid erőforrások fenntartását illetően, a piacról való kivonulás teljes folyamata során."

24. §

A Bszt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A befektetési vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott stratégia és eljárás dokumentálása során figyelemmel van a 18. § (2a) bekezdésében meghatározott követelmény betartására."

25. §

A Bszt. a következő 107. §-sal egészül ki:
"107. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) vagy f) pontjában meghatározott tevékenységet végző befektetési vállalkozást, amely eszközei havi összértéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon 5 milliárd eurót meghaladja, a Felügyelet határozatában kötelezheti az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, ha:
a) a befektetési vállalkozás tevékenysége olyan nagyságrendű, hogy pénzügyi nehézségei vagy csődje rendszerszintű kockázathoz vezetnek,
b) a befektetési vállalkozás klíringtag, vagy
c) a Felügyelet a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, mérete és összetettsége szempontjából szükségesnek tart.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés c) pontja esetében az arányosság elvének szem előtt tartása során figyelembe veszi a befektetési vállalkozás
a) az Európai Gazdasági Térség vagy a Magyarország gazdasága szempontjából való jelentőségét,
b) határon átnyúló tevékenysége jelentőségét, vagy
c) szoros kapcsolódását a pénzügyi rendszer egyéb szereplőihez.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdéssel összhangban kötelezi a befektetési vállalkozást az 575/2013/EU rendelet alkalmazására, a befektetési vállalkozás prudens működésére, valamint annak felügyelésére a Hpt. VI. és IX. Fejezete alkalmazandó.
(4) A Felügyelet haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti határozatát visszavonni, ha a befektetési vállalkozás eszközeinek értéke a döntést megelőző 12 hónap átlagában, összevont alapon számított 5 milliárd eurót nem haladja meg."

26. §

A Bszt. 117. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Felügyelet által történő, összefoglaló vagy összesített formában történő adatátadás, feltéve, hogy ezen adatok alapján konkrét befektetési vállalkozás vagy személy nem azonosítható.
(12) A Felügyelet felügyeleti feladatainak ellátása, valamint információcsere céljából nemzetközi együttműködés keretében együttműködési megállapodást köthet az alábbi feladatokat ellátó külföldi hatóságokkal és szervekkel, feltéve, hogy azok megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet garantálnak a részükre nyújtott adatok kezeléséhez:
a) befektetési vállalkozások felszámolása és csődeljárása, valamint más fizetésképtelenségi eljárások;
b) befektetési vállalkozások felszámolásában és csődeljárásában, illetve hasonló eljárásokban érintett szervezetek felügyelete;
c) pénzügyi vállalkozások vagy kártalanítási rendszereket működtető intézmények jogszabály által előírt könyvvizsgálata;
d) pénzügyi vállalkozások beszámolóinak jogszabály által előírt könyvvizsgálatával megbízott személyek felügyelete;
e) a kibocsátási egységek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról; és
f) a mezőgazdasági áru alapú származtatott termékek piacán tevékenykedő személyek felügyelete annak érdekében, hogy átfogó képet lehessen alkotni a pénzügyi piacokról és az azonnali ügyletek piacáról."

27. §

A Bszt. 118. § (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn]
"n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a befektetési vállalkozásnál vagy az árutőzsdei szolgáltatónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával"
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett adatkérése vagy írásbeli megkeresése esetén.)

28. §

A Bszt. 123. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A (6) bekezdéstől eltérően, a Felügyelet akkor írhat elő kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatást a befektetési vállalkozás számára, ha az nem eredményez párhuzamos adatközlést, és
a) fennáll a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti eset,
b) a Felügyelet szükségesnek ítéli a 164. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti bizonyítékok begyűjtését, vagy
c) a kiegészítő információra a 162. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés céljából van szükség.
(6b) Az adatközlés akkor tekinthető párhuzamosnak, ha az információ vagy lényegében ugyanaz az információ már a Felügyelet rendelkezésére áll, azt a Felügyelet elő tudja állítani, vagy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a befektetési vállalkozás számára történő előírása nélkül is be tudja szerezni. Ha az információ a közlendő további információtól eltérő formátumban vagy részletezettséggel áll a Felügyelet rendelkezésére, akkor a Felügyelet nem írhat elő további adatszolgáltatást, ha az említett eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza abban, hogy lényegében hasonló információt állítson elő."

29. §

A Bszt. 123/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A befektetési vállalkozás, ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 26. pontja szerinti pénzügyi vállalkozásnak minősülő, valamely más EGT-államban, illetve harmadik országban működő fiókteleppel vagy leányvállalattal rendelkezik, legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonkénti és harmadik országonkénti bontásban) az alábbi információkat:
a) a leányvállalatok, illetve fióktelepek nevét, működési helyét, valamint a tevékenységeik jellegét,
b) az árbevételt,
c) a teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát,
d) az adózás előtti eredményt,
e) az eredményt terhelő adókat, valamint
f) a kapott állami támogatást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti információkat a számviteli jogszabályokban foglaltakkal összhangban ellenőrizni kell, és - ha rendelkezésre áll - azokat mellékelni kell a befektetési vállalkozás éves beszámolójához vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi beszámolójához.
(3) A Felügyelet megkövetelheti, hogy a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozás, valamint a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokat kibocsátó, kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak minősülő befektetési vállalkozás legalább évente kétszer hozza nyilvánosságra honlapján az (EU) 2019/2033 rendelet 46. cikke szerinti információkat a Felügyelet által meghatározott a nyilvánosságra hozatali határidőn belül."

30. §

A Bszt. 136. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni."

31. §

(1) A Bszt. 161/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha valamely hitelintézet részesedési viszonnyal rendelkezik befektetési vállalkozásban, és a befektetési vállalkozás nem tartozik az (1) bekezdésben meghatározott összevont alapú felügyelet alá, akkor a Hpt. összevont alapú felügyeletre vonatkozó szabályai alkalmazandóak."
(2) A Bszt. 161/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi vállalkozás, hitelintézet és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli."
(3) A Bszt. 161/A. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az összevont alapú felügyelettel kapcsolatban felmerülő feladatai ellátása érdekében, közvetlenül vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül közvetve adatot kérhet)
"c) a mentesített befektetési vállalkozástól, pénzügyi vállalkozástól vagy járulékos vállalkozástól."
(4) A Bszt. 161/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A (7) bekezdés alapján a Felügyelet által kért adatszolgáltatás csak jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetben tagadható meg."
(5) A Bszt. 161/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás és a pénzügyi holding társaság haladéktalanul bejelenti a szoros kapcsolat létrejöttét, módosulását vagy megszűnését."

32. §

A Bszt. 161/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét a befektetésivállalkozás-csoportot vezető, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat esetében.
(2) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás anyavállalata egy EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat.
(3) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalata vagy ugyanaz az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalata, és a befektetési holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság magyarországi székhellyel rendelkezik.
(4) A Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, ha legalább egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozásnak és legalább egy más EGT-állam legalább egy befektetési vállalkozásának
a) anyavállalata a befektetési vállalkozások székhelyétől eltérő EGT-államban székhellyel rendelkező ugyanaz az EU-szintű befektetési holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, vagy
b) az anyavállalataik között egynél több olyan befektetési holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság van, amelyek székhelyei különböző EGT-államokban vannak, és ezen EGT-államok mindegyikében található befektetési vállalkozás,
és a befektetési vállalkozások mint leányvállalatok közül a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszege a legnagyobb.
(5) Ha nem a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak alapján, de a Felügyelet és a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága közös megegyezésével a hatékony felügyelet biztosítása érdekében a Felügyelet látná el az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét, akkor a Felügyelet kijelöléséről szóló megállapodás előtt a Felügyeletnek erről a megállapodásról az esettől függően az EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás véleményét is ki kell kérnie.
(6) A (4) és (5) bekezdés alapján kötött megállapodásnak az összevont alapú felügyeleti célok elérése érdekében biztosítania kell a megfelelő információáramlást és a felügyeleti hatóságok között szükséges együttműködést.
(7) Ha az összevont alapú felügyeletet nem az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény felügyeleti hatósága látja el, az anyavállalat felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges információkat az összevont alapú felügyeletet ellátó felügyeleti hatóság számára megadja."
33. §
(1) A Bszt. 161/D. § (5) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Felügyelet - a 160. §-ra és 161. §-ra is tekintettel - minden olyan információt megad az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, amely)
"d) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményre vonatkozik, és
e) a Felügyelet által hozott jelentősebb szankciókkal és rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos."
(2) A Bszt. 161/D. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A Felügyelet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (1) bekezdésével összhangban az EBH-hoz fordulhat, ha nem kapott meg haladéktalanul valamely, az (5) bekezdésben foglalt lényeges információt, vagy ha az együttműködés - különösen lényeges információ cseréje -iránti kérését elutasították vagy észszerű időn belül nem teljesítették.
(6b) A Felügyelet egyeztet a többi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságaival azok felügyeleti feladatai szempontjából esetlegesen jelentőséggel bíró határozat meghozatala előtt:
a) az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás tulajdonosi vagy szervezeti felépítésében vagy irányítási rendszerében bekövetkező változásokról, amelyek felügyeleti hatósági bejelentés- vagy engedélykötelesek;
b) az EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által a befektetési vállalkozásra kiszabott jelentősebb szankcióról vagy ezen hatóságok által hozott bármely más rendkívüli intézkedésről; valamint
c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a felügyeleti intézkedések keretében előírt tőkekövetelményről.
(6c) A Felügyelet tájékoztatja az összevont alapú felügyeletet ellátó más felügyeleti hatóságot, ha - a (6b) bekezdés b) pontjának megfelelően - jelentősebb szankciót szab ki, vagy bármely más rendkívüli intézkedést hoz.
(6d) A Felügyelet sürgős esetben, vagy ha az egyeztetés veszélyeztetheti a határozat végrehajtásának hatékonyságát, akkor dönthet úgy, hogy a (6b) bekezdésben foglalt egyeztetést nem folytatja le. Ebben az esetben a döntést követően haladéktalanul tájékoztatja a többi érintett EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát."
34. §
A Bszt. "A befektetési vállalkozások összevont alapú felügyelete" című alcíme a következő 161/E. és 161/F. §-sal egészül ki:
"161/E. § A Felügyelet ellenőrzi a befektetési holding társaságoknak és a vegyes pénzügyi holding társaságoknak a csoporttőke-tesztnek való megfelelését.
161/F. § Ha a Hpt. 105/B. §-ától eltérően a csoportban nincs hitelintézet, akkor az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat a Hpt. 105/B. §-át értelemszerűen alkalmazza."
35. §
(1) A Bszt. 162. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli azokat a szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, amelyeket a befektetési vállalkozás az e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet betartása érdekében hoz.
(2) A Felügyelet felülvizsgálja és értékeli a befektetési vállalkozás e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó szabályok és az (EU) 2019/2033 rendelet összes követelményének való megfelelését."
(2) A Bszt. 162. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A Felügyelet a kockázatok fedezetének és megbízható kezelésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli
a) a 101. § (1) bekezdés szerinti kockázatokat,
b) a befektetési vállalkozás kitettségeinek földrajzi helyét,
c) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
d) a rendszerszintű kockázat azonosításával és mérésével a rendszerszintű kockázatot az 1093/2010/EU rendelet 23. cikke vagy az Európai Rendszerkockázati Testület (a továbbiakban: ERKT) ajánlásai alapján,
e) a befektetési vállalkozás hálózati és információs rendszerének biztonságát fenyegető kockázatokat, a befektetési vállalkozás eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében,
f) a befektetési vállalkozás vállalatirányítási rendszereit, a vezető testület tagjainak feladataik ellátására irányuló képességeit, és
g) a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatát.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a Felügyelet figyelembe veszi, hogy a befektetési vállalkozás rendelkezik-e a 101. § (6) bekezdés szerinti szakmai felelősségbiztosítással."
36. §
A Bszt. a következő 162/A. §-sal egészül ki:
"162/A. § (1) A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelményt a Felügyelet akkor írhatja elő, ha a befektetési vállalkozás vonatkozásában az alábbi helyzetek valamelyike fennáll:
a) a befektetési vállalkozás olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, vagy olyan kockázatokat jelent mások számára, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményei - és különösen a K-faktor követelmények - nem biztosítanak fedezetet, vagy nem biztosítanak elegendő fedezetet,
b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb felügyeleti intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűleg nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, az eljárásokon, a mechanizmusokon és a stratégiákon,
c) a 162. § (8) bekezdése alapján nem lehetséges a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli, jelentős veszteségek nélküli lezárása vagy fedezése normális piaci körülmények között,
d) a 163/A. § alapján elvégzett felülvizsgálat megállapítja, hogy az engedélyezett belső modellek alkalmazására vonatkozó követelmények nem-teljesítése várhatóan nem megfelelő tőkeszinteket eredményez,
e) a befektetési vállalkozásnak ismételten nem sikerül biztosítania vagy fenntartania a (7) és (8) bekezdésben meghatározott megfelelő szintű szavatoló tőkét.
(2) Az (1 ) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt tőke összegére, típusaira és felosztására vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények. A többlettőke-követelmény olyan kockázatokra vagy kockázati elemekre is kiterjedhet, amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem terjednek ki.
(3) A Felügyelet a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke szintjét a (2) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt tőke és az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik vagy negyedik részében meghatározott szavatoló tőke követelményének különbségeként határozza meg.
(4) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy a 164. § (1) bekezdés t) pontja alapján előírt többlettőke-követelménynek az alábbi feltételeknek megfelelő szavatoló tőkével tegyen eleget:
a) a többlettőke-követelmény legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,
b) az alapvető tőke legalább háromnegyede elsődleges alapvető tőkéből áll,
c) e szavatoló tőke nem használható fel az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott bármely szavatoló tőke követelményének való megfelelés céljából.
(5) A Felügyelet írásban megindokolja a többlettőke-követelménynek a 164. § (1) bekezdés t) pontja szerinti előírására vonatkozó határozatát, indokolásában egyértelműen bemutatva az (1)-(4) bekezdés szerinti szempontok teljes körű értékelését. Az (1 ) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az indokolásnak tartalmaznia kell annak az egyedi okait, hogy a (7) bekezdésnek megfelelően megállapított tőkeszint miért nem tekinthető már elegendőnek.
(6) A Felügyelet eseti alapon elbírálva, az (1)-(5) bekezdésekkel összhangban, többlettőkekövetelményt írhat elő a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak.
(7) Az arányosság elvét szem előtt tartva és a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozások méretével, rendszerszintű jelentőségével, tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosan a Felügyelet előírhatja, hogy az ilyen befektetési vállalkozás a szavatoló tőke olyan szintjével rendelkezzen, amely kellő mértékben meghaladja az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részében és e törvényben meghatározott tőkekövetelményeket, ideértve a többlettőkekövetelményeket is. Ezáltal a Felügyelet biztosítja, hogy a ciklikus gazdasági ingadozások ne vezessenek a tőkekövetelmények és a többlettőke-követelmények megsértéséhez, vagy ahhoz, hogy megakadályozzák a befektetési vállalkozást abban, hogy képes legyen tevékenységével rendezett módon felhagyni.
(8) A Felügyelet szükség esetén felülvizsgálja a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásnak nem minősülő befektetési vállalkozásnak a (7) bekezdéssel összhangban megállapított szavatoló tőke szintjét, és tájékoztatja a befektetési vállalkozást e felülvizsgálat megállapításairól, ideértve a (7) bekezdéssel összhangban megállapított tőkeszint elvárt esetleges módosításait is. A Felügyelet közli a módosítás végrehajtásának határidejét.
(9) A Felügyelet tájékoztatja a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t a befektetési vállalkozás számára előírt bármely többlettőke-követelményről, valamint a (8) bekezdés szerinti befektetési vállalkozások tekintetében elvárt esetleges módosításokról."
37. §
A Bszt. 163/A. és 163/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"163/A. § (1) A Felügyelet legalább háromévente felülvizsgálja a befektetési vállalkozás által használt, a tőkekövetelmények kiszámításához engedélyezett, az (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikke szerinti belső modelleket, azok alkalmazásához szükséges követelmények teljesülését, a modellek kidolgozottságát és naprakészségét.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat keretében tekintettel van a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének változásaira és a belső modellek új termékekre való alkalmazására.
(3) Ha a Felügyelet súlyos hiányosságokat tár fel a befektetési vállalkozás belső modelljének kockázatmegállapításával kapcsolatban, akkor a Felügyelet
a) előírja a befektetési vállalkozás számára a módszertan korrigálását, vagy
b) meghozza a megfelelő intézkedést a hiányosság következményének enyhítése érdekében, különösen magasabb szorzótényezők, többlettőke-követelmény előírása vagy egyéb megfelelő és hatékony eszköz alkalmazása révén.
(4) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell már nem felel meg a rá vonatkozó követelményeknek, akkor a Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy
a) bizonyítsa, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, vagy
b) készítsen a megfelelés helyreállítására vonatkozó tervet határidő megjelölésével.
(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési vállalkozás módosítja a tervet, ha a Felügyelet álláspontja szerint a tervben meghatározottak alapján nem valószínűsíthető a vonatkozó követelményeknek való teljes megfelelés biztosítása vagy a kitűzött határidő nem megfelelő.
(6) Ha bizonyíthatóan fennáll annak veszélye, hogy a befektetési vállalkozás nem képes meghatározott határidőn belül megfelelni a követelményeknek és nem tudja megfelelően bizonyítani, hogy a meg nem felelés hatásai nem jelentősek, akkor a Felügyelet
a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt,
b) korlátozza az engedélyt azokra a területekre, amelyeknél megfelel a követelményeknek vagy meghatározza a határidőt, amelyen belül újra meg kell felelni a követelményeknek.
(7) Ha a piaci kockázat esetén a befektetési vállalkozás által alkalmazott belső modell alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 366. cikk szerinti túllépések száma jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellőképpen pontos, akkor a Felügyelet
a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy
b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.
163/B. § (1) Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során figyelembe veszi
a) a befektetési vállalkozás üzleti modelljét,
b) a 101. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat,
c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét, és
d) a Magyarországot fenyegető rendszerszintű likviditási kockázatot.
(2) A Felügyelet csak abban az esetben írhat elő egyedi likviditási követelményeket, amennyiben a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapította, hogy az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikk (1) bekezdése értelmében a likviditási követelmények alól nem mentesített befektetési vállalkozás, és
a) olyan likviditási kockázatoknak vagy likviditási kockázati elemeknek van kitéve, amelyek jelentősek, és amelyekre az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények nem biztosítanak részben vagy egészben fedezetet, vagy
b) a befektetési vállalkozás nem felel meg az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó meghatározott követelményeknek, és egyéb közigazgatási intézkedések megfelelő időtartamon belül valószínűsíthetően nem javítanak elegendő mértékben a rendszereken, eljárásokon, mechanizmusokon és stratégiákon.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a likviditási kockázatokat vagy likviditási kockázati elemeket kizárólag akkor lehet az (EU) 2019/2033 rendelet harmadik részében meghatározott likviditási követelmények által részben vagy egészben nem fedezettnek tekinteni, ha a befektetési vállalkozás által a 106. § (1) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés felügyeleti felülvizsgálatát követően a Felügyelet által megfelelőnek ítélt likviditás összegeire és típusaira vonatkozó követelmények magasabbak, mint a befektetési vállalkozásra az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények.
(4) A Felügyelet az egyedi likviditási követelmények szintjét a (3) bekezdés szerint megfelelőnek ítélt likviditás és az (EU) 2019/2033 rendelet ötödik részében meghatározott likviditási követelmények különbségeként határozza meg.
(5) A Felügyelet előírja a befektetési vállalkozás számára, hogy az egyedi likviditási követelményeknek az (EU) 2019/2033 rendelet 43. cikkében meghatározott likvid eszközökkel tegyen eleget.
(6) A Felügyelet írásban megindokolja az egyedi likviditási követelmény előírására vonatkozó határozatát, indokolásában teljes körűen bemutatva a (2)-(4) bekezdés szerinti szempontok értékelését."
38. §
(1) A Bszt. 164. § (1) bekezdés o) pontja a következő oe) alponttal egészül ki:
(A Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató)
"oe) részvényeseinek, tagjainak vagy a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak járó, a befektetési vállalkozás általi nyereség- vagy kamatkifizetést, amennyiben ez a korlátozás vagy tilalom nem minősül a befektetési vállalkozás általi nemteljesítésnek,"
(2) A Bszt. 164. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)
"t) a befektetési vállalkozást a (4) bekezdés szerinti többlettőke-követelmény elérésére kötelezheti, illetve a befektetési vállalkozás üzleti tevékenységének lényeges változása esetén módosíthatja a szavatoló tőke és a likvid eszközök megkövetelt mennyiségét,"
(3) A Bszt. 164. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Felügyelet - a fokozatosság és arányosság figyelembevételével - az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény alkalmazása során
a) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy időben tegye meg a szükséges intézkedéseket a fennálló jogsértés megszüntetésére, illetve az elkövetkező tizenkét hónapban várhatóan bekövetkező jogsértés megszüntetésére, amennyiben az utóbbira a Felügyelet bizonyítékkal rendelkezik,
b) előírhatja a befektetési vállalkozás számára, hogy egy éven belül nyújtson be az (EU) 2019/2033 rendelet és e törvény szerinti felügyeleti követelményeknek való megfelelés visszaállítására irányuló tervet, ennek végrehajtására tűzzön ki határidőt, és módosítsa a terv hatályát és végrehajtási határidejét,
c) a szavatoló tőke követelmények vonatkozásában a befektetési vállalkozás számára egyedi tartalékképzési szabályzatot vagy eszközkezelést írhat elő,
d) szigorúbb feltételekhez kötheti vagy korlátozhatja a befektetési vállalkozás üzletvitelét, működését vagy hálózatát, vagy megkövetelheti a befektetési vállalkozás megfelelő pénzügyi működésére túlzott kockázatot jelentő tevékenységek leválasztását,
e) előírhatja a befektetési vállalkozás tevékenységében, termékében és rendszerében rejlő kockázat csökkentését, ideértve a kiszervezett tevékenységeket is,
f) a jogszabályban előírt adatszolgáltatást kiegészítő vagy annál gyakoribb adatszolgáltatást írhat elő, beleértve a tőke- és likviditási pozíciókra vonatkozó adatszolgáltatást,
g) kiegészítő nyilvánosságra hozatalt követelhet meg, vagy
h) megkövetelheti, hogy a befektetési vállalkozás csökkentse a hálózati és információs rendszerei biztonságát fenyegető kockázatokat a vállalkozások eljárásai, adatai és eszközei bizalmas jellegének, integritásának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében."
(4) A Bszt. 164. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) E § rendelkezéseit alkalmazni kell a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint ezek vezető állású személyére."
39. §
A Bszt. a 175/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az EGT-államok felügyelési együttműködése
175/C. § (1) A Felügyelet szorosan együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával oly módon, hogy haladéktalanul megosztják egymással a befektetési vállalkozásra vonatkozó következő információkat:
a) irányítási és tulajdonosi szerkezete,
b) szavatoló tőkekövetelmény teljesítése,
c) koncentrációs kockázatra vonatkozó és likviditási követelmények teljesítése,
d) adminisztratív és számvitel eljárásai, belső ellenőrzési mechanizmusa,
e) bármely olyan tényező, amely a befektetési vállalkozás jelentette kockázatot befolyásolhatja.
(2) A Felügyelet haladéktalanul átad a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére minden olyan információt és megállapítást, amely a felügyelése során jut tudomására és a befektetési vállalkozás által, a fogadó EGT-államban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására hatással lévő potenciális problémákra és kockázatokra vonatkozik.
(3) A Felügyelet köteles minden szükséges intézkedést megtenni, a (2) bekezdésben meghatározott potenciális problémák és kockázatok elhárítása vagy megszüntetése érdekében a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információk és megállapítások alapján.
(4) A Felügyelet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága kérésére köteles részére részletes magyarázatot adni arról, hogy a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által átadott információkat és megállapításokat a (3) bekezdés szerinti intézkedések során hogyan vette figyelembe.
(5) Ha a Felügyelet szerint az általa átadott információk és megállapítások alapján a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága nem tette meg a (3) bekezdés szerinti szükséges intézkedéseket az ügyfelek védelme vagy a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében, a Felügyelet teszi meg a szükséges intézkedéseket.
(6) Az (5) bekezdés szerinti szükséges intézkedések megtételét megelőzően a Felügyelet erről tájékoztatja a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, az EBH-t és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.
175/D. § (1) Ha valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az együttműködés iránti megkeresést elutasította, vagy arra észszerű időn belül nem válaszolt, a Felügyelet az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.
(2) Ha a Felügyelet nem ért egyet a fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedéseivel, az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja.
(3) A Felügyelet információt kérhet a klíringtag székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a befektetési vállalkozás által használt letéti követelmények kiszámításához használt letéti modellek és paraméterek (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontjában meghatározott követelmény teljesítésének ellenőrzése céljából.
(4) A Felügyelet lehetővé teszi, hogy a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága - a Felügyelet előzetes tájékoztatását követően - maga vagy az általa e célra kijelölt szerv is ellenőrizhesse a 175/C. § (1) bekezdése szerinti információkat a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységére vonatkozóan."
40. §
A Bszt. 176. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1 76. § (1) A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenysége esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 17/A. §-ban, 40-51. §-ban, 55-56. §-ban, 62-65. §-ban, 67-69. §-ban, 73-76. §-ban és 151-153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.
(2) A Felügyelet - a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása szempontjából lényeges esetben - jogosult a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységének ellenőrzésére ellenőrzési eljárás keretében.
(3) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést megelőzően a Felügyelet haladéktalanul konzultál a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával.
(4) A (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a Felügyelet az érintett befektetési vállalkozás kockázatértékelése szempontjából lényeges információkról és megállapításokról haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát."
41. §
A Bszt. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 182/F. §-sal egészül ki:
"182/F. § Ha az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat, valamint a 8/A. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő befektetési vállalkozás 2019. december 24-én már befektetési vállalkozásként történő működésre engedéllyel rendelkezett, akkor legkésőbb 2020. december 27-ig köteles a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet benyújtani."
42. §
(1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"k) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
(2) A Bszt. 183. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Ez a törvény)
"e) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
43. §
A Bszt. 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
44. §
A Bszt.
1. 4. § (2) bekezdés 33a. pontjában a "befolyásoló részesedéssel" szövegrész helyébe a "minősített befolyással" szöveg,
2. 8. § (1a) bekezdésében a "befolyásoló részesedésre" szövegrész helyébe a "minősített befolyásra" szöveg,
3. 20/A. § (2) bekezdésében a "vállalkozással nem állnak munkaviszonyban." szövegrész helyébe a "vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatokat." szöveg, a "nem áll munkaviszonyban a befektetési vállalkozással," szövegrész helyébe a "nem lát el ügyvezetői feladatokat a befektetési vállalkozásban," szöveg,
4. 22. § (1a) bekezdésében a "Befektetési vállalkozásnál" szövegrész helyébe a "Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál" szöveg,
5. 22. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1), az (1a), a (4) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1a), a (4) bekezdés" szöveg,
6. 24/G. § (1) bekezdésében az "575/2013/EU rendelet" szövegrész helyébe az "(EU)
2019/2033 rendelet" szöveg,
7. 37. § (6a) bekezdésében és 180. § (4) bekezdés i) pontjában a "befolyásoló részesedés" szövegrész helyébe a "minősített befolyás" szöveg,
8. 110/N. § (5) bekezdésében a "parlamenti és tanácsi rendelet" szövegrész helyébe a "parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet)" szöveg,
9. 106. § (1) bekezdésében a "szavatoló tőke mértékét" szövegrész helyébe a "szavatoló tőke és likvid eszközök mértékét" szöveg,
10. 161/A. § (10) bekezdésében az "akkor a vegyes" szövegrész helyébe az "akkor a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalatai közötti, valamint a vegyes" szöveg,
11. 161/B. § (5) és (6) bekezdésében az "Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelvében" szövegrész helyébe az "e törvényben és az (EU) 2019/2033 rendelet első részében" szöveg,
12. 161/D. § (2) bekezdésében a "felügyeleti hatóságának" szövegrész helyébe a "felügyeleti hatóságának és szanálási hatóságának" szöveg,
13 . 161/D. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a (6)-(7) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1)-(2) és a (6)-(7) bekezdésben" szöveg,
14. 161/D. § (7) bekezdésében az "EBH-t" szövegrész helyébe az "EBH-t, az Európai Rendszerkockázati Testületet" szöveg,
15. 162. § (13) bekezdésében a "j) pontja" szövegrész helyébe a "c) pontja" szöveg,
16. 162. § (14) bekezdésében az "m) pontja" szövegrész helyébe az "f) pontja" szöveg,
17. 163. § (1) bekezdés b) pontjában az "575/2013/EU rendelet" szövegrész helyébe az "(EU) 2019/2033 rendelet" szöveg,
18. 164. § (1) bekezdés l) pontjában az "(5) és (6)" szövegrész helyébe az "(5), (6) és (25)" szöveg,
19. 174. § (5) bekezdésében az "európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi" szövegrész helyébe az "1093/2010/EU" szöveg
lép.
45. §
Hatályát veszti a Bszt.
a) 4. § (2) bekezdés 1a., 85-93. és 104-106. pontja,
b) 20/A. § (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése,
c) 101. § (3) bekezdése,
d) "Belső minősítésen alapuló módszerek alkalmazása" című alcíme,
e) 105. § (2) bekezdése,
f) 106. § (4) és (5) bekezdése,
g) XX/A. Fejezete,
h) 162. § (3), (4), (7), (9), (10) és (12) bekezdése,
i) 2. melléklete.

4. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

46. §

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 3. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"6a. e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási káresemények bejelentésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;"

47. §

(1) A Gfbt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény szerinti biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a kártörténeti igazolások kiadása, továbbá a 10. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrizhetősége céljából kártörténeti nyilvántartást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre."
(2) A Gfbt. 51. § (9) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:)
"l) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az e-kárbejelentő rendszer működtetése céljából a MABISZ"
(részére.)

48. §

A Gfbt. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A MABISZ látja el a Nemzeti Iroda - ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ és a kárnyilvántartó szerv - feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, a Kártalanítási Alap kezelését, valamint az e-kárbejelentő működtetésével kapcsolatos feladatokat. "

49. §

A Gfbt. 57/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A MABISZ, mint az e-kárbejelentő működtetője, az e feladata ellátása során megismert személyes adatot addig az időpontig kezelheti, ameddig a kárbejelentéssel kapcsolatban igény érvényesíthető."

50. §

A Gfbt. 29. § (1) bekezdésében a "Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz" szövegrész helyébe a "Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működtetője részére, a levelezőhöz" szöveg lép.

5. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

51. §

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: szervezetet képviselő) - a pénzforgalmi szolgáltató által rendszeresített módon - írásban jelenti be (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) a fizetési számla felett rendelkezni jogosultat. A pénzforgalmi szolgáltató nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a szervezetet képviselő által a fizetési számla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e."

52. §

A Pft. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a jóvá nem hagyott fizetési művelettel összefüggésben keletkezett kárt a fizető fél csalárd módon eljárva okozta, vagy a kárt a 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta, így különösen ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyes hitelesítési adatait arra nem jogosult harmadik fél részére átadja vagy megismerhetővé teszi."

6. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

53. §

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § (1) Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a hitelezőre nézve kötelező ajánlat megtételekor a szerződés tervezetét a fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A hitelező ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt napig áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések a felek (képviselőik) egyidejű fizikai jelenléte nélkül - a (3) bekezdésben írt kivételtől eltekintve - nem köthetők meg, ez azonban nem akadálya annak, hogy a tájékoztatási kötelezettség teljesítése és annak igazolása, valamint a szerződés tervezetének rendelkezésre bocsátása tekintetében a felek a 8. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti utat vegyék igénybe, ha annak feltételei fennállnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt előírás úgy is teljesíthető, ha az ügyfelek az általuk tanúk jelenlétében aláírt szerződést megküldik a hitelezőnek."

54. §

Az Fhtv. 25. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A hitelező a fogyasztó előtörlesztési szándékának a bejelentését követően 5 munkanapon belül rendelkezésre bocsátja a szükséges információkat. A fogyasztó előtörlesztési szándéka alapján bejelentett előtörleszteni kívánt részlet hitelező rendelkezésére bocsátását követően legkésőbb 5 munkanapon belül elszámolja az előtörlesztett részletet."

55. §

Az Fhtv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35. § (1) E törvénynek - a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2015. évi CCXV. törvénnyel megállapított - 14/A. §-át, 17/D. § (7) bekezdését, 18. § (1) és (4a) bekezdését, 21/C-21/E. §-át és 25. § (1), (2) és (8) bekezdését a hatálybalépést követően kötött hitelszerződések esetén kell alkalmazni.
(2) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi ... törvény 54. §-ával megállapított 25. § (9) bekezdést a hatálybalépését megelőzően megkötött szerződések esetében is alkalmazni kell a hatálybalépését követően teljesített előtörlesztésekre."

7. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

56. §

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a Hpt. 172-176. §-a és a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11 -24. cikkének alkalmazásában pénzügyi vállalkozásnak minősül."

8. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

57. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:218. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A zártkörűen működő részvénytársaság részvényei - a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásához kapcsolódó forgalomba hozatalt kivéve - nyilvánosan nem hozhatók forgalomba."

58. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:366. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A szövetkezet átalakulásával létrejövő részvénytársaság kizárólag zártkörűen alapítható."

9. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

59. §

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében az irányadó pufferráta, a (2) bekezdés e) pontja szerinti iránymutatás, és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásához kapcsolódó bármely egyéb tényező figyelembevételével meghatározza és honlapján közzéteszi a Magyarországon lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan az anticiklikus tőkepufferráta mértékét. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és az anticiklikus tőkepufferráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, és a felülvizsgálat eredményét honlapján közzéteszi előre megjelölt időpontokban."

60. §

Az MNBtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet
a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,
b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről."

