adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/75.
Végső előterjesztői indokolás a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/75.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi LVII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A COVID-19 járvány eddig példátlan kihívás elé állította hazánkat és a világ valamennyi országát. A hagyományos eszközök és megoldások alkalmatlannak bizonyultak a járvánnyal szembeni egészségügyi és gazdasági védekezés során. Alkotmányos hagyományaiknak és a járványügyi helyzetnek megfelelően valamennyi állam speciális intézkedéseket hozott, hogy sikerrel léphessen fel a válsághelyzet kezelése érdekében.
Magyarország Kormánya 2020. március 11-ével az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapj...
Végső előterjesztői indokolás a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/75.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A COVID-19 járvány eddig példátlan kihívás elé állította hazánkat és a világ valamennyi országát. A hagyományos eszközök és megoldások alkalmatlannak bizonyultak a járvánnyal szembeni egészségügyi és gazdasági védekezés során. Alkotmányos hagyományaiknak és a járványügyi helyzetnek megfelelően valamennyi állam speciális intézkedéseket hozott, hogy sikerrel léphessen fel a válsághelyzet kezelése érdekében.Magyarország Kormánya 2020. március 11-ével az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az Alaptörvény értelmében a Kormány veszélyhelyzeti jogalkotása tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - annak hatályát meghosszabbítja. Az Országgyűlés ezt a nélkülözhetetlen felhatalmazást a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény (a továbbiakban: Törvény) elfogadásával megadta, egyúttal az addig meghozott intézkedéseket megerősítette. A Törvény lehetővé tette, hogy Magyarország Kormánya abban az esetben is megalkothassa és hatályában fenntarthassa a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó újabb rendeleteit, ha az Országgyűlés bármely, a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvánnyal összefüggő okból nem ülésezik. A Törvény ugyanakkor felhatalmazta az Országgyűlést arra, hogy a Kormánynak adott felhatalmazását bármikor visszavonja.
A Törvény által adott felhatalmazásnak köszönhetően Magyarország Kormánya gyors és hatékony intézkedéseket hozhatott. Hála a magyarok áldozatvállalásának és fegyelmezettségének, mindeddig sikerült megakadályoznunk, hogy a járvány hazánkban a máshol tapasztalhatóhoz hasonló tragikus méreteket öltsön. A vészterhes időkben a közös cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetve valamennyi érintett áldozatos munkája megteremtette a lehető legszélesebb körű nemzeti egységet, amely mindenkor a sikeres járványügyi védekezés záloga.
Hasonló körülmények között minden államnak jogában áll rendkívüli intézkedéseket hozni állampolgárai védelme érdekében. A rendkívüli intézkedéseknek ideiglenesnek, szükségesnek és arányosnak kell lenniük, és biztosítani kell ezek rendszeres felülvizsgálatát. A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatos ellenőrzési hatásköreit az Országgyűlés folyamatosan és zavartalanul gyakorolta. A Kormány által hozott intézkedések a fenti alapelveknek maradéktalanul megfeleltek, és nemzetközi összehasonlításban sem számítanak egyedinek. Az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete mindvégig biztosított volt.
Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül. Bár az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását.
A javaslat célja, hogy a járványügyi helyzet stabilizálódására tekintettel megalapozza a közjogi helyzet, a veszélyhelyzeti különleges jogrend megszüntetését, és a Törvény hatályon kívül helyezését.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az Országgyűlés - figyelemmel az általános indokolásban szereplő szempontokra - felhívja a Kormányt, hogy az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése szerint a veszélyhelyzetet szüntesse meg.2. §
A Törvény hatályvesztését rögzítő törvényi rendelkezés.3. §
A veszélyhelyzet megszüntetésére vonatkozó felhívás hatálybalépése a törvény kihirdetését követő nap.A Törvény hatályon kívül helyezése igazodik a veszélyhelyzet megszűnéséhez. A veszélyhelyzetet az alkotmányos előírásoknak megfelelően a Kormány szünteti meg az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése és az Alaptörvény 54. cikk (3) bekezdése alapján.
4. §
A Törvényt az Országgyűlés az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése, 24. cikk (9) bekezdése, 31. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (1) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatos törvényként fogadta el. A fentiek alapján a Törvény deregulációjára sarkalatos törvényként kerül sor, az erre vonatkozó klauzulát tartalmazza az érintett rendelkezés.