adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbetegszakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 33/2020. (IX. 16.) EMMI rendelethez - Indokolások Tára 2020/120.
Végső előterjesztői indokolás az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbetegszakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 33/2020. (IX. 16.) EMMI rendelethez - Indokolások Tára 2020/120.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 33/2020. (IX. 16.) EMMI rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről szóló 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazható telemedicina tevékenységeket kiterjesztette valamennyi orvos-beteg és orvos-orvos közötti tevékenységre azzal, hogy ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte.
Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzeti ta...
Végső előterjesztői indokolás az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet és az Egészségbiztosítási Alap terhére finanszírozható járóbetegszakellátási tevékenységek meghatározásáról, az igénybevétel során alkalmazandó elszámolhatósági feltételekről és szabályokról, valamint a teljesítmények elszámolásáról szóló 9/2012. (II. 28.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 33/2020. (IX. 16.) EMMI rendelethez - Indokolások Tára 2020/120.
A veszélyhelyzet során elrendelt egyes egészségügyi intézkedésekről szóló 157/2020. (IV. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazható telemedicina tevékenységeket kiterjesztette valamennyi orvos-beteg és orvos-orvos közötti tevékenységre azzal, hogy ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte.Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzeti tapasztalatok egyértelműen pozitívak, mind az egészségügyi szolgáltatók, mind pedig a betegek irányából jelentős az igény arra, hogy ez az ellátás továbbra is fennmaradjon a veszélyhelyzet során megszokott formában, de szükségessé vált a részletes szabályozás előkészítése. Ennek részeként első lépésben sor kerül egyes, a minimumfeltételeket, valamint a finanszírozási szabályokat érintő módosításokra. Így a COVID járvány esetleges második hulláma esetére is biztosítjuk egyes telemedicina-ellátásokat és azok finanszírozását az alap- és szakellátásban.
Másrészt, a jelenlegi szabályozási csomag az előkészületben lévő átfogó telemedicina szabályozás első eleme, amely a leghamarabb rendezendő kérdéseket tartalmazza, része annak az átfogó szabályozásnak, ami hatálybalépését követően lehetővé teszi a telemedicina széles körű alkalmazását, és megteremti használatának jogi alapjait.
A telemedicina, valamely infokommunikációs eszköz közbeiktatásával nyújtott olyan egészségügyi szolgáltatásokat takar, amelyek a beteg személyes jelenlétét nem teszik szükségessé; magasabb betegkomfort és az egészségügyi szolgáltatók számára is sok szempontból előnyösebb feltételek mellett teszik lehetővé a betegellátást.
A telemedicina hatásai:
• képes javítani az egészségügyi ellátás elérhetőségét, szélesebb körű hozzáférhetőségét és költséghatékonyságát;
• lehetővé teszi idős és komorbid, illetve krónikus betegek hatékony gondozását, egészségügyi alapfunkciók távoli monitorozását;
• lakosságközeli diagnosztikai, terápiás lehetőséget biztosít;
• az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolja;
• támogatja a betegirányítást, betegtájékoztatást és a nyilatkozatok megtételét;
• távkonzultációban lehetőséget nyújt a személyes vizsgálat szükségességének felmérésére, infokommunikációs eszközzel támogatott diagnózis, terápiás javaslat felállítására;
• lehetővé teszi a beteg jelenléte nélkül is a betegbeutalásokat, gyógyszerrendeléseket, kontrollokat, utógondozásokat;
• egyszerűsíti a konzíliumok szervezését;
• egyes szakmákban terápiák lefolytatását is lehetővé teszi pl. pszichoterápia;
• tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány esetén a további megbetegedések megelőzése mellett elősegíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
A telemedicina alkalmazásának hosszabb távú hatásai:
• csökken a kórházi tartózkodás gyakorisága, időtartama;
• rövidülnek a várólisták;
• optimálisabb a humánerőforrások felhasználása;
• utazási költségek csökkentése;
• felválthatók egyes elavult, költségigényes technológiák.
A rendeletben meghatározott eljárások olyan ellátások, beavatkozások esetén teszi lehetővé a telemedicina keretében nyújtható ellátásokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az egészségügyi szolgáltató valamilyen infokommunikációs megoldással végezze azokat.
A telemedicina ellátás veszélyhelyzeti, átmeneti és a járványügyi készültség idejére vonatkozó hangsúlyos jellege miatt és a személyes megjelenést igénylő korábbi szabályozástól koncepcionálisan eltérő szabályozás tartalma miatt a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a rendelethez kapcsolt indokolás közzététele szükséges.