61. §

Az MNBtv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35/A. § (1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése indokolja, akkor a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg.
(2) A 141/A. §-ban meghatározott tájékoztatás magában foglalja:
a) a magyarországi rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatnak, és annak pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásának ismertetését,
b) a rendszerkockázati tőkepuffer szükségességének, és annak várható hatékony és arányos kockázatcsökkentő hatásának bemutatását,
c) a rendszerkockázati tőkepuffer egységes piacra gyakorolt várható hatásának ismertetését,
d) az alkalmazandó rendszerkockázati tőkepufferráta vagy tőkepufferráták mértékét és azt, hogy azt milyen kitettségekre, illetve intézményekre vonatkozóan írja elő,
e) ha a rendszerkockázati tőkepufferráta az összes kitettségre vonatkozik, akkor miért véli úgy, hogy a rendszerkockázati tőkepuffer nem duplikálja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó, a 131. cikk szerinti tőkepuffer működését.
(3) Amennyiben a rendszerkockázati tőkepufferráta megállapításáról szóló döntés a korábban megállapított tőkepufferrátához képest csökkenést jelent vagy nem jelent változást, az MNB-nek csak a 141/A. § szerinti tájékoztatást kell megtennie.
(4) Ha az MNB 3 százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően -legkorábban 30 nappal - alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő.
(5) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kitettségre 3 százalék feletti vagy a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti kitettségre 5 százalék feletti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor ezt csak az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén vezetheti be. Ebben az esetben az MNB tervezetét véleménnyel ellátva megküldi az Európai Bizottságnak, amely kettő hónapon belül véleményt küld az MNB-nek.
(6) Ha az MNB a Hpt. 92. § (1) bekezdés a) és c) pont szerinti kitettségre 3 és 5 százalék közötti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor az MNB előzetesen megküldi a tervezetét véleménnyel ellátva az Európai Bizottságnak azzal, hogy a rendszerkockázati pufferrátát e bekezdés szerint csak az Európai Bizottság előzetes véleményének kézhezvételét követően vezetheti be.
(7) Ha az (5) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, az (5) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB köteles az Európai Bizottság véleményében meghatározottaknak megfelelően eljárni.
(8) Ha a (6) bekezdésben rögzített véleményében az Európai Bizottság ellenzi az MNB által tervezett, a (6) bekezdésben meghatározott mértékű tőkepufferráta bevezetését, akkor az MNB az ellenvélemény figyelembe vétele nélkül bevezetheti a tervezetében meghatározott mértékben a rendszerkockázati tőkepufferrátát azzal, hogy a vélemény figyelembe nem vételét részletesen indokolja az Európai Bizottság számára.
(9) A (6) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben másik EGT-államban székhellyel rendelkező anyavállalat hitelintézet leányvállalata érintett, a MNB az Európai Bizottsággal egyidejűleg az ügyben érintett többi illetékes felügyeleti hatóságot is értesíti, egyeztet velük. Ha a többi érintett illetékes felügyeleti hatóság és az MNB nem ért egyet az Európai Bizottságnak megküldött javaslat tekintetében, vagy a javaslatnak az Európai Bizottság felé megküldését követő egy hónapon belül az Európai Rendszerkockázati Testület a rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazását illetően ellenvéleményt fejez ki, akkor az MNB az Európai Bankhatósággal egyeztetést kezdeményez, amely egyeztetés során az Európai Bankhatóság részéről rögzítésre kerülő vélemény az MNB-re nézve nem kötelező.
(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a 141/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében.
(11) Az MNB kérheti az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy adjon ki ajánlást egy vagy több EGT-állam vonatkozásában az MNB által meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer elismerésének érdekében."

62. §

Az MNBtv. 39. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az MNB biztosítja, hogy feladatai ellátásához szükséges szakértelemmel és működési kapacitással rendelkezzen."

63. §

(1) Az MNBtv. 40. §-a a következő (32) és (33) bekezdéssel egészül ki:
"(32) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.
(33) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének végrehajtását."
(2) Az MNBtv. 40. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:
"(34) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."
(3) Az MNBtv. 40. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:
"(35) Az MNB a 39. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

64. §

Az MNBtv. 43. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB a honlapján közzéteszi)
"i) a Hpt., az 575/2013/EU rendelet, a Bszt. és az (EU) 2019/2033 rendelet megsértése következtében, valamint felügyeleti intézkedések ügyében hozott határozatok számát és jellegét,"

65. §

(1) Az MNBtv. 44. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatai végrehajtása során -különösen vészhelyzetben - az adott időben rendelkezésre álló információk alapjánmegfelelő módon mérlegeli a döntései által a többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására, valamint az Európai Unió egészére gyakorolt hatást."
(2) Az MNBtv. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az MNB a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása során szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkének megfelelően kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke szerint kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat."

66. §

Az MNBtv. 45. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB hatóságként jár el)
"f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Hpt. 90. §-ában meghatározottak szerint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer, a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezés"
[(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során.]

67. §

Az MNBtv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB-nek törvényben meghatározott hatósági eljárása és ellenőrzése során az e törvényben és
a) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben,
b) a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben, valamint
c) az a) és b) pontban nem említett eljárásokban a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban
nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit és e rendelkezésekhez kapcsolódó, az Ákr. 139. és 140. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeleteket megfelelően alkalmazni kell."

68. §

Az MNBtv. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MNB felhívására a 39. § (1) bekezdésében meghatározott törvények és a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó személy és szervezet köteles az MNB feladatellátásához kért, a tevékenységére vonatkozó tájékoztatást megadni, a hatósági eljárás tárgyával összefüggő adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, a számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, a legfőbb szerve, az ügyvezető és ellenőrző szerve előterjesztéseit, e szervek ülésének jegyzőkönyveit, a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálói jelentést, a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, továbbá az előbbiekben fel nem sorolt egyéb kimutatást az MNB által meghatározott formában elkészíteni és rendelkezésére bocsátani. Az így rendelkezésre bocsátott iratokról az MNB kivonatot, illetve másolatot készíthet."

69. §

Az MNBtv. 50/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"50/A. § (1) Az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot - a (2)-(11) bekezdésben foglaltak, valamint a piacfelügyeleti eljárás kivételével - az 58. §-ban foglaltak szerint kézbesíti.
(2) A hivatalos irat kézbesítése papíralapon egyetemes postai szolgáltatás útján vagy az MNB nevében eljáró munkavállaló által saját kézbesítés keretében is történhet
a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és az ügyfelek érdekét veszélyeztető esetben,
b) a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásban a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatást igénybe nem vevő természetes személy ügyfél részére történő kézbesítés esetén, vagy
c) ha ez egyéb okból indokolt.
(3) Ha a nem természetes személy ügyfélnek nincs meghatalmazottja, az MNB papíralapon történő kézbesítés esetén a hivatalos iratokat az ügyfélnek az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyére kézbesíti. Ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett székhelyre, illetve központi ügyintézés helyére történő kézbesítés sikertelen és ahhoz kézbesítési fikció sem fűzhető, az MNB a hivatalos iratokat a nem természetes személy ügyfél törvényes képviselőjének a vonatkozó közhiteles nyilvántartásba bejegyzett lakóhelyére, illetve székhelyére is kézbesítheti.
(4) A papíralapon történő kézbesítés esetén az ügyfél vagy képviselője által az MNB-nek megadott értesítési címére, ennek hiányában a természetes személy ügyfél esetében a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba bejegyzett értesítési címére, illetve ennek hiányában lakcímére, nem természetes személy ügyfél esetén az adott nem természetes személyt nyilvántartó közhiteles nyilvántartásába bejegyzett székhelyére, illetve ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, akkor a központi ügyintézés helyére, valamint a Magyarországon lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja vagy kézbesítési megbízottja bejelentett címére (a továbbiakban együtt: kézbesítési cím) egyetemes postai szolgáltatás útján papíralapon feladott hivatalos iratot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, szándékosan megakadályozza vagy utólag egyértelműen megállapítható, hogy a kézbesítés azért hiúsult meg, mert a kézbesítési címen nem található, a cím nem azonosítható, vagy a kézbesítés akadályozott, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) ha az "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a feladóhoz, a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kifogásnak az MNB helyt ad, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Ha az MNB a hatósági döntését, egyéb hivatalos iratot papíralapon saját kézbesítés keretében kézbesíti, a (4) bekezdés a) pontjában foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(6) Az MNB döntése közlését hirdetmény útján teljesítheti, ha
a) az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, vagy annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik,
c) az ügyfelek köre pontosan nem állapítható meg,
d) az ügyfelek száma meghaladja az ötvenet vagy
e) azt jogszabály előírja.
(7) Az MNB a 600/2014/EU rendelet 42. cikke alapján hozott határozata közlését - amelyben pénzügyi eszközök vagy strukturált betétek forgalmazását, értékesítését, továbbá egyes piaci cselekmények vagy magatartások végzését tiltja meg vagy korlátozza - hirdetmény útján kézbesíti. A határozat közlése időpontjának a közzététel időpontja minősül.
(8) A hirdetmény tartalmazza
a) a honlapon történő közzététel napját,
b) az eljáró hatóság megnevezését,
c) az ügy számát és tárgyát,
d) amennyiben ismert és közlését jogszabály lehetővé teszi, az ügyfél nevét és székhelyét (lakcímét) a jogszabály által előírt módon és terjedelemben,
e) a döntés rendelkező részét, továbbá
f) azt a figyelemfelhívást, hogy az ügyfél vagy képviselője a döntést a hatóságnál megtekintheti.
(9) A hirdetményt az MNB a honlapján helyezi el. A döntés a honlapon történt megjelentetés napját követő tizedik napon közöltnek tekintendő.
(10) A (7) bekezdés szerinti határozat azonnal végrehajtandó.
(11) Az Ákr. kézbesítésre vonatkozó szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

10. §

Az MNBtv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MNB anonim módon teszi közzé a Hpt.-ben, a Tpt.-ben, a Bszt.-ben, a Kbftv.-ben, az Mpt.-ben és az Öpt.-ben meghatározott intézkedésről vagy kivételes intézkedésről, valamint a pénzbírságról hozott határozatát, ha a nyilvánosságra hozatal
a) aránytalan a természetes személy által elkövetett jogsértéshez képest,
b) aránytalan hátrányt okoz a természetes és jogi személyekre nézve,
c) veszélyezteti valamely folyamatban lévő büntetőeljárás sikerességét, vagy
d) veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását."

71. §

Az MNBtv. 58. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a pénzforgalmi szolgáltatónak kézbesített irat az MNB-nek olyan átutalási szolgáltatást érintő döntése, amely átutalás teljesítéséből a pénzforgalmi szolgáltatóra háruló feladatok teljesítésére - törvény vagy az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete eltérő rendelkezése hiányában - folyamatosan, minden napon 0 órától 24 óráig tartó munkanapot tart, akkor az iratot - az (5) bekezdéstől eltérően - a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő negyedik óra elteltével kell kézbesítettnek tekinteni."

72. §

Az MNBtv. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az MNB nem köteles átfogó vizsgálatot lefolytatni a felügyelt szervezet, illetve személy tevékenységének abban a körében, amelyre nézve a megelőző átfogó vizsgálat lezárását követően lezárt cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálat, vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenység is kiterjedt."

73. §

Az MNBtv. 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB az ellenőrzési eljárása során tett megállapításait - az ellenőrzési eljárás megindításának időpontjától számítva -
a) utóvizsgálat esetében négy hónapon belül,
b) átfogó vizsgálat és célvizsgálat esetében kilenc hónapon belül,
c) témavizsgálat esetében tizenkét hónapon belül
vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli. Ha az ellenőrzési eljárás során csoportvizsgálatra kerül sor, az MNB a csoportvizsgálat során tett megállapításait csoportvizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az összes csoporttaggal a pénzügyi csoport irányító tagja útján közli."

74. §

Az MNBtv. 76. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki: "(25) Ha a befektetési vállalkozás
a) nem rendelkezik a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő belső vállalatirányítási rendszerrel;
b) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a szavatolótőke-követelmények telj esítéséről;
c) elmulasztja az adatszolgáltatást, illetve hiányos vagy pontatlan adatokat szolgáltat a koncentrációs kockázatról;
d) esetében a koncentrációs kockázat mértéke túllépi a jogszabályban meghatározott értékhatárokat;
e) ismételten vagy tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt;
f) elmulasztja a jogszabályban előírt nyilvánosságra hozatalt, illetve hiányos vagy pontatlan információt hoz nyilvánosságra;
g) kifizetéseket teljesít a szavatolótőkéjének részét képező tőkeinstrumentumok tulajdonosainak olyan esetekben, amelyekben jogszabály tiltja az ilyen kifizetéseket;
h) súlyosan megsérti a Pmt. rendelkezéseit; vagy
i) lehetővé teszi olyan személy számára, hogy a vezető testület tagja legyen vagy maradjon, aki nem felel meg a jogszabályi követelményeknek,
a kiszabható bírság mértéke természetes személy esetében legfeljebb 1 675 200 000 forintig, jogi személy esetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig, de legfeljebb a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség - amennyiben meghatározható -kétszereséig terjedhet. Ha a jogi személy anyavállalat vagy egy anyavállalat leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készítenie, akkor a bruttó bevétel az anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi bruttó bevétele."

75. §

Az MNBtv. 81. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi)
"a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. §-ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezések,"
[betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).]

76. §

Az MNBtv. 86/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB a hivatalból indított fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során tett megállapításait célvizsgálat esetében az ellenőrzési eljárás megindítását követő kilenc hónapon belül, témavizsgálat esetében egy éven belül, utóvizsgálat esetében négy hónapon belül vizsgálati jelentésben rögzíti, és azt az ellenőrzött személlyel vagy szervezettel közli."

77. §

Az MNBtv. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"109. § A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat a fogyasztónak - a fogyasztó választása szerint papíralapon vagy elektronikus formában - hivatalos iratként, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet részére hivatalos iratként vagy elektronikus úton kézbesíti. A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztóval, illetve a 39. § -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személlyel vagy szervezettel a kézbesítés módjában megállapodhat."

78. §

(1) Az MNBtv. 140. § (1) bekezdés a) pontja a következő af)-ah) alponttal egészül ki:
(Az MNB együttműködik)
[a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladataira tekintettel]
"af) másik tagállamok felügyeleti hatóságaival,
ag) a tagállami központi bankokkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Központi Bankkal, mint monetáris hatóságokkal,
ah) a fizetési és elszámolási rendszerek felügyeletére hatáskörrel rendelkező állami hatóságokkal,"
(2) Az MNBtv. 140. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(3) Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak
1. a biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,
2. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,
3. az olyan befektetési alapkezelő számára kiadott - átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások kezelésére vonatkozó - engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
4. a harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
5. a harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,
6. azokat az általános problémákat, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók, viszontbiztosítók, biztosításközvetítők, viszontbiztosítás-közvetítők vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyek tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,
7. pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,
8. azt, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. § -a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést,
9. összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 174. § (5)-(7) bekezdése tekintetében -alkalmazott eljárásokat,
10. a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,
11. a Hpt. 199. § (5) bekezdése, a Tpt. 404. § (2) bekezdése és a Bszt. 177. § (2) bekezdése szerinti intézkedését,
12. a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,
13. a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,
14. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,
15 . azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/65/EK irányelv) 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést,
16. a Bit. 279. § (5) bekezdésében és a Bit. 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számát és típusát.
(4) Az MNB tájékoztatja
1. az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot
1.1. a piaci visszaélésekről, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,
1.2. a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,
1.3. a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,
1.4. azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,
1.5. azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést,
1.6. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
1.7. a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,
1.8. a Tpt. 310/A. § (10) bekezdése alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,
1.9. a Bszt. 154/H. §-a alapján hozott engedélyről és az abban bekövetkezett változásról,
1.10. az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről;
2. az Európai Bankhatóságot
2.1 a hitelintézet, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz kibocsátó intézmény számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyéről - hitelintézet esetén azzal, hogy melyik betétbiztosítási rendszerhez csatlakozott -, valamint annak visszavonásáról az indoklással együtt,
2.2 a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,
2.3. a Hpt. 36. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,
2.4 a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,
2.5 a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodásról, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányításról, rendszerekről, eljárásokról és mechanizmusokról,
2.6 a Hpt. 167. § (4) és (5) bekezdése szerinti értékeléséről,
2.7. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
2.8. azon hatóságok nevéről, amelyek a Hpt. 159. § (3) bekezdés b) pontja szerinti üzleti titok és 161. § (2) bekezdés c) pontja szerinti banktitok alóli mentesítés keretében információt kaptak,
2.9. hitelintézetben megszerzett befolyásoló részesedésről,
2.10. azon pénzügyi holding társaságról vagy vegyes pénzügyi holding társaságról, amely az 575/2013/EU rendelet 11. cikke alá tartozik,
2.11. ha a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pkt.) 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,
2.12. a Hpt. 126. § (5) bekezdésében meghatározott információkról,
2.13. a Hpt. 145. § (4) bekezdése alapján hozott engedélyről,
2.14. a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,
2.15. a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet vagy befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,
2.16. a Hpt. 114. §-a szerinti helyreállítási terv kialakításával és koordinálásával kapcsolatosan tervezett megbeszélésekről,
2.17. a Hpt. 180. § (1) bekezdésének és a Bszt. 162. § (5) bekezdésének alkalmazásáról,
2.18. a Hpt. 177. § és Bszt. 163/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárások működéséről és az MNB által alkalmazott módszerről,
2.19. ha a Pkt. 9. § (3), (7) és (11) bekezdését alkalmazza valamely vegyes pénzügyi holding társaság esetében,
2.20. a Hpt. 112. § (5) bekezdése és a Bszt. 24/D. § (5) bekezdése szerinti elemzésről,
2.21 . a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,
2.22. a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz kibocsátó intézmény nyilvántartásba vett pénzforgalmi közvetítőiről,
2.23. a Hpt. 289/A. § (1) és (4) bekezdése szerinti bejelentésekről,
2.24. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. § szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,
2.25. a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról,
2.26. szanálási feladatkörben a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó azon minimumkövetelményről, amelyet a Szantv. 68/A. §-ával vagy 68/B. §-ával összhangban a Szantv. hatálya alá tartozó minden egyes szervezet tekintetében megállapítottak;
3. az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot
3.1. a Pmt. 62. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,
3.2. a biztosító, a viszontbiztosító és a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról,
3.3. - az érintett csoport szerkezetének és a csoportfelügyelet terjedelmének egyidejű bemutatásával - az olyan biztosító vagy viszontbiztosító számára kiadott tevékenységi engedélyről és annak visszavonásáról, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,
3.4. a harmadik országban bejegyzett vállalkozás által Magyarországon bejegyzett biztosítóban vagy viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzéséről, amelynek eredményeképpen a Magyarországon bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnéséről,
3.5. azokról az általános problémákról, amelyeket a Magyarországon működő biztosítók vagy viszontbiztosítók tapasztaltak harmadik országba történő letelepedésük és működésük vagy tevékenységük harmadik országban történő folytatása során,
3.6. a Bit. 279. § (5) bekezdésében és 284. § (3) bekezdésében meghatározott tájékoztatás megtagadásának, továbbá a Bit. 289. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedéseknek a számáról és típusáról,
3.7. a Bit. 310. § (4) és (5) bekezdése szerinti vizsgálatról és az annak alapján hozott határozatról,
3.8. a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti információkról, vizsgálatokról és határozatokról,
3.9. az 53. § (1) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) és (5c) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,
3.10. minden évben, összesített tájékoztatás keretében a Bit. biztosítási és viszontbiztosítási értékesítésre vonatkozó szabályainak megsértése okán hozott valamennyi határozatáról,
3.11. arról, hogy a Bit. 378. § (1) bekezdés f), i), k), l), m) és n) pontjában foglaltak a 2016/97/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltakhoz képest többlettájékoztatási követelményeket állapítanak meg a biztosításközvetítők számára, valamint, hogy a Bit. 166/B. §-a a biztosítási alapú befektetési termékek esetében kötelezővé teszi a tanácsadással történő értékesítést;
4. az Európai Bankbizottságot a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepére kiadott tevékenységi engedélyről;
5. az Európai Rendszerkockázati Testületet
5.1. az egy vagy több rendszerkockázati tőkepufferráta meghatározása vagy módosítása esetén a 35/A. § (2) bekezdésben meghatározott információkról,
5.2. a 33. § (4) bekezdése alapján meghatározott negyedéves anticiklikus pufferrátáról, és a 43. § (2) bekezdés m) pontja szerint nyilvánosságra hozott információkról,
5.3. a 35. § (2) bekezdésében meghatározott információkról,
5.4. az egyéb rendszerszinten jelentős intézmény és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény nevéről és az alkategóriáról, amelyikbe a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik,
5.5. a 35. § (1) bekezdésében és a Hpt. 89. § (9) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatok eredményéről,
5.6. a Szantv. 113. § (2) bekezdésében foglaltakról;
6. az EKB-t
6.1. a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/B. § szerinti értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul az eseménnyel kapcsolatos releváns információkról,
6.2. a pénzforgalmi szolgáltatók által az MNB rendelkezésére bocsátott információk alapján a különböző fizetési módokhoz kapcsolódó csalásokra vonatkozó összesített statisztikai adatokról."
(3) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
"9. összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 174. § (5)-(7) bekezdése és a Bszt. 161/B. § (5)-(7) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,"
(4) Az MNBtv. 140. § (3) bekezdése a következő 17. ponttal egészül ki:
(Az MNB írásban bejelenti az Európai Bizottságnak)
"17. a Hpt. 175. § (5) bekezdése, illetve a Bszt. 161/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, az összevont alapú felügyelet alatt álló intézmények esetében csoport szintű belső irányítást, rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat."
(5) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 1. pontja a következő 1.11. és 1.12. alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot)
"1.11. évente a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozások általa engedélyezett fióktelepeinek listájáról,
1.12. az Európai Értékpapír-piaci Hatóság kérése esetén
1.12.1. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe Magyarországon végzett tevékenységének engedélyéről, ezek mindenkori módosításairól,
1.12.2. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe tevékenységi köréről,
1.12.3. a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe által végzett tevékenységből eredő forgalom mértékéről és eszköz állományáról,
1.12.4. annak a harmadik országbeli csoportnak a megnevezéséről, amelyhez a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe tartozik;"
(6) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2.14. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
"2.14. a Hpt. 145. § (4) bekezdése, 174. § (5) bekezdése, 185. §-a, 199. § (5) bekezdése, valamint a Bszt. 26/A. § (4) bekezdése, 161/B. § (5) bekezdése és 164. §-a alapján hozott határozatokról,"
(7) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pont 2. 21 . alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
"2.21. a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti határozatokról, valamint az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, és az 53. § (1) és (1a) bekezdésével összhangban közzétett, valamint az 53. § (5a) bekezdésével összhangban közzé nem tett valamennyi határozatáról, valamint az azokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokról és azok során hozott jogerős ítéletekről,"
(8) Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés 2. pontja a következő 2.27. és 2.28. alponttal egészül ki:
(Az MNB tájékoztatja
az Európai Bankhatóságot)
"2.27. a Bszt. 164. §-a szerinti szankciók szintjéről,
2.28. a Bszt. 107. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntéséről;"

79. §

Az MNBtv. 141. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
"141. § (1) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások Hpt. és Bszt. szerinti javadalmazási politikájával kapcsolatban jogszabály alapján nyilvánosságra hozott adatokat, valamint a nemek közötti bérkülönbségről általuk szolgáltatott információkat a javadalmazási trendek értékelése céljából gyűjti. Az MNB ezt az információt megküldi az Európai Bankhatóságnak.
(2) Az MNB a magyarországi székhelyű hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetében a külön jogszabályban meghatározott javadalmazási politika elemzése céljából információt gyűjt azon vezető tisztségviselők és munkavállalók számáról, akik évi 300 millió forintos vagy afölötti javadalmazási kategóriában helyezkednek el, kiegészítve munkaköri feladataikkal, az érintett üzletággal, valamint a javadalmazás fő elemeivel, a teljesítményjavadalmazásokkal, a hosszú távú juttatásokkal és a nyugdíjjuttatásokkal. A befektetési vállalkozás a Felügyelet kérésére annak rendelkezésére bocsátja a vezető testület minden tagja vagy az ügyvezető teljes javadalmazására vonatkozó adatokat. Az MNB ezen információkat továbbítja az Európai Bankhatóságnak."

80. §

Az MNBtv. 141/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"141/A. § Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja
a) a 35/A. § (1) bekezdésben rögzített határozatának közlése előtt legalább 1 hónappal az Európai Rendszerkockázati Testületet, az érintett EGT-államnak vagy érintett harmadik országnak az illetékes vagy a kijelölt hatóságát, ha rendszerkockázati tőkepufferrátát kíván meghatározni vagy módosítani,
b) az Európai Rendszerkockázati Testületet és az érintett EGT-állam illetékes vagy kijelölt hatóságát, ha a 35. § alapján elismeri a másik EGT-államban meghatározott rendszerkockázati tőkepufferrátát."

81. §

Az MNBtv. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A felügyeleti kollégium az Európai Unió tagállamainak érintett, hatáskörrel rendelkező pénzügyi felügyeleti hatóságaival, valamint az Európai Bankhatósággal közösen biztosítja:
a) a pénzügyi felügyeleti hatóságok közötti információcserét, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal való információcserét, továbbá az információkérések koordinációját, ideértve azt is, amennyiben az ugyanazon csoporthoz tartozó befektetési vállalkozások hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak kell valamely klíringtag vagy elfogadott központi szerződő fél hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától információt kérnie a befektetési vállalkozás letéti követelményeinek kiszámításához használt letéti modellekre és paraméterekre vonatkozóan;
b) a feladatok önkéntes átadásáról és adott esetben a hatáskörök önkéntes átruházásáról történő megállapodást;
c) mindazon vállalkozások csoportszintű kockázatelemzésén alapuló felügyeleti felülvizsgálati programok kialakítását, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;
d) a felügyeleti munka hatékonyságának növelését és az indokolatlan kettős felügyeleti követelmények eltörlését;
e) a tagállamok esetleges eltérő szabályozására is figyelemmel, a prudenciális követelmények következetes alkalmazását mindazon vállalkozások tekintetében, amelyekre az összevont alapú felügyelet együttesen kiterjed;
f) az együttműködést a felügyeleti tevékenységek tervezésében és összehangolásában, valamint a biztosítók és a viszontbiztosítók csoportfelügyeletével kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerinti feladatok ellátását biztosító együttműködést; és
g) az (EU) 2019/2033 rendelet 23. cikk (1) bekezdés első albekezdés c) pontja és 23. cikk (2) bekezdése alkalmazása érdekében az elfogadott központi szerződő felek letéti modelljét illető információk cseréjét, naprakésszé tételét."

82. §

Az MNBtv. 185. §-a a következő 20. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"20. a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)

83. §

(1) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A 40. §
1. (2) bekezdése a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
2. (3) bekezdése az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 14-i (EU) 2019/980 bizottsági rendelet,
3. (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének,
4. (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése és 25a. cikke,
5. (8) bekezdése a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelete,
6. (16) bekezdése a 909/2014/EU rendelet,
7. (20) bekezdése a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
8. (24) bekezdése az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
9. (23) bekezdése a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
10. (21) bekezdése a 600/2014 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek egyes fogalommeghatározások, az átláthatóság, a portfóliótömörítés, valamint a termékszintű beavatkozással és a pozíciómenedzsmenttel kapcsolatos felügyeleti intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. május 18-i 2017/567 felhatalmazáson alapuló rendelet,
11. (22) bekezdése a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a Bizottság (EU) 2016. április 25-i 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelet
12. (25) bekezdése a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló, 2014. november 26-i 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
13. (26) bekezdése a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
14. (27) bekezdése az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1991 európai parlamenti és tanácsi rendelet
15. (28) bekezdése a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2401 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
16. (29) bekezdése az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
17. (30) bekezdése az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
18. (31) bekezdése a kollektív befektetési vállalkozások határokon átnyúló forgalmazásának megkönnyítéséről, valamint a 345/2013/EU, a 346/2013/EU és az 1286/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1156 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
19. (32) bekezdése az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
20. (33) bekezdése a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában."
(2) Az MNBtv. 186. § (5) bekezdése a következő 21. és 22. ponttal egészül ki: (A 40. §)
"21. (34) bekezdése a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
"22. (35) bekezdése a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

84. §

Az MNBtv.
a) 43. § (2) bekezdés o) pont oa) alpontjában a "tőkepufferráta" szövegrész helyébe a "tőkepufferráta vagy tőkepufferráták" szöveg,
b) 43. § (2) bekezdés o) pont ob) alpontjában a "vállalkozások körét" szövegrész helyébe a "vállalkozások és rendszerkockázati tőkepufferrátával érintett kitettségek körét" szöveg,
c) 64. § (7) bekezdésében a "teljesülését utóvizsgálat" szövegrész helyébe a "teljesülését átfogó vizsgálatban vagy utóvizsgálat" szöveg,
d) 75. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "határozatában meghatározott" szövegrész helyébe a "határozatában, illetve a 49/D. § (1) bekezdése szerinti végzésében meghatározott" szöveg,
e) 140. § (5) bekezdésében az "a) pontja" szövegrész helyébe az "1. pontja" szöveg,
f) 140. § (6) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe a "2. pontja" szöveg,
g) 140. § (7) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe a "3. pontja" szöveg,
h) 140. § (8) bekezdésében az "a), e), g) és n) pontja" szövegrész helyébe az "1., 5., 7. és 12. pontja" szöveg,
i) 142. § (1) bekezdésében a "konszolidáló felügyeleti hatóság" szövegrész helyébe az "összevont alapú felügyeleti feladatot ellátó hatóság" szöveg,
j) 142. § (3) bekezdésében az "EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat" szövegrész helyébe az "EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, EU-szintű befektetési holding társaság anyavállalat" szöveg,
k) 142. § (6) bekezdésében az "Európai Bank Hatóságot" szövegrész helyébe az "Európai Bankhatóságot" szöveg,
l) 183/B. §-ában az "(5) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésének" szöveg
lép.

85. §

Hatályát veszti az MNBtv.
a) 140. § (4) bekezdés 1. pont 1.6. alpontja,
b) 140. § (4) bekezdés 3. pont 3.1. alpontja,
c) 140. § (4a) bekezdése, és
d) 184. §-ában az "a 44. § (1)-(4) bekezdése," szövegrész.

10. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

86. §

Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénzkibocsátó intézménynél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával,"
(szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.)

87. §

Az Fsztv. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg."

11. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

88. §

(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
"10. csoport: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;"
(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
"32. globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;"
(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 34a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
"34a. harmadik országbeli csoport: olyan csoport, amelynek anyavállalata harmadik országban letelepedett;"
(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 83a. és 83b. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
"83 a. nemek szempontjából semleges javadalmazási politika: a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvén alapuló javadalmazási politika;
83b. nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom; "
(5) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 100a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
"100a. szanálási hatóság: szanálási intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására feljogosított hatóság;"
(6) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 112a. ponttal egészül ki:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)
"112a. tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdésében meghatározott pufferkövetelmény;"
(7) A Hpt. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az e törvényben vagy az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelmények vagy felügyeleti hatáskörök összevont vagy szubkonszolidált alapon, e törvénnyel és az 575/2013/EU rendelettel összhangban történő alkalmazásának biztosítása érdekében a "hitelintézet", a "tagállami anyavállalat", az "EU-szintű anyavállalat" és az "anyavállalat" fogalmába bele kell érteni a következőket is:
a) azok a pénzügyi holding társaságok és vegyes pénzügyi holding társaságok, amelyek a 15/A. § -nak megfelelően megkapták a Felügyelettől a külön jóváhagyást,
b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által ellenőrzött, a 15/A. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően kijelölt hitelintézet, amely esetében a 15/A. § (2) bekezdése szerint az anyavállalatra nem vonatkozik a külön jóváhagyás követelménye, és
c) a 192/A. § d) pontja értelmében kijelölt pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet."

89. §

A Hpt. 7. § (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)
"q) az általa üzletszerűen végezhető szolgáltatás igénybevételét elősegítő elektronikus eljárás, eszköz ügyfele részére történő rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatást"
(végezhet.)

90. §

A Hpt. a következő 15/A. §-sal egészül ki:
"15/A. § (1) A Felügyelet külön jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy
a) a tagállami pénzügyi holding társaság, a tagállami vegyes pénzügyi holding társaság, az EU-szintű pénzügyi holding társaság, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat legyen felelős a csoport összevont alapú megfeleléséért, valamint
b) a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság legyen felelős a csoport, szubkonszolidált alapon való megfeleléséért az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően.
(2) Nem szükséges a Felügyelet (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyása, ha
a) a pénzügyi holding társaság fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban, illetve a vegyes pénzügyi holding társaság pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást érintő fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban,
b) a pénzügyi holding társaságot vagy a vegyes pénzügyi holding társaságot nem jelölték ki szanálás alá vonható szervezetnek,
c) valamely hitelintézet leányvállalatát jelölték ki felelősként azért, hogy biztosítsa a prudenciális követelmények összevont alapon történő csoportszintű megfelelését, és felruházták minden eszközzel és hatáskörrel ahhoz, hogy ezen követelményeket eredményesen tudja teljesíteni,
d) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság nem hoz olyan irányítási, működési vagy pénzügyi döntést, amely a csoport egészét vagy annak olyan leányvállalatát érinti, amely pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak minősül, és
e) nincs semmilyen akadálya a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletének.
(3) A (2) bekezdés esetén a pénzügyi holding társaság és a vegyes tevékenységű holding társaság a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azon információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Felügyelet nyomon tudja követni a csoport szervezeti felépítését, valamint e § és a 31/A. § teljesülését. A Felügyelet megosztja ezeket az információkat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságával."

91. §

A Hpt. 18. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság működésének 15/A. § szerinti jóváhagyásához a kérelmező mellékeli
a) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot magába foglaló csoport szervezeti felépítését, feltüntetve a leányvállalatokat, anyavállalatokat, valamint a csoportba tartozó összes szervezet által folytatott tevékenységek típusát és helyét,
b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot ténylegesen irányító legalább két személy kinevezéséről, megválasztásáról szóló igazolást,
c) a (2) bekezdésben foglaltakat, ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság hitelintézet leányvállalattal rendelkezik,
d) a csoport belső szervezeti felépítését és a feladatok csoporton belüli megosztását,és
e) minden olyan információt, amely a 15/A. és 31/A. §-ban meghatározott értékeléshez szükséges.
(5b) Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését húsz munkanapot meghaladó időtartamra felfüggeszti, mindaddig, amíg a 173/A. §-ban meghatározott eljárás le nem zárul."

92. §

A Hpt. 20. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelintézet a tevékenységi engedély megadása iránti kérelméhez mellékeli)
"m) a szervezeti felépítését, amelyben szerepeltetni kell a csoporton belüli anyavállalatot, pénzügyi holding társaságot és vegyes pénzügyi holding társaságot is, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét, a vállalatirányítási rendszer és a kockázatkezelési eljárások és mechanizmusok leírását és a szervezeti és működési szabályzatát, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,"

93. §

A Hpt. 30. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező)
"d) vállalatirányítási rendszerre, kockázatkezelési eljárásra és mechanizmusra vonatkozó leírása alapján azok nem alkalmasak a hatékony és eredményes kockázatkezelésre."

94. §

A Hpt. a következő 17/A. alcímmel egészül ki:
"17/A. Pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság jóváhagyása
31/A. § (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaságnak és a vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha
a) a csoporton belüli belső szabályok és feladatmegosztás alkalmas annak biztosítására, hogy a csoport összevont vagy szubkonszolidált alapon megfeleljen az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek, így különösen biztosított
aa) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság valamennyi leányvállalata közötti koordináció, szükség esetén a feladatoknak a leányvállalatok közötti megfelelő megosztásával,
ab) a csoporton belüli konfliktusok megelőzése és kezelése, és
ac) a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság által meghatározott csoportszintű előírások végrehajtása az egész csoportban,
b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport szervezeti felépítése nem hátráltatja, illetve egyéb módon nem akadályozza a leány- vagy anyavállalatok egyedi, összevont vagy adott esetben szubkonszolidált alapon teljesítendő kötelezettségeinek hatékony felügyeletét,
c) teljesülnek a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezési feltételei.
(2) Az (1) bekezdés b) pont alkalmazásában különösen az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) azt, hogy a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság milyen helyet foglal el a többszintű csoporton belül,
b) a tulajdonosi struktúrát, és
c) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság csoporton belül betöltött szerepét."

95. §

A Hpt. 32. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Felügyelet az alapítási vagy tevékenységi engedélyt visszavonhatja, ha)
"e) a pénzügyi intézmény már nem felel meg e törvény vagy a prudens működésre vonatkozó más jogszabályban, az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hatodik részében - ide nem értve a 92a. és 92b. cikkben - foglalt rendelkezéseknek,"

96. §

A Hpt. 33. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet)
"c) esetében teljesülnek a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, de a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja."

97. §

A Hpt. 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság és vegyes tevékenységű holding társaság felszámolása esetén
a) ha egy instrumentumot csak részben ismernek el szavatoló tőke elemként, akkor a teljes instrumentum szavatoló tőkéből származó követelésnek tekintendő,
b) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott járulékos tőkeelemből eredő tartozást a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően szükséges kielégíteni."

