adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/80.
Végső előterjesztői indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/80.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi LXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A családon belüli vagyonmozgások döntő többsége már jelenleg is mentes a vagyonszerzési illetékek alól. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az illetékmentes ingyenes vagyonszerzések körének bővítését célozza, tekintettel arra, hogy a testvérek a nemzet alapját képező család szerves részét képezik, mindemellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a testvéreket is a közeli hozzátartozók között említi.
Ez...
Végső előterjesztői indokolás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2020/80.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A családon belüli vagyonmozgások döntő többsége már jelenleg is mentes a vagyonszerzési illetékek alól. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az illetékmentes ingyenes vagyonszerzések körének bővítését célozza, tekintettel arra, hogy a testvérek a nemzet alapját képező család szerves részét képezik, mindemellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a testvéreket is a közeli hozzátartozók között említi.Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2., 5. §
A hatályos szabályozás szerint - értékhatártól függetlenül - mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék.A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a Javaslat - a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül - kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére, ajándékozására is.
A Javaslat szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - az egyértelmű jogértelmezés érdekében - önálló fogalom-meghatározást rögzít a testvér definícióját illetően. Az értelmező rendelkezés szerint az illetéktörvény alkalmazásában testvérnek kell tekinteni az "édes" testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel. Testvérnek számít továbbá az a személy is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).
3. §
A Javaslat értelmében az illetékmentességet érvényesítő vagyonszerzők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a testvér által illetékmentesen megszerzett ajándékot az állami adóhatóság felé nem kell bejelenteni.4. §
A Javaslat átmeneti rendelkezésként fogalmazza meg, hogy a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt az ún. folyamatban levő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.6. §
Hatályba léptető rendelkezés.