(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"u) ..." />

T/10743. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2020. évi LXXX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
"o) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,"
(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"u) ...

T/10743. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról
2020. évi LXXX. törvény egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Teljes személyes illetékmentességben részesül:)
"o) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,"
(2) Az Itv. 26. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
"u) a magánszemély lakásvásárlása, ha az eladó az 5. § (1) bekezdésének o) pontja szerinti Lebonyolító;"
2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
2. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re" szövegrész helyébe a "Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolítóra" szöveg lép.
3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
3. §
Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény "Kielégítés a Nemzeti Eszközkezelő által kifizetett vételárból" alcíme.
4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
4. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.19. pont b) alpontjában a "Nemzeti Eszközkezelő Zrt." szövegrész helyébe a "Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló törvény szerinti Lebonyolító" szöveg lép.
5. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
5. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"14. a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,"
6. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
6. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdés l) pont lc) alpontjában a "Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító" szöveg lép.
7. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
7. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 45. és 46. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"45. korábbi vasútüzemi terület: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2.28.3. pontjában meghatározott visszamaradó ingatlan.
46. korábban honvédelmi célú terület: a honvédelemért felelős miniszter határozatával honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület, amely nem áll a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében."
8. §
Az Étv. 4. §-a a következő (3d) és (3e) bekezdéssel egészül ki:
"(3d) A barnamezős területekre, a korábban honvédelmi célú területekre, valamint a korábbi vasútüzemi területekre és közvetlen környezetükre vonatkozó településrendezési eszközöktől hatósági határozattal történő egyedi eltérés szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3e) A barnamezős területen, a korábban honvédelmi célú területen, valamint a korábbi vasútüzemi területen megvalósuló beruházások helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a (3d) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követően a helyi önkormányzati településrendezési eszközt, településképi rendeletet, valamint egyéb telekalakítási vagy építésügyi szabályozást tartalmazó önkormányzati rendeletet a hatósági határozat szerint megállapított övezeti besorolás szabályainak megfelelően kell alkalmazni."
9. §
Az Étv. 18. §-a a következő (3)-(3d) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A barnamezős területen, a korábban honvédelmi célú területen, valamint a korábbi vasútüzemi területen megvalósuló beruházások tekintetében az ingatlan övezeti besorolását - a helyi építési szabályzat rendelkezésétől eltérően - a (2) bekezdésben meghatározott illeszkedési szabályok figyelembevételével az ingatlan fekvési helye szerint illetékes általános építésügyi hatóság határozattal állapítja meg. A kérelem elbírálásakor a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény előírásai nem alkalmazhatóak.
(3a) Ha a Kormány 4. § (3d) bekezdése szerinti rendeletének hatálybalépését megelőzően a települési önkormányzat a 8. § (7) bekezdésben foglaltak szerint a barnamezős terület fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit meghatározta, a hatóság a (3) bekezdés szerinti határozat meghozatala során az illeszkedési szabályok mellett figyelembe veszi a települési önkormányzat által meghatározott fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeket és azzal ellentétes határozat nem hozható meg.
(3b) A Kormány 4. § (3d) bekezdése szerinti rendeletének hatálybalépését követően a települési önkormányzat a (3) bekezdés szerint meghozott hatósági határozat figyelembevételével, annak megfelelően határozza meg a 8. § (7) bekezdése szerint a barnamezős terület fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit.
(3c) A (3) bekezdés szerint megállapított településrendezési eszközöket az ingatlan fekvési helye szerint illetékes helyi önkormányzat az építésügyi hatóság határozata alapján átvezeti a helyi településrendezési szabályozásba.
(3d) A hatóság (3) bekezdés szerinti határozatának véglegessé válását követő egy évig változtatási tilalom nem rendelhető el a hatósági határozattal érintett ingatlan tekintetében."
10. §
Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"33. a barnamezős területekre, a korábban honvédelmi célú területekre, valamint a korábbi vasútüzemi területekre és környezetükre vonatkozó településrendezési eszközöktől hatósági határozattal történő egyedi eltérés szabályait,"
(rendelettel állapítsa meg.)
8. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
11. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 46. pontja szerinti korábban honvédelmi célú terület tekintetében művelési ág változása tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlannyilvántartásban átvezetni."
9. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
12. §
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § g) pont ga) alpontjában a "hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt." szövegrész helyébe a "Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító" szöveg lép.
10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
13. §
Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 27. § (4) bekezdés b) pont be) alpontja és (7) bekezdése.
11. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
14. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 20/G. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a miniszter tevékenységének ellátásában az MNV Zrt. közreműködik, az MNV Zrt. e körben végzett tevékenységéhez kapcsolódó jogügyletek tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az MNV Zrt.-t a miniszter képviseli harmadik személyekkel szemben."
15. §
A Vtv. 27. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó, továbbá a közfeladathoz vagy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosító vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat."
16. §
A Vtv.
1. 18. § (1) bekezdésében az "Alapító okiratának" szövegrész helyébe az "Alapszabályának" szöveg,
2. 18. § (3) bekezdésében az "Az MNV Zrt. alapító okiratát" szövegrész helyébe az "Az MNV Zrt. alapszabályát" szöveg,
3. 20. § (7) bekezdésében az "az alapító okiratnak" szövegrész helyébe az "az alapszabálynak" szöveg,
4. 20. § (9) bekezdésében az "az alapító okirat" szövegrész helyébe az "az alapszabály" szöveg,
5. 20/D. § (3) bekezdésében az "az MNV Zrt. alapító okiratában" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt. alapszabályában" szöveg,
6. 20/D. § (5) bekezdésében az "az alapító okiratba" szövegrész helyébe az "az alapszabályba" szöveg,
7. 20/G. § (1) bekezdésében az "az MNV Zrt. alapító okirata" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt. alapszabálya" szöveg
lép.
12. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
17. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/A. § (14) bekezdésében, 141/I. § (9) és (11) bekezdésében és 141/J. § (10) bekezdésében a "2021." szövegrész helyébe a "2022." szöveg lép.
13. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
18. §
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (2f) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2f) Nem képezi a Nemzeti Földalap részét az országos és helyi közúthálózat és a vasúti pályahálózat működtetéséhez használt ingatlan, függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásban milyen művelési ággal vagy kivett megnevezéssel van nyilvántartva."
19. §
Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (2c) bekezdése.
14. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
20. §
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hitelező minden tárgynegyedév első napján megyei, fővárosi szinten megállapítja az összes fedezeti ingatlanának a számát, és a 7. §-ban foglaltak szerint kijelöli azokat, amelyek tekintetében kényszerértékesítést kezdeményez."
15. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
21. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni)
"h) a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító,"
16. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
22. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55. § (9) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt" szövegrész helyébe a "Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő" szöveg lép.
17. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
23. §
Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. § (5) bekezdése.
18. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
24. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában)
"h) Holding Szövetkezet: az Integrációs Szervezet integrált hitelintézetnek nem minősülő, szövetkezeti formában működő tagja, aki integrált hitelintézetben tulajdonjoggal rendelkezik;
i) Integrációs Szervezet: az integrált hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete) 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatait ellátó szervezet;"
(2) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"m) integrációs üzleti irányító szervezet: az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendeletének 10. cikkében meghatározott központi szerv feladatainak ellátásában e törvény felhatalmazása alapján közreműködő, az Integrációs Szervezet tagjaként működő, de integrált hitelintézetnek nem minősülő pénzügyi intézmény;"
(3) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"s) részjegy: szövetkezeti formában működő integrált hitelintézet tagjának vagyoni részesedése;
t) integrált hitelintézet: a takarékszövetkezet, a hitelszövetkezet és minden olyan egyéb hitelintézet is, amelynek működését vagy amelynek betéteit 2013. január 1-jén Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok valamelyike védte, valamint az a hitelintézet, amelyet az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatóságának előzetes egyetértését, továbbá a Felügyelet előzetes jóváhagyását követően felvettek az Integrációs Szervezetbe;
u) hitelintézetek integrációja: az Integrációs Szervezet és annak valamennyi tagja;"
(4) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"x) veszélyeztető magatartás: az Integrációs Szervezet tagjának olyan - e törvény alapján kiadott irányelvben meghatározott - tevékenysége vagy mulasztása, amely a hitelintézetek integrációja céljainak határidőben történő megvalósítását nagymértékben veszélyezteti;"
(5) Az Szhitv. 1. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"z) vezető állású személy: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 122. pontjában ekként meghatározott fogalom."
(6) Az Szhitv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A hitelintézetek integrációja az 1/A. §-ban meghatározott célok elérése érdekében jön létre és működik. A hitelintézetek integrációjának központi szerve az Integrációs Szervezet."
(7) Az Szhitv. 1. § (5b) és (5c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5b) Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja az (5a) bekezdés szerinti állományátruházását megelőzően az átruházás szándékát köteles előzetesen bejelenteni a Felügyelet felé, megjelölve az állományátruházás időpontját. Az átvevő integrált hitelintézet a 17/U. § (7)-(9) bekezdése alkalmazásával jogosult az érintett szerződések módosítására. Betétállomány és más visszafizetendő pénzeszköz, valamint pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződés-állomány átruházása esetén a Felügyelet által jogszabály alapján a belföldi fizetési rendszerek közvetlen és közvetett résztvevőiről vezetett nyilvántartásban, hitelesítő táblában az átadó integrált hitelintézet mint pénzforgalmi szolgáltató azonosító kódját az átvevő integrált hitelintézet az átruházás időpontjától kezdődően jogosult sajátjaként használni. A Hpt. állományátruházásra vonatkozó szabályainak alkalmazása tekintetében az állományátruházás bejelentésben megjelölt időpontját kell figyelembe venni az átruházás Felügyelet által engedélyezett időpontja helyett.
(5c) Az Integrációs Szervezet és tagjai saját tőkéje a hitelintézetek integrációjának az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 11. cikk (1) bekezdése szerinti összevont szavatoló tőkéjébe beszámítandó."
25. §
Az Szhitv. 1/A. § b)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény célja)
"b) az integrált hitelintézetek hosszú távú prudens működésének intézményi biztosítása,
c) a hitelintézetek integrációjának professzionalizálása, modernizálása, versenyképessé szervezése,
d) a hitelintézetek integrációja kockázatkezelésének javítása,
e) a hitelintézetek integrációja integrált működésének és az ehhez szükséges infrastruktúrának a biztosítása,
f) az a)-e) pontban foglaltak megvalósítása érdekében a működési szabályzatok egységesítése,
g) a hitelintézetek integrációja intézményvédelmének biztosítása,"
26. §
Az Szhitv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Integrációs Szervezet tagja az integrált hitelintézet, az integrációs üzleti irányító szervezet, a Holding Szövetkezet, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közé felvett, Kapcsolt Vállalkozásnak minősülő vagy az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló, a Felügyelet által felügyelt intézmény."
27. §
(1) Az Szhitv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Integrációs Szervezet vagyona a számviteli szabályok alapján figyelembe vett saját tőke, amelynek részét képezi különösen a tagok - közvetlenül az Integrációs Szervezet részére rendelkezésre bocsátott - vagyoni hozzájárulása, az Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok, a HBA és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja jogutódlásával átadásra került vagyon, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja által rendelkezésre bocsátott vagyon, valamint az Integrációs Szervezet gazdálkodásának eredménye."
(2) Az Szhitv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Integrációs Szervezet tagja évente tagdíjat fizet az Integrációs Szervezetnek. A tagdíj összegét az Integrációs Szervezet Közgyűlése úgy állapítja meg, hogy az Integrációs Szervezet tagjai által fizetett tagdíjak összege legalább az Integrációs Szervezet éves működési költségeit biztosítsa. A tagdíj megfizetésének rendjét az Integrációs Szervezet állapítja meg."
(3) Az Szhitv. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az Integrációs Szervezet a számláit az általa választott integrált hitelintézet tagjánál vezeti."
28. §
Az Szhitv. 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Holding Szövetkezet azt a személyt jelölheti az Integrációs Szervezet igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjának, akit a Holding Szövetkezet közgyűlésén a tagok többsége vagy küldöttgyűlésén a Holding Szövetkezet küldöttjeinek többsége jelölt személyként megválasztott."
29. §
(1) Az Szhitv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Integrációs Szervezet a Felügyelet által felügyelt tagjai vonatkozásában egyedi válságkezelési tervet készít, amely meghatározza az Integrációs Szervezet által alkalmazandó intézkedéseket az érintett tagok azonnali és folyamatos fizetőképességét veszélyeztető helyzet kialakulása esetén. Az egyedi válságkezelési tervnek összhangban kell lennie a csoportszintű helyreállítási tervvel. Az Integrációs Szervezet az egyedi válságkezelési tervet megküldi a Felügyeletnek."
(2) Az Szhitv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az Integrációs Szervezet felhívására az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja köteles az egyedi válságkezelési terv elkészítéséhez és felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatást teljesíteni."
30. §
Az Szhitv. 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Integrációs Szervezet
a) felhívja tagját az előírások betartására;
b) a Felügyelet egyidejű értesítésével határidő tűzésével utasításban kötelezi tagját a szükséges intézkedések megtételére, a feltárt jogszabálysértés és a hiányosságok megszüntetésére, vagy a csoportszintű helyreállítási tervnek az adott tagra vonatkozó életbe léptetésére, ha annak feltételei fennállnak, valamint intézkedési terv kidolgozására és végrehajtására a megtett intézkedésekről való beszámolási kötelezettség mellett;
c) a Felügyelet egyidejű értesítésével megvonja az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatokat ellátó pénzügyi intézménytől az e törvényben az integrációs üzleti irányító szervezet részére biztosított jogkört, és az integrációs üzleti irányító szervezet Integrációs Szervezetből történő kilépésének, valamint az e törvényben meghatározott integrációs üzleti irányító szervezet feladatait ellátó pénzügyi intézmény kiválasztásának részletszabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint új pénzügyi intézményt választ ki az integrációs üzleti irányító szervezeti feladatok ellátására."
31. §
Az Szhitv. 11/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11/E. §
(1) Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja a jogszabályban meghatározott vagy jogszabályon alapuló, a Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét az Integrációs Szervezet közreműködésével is teljesítheti. Az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség határidőben történő teljesítéséért és annak tartalmáért az érintett tag tartozik felelősséggel, kivéve, ha a teljesítés határidejének az elmulasztása vagy a tartalom hiányossága nem az általa teljesített adatszolgáltatással vagy bejelentéssel kapcsolatos.
(2) Az Integrációs Szervezet a változás bekövetkezésétől számított 2 munkanapon belül értesíti a Felügyeletet arról, hogy az Integrációs Szervezet adott tagja mely időponttól teljesíti az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettséget az Integrációs Szervezet közreműködésével.
(3) Az Integrációs Szervezet a prudens és hatékony működés biztosítása érdekében együttműködési megállapodást köthet az e törvényben szabályozott egyes feladatai ellátására."
32. §
Az Szhitv. 11/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Integrációs Szervezetből az Integrációs Szervezet tagjai - ide nem értve a Holding Szövetkezetet - e törvény rendelkezései szerint, valamint az Integrációs Szervezet alapszabályának megfelelően léphetnek ki."
33. §
(1) Az Szhitv. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az Integrációs Szervezet tagja és a Kapcsolt Vállalkozás számviteli törvény szerinti beszámolója - kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró beszámolókat - elfogadásához az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatóságának előzetes jóváhagyása szükséges, amely döntést az integrációs üzleti irányító szervezet igazgatósága az érintett szervezetnek a beszámoló elfogadására jogosult legfőbb szerve elé terjesztését megelőzően rendelkezésére bocsátott, könyvvizsgálói jelentéssel ellátott beszámoló alapján 15 napon belül hoz meg. Az integrációs üzleti irányító szervezet az előzetes jóváhagyásról szóló döntését az Integrációs Szervezet ügyvezetésének előzetes egyetértését követően hozhatja meg."
(2) Az Szhitv. 15. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Az integrációs üzleti irányító szervezet előzetes jóváhagyása szükséges az Integrációs Szervezet tagjainak és a Kapcsolt Vállalkozásoknak más gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzéséhez vagy a szerzett tulajdon értékesítéséhez, ha a megszerezni vagy értékesíteni tervezett tulajdon értéke, illetve vételára meghaladja a hitelintézetek integrációja konszolidált alapon számított szavatoló tőkéjének 0,1%-át azzal, hogy befolyásoló részesedésszerzés esetén az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyása szükséges. A tizenkét hónapon belül ugyanazon tulajdoni részesedés vonatkozásában végrehajtott ügyleteket együttesen kell figyelembe venni."
34. §
Az Szhitv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15/A. §
(1) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - legfőbb szervének üléséről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet a meghívó tulajdonosoknak történő megküldésével egyidejűleg, de legalább 15 nappal a legfőbb szerv ülése előtt értesíteni kell. Az értesítéshez csatolni kell a meghívót, valamint a napirendekre vonatkozóan az előterjesztéseket és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet az értesítéstől számított 5 napon belül felhívhatja tagját arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt, előterjesztést nem tartalmazó napirendi pontokhoz is készítsen írásbeli előterjesztést. Az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet képviselője az Integrációs Szervezet tagja legfőbb szervének ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(2) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - legfőbb szervének üléséről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet részére.
(3) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - igazgatósága az ügyrendjét köteles az elfogadást vagy a módosítást követő 15 napon belül megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Ha az elfogadott ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve az Integrációs Szervezet érintett tagjának alapszabályával, az Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását. Az Integrációs Szervezet tagjának igazgatósága köteles az Integrációs Szervezet indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül - az indítványban meghatározott tartalommal - módosítani az ügyrendjét. Ha az Integrációs Szervezet 15 napon belül nem nyilatkozik, az ügyrendet részéről elfogadottnak kell tekinteni.
(4) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - igazgatósági üléséről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet a meghívó igazgatósági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a tagját arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. Az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet képviselője az Integrációs Szervezet tagjának igazgatósági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(5) Az igazgatóság üléséről készült jegyzőkönyvet az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet részére az igazgatósági ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.
(6) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet -felügyelőbizottsága az ügyrendjét az elfogadást, illetve a módosítást követő 15 napon belül köteles megküldeni az Integrációs Szervezet részére. Ha az elfogadott vagy módosított ügyrend ellentétes az Integrációs Szervezet által meghatározott, az ügyrend szempontjából releváns szabályzattal, illetve az Integrációs Szervezet érintett tagja alapszabályával, az Integrációs Szervezet indítványozhatja annak módosítását. Az Integrációs Szervezet tagjának felügyelőbizottsága köteles az Integrációs Szervezet indítványának kézhezvételét követő 15 napon belül - az indítványban meghatározott tartalommal - módosítani az ügyrendjét.
(7) Az Integrációs Szervezet tagjának - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet -felügyelőbizottsági üléséről az integrációs üzleti irányító szervezetet és az Integrációs Szervezetet a meghívó felügyelőbizottsági tagoknak történő megküldésével egyidejűleg értesíteni kell. A meghívóhoz csatolni kell minden napirendre vonatkozóan az előterjesztést és a kapcsolódó anyagokat. Az Integrációs Szervezet indokolt esetben az értesítéstől számított 3 munkanapon belül felhívhatja a tagját arra, hogy az Integrációs Szervezet által megjelölt napirendi pontokhoz készítsen írásbeli előterjesztést. Az integrációs üzleti irányító szervezet és az Integrációs Szervezet képviselője az Integrációs Szervezet tagjának felügyelőbizottsági ülésén jogosult tanácskozási joggal részt venni.
(8) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet -felügyelőbizottságának elnöke a felügyelőbizottság ülését követő 15 napon belül az Integrációs Szervezetnek és az integrációs üzleti irányító szervezetnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelőbizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelynek tárgya az Integrációs Szervezet tagja belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
(9) Az (1)-(8) bekezdést kell alkalmazni az ülés tartása nélkül hozott határozatok esetében is azzal, hogy az integrációs üzleti irányító szervezet vagy az Integrációs Szervezet erre irányuló kérése esetén testületi ülést kell tartani.
(10) Az Integrációs Szervezet tagja - ide nem értve az integrációs üzleti irányító szervezetet - a hatálybalépést követő 15 napon belül minden olyan szabályzatát megküldi az Integrációs Szervezet számára, amit az Integrációs Szervezetnek az Integrációs Szervezet tagja számára kiadott szabályzata előír."
35. §
Az Szhitv. 15/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Integrációs Szervezet tagja köteles az Integrációs Szervezetet az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban előírt határidőben, tartalommal és módon értesíteni, ha peres, nemperes vagy hatósági eljárást indított, vagy ellene ilyen eljárást vagy pénzügyi békéltető testületi eljárást indítottak, valamint ha büntető feljelentést tett, vagy őt érintően büntetőeljárás indult. A büntető feljelentésről és a büntetőeljárás megindulásáról az Integrációs Szervezet köteles a tudomásszerzésétől számított 8 napon belül értesíteni a Felügyeletet."
36. §
Az Szhitv. III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:
"III. Fejezet Az integrált hitelintézetek"
37. §
(1) Az Szhitv. 17/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Működési formájától függetlenül az integrált hitelintézet szavatoló tőkéje nem süllyedhet az Integrációs Szervezet által egyedi (nem konszolidált) alapon időről időre - egységes szempontok szerint - megállapított szint alá. Az Integrációs Szervezet szabályzatban határozza meg az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke meghatározásának elveit és folyamatát azzal, hogy az Integrációs Szervezet az egyedi alapon megállapított tőkekövetelményt az integrált hitelintézet tényleges pénzügyi és kockázati helyzetéhez igazodva, kockázatalapon határozza meg."
(2) Az Szhitv. 17/C. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2a) Az Integrációs Szervezet - intézményvédelmi céllal - a (2) bekezdés alapján végrehajtott intézkedés vagy intézkedések sikertelensége esetén tőkeemeléssel tulajdont szerezhet az integrált hitelintézetben. Az Integrációs Szervezetnek az integrált hitelintézetben intézményvédelmi céllal szerzett tulajdonosi részesedésének elidegenítése esetén - a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kivételével - az érintett integrált hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási joga van.
(2b) Az Integrációs Szervezet az integrált hitelintézet legfőbb szervének ülésén a (2a) bekezdés alapján szerzett részesedése arányában gyakorolja a szavazati jogokat."
(3) Az Szhitv. 17/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az Integrációs Szervezet az integrált hitelintézet tulajdonosainak szavazati jogát meghatározott időre, de legfeljebb egy évre a (2) bekezdésben felsorolt és a törvényből fakadó egyéb intézkedések mellett felfüggesztheti, ha a tulajdonos tevékenysége, illetve az integrált hitelintézetre gyakorolt befolyása a rendelkezésre álló tények alapján veszélyezteti az integrált hitelintézet megbízható, biztonságos működését; ebben az esetben a határozatképesség megállapításánál a korlátozással érintett szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni."
38. §
Az Szhitv. 17/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A csoportszintű helyreállítási tervnek tartalmaznia kell indikátorként azt az esetet, ha az Integrációs Szervezet integrált hitelintézet tagjának szavatoló tőkéje a 17/C. § (1) bekezdésében meghatározott szint alá süllyed, és a 17/C. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedések egyike sem vezetett eredményre és a további intézkedések meghozatalától sem várható eredmény, vagy az intézkedések nem teszik lehetővé, hogy az érintett tag helyreállítsa megbízható és biztonságos működését."
39. §
Az Szhitv. 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Integrációs Szervezet a tagjainak tulajdonosairól nyilvántartást vezet. A tagok nyilvántartását, a részvénykönyvet és a bennük szereplő adatokat bárki megtekintheti, aki jogi érdekét igazolja, továbbá a tagok nyilvántartása, a részvénykönyv és azok mellékletei nyilvánosak az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és körben. Az Integrációs Szervezet tagja - az Integrációs Szervezet e törvényben meghatározott feladatainak az ellátása céljából - a tagok nyilvántartásában, illetve a részvénykönyvben szereplő adatokról, valamint az azokban bekövetkező módosításokról - ideértve a 17/F. § (2) bekezdésében foglaltaknak történő megfelelés vizsgálatát is - az Integrációs Szervezet igazgatósága által elfogadott szabályzatban meghatározott módon és határidőben bejelentést tesz az Integrációs Szervezetnek. Az így megismert adatok tekintetében az Integrációs Szervezet adatkezelő. Az Integrációs Szervezet az adatokat a tagnyilvántartásban vagy a részvénykönyvben szereplő személynek az Integrációs Szervezet tagjában fennálló tagságának a megszűnését követő 5 évig, de legfeljebb az Integrációs Szervezet tagja tagsági jogviszonyának megszűnéséig jogosult kezelni."
40. §
Az Szhitv. 17/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Takarékszövetkezet és hitelszövetkezet integrált hitelintézetként működhet. Az integrált hitelintézet csak az Integrációs Szervezet tagjaként működhet és folyamatosan köteles teljesíteni az e törvényből fakadó kötelezettségeit."
41. §
(1) Az Szhitv. 17/K. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Az Integrációs Szervezet kezdeményezheti, hogy az Integrációs Szervezet tagja hívja össze a legfőbb szervének ülését, amelynek napirendi pontja a tisztújítás a vezető állású személyek vonatkozásában. Az érintett tagnál a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani a legfőbb szerv ülését."
(2) Az Szhitv. 17/K. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjának könyvvizsgálója a Hpt. 263. § (2) bekezdése szerinti külön kiegészítő jelentését az Integrációs Szervezetnek is köteles megküldeni legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig."
42. §
Az Szhitv. 17/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17/L. §
(1) Az Integrációs Szervezet tagja tulajdonosának, a pénzügyi intézményben befolyásoló részesedést szerezni kívánó személynek, a vezető állású személynek, valamint az Integrációs Szervezet tagja alkalmazottjának a Hpt. 159. § (2) bekezdésében és a Bszt. 117. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége nem áll fenn az integrációs üzleti irányító szervezettel és az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is - szemben. Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagja a Hpt. 160. §-a szerinti banktitkot és a Bszt. 118. § (1) bekezdése szerinti értékpapírtitkot kiadhatja az integrációs üzleti irányító szervezetnek és az Integrációs Szervezetnek - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is -, e körben a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.
(2) Az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjának a Hpt. 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok - ideértve a személyes adatokat is -, továbbá a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok megtartási kötelezettsége nem áll fenn az Integrációs Szervezet tagjainak egymás közti viszonyában, valamint az Integrációs Szervezettel - ideértve az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértőt is - szemben. Az adatokat az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációjával kapcsolatos feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet által a 11/A. § (13) bekezdése alapján igénybe vett közreműködő szakértő az e törvényben meghatározott feladatai ellátása, az Integrációs Szervezet tagja pedig a pénzügyi, valamint befektetési szolgáltatásai nyújtása, valamint az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából, a szükséges mértékben kezelheti."
43. §
(1) Az Szhitv. 17/Q. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A szövetkezeti formában működő integrált hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegy tekintetében az integrált hitelintézet kizárólag abban az esetben számolhat el a taggal, ha a tag tagsági jogviszonya a Ptk. 3:358. §-a szerint megszűnik.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott elszámolás - a tag, annak örököse vagy jogutódja érdekkörében felmerült okból - az arra vonatkozó szabályok alapján határidőben nem lehetséges, a szövetkezeti formában működő integrált hitelintézet intézkedik a részjegy bevonásáról. A bevonást követően a részjegy tekintetében fennálló tagsági jogok és kötelezettségek összessége és a részjegy jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. A tag, annak örököse vagy jogutódja a bevonást követően a 17/R. §-ban meghatározott rendelkezések alapján tarthat igényt a bevont részjegy névértékével egyező összegre.
(3) A tagsági jogviszony fenntartása esetén a tag által tulajdonolt részjegy tekintetében a szövetkezet formában működő integrált hitelintézetet részleges visszaváltási kötelezettség sem terheli."
(2) Az Szhitv. 17/Q. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulást az Integrációs Szervezet nem tagadhatja meg, ha a kifizetés vagy visszafizetés az Integrációs Szervezet tagjának a fizetőképességét vagy az üzleti tervének teljesítését vagy az egyedi alapon megállapított szavatoló tőke szint elérését vagy a tagok (részvényesek) érdekét nem veszélyezteti."
44. §
Az Szhitv. 17/S. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációja céljainak elérése érdekében elrendelheti, hogy a tagja vagy a Kapcsolt Vállalkozás vezetősége hívja össze a legfőbb szerv ülését, ahol napirendi pont a kijelölt intézmény átalakulása, egyesülése vagy szétválása. A kijelölt intézménynél a legfőbb szerv ülését a jogszabály által megengedett legrövidebb időn belül meg kell tartani."
45. §
Az Szhitv. 17/U. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira, valamint befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szerződéseit és általános szerződési feltételeit az egységes informatikai rendszer alkalmazása által indokolt körben módosíthatja az alábbi feltételek fennállása esetén:
a) a módosítás az ügyfél számára nem okoz a termékjellemzők alapján versengő, hasonló szolgáltatások átlagos piaci feltételeihez képest érdeksérelmet a szerződés teljesítése során, valamint
b) a csatlakozott tag, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezet legalább 60 nappal a módosítás hatálybalépését megelőzően, postai úton vagy az adott szerződésben a kapcsolattartásra előírt módon tájékoztatja az ügyfeleket a módosításról és a (8) bekezdésben meghatározott felmondási jogról.
(7a) A kamatnapszámítás módosítása tekintetében kizárólag a (7) bekezdés b) pontjában foglalt feltételt kell alkalmazni."
46. §
Az Szhitv. 17/V. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Integrációs Szervezetbe belépő új, a Felügyelet által felügyelt tag a belépéstől számított három éven belül köteles az egységes informatikai rendszerhez csatlakozni akként, hogy az Integrációs Szervezet előzetes jóváhagyását követően a Központi Adatfeldolgozóval egyedi üzemeltetési szerződést köt. Az Integrációs Szervezet a hároméves határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb további három évvel meghosszabbíthatja."
47. §
Az Szhitv. 19. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az Integrációs Szervezet igazgatósága - szabályzatában meghatározottak szerint - az Integrációs Szervezet tagjai számára a formájukból, tevékenységükből adódó működési jellegzetességeik által indokolt esetben - átmenetileg vagy véglegesen - az e törvényből fakadó egyes kötelezettségek vagy azok csoportjának a teljesítése alól felmentést adhat."
48. §
Az Szhitv. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20/B. §
A Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2020. évi .... törvény hatálybalépését követő 180. napon megszűnik, jogutódja az Integrációs Szervezet."
49. §
Az Szhitv.
1. 1. § (3) bekezdésében, 15. § (5) és (12) bekezdésében, 17/A. §-ában, 8/B. alcím címében, 17/B. § (1) bekezdésében, 17/C. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében, 17/E. § (7) bekezdésében, 17/G. § (1) bekezdésében, 17/H. § (1a) bekezdésében, 17/K. § (9) bekezdésében, 17/S. § (6), (9) és (10) bekezdésében, (11) bekezdés nyitó szövegrészében és (12) bekezdésében, valamint 19. § (2) és (3) bekezdésében az "A szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "Az integrált hitelintézet" szöveg;
2. 1. § (5) bekezdésében az "A szövetkezeti hitelintézetek integrációja" szövegrész helyébe az "A hitelintézetek integrációja" szöveg;
3. 1. § (5e) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 15/E. § (3) bekezdésében, 17/E. § (6) bekezdésében, 17/S. § (11) bekezdés c) pontjában, 17/T. § (3) bekezdés d) pontjában és 17/U. § (4) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézeti integráció" szövegrész helyébe az "a hitelintézetek integrációja" szöveg;
4. 2. § (7) bekezdésében az "a Ptk." szövegrész helyébe az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)" szöveg;
5. 6. § (4) bekezdésében és 20/G. § (4) bekezdésében a "delegált személyek" szövegrész helyébe a "jelölt személyek" szöveg;
6. 8. § (5) bekezdés a) pontjában, 15. § (15) bekezdésében és 17/C. § (7) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézettel" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézettel" szöveg;
7. 8. § (6) bekezdés a) pontjában az "igazgatósági taggá, felügyelőbizottsági taggá, vezető tisztségviselővé" szövegrész helyébe a "vezető állású személlyé" szöveg;
8. 9. § (4) bekezdésében a "c)-e) pontjában" szövegrész helyébe a "c) pontjában" szöveg;
9. 11. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Integrációs Szervezet igazgatósága a szövetkezeti hitelintézeti integráció egységes működése és irányítása, továbbá a szövetkezeti hitelintézeti integráció" szövegrész helyébe az "Integrációs Szervezet a hitelintézetek integrációjának egységes működése és irányítása, továbbá a hitelintézetek integrációja" szöveg;
10. 11. § (1) bekezdés f) pontjában az "a szövetkezeti hitelintézetekre" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézetekre" szöveg;
11. 11. § (1) bekezdés k) pontjában az "a szövetkezeti hitelintézetet" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézetet" szöveg;
12. 11. § (1c) bekezdés h) pontjában az "a szövetkezeti hitelintézetek" szövegrészek helyébe az "az integrált hitelintézetek" szöveg;
13. 11. § (4) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet vagy az integrációs üzleti irányító szervezet" szövegrész helyébe az "az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjának" szöveg;
14. 11. § (8) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézetek integrációja" szövegrész helyébe az "a hitelintézetek integrációja" szöveg;
15. 11/A. § (1) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézeti integráció" szövegrészek helyébe a "hitelintézetek integrációja" szöveg és az ", a Kapcsolt Vállalkozás és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja" szövegrész helyébe az "és a Kapcsolt Vállalkozás" szöveg;
16. 11/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "hiányosan teljesítette" szövegrész helyébe a "hiányosan teljesítette, vagy" szöveg;
17. 11/B. § (6) bekezdésében és 11/G. § (2)-(3) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetek integrációjával" szövegrész helyébe a "hitelintézetek integrációjával" szöveg;
18. 11/G. § (5) bekezdésében és 15. § (1) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetek integrációjának" szövegrész helyébe a "hitelintézetek integrációjának" szöveg;
19. 14. § (2) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézeten" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézeten" szöveg;
20. 14. § (2) bekezdésében, 15/E. § (6) bekezdésében, 17/C. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában 17/D. § (2) bekezdés b) pontjában, 17/E. § (1) bekezdésében, 17/F. § (1) és (2) bekezdésében, 17/R. § (2) bekezdésében, 17/S. § (8) bekezdésében, 17/T. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 17/U. § (1) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézet" szöveg;
21. 7.4. alcím címében az "a szövetkezeti hitelintézetekkel" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézetekkel" szöveg;
22. 15. § (3) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézeti integráció céljainak elérése érdekében a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának" szövegrész helyébe az "a hitelintézetek integrációja céljainak elérése érdekében a hitelintézetek integrációjának" szöveg;
23. 15. § (5) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézetnek" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézetnek" szöveg;
24. 15. § (8) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 17/C. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pont nyitó szövegrészében, b) pont nyitó szövegrészében és ba) alpontjában, c) és d) pontjában és e) pont nyitó szövegrészében, 17/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésében, 17/E. § (7) bekezdésében, 17/H. § (5) bekezdés b) pontjában, 17/S. § (6) és (9) bekezdésében, (11) bekezdés a)-c) pontjában és 17/T. § (1) és (4) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézet" szöveg;
25. 15. § (15) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézetnél" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézetnél" szöveg;
26. 15/B. § (1) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet" szövegrészek helyébe az "az Integrációs Szervezet tagjának" szöveg;
27. 15/B. § (2) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "az Integrációs szervezet tagjának" szöveg;
28. 15/D. §-ában az "a szövetkezeti hitelintézeti integrációval" szövegrész helyébe az "a hitelintézetek integrációjával" szöveg;
29. 15/E. § (4) bekezdésében, 17/F. § (2a)-(2b) bekezdésében és 20/G. § (2) bekezdés a) pontjában a "szövetkezeti hitelintézetben" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézetben" szöveg;
30. 15/E. § (8) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetről" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézetről" szöveg;
31. 17. § (1) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézetnek" szövegrészek helyébe az "az integrált hitelintézetnek" szöveg;
32. 8/A. alcím címében az "A szövetkezeti hitelintézetekre" szövegrész helyébe az "Az integrált hitelintézetekre" szöveg;
33. 17/C. § (1a) bekezdésében az "egyes szövetkezeti hitelintézetek, valamint az integrációs üzleti irányító szervezet" szövegrész helyébe az "egyes integrált hitelintézetek" szöveg;
34. 17/C. § (2) bekezdés d) pontjában az "a közgyűlés" szövegrészek helyébe az "a legfőbb szerv" szöveg;
35. 17/C. § (8) bekezdésében, 17/H. § (2) bekezdésében, 17/S. § (11) bekezdés d) pontjában és 17/T. § (2) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézet" szövegrészek helyébe az "az integrált hitelintézet" szöveg;
36. 17/D. § (2) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében, 17/H. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 17/R. § (1) bekezdésében és 17/S. § (7) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézet" szövegrészek helyébe az "integrált hitelintézet" szöveg;
37. 17/D. § (2) bekezdés d) pontjában az "az Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézet tagja" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézet" szöveg;
38. 17/D. § (6) bekezdésében az "az érintett szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "az érintett integrált hitelintézet" szöveg;
39. 17/E. § (1) bekezdésében és 17/H. § (3) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetet" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézetet" szöveg;
40. 17/F. § (3) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetek" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézetek" szöveg;
41. 17/H. § (1a) bekezdésében az "Ennek elmulasztása esetén az Integrációs Szervezet" szövegrész helyébe az "Ennek elmulasztása esetén az integrált hitelintézettel szemben az Integrációs Szervezet" szöveg;
42. 17/H. § (2) és (3) bekezdésében és 17/I. §-ában a "működő szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe a "működő integrált hitelintézet" szöveg;
43. 17/H. § (3) bekezdésében a "Szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "Integrált hitelintézet" szöveg;
44. 17/S. § (2) bekezdés a) pontjában az "érintett valamely hitelintézet" szövegrész helyébe az "érintett intézmény" szöveg;
45. 17/S. § (2) bekezdés c) pontjában és (3) bekezdésében az "a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának" szövegrész helyébe az "a hitelintézetek integrációjának" szöveg;
46. 17/S. § (6) bekezdésében az "a jogutód szövetkezeti hitelintézet" szövegrész helyébe az "a jogutód integrált hitelintézet" szöveg;
47. 17/T. § (4) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetre" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézetre" szöveg;
48. 17/U. § (1) bekezdésében az "A szövetkezeti hitelintézetek" szövegrész helyébe az "Az integrált hitelintézetek" szöveg;
49. 17/U. § (2) bekezdés d) pontjában az "a szövetkezeti hitelintézetek" szövegrész helyébe az "az integrált hitelintézetek" szöveg;
50. 17/U. § (9) bekezdésében az "a (7) bekezdés c) pontjában foglalt első tájékoztatásban" szövegrész helyébe az "a (7) bekezdés b) pontjában foglalt tájékoztatásban" szöveg;
51. 19. § (3) bekezdésében az "az érintett szövetkezeti hitelintézet" szövegrészek helyébe az "az érintett integrált hitelintézet" szöveg;
52. 20/A. § (7) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézeti tagnál" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézeti tagnál" szöveg;
53. 20/G. § (1) bekezdésében az "A szövetkezeti hitelintézeti integráció" szövegrész helyébe az "A hitelintézetek integrációjának" szöveg;
54. 20/G. § (4) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézeti tagjai" szövegrész helyébe az "integrált hitelintézeti tagjai" szöveg
lép.
50. §
Hatályát veszti az Szhitv.
1. 1. § (1) bekezdés c) pontja;
2. 1. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja," szövegrész;
3. 1. § (1) bekezdés v), w) és y) pontja;
4. 3. § (2) bekezdés a) pontja;
5. 3. § (3) és (3a) bekezdése;
6. 4. § (4a) bekezdésében az "igazgatósága" szövegrész;
7. 4. § (7) bekezdésében az "és a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapja" szövegrész;
8. 4. alcíme;
9. 9. § (2) bekezdés i) pontja;
10. 11. § (1) bekezdés a) és c) pontja;
11. 11. § (1c) bekezdés b) és d) pontja;
12. 11. § (6) bekezdésében az "Az Integrációs Szervezet a biztonságos és hatékony működés, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében ellenőrzi az Integrációs Szervezet tagjai, valamint a Kapcsolt Vállalkozások által használt fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek működését, ennek keretében vizsgálja az egységes informatikai rendszert." szövegrész;
13. 11/A. § (12) bekezdése;
14. 11/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (4) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében és (7)-(9) bekezdésében, és 11/F. § (9) bekezdésében az "igazgatósága" szövegrész;
15. 11/B. § (1) bekezdés b) pontjában a ", vagy" szövegrész;
16. 11/B. § (1) bekezdés c) pontja;
17. 11/C. §-a és 11/D. §-a;
18. 11/F. § (3)-(4) bekezdése, (5) bekezdés a) pontja és (6)-(7) bekezdése;
19. 11/G. § (4) bekezdése;
20. 17/C. § (2c)-(4) bekezdése;
21. 17/D. § (2) bekezdés d) pontjában az "azzal, hogy az állományátruházás sikeres lebonyolítása érdekében sor kerülhet a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja pénzeszközeinek a felhasználására" szövegrész;
22. 17/E. § (3)-(5) bekezdése;
23. 17/F. § (3) bekezdésében a "Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai." szövegrész;
24. 17/J. §-a;
25. 17/K. § (1) bekezdésében az "a 17/Q. § (5) bekezdésében foglalt esetben, továbbá akkor" szövegrész;
26. 17/K. § (2)-(7) bekezdése;
27. 8/E. alcíme;
28. 17/Q. § (6) és (7) bekezdése;
29. 17/S. § (1) bekezdésében a "szövetkezeti" szövegrész;
30. 17/U. § (1) bekezdésében az " - az Integrációs Szervezet által meghatározott ütemezett csatlakozással -" szövegrész;
31. 17/U. § (10) és (11) bekezdése;
32. 19. § (9) és (9a) bekezdése;
33. 20. §-a;
34. 20/A. § (15) bekezdése;
35. 20/C. §-a és 20/D. §-a;
36. 20/F. §-a;
37. 20/G. § (2) bekezdés c) pontjában az "a 11/H. § és" szövegrész.
19. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
51. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdés 122. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában vezető állású személy:)
"b) szövetkezeti hitelintézet esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető,"
52. §
(1) A Hpt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hitelintézet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarék- vagy hitelszövetkezet."
(2) A Hpt. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Szövetkezeti hitelintézet a 3. § (1) bekezdés a)-j) és l) pontjában és a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott tevékenységet végezhet."
53. §
A Hpt. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Bank és szakosított hitelintézet részvénytársaságként vagy fióktelepként, szövetkezeti hitelintézet szövetkezetként, pénzügyi vállalkozás részvénytársaságként, szövetkezetként, alapítványként vagy fióktelepként működhet."
54. §
A Hpt. 12. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel)
"b) szövetkezeti hitelintézet legalább háromszázmillió forint"
(induló tőkével alapítható.)
55. §
A Hpt. 208. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A szorzószám)
"a) bank és szakosított hitelintézet esetén: negyven,
b) szövetkezeti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén: négy,"
56. §
A Hpt.
1. 159. § (3) bekezdés b) pontjában és 161. § (2) bekezdés a) pontjában a "szövetkezeti hitelintézeti integráció" szövegrész helyébe a "hitelintézetek integrációja" szöveg;
2. 219. § (1b) bekezdésében a "szövetkezeti hitelintézetek integrációjában" szövegrész helyébe a "hitelintézetek integrációjában" szöveg;
3. 223. § (2) bekezdés d) pontjában az "a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke" szövegrész helyébe az "az Integrációs Szervezet igazgatósági elnöke" szöveg
lép.
57. §
Hatályát veszti a Hpt.
1. 194. § (2) bekezdés b) pontjában a ", vagy" szövegrész.
2. 194. § (2) bekezdés c) pontja,
3. 219. § (1b) bekezdésében az "a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Alapjával," szövegrész.
20. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
58. §
(1) A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) 1. § (1a)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1a) A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében
a) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada,
b) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész) a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével, és
c) a Budapest XIV. kerület, 29766/4 helyrajzi számú ingatlan az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2018. évi CVI. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerül az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.
(1b) A Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete és a kapcsolódó létesítmények felújítását és korszerűsítését célzó beruházások (a továbbiakban együtt: Opera beruházások) megvalósítása érdekében
a) a Budapest X. kerület, 38920/6, 38920/7 és 38920/8 helyrajzi számú, természetben a Kőbányai út 30. szám alatti ingatlanok,
b) a Budapest VI. kerület 29209 helyrajzi számú, természetben az Andrássy út 22. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület, és
c) a Budapest VI. kerület 29082 helyrajzi számú, természetben a Hajós utca 11. szám alatti ingatlanon elhelyezkedő épület
e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlan ingyenesen az Opera Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: projekttársaság) vagyonkezelésébe kerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével."
(2) A Városliget tv. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja."
59. §
A Városliget tv. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. §
(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva, saját selejtezési szabályzata alapján jogosult a bontással járó kivitelezési munkák és ahhoz kapcsolódó feladatok elvégzése érdekében a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére.
(2) A vagyonkezelő által teljesített beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben az ingatlan tulajdonosának, illetve az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetnek és a vagyonkezelőnek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő - külön elszámolás nélkül - a tulajdonos, illetve a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartásba történő, jogszabályban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.
(3) Nem keletkezik megtérítési kötelezettség a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül abban az esetben sem, ha a beruházást, felújítást a vagyonkezelő a vagyonkezelésében nem álló, de közfeladatot ellátó szervezet tulajdonában álló ingatlanon végzi. Ebben az esetben a vagyonkezelő a beruházás, felújítás műszaki átadás-átvételét követően, a munkaterületnek a kivitelező által történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött vagyonelemeket az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő bármely vagyonelem harmadik személy által történő hasznosítása során jogosult díjfizetési kötelezettséget előírni. A hasznosítási tevékenységből származó bevétel teljes mértékben a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy köteles a hasznosításból származó bevételt a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek fenntartására fordítani."
60. §
A Városliget tv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A (3) bekezdés szerinti beruházást - a számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába térítésmentesen kell felvenni - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a vagyonkezelő adatközlése alapján."
21. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény módosítása
61. §
Hatályát veszti a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (4) bekezdésében az "illetve a Nemzeti Eszközkezelő részére járó visszatérítési igényt" szövegrész.
22. A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény módosítása
62. §
Hatályát veszti a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 7. alcíme és 13. § (4) bekezdése.
23. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
63. §
Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 8. § (1) bekezdés n) pontja és 1. melléklet 3. pont b) alpontja.
24. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása
64. §
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NETtv.) alapján az állam tulajdonát képező, a NETtv. 22. § (1) bekezdése szerinti bérlő használatában lévő ingatlant" szövegrész helyébe a "Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító vagyonkezelésében lévő lakóingatlant" szöveg lép.
65. §
Hatályát veszti a Kstv. 10. § (18) bekezdése.
25. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása
66. §
A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. §
E törvény alkalmazásában
a) fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő: az a természetes személy, akinek a 2011. évben indított otthonteremtési program keretében kötött, határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonya áll fenn a 22/A. § (2) bekezdése szerint kijelölt lebonyolító szervezettel (a továbbiakban: Lebonyolító),
b) háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége,
c) ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlan: olyan üres tartalék ingatlan, amely az e törvény szerinti bérlő átmeneti elhelyezését biztosítja arra az időtartamra, amíg a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok vagy hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására e törvény, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő lenne köteles,
d) joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozat: olyan nyilatkozat, amely megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben és a Lebonyolító által az e törvény szerinti tulajdonszerzési lehetőségekről és a bérleti jogviszony fenntartásának és fennmaradásának feltételeiről szóló tájékoztató levélben, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozat-mintában meghatározott formai és tartalmi követelményeknek,
e) lakóingatlan: a lakás céljára létesített, és egy vagy több helyrajzi számon nyilvántartott, vagy közös tulajdonban álló, de önállóan forgalomképes, műszakilag összetartozó olyan ingatlan, amely az ingatlan-nyilvántartásban
ea) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan - ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki - a hozzá tartozó földrészlettel és egyéb építményekkel,
eb) tanyaként feltüntetett lakó-, gazdasági épület, épületcsoport az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlettel, és amely tekintetében a Lebonyolító lakásbérleti szerződést kötött,
f) lakhatási célú ingatlan: az állam által épített és az állam tulajdonába tartozó olyan ingatlan, amely a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosítását szolgálja,
g) tartalék ingatlan: a Lebonyolító vagyonkezelésében lévő
ga) lakhatásra alkalmas olyan ingatlan, amely nem minősül lakóingatlannak és lakhatási célú ingatlannak,
gb) olyan lakóingatlan, amelyre a bérleti jogviszony megszűnt,
h) természetes személy:
ha) a magyar állampolgár és az a személy, akit törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
hb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint - Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
hc) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
hd) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján ilyen jogállásúnak ismerték el."
67. §
(1) A Törvény 2. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Eszközkezelő)
"h) gondoskodik a VI. és VII. Fejezet szerinti ingatlanokat érintő tulajdonváltozás ingatlannyilvántartási bejegyzése iránti eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedésekről."
(2) A Törvény 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Lebonyolító
a) működésére a gazdasági társaságokra vonatkozó jogszabályokat,
b) az állami vagyonnal való gazdálkodására az állami vagyonról szóló törvényt
az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
68. §
A Törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. §
A Lebonyolító az e törvényben, valamint a Lakástörvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladatait jogszabályban kijelölt költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban vagy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, vagy ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos jog alapján való bevonása útján látja el."
69. §
A Törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Megüresedett lakóingatlanok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság a Lebonyolító nyilatkozata és kérelme alapján törli az ingatlannyilvántartásba bejegyzett visszavásárlási jogot az 5/A. § (1) bekezdése alapján.
(3) A Lebonyolítót a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásával összefüggésben vagyonkezelésébe került állami tulajdonú ingatlanok után vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség és visszapótlási kötelezettség nem terheli. A Lebonyolító a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásával összefüggésben vagyonkezelésébe került eszközök számviteli jogszabályok szerinti értékcsökkenését a költségek és ráfordítások helyett a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatos hosszúlejáratú kötelezettségekkel szemben számolja el.
(4) A Lebonyolító a lakóingatlant az e törvényben foglalt szabályok szerint az állam nevében eljárva a visszavásárlásra jogosult részére - visszavásárlási joga gyakorlása során - elidegenítheti."
70. §
A Törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő vagy annak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója e fejezet szabályai alapján a lakóingatlant vagy a tartalék ingatlant megvásárolja, a lakóingatlan vagy tartalék ingatlan valamennyi bérlője javára bejegyzett visszavásárlási jog e törvény erejénél fogva megszűnik."
71. §
A Törvény 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. §
(1) A lakóingatlan bérlője javára bejegyzett visszavásárlási jog megszűnik, ha a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jog megszűnik.
(2) A visszavásárlási vételár a Lebonyolító által a lakóingatlanért fizetett vételárnak a Lebonyolító és az eladó között megkötött adásvételi szerződés keltétől a visszavásárlási jog gyakorlásáig terjedő időszakra számított jegybanki alapkamattal, a Lebonyolító által az ingatlanra fordított értéknövelő beruházások értékével, valamint a Lebonyolító által a bérlő helyett megfizetett kötelezettség összegével növelt összege.
(3) A visszavásárlási jog akkor gyakorolható, ha a bérlő bérleti díj vagy a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozását rendezte, kivéve, ha a bérleti jogviszonyból származó egyéb tartozás összege a (2) bekezdés alapján a visszavásárlási ár megállapítása során érvényesítésre kerül.
(4) Ha a visszavásárlási jog jogosultja a visszavásárlási jogát gyakorolja, a lakóingatlanért általa fizetett visszavásárlási vételárból a központi költségvetést illeti meg a Lebonyolító által a lakóingatlan megvásárlásakor kifizetett vételár."
72. §
A Törvény VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
"VI. Fejezet
A MEGÜRESEDETT INGATLANRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
14. §
A megüresedett ingatlan e fejezet szerinti tulajdonváltozásához kapcsolódó feladatokról a Lebonyolító gondoskodik.
15. §
(1) A Lebonyolító a megüresedett ingatlant az állami vagyonról szóló törvény szerint, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltérésekkel - az MNV Zrt. által működtetett elektronikus aukciós rendszer útján -, versenyeztetéssel értékesíti.
(2) A megüresedett ingatlan vevőjének az ingatlan tulajdonjogának megszerzése napján tulajdonjoga keletkezik a megüresedett ingatlanban található azon ingóságokon, amelyek birtoklásával a korábbi tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.
(3) Az MNV Zrt. a Lebonyolító részére az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen teszi lehetővé.
16. §
(1) Ha az értékesítést célzó második árverés is eredménytelen, a második árverés eredménytelenségéről a Lebonyolító által az érintett helyi önkormányzatnak küldött értesítés kézhez vételét követő harmadik hónap első napján, a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzatnak e törvény erejénél foga ingyenesen tulajdonjoga keletkezik a megüresedett ingatlanon, és az ingatlanban található azon ingóságokon, amelyek birtoklásával a korábbi tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott.
(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában a Lebonyolítónak a tulajdonjogot keletkeztető jogszabályhelyet, helyrajzi számot, a tulajdonszerző helyi önkormányzat adatait és tulajdoni hányadot tartalmazó okirata alapján jegyzi be.
(3) Az e § szerinti tulajdonváltozás következtében felmerülő általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget az állam viseli.
17. §
A megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendelete állapítja meg."
73. §
A Törvény VI. fejezete a következő 18. §-sal egészül ki:
"18. §
A 16. § szerinti tulajdonváltozás esetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni."
74. §
A Törvény 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 2. § (3)-(4) bekezdés, a 6. § (10) bekezdés és a 13. § (3) bekezdés szerinti tájékoztató levél részletes tartalmát, megküldésének határidejét, valamint az érintettek tájékoztatásának egyéb módját,
b) a lakóingatlan és a tartalék ingatlan egy összegben történő megvásárlásának alapját képező vételár meghatározásának módját és a vételár kedvezményeket, valamint azok mértékét, továbbá az egy összegben történő megvásárlásra irányuló adásvételi szerződés megkötésének legkésőbbi időpontját,
c) a részletvétel részletes szabályait, különösen a vételár meghatározásának módját, a részletek összege és megfizetési határideje meghatározásának módját, valamint a fizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit,
d) az e törvény szerinti lakásbérleti szerződés részletes feltételeit és szabályait, különösen a lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó részletes, a bérlő szociális helyzetét is figyelembe vevő feltételeket és szabályokat, ideértve a lakásbérleti jogviszonyból eredő követelések számlázásával kapcsolatos szabályokat is, valamint a 2. § (5) bekezdése, 8. § (3) bekezdése és a 13. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattétel hiányában történő lakásbérleti jogviszony fennmaradásának feltételeit,
e) a Lebonyolító és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben meghatározandó lakbér mértékét,
f) a megüresedett ingatlanokkal kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
g) a tartalék ingatlan ideiglenes elhelyezést biztosító ingatlanként történő felhasználásának szabályait,
h) a Lebonyolító 4. § (2) bekezdésben megjelölt feladatainak ellátását kizárólagos jog alapján végző költségvetési szervek és gazdasági társaságok körét, valamint e feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségeiket,
i) a Lebonyolító és a bérlő között létrejött lakásbérleti szerződésben a bérlő szociális helyzetére tekintettel érvényesíthető lakbér mértékét,
j) a tartalék ingatlan tekintetében fennálló lakásbérleti jogviszony feltételeit, különös tekintettel a lakbér mértékére, a lakásbérleti szerződés időtartamára, a bérlő kötelezettségeire.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a Lebonyolítót."
75. §
A Törvény 10. alcíme a következő 22/B. §-sal egészül ki:
"22/B. §
(1) Ha a Kormány a Lebonyolító feladataira másik, állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot jelöl ki, a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaságot a kijelölésről szóló kormányrendelet kihirdetését követő harmadik hónap utolsó napjával a cégbíróság a tulajdonosi joggyakorló kérelmére törli a cégjegyzékből.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság jogai, kötelezettségei, valamint az e törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt lebonyolítói feladatai a megszűnésének időpontjától a Kormány által, az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetre szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a jogviszonyok módosításának, a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság munkavállalóinak az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetnél történő továbbfoglalkoztatása munkáltatói jogutódlásnak minősül."
76. §
A Törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. §
E törvény 18. §-a és 19. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
77. §
A Törvény
1. bevezető részében a "Nemzeti Eszközkezelő Programban" szövegrész helyébe a "2011-ben indított programban" szöveg,
2. II. fejezet címében a "Nemzeti Eszközkezelő feladatai a Nemzeti Eszközkezelő" szövegrész helyébe a "Lebonyolító feladatai a" szöveg,
3. 1. alcím címében, 2. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, (2) és (5) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 7. § (7) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. §-ában, 10. § a), e) és j) pontjában, 11. §-ában, 12. § (1) bekezdésében, 13. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (6) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 22. § (5) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelő" szövegrész helyébe a "Lebonyolító" szöveg,
4. 2. § (3) és (4) bekezdésében, 6. § (1) és (9)-(11) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 13. § (3) és (4) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelő" szövegrészek helyébe a "Lebonyolító" szöveg,
5. 2. § (4) és (5) bekezdésében, 6. § (1) és (11) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében és 13. § (1) bekezdés b) pontjában a "Nemzeti Eszközkezelőhöz" szövegrész helyébe a "Lebonyolítóhoz" szöveg,
6. 5. § (4) bekezdésében és 6. § (5) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelővel" szövegrész helyébe a "Lebonyolítóval" szöveg,
7. 5. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében és 12. § (1) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelőt" szövegrész helyébe a "Lebonyolítót" szöveg,
8. 5. § (6) bekezdésében az "a Nemzeti Eszközkezelő Zrt." szövegrészek helyébe az "a Lebonyolító" szöveg,
9. 7. § (2) bekezdés a)-c) pontjában a "Nemzeti Eszközkezelőhöz" szövegrészek helyébe a "Lebonyolítóhoz" szöveg,
10. 7. § (6) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében a "Nemzeti Eszközkezelőnek" szövegrész helyébe a "Lebonyolítónak" szöveg,
11. 13. § (1) bekezdés a) pontjában a "NET tv." szövegrész helyébe az "e törvény" szöveg
lép.
78. §
Hatályát veszti a Törvény
1. 2. § (1) bekezdés a) pontjában a "NET tv. szerinti" szövegrész,
2. 4. § (1) bekezdésében az "és a NET tv." szövegrész,
3. 8. § (1) bekezdésében a "NET tv. 22. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján létrejött" szövegrész,
4. 8. § (4) bekezdésében az "a NET tv. rendelkezései szerint" szövegrész,
5. 13. § (4) bekezdésében a "NET tv. 22. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján létrejött" szövegrész és
6. 22. § (1)-(3) bekezdése.
26. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása
79. §
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Beütv.) 1. § 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
"3. központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló, helyi önkormányzati vagyont keletkeztető magasépítési beruházás;
4. magasépítési beruházás: minden olyan építési tevékenység keretében végzett építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszinthez képest egy vagy több építményszintje létezik, vagy létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását, bővítését, vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszinten vagy terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek;"
80. §
A Beütv. 4. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) A Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek
a) során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított,
b) az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanon valósulnak meg, ide nem értve a külön törvényekben meghatározott építtetői tevékenység keretében létrejövő beruházásokat.
(8) A (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházásokra a kormányzati magasépítési beruházásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a (7) bekezdés szerinti magasépítési beruházás keretében létrejött ingó és ingatlan vagyonelemek - a Kormány egyedi döntésén alapuló eltérő megállapodás hiányában - e törvény erejénél fogva az ingatlan tulajdonosát illetik meg térítésmentesen. A magasépítési beruházás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon a beruházás során létrejött ingó és ingatlan vagyonelemeket a Beruházási Ügynökség az általa nyilvántartott könyv szerinti értéken, befejezetlen beruházásként átadja a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának."
81. §
A Beütv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. §
A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a Beruházási Ügynökség az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára."
82. §
A Beütv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges - a Beruházási Ügynökség által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt - állami tulajdonú ingatlanokat. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója - a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján - 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a Beruházási Ügynökség részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba a korábbi tulajdonosi joggyakorló helyére jogutódként a Beruházási Ügynökség lép."
83. §
A Beütv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a Kormány beruházás előkészítéséről vagy jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg (a továbbiakban e § tekintetében: kötelezettségvállalási felhatalmazás) terheli, ideértve az Áht. 36. § (1)-(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is.
(4a) A Beruházási Ügynökség a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 53. § (5) bekezdése szerint lefolytatott eredményes feltételes közbeszerzési eljárás alapján, a kötelezettségvállalási felhatalmazást megelőzően akkor köthet szerződést, ha az ajánlati kötöttség fenntartása a Kbt. rendelkezései alapján nem biztosítható.
(4b) A (4a) bekezdés szerinti szerződés a kötelezettségvállalási felhatalmazáshoz kötött hatálybalépése napjától minősül kötelezettségvállalásnak."
84. §
A Beütv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházás megvalósítója javára látja el."
85. §
Hatályát veszti a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény.
86. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-6. §, a 12. §, a 19-23. §, a 61-78. §, a 85. § és a 87. § (2) és (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
87. §
(1) A 18. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 19. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 23. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 73. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodást és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, a következőkben bemutatott törvények módosító rendelkezéseit megalkossa, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse.
A Törvényjavaslat célja a barnamezős területek és a korábbi vasútüzemi területek tekintetében a beruházás-ösztönző környezet kialakítása, a honvédelmi rendeltetésű területek esetében pedig a honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekek érvényesülésének előmozdítása. A Törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) módosításával a barnamezős területekre, a korábban honvédelmi célú területekre, valamint a korábbi vasútüzemi területekre és közvetlen környezetükre vonatkozó övezeti besorolás hatósági határozattal történő megállapításának Kormány általi szabályozásáról rendelkezik.
A települési önkormányzat - ha érintett barnamezős területtel - köteles a településrendezési eszközében a barnamezős területeket lehatárolni, továbbá a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia felülvizsgálata során a barnamezős területek fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit meghatározni.
A barnamezős területek kármentesítése és rehabilitációja azonban nemcsak az önkormányzatokra vonatkozóan jelent feladatokat, hanem az állami területek tekintetében az államnak is kiemelt érdeke, hogy e területeket azok megtisztítását követően a költségvetés bevételi oldalát növelve üzleti alapon hasznosítsa. Közérdek, hogy az okozott környezeti károktól történő mentesítést és a területi rendezést követően a barnamezős területek újrahasznosíthatóak legyenek, ezáltal az országban beruházás ösztönző környezet kerüljön kialakításra.
A Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK) szóló 1/2014. (I.3) OGY határozat a barnamezős területek vonatkozásában megfogalmazta, hogy zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős fejlesztések szükségesek, a fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie a barnamezős területeknek, amely a fenntartható fejlődés alapköve lehet. Ezen kitűzött célok elsődlegesen a rozsdaterületek, barnamezős területek, tájsebek, stb. differenciált újrahasznosítása, rehabilitációja, kezelése, a környezeti veszélyforrások felszámolása útján valósíthatóak meg.
Az Étv. módosítására tekintettel az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása is indokolt.
A Törvényjavaslat az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosításával lehetővé teszi, hogy azok a szervezetek, amelyek a közfeladat, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítják, mentesüljenek a vagyonkezeléssel járó visszapótlási kötelezettség alól.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) módosításával a Törvényjavaslat a jelenlegi földgáz egyetemes szolgáltatási ellátási modell fenntartását biztosítja azáltal, hogy az ellátási modellt alkotó szerződések 2022. szeptember 30-ig meghosszabbításra kerülnek a kedvező piaci árkörnyezetből fakadóan a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését biztosító földgáz-beszerzési árszint elérését lehetővé tevő fedezési tevékenység fenntartása érdekében.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) módosításának célja annak egyértelművé tétele, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.
A Törvényjavaslat célja a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) módosítása révén a szövetkezeti hitelintézetek integrációja átalakulásának eredményeként létrejött, kevesebb szereplős, jellemzően nem szövetkezeti formában működő tagokból álló intézményi struktúra leképezése a törvényi szabályozásban. 2019-ben megvalósult az egyes takarékszövetkezetek egy banki szervezetben való egyesülése és ezzel az üzleti folyamatok költséghatékony koncentrációja, ami indokolttá teszi a felügyelési és irányítási rendszer egyszerűsítését is.
A Törvényjavaslat célja továbbá az Integrációs Szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet szerepkörének korszerűsítése és az átalakulás révén létrejött, az Integrációs Szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet mint központi szervek mellett az integrált hitelintézetekből, valamint egy Holding Szövetkezetből mint a szövetkezeti hitelintézetek tulajdonosai tulajdonosi érdekeinek képviseletét ellátó szervezetből álló hitelintézeti integráció (a továbbiakban: Integráció) tagjai által teljesítendő egyes kötelezettségek működési hatékonyság szempontjából történő korrekciója.
A Törvényjavaslat lényeges újítása a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának (a továbbiakban: Alap) az Integrációs Szervezetbe történő integrálása. Ezzel biztosítható, hogy az Integráció meghatározó garanciális szabálya, vagyis a tagok közötti egyetemlegesség egyszerűbb struktúrában, de változatlan biztonsággal érvényesüljön. Az Alap megszűnésével, valamint feladatainak és a tagok befizetéseiből eddig felhalmozott vagyonának az Integrációs Szervezet általi átvételével teljessé válik az a folyamat, amelynek során az Integrációs Szervezet valamennyi, korábban a szövetkezeti szektorban működő intézményvédelmi alap jogutódjaként jár el, egységesen ellátva az ezzel járó feladatokat is.
Az Szhitv. módosítására tekintettel indokolt a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) egyes rendelkezéseinek pontosítása is.
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény (a továbbiakban: Városliget tv.) módosításának elsődleges célja, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül létrejött vagyonkezelői joga tekintetében - a vagyonkezelési szerződés hiányában külön nem szabályozott, és a törvényben sem rendezett kérdésekben - biztosított legyen a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. önálló eljárási hatásköre.
A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításának célja, hogy a 2000-es évek második felében kezdődött pénzügyi válság miatt kialakult, számos háztartást érintő nehéz helyzet megoldását szolgáló konstrukció szabályozott körülmények között lezárható legyen. A Törvényjavaslat célja, hogy a Program zárásához kapcsolódó lebonyolítói feladatokat ellátó szervezetre vonatkozóan hatékony működést lehetővé tevő szabályrendszert biztosítson.
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Beütv.) módosításával a Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Beütv. hatálya alá tartozó beruházások Beruházási Ügynökség általi megvalósítása esetén a beruházás eredményeképpen létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek a Kormány eltérő döntése hiányában a törvény erejénél fogva kerülnek a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának tulajdonába. Az egységes tulajdonosi joggyakorlás megteremtése érdekében indokolt a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó törvényi rendelkezés kiterjesztése az ingatlanok mellett az ingó vagyonelemekre is. A Törvényjavaslat egyszerűsíti továbbá a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlását eredményező, illetve a Beruházási Ügynökség általi szerződéskötésre irányuló eljárást. A fentieken túl a törvénymódosítás szövegpontosító rendelkezéseket tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-6. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel az alábbi törvények technikai módosítása vált szükségessé:
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény.
7-9. §
A Törvényjavaslat a barnamezős területekre, a korábban honvédelmi célú területekre, valamint a korábbi vasútüzemi területekre és közvetlen környezetükre vonatkozó övezeti besorolás hatósági határozattal történő megállapításának Kormány általi szabályozásáról rendelkezik.
A rendelkezés tartalmazza a törvényben nem szereplő, a célzott szabályozás megalkotásához szükséges fogalom-meghatározásokat a korábban honvédelmi célú terület és a korábbi vasútüzemi terület fogalma tekintetében.
A Kormány rendeletének kiadását követően a barnamezős területen, a korábban honvédelmi célú területen, valamint a korábbi vasútüzemi területen megvalósuló beruházások tekintetében az ingatlan tulajdonosa által benyújtott kérelem alapján a kialakuló telek övezeti besorolását - a helyi építési szabályzat rendelkezésétől eltérően - az illeszkedési szabályok figyelembevételével az ingatlan fekvési helye szerint illetékes általános építésügyi hatóság határozattal állapítja meg.
Amennyiben a települési önkormányzat a Kormány rendeletének hatálybalépését megelőzően a barnamezős terület fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit meghatározta, a hatóságnak a határozat meghozatala során az illeszkedési szabályok mellett figyelembe kell vennie a települési önkormányzat által meghatározott fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeket és azzal ellentétes határozat nem adható ki.
A Kormány rendeletének hatálybalépését követően azonban a települési önkormányzatnak figyelembe kell vennie a hatóság által meghozott határozatot és az Étv. 8. § (7) bekezdése szerint a barnamezős terület fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit annak megfelelően határozhatja meg.
A barnamezős területen, a korábban honvédelmi célú területen, valamint a korábbi vasútüzemi területen megvalósuló beruházások helyszínére és közvetlen környezetére vonatkozóan a hatóság határozatának véglegessé válását követően a helyi önkormányzati településrendezési eszközök, településképi rendelet, valamint egyéb telekalakítási vagy építésügyi szabályozást tartalmazó önkormányzati rendelet a hatósági határozat szerint megállapított övezeti besorolás szabályainak megfelelően alkalmazandó.
A hatóság határozatával megállapított településrendezési eszközöket az ingatlan fekvési helye szerint illetékes helyi önkormányzat átvezeti a helyi településrendezési szabályozásba annak érdekében, hogy a helyi szabályozás a valóságnak megfelelő övezeti besorolást tartalmazza.
A hatóság határozatának véglegessé válását követő egy évig változtatási tilalom nem alkalmazható a hatósági határozattal érintett ingatlan tekintetében a beruházás ösztönzési célok megvalósítása érdekében.
Az Étv. 18. §-ának új (3) bekezdése szerinti építésjogi eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása alapján az ingatlan fekvési helye szerint illetékes általános építésügyi hatóság folytatja le. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja az Itv. alapján 10.000,- Ft.
A javaslat rendelkezik a Kormány részére történő felhatalmazásról arra vonatkozóan, hogy a Kormány rendeletben állapíthassa meg a barnamezős területekre, a korábban honvédelmi célú területekre, valamint a korábbi vasútüzemi területekre és környezetükre vonatkozó településrendezési eszközöktől hatósági határozattal történő egyedi eltérés szabályait.
10. §
Felhatalmazó rendelkezés.
11. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása rendelkezik a korábban honvédelmi célú területek tekintetében művelési ág változtatása tárgyában hozott határozat soron kívüli bejegyzéséről. A rendelkezés célja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a valós állapot kerüljön feltüntetésre és ezzel a közhitelesség elve maradéktalanul betartásra kerüljön, továbbá a nem megfelelő művelési ág feltüntetés miatti, a tulajdonjogot korlátozó körülmények megszűnjenek.
12. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvénytechnikai módosítása vált szükségessé:
13. §
A Ctv. cégjegyzék tartalmára vonatkozó egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az Szhitv. Ctv.-ben hivatkozott rendelkezései hatályon kívül helyezésre kerülnek az Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedések körének szűkítése miatt.
14. §
A Törvényjavaslat a Vtv. új rendelkezéssel történő kiegészítésével pontosítja az MNV Zrt. képviseletére vonatkozó feladatokat az MNV Zrt. feladatkörére figyelemmel.
15. §
A Vtv. módosításának célja a rendelkezés szövegének egyértelművé tétele annak érdekében, hogy azok a szervezetek, amelyek a közfeladat, valamint a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítják, mentesüljenek a vagyonkezeléssel járó visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. A mentesülés indoka, hogy az érintett szervezetek alapvetően jogszabályban meghatározott közfeladat - jellemzően útüzemeltetés, illetve kormányzati célú hírközlési igények kielégítése - ellátásához szükséges infrastruktúrát biztosítanak egyéb állami tulajdonban álló szervezetek részére.
16. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosítás útján pontosítja a Vtv. rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:94. §-ával összhangban.
17. §
A Get. hatályos rendelkezései 2021. szeptember 30-ig hosszabbítják meg a jelenlegi földgáz egyetemes szolgáltatási ellátási modellt alkotó szerződéseket, így a kedvező piaci árkörnyezetből fakadóan a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzését biztosító földgáz-beszerzési árszint elérését lehetővé tevő fedezési tevékenység csak eddig az időpontig lehetséges. A Törvényjavaslat a jelenlegi modell fenntartását biztosítja annak érdekében, hogy az egyetemes szolgáltatásban vételező lakossági és kisfogyasztók esetében a gázárak emelkedése továbbra is elkerülhető legyen.
18. §
A gyakorlati tapasztalatok alapján az ingatlan-nyilvántartási állapot gyakran nem tükrözi az érintett ingatlanok valós funkcióját. Egyes ingatlanok megnevezésük alapján egyértelműen a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartoznának, azonban a valóságban autópályaként funkcionálnak. Az ilyen típusú ingatlanok jogi sorsának rendezése jelenleg nehézséget jelent, mivel a vagyonkezelésbe adás, valamint a vagyonkezelői jog megszüntetés során eljárni jogosult tulajdonosi joggyakorló megállapítása elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartási művelési ágon alapul.
Az ellentmondások megszüntetése érdekében az országos és helyi közúthálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok esetében indokolt egy egységes, funkcionális megközelítésű rendezőelv megteremtése, amely leegyszerűsíti azok besorolását. A Törvényjavaslat alapján a valóságban országos közútként funkcionáló ingatlanok - megnevezésüktől függetlenül - az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, megkönnyítve az azokkal való rendelkezést és egységes tulajdonosi joggyakorlást biztosítva a közúti közlekedési infrastruktúra felett. Az országos közutak vagyonkezelője által vezetett közút nyilvántartás alapján egyértelműen megállapítható, hogy mely ingatlanok tartoznak a közúti infrastruktúrához.
A vasúti pályahálózat működtetéséhez szükséges ingatlanok esetében ilyen tartalmú módosítás már átvezetésre került az NFA tv. szövegén, a Törvényjavaslat célja annak egyértelművé tétele, hogy az országos és helyi közúthálózathoz tartozó földingatlanok ugyanúgy nem képezik a Nemzeti Földalap részét, mint a vasúti pályahálózathoz tartozó földingatlanok.
19-23. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel az alábbi törvények technikai módosítása vált szükségessé:
- a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény,
- a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény,
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,
- a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény,
- a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény.
24. §
Az Szhitv. értelmező rendelkezéseinek módosítását az új intézményi struktúra és az Alap megszűnése indokolja.
Az Integráció átalakulásával összhangban a szövetkezeti hitelintézet helyett az integrált hitelintézet fogalom kerül bevezetésre és ennek megfelelően az Integrációs Szervezet elnevezése is megváltozik Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete helyett Integrációs Szervezetre igazodva ahhoz, hogy az Integráció tagjai jellemzően nem szövetkezeti formában működnek. Az Integráció elnevezése is módosul, a Törvényjavaslat a - korábban nem egységesen használt - szövetkezeti hitelintézetek integrációja helyett a hitelintézetek integrációja fogalmat alkalmazza. Az Integráció fogalmának meghatározásakor rögzítésre kerül, hogy mely szervezetek az Integráció részesei.
A Hpt.-vel való összhang megteremtése érdekében a vezető tisztségviselő fogalom helyett a vezető állású személy fogalmát rögzíti a jogszabály.
A Törvényjavaslat pontosítja, hogy a hitelintézetek integrációjának az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 11. cikk (1) bekezdése szerinti összevont szavatoló tőkéjébe be kell számítani az Integrációs Szervezet és tagjai saját tőkéjét.
25. §
Az Integráció, valamint az Integráció tagjainak új elnevezése átvezetésre kerül az Integráció célját rögzítő rendelkezésekben.
26. §
A Törvényjavaslat az Integráció tagjainak új elnevezésére tekintettel módosítja az Integrációs Szervezet tagjainak körét. Változatlanul az Integrációs Szervezet tagja az integrált hitelintézet, a Holding Szövetkezet és az integrációs üzleti irányító szervezet, továbbá a Törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy nem csupán a Kapcsolt Vállalkozások, hanem, a Felügyelet által felügyelt és az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló intézmény is taggá váljon.
27. §
A Törvényjavaslat megszünteti az önálló intézményként működő Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját, vagyonát és feladatait az Integrációs Szervezetbe integrálja. E rendelkezés az Integráció működésének egyszerűsítését szolgálja, amivel biztosítható, hogy az Integrációs Szervezet - amely eddig is a korábbi intézményvédelmi alapok jogutódjaként működött - a jövőben az Alap tekintetében is jogutódként járjon el, elősegítve az Integráció hatékony és átlátható működését. A módosítás az egyetemlegesség intézményének vagyoni fedezetét továbbra is azonos szinten tartja.
Az Integráció működésében a szövetkezeti elv akként is érvényesül, hogy az Integrációs Szervezet valamennyi tagját azonos mértékű szavazati jog illeti meg az Integrációs Szervezet közgyűlésén. Figyelemmel arra, hogy a tagdíjról maguk a tagok döntenek a közgyűlésen, indokolt a tagok által fizetendő tagdíj legalacsonyabb mértékét szabályozni a legmagasabb mérték helyett. Ezt az Integráció működése is szükségessé teszi, mivel az Integrációs Szervezet már nem csupán szabályozói és felügyelői alapfeladatainak költségeit finanszírozza saját díjbevételeiből, hanem az Alap feladatainak átvétele okán a garanciaközösséggel kapcsolatos feladatokat is el kell látnia.
A Törvényjavaslat alapján az Integrációs Szervezet a számláit az általa választott integrált hitelintézet tagjánál vezetheti.
28. §
A Törvényjavaslat technikai pontosítást tartalmaz a Holding Szövetkezet Integrációs Szervezet igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak jelölésére vonatkozó feladata tekintetében.
29. §
A Törvényjavaslat technikai pontosítást tartalmaz azzal, hogy az egyedi válságkezelési tervre vonatkozó szabályokat az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjaira vonatkoztatja.
30. §
Az Integráció kevesebb szereplős struktúrája indokolja az Integrációs Szervezet által alkalmazható szankciórendszer felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az minél inkább az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete 10. cikke szerint központi szervi funkcióból származó utasítási jogkörhöz igazodjon. A Törvényjavaslat alapján az Integrációs Szervezet jogköre az Integráció tagjai és azok kapcsolt vállalkozásai tekintetében az ellenőrzési és felügyelési, valamint az utasításadási feladat- és hatáskörben összpontosul, míg a vezető tisztségviselő felfüggesztésére és a felügyeleti biztos kirendelésére vonatkozó jogosultságok tekintetében a Felügyelet meglévő hatósági jogköre - az Integrációs Szervezet párhuzamosan fennállt hasonló jogosultságainak megszüntetésével - kizárólagossá válik. A fennmaradó intézkedésekkel biztosítható a pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló hazai és nemzetközi jogszabályoknak és a felügyeleti szabályozó eszközöknek való maradéktalan megfelelés.
31. §
A Törvényjavaslat alapján a szövetkezeti hitelintézetek helyett az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjainak csoportja válik jogosulttá arra, hogy a Felügyelet irányába történő adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét az Integrációs Szervezet közreműködésével teljesítse.
A Törvényjavaslat a hatékony működés érdekében lehetővé teszi, hogy az Integrációs Szervezet egyes feladatai ellátására együttműködési megállapodást kössön.
32. §
Az Integrációban érvényesülő egyetemlegességet szabályozó rendelkezésekkel összhangban a Törvényjavaslat egyszerűsíti az Integrációs Szervezetből való kilépés szabályait.
33. §
A Törvényjavaslat egyszerűsíti a számviteli törvény szerinti beszámoló integrációs üzleti irányító szervezet általi jóváhagyásának szabályait és határidőt állapít meg a jóváhagyási jogkör gyakorlására vonatkozóan, valamint rögzíti, hogy ezek a szabályok, továbbá a gazdálkodó szervezetben, illetve jogi személyben történő tulajdonszerzés jóváhagyásának szabályai az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára vonatkoznak.
34. §
A Törvényjavaslat pontosítja, hogy a legfőbb szerv, az igazgatóság és a felügyelőbizottság döntési eljárásához kapcsolódó kötelezettségek az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára vonatkoznak az integrációs üzleti irányító szervezet kivételével.
35. §
Az Integrációban érvényesülő egyetemlegességet érintő eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség pontosításra kerül egyértelművé téve, hogy a kötelezettség az Integrációs Szervezet valamennyi tagjára kiterjed.
36. §
Az integrált hitelintézet fogalmának bevezetése miatt szükséges módosítás.
37. §
A Törvényjavaslat alapján az Integrációs Szervezet az integrált hitelintézetek tekintetében egyedi alapon állapít meg szavatoló tőke követelményt a tagok tényleges pénzügyi és kockázati helyzetéhez igazodva, kockázatalapon.
Az Integrációban lezajlott egyesülésekre tekintettel részben elhagyásra kerültek az Integrációs Szervezet saját tagjaiban intézményvédelmi célból szerzett részesedéseire vonatkozó különleges szabályok. A további pontosításokat az integrált hitelintézet fogalmának bevezetése indokolja.
38. §
A Törvényjavaslat átvezeti az átalakult struktúrának megfelelő csoport fogalmat, a szövetkezeti hitelintézet helyett az integrált hitelintézetre vonatkoztatva a rendelkezés hatályát. A csoportszintű helyreállítási tervben a kötelező indikátorként meghatározott esetkör pontosításra kerül az Integrációs Szervezet által alkalmazható intézkedések körének módosítására tekintettel.
39-40. §
A Törvényjavaslat egyszerűsíti a tagok nyilvántartásának vezetésére vonatkozó rendelkezéseket.
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a takarékszövetkezet és hitelszövetkezet továbbra is csak az Integráció keretében, integrált hitelintézetként működhet.
41. §
A Törvényjavaslat alapján nem az Integrációs Szervezet előzetes hozzájárulásához kötött a vezető tisztségviselők kinevezése. A Törvényjavaslat pontosítja továbbá a könyvvizsgáló Hpt. szerinti kiegészítő jelentéssel kapcsolatos kötelezettségét az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai tekintetében.
42. §
A Törvényjavaslat pontosítja az Integrációban érvényesülő titokvédelem alóli felmentési szabályokat, a szövetkezeti hitelintézet helyett az Integrációs Szervezet Felügyelet által felügyelt tagjaira vonatkoztatva a rendelkezések hatályát. Az adatmegismerésre jogosultak köréből kikerül a megszűnő Alap.
43-44. §
A Törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összhangban szabályozza a szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjának tulajdonában álló részjegyek visszaváltásának szabályait, valamint az Integrációs Szervezet tagjának és a Kapcsolt Vállalkozás legfőbb szerve Integrációs Szervezet által elrendelt ülésének szabályait.
45. §
A Törvényjavaslat pontosítja az egységes informatikai rendszerhez csatlakozott tagnak, valamint a hozzáféréssel rendelkező szervezetnek az ügyfelekkel kötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásaira, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységére és a kiegészítő szolgáltatására vonatkozó szerződés, valamint az általános szerződési feltételek módosításának feltételeit.
46. §
A Törvényjavaslat megfelelő határidőt biztosít a Felügyelet által felügyelt, újonnan belépő tagoknak az integrált hitelintézetek tekintetében már bevezetett egységes informatikai rendszerhez történő csatlakozásra, amely hároméves határidőt az Integrációs Szervezet indokolt esetben további három évvel meghosszabbíthatja.
47. §
A Törvényjavaslat az Integrációs Szervezet valamennyi tagja tekintetében lehetővé teszi, hogy az Integrációs Szervezet igazgatósága felmentést adjon számára az Szhitv.-ből fakadó egyes kötelezettségek teljesítése alól.
48. §
A Törvényjavaslat hatálybalépését követő 180. napon megszűnik az Alap, amelynek jogutódja az Integrációs Szervezet. Az átmeneti rendelkezésben meghatározott időtartam elegendő felkészülési időt biztosít a változás teljeskörű lebonyolítására.
49. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
50. §
A Törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
51-55. §
A Törvényjavaslat az integrációs hitelintézet fogalmának bevezetése miatt módosítja a Hpt. egyes rendelkezéseit.
56. §
A Törvényjavaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz.
57. §
A Törvényjavaslat hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
58. §
A Törvényjavaslat - technikai jellegű módosítása - alapján a Városliget Zrt.-re vonatkozó rendelkezések a Városliget tv. 1. § (1a) bekezdésében, míg az Opera Vagyonkezelő Kft.-re vonatkozó rendelkezések az 1. § (1b) bekezdésében kerülnek elkülönítve szabályozásra.
A Törvényjavaslat alapján a Városliget tv. szerinti vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja.
59-60. §
A Törvényjavaslat meghatározza a Városliget tv. szerinti vagyonkezelő speciális feladatait a beruházási, építési tevékenységgel összefüggésben, amivel biztosítja a vagyonkezelő részére a tulajdonosi joggyakorló külön hozzájárulása nélkül a bontási tevékenységek, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatok - így például a hulladék megfelelő kezelése, megsemmisítése érdekében szükséges intézkedések - elvégzését.
A rendelkezés meghatározza továbbá a vagyonkezelő hasznosítási tevékenységét és a hasznosításból származó bevétel felhasználását azzal, hogy a vagyonkezelő az egyes vagyonelemek hasznosítása során beszedett díj összegét köteles a vagyonkezelésében álló vagyonelemek fenntartására fordítani.
A rendelkezés rögzíti, hogy a nemzeti vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő mind a tulajdonos önkormányzat, mind az állam mint tulajdonos nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet felé külön elszámolás nélkül a meglévő vagyon-nyilvántartásokba történő adatszolgáltatás útján jogosult eleget tenni, egyszerűsítve ezzel az állam nevében és javára történő beruházás számviteli nyilvántartásának rendezését a végső tulajdonosoknál, erre való tekintettel a beruházásokat az MNV Zrt. térítésmentesen veszi nyilvántartásba, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben már bevezetett számviteli rendezés keretében.
61-64. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére, egyes törvényi rendelkezések végrehajtottságára, valamint a jelen törvénymódosítás által bevezetett "Lebonyolító" fogalom használatára tekintettel az alábbi törvények technikai módosítása vált szükségessé:
- a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény,
- a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény,
- a természetes személyek adósságrendezéséről 2015. évi CV. törvény módosítása,
- a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény.
65. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
66. §
A rendelkezés a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásához kapcsolódó szabályozásban használt fogalmak értelmező rendelkezéseit egészíti ki.
67. §
A rendelkezés a Nemzeti Eszközkezelő Program végrehajtásához kapcsolódó hatásköri szabályok módosítását tartalmazza, annak érdekében, hogy az MNV Zrt. helyett a Kormány által kijelölt Lebonyolító láthassa el a feladatokat.
68. §
A rendelkezés annak érdekében szükséges, hogy a Lebonyolító ne csak közvetlenül, hanem szükség esetén közreműködők szabályozott módon történő bevonásával láthassa el az érintett ingatlanokhoz kapcsolódó feladatokat.
69. §
A rendelkezés a Lebonyolító tevékenységének ellátásához szükséges, az állami vagyon kezelésére vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza.
70. §
A Törvény hatályos rendelkezése rögzíti, hogy ha a fizetési kötelezettségeinek eleget tevő bérlő a törvényben foglaltak szerint az érintett ingatlant megvásárolja, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 10. §-a szerinti visszavásárlási joga a törvény erejénél fogva megszűnik. A Törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján ezen rendelkezést egészíti ki minden ingatlan tekintetében azzal az esetkörrel, amikor nem a bérlő, hanem annak közeli hozzátartozója szerzi meg a tulajdonjogot, vagy több bérlő közül nem mindegyik bérlő veszi meg az ingatlant.
71. §
A Törvény kiegészül az ingatlanok bérlők általi visszavásárlási jogára vonatkozó, korábban a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvényben szereplő szabályokkal.
72. §
A Törvény VI. fejezetén átvezetésre kerül a hatásköri szabályok változása, a Lebonyolító által történő feladatellátás.
A VI. Fejezet szerinti, megüresedett ingatlanokat érintő eljárás akként módosul, hogy minden ingatlan tekintetében meg kell kísérelni a piaci alapú, nyílt árverés útján való értékesítést, majd, amennyiben ez sikertelen, az érintett ingatlanok és az esetlegesen bennük lévő egyes ingóságok tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat szerzi meg, a törvény erejénél fogva, ingyenesen. A tulajdonszerzés napja a Lebonyolító erről szóló értesítésének kézhez vételét követő harmadik hónap első napja.
73. §
A nemzeti vagyonról szóló törvény sarkalatos rendelkezéseitől eltérő rendelkezések rögzítése.
74. §
A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény hatályon kívül helyezésére tekintettel, az abban szereplő, még alkalmazni szükséges felhatalmazó rendelkezésekkel azonos tartalmú felhatalmazással, valamint a Lebonyolító kormányrendeleti szintű kijelölésére vonatkozó felhatalmazással egészül ki a Törvény.
A Törvény kiegészül továbbá a Lebonyolító rendeleti szintű kijelölésére vonatkozó felhatalmazással.
75. §
A szakasz a Program lebonyolításával összefüggő feladatokat ellátó szervezet megszűnése esetére szóló, feladatainak a Kormány által kijelölésre kerülő lebonyolító szervezet általi átvételével összefüggő rendelkezéseket tartalmaz.
76. §
A Törvény sarkalatossági záradéka módosul, tekintettel a sarkalatosnak minősülő kiegészítésekre.
77. §
A Törvényjavaslat bevezeti a Lebonyolító fogalmát, amely a Törvényen átvezetésre kerül.
78. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
79. §
A központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás fogalmának pontosítása indokolt. A hatályos szabályozás értelmében a Beütv. és az állami magasépítési beruházásokról szóló 299/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) fogalmi meghatározása alapján a Beruházási Ügynökség részvétele egy projektben mellőzhető, amennyiben az önkormányzati tulajdonú ingatlanon központi költségvetési támogatás felhasználásával harmadik fél valósít meg beruházást. Ennek elkerülése és a jogalkotói szándék érvényesülésének biztosítása érdekében szükséges a módosítás.
A magasépítési beruházás fogalom meghatározásának pontosítása az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt annak érdekében, hogy a Beruházási Ügynökség részvétele ne legyen mellőzhető konkrét beruházások esetében, így biztosítva a Beruházási Ügynökség szerepére vonatkozó jogalkotói szándék érvényesülését. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a Beruházási Ügynökség részvételével valósulhatnak meg olyan építményeken végzett beruházások, melyeknek a csatlakozó rendezett terepszinthez képest egy vagy több építményszintje már létezik vagy létesül, valamint olyan építmény létrehozására irányuló építési beruházások, melyek megvalósításához önálló bontási munkák is szükségesek. A módosítás továbbá az Étv. fogalomrendszerének megfelelve is pontosítja a magasépítési beruházás fogalmát (építmény, építési beruházás, építési tevékenység).
80. §
A Beütv. 4. § (7) bekezdése alapján a Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított. A gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges pontosítani azon magasépítési beruházások körét, amelyek megvalósításában a Beruházási Ügynökség részt vesz. A Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Beütv. 4. § (7) bekezdésének hatálya alá tartozó beruházások Beruházási Ügynökség általi megvalósítása esetén a beruházás eredményeképpen létrejövő ingó és ingatlan vagyonelemek a Kormány egyedi döntésén alapuló eltérő megállapodás hiányában a törvény erejénél fogva kerülnek a beruházással érintett ingatlan tulajdonosának tulajdonába. A Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése szerint a 13. § (1) bekezdése szerint lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás alapján az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Kormány döntését kezdeményezi a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítása érdekében. A Kormány egyedi határozatban dönt a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításáról, az ahhoz szükséges kötelezettségvállalás összegéről, továbbá minden olyan kérdésről, amely a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítása érdekében szükséges.
A Beruházási Ügynökség az érintett beruházás megvalósítása érdekében a Kormány döntésének megfelelően beszerezheti - a gyakorlatban a programszerű beruházások tanterem és tornaterem részénél be is szerzi - a rendeltetésszerű használathoz szükséges olyan ingóságokat (eszközöket) is, amelyek az építési beruházás megvalósítására irányuló feltételes közbeszerzési eljárásban az irányadó ellenőrzési gyakorlat szerint nem szerezhetőek be. Ide tartoznak többek között az érintett ingatlannal alkotórészi kapcsolatban nem álló bútorok, sporteszközök, székek, függönyök, padok, táblák. Erre figyelemmel is indokolt a Beütv. 4. § (8) bekezdésének pontosítása.
81. §
A Beütv. hatályos rendelkezései alapján a Beruházási Ügynökség csak a kormányzati magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlanok állam javára történő megszerzésére jogosult, a beruházás megvalósítása során beszerzésre kerülő egyéb, az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban nem álló ingó vagyonelemek esetén a Vtv. 3. § (1) bekezdése alapján a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az egységes tulajdonosi joggyakorlás megteremtése érdekében indokolt a törvényi rendelkezés kiterjesztése az ingatlanok mellett az ingó vagyonelemekre is, figyelemmel a Beütv. 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre.
82. §
A hatályos szabályozás szerint a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges - kormányhatározatban megjelölt - állami tulajdonú ingatlanokat a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni. A kormányzati beruházások nagy számára, illetve az így szükségessé váló tömeges vagyonátadásra tekintettel indokolt a Beruházási Ügynökség által az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója részére benyújtott kérelemben megjelölt fordulat meghatározása a beruházások mielőbbi megkezdhetősége érdekében.
83. §
A Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Beruházási Ügynökség a hatáskörébe tartozó beruházások megvalósítása során az általa lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás alapján felfüggesztő feltétel alkalmazásával szerződést köthet külön kormánydöntés nélkül, amely szerződést a Korm. rendelet 13. § (2) bekezdésében foglalt kormányhatározat közzétételét követően, az abban foglaltaknak megfelelően kell hatályba léptetni és a hatálybaléptetés napján kötelezettségvállalásként nyilvántartásba venni.
A Törvényjavaslat a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítja a Beruházási Ügynökség kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályait, annak érdekében, hogy a szerződéskötésekre - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény. rendelkezéseit is figyelembe véve - megfelelő időben sor kerülhessen.
84. §
Szövegpontosító módosítás, a hatályos megfogalmazás felülvizsgálata az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján vált indokolttá.
85. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
86. §
Hatályba léptető rendelkezés.
87. §
Sarkalatossági záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.