98. §

A Hpt. a következő 40/A. alcímmel egészül ki:
"40/A. Tőke ajánlás
85/B. § (1) A Felügyelet tőke ajánlást állapít meg a hitelintézetnek.
(2) A tőke ajánlásban meghatározott szavatoló tőke összege az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/2402 rendelet] 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések, a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó rendelkezések vagy - adott esetben - az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó azon szavatoló tőke összeg, amely szükséges a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés, valamint a stressz teszt forgatókönyvek alapján megfelelőnek tartott teljes szavatoló tőke összegének eléréséhez.
(3) A tőke ajánlást hitelintézet-specifikusan kell meghatározni. Az ajánlásban meghatározott tőkemennyiség csak akkor fedezheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke-követelmény által már fedezett kockázatot, ha a kockázat olyan elemére vonatkozik, amelyet az előírt többlettőke-követelmény összege nem fedez.
(4) A túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőke követelménynek,
b) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint
c) a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés céljára.
(5) A túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából megállapított tőke ajánlásnak való megfelelés érdekében felhasznált szavatoló tőke nem használható fel
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott tőke követelménynek,
b) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapított, a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése céljából előírt tőkekövetelménynek, valamint
c) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelménynek
való megfelelés céljára."

99. §

(1) A Hpt. 89. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek kiegészítő meghatározása során a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a következő szempontokat azonos arányban veszi figyelembe és kiegészítő pontszám meghatározásával számszerűen fejezi ki:
a) a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szempontokat és
b) a csoport határon átnyúló tevékenységét, ide nem értve a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke szerinti egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamok közötti viszonylatot."
(2) A Hpt. 89. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal, az Európai Bizottság engedélyéhez kötött határozat esetén a határozat nyilvánosságra hozatala előtt három hónappal tájékoztatnia kell az Európai Rendszerkockázati Testületet
a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek rendszerszintű kockázatát,
b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről."
(3) A Hpt. 89. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó hitelintézet az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráta - az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével - 0,5 százalékponttal növekszik
(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül
a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat,
b) a hitelintézetet, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetnek minősítheti, és
c) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetet a (2a) bekezdés szerinti kiegészítő meghatározás alapján magasabb alkategóriából alacsonyabb alkategóriába sorolhat."

100. §

(1) A Hpt. 90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 3 százaléka azzal, hogy
a) a tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT-államok összességében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, és
b) a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB legalább évente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét."
(2) A Hpt. 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Európai Bizottság engedélyével a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet számára egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százalékánál nagyobb tőkepuffer tartását is előírhatja."

101. §

A Hpt. 91 . §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"91. § Ha valamely egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet egy globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata vagy egy olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet leányvállalata, amelyre összevont alapon alkalmazandó az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelmény, akkor az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre egyedi vagy szubkonszolidált alapon alkalmazandó tőkepuffer-követelmény szintje nem haladhatja meg
a) a csoportra összevont alapon alkalmazandó, a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vagy az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény mértéke közül a magasabb mérték és az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának összege, vagy
b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 3 százaléka, vagy az Európai Bizottság 90. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett, a csoportra összevont alapon alkalmazandó mérték közül az alacsonyabb értéket."

102. §

A Hpt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"92. § (1) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata alapján a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon a 4. mellékletben meghatározott számítási mód alapján rendszerkockázati tőkepuffert képez az összes kitettségére vagy a kitettségei (2) bekezdésben meghatározott valamely alcsoportjaira.
(2) A rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozhat
a) a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;
b) a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló
ba) természetes személyekkel szembeni, lakóingatlannal fedezett összes kitettségre,
bb) üzleti ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett, jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,
bc) a bb) alpont kivételével a jogi személyekkel szembeni összes kitettségre,
bd) a ba) alpont kivételével a természetes személyekkel szembeni összes kitettségre;
c) a más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló összes kitettségre;
d) más EGT-államban lévő féllel szemben fennálló b) pont szerint azonosított ágazati kitettségre a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati pufferráta elismerése céljából;
e) a harmadik országban lévő féllel szemben fennálló kitettségre;
f) a b) pontban azonosított bármely kitettség kategória alcsoportjaira.
(3) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor
a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, akadályt képezve vagy teremtve ezáltal a belső piac megfelelő működése szempontjából,
b) legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét, és
c) a rendszerkockázati tőkepuffer nem alkalmazható az anticiklikus tőkepuffer, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer által figyelembe vett kockázatra.
(4) A hitelintézet a rendszerkockázati tőkepuffert elsődleges alapvető tőkéből képzi az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott minimum tőkekövetelményen, a tőkefenntartási pufferen, az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferen és a felügyeleti felülvizsgálat keretében előírt többlettőke-követelményen felül.
(5) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozza meg a (6) bekezdésben meghatározottak szerint.
(6) A rendszerkockázati tőkepufferráta mértékét 0,5 százalékpontos lépésközökkel kell megállapítani. A hitelintézetek és a kitettségek különböző alcsoportjaira vonatkozóan különböző követelmények állapíthatóak meg.
(7) Az 575/2013/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet számára a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozatban előírhatja, hogy egyedi és összevont alapon is képezzen rendszerkockázati tőkepuffert."

103. §

A Hpt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"93. § (1) A kombinált pufferkövetelmény a tőkefenntartási puffer és
a) az intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer-követelménynek,
b) a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek,
c) az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer-követelménynek, és
d) a rendszerkockázati tőkepuffer-követelménynek
a (2), (3), (4) vagy (5) bekezdés szerinti kombinált összegzés eredménye.
(2) Ha a csoportra összevont alapon előírásra kerül a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelmény is, akkor a csoport a kettő közül a magasabb értéket alkalmazza.
(3) Ha a hitelintézetre rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény kerül előírásra ez a tőkepuffer-követelmény hozzáadódik a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre és az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer-követelményhez.
(4) Ha a hitelintézetre a 92. § szerinti rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény és globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó vagy egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelmény kerül előírásra és együttes mértékük meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték 5 százalékát, akkor a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB határozata az Európai Bizottság engedélyéhez kötött.
(5) A hitelintézet a kombinált pufferkövetelmény teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét nem használhatja fel az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott tőkekövetelményre, a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelményre, a 85/B. § szerinti tőke ajánlásnak való megfelelésre, az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk és 92b. cikk teljesítésére, a Szantv. 67. §-ában és 68. §-ában foglalt kockázatalapú követelmények teljesítésére, továbbá a kombinált pufferkövetelmény valamely elemének teljesítése céljából tartott elsődleges alapvető tőkét a kombinált pufferkövetelmény bármely más elemének teljesítésére.
(6) A tőkepufferekre vonatkozó rendelkezéseket a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet a központi szervével együttesen teljesíti."

104. §

(1) A Hpt. 94. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét."
(2) A Hpt. 94. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és év végi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (3) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót."
(3) A Hpt. 94. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek."

105. §

A Hpt. 45. alcíme a következő 96/A. és 96/B. §-sal egészül ki:
"96/A. § (1) Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit.
(2) A tőkeáttételi mutató pufferköveteményt teljesítő hitelintézet az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az elsődleges alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a kombinált pufferkövetelmény mértékét.
(3) A hitelintézet akkor korlátozza a kifizetéseit, ha a kifizetés a hitelintézet
a) elsődleges alapvető tőkéjének vagy
b) nyereségének
a csökkenését eredményezné azzal, hogy a kifizetés felfüggesztése vagy törlése nem eredményezheti a hitelintézet nemteljesítését vagy olyan esemény bekövetkezését, amely miatt felszámolás indítható a hitelintézet ellen.
(4) Ha a hitelintézet nem tesz eleget a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, akkor a hitelintézet
a) korlátozza a kifizetést az elsődleges alapvető tőkéből és a kiegészítő alapvető tőkéből,
b) nem keletkeztethet a teljesítményjavadalmazásra vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatásra vonatkozó kötelezettséget, vagy
c) nem teljesíthet kifizetést a teljesítményjavadalmazásra vonatkozóan, ha a kötelezettség keletkeztetésére a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben került sor.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, elsődleges alapvető tőkéből való kifizetés magában foglalja:
a) az osztalék készpénzben való kifizetését,
b) a teljesen vagy részlegesen fizető bónuszrészvények szerződésben rögzített értékének kifizetését,
c) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tőkeinstrumentumok kifizetését, visszaváltását vagy visszavásárlását, vagy ezen tőkeinstrumentumhoz kapcsolódóan befizetett összegek visszafizetését,
d) az intézmény saját részvényeinek visszaváltását - ideértve a szövetkezeti vagyoni hozzájárulást is - vagy visszavásárlását, valamint
e) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti tételekből történő kifizetést.
(6) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet kiszámítja azt a maximálisan kifizethető összeget, amelyet meghaladóan nem teljesíthet kifizetést addig, amíg elsődleges alapvető tőkéje el nem éri a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményekkel megnövelt minimális szintjét.
(7) A maximálisan kifizethető összeg a (8) bekezdés alapján meghatározott évközi és évvégi nyereség összegének és a 4. mellékletben meghatározott tényezőnek a szorzataként számítható ki, amelyet a hitelintézet csökkent a (4) bekezdésben meghatározott intézkedések értékével.
(8) A maximálisan kifizethető összeg meghatározásához a hitelintézet meghatározza az elsődleges alapvető tőkeként nem kimutatott évközi és évvégi nyereség összegét, amelyet csökkent az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a (4) bekezdésben meghatározott intézkedésekből eredő kifizetésekkel, és kivonja belőle a nyereség visszatartása miatt fizetendő adót.
(9) E fejezet vonatkozásában a hitelintézet akkor nem teljesíti a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt, ha nem rendelkezik megfelelő összegű és minőségű szavatoló tőkével ahhoz, hogy egyidejűleg eleget tegyen a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménynek, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pont és (1a) bekezdés szerinti követelménynek, valamint a 186. § szerinti túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelését célzó kiegészítő követelménynek.
96/B. § (1) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményeket nem teljesítő hitelintézet tájékoztatja a Felügyeletet
a) az általa kiszámított maximálisan kifizethető összegről,
b) a kifizethető nyereség kifizetésének szándékáról, és
c) a 94. § (3) bekezdése szerinti korlátozásról.
(2) A hitelintézet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás keretében a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat:
a) a szavatoló tőke összegéről, az elsődleges alapvető tőke, a kiegészítő alapvető tőke és a járulékos tőke szerinti bontásban,
b) az évközi és év végi nyereség összegéről,
c) a maximálisan kifizethető összegről, és
d) a kifizethető nyereség összegéről, amelyet a következők kifizetésére használ fel:
da) osztalékfizetés,
db) részvény-visszavásárlás,
dc) kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés, vagy
dd) teljesítményjavadalmazás vagy nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére vonatkozó fizetési kötelezettség keletkeztetése, vagy ezekre vonatkozó olyan kifizetés teljesítése, amely a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény nem teljesítésével egyidőben keletkezett.
(3) A hitelintézet a maximálisan kifizethető összeg és a kifizethető nyereség meghatározása érdekében pontos és megbízható rendszerrel rendelkezik. A hitelintézet képes arra, hogy a pontosságot a Felügyelet kérésére igazolja."

106. §

A Hpt. 97. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az (1) bekezdés szerinti stratégiáknak és eljárásoknak megfelelően a hitelintézet a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása alapján a szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét olyan megfelelő szinten határozza meg, amely elegendő az összes olyan kockázat fedezésére amelynek ki van téve, és biztosítja, hogy a szavatoló tőkéje képes legyen fedezni a stressz-forgatókönyvekből eredő potenciális veszteségeket, többek között a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés elősegítése érdekében végzett felügyeleti stressz-teszt alapján azonosítottakat."

107. §

A Hpt. a következő 51/B. alcímmel egészül ki:
"51/B. Közbenső EU-szintű anyavállalat
105/B. § (1) Ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak EGT-államban letelepedett egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalattal kell rendelkeznie.
(2) A Felügyelet a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával közösen engedélyezheti, hogy az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás két közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezzen, ha az egyetlen közbenső EU-szintű anyavállalat létrehozása
a) nem lenne összeegyeztethető a tevékenységek különválasztását előíró kötelező előírással, amelyet azon harmadik ország szabályai vagy felügyeleti hatóságai írnak elő, ahol a harmadik országbeli csoport legfelső szintű anyavállalatának székhelye van, vagy
b) a közbenső EU-szintű anyavállalat illetékes szanálási hatósága által elvégzett értékelés szerint kevésbé hatékony szanálást tenne lehetővé, mint két közbenső EU-szintű anyavállalat.
(3) A közbenső EU-szintű anyavállalat - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -hitelintézet, pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság lehet.
(4) Ha a harmadik országbeli csoportban nincs EGT-államban letelepedett hitelintézet vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti kötelező előírás teljesítése érdekében a befektetési szolgáltatással, kiegészítő szolgáltatással összefüggésben egy másik közbenső EU-szintű anyavállalatot kell létrehozni, a közbenső EU-szintű anyavállalat vagy a második közbenső EU-szintű anyavállalat befektetési vállalkozás is lehet.
(5) Nem kell közbenső EU-szintű anyavállalattal rendelkezni, ha a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértéke kevesebb, mint 40 milliárd euró.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a harmadik országbeli csoport EGT-állambeli eszközeinek összértékét
a) a harmadik országbeli csoporthoz tartozó minden EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás eszközeinek összértéke az összevont mérlege alapján, illetve az egyéni mérlegük alapján, ha a hitelintézet, befektetési vállalkozás mérlegét nem konszolidálják, és
b) a harmadik országbeli csoport minden EGT-államban letelepedett fióktelepe eszközeinek összértéke
összegeként kell meghatározni."

108. §

A Hpt. 106. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a hitelintézet pontosan dokumentálja és a Felügyelet kérésére rendelkezésre bocsátja a vezető testülete tagjának, a vezető testülete tagja közeli hozzátartozójának befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben vállalt kockázatot és az olyan vállalkozással szemben vállalt kockázatot, amelyben a vezető testülete tagja, a vezető testülete tagjának közeli hozzátartozója vezető állású személy vagy a vezető testület tagja."

109. §

A Hpt. 108. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az (5) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a hitelintézet
a) belső rendszereket működtet, illetve sztenderd módszert vagy egyszerűsített sztenderd módszert használ a tőke gazdasági értékére és a nem kereskedési tevékenységből származó nettó kamatbevételre egyaránt kiható esetleges kamatlábváltozásokból származó kockázatok azonosítására, értékelésére, kezelésére és mérséklésére, és
b) rendszereket működtet a hitelkockázati feláraknak a tőke gazdasági értékére és a nem kereskedési tevékenységből származó nettó kamatbevételre egyaránt kiható esetleges változásból származó kockázatok értékelésére és nyomon követésére.
(5b) A Felügyelet döntése alapján
a) a hitelintézet az (5a) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítése érdekében a sztenderd módszert alkalmazza, ha a Felügyelet megítélése szerint a belső rendszer nem alkalmas a kockázatok értékelésére,
b) az 575/2013/EU rendeletben meghatározott kis méretű és nem összetett intézmény a sztenderd módszert alkalmazza, ha a Felügyelet megítélése szerint az egyszerűsített sztenderd módszer nem alkalmas a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázat értékelésére."

110. §

(1) A Hpt. 113. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vezető testület a hitelintézet tevékenységeinek - ideértve a fő kockázatokat is - a megértéséhez megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik. A vezető testület általános összetétele biztosítja a tapasztalatok megfelelően széles skáláját."
(2) A Hpt. 113. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A vezető testület minden egyes tagja tisztességesen, befolyástól mentesen és függetlenül jár el annak érdekében, hogy szükség esetén az ügyvezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt. A független eljárást önmagában az nem zárja ki, hogy a vezető testület tagja kapcsolt társaság vagy kapcsolt szervezet tagja."

111. §

(1) A Hpt. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A javadalmazási politika hatálya a hitelintézet azon munkavállalókat magukba foglaló munkavállalói kategóriáira terjed ki, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára."
(2) A Hpt. 117. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában azon munkavállalói kategóriákba, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, legalább a következők tartoznak:
a) a vezető állású személyek,
b) az ellenőrzési feladatokért és a lényeges szervezeti egységekért vezetői felelősséggel tartozó munkavállalók,
c) a megelőző évben jelentős mértékű javadalmazásra jogosult munkavállalók, ha teljesülnek a következő feltételek:
ca) a munkavállaló javadalmazása legalább százötvenmillió forint és legalább a vezető állású személyek részére juttatott átlagos javadalmazás és
cb) a munkavállaló a szakmai tevékenységét valamelyik lényeges szervezeti egységben végzi, és a tevékenysége olyan jellegű, amely jelentős hatást gyakorol az érintett szervezeti egység kockázati profiljára."
(3) A Hpt. 117. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a hitelintézet kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz."
(4) A Hpt. 117. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A hitelintézet a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat összevont alapon minden olyan vállalkozás tekintetében alkalmazza, amelyekre az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed azzal, hogy nem kell összevont alapon alkalmazni e §-t és a 118. §-t, ha az Európai Unióban székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli leányvállalatra egyedi javadalmazási követelmények vonatkoznak. A hitelintézet egyedi alapon alkalmazza az e §-ban és a 118. §-ban foglaltakat a leányvállalatok munkavállalóira, ha azok befektetési alapkezelő vagy befektetési vállalkozás munkavállalói, és olyan szakmai tevékenység ellátására kapnak megbízást, amely közvetlen és érdemi hatást gyakorol a csoporton belüli intézmények kockázati profiljára vagy üzleti tevékenységére."

112. §

(1) A Hpt. 118. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:)
"a) az érintett hitelintézet jogi formájától függően részvényekből vagy tulajdoni részesedésekből, illetve részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és"
(amelyek folyamatosan tükrözik a hitelintézet kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik.)
(2) A Hpt. 118. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább hatvan százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább négy-ötéves időszak alatt elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak nem lehet rövidebb öt évnél az olyan hitelintézet vezető állású személye esetében, amely hitelintézet méreténél, belső szervezeténél, valamint tevékenysége jellegénél, nagyságrendjénél és összetettségénél fogva jelentős. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani. A halasztási szabályok szerint fizetendő javadalmazás legfeljebb időarányosan illetheti meg a munkavállalót."

113. §

(1) A Hpt. 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a hitelintézet a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzattal rendelkezik, az összhangban áll a hitelintézet üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel."
(2) A Hpt. 119. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a nyugdíjpolitikára vonatkozó szabályzat alapján a vezető állású személy, munkavállaló részére teljesítményjavadalmazása részeként nem kötelező nyugdíjjuttatás jár és a vezető állású személy, munkavállaló
a) a nyugdíjazása előtt távozik a hitelintézettől, akkor a hitelintézetnek a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában öt évig vissza kell tartania a nem kötelező nyugdíjjuttatásokat,
b) eléri a nyugdíjazását, akkor a hitelintézet a munkaviszony megszűnése után ötéves visszatartási időszak figyelembevételével fizetheti ki ezen juttatásokat a 118. § (11) bekezdésében meghatározott eszközök formájában.
(5) A 118. § (11) és (12) bekezdése, valamint a (4) bekezdés nem alkalmazandó
a) az olyan hitelintézetre, amely nem minősül az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 146. pontjában meghatározott nagy méretű hitelintézetnek, és az egyedi alapon számított, előző négy év végi mérlegfőösszegének átlaga nem haladja meg az ezerötszáz-milliárd forintot,
b) arra a munkavállalóra, akinek az éves teljesítményjavadalmazása nem haladja meg a tizenötmillió forintot, és a teljesítményjavadalmazás a munkavállaló teljes éves javadalmazásának legfeljebb az egyharmada."

114. §

A Hpt. 159. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a pénzügyi intézményekről egyedi azonosításra alkalmas adatok megosztása
a) az uniós pénzügyi szektort értékelő program keretében végzett értékelések céljából a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank részére,
b) a mennyiségi hatásvizsgálatok céljából a Nemzetközi Fizetések Bankja részére,
c) a felügyeleti tevékenységei céljából a Pénzügyi Stabilitási Tanács (Financial Stability Board) részére
e szervek írásbeli megkeresése alapján, ha teljesülnek a (7b) bekezdésben meghatározott feltételek.
(7b) A (7a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás legalább az alábbi feltételek teljesülése esetén teljesíthető:
a) a kérés indokolt annak fényében, hogy a megkereső nemzetközi szervezet a jogszabályban foglalt hatáskörével összhangban milyen konkrét feladatokat lát el,
b) az írásbeli megkeresésben pontosan szerepel a szükséges információk jellege, köre és formája, valamint a továbbítás vagy - az érintett pénzügyi intézmény hozzájárulása esetén - a nyilvánosságra hozatal módja,
c) a megkereső nemzetközi szervezet konkrét feladatainak elvégzéséhez feltétlenül szükség van a kért információkra, és azok köre nem terjed túl azon, ami a megkereső nemzetközi szervezet jogszabályban előírt feladatainak elvégzéséhez szükséges,
d) az információt kizárólag az adott feladat elvégzésében közvetlenül részt vevő személyeknek továbbítják, illetve velük közlik,
e) az információhoz hozzáférő személyekre legalább az e törvényben előírt szakmai titoktartásra vonatkozó követelményekkel egyenértékű kötelezettség vonatkozik, és
f) az információ megosztása a Felügyelet székhelyén történik."

115. §

A Hpt. 161. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával,"
(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.)

116. §

A Hpt. 164. §y) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Nem jelenti a banktitok sérelmét)
"y) az elhalálozott által felvett és még vissza nem fizetett kölcsönhöz és le nem járt pénzügyi lízinghez kapcsolódóan a fennálló tartozás összegéről és összetételéről, az ezt alátámasztó adatokról - így különösen az elhalálozás napjáig teljesített befizetéseket tartalmazó, a tartozásra vonatkozó számszaki kimutatásról -, az esedékes havi törlesztőrészletről, azon számlaszámról, amelyre a törlesztőrészletet fizetni kell (hitelszámla száma), valamint a hátralévő futamidőről az örökhagyó közeli hozzátartozója részére - annak írásbeli kérelmére -történő adatszolgáltatás a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig,"

117. §

A Hpt. 169. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"169. § (1) A pénzügyi intézmény számára a Felügyelet - határozott időre - az általa meghatározott tartalommal és rendszerességgel történő olyan rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő, amelyet
a) a likviditás,
b) a szolvencia,
c) a kockázatvállalás,
d) a pénzügyi és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység szabályainak betartása,
e) a szervezet működésének, valamint
f) a belső ellenőrzés
rendszeres figyelemmel kíséréséhez, ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében szükségesnek tart.
(2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli adatszolgáltatásnak az információkérés célja szempontjából arányosnak kell lennie, és nem eredményezhet kétszeres adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás akkor tekintendő kétszeresnek, ha ugyanazt vagy lényegében ugyanazt az információt korábban már más módon benyújtották a Felügyeletnek vagy azt a Felügyelet elő tudja állítani.
(3) A Felügyelet a pénzügyi intézmény számára nem írhat elő rendkívüli adatszolgáltatást, ha az információt korábban más formátumban vagy részletességgel megkapta és ez az eltérő formátum vagy részletezettség nem akadályozza meg abban, hogy az egyébként szolgáltatandó kiegészítő információn alapulóval megegyező minőségű és megbízható információt állítson elő."

118. §

A Hpt. 172. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az olyan hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás és járulékos vállalkozás, amelyben az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság részére az összevont alapú felügyelet érdekében szükséges minden adatot és információt átad. Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalat biztosítja, hogy a leányvállalat egyedi alapon eleget tegyen az e törvényben foglalt feltételeknek. Ezen egyedi adatot és információt az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet vagy a pénzügyi holding társaság elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezeli."

119. §

(1) A Hpt. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Egy EU-szintű hitelintézeti anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai vagy egy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat és annak leányvállalatai
a) tőkemegfelelés belső értékelési eljárása és a felügyeleti felülvizsgálata és értékelése érdekében, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a pénzügyi helyzetének és a kockázati profiljának, valamint a többlettőke-követelmény egyedi és összevont alapon történő meghatározása,
b) a likviditási kockázat kezelése, ideértve a vállalat-irányítási rendszer és a kockázatkezelés likviditási kockázatra vonatkozó követelménye, valamint az egyedi likviditási követelmények meghatározása, és
c) a tőke ajánlása
tekintetében a Felügyelet és az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságai együttesen járnak el (a továbbiakban: többoldalú eljárás)."
(2) A Hpt. 173. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében csak valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat), amely határozat meghozatalának határideje
a) az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú kockázatértékelési jelentésnek (amely kiterjed arra is, hogy a csoport szavatoló tőkéje összevont alapon megfelel-e a csoport pénzügyi helyzetének és kockázati jellemzőinek) az eljárásban résztvevő illetékes felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap,
b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által elkészített összevont alapú likviditási kockázat-elemzési jelentésnek (amely kiterjed a likviditási felügyelethez kapcsolódó jelentős problémák kezelésére szolgáló intézkedésekre, ideértve a kockázatkezeléssel vagy a hitelintézet-specifikus likviditási követelmények szükségességével kapcsolatos intézkedéseket is) az eljárásban résztvevő felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap, illetve
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a hiánytalan kérelem beérkezését követően a Felügyelet által a tőke ajánlásban megállapítottaknak megfelelően a csoport kockázatértékeléséről elkészített jelentésnek az eljárásban résztvevő felügyeleti hatóságok részére történő továbbításától számított négy hónap."
(3) A Hpt. 173. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti határozat megváltoztatásának szükségességét
a) legalább évente egyszer vagy
b) az összevont alapú felügyelet alá tartozó anyavállalat, leányvállalat illetékes felügyeleti hatósága a többlettőke-követelmény, a tőke ajánlás, valamint az egyedi likviditási kockázat meghatározása vonatkozásában írásban, indokolással ellátott kérelmére
megvizsgálja azzal, hogy az eljárásban részt vehet a b) pont szerinti illetékes felügyeleti hatóság."

120. §

A Hpt. 74. alcíme a következő 173/A. §-sal egészül ki:
"173/A. § (1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyása, jóváhagyás alóli mentesítése, valamint a jóváhagyás feltételeit már nem teljesítő pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben alkalmazott intézkedések, kivételes intézkedések tekintetében együttműködik a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha
a) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság másik EGT-államban van letelepedve és a csoport összevont alapú felügyeletét a Felügyelet látja el, vagy
b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletét másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el.
(2) Ha a Felügyelet látja el a másik EGT-államban letelepedett pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletét, akkor a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága részére értékelést készít az (1) bekezdésben meghatározott döntések tekintetében.
(3) A Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával a döntéshez kapcsolódó értékelés kézhezvételétől számított két hónapon belül többoldalú eljárás keretében határozatot hozzanak.
(4) A többoldalú eljárás keretében hozott határozatot a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság közli a pénzügyi holding társasággal vagy a vegyes pénzügyi holding társasággal.
(5) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé kell terjeszteni és az EBH határozatával összhangban álló együttes határozatot kell hozni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott két hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az EBH elé.
(7) Ha a vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú hatósága vagy a vegyes pénzügyi holding társaság illetékes felügyeleti hatósága nem azonos a pénzügyi konglomerátum kiegészítő felügyelete ellátásáért felelős koordinátorral, az (1) bekezdésben meghatározott döntéshez a koordinátor jóváhagyása is szükséges.
(8) Ha a többoldalú eljárás keretében hozott határozathoz a koordinátor jóváhagyása is szükséges és a többoldalú eljárás egyetértés hiányában eredménytelen, akkor az ügyet az érintett európai felügyeleti hatósághoz - az EBH-hoz vagy az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósághoz - kell utalni.
(9) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti kérelme elutasítása esetén, a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül, vagy amennyiben a kérelem hiányos, a határozathoz szükséges összes információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül az elutasításról és annak indokairól tájékoztatja a kérelmezőt.
(10) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti kérelméről hat hónapon belül dönteni kell. Az engedélyezés elutasítása esetén - amennyiben erre szükség van - a 192/A. §-ban meghatározott kivételes intézkedések alkalmazhatóak."

121. §

(1) A Hpt. 175. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet tagállami hitelintézet anyavállalat vagy EU-szintű hitelintézet anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el.
(2) Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el. Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a pénzügyi holding társaság anyavállalatot és a vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatot bejelenti az Európai Bizottságnak, valamint tájékoztatja a többi EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát.
(3) Ha egy magyarországi székhelyű hitelintézet és egy más EGT-állam hitelintézete ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata, az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha
a) a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet a csoportban az egyetlen hitelintézet,
b) a magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező hitelintézet a csoportban.
(4) Ha egy csoport esetében az 575/2013/EU rendelet 18. cikk (3) vagy (6) bekezdése alapján történik a konszolidáció és a legnagyobb mérlegfőösszegű hitelintézet magyarországi székhelyű, akkor a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet."
(2) A Hpt. 175. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Ha a csoportban több azonos tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet is van, akkor a Felügyelet abban az esetben látja el az összevont alapú felügyeleti feladatot, ha a magyarországi székhelyű hitelintézet mérlegfőösszegének az összege a legmagasabb az egy tagállamban lévő hitelintézetek mérlegfőösszegeinek az összegei közül."

122. §

A Hpt. 176. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Ha a Felügyelet látja el a 175. § (5) bekezdése szerinti megállapodás alapján az összevont alapú felügyeleti feladatot, de a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes tevékenységű holding társaság anyavállalat esetében nem a Felügyelet az illetékes felügyeleti hatóság, akkor a Felügyeletnek a pénzügyi holdingtársaság, illetve a vegyes tevékenységű holding társaság anyavállalat felügyeleti hatóságával is meg kell kötnie az (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást.
(10) Ha egy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalati csoport összevont alapú felügyeletét a Felügyelet látja el, de ezen csoport, mint pénzügyi konglomerátum koordinátora nem a Felügyelet, akkor a Felügyelet együttműködik a pénzügyi konglomerátum koordinátorával, amely együttműködés hatékonysága érdekében írásos formában jelenítik meg az együttműködés módját, lépéseit és céljait.
(11) A harmadik országbeli hitelintézet fióktelepének felügyelete során a Felügyelet együttműködik az ilyen hitelintézet más fióktelepeit, valamint a hitelintézet által vezetett csoporthoz tartozó hitelintézeteket felügyelő illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy együttesen biztosítsák ezen harmadik országbeli csoport Európai Unióban folytatott valamennyi tevékenységének átfogó felügyeletét annak érdekében, hogy megakadályozzák az e törvény és az 575/2013/EU rendelet értelmében a harmadik országbeli csoportokra vonatkozóan előírt követelmények megkerülését, valamint az Európai Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt bármely káros hatást."

123. §

(1) A Hpt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A Felügyelet a felülvizsgálati és értékelési eljárás során értékeli:
a) azon kockázatokat, amelyeknek a hitelintézet ki van vagy ki lehet téve, és
b) azon kockázatokat, amelyeket a stressz-teszt során a hitelintézet tevékenységének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve feltártak."
(2) A Hpt. 177. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi. A Felügyelet az arányosság elvét a honlapján közzétett feltételeknek megfelelően alkalmazza."
(3) A Hpt. 177. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
"(11a) A Felügyelet - az EBH-nak történő bejelentés mellett - egységesítheti a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alkalmazására vonatkozó módszertanokat, hogy figyelembe vegye - különösen az üzleti modellek hasonlósága vagy a kitettségek hasonló földrajzi helye alapján - a hasonló kockázati profillal rendelkező hitelintézeteket. Az egységesített módszertanok a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján előírt többlettőke hitelintézet specifikus jellegét nem érintve kockázatorientált referenciaértékeket és számszerű mutatókat is tartalmazhatnak, valamint lehetővé kell tenniük azon egyedi kockázatok megfelelő mérlegelését, amelyeknek az egyes hitelintézetek ki lehetnek téve."
(4) A Hpt. 177. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(12) A Felügyelet a 185. és 186. §-ban foglalt intézkedéseket alkalmazhatja, ha a hitelintézet nem megfelelően kezeli a nem kereskedési könyvi tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot és túlzott mértékben kitett a nem kereskedési könyvi tevékenységből származó kamatlábkockázatnak, így különösen
a) a hitelintézet tőkéjének a 108. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti gazdasági értéke a kamatlábnak a hat felügyeleti sokkforgatókönyv bármelyike általi hirtelen és váratlan változása következtében legalább az alapvető tőke 15 százalékának megfelelő mértékben csökken,
b) a hitelintézet 108. § (5a) bekezdés a) pontja szerinti nettó kamatbevétele a kamatlábra alkalmazott két felügyeleti sokkforgatókönyv bármelyike általi hirtelen és váratlan változásának következtében jelentősen csökken,
c) egyéb olyan esetekben, amikor a Felügyelet a nem kereskedési tevékenységből fakadó kamatlábkockázatot jelentősnek ítéli."

124. §

A Hpt. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Felügyelet évente felügyeleti vizsgálati programot fogad el az általa felügyelt, Magyarországon bejegyzett azon hitelintézetek esetében, amelyek
a) szolvenciáját veszélyeztető kockázatok azonosítására kerül sor az elvégzett stressz-tesztek eredményei vagy a felügyeleti felülvizsgálat és értékelési eljárás eredményei alapján, vagy
b) megsértik az e törvény, a prudens működésre vonatkozó szabályok és az 575/2013/EU rendelet rendelkezéseit."

125. §

A Hpt. 181. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"181. § Az egyedi likviditási követelmények meghatározása során a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit felhasználva figyelembe veszi
a) a hitelintézet üzleti modelljét,
b) a 108. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározott rendszereket, eljárásokat és mechanizmusokat, és
c) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés eredményét."

126. §

(1) A Hpt. 184. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen ha)
"l) a 31/A. §-t megsértve nem rendelkezik a felügyeleti engedéllyel,
m) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik vagy hetedik részében meghatározott követelményeket, vagy a 169. § (2) és (3) bekezdése vagy a 181. § alapján előírt követelményeknek összevont alapon vagy szubkonszolidált alapon történő teljesítéséhez szükséges lépéseket."
(2) A Hpt. 184. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Ha a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság már nem teljesíti a jóváhagyás 31/A. §-ban meghatározott feltételeit, akkor a Felügyelet minden szükséges intézkedést, kivételes intézkedést meghoz annak érdekében, hogy biztosítani lehessen vagy helyre lehessen állítani az összevont alapú felügyelet folyamatosságát és integritását, valamint az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfelelést. A vegyes pénzügyi holding társasággal szembeni intézkedés meghatározásakor figyelembe kell venni különösen azt, hogy az intézkedés milyen hatást gyakorol az érintett pénzügyi konglomerátumra."

