Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/10748. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről

    T/10748. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
    E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III....

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/10748. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről
    2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről
    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    Bevezető rendelkezések
    1. Értelmező rendelkezés
    1. §
    E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
    2. Hatály
    2. §
    Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó - így különösen egyes veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.
    II. Fejezet
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályok
    3. A veszélyhelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs által indokoltnak ítélt költségekkel kapcsolatos intézkedések
    3. §
    2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírusjárvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, a veszélyelhárítás érdekében szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését, valamint a szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal történő megállapodás, illetve szerződés írásba foglalását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
    4. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    4. §
    Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.
    5. §
    Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az Áht. 70. alcíme szerinti, havi adatszolgáltatási kötelezettségét - az Áht. 108/A. §-a szerinti adatszolgáltatás kivételével - negyedévente, a tárgynegyedévet követő 20. napig köteles eleget tenni. E rendelkezést a 2020. második és harmadik negyedévet érintő havi adatszolgáltatások tekintetében kell alkalmazni.
    6. §
    Ha a helyi önkormányzat, az önkormányzatok társulása, illetve a nemzetiségi önkormányzat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) az e törvény hatálybalépéséig nem rendelkezik a 2019. költségvetési évre vonatkozó elfogadott és hatályos zárszámadási rendelettel, akkor a zárszámadási rendeletet úgy kell a helyi önkormányzatnak elfogadnia, hogy az legkésőbb az e törvény hatálybalépését követő 30. napon hatályba lépjen.
    7. §
    E törvény hatálybalépéséig létrejött a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama legalább e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik.
    8. §
    (1) 2020. március 11-től e törvény hatálybalépéséig létrejött támogatási jogviszonyok esetében
    a) a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt nem az államháztartási jogszabályoknak és a támogató által előírtaknak megfelelően biztosítja a kedvezményezett, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni,
    b) az Áht. 53/A. §-ától eltérően nem számít jogosulatlan igénybevételnek az az eset, amelynél a kedvezményezett az eredeti támogatási cél megvalósítását megkezdte, de a veszélyhelyzetre tekintettel a támogatási szerződés szerint a támogatási cél nem megvalósítható,
    c) a veszélyhelyzet miatt meghiúsult támogatott tevékenységből származó jogosulatlanul igénybe vett és visszafizetett költségvetési támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdésétől eltérően ügyleti és késedelmi kamat nem terheli.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.
    5. A fizetési moratórium
    9. §
    (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
    (2) A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart.
    (3) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
    (4) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot is - módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
    (5) E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
    10. §
    (1) A 2020. március 19. napján vagy azt követően, a fizetési moratórium idején megkötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
    (2) A fizetési moratóriumot követően az adott hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményében meghatározott teljes hiteldíj mutató válik irányadóvá.
    (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
    11. §
    (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.
    (2) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősülnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) szerinti pénzügyi vállalkozások és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapok is.
    12. §
    (1) Az adós a fizetési moratórium 9. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a 9. § (1) bekezdésében biztosított fizetési moratóriummal.
    (2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
    (3) A 9. § (1) bekezdését, valamint az (1) és (2) bekezdést az olyan munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállalónak hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.
    13. §
    (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.
    (2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
    (3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.
    (4) Az (1)-(4) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
    14. §
    A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt nem kell megfizetni.
    15. §
    A 9. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
    16. §
    (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2020. december 31-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
    (2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik.
    (4) A bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
    17. §
    (1) A 9. § (1) bekezdése alkalmazásában adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyek is.
    (2) A 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2020. március 19. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.
    6. A teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó átmeneti szabályok
    18. §
    A 10. § (1) bekezdésében meghatározott teljes hiteldíj mutató kiszámításakor a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjnak a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig alkalmazott mértékét kell figyelembe venni (a továbbiakban: kedvezményes THM).
    19. §
    (1) A kedvezményes THM-mel egyidejűleg a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően számított teljes hiteldíj mutatót is közzé kell tenni.
    (2) Az (1) bekezdésnek megfelelően közzétett teljes hiteldíj mutatót, valamint a 9. § (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő törlesztőrészlet várható összegét a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban a teljes hiteldíj mutató és a törlesztőrészletek feltüntetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell feltüntetni. A kereskedelmi kommunikációban alkalmazott tájékoztatást a hitel alapjául szolgáló szerződéskötési folyamat során nyújtott tájékoztatásokban is alkalmazni kell, a figyelem felkeltésére alkalmas módon.
    7. Hitelintézet elővigyázatossági tőkefeltöltése
    20. §
    A koronavírus világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében legfeljebb 2020. december 31-éig a Magyar Állam az ebben az alcímben foglalt feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek a 21. §-ban meghatározott tőkeelem-vásárlással támogatást nyújthat.
    21. §
    (1) A Magyar Állam a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 17. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja szerint tőkeelem-vásárlás keretében a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkében meghatározott járulékos tőkeelem feltételeit teljesítő kötvényt vásárol (a továbbiakban: támogatás nyújtása) a támogatásban részesülő kötvényt kibocsátó hitelintézettől. A kötvény kibocsátáskori futamideje legfeljebb 7 év lehet.
    (2) A támogatás nyújtása során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter jár el azzal, hogy a feladat ellátásához közreműködőként bevonja az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t.
    (3) A Magyar Állam és a hitelintézet megállapodásban rendelkezik az ebben az alcímben nem szabályozott jogokról és kötelezettségekről.
    (4) A támogatás nyújtására rendelkezésre álló keretösszeg legfeljebb 150 000 000 000 forint.
    (5) A Magyar Állam által az egy hitelintézet részére nyújtott támogatás nem haladhatja meg az alábbi értékek közül a legkisebbet:
    a) a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott stressztesztben vagy eszközminőségvizsgálatban megállapított tőkehiány mértéke,
    b) a hitelintézet stressztesztben vagy eszközminőség-vizsgálatban a stresszpálya mentén megállapított, a Hpt. 79. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tőkekövetelménye 25 százalékának és a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelményének összege,
    c) 50 000 000 000 forint.
    (6) A támogatásként megvásárolt kötvény kamata legalább
    a) az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam előző húsz munkanapi átlagának,
    b) az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által közzétett 5 éves állampapír referenciahozam és az Európai Központi Bank által megállapított 5 éves referenciahozam 2019. január 1. és 2020. január 31. közötti különbsége átlagának,
    c) az Európa Unió "A" hitelkockázati besorolással rendelkező hitelintézetei 5 éves CDS felár mediánjának, valamint
    d) 200 bázispontnak
    az összege.
    22. §
    (1) A támogatás nyújtásáról a hitelintézet kérelmére, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) elnökének véleménye ismeretében a Magyar Állam dönt. Az intézkedés az Európai Bizottságnak az állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti, az intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatának meghozatalát követően hajtható végre. A támogatásra a hitelintézet egyszer jogosult.
    (2) A támogatás a következő feltételek együttes teljesülése esetén nyújtható:
    a) a hitelintézet fizetőképes és valószínűsíthetően legalább a következő 12 hónapban fizetőképes marad, valamint nem állnak fenn a tőkeelemek leírásának vagy átalakításának a jogszabályi feltételei,
    b) az intézkedés legfeljebb a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által végrehajtott vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes több államban vagy eurózónában végzett stressztesztek, eszközminőség vizsgálatok vagy egyéb egyenértékű eljárások által feltárt tőkehiány megszüntetésére irányul,
    c) az intézkedés célja a koronavírus világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása,
    d) az intézkedés során a hitelintézet a 21. § (1) bekezdésében rögzített feltételek szerinti kötvényt bocsát ki,
    e) a hitelintézet tőkebevonási tervvel támasztja alá, hogy
    ea) minden tőle elvárható intézkedést megtett a tőkehiány minimalizálására, és
    eb) a támogatást nem használja fel a korábban keletkező vagy várható veszteségeinek finanszírozására, valamint
    f) az intézkedés átmeneti jellegű, a Magyar Állam által az intézkedéssel biztosított finanszírozást a hitelintézet legfeljebb 7 éven belül helyettesíti.
    (3) Az MNB elnökének az (1) bekezdés szerinti véleménye a (2) bekezdés a), b) és e) pontjában foglalt feltételek teljesülésének vizsgálatára terjed ki. Az MNB elnöke a véleményét az államháztartásért felelős miniszter részére küldi meg.
    (4) Az ebben az alcímben foglaltak szerint támogatásban részesülő hitelintézetre a Hpt. javadalmazási politikára vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Állam által megvásárolt kötvény lejártáig a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
    a) a teljesítményjavadalmazást a hitelintézet a nettó bevétel százalékában határozza meg, ha az nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével és a támogatás időben történő visszafizetésével,
    b) a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell a hitelintézet javadalmazási politikájának a hatékony kockázatkezeléssel és a hosszú távú növekedéssel összhangban álló átalakításáról, ideértve a vezető állású személyek teljes javadalmazásának csökkentését is,
    c) a javadalmazási politika hatálya alá eső személyek teljes javadalmazása nem haladhatja meg a nemzetgazdasági éves átlagbér tizenötszörösét vagy az adott hitelintézet alkalmazottai átlagbérének tízszeresét,
    d) a hitelintézet vezető állású személye kizárólag a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott esetben részesülhet teljesítményjavadalmazásban.
    (5) A 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban rendelkezni kell arról is, hogy a támogatás célja Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozások hitelezésének fenntarthatósága.
    23. §
    Ha a 22. § (1) bekezdése szerinti, az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó keretrendszere szerinti európai bizottsági határozat a 21. § (5) és (6) bekezdésében vagy a 22. § (4) bekezdésében foglalt feltételektől a hitelintézet számára hátrányos módon eltér, vagy egyéb, az ebben az alcímben nem nevesített feltételt vagy kötelezettséget állapít meg a hitelintézetnek, az intézkedés csak azt követően hajtható végre, ha a hitelintézet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kiadott európai bizottsági határozat szerinti feltételeknek is megfelel, valamint e bizottsági határozatban rögzített egyéb kötelezettségek teljesítését a 21. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban vállalja.
    8. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény eltérő alkalmazása
    24. §
    A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: 1994. évi XLII. törvény) 2. § (2a) bekezdésétől eltérően 2020. december 31-ig az ügyfél a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított kölcsönt bármely pénzügyi intézmény által folyósított kölcsön kiváltására is fordíthatja, ha a kiváltandó kölcsön megfelel az 1994. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott hitelcéloknak.
    9. A szakképzésre vonatkozó átmeneti szabályok
    25. §
    Szakképzés iskolában történő megszervezése esetén a 2019/2020. tanév - az iskola vezetőjének döntése szerint - befejezhető a veszélyhelyzetet megelőző munkarend mellett történhet távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként.
    26. §
    (1) A 2019/2020. tanévben a tanuló év végi osztályzatát - a tanulmányi követelmények teljesítettségétől függetlenül - a tanítási év közben adott érdemjegyek alapján kell megállapítani.
    (2) A 2019/2020. tanév tanulmányi követelményeit teljesítettnek kell tekinteni, ha a tanuló az általa a 2019/2020. tanévben látogatott évfolyamra a szakmai és vizsgakövetelményben előírt összefüggő szakmai gyakorlat legalább hatvan százalékát teljesítette.
    (3) A 2020/2021. tanév október-novemberi vizsgaidőszakában kötelező - javító-, pótlóvizsgának nem tekintendő - vizsgalehetőséget biztosítani az olyan tanuló számára is, aki a (4) bekezdés szerinti gyakorlati képzést teljesítette és a veszélyhelyzet időtartama alatt azért nem volt vizsgára bocsátható, mert nem teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.
    (4) A (3) bekezdés szerinti tanuló vizsgára történő felkészítése érdekében az iskola vagy -tanulószerződéssel rendelkező tanuló esetén - a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet az elmaradt tanulmányi követelmények teljesítése figyelembevételével a 2020. augusztus 24. és 2020. október 2. közötti időszakban gyakorlati képzést köteles szervezni, amelyen a tanuló részvétele kötelező. A tanuló számára a tanulmányi követelmények teljesítését igazoló bizonyítvány azt követően állítható ki, ha teljesítette az iskola pedagógiai programjában meghatározott gyakorlati követelmények hatvan százalékát.
    27. §
    (1) A veszélyhelyzet időtartama alatt elmaradt vagy nem megszervezett szakmai vizsgák elektronikus vizsgarendszerben való ismételt feltöltésére, új központi vizsganapok kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kerülhet sor.
    (2) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig kell befejezni. A szakmai vizsga befejezésére a pótlóvizsgának a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a szakmai vizsga esetében igazolt hiányzásnak kell tekinteni, ha a vizsgázó a veszélyhelyzetre hivatkozással nem jelent meg a szakmai vizsgán.
    (3) A 2020. szeptember 15. előtt megkezdődő szakmai vizsgák esetén a vizsgaszervező a szakmai vizsgát vizsgacsoportonként, legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységét megelőzően húsz nappal jelenti be a felnőttképzési államigazgatási szervnek az elektronikus vizsgarendszerben. 2020. október első hétvégéjét megelőzően írásbeli vizsgatevékenységre hetente legfeljebb két időpont jelölhető ki.
    (4) A javító- és pótlóvizsga letételének lehetősége tekintetében meghatározott, a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró egyéves határidő 2020. október 31-éig meghosszabbodik.
    (5) A vizsgázó a szakmai vizsgával vagy az annak eredményes teljesítésével megszerezhető képesítéssel összefüggésben számára jogszabályban, szerződésben vagy bármilyen más módon előírt kötelezettségének az e § alapján új időponttal bejelentett szakmai vizsga utolsó napjáig tehet eleget.
    10. Felnőttképzési tárgyú átmeneti szabályok
    28. §
    (1) Szakképzés felnőttképzés keretében történő megszervezése esetén a képzés 2020. augusztus 31-éig abban az esetben is befejezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ha jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program a képzés vagy a modulzáró vizsga tekintetében a távolléti oktatás, távoktatás vagy digitális képzés valamelyik formáját lehetővé teszi, a képzés, illetve a modulzáró vizsga kizárólag akként szervezhető meg.
    (2) Szakmai vizsga felnőttképzés keretében történő megszervezésére a 26. §-t kell alkalmazni.
    29. §
    (1) Költségvetési támogatás nyújtható az olyan képzések felnőttképzési tevékenység keretében történő megszervezéséhez és megvalósításához, valamint az azokban való részvételhez, amelyek a munkavállalók és az álláskeresők számára új kompetenciák megszerzését biztosítják, munkaerőpiaci szempontból azok megszervezéséhez és megvalósításához kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnak megfelelő tanulási eredmények meghatározását és az azok megszerzéséhez szükséges tudás átadásához szükséges képzések megszervezésének és megvalósításának követelményeit a költségvetési támogatást biztosító felhívás a miniszter által meghatározottak szerint tartalmazza.
    (3) A költségvetési támogatást a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő felnőttképző által megszervezett és megvalósított képzésben részt vevő személy képzési díjának és a képzéssel összefüggő költségek finanszírozására lehet felhasználni.
    (4) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénynek (a továbbiakban: 2013. évi LXXVII. törvény) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység keretében szervezhető és valósítható meg a következő feltételek szerint:
    a) a felnőttképzési tevékenység bejelentés és engedély nélkül folytatható azzal, hogy a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzőt a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig a 2013. évi LXXVII. törvényben meghatározott eljárásban veszi a felnőttképzők nyilvántartásába,
    b) a képzési program felnőttképzési szakértő általi előzetes minősítése helyett a (2) bekezdés szerinti követelmények vizsgálata keretében kell megállapítani azt, hogy a képzési program megfelel a jogszabályoknak és az abban meghatározott tartalommal, feltételekkel és módon megszerezhetők a képzési programban megjelölt kompetenciák,
    c) a felnőttképző a 2013. évi LXXVII. törvény 15. §-a szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a veszélyhelyzet megszűnését követő kilencven napon belül tesz eleget,
    d) a felnőttképzőnek vagyoni biztosítékkal és minőségirányítási rendszerrel a veszélyhelyzet megszűnését követő százhuszadik napig nem kell rendelkeznie.
    (5) Az e § szerinti képzés és az ahhoz előfeltételként kapcsolódó más képzés keretében történő szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés a 2013. évi LXXVII. törvény szerinti egyéb oktatás és képzésnek minősül és mentes az általános forgalmi adó alól.
    (6) Ha a költségvetési támogatás feltétele, hogy a képzésben részt vevő személy a felnőttképző által egy vállalkozás részére foglalkoztatási céllal kiközvetítésre kerüljön, a felnőttképző részére kifizetett képzési díj a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató vállalkozás részére nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcíme vagy 46. alcíme szerint nyújtható.
    11. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok
    30. §
    A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.
    31. §
    (1) A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet fennállása alatt - de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján - megtett írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    (2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma vonatkozásában a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a 2020. május 6. napján vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződésre is alkalmazni kell.
    12. Az adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések
    32. §
    (1) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
    (2) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.
    (3) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
    (4) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.
    (5) Ha az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző - korábban bevallott - iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.
    (6) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.
    (7) Az adózó a 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.
    (8) A 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az (1), (2), (3) és (7) bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség - ha a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség - alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.
    13. Egyes ágazatokat megillető adó- és járulékkedvezmények átmeneti szabályai
    33. §
    (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget a 2020. március, április, május és június hónapra nem kell teljesítenie a (9) bekezdés szerinti
    a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
    b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és
    c) a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
    (2) A 2020. március, április, május, június hónapra vonatkozó járulékfizetési kötelezettséget a Tbj. szabályaitól eltérően a (9) bekezdés szerinti
    a) foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy,
    b) egyéni vállalkozó és
    c) a Tbj. szerinti társas vállalkozó
    esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
    (3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
    (4) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a (9) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
    (5) A (9) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a 2020. adóévre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás mértékének kétharmada. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett a rehabilitációs hozzájárulásra 2020 második, harmadik és negyedik negyedévére előleget nem fizet.
    (6) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adóalany, amely a (9) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytat, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
    (7) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely
    a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
    b) fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
    c) festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
    d) egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
    e) villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
    f) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
    g) előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
    h) víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
    i) szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
    j) épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
    k) sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
    l) tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
    m) általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
    n) padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
    o) fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
    p) előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
    q) egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
    r) fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
    s) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
    t) üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
    u) testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
    v) egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
    w) egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
    x) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
    y) idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
    z) szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)
    tevékenységet folytat (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az e bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
    (8) A kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben - az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig - fizetheti meg. Az állami adóhatóság 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére - a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül - 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
    (9) Az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre - ide nem értve a költségvetési szerv kifizetőket - terjednek ki:
    a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
    b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
    c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
    d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
    e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
    f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
    g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
    h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
    i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
    j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14),
    k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60),
    l) utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
    m) fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04),
    n) belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30),
    o) növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
    p) egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
    q) egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
    r) dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
    s) dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
    t) vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
    u) desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
    v) szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
    w) sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
    x) szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).
    (10) Tényleges főtevékenységnek ezen § alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
    (11) A (9) bekezdés m) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
    (12) A (9) bekezdés o) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet 2. § 2. pontjában foglaltaknak.
    (13) A (9) bekezdés p) és q) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző adózónak e törvény hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a a virágok - ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is - termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott.
    (14) A (9) bekezdés s) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző a (9) bekezdés s) pontjában szereplő tevékenységek közül kizárólag dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik.
    (15) A (9) bekezdés t) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. § (2) bekezdés f) pontjának.
    (16) A (9) bekezdés u) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha az általa gyártott ital a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet 6. vagy 9. pontja szerinti szeszes ital.
    (17) A (9) bekezdés w) pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az (1)-(6) bekezdés szerinti rendelkezések, ha a gyártó megfelel a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában foglaltaknak.
    14. A turisztikai ágazattal összefüggő adókönnyítő szabályok
    34. §
    A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott
    a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,
    b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.
    35. §
    A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettet a 2020. március 1. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli hozzájárulási kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
    36. §
    (1) A 2020. április 26-tól 2020. december 31-éig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz.
    (2) Nem kell bevallani a megállapított idegenforgalmi adót, ha annak összege nulla.
    15. A légiipari ágazatban érvényesíthető adókedvezményekről
    37. §
    (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie az (5) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő
    a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,
    b) a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.
    (2) Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az (5) bekezdés szerinti hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közteher fizetési mentesség az adózót 2020. május hónaptól a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak alatt, de legfeljebb 2020. december 31-ig illeti meg.
    (4) Az (5) bekezdés szerinti, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett kifizető 2020. május 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napja közötti időszak, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszak hónapjaira arányosan jutó hozzájárulás fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
    (5) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteher fizetési mentesség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén illeti meg az adózót:
    a) a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított tevékenységek valamelyikét tényleges főtevékenységként végzi:
    aa) légi, űrjármű gyártás (TEÁOR és TESZOR 30.30),
    ab) repülőgép, űrhajó javítás (TEÁOR és TESZOR 33.16) vagy
    ac) légi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 51.10),
    b) átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban legalább 10 fő, és
    c) a koronavírus járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az a) pont szerinti tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele 2020. január 1. napjától 2020. március 31. napjáig tartó időszakhoz képest 2020. április 1. napjától 2020. május 31. napjáig tartó időszakban időarányosan legalább 25 százalékkal visszaesett,
    d) a közteher fizetési mentesség igénybevételi szándékáról az adózó az innovációért és technológiáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére bejelentést tesz az alábbi adattartalommal, amelyet az innovációért és technológiáért felelős miniszter nyilvántartásba vesz:
    da) a bejelentő neve, székhelye, adószáma és cégjegyzékszáma;
    db) a bejelentő képviselőjének neve, tisztsége, képviselet joga, valamint elérhetőségei;
    dc) a bejelentő a) pont szerinti fő tevékenységének megjelölése;
    dd) a bejelentő átlagos állományi létszáma a veszélyhelyzet kihirdetését megelőző 12 hónapban;
    de) a bejelentő által a közteher fizetési mentesség időszaka alatt továbbfoglalkoztatott azon munkavállalók száma, akik a bejelentő üzleti tevékenységében a koronavírus járvány miatt bekövetkezett csökkenés, vagy felfüggesztés következtében a támogatás hiányában elbocsátásra kerültek volna;
    df) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy amennyiben a Bejelentő a jelen közteher fizetési mentesség iránti igénnyel érintett munkavállalók tekintetében az Európai Bizottság közleményének 3.10. szakasza alapján nyújtható egyéb támogatásban (fizetési mentességben, kedvezményben, halasztásban) részesült, ezen támogatások együttesen sem haladják meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát;
    dg) a bejelentő nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi, hogy a jelen közteher fizetési mentesség iránti igény alapján igénybe vett támogatás abban az esetben halmozható azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek támogatására irányuló egyéb helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, ha az ily módon halmozott támogatás nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához,
    e) sem az adózó sem pedig kapcsolt vállalkozása az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban nem részesült, amely kapcsán a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.
    (6) Az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti közteher fizetési mentesség (e § alkalmazásában a továbbiakban: átmeneti támogatás) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény (HL C 91., 2020.03.20., 1.o.) (a továbbiakban: közlemény) 3.10. szakaszának szabályaival összhangban nyújtható.
    (7) Az átmeneti támogatás havi összege a közlemény 3.10. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatással együttesen sem haladhatja meg az érintett munkavállalók havi, munkáltatói járulékokkal együtt számított munkabérének nyolcvan százalékát.
    (8) Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az átmeneti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel, és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve hogy az ily módon halmozott támogatás az adózó tekintetében nem vezet az érintett munkavállalók bérköltségeinek túlkompenzálásához.
    (9) Az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a bejelentés nyilvántartásba vételét követő tíz évig meg kell őrizni.
    (10) Tényleges főtevékenységnek az (5) bekezdés alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e törvény hatálybalépését megelőző 12 hónapban az értékesítési nettó árbevételének legalább 70 százaléka származott.
    16. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    38. §
    (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti keresetpótló juttatás a veszélyhelyzet megszűnését követően a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra.
    (2) Az Flt. 14. § (1) bekezdése, valamint 14/A. §-a szerinti, a veszélyhelyzet időtartamára felfüggesztett képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, valamint a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.
    (3) Az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, valamint a természetes személynek nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során az ügyfél személyes eljárását igénylő kötelezettségei, valamint az ügyfél és az állami foglalkoztatási szerv közötti kapcsolattartás - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő eljáráson és kapcsolattartáson kívül - a beazonosításához szükséges Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadásával elektronikus levélben is teljesíthető a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
    (4) Az ügyfél Flt. szerinti személyes megjelenési kötelezettsége 2020. augusztus 31-éig szünetel.
    (5) A vállalkozóvá válást elősegítő támogatásban részesülő személlyel, vagy a munkahelyteremtő támogatásban részesülő munkaadóval megkötött hatósági szerződés hatálya a támogatott kötelezettségei tekintetében a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, ha a támogatott a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt nem tett eleget.
    (6) A helyközi utazási támogatással és a csoportos személyszállítás támogatással összefüggő hatósági szerződés hatálya, valamint a támogatás időtartama a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik. A támogatás összege ekkor sem haladhatja meg a hatósági szerződésben foglalt, teljes időtartamra megállapított támogatási összeget.
    (7) A hatósági szerződéssel biztosított lakhatási támogatás folyósítását nem kell megszüntetni, ha
    a) a támogatásban részesülő személy munkaviszonya az adott munkaadónál a veszélyhelyzet időtartama alatt megszűnt, és
    b) a támogatásban részesülő személyt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül álláskeresőként nyilvántartásba vették.
    17. A munkahelyi gyermekfelügyelet kapcsán érvényesíthető adó és járulékkedvezmények
    39. §
    (1) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy esetében a 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. A járulékfizetés e bekezdés szerinti teljesítése nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét.
    (2) A munkahelyi gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy számára a 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény szerinti szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szerinti szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie.
    18. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában - béren kívüli juttatásként - adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól
    40. §
    (1) A 2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya
    a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
    b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
    c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
    összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
    (2) A 2020. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg
    a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -
    aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
    ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
    ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,
    b) más munkáltató esetében
    ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
    bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
    bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
    (3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően 2020. április 22-től a 2020. december 31-ig adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
    19. A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
    41. §
    A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalóra tekintettel fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő hatvanadik napig fizeti meg.
    20. A beszámolási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos átmeneti szabályok
    42. §
    (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra - ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is - vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi, továbbá benyújtási, leadási, megküldési határidők - ha azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek - 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.
    21. Az adóigazgatási szabályok átmeneti alkalmazása
    43. §
    (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 153. § (1) bekezdés b) pontja és az Art. 157. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltétel vizsgálata során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
    (2) A veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá az Art. 153. § (1) bekezdés e) és i) pontja szerinti feltételek hiánya miatt.
    44. §
    (1) Az Art. 198. §-a és az Art. 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.
    (5) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.
    45. §
    (1) Az Art. 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.
    (2) Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 44. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 44. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.
    (6) Az (1) bekezdésben meghatározott fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló, az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárás tekintetében e §-t kell alkalmazni.
    46. §
    Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét az általános célú elektronikus kérelem űrlapszolgáltatás útján is előterjesztheti.
    47. §
    Az Art. 263. §-a szerinti közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.
    48. §
    Az Art. 264. §-a szerinti, a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.
    49. §
    (1) Az adózó a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül az Art. 113. § (3) bekezdése szerinti kockázati biztosíték nyújtása alól. A biztosítékadási kötelezettség első napja a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincegyedik nap azzal, hogy a biztosíték mértékének számításakor az adózó által ettől a naptól tett bejelentéseket kell először figyelembe venni.
    (2) A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül az útszakasz-mentesítés iránti kérelem akkor is újból benyújtható, ha annak érvényessége lejárt vagy abból 90 napnál kevesebb van hátra. Azon útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésének napjával érvényességüket veszítenék, a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig, de legfeljebb az útszakasz mentesítés iránti kérelem állami adó- és vámhatóság által történő elbírálásáig érvényesek.
    50. §
    Ha a pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
    51. §
    Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
    52. §
    (1) Ha az önkormányzat általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó megállapítására vonatkozó adó-megállapítási időszaka a 2020. év tekintetében - az Art. 2. melléklet I. részétől eltérően - a naptári év.
    (2) Az az általános forgalmi adófizetésre kötelezett adóalany önkormányzat, amely az Art. 2. melléklet I. részében foglaltakat figyelembe véve a 2020. január 1. és 2020. március 31. közötti időszak tekintetében havi vagy negyedéves áfa-bevallásra kötelezettként járt el, és a 2020. január, február, március hónapjaira vagy a 2020. év első negyedévére vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségének 2020. április 6. napja előtt eleget tett, ezen teljesített kötelezettségeit az (1) bekezdés szerint fennálló adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségei tekintetében már teljesítettként kell beszámítani, figyelembe venni.
    53. §
    (1) Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások kivételével a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek a 2020. március 24-én az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az Avt. szerint foganatosított végrehajtási eljárások.
    (2) Az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben az adóhatóság az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el.
    (3) A végrehajtói letéti számlákra 2020. március 24. napja előtt befolyt összegek a tartozásokra elszámolhatók.
    (4) 2020. március 24-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az (1) bekezdés szerinti eljárásokban.
    22. A jövedéki szabályok átmeneti alkalmazása
    54. §
    (1) Az adóraktár engedélyes, aki a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 55. cikk (1) bekezdése alapján az illetékes nemzeti hatóság által kiadott ideiglenes biocid engedélyben számára meghatározott összetételű fertőtlenítőszert alkoholtermékből részleges denaturálási eljárás alkalmazása nélkül gyárt oly módon, hogy a gyártást a veszélyhelyzet időtartama alatt megkezdte és a gyártás megkezdését az állami adó- és vámhatóság részére bejelentette, ezt a tevékenységét az ideiglenes biocid engedélyt megadó határozat visszavonásának vagy az ideiglenes biocid engedély hatályának lejárati napjáig folytathatja.
    (2) Az ideiglenes biocid engedélyben meghatározott összetételű fertőtlenítőszer (1) bekezdés szerinti gyártása esetén nem kell alkalmazni a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 133. § (2) bekezdését.
    (3) Az (1) bekezdés szerint előállított fertőtlenítőszer adófizetési kötelezettség alól mentesült jövedéki terméknek minősül.
    (4) Az adóraktár engedélyese az (1) bekezdés szerinti fertőtlenítőszer előállítás befejezésének időpontját bejelenti az állami adó- és vámhatóság részére.
    23. Egyes egyéni vállalkozói tevékenységek folytatásának biztosítása
    55. §
    Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (1) bekezdésében megjelölt minimális időtartamot 2020. december 31-ig nem kell alkalmazni.
    24. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    56. §
    (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az ebben a §-ban foglalt eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
    (2) Az Mt.-t 2020. július 1-jéig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
    b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
    c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti,
    d) a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.
    (3) A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
    (4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezheti, hogy a munkáltató új munkahelyteremő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot - az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel - legfeljebb huszonnégy hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek.
    (5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a (4) bekezdésben foglalt döntését 90 napon belül hozza meg.
    25. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    57. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/C. § (2)-(3) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti.
    26. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    58. §
    A veszélyhelyzetre tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitást 2021. március 31. napjával kell megállapítani.
    27. Kormánytisztviselőkre vonatkozó átmeneti szabályok
    59. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama a kihelyező vezető döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnése napját követően, meghosszabbítható addig a napig, amíg az érintettnek a kihelyezés feltételei biztosítottakká válnak, azzal, hogy jelen rendelkezés szerinti hosszabbítás és a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. § szerinti hosszabbítás a Külszoltv. 11. § (2) bekezdés szerinti időtartamot nem haladhatja meg.
    60. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti ügykezelői alapvizsga, a közigazgatási alapvizsga és a közigazgatási szakvizsga letételére előírt határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
    28. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok
    61. §
    (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében 2020. június 30-ig - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 82. § (1) bekezdés g) pontjától eltérően - a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a hivatásos szolgálati jogviszony törvény erejénél fogva történő megszűnését.
    (2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya azon tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt - a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően - a Hszt.-ben meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása ellenére nem szűnt meg a törvény erejénél fogva, a képzési és vizsgakötelezettségét 2021. június 30-ig köteles teljesíteni.
    29. A honvédek, illetve honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó átmeneti jogállási szabályok
    62. §
    Ha a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az állomány tagjának a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 68. § (1) bekezdés b) pontjától, valamint a 38. § (8) bekezdésétől és 78. § (2) bekezdés f) pontjától eltérően nem szűnik meg a jogviszonya a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén, az állomány tagjának lehetősége van arra, hogy a kiképzési, a képzési és vizsgakötelezettségét a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül teljesítse. Ebben az esetben a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket.
    63. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja által teljesített túlszolgálat időtartama nem számít bele a Hjt. 103. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott éves túlszolgálat időtartamába.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott túlszolgálatot a Hjt. 247/H. §-a szerint kell elszámolni.
    64. §
    (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazott által a veszélyhelyzet ideje alatt a veszélyhelyzettel összefüggésben teljesített rendkívüli munkaidő nem számít bele a beosztás szerinti munkaidejébe.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli munkaidő nem számít bele az Mt. 109. § (1) bekezdése szerinti naptári évente elrendelhető rendkívüli munkaidőbe.
    (3) Az (1) bekezdés szerint teljesített rendkívüli munkaidőt az Mt. 143. §-a alapján kell elszámolni.
    65. §
    (1) A Hjt. 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt a Hjt. 59. § (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a Hjt. 59. § (4) bekezdés b) pontja, vagy a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes honvédelmi tárgyú szabályokról szóló 86/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.
    (2) Annak a honvédelmi alkalmazottnak, akinek a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt volna meg, de erre a honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról szóló 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 5. § (12) bekezdése alapján nem került sor, annak a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 2020. július 1-jén szűnik meg.
    30. Egyéb foglalkoztatási jellegű, eltérő alkalmazást biztosító átmeneti szabályok
    66. §
    (1) A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló Korm. rendeletben, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló Korm. rendeletben foglaltakat 2020. december 31-éig lehet alkalmazni, azzal, hogy kérelem 2020. augusztus 31. napjáig nyújtható be.
    (2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatások az Mt. 53. § alapján történő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik.
    (3) Az (1) bekezdésben foglalt, csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.
    67. §
    (1) A veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig elhalasztható a munkavédelmi célú időszakos felülvizsgálatok közül
    a) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata,
    b) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet] 16. §-ában és 17. § (1) bekezdésében meghatározott nem veszélyes munkaeszközök időszakos ellenőrző felülvizsgálata,
    c) a villamos berendezések esetében
    ca) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzés,
    cb) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálat,
    cc) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (6) bekezdése szerinti szerelői ellenőrzéssel történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,
    cd) a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. § (7) bekezdése szerinti szabványossági felülvizsgálattal történő időszakos ellenőrző felülvizsgálat,
    d) az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Melléklet I. Fejezet 7.2.7. pontja szerinti emelőgép-szerkezeti és fővizsgálat,
    e) a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet Melléklet 8.1. pontja szerinti hegesztő berendezések és biztonsági szerelvények időszakos ellenőrzése.
    (2) A veszélyhelyzet idején lejárt, a munkavégzés során egyes tevékenységek végzéséhez szükséges kezelői jogosítványok orvosi érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
    31. Az érintéses fizetésekre vonatkozó átmeneti szabályok
    68. §
    (1) Az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az erős ügyfél-hitelesítésre, valamint a közös és biztonságos nyílt kommunikációs standardokra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2017. november 27-i (EU) 2018/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 11. cikkében meghatározottak figyelembevételével a pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz 2020. december 31. napjáig erős ügyfél-hitelesítést, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározottak nem érintik a pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott felelősségét.
    32. Várakozási díj megfizetésére vonatkozó átmeneti szabályok
    69. §
    A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében
    a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek, valamint
    b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek
    várakozási területeinek a járművel történő, várakozási célú használatáért 2020. július 1-jéig várakozási díjat nem kell fizetni.
    33. Szociális és családügyi tárgyú átmeneti szabályok
    70. §
    (1) Ha
    a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) szerinti havi rendszeres szociális ellátásnak a 1993. évi III. törvény 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálata, vagy
    b) a gyermekek otthongondozási díjának az 1993. évi III. törvény 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata
    a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig kell lefolytatni.
    (2) A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró
    a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság,
    b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és
    c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság
    meghosszabbodik 2020. június 30-áig .
    (3) A 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.
    (4) Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ellátásra való jogosultságot úgy állapították meg, hogy a szakértő a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálatot az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva végezte el, a jogosultságot 2020. augusztus 31-éig felül kell vizsgálni.
    71. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt
    a) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/A. §-a, 42/E. §-a, 42/F. §-a, 42/G. §-a vagy 50.§-a alapján járó gyermekgondozási díjra, és
    b) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 20. §-a, 20/A. §-a, 20/B. §-a vagy 22.§-a alapján járó gyermekgondozást segítő ellátásra, és a Cst. 23. §-a alapján járó gyermeknevelési támogatásra
    való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.
    (2) Az (1) bekezdés alapján meghosszabbított jogosultság ideje alatt más, az (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt további ellátás vagy támogatás nem vehető igénybe.
    (3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
    a) a gyermekgondozási díjra az Ebtv. 42/G. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik az Ebtv. 42/G. § (3) bekezdés f) pontja szerinti esetben,
    b) a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/A. §-a alapján fennálló jogosultság megszűnik a Cst. 20/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat visszavonásával.
    (4) Ha a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz szükséges felülvizsgálatra 2020. március 11-e után és 2020. június 30-a előtt került volna sor,
    a) a felülvizsgálatot 2020. június 30-áig el kell végezni, és
    b) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság 2020. június 30-áig meghosszabbodik.
    72. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt esedékes felülvizsgálatok esetén az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások - a 70. § és 71. §-ban meghatározott ellátások kivételével - e körülmények felülvizsgálatára tekintettel legkorábban 2020. július 1-jétől szüntethetők meg.
    (2) A 2020. március 11-e és 2020. június 30-a között lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően 2020. július 1-jén szűnik meg.
    73. §
    (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti, a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények épületében egyidejűleg tartózkodó ellátottak száma 2020. július 31-éig nem haladhatja meg a bejegyzett férőhelyszám 50%-át, valamint a fogyatékos és az idős személyek számára nappali ellátást nyújtó intézmények az ellátottak lakókörnyezetében is nyújthatják a szükséges ellátást.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás esetén az igénybevevői nyilvántartásban rögzíteni kell az igénybevevőt akkor is, ha a szolgáltatásnyújtás az otthonában vagy infokommunikációs eszközön keresztül történik.
    (3) 2020. december 31-éig egészségügyi válsághelyzet időtartama alatt
    a) a szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,
    b) szociális alapszolgáltatások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,
    c) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása a fenntartó döntése alapján szüneteltethető, és
    d) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és az egészségügyi válsághelyzet időszakát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.
    74. §
    (1) Az 1993. évi III. törvény szerinti szociális szakosított intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt látogatási tilalom (a továbbiakban: látogatási tilalom) fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig
    a) a fővárosi és megyei kormányhivatal a fogyatékos személyek alapvizsgálatát és a szociális intézményben elhelyezettek felülvizsgálatát nem végezheti el,
    b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a komplex szükségletfelmérést nem végezheti el.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzése nélkül a szociális szolgáltatás a látogatási tilalom fennállása alatt, valamint a tilalom feloldását követő harmincadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig jogszerűen nyújtható.
    (3) A fejlesztő foglalkoztatásba bevontak rehabilitációs alkalmassági vizsgálatáról szóló, a látogatási tilalom fennállása alatt lejáró szakvélemények, javaslatok érvényessége a látogatási tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
    (4) Az 1993. évi III. törvény szerinti átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben az országos tisztifőorvos által elrendelt felvételi zárlat fennállása alatt lejáró ellátotti jogviszony a tilalom feloldását követő hatvanadik napig, de legfeljebb 2020. december 31-éig meghosszabbodik, ha az ellátottnak az állapotánál fogva további, tartós elhelyezésre van szüksége.
    (5) A látogatási tilalom fennállása alatt, de legfeljebb 2020. december 31-éig az idősek otthonában foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető. A 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
    75. §
    (1) 2020. július 15-éig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény és a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény esetén az együttes igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.
    (2) 2020. július 15-éig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló kormányrendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.
    34. Köznevelési tárgyú átmeneti szabályok
    76. §
    (1) Az iskolák - a 77. §-ban meghatározott kivétellel - 2020. június 15-ig tantermen kívüli, digitális munkarend szerint működnek azzal, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarend tapasztalatai alapján egyéni vagy kis csoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából.
    (2) A tantermen kívüli, digitális munkarend keretében a tananyag
    a) kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online vagy más, személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában,
    b) átadása a tanuló tanulmányi követelményeinek teljesítésére alkalmas formában
    történik.
    (3) A tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti nevelés-oktatás feladatellátásának megszervezése, illetve ellenőrzése a köznevelési intézmény vezetőjének feladataként rögzítésre kerül olyan módon, hogy az iskolában, továbbá tagintézményében
    a) az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy
    b) ha az intézményben, tagintézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé az a) pontban foglaltak teljesítését, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt személynek
    munkanapokon munkaidőben az intézményben, tagintézményben kell tartózkodnia.
    (4) 2020. június 2. és 2020. június 26. között minden általános és középfokú iskola megszervezi a tanulók felügyeletét. A felügyelet keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató foglalkozás, fejlesztőfoglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.
    (5) Ha a tanuló a lakóhelyétől eltérő településen jár iskolába, és a saját intézményében nem tud tanulófelügyeletben részt venni, felügyeletének ellátását a lakóhelye szerinti településen működő iskola nem tagadhatja meg.
    77. §
    (1) A 2020. június 16-a és 26-a közötti időszakban az iskolai napközbeni felügyeletet igénybe vevő tanulók részére intézményi gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. és 21/B. §-ában foglaltaknak megfelelően.
    (2) A 2020. június 16-a és 26-a közötti időszakban az iskolai napközbeni felügyeletben részt nem vevő gyermekek részére szünidei gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/C. §-ában foglaltaknak megfelelően.
    78. §
    Az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyermekek, tanulók számáról az iskolák naponta szolgáltatnak adatot a KIR rendszer használatával, a KIR rendszerben meghatározott adattartalommal.
    35. Felsőoktatásra vonatkozó átmeneti szabályok
    79. §
    (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt (a továbbiakban: 2011. évi CCIV. törvény) az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A 2011. évi CCIV. törvény 12. § (7) bekezdés k) pont kb) alpontjától eltérően 2020. augusztus 31. napjáig a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.
    (3) Ha a felsőoktatási intézmény - a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott - magasabb vezetője vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben a 2011. évi CCIV. törvény 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.
    (4) A 2019/2020. tanév tavaszi félévét a 2011. évi CCIV. törvény - hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező - 47. § (1) bekezdése, továbbá 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.
    (5) A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények - a 2011. évi CCIV. törvény 108. § 5. és 40. pontjában - a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.
    (6) 2020-ban a 2011. évi CCIV. törvény 48. § (2) bekezdésében meghatározott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor.
    (7) Ha a hallgató oklevelének megszerzésére - a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § a) pontja alapján - meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor a 2011. évi CCIV. törvény 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
    (8) Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszonyfenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, ha a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.
    (9) Ha a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben a 2011. évi CCIV. törvény 48/Q. § (1) bekezdése szerinti részletfizetést engedélyezett, és a fizetési kötelezettség teljesítése a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, az adott részletfizetési kötelezettség teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató azon jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.
    (10) Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.
    (11) Ha a nem magyar állampolgár magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg vagy tanulmányait távolléti oktatás keretében folytatja, hallgatói jogviszonyt létesíthet a 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is. A hallgatónak a távolléti oktatás keretében megkezdett képzésének jelenléti oktatás keretében történő folytatását megelőzően be kell szereznie a 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyt és a felsőoktatási intézmény részére be kell mutatnia a felvételi eljárás és a beiratkozás során elektronikusan bemutatott iratai közül azokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény előír.
    (12) A külföldről tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése céljából érkező nem magyar vagy kettős állampolgárságú hallgató - a hallgatói jogviszonyának igazolásával - Magyarország területére beléphet. Amennyiben hazai egészségügyi felsőoktatási intézmény legkésőbb a belépést követő napon lefolytatott egészségügyi vizsgálata nem állapít meg COVID-19 fertőzést vagy annak gyanúját, a hallgató nem kerül karanténba, és a felsőoktatási intézmény kollégiumát látogathatja. A kollégium megfelelő járványügyi védelmi szabályainak megállapításáról és betartásáról a rektor gondoskodik.
    36. Felsőoktatásra vonatkozó speciális rendelkezések
    80. §
    (1) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet.
    (2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek.
    (3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott - felvételi eljárás során végrehajtásra kerülő - alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően - a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 31. § (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérően tisztjelölti szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasságvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.
    81. §
    (1) A Hszt., az NKE tv., valamint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE tv. 24. §-ában hivatkozott, az Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni.
    (2) Az előszűrés lefolytatására az a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely az alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt., az Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    (3) Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat. Az előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető. Az előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.
    (4) Az alkalmassági előszűrésen
    a) fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles (5),
    b) egészségügyileg alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. 3. melléklet szerinti alkalmassági kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok,
    c) pszichológiailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.
    (5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak igazolására a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolat szolgál, melyet a jelentkező az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a jelentkező elektronikus másolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdőívet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem küldi meg a jelentkező részére. A jelentkező a nyilatkozatot elektronikus másolatban az ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg.
    (6) Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.
    (7) A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók Alkr.-ben előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Ha a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.
    82. §
    Az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki.
    37. Egészségügyi tárgyú átmeneti szabályok
    83. §
    Ha az egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113. § (1) bekezdése szerinti érvényességi ideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a nyilvántartás érvényességi ideje a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 nappal meghosszabbodik.
    84. §
    A veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig a gyógyszer kiadója a gyógyszer kiadását felírási igazolás nélkül is teljesíti azon személy részére, aki a beteg társadalombiztosítási azonosító jelét közli, és saját természetes személyazonosító adatait törvényben meghatározottak szerint hitelt érdemlően igazolja.
    85. §
    (1) Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározottakon túlmenően az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának és finanszírozási elszámolásának nem feltétele a beteg személyes jelenléte, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése ezt lehetővé teszik.
    (2) E § alkalmazásában telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében
    a) a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése,
    b) a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése,
    c) a konkrét betegség(ek) meghatározása,
    d) a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása,
    e) az a)-d) pont szerinti kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint
    f) a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása
    távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.
    (3) Telemedicina keretében nyújtható különösen
    a) betegirányítás távkonzultáció formájában, amely a szakorvosi távkonzultációt megalapozza,
    b) a beteg tájékoztatására, beleegyezésére, valamint adatainak kezelésére vonatkozó nyilatkozatok fogadása,
    c) előszűrés távkonzultáció formájában, amelynek célja a személyes találkozáson alapuló ellátás szükségességének és az egészségi állapot súlyosságának megítélése,
    d) előzetes kapcsolatfelvétel, valamint adatgyűjtés, amely a távkonzultációt követő személyes találkozáson alapuló ellátást gyorsabbá és hatékonyabbá teszi,
    e) diagnózis, terápiás javaslat felállítása távkonzultáció keretében, illetve távmonitoring, távdiagnosztikai eszközzel,
    f) gyógyszer rendelése,
    g) korábbi, személyes találkozáson alapuló ellátást követő kontroll és utógondozás,
    h) távkonzílium szervezése,
    i) beutaló kiállítása,
    j) pszichoterápia, krízisintervenció, szülőkonzultáció, tanácsadás, szupportív pszichoterápia,
    k) fizioterápia távkonzultációs eszközzel,
    l) szoptatási tanácsadás,
    m) védőnői gondozás és
    n) telefonos, online vagy más formában megvalósított tanácsadás, konzultáció.
    (4) A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szolgáltatást működtet.
    (5) Az egészségügyi szolgáltató a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokat az egészségügyi dokumentáció vezetésérére vonatkozó jogszabályokban meghatározott módon dokumentálja, valamint kialakítja a szolgáltatások nyújtására vonatkozó intézményi protokollját.
    (6) Az egészségügyi szolgáltató gondoskodik arról, hogy saját intézményi informatikai rendszerében és ezáltal az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben létrejöjjön a vizsgálat tényét és szereplőit dokumentáló eseménykatalógus-bejegyzés és egy, a vizsgálatot szakmai szempontból igazoló elektronikus kórtörténeti dokumentum.
    (7) Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások nyújtása során az egészségügyi szolgáltató megállapítja, hogy a beteg számára az egészségi állapotának romlása, maradandó károsodás megelőzése vagy más orvosi indokból személyes formában szükséges egészségügyi szolgáltatást biztosítani, akkor a veszélyhelyzet által indokolt és a szakmai útmutatókban rögzített védekezési eszközök és előírások alkalmazása mellett haladéktalanul vagy a beteg állapota által indokolt határidőben gondoskodik a szükséges ellátás biztosításáról.
    (8) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint utalványozott átlagfinanszírozás utólagos elszámolása keretében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatások kapcsán felmerült költségek érvényesíthetőek.
    (9) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti ambuláns ellátások "T = telemedicinális ellátás" ellátási típusként is jelentésre kerülhetnek.
    (10) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti háziorvosi betegforgalmi jelentésben az ellátások helyeként a "T = telemedicinális ellátás" is megjelölhető.
    (11) Az egészségügyi szolgáltató a beteg személyes jelenlétét nem igénylő szolgáltatásait, valamint azok elérhetőségének módját honlapján közzéteszi.
    (12) Az bekezdés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig alkalmazható.
    38. Rendezvényekkel összefüggő különös szabályok
    86. §
    A rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.
    39. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok
    87. §
    (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.
    (2) Időközi választás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
    (3) Országos és helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény II-IV. Fejezetében meghatározott határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újra kezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
    40. Okmányokkal kapcsolatos átmeneti szabályok
    88. §
    (1) A magyar hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, valamint a veszélyhelyzet megszüntetését követő 15 napon belül lejáró hivatalos okmányok - ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét is - a 89. és 90. §-ban meghatározott kivétellel, a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig érvényesek.
    (2) Az (1) bekezdés szerint lejáró okmány pótlásának nincs helye.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.
    89. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje - a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével - a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. nap.
    90. §
    A katonai légügyi hatóság által kiadott - a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt - légialkalmassági bizonyítványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig alkalmazhatóak.
    41. Bizalmi szolgáltatási tanúsítványokra vonatkozó átmeneti szabályok
    91. §
    A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet] szerinti videotechnológiás azonosítás útján vagy a kormányzati hitelesítésszolgáltató által a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerinti azonosítás útján és a 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet szerint átadott bizalmi szolgáltatási tanúsítványok a kiállításuktól számított hat hónapig érvényesek.
    42. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    92. §
    A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
    43. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    93. §
    Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15 napon belül jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    44. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    94. §
    Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járna le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    45. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    95. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    96. §
    (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
    (2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    (4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) A minden évben június 30. napjáig elvégzendő teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni.
    (6) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    46. A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó átmeneti szabályok
    97. §
    A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény szerinti fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    47. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    98. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    99. §
    (1) Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
    (2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
    (4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (6) Az összbírói értekezlet és a Kúria teljes ülése - a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően - megtartható.
    48. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    100. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    101. §
    (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
    (2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    (4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (6) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
    49. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    102. §
    A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    103. §
    (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
    (2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják.
    (6) Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
    (7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
    (8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
    50. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok
    104. §
    A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    105. §
    (1) A jogi személy döntéshozó szervének
    a) ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével is megtartható, vagy
    b) határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki - az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet,
    akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.
    (2) Az (1) bekezdés alkalmazásának különösen abban az esetben van helye, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előre láthatóan nem tartható meg a tagok teljes létszámban való személyes megjelenése mellett. Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazható akkor is, ha a döntéshozó szerv ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.
    (3) Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára az (1) bekezdés b) pontja szerinti módon nem kerülhet sor.
    106. §
    (1) Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, ezeknek a szabályoknak a megállapítására és a tagokkal való közlésére a jogi személy ügyvezetése - több önállóan eljáró vezető tisztségviselő esetén a munkáltatói jogok gyakorlására feljogosított vezető tisztségviselő -jogosult a következő rendelkezések betartása mellett:
    a) a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető [Ptk. 3:17. § (3) bekezdése], és a határozat tervezetét a taggal közölni kell,
    b) elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan
    ba) meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmenetes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és
    bb) ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját,
    c) ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén
    ca) a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani,
    cb) a Ptk. 3:20. § (2)-(4) bekezdését alkalmazni kell,
    cc) a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése - több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma - és az arra adott szavazat, és
    cd) a tag a szavazatát a 109. §-ban meghatározott módon is megküldheti.
    (2) A jogi személy felügyelőbizottsága tagjának és a jogi személy állandó könyvvizsgálójának tájékoztatására és a döntéshozó szerv ülésén való részvételére a tagokkal azonos módon kerül sor.
    (3) A jogi személy erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le a döntéshozó szerv ülését és készíti el a döntéshozó szerv ülésének jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit is. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Egyéb esetben a jelenléti íven kell feltüntetni az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait. Ha az ülésen valamennyi tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével vesz részt, a jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.
    (4) A jogi személy ügyvezetése köteles - ideértve a rendelkezésére álló elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz segítésével történő tájékoztatást is - megtenni mindent annak érdekében, hogy a tagok a döntéshozatallal összefüggő, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és okiratokat megkapják, valamint, hogy a meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.
    107. §
    (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.
    (2) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.
    (3) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni korlátolt felelősségű társaság esetén a Ptk. 3:189. §-ában, illetve a törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.
    (4) A veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni zártkörűen működő részvénytársaság esetén a Ptk. 3:270. §-ában, illetve kötelező alaptőke leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhetett sor.
    108. §
    Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg -kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, - a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával hozott határozata hiányában a 107. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.
    109. §
    (1) Ha a jogi személy létesítő okirata eltérően nem rendelkezik, a jogi személy szervei az írásbeli jognyilatkozatokat - ideértve a döntéshozó szerv működésével összefüggő okiratokat is - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel aláírva a tag elektronikus levelezési címére (e-mail) is megküldhetik.
    (2) A tagok a jogi személlyel kapcsolatos jognyilatkozataikat elektronikus üzenetben (e-mail) is közölhetik a jogi személlyel. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a jogi személy tagnak a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia. Ha a jogi személy létesítő okiratából más nem következik, a természetes személy tag a jognyilatkozata elektronikus aláírására nem köteles, azonban a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell.
    (3) E § szerinti, elektronikus üzenetben foglalt nyilatkozat elektronikus írásbeli jognyilatkozatnak minősül.
    110. §
    A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.
    111. §
    (1) Ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személy létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, a döntéshozó szerv az e törvény hatálybalépését megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot.
    (2) Az (1) bekezdésbe ütköző határozat érvénytelen, és annak alapján a jogi személyt nyilvántartó szerv a jogi személyre vonatkozó adatváltozást nem vehet nyilvántartásba.
    112. §
    (1) Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta - ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is - és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával döntést hozott.
    (2) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a részvényesek az (5) bekezdés szerinti feltételek szerint kérik a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott az alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával elhatározott alapszabálymódosítás az (5) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.
    (3) A részvényeseket az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott, a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga 2020. május 31-éig a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatának nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül az (5) bekezdés szerinti feltételekkel illeti meg.
    (4) Ha a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezésekben előírt jogvesztő határidőn belül nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról, és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.
    (5) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott - a (4) bekezdésben nem említett - közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A közgyűlés összehívásának joga azokat a részvényeseket illeti meg, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvében szerepelnek. A felhívás alapján lefolytatott tulajdonosi megfeleltetésre és részvénykönyvi bejegyzésre a közgyűlést megelőző részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A közgyűlési meghívót - a részvényesi kérelem jogvesztő határidőn belüli kézhezvételétől számított - 45 napon belül kell közzétenni.
    (6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott, a meghívó közzétételére vonatkozó határidőig szabályos részvényesi kérelem érkezik az (5) bekezdés szerinti közgyűlés összehívására is, a (4) bekezdéstől eltérően a közgyűlési meghívó közzétételére az (5) bekezdésben meghatározott határidőig kell, hogy sor kerüljön úgy, hogy a meghívóban a (4) és az (5) bekezdéssel érintett napirendek is feltüntetésre kerüljenek
    113. §
    Ha a jogi személy ügyvezetése e törvény hatálybalépése napján a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy határozathozatalt a veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni, azonban a 111. § rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.
    51. A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok
    114. §
    A társasházak - a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően - az ebben az alcímben foglaltak szerint működhetnek.
    115. §
    (1) Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
    (2) Ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték, az írásbeli szavazást és eredményének közlését a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.
    116. §
    (1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig köteles a feladatait - változatlan díjazás mellett - ellátni.
    (2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.
    117. §
    Ha a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárása a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok szerint félbeszakadt, az eljárás a félbeszakadás oka elhárulásának napján vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik, és e naptól határidők újra kezdődnek.
    52. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések
    118. §
    (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
    (3) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    119. §
    (1) A köztestület testületi szerveinek a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint, a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt ülése a kiíráskor hatályos rendelkezéseknek megfelelően is megtartható. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is történhet. Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig lehet alkalmazni.
    (2) Ha a köztestület testületi szervének ülése az érintett létszám miatt az ülés tervezett megtartása idején hatályos járványügyi korlátozások miatt előre láthatóan teljes létszámban nem tartható meg, a köztestület testületi szervének ülése különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni.
    (3) Többszintű köztestületi szervezet esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályozási jogkört az országos elnök gyakorolhatja, és a szabályokat a köztestület országos honlapján kell az érintettek számára hozzáférhetővé tenni.
    (4) Ha a köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselője megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.
    (5) Ha a köztestületi ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatását a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztották, az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (6) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    120. §
    A köztestületnek a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
    53. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    121. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    122. §
    Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
    123. §
    A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében hozott e személyekre kötelező eltérő döntését a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    124. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.
    125. §
    A területi közjegyzői kamara elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesként kijelölt közjegyzők kijelölésének hatálya a veszélyhelyzet utolsó napjával megszűnik, kivéve, ha a kijelölés hatályának fenntartása az egyébként illetékes közjegyző 126. § (1) bekezdése szerinti kérelme hiányában indokolt. A kijelölés fenntartásáról soron kívül szükséges értesíteni az érintett közjegyzőket, valamint a MOKK elnökét. Az országos kamara a honlapján közzéteszi a kijelölt közjegyző nevét, illetékességi területét, elérhetőségét, valamint ügyfélfogadásának rendjét.
    126. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a területi közjegyzői kamara elnöke által, a közreműködési kötelezettsége alól kérelmére mentesített közjegyző az országos kamara elnöke által kiadott utasításban meghatározottak szerint kérheti a mentesítés megszüntetését.
    (2) Az országos kamara elnöke az (1) bekezdés szerinti utasítását a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul köteles elfogadni és az országos kamara honlapján közzétenni.
    (3) Ha a mentesítés hatálya korábban nem szűnt meg, a mentesítés a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján megszűnik.
    54. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    127. §
    Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    128. §
    Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
    129. §
    A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre megállapított kötelező eltérő rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    130. §
    A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.
    131. §
    A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő Szaktv. 44. § (1a) bekezdése alapján az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig köteles bejelenteni az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségét.
    55. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    132. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    133. §
    Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte az ügyvédi tevékenységet, az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
    134. §
    (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól - a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével - a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében megállapított eltérő rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    (2) A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatni kell.
    56. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    135. §
    (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    136. §
    (1) Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges - a jogvita kereteit meghatározó - nyilatkozatokat, a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
    (2) Ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a felek a veszélyhelyzet megszűnéséig még nem tették meg valamennyi, a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozataikat, a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével vagy a Pp. 197. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eljárással folytatja.
    (3) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság ideiglenes intézkedést - erre irányuló kérelem esetén -a perindítást megelőzően rendelt el, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.
    137. §
    (1) Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.
    (2) A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.
    138. §
    (1) A (3) bekezdésben fogalt kivétellel nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.
    (3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket - ha nincs más módja - a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
    139. §
    (1) A keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél a jogszabályban meghatározott, erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
    (2) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
    140. §
    Ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg - a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.
    141. §
    (1) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
    (2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki - ideértve azt az esetet is, ha a bíróság a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás megakadt -, valamint, ha az (1) bekezdés szerinti eljárásnak nincs helye, a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.
    (3) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást kitűzte, a bíróság a Pp. 226. § (3) bekezdésének vagy az 1952-es Pp. 125. § (5) bekezdésének alkalmazásával meghatározza a tárgyalás helyét - kivéve a 137. § (1) bekezdésében foglalt esetet - és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.
    (4) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
    142. §
    (1) A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról.
    (2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság által kiadott, a tárgyaláson kívüli elbírálásról szóló értesítését követően a felek közös kérelemben kérik a tárgyalás megtartását, a bíróság kitűzi a tárgyalást.
    143. §
    E törvénynek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e törvény az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.
    57. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    144. §
    (1) A közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    145. §
    Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
    146. §
    Ha a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg - a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.
    147. §
    (1) Ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.
    (2) A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja.
    148. §
    (1) A (3) bekezdésben fogalt kivétellel nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik.
    (3) A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket - ha nincs más módja - a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
    149. §
    (1) A 2020. június 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri.
    (2) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Az eljárást tárgyaláson kell folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.
    (3) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések szerint a felperes tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalásnak a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztását kérte, a bíróság a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.
    (4) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések előírásai szerint a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény miatt az eljárás megakadt, a bíróság a tárgyalás kitűzése vagy az eljárási cselekmény lefolytatása iránt 2020. június 1. napját követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.
    (5) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
    (6) Ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos rendelkezések szerint a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
    58. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról
    150. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelentést igénylő a közjegyző által el nem halasztott eljárási cselekmények - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben szabályozott eljárások, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével -elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók.
    (2) A mentesített közjegyző a mentesítés ideje alatt közjegyzői tevékenységet nem folytathat, a közjegyzői iroda ügyfélfogadási ideje a mentesítés ideje alatt szünetel. A mentesítés ideje a mentesítéssel érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele.
    (3) A mentesített közjegyzőkről az országos kamara a honlapján tájékoztatást ad.
    59. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    151. §
    (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
    152. §
    (1) A végrehajtó 2020. július 1-jéig a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, a végrehajtó a részletfizetést a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.
    (2) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. július 2. napján újrakezdődik.
    (3) A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet azzal, hogy az eljárási cselekményre vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
    (4) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele - iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.
    (5) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.
    (6) A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.
    (7) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
    (8) Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt 2020. július 1-jét követően intézkedhet.
    (9) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor végrehajtói kézbesítésre, arra 2020. július 1-jét követően kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
    (10) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor helyszíni eljárásra, hagyományos árverésre, vagy helyszíni eljárási cselekményre, az eljárási cselekményt 2020. július 1-jét követően lehet foganatosítani azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
    (11) Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor a meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelésére, vagy foganatosítására, a végrehajtást elrendelni, illetve az eljárási cselekményt foganatosítani 2020. július 1-jét követően lehet azzal, hogy a vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
    (12) A végrehajtási eljárás során eljárási cselekmény, intézkedés foganatosítására nem kerülhet sor, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
    (13) A végrehajtó a (12) bekezdésben foglalt eljárási cselekményt, intézkedést a járványügyi intézkedés megszűnését követően folytathatja azzal, hogy a vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés megszűnését követő napon újrakezdődik.
    60. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    153. §
    A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    154. §
    A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra vonatkozó határozat alatt - ha e határozat végrehajtására irányuló kérelem a bíróság részére megküldésre került a veszélyhelyzet megszűnéséig - a kapcsolattartásra vonatkozó azon megállapodást is érteni kell, amely a szülők között közvetítői eljárásban jött létre, illetve amelyet a különélő szülők teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltak. Ebben az esetben a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelemhez csatolni kell a megállapodást tartalmazó okiratot is.
    61. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény eltérő alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    155. §
    A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt időtartam meghosszabbodik a veszélyhelyzet időtartamával.
    62. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    156. §
    (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: Pénzügyi Békéltető Testület) előtt a veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő eljárásokban - ide értve az írásban folytatott és a szünetelő eljárásokat is - az ügyintézés határideje a befogadástól számított 180 nap.
    (3) A veszélyhelyzet megszűnésekor folyamatban lévő eljárásokban a Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatást tűz.
    63. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény eltérő alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok
    157. §
    (1) 2021. június 30-ig a Kormány rendeletében meghatározhatja azon, a gazdaság vagy társadalom számára kiemelt ügyeket, amelyek esetében az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szervezet a kormány rendeletében meghatározottak szerint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény egyes rendelkezéseit alkalmazni köteles.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott szerv térítésmentesen jogosult az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és a végrehajtási rendeletében meghatározott, a Kormány rendeletében meghatározott ügy viteléhez szükséges szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások használatára, ideértve a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást is
    (3) A (2) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevétele érdekében a Kormány rendeletében meghatározott szerv kezeli azon személyes adatokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez elengedhetetlenül szükségesek.
    (4) A Kormány rendeletében meghatározott ügyben alkalmazott elektronikus kapcsolattartás során az azonosításra, a dokumentum hitelesítésére, kézbesítésre, valamint a képviseletre az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és végrehajtási rendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy kizárólag e rendelkezések tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott szervet elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a vele kapcsolatban eljáró szervet pedig ügyfélnek kell tekinteni.
    (5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg az e § szerinti ügyeket, az e § szerint eljáró szerveket, valamint az eljárás részletszabályait.
    64. Kereskedelmi tárgyú átmeneti szabályok
    158. §
    2022. december 31-éig a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5a. pontjának rendelkezését úgy kell alkalmazni, hogy a helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon az ország területén bárhol működő szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.
    65. Gazdálkodó szervezet működése felügyelet alá vonásával összefüggő átmeneti szabályok
    159. §
    (1) A KARTONPACK Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszám: 0910-000030, adószám: 10547009-2-09, székhely: 4030 Debrecen, Galamb u. 11. sz., ezen § alkalmazásában a továbbiakban: Társaság) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 48. §-a szerinti Magyar Állam felügyelete alá vonása a (2) bekezdésben foglaltak megtörténte esetén - de legkésőbb 2020. augusztus 15. napjával - megszűnik.
    (2) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerint kijelölt, a Magyar Állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos a Társaság vezető tisztségviselőivel és felügyelőbizottsága tagjaival előre egyeztetett időpontban (de legkésőbb 2020. augusztus 15-ig) és módon tájékoztatja a Társaság vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait a megtett intézkedésekről és átadja a megtett intézkedésekkel összefüggésben keletkezett dokumentumokat. A tájékoztatás megtörténtét követő napon az állami felügyeleti jog - további jogszabályi rendelkezés nélkül - megszűnik.
    66. Az építésügyi, építésfelügyeleti, településfejlesztési, településrendezési és örökségvédelmi eljárások eltérő szabályai
    160. §
    (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó
    a) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
    b) végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
    (2) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet alapján kiadott
    a) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet kihirdetésének és a veszélyhelyzet megszűnésének napja közötti időben lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további egy évvel, valamint
    b) régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
    161. §
    (1) 2020. december 31-éig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] az ebben a §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől eltérően
    a) a településképi követelményekről szakmai konzultációt - ezen belül szakmai tájékoztatást -tartani elektronikus úton is lehet,
    b) a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja,
    c) az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, video-konferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni, kizárólag elektronikus úton,
    d) a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani, és
    e) a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő.
    (3) A (2) bekezdés a)-c) pontja értelmében elektronikus útnak minősül az önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, video-konferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató.
    67. Vízhasználatra vonatkozó átmeneti szabályok
    162. §
    (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően 2020. december 31. napjáig az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.
    (2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a tárgyévre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti.
    68. Agrár tárgyú átmeneti szabályok
    163. §
    (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 113. § (25a) bekezdésétől eltérően a szerződések 2021. december 31-én vesztik hatályukat.
    (2) Az Evtv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott, az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség 2021. április 15-éig teljesíthető.
    164. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénytől eltérően a vendéglátó-ipar területén működő felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek 2020. évben a felügyeleti díj bevallására vonatkozó kötelezettségét és az első részlet megfizetését 2020. szeptember 30-ig kell teljesítenie.
    165. §
    Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénytől eltérően 2020. december 31-éig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 1. § (4) bekezdésében és 2. § 1. pontjában meghatározott éves időtartam legfeljebb száznyolcvan nap, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2. § 3. pont b) alpontjában meghatározott havi időtartam legfeljebb húsz naptári nap.
    69. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    166. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak 2020. december 31-ig.
    167. §
    (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 54/2008. Korm. rendelet)
    a) 1. mellékletében foglalt táblázat
    aa) D:34 mezője szerinti képlékeny agyag - II.,
    ab) D:36 mezője szerinti kőzetliszt, kőzetiszap,
    ac) D:41 mezője szerinti homok,
    ad) D:43 mezője szerinti homokos kavics,
    ae) D:44 mezője szerinti kavicsos homok,
    af) D:45 mezője szerinti agyagos törmelék,
    ag) D:63 mezője szerinti agyagmárga
    ásványi nyersanyag alcsoportba tartozó nyersanyagok,
    b) 1. mellékletében foglalt táblázat B:42 mezője szerinti kavics ásványi nyersanyag csoportba tartózó nyersanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.
    (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyersanyag (a továbbiakban: építőipari nyers- és alapanyag)
    esetén az előkutatás bejelentés alapján folytatható.
    168. §
    A bányafelügyelet ellenőrzi az előkutatás bejelentés jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Ha a bányafelügyelet az ellenőrzése során megállapítja, hogy
    a) a bejelentés a jogszabályi előírásoknak nem felel meg,
    b) a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy
    c) a bejelentés már megállapított bányászati jogot érintene,
    megtiltja az adott tevékenység folytatását.
    169. §
    (1) Építőipari nyers- és alapanyag előkutatása esetén a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet] 34. § 7. pontjában foglaltaktól eltérően a talaj felszínének megbontását eredményező előkutatási tevékenység is végezhető.
    (2) Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni.
    170. §
    Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a Bt. 22. §-ában meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6/D. §-ában előírt tartalmi követelményeit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Bt. 3. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentésben az ásványi nyersanyag megnevezése helyett a megkutatni kívánt térrészt kell megjelölni.
    171. §
    Az építőipari nyers- és alapanyag esetében a Bt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározottak mellett a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti eljárásban a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa is ügyfélnek minősül.
    172. §
    Az építőipari nyers- és alapanyag hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházás iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jog átruházásáról szóló szerződés megküldésével megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányászati jog az igénybejelentőre a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a), c) és d) pontjában, valamint (2a) bekezdés a), b) és d) pontjában előírtak teljesülése esetén átruházható. Az igénybejelentő részére történő bányászati jog átruházás hatósági hozzájárulása esetén a bányafelügyelet a bányászati jog átruházás hozzájárulási kérelmet elutasítja.
    173. §
    (1) A (2) bekezdés szerinti ásványi anyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. A Magyar Állam elővásárlási jogát az ingatlan esetében a Magyar Állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja.
    (2) Az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyagok: az 54/2008. Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott
    1. Gránitmurva (kód 1013),
    2. Riolit (kód 1110),
    3. Pados andezit (kód 1141),
    4. Andezit (kód 1142),
    5. Bazalt (kód 1150),
    6. Riolittufa (tufit) (kód 1211),
    7. Kálitufa (kód 1212),
    8. Bazalttufa (-tufit) (kód 1240),
    9. Agyag (kód 1411-1419),
    10. Kőzetliszt, kőzetiszap (kód 1422),
    11. Homok (kód 1451-1453),
    12. Kavics (kód 1460),
    13. Átmeneti törmelékes nyersanyagok (kód 1471-1473),
    14. Homokkő-konglomerátum (kód 1481-1485),
    15. Durva mészkő/puha mészkő (kód 1520),
    16. Tömött, kristályos mészkő (kód 1531-1533),
    17. Dolomit (kód 1541-1543),
    18. Márga (kód 1561-1564) és
    19. Alginit (kód 1620).
    174. §
    Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 30 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni.
    175. §
    (1) A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell a kutatási jogot engedélyező határozattal kapcsolatban.
    (2) Az előkutatás elfogadásáról szóló igazolásnak tartalmaznia kell a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját.
    (3) Az előkutatás nem fogadható el a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti esetekben, valamint ha megkeresés alapján a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a kutatás jogára igényt tart.
    (4) Előkutatás bejelentése során az építőipari nyers- és alapanyagok esetén a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet megtiltja az előkutatási tevékenység folytatását.
    176. §
    A 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 26. §-ában meghatározottakon túl az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 20 napon belül igényt jelenthet be a bányatelek bányászati jogára. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén a bányafelügyelet a Bt. 6. §-a szerint jár el.
    177. §
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a védettnek minősülő ingatlanok esetében az állami elővásárlási jog szabályait megállapítsa.
    70. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok
    178. §
    (1) E törvény hatálybalépése előtt elkövetett,
    a) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése,
    b) az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV.1.) Korm. rendelet 5. § (2) és (6) bekezdése,
    c) a veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése,
    d) a védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése, valamint
    e) a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése szerinti szabálysértések miatt indított eljárásokat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 4. §-ától eltérően, a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
    (2) A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztési ok esetén a Szabs. tv. 82. § (4) bekezdésében foglalt eljárási szabályt alkalmazni kell.
    179. §
    Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-ában meghatározott bűncselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követik el.
    180. §
    (1) Aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. §-ában meghatározott cselekményt a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével követi el, szabálysértést követ el.
    (2) A Szabs. tv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.
    (3) Az (1) bekezdés szerint szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabs. tv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén százötvenezer forintig terjed, és a Szabs. tv. 100/A. §-ától eltérően szóbeli figyelmeztetés nem alkalmazható.
    (4) Aki az egészségügyről szóló törvény szerinti karantén szoftver telepítésére kötelezett és az (1) bekezdés szerinti szabálysértést követi el, a (2) és (3) bekezdés szabályaitól eltérően
    a) a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege háromezer forint, legmagasabb összege háromszázezer forint, továbbá
    b) - pénzbírság kiszabása helyett - figyelmeztetés is alkalmazható, amelyet a rendőrség a Szabs. tv. 100/A. §-ától eltérően helyszíni intézkedés hiányában is alkalmazhat, valamint írásban és rövid úton is közölhet.
    71. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti szabályok
    181. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    182. §
    Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
    183. §
    Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül a hatvanötödik életévét betöltött személy is.
    184. §
    (1) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény elhalasztásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzését elhalasztja.
    (2) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény nem halasztható el, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja.
    (3) Ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárásban résztvevő személy jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja.
    (4) A bíróság a Be. 120. § (1) bekezdésére figyelemmel - ha annak technikai feltételei fennállnak -az ügyész jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja az eljárási cselekményen.
    185. §
    (1) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdése előtt hivatalból vizsgálja, hogy járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel megtartható-e a tervezett eljárási cselekmény.
    (2) Az eljárási cselekmény megkezdése előtt járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel megjelölhető olyan körülmény, amely az eljárási cselekmény megtartását akadályozhatja, illetve amelyet az eljárási cselekmény megkezdése előtt figyelembe kell venni.
    (3) Ha az eljárási cselekmény megtartásának járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadálya van, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt elhalasztja.
    (4) Ha az eljárási cselekmény megtartásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra tekintettel - az eljárási cselekmény biztonságos lebonyolítása érdekében - az eljárási cselekmény rendjével összefüggő egyedi intézkedések alkalmazását rendelheti el, így különösen a személyes távolságtartásra, az eljáró szerv által biztosított vagy a jelen levők birtokában lévő védőfelszerelés viselésére vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdésekor figyelmezteti az eljárási cselekményen jelen levő személyeket arra, hogy az elrendelt egyedi intézkedések megsértése súlyos rendzavarásnak minősül, amely miatt
    a) rendbírság kiszabására, illetve
    b) a Be. 440. § (2) bekezdésében meghatározott következmények alkalmazására
    kerülhet sor.
    186. §
    (1) Az a jogosult, aki a Be. 480. § (2) bekezdése szerinti határozat kihirdetésén nem volt jelen, fellebbezését az üléstől számított öt munkanapon belül jelentheti be.
    (2) A védő a Be. 499. § (3) bekezdése szerinti indítványát a vádirat kézhezvételétől számított öt munkanapon belül terjesztheti elő.
    (3) Az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult a Be. 337. § (5) bekezdésében meghatározott fellebbezést tizenöt napon belül jelentheti be.
    (4) A jogorvoslatra jogosult a Be. 369. § (1) bekezdése szerinti panaszt a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül jelentheti be.
    (5) Ha a védő a gyanúsítás, illetve a gyanúsítás változásának közlésekor nincs jelen, a Be. 372. § (1) bekezdése szerinti panaszt a gyanúsított kihallgatásától számított tizenöt napon belül terjesztheti elő.
    (6) A felülbírálati indítvány Be. 374. § (2) bekezdésében meghatározott határideje tizenöt nap.
    187. §
    (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az idézett vagy értesített személy által megjelölt vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság hivatalos tudomására jutott
    a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, vagy
    b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton
    történik.
    (2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az idézésen és értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
    188. §
    Az idézéssel és az értesítéssel szembeni mulasztás következményei nem alkalmazhatók, ha az a 187. §-ban meghatározott módon történt idézés vagy értesítés átvétele nem igazolható.
    189. §
    (1) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény kitűzött, illetve az ügyészség, nyomozó hatóság által megjelölt helyszíne, és a jelenléttel érintett személy közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.
    (2) Telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a Be. 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.
    (3) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető.
    (4) A telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése esetén, ha a vádlott indítványozza, hogy a személyes jelenlétét a tárgyalás kitűzött helyszínén biztosítsa, a bíróság megvizsgálja, hogy a 184. § alapján lehetőség van-e az eljárási cselekmény elhalasztására.
    (5) Ha az eljárási cselekmény elhalasztására nincs lehetőség, a bíróság akkor is elutasítja a vádlott (4) bekezdés szerinti indítványát, ha
    a) járványügyi intézkedés megszegésével járna, vagy
    b) az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a terhelt vagy a vele érintkező személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
    (6) Nincs helye jogorvoslatnak
    a) a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása,
    b) a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése, valamint
    c) a személyes jelenlét biztosítására tett indítvány
    tárgyában hozott döntés ellen.
    (7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
    (8) Ha az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy
    a) személyazonosságával,
    b) az eljárási cselekményen való részvételének önkéntességével, vagy
    c) vallomásának vagy nyilatkozatának befolyásmentességével
    kapcsolatban, akkor az eljárási cselekmény nem folytatható.
    190. §
    (1) Papíralapú kapcsolattartás esetén a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az ügyiratot - az ügydöntő határozat kivételével - elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére kézbesíti.
    (2) Ha a büntetőeljárásban a postai úton történő kézbesítéskor az A/3, A/4 vagy A/5 jelzésű értesítőt kell használni, de a kézbesítés a címzett részére járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt nem lehetséges, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a kézbesítendő ügyiratot egyszerű postai küldeményként postai úton és ezzel egyidejűleg a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségére is kézbesíti. Ebben az esetben címzettet - bármely ismert rövid úton történő kapcsolattartást biztosító elérhetőségének felhasználásával - tájékoztatni kell a kézbesítés tényéről, valamint a kézbesítés szabályszerűségének
    (3) bekezdésben meghatározott feltételéről.
    (3) A kézbesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben akkor alkalmazhatók, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítése - akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv kapcsolatfelvétele alapján - igazolható.
    (4) A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a jogszabályban meghatározottak szerint kell közzétenni.
    (5) Ha az ügyiratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére kell hirdetmény útján kézbesíteni, akkor a hirdetményt a terhelt utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat saját vagy társulásaik által közösen működtetett, vagy a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által tájékoztatás céljára fenntartott honlapon is közzé kell tenni.
    (6) Az ügyiratot a hirdetmény (4) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
    191. §
    (1) Az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben, valamint a Be.-ben meghatározott szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A büntetőeljárás során az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, illetve a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek az elektronikus kapcsolattartás helyett indokolt esetben egyéb elektronikus úton is tarthatnak kapcsolatot. A kapcsolattartás formáját közösen határozzák meg.
    (3) Az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó büntetőeljárásban részt vevő személy indítványára, a büntetőeljárásban részt vevő személlyel az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tart kapcsolatot. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
    (4) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja. Az indítvány egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
    (5) A Be. 161. § (1)-(3) bekezdése nem alkalmazható.
    (6) Az elektronikus kapcsolattartásra az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény hatálya alá nem tartozó egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.
    192. §
    A Be. 189. § (6) bekezdésében a szakvélemény előterjesztésére meghatározott határidőt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
    193. §
    (1) A pártfogó felügyelő az együttműködésre köteles személyekkel egyéb elektronikus úton is kapcsolatot tarthat, ha járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolattartás akadályba ütközik. Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel rögzítése nem szükséges.
    (2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
    (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a kapcsolattartás vele nem folytatható.
    194. §
    (1) Ha a nyomozás járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidőt legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
    (2) Ha a nyomozás járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 687. §-ában meghatározott határidőt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a határidő egy alkalommal legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható.
    (3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak.
    195. §
    (1) Az ügyészség és a nyomozó hatóság legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye panasznak.
    (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.
    196. §
    (1) Az ügyészség az eljárásnak közvetítői eljárás céljából vagy közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében történő felfüggesztését járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.
    (2) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztés tartamát járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.
    (3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak.
    197. §
    A bíróság járványügyi intézkedés megtartása érdekében vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetve a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt indítványára meghatározhatja a hallgatóság létszámát a tárgyaláson.
    198. §
    (1) A bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más rendelkezésre figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a tárgyaláson hozott határozatot a nyilvánosság kizárásával hirdeti ki.
    (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a terhelt vagy a védő indítványára engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse. A bíróság a rögzítés engedélyezésekor figyelmezteti a terheltet a személyes adatok kezelésével összefüggő kötelezettségeire. A rögzítés nem engedélyezhető, ha a tárgyalásról a bíróság készít kép- és hangfelvételt, vagy a zárt tárgyalás elrendelésének törvényben meghatározott egyéb okból van helye. A bíróság által készített kép- és hangfelvétel másolatát a tárgyalást követő nyolc napon belül az indítványt előterjesztő terhelt és a védő részére meg kell küldeni, vagy azt részükre hozzáférhetővé kell tenni.
    (4) A (3) bekezdésben meghatározott rögzítés nem járhat a tárgyalás rendjének, szabályszerű menetének zavarásával vagy a tárgyalás méltóságának sérelmével. Ebben az esetben a bíróság megtiltja a rögzítés folytatását és a rendzavarás következményeit alkalmazza.
    (5) Nem büntethető a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 280. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt, aki az (1) és (2) bekezdés szerinti zárt tárgyaláson elhangzottakat felfedi.
    199. §
    A bíróság - a Be. 484. § (1) bekezdés f) pontja kivételével - az ügyiratok bírósághoz érkezését követő három hónapon belül vizsgálja meg, hogy szükséges, illetve lehetséges-e a Be. 484. § (1) bekezdésében meghatározott valamely intézkedés.
    200. §
    (1) A bíróság legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti az eljárást, ha járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
    (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az eljárás az ügyben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelttel szemben van folyamatban.
    201. §
    A bíróság eljárásnak a Be. 488. § (2) bekezdése alapján történő felfüggesztésének tartamát járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel három hónappal meghosszabbíthatja.
    202. §
    A bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított három hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.
    203. §
    (1) Ha a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, felhívhatja a jogosultakat, hogy a perbeszédeket és a felszólalásokat a tárgyalás határnapjától vagy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyújtsák be.
    (2) A bíróság az (1) bekezdés alapján írásban benyújtott perbeszédeket és felszólalásokat kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, azzal, hogy a perbeszédekre és felszólalásokra írásban tizenöt napon belül van helye viszonválasznak. A viszonválaszt a bíróság azzal kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, hogy az esetleges további viszonválasz a tárgyaláson szóban adható elő.
    (3) A vádlott az utolsó szó jogán előadni kívánt észrevételeit és indítványait - legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt - a tárgyaláson írásban is benyújthatja a bíróságnak. Erre a vádlottat a tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.
    (4) Az írásban benyújtott perbeszéd, viszonválasz, illetve az utolsó szó jogán előadott észrevételek és indítványok lényegét csak az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél vagy a vagyoni érdekelt indítványára kell ismertetni a tárgyaláson.
    (5) A bíróság a tárgyalást a Be. 550. § (1) bekezdése alapján - különösen járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel - legfeljebb egy hónapra elnapolhatja. A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésének határnapjáról a vádlottat, a védőt és az ügyészséget értesíti. A bíróság az értesítésben a vádlottat és a védőt tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő határozat a távollétükben is kihirdethető, valamint arról is, hogy a határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
    (6) A bíróság tájékoztathatja a vádlottat, a védőt és az ügyészt, hogy együttes hozzájárulásuk esetén a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolása helyett a határozatot tanácsülésen hozza meg, és annak közlése kihirdetés helyett az írásba foglalt határozat kézbesítése útján történik. A bíróság a tájékoztatást abban az esetben is megadhatja, ha a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolására e törvény hatálybalépését megelőzően került sor.
    (7) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész együttes hozzájárulása esetén az ügydöntő határozatot tanácsülésen hozza meg. A bíróság az ügydöntő határozatot a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljeskörűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot kézbesítés útján közli.
    (8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés - letartóztatás esetén a Be. 298. §-ában meghatározott kivétellel - az elsőfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatala céljából tartott tanácsülésig tart.
    204. §
    (1) Ha a másodfokú bíróságnak a fellebbezés elintézésére a Be. 599. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést kell tartania, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a beszerzett adatok alapján tárgyalás tartása nem szükséges, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya és a vádlott, védő, ügyész vagy a fellebbező a nyilvános ülés kitűzését nem indítványozza, a másodfokú bíróság a fellebbezésről tanácsülésen dönt.
    (3) Ha a kirendelt védő indítványának vagy észrevételének írásbeli előterjesztését követően nyilvános ülés tartására azért nem került sor, mert a másodfokú bíróság a fellebbezésről a (2) bekezdés szerint tanácsülésen dönt, úgy kell tekinteni, hogy a kirendelt védő egy óra tartamú eljárási cselekményen vett részt.
    (4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek mellett tanácsülésen is megállapíthatja a hiánytalan, illetve helyes tényállást.
    (5) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratok érkezésétől számított három hónapon belül teszi meg a Be. 596. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.
    (6) Az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező a Be. 598. § (4) bekezdése szerinti észrevételt tizenöt napon belül teheti meg.
    (7) A harmadfokú bírósági eljárásra e törvény másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    205. §
    (1) Ha a Kúria tanácsának a felülvizsgálati indítványról a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen kell határoznia, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálati indítvánnyal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, az ehhez szükséges intézkedéseket a tanács elnöke teszi meg.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a beszerzett írásbeli nyilatkozatokat további észrevétel megtétele érdekében meg kell küldeni a felülvizsgálati indítvánnyal érintetteknek, és ha a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya, a Kúria tanácsa a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen dönt.
    (3) A Kúria tanácsa a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja nyilvános ülésen, egyébként tanácsülésen bírálja el.
    (4) Ha a Kúria tanácsa a jogorvoslatot tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő.
    206. §
    A bíróság a Be. C. Fejezetében meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - a terhelt beismerésétől függetlenül - a fiatalkorúval szemben bármely bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.
    207. §
    (1) Az ügyészség a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 723. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 723. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.
    (2) Az ügyészség a terheltet a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított három hónapon belül bíróság elé állíthatja, ha a Be. 724. §-ában meghatározott feltételek fennállnak, kivéve, ha a Be. 724. §-ában meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.
    (3) A vád előterjesztése után a bíróság az ügyiratokat az ügyészségnek a Be. 728. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okokból, valamint akkor küldheti vissza, ha az (1) bekezdésben vagy a (2) bekezdésben meghatározott határidő a bíróság elé állításig eltelt.
    (4) Az elsőfokú bíróság ítélete és ügydöntő végzése elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.
    208. §
    (1) A bíróság a büntetővégzést az ügy érkezését követő három hónapon belül hozza meg.
    (2) A bíróság a Be. C. Fejezet szerinti eljárásban - a terhelt beismerésétől függetlenül - nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést.
    (3) A bíróság a (2) bekezdés szerint a folyamatban levő ügyekben is büntetővégzést hozhat, ha az előkészítő ülés tartására nem került sor.
    209. §
    A Be. CII. Fejezete szerinti eljárásban tárgyalás nem tartható, ha a terhelt tárgyaláson történő megjelenése járványügyi intézkedés vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben a külföldi tartózkodási helye szerinti állam határának átlépésére vonatkozó szabályok miatt nem lehetséges.
    210. §
    (1) Az ügyészség a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül állítja bíróság elé.
    (2) A bíróság a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban a büntetővégzést az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül hozza meg.
    211. §
    A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.
    212. §
    (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.
    (2) Ha az elsőfokú bíróság a veszélyhelyzet ideje alatt tanács helyett egyesbíróként járt el, a tárgyalást abban a részében kell megismételni, amely alatt a bíróság a korábbi jogszabály alapján elsőfokon egyesbíróként járt el. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az e törvény hatálybalépését követően eljáró tanács összetételében a veszélyhelyzet előtt eljárt tanács összetételéhez képest változás történt.
    (3) Ha az eljárás felfüggesztésére a Be. 395. § (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott okból, e törvény hatálybalépése előtt került sor, a felfüggesztés határidejébe a veszélyhelyzet tartama nem számít bele.
    (4) Ha e törvény hatálybalépésének időpontjában az ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor, a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül tart előkészítő ülést.
    (5) A tárgyalást az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára - a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével - akkor kell megismételni, ha az e törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő ügyben a korábbi tárgyalási határnap óta egy év eltelt. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a Be. 518. § (3) bekezdésében meghatározott határidő a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően járt le.
    72. A távoltartás egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó eltérő szabályai
    213. §
    (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXII. törvény), valamint a Be. távoltartásra és bűnügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit 2020. december 31-éig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
    (3) A járványügyi intézkedés nem akadálya a 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás és megelőző távoltartás, valamint a Be. szerinti távoltartás elrendelésének, illetve végrehajtásának.
    214. §
    (1) A 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésekor a rendőrség a helyszínen hivatalból vizsgálja
    a) az életvitelszerű tartózkodási helyet elhagyni köteles bántalmazó vagy
    b) az életvitelszerű tartózkodási helyet önként elhagyni kívánó bántalmazott
    járványügyi intézkedéssel érintettségét.
    (2) Ha az életvitelszerű tartózkodási hely elhagyására köteles bántalmazó járványügyi intézkedéssel érintett és
    a) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes, a rendőrség rögzíti a bántalmazó új tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatát,
    b) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazók részére fenntartott szálláshelyet ajánl fel,
    c) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, valamint a b) pont szerint felajánlott szálláshelyet nem fogadja el, a rendőrség gondoskodik a bántalmazó járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt helyen történő elhelyezéséről.
    (3) A (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a rendőrség
    a) a járványügyi intézkedés betartásával összefüggő ellenőrzési feladat végrehajtásának támogatása céljából intézkedik az új tartózkodási hely nyilvántartásba vételéről, és
    b) tájékoztatja
    ba) az új tartózkodási hely, szálláshely vagy járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt hely szerint illetékes járványügyi hatóságot és
    bb) a korábbi életvitelszerű tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzatot, amennyiben a települési önkormányzat a járványügyi intézkedéssel kapcsolatos feladatot látott el.
    215. §
    (1) A 2009. évi LXXII. törvény szerinti megelőző távoltartás elrendelésekor a bíróság hivatalból vizsgálja a bántalmazó és a bántalmazott járványügyi intézkedéssel érintettségét. Ennek érdekében a bíróság
    a) beszerzi a bántalmazó és a bántalmazott járványügyi érintettségére vonatkozó nyilatkozatát, vagy
    b) igénybe veheti a rendőrség közreműködését.
    (2) Ha a megelőző távoltartás elrendelése miatt az életvitelszerű tartózkodási helyet elhagyó, járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazó tartózkodási helye megváltozik, a bíróság az érintett személy új tartózkodási helyét a 214. § (2) bekezdése szerint állapítja meg, amelyhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
    (3) A bíróság a 214. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti cselekmények (a továbbiakban: járványügyi utánkövetés) érdekében a rendőrséget tájékoztatja.
    (4) Ha a megelőző távoltartás elbírálása során felmerül, hogy a járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni az életvitelszerű tartózkodási helyét, vagy a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, a bíróság erről a rendőrséget tájékoztatja.
    (5) Ha az életvitelszerű tartózkodási helyet a járványügyi intézkedéssel érintett bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni, vagy a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, és a bántalmazott
    a) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes, a rendőrség rögzíti a bántalmazott új tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatát,
    b) saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazott fogadására alkalmas szálláshelyet ajánl fel.
    (6) A rendőrség az (5) bekezdésben meghatározott intézkedést követően gondoskodik a járványügyi utánkövetésről.
    216. §
    (1) Ha a bíróság a Be. szerinti távoltartást olyan járványügyi intézkedéssel érintett terhelttel szemben rendeli el, akinek a tartózkodási helye azonos a távoltartással érintett személy tartózkodási helyével, a bíróság a terhelt új tartózkodási helyét a 214. § (2) bekezdése szerint állapítja meg, amelyhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe.
    (2) A bíróság a járványügyi utánkövetés érdekében a rendőrséget tájékoztatja.
    217. §
    Ha a rendőrség a 2009. évi LXXII. törvény szerinti ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, illetve a Be. szerinti távoltartás vagy bűnügyi felügyelet ellenőrzése során a járványügyi intézkedéssel érintett személy tartózkodási helyének megváltozásáról vagy ennek igényéről szerez tudomást, a 214. § (2) bekezdése szerint intézkedik az új tartózkodási hely megállapításáról és a járványügyi utánkövetésről, ha más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének nincs helye.
    73. A büntető és szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység eltérő szabályai
    218. §
    (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
    219. §
    (1) A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított egy hónapon belül tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját, feltéve, hogy a közvetítői megbeszélés a 221. § alapján megtartható. Ellenkező esetben a közvetítői megbeszélést az elhalasztás okának megszűnésével haladéktalanul kell kitűzni.
    (2) Papíralapú kapcsolattartás esetén a közvetítői megbeszélésre az értesítés elsősorban
    a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, illetve
    b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton
    történik.
    (3) A közvetítő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.
    (4) A Bktv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott következmények nem alkalmazhatók, ha
    a) a (2) bekezdésben meghatározott módon történő értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható, vagy
    b) járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával nem lehetséges.
    220. §
    (1) A közvetítő az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó sértettel, a gyanúsítottal, a Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítőjükkel, a védővel vagy a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személlyel kérelmére az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A kérelem egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.
    (2) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles az (1) bekezdésben meghatározott személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.
    (3) Az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.
    221. §
    (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélést elhalasztja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét
    a) az ügy körülményeire figyelemmel különösen indokolt, és
    b) járványügyi intézkedés megszegésével járna, vagy az egészségügyi válsághelyzetre összefüggő más okra figyelemmel a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
    (2) A közvetítő a közvetítői megbeszélésen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét járványügyi intézkedés megszegésével járna, és a közvetítői megbeszélés nem halasztható el, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
    222. §
    (1) A közvetítői megbeszélés lefolytatható a sértett és a gyanúsított egyidejű, telekommunikációs eszköz használatával biztosított jelenlétével is, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával. Erre a Be. XX. Fejezetének szabályait a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A közvetítői megbeszélésen a sértett és a gyanúsított, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy, illetve a közvetítő közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.
    (3) A közvetítő az értesítéssel egyidejűleg közli a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a sértett és a gyanúsított a döntés közlésétől számított öt munkanapon belül kérelmezheti, hogy a közvetítő a személyes jelenlétét a közvetítői megbeszélésen biztosítsa.
    (4) A sértett és a gyanúsított (3) bekezdésben meghatározott kérelmére a közvetítő elhalasztja a közvetítői megbeszélést, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét a 221. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem biztosítható.
    (5) A közvetítői megbeszélés telekommunikációs eszköz használata esetén lefolytatható úgy is, hogy az elkülönített helyszínen csak a Be. 123. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy van jelen.
    (6) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel rögzítése nem szükséges.
    (7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a közvetítő az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
    (8) Ha a közvetítői megbeszélés során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a közvetítői megbeszélés az érintett személlyel nem folytatható.
    223. §
    Ha a közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű jelenlétében a 222. § alkalmazásával sem tartható meg, a közvetítői megbeszélés - ideértve a megállapodás megkötését is - a sértett és a gyanúsított hozzájárulásával úgy is lefolytatható, hogy azon - személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján - nem egyidejűleg vannak jelen.
    224. §
    (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben rögzíteni kell
    a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,
    b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják, valamint
    c) a Bktv.-ben meghatározott egyéb tényeket és körülményeket.
    (2) A megállapodás megkötésekor a Bktv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott személyek jelenléte telekommunikációs eszköz használatával is biztosítható.
    225. §
    A megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a gyanúsított is aláírja, vagy írásban vagy bármilyen elektronikus módon rögzített olyan nyilatkozatával elfogadja, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.
    226. §
    A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás során a közvetítő a 219-225. § megfelelő alkalmazásával jár el.
    227. §
    (1) A Btkv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam, amely alatt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb okra figyelemmel a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával sem lehetséges.
    (2) Ha az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére e törvény hatálybalépése előtt került sor, a Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba a veszélyhelyzet tartama nem számít bele.
    74. A megelőző pártfogás során a pártfogó felügyelő eljárására vonatkozó eltérő szabályok
    228. §
    (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban a környezettanulmány elkészítése és a megelőző pártfogás végrehajtása során feladatát az együttműködésre köteles személyekkel történő írásbeli, kép- és hangkapcsolatot vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus kapcsolattartás útján is elláthatja, ha a személyes kapcsolattartás
    a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt, a személyes megjelenést akadályozó intézkedés megszegésével járna, vagy
    b) az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolattartással érintettek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.
    (3) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.
    (4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az elektronikus kapcsolattartás vele nem folytatható.
    75. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    229. §
    (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
    (3) Ha a bíróság a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés vagy a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdésére fontos okból, így különösen az elítélt személyi és családi, vagy járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra tekintettel halasztást engedélyez, annak tartamát legfeljebb hat hónapban határozhatja meg.
    (4) Ha a Bv. tv. szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem tud eljárni, akkor azt a törvényszéket, amelynek büntetés-végrehajtási bírója eljár, az az ítélőtábla jelöli ki, amelynek illetékességi területén az egyébként illetékes törvényszék van.
    (5) A veszélyhelyzetre tekintettel felfüggesztett büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat a büntetésvégrehajtási bírónak és a másodfokú bíróságnak folytatnia kell azzal, hogy
    a) a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított határidő - a b) pontban meghatározott kivétellel - harminc nappal,
    b) a kérelemre induló ügyekben előírt elintézési határidő és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal,
    c) a másodfokú bíróság tekintetében a Bv. tv. 51. § (4) bekezdésében megállapított határidő harminc nappal
    meghosszabbodik.
    (6) A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokban, ha ez a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel, illetve a törvényszék elnökének ezzel kapcsolatos rendelkezése alapján indokolt, a meghallgatás és a tárgyalás megtartásakor az eljárás résztvevői jelenlétének biztosítása elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép-és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megengedett azzal, hogy ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogva van, a jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz használata útján kell biztosítani.
    (7) Az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében, illetve a fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyében a Bv. tv. 20. § (3) bekezdésében maghatározott elintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván.
    (8) A pártfogó felügyelői véleményt, illetve a környezettanulmányt a pártfogó felügyelő és a büntetés-végrehajtási párfogó felügyelő a személyes kapcsolatteremtés mellőzésével, a rendelkezésre álló iratok, valamint a telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján beszerezhető adatok alapján akkor készítheti el, ha a személyes kapcsolatteremtés a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt akadályba ütközik.
    230. §
    (1) A befogadást követően az elítéltet végrehajtási fokozattól függetlenül haladéktalanul a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) befogadó részlegén kell elhelyezni, ahol gondoskodni kell a tizennégy napig történő elkülönítéséről. Ha ez idő alatt az elítélt járványügyi elkülönítése nem válik szükségessé, a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend figyelembevételével folytatni kell a befogadási eljárást, ellenkező esetben a bv. intézetnek intézkedni kell az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.
    (2) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt a bv. intézetnél olyan egészségi állapotban jelenik meg, amely alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése látszik szükségesnek, a bv. intézet az elítélt befogadását megtagadja. Ez esetben a bv. intézet igazolást állít ki az elítélt számára arról, hogy az elítélt a felhívásban meghatározottak szerint megjelent a bv. intézetnél, de befogadására egészségügyi okból nem került sor, továbbá haladéktalanul intézkedik az elítéltnek a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt. A befogadás megtagadásáról a felhívást kibocsátó szervezeti egységet haladéktalanul -írásban - tájékoztatja.
    (3) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére felhívott elítélt befogadása
    a) a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, vagy
    b) a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik,
    a BVOP az akadály elhárulását követően haladéktalanul intézkedik az elítélt szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére történő felhívása érdekében.
    (4) A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka
    a) a szabadságvesztés végrehajtására a Bv. tv. 97. § (1) bekezdésében meghatározottól eltérő bv. intézetet is kijelölhet,
    b) egy vagy több bv. intézet tekintetében korlátozhatja
    ba) az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák, ideértve a jutalmazás esetét is, továbbá a Bv. tv. 123. § (1) bekezdésében meghatározott célból történő rendkívüli eltávozások engedélyezését,
    bb) a látogató fogadást,
    bc) a bv. intézeten kívüli munkavégzését, vagy
    c) egy vagy több bv. intézet tekintetében felfüggesztheti
    ca) az elítéltek munkáltatását,
    cb) az elítéltek utógondozását.
    (5) A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bv. intézet parancsnoka az elítéltek
    a) Bv. tv. 122. § b), d), e), n) és o) pontjában meghatározott jogait,
    b) bv. intézeten kívüli munkavégzését,
    c) oktatásban, szakképzésben, felnőttképzésben való részvételét, valamint
    d) magánál tartható tárgyainak körét
    korlátozhatja.
    (6) A (4) és (5) bekezdés szerinti korlátozás elrendeléséről a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.
    (7) A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának rendelkezése alapján - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott, a járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében, az ehhez szükséges mértékben - az elítélt
    a) rezsimbe tartozásától függetlenül igénybe veheti a bv. intézet által nyújtott elektronikus kapcsolattartási formákat,
    b) a szabadságvesztés végrehajtási fokozataira és rezsimjeire vonatkozó rendelkezések szerinti gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben kezdeményezhet telefonhívást, ha pedig ehhez szükséges letéti pénzzel nem rendelkezik, kérelmére, egyedi intézkedés alapján a bv. intézet a telefonálás díjának költségeit átvállalhatja,
    c) havonta több alkalommal is fogadhat és küldhet csomagot,
    d) a Bv. tv. 155. § (6) bekezdésében foglalt egyes többletszolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe.
    (8) Az elítélt kapcsolattartásának elősegítése érdekében a bv. intézet nyilvántarthatja a kapcsolattartó személyi igazolványának számát, Skype- és elektronikus levelezési címét.
    (9) Az elítélt a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel ideiglenes katasztrófavédelmi szolgálatra beosztható.
    (10) Ha a szabadulásra felkészítés körében a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a személyes kapcsolatteremtést igénylő intézkedés akadályba ütközik, azt a bv. intézet, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.
    (11) Az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása során is alkalmazni kell.
    231. §
    Az elzárás végrehajtása során a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti szabályokat.
    232. §
    (1) A veszélyhelyzetre tekintettel félbeszakított közérdekű munka végrehajtását folytatni kell, ennek érdekében a pártfogó felügyelőnek mind az elítéltet, mind a végrehajtásra kijelölt munkahelyet nyolc napos határidő megállapításával nyilatkoztatnia kell arról, hogy nincs-e akadálya a végrehajtás folytatásának.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a közérdekű munka végrehajtásának az elítéltet vagy a már kijelölt munkahelyet érintő járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt akadálya van, továbbá ha a veszélyhelyzet következményeként a kijelölt munkahely az elítéltet nem tudja foglalkoztatni, a végrehajtást az akadály megszűnésével kell folytatni.
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, ha a kijelölt munkahely megszűnt, nem érhető el vagy a továbbiakban nem vállalja az elítélt foglalkoztatását, a pártfogó felügyelő új munkahelyet jelöl ki. Ebben az esetben, ha új foglakoztathatósági szakvélemény beszerzése szükséges, az új munkahely kijelölésére megállapított határidő harminc nappal meghosszabbodik.
    (4) A veszélyhelyzetre tekintettel elhalasztott közérdekű munka végrehajtása iránt intézkedni kell azzal, hogy a Bv. tv.-ben megállapított határidők harminc nappal meghosszabbodnak, ide nem értve a jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidőt.
    (5) A közérdekű munka végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a Bv. tv. 280. § (5) bekezdésében meghatározott határidőbe nem számít be.
    233. §
    (1) A Bv. tv. 309. § (1) bekezdésében meghatározott határidő kilencven nappal meghosszabbodik.
    (2) Ha a jóvátételi munka teljesítése járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik, az elítéltnek a teljesítésre az akadály megszűnésétől számított kilencven nap, az igazolás benyújtásra további harminc nap áll rendelkezésre.
    234. §
    (1) Ha a pártfogolttal való kapcsolatfelvétel és a részére adandó tájékoztatás, valamint a pártfogolt magatartásának, tanulmányai folytatásának, munkahelyén vagy lakóhelyén tanúsított viselkedésének és életvitelének figyelemmel kísérése személyes kapcsolatteremtés útján járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel akadályba ütközik, azt a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján teljesíti.
    (2) Járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelővel telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is kapcsolatot tarthat, ha a személyes kapcsolatteremtés akadályba ütközik.
    235. §
    (1) Ha a fiatalkorú javítóintézetbe való befogadásakor vagy a végrehajtás során az egészségügyi állapota alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése lehet szükséges, a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a fiatalkorúnak a legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt.
    (2) A javítóintézet igazgatója a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel korlátozhatja
    a) a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés b) és d)-h) pontja szerinti kapcsolattartást, ideértve a jutalmazás esetét is, valamint a rendkívüli eltávozást,
    b) a közösségi élet gyakorlásának módját, a sport, kulturális vagy egyéb szabadidős foglalkozáson való részvételt.
    (3) A javítóintézet igazgatója a (2) bekezdésben meghatározott korlátozások hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a fiatalkorú részére a Bv. tv. 357. § (8) bekezdés c) pontja szerinti kapcsolattartást, az ott meghatározott gyakoriságot és időtartamot meghaladó mértékben is engedélyezheti.
    (4) A (2) bekezdés szerinti korlátozás elrendeléséről az ügyészséget haladéktalanul értesíteni kell.
    236. §
    Az őrizet és a letartóztatás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a letartóztatott befogadását követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 391. § (1) bekezdése szerinti szabályokat.
    237. §
    A rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása során a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a befogadást követő tizennégy napos elkülönítés alatt is biztosítani kell a Bv. tv. 273. § (5) bekezdése szerinti szabályokat.
    238. §
    A büntetés-végrehajtási intézet és a javítóintézet a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.
    76. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    239. §
    (1) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza
    240. §
    (1) Ha a terhelt kiadatási őrizetben van vagy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy a kiadatás feltételei fennállnak, a kiadatási letartóztatásról szóló határozat meghozatala helyett az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet, ha a terhelt átadása a 241. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály fennállása miatt előreláthatóan nem lesz végrehajtható.
    (2) A bíróság a kiadatás feltételei fennállásáról rendelkező véglegessé vált végzését az ügyiratokkal együtt az igazságügyért felelős miniszternek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.
    (3) Egyszerűsített kiadatás esetén, ha a miniszter a kiadatáshoz úgy járul hozzá, hogy a kiadni kért személy ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll a terhelt őrizetének és kiadatási letartóztatásának elrendelése nem kötelező, helyette az (1) bekezdés alapján - ha annak feltételei továbbra is fennállnak - a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelete fenntartható.
    241. §
    (1) A kiadott személy átadása nem hajtható végre, ha az járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Ha a kiadott személy átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadálynak minősül.
    (3) A 240. § alapján elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet határidejére az Nbjt. 27. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    (4) Ha a terhelt ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.
    242. §
    (1) Ha a bíróság a kiadatás feltételeinek fennállását megállapította és a kiadott személy átadása a 241. § (1) bekezdése alapján nem hajtható végre, a bíróság az ideiglenes kiadatási bűnügyi felügyelet, illetve a kiadatási letartóztatás indokoltságát a kiadatás feltételeinek fennállásának megállapítását követően legfeljebb háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
    (2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során a miniszter útján megkeresi a megkereső külföldi államot annak érdekében, hogy
    a) a kiadatási kérelem kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve
    b) a kiadatási kérelemmel elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
    (3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést
    a) fenntartja vagy
    b) megszünteti, és erről értesíti a minisztert.
    (4) A 241. § (1) bekezdése szerinti akadály megszűnését követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) haladéktalanul intézkedik a kiadott személy átadásáról.
    243. §
    (1) A kiadott személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Ha a nemzetközi elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságát a megkeresett állam kezdeményezésére, vagy hivatalból háromhavonta, az ügyiratok alapján felülvizsgálja.
    (3) A bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - a nemzetközi elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy
    a) a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e,
    b) a nemzetközi elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
    (4) Ha a bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a nemzetközi elfogatóparancs feltételei nem állnak fenn, a nemzetközi elfogatóparancsot visszavonja.
    (5) A nemzetközi elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.
    (6) Ha a felülvizsgálatot a megkeresett állam kezdeményezte, és a bíróság a nemzetközi elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a megkeresett államot a nemzetközi elfogatóparancs feltételeinek fennállásáról.
    (7) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a kiadott személy átvételéről.
    244. §
    Ha terhelt a magyar büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem adható át, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    245. §
    Ha a terhelt a külföldön folyamatban lévő büntetőeljárásban személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, a büntetőeljárás nem vehető át, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    246. §
    (1) Ha a miniszter a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételéről döntött, a külföldön fogvatartásban lévő elítélt személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a megkereső államot az (1) bekezdésben foglaltakról.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átvételéről.
    247. §
    (1) Ha a magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték, és a végrehajtó külföldi állam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem adható át, ha az elítélt átadása járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) A NEBEK a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó külföldi államot az (1) bekezdésben foglaltakról.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átadásáról.
    248. §
    (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő ideiglenes átszállítása vagy visszaszállítása nem hajtható végre, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben a visszaszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a fogvatartott személy átszállításáról vagy visszaszállításáról.
    249. §
    (1) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet] 8.§-a alapján elhalasztott döntését.
    (2) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 10. §-a alapján el nem rendelt, illetve nem kezdeményezett, magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának más állam részére történő átadásával kapcsolatos döntését.
    77. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
    250. §
    (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit 2020. december 31. napjáig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában járványügyi intézkedés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítés, járványügyi megfigyelés és járványügyi zárlat, hatósági házi karantén, járványügyi ellenőrzés vagy egyéb járványügyi intézkedés, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt olyan intézkedés, amely a személyes megjelenést akadályozza.
    251. §
    Ha a más tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt őrizetben van vagy ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és a Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy az átadás feltételei fennállnak, az átadásról vagy egyszerűsített átadásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg - ha annak feltételei fennállnak - a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyeletének elrendeléséről vagy fenntartásáról is rendelkezhet, ha terhelt átadása a 252. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan akadály fennállása miatt előreláthatóan nem lesz végrehajtható.
    252. §
    (1) A más tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján a terhelt átadása nem hajtható végre, ha az járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Ha a terhelt átadása az (1) bekezdés alapján nem hajtható végre, a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül.
    (3) Ha a terhelt ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll és az átadása végrehajtható, az átadás végrehajtása érdekében a terhelt őrizete rendelhető el.
    253. §
    (1) Ha a bíróság az átadás feltételeinek fennállását megállapította, és a terhelt átadása a 252. § (1) bekezdése alapján nem hajtható végre, a bíróság az ideiglenes átadási bűnügyi felügyelet, illetve az átadási letartóztatás indokoltságát az átadás feltételeinek fennállásának megállapítását követően legfeljebb háromhavonta az ügyiratok alapján hivatalból felülvizsgálja.
    (2) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) útján megkeresi a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot annak érdekében, hogy
    a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e, illetve
    b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
    (3) A bíróság a kényszerintézkedés indokoltságát az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint felülvizsgálja és határozatot hoz, amelyben a kényszerintézkedést
    a) fenntartja, vagy
    b) megszünteti.
    (4) A 252. § (1) bekezdése szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a terhelt átadásáról.
    254. §
    (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Ha az európai elfogatóparancs alapján a terheltet elfogták, a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - az európai elfogatóparancs indokoltságát a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére, vagy hivatalból háromhavonta az ügyiratok alapján felülvizsgálja.
    (3) A bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség közreműködésével - az európai elfogatóparancs indokoltságának felülvizsgálata során megvizsgálja, hogy
    a) az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei továbbra is fennállnak-e,
    b) a kibocsátott európai elfogatóparanccsal elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e.
    (4) Ha a bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az európai elfogatóparancs kibocsátásának feltételei nem állnak fenn, az európai elfogatóparancsot visszavonja.
    (5) Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó bíróság haladéktalanul megküldi a miniszternek és a NEBEK-nek.
    (6) Ha felülvizsgálatot a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóság kezdeményezte, és a bíróság az európai elfogatóparancsot nem vonta vissza, a bíróság a miniszter útján tájékoztatja a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs kibocsátása feltételeinek fennállásáról.
    (7) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a terhelt átvételéről.
    255. §
    (1) Az eljárási jogsegély teljesítése során a fogvatartott személy Magyarországra vagy külföldre történő átszállítása vagy visszaszállítása nem hajtható végre, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az át- vagy visszaszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik a fogvatartott személy átszállításáról vagy visszaszállításáról.
    256. §
    (1) Ha az elítélt külföldön van fogvatartásban, és a bíróság a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó ítélet végrehajtásának átvételéről döntött, az elítélt személy nem vehető át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átvételéről.
    (3) Ha a magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadását kezdeményezték és a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételéről döntött, az elítélt személy nem szállítható át, ha az a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes.
    (4) Az (3) bekezdés szerinti akadály megszűnését követően a NEBEK haladéktalanul intézkedik az elítélt átszállításáról.
    257. §
    (1) A bíróság e törvény hatálybalépését követően vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követően soron kívül intézkedik az átadás végrehajtása érdekében, ha a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a terhelt átadásának végrehajtását ideiglenesen elhalasztotta.
    (2) A miniszter e törvény hatálybalépését követő vagy az ezen alcím szerinti akadály elhárulását követő három hónapon belül meghozza a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése miatt nem kezdeményezett, magyar bíróság által kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos döntését.
    78. Az adatvédelmi jogok gyakorlása érdekében benyújtott kérelmek és a folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai
    258. §
    A veszélyhelyzet idején az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése alapján felfüggesztett kérelem tekintetében az érintett kérelme alapján teendő minden intézkedés felfüggesztéséről szóló tájékoztatást - ha arra a veszélyhelyzet időtartama alatt nem került sor - az e törvény hatálybalépését követően haladéktalanul teljesíteni kell. A 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerint felfüggesztett kérelmeket az e törvény hatálybalépését követően akként kell teljesíteni, hogy az intézkedésekre irányadó határidők kezdő napja az e törvény hatálybalépésének napja.
    259. §
    (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni - feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta -, az ilyen igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni.
    (2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni. Ebben az esetben az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.
    (3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az adatigénylést
    a) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartam alatt megfizette - a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül, vagy
    b) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartam alatt nem fizette meg - a megfizetést követő 15 napon belül
    kell teljesíteni.
    (4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen igény teljesítésének megtagadásáról - annak indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt - az igény beérkezését követő 45 napon belül kell írásban vagy - ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.
    79. A menekültügyi eljárás átmeneti szabályai
    260. §
    A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket 2020. december 31-éig az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel bírálja el.
    261. §
    (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.
    (2) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként Magyarország a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, a schengeni térség területén kívüli diplomáciai képviseletein (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani, a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal.
    (3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségein meghallgathatja.
    (4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.
    (5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.
    262. §
    A menekültügyi hatóság 261. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.
    263. §
    (1) Menedékjogi kérelmet - a 264. § kivételével - a 261. § és a 262. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.
    (2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.
    (3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.
    (4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja.
    (5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.
    264. §
    (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 261. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása
    a) a Magyarországon tartózkodó oltalmazott,
    b) a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint
    c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt álló személy - kivéve, ha jogellenesen lépte át Magyarország államhatárát -
    tekintetében.
    (2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit - ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi - a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.
    265. §
    A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.
    266. §
    A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazható
    a) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A-72.§-a és 80/H-80/K. §-a,
    b) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet VII/A. Fejezete.
    267. §
    Az ebben az alcímben foglalt rendelkezéseket az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól szóló .../2020. (.......) Korm. rendelet hatálybalépését követően előterjesztett menedékjogi kérelmek elbírálására kell alkalmazni.
    268. §
    Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az ezen alcím végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg.
    80. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések
    269. §
    Ezen alcím alkalmazásában:
    1. államérdek: az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó közérdek;
    2. külföldi befektető:
    a) a 270. § (2) bekezdése szerinti meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban, meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző belföldön, az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet is, ha a jogi személyben vagy egyéb szervezetben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező személy az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet,
    b) az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet; 3. stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság, amely az 1. mellékletben meghatározott főtevékenységként vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti - ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát - stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik.
    270. §
    (1) Stratégiai társaság esetén - ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társasági jogi határozat (a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi - a belgazdaságért felelős miniszterhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges 2020. december 31-ig az alábbi jogügyletekkel összefüggésben:
    a) stratégiai társaságban fennálló tulajdoni részesedés részben, vagy egészben, bármilyen tulajdonjog átruházási jogcímen - ideértve az apportálást is -, ingyenesen vagy visszterhesen történő átruházása,
    b) stratégiai társaságban történő tőkeemelés,
    c) stratégiai társaság átalakulása, egyesülése, szétválása,
    d) stratégiai társaság által átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása,
    e) stratégiai társaság részvényén, üzletrészén haszonélvezeti jog alapítása.
    (2) A 269. § 3. pontjában megjelölt ágazatokban
    a) a 269. § 2. pont a) alpontja szerinti külföldi befektető, valamint az Európai Unió más tagállamában, az Európai Gazdasági Térség más tagállamában vagy a Svájci Államszövetségben bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet
    aa) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti jogügylet alapján közvetlenül vagy közvetett módon a stratégiai társaságban tulajdonrész megszerzése (a továbbiakban: tulajdonszerzés),
    ab) az (1) bekezdés d) pontja szerinti egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon olyan kötvény tulajdonjogának a megszerzése, amelynek az átváltoztatása, átváltozása vagy az annak alapján történő részvényjegyzése (a továbbiakban: kötvény tulajdonjogának megszerzése), vagy
    ac) az (1) bekezdés e) pontja szerinti szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat alapján közvetlenül vagy közvetett módon tulajdoni hányadot megtestesítő üzletrészen vagy részvényen haszonélvezeti jog megszerzése (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog megszerzése)
    következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetett módon a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyást szerez,
    b) a 269. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, vagy a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot.
    (3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 269. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a 269. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban 15 %-os, 20%-os, vagy 50 %-os részesedést szerez, vagy ha a 269. § 2. pontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a 269. § 3. pontjában megjelölt ágazatba tartozó stratégiai társaságban külföldi befektetők együttes részesedése meghaladná az 25%-ot.
    (4) A miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a 269. § 3. pontjában megjelölt ágazatokba tartozó tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyással rendelkezik.
    271. §
    (1) A miniszter az e § szerinti eljárást magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le, a bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van.
    (2) A bejelentést
    a) a tulajdonszerzésre irányuló jogügylet létrehozását,
    b) a kötvény tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet létrehozását,
    c) a haszonélvezeti jog megszerzésére irányuló jogügylet létrehozását, vagy
    d) az üzemeltetési jog megszerzésére irányul jogügylet létrehozását
    követő 10 napon belül kell benyújtani a miniszternek.
    (3) A bejelentést a külföldi befektető, a (2) bekezdés d) pontja esetén, ha az üzemeltetési jogot nem a külföldi befektető szerzi meg, az üzemeltetési jogot megszerző jogi személy vagy szervezet és a külföldi befektető közösen köteles benyújtani (a továbbiakban: bejelentő).
    (4) A miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.
    (5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által - a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben előírt - elektronikus aláírással ellátott bejelentést írásban, elektronikus úton a miniszternek címezve a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett ügyfélszolgálati elérhetőségre kell benyújtani.
    (6) A bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget.
    272. §
    (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell
    a) a külföldi befektető természetes személy
    aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcím adatát vagy magyarországi lakcímadat hiányában - külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét,
    ab) állampolgárságát, valamint
    ac) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét,
    b) a külföldi befektető jogi személy vagy egyéb szervezet
    ba) nevét, székhelyét és - ha van - magyarországi fióktelepének címét,
    bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,
    bc) elektronikus vagy postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, valamint
    c) a külföldi befektető képviseletében eljáró jogi képviselő adatait.
    (2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell
    a) a jogügylet részletes leírását,
    b) a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet, és az azok szempontjából releváns és lényeges körülmények részletes leírását,
    c) a jogügylettel összefüggésben keletkezett iratokat, ideértve minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonos, a tulajdonszerzésre, a kötvény tulajdonjogának megszerzésére, a haszonélvezeti jog megszerzésére, az üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylet alapjául szolgáló valamennyi okiratot, valamint ezekkel kapcsolatban létrejött társasági iratokat, határozatokat.
    273. §
    A bejelentéssel összefüggésben a miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli.
    274. §
    A bejelentés megérkezéséről a miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza
    a) a bejelentés megérkezésének napját,
    b) a bejelentő nevét és jogi képviselőjét,
    c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzésére, kötvény tulajdonjogának megszerzésére, haszonélvezeti jog megszerzésére, üzemeltetési jog megszerzésére került-e sor, valamint
    d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a bejelentés tudomásulvételének.
    275. §
    (1) A 276. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem jelölt további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának benyújtását kérheti a bejelentőtől, legalább 3 napos, de legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személytől, jogi személytől vagy egyéb szervezettől legfeljebb 20 napos határidő tűzésével.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.
    276. §
    (1) A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy
    a) a bejelentés megfelel-e a 272. §-ban rögzített feltételeknek,
    b) a bejelentő által a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége, különös tekintettel az alapvető társadalmi szükségletek ellátásának biztonságára, összhangban az Európai Unió Működéséről szóló szerződés 36., 52. (1) és 65. (1) cikkeivel,
    c) a bejelentő közvetlenül vagy közvetve nem az Európai Unióhoz tartozó állam közigazgatási szervének - beleértve az állami szerveket vagy a fegyveres erőket is - ellenőrzése alatt áll, akár tulajdonosi szerkezete vagy akár jelentős finanszírozása révén,
    d) a bejelentő biztonságot vagy közrendet érintő tevékenységben már érintett volt az Európai Unió egyik tagállamában, illetve
    e) komoly kockázata áll fenn annak, hogy a bejelentő illegális vagy bűncselekménybe ütköző tevékenységet fog folytatni.
    (2) A miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított negyvenöt napon - vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn - belül, ha az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott körülmény
    a) nem áll fenn, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja, vagy
    b) fennáll, a miniszter a tulajdonszerzést, a kötvény tulajdonjogának megszerzését, a haszonélvezeti jog megszerzését, az üzemeltetési jog megszerzését megtiltja (a továbbiakban együtt: tiltó döntés).
    (3) Különösen indokolt esetben a miniszter a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt - tizenöt napos határidő letelte előtt - írásban értesíti.
    277. §
    (1) A miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 276. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 276. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat ezen alcím szerinti szabályaira.
    (2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat.
    278. §
    (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 277. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási nemperes eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
    (2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.
    (3) A kérelemről a bíróság a beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot hatályon kívül helyezi, és a minisztert új eljárásra kötelezi. Azonnali jogvédelem biztosításának az eljárásban nincs helye.
    (4) A miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából
    a) tiltó döntés meghozatala esetén a bejelentés benyújtását követő 5 évig, bírósági jogorvoslati eljárás esetén annak jogerős befejezésétől számított 5 évig,
    b) a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolása esetén a külföldi befektető tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy a kötvény tulajdonjoga fennállása idejéig
    kezeli.
    279. §
    (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a miniszter ellenőrzi.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentő az ezen alcím szerinti kötelezettségeit nem teljesítette, a miniszter a 280. § szerint bírságot szab ki, és ha
    a) a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben nem áll fenn a 276. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülmény, a bejelentés tudomásulvételét írásban visszaigazolja,
    b) a bejelentő általi tulajdonszerzéssel, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével összefüggésben fennáll a 276. § (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti körülmény, tiltó döntést hoz.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 276. § (2) és (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
    (4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjogának megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.
    280. §
    (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi, amennyiben a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg, valamint ezen alcím szerinti érvénytelenség fennállása mellett a miniszter - az eset összes körülményének vizsgálatával - a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de
    a) természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó,
    b) jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, a haszonélvezeti jog megszerzésével, az üzemeltetési jog megszerzésével érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1 %-át meghaladó
    közigazgatási bírsággal sújtható.
    (2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
    281. §
    A bejelentésre - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
    282. §
    (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a miniszter nyilvántartást vezet.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 279. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.
    283. §
    (1) A 270. § (1) bekezdés a)-c) pontjai és a 270. § (2)-(4) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.
    (2) A 270. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 270. § (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.
    (3) A stratégiai társaság a 270. § (1) bekezdésben megjelölt jogügylettel összefüggő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv. szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 270. § (1) bekezdés c) pontja esetén a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégia társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtási határidő a bejelentés miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik.
    (4) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.
    284. §
    (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat, amelyet
    a) ezen alcím rendelkezéseibe ütközően vagy
    b) a miniszter tiltó döntésének figyelmen kívül hagyásával
    hoztak meg.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 279. § szerinti vizsgálat eredményeként a miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.
    (3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy társasági jogi határozat a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.
    III. Fejezet
    Egyes törvényeket módosító rendelkezések
    81. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    285. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló 2020. évi ... törvény szerinti ellenőrzött bejelentés illetéke az engedélyezés illetékének 50%-a."
    82. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
    286. §
    Az Flt. 39. § (11) bekezdésében a "címenként, illetve alcímenként" szövegrész helyébe az "alcímeként, illetve jogcímcsoportonként" szöveg lép.
    83. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosításáról
    287. §
    (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) IV. Fejezet "Kényszerengedély közegészségügyi problémák kezelésére" alcím címe helyébe a következő cím lép:
    "A 816/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó kényszerengedély"
    (2) Az Szt. IV. Fejezete a következő alcím címmel és 33/B. és 33/C. §-sal egészül ki:
    "Közegészségügyi kényszerengedély
    33/B. §
    (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzettel összefüggő belföldi szükségletek kielégítése, illetve más országban felmerülő közegészségügyi probléma kezelésére szolgáló kényszerengedéllyel (a továbbiakban: külföldi kényszerengedély) összefüggő exportcélú hasznosítás céljából közegészségügyi kényszerengedélyt (a továbbiakban: közegészségügyi kényszerengedély) ad
    a) szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló gyógyszer, hatóanyag vagy vizsgálati készítmény, szabadalmi oltalom alatt álló orvostechnikai eszköz (a továbbiakban együtt: egészségügyi termék), vagy
    b) egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárás, berendezés vagy eszköz
    hasznosítására.
    (2) A közegészségügyi kényszerengedély exportcélú hasznosításra csak abban az esetben adható, ha
    a) a kérelmező a célországban történő hasznosításra külföldi kényszerengedéllyel rendelkezik, kivéve, ha az adott egészségügyi termék vagy egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás, berendezés vagy eszköz a célországban nem áll szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt,
    b) az exportcélú hasznosítás a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján a belföldi egészségügyi válsághelyzet elhárítását nem veszélyezteti, és
    c) az exportcélú hasznosítás nem haladja meg a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mértéket.
    (3) A közegészségügyi kényszerengedély nem ad kizárólagos jogot a hasznosításra, a közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítási engedélyt nem adhat.
    33/C. §
    (1) A közegészségügyi kényszerengedély időtartamát a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
    a) belföldi hasznosítás esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján az egészségügyi válsághelyzet kezelésére alkalmas szükségletekre tekintettel, de legalább 6 hónap időtartamban,
    b) az exportcélú hasznosítás tekintetében a külföldi kényszerengedéllyel azonos időbeli hatállyal
    állapítja meg.
    (2) Az 33/B. § (2) bekezdés b) pontja és az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a gyógyszerészeti államigazgatási szerv saját hatáskörben - a rendelkezésre álló készletek mennyiségére vonatkozó információk elemzésével, illetve kockázatértékelés alapján - állítja ki. Az igazolás kiállításához szükséges további adatok beszerzése érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az Állami Egészségügyi Tartalék kezelőjéhez vagy az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumhoz is fordulhat adatszolgáltatás iránt.
    (3) A közegészségügyi kényszerengedélyért a szabadalmasnak megfelelő díj jár. A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala állapítja meg. A díjnak ki kell fejeznie a közegészségügyi kényszerengedély gazdasági értékét, így különösen arányban kell állnia azzal a díjjal, amelyet a közegészségügyi kényszerengedélyesnek - a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra figyelemmel - a szabadalmassal kötött hasznosítási szerződés alapján fizetnie kellene.
    (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a (3) bekezdés szerinti díj megállapítása során figyelembe veszi különösen
    a) az adott iparágban a hasznosítási díj és a nettó értékesítési árbevétel jellemző arányát, illetve
    b) hogy az adott egészségügyi termékben, vagy az egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárásban, berendezésben vagy eszközben megjelenő gazdasági előny milyen arányban vezethető vissza a közegészségügyi kényszerengedéllyel érintett szabadalom alkalmazására (fedési hányad).
    (5) A közegészségügyi kényszerengedélyes a közegészségügyi kényszerengedélyről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A belföldi és exportcélú hasznosításra egyaránt kiterjedő közegészségügyi kényszerengedély esetén a közegészségügyi kényszerengedélyes a belföldi vagy exportcélú hasznosításról részben is lemondhat. A lemondásról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti szabadalmast és a gyógyszerészeti államigazgatási szervet.
    (6) A közegészségügyi kényszerengedély az arról való lemondással, az (1) bekezdés szerinti határozott idő lejártával, vagy a szabadalmi vagy kiegészítő oltalom megszűnésével megszűnik. A közegészségügyi kényszerengedély az exportcélú hasznosítás tekintetében a külföldi kényszerengedély megszűnésével hatályát veszti. A közegészségügyi kényszerengedélyes a külföldi kényszerengedély megszűnéséről köteles a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát a megszűnéstől számított nyolc napon belül értesíteni.
    (7) A közegészségügyi kényszerengedély lemondás vagy az (1) bekezdés szerinti határozott idő letelte miatti megszűnése esetén a közegészségügyi kényszerengedélyes által jogszerűen forgalomba nem hozott egészségügyi termék, vagy az egészségügyi termék előállításához szükséges berendezés vagy eszköz megsemmisítését, illetve az egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás hasznosításának abbahagyását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozatban rendeli el.
    (8) A (7) bekezdés nem alkalmazandó, ha a közegészségügyi kényszerengedélyes az (1) bekezdés szerinti határozott idő letelte előtt újabb, az egészségügyi termékek előállítását megalapozó közegészségügyi kényszerengedéllyel azonos tárgyi hatályú közegészségügyi kényszerengedélyt szerez.
    (9) Ha a belföldi hasznosítású közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított egészségügyi termék forgalomba hozatala törvény alapján hatósági engedélyhez kötött, az engedélyező hatóság az engedélyezésre irányuló eljárásában a közegészségügyi kényszerengedélyben foglaltakat a kérelem elbírálása során bizonyítottnak tekinti.
    (10) A közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított egészségügyi termékeket a szabadalmas által előállított terméktől egyedi jelzéssel kell megkülönböztetni. A csomagoláson és valamennyi kapcsolódó iraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az egészségügyi termék előállítására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adott közegészségügyi kényszerengedély alapján, és kizárólag belföldi vagy a 83/J. § (2) bekezdés b) pontja szerinti országba irányuló exportcélú forgalmazás céljából került sor.
    (11) Ha a közegészségügyi kényszerengedély jogosultja nem tesz eleget a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségnek, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az egészségügyi termék - a (10) bekezdésnek, illetve a 83/J. § (2) bekezdés d) pontjának megfelelő - átcsomagolására kötelezi."
    288. §
    Az Szt. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő ügyekben (83/A-83/H. §), illetve a közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő ügyekben (83/I-83/K. §) is."
    289. §
    Az Szt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban, a nemleges megállapítási eljárásban, valamint - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a 816/2006/EK rendelet [33/A. § (1) bek.] hatálya alá tartozó kényszerengedélyekkel összefüggő eljárásokban (83/A-83/H. §), és a közegészségügyi kényszerengedéllyel [33/B. § (1) bek.] összefüggő eljárásokban (83/I-83/K. §). A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt."
    290. §
    (1) Az Szt. 53/A. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:)
    "f) a közegészségügyi kényszerengedély megadása;"
    (2) Az Szt. 53/A. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    (E törvény eltérő rendelkezése hiányában a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:)
    "g) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása."
    291. §
    Az Szt. X. Fejezete a következő alcím címmel és 83/I-83/K. §-sal egészül ki:
    "A közegészségügyi kényszerengedélyekkel összefüggő eljárások
    83/I. §
    (1) A közegészségügyi kényszerengedéllyel kapcsolatos eljárásra e törvény rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
    a) a hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre legalább tizenöt, de legfeljebb harminc napos határidőt kell kitűzni, valamint határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható,
    b) az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül jár el.
    (2) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemnek - a 45. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:
    a) hogy a kérelem belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú hasznosításra irányul,
    b) exportcélú hasznosítás esetén azon országok megnevezését, amelyekre a kérelem irányul,
    c) a közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítani kívánt találmányra adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát,
    d) a kényszerengedély alapján a kérelmező által gyártani kívánt egészségügyi termék megnevezését, gyógyszer esetén pedig a termék szabadnevét,
    e) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján gyártani kívánt egészségügyi terméket a 33/B. § (11) bekezdése szerint megkülönböztetik a szabadalmas termékétől,
    f) gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő belföldi szükségletek kielégítése céljára alkalmas, az igazolásban meghatározott szükséges mennyiségű egészségügyi termékre kéri a közegészségügyi kényszerengedélyt,
    g) annak igazolását, hogy a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezője rendelkezik a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani szándékozott, az f) pont szerinti igazolásban meghatározott mennyiséghez, exportcélú hasznosítás esetén - ha a külföldi kényszerengedély erről rendelkezik - a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mennyiséghez megfelelő kapacitással,
    h) a g) pontban meghatározottak hiányában annak igazolását, hogy a kérelmező az f) pont szerinti igazolásban, vagy exportcélú hasznosítás esetén - ha a külföldi kényszerengedély erről rendelkezik - a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mennyiség előállításához szükséges kapacitások biztosítása érdekében komoly előkészületeket tett, és
    i) exportcélú hasznosítás esetén a külföldi kényszerengedélyt és annak hiteles angol vagy magyar nyelvű fordítását.
    (3) A közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelemre az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
    (4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezését követően megvizsgálja, hogy
    a) a kérelem megfelel-e a (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételeknek,
    b) teljesülnek-e a 33/B. §-ban foglalt feltételek.
    (5) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíti a kérelemmel érintett szabadalom jogosultját annak a tényéről, hogy találmánya tekintetében kényszerengedély megadása iránt kérelmet nyújtottak be.
    (6) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntéséig a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezőjével szemben a kérelemben megjelölt szabadalommal vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvánnyal kapcsolatban folyó bitorlási pert, és az ahhoz kapcsolódó ideiglenes intézkedést fel kell függeszteni.
    (7) Ha a közegészségügyi kényszerengedély iránti kérelem nem felel meg a (4) bekezdésben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni. A kérelmet el kell utasítani, ha az a hiánypótlás, illetve nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
    83/J. §
    (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tárgyalás tartása nélkül határoz a közegészségügyi kényszerengedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról. A döntést írásba kell foglalni és közölni kell a kérelmezővel. A döntésről a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a szabadalmast a döntés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti.
    (2) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell:
    a) hogy a kényszerengedély belföldi, exportcélú, vagy belföldi és exportcélú hasznosításra vonatkozik,
    b) exportcélú hasznosítás esetén azon országot, vagy országokat, amelyek tekintetében az exportcélú hasznosításra a közegészségügyi kényszerengedély kiterjed,
    c) a közegészségügyi kényszerengedély időtartamát,
    d) azokat a jelzéseket, amelyek a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállítani kívánt egészségügyi terméket megkülönböztetik a szabadalmas termékétől,
    e) a szabadalmasnak fizetendő díj meghatározását,
    f) a szabadalom vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítvány lajstromszámát, és
    g) az egészségügyi termék megnevezését, gyógyszer esetén pedig a termék szabadnevét.
    (3) A közegészségügyi kényszerengedélyt be kell jegyezni a szabadalmi vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványokról vezetett lajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hivatalos lapjában.
    (4) A közegészségügyi kényszerengedély megadásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala haladéktalanul tájékoztatja a gyógyszerészeti államigazgatási szervet.
    83/K. §
    A gyógyszerészeti államigazgatási szervnek a közegészségügyi kényszerengedély időtartama alatt, a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított gyógyszerrel összefüggő döntéseivel szemben indított perben azonnali jogvédelemnek nincs helye."
    292. §
    Az Szt. 85. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A közegészségügyi kényszerengedély megadása tárgyában hozott döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek a megadott közegészségügyi kényszerengedély tekintetében halasztó hatálya nincs."
    293. §
    Az Szt. a következő 116/A. §-sal egészül ki:
    "116/A. §
    A belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló 212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet alapján megadott közegészségügyi kényszerengedélyre az e törvény szerinti, közegészségügyi kényszerengedélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
    84. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
    294. §
    A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény VI. Fejezete a következő 25/A. §-sal egészül ki:
    "25/A. §
    A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap részvételével a COVID-19 koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel - az e célra létrehozott tőkeprogramon keresztül - megvalósuló összefonódást, amely révén a közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap vagy magántőkealap egyedül vagy más vállalkozásokkal közös, befektetésvédelmi célú irányítási jogokat szerez."
    85. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    295. §
    A Tao. törvény 22/C. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4c) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a támogatási igazolások összértéke az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti támogatott szervezet - ide nem értve azokat a szervezeteket, amelyekkel összefüggésben a 30/I. § alkalmazandó - sportfejlesztési programjában szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet."
    296. §
    A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (90) bekezdéssel egészül ki:
    "(90) E törvénynek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló 2020. évi ... törvénnyel megállapított 22/C. § (4c) bekezdése első alkalommal a 2020. április 16. napján folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben alkalmazandó."
    86. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    297. §
    Az Ebtv. 35. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Azon gyógyászati segédeszköz forgalmazó számára, amely járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyászati segédeszköz árához támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújt, a lakosság biztonságos ellátása érdekében az egészségbiztosító - az E. Alap éves költségvetésében e célra megjelölt előirányzat terhére - kamatmentes finanszírozási előleget nyújthat."
    298. §
    Az Ebtv. 83. §-a a következő (2l) bekezdéssel egészül ki:
    "(2l) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyógyászati segédeszközök árához nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatást nyújtók számára folyósítható előleg feltételeinek és folyósításának szabályait."
    87. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    299. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő alcím címmel és 67/A. §-sal egészül ki:
    "Hatósági házi karantén
    67/A. §
    (1) A járványügyi hatóság
    a) meghatározott országokból történő beutazás esetén vagy
    b) fertőzés vagy megbetegedés esetén
    előírhatja, hogy a járványügyi intézkedés alá vont személy a számára meghatározott lakást, ahhoz tartozó bekerített helyet vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyet ne hagyja el (a továbbiakban: hatósági házi karantén).
    (2) A járványügyi hatóság hatósági házi karanténra vonatkozó döntését szóban vagy rövid úton - így különösen telefonon vagy elektronikus levelezés útján - is közölheti. A szóban vagy rövid úton közölt döntést - a közlést követően - a járványügyi hatóság írásban is megküldi azon személynek, akivel a döntését közölte. Szóban vagy rövid úton a döntés csak olyan személynek közölhető, akinek az ügy megismeréséhez való jogosultságát a járványügyi hatóság előzetesen kétséget kizáróan megállapította.
    (3) A hatósági házi karanténra vonatkozó döntést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a rendőr, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az erre kijelölt egészségügyi dolgozó is közölheti."
    300. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény "Személy felkutatása járványügyi intézkedés végrehajtása érdekében" című alcíme a következő 70/B. §-sal egészül ki:
    "70/B. §
    (1) A járványügyi hatóság a járványok elleni küzdelemben - különösen a fertőzött személyek felkutatása, ellenőrzése érdekében - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) is bevonhatja.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kezelt személyes adatot az adatkezelő - a rendőrség járványügyi hatósági feladatainak ellátása érdekében - a rendőrség erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség részére haladéktalanul, ingyenesen és más adattovábbítási kötelezettségéhez képest elsőbbséggel továbbítja.
    (3) A járványügyi hatóság a hatósági házi karantén elrendeléséről, illetve a járványügyi elkülönítésről, járványügyi megfigyelésről, járványügyi zárlatról, valamint járványügyi korlátozásról szóló határozatot soron kívül továbbítja a rendőrség részére az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében.
    (4) A járványügyi hatóság, valamint a rendőrség a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése érdekében jogosult az érintett személynek a 74/B. § (1) bekezdése szerinti karantén szoftver által küldött mozgási adatainak kezelésére.
    (5) A rendőrség e §-ban foglalt feladatainak ellátása érdekében jogosult az érintett személy természetes személyazonosító adatainak, elérhetőségi adatainak és a fertőzéssel vagy annak gyanújával összefüggésbe hozható, a 74/B. § (1) bekezdése szerinti karantén szoftver útján továbbított egészségügyi adatainak kezelésére, valamint azoknak jogszabályban meghatározott szerv részére történő továbbítására.
    (6) A rendőrség az e §-ban meghatározott adatokat a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nyilvántartja. A nyilvántartásba nem vehető fel olyan adat, amely a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából nem szükséges. A nyilvántartásban szereplő adatokat a hatósági házi karantén, a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés, a járványügyi zárlat, valamint a járványügyi korlátozás megszűnésének időpontjában törölni kell."
    301. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény "Egyéb járványügyi intézkedések" című alcíme a következő 74/B. §-sal egészül ki:
    "74/B. §
    (1) A járványügyi hatóság elrendeli a hatósági házi karantén szabályai betartásának az érintett nagykorú cselekvőképes személy mozgását nyomon követő, valamint az arcképmásának és általa megadott egészségügyi adatainak továbbítására alkalmas elektronikus szoftver (a továbbiakban: karantén szoftver) alkalmazásával történő ellenőrzését, ha nyilatkozik, hogy
    a) a karantén szoftver telepítésének feltételei rendelkezésre állnak, ahhoz megfelelő eszközzel rendelkezik, és
    b) a karantén szoftver telepítését és használatát önként vállalja.
    (2) A járványügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beszerzése érdekében a rendőrség közreműködését kérheti.
    (3) A járványügyi hatóság a hatósági házi karanténra kötelezett személyt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele előtt
    a) tájékoztatja a karantén szoftver telepítésének és használatának önkéntességéről, továbbá a karantén szoftver telepítésének feltételeiről, a karantén szoftver használatával járó előnyökről és kötelezettségekről, és
    b) figyelmezteti, hogy az (1) bekezdés szerinti önkéntes nyilatkozat megtétele hiányában fokozott ellenőrzésnek van helye.
    (4) A karantén szoftver telepítésére és használatára vonatkozó kötelezettség teljesítését a rendőrség - elsősorban elektronikus úton - ellenőrzi, amely során az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő személy (a továbbiakban: érintett személy) köteles együttműködni, és a karantén szoftverrel a rendőrség által előírt műveletet elvégezni. A rendőrség a karantén szoftver útján megadott mozgási adatokat elektronikus úton is összevetheti a hatósági házi karanténra kijelölt hely adataival. Az ellenőrzés nem járhat az érintett személy magánéletének szükségtelen zavarásával, 22.00 és 6.00 óra között az érintett személy pihenése indokolatlanul nem zavarható meg. A személyes ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha a karantén szoftver által biztosított ellenőrzés kijátszásának gyanúja merül fel, vagy ha az érintett személy a karantén szoftver használatát elmulasztja.
    (5) A hatósági házi karantén megszűnésével az érintett személy a karantén szoftvert törli, a rendőrség az érintett személy szerinti ellenőrzését megszünteti.
    (6) Ha a hatósági házi karanténra kötelezett személy nem tesz az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a hatósági házi karantén szabályainak megtartását a rendőrség személyes jelenlét útján ellenőrzi."
    302. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az országos tisztifőorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a Kormány rendeletében egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ha azt a (2) bekezdés a) pontja szerinti járványügyi szükséghelyzet vagy (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti valamely más körülmény szükségessé teszi. Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.
    (2) Egészségügyi válsághelyzet elrendelésének van helye
    a) az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet vagy egyéb járványveszély esetén (járványügyi szükséghelyzet),
    b) az a) pont alá nem tartozó minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény esetén, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé,
    c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása esetén, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna."
    303. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az egészségügyi válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos tisztifőorvos köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni, és - ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn - az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletet hatályon kívül helyezni.
    (2b) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályát akkor hosszabbíthatja meg, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.
    (2c) Az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának beszámol."
    304. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Egészségügyi válsághelyzet Magyarország egész, illetve annak meghatározott területére rendelhető el."
    305. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) Egészségügyi válsághelyzet elrendelése estén a 74. § (2)-(4) bekezdése nem alkalmazható."
    306. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "232/B. §
    (1) Egészségügyi válsághelyzetben a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény felszámolására tett intézkedések és az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - Operatív Törzs működhet (a továbbiakban: Operatív Törzs). Az Operatív Törzset, ha az elrendelt egészségügyi válsághelyzet jellege következtében indokolt, a Kormány rendeletben hozza létre.
    (2) A 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezése céljából az Operatív Törzs adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles ingyenesen eleget tenni.
    (3) Az Operatív Törzs a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából kezeli
    a) a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel érintett személyek,
    b) az a) pontban meghatározott személyekkel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került, -különösen a közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett - személyek, valamint
    c) a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás vagy a tevékenysége révén egyébként tudomására jutott személyek
    személyes - így különösen az adatkezelési céllal összefüggő személyazonosító, lakcím- és egyéb elérhetőségi, egészségügyi - adatait.
    (4) Az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér működtetője biztosítja, hogy az Operatív Törzs a 228. § (2) bekezdése szerinti körülménnyel összefüggő - ha az szükséges, személyes adatokat is tartalmazó - információkat közvetlenül megkapja.
    (5) Az Operatív Törzs munkaszervezeteként ügyeleti központot működtet.
    (6) Az Operatív Törzs a feladatkörébe tartozó egyes részfeladatok ellátására akciócsoportokat hozhat létre."
    307. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 232/D. §-sal egészül ki:
    "232/D. §
    (1) Egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében
    a) korlátozható vagy megtiltható
    aa) minden olyan intézmény és létesítmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely járvány terjedését elősegítheti,
    ab) üzletek működése, nyitva tartása,
    ac) az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország közötti személyforgalom, élőállat- vagy áruszállítás,
    ad) az ország egyes területei, illetve Magyarország és más ország lakosainak egymással való személyes érintkezése,
    ae) egyes intézmények - így különösen fekvőbeteg-gyógyintézet, valamint köznevelési, szakképző, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és közművelődési intézmény - látogatása,
    af) egyes területek elhagyása,
    ag) egyes élelmiszerek, termékek árusítása, fogyasztása, vásárlása,
    ah) az ivóvíz fogyasztása,
    ai) meghatározott állatok tartása,
    b) gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásra, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének rendjére vonatkozó intézkedés hozható,
    c) az egészségügyi készlet állagának megóvása érdekében szükséges intézkedés vezethető be, így különösen annak érdekében a rendőrség, illetve a Magyar Honvédség közreműködése különösen kórházparancsnoki feladatok ellátására előírható,
    d) köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
    e) közlekedési korlátozást vagy közlekedési tilalmat állapíthat meg,
    f) a járványügyi elkülönítésre vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
    g) a küldemények kézbesítésére vonatkozóan rendelkezéseket állapíthat meg,
    h) a védett vezető egészségügyi ellátásának koordinálására és a védett vezetőre vonatkozó egészségügyi előírások végrehajtására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg,
    i) elrendelhet törvény alapján meghozható járványügyi intézkedéseket,
    j) törvényben meghatározott egyéb rendelkezéseket hozhat.
    (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét - a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan - a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja, és kijárási korlátozást nem vezethet be."
    308. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 232/E. §-sal egészül ki:
    "232/E. §
    (1) Egészségügyi válsághelyzet idején a 231. § (2) bekezdése szerinti beszerzéseken kívül a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5-7. §-a szerinti további ajánlatkérő jogosult a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő vagy az egészségügyi válsághelyzetben a védekezést irányító állami szervek, védekezést irányító csoportok hatékony működését szolgáló beszerzését (e § alkalmazásában a továbbiakban: beszerzés) a miniszterelnök egyedi mentesítése alapján a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósítani.
    (2) A beszerzés iránti mentesítési kérelemről a miniszterelnök soron kívül dönt. A miniszterelnök a Kormány másik tagjára delegálhatja a beszerzés iránti mentesítési kérelemről való döntési jogkörét.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés alapján az ajánlatkérő a beszerzést közbeszerzési eljárás vagy egyéb beszerzési eljárás lefolytatása nélkül a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékhatár elérése vagy meghaladása esetén jogosult megvalósítani, - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - lehetőség szerint három ajánlat bekérésével.
    (4) Beszerzés esetén az ajánlatkérő köteles előzetesen megvizsgálni, hogy a beszerzési igénye központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött keretmegállapodás vagy más keret jellegű szerződés alkalmazásával kielégíthető-e.
    (5) A (4) bekezdés szerinti beszerzés választása esetén az ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő díj megfizetése alól az ajánlatkérő mentesül.
    (6) A (4) bekezdés szerinti beszerzési igény kielégítésére alkalmas keretmegállapodások vagy más keret jellegű szerződések a 228. § (2) bekezdése szerinti körülmény kezelésével arányos mértékben, illetve módon - a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - módosíthatóak.
    (7) Kivételes sürgősség esetén a fenti eljárási szabályok mellőzésével egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre.
    (8) A beszerzések szabályszerűségét a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagja utólag ellenőrzi.
    (9) Európai uniós fejlesztési források felhasználása esetén az (1)-(8) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatók."
    309. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "b) az egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat,"
    (rendeletben megállapítsa.)
    310. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy szükséges esetén rendeletben
    a) egészségügyi válsághelyzetet rendeljen el,
    b) rendelkezzen Operatív Törzs létrehozásáról, valamint az Operatív Törzs összetételére, szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat meghatározza,
    c) egészségügyi válsághelyzetben a 232/D. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket meghozza, illetve rendelkezéseket megállapítsa."
    88. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása
    311. §
    A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) IV. Fejezet "Általános szabályok" alcíme a következő 33/A. §-sal egészül ki:
    "33/A. §
    E fejezet alkalmazásában biztonságos elektronikus hálózat az olyan műszaki megoldás, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését."
    312. §
    (1) Az Szjt. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Nem szükséges a szerző engedélye a (2) bekezdés szerinti átvevő mű
    a) többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, illetve
    b) iskolai oktatás céljából [33. § (4) bek.] az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez,
    feltéve, hogy e felhasználásokra nem üzletszerűen kerül sor."
    (2) Az Szjt. 34. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti felhasználást úgy kell tekinteni, hogy az oktatási intézmény székhelye szerinti tagállamban valósul meg."
    (3) Az Szjt. 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében - beleértve a biztonságos elektronikus hálózaton keresztül tartott foglalkozást - átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához - az iskolai foglalkozás keretében történő előadást és a (3) bekezdés szerinti felhasználást kivéve - az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges."
    313. §
    Az Szjt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők, az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők."
    314. §
    Az Szjt. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás céljából képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható."
    315. §
    Az Szjt. 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről,
    b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról,
    c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről,
    d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról,
    e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról,
    f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről,
    g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról,
    h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
    i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. pont a) és c) alpontja,
    j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól,
    k) a szerzői és szomszédos jogi védelemben részesülő egyes műveknek és más teljesítményeknek a vakok, látáskárosultak és nyomtatott szöveget egyéb okból használni képtelen személyek érdekét szolgáló egyes megengedett felhasználási módjairól, valamint az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. szeptember 13-ai (EU) 2017/1564 európai parlamenti és tanácsi irányelv,
    l) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
    89. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
    316. §
    A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
    [Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
    "m) az 1. mellékletben meghatározott, valamint az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek, valamint e gazdálkodó szervezetek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek részére a tevékenységük megfelelő színvonalú ellátását, az átlátható és prudens működésüket, annak jogszerűségét biztosító szolgáltatások nyújtásában;"
    317. §
    Az MFB tv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben a 2. § m) pontjában meghatározott feladatához kapcsolódóan nyújthat az 1. mellékletben meghatározott, valamint a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő gazdálkodó szervezetek, valamint e gazdálkodó szervezetek közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek részére szolgáltatásokat."
    318. §
    Az MFB tv. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az MFB Zrt. Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan szerezhet, ha a befektetés minél magasabb mértékű megtérülése biztosított."
    319. §
    Az MFB tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által)
    "b) közvetlenül vagy pénzügyi intézményen keresztül közvetetten nyújtott hitel- és pénzkölcsönből, készfizető kezességvállalásból, garanciavállalásból, valamint egyéb bankári kötelezettségvállalásból az MFB Zrt. vagy a pénzügyi intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségek teljesítéséért a Kormány határozatában megjelölt ügyletek tekintetében azzal, hogy a Kormány által meghatározott keretösszeg felhasználásának nyilvántartása és az erre vonatkozó adatszolgáltatások elkészítése az MFB Zrt. feladata, továbbá a kezesség beváltására szerződésátruházást vagy engedményezést követően kizárólag az MFB Zrt. jogosult;"
    320. §
    (1) Az MFB tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
    [Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által]
    "b) pénzügyi vállalkozással szembeni - ügyfelenként vagy ügyfélcsoportonként külön számított - kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének száz százalékát, c) pénzügyi intézménynek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem pénzügyi intézmény tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének hatvan százalékát."
    (2) Az MFB tv. 8. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) Az (1) bekezdés alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjától eltérően az MFB Zrt. tekintetében nem minősül ügyfélcsoportnak azoknak az ügyfeleknek a köre, amely ügyfelek részére az MFB Zrt. befektetési jegy lejegyzése vagy megvásárlása céljából nyújtott kölcsönt és amelyek a befektetési alapra, az alapkezelőre vagy azok keresztkapcsolataira tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt.
    (1c) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az MFB Zrt. közvetlen többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra, továbbá az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokra."
    (3) Az MFB tv. 8. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az MFB Zrt.)
    "f) korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hatéves időtartamra, pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, vagy a közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok veszteségmérséklése céljából, hiteltulajdonrészre vonatkozó csereügylet vagy követelése ellenértékeként csődeljárás, felszámolás során,"
    (szerezhet vagy tarthat fenn közvetlenül vagy közvetve részesedést.)
    321. §
    Az MFB tv. 8. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az 575/2013/EU rendelet 395. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által]
    "b) hitelintézetnek nem minősülő egy ügyféllel vagy egy ügyfélcsoport nem hitelintézet tagjaival szembeni együttes kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének negyvenöt százalékát."
    322. §
    Az MFB tv. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) Egy befektetési alap által kibocsátott, MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulás összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének hetvenöt százalékát.
    (3) Befektetési alap által kibocsátott, MFB Zrt. által lejegyzett befektetési jegyre teljesített vagyoni hozzájárulások együttes összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kettőszázötven százalékát."
    323. §
    Az MFB tv. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) Az MFB Zrt. által egy befektetési alapba befektetett tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének húsz százalékát.
    (3) Az MFB Zrt. által befektetési alapokba befektetett tőke összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjét."
    324. §
    Az MFB tv.
    a) 2. § nyitó szövegrészében az "a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben" szövegrész helyébe az "a 3. §-ban" szöveg,
    b) 21. § 2. pontjában az "a befektetési alap," szövegrész helyébe az "a befektetési alap, az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe," szöveg
    lép.
    325. §
    Hatályát veszti az MFB tv.
    a) 4. § (2) bekezdése,
    b) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az "a (2) bekezdésben meghatározott célú" szövegrész,
    c) 8. § (1) bekezdés c) pontja.
    90. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
    326. §
    A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 68. § (4) bekezdésében az "(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató)" szövegrész helyébe az "(e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: befektetési szolgáltató)" szöveg lép.
    91. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
    327. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 16. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszerhiányt vagy annak kockázatát bármely, a jogszabályban foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben tudomására jutó információk alapján, a (2) bekezdés szerinti értesítés hiányában is megállapíthatja."
    328. §
    (1) A Gytv. 25. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Gyógyszert a forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott alkalmazási előírásban nem szereplő javallatban (a továbbiakban: indikáción túli gyógyszerrendelés) kizárólag abban az esetben lehet rendelni, illetve alkalmazni, ha]
    "c) az adott terápiás terület szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosa a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a gyógyszer indikáción túli alkalmazását az adott betegre nézve
    ca) a gyógyszerészeti államigazgatási szervtől kérelmezte és azt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv egyedileg engedélyezte, vagy
    cb) a (6d)-(6h) bekezdés szerinti esetben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére bejelentette."
    (2) A Gytv. 25. §-a a következő (6d)-(6h) bekezdéssel egészül ki:
    "(6d) A (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában és a (6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően gyógyszert indikáción túli gyógyszerrendelés keretében a (6e)-(6h) bekezdés szerinti esetben, indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban szereplő gyógyszer esetében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére történő bejelentés alapján is lehet rendelni, illetve alkalmazni.
    (6e) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv kérelemre vagy hivatalból, meghatározott hatóanyag vagy készítmény meghatározott javallatban történő indikáción túli rendelésére vonatkozóan - a szakmai kollégium véleményének kikérését követően - betegcsoportra vonatkozó ajánlást (e § alkalmazásában: indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás) adhat ki. Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás kiadása során a gyógyszerészeti államigazgatási szerv mérlegeli
    a) terápiás terület jellegét és az adott terápiás területen alkalmazható, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek alkalmazási előírásában szereplő javallatokat, és
    b) a legújabb szakmai és tudományos ismereteket a rendelkezésre álló terápiás megoldások és terápiás javaslatok tekintetében, a releváns klinikai vizsgálati eredményeket.
    (6f) Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás kiadása iránt kérelem tartalmi követelményeit a 32. § (5) bekezdés g) pontja szerinti felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.
    (6g) Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásokat a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás nem érinti a kezelőorvosnak a (6) bekezdés a) pontjában foglaltakért fennálló felelősségét, különös figyelemmel az adott beteg állapotára, kísérő betegségeire, illetve az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban megjelölt, egyedileg mérlegelendő további szempontokra.
    (6h) A indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban foglalt esetben az indikáción túli gyógyszerrendelést, illetve - alkalmazást a kezelőorvos a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére utólag, az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban meghatározott határidőben, illetve gyakorisággal, de legalább minden év január 31-ig és július 31-ig bejelenti. A bejelentés a kezelőorvos által kezelt több betegre együttesen is megtehető. Az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlás a bejelentés tartalmára vonatkozóan további szempontokat is megállapíthat."
    (3) A Gytv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (6) bekezdés c) pont ca) alpontja és a (6a) bekezdés szerinti engedély kiadásáról a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon - sürgős szükség esetén soron kívül, de legkésőbb három napon - belül dönt, szükség esetén a szakmai kollégium véleményének birtokában."
    (4) A Gytv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Az orvos a (8) bekezdés szerinti engedély másolatát, vagy a (6d)-(6h) bekezdés szerinti esetben az indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlásban foglaltak alapján elkészített tájékoztatást a gyógyszeres kezelés megkezdését megelőzően átadja a betegnek, aki az átvételt és beleegyezését az indikáción túli gyógyszerrendelés keretén belül alkalmazott gyógyszerrel történő kezelésbe aláírásával igazolja. Az átvételről és beteg beleegyezéséről szóló igazolást az orvos csatolja a betegdokumentációhoz."
    329. §
    A Gytv.
    a) 25. § (6b) bekezdésében a "kérelem" szövegrész helyébe a "kérelem, illetve bejelentés" szöveg,
    b) 25. § (6c) bekezdésében a "c) pont" szövegrész helyébe a "c) pont ca) alpontja" szöveg,
    c) 25. § (11) bekezdésében a "(6)-(6a)" szövegrész helyébe a "(6)-(6h)" szöveg,
    d) 25. § (12) bekezdésében a "kérelemre" szövegrész helyébe a "kérelemre, illetve bejelentésre" szöveg,
    e) 25. § (13) és (14) bekezdésében a "(6) és (6a)" szövegrész helyébe a "(6), (6a) és (6h)" szöveg
    lép.
    92. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
    330. §
    A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény a következő 28/A. §-sal egészül ki:
    "28/A. §
    Egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr az e törvényben meghatározott jogkörét gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására a 28. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is."
    93. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
    331. §
    A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény a következő 28/B. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A Magyar Agrár- Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) által vagy annak munkavállalója által e minőségére tekintettel agrár-, illetve vidékfejlesztési támogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben az ügyfelek részére technikai közreműködőként történő segítségnyújtásra kötött meghatalmazás alapján a NAK bármely munkavállalója eljárhat. Az eljáró személyről a NAK a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet értesíti. A meghatalmazás alapján az eljáró személy jogosult a meghatalmazó ügyfél kezdeményezésére, de személyes jelenléte nélkül a támogatási kérelem benyújtására. A NAK a meghatalmazó ügyfél támogatási kérelemnek ügyfélkapun keresztül való benyújtásáért felelős, felelőssége nem terjed ki a benyújtott kérelem tartalmi megfelelőségére."
    94. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
    332. §
    (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 3. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
    (Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül)
    "x) ha a beszállítóval szemben a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a beszerzési ár csökkentésére irányuló szerződésmódosítás érdekében a kereskedő a beszállítót a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, terméke rendelésének lemondásával, a rendelésállomány csökkentésével, eladásösztönző tevékenységek -így különösen az akciók és promóciók - lemondásával vagy más, a beszállítónak anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközzel fenyegeti."
    (2) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2d) és (2e) bekezdéssel egészül ki:
    "(2d) A (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása során a kereskedő köteles igazolni, hogy a beszerzési ár csökkentésére nem a (2) bekezdés x) pontja szerinti módon került sor, ha az eljárás megindítására a beszállító bejelentése alapján került sor, és
    a) a beszállító éves árbevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot,
    b) a beszállító éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, de nem haladja meg az 5 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 20 milliárd forintot,
    c) a beszállító éves árbevétele meghaladja az 5 milliárd forintot, de nem haladja meg a 75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot,
    d) a beszállító éves árbevétele meghaladja a 75 milliárd forintot, és a kereskedő árbevétele meghaladja a 200 milliárd forintot.
    (2e) A (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása során az utolsó lezárt év szerinti árbevételt kell figyelembe venni azzal, hogy az Szt. szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló beszállítók vagy kereskedők, továbbá közös beszerzés esetén a közös beszerzési szövetséget vagy ügyleti társulást alkotó, vagy a kereskedelmi szerződést közösen megkötő kereskedők árbevételét egybe kell számítani."
    (3) A Tfmtv. 8. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    [Nem hozható meg az (1) bekezdés szerinti döntés ha az eljárás alá vont kereskedő]
    "d) ellen a 3. § (2) bekezdés x) pontjának alkalmazása miatt folyik az eljárás."
    95. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása
    333. §
    A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/G. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A kormányablak vagy okmányiroda által kiállított hivatalos okmányok - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag postai úton, hivatalos iratként kerülnek kézbesítésre az ügyfeleknek, annak személyes átvételére az ügyfélszolgálatokon nincs lehetőség.
    (8) Személyazonosító igazolvány, illetve a sürgősséggel, vagy azonnal kiállításra kerülő útlevél esetében az ügyfél kérheti az elkészült okmány ügyfélszolgálaton történő átvételét."
    96. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
    334. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)
    "k) a Kormány döntése alapján közreműködés különleges jogrend szerinti veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) és az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos feladatokban."
    335. §
    A Hvt. 37. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1c) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti közreműködés során a katona a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel érintett területen - e törvényben meghatározottak szerint - segítheti a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges feladatok ellátását."
    336. §
    A Hvt. a következő 35/C. alcímmel egészül ki:
    "35/C. A katona veszélyhelyzetben és az egészségügyi válsághelyzetben való közreműködése
    54/E. §
    (1) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően -
    a) az Rtv. 29-32. §-ában, 33. §-ában, 35. §-ában, 36. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, 39. §-ában, továbbá 42-43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint
    b) a jogszabályban meghatározott feladatának ellátása során a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.
    (2) A katona intézkedésének a jogszerűségét az e törvényben meghatározottak szerint kell vizsgálni. A katona az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a szükségesség és arányosság követelménye betartásával alkalmazhatja.
    (3) A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat
    a) végrehajtására vezényelt katonát nem terheli az e törvény szerinti fegyverhasználati kötelezettség,
    b) végrehajtására vezényelt katona - ha más kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség - bárkivel szemben testi sérülés okozására alkalmas, e törvényben meghatározottaktól eltérő, más kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására, és
    c) végrehajtása során nem minősül lőfegyverhasználatnak a gumilövedék, a pirotechnikai eszköz, a könnygázgránát, az elfogó háló lőfegyverrel vagy az e célra szolgáló egyéb kilövő eszközzel történő célba juttatása."
    337. §
    A Hvt. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a Honvédség veszélyhelyzettel és egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatokban történő közreműködésének tartalmát."
    338. §
    A Hvt.
    a) 37. § (2) és (3) bekezdésében, 61. § (2) bekezdésében a "36. § (1) bekezdés h) pontja" szövegrész helyébe a "36. § (1) bekezdés h) és k) pontja" szöveg,
    b) 37. § (3) bekezdésében a "36. § (1) bekezdés h) pontjában" szövegrész helyébe a "36. § (1) bekezdés h) és k) pontjában" szöveg lép.
    97. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
    339. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény V. Fejezete a következő 24/A. alcímmel egészül ki:
    "24/A. A Kormány rendkívüli intézkedései tömeges megbetegedést okozó humánjárvánnyal összefüggő veszélyhelyzetben
    51/A. §
    (1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben - a 21-24. alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl - az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
    (2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti jogkörét - a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan - a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja."
    340. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 86. § (3) bekezdésében a "19-23. alcíme" szövegrész helyébe a "20-24/A. alcíme" szöveg lép.
    98. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
    341. §
    Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki:
    "48/A. §
    Az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható."
    342. §
    Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:
    "68/A. §
    Különleges jogrend idején
    a) az elnök és a főtitkár gondoskodik az Alkotmánybíróság folyamatos működéséről, és megteszi az ehhez szükséges szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedéseket, valamint
    b) az elnök engedélyezheti az Alkotmánybíróság ügyrendjétől való eltérést."
    99. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    343. §
    Az Áht. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai alaponként külön címen vagy külön fejezetben jelennek meg."
    344. §
    Az Áht. 15. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az elkülönített állami pénzalap költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet vagy cím az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben az elkülönített állami pénzalap számára előírt befizetési kötelezettség fedezetéül szolgáló költségvetési kiadási előirányzatokat, valamint az elkülönített állami pénzalap működéséről szóló törvényben meghatározott tartalmú költségvetési bevételi előirányzatokat tartalmazza."
    345. §
    Az Áht. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Ha egy gazdasági esemény során a szerződő fél és a kötelezettségvállalást, a pénzügyi ellenjegyzést, a teljesítésigazolást, az érvényesítést, illetve az utalványozást végző személyek egymástól eltérő országban tartózkodnak, elegendő, ha a szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön dokumentumokon kerülnek megtételre."
    346. §
    (1) Az Áht. 83/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A belföldi gépjárművek után beszedett adónak (a továbbiakban: gépjárműadó) a települési önkormányzat által a központi költségvetés részére történő befizetését a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít."
    (2) Az Áht. 83/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét a Kormány rendeletében meghatározottak szerint nem teljesítette, hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére."
    347. §
    Az Áht. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "95. §
    (1) Az Európai Bizottság által az Európai Unió nevében vállalt, hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítéséhez és az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézmény általi hitel vagy garancia nyújtásához szükséges tagállami fizetési kötelezettség a Kormány egyedi határozata alapján vállalható. A Kormány által meghatározott kötelezettségvállalási cél, mérték, időtartam és egyéb lényeges feltételek figyelembevételével ilyen kötelezettség az Európai Bizottsággal, illetve az Európai Unió tagállamainak közös tulajdonában álló pénzügyi intézménnyel kölcsönösen elfogadott tartalommal és formában vállalható.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség vállalása és teljesítése során az állam nevében a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter jár el.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségből eredően az államot terhelő kifizetés az erre a célra rendelkezésre álló kiadási előirányzat hiányában vagy annak összegét meghaladóan is teljesíthető. E kifizetést a 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti költségvetési fejezetbe kell megtervezni és elszámolni."
    348. §
    Az Áht. 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "106/B. §
    A kincstár a belföldi gépjárművek után beszedett adó központi költségvetés részére történő befizetésének a 83/A. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzése céljából betekinthet a települési önkormányzatnál a gépjárműadóval összefüggésben kezelt dokumentumokba, az azokban szereplő adótitkot és egyéb, a felméréshez szükséges adatokat megismerheti és kezelheti legkésőbb az adatkezelés megkezdésének napjától számított öt évig."
    349. §
    Az Áht. a következő 111/G. és 111/H. §-sal egészül ki:
    "111/G. §
    (1) Az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben felmerült, a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs felállításáról szóló 1012/2020. (I. 31.) Korm. határozattal felállított Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs javaslata alapján a miniszterelnök vagy az általa kijelölt személy által indokoltnak ítélt és írásban meghatározott költségek finanszírozása tekintetében, az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő szükséges nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokat érintően az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a) kötelezettséget vállalni előzetes pénzügyi ellenjegyzés nélkül is lehet,
    b) a pénzügyi ellenjegyzésre a kötelezettségvállalást követően, a kötelezettségvállalás felülvizsgálata eredményének függvényében, utólag is sor kerülhet, legkésőbb az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 30 napon belül,
    c) kötelezettségvállalásra - ha az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel szükséges - a kötelezettségvállaló írásbeli - ideértve az elektronikus úton tett - utasítása alapján is sor kerülhet,
    d) a c) pont esetében a megállapodás, szerződés megkötésére szóban vagy távollévők között tett jognyilatkozattal is sor kerülhet, amelyet utólagosan legkésőbb az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő 30 napon belül szükséges írásba foglalni,
    e) a 33. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításra az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kerülhet sor,
    f) a 108. § szerinti adatszolgáltatásokkal, bejelentésekkel összefüggő bírságok - így különösen az egészségügyi válsághelyzet alatt, az egészségügyi válsághelyzet összefüggésben tett kötelezettségvállalások, pénzügyi kifizetések kapcsán - nem szabhatóak ki.
    (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha a kötelezettségvállalás összege eléri a bruttó 100 000 000 forintot, a kötelezettségvállaló - a kötelezettségvállalást megelőzően egy munkanappal -köteles tájékoztatni az államháztartásért felelős minisztert.
    111/H. §
    A 41. § (6) bekezdésétől eltérően a központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében felmerülő szerződések esetében a szerződéses fél a megkötött szerződés vonatkozásában átlátható szervezetnek minősül."
    350. §
    Az Áht. 109. § (1) bekezdés 38. pontjában a "gépjárműadó központi költségvetést megillető hányadával" szövegrész helyébe a "gépjárműadóval" szöveg lép.
    100. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
    351. §
    (1) A Szabs. tv. 82. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (A szabálysértési eljárást - határozatban - fel kell függeszteni, ha)
    "e) a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna."
    (2) A Szabs. tv. a következő 193/A. alcímmel egészül ki:
    "193/A. Védelmi intézkedés megszegése
    239/A. §
    (1) Aki az egészségügyi válsághelyzet során kormányrendeletben maghatározott védelmi intézkedést megszegi szabálysértést követ el.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi intézkedés megszüntetését követően a 4. §-tól eltérően a folyamatban lévő szabálysértési eljárást az elkövetés idején hatályban lévő szabályok szerint kell elbírálni."
    101. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
    352. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 49. alcíme a következő 77/E. §-sal egészül ki:
    "77/E. §
    Az egyetemes postai szolgáltató az egészségügyről szóló törvény szerint elrendelt egészségügyi válsághelyzetben jogosult a könyvelt postai küldeményeket az e törvénynek a személyes átadással történő kézbesítésére vonatkozó rendelkezései mellőzésével kézbesíteni. A személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."
    353. §
    A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 78. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
    "h) az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a személyes átadás mellőzésével történő kézbesítés részletes szabályait."
    102. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
    354. §
    (1) A Hjt. 59. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdés e) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt a szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontással nem szüntetheti meg a szolgálati viszonyát."
    (2) A Hjt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján,
    a) ha a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, továbbá
    b) különleges jogrend ideje alatt."
    355. §
    A Hjt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja
    a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül, feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz, továbbá
    b) különleges jogrend ideje alatt."
    356. §
    A Hjt. 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szolgálatteljesítés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy az állomány tagja előző évről megmaradt szabadságát, a túlszolgálat ellentételezését biztosító pihenőidőt és az éves szabadságának 112. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti időarányos részét már kiadta. Ebben az esetben a munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti."
    357. §
    A Hjt. 122. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) Az állomány tagja a 108. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben miniszteri rendeletben meghatározott mértékű illetményre jogosult."
    358. §
    A Hjt. 215. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, különleges jogrend idején az önkéntes tartalékos katona a szolgálati viszonyát egyoldalú nyilatkozattal nem szüntetheti meg."
    359. §
    A Hjt. a következő XXI/B. Fejezettel egészül ki:
    "XXI/B. Fejezet
    A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA SZERINTI FELADATBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLOMÁNYRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
    237/B. §
    Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e Fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja és - a 212-222. §-ban foglaltakra figyelemmel - a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona vonatkozásában.
    237/C. §
    (1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésére vonatkozó megállapodásban az 52/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túl, az 52. § (1) bekezdésében szereplő bármely kérdésben el lehet térni, ide nem értve a más szerv vezetőjének az állomány más szervhez vezényelt tagja tekintetében a szolgálatteljesítésre vonatkozó rendelkezési jogát.
    (2) Az 52. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a más szervhez vezényelt hivatásos vagy szerződéses katona a miniszter döntése alapján egyenruha viselésére köteles.
    237/D. §
    A szolgálati viszony a 38. § (8) bekezdésétől, a 68. § (1) bekezdés b) pontjától, valamint a 78. § (2) bekezdés f) pontjától eltérően nem szűnik meg a törvény erejénél fogva az ott meghatározott kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén.
    237/E. §
    A 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság rendszeres ellenőrzési kötelezettségétől el lehet tekinteni.
    237/F. §
    (1) A 94. § (2) bekezdésétől eltérően a szolgálati rend, valamint a 97. § (2) bekezdésétől eltérően az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartama munkaköri leírás módosítása nélkül, írásbeli munkáltatói döntésben megváltoztatható.
    (2) A szolgálatteljesítési időbeosztás öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető.
    (3) A 101. § (1) bekezdése szerinti napi pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. A pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet - a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva - kevesebb hat óra időtartamnál.
    (4) Az állomány tagja számára a 105. § (3) bekezdés a) és c) pontja szerint elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár, valamint a 105. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után a fokozott igénybevételi illetménypótlék óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a.
    (5) A tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona részére a 105. § (3) bekezdés b) pontja szerint elrendelt laktanyai készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi pótlék jár, melynek óránkénti mértéke a honvédelmi illetményalap 0,26%-a.
    (6) A munkáltatói jogkört gyakorló az általa meghatározott szabadság kezdő napját a 112. § (1) bekezdésétől eltérően a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti.
    (7) Az elrendelt őr-, ügyeleti és készenléti szolgálat esetében a 106. § (1) bekezdésétől eltérően nem kell figyelembe venni a szolgálat miniszteri rendeletben meghatározott besorolását.
    237/G. §
    A Kit. 3. § (7) bekezdés b) pontja szerinti szakmai felsővezető - ha az 58/A. §-a alapján szünetel a jogviszonya - az 58/C. §-ban meghatározottakon túlmenően a feladatai ellátása során jogosult egyenruhát viselni, a miniszter előzetes egyetértése esetén."
    360. §
    A Hjt. 238. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "h) a XXI/B. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazásának bevezetését."
    361. §
    A Hjt. 247/I. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) A (4) bekezdést a gyakorlatnak nem minősülő, tartós igénybevétel esetén is alkalmazni kell. Tartós igénybevételnek minősül a szolgálati feladatra vezénylés időtartama alatt a legalább hét napig tartó, egymást folyamatosan váltó feladatvégrehajtás és rendelkezésre állás, ha a rendelkezésre állás helyét a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg. A szolgálati feladatra vezénylés időtartama alatt nem alkalmazható a 107. § (2) bekezdése arra a laktanyai készenléti szolgálatra, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontjára figyelemmel a rendelkezésre állás helyét kizárólag annak érdekében határozza meg, hogy az állomány vezényelt tagjának meghatározott időpontban történő szolgálatba lépése biztosított legyen."
    362. §
    Hatályát veszti a Hjt. 49. § (3) bekezdése.
    103. Egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény módosítása
    363. §
    Hatályát veszti az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 232. sora.
    104. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
    364. §
    A Bv. tv. V. Fejezete a következő alcím címmel és 91/A. §-sal egészül ki:
    "Egészségügyi elkülönítés a befogadási eljárásban
    91/A. §
    A befogadást követően - az egészségügyi szakterület javaslatára - a bv. intézet parancsnokának írásbeli intézkedése alapján az elítélt a befogadó részlegen tizennégy napra egészségügyi okból elkülöníthető."
    365. §
    A Bv. tv. 313. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) Ha a pártfogolt magatartásáról a személyes kapcsolattartás keretében szerzett tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása így is biztosítható, a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt kapcsolattartási kötelezettsége teljesítésének módját telefon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján is meghatározhatja. A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt magatartásának megváltozására figyelemmel az intézkedést visszavonhatja."
    105. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
    366. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő XXXI/A. Fejezettel egészül ki:
    "XXXI/A. Fejezet
    AZ EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
    339/A. §
    (1) Az egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány dönthet a hivatásos állomány vonatkozásában a (2) bekezdésben, a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány vonatkozásában a (3) bekezdésben foglalt különös szabályok alkalmazásának bevezetéséről.
    (2) Egészségügyi válsághelyzet idején
    a) a szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával,
    b) a 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre utazás és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható azzal, hogy az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál,
    c) az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.
    (3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is megfelelően alkalmazni kell."
    367. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 340/B. §-sal egészül ki:
    "340/B. §
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben elrendelje az egészségügyi válsághelyzet idején a hivatásos állományra és a rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományra vonatkozó különös szabályok alkalmazásának bevezetését."
    106. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
    368. §
    A Be. 47. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az idézés vagy az értesítés 113. § (3) bekezdése szerinti sürgős, illetve 113. § (4) bekezdése szerint történő kibocsátása esetén a kijelölt védő akkor minősül elérhetetlennek, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a jogszabályban meghatározott kapcsolatfelvételi lehetőségek útján egy óra alatt nem tud kapcsolatba lépni a kijelölt védővel.
    (1b) Az (1) bekezdés szerint kirendelt helyettes védő jelenléte az eljárási cselekményen kötelező."
    369. §
    A Be. 49. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(4) A helyettes védő kirendelésére a védő kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az eljáró védőt a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság jelöli ki. Helyettes védőként az eljárási cselekményen jelen lévő, más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt védőjeként eljáró ügyvéd is kijelölhető, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek vagy terheltek érdekei nem ellentétesek.
    (5) A helyettes védő kirendelésének hatálya a védő távollétében lefolytatott eljárási cselekmény befejezéséig tart. A 47. § (1) bekezdése esetén a helyettes védő a nyomban egymást követően tartott eljárási cselekményeken mindaddig eljárhat, amíg a kirendelt védő meg nem jelenik vagy nem lép kapcsolatba az eljáró ügyészséggel, nyomozó hatósággal."
    370. §
    A Be. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "73. §
    (1) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokot rendel ki, ha
    a) a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel nem rendelkező terheltnek, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs törvényes képviselője vagy a törvényes képviselő személye nem állapítható meg,
    b) a terheltnek, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek, a sértettnek, a vagyoni érdekeltnek vagy az egyéb érdekeltnek nincs olyan törvényes képviselője, akire nem állapítható meg kizárási ok,
    c) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy
    d) az őt érintő eljárási cselekmény időpontjában ismeretlen helyen tartózkodó sértettnek, vagyoni érdekeltnek vagy egyéb érdekeltnek nincs sem törvényes képviselője, sem meghatalmazott képviselője.
    (2) A bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság ügygondnokként ügyvédet rendelhet ki. A kirendelés hatályára az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a 48. § (1) bekezdését, az (1) bekezdés d) pontja esetén a 49. § (5) bekezdését kell alkalmazni.
    (3) Az ügygondnok kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. A képviselt személy - indokoltan - más ügygondnok kirendelését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.
    (4) A kirendelt ügygondnok indokolt esetben indítványozhatja a felmentését a kirendelés alól. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van.
    (5) A vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság a törvényes képviselőt kizárja az eljárásból, ha
    a) megalapozottan feltehető, hogy a törvényes képviselő a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy
    b) a törvényes képviselő érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek.
    (6) A vádemelés előtt az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt a nyomozó hatóság is kizárhatja az eljárásból.
    (7) Ha az ügygondnok kirendelésére okot adó körülmény az eljárás folyamán megszűnik, a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az ügygondnokot a kirendelés alól felmenti.
    (8) Az ügygondnokot a büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogállása illeti meg. Az ügygondnok kizárására a törvényes képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A terheltet vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt képviselő ügygondnok kizárására a 43. § (1) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
    (9) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt ügygondnokot felmenti vagy kizárja, és ezzel egyidejűleg új ügygondnokot rendel ki, a 48. § (3)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
    (10) Az ügygondnok a közreműködéséért díjra és költségeinek megtérítésére is jogosult."
    371. §
    A Be. 360. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) Az ügyészség és a nyomozó hatóság gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése előtt annak tartalmát a jogszabályban meghatározott, az eljárási cselekményen jelen lévő büntetőeljárásban részt vevő személy (a továbbiakban: hitelesítésben való közreműködésre köteles személy) megismerje. Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv tartalmának megismerését megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést tagadta meg.
    (3) Az észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárt jegyzőkönyvet az eljárási cselekményt végző ügyész vagy nyomozó hatóság tagja a hitelesítésben való közreműködésre köteles személlyel együtt jogszabályban meghatározott módon hitelesíti.
    (4) Ha a hitelesítésben való közreműködésre köteles személy a jegyzőkönyv hitelesítésében való közreműködést megtagadja, a megtagadás tényét és annak közölt vagy ismert indokát jogszabályban meghatározott módon rögzíteni kell."
    372. §
    A Be. 527. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra a tanú korábban tett vallomásának lényegét ismerteti, a vallomását felolvassa vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja,
    a) annak érdekében, hogy a 163. § (4) bekezdés c) pontjának alkalmazhatóságát tisztázza, vagy
    b) ha a tanú vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a tanú tárgyaláson történő kihallgatása nem indokolt, azt a bíróság sem tartja szükségesnek, és azt az ügyész, a vádlott vagy a védő sem indítványozza."
    373. §
    A Be. 643. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Ha a perújítási indítványt a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság azt az alapügy bírósági ügyirataival együtt, a 642. §-ban meghatározott intézkedések megtétele érdekében megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség az alapügy ügyiratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül visszaküldi a bíróságnak. Ha az ügyészség a 642. § (6) bekezdése alapján perújítási nyomozást rendelt el, a határidőt a perújítási nyomozás elvégzésétől kell számítani."
    374. §
    A Be. 49. § (3) bekezdésében a "nem tarthat" szövegrész helyébe a "nem tarthat, kivéve, ha a terhelt ehhez hozzájárul" szöveg lép.
    375. §
    Hatályát veszti a Be. 262. § (1) bekezdés a) és b) pontja.
    107. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
    376. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj. tv.) 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban - legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján - így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal."
    377. §
    A Haj. tv. 51. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra távolléti díjának miniszteri rendeletben meghatározott mértékű részére jogosult. A honvédelmi alkalmazott és a munkáltató az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően ezzel összefüggésben eltérő megállapodást nem köthet.
    (5b) Az (5a) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre állási és a munkavégzés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy a honvédelmi alkalmazott éves szabadságának időarányos részét - az Mt. 122. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint - már kiadta. Ebben az esetben az Mt. 122. § (4) bekezdése nem alkalmazható."
    378. §
    A Haj. tv. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
    "VI/A. Fejezet
    A HVT. 36. § (1) BEKEZDÉS K) PONTJA SZERINTI FELADATBAN RÉSZT VEVŐ HONVÉDELMI ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
    92/A. §
    Ha a Magyar Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e Fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el a honvédelmi alkalmazottak vonatkozásában.
    92/B. §
    (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében az Mt. 104. § (1) bekezdésétől eltérően napi pihenőidőként legalább 8 órát kell biztosítani. A napi pihenőidőbe a lakásról a munkavégzési helyre és az onnan való visszautazás időtartam is beszámítható, de a pihenőidő időtartama ebben az esetben sem lehet - a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartamát levonva - kevesebb hat óra időtartamnál.
    (2) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony esetében a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók, valamint az Mt. 106. § (2) bekezdését és az Mt. 109. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
    (3) A teljesített rendkívüli munkaidőt az Mt. 143. §-a alapján kell elszámolni.
    (4) A honvédelmi alkalmazottak éves kötelező honvédelmi továbbképzésétől el lehet tekinteni.
    (5) Az Mt. 97. § (4) és (5) bekezdésétől és az Mt. 110. § (6) bekezdésétől eltérően a munkaidőbeosztás és a rendelkezésre állás tartama öt napon belül és egy hétnél rövidebb időtartamra is közölhető.
    (6) A honvédelmi alkalmazott részére az Mt. 110. §-a szerint elrendelt készenlét idejére illetménypótlék nem jár, ide nem értve az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § a)-c) pontjának hatálya alá tartozó honvédelmi alkalmazottat.
    (7) A munkáltató a honvédelmi alkalmazottat az Mt. 53. § (2) bekezdésében meghatározott mértéknél hosszabb időtartamban is a kinevezéstől eltérően foglalkoztathatja.
    (8) Az Mt. 122. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató az általa meghatározott szabadság kezdő napját a szabadság kezdete előtt 15 napon belül is közölheti a honvédelmi alkalmazottal."
    379. §
    A Haj. tv. 15. alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:
    "92/A. §
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben elrendelje a VI/A. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazását."
    380. §
    (1) A Haj. tv. 93. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "15. a honvédelmi alkalmazottak illetményének folyósítására, az 51. § (5a) bekezdése szerinti illetmény mértékére, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat."
    (2) A Haj. tv. 93. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "28. az Mt. 55. § (1) bekezdés j) pontja szerinti mentesülés idejére járó távolléti díj mértékét."
    381. §
    A Haj. tv. 21. § (5) bekezdésében a "jogrend kihirdetése" szövegrész helyébe a "jogrend, illetve veszélyhelyzet kihirdetése" szöveg lép.
    108. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi ... törvény eltérő tartalommal hatályba lépő rendelkezései
    382. §
    Nem lép hatályba a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CC. törvény
    a) 147. §-a,
    b) 148. §-a,
    c) 152. §-a,
    d) 182. §-a,
    e) 210. §-a,
    f) 229. §-a,
    g) 271. § 12. pontja,
    h) 273. § 12. pontja.
    IV. Fejezet
    A hatósági engedélyezések közös szabályai
    109. Általános rendelkezések
    383. §
    (1) E fejezet hatálya
    a) a kormányzati igazgatási szerv,
    b) a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására
    ba) kijelölt szerv vagy szervezet,
    bb) feljogosított személy,
    c) az államigazgatási hatáskörben eljáró jegyző
    hatáskörébe tartozó engedélyezésekre terjed ki.
    (2) E fejezet hatálya nem terjed ki
    a) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya alá nem tartozó engedélyezésekre,
    b) azokra az ügyekre, amelyekben a kérelmezett jog Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján kizárólag engedéllyel gyakorolható,
    c) a pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítására irányuló ügyekre,
    d) azokra az engedélyezésekre, amelynek tárgya valamely jogosultság mértékének megállapítása,
    e) az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyekre,
    f) a hatósági bizonyítvány és hatósági igazolvány kiadására, valamint hatósági nyilvántartásba történő bejegyzésre irányuló ügyekre, és
    g) azokra az ügyekre, amelyekben jogszabály hatósági szerződés kötését teszi lehetővé vagy kötelezővé.
    (3) E fejezet alkalmazásában engedély valamennyi olyan, az Ákr. szerinti kérelemre indítható eljárást lezáró döntés, amely az ügyfél számára valamely tevékenység végzését lehetővé teszi, vagy részére valamely jog gyakorlását biztosítja.
    (4) Az e fejezetben meghatározott bejelentésre az e fejezetben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell az Ákr.
    a) jogszerűség elvére,
    b) hatékonyság elvére,
    c) hatósági ügy fogalmára,
    d) hatóságra,
    e) ügyfélre,
    f) eljárási képességre és képviseletre,
    g) eljárási kötelezettségre,
    h) illetékességre,
    i) hatáskör és illetékesség vizsgálatára, valamint az azzal kapcsolatos vitára,
    j) nyelvhasználatra,
    k) kizárásra,
    l) adatkezelésre és adatok zárt kezelésére,
    m) eljárás irataiba való betekintésre,
    n) kérelemre,
    o) határidő számítására,
    p) tényállás-tisztázásra,
    q) döntés tartalmára, formájára, véglegességére, közlésére és kijavítására
    vonatkozó szabályait.
    (5) Az e fejezet szerinti bejelentés alapján történő joggyakorlás lehetőségét törvény nem zárhatja ki.
    (6) Az ügyfél dönthet úgy, hogy a tevékenységet az e fejezet szerinti bejelentés helyett engedély alapján kívánja végezni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, e fejezet rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatók.
    384. §
    (1) Az e fejezet szerinti bejelentési lehetőség igénybevétele, továbbá az az alapján folytatott tevékenység során a bejelentő a hatósággal és az egyéb érintettekkel a legszorosabb együttműködésre köteles. A bejelentő - függetlenül attól, hogy az engedélyezésre vonatkozó jogszabály a kérelem kötelező elemeként előírja-e - a hatósággal haladéktalanul köteles mindazt az információt megosztani, amely az engedélyezési eljárás szükségességének megítéléséhez, illetve az ellenőrzés gyors és eredményes lefolytatásához szükséges.
    (2) A bejelentés megtétele és a tevékenység folytatása során a bejelentő köteles jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. A bejelentéssel szerzett jog gyakorlása nem sértheti más ügyfél vagy a közösség jogait.
    (3) A bejelentés nem irányulhat a hatóság megtévesztésére.
    110. Az ellenőrzött bejelentés
    385. §
    (1) Az engedélyköteles tevékenység - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - engedély helyett ellenőrzött bejelentés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) alapján folytatható.
    (2) A Kormány rendeletben határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a bejelentés kizárt, és a tevékenység kizárólag engedély alapján végezhető.
    111. A bejelentés megtétele
    386. §
    (1) A bejelentést az engedélykérelemre jogszabályban előírt adattartalommal kell benyújtani.
    (2) A bejelentéshez mellékelni kell az engedélykérelem jogszabályban előírt mellékleteit. A bejelentéshez okiratot kell mellékelni, amelyben a bejelentő
    a) tájékoztatást ad a joggyakorlás által érintett további ügyfelek személyéről, és
    b) nyilatkozik arról, hogy a további ügyfeleket a bejelentés benyújtásának szándékáról, a benyújtás időpontjáról és az eljáró hatóságról tájékoztatta.
    (3) A bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg. E fejezet alkalmazásában elektronikus úton megtett bejelentésnek minősül az ügyfélkapu útján, elektronikus űrlap útján, általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján, valamint e-mail útján megtett bejelentés is. Ha jogszabály az engedélyezésre az elektronikus benyújtás valamely módját vagy módjait kizárólagosan előírja, a bejelentést csak azon a módon vagy módokon lehet megtenni.
    (4) Az e-mail útján tett bejelentést a hatóság hivatalos honlapján közzétett e-mail címre kell megküldeni.
    (5) A bejelentésért az engedélyezés, valamint a kapcsolódó szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjának (a továbbiakban: díj) 50%-át kell megfizetni.
    (6) Ha a bejelentő a díjat nem vagy hiányosan fizette meg, a hatóság határidővel felhívja a díjfizetési kötelezettségének teljesítésére.
    (7) A díjon felül felmerülő további költségeket az előlegezi és viseli, akinél azok felmerültek.
    (8) Ha az engedély kiadásához törvény vagy kormányrendelet szakhatósági állásfoglalás beszerzését írja elő, az eljáró hatóság a bejelentést a szakhatóság részére azonnal megküldi.
    112. A bejelentés visszautasítása
    387. §
    (1) Ha a bejelentés nem tartozik e fejezet hatálya alá, vagy a bejelentő a bejelentést nem elektronikus úton terjeszti elő, a hatóság a bejelentést a 389. § (1) bekezdése szerinti határidőn belül visszautasítja, és a megfizetett díjat visszatéríti.
    (2) A hatóság visszautasítja a bejelentést, ha a bejelentő a hatóság díjfizetésre irányuló felhívásában foglaltakat határidőben nem teljesíti.
    113. A bejelentés engedélyezésre utalása
    388. §
    (1) A hatóság a 389. § (1) bekezdése szerinti határidő letelte előtt - hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül - végzéssel a bejelentés engedélyezési eljárásban történő elbírálásáról rendelkezik, ha
    a) a tevékenység a 385. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján nem végezhető bejelentéssel,
    b) megállapítható, hogy az engedély megadásának jogszabályban előírt feltételei hiányoznak,
    c) az alábbi közérdekek várható vagy közvetlen sérelmének veszélye áll fenn:
    ca) az élet, a testi épség és az egészség védelme,
    cb) a tevékenység jellegére, illetve hatására figyelemmel a károkozás vagy a katasztrófák bekövetkezése,
    cc) a közbiztonság, vagy
    cd) más nyomós közérdek,
    d) az engedélyezési eljárásban az eljárás felfüggesztésének lenne helye,
    e) a bejelentés tárgya vagy a bejelentő nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos - ide nem értve a díjfizetés elmulasztását vagy a díj hiányos megfizetését -,
    f) a bejelentés visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg, vagy arra vonatkozóan megalapozott következtetést lehet levonni.
    (2) A végzést az egyszerűsített döntésre vonatkozó előírások szerint kell megindokolni, továbbá abban tájékoztatást kell adni az (5) bekezdésben foglaltakról. A végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.
    (3) Az eljáró hatóság a végzést abban az esetben is meghozza, ha ezt a szakhatóság az (1) bekezdés szerinti okból kezdeményezi.
    (4) A végzés közlését követően a hatóság engedélyezési eljárást folytat le.
    (5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban
    a) a bejelentést kérelemnek kell tekinteni,
    b) az ügyintézési határidő kezdőnapja a bejelentést követő nap azzal, hogy az ügyintézési határidő az engedélyezéshez képest öt nappal meghosszabbodik,
    c) a díjat a jogszabályban megállapított díj 100%-ára kell kiegészíteni.
    114. A tevékenység megkezdése a bejelentést követően
    389. §
    (1) Ha nem kerül sor a bejelentés visszautasítására vagy engedélyezési eljárásra utalására, a kérelmező a tevékenységet a bejelentést követő tizenötödik napot követő naptól jogosult megkezdeni. Ha a bejelentés áttételére kerül sor, az áttételt elrendelő hatóság tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a határidő az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétel napját követő napon kezdődik.
    (2) Az (1) bekezdés szerint megkezdett tevékenység az engedélyre jogszabályban meghatározott leghosszabb hatályossági idő végéig folytatható.
    (3) A bejelentő kérelmére a hatóság az (1) bekezdés szerinti joghatás beálltáról a bejelentőt értesíti. Az értesítés iránti kérelem akár a bejelentéssel egyidejűleg, akár azt követően a (2) bekezdés szerinti hatályossági idő végéig előterjeszthető.
    (4) A bejelentés alapján történő joggyakorlás a felügyeleti díjjal kapcsolatos kötelezettségeket nem érinti.
    115. Döntés a kapcsolódó kötelezettségekről
    390. §
    (1) Ha a tevékenység bejelentés alapján folytatható, azonban jogszabály előírása alapján az engedélyben kötelezettség előírásáról vagy tény megállapításáról - így különösen valamely adatszolgáltatási kötelezettség, további eljárások megindításával kapcsolatos kötelezettség, fizetési kötelezettség (a továbbiakban: kapcsolódó kötelezettség) - is rendelkezni kell, a tevékenység megkezdésének nem akadálya a kapcsolódó kötelezettség megállapításának hiánya.
    (2) A kapcsolódó kötelezettségről a hatóság a 389. § (1) bekezdése szerinti joghatás beálltát követő nyolc napon belül hivatalból döntést hoz.
    116. A közérdek érvényre juttatása
    391. §
    (1) A tevékenység megkezdésekor és annak végzése során a bejelentőnek a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi feltételeknek meg kell felelnie.
    (2) A bejelentő a tevékenysége szakszerűségéért és jogszerűségéért felelősséggel tartozik, amelynek kockázatbecslés-alapú ellenőrzésére (a továbbiakban: ellenőrzés) a hatóság kiemelt figyelmet fordít.
    (3) A hatóság a bejelentés alapján végzett tevékenységet a (2) bekezdésre figyelemmel szükség szerint ellenőrzi, amelybe a szakhatóság bevonható. A szakhatóság a hatáskörének keretei között önállóan is végezhet ellenőrzést.
    (4) Ha az ellenőrzés szabálytalanságot tár fel, a hatóság - a hatáskörébe tartozó egyéb intézkedéseken felül -
    a) jogosult a tevékenységet megtiltani vagy a tevékenységtől való eltiltást alkalmazni,
    b) kötelezheti a bejelentőt a szabályszerű joggyakorlásra.
    117. Felhatalmazás és átmeneti rendelkezések
    392. §
    (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az ügyeket, amelyekre vonatkozóan az e fejezet szerinti bejelentés nem alkalmazható.
    (2) A veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet szerinti bejelentés alapján gyakorolt tevékenységek változatlanul továbbfolytathatók azzal, hogy a közérdek érvényre juttatására e fejezetet kell alkalmazni.
    (3) Az e fejezet hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban megindult engedélyezési eljárásokban - feltéve, hogy a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül nem merül fel a kérelem visszautasításának, az eljárás megszüntetésének, felfüggesztésének vagy a kérelem elutasításának szükségessége, illetve a 388. § szerinti körülmény - a hatóság felhívja a kérelmező figyelmét arra, hogy a tevékenység engedély helyett bejelentés alapján is végezhető. A figyelemfelhívás kiterjed a bejelentés intézésének teljes körű ismertetésére, ideértve a közérdek érvényre juttatása körében alkalmazandó szabályokat is.
    (4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásban foglalt határidőben úgy nyilatkozik, hogy a kérelmét bejelentésként kéri kezelni, úgy e fejezet szerint kell eljárni. Ebben az esetben a hatóság gondoskodik a megfizetett díj e fejezet szerinti részének visszafizetéséről.
    V. Fejezet
    Záró rendelkezések
    393. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.
    (2) A 108. alcím és a 394. § (1) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
    (3) A 394. § (2) bekezdése 2021. július 1-jén lép hatályba.
    (4) A 321. §, a 323. § és a 325. § c) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.
    (5) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    394. §
    (1) Hatályát veszti a 166-177. § és a 260-268. §.
    (2) Hatályát veszti a 157. §.
    395. §
    E törvény
    a) 31. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
    b) 87. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,
    c) 87. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
    d) 98. és 99. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,
    e) 100. és 101. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
    f) 102. és 103. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
    g) 334-338. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése alapján,
    h) 339. és 340. §-a az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdése alapján,
    i) 341. és 342. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
    A 269. § 3. pontja szerinti ágazatok
    INDOKOLÁS
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A veszélyhelyzet megszüntetése esetén az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen meg annak hiányában, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések megalkotásra kerülnének.
    A javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza a veszélyhelyzetet követően, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan - a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel -biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.
    A javaslat célja továbbá a hatósági engedélyezések jelentette ügyféli adminisztratív terhek radikális csökkentése annak a lehetőségnek a generális megteremtésével, hogy az engedélyköteles tevékenységek - a kérelmező választása esetén - engedély hiányában, bejelentést követően rövid időn belül gyakorolhatóvá válhassanak. A javaslat tiszteletben tartja a kérelmező rendelkezési és választási jogát azzal kapcsolatban, hogy ugyanazt a tevékenységet engedély vagy bejelentés alapján kívánja-e végezni.
    A javaslat a kérelmezői joggyakorlás megkezdésének megkönnyítése érdekében generális javaslatot tesz arra, hogy az engedély alapján gyakorolható tevékenységek bejelentés alapján legyenek gyakorolhatók. Ez egyben a korábbi szabályozási logika megfordítását is jelenti, hiszen amíg a javaslatot megelőző jogalkotás az engedélyköteles tevékenységi körből alakított ki bejelentéses vagy hasonló eljárásokat, addig a javaslat értelmében a bejelentés alapján történő joggyakorlás válik főszabállyá, és az engedélyezés kerül - főképp közérdekvédelmi szempontból - a kivételi körbe.
    A javaslat mindazonáltal nem tesz javaslatot az engedélyezés teljes kivezetésére, hiszen több ügytípusban a közérdek védelme kizárólag preventív eszközökkel védhető hatékonyan. A javaslat így egy hármas védvonalat tartalmaz annak érdekében, hogy valamennyi, a közösség számára potenciális kockázatot jelentő tevékenység esetében az állam ne kizárólag utólag tudjon fellépni. Ahol indokolt, ott az engedélyezés megmarad: számos ügytípus eleve nem tartozik a törvény érintett fejezete hatálya alá; a közérdek szempontjából kiemelt, előzetes kontrollt igénylő ügyekben a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet garanciális okokból előírhatja az engedélykötelezettség fenntartását; a hatóság széles körben rendelkezik egyedi döntési lehetőséggel atekintetben, hogy egy bejelentés engedélyezésre utaljon.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    1-2. §
    A veszélyhelyzet fogalmára értelmező rendelkezés és a javaslat tárgyi hatálya kerül megállapításra.
    3. §
    A szabályozás célja, hogy a vonatkozó veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályokhoz kapcsolódó átmeneti szabályokat rögzítse a beszerzésekkel összefüggésben.
    4-5. §
    A javaslat alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezettek (pl. költségvetési szervek, önkormányzatok) az időközi költségvetési jelentésre és az időközi mérlegjelentésre vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségüket a tárgynegyedévet követő 20. napig teljesíthetik ez év második és harmadik negyedévében.
    6. §
    A javaslat alapján, ha az önkormányzat nem rendelkezik a 2019. költségvetési évre vonatkozó elfogadott és hatályos zárszámadási rendelettel, akkor azt még megteheti, oly módon, hogy a rendelet az e törvény hatálybalépését követő 30. napon hatályba lépjen.
    7. §
    A javaslat alapján azon, központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama meghosszabbodik e törvény hatálybalépését követő 180. napig, amely jogviszonyok e törvény hatálybalépéséig jöttek létre.
    8. §
    A javaslat a veszélyhelyzet ideje alatt létrejött támogatási jogviszonyok esetében, a támogatások gyorsabb felhasználását lehetővé tevő szabályokat fogalmaz meg a biztosíték nyújtása, a támogatás jogosulatlan igénybevétele, valamint az ügyleti és kamatfizetés tekintetében.
    9. §
    A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében, valamint a veszélyhelyzet gazdaságra gyakorolt negatív hatásainak mielőbbi csökkentése és a hiteladósok fizetőképességének megtartása céljából a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett fizetési moratórium fenntartása továbbra is indokolt. A moratórium célja, hogy a hiteladósok a hitelszerződésből, kölcsönszerződésből és pénzügyi lízingszerződésből eredő tőkefizetési, kamatfizetési, és díjfizetési kötelezettségeik teljesítésére átmenetileg, 2020. december 31-ig fizetési haladékot kapjanak. A moratórium az olyan hitel-, kölcsön-, és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik, amelyek esetén a szerződés 2020. március 18. napján már fennállt, és sor került a folyósításra.
    A szerződést biztosító mellékkötelezettségek - ideértve a garanciaszerződést, illetve garanciavállalói nyilatkozatot is - a fizetési moratóriumnak megfelelően módosulnak, így e kötelezettségvállalások időtartama, illetve teljesítési határideje is a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
    10. §
    A zálogjoggal nem biztosított, 2020. március 19. napján vagy azt követően megkötött szerződés alapján felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató 2020. december 31-ig maximalizálásra kerül, ennek megfelelően az nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. A jegybanki alapkamat számításánál az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára vonatkozóan. A fizetési moratórium lejártát követően a hitel díja a hitelező szerződéskötéskor érvényben lévő hirdetményének megfelelő mértékre fog módosulni.
    11. §
    A fizetési moratórium kedvezményét nem indokolt biztosítani az állam, az önkormányzat, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozások számára. Ugyanakkor a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozásokra és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapokra vonatkoznak a fizetési moratórium tekintetében megállapított szabályok.
    12. §
    A fizetési moratórium célja a hiteladósok pénzügyi helyzetének hosszú távú megerősítése, ennek megfelelően a moratórium igénybevételére az adós a fizetési moratórium időtartama alatt, azaz 2020. december 31-ig bármikor jogosult. Amennyiben az adós az eredeti szerződéses feltételek szerint kíván teljesíteni, ennek nincsen akadálya. A teljesítés azonban nem zárja ki azt, hogy ha az adós a fizetési moratórium időtartama alatt mégis élni kíván a fizetési moratórium lehetőségével, úgy ezt a fizetési moratórium időtartama alatt bármikor megtegye.
    A fizetési moratórium hatályának a munkáltatói kölcsönre való kiterjesztése a fizetési nehézségekkel küzdő adósok széles társadalmi rétegét támogatja.
    13. §
    A fizetési moratórium részletszabályai egyértelművé teszik, hogy a fizetési haladék igénybevétele miatt az adós nem kerülhet hátrányos helyzetbe. A felhalmozott tartozás után kamatos kamat felszámítása nem lehetséges és a futamidő meghosszabbodásával biztosítható a fizetési terhek egyenletes elosztása. A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő meghosszabbítása mellett köteles az adós megfizetni. A kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.
    14. §
    A babaváró kölcsönök esetén az állami garancia okán felmerülő kezességvállalási díj a fizetési moratórium időtartama alatt elengedésre kerül.
    15. §
    Önmagában a fizetési moratórium igénybevétele kapcsán az adósnak nem merül fel költsége. A fizetési moratóriummal érintett szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni.
    16. §
    Indokolt a Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevő részletvevő, illetve bérlő vételárrészletfizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége tekintetében is a fizetési moratórium szabályaival megegyezően fizetési haladékot biztosítani. Garanciális szabály, hogy az ingatlan vagyonkezelője 2020. december 31-ig a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.
    17. §
    A fizetési moratórium hatályának a magáncsőd eljárásban résztvevő adósokra való kiterjesztése a fizetési nehézségekkel küzdő adósok széles társadalmi rétegét támogatja.
    18-19. §
    A zálogjoggal nem biztosított, 2020. március 19. napján vagy azt követően megkötött szerződés alapján felvett fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató 2020. december 31-ig kedvezményes mértékben kerül megállapításra. A hitelezési gyakorlat gördülékenyebbé tétele érdekében, valamint az adósok teljes körű tájékoztatása céljából a teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó részletszabályok megállapítása indokolt.
    20-23. §
    A koronavírus világjárvány hitelintézetet érintő hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében legfeljebb 2020. december 31-éig a Magyar Állam az e címben meghatározott feltételeknek megfelelő, magyarországi székhelyű hitelintézetnek tőkeelemvásárlással támogatást nyújthat.
    A szabályozás biztosítja, hogy a Kormány veszélyhelyzet alatt megtett intézkedésére ezen év végéig egyértelműen lehetőség legyen a veszélyhelyzet megszűnése esetén is.
    24. §
    A Külgazdasági és Külügyminisztérium új exporttámogatási termékcsomagja lehetővé teszi, hogy a gazdaságot ért sokkhatás következtében nehézségekkel szembesülő hazai exportőrök és beszállítóik olyan pénzügyi eszközökhöz jussanak, amelyek segítik őket visszatérni piacaikra és a krízis előtti növekedési pályára, megvalósítani beruházásaikat, valamint biztonságban tudni külpiaci partnerkapcsolataikat.
    Az új EXIM Kárenyhítő Programcsomag, kihasználva a módosított Európai Uniós támogatási szabályok adta lehetőségeket, a pénzügyi eszközök széles vertikumát biztosítja kedvező feltételek mellett az exportáló vagy a nekik beszállító, illetve a nemzetközi versenyképesség fejlesztési szakaszában álló hazai mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok számára.
    Az EXIM Kárenyhítő Hitelprogramban kifejezetten cél az, hogy az ügyfelek az Eximbank által folyósított kölcsönt kiváltásra is fordíthassák. A kiváltó hitel kamatterhe alacsonyabb, ezzel segítve a COVID által sújtott vállalkozás pénzügyi stabilitását, a beruházás (új, kedvezőtlenebb körülmények közötti) megtérülését, munkahelyek megtartását. A hitelkiváltás alkalmazása többlet volument jelenthet a Kárenyhítő kihelyezésekben.
    A Kárenyhítő Hitelprogramban az Európai Bizottság jóváhagyása alapján a szerződéskötésre nyitva álló határidőig, 2020. december 31-ig, szükséges az Exim tv. Hitelkiváltásra vonatkozó 2. § (2a) bekezdésének a kiegészítése, annak érdekében, hogy az ügyfelek az MNB április 7-én megerősített állásfoglalásával összhangban szabadon élhessenek a gazdaságmentő csomagban rendelkezésre álló lehető legkedvezőbb megoldásokkal, így az EXIM Kárenyhítő Hitelét a meglévő hitelük kiváltására is fordíthassák.
    25-29. §
    A szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó átmeneti szabályokat állapítja meg.
    30. §
    A veszélyhelyzet által leginkább sújtott ágazatok tekintetében indokolt a veszélyhelyzet megszűnését követően is rövid ideig fenntartani azt a szabályt, amely alapján a nem lakás céljára szolgáló helyiségbérleti szerződések esetén a bérbeadó 2020. június 30-áig felmondással nem szüntetheti meg.
    31. §
    Az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségek tekintetében fennálló bérleti szerződés vonatkozásában a szociálisan rászoruló bérlők védelmét szolgáló speciális rendelkezés kerül megállapításra. A veszélyhelyzet fennállása alatt, legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig terjedő hatállyal a felek közös megegyezéssel eltérhetnek a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől, ezzel is elősegítve a veszélyhelyzetre tekintettel megváltozott körülményeihez igazodó szerződési feltételek megállapodás útján történő kialakítását. Az időtartamot a testületi döntések, valamint a pályázati eljárások lefolytatásának időigénye indokolja.
    32. §
    A Kormány a társasági adóban, kisvállalati adóban, energiaellátók jövedelemadójában, innovációs járulékban lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes. A halasztás vonatkozik a bevallás helyett benyújtható nyilatkozatok benyújtására is. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása az adó bevallásával egyidejűleg esedékes, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor az utolsó rendelkezésre álló bevallásban szereplő előleg-részletet kell teljesíteni. A Javaslat e szabályokat ismétli meg változatlan normatartalommal.
    A Kormány a helyi iparűzési adóban is lehetővé tette az adóbevallás-benyújtási kötelezettség és az adóbevallásban megállapított, elszámolt, bevallás-benyújtással egyidejűleg esedékes adó megfizetésének elhalasztását 2020. szeptember 30-ig, ha a bevallás-benyújtás 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a között esedékes. A halasztás vonatkozik a bevallás helyett benyújtható nyilatkozatok benyújtására is. Tekintve, hogy az adóelőleg bevallása is az adó bevallásával egyidejű, a kormányrendelet arról is rendelkezett, hogy a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első adóelőleg-részlete esedékességekor a korábban bevallott előleg-részletet kell teljesíteni (a naptári évvel azonos üzleti évet alkalmazó esetén a 2020. március 15-ig fizetendő előleget). A Javaslat e szabályokat ismétli meg változatlan normatartalommal.
    33. §
    A 61/2020 (III.23.) kormányrendeletben foglalt kedvező adó- és járulékfizetési rendelkezések továbbélését biztosítja a rendelkezés. E szerint a kedvezményezett ágazatba tartozó kifizetők mentesülnek a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól. A kedvezményezett ágazatba tartozó munkáltatók által foglalkoztatottak esetében kedvező járulékfizetési szabály irányadó, e szerint csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, ezt is legfeljebb 7710 forintig. E rendelkezéseket az egyéni és a Tbj. szerinti társas vállalkozó is alkalmazhatja a saját maga után fizetendő adó és járulék tekintetében.
    A kisadózó vállalkozás, amely külön nevesített, kedvezményezett tevékenységet folytat 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után fizetendő tételes adó megfizetése alól. A mentességet kizárólag az a kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.
    Azon rendelkezés is tovább él, amely szerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg (a tárgyhó 12. napjáig) pótlékmentesen.
    A meghatározott főtevékenységet folytató kisvállalati adóalany a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
    Annak törvényi rögzítése, hogy a KATA alól történő mentesség nem befolyásolja azt az éves összeget, amely után a kisadózó vállalkozás kizárólag a tételes adóval (százalékos KATA fizetése nélkül) teljesítheti a közterheit.
    34. §
    A szabályozás célja, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletben szereplő rendkívüli intézkedéshez kapcsolódó átmeneti szabályt megállapítsa.
    35. §
    A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében 2020. március 1. és 2020. június 30. között felfüggesztette a turizmusfejlesztési hozzájárulási kötelezettséget. A Javaslat ezen rendelkezést emeli egyfelől törvényi szintre, másfelől pedig - a turisztikai és vendéglátó ágazat helyzetének segítése érdekében - meg is hosszabbítja 2020. december 31-ig. Ennek alapján ez év végéig az egyébként hozzájárulásra kötelezettet nem terheli hozzájárulási kötelezettség, a kötelezettségét nem kell megállapítania, bevallania és az ezen időszakra jutó hozzájárulást nem kell megfizetnie.
    36. §
    A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendelettel 2020. április 26-tól 2020. december 31-ig felfüggesztette az idegenforgalmi adókötelezettséget. A Javaslat ezt a rendelkezést emeli törvényi szintre. Ennek megfelelően az idegenforgalmi adó alanyának (a vendégnek) nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, az adó beszedőjének (a szállásadónak) pedig nem kell az adót beszednie, megfizetnie, azonban a megállapított, de be nem szedett adót be kell vallania az adóhatósághoz, kivéve, ha annak összege nulla, mert ekkor bevallási kötelezettség sem terheli.
    37. §
    A 209/2020. (V. 15) Korm. rendeletben foglalt, a légijárműiparban tevékenykedő vállalkozások közteher kötelezettségeinek csökkentését biztosító szabályok továbbélését biztosítja a rendelkezés. A kedvezményezetti körbe tartozó kifizető mentesül a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás és (időarányosan) a rehabilitációs hozzájárulás alól.
    38. §
    Járványügyi szempontból indokolt a személyes találkozások csökkentése, ezért a szabályozás megengedi, hogy 2020. augusztus 31-ig olyan esetekben se kerüljön sor a személyes megjelenésre, ahol a törvény ezt kötelezővé teszi, így az egyéni cselekvési terv készítése, módosítása és értékelése esetén, a munkaerőpiaci szolgáltatások tekintetében. Lehetőséget ad továbbá arra, hogy a kapcsolattartás elektronikus úton történhessen.
    A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a vállalkozóvá válást elősegítő támogatás, a munkahelyteremtő támogatás, a helyközi utazási támogatás, a csoportos személyszállítás támogatása esetén, hogy a megkötött hatósági szerződés hatálya a támogatott kötelezettségei tekintetében a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodjon, ha a támogatott a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt nem tett eleget.
    39. §
    A 152/2020. (IV. 27.) kormányrendeletben foglalt gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvező adó- és járulékfizetési szabályok továbbélését biztosítja a rendelkezés. A gyermekfelügyelet végzése céljából foglalkoztatott személy 2020. április, május és június hónapra a járulékalapot képező jövedelme után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget fizet meg. A munkahelyi gyermekfelügyelet végzésére foglalkoztatott személy számára 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie.
    40. §
    A veszélyhelyzeti kormányrendelettel összhangban 2020-ra magasabb összegeket lehet kedvező adózás mellett a SZÉP Kártya egyes alszámláira elhelyezni és ezzel egyidejűleg az éves rekreációs keretösszeg is emelkedik: költségvetési intézmények esetében 200 ezer forintról 400 ezer forintra, más kifizetők esetében 450 ezerről 800 ezer forintra. További kedvező változás, hogy 2020. június 30-ig a SZÉP Kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
    41. §
    A 140/2020. (IV. 21.) kormányrendelet alapján a munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség teljesítésének határidejét előíró rendelkezés.
    42. §
    A Kormány a 140/2020. (IV. 21.) veszélyhelyzeti kormányrendeletében a 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékes számviteli törvény szerinti beszámolási kötelezettségek teljesítésének határidejét 2020. szeptember 30-ig meghosszabbította. A Javaslat a határidő meghosszabbítás szabályait ismétli meg változatlan normatartalommal, annak érdekében, hogy azok a veszélyhelyzet megszűnését követően továbbra is alkalmazhatóak legyenek.
    43. §
    A rendelkezés célja, hogy az adózói minősítési eljárás során az adózókat ne érje hátrány a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözet, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárások, továbbá a nettó adótartozásra, illetve a pozitív adóteljesítményre vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt.
    44. §
    A veszélyhelyzetben megteremtett fizetési könnyítési lehetőségek veszélyhelyzetet követő alkalmazását szabályozza a rendelkezés.
    45. §
    A veszélyhelyzetre tekintettel annak időszakában bővültek az adótartozás mérséklésének jogszabályi lehetőségei. Jelen rendelkezés az adótartozás mérséklésére vonatkozó eljárásrendet szabályozza a veszélyhelyzet elmúltát követően.
    46. §
    Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózók esetében a jogalkotó megteremtette annak a lehetőségét, hogy az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmeket az általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján is előterjeszthessék. Ezen újítás fenntartása célszerű, amit a jelen rendelkezés biztosít.
    47. §
    A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele során az állami adó- és vámhatóság ne vegye figyelembe.
    48. §
    A rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele során az állami adó- és vámhatóság ne vegye figyelembe.
    49. §
    Az EKAER bejelentésekhez kapcsolódó kockázati biztosíték fizetési kötelezettség felfüggesztésre került a veszélyhelyzetre tekintettel, annak megszűntétől számított 30 napig. A rendelkezés ezen felül előírja, hogy a biztosítékszámítására vonatkozó szabályt oly módon kell alkalmazni, hogy egy adott adózó esetében a veszélyhelyzet megszűnését követően tett bejelentéseket kell figyelembe venni. Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó engedélyek érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt fennállt akkor is, ha azok érvényesség az egyébként irányadó jogszabály alapján megszűnt volna. A rendelkezés célja megteremteni annak lehetőségét, hogy az adózó a veszélyhelyzet megszűnésével érvényességét vesztő engedélye esetében is benyújthassa meghosszabbítás iránti kérelmét, ennek érdekében pedig veszélyhelyzet megszűnésével érvényességüket vesztett engedélyek érvényessége 90 nappal meghosszabbodik.
    50. §
    A pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje meghosszabbodik abban az esetben, ha az veszélyhelyzet időtartama alatt járt le. A felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
    51. §
    Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatában működő automata felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje meghosszabbodik abban az esetben, ha az veszélyhelyzet időtartama alatt járt le. A felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
    52. §
    A járványügyi veszélyhelyzet következtében veszélyhelyzeti kormányrendelet tartalmazta, hogy a 2020. évben az adóalany önkormányzatok éves általános forgalmi adó bevallásra kötelezettek. Annak érdekében, hogy ezen adózói körben a veszélyhelyzet megszűnését követően is alkalmazható legyen az éves bevallási gyakoriság, azt törvényben is szükséges rögzíteni. A rendelkezés előírja, hogy a 2020. április 6. előtt havi vagy negyedéves áfa-bevallásra kötelezettként eljáró önkormányzatoknak hogyan és mikor kell alkalmazniuk a 2020. évre előírt éves áfa-bevallási kötelezettségüket.
    53. §
    Jelen rendelkezés alapján szünetelnek az e törvény hatálybalépésének napján az adóhatóság előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárások - törvényben meghatározott kivételek mellett - a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
    54. §
    A jövedéki átmeneti szabály az ideiglenes biocid engedélyek hatályának lejárati napjáig meghosszabbítja az adóraktárak számára az egyszerűsített szabályok szerinti (azaz engedélymódosítás és denaturáló szer használata nélkül is jövedéki adómentesen lehetővé tett) fertőtlenítőszer-gyártást.
    55. §
    Indokolt fenntartani a továbbiakban is azt a veszélyhelyzeti rendelkezést, amely az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénytől eltérően lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének időtartama egy hónapnál rövidebb időtartamú legyen.
    56. §
    A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a munkáltató kérelmére engedélyezheti, hogy nemzetgazdasági szempontból fontos új munkahelyteremő beruházások esetén a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak legfeljebb huszonnégy hónap legyen. Azokban az esetekben, ahol új munkahelyeket teremtő beruházás esetén a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyével két évre terjedő munkaidőkeret került elrendelésre ott a munkavállaló a munkaszerződés aláírásával kvázi tudomásul veszi, hogy számára a munkáltató a munkaidőt huszonnégy hónap alapulvételével is meghatározhatja.
    57. §
    Indokolt, hogy lehetővé váljon a legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeret elrendelése a munkáltató egyoldalú intézkedésével azon érintett munkáltatók számára, akik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/A. §-a hatálya alá tartozó munkavállalót foglalkoztatnak.
    58. §
    2020. évben a koronavírus okozta járványhelyzet miatt a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás megállapítására irányuló eljárást nem lehetett megfelelő határidőben megindítani. Az eltérő rendelkezés alapján 2021-ben kerül megállapításra a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás.
    59. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 121/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet 1. §-ának a veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti alkalmazása miatt szükséges rendelkezés.
    60. §
    A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet a közszolgálati és kormányzati szolgálati viszonyra vonatkozó eltérő szabályként fogalmazta meg a különböző vizsgakötelezettségekre nyitva álló határidő meghosszabbítását. Ezt a szabályt szükséges továbbra is fenntartani.
    61. §
    Az (1) bekezdéshez:
    A veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állomány tagja vonatkozásában rögzítésre került egyrészt, hogy nem mondhat le a szolgálati viszonyáról, másrészt, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonása nem eredményezi a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnését. A veszélyhelyzet elmúltával a hivatásos állomány tagja élhet a lemondási jogával, amelyhez a törvény 60 napos lemondási időt társít. Ha ezzel párhuzamosan ismételten feléled az is, hogy a szolgálati viszony a törvény erejénél fogva éspedig azonnali hatállyal megszűnik a kifogástalan életvitel ellenőrzésével kapcsolatos tudomásul vétel visszavonásával, akkor annak visszaélésszerű jogalkalmazására lesz mód. A jogszabály tehát ismételten lehetővé teszi a szolgálati viszony egyoldalú megszüntetését, de a 60 napos lemondási idő mellett. Indokolt, hogy ha a hivatásos állomány tagja egyoldalúan meg kívánja szüntetni a szolgálati viszonyát a veszélyhelyzet lejártakor, akkor azt a lemondás jogintézményén keresztül tegye, ne visszaélésszerűen alkalmazva a kifogástalan életvitel ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozat visszavonását. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2014. évi XLII. törvény folyamatban lévő módosítása kivezeti ezt a törvény erejénél fogva történő megszűnési okot, így a módosítás hatálybalépését követően egyébként is megszűnik ez a lehetőség, amely a GDPR hatálybalépésére tekintettel már okafogyottá vált.
    A (2) bekezdéshez:
    A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról szóló 85/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja esetében - a Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően - nem szűnik meg a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva az ott meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása esetén. A rendelkezés hosszabb időt biztosít arra, hogy a hivatásos állomány tagja a képzési és vizsgakötelezettségét teljesítse.
    62. §
    A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 2. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet a Hjt. egyes rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapított meg. A jogbiztonságot garantálja, hogy a Hjt.-ben foglalt egyes kötelezettségek alól az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzetre tekintettel, kormányrendelettel adott ideiglenes mentesítés esetén, a veszélyhelyzetet követően az állomány tagja számára megfelelő idő álljon rendelkezésére a Hjt. szerinti kötelezettségének a teljesítésére. A javaslat szerint erre az esetre a munkáltatónak biztosítania kell a veszélyhelyzet megszűnését követően a kiképzési, képzési és vizsgakötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket.
    63. §
    A honvédelmi szervezetek személyi állományára a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes eltérő szabályokról szóló 120/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 120/2020. Korm. rendelet) 4. § (6) bekezdése szerinti rendelkezéshez kapcsolódóan a veszélyhelyzetet követően alkalmazandó átmeneti és elszámolási szabályt tartalmazza.
    64. §
    A 120/2020. Korm. rendelet 5. § (2) és (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a veszélyhelyzetet követően alkalmazandó átmeneti és elszámolási szabályt tartalmazza.
    65. §
    A veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés, amely egyértelművé teszi, hogy mely időpontban szűnik meg a szolgálati viszony, illetve a honvédelmi alkalmazotti viszony azokban az esetekben, amikor a határozott idejű jogviszony a veszélyhelyzet alatt szűnt volna meg.
    66. §
    A Munkahelyvédelmi Akcióterv eredményeinek fenntartása érdekében szükséges a KFI és a csökkentett munkaidős támogatásról szóló rendelkezéseket törvényi szinten átmenetileg fenntartani.
    67. §
    A javaslatban szereplő időszakos felülvizsgálatok elvégzéséhez jellemzően több személy együttes jelenlétére és gyakran külső szakértő közreműködésére van szükség. Az időszakos felülvizsgálatok időköze átlagosan éves nagyságrendű. A veszélyhelyzetre tekintettel ezen vizsgálatok pár hónapos elhalasztása kisebb kockázattal jár, mint a jelenlegi járványügyi veszélyhelyzetben a több személy együttes jelenlétét igénylő feladat ellátása.
    A Javaslat nem érinti azon előzetes és soron kívüli felülvizsgálati feladatok ellátását, melyek alapvetően biztosítják az egészséges és biztonságos munkavégzést (pl.: veszélyes munkaeszköz üzembe helyezése előtti munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, közvetlen veszélyeztetés miatti soron kívüli ellenőrzés).
    A fertőzésveszély minimalizálása érdekében az egyes kezelői jogosítványok érvényességének meghosszabbítását az ehhez szükséges foglalkozás-egészségügyi szakorvos és munkavállaló személyes találkozásainak csökkentése indokolja.
    68. §
    Az erős ügyfél-hitelesítés tekintetében bevezetett tizenötezer forintos összeghatárnak köszönhetően a bankkártyával történő érintéses fizetés egészségügyi szempontból biztonságosabb módon történhet a veszélyhelyzet megszűnését követően is.
    69. §
    A humánjárvány terjedésének csökkentése érdekében 2020. július 1-jéig indokolt fenntartani az ingyenes parkolás lehetőségét.
    70. §
    A megállapított havi rendszerességű pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetén a jogosultság fenntartása érdekében jogszabály által előírt, és a veszélyhelyzet idején esedékessé váló, időszakos felülvizsgálatok a személyes találkozások számának csökkentése érdekében elhalasztásra kerültek.
    A veszélyhelyzet alatt lejáró hivatalos okmányok hatályossága a veszélyhelyzet végét követő 15 napig meghosszabbodik, ehhez kapcsolódóan a rendelkezés az egyéni gyógyszerkeret felhasználásának biztosítása érdekében a veszélyhelyzet alatt, illetve a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapban lejáró közgyógyellátásra való jogosultságot meghosszabbítja.
    71. §
    A családok biztonságának megőrzése érdekében biztosítva volt a szülőknek a veszélyhelyzet ideje alatt is a családtámogatási ellátások, a veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró GYED, GYES, GYET jogosultságok pedig meghosszabbításra kerültek.
    A veszélyhelyzet megszűnését követően egy átmeneti időszakra továbbra is indokolt a veszélyhelyzet alatt lejárt gyermekek után járó ellátások biztosítása a szülők részére, a munkahelyük megőrzése érdekében. Ezáltal a veszélyhelyzet alatt kialakult nehéz gazdasági helyzetben továbbra is fizetés nélküli szabadságon maradhatnak a veszélyhelyzet megszűnését követően is, a GYED, GYES, illetve GYET ellátás folyósítása mellett. A nagyszülő GYED-re, vagy GYES-re való jogosultsága megszűnik, ha a szülő a nyilatkozatát - amellyel hozzájárult, hogy a nagyszülő kapja a GYED-et, illetve GYES-t - visszavonja.
    A családi pótlék a tanulói jogviszony fennállásához kötött. Az érettségiző gyermek tanulói jogviszonya az első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. Az iskoláztatási támogatás ebben az esetben ennek a hónapnak a végéig, vagyis június 30-áig jár.
    A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség. Abban az esetben, ha a veszélyhelyzetre tekintettel a felülvizsgálatot nem végezték el, azt június 30-áig el kell végezni, és az ellátás emiatt június 30-áig nem szüntethető meg.
    72. §
    Az egészségi állapottól, személyiség állapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások e körülmények felülvizsgálatára tekintettel legkorábban 2020. július 1-jétől szüntethetők meg. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján a rehabilitációs ellátás időtartamát legfeljebb 36 hónapban lehet meghatározni. Azért, hogy az érintettek ne maradjanak ellátatlanul akkor sem, ha a rehabilitációs ellátásra való jogosultsága a veszélyhelyzet kihirdetésének időtartama alatt jár le, továbbá, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ismételt igényléséhez friss egészségügyi dokumentációt szerezhessenek be a kérelmezők a szakorvosaiknál, háziorvosaiknál, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartama 2020. június 30-ig meghosszabbodik.
    73. §
    A nappali ellátások újranyitása a veszélyhelyzet megszűnését követően nem kezelhető egységesen. Az egyes célcsoportok eltérőek a COVID-19 vírusnak való kitettség, veszélyeztetettség szempontjából. A pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek nappali intézményének újranyitásának nem látjuk akadályát azzal, hogy a biztonságos működéshez szükséges feltételeket Útmutatóban szükséges részletezni. Az idős személyek és a fogyatékos személyek nappali ellátása - a célcsoport fokozott veszélyeztetettségéből adódóan - nem indítható újra változatlan formában, csak szűkített kapacitással.
    74. §
    A szociális szakosított intézményekben a szándék szerint továbbra is érvényben fog maradni az országos tisztifőorvos által elrendelt látogatási tilalom, valamint a felvételi zárlat. Ehhez kapcsolódóan jelenleg a 88/2020. (IV.5.) Korm. rendelet által szabályozott egyes rendelkezések fenntartása - hatósági és szakértői vizsgálatok elvégzésének tilalma, a lejáró szakvélemények, ellátotti jogviszonyok meghosszabbítása, valamint a 24 órás műszak elrendelhetősége - a látogatási tilalom/felvételi zárlat fennállásig indokolt.
    75. §
    A módosítás az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény, és a babaváró támogatás esetén lehetővé teszi, hogy az együttes igénylők egymást meghatalmazzák a szükséges jognyilatkozatoknak a bankfiókban való személyes megjelenés során történő megtételére. Mivel ez a lehetőség a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény egyes, a hitelintézeti ügyfelek személyes azonosítását előíró rendelkezéseitől való eltérést jelent - amelyek alapján mindkét igénylő azonosítása szükséges lenne -, a veszélyhelyzet megszűnése után ezt a lehetőséget törvényi úton lehet megteremteni. A vonatkozó kormányrendeletekben foglaltaktól eltérő egyéb, kedvezőbb átmeneti szabályok kormányrendeletben kerülnek meghatározásra.
    76-78. §
    Tekintettel arra, hogy az iskolákban a nevelés-oktatás ezen tanítási év végéig még a tantermen kívüli, digitális munkarend szerint zajlik, indokolt a tanulók napközbeni felügyeletét megszervezni, ha a szülő vagy törvényes képviselő ezt nem tudja megoldani. Az elhúzódó veszélyhelyzet ideje alatt a szülők többsége már nagy valószínűséggel kimerítette a gyermekek felügyeletének családon belüli megoldási lehetőségeit, így egyre nagyobb igény fog mutatkozni az iskolai felügyelet megszervezésére, ezért kell azt minden iskola számára előírni. Ehhez kapcsolódóan indokolt az intézményi és szünidei gyermekétkeztetés szabályait is rendezni.
    79. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szabályozási körét érintő rendelkezések a következő tanév elejéig fenntartják a gyorsított elektronikus szavazást, mert a veszélyhelyzet megszűnése ismételten nagy szabályozási terhet róna az intézményekre és nyáron a szenátus összes tagjának személyes jelenléttel történő döntéshozatala nehézkes és rendkívül időigényes, jellemzően több mint egy hetet vesz igénybe.
    Szintén a veszélyhelyzeten túlmutató szabályozás, hogy a félév hosszát a felsőoktatási intézmények meghosszabbíthatták, továbbá átsorolásra magyar állami ösztöndíjas képzésről önköltséges képzésre a 2020-2021-es tanévre vonatkozóan nem kerülhet sor.
    A nemzetközi képzéseknél, ha a veszélyhelyzet okán a nem magyar állampolgárságú hallgató csak távoktatásban vagy távolléti oktatásban tudja a magyarországi képzését megkezdeni, hallgatói jogviszonyt létesíthet nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdés a) pontja szerinti engedély nélkül is, mivel ebben az esetben nem történik meg a Magyarországra való belépése. A felsőoktatási intézmény által meghatározott iratok eredeti példányát az előtt kell a hallgatónak bemutatnia, mielőtt a jelenléti képzését megkezdi.
    80-82. §
    A szabályozás célja, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletben szereplő rendkívüli intézkedéshez kapcsolódó átmeneti szabályt megállapítsa a Nemzeti Közszolgálati Egyetem működésével összefüggésben.
    83. §
    Az egészségügyi dolgozók tevékenységére folyamatosan szükség van, így a lejárt működési nyilvántartással is van lehetőség dolgozni a türelmi idő alatt, továbbá ez idő alatt a továbbképzési pontok, amely az érvényesítéshez szükséges, megszerezhetők. A veszélyhelyzet alatt nem megoldható a megfelelő továbbképzések szervezése, a veszélyhelyzet megszűntét követően pedig indokolt, hogy a rendelkezés érvényben maradjon 90 napig.
    84. §
    A javaslat indoka az, hogy a veszélyhelyzetben a gyógyszerkiadás feltételeinek javítására bevezetett intézkedés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig fennmaradjon, ezen időtartam alatt a gyógyszerkiadás rugalmasabb, egyszerűbb, a gyógyszerkiadás során a beteg személyes részvételét valóban a legszükségesebb esetekre korlátozó szabályozás alakítható ki miniszteri rendeleti szinten, összhangban az e-receptre történő gyógyszerrendeléstől várt szakmai illetve társadalmi igényekkel.
    85. §
    A javaslat átmenetileg fenntartja a telemedicina alkalmazását.
    86. §
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy a rendezvények helyszínén való tartózkodásra a Kormány rendeletében különös szabályokat állapíthat meg.
    87. §
    A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény szabályokat állapított meg a választási eljárásokkal összefüggésben a veszélyhelyzeti időszakra vonatkozóan.
    A szabályozás célja, hogy a deregulálni javasolt törvényi rendelkezések a jogbiztonság érvényesülése érdekében fennmaradhassanak és megfelelően biztosítsák a veszélyhelyzet megszűnését követően az eljárások folytatását.
    88. §
    Az okmányok érvényessége meghosszabbításra kerül, amely megfelelő időt biztosít az okmányok pótlására.
    89. §
    Az idegenrendészeti eljárásban kiadott okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napig érvényesek.
    90. §
    A veszélyhelyzet során alkalmazandó egyes adatkezelési és közlekedési tárgyú szabályokról szóló 93/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a katonai légügyi hatóság által kiadott - a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt - légialkalmassági bizonyítványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig alkalmazhatóak. A veszélyhelyzet megszűnésével hatályát fogja veszíteni ezen rendelkezés, ezért szükséges törvényi szinten biztosítani a légialkalmassági bizonyítványok veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig történő alkalmazhatóságát.
    91. §
    A veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról szóló 132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet a bizalmi szolgáltatások terén lehetőséget biztosított az E-ügyintézési tv.-ben foglalt szabályoktól eltérő azonosítási módszerek alkalmazására. A rendelet értelmében a tanúsítványok hat hónapig érvényesek. Szükséges ezen szabálynak a törvényben rögzítését is kimondani.
    92. §
    A veszélyhelyzet megszűnését követően a Javaslatban fenntartandó az eljárási törvények kézbesítési és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályaitól eltérő azon rendelkezés, amely alapján a veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
    93. §
    Veszélyhelyzeti kormányrendelet rögzítette, hogy a veszélyhelyzeti ideje alatt lejáró személyi biztonsági tanúsítvány, telephely biztonsági tanúsítvány, illetve biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napig meghosszabbodik. A rendelkezés ezen előírást emeli törvényi szintre azzal a kiegészítéssel, hogy a rendelkezés azon tanúsítványokra is vonatkozik, amelyek a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15 napon belül járnak le.
    A módosítás indoka, hogy ezáltal megfelelő felkészülési idő kerül biztosításra azok számára is, akik a veszélyhelyzet kihirdetésére tekintettel azzal számoltak, hogy az éppen lejáró személyi biztonsági tanúsítvány, telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége meghosszabbodik, de a veszélyhelyzet megszűnése okán rájuk ezen szabály az eredeti megszövegezés szerint mégsem vonatkozott volna. Így tehát a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig van lehetőség arra, hogy a jogalanyok a megváltozó helyzethez igazítsák magatartásukat.
    94. §
    Tekintettel, arra, hogy a veszélyhelyzet idején alkalmazandó jogszabály a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejét - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével - a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbította, indokolt e rendelkezést a jogbiztonság követelményének megfelelően a veszélyhelyzet megszűnését követően törvényi szinten fenntartani.
    95-96. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Az esedékes teljesítményértékelést a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni.
    97. §
    A fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére vonatkozó határidő tekintetében a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő szabályozásból szükséges törvényi szinten fenntartani, hogy a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    98-99. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján bírósági vezetői kinevezések esetében a Javaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni, amelynek az elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be. A soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A bírói testület azon határozott időre megválasztott tagja esetében, akinek a megbízatása a veszélyhelyzet idején járt le, a megbízatás addig hosszabbodik meg, ameddig a testület új tagját a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson meg nem választják. Ha a veszélyhelyzet idején a vezetői vizsgálat nem volt megindítható az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap. A bíróságok működése tekintetében fontos garanciális szabály, hogy a nagyobb létszámú összbírói értekezletek - a Kúria esetében a Kúria teljes ülése - is betölthessék szerepüket. Erre figyelemmel a törvényjavaslat előírja, hogy az összbírói értekezletek és a Kúria teljes ülése - a rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően - megtarthatók.
    100-101. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő addig hosszabbodik meg, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
    102-103. §
    A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A veszélyhelyzet idején lejárt határozott idejű kirendelés a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig hosszabbodik meg. A veszélyhelyzet idején elmaradt minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni. Az ügyészségi testület azon határozott időre megválasztott tagja esetében, akinek a megbízatása a veszélyhelyzet idején járt le, a megbízatás addig hosszabbodik meg, ameddig a testület új tagját a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson meg nem választják.
    104. §
    A Javaslat a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (ezen alcímben a továbbiakban: 102/2020. Kr.) személyi és tárgyi hatályával egyező rendelkezést tartalmaz. A rendelkezés tág személyi kört fed le, hiszen nem csak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott jogi személyekre terjed ki, hanem minden olyan jogi személyre és a nem jogi személy szervezetre, amely polgári jogi alapon, a létesítés szabadságának elvén alapulva jön létre. E körön kívüli közjogi szervezetekre, a törvény által létrehozott szervezetekre a rendelkezések nem vonatkoznak, ezen alcímben meghatározott szabályokat a közjogi szervezetek nem alkalmazhatják. Fontos kiemelni, hogy az alcímben foglalt szabályok 2020. december 31-éig alkalmazhatóak.
    105. §
    A 102/2020. Kr. szabályai rugalmas keretet biztosítottak a jogi személy döntéshozó szervének döntéshozatalára. A 102/2020. Kr. 3. § (1) rendelkezése tilalmazza a tagok személyes jelenléte melletti ülésezést. E korlátozás fenntartása nem indokolt, azonban lehetővé kell tenni a jogi személyek számára, hogy az év végig a rugalmas döntéshozatali megoldásokat akkor is alkalmazhassák, ha a létesítő okirat ennek lehetőségéről vagy feltételeiről nem rendelkezik. A Javaslat ugyanakkor nem tartja fenn azt a rendelkezést, amely alapján akkor is alkalmazhatóak a szabályok, ha a létesítő okirat eltérően rendelkezik. Tehát ha a jogi személy létesítő okirata rendezi akár a videokonferencia útján való ülésezés szabályait, akár az ülés tartása nélküli (írásbeli) döntéshozatal szabályait, akkor a jogi személynek a létesítő okirat rendelkezéseit kell alkalmaznia. A Javaslatban szereplő rendelkezések a létesítő okirat hiányzó szabályait pótolják normatív módon, segítve ezzel a jogi személyek működését.
    A (2) bekezdés kifejezetten utal arra, hogy ezen döntéshozatali módokat elsődlegesen akkor kell segítségül hívnia a jogi személynek, ha 2020. december végéig esetlegesen bevezetésre kerülő járványügyi korlátozások miatt a személyes kontaktusok számát korlátozni kell.
    106. §
    A rendelkezések megtartják a 102/2020. Kr. 4. §-ában foglalt rendelkezések alapvetéseit, és a szabályozás csak értelemszerű kérdésekben tér el a 102/2020. Kr.-től. Az elektronikus hírközlő eszköz használata körében a rendelkezés tartalmazza a Ptk. szövegezésében már szereplő -értelmező - kitételt, amely arra vonatkozik, hogy az alkalmazott elektronikus hírközlő eszköznek milyen jellegű kommunikációt kell lehetővé tennie. A Javaslat értelmében az elektronikus hírközlő eszköz útján való ülésezés kétféle is lehet. Lehetséges, hogy minden tag így vesz részt az ülésen, és lehetséges, hogy csak egyes tagok. Erre tekintettel került differenciálásra a jelenléti ívre vonatkozó 102/2020. Kr. rendelkezése.
    Az írásbeli döntéshozatal esetében a 15 napos válaszadási határidőt a Ptk. 3.20. §-a szerinti 8 napban állapítja meg, és nem tartalmazza immár, hogy nem kérhető a döntéshozó szerv ülésének összehívása; a Ptk. 3:20. § (4) bekezdése tehát alkalmazható ebben az esetben is. Kiemelendő továbbá az írásbeli döntéshozatallal összefüggésben, hogy az elektronikus levél (email) útján való szavazás továbbra is többletlehetőség, tehát a jogi személynek ezt a szavazat megküldési módot is lehetővé kell tennie, azonban más megoldás is felmerülhet (postai levélküldemény).
    A Javaslat fenntartja azt a garanciális szabályt, hogy az ügyvezetésnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tagok megfelelő tájékoztatást kapjanak. E rendelkezés tartalma egyébként is levezethető lenne az általános jogi személy szabályokból is, azonban az előttünk álló időszak előre nem tervezhető járványügyi alakulására tekintettel indokolt a szabály fenntartása.
    107. §
    A rendelkezés egy §-ban sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a jogi személy döntéshozó szervének veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra történő összehívása a 102/2020. Kr. rendelkezéseire figyelemmel kötelező.
    108. §
    A rendelkezés - a 102/2020. Kr. rendelkezéseivel összhangban - a veszélyhelyzet alatt megszűnt tisztségek helyzetét rendezi, és a jogi személy működésének biztosítása érdekében kimondja, hogy a lejárt mandátumra tekintet nélkül köteles a tisztségviselő a feladatát ellátni, ha a jogi személy - tehát a döntéshozó szerv, vagy nyilvánosan működő részvénytársaság esetében az ügyvezetés - döntést nem hozott. A könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítására, új könyvvizsgáló választására a veszélyhelyzet alatt a 102/2020. Kr. rendelkezései alapján a döntéshozó szerv és az ügyvezetés is - utóbbi a döntéshozó szerv hatáskörében eljárva - jogosult.
    109. §
    A rendelkezés kisebb szövegpontosítással megtartja a 102/2020. Kr. 7. §-a szerinti szabályt. Fontos kiemelni, hogy a természetes személy tagok esetében az email üzentbe foglalt nyilatkozat nem felel meg a Ptk. írásbeliséggel kapcsolatos követelményének, így e rendelkezés indokolt, hogy csak átmeneti ideig, az év végig legyen része a jogi személyek szabályozásának. A rendelkezés immár az email alapú kommunikáció esetében is létesítő okiratban foglalt rendelkezések primátusát immár normatívan mondja ki. A tagok akaratát a Javaslat nem kívánja felülírni, ha a kérdésben a létesítő okiratba foglaltan már megállapodás jött létre. Ezen létesítő okiratbeli rendelkezés lehet enyhébb - ha elektronikus aláírást például nem követel meg - és lehet akár szigorúbb is, ha természetes személy tag esetében többletkövetelményt ír elő. Magát az email alapú kommunikációt a Javaslat azonban általánosan teszi lehetővé a tagok számára. A jogi személy szervei számára az email alapú kommunikáció csak akkor megengedett, illetve az elektronikus aláírás csak akkor szükséges, ha a létesítő okirat eltérően nem rendelkezik.
    110. §
    A rendelkezés fenntartja a 102/2020. Kr. 8. § (1) bekezdésében foglalt szabályt.
    111. §
    A rendelkezés célja, hogy megakadályozza az éves beszámoló elfogadására vonatkozóan a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított meghosszabbított határidővel való visszaélést. A veszélyhelyzeti intézkedések 2020. szeptember 30-áig adnak haladékot a vállalkozásoknak arra, a beszámoló nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) kötelezettségét teljesítse. Indokolt azonban annak biztosítása, hogy a pandémiás helyzet enyhülésével a döntéshozó szerv elsőként ezt a kiemelten fontos feladatát teljesítse.
    A számviteli beszámoló elfogadása az állam által előírt kötelezettség teljesítése, egyben a vállalkozások (gazdasági társaságok) egyik legfontosabb működési, gazdálkodási dokumentuma is. A számviteli beszámoló tagok elé terjesztésével tájékoztatja az ügyvezetés a tagokat a társaság helyzetéről, mutatja be az előző év működését, az ügyvezetés által hozott döntések helyességét, és nem utolsó sorban azt, hogy a társaság gazdálkodása alapján a tagok tudnak-e osztalék elfogadásáról és felosztásáról határozni. A rendelkezés erősíti a jogi személy kisebbségi tagjainak helyzetét, hiszen mindaddig, amíg a beszámolóról nem születik meg a döntés, más ügyekben csak akkor születhet érvényes határozat, ha azt a tagok abszolút többsége támogatja.
    112. §
    A 102/2020. Kr. a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében önálló szabályrendszert hozott létre, azért indokolt, hogy a speciális rendelkezések veszélyhelyzet utáni időszakra átnyúló elemei is önállóan legyenek rendezve. A § a korábbi szabályokon nem változtat, a (6) bekezdés pedig egy új észszerű szabályt mond ki.
    A számviteli beszámoló elfogadásának utólagos jóváhagyására vonatkozó közgