adozona.hu
T/10724. számú törvényjavaslat indokolással - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
T/10724. számú törvényjavaslat indokolással - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2020. évi LXVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Mentes az öröklési illeték alól:)
"j) az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész."
Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
"w) az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék;"
Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett b...
T/10724. számú törvényjavaslat indokolással - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
2020. évi LXVI. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:(Mentes az öröklési illeték alól:)
"j) az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész."
2. §
Az Itv. 17. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
"w) az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék;"
3. §
Az Itv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az (1)-(4) bekezdésben említett bejelentési kötelezettség - a 17. § (1) bekezdés c), k), l), m), p), r), s), w) pontja alá eső ügylet, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat ingyenes megszerzése, valamint a 26. § (1) bekezdés g), h), o) pontja és a 26. § (1a) bekezdés e) pontja alá eső ügylet kivételével - az illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik."
4. §
Az Itv. "Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 99/V. §-sal egészül ki:"99/V. §
A 16. § (1) bekezdés j) pontjának és a 17. § (1) bekezdés w) pontjának az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi ... törvény által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napján az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."
5. §
Az Itv. 102. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(E törvény alkalmazásában)
"c) testvér: az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával)."
6. §
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A családon belüli vagyonmozgások döntő többsége már jelenleg is mentes a vagyonszerzési illetékek alól. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az illetékmentes ingyenes vagyonszerzések körének bővítését célozza, tekintettel arra, hogy a testvérek a nemzet alapját képező család szerves részét képezik, mindemellett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a testvéreket is a közeli hozzátartozók között említi.Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2., 5. §
A hatályos szabályozás szerint - értékhatártól függetlenül - mentes az öröklési és az ajándékozási illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész, ajándék.A családon belüli ingyenes vagyonmozgások szélesítése céljából a Javaslat - a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül - kiterjeszti a kedvező illetékszabályt a testvér öröklésére, ajándékozására is.
A Javaslat szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény - az egyértelmű jogértelmezés érdekében - önálló fogalom-meghatározást rögzít a testvér definícióját illetően. Az értelmező rendelkezés szerint az illetéktörvény alkalmazásában testvérnek kell tekinteni az "édes" testvért, vagyis azt a személyt, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel. Testvérnek számít továbbá az a személy is, akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).
3. §
A Javaslat értelmében az illetékmentességet érvényesítő vagyonszerzők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a testvér által illetékmentesen megszerzett ajándékot az állami adóhatóság felé nem kell bejelenteni.4. §
A Javaslat átmeneti rendelkezésként fogalmazza meg, hogy a testvér vagyonszerzéseivel összefüggésben alkalmazható kedvező illetékszabályt az ún. folyamatban levő ügyekben (amely esetekben az állami adóhatóság még nem hozott végleges döntést) is érvényesíteni kell.6. §
Hatályba léptető rendelkezés.