127. §

A Hpt. 186. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"186. § (1) A Felügyelet a hitelintézet számára abban az esetben ír elő többlettőkekövetelményt, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján az adott hitelintézet vonatkozásában a következő helyzetek valamelyikének fennállását állapította meg:
a) a hitelintézet olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek van kitéve, amelyeket az 575/2013/EU rendelet harmadik, negyedik és hetedik részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott tőkekövetelmények nem megfelelően fedeznek,
b) a hitelintézet nem teljesíti a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására, a vállalatirányításra, a helyreállítási tervre vonatkozó követelményeket vagy az 575/2013/EU rendelet 393. cikkében meghatározott követelményeket és más felügyeleti intézkedés nem lenne elégséges annak biztosításához, hogy e követelmények megfelelő időn belül teljesüljenek,
c) a 177. § (8) bekezdésével összhangban a kereskedési könyvbeli pozíciók vagy portfóliók vonatkozásában a hitelintézet által tett értékelési módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a hitelintézet számára pozícióinak rövid időn belüli, jelentős veszteség nélküli értékesítését vagy fedezését normális piaci körülményeket feltételezve,
d) a 179. § (4)-(6) bekezdése alapján elvégzett értékelés során, hogy az engedélyezett módszer alkalmazásához szükséges követelmények nem teljesítése várhatóan nem megfelelő szavatoló tőke követelményeket eredményez,
e) a hitelintézet ismételten nem biztosítja vagy nem tartja fenn a tőke ajánlásban megállapított követelményt,
f) egyéb hitelintézet-specifikus helyzet, amely érdemi felügyeleti aggályokat idézhet elő.
(2) A Felügyelet csak azért írhat elő többlettőke-követelményt, hogy fedezze a hitelintézet tevékenységéből eredő kockázatokat, ideértve azokat, amelyek egyes gazdasági és piaci fejlemények által az adott hitelintézet kockázati profiljára gyakorolt hatást tükrözik.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a kockázatokat vagy kockázati elemeket csak akkor kell az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott szavatoló tőke követelmények által nem fedezettnek vagy nem elegendő mértékben fedezettnek tekinteni, ha a hitelintézet által elvégzett tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának felügyeleti felülvizsgálata és értékelése figyelembevételével a Felügyelet által megfelelőnek ítélt szavatoló tőke összegére, típusára és feloszlására vonatkozó követelmények szigorúbbak, mint a hitelintézetre az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott tőke követelmény.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a Felügyelet az egyes hitelintézetek kockázati profilját figyelembe véve mérlegeli, hogy a hitelintézet mely kockázatoknak van kitéve, ideértve a következőket:
a) hitelintézet-specifikus kockázatok vagy olyan kockázati elemek, amelyeket az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított szavatoló tőke követelményekben kifejezetten nem kell figyelembe venni vagy e követelmények nem kifejezetten vonatkoznak rájuk,
b) hitelintézet-specifikus kockázatok vagy olyan kockázati elemek, amelyeket valószínűsíthetően alábecsülhetnek annak ellenére, hogy a hitelintézet megfelel az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított követelményeknek.
(5) Ha a kockázatokra vagy kockázati elemekre átmeneti rendelkezések alkalmazandók, akkor nem tekintendők olyan kockázatoknak vagy kockázati elemeknek, amelyek valószínűsíthetően alábecsülhetnek annak ellenére, hogy a hitelintézet megfelel az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében megállapított követelményeknek.
(6) A (3) bekezdés alkalmazásában a megfelelőnek ítélt szavatoló tőkének minden olyan, a (4) bekezdésben megállapított értékelés értelmében lényegesként azonosított kockázatot vagy kockázati elemet fedeznie kell, amelyet az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében meghatározott szavatoló tőke követelmények nem vagy nem elégséges mértékben fedeznek.
(7) A nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettség kamatkockázata legalább a 177. § (12) bekezdésében meghatározott esetben lényegesnek tekinthető, kivéve, ha a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet megfelelően kezeli a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettség kamatkockázatát és nincs túlzott mértékben kitéve ezen kamatkockázatnak.
(8) Ha további szavatoló tőkére van szükség az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja által nem kielégítően fedezett,
a) túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelésére, akkor a Felügyelet az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt többlettőke-követelmény mértékét a (3)-(7) bekezdés alkalmazása alapján megfelelőnek ítélt szavatoló tőke és az 575/2013/EU rendelet Harmadik és Negyedik Részében, valamint az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezetében,
b) túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére, akkor a Felügyelet az (1) bekezdés a) pontja alapján előírt többlettőke-követelmény mértékét a (3)-(7) bekezdés alkalmazása alapján megfelelőnek ítélt szavatoló tőke és az 575/2013/EU rendelet Harmadik és Hetedik Részében megállapított tőke követelmények különbségeként határozza meg.
(9) A Felügyelet által előírt többlettőke-követelmény
a) legalább háromnegyedének alapvető tőkével kell eleget tenni,
b) a) pont szerinti alapvető tőkéjének legalább háromnegyedének elsődleges alapvető tőkéből kell állnia.
(10) Ha a Felügyelet szükségesnek tartja, akkor az adott hitelintézet konkrét helyzetének figyelembevételével kötelezheti a hitelintézetet, hogy a többlettőke-követelményt a (9) bekezdésben meghatározott aránynál nagyobb arányban teljesítse alapvető tőkével vagy elsődleges alapvető tőkével.
(11) A Felügyelet által a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázatok kezelése céljából előírt többlettőke-követelménynek való megfelelés céljára felhasznált szavatoló tőke nem használható fel a következőknek való megfelelés céljára:
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott szavatoló tőke követelmény,
b) a kombinált pufferkövetelmény és
c) a tőke ajánlás teljesítésére, amennyiben az ajánlás a túlzott tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat kezelésére vonatkozik.
(12) A Felügyelet által az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja által nem kielégítően fedezett túlzott tőkeáttételi kockázat céljából előírt többlettőke-követelménynek való megfelelés céljára felhasznált szavatoló tőke nem használható fel a következőknek való megfelelés céljára:
a) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szavatoló tőke követelmény,
b) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése szerinti tőkeáttételi mutató puffer-követelmény, és
c) a tőke ajánlás teljesítésére, amennyiben az ajánlás a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelésére vonatkozik.
(13) A Felügyelet a többlettőke-követelmény előírására vonatkozó határozatában részletes indokolás ad, ismertetve legalább az e §-ban meghatározottak teljeskörű értékelését. Az (1) bekezdés e) pontjának megállapítása esetén az indokolásban a Felügyelet nyilatkozik arról, hogy a tőke ajánlásban megállapítottak teljesítése a továbbiakban miért nem tekinthető elegendőnek.
(14) A Felügyelet a többlettőke-követelmény előírásáról, valamint a tőke ajánlás meghatározásáról értesíti a szanálási hatóságot."

128. §

A Hpt. a következő 192/A. §-sal egészül ki:
"192/A. § A 184. § (10) bekezdése szerinti esetben a Felügyelet a következő kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja:
a) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedéshez kapcsolódó szavazati jogok felfüggesztése,
b) a 185-198. §-ban foglalt intézkedések és kivételes intézkedések a pénzügyi holding társasággal, a vegyes pénzügyi holding társasággal vagy a vezető testület tagjaival és a vezetőkkel szemben,
c) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedéseknek a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság tulajdonosai részére történő átruházásra kötelezés,
d) a csoporton belüli másik pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy hitelintézet ideiglenes kijelölése arra, hogy felelősséget vállaljon az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben megállapított követelményeknek való összevont alapon történő megfeleléséért,
e) a tagsági részesedéshez kapcsolódó osztalék- vagy kamatkifizetés korlátozása vagy megtiltása,
f) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság által birtokolt tagsági részesedések egészének vagy egy részének átruházására történő kötelezés, vagy
g) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság kötelezése arra, hogy haladéktalanul nyújtson be tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja mihamarabb ismét biztosítani a megfelelést."

129. §

A Hpt. 217. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
"(1d) Az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő naptól számított 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a kártalanításra jogosult személy nem követelheti az OBA-tól."

130. §

A Hpt. 288. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A panaszkezelés magyar nyelven történik, kivéve, ha a pénzügyi intézmény és az ügyfél eltérő nyelvben állapodtak meg."

131. §

A Hpt. 304/C. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A 217. § (1d) bekezdéstől eltérően azon kártalanítási esetekben, amelyeknél a kártalanítás kezdő időpontja 2020. december 28-át megelőző időpont, a 2020. december 28-át követő 5 éves jogvesztő határidőn túl a kártalanítás kifizetését a betétes nem követelheti az OBA-tól.
(6b) Az OBA a honlapján is közzéteszi a (6a) bekezdésben foglaltakat."

132. §

A Hpt. 130. alcíme a következő 304/G. §-sal egészül ki:
"304/G. § (1) Ha a 2019. június 27-én már működő pénzügyi holding társaságnak, vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kell kérnie a Felügyelettől, akkor a jóváhagyást a pénzügyi holding társaságnak, vegyes pénzügyi holding társaságnak legkésőbb 2021. június 28-ig kell kérelmeznie azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén a Felügyelet a pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben a 192/A. §-ban foglalt kivételes intézkedéseket is alkalmazhatja.
(2) Ha az ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett kettő vagy több hitelintézet, befektetési vállalkozás eszközeinek összértéke 2019. június 27-én legalább 40 milliárd euró volt, a harmadik országbeli csoportnak legkésőbb 2023. december 30-tól kell rendelkeznie közbenső EU-szintű anyavállalattal."

133. §

(1) A Hpt. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(2) A Hpt. 5. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

134. §

A Hpt.
1. 18. § (4) bekezdésében a "befektetési társaság" szövegrész helyébe a "befektetési vállalkozás" szöveg,
2. 79. § (2) bekezdésében és 80. § (1) bekezdésében a "jegyzett tőke" szövegrész helyébe az "induló tőke" szöveg,
3. 86. § (1) bekezdésében a "92. cikkében" szövegrész helyébe a "92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában" szöveg,
4. 86. § (2) bekezdésében az "1. rész" szövegrész helyébe az "Első Rész" szöveg,
5. 87. § (7) bekezdésében a "hitelintintézet" szövegrész helyébe a "hitelintézet" szöveg,
6. 89. § (9) bekezdésében az "MNB legalább" szövegrész helyébe az "MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább" szöveg,
7. 94. § (3) bekezdés b) pontjában az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
8. 107. § (1) bekezdés f) pontjában a "megfelelő" szövegrész helyébe a "megfelelő, nemek szempontjából semleges" szöveg,
9. 108. § (5) bekezdés e) pontjában a "modellkockázatot" szövegrész helyébe a "modellkockázatot és a kiszervezésből eredő kockázatot" szöveg,
10. 155. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a "befektetési társaságnál" szövegrész helyébe a "befektetési vállalkozásnál" szöveg,
11. 173. § (2) bekezdés b) pontjában az "MNB" szövegrész helyébe a "Felügyelet" szöveg,
12. 173. § (6) bekezdésében a "tanácsi rendelet" szövegrész helyébe a "tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1093/2010/EU rendelet)" szöveg,
13. 185. § (2) bekezdés d) pontjában a "követelményekkel" szövegrész helyébe a "követelmények teljesítésével" szöveg,
14. 199/A. § (5) bekezdés b) pontjában, 224. § (3) bekezdésében és 257/B. § (5) bekezdésében az "európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi" szövegrész helyébe az "1093/2010/EU" szöveg,
15. 289. § (1) bekezdésében az "i)-iv) és vii) alpont" szövegrész helyébe az "i), ii) és v)-vii) alpont" szöveg,
16. 289. § (2) bekezdésében az "v) és vi) alpont" szövegrész helyébe a "iii) és iv) alpont" szöveg
lép.

135. §

Hatályát veszti a Hpt.
a) 79. § (2) bekezdés b) pontjában a ", valamint" szövegrész,
b) 97. § (3) bekezdésében a ", tagállami pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat" szövegrész,
c) 172. § (2) bekezdésében a "hitelintézet anyavállalata befektetési vállalkozás, illetve a" szövegrész,
d) 174. § (5) bekezdésében a "pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság," szövegrész,
e) 177. § (5) bekezdés k) pontja,
f) 180. §-a,
g) 5. melléklet 1. pont g) alpontjában az "és befektetési vállalkozások" szövegrész.

12. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

136. §

A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 91. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
"91. szavatoló tőke: a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletben [a továbbiakban: (EU) 2019/2033 rendelet] meghatározott szavatoló tőke;"

137. §

A Kbftv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A befektetési alapkezelőnek - a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében - az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet
a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy
b) a megelőző év - az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke szerinti - fix működési költségei 25%-ának megfelelő összeg
alá."

138. §

A Kbftv. 205. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"g) az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról."

13. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

139. §

(1) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"1. aggregált összeg: azon összeg, amellyel a hitelezői feltőkésítés alkalmazásakor a szanálási hatóság értékelése alapján le kell írni vagy át kell alakítani a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket;
1a. alárendelt leírható instrumentumok: olyan instrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében - a 72b. cikk (3)-(5) bekezdése kivételével -meghatározott minden feltételnek;
1b. anyavállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
1c. állami támogatások uniós keretrendszere: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107-109. cikkei által és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós aktus - többek között iránymutatások, közlemények és értesítések - által létrehozott keretrendszer;"
(2) A Szantv. 3. §-a a következő 30a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"30a. globálisan rendszerszinten jelentős intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;"
(3) A Szantv. 3. §-a a következő 33a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"33a. hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek: az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet azon elsődleges alapvető tőkeelemnek, kiegészítő alapvető tőkeelemnek, járulékos tőkeelemnek nem minősülő kötelezettségei, amelyek nincsenek kizárva az 58. § (1) bekezdése szerint a hitelezői feltőkésítés köréből;"
(4) A Szantv. 3. §-a a következő 39a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"39a. jelentős leányvállalat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;"
(5) A Szantv. 3. §-a a következő 40a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"40a. kombinált pufferkövetelmény: a Hpt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott kombinált tőkekövetelmény;"
(6) A Szantv. 3. §-a a következő 41a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"41a. központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet: az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alapján mentesített hitelintézet;"
(7) A Szantv. 3. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"43. leányvállalat: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pontjában meghatározott leányvállalat, valamint a 7-9. §-ban, a 13-15. §-ban, a 32-32/A. §-ban, a 62. §-ban , a 65-68/F. §-ban, a 74. § -ban, a 79. § -ban a szanálás alá vonható csoportokra való alkalmazás céljából adott esetben és megfelelő módon a tartósan központi szervhez kapcsolt hitelintézet, maga a központi szerv és azok leányvállalatai, figyelembe véve, hogy az ilyen szanálás alá vonható csoport miként teljesíti a 68/A. § (3) bekezdés szerinti követelményt;"
(8) A Szantv. 3. §-a a következő 43a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"43a. leírható, illetve átalakítható kötelezettségek: olyan, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek, amelyek megfelelnek a 66. § vagy 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek, valamint olyan járulékos tőkeinstrumentumok, amelyek megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek;"
(9) A Szantv. 3. §-a a következő 54a. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"54a: releváns tőkeelem: kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem;"
(10) A Szantv. 3. §-a a következő 56a. és 56b. ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)
"56a. szanálás alá vonható csoport:
a) szanálás alá vonható szervezet és annak olyan leányvállalatai, amelyek nem
aa) szanálás alá vonható szervezetek,
ab) más szanálás alá vonható szervezetek leányvállalatai, vagy
ac) olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szervezetek, amelyek a szanálási terv alapján nem tartoznak a szanálás alá vonható csoporthoz, valamint azok leányvállalatai, vagy b) központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek a központi szervükkel együtt, amennyiben a hitelintézetek vagy a központi szerv közül legalább egy szanálás alá vonható szervezet, valamint azok leányvállalatai;
56b. szanálás alá vonható szervezet:
a) EGT-államban letelepedett olyan jogi személy, amelyet szanálási hatóság olyan szervezetként azonosít, amellyel kapcsolatban szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik, vagy
b) összevont alapú felügyelet alá nem tartozó olyan intézmény, amelynek vonatkozásában szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;"

140. §

A Szantv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szanálási terv felülvizsgálatára és módosítására akkor is sor kerül, ha az intézmény szervezetével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatosan olyan változás történik, amely érdemben befolyásolhatja a szanálás eredményességét. E bekezdés szerinti felülvizsgálatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedések végrehajtását vagy a releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlását követően végzi."

141. §

(1) A Szantv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A csoportszintű szanálási tervben minden egyes csoportra vonatkozóan meg kell határozni a szanálás alá vonható szervezeteket és a szanálás alá vonható csoportokat, amennyiben a csoportszintű szanálási terv szanálási intézkedést tartalmaz."
(2) A Szantv. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A csoportszintű szanálási terv
a) meghatározza az 5. § (1) bekezdésében meghatározott alternatív forgatókönyvek esetében a szanálás alá vonható szervezetek tekintetében alkalmazandó szanálási intézkedéseket, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen hatással járnak az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek, a csoporthoz tartozó egyéb szervezetek, az anyavállalat és a leányvállalat vonatkozásában,
b) kitér a szanálási intézkedések és hatáskörök összehangolt módon történő alkalmazhatóságának és gyakorolhatóságának a mértékére a csoportnak az EGT-államban székhellyel rendelkező szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, ideértve a csoport egészének vagy a csoporton belüli több vállalkozás által végzett, elkülönült tevékenységnek vagy üzletágnak, illetve a csoporton belüli egyes vállalkozásoknak vagy szanálás alá vonható csoportoknak harmadik fél felé történő értékesítés elősegítését célzó intézkedéseket is, valamint azonosítja az összehangolt szanálás akadályait,
c) kitér a csoportnak a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásai tekintetében az érintett harmadik országbeli hatósággal való együttműködés lehetőségére, az alkalmazható szanálási intézkedésekre és az esetleges szanálás következményeire az EGT-államban székhellyel rendelkező, csoportbeli intézmények tekintetében,
d) csoportszintű szanálás esetére rögzíti a szanálási intézkedéseket a csoportszintű szanálási hatóság és az érintett szanálási hatóságok tekintetében is, ideértve egyes funkciók vagy üzletágak jogi és gazdasági elkülönítését, leválasztását,
e) tartalmazza a csoportszintű szanálás finanszírozásának módját és az érintett EGT-államok közötti megosztását, a finanszírozási rendszer igénybevételének lehetőségét és szükségességét,
f) több szanálás alá vonható csoportot tartalmazó csoport esetében meghatározza a szanálási intézkedéseket az egyes szanálás alá vonható csoportok szanálás alá vonható szervezetei tekintetében, valamint azt, hogy ezen szanálási intézkedések milyen következményekkel járnak
fa) az ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó egyéb, csoporton belüli szervezetre, és
fb) az egyéb szanálás alá vonható csoportokra nézve,
g) meghatározza az olyan további intézkedéseket, amelyeket az érintett szanálási hatóságok kívánnak alkalmazni az egyes szanálás alá vonható csoportokon belüli szervezetek tekintetében."

142. §

(1) A Szantv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 8. § szerinti eljárás többoldalú eljárás és a meghozott határozat többoldalú eljárás keretében hozott döntés. Ha a csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, a többoldalú eljárás keretében meghozott döntés részét képezik a 7. § (8) bekezdés f) pontja szerint tervezett szanálási intézkedések. A szanálási feladatkörében eljáró MNB - mint a csoportszintű szanálási hatóság - a részletes indokolást is tartalmazó határozatát közli a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam illetékes szanálási hatóságával és az EU-szintű anyavállalattal."
(2) A Szantv. 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az eljárásban részt vevő EGT-állam szanálási hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor)
"b) ha a csoportban lévő leányvállalat szanálási hatósága a szanálási feladatkörében eljáró MNB, akkor a leányvállalat, valamint a leányvállalat által vezetett csoport tekintetében hozhat egyedileg határozatot,"
(azzal, hogy a határozatáról a szanálási kollégium valamennyi tagját értesíti.)

143. §

(1) A Szantv. 11. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételét követő legfeljebb két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek, mellékelve ezen javasolt lépések végrehajtásának ütemezését is, amelyekkel biztosítható, hogy megfeleljen a 68/A. vagy 68/B. §-ban foglalt követelményeknek és a kombinált pufferkövetelményeknek abban az esetben, ha a szanálhatóság jelentős akadálya a következő helyzetek valamelyike:
a) a szervezet egyszerre megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában foglalt követelménynek, de a 67. és 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt vizsgálva a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek,
b) a szervezet nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében foglalt követelményeknek vagy a 67. és 68. §-ban foglalt követelményeknek.
(2b) A (2a) bekezdés alapján javasolt lépések végrehajtásához meghatározott ütemterv figyelembe veszi azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát."
(2) A Szantv. 11. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Ha a szervezet (2)-(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB szerint alkalmas a szanálhatósági akadályok kiküszöbölésére vagy hatékony kezelésére, akkor legfeljebb három hónapos határidő tűzésével kötelezi a szervezetet - vagy csoportot -az intézkedések megtételére.
(5) Ha a szervezet (2)-(2b) bekezdés szerinti javaslata a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint nem küszöböli ki vagy nem kezeli hatékonyan a szanálhatósági akadályokat, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB intézkedések megtételét írja elő és legfeljebb egy hónapos határidő megjelölésével a szanálhatóság akadályainak csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges terv elkészítésére kötelezi a szervezetet vagy csoportot."

144. §

A Szantv. 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB - a Felügyelettel történt előzetes egyeztetést követően - előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára
a) a csoporton belüli finanszírozási rendszerek vagy ezek hiánya felülvizsgálatát, vagy a kritikus funkciók ellátására vonatkozó - csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött -szolgáltatási szerződések kidolgozását és megkötését, illetve módosítását;
b) az egyéni és összesített kitettségek értékének felső határát;
c) a szanálási célok szempontjából fontos konkrét vagy általános tájékoztatási követelményeket;
d) egyes eszközök elidegenítését;
e) jelenlegi vagy tervezett tevékenységek, új vagy meglévő üzletágak fejlesztésének, illetve új vagy meglévő termékek értékesítésének a korlátozását, megszüntetését vagy megkezdésétől való tartózkodást;
f) azt, hogy a szervezet, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporthoz tartozó bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráinak összetettségét csökkentő változtatásokat hajtson végre annak érdekében, hogy a kritikus funkciók a szanálási eszközök alkalmazása révén jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól;
g) pénzügyi holding társaság létrehozását;
h) terv benyújtását a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való megfelelés helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek való megfelelés helyreállítására és a 68/A. §-ban vagy a
68/B. §-ban meghatározott követelmények helyreállítására az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve;
i) leírható, illetve átalakítható kötelezettség kibocsátását annak érdekében, hogy megfeleljen a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek;
j) a 68/A. § vagy a 68/B. § értelmében szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében szükséges lépések megtételét, különösen annak érdekében, hogy megkísérelje újratárgyalni az általa kibocsátott, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket, kiegészítő alapvető tőkeelemeket vagy járulékos tőkeelemeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB az érintett kötelezettség vagy eszköz leírása vagy átalakítása mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;
k) egy szervezet vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata esetén azt, hogy a vegyes tevékenységű holding társaság hozzon létre külön pénzügyi holding társaságot a szervezet ellenőrzésére, ha az a szervezet szanálásának elősegítése vagy annak kiküszöbölése érdekében szükséges, hogy a szanálási eszközök alkalmazása és szanálási jogosultságok gyakorlása káros hatást gyakoroljanak a csoport nem pénzügyi részére;
l) a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében
la) a szavatoló tőke elemek, valamint
lb) a 66. §-ban és a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott leírható, illetve átalakítható kötelezettségek
lejárati szerkezetének megváltoztatása.
(2) Az (1) bekezdés b), d), e) pontja, valamint l) pont la) alpontja tekintetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntéséhez a Felügyelet jóváhagyása is szükséges."

145. §

(1) A Szantv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Egy csoport - szanálás alá vonható szervezet - a 17. § figyelembevétele mellett akkor szanálható, ha a csoportszintű szanálási hatóság megítélése szerint a csoporthoz tartozó szervezettel szembeni fizetésképtelenségi eljárás vagy a csoportnak - szanálás alá vonható szervezetnek - a szanálási terv alapján történő szanálása során
a) fenntartható a kritikus funkciók folytonossága, és
b) elkerülhetőek a csoporthoz tartozó szervezetek székhelye vagy fióktelepe szerinti vagy az EGT-államok vagy az EGT egészének a pénzügyi közvetítőrendszere stabilitására gyakorolt jelentős negatív következmények, akár rendszerszintű válság esetén is."
(2) A Szantv. 13. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Ha egy csoport több szanálás alá vonható csoportból áll, akkor a szanálhatóság értékelését csoportonként is el kell végezni."

146. §

(1) A Szantv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - jelentést készít az összevont felügyeletet ellátó hatósággal és az EBH-val - az illetékes felügyeleti hatóságokkal folytatott konzultációt követően - a szanálási intézkedések és szanálási jogosultságok csoporttal, illetve amennyiben a csoport egynél több szanálás alá vonható csoportból áll, a szanálás alá vonható csoportokkal szembeni hatékony alkalmazását hátráltató akadályokról."
(2) A Szantv. 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Ha a csoport szanálhatóságának akadálya a 11. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel következménye, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint csoportszintű szanálási hatóság - az érintett szanálási hatóságokkal történt konzultációt követően - értesíti az EU-szintű anyavállalatot a felmerült akadály vonatkozásában az általa készített értékelésről."
(3) A Szantv. 14. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Ha az EU-szintű anyavállalatot arról értesítették, hogy a csoport szanálhatóságának akadálya a csoporthoz tartozó, 11. § (2a) bekezdés szerinti helyzetben lévő szervezetnek tudható be, akkor az értesítés kézhezvételét követő két héten belül olyan lehetséges lépésekre tesz javaslatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ideértve azok ütemezését is -amely alapján a szervezet megfelel a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezve, és adott esetben a kombinált pufferkövetelménynek, valamint a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban meghatározott követelményeknek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikke szerinti teljes kitettségi mérték százalékában kifejezve. A javasolt lépések ütemezésekor figyelembe kell venni azt, hogy mi okozta a szanálhatóság akadályát."
(4) A Szantv. 14. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(11) A többoldalú eljárás keretében a döntést meg kell hozni
a) az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkezését követő négy hónapon belül, EU-szintű anyavállalat észrevételének hiányában az észrevételezésre rendelkezésre álló négy hónap leteltét követő egy hónapon belül,
b) a 11 . § (2) bekezdése szerinti helyzetben lévő szervezet esetében az EU-szintű anyavállalat észrevételei és javaslatai beérkezését követő kettő héten belül
és meg kell küldeni azt a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - az EU-szintű anyavállalat részére."

147. §

(1) A Szantv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a 14. § (11) bekezdése alapján a szanálási hatóságok együttesen nem tudnak döntést hozni, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - határozatot hoz a szanálás alá vonható csoport szintjén a szanálhatóság értékeléséről. A határozat indokolásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB megjeleníti a csoporthoz tartozó más szervezetek érintett szanálási hatóságainak véleményét és fenntartását.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a csoportszintű szanálási hatóság - megküldi az EU-szintű anyavállalat, valamint az érintett szanálási hatóságok részére."
(2) A Szantv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Többoldalú eljárás keretében hozott döntés hiányában szanálás alá vonható szervezetnek minősülő és a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő, a leányvállalatokat érintő, határozathozatalt igénylő esetekben a szanálási feladatkörében eljáró MNB - ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a leányvállalat szanálási hatósága - hozza meg a határozatot a szükséges intézkedésről azzal, hogy az indokolás tartalmazza a többi érintett szanálási hatóság véleményét és fenntartását is. Ezt a határozatot a leányvállalaton kívül a leányvállalat és ugyanazon szanálás alá vonható csoport szanálás alá vonható szervezete, az adott szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, a csoportszintű szanálási hatóság részére is meg kell küldeni."

148. §

A Szantv. IV. Fejezete a következő 5/A. alcímmel egészül ki:
"5/A. Egyes nyereségkifizetések megtiltása
15/A. § (1) Ha a szervezet megfelel a kombinált pufferkövetelménynek és az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontja, valamint a túlzott tőkeáttétel kockázatok kezelését célzó többlettőke-követelménynek, de a 67. §-ban és a 68. §-ban foglalt követelményekkel együtt nem felel meg a kombinált pufferkövetelménynek a 62. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően számítva, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB megtilthatja a szervezetnek azt, hogy több nyereséget fizessen ki a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményekhez kapcsolódó, a 3. mellékletnek megfelelően számított felosztható összegnél (M-MDA)
a) az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó nyereségkifizetés,
b) a teljesítmény javadalmazás vagy a nem kötelező nyugdíjjuttatás kifizetésére irányuló kötelezettség keletkeztetése, vagy a teljesítményjavadalmazás kifizetése, ha a kifizetési kötelezettség olyan időpontban keletkezett, amikor az intézmény nem teljesítette a kombinált pufferkövetelményt, vagy
c) a kiegészítő alapvető tőkeelemhez kapcsolódó kifizetés teljesítés bármelyike révén.
(2) Ha a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, akkor haladéktalanul értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel történt konzultációt követően indokolatlan késedelem nélkül mérlegeli, hogy gyakorolja-e a nyereségkifizetés megtiltását, amelyhez figyelembe veszi:
a) a meg nem felelés okát, időtartamát és mértékét, valamint annak a szanálhatóságra gyakorolt hatását,
b) a szervezet pénzügyi helyzetének alakulását és annak valószínűségét, hogy a szervezetnél belátható időn belül teljesülnek a szanálás feltételei,
c) az arra vonatkozó kilátást, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a követelményeknek,
d) azt, hogy ha a szervezet nem képes felvállalni azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c. cikkében, a 66. §-ban vagy a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor ez egyedi okokra vezethető vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható be, és
e) a nyereségkifizetés megtiltása lenne-e a legmegfelelőbb és a leginkább arányos eszköz a szervezet helyzetének kezelésére, figyelembe véve, hogy az potenciálisan milyen hatást gyakorolhat az érintett szervezet finanszírozási feltételeire és a szanálhatóságára.
(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli a (3) bekezdés szerinti értékelést, ameddig a szervezet az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van.
(5) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a szervezet kilenc hónappal az erről szóló értesítést követően is az (1) bekezdésben meghatározott helyzetben van, a Felügyelettel történt konzultációt követően gyakorolja a nyereségkifizetés megtiltását, kivéve, ha az alábbi feltételek közül legalább kettő teljesül:
a) a meg nem felelés a pénzügyi piacok működését érintő súlyos zavarnak tudható be, ami miatt a pénzügyi piacok nagy részét érintő stressz helyzet alakult ki a pénzügyi piacok több területén,
b) az a) pont szerinti zavar nem csupán a szervezet szavatoló tőkeelemei és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei árának a fokozott ingadozását vagy a szervezet költségei növekedését eredményezi, hanem a piacok teljes vagy részleges bezárásához is vezet, ami miatt a szervezet nem tud szavatoló tőkeelemeket vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kibocsátani a piacokon,
c) a piac b) pont szerinti bezárása nem csak az érintett szervezetre, hanem több más szervezetre is vonatkozik,
d) az a) pont szerinti zavar miatt az érintett szervezet nem tud a meg nem felelés megszüntetéséhez elegendő szavatoló tőkét és leírható, illetve átalakítható kötelezettséget kibocsátani, vagy
e) a nyereségkifizetés megtiltása negatív tovagyűrűző hatást gyakorol a bankszektor egy részére, ami veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.
(6) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (5) bekezdés szerinti kivételt alkalmazza, akkor erről - részletes írásbeli magyarázatot adva az értékelésről - értesíti a Felügyeletet.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB legalább havonta megismétli az (5) bekezdés szerinti értékelést."

149. §

A Szantv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A központi szerv és ahhoz tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a központi szerv és a központi szervhez tartósan kapcsolt valamennyi hitelintézet vonatkozásában összességében teljesülnek."

150. §

A Szantv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. § (1) A magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság akkor vonható szanálás alá, ha a szanálási feltételek a holding társaság vonatkozásában teljesülnek.
(2) Ha a vegyes tevékenységű holding társaság leányvállalata közvetlenül vagy közvetve pénzügyi holding társaság tulajdonában van, a szanálási tervben rögzíteni kell, hogy a közbenső pénzügyi holding társaságot szanálás alá vonható szervezetként kell azonosítani és a csoportszintű szanálás céljából hozott szanálási intézkedések csak a közbenső pénzügyi holding társaságra irányulhatnak, a vegyes tevékenységű holding társaság vonatkozásában nem alkalmazhatóak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést hozhat az (1) bekezdés szerinti holding társaságra akkor is, ha
a) szanálás alá vonható szervezet,
b) egy vagy több leányvállalati intézménye nem szanálás alá vonható szervezet, de megfelel a szanálási feltételeknek,
c) a b) pont szerinti leányvállalat olyan eszközökkel és kötelezettségekkel rendelkezik, amelyek miatt a leányvállalatok fizetésképtelensége veszélyezteti a teljes szanálás alá vonható csoportot, és
d) a pénzügyi holding társaság vonatkozásában szanálási intézkedésre van szükség leányvállalati intézményének vagy az érintett szanálás alá vonható csoport egészének a szanálásához."

151. §

(1) A Szantv. 27. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A csoport esetében érintett szanálási hatóságok szanálási kollégiumot hoznak létre a)
"d) szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettség minimumkövetelményei,"
(tekintetében, amelyben a szanálási feladatkörében eljáró MNB is részt vesz, ha ő a csoportszintű szanálási hatóság vagy leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatósága.)
(2) A Szantv. 27. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szanálási kollégium keretében a csoportszintű szanálási hatóság és a leányvállalat szanálási hatósága az illetékes felügyeleti hatósággal és az összevont felügyeletet ellátó hatósággal egyeztetve)
"g) megállapítja az összevont alapú és a leányvállalati szinten a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint"
(azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB csoportszintű szanálási hatóságként vagy a leányvállalat, a pénzügyi holding társaság vagy a csoporthoz tartozó jelentős fióktelep szanálási hatóságaként, a Felügyelet pedig illetékes felügyeleti hatóságként vagy összevont felügyeletet ellátó hatóságként jelenhet meg.)

152. §

(1) A Szantv. 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a globális szanálási stratégia alapján az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy az EU-szintű anyavállalat és annak leányintézménye nem szanálás alá vonható szervezet, akkor - az európai szanálási kollégium tagjainak egyetértésével - az EGT-államban letelepedett leányvállalat vagy összevont alapon az EU-szintű anyavállalat köteles teljesíteni a
68/B. § (8) bekezdés szerinti követelményt a 68/B. § (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti instrumentumok
a) valamely harmadik országban letelepedett végső anyavállalatuk vagy a végső anyavállalat ugyanabban a harmadik országban letelepedett leányvállalatának, vagy
b) a 68/B. § (5) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont bb) alpontjában meghatározott feltételek mellett egyéb szervezetek részére való kibocsátásával."
(2) A Szantv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az európai szanálási kollégium elnöki tisztét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el, ha
a) a csoport egyetlen EU-szintű anyavállalata Magyarországon van, vagy
b) a csoporthoz tartozó legnagyobb EU-szintű anyavállalat vagy EGT-államban letelepedett leányvállalat Magyarországon van."

153. §

(1) A Szantv. 58. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:)
"e) legfeljebb hét nap hátralévő futamidejű kötelezettségre, amely
ea) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban:Tvt.) alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel vagy ezek résztvevőivel szemben áll fenn, és amely az ilyen rendszerekkel való részvételből keletkezik, vagy
eb) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel szemben áll fenn,"
(2) A Szantv. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a következő kötelezettségekre, függetlenül attól, hogy egy EGT-állam vagy harmadik ország joga alapján keletkezett vagy áll fenn:)
"g) olyan kötelezettségre, amely azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó szanálás alá nem vonható intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet felé áll fenn lejárati idejüktől függetlenül, kivéve azon kötelezettségekre, melyeket a Csődtv., illetve a Hpt. szerinti kielégítési sorrendben a rendes fedezetlen kötelezettségeket követően rendez, azzal, hogy ez utóbbi kivételi esetkörben az érintett szanálás alá nem vonható leányvállalat szanálási hatósága azt köteles megvizsgálni, hogy az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajthatóságának támogatásához a 68/B. § (5) bekezdése szerinti összeg elegendő-e."

154. §

A Szantv. 59. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az azonos szanálás alá vonható csoportba tartozó, de szanálás alá nem vonható intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel szemben fennálló kötelezettség esetében, amely nincs kizárva a hitelezői feltőkésítés keretében gyakorolt leírás vagy átalakítás alkalmazásából, köteles megvizsgálni, hogy a részben vagy egészben történő kizárás egyéb feltételei fennállnak."

155. §

A Szantv. a következő 26/A. alcímmel egészül ki:
"26/A. Alárendelt leírható, illetve átalakítható kötelezettségek értékesítése lakossági ügyfeleknek
61/A. § (1) Az 575/2013/EU rendelet - 72a. cikk (1) bekezdés b) pontja és 72b. cikk (3)-(5) bekezdésének kivételével - 72a. cikkében meghatározott valamennyi feltételnek eleget tevő leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket átruházó intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: eladó) e kötelezettségeket azoknak a Bszt.-ben meghatározott lakossági ügyfeleknek, akik minimum ötvenezer euró névértékben kötnének ügyletet, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén értékesíti:
a) az eladó a Bszt. 44. § (1) és (2) bekezdésével összhangban alkalmassági tesztet végzett;
b) az eladó az a) pont szerinti vizsgálat alapján meggyőződött arról, hogy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek megfelelőek az adott lakossági ügyfél számára;
c) az eladó a Bszt. 44. § (3)-(5) bekezdésével összhangban dokumentálja az alkalmasságot.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, és az adott lakossági ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya az átruházás napján nem haladja meg az ötszázezer eurót, az eladónak a lakossági ügyfél által a (3) bekezdés szerint megadott információk alapján biztosítania kell, hogy az átruházás napján teljesüljön mindkét alábbi feltétel:
a) az aggregált összeg, amelyet a lakossági ügyfél az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe befektet, nem haladja meg az adott ügyfél pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya 10 százalékát;
b) az (1) bekezdés szerinti egy vagy több kötelezettséginstrumentumba fektetett kezdeti összeg legalább tízezer euró.
(3) A lakossági ügyfélnek az eladó részére pontos információkat kell szolgáltatnia a pénzügyi eszközökből álló portfóliójáról - az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekbe való befektetésekkel együtt -, valamint betéteinek állományáról.
(4) A (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a biztosítékként nyújtott pénzügyi eszközöket nem kell figyelembe venni.
(5) Ha magyarországi székhelyű intézmény és a 68/A. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó szervezetek összes eszközének értéke nem haladja meg az ötvenmilliárd eurót, az (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelményektől eltérően kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelmény is alkalmazható.
(6) E § rendelkezései az (1) bekezdésben meghatározott, 2020. december 28. előtt kibocsátott kötelezettségekre nem alkalmazandók.
(7) Az e §-ban euróban meghatározott összegeket az adott napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani."

156. §

A Szantv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"62. § (1) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet eleget tesz a szavatoló tőkére, a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelménynek, ha e § és a 65-68/F. § azt előírja.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti követelményt a 67. § (4)-(13) vagy a 67. § (16)-(23) bekezdésével összhangban, a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegeként számítja ki és alábbiak százalékos mértékében fejezi ki:
a) az intézménynek és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésével összhangban kiszámított teljes kockázati kitettség értéke; és
b) az intézménynek és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetnek az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkével összhangban számított teljes kitettség mértéke."

157. §

A Szantv. 28. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"28. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimum követelmény alóli mentesség
65. § (1) A 62. §-tól eltérően a fedezett kötvény - ideértve a jelzáloglevelet is -kibocsátásából forrást szerző jelzálog-hitelintézetet a szanálási feladatkörében eljáró MNB mentesíti a minimumkövetelményeknek való megfelelés alól, ha az adott jelzálog-hitelintézet
a) nem gyűjtött vagy nem gyűjt betétet,
b) esetében a megszűnése felszámolási eljárás keretében vagy vagyonértékesítés, áthidaló intézmény vagy eszközelkülönítés szanálási eszközökkel összefüggésben történik,
c) esetében a b) pont szerinti eljárások biztosítják azt is, hogy a jelzálog-hitelintézet hitelezői - ideértve a fedezett kötvények birtokosait - a szanálási céloknak megfelelően viselik a veszteségeket.
(2) A 62. §-ban foglalt követelmények alól mentesülő intézményt nem kell figyelembe venni a 68/A. § szerinti összevont alapon megállapítandó követelmény számítása során."

158. §

A Szantv. a következő 28/A-28/I. alcímmel egészül ki:
"28/A. A szanálás alá vonható szervezet leírható, illetve átalakítható kötelezettségei
66. § (1) A szanálás alá vonható szervezet akkor tekintheti egy kötelezettségét a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek részének, ha a kötelezettség eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72a., 72b. - ide nem értve a (2) bekezdés d) pontját - és a 72c. cikkének.
(2) Ha e törvény az 575/2013/EU rendelet 92a. vagy 92b. cikkét említi, akkor a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 72k. cikkével és az 575/2013/EU rendelet MÁSODIK RÉSZ I. Cím 5a. Fejezetével összhangban megállapított leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket kell érteni.
(3) A beágyazott származtatott ügyletekkel rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból, különösen strukturált értékpapírokból eredő kötelezettségek, amelyek teljesítik az (1) bekezdésben foglalt feltételeket - az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk (2) bekezdés l) pontja kivételével -, csak akkor számíthatók be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe, ha
a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból eredő kötelezettség tőkeösszege már a kibocsátás időpontjában ismert, rögzített vagy emelkedő, és azt beágyazott származékos jellemző nem befolyásolja, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumból, különösen a beágyazott származtatott termékből eredő kötelezettség teljes összegét napi szinten lehet értékelni hitelkockázat nélküli, egyenértékű instrumentumok aktív, likvid kétirányú piacának alapul vételével, az 575/2013/EU rendelet 104. és 105. cikkével összhangban; vagy
b) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum tartalmaz egy olyan szerződési feltételt, amely előírja, hogy a kibocsátó fizetésképtelensége és a kibocsátó szanálása esetén a követelés összege rögzített vagy emelkedő, és nem haladja meg a követelés eredetileg befizetett összegét.
(4) A (3) bekezdés szerinti, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum, ideértve a beágyazott származtatott ügyletet is, nem képezheti nettósítási megállapodás tárgyát és így értékelésére nem alkalmazható a 73. § (3) bekezdése.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség a (3) bekezdés a) pontja szerinti összegnek vagy b) pontja szerinti összegnek megfelelő részben számítható csak be a szavatoló tőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek összegébe.
(6) Ha a kötelezettséget az Európai Unióban székhellyel rendelkező leányvállalat bocsátotta ki olyan részvényes részére, amely nem része a szanálás alá vonható csoportnak és a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezetével azonos szanálás alá vonható csoport tagja, akkor ezen kötelezettségeket akkor lehet beszámítani a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjébe, leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek összegébe, ha
a) a kibocsátásukra a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjának megfelelően került sor;
b) ezen kötelezettségek tekintetében a leírási és átalakítási hatásköröknek a 74. §-nak vagy a 80. §-nak megfelelően történő gyakorlása nem érinti a szanálás alá vonható szervezetnek a leányvállalat felett gyakorolt ellenőrzését; és
c) ezen kötelezettségek értéke nem haladja meg
ca) a 68/B. § (1)-(4) bekezdése szerinti összeget csökkentve
cb) a szanálás alá vonható szervezet részére kibocsátott és általa közvetlenül vagy a szanálás alá vonható csoport valamely szervezetén keresztül megvásárolt kötelezettségek és a 68/B. § (5) bekezdés b) pontja szerint kibocsátott szavatoló tőke összegével.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 67. § (12) és (13) bekezdése és a 68. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minimum követelmény sérelme nélkül biztosítja, hogy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítse a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százaléka.
(8) A (7) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyével a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesíti a 68/A. §-ban meghatározott követelmény azon részét, amely a szavatoló tőkét is tartalmazó kötelezettségállomány százalékánál alacsonyabb, de a 4. melléklet 1. pontja eredményeként kapott összegnél magasabb értéket eléri, ha eleget tesz az 575/2013/EU rendelet 72b. cikk (3) bekezdésének is.
(9) Ha a 67. § (12) és (13) bekezdése szerint szanálás alá vonható szervezet esetében a (7) és (8) bekezdés alkalmazása által a teljes kockázati kitettségértékének 27 százaléka feletti követelmény állna elő, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a teljes kockázati kitettségérték 27 százalékra korlátozza a 68/A. § szerinti követelmény azon részét, amely szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel teljesítendő, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint
a) a szanálási tervben nem szerepel opcióként a Szanálási Alap forrásaihoz való hozzáférés az érintett szanálás alá vonható szervezet szanálása során; és
b) az a) pont nem alkalmazandó, és a 68/A. § szerinti követelmény lehetővé teszi, hogy a szanálás alá vonható szervezet teljesítse a 60. § (2) bekezdésében vagy adott esetben a 60. § (5) bekezdés szerinti követelményeket
azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi az értékelés során a szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljére gyakorolt aránytalan hatás kockázatát és e bekezdést nem alkalmazza a 67. § (14)-(16) bekezdés szerinti szanálás alá vonható szervezetre.
(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a nem globálisan rendszerszinten jelentős, szanálás alá vonható szervezet és a 67. § (12)-(15) bekezdés hatálya alá nem tartozó intézmény esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. § szerinti követelményt részben - a szavatoló tőkét is tartalmazó teljes kötelezettségállomány 8 százalékáig - vagy amennyiben ez nagyobb összeg, a (13) bekezdésben rögzített képlet szerinti összeg erejéig - szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdésben rögzített kötelezettségekkel teljesítse, ha
a) az (1)-(5) bekezdésben meghatározott, olyan nem alárendelt kötelezettség, amely a kielégítési sorrendben az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése alapján a leírási és átalakítási hatáskörök alól kizárt kötelezettségekkel azonos besorolási szinten áll,
b) fennáll annak a kockázata, hogy az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése alapján a leírási és átalakítási hatáskörből ki nem zárt, nem alárendelt kötelezettségre vonatkozó leírási és átalakítási hatáskör alkalmazása által ezen követelések hitelezői nagyobb veszteséget szenvednének el, mint amilyen veszteséget a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetében szenvednének el, és
c) a szavatoló tőke és az egyéb alárendelt kötelezettségek összege nem haladja meg azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a b) pont szerinti hitelezők ne szenvedjenek el nagyobb veszteséget annál, mint amelyet a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás esetén szenvedtek volna el.
(11) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy egy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség-osztályon belül 10%-nál magasabb azon kötelezettségek aránya, amelyek ki vannak zárva vagy valószínűsíthetően ki lesznek zárva az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör alkalmazásából, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (1 0) bekezdés b) pontja szerinti kockázatot felméri.
(12) A (7)-(11) és (13) bekezdés alkalmazásában a partnerek nettósítási jogának teljes elismerésével kell a származtatott kötelezettségeket a teljes kötelezettségállomány részeként tekinteni.
(13) A (7)-(9) bekezdéstől eltérően a szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében dönthet úgy, hogy a 68/A. §-ban meghatározott követelményt olyan mértékben teljesítse szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a (6) bekezdés szerinti kötelezettséggel, hogy ezek összege a szanálás alá vonható szervezetnek a kombinált pufferkövetelménye, valamint az 575/2013/EU rendelet 92a. cikke szerinti, a 67. § (12) és (13) bekezdése szerinti, továbbá a 68/A. § szerinti követelmények teljesítésére vonatkozó kötelezettsége ne haladja meg a 4. melléklet 2. pontja szerinti összegekből a magasabb összeget.
(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet esetében alkalmazhatja a (13) bekezdés szerinti hatáskört az összes olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerint szanálás alá vonható szervezet 30 százalékig, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/A. §-ban foglalt követelményt meghatározza és a szanálási feladatkörében eljáró MNB mérlegelése alapján
a) a szanálhatóság előzetes értékelése alapján jelentős akadályai vannak a szanálhatóságnak és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által meghatározott határidőn belül nem történt korrekciós intézkedés a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedés alkalmazását követően vagy a 12. § (1) bekezdés szerinti intézkedések révén sem lehet az azonosított jelentős akadályokat elhárítani és a (13) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlásának eredményeként lehetséges a szanálást gátló jelentős akadály negatív hatásának elhárítása;
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy ítéli meg, hogy a szanálás alá vonható szervezet kapcsán előnyben részesített szanálási stratégia megvalósíthatósága és hitelessége korlátozott, tekintettel a szervezet méretére, összekapcsoltságára, tevékenységének jellegére, körére, kockázataira és összetettségére, valamint a szervezet jogállására és részvényesi struktúrájára; vagy
c) a Hpt. 186. § szerinti többlettőke-követelmény azt tükrözi, hogy a szanálás alá vonható szervezet, amely globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a 67. § (12)-(15) bekezdés szerinti szervezet azoknak az intézményeknek a legkockázatosabb 20 százalékába tartozik, amelyekre a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt.
(15) A (14) bekezdés szerinti százalékos értékek meghatározása során a szanálási feladatkörében eljáró MNB a legközelebbi egész számra kerekíti a kapott értéket.
(16) A Felügyelettel történt konzultációt követően hozza meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a (1 0) és (11 ) bekezdésben vagy a (1 3) bekezdésben meghatározott döntést, amely során figyelembe veszi
a) a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőke instrumentumai és alárendelt, leírható instrumentumai piacának mélységét, az instrumentumok árazását és a döntésnek való megfelelést biztosító tranzakció végrehajtásához szükséges időt,
b) azoknak a leírható, illetve átalakítható kötelezettséginstrumentumoknak az összegét, amelyek teljesítik az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk szerinti valamennyi feltételt, és amelyeknek a hátralévő futamideje a (1 0) és (11 ) bekezdésben vagy a (1 3) bekezdésben meghatározott követelmények mennyiségi korrekciójának céljával történő döntéshozatal időpontjában egy évnél rövidebb,
c) azoknak az instrumentumoknak a rendelkezésre állását és összegét, amelyek az 575/2013/EU rendelet 72a. cikk feltételeit - a 72b. cikk (2) bekezdés d) pontja kivételével -teljesítik,
d) a szanálás alá vonható szervezet azon kötelezettségeinek az összegét, amely leírható, illetve átalakítható kötelezettségeihez és szavatoló tőkéjéhez viszonyítva jelentős és amelyre nem alkalmazandó az 58. § (1) bekezdése és az 59. § (1)-(4) bekezdése szerinti leírási és átalakítási hatáskör és a fizetésképtelenségi eljárás során legelőre besorolt szavatoló tőkével és leírható, illetve átalakítható kötelezettségekkel azonos vagy azoknál hátrébb besoroltakkal rendelkeznek,
e) a szanálás alá vonható szervezet üzleti modelljét, finanszírozási modelljét és kockázati profilját, valamint stabilitását és a gazdasághoz való hozzájárulási képességét, és
f) a szerkezetátalakítási költségek hatását a szanálás alá vonható szervezet feltőkésítésére.
(17) A (16) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a kizárt kötelezettségek összege nem haladja meg a szanálás alá vonható szervezet szavatoló tőkéjének és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei összegének az 5 százalékát, akkor a kizárt összeg nem jelentős azzal, hogy a határérték felett a szanálási feladatkörében eljáró MNB értékeli a kizárt kötelezettségek jelentőségét.
28/B. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása
67. § (1) A Felügyelettel folytatott konzultációt követően a 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelményt a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy határozza meg, hogy
a) a szanálás alá vonható csoport szanálható legyen a szanálási céloknak megfelelően, a szanálási eszközök alkalmazásával - ideértve a hitelezői feltőkésítést is - ,
b) a szanálás alá vonható szervezet és szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő -intézményi vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti - leányvállalatai elegendő szavatoló tőkével, leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezzenek annak biztosítására, hogy a hitelezői feltőkésítés, valamint a leírási, illetve átalakítási hatáskör alkalmazása esetén a veszteségviselési képesség megfelelő legyen és az érintett szervezetek teljes tőkemegfelelési mutatója és tőkeáttételi mutatója visszaállítható legyen arra a szintre, hogy az engedélyezési feltételek teljesüljenek,
c) ha a szanálási terv alapján a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek bizonyos osztályainak hitelezői feltőkésítésből való 59. § (1)-(4) bekezdés szerinti kizárására vagy részleges transzfer keretében teljes egészében egy átvevő félhez történő átruházására sor kerülhet, akkor biztosított legyen, hogy a szanálás alá vonható szervezet elegendő szavatoló tőkével és egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel rendelkezik azért, hogy a veszteségviselő képessége megfelelő legyen, valamint a teljes tőkemegfelelési mutatóját és a tőkeáttételi mutatóját vissza tudja állítani arra a szintre, hogy az engedélyezési feltételek teljesüljenek,
d) figyelemmel van a szervezet méretére, üzleti modelljére, finanszírozási modelljére és kockázati profiljára; és
e) figyelemmel van arra, hogy a szervezet fizetésképtelensége milyen mértékben gyakorolna negatív hatást a pénzügyi stabilitásra, többek között a szervezet más intézményekkel vagy szervezetekkel vagy a pénzügyi rendszer többi részével fennálló összekapcsoltsága, fertőzés révén.
(2) A 62. § (1) bekezdése szerinti minimumkövetelmény összegét úgy kell megállapítani, ha a szanálási terv előírja az 5. § (1) bekezdésében rögzített forgatókönyv szerinti szanálási intézkedéseket vagy a 74. § szerint a tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírását vagy átalakítását, hogy biztosított legyen
a) a szervezet várható veszteségeinek teljes mértékű viselése (veszteségviselés),
b) a szanálás alá vonható szervezet és szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő -intézményi vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti - leányvállalatai feltőkésítése olyan mértékben, amely lehetővé teszi az éven belüli megfelelést az engedélyezési és működési feltételeknek (feltőkésítés).
(3) Ha a szervezet a szanálási tervben foglalt fizetésképtelenségi eljárás keretében kerül megszüntetésre, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatáson és a pénzügyi rendszerre való átterjedésen túl vizsgálja a 62. § szerinti követelmény indokolhatóságát annak érdekében, hogy a szervezet vonatkozásában a követelmény ne okozzon olyan korlátozást, amely meghaladja a (2) bekezdés a) pontja szerinti veszteségviselési képességet.
(4) A szanálás alá vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg: a) a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg
aa) a szanálás esetén viselendő veszteségek 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti, valamint a Hpt. 186. § szerinti követelmények összevont alapon, és
ab) az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja és a Hpt. 186. § szerinti követelményeknek összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a szanálási intézkedés eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg, valamint
b) a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg
ba) a szanálás esetén viselendő veszteségek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények összevont alapon és
bb) az előnyben részesített szanálási stratégia végrehajtását követő, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményeknek a szanálási stratégia végrehajtásával összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a szanálási intézkedés eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg.
(5) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség értékének a hányadosát kell venni.
(6) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimum követelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (4) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) és b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor
a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettségi értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és
b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. § szerinti követelményt korrigálni kell a szanálási stratégia végrehajtása szerint alkalmazandó eltéréssel.
(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (4) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy a szanálás alá vonható szervezet a szanálást követően legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összegével.
(10) A (8) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom fenntartásához, az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.
(11) A (8) bekezdésb szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.
(12) Az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezet, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege meghaladja a 100 milliárd EUR-t, a (4)-(11) bekezdés szerinti követelmény legalább 13,5 százalék a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerint számítva és 5 százalék a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerint számítva.
(13) A 66. §-tól eltérően a (12) bekezdés szerinti összeget szavatoló tőkével, alárendelt leírható instrumentummal vagy a 66. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettséggel kell teljesíteni.
(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy ha megítélése szerint fizetésképtelensége rendszerszintű kockázatot jelentene, akkor az 575/2013/EU rendelet 92a. cikkének hatálya alá nem tartozó szanálás alá vonható olyan szervezetre, amely olyan szanálás alá vonható csoporthoz tartozik, amelynek a mérlegfőösszege nem éri el a 100 milliárd EUR-t is alkalmazza a (12) és (13) bekezdés szerinti követelményeket azzal, hogy a döntése nem befolyásolja a 66. § (10) és (11) bekezdésében hozott döntését.
(15) A (14) bekezdésben meghatározott döntése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi
a) a finanszírozási modellben a betétek előfordulási gyakoriságát és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiányát,
b) a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek esetében a tőkepiachoz való hozzáférés mértékét, illetve
c) a szanálás alá vonható szervezetnek az elsődleges alapvető tőkére való támaszkodási mértékét a 68/A. §-ban foglalt követelmények teljesítéséhez.
(16) A szanálás alá nem vonható szervezet esetében a (2) bekezdés szerinti összeg:
a) a 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg
aa) a szanálás esetén viselendő veszteségek 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint, valamint a Hpt. 186. § szerinti követelmények összevont alapon, és
ab) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontja és a Hpt. 186. § szerinti követelményeknek összevont alapon történő megfelelés elérését biztosító, a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg, valamint
b) a 62. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg
ba) a szanálás esetén viselendő veszteségek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti, a szanálás alá vonható szervezet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények összevont alapon, és
bb) az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmények eléréséhez a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként meghatározott feltőkésítési összeg.
(17) A 62. § (2) bekezdés a) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés a) pontja szerint számított összegnek és a teljes kockázati kitettség érték hányadosát kell venni.
(18) A 62. § (2) bekezdés b) pontja esetében a 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelményt százalékos formában úgy kell meghatározni, hogy a (16) bekezdés b) pontja szerint számított összegnek és a teljes kitettség érték hányadosát kell venni.
(19) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés b) pontjában rögzített követelmény meghatározásakor figyelembe veszi a 34. § (5) bekezdését, valamint a 60. § (2) és (5) bekezdését azzal, hogy a feltőkésítési összeg meghatározásakor
a) a teljes kockázati kitettség értéknek vagy a teljes kitettség értéknek a legutolsó adatszolgáltatás szerinti értékét kell figyelembe venni, korrigálva azt a szanálási tervben meghatározott szanálási intézkedésekből eredő változások hatásaival; és
b) a Felügyelettel folytatott konzultációt követően a Hpt. 186. § szerinti követelményt korrigálni kell a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlásának vagy a szanálás alá vonható csoport szanálásának eredményeként alkalmazandó eltéréssel.
(20) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a (16) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti követelmény összegét megemelheti olyan mértékig, amely biztosítja, hogy miután sor került a releváns tőkeinstrumentumok és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörnek a 74. § szerinti gyakorlására vagy a szanálás alá vonható csoport szanálására, a szervezet legfeljebb egy éven keresztül képes legyen fenntartani magával szemben a megfelelő piaci bizalmat.
(21) A (20) bekezdésben meghatározott összeg megegyezik a szanálási eszköz alkalmazását követően alkalmazandó kombinált pufferkövetelmény összegének az intézményspecifikus anticiklikus tőkepufferrel csökkentett összeggel.
(22) A (20) bekezdés szerinti összeget lefelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom fenntartásához, az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához alacsonyabb összeg is elégséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.
(23) A (20) bekezdés szerinti összeget felfelé kell korrigálni, ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően azt állapítja meg, hogy a hiteles piaci bizalom legfeljebb egy évig történő fenntartásához és az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet kritikus funkcióinak a fenntartásához magasabb összeg szükséges, valamint forráshoz tud jutni anélkül, hogy a Szanálási Alap 60. § (2) és (5) bekezdésével és a 127. §-sal összhangban nyújtott hozzájárulását vagy a rendkívüli állami támogatást igénybe venné.
(24) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek egyes osztályairól észszerűen feltételezhető, hogy azok az 59. § (1)-(4) bekezdése alapján részben vagy egészben kizárásra kerülnek a hitelezői feltőkésítésből vagy részleges transzfer keretében teljes egészében átruházzák egy átvevő félnek, akkor a 62. § (1) bekezdés szerinti minimumkövetelményt olyan szavatoló tőkével vagy egyéb leírható, illetve átalakítható kötelezettséggel kell teljesíteni, amely elegendő az 59. § (1)-(4) bekezdésével összhangban kizárt kötelezettségek fedezetére és a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére.
(25) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti minimumkövetelményt előíró határozatának indokolásában kitér a (2)-(24) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát rendszeresen felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.
(26) A (4)-(11) és (16)-(23) bekezdés alkalmazásában a tőkekövetelményt az 575/2013/EU rendelet TIZEDIK RÉSZ I. Cím 1., 2. és 4. Fejezete szerinti átmeneti rendelkezések Felügyelet általi alkalmazásának megfelelően kell értelmezni.
28/C. A globálisan rendszerszinten jelentős intézmények szanálás alá vonható szervezetei és a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmények jelentős uniós leányvállalatai esetében a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározása
68. § (1) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény vagy a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény részét képező szanálás alá vonható szervezet
a) az 575/2013/EU rendelet 92a. és 494. cikkében meghatározott követelményekből, és
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a (3) bekezdés szerint meghatározott szavatoló tőkére, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményből áll.
(2) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott minimumkövetelmény a nem EU-beli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény jelentős uniós leányvállalata esetében
a) az 575/2013/EU rendelet 92b. és 494. cikkében meghatározott követelményekből, és
b) a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a (3) bekezdés szerint az érintett jelentős leányvállalatra meghatározott, a 29. § (2) bekezdésében és a 68/B. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőkére, valamint a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményből áll.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB akkor határozza meg az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti szavatoló tőkére, valamint leírható, illetve átalakítható kötelezettségre vonatkozó kiegészítő követelményt, ha
a) az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény nem elegendő a 67. §-ban foglalt feltételek teljesítéséhez, és
b) nem haladja meg a kötelezés eredményeként a 67. §-ban foglalt követelményeket.
(4) Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több szanálás alá vonható globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete.
(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az e § szerinti határozatának indokolásában kitér a (3) bekezdésben foglaltak teljes körű értékelésére és a határozatát rendszeresen felülvizsgálja a Hpt. 186. § szerinti követelményhez való igazítás érdekében.
28/D. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása szanálás alá vonható szervezetek esetében
68/A. § (1) A szanálás alá vonható szervezet összevont alapon eleget tesz a 66-68. §-ban foglalt követelményeknek a szanálás alá vonható csoport szintjén.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 68/D. §-sal összhangban - a Felügyelettel egyeztetve - meghatározza a 62. § (1) bekezdésében meghatározott, a szanálás alá vonható szervezetre összevont alapon vonatkozó követelményt a 66-68. §-ban meghatározottak alapján azzal, hogy figyelemmel van a szanálási tervben a harmadik országbeli leányvállalat megítélésére.
(3) A 3. § 56a. pont b) alpontja szerint azonosított szanálás alá vonható csoport esetében a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szolidaritási mechanizmus jellemzői és az előnyben részesített szanálási stratégia függvényében, valamint a szanálási tervvel összhangban meghatározza a szanálás alá vonható szervezet és a csoport megfelelési módját a 67. § (4)-(13) bekezdésének, valamint a 68. § (1) bekezdésének annak érdekében, hogy a szanálás alá vonható csoport megfeleljen az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak.
28/E. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény alkalmazása szanálás alá nem vonható szervezetek esetében
68/B. § (1) Az olyan szanálás alá nem vonható leányvállalat, amelynek az anyavállalata szanálás alá vonható szervezet vagy harmadik országbeli anyavállalat, egyedi alapon felel meg a 67. §-ban foglalt követelményeknek azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a Felügyelettel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy alkalmazza az e §-ban meghatározott követelményeket.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szanálás alá nem vonható EU-szintű anyavállalat, amely harmadik országbeli szervezetek leányvállalata összevont alapon felel meg a 67. §-ban és a 68. § -ban meghatározott követelményeknek.
(3) A szanálás alá nem vonható, központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet és a szanálás alá nem vonható központi szerv, továbbá a 68/A. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, szanálás alá vonható szervezet egyedi alapon felel meg a 67. § (16)-(23) bekezdésének.
(4) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt az (1)-(3) bekezdésben meghatározott esetekben a 67. §-ban rögzített követelmények alapján a 68/D. §-sal és adott esetben a 29. §-sal összhangban kell meghatározni.
(5) A 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelménynek az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek az alábbiakkal tudnak eleget tenni:
a) olyan kötelezettséggel,
aa) amelyet szanálás alá vonható szervezet részére bocsátottak ki és amelyet ez a szervezet meg is vásárolt közvetlenül vagy ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó szervezeten keresztül, vagy a 74. §-sal, a 79. §-sal és a 80.§-sal összhangban gyakorolt hatáskör nem érinti a szanálás alá vonható leányvállalatot és a szanálás alá vonható csoportnak nem tagja a kötelezettséget megvásárló részvényes,
ab) amely megfelel az 575/2013/EU rendelet 72a. cikkében meghatározott elismerhetőségi kritériumoknak, kivéve a 72b. cikk (2) bekezdés b), c), k), l) és m) pontját, valamint a 72b. cikk (3)-(5) bekezdését,
ac) amely a rendes fizetésképtelenségi eljárások kielégítési sorrendjében olyan kötelezettségek mögé sorolódik, amelyek nem teljesítik az aa) alpontban meghatározott feltételt és nem tartoznak a szavatoló tőke követelmények esetében elismerhető kötelezettségek közé,
ad) amelyre a 74. §, a 79. § és a 80. § alapján a szanálás alá vonható csoport szanálási stratégiájával összhangban alkalmazható leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör nincs hatással a szanálás alá vonható leányvállalat felett a szanálás alá vonható szervezet által gyakorolható ellenőrzésre,
ae) amely tulajdonjogának megszerzését az e § hatálya alá tartozó szervezet sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza,
af) amely esetében sem az irányadó rendelkezések nem jelzik kifejezetten vagy áttételesen a kötelezettségnek az e § hatálya alá tartozó szervezet általi lehívását, visszaváltását, visszafizetését vagy adott esetben előrehozott visszavásárlását - ide nem értve a szervezet fizetésképtelenségét vagy felszámolását -, és a szervezet más módon sem jelzi ezt,
ag) amely esetében az irányadó rendelkezések nem jogosítják fel a tulajdonost a kamat vagy a tőke jövőbeli kifizetésének ütemezéséhez képest előrehozott kifizetés követelésére, ide nem értve az e § hatálya alá tartozó szervezet fizetésképtelenségét vagy felszámolását,
ah) amely esetében az esedékes kamat- vagy adott esetben osztalékfizetés szintje nem módosulhat az e § hatálya alá tartozó szervezet vagy anyavállalatának a hitelképessége alapján;
b) olyan szavatoló tőkével, amely
ba) elsődleges alapvető tőke, vagy
bb) ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezetek részére került kibocsátásra és azok meg is vásárolták, vagy olyan szervezet számára bocsátották ki és azok vásárolták meg, amelyek nem ugyanabba a szanálás alá vonható csoportba tartoznak és leírásra vagy átalakításra vonatkozó hatáskör nincs hatással a szanálás alá vonható leányvállalat felett a szanálás alá vonható szervezet által gyakorolható ellenőrzésre.
(6) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében eltekinthet az egyedi minimumkövetelmény alkalmazásától, ha
a) a leányvállalat és a szanálás alá vonható szervezet is ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és azonos szanálás alá vonható csoport tagjai,
b) a szanálás alá vonható szervezet teljesíti a 67. §-ban meghatározott követelményeket,
c) jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy a szanálás alá vonható szervezet haladéktalanul szavatoló tőkét ruházzon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amely esetében a 74. § (3) bekezdése áll fenn vagy a szanálás alá vonható szervezetre szanálási eszköz került alkalmazásra,
d) a szanálás alá vonható szervezet a Felügyelet számára kielégítően bizonyította a leányvállalat prudens irányítását, és a Felügyelet jóváhagyásával garanciát vállal a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre, vagy a leányvállalat vonatkozásában fennálló kockázatok nem jelentős mértékűek,
e) a leányvállalat a szanálás alá vonható szervezet kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai alá tartozik,
f) a szanálás alá vonható szervezet a leányvállalat tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 százalékát birtokolja, vagy jogosult a leányvállalat vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból való eltávolítására.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalat esetében a (6) bekezdésen túl eltekinthet a minimumkövetelmény alkalmazásától akkor is, ha
a) a leányvállalat és az anyavállalat is ugyanabban a tagállamban rendelkezik székhellyel és azonos szanálás alá vonható csoport tagjai,
b) az anyavállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt összevont alapon teljesíti,
c) jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy az anyavállalat haladéktalanul szavatoló tőkét ruházzon át vagy kötelezettségeket fizessen vissza a leányvállalatnak, amely esetében a 74. § (3) bekezdése áll fenn vagy az anyavállalatra szanálási eszköz került alkalmazásra,
d) az anyavállalat a Felügyelet számára kielégítően bizonyította a leányvállalat prudens irányítását, és a Felügyelet jóváhagyásával garanciát vállal a leányvállalat által vállalt kötelezettségekre, vagy a leányvállalat vonatkozásában fennálló kockázatok nem jelentős mértékűek,
e) a leányvállalat az anyavállalat kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárásai alá tartozik,
f) az anyavállalat a leányvállalat tőkéjében a részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok több mint 50 százalékát birtokolja, vagy joga van a leányvállalat vezető testületi tagjai többségének kinevezésére vagy hivatalból történő visszahívására.
(8) A szanálási feladatkörében eljáró MNB engedélyezheti, hogy a leányvállalat a 62. § (1) bekezdésében meghatározott követelményt részben vagy egészben a szanálás alá vonható szervezet garanciájával biztosítsa a (6) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a garancia
a) mértéke eléri a követelmény összegét,
b) akkor hívható le, amikor a leányvállalat az esedékes kötelezettségeinek nem képes eleget tenni vagy a 74. § (3) bekezdésében foglaltak kerültek megállapításra,
c) összegének legalább 50 százalékát kitevő mértékű fedezettel biztosított pénzügyi biztosítéki megállapodás révén,
d) teljesíti az 575/2013/EU rendelet 197. cikkében foglalt követelményeket, és megfelelően konzervatív haircutokat követően elegendő a c) pont szerint biztosított összeg fedezésére,
e) tehermentes és nem szolgál biztosítékként máshol,
f) tényleges lejárati idővel rendelkezik, amely teljesíti az 575/2013/EU rendelet 72c. cikk (1) bekezdés szerinti lejárati feltételeket, és
g) átszállásának a szanálás alá vonható szervezetről az érintett leányvállalatra nincs jogi, szabályozási vagy működési akadálya abban az esetben sem, ha a szanálás alá vonható szervezettel szemben szanálási intézkedés került megállapításra.
(9) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a szanálás alá vonható szervezet független, indokolással ellátott írásos jogi véleményt bocsát rendelkezésre vagy más módon bizonyítja, hogy a (8) bekezdés g) pontja teljesül.
28/F. Központi szervek és központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek mentessége
68/C. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB részben vagy teljesen mentesítheti a központi szerveket, illetve valamely központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket a 68/B. § alkalmazása alól, ha
a) a hitelintézet és a központi szerv felügyeletét a Felügyelet látja el és ugyanannak a szanálás alá vonható csoportnak a tagjai,
b) a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetei kötelezettségvállalásai tekintetében egyetemleges felelősség áll fenn és a tartósan kapcsolt hitelintézetei egyes kötelezettségeit vagy kötelezettségvállalásait a központi szerv teljeskörűen garantálja,
c) a központi szerv és az összes tartósan kapcsolt hitelintézet szavatoló tőkéjére és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeire, valamint fizetőképességükre és likviditásukra vonatkozó minimumkövetelmény alakulását együttesen, ezen intézmények összevont beszámolói alapján követik nyomon,
d) a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet mentessége esetén a központi szerv vezetősége jogosult utasításokat adni a tartósan kapcsolt intézmények vezetőségének,
e) az érintett szanálás alá vonható csoport teljesíti a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott követelményt, és
f) jelenleg vagy előreláthatóan nincs jelentős gyakorlati vagy jogi akadálya annak, hogy szanálási intézkedés esetén a központi szerv és a tartósan kapcsolt hitelintézetek között szavatoló tőke azonnali átruházására vagy kötelezettségek azonnali visszafizetésére kerüljön sor.
28/G. A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározására irányuló eljárás
68/D. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható szervezet, a csoport vagy a csoport egyedi alapon a 68/B. § szerinti követelmény hatálya alá tartozó leányvállalatért felelős szanálási hatóságaként minden tőle telhetőt megtesz, hogy az érintett hatóságokkal többoldalú eljárás keretében hozott döntésben rendelkezzenek
a) a szanálás alá vonható szervezetekre vonatkozó, szanálás alá vonható csoport szintjén teljesítendő követelmények összegéről, és
b) a szanálás alá vonható csoport szanálás alá nem vonható szervezetére vonatkozó, egyedi alapon teljesítendő követelmény összegéről.
(2) A többoldalú eljárás keretében hozott döntés - teljeskörű indoklással együtt - biztosítja a 68/A. §-nak és a 68/B. §-nak való megfelelést, valamint a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint
a) a szanálás alá vonható szervezet,
b) a szanálás alá vonható csoport szanálás alá nem vonható szervezet, vagy
c) az EU-szintű anyavállalat
szanálási hatósága az érintett szervezet rendelkezésére bocsátja azt.
(3) Ha a szanálási stratégiával összeegyeztethető és a szanálás alá vonható szervezet közvetve vagy közvetlenül nem vásárolt elegendő, a 68/B. § szerinti követelményeknek megfelelő instrumentumot, akkor az e § szerinti többoldalú eljárás keretében hozott döntés rendelkezhet úgy, hogy a 67. §-ban meghatározott követelményeket a leányvállalat a 68/B. §-sal összhangban részben olyan instrumentumokkal teljesíti, amelyet a szanálás alá vonható csoporthoz nem tartozó szervezetek számára bocsátottak ki és vásárolták meg.
(4) Ha ugyanahhoz a globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez több globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szanálás alá vonható szervezet tartozik, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB tárgyalásokat folytat a többi érintett hatósággal és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával összhangban megállapodik az érintett hatóságokkal az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének alkalmazásáról és minden olyan korrekcióról, amely az egyedi szanálás alá vonható szervezet esetében
a) a 68. § (4) bekezdés a) pontjában és az 575/2013/EU rendelet 12. cikkében meghatározott értékek összege, valamint
b) a 68. § (4) bekezdés b) pontjában és az 575/2013/EU rendelet 12. cikkében meghatározott értékek összege
közötti különbség minimalizálásához vagy kiküszöböléséhez szükséges azzal, hogy az a) pont szerinti összeg nem lehet kisebb, mint a b) pont szerinti összeg.
(5) A (4) bekezdés szerinti korrekció esetén
a) a korrekciót a teljes kockázati kitettségérték számításának az érintett tagállamok közötti eltérései tekintetében lehet elvégezni a követelmény szintjének módosításával, és
b) a korrekció nem alkalmazható a szanálás alá vonható csoportok közötti kitettségekből eredő eltérések kiküszöbölésére.
(6) Ha négy hónapon belül sikertelen a többoldalú eljárás keretében hozott döntés érdekében folytatott konzultáció, akkor a (7)-(10) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport szintjén összevont alapon alkalmazandó a 68/A. §-ban meghatározott követelmény tekintetében, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a szanálás alá vontható szervezet szanálási hatósága meghozza a döntést figyelemmel
a) a szanálás alá vonható csoport szanálás alá nem vonható szervezet érintett szanálási hatóságának értékelésére, és
b) a szanálás alá vonható csoport szanálási hatóságának véleményére.
(8) Ha a négy hónapos időszak végén valamelyik érintett szanálási hatóság az ügyet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően az EBH elé utalta, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága elhalasztja a döntés meghozatalát addig, amíg az EBH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban döntést hoz, amellyel összhangban hozhatja majd meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a döntését.
(9) A (8) bekezdés szerinti négy hónapos időtartam végét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBH elé.
(10) Ha az EBH az ügy elé kerülésének időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága hozza meg a döntést.
(11) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport bármely szervezetére egyedi alapon alkalmazandó a 68/B. § szerinti követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB hoz döntést figyelemmel:
a) a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatóságának írásban kifejezett véleményére és fenntartásainak megfelelő figyelembe vételére; és
b) - ha a csoportszintű szanálási hatóság nem a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága, akkor - a csoportszintű szanálási hatóság írásban kifejezett véleményére és fenntartásainak megfelelő figyelembe vételére.
(12) Ha a négy hónapos időszak végén valamelyik érintett szanálási hatóság az ügyet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének megfelelően az EBH elé utalta, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a leányvállalat szanálási hatósága elhalasztja a döntés meghozatalát addig, amíg az EBH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (3) bekezdésével összhangban határozatot hoz, amellyel összhangban hozhatja majd meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB a döntését.
(13) A (12) bekezdés szerinti négy hónapos időtartam végét vagy a többoldalú eljárás keretében hozott döntés meghozatalát követően az ügy már nem utalható az EBH elé.
(14) A szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a szanálás alá vonható szervezet szanálási hatósága vagy a csoportszintű szanálási hatóság nem utalhatja az ügyet kötelező erejű közvetítés céljából az EBH elé, ha a leányvállalat szanálási hatósága által meghatározott szint
a) a 68/A. §-ban meghatározott követelménytől való eltérése nem haladja meg a kockázattal súlyozott eszközök 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettségérték 2 százalékát; és
b) megfelel a 67. § (16)-(23) bekezdésének.
(15) Ha az EBH az ügy elé kerülésének időpontjától számított egy hónapon belül nem hoz határozatot, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB, mint a leányvállalatért felelős szanálási hatóság hozza meg a döntést.
(16) A többoldalú eljárás keretében hozott döntést, illetve az annak hiányában hozott minden döntést rendszeresen felül kell vizsgálni és szükség esetén naprakésszé kell tenni.
(17) Ha négy hónapon belül azért nem születik többoldalú eljárás keretében hozott döntés, mert véleménykülönbség áll fenn a szanálás alá vonható csoport esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjét, illetve a szanálás alá vonható csoport szervezeteire egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjét illetően, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntést hoz, mint a szanálás alá vonható csoport szanálási hatósága
a) a (11)-(16) bekezdéssel összhangban a szanálás alá vonható csoport leányvállalataira egyedi alapon alkalmazandó követelmény szintjéről,
b) a (7)-(10) bekezdéssel összhangban a szanálás alá vonható csoport esetén az összevont alapon alkalmazandó követelmény szintjéről.
(18) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott többoldalú eljárás keretében hozott döntés, illetve annak hiányában az érintett szanálási hatóságok által a (7)-(17) bekezdésben meghatározottak szerinti döntés kötelezően alkalmazandó minden érintett szanálási hatóság számára, azzal, hogy a (16) bekezdés szerint kell eljárni a felülvizsgálata során.
(19) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alá vonható csoport szanálási hatósága, akkor a Felügyelettel együttműködve előírja a szervezetek számára a 62. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesítését, amely betartását ellenőrzi, továbbá figyelemmel a szanálási tervek kialakítására és naprakészen tartására rendszeresen frissíti a határozatát.
28/H. Felügyeleti adatszolgáltatás és a követelmények nyilvánosságra hozatala
68/E. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti, a 62. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó szervezet adatokat szolgáltat a Felügyeletnek és a szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek
a) legalább félévente a leírható, illetve átalakítható kötelezettségről és a 68/B. § (5) bekezdés
b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőke összegéről, és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekről, valamint az ebből történő, az 575/2013/EU rendelet 72e-72j. cikkel összhangban történt levonásról,
b) legalább évente a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek összegéről,
c) legalább évente az a) és b) pontbeli tételek összetételéről, lejárati szerkezetéről, fizetésképtelenségi eljárás esetén a besorolásukról, esetleges harmadik országbeli jog alá tartozás esetén a 72. § (7) és (8) bekezdés, az 575/2013/EU rendelet 52. cikk (1) bekezdés p) és q) pontja és 63. cikk n) és o) pontja alá tartozásról
azzal, hogy a b) pont nem alkalmazandó azokra a szervezetekre, amelyeknek az a) pont szerinti szavatoló tőkéje és leírható, illetve átalakítható kötelezettségei a 62. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 150 százalékát teszik ki.
(2) A Felügyelet vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére az (1) bekezdés szerinti szervezet az (1) bekezdésben rögzítettnél gyakrabban szolgáltat adatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervezet évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza
a) a 68/B. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő szavatoló tőke összegét és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit,
b) az a) pontbeli tételek összetételét, lejárati szerkezetét, fizetésképtelenségi eljárás esetén a besorolásukat,
c) a 68/A. §-ban vagy a 68/B. § szerinti, a 62. § (2) bekezdése szerinti követelményt.
(4) Ezt a §-t nem kell alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyeknek a szanálási tervében kizárólag a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolás szerepel.
28/I. A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény megsértése
68/F. § (1) A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a 68/A. §, illetve a 68/B. § szerinti minimumkövetelmény megsértésekor a Felügyelet vagy a szanálási feladatkörében eljáró MNB
a) a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére irányuló hatásköröket gyakorolja;
b) a 15/A. § szerinti hatáskört gyakorolja;
c) a felügyeleti szankciót alkalmazza;
d) korai beavatkozási intézkedést tesz;
e) a felügyeleti szankciót és egyéb közigazgatási intézkedést alkalmaz.
(2) A Felügyelet arra vonatkozó értékelést is végezhet, hogy adott esetben a 17. §-sal, a 19. §-sal vagy a 33. §-sal összhangban az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelen-e vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik-e.
(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB és a Felügyelet egyeztet az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreik gyakorlása során."

159. §

(1) A Szantv. 72. §-a a következő (8a)-(8f) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Amennyiben az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet megállapítja, hogy a (7) bekezdésben foglalt feltétel értékpapír vagy kötelezettség szerződéses feltételeibe foglalásának akadálya van, úgy erről - a kötelezettség és osztályának pontos megjelölésével - értesíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, továbbá átad minden a hatóság által - a szanálási célok érvényre juttatása és a szanálási feltételek fennállásának értékeléséhez - ésszerű időn belül kért adatot és információt. Az értesítés MNB általi kézhezvételével a (7) bekezdésben foglalt feltételek szerződésbe foglalásának kötelezettsége automatikusan felfüggesztésre kerül.
(8b) A (8a) bekezdés szerinti kötelezettségek nem tartalmazhatnak kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőkeelemekből, továbbá a 3. § 34a. pontja szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó fedezetlen kötelezettségeket. Ezen kötelezettségek a felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendben megelőzik a Hpt. 57. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeket, valamint a 70. § (3) bekezdés a)-d) pont szerinti besorolású kötelezettségeket.
(8c) Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB azt állapítja meg, hogy a (7) bekezdés szerinti feltétel szerződéses rendelkezésbe történő foglalására lehetőség van, úgy határozatával kötelezi az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet a feltétel szerződésbe foglalására, egyúttal előírhatja számára a hitelezői feltőkésítés szerződéses elismerése alóli mentesítésre vonatkozó gyakorlatának módosítását.
(8d) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatóságának értékelése során azt állapítja meg, hogy a (7) bekezdés szerinti feltételt nem tartalmazó kötelezettségek aránya, illetve a leírási vagy átalakítási eszközök alkalmazásából kizárt vagy várhatóan kizárt kötelezettségek aránya együttesen meghaladja a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek 10 százalékát, úgy haladéktalanul felméri ennek az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatóságára gyakorolt hatását, ide értve különösen a hitelezői védintézkedések megszegésének kockázatából eredő hatást is.
(8e) Ha a szanálási jogkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a (7) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szanálhatósága szempontjából jelentős akadályt jelent, úgy jogosult az akadály kezelése vagy megszüntetése érdekében a 11. §-ban meghatározott intézkedéseket elvégezni.
(8f) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírja az intézmények és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetek számára, hogy a (7) bekezdésben foglalt feltétel jogi kikényszeríthetőségére és hatályosságára vonatkozó jogi szakvéleményt nyújtsanak be a szanálási feladatkörében eljáró MNB-hez."
(2) A Szantv. 72. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) A szavatoló tőkére és a leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények kiszámítása során a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltételt nem tartalmazó kötelezettségeket nem lehet figyelembe venni.
(9b) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szükségesnek ítéli, akkor meghatározza a kötelezettségek azon kategóriáit, amelyek esetében az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet saját hatáskörében megállapíthatja a (7) bekezdés szerinti szerződéses feltétel szerződésbe foglalásának lehetetlenségét."

160. §

A Szantv. VIII. Fejezet címének helyébe a következő rendelkezés lép:
"VIII. Tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítása, valamint az állami pénzügyi stabilizációs eszköz"

161. §

A Szantv. 33. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:
"33. Tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítása"

162. §

A Szantv. 74. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a tőkeelemeket és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket a szanálás alá vonható szervezet közvetetten, ugyanazon szanálás alá vonható csoportba tartozó más szervezeten keresztül vásárolta meg, akkor a veszteségek tényleges áthárítása, valamint az érintett szervezetnek a szanálás alá vonható szervezet általi feltőkésítése céljából a tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírása vagy átalakítására vonatkozó jogosultság gyakorlásával egyidejűleg a szanálási feladatkörében eljáró MNB ugyanezen jogosultságát az érintett szervezet anyavállalata vagy a nem szanálás alá vonható szervezetnek minősülő más anyavállalat szintjén is gyakorolja.
(2b) A tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságnak a szanálási eszköztől független gyakorlását követően az érintett tulajdonosok és hitelezők védelme érdekében el kell végezni a 97. § -ban meghatározott független értékelést a 98. § alkalmazásával.
(2c) A leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó jogosultságnak a szanálási eszköztől független gyakorlása csak azon leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében lehetséges, amelyek - a kötelezettségek hátralévő futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72c. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltétel kivételével - megfelelnek a 68/B. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek azzal, hogy a jogosultság gyakorlásával egyetlen tulajdonos vagy hitelező sem viselhet annál nagyobb veszteséget, mint amelyet akkor viselt volna, ha az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet felszámolják.
(2d) Ha egy szanálás alá vonható szervezetnél vagy - rendkívüli körülmények esetén a szanálási tervtől eltérve - egy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezetnél szanálási eszközt alkalmaznak, a 79. § (1) bekezdésével összhangban az adott szervezet szintjén csökkentett, leírt vagy átalakított összegeket kell figyelembe venni az érintett szervezetre alkalmazandó a 34. § (5) bekezdése, a 60. § (2) bekezdés a) pontja vagy a 60. § (5) bekezdés a) pontja szerinti küszöbértékekre vonatkozó számításokban."

163. §

A Szantv. 78. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 22. § (1) bekezdésében előírt független értékelés képezi]
"a) a releváns tőkeelemekre és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre a veszteségek viselése érdekében alkalmazandó leírás értéke meghatározásának,"
(alapját.)

164. §

A Szantv. 37. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. A tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására és átalakítására irányadó rendelkezések"

165. §

(1) A Szantv. 79. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A 74-78. §-ban meghatározott rendelkezések teljesítése során a szanálási feladatkörében eljáró MNB úgy gyakorolja a leírásra vagy átalakításra vonatkozó jogosultságát, hogy az megfeleljen a követelések felszámolási eljárásban alkalmazandó kielégítési sorrendnek és)
"d) a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tőkeösszege leírásra vagy elsődleges alapvető tőkeelemekké való átalakításra kerül, vagy mindkettő megtörténik a szanálási célok eléréséhez szükséges mértékig vagy a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek mértékéig, attól függően, hogy melyik a kisebb."
(2) A Szantv. 79. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha egy releváns tőkeelem vagy a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség leírásra kerül, akkor
a) csökkentése tartós, a 61. § (3) bekezdésében meghatározott kártalanítási mechanizmussal összhangban lévő bármilyen leírást feltételezve,
b) a releváns tőkeelem vagy a 74. § (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség tulajdonosaival szemben nem maradhat fenn leírásra került összegnek megfelelő vagy azzal kapcsolatos kötelezettség, kivéve a leírás időpontjában már megnyílt kötelezettségeket, valamint a leírási jogosultság gyakorlásának jogszerűségét vizsgáló perben hozott jogerős ítélet eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, és
c) az érintett tőkeelemek és kötelezettségek tulajdonosai nem jogosultak semmilyen kártalanításra, kivéve a (3) bekezdés szerinti kibocsátással megvalósuló ellentételezést.
(3) A releváns tőkeelemnek és a 74. § (2c) bekezdése alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek az (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti átalakítása céljából a szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tulajdonosai számára. A releváns tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek csak akkor alakíthatók át, ha
a) az érintett elsődleges alapvető tőkeelemeket az intézmény vagy az intézmény anyavállalata bocsátja ki, a Felügyelet vagy adott esetben az anyavállalat illetékes felügyeleti hatóságának az egyetértésével;
b) az elsődleges alapvető tőkeelemeket azt megelőzően bocsátják ki, hogy az intézmény tagsági részesedéseket bocsátana ki az állami tőkeemelés céljára;
c) az elsődleges alapvető tőkeelemeket az átalakítási jogosultság gyakorlása után haladéktalanul allokálják és átruházzák; és
d) az egyes releváns tőkeelemek vagy az egyes leírható, illetve átalakítható kötelezettségek kapcsán nyújtott elsődleges alapvető tőke mennyiségét meghatározó átváltási ráta megfelel a 76. §-ban meghatározott alapelveknek, valamint az átváltási rátáról az EBH által az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikkével összhangban kibocsátott iránymutatásnak."

166. §

A Szantv. 84. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult)
"l) a szanálás alá vonást megelőzően az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet által kötött szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségteljesítéseket - a Felügyelettel való egyeztetést követően - felfüggeszteni."

167. §

A Szantv. 87/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha másik EGT-állam szanálási hatósága gyakorolja leírási vagy átalakítási hatáskörét a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tekintetében - ideértve annak a 74. § szerinti, tőkeelemek kapcsán történő alkalmazását is - a szanálás alatt álló intézmény olyan kötelezettségei, illetve releváns tőkeelemei vonatkozásában, amelyek
a) a magyar jog hatálya alá tartozó instrumentumok vagy kötelezettségek, illetve
b) magyar hitelezőkkel szembeni kötelezettségek,
ezen instrumentumok, illetve kötelezettségek tőkeösszegét a másik EGT-állam szanálási hatósága érvényes és végleges határozatának megfelelően kell csökkenteni, illetve a jogokat vagy kötelezettségeket a másik tagállam szanálási hatósága határozata alapján kell átalakítani abban az esetben is, ha a másik EGT-állam szanálási hatósága által hozott határozat alapján történő leírás vagy átalakítás a magyar jog szerint egyébként nem lenne érvényes."

168. §

(1) A Szantv. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult - a Felügyelettel folytatott egyeztetést követően - felfüggeszteni az olyan szerződésekből eredő kifizetéseket vagy kötelezettségteljesítéseket, amely szerződésekben a szanálás alatt álló intézmény részes fél, ha
a) a 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Felügyelet megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,
b) a 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállnak,
c) a kötelezettségek felfüggesztése a szanálás alatt álló intézmény pénzügyi helyzetének további romlásának megakadályozása érdekében szükséges, és
d) a kötelezettségek felfüggesztése a 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közérdek megállapításához, a megfelelő szanálási eszköz kiválasztásához vagy a szanálási eszköz hatékony biztosításához szükséges."
(2) A Szantv. 89. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságát az eset összes körülményének figyelembevételével gyakorolja, így különösen figyelemmel van a felfüggesztésnek a kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészre, a természetes személyek, továbbá a mikro-, kis és középvállalkozások tulajdonában álló betétekre történő kiterjeszthetőségére.
(1b) A felfüggesztés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie, így nem haladhatja meg a szanálási feladatkörében eljáró MNB által az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak megállapításához minimálisan szükséges időtartamot, és az nem lehet hosszabb, mint a 114. § (4) bekezdése szerinti közlemény közzétételétől a közzétételt követő munkanapon éjfélig terjedő időtartam.
(1c) A felfüggesztés időtartamának leteltekor a kötelezettségek felfüggesztése automatikusan megszűnik."
(3) A Szantv. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszer-üzemeltetőkkel, valamint a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekkel, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekkel és a központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre."
(4) A Szantv. 89. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdés szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság gyakorlása során figyelembe veszi a pénzügyi piacok rendezett működésére gyakorolható hatást, a vonatkozó jogszabályok, a felügyeleti és a bírósági hatáskörökre vonatkozó rendelkezéseket, annak érdekében, hogy a rendes fizetésképtelenségi eljárásban a hitelezők jogainak és a hitelezőkkel szembeni egyenlő bánásmód érvényesülése biztosított legyen. A szanálási feladatkörében eljáró MNB tekintettel arra, hogy közérdek megállapításának hiánya miatt az intézményt vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezetet fizetésképtelenségi eljárás alá vonhatják, biztosítja a közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságokkal a megfelelő koordinációt."
(5) A Szantv. 89. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB minden egyes eset körülményeit értékelve határozatban dönt arról, hogy mely kötelezettségek felfüggesztésére kerül sor. A szanálási feladatkörében eljáró MNB a határozat meghozatalát megelőzően értékeli, hogy a felfüggesztést ki kell-e terjeszteni a biztosítható betétekre, különösen pedig az olyan biztosított betétekre, amelyek természetes személyeknek és mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a tulajdonában vannak.
(7) Amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB a fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztését biztosítható betétek tekintetében alkalmazza, úgy határozatban dönt a betéteseket megillető betétekből származó megfelelő napi összeg meghatározásáról.
(8) Ha egy intézmény, vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet szerződésből eredő fizetési vagy szállítási kötelezettsége az (1) bekezdés alapján felfüggesztésre kerül, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a felfüggesztés időtartama alatt:
a) a hitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó hatáskörében irányadó rendelkezések figyelembevételével korlátozást állapíthat meg az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet biztosított hitelezőire a hitelbiztosítékok érvényesítése tekintetében az intézmény vagy szervezet bármely eszközére,
b) a felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó jogosultságára irányadó rendelkezések alkalmazásával bármely szerződő félnek az intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel kötött szerződése tekintetében fennálló felmondási jogát felfüggesztheti.
(9) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapította, hogy az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelen vagy a rendelkezésre álló információk alapján várhatóan fizetésképtelenné válik, és az (1) bekezdés vagy a (8) bekezdés szerinti jogosultság gyakorlását követően szanálási intézkedés alkalmazására kerül sor, a szanálási feladatkörében eljáró MNB az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet vonatkozásában nem gyakorolhatja ismételten az e §-ban meghatározott jogosultságát."

169. §

A Szantv. 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Tvt. alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felek, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, melyre a szanálás alatt álló intézmény letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott."

170. §

(1) A Szantv. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felfüggesztést nem kell alkalmazni a Tvt. alapján kijelölt rendszerekre vagy rendszerüzemeltetőkre, illetve a 648/2012/EU rendelet 14. cikke alapján EGT-államban engedélyezett központi szerződő felekre, és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének megfelelően elismert harmadik országbeli központi szerződő felekre, valamint a központi bankokra."
(2) A Szantv. 91. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB kérésére a kereskedési adattárnak elérhetővé kell tennie a szükséges információkat az illetékes felügyeleti hatóságok vagy a szanálási hatóságok számára annak érdekében, hogy lehetővé tegye számukra feladataik és megbízatásaik ellátását a 648/2012/EU rendelet 81. cikkével összhangban."

171. §

A Szantv. 47. alcíme a következő 91/A. §-sal egészül ki:
"91/A. § (1) Az intézmény és az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet által harmadik országbeli hitelintézettel, befektetési vállalkozással, pénzügyi vállalkozással (a továbbiakban: harmadik országbeli leányvállalattal) harmadik ország joga alapján e törvény hatálybalépését követően új kötelezettséget keletkeztető vagy meglévő kötelezettséget érdemben módosító pénzügyi szerződéseknek biztosítania kell a szanálási feladatkörében eljáró MNB részére a szanálási jogkörének gyakorlására vonatkozó a 89. §, a 90. §, a 91. § és a 114. § szerinti jogosultságot és annak gyakorlásához szükséges felhatalmazást.
(2) Pénzügyi szerződésnek minősül minden olyan szerződés, amely egy vagy több olyan felmondási vagy hitelbiztosíték-érvényesítési jog gyakorlását írja elő, amely vonatkozásában a 89. §, a 90. §, a 91. § és a 114. § alkalmazásának van helye.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség nem teljesítése nem akadályozza a szanálási feladatkörében eljáró MNB-t, hogy az adott pénzügyi szerződés vonatkozásában alkalmazza a 89. §-ban, a 90. §-ban, a 91. §-ban és a 114. §-ban biztosított szanálási jogosultságait."

172. §

A Szantv. 95. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok megsértése, illetve a szanálás akadályozása esetén a szanálási feladatkörében eljáró MNB a következő szankciókat alkalmazhatja:)
"f) egyes nyereség kifizetésére vonatkozó tilalom."

173. §

A Szantv. a következő 104/A. §-sal egészül ki:
"104/A. § A szanálási feladatkörében eljáró MNB 104. § (2) bekezdése szerinti eljárása során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az MNB tv. hatósági eljárások közös szabályaira vonatkozó fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."

174. §

A Szantv. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási intézkedésről a fizetésképtelenség vagy várható fizetésképtelenség megállapítását követően, de a szanálási intézkedés meghozatalát megelőzően haladéktalanul értesíti a 113. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket, valamint az Európai Bizottságot, az Európai Központi Bankot, az EBH-t, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj -hatóságot."

175. §

A Szantv. 56. alcíme a következő 114/A. §-sal egészül ki:
"114/A. § (1) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a 89. § szerinti fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultság gyakorlása során a szanálást elrendelő határozathozatalt megelőzően, az intézmény vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet fizetésképtelensége vagy várható fizetésképtelensége esetén értesíti a 113. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeteket és személyeket.
(2) Ha a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálást elrendelő határozat meghozatalát megelőzően gyakorolja a 89. § szerint fizetési vagy szállítási kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó jogosultságot, akkor a 114. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közleményt tesz közzé."

176. §

A Szantv. a következő 74/A. alcímmel egészül ki:
"74/A. A harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepeinek díjfizetési kötelezettsége
140. § (1) A harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe (e § alkalmazásában a továbbiakban: harmadik országos fióktelep) Alapba fizetendő rendszeres éves díját a szanálási feladatkörében eljáró MNB számítja ki és arról értesíti a fióktelepet.
(2) A harmadik országos fióktelep díjalapja az összes kötelezettsége, csökkentve a saját tőkével és a kártalanítási összeghatár alá tartozó biztosított betétállománnyal, azzal, hogy a díjalap számítása kapcsán ezen adatok vonatkozási dátuma a díjszámítási időszakot megelőző második év éves beszámolójának fordulónapja.
(3) A harmadik országos fióktelep éves díja a díjalap függvényében az alábbiak szerint alakul, ha a díjalap
a) legfeljebb 50 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 1 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
b) több mint 50 000 000 EUR, de legfeljebb 100 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 2 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
c) több mint 100 000 000 EUR, de legfeljebb 150 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 7 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
d) több mint 150 000 000 EUR, de legfeljebb 200 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 15 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
e) több mint 200 000 000 EUR, de legfeljebb 250 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 26 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
f) több mint 250 000 000 EUR, de legfeljebb 300 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban 50 000 EUR összegű átalányt fizet éves díjként,
g) több mint 300 000 000 EUR, az adott díjfizetési időszakban éves díjként a díjalap első 300 000 000 EUR-t kitevő részére 50 000 EUR összegű átalányt, továbbá a díjalap 300 000 000 EUR-t meghaladó részére minden megkezdett 100 000 000 EUR díjalapsávra 25 000 EUR összegű átalányt fizet.
(4) Az (1)-(3) bekezdés sérelme nélkül a harmadik országos fióktelep éves díjfizetési kötelezettségének egyes eljárási kérdéseire a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 12-14. cikke alkalmazandó.
(5) A harmadik országos fióktelep éves díjfizetési kötelezettségét érintő, ezen § által nem szabályozott kérdésekben a 138. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók."

177. §

A Szantv. 79. alcíme a következő 150/D. §-sal egészül ki:
"150/D. § (1) Az intézményeknek, valamint az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezeteknek 2024. január 1-jétől kell megfelelniük a pénzügyi közvetítőrendszer egyes elemeit érintő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 68/A. §-ban vagy 68/B. §-ban, illetve a 66. § (8)-(12) és (14) bekezdésében foglalt követelményeknek, amelynek eléréséhez a szanálási feladatkörében eljáró MNB egy olyan közbenső célszintet határoz meg, amelyet az intézményeknek és a szervezeteknek 2022. január 1 -én teljesíteni kell.
(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB (1) bekezdés szerint meghatározott közbenső célszintjének biztosítania kell azt, hogy a szavatoló tőkéhez és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekhez kapcsolódó követelmények egy egyenletes folyamat során, fokozatosan kerüljenek teljesítésre.
(3) Ha a (9) bekezdésben meghatározottak alapján indokolt és célravezető, a szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően hosszabb átmeneti időszakot is meghatározhat, figyelemmel
a) a szervezet pénzügyi helyzetének alakulására,
b) az arra vonatkozó kilátásra, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban, illetve a 66. § (7)-(11) és (13) bekezdésben foglalt követelményeknek, és
c) arra, hogy a szervezet képes-e felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 72b. és 72c cikkében, valamint a 66. §-ban és a 68/B. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és ha nem, akkor az erre való képtelenség egyedi okokra vezethető-e vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható be.
(4) A 67. § (12) és (14) bekezdésében meghatározott szanálás alá vonható szervezeteknek 2022. január 1-jétől kell megfelelniük a Módtv2.-vel megállapított 67. § (12)-(15) bekezdés szerinti követelményeknek.
(5) A 67. § (12)-(15) bekezdés szerinti követelmények minimumszintjei nem alkalmazandók a következő naptól számított kétéves időszakban:
a) amikor a szanálási feladatkörében eljáró MNB a hitelezői feltőkésítést alkalmazta, vagy
b) amikor a szanálás alá vonható szervezet olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a fizetésképtelenné válását megakadályozó szanálási intézkedésen kívüli intézkedést vezetett be, amellyel tőkeelemeket és egyéb kötelezettségeket írt le vagy elsődleges alapvető tőkévé alakított át, vagy amikor a leírási vagy átalakítási jogosultságokat a 74. §-sal összhangban a szanálás alá vonható szervezet tekintetében gyakorolják a szanálás alá vonható szervezet szanálási eszközök alkalmazása nélküli feltőkésítése céljából.
(6) A 66. § (7)-(9) és (13) bekezdés, valamint a 67. § (12)-(15) bekezdés szerinti követelményeket nem kell alkalmazni attól a naptól számított hároméves időszakban, amikor a szanálás alá vonható szervezetet vagy azt a csoportot, amelynek a szanálás alá vonható szervezet a része, globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosították, vagy amikor a szanálás alá vonható szervezet a 67. § (12)-(15) bekezdés szerinti helyzetbe került.
(7) A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek megfelelő átmeneti időszakot kell meghatároznia a 68/A. §-ban vagy a 68/B. §-ban megállapított követelményeknek, illetve a 66. § (7)-(11) vagy (13) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek való megfelelésre azon intézmény vagy 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet számára, amely tekintetében szanálási eszköz vagy a leírásra, illetve átalakításra vonatkozó hatáskör alkalmazására került sor.
(8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásában a szanálási feladatkörében eljáró MNB az átmeneti időszakon belül minden 12 hónapos időtartamra vonatkozóan közli az intézménnyel vagy az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezettel a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény tervezett mértékét, ezzel segítve elő a veszteségviselő és feltőkésítési képesség fokozatos kiépülését. Az átmeneti időszak végén a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek adott esetben meg kell egyeznie a 66. § (7)-(11) vagy (13) bekezdésében, a 67. § (12)-(15) bekezdésében, a 68/A. §-ban és 68/B. §-ban meghatározott összeggel.
(9) Az átmeneti időszakok meghatározásakor a szanálási feladatkörében eljáró MNB figyelembe veszi:
a) a betétek előfordulása gyakoriságát, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok hiányát a finanszírozási modellben,
b) a tőkepiachoz való hozzáférést a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek tekintetében, és
c) azt, hogy milyen mértékben szükséges a szanálás alá vonható szervezetnek az elsődleges alapvető tőkére támaszkodnia a 68/A. §-ban foglalt követelmény teljesítéséhez.
(10) A szanálási feladatkörében eljáró MNB jogosult arra, hogy utólagosan módosítsa akár az átmeneti időszakot, akár a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények (8) bekezdés szerint közölt, tervezett mértékét."

178. §

A Szantv. 151. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
"151. § (1) Ez a törvény
a) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a 2014/59/EU irányelvnek a fedezetlen, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok kielégítési sorrendben elfoglalt helye tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2399 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
c) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, és
b) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

179. §

(1) A Szantv. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(2) A Szantv. a 6. melléklet szerinti 3. és 4. melléklettel egészül ki.

180. §

A Szantv.
1. 3. § 17. pontjában az "és a befektetési" szövegrész helyébe az "és befektetési" szöveg,
2. 11. § (1) bekezdésében és 12. § (4) bekezdésében az "az intézmény" szövegrész helyébe az "a szervezet" szöveg,
3. 11. § (2) bekezdésében az "Az intézmény" szövegrész helyébe az "A szervezet" szöveg,
4. 11. § (3) bekezdésében az "az intézmény által a (2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a szervezet által a (2)-(2b) bekezdésben" szöveg,
5. 12. § (3) bekezdésében az "az intézmény számára" szövegrész helyébe az "a szervezet számára" szöveg,
6. 13. § (3) bekezdésében a "csoportbeli" szövegrész helyébe a "csoportbeli - szanálás alá vonható szervezet vagy szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő -" szöveg,
7. 14. § (4) bekezdés a) pontjában az "az intézmény" szövegrész helyébe az "a csoport" szöveg,
8. 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "tőkeelemek leírására vagy átalakítására" szövegrész helyébe a "releváns tőkeelemek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására és átalakítására" szöveg,
9. 57. § (1) bekezdés a) pontjában az "(1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szervezet" szöveg,
10. 60. § (1) bekezdés a) pontjában a "leírható vagy átalakítható" szövegrész helyébe a "hitelezői feltőkésítésbe bevonható" szöveg,
11. 61. § (1) bekezdés a) pontjában és 61. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "leírható és átalakítható" szövegrész helyébe a "hitelezői feltőkésítésbe bevonható" szöveg,
12. 61. § (3) bekezdésében a "tőkeelemek leírásra" szövegrész helyébe a "tőkeelemek, leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírásra" szöveg,
13. 69. § (1) bekezdés b) pontjában a "tagsági részesedést" szövegrész helyébe a "hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettséget az" szöveg,
14. 70. § (3) bekezdés e) pontjában az "az egyéb kötelezettségek" szövegrész helyébe az "a többi, hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek" szöveg,
15. 72. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásnak" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek" szöveg,
16. 72. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozással" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezettel" szöveg,
17. 72. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezet" szöveg,
18. 72. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozás" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezet" szöveg,
19. 72. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében az "(1) bekezdése szerinti pénzügyi vállalkozásnak" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés b) és c) pont szerinti szervezetnek" szöveg,
20. 74. § (1) bekezdésében a "vállalkozás tőkeelemeinek leírására" szövegrész helyébe a "vállalkozás releváns tőkeelemeinek és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeinek leírására" szöveg,
21. 74. § (2) bekezdésében a "tőkeelemek leírására" szövegrész helybe a "tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására" szöveg,
22. 74. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelem" szövegrész helyébe a "releváns tőkeelem és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség" szöveg,
23. 74. § (3) bekezdés a) pontjában a "kiegészítő alapvető és járulékos tőkeelemek" szövegrész helyébe a "releváns tőkeelemek és a (2c) bekezdés alapján leírható, illetve átalakítható kötelezettség" szöveg,
24. 74. § (3) bekezdés c) pontjában az "elsődleges alapvető és járulékos" szövegrész helyébe a "releváns" szöveg,
25. 74. § (4) bekezdés b) pontjában a "tőkeelemek - akár" szövegrész helyébe a "tőkeelemek és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek - akár" szöveg,
26. 84. § (1) bekezdés e) pontjában a "leírható, illetve átalakítható" szövegrész helyébe a "hitelezői feltőkésítésbe bevonható" szöveg,
27. 84. § (1) bekezdés h) pontjában a "leírható, illetve átalakítható" szövegrész helyébe az "általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai, hitelezői feltőkésítésbe bevonható" szöveg,
28. 88. § (1) bekezdésében a "fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.)" szövegrész helyébe a "Tvt." szöveg,
29. 90. § (1) bekezdésében és 91. § (1) bekezdésében a "közzétételt követő munkanapon éjfélig" szövegrész helyébe a "89. § (1b) bekezdése szerinti időtartam alatt" szöveg,
30. 136. § (1) bekezdésében, 137. §-ában, 141. § (1) bekezdésében és 142. §-ában az "intézmény" szövegrész helyébe az "intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe" szöveg,
31. 141. § (2) bekezdésében az "intézményeket" szövegrész helyébe az "intézményeket és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepeit" szöveg,
32. 141. § (3) bekezdésében az "intézmény" szövegrészek helyébe az "intézmény és harmadik országbeli intézmény magyarországi fióktelepe" szöveg
lép.

181. §

Hatályát veszti a Szantv.
a) 63. §-a,
b) 64. §-a, és
c) 151. § (2) bekezdés a) pontjában az "és a befektetési vállalkozásokra" szövegrész.

14. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

182. §

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) a következő 25/A. §-sal egészül ki:
"25/A. § A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatolótőkeszükséglet kétszeresét vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszeresét."

183. §

A Bit. a következő 123/A. §-sal egészül ki:
"123/A. § (1) A biztosító köteles az 1. melléklet A) rész körében bekövetkezett károk vonatkozásában - akár minden termékre egységesen, akár termékenként vagy termékek csoportjára vonatkozóan - kárrendezési tájékoztatót készíteni és azt a honlapján folyamatosan elérhetővé tenni.
(2) A kárrendezési tájékoztatónak tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a szolgáltatási igény benyújtásának lehetséges módjai,
b) a szolgáltatás teljesítésének szabályai és a vonatkozó határidők,
c) a kárkifizetés és szolgáltatás lehetséges formái, ideértve az egyezségi kárrendezést is.
(3) A biztosító köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szolgáltatásra jogosult személynek:
a) kellően megindokolt javaslatot tenni a szolgáltatására azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, amikor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájékoztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértékéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg."

184. §

A Bit. 138. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
"v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal"
(szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.)

185. §

A Bit. 143. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére - annak írásbeli kérelmére - adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve - ha a 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja - a 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli."

186. §

A Bit. XXI. Fejezete a következő 115/A. és 115/B. alcímmel egészül ki
"115/A. Értesítések a határon átnyúló tevékenységek esetében
290/A. § (1) Ha a Felügyelet olyan biztosítót vagy viszontbiztosítót engedélyez, amely üzleti terve szerint tevékenységeinek egy részét a szolgáltatásnyújtás vagy letelepedés szabadsága alapján egy másik tagállamban fogja végezni, és amennyiben az üzleti tervből az is látszik, hogy e tevékenységek vélhetően jelentőséggel bírnak majd a fogadó tagállam piaca szempontjából, a Felügyelet értesíti erről az EBFH-t és az érintett fogadó tagállam felügyeleti hatóságát.
(2) A Felügyelet - az (1) bekezdésben előírt értesítésen túlmenően - értesíti az EBFH-t és az érintett fogadó tagállam felügyeleti hatóságát, amennyiben romló pénzügyi helyzetet vagy egyéb felmerülő kockázatot állapít meg az olyan tevékenységeket végző biztosító vagy viszontbiztosító esetében, amelyek a szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadságán alapulnak, és amelyek határokon átnyúló hatással bírhatnak.
(3) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító vagy viszontbiztosító szolgáltatásnyújtás vagy a letelepedés szabadságán alapuló tevékenysége kapcsán a Felügyeletnek súlyos és megalapozott aggályai merülnek fel a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban, értesítheti az érintett székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát.
(4) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a Felügyelet és a másik érintett tagállam felügyeleti hatósága nem talál kétoldalú megoldást, az ügyet az EBFH elé utalhatják és kérhetik annak segítségét.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti értesítéseknek kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a megfelelő értékelést.
(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti értesítések nem érintik a Felügyelet felügyeleti jogkörét.
115/B. Együttműködési fórumok a határon átnyúló tevékenységek esetében
290/B. § (1) A Felügyelet a szerződőkre gyakorolt negatív hatásokra vonatkozó megalapozott aggályok felmerülése esetén kérheti az EBFH-t, hogy együttműködési fórumot hozzon létre és koordináljon az érintett felügyeleti hatóságok közötti információcsere megerősítése és együttműködés fokozása érdekében, amennyiben egy biztosító vagy viszontbiztosító olyan tevékenységeket végez vagy kíván végezni, amelyek a szolgáltatásnyújtás vagy letelepedés szabadságán alapulnak, és amennyiben:
a) e tevékenységek jelentőséggel bírnak a magyar piac szempontjából;
b) a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága a pénzügyi helyzet romlása vagy egyéb felmerülő kockázatok miatt a 290/A. § (2) bekezdése szerinti értesítést tett; vagy
c) az ügyet a 290/A. § (4) bekezdésének megfelelően az EBFH elé utalták.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti az érintett felügyeleti hatóságoknak az együttműködési fórumok abban az esetben történő létrehozására irányuló jogát, ha azzal mindannyian egyetértenek.
(3) Az együttműködési fórumoknak az (1) és a (2) bekezdés szerinti létrehozása nem érinti a Felügyelet akár mint székhely szerinti tagállam, akár mint fogadó tagállam szerinti felügyeleti jogkörét.
(4) Ha a Felügyelet érintett hatóság, az EBFH kérésére minden szükséges információt időben biztosítania kell az együttműködési fórum megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében, az 1094/2010/EU rendelet 35. cikkének sérelme nélkül."

187. §

A Bit. 391. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A többes ügynök köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább
a) biztosítási eseményenkénti 1 300 380 euró, és évente együttesen legalább 1 924 560 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b) 1 924 560 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni."

188. §

A Bit. 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az alkusz köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább
a) biztosítási eseményenkénti 1 300 380 euró, és évente együttesen legalább 1 924 560 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy
b) 1 924 560 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. "

189. §

A Bit. 453. §-a a következő 13. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"13. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
(való megfelelést szolgálja.)

190. §

A Bit. 453/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"453/A. § Ez a törvény
1. az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
2. az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítási és viszontbiztosítási közvetítők szakmai felelősségbiztosítására és pénzügyi teljesítőképességére vonatkozó, euróban megállapított alapösszegeket kiigazító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 13-i (EU) 2019/1935 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

15. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

191. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 72/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A Felügyelet a (6) bekezdésben meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés keretében tudomására jutott információkat a (7) bekezdés szerinti együttműködés során kizárólag az információkat átadó felügyeletet ellátó szerv hozzájárulásával és kizárólag abból a célból jogosult felfedni, amelyhez az információkat átadó felügyeletet ellátó szerv hozzájárulását adta."

16. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény módosítása

192. §

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi CXIX. törvény 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 8. § (2) bekezdése, a 21. §, valamint a 22. § 2021. június 1-jén lép hatályba."

17. Záró rendelkezések

193. §

(1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel 2020. december 26-án lép hatályba.
(2) Az 54. §, az 55. §, a 63. § (2) bekezdése és a 185. § 2021. március 10-én lép hatályba.
(3) Az 1. § (2) bekezdése, a 10-12. §, 14-18. §, a 20-25. §, a 28-40. §, a 42. §, a 43. §, a 44. § 3., 4., 6., 9-11. és 14-17. pontja, a 45. §, a 62. §, a 63. § (3) bekezdése, a 64. §, a 65. §, a 68. §, a 70. §, a 74. §, a 78. § (1) és (3)-(8) bekezdése, a 79. §, a 81. §, a 84. § i)-k) pontja, a 85. § a)-c) pontja, a 136-138. §, a 181. § c) pontja, a 183. §, a 186. §, a 189. § és a 2. melléklet 2021. június 26-án lép hatályba.

194. §

(1) Ez a törvény
a) a 2013/36/EU irányelvnek a mentesített szervezetek, a pénzügyi holding társaságok, a vegyes pénzügyi holding társaságok, a javadalmazás, a felügyeleti intézkedések és hatáskörök, valamint a tőkefenntartási intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 20-i, (EU) 2019/878 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében a 2014/59/EU irányelv, valamint a 98/26/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/879 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
d) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
a) az (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a biztosítási és viszontbiztosítási közvetítők szakmai felelősségbiztosítására és pénzügyi teljesítőképességére vonatkozó, euróban megállapított alapösszegeket kiigazító szabályozástechnikai standardok tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. május 13-i (EU) 2019/1935 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek,
b) az 575/2013/EU rendeletnek a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
c) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
d) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,
e) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, és
f) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 2020. évi ... számú törvényhez

A Tpt. 25. számú melléklete a következő 14. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"14. Az Európai Parlament és a Tanács 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 irányelve a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról."

2. melléklet a 2020. évi ... számú törvényhez

1. A Bszt. 4. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. A javadalmazási politika összhangban áll a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel, elősegíti annak alkalmazását, és nem ösztönözhet a befektetési vállalkozás kockázatvállalási limitjeit meghaladó kockázatok vállalására. A javadalmazási politika a nemek szempontjából semleges javadalmazási politika. A javadalmazási politika a befektetési vállalkozás üzleti stratégiájával, célkitűzéseivel, értékeivel és hosszú távú érdekeivel is összhangban áll, valamint az érdekkonfliktus elkerülését célzó intézkedéseket tartalmaz."
2. A Bszt. 4. melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. Ha a befektetési vállalkozás mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke a tárgyévet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan meghaladja a harmincötmilliárd forintot, akkor javadalmazási bizottságot állít fel. A javadalmazási bizottságnak a nemek szempontjából kiegyensúlyozott összeállításúnak kell lennie, és hozzáértő és független módon kell megítélnie a javadalmazási szabályokat és gyakorlatokat, valamint a kockázatok, a tőkeellátottság és a likviditás kezelésére kidolgozott ösztönzőket. A javadalmazási bizottságot csoportszinten is fel lehet állítani."
3. A Bszt. 4. melléklete a következő 6a. ponttal egészül ki:
"6a. A javadalmazási bizottság felelős a javadalmazásra vonatkozó - köztük a befektetési vállalkozással kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre kihatással lévő - döntések előkészítéséért, amelyeket az igazgatóságnak kell meghoznia. A döntések előkészítése során a javadalmazási bizottságnak figyelembe kell vennie a közérdeket, valamint a részvényesek, a befektetők és a befektetési vállalkozásban érdekelt egyéb felek hosszú távú érdekeit. A javadalmazási bizottság elnöke és tagjai az igazgatóság olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett befektetési vállalkozásban nem látnak el ügyvezetői feladatot. Ha a befektetési vállalkozás igazgatóságában nincs legalább három olyan tag, aki nem lát el ügyvezetői feladatot, akkor a javadalmazási bizottságban a felügyelőbizottság tagjai is részt vehetnek. Ha a felügyelőbizottságban van munkavállalói képviselő, akkor a javadalmazási bizottság tagjai között is lennie kell legalább egy munkavállalói képviselőnek."
4. A Bszt. 4. melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"12. A befektetési vállalkozás igazolja a Felügyelet felé, hogy a javasolt magasabb alapjavadalmazás/teljesítményjavadalmazás arány nem ütközik a befektetési vállalkozás e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott követelményekkel."
5. A Bszt. 4. melléklet 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. Teljesítményjavadalmazásnál egyszerre kell értékelni a vezető állású személy vagy a munkavállaló - pénzügyi és nem pénzügyi kritériumokon alapuló -, az érintett szervezeti egység és a befektetési vállalkozás eredményét. A teljesítményértékelés alapja a befektetési vállalkozás hosszú távú teljesítménye, ezért az értékelés többéves időtávra terjed ki - figyelembe véve a befektetési vállalkozás üzleti ciklusát és üzleti kockázatait -, és a teljesítményjavadalmazás kifizetésére kötelezettséget vállalni csak kivételesen, új munkavállaló felvételekor egy évre, valamint csak akkor lehet, ha a befektetési vállalkozás stabil tőkealappal rendelkezik. A befektetési vállalkozás a teljesítményjavadalmazásként szétosztható összeg meghatározásánál figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és az (EU) 2019/2033 rendelet szerint szükséges likviditást."
6. A Bszt. 4. melléklet 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. A teljesítményjavadalmazás legalább 50 százaléka jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a következő elemekből, vagy azok egyensúlyban lévő kombinációjából áll:
a) az érintett befektetési vállalkozás részvényeiből vagy tulajdoni részesedéseiből az érintett befektetési vállalkozás jogi formájától függően és abból eredő sajátosságainak figyelembevételével, illetve a befektetési vállalkozás esetében részvényhez kötött eszközökből vagy azokkal egyenértékű nem készpénz alapú eszközökből, és
b) olyan teljesítményjavadalmazás céljára felhasználható kiegészítő alapvető tőkéből, járulékos tőkéből vagy egyéb instrumentumokból, amelyek
ba) elsődleges alapvető tőkeelemmé konvertálhatóak át, vagy
bb) leírhatóak az említett tőkeelemekből, és
amelyek folyamatosan tükrözik a befektetési vállalkozás kitettségeinek minőségét azzal, hogy ezekre az eszközökre a visszatartási politika megfelelően vonatkozik. A visszatartási politika célja az egyéni ösztönzők összhangba hozatala a befektetési vállalkozás, annak hitelezői és ügyfelei hosszú távú érdekeivel."
7. A Bszt. 4. melléklete a következő 18a. ponttal egészül ki:
"18a. Ha a befektetési vállalkozás nem bocsát ki a 18. pont szerinti instrumentumokat, a Felügyelet az ugyanazon célkitűzéseknek megfelelő alternatív megoldások alkalmazását is jóváhagyhatja. A Felügyelet korlátozásokat vezethet be az említett instrumentumok típusaira és azok kialakítására vagy megtilthatja bizonyos instrumentumok teljesítményjavadalmazáshoz való használatát."
8. A Bszt. 4. melléklet 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. A teljesítményjavadalmazás legalább 40 százalékát - a belső szabályzatban meghatározott küszöbértéknél magasabb összegű teljesítményjavadalmazás esetén legalább 60 százalékát - halasztva, az üzleti tevékenység természetétől, kockázataitól és az adott vezető állású személy, munkavállaló tevékenységeitől függően legalább 3-5 éves időszak alatt időarányosan elosztva kell kifizetni. A halasztási időszak hosszát az üzleti ciklusnak, az üzlet jellegének, kockázatainak és az érintett munkavállaló tevékenységeinek megfelelően kell megállapítani."
9. A Bszt. 4. melléklet 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. A teljesítményjavadalmazás kifizetése nem eredményezheti az e törvényben, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban és az (EU) 2019/2033 rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítését."
10. A Bszt. 4. melléklete a következő 26a. ponttal egészül ki:
"26a. A 18., 20. és 26. pont nem alkalmazandó
a) arra a befektetési vállalkozásra, amelynek mérleg szerinti és mérlegen kívüli eszközeinek értéke az adott pénzügyi évet közvetlenül megelőző négyéves időszakban átlagosan legfeljebb százmillió euró,
b) arra a személyre, akinek éves teljesítményjavadalmazása legfeljebb ötvenezer euró, és nem teszi ki ezen személy teljes éves javadalmazásának több mint egynegyedét."
11. A Bszt. 4. melléklete a következő 32. ponttal egészül ki:
"32. Ha a befektetési vállalkozás a Szantv. 3. § 53. pontja szerinti rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesül, nem fizet teljesítményjavadalmazást a vezető testület tagjainak, és ha a vezető testület tagjain kívüli munkavállalóinak fizetett teljesítményjavadalmazás nem lenne összeegyeztethető a befektetési vállalkozás stabil tőkealapjának fenntartásával, valamint a rendkívüli állami pénzügyi támogatás időben történő megszüntetésével, akkor a teljesítményjavadalmazásnak a nettó bevétel meghatározott hányadára kell korlátozódnia."

3. melléklet a 2020. évi ... számú törvényhez

"4. melléklet a 2013. évi CCXXXVII. törvényhez

A rendszerkockázati tőkepuffer kiszámítása A rendszerkockázati tőkepuffert a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:
BSR = a rendszerkockázati tőkepuffer,
rT = a hitelintézet teljes kockázati kitettség értékére vonatkozó tőkepuffer mértéke,
ET = a hitelintézetre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettség érték,
i = a kitettségnek a 92. § (2) bekezdés szerinti alcsoportját jelölő indexszám,
ri = az i kitettség-alcsoport kockázati kitettség értékére vonatkozó tőkepuffer-mérték,
Ei = a hitelintézet i kitettség-alcsoportjára vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított kockázati kitettség érték.
Kifizetési szorzótényező
A 94. § (6) bekezdése szerinti szorzó tényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;
b) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;
c) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;
d) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:
Qn = az érintett kvartilis sorszáma
Tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény esetében alkalmazandó tényező
A 96/A. § (6) bekezdése szerinti szorzó tényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van, a tényező 0;
b) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van, a tényező 0,2;
c) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van, a tényező 0,4;
d) ha a hitelintézet által fenntartott elsődleges alapvető tőke szintje az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében és a 186. §-ban meghatározott minimális tőkekövetelményszint felett a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van, a tényező 0,6.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:
Qn = az érintett kvartilis sorszáma"

4. melléklet a 2020. évi ... számú törvényhez

A Hpt. 5. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. Ez a törvény
a) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és
b) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

5. melléklet a 2020. évi ... számú törvényhez

A Szantv. 1. melléklet A) pont 18. és 19. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"18. a 68/A. és 68/C. §-ban meghatározott követelmények és azok 150/D. § szerinti teljesítésének határideje azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv szanálási intézkedés alkalmazása miatti felülvizsgálatakor figyelembe veszi a tőke ajánlásban megállapítottaknak való megfelelésre vonatkozó határidőket;
19. amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB alkalmazza a 66. § (8)-(12) vagy (14) bekezdését a szanálás alá vonható szervezet általi 150/D. § szerinti megfelelés ütemezése azzal, hogy a szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási terv szanálási intézkedés alkalmazása miatti felülvizsgálatakor figyelembe veszi a tőke ajánlásban megállapítottaknak való megfelelésre vonatkozó határidőket;"

6. melléklet a 2020. évi ... számú törvényhez

"3. melléklet a 2014. évi XXXVII. törvényhez

Az M-MDA kiszámítása
1. Az M-MDA kiszámításához a 2. pontnak megfelelően kiszámított összeget meg kell szorozni a 3. ponttal összhangban meghatározott tényezővel azzal, hogy az M-MDA-t csökkenteni kell bármelyik, a 15/A. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti intézkedésből eredő összeggel.
2. Az 1. pontnak megfelelően megszorzandó összegnek a következőkből kell állnia:
a) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely évközi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a 15/A. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti intézkedésből kifizetett összeggel,
plusz
b) az 575/2013/EU rendelet 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően az elsődleges alapvető tőkében nem szereplő bármely év végi nyereség, csökkentve az esetlegesen felosztott nyereséggel, illetve a 15/A. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti intézkedésből kifizetett összeggel,
mínusz
c) az a) és a b) pontban meghatározott elemek megtartása esetén adó formájában kifizetendő összegek.
3. Az 1. pont szerinti tényezőt a következőképpen kell meghatározni:
a) a tényező értéke 0, ha a kombinált pufferkövetelmény első (azaz legalacsonyabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti - az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett - követelmények teljesítésére,
b) a tényező értéke 0,2, ha a kombinált pufferkövetelmény második kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti - az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett - követelmények teljesítésére,
c) a tényező értéke 0,4, ha a kombinált pufferkövetelmény harmadik kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti - az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett - követelmények teljesítésére,
d) a tényező értéke 0,6, ha a kombinált pufferkövetelmény negyedik (azaz legmagasabb) kvartilisén belül van a szervezet által fenntartott azon elsődleges alapvető tőke, amelyet nem használnak fel az 575/2013/EU rendelet 92a. cikk, valamint a 67. § és 68. § szerinti - az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázati kitettség érték százalékában kifejezett - követelmények teljesítésére.
A kombinált pufferkövetelmény egyes kvartiliseinek alsó és felső határát a következőképpen kell kiszámítani:

4. melléklet a 2014. évi XXXVII. törvényhez

1.
(1-X1/X2)*(szavatoló tőkét is tartalmazó kötelezettségállomány 8%-a)
ahol
X1: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték 3,5 %-a;
X2: az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségérték 18 %-ának és a kombinált pufferkövetelménynek az összege.
2.
a) a szervezet teljes kötelezettségállományának - beleértve a szavatoló tőkét is - a 8 %-a; vagy
b) az Ax2+Bx2+C képlet alkalmazásával kapott összeg,
ahol
A = az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1) bekezdés c) pontjában szerinti követelményből származó összeg;
B = a Hpt. 186. §-a szerinti többlettőke-követelményből származó összeg;
C = a kombinált pufferkövetelményből származó összeg.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Jelen módosítás az uniós pénzügyi szabályozás szélesebb körű felülvizsgálatának része, amely a pénzügyi ágazat kockázatainak csökkentésére, és a gazdasági tevékenység fenntartható finanszírozásának elősegítésére fókuszál. Az új rendelkezések a közelmúltban véglegesített globális sztenderdekre épülnek, célzottan kiigazítva azokat az uniós sajátosságoknak megfelelően. A korábbi jogszabályok finomhangolása, a reformprogram kiteljesítése, a fennmaradt hiányosságok kezelése az uniós gazdaságot ért kihívásokra ad választ. Szükség van az intézmények megerősítésére annak érdekében, hogy képesek legyenek hozzájárulni a gazdaság szükségleteinek finanszírozásához. A módosítások erősen szabályozástechnikai jellegűek, azonban számviteli és gazdasági hatásuk a piac számára nem elhanyagolható.
A Javaslatcsomag egy részét a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló szabályok alkotják. E rendelkezések alapját a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv képezi. A Javaslat a befektetési vállalkozásokra az eddig alkalmazott, a hitelintézeti szabályokhoz képest enyhébb, a kockázatokhoz jobban igazodó előírásokat tartalmaz. A technikai részleteket a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza.
Szükséges továbbá a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló 2014/59/EU irányelvnek, valamint a 98/26/EK irányelvnek a hitelintézetek és befektetési vállalkozások veszteségviselő és feltőkésítési képessége tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2019/879 irányelv hazai jogba való átültetése is. A módosítás célja, hogy az uniós hitelintézetek és befektetési vállalkozások megfelelő mértékű veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A módosító javaslatok felülvizsgálják a szanálási szabályokat, ezen belül az MREL (a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) követelményszintet, valamint kidolgozzák a TLAC-ra (teljes veszteségviselő képesség) vonatkozó keretelveket a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

Az 1. §-hoz

A szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségről rendelkező V. fejezet alkalmazásában meghatározza a fogadó tagállam fogalmát, valamint összhangba hozza a járulékos vállalkozás fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény által tartalmazott definícióval.

A 2. §-hoz

A tőkepiaci intézményrendszert szabályozó egyéb törvényi rendelkezésekkel való összehangolás érdekében utaló rendelkezést tartalmaz.

A 3. §-hoz

Rendezi azt az esetet, hogy kit terhelnek a meghatározott törvényi kötelezettségek, ha az értékpapírt a kibocsátó hozzájárulása nélkül vezették be a szabályozott piacra.

A 4. §-hoz

Kiegészítő szabályozást ad az árlépésköz-rendszer alkalmazásához.

Az 5. §-hoz

A központi értéktár díjszabályzatához nem szükséges a Felügyelet engedélye (a tőzsde díjszabályzatához hasonlóan).

A 6. §-hoz

A központi szerződő fél díjszabályzatához nem szükséges a Felügyelet engedélye (a tőzsde és a központi értéktár díjszabályzatához hasonlóan).

A 7. §-hoz

Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

A 8. §-hoz

A koherens szóhasználat érdekében Tpt.-ben egyébként használt minősített befolyás kifejezésre cseréli a befolyásoló részesedés fogalmát.

2. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása

A 9. §-hoz

A nevelésbe vett gyermekek esetében a törvényes képviselet és a családi pótlékra való jogosultság elválik egymástól. A családi pótlékra a gyermek nevelését, gondozását ellátó nevelőszülő vagy gyermekotthon jogosult. A családi pótlék felhasználása nem minősül vagyonkezelésnek a családból kiemelt gyermek esetében. Ezzel szemben a gyermek vagyonának kezelésére jogosult gyermekvédelmi gyámnak az éves számadásban nyilatkoznia szükséges a gyámhatóság felé a gyermek vagyonáról, melynek része a Start-számlán lévő összeg is. Felhatalmazás nélkül a gyermekvédelmi gyám nem jogosult a Start-számlát vezetőtől tájékoztatást kérni a számla egyenlegéről. Továbbá a megfelelő információk hiányában a gyermekvédelmi gyám nem tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni, hogy a gyámhatóság kiállította-e az igazolást a gyermeket megillető összeg Start-számlára történő utalása érdekében, holott a törvényes képviselői feladatai ellátásához ez az információ is szükséges.

3. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

A 10. §-hoz

Az 575/2013/EU rendeletben meghatározott árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegységkereskedők, a biztosítók és a befektetési alapkezelők befektetési szolgáltatási tevékenységük végzése esetén nem kerülhetnek a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályok hatálya alá.

A 11. §-hoz

A kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket határozza meg az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikk (2) bekezdésével és 25. cikkével összhangban, továbbá a belső irányításra, az átláthatóságra, a kockázatok kezelésére és a javadalmazásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását szabályozza az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikk (4) bekezdésével összhangban.

A 12. §-hoz

A befektetési vállalkozások megújított prudenciális szabályozásához szükséges fogalommeghatározásokat tartalmazza.

A 13. §-hoz

Meghatározza azon feltételeket, amelyek fennállása esetén a befektetési vállalkozásnak a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet kell benyújtania, és ezzel a befektetési vállalkozásra vonatkozó prudenciális szabályok alkalmazása helyett a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályokat kell alkalmaznia. Meghatározza a tevékenységi (működési) engedély visszavonásának feltételét.

A 14. §-hoz

Részletes szabályozást ad a befektetési vállalkozás induló tőkéjére. A tőkeszabályok az egyes befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázathoz igazodnak.

A 15. §-hoz

Rendelkezik az euróban meghatározott induló tőke átszámítási szabályáról.

A 16. §-hoz

Kiegészíti a javadalmazási politikára és gyakorlatra vonatkozó követelményeket azzal, hogy annak a nemek szempontjából semlegesnek kell lennie az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 26. cikke alapján.

A 17. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja a Felügyelet ellenőrzési jogkörével kapcsolatban.

A 18. §-hoz

Módosítja a kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság felállításának feltételét és a bizottság tagjainak körét az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke (4) bekezdésével összhangban.

A 19. §-hoz

Technikai jellegű módosítás. Elhagyja az ügyvezető büntetlen előéletére vonatkozó második mondatot e bekezdésből, mert a 22. § (1a) bekezdés a vezető állású személyre előírja a büntetlen előélet igazolását, és az ügyvezető a vezető állású személy kategóriájába beleértendő, így az érintett mondat szükségtelen.

A 20. §-hoz

Jogharmonizáció miatti pontosítás, az (EU) 2019/2034 irányelv 64. cikk (2) bekezdésének átültetését szolgálja. Pontosítja az engedély iránti kérelemhez csatolandó mellékletek körét.

A 21. §-hoz

Jogharmonizáció miatt pontosítás, az (EU) 2019/2034 irányelv 64. cikk (1) bekezdésének átültetését szolgálja. Pontosítja azt az esetkört, amikor a Felügyelet a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja.

A 22. §-hoz

Szabályozza, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás fióktelepe évente beszámolási kötelezettséggel tartozik a Felügyeletnek. A beszámolás részletei az egyes tevékenységektől, és azok mértékétől a kockázatkezelés módjain át a felelős személyekig számos részletre kiterjednek. A beszámoló kiterjed minden olyan információra, amely a fióktelep tevékenységének átfogó felügyelete szempontjából a Felügyelet fontosnak és szükségesnek tart.

A 23. §-hoz

Módosítja a kockázatkezelés szabályait az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikke alapján.

A 24. §-hoz

A 25. §-hoz

Lehetőséget biztosít, hogy a Felügyelet bizonyos feltételek fennállása esetén a befektetési vállalkozást arra kötelezze, hogy a befektetési vállalkozásra vonatkozó prudenciális szabályok alkalmazása helyett a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális szabályokat alkalmazza. Ezen feltételek, hogy az összevont alapon számított eszköz értéke 12 hónap átlagában az 5 milliárd
eurót meghaladja és fennálljon a Javaslatban megfogalmazott további egy feltétel. Természetesen amennyiben a feltételek immár nem állnak fenn, a Felügyelet köteles határozatát visszavonni.

A 26. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a Felügyelet összefoglaló vagy összesített formában történő adatátadása -feltéve, hogy egy adott személy vagy szervezet azonosítását nem teszi lehetővé - nem sért üzleti titkot, illetve azt, hogy a Felügyelet mely szervezetekkel és milyen feltételek mellett köthet nemzetközi együttműködési megállapodást.

A 27. §-hoz

Az egyes meghatározott eljárásokra vonatkozóan kiterjeszti az értékpapír-titoktartási kötelezettség alóli mentességet a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára és az ügyvédi kamarára.

A 28. §-hoz

A befektetési vállalkozás számára előírt kiegészítő vagy gyakoribb adatszolgáltatás feltételeit határozza meg az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

A 29. §-hoz

Módosítja a nyilvánosságra hozatali szabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkével összhangban, továbbá nyilvánosságra hozatali kötelezettséget határoz meg az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 44. cikke alapján.

A 30. §-hoz

Módosítja a rendeleti hivatkozást.

A 31. §-hoz

Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik e törvény hatálya alá, az anyavállalatnak biztosítania kell, hogy a leányvállalatok egyedi alapon megfeleljenek az ágazat-specifikus követelményeknek. További technikai jellegű módosításokat tartalmaz, a rendeleti hivatkozásokat módosítja.

A 32. §-hoz

Akként módosítja az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 46. cikkével összhangban, illetve a szerint forgatja át az összevont alapú felügyelet, illetve a csoporttőketesztnek való megfelelés felügyeletének esetköreit, hogy mely esetekben látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB az összevont alapú felügyeletet, illetve a csoporttőke-tesztnek való megfelelés felügyeletét.

A 33. §-hoz

A Felügyelet válsághelyzetben való tájékoztatási kötelezettségét kiterjeszti az Európai Rendszerkockázati Testületre is az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikkével összhangban, továbbá a Javaslat módosítja az összevont alapú felügyelet ellátásával kapcsolatos együttműködési kötelezettség részletszabályait az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 49. cikkével összhangban. A módosítások közül kiemelendő az Európai Bankhatósághoz fordulás joga és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok közötti egyeztetés tartalma.

A 34. §-hoz

A befektetési holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság bevonását szolgálja a csoporttőke-tesztnek való megfelelés ellenőrzése alá az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 51. cikke alapján.

A 35. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 36. cikke alapján módosítja, hogy a Felügyeletnek mit kell értékelnie a felülvizsgálati és értékelési eljárás során, illetve ez az eljárás mire terjed ki. Ezen kívül a rendeleti hivatkozás is módosításra kerül.

A 36. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 40-41. és 43. cikkében előírt, a többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezések átültetését szolgálja, többek között az alábbiak meghatározásával: a többlettőke-követelmény előírásának feltételei, a követelménynek való megfelelés módja, az indokolási kötelezettség, a szanálási feladatkörében eljáró MNB tájékoztatása.

A 37. §-hoz

A "belső módszerre" vonatkozó hivatkozásokat módosítja "belső modellre" az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikkével összhangban. Az egyedi likviditási követelmények szabályait egészíti ki az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 42. cikkében előírt rendelkezések átültetésével, többek között az alábbiak meghatározásával: az egyedi likviditási követelmények előírásának feltételei, a követelmények szintje és az elégtétel módja, valamint az indokolási kötelezettség.

A 38. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 38-39. cikkében foglalt felügyeleti hatáskörök átültetését szolgálja. Továbbá az (EU) 2019/2034 irányelv 54. cikke alapján kiterjeszti a Felügyelet intézkedéseinek és szankcióinak alkalmazhatóságát a befektetési holding társaságra, a vegyes pénzügyi holding társaságra, a vegyes tevékenységű holding társaságra, valamint ezek vezető állású személyére.

A 39. §-hoz

együttműködési kötelezettséget ír elő a Felügyeletre a befektetési vállalkozások prudenciális követelményeknek való megfelelése szempontjából minden olyan esetben, amikor az érintett befektetési vállalkozás tevékenysége több EGT-államot érint.
Ez az együttműködési kötelezettség komoly információ-megosztást jelent általánosságban és konkrét esetekben is. Ez utóbbi eset áll fenn, ha a fogadó EGT-államban az ügyfelek védelmére vagy a pénzügyi rendszer stabilitására hatással lévő potenciális problémákra és kockázatokra vonatkozik az együttműködése.
Továbbá jelenti bizonyos esetben az információk alapján felmerülő intézkedési kötelezettséget a potenciális problémák és kockázatok elhárítása vagy megszüntetése érdekében.
Rögzítésre kerül, hogy felhatalmazást kap a Felügyelet a szükséges intézkedések megtételére akkor, ha az egyébként eljárásra hatáskörrel rendelkező, fogadó EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a szükséges intézkedéseket nem tette meg. Ez esetben sajátos tájékoztatási, illetőleg egyeztetési kötelezettségek kerülnek meghatározásra.

A 40. §-hoz

Felhatalmazza a Felügyeletet, hogy a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás Magyarország területén létesített fióktelepe által végzett tevékenységét a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében ellenőrizze. Ennek során a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával szorosan köteles együttműködni.

A 41. §-hoz

Átmeneti rendelkezés.

A 42. §-hoz

Nevesíti a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést, valamint kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, valamint a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.

A 43. §-hoz

Módosítja a javadalmazási politikára vonatkozó szabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásai alapján. Az alábbi főbb módosítások emelendőek ki: a javadalmazási politikának a nemek szempontjából semleges volta; a rendkívüli állami pénzügyi támogatás hatása a teljesítményjavadalmazásra; a teljesítményjavadalmazás egyes feltételeinek meghatározása; a visszatartási politika célja; alternatív megoldások alkalmazása a teljesítményjavadalmazás elemeiként; a javadalmazási bizottság felállításának feltételeit, a bizottság összetételét, feladatait érintő módosítások; valamint az 575/2013/EU rendeleti hivatkozás módosítása.

A 44. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 irányelv átültetése miatt szükséges módosításokat, a Bszt. 22. § (1) bekezdése szerinti módosítással összefüggő, valamint a módosításokhoz technikai hivatkozások hozzáigazítását tartalmazza.

A 45. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

4. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

A 46. §-hoz

Meghatározza az e-kárbejelentő fogalmát.

A 47. §-hoz

Kiegészíti a kártörténeti nyilvántartás célját az ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés fennállása ellenőrzésének elősegítésével, továbbá az e-kárbejelentő kapcsán az e-kárbejelentőt üzemeltető Magyar Biztosítók Szövetsége tekintetében adatátadási kötelezettséget ír elő a kárnyilvántartó részére.

A 48. §-hoz

Kiegészíti a Magyar Biztosítók Szövetségének feladatait az e-kárbejelentő működtetésével.

A 49. §-hoz

Szabályozza, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége az e-kárbejelentő kapcsán megismert személyes adatokat mely időpontig kezelheti.

A 50. §-hoz

Szövegcserés módosítás.

5. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

Az 51. §-hoz

A Polgári Törvénykönyv írásbeliségre vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kerül meghatározásra a fizetési számla fölött rendelkezésre jogosult bejelentésére vonatkozó pénzforgalmi rendelkezés.

Az 52. §-hoz

Rendelkezést tartalmaz arra az esetre, amikor a pénzforgalmi szolgáltató amiatt mentesül a felelőssége alól, mert a fizető fél a kárt kötelezettségeinek súlyosan gondatlan megszegésével okozta. A kiegészítés a leggyakrabban előforduló kötelezettségszegést nevesíti, azaz a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyi hitelesítési adatok arra nem jogosult harmadik fél részére történő átadását vagy megismerhetővé tételét.

6. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

Az 53. §-hoz

A technológia fejlődésével megteremtődtek azok a feltételek, amelyek biztosítják, hogy a nem kizárólag papír alapon történő nyilatkozattétel ugyanazon, vagy szélesebb körű garanciális biztosítékokat tud nyújtani, mint a papír alapú nyilatkozat. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfél írásbelinek minősülő úton tudjon pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződést kötni.
A jelzáloghitel-szerződés, továbbá az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződés esetén továbbra is indokolt a szigorúbb fogyasztóvédelmi szempontoknak való megfelelés, így ezen szerződések megkötésére továbbra is kizárólag a felek fizikai jelenléte mellett kerülhet sor (távollévők közt nem köthető jelzáloghitel/pénzügyi lízing szerződés).

Az 54. §-hoz

A fogyasztók jogi és gazdasági érdekeinek védelme érdekében szükséges annak az időtartamnak a korlátozása, amely alatt a hitelezőnek a fogyasztó előtörlesztési szándékára válaszolnia kell, illetve az előtörlesztés teljesítését el kell számolnia az előtörlesztési folyamat lezárása érdekében.

Az 55. §-hoz

Átmeneti rendelkezést állapít meg.

7. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

Az 56. §-hoz

Ha a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény egy bankcsoport része, akkor a hitelintézetek összevont alapú felügyelésére vonatkozó prudenciális szabályozás alapján pénzügyi vállalkozásnak tekintendő.

8. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

Az 57. és 58. §-hoz

Pontosító rendelkezések.

9. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

Az 59-61. §-hoz

A tőkepufferekre vonatkozó szabályrendszer korszerűsítését, jogharmonizációs célból történő módosítását tartalmazza.

A 62. §-hoz

Rögzíti azt az irányelvi forrású garanciális szabályt, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) biztosítani köteles a feladatai ellátásához szükséges szakértelmet és működési kapacitást biztosítani.

A 63. §-hoz

Rögzíti az MNB hatáskörét a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének végrehajtása tekintetében.

A 64. §-hoz

Az MNB közzétételére vonatkozó kötelezettségek körét bővíti a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet megsértése következtében hozott határozatokkal.

A 65. §-hoz

Bővíti az MNB azon feladatainak körét, amelyek ellátása során mérlegelnie kell döntéseinek a többi érintett tagállam és az Európai Unió egésze pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását is.
Továbbá előírja, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása során az MNB szem előtt tartja az Európai Bankhatóság által kibocsátott iránymutatásokat és ajánlásokat, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület által kiadott figyelmeztetéseket és ajánlásokat.

A 66. §-hoz

Módosul azon esetek köre, amikor az MNB hatóságként jár el.

A 67. §-hoz

Egyértelművé teszi, hogy az MNB hatósági eljárása és ellenőrzése kapcsán nem csak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) felsorolt rendelkezéseit alkalmazza, hanem az Ákr. felsorolt rendelkezéseihez kapcsolódó, az Ákr. felhatalmazása alapján kiadott rendeleteket is.

A 68. §-hoz

Az az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében egyértelművé teszi, hogy az MNB a feladatellátásához rendelkezésre bocsátott iratokról kivonatot, illetve másolatot is jogosult készíteni.

A 69. §-hoz

A rendelkezés az MNB-re vonatkozó kézbesítési szabályokat teszi naprakésszé és biztosítja a kézbesítésre vonatkozó szabályoknak modern kor követelményeinek való megfelelését.

A 70. §-hoz

Az az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében kiegészíti az MNB anonim módon nyilvánosságra hozandó, szankció kiszabásáról szóló határozatainak eseteit a pénzügyi piacok stabilitása veszélyeztetésének esetével.

A 71. §-hoz

Az azonnali átutalások kapcsán hozott felügyeleti döntések tekintetében eltérő határidőt állapít meg a kézbesítési fikció beálltára.

A 72. §-hoz

Lehetővé teszi az MNB számára, hogy ne folytasson le átfogó vizsgálatot abban a körben, ha a közvetlenül megelőző átfogó vizsgálat óta az adott szervezetnél vagy személynél már folytatott le cél-, rendkívüli cél-, téma-, csoport-, illetve utóvizsgálatot vagy intézkedések alkalmazását eredményező folyamatos felügyeleti tevékenységet.

A 73. §-hoz

Meghatározza az MNB számára az utóvizsgálatra nyitva álló határidőt is.

A 74. §-hoz

Az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében rögzíti az irányelvben felsorolt jogsértések esetén alkalmazandó szankciókat.

A 75. §-hoz

Egyértelművé teszi, hogy az MNB a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezéseket is ellenőrzi.

A 76. §-hoz

Meghatározza az MNB számára a fogyasztóvédelmi utóvizsgálatra nyitva álló határidőt is.

A 77. §-hoz

Lehetővé teszi, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során az iratokat elektronikus úton is kézbesíthesse.

A 78. §-hoz

A jelenleg hatályos EU-szabályok alapján a pénzügyi szektor egyes ágazataihoz kapcsolódó pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni EU-szintű felügyeleti feladatokat külön-külön látja el az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, valamint az Európai Értékpapír-piaci Hatóság. E feladatokat azonban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2177 irányelve alapján 2021. június 30-tól kezdve egységesen az Európai Bankhatóság fogja ellátni az EU teljes pénzügyi szektora vonatkozásában.
E változás következtében az MNB tájékoztatásra csak az Európai Bankhatóság felé köteles, így indokolt a másik két hatóság irányába teljesítendő tájékoztatási előírások hatályon kívül helyezése.

A 79. §-hoz

Módosítja a javadalmazási szabályok MNB általi felügyelete ellátásához szükséges, az MNB által gyűjtendő információk körét az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 34. cikkével összhangban.

A 80. §-hoz

Módosítja a rendszerkockázati tőkepufferráta kapcsán értesítendő szervetek körét.

A 81. §-hoz

Módosítja az MNB, mint összevont alapú felügyeleti feladatot ellátó hatóság által létrehozott felügyeleti kollégiumra vonatkozó részletszabályokat az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv 48. cikkével összhangban. Kiemelendő a felügyeleti kollégium feladatköreinek módosítása.

A 82. §-hoz

Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

A 83. §-hoz

Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról szóló 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 201 9/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikkének tekintetében.

A 84. §-hoz

Szövegcserés módosítások.

A 85. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A hatályon kívül helyező rendelkezések érintik a törvény sarkalatossági záradékát, tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 44. §-a tartalmánál fogva az Alaptörvény 41. cikke alapján nem minősül sarkalatosnak.

10. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

A 86. §-hoz

A fizetési titok kiadására vonatkozó szabályokat a titkot megismerő személyek, továbbá a titok megismerését lehetővé tevő eljárások tekintetében részletező rendelkezést tartalmaz, mely az egyéb titok körökhöz igazodóan rendezi a fizetési titok kiadására irányadó szabályokat.

A 87. §-hoz

A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és utalványkibocsátó felé felmerülő ügyfél panaszokra vonatkozó szabályozást kiegészítő rendelkezés.

11. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

A 88. §-hoz. §

A hitelintézeti törvény fogalmainak jogharmonizációs célú kiegészítését tartalmazza.

A 89. §-hoz

Lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézmények az általuk végezhető pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokon kívül önálló digitális csatorna rendelkezésre bocsátására irányuló keretszerződést is köthessenek ügyfeleikkel.

A 90. §-hoz

Az alapítási engedélyezéstől elkülönülve főszabályként külön felügyeleti jóváhagyási eljárást ír elő a tagállami pénzügyi holding társaságok, tagállami vegyes pénzügyi holding társaságok, EU-szintű pénzügyi holding társaságok és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatok működéséhez.
Ezen külön jóváhagyási eljárás alól a holding társaságok kizárólag akkor mentesülhetnek, ha érdemben nincsenek hatással az összevont alapú felügyelésre.

A 91. §-hoz

Kiegészítő szabályokat állapít meg a holding társaságok külön jóváhagyására.

A 92. §-hoz

Kiegészíti a hitelintézetek tevékenységi engedélyéhez benyújtandó információk körét a vállalatirányítási rendszer és a kockázatkezelési eljárások bemutatásával. E mellett részletesebb elvárásokat ír elő abban az esetben, ha az alakuló hitelintézet egy csoport része.

A 93. §-hoz

A tevékenységi engedély elutasításának esetkörét kiegészíti azzal, hogyha a kérelmező vállalatirányítási rendszere, kockázatkezelési eljárása és mechanizmusa nem megfelelő.

A 94. §-hoz

Egyes holding társaságok működésének kiegészítő jóváhagyására állapít meg feltételeket.

A 95. §-hoz

Pontosítja a pénzügyi intézmények alapítási vagy tevékenységi engedélyének visszavonására vonatkozó szabályozást.

A 96. §-hoz

A módosítás a Felügyelet által a hitelintézetek tevékenységi engedélyének visszavonására irányuló jogkörét bővíti egy újabb esetkörrel. Hitelintézetek esetében a Felügyelet akkor is visszavonhatja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha megállapítja, hogy az intézmény fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik és a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a körülményekre tekintettel nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását.

A 97. §-hoz

A szanálási hatóság és a felügyeleti hatóság feladatköreinek jobb elhatárolása, továbbá a két hatóság intézménnyel kapcsolatos cselekvési lehetőségeinek behatárolása érdekében a pénzügyi intézmények felszámolása esetén irányadó meglévő szabályokat módosító rendelkezést tartalmaz.

A 98. §-hoz

Új prudenciális eszközként a Felügyelet a jövőben tőke ajánlás formájában állapítja meg a hitelintézetek számára a rendelkezésre tartandó tőkeösszegeket, amely ajánlást hitelintézet-specifikusan szükséges elkészíteni. A rendelkezésre tartandó tőkeösszeg a releváns minimum szavatoló tőke követelményt, a többlettőke-követelményt és adott esetben a kombinált pufferkövetelményt vagy a tőkeáttételi mutató puffer követelménye kiigazítását tartalmazza, annak érdekében, hogy a hitelintézet kezelni tudja az esetleges stressz-helyzetet is.

A 99. §-hoz

Az egységes Szanálási Mechanizmusra figyelemmel kiegészítő szabályozást állapít meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek meghatározására.

A 100. és 101. §-hoz

Módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó pufferkövetelményt.

A 102. §-hoz

Kiegészítő szabályokat állapít meg a rendszerkockázati tőkepuffer előírására és kiszámítására. E mellett rögzíti, hogy vagy a hitelintézet összes kitettségére vagy a kitettségek alcsoportjaira szükséges meghatározni.

A 103. és 104. §-hoz

Módosítja a kombinált pufferkövetelményre vonatkozó szabályozást.

A 105. §-hoz

Kifizetési korlátozásokat állapít meg a tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt nem teljesítő hitelintézetek számára.

A 106. §-hoz

A tőke ajánlással összefüggésben kisegítő szabályokat rögzít a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására.

A 107. §-hoz

Rögzíti, hogy ugyanazon harmadik országbeli csoporthoz tartozó EGT-államban letelepedett több intézménynek közbenső EU-szintű anyavállalattal szükséges rendelkeznie.

A 108. §-hoz

Kisegítő szabályokat állapít meg a belső hitelek felügyeleti kontrolljára.

A 109. §-hoz

Kisegítő szabályokat állapít meg a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére.

A 110. §-hoz

Általános elvárásként rögzíti, hogy a hitelintézetek vezető testületének összetétele biztosítsa a tapasztalatok megfelelően széles skáláját, valamint azt, hogy a testület minden egyes tagja befolyástól mentesen és függetlenül járjon el.

A 111-113. §-hoz

A kis méretű hitelintézetekre tekintettel egyszerűsíti a változó javadalmazásra vonatkozó szabályozást.

A 114. §-hoz

Szigorú feltételek betartása mellett lehetővé teszi, hogy egyes nemzetközi szervezetek is feladatkörükhöz kapcsolódva üzleti titokhoz juthassanak.

A 115. §-hoz

A banktitok kiadására vonatkozó szabályokat a titkot megismerő személyek, továbbá a titok megismerését lehetővé tevő eljárások tekintetében részletező rendelkezést tartalmaz, mely az egyéb titok körökhöz igazodóan rendezi a banktitok kiadására irányadó szabályokat.

A 116. §-hoz

A banktitokhoz való hozzájutás negyedik esetkörét érintő módosítás során a jogalkotó tulajdonosi érdekeket szem előtt tartva meghatározza azon esetköröket, melyek nem minősülnek a banktitok sérelmének, így kiadásuk sem sérti a banktitkot.

A 117. §-hoz

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében előírásra kerül, hogy a rendkívüli adatszolgáltatásnak az információkérés célja szempontjából arányosnak kell lennie és nem eredményezhet kétszeres adatszolgáltatás.

A 118. §-hoz

Az olyan leányvállalat esetében, amely nem tartozik a hitelintézeti törvény hatály alá, az anyavállalatnak biztosítania kell, hogy a leányvállalatok egyedi alapon megfeleljenek az ágazat-specifikus követelményeknek.

A 119. §-hoz

Módosítja az illetékes felügyeleti hatóságok többoldalú eljárás keretében hozandó döntéseire vonatkozó szabályozást.

A 120. §-hoz

Szabályokat állapít meg a holding társaságok jóváhagyásához kapcsolódó illetékes felügyeleti hatóságok együttműködésére.

A 121. és 122. §-hoz

Kisegítő szabályokat rögzít az összevont alapú felügyeleti faladatok ellátása érdekében.

A 123. §-hoz

A felügyeleti felülvizsgálat és értékelés szempontrendszerét egészíti ki és egyértelműen elhatárolja a prudenciális és makroprudenciális feladatkört. E mellett rögzítésre kerül, hogy az Európai Bankhatóságnak történő bejelentés mellett a felügyeleti felülvizsgálatra és értékelésre vonatkozó módszertan egységesíthető, annak érdekében, hogy figyelembe vegye a hasonló kockázati profillal rendelkező hitelintézeteket.

A 124. §-hoz

A felügyeleti vizsgálati programra vonatozó szabályoknak a makroprudenciális feladatkörtől történő elhatárolás érdekében megfogalmazott rendelkezés.

A 125. §-hoz

Pontosítja a hitelintézet-specifikus likviditási követelmények meghatározása során figyelembe veendő felügyeleti szempontrendszert, tekintettel arra, hogy a rendszerszintű likviditási kockázatok figyelembevétele makroprudenciális kérdés.

A 126. §-hoz

A holding társaságok viszonylatában ír elő közbelépési lehetőségeket.

A 127. §-hoz

Újraszabályozza a Felügyelet által előírható többlettőke-követelményre vonatkozó szabályrendszert.
Amint az (EU) 2019/878 irányelv preambuluma is rögzíti, a Felügyelet által előírt többlettőke-követelmény jelentősen befolyásolja a hitelintézet teljes szavatoló tőkéjének szintjét és lényeges a piaci résztvevők számára, mivel kihatással van az osztalékfizetésre, a jutalmak kifizetésére és a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra vonatkozó kifizetéseket érintő korlátozásokat életbe léptető küszöbértékekre. Ezért egyértelműen meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett többlettőke-követelményt kell előírni a szabályok valamennyi tagállamban való következetes alkalmazásának és a belső piac megfelelő működésének a biztosítása érdekében.

A 128. §-hoz

További felügyeleti intézkedési lehetőségeket rögzít arra az esetre, ha a holding társaságok nem teljesítik a működésük jóváhagyására vonatkozó követelményeket.

A 129. §-hoz

Sok kártalanításra jogosult betétes nem veszi fel a kártalanítás összegét, mert annak felvétele számára nagyobb ráfordítással, költségekkel járna. Annak érdekében, hogy ezek az ügyek lezárhatóak legyenek, indokolt egy elegendően hosszú jogvesztő határidőt meghatározni a kártalanítási követelés érvényesítésére.

A 130. §-hoz

Panaszkezelésre vonatkozó szabályozást kiegészítő rendelkezés.

A 131. §-hoz

Átmeneti rendelkezést állapít meg.

A 132. §-hoz

Átmeneti rendelkezést állapít meg a közbenső EU-szintű anyavállalatok létrehozására.

A 133. §-hoz

A rendszerkockázati tőkepuffer számításának módosítása, valamint a tőkeáttételi mutató pufferkövetelménye okán szükséges a 4. mellékletet módosítani. Ezen felül kiegészítésre kerül a jogharmonizációs záradék is.

A 134. §-hoz

Szövegcserés módosítások.

A 135. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

12. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

A 136. és 137. §-hoz

Az új prudenciális szabályozáshoz szükséges fogalom-meghatározásokat, illetve jogharmonizációs célú kiegészítéseket tartalmazza.

A 138. §-hoz

Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

13. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

A 139. §-hoz

A rendelkezés a vonatkozó irányelvben bevezetett, a törvényben is használt fogalmak meghatározását tartalmazza.

A 140. §-hoz

A szanálási feladatkörében eljáró MNB egyedi és csoportszintű szanálási tervet készít, mely tartalmazza azokat a lehetséges szanálási intézkedéseket és eljárásokat, amelyeket az MNB az egyedi intézmény vagy csoport válsághelyzete esetén alkalmazhat a szanálási célok érvényre juttatása érdekében. A szanálási terveket, melyek a szanálási hatóság szanálásra való felkészülését szolgálják - az egyedi válsághelyzethez képest és a piaci körülmények változása fényében - a rendszeres felülvizsgálaton túl a szanálási intézkedés végrehajtását követően is köteles felülvizsgálni a szanálási feladatkörében eljáró MNB.

A 141. és 142. §-hoz

A csoportszintű szanálási terv készítésére vonatkozó rendelkezéseket módosítja akként, hogy arra az esetre is meghatározzanak szabályokat, ha a pénzügyi csoport több csoportot is tartalmaz. A törvény ennek megfelelően további kiegészítő szabályokat állapít meg a csoportszintű szanálási terv elkészítéséhez kapcsolódó hatáskörökre, többoldalú eljárásra.

A 143. §-hoz

A szanálási hatóságnak vizsgálni kell, hogy a szervezet vagy csoport szanálható-e oly módon, hogy a kritikus (alapvető) funkciók nyújtása folyamatos maradjon és a szanálás a pénzügyi stabilitást ne veszélyeztesse. A módosítással a szanálhatósági akadályok azonosítására és megszüntetésére irányadó meglévő rendelkezések kiegészítésére kerül sor, lehetőséget teremtve a hatóság általi hatékony szanálási tervezésnek és az adott esetben az eredményes szanálásnak.

A 144. §-hoz

A szanálhatósági akadályok kezelése vagy megszüntetése érdekében a szanálási feladatkörében eljáró MNB beavatkozási jogosultságait bővítő és meglévő beavatkozási lehetőséget kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

A 145-147. §-hoz

A szanálhatóság értékelését és a szanálhatóság esetleges akadályainak megszüntetését érintő rendelkezések csoportszinten történő elvégzését rendezi.

A 148. §-hoz

A Felügyeletnek és a szanálási hatóságnak megfelelő módon kezelniük és orvosolniuk kell a teljes veszteségviselő képesség minimumkövetelményének és a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményszint bármilyen megsértését. Mivel ezen követelmények nemteljesítése akadályozhatja az intézmény vagy csoport szanálhatóságát, azt is lehetővé kell tenni a szanálási hatóságok számára, hogy megtilthassanak bizonyos nyereségkifizetéseket, ha úgy ítélik meg, hogy egy intézmény nem felel meg a számára e törvény szerinti elvárt kombinált pufferkövetelményeknek.

A 149. §-hoz

A törvény a központi szerv és annak valamennyi tartósan kapcsolt, ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó hitelintézete vonatkozásában kiegészíti a szanálási eljárás megindítására vonatkozó feltételrendszert.

A 150. §-hoz

A rendelkezés a magyarországi székhelyű pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság vagy vegyes tevékenységű holding társaság szanálás alá vonására vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.

A 151. §-hoz

Módosítja a szanálási kollégium feladatkörét.

A 152. §-hoz

Bővíti az európai szanálási kollégium feladatkörét, valamint meghatározza azokat az esetköröket, amikor az európai szanálási kollégium elnöki tisztjét a szanálási feladatkörében eljáró MNB látja el.

A 153. és 154. §-hoz

Szanálási intézkedésként tartalmazza a hitelezői feltőkésítést, melynek célja, hogy a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét elsősorban a tulajdonosoknak és az intézmény hitelezőinek teherviselésével állítsák helyre. Ezen eszköz nem alkalmazható az olyan követelésekre, amelyek biztosítékkal vannak ellátva vagy más módon garantáltak. A törvény az említett elvek keretén belül kiegészíti és részletesen meghatározza a hitelezői feltőkésítés alól kivett kötelezettségeket.

A 155. §-hoz

Ügyfélvédelmi okokból szabályokat állapít meg az alárendelt leírható, illetve átalakítható kötelezettségek lakossági ügyfelek részére történő értékesítésére, azok lehetséges kockázatai okán.

A 156-158. §-hoz

Új módszertant és szabályrendszert ír elő a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményre. Az új szabályozás a korábbihoz képest részletesebb annak érdekében, hogy az intézmények és szerveztek számára előírt követelmények egy átláthatóbb és egységesebb módszerrel kerüljenek meghatározásra. A szabályozás további célja, hogy megteremtse az egy pontból kiinduló (SPE), valamint a több pontból kiinduló (MPE) szanálási stratégia hatékonyabb alkalmazásának feltételeit. Ezek jelentősége a szanálási csoportoknál, szanálási kollégiumok alá tartozó intézménycsoportoknál jelentős. Az új szabályozás alapján a teljes kockázati kitettségérték és a teljes kitettség mérték százalékában egyaránt ki kell fejezni, és az intézménynek egyidejűleg kell teljesítenie a követelményeket, a gyakorlatban a szigorúbb értéket. A jogszabály - a meghatározott feltételek fennállása esetén - mentesíti a minimumkövetelménynek történő megfelelés alól a biztosítékkal fedezett kötvényekből finanszírozott jelzáloghitel-intézeteket, amelyek ebben az esetben nem vesznek részt a szanálás alá vonható csoport szintű konszolidációban sem.
A módosítás részletezi, hogy mit kell, illetve mit lehet egy szanálás alá vonható szervezet leírható, illetve átalakítható kötelezettségének tekinteni; továbbá részletesen meghatározásra kerültek a kötelező, valamint a szanálási hatóság által mérlegelés során megállapítható alárendelés szabályai.
Az említett szanálási stratégiák rendszerébe jobban illeszkedő új számítási metodika alapján immár a szanálás alá vonható szervezetként azonosított intézmények és szervezetek esetében a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény csak a konszolidált szanálás alá vonható csoport szintjén alkalmazandó. Egyedi szintű minimumkövetelménynek csak a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő intézményeknek vagy szervezeteknek kell megfelelniük.
Speciális követelményrendszer került meghatározásra a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények, valamint azon intézmények tekintetében, amelyek nem tartoznak a legjelentősebb bankok közé, azonban esetleges fizetésképtelenségük rendszerszintű kockázatot jelentene.
A módosítás rögzíti, hogy a szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő szervezet a minimumkövetelményt szavatoló tőkeelemekkel és a részletesen rögzített feltételnek megfelelő kötelezettségekkel teljesítheti.
Külön előírásra került a minimumkövetelményekkel kapcsolatos mentesítési szabály, amely a központi szervekre és azokhoz tartósan kapcsolt hitelintézetekre vonatkozik. Részletszabályok jelennek meg a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény meghatározásával kapcsolatban abban az esetben, ha határon átnyúló csoport esetén kell azt meghatározni. Ennek formája a korábbiakhoz hasonló többoldalú eljárás, a határozati forma pedig az együttes határozat. Részletszabályokat határoz a szanálási hatóság és a Felügyelet közötti információáramlás folyamatával kapcsolatban; valamint szabályozza a minimumkövetelmény nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos részletszabályokat.
Bevezeti a bizonyos nyereségkifizetések korlátozásában megnyilvánuló minimumkövetelmény-sértés esetére alkalmazható szankciót, amely mértéke a követelménysértés mértékéhez igazodik.

A 159. §-hoz

A hitelezői feltőkésítés olyan szanálási eszköz, melynek célja, hogy a csőd közeli helyzetben lévő intézmény tőkehelyzetét, hosszú távú életképességét elsősorban a tulajdonosoknak és az intézmény hitelezőinek teherviselésével állítsák helyre. A törvény vonatkozó rendelkezésének kiegészítése a hitelezői feltőkésítés eredményességét és az eszköz lehető legoptimálisabb felhasználását hivatott biztosítani, továbbá a megfelelő joghatás kiváltása érdekében a szanálási hatóság számára biztosít további intézkedési jogosultságot.

A 160. és 161. §-hoz

A módosítás célja, hogy az uniós hitelintézetek és befektetési vállalkozások megfelelő mértékű veszteségviselő képességgel rendelkezzenek. A módosító javaslatok felülvizsgálják a szanálási szabályokat, ezen belül az MREL (a szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény) követelményszintet, valamint kidolgozzák a TLAC-ra (teljes veszteségviselő képesség) vonatkozó keretelveket a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően.

A 162. §-hoz

Az intézmény tőkehelyzetének javítására szolgál a tőkeelemek leírására, valamint az intézmény részvényeivé történő átalakítása, melyre sor kerülhet önállóan és szanálási eszközzel együtt is. A törvény egyértelműsíti a szanálási hatóság feladatát, továbbá az intézmény tőkeelemeinek leírására, valamint az intézmény részvényeivé történő átalakítására vonatkozó jogosultság szanálási eszköztől független gyakorlását követően az érintett tulajdonosok és hitelezők érdekében szükséges megteendő intézkedéseket.

A 163. és 164. §-hoz

A 165. §-hoz

A tőkeelemek leírása és átalakítása során gondoskodni kell arról, hogy a folyamat eredménye tartós legyen és az a jogszabályban meghatározott veszteségviselési sorrendet eredményezze. A releváns tőkeelemek átalakítása céljából előírható az intézmény számára, hogy bocsásson ki elsődleges alapvető tőkeelemeket a releváns tőkeelemek, illetve a leírható és átalakítható kötelezettségek tulajdonosai, birtokosai számára.

A 166. §-hoz

Szükséges a szanálási hatóság intézmények és szervezetek bizonyos szerződéses kötelezettségeinek meghatározott időre történő felfüggesztését lehetővé tevő jogkörét kiigazítani és lehetővé kell tenni, hogy a szanálási hatóság ezt a hatáskörét már az intézmény vagy szervezet szanálás alá vonását megelőzően gyakorolhassa.

A 167. §-hoz

Másik EGT állam szanálási hatósága által alkalmazott intézkedésekre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

A 168. §-hoz

A módosítás kiigazítja a szanálási hatóságoknak az intézmények és a szervezetek bizonyos szerződéses kötelezettségeinek meghatározott időre történő felfüggesztésére irányadó hatáskörét. Lehetővé teszi a jogszabály, hogy a szanálási hatóság ezt a hatáskört már egy intézmény vagy szervezet szanálás alá vonását megelőzően gyakorolhassa, attól a pillanattól kezdve, amikor megállapítást nyer, hogy az intézmény vagy a szervezet csődhelyzetben van vagy valószínűleg csődbe jut, amennyiben nem áll azonnal rendelkezésre olyan magánszektorbeli intézkedés, amely a szanálási hatóság szerint észszerű időn belül megakadályozná az intézmény vagy a szervezet csődjét, és ha az említett hatáskör gyakorlását szükségesnek ítélik annak elkerüléséhez, hogy az intézmény vagy a szervezet pénzügyi helyzete tovább romoljon. E tekintetben lehetővé teszi a módosítás a szanálási hatóság számára, hogy akkor is gyakorolja a szerződéses kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó hatáskört, ha nincsen megelégedve az azonnal rendelkezésre álló, javasolt magánszektorbeli intézkedéssel. Lehetőséget biztosít a hatóság számára, hogy megállapítsa, hogy egy szanálási intézkedés a közérdeket szolgálja-e, hogy megválassza a legmegfelelőbb szanálási eszközt, valamint hogy biztosítsa egy vagy több szanálási eszköz hatékony alkalmazását. A felfüggesztés időtartamát legfeljebb két munkanapra kell korlátozni, de a szerződéses kötelezettségek felfüggesztését lehetővé tevő hatáskör alkalmazásának arányossága érdekében a szanálási hatóság számára a jogszabály biztosítja, hogy a felfüggesztés hatályát az egyes esetek körülményeit figyelembe véve határozza meg.

A 169. §-hoz

A szanálás alatt álló intézmény biztosított hitelezőinek birtokában levő hitelbiztosítékoknak a szanálás alatt álló intézmény eszközeivel összefüggésben történő érvényesítésére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket nem indokolt alkalmazni a 98/26 EK irányelvvel összhangban kijelölt rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel szembeni kötelezettségekre, vagy a központi bankokra, az engedélyezett központi szerződő felekre, vagy az európai felügyeleti hatóság által elismert harmadik országbeli központi szerződő felekre, mivel ezek csökkentik a fizetési és értékpapír elszámolási rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat. pontosítása. A szanálási és felügyeleti hatóságok megfelelő információhoz való jogosultságát a meglévő rendelkezések kiigazításával szükséges biztosítani.

A 170. §-hoz

A szanálás alatt álló intézménnyel szerződéses viszonyban álló feleknek a szerződés felmondására vonatkozó jogaira vonatkozó rendelkezések.

A 171. §-hoz

A törvény kiegészítésének célja a határokon átnyúló szanálási esetek kezelése, ameddig az uniós jog vonatkozó szerződéses elismerési keretrendszere nem épül ki. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem kivitelezhető az intézmények számára a szerződéses elismerésre vonatkozó záradéknak a kötelezettségekre vonatkozó szerződésekbe való belefoglalása. A hatékony határokon átnyúló szanálási folyamat lehetővé tétele érdekében a szanálási hatóság meghatározhatja a kötelezettségek azon kategóriáit, amelyek esetében indokolt lehet kivitelezhetetlenségre hivatkozni, e kereten belül pedig - a hatóság folyamatos tájékoztatása és kontrolja alatt - az intézmények állapítják meg, hogy a hitelezői feltőkésítésre vonatkozó záradéknak a szerződésekbe vagy szerződésosztályokba való beillesztése nem valósítható meg. Továbbá, annak biztosítása érdekében, hogy az intézmények és a szervezetek szanálhatósága ne sérüljön, azok a kötelezettségek, amelyek esetében a vonatkozó szerződéses rendelkezéseket nem illesztették be, nem ismerhetők el az MREL teljesítésére.

A 172. §-hoz

A bevezetett bizonyos nyereség kifizetések megtiltására vonatkozó jogkört nevesíti új szankcióként.

A 173. §-hoz

Rendezi a szanálási feladatkörében eljáró MNB hatósági eljárásainak a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényhez való viszonyát.

A 174. és 175. §-hoz

Kiegészíti a szanálási feladatkörében eljáró MNB értesítési és közzétételi kötelezettségeit.

A 176. §-hoz

Meghatározza a harmadik országbeli intézmények magyarországi fióktelepeinek Szanálási Alapba történő díjfizetését.

A 177. §-hoz

Átmeneti rendelkezések.

A 178. §-hoz

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

A 179. §-hoz

Módosítja a mellékletben szereplő, az egyedi és a csoportszintű szanálási terv minimális tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezéseket, valamint technikai szabályokat állapít meg a nyereségkifizetések megtiltására.

A 180. §-hoz

Szövegcserés rendelkezések.

A 181. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

14. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

A 182. §-hoz

Lehetővé teszi a kölcsönös biztosító egyesületek számára, hogy megfelelő szavatolótőke-szint mellett a tárgyévi nyereség alapszabályban meghatározott részét visszajuttassák tagjaik részére.

A 183. §-hoz

Az ügyfelek számára átlátható és gyors kárrendezési folyamat érdekében előírja, hogy a biztosítók készítsenek a kárrendezés lényegi elemeit tartalmazó kárrendezési tájékoztatót, és azt honlapjaikon tegyék nyilvánosan elérhetővé.

A 184. §-hoz

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben szabályozásra kerülő e-kárbejelentő alkalmazhatósága miatt oldja fel a biztosítási titok megtartásának kötelezettségét az e-kárbejelentőt üzemeltető Magyar Biztosítók Szövetségével szemben.

A 185. §-hoz

Lehetővé teszi, hogy a szerződő fél elhalálozása esetén a hagyatéki eljárás lezárása előtt a vagyonbiztosítási szerződés fenntartásához elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító kiadhassa az elhunyt közeli hozzátartozójának, illetve az érintett vagyontárgy birtokosának kérésére.

A 186. §-hoz

Az az (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése érdekében további részletszabályokkal egészíti ki a határon átnyúló tevékenységet végző biztosítók és viszontbiztosítók engedélyezésére, illetve felügyeletére vonatkozó szabályokat.

A 187. §-hoz

Az az (EU) 2019/1935 bizottsági rendeletnek megfelelően módosítja a többes ügynök számára előírt felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték legalacsonyabb összegét.

A 188. §-hoz

Az (EU) 2019/1935 bizottsági rendeletnek megfelelően módosítja az alkusz számára előírt felelősségbiztosítás, illetve vagyoni biztosíték legalacsonyabb összegét.

A 189. §-hoz

Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot az (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel.

A 190. §-hoz

Kiegészíti a jogharmonizációs záradékot az (EU) 2019/1935 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel.

15. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása

A 191. §-hoz

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 5. irányelv) és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 72/A. § rendelkezései közötti teljes összhang megteremtése érdekében szükségessé vált a Pmt. ezen szakaszának (kis terjedelmű) módosítása, kiegészítése. Az 5. irányelv 1. cikk 37. pontjának megfelelően a Javaslat kiegészíti a Pmt. 72/A. §-t egy új (8) bekezdéssel, amely rendelkezik arról, hogy a felügyeletet ellátó szerv a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében tudomására jutott információkat kizárólag az információkat átadó szerv hozzájárulásával és az általa meghatározott célból fedheti fel.

A 192. §-hoz

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályozás keretében létrehozandó központi adatbázisok felállítására a tervek szerint 2021 júniusára kerül sor. Ennek megfelelően szükséges az adatbázisok működéséhez kapcsolódó törvényi rendelkezések hatálybalépési határidejét 2021. június 1 -re módosítani.

17. Záró rendelkezések

A 193. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

A 194. §-hoz

Az Európai Unió jogának való megfelelésről szóló rendelkezések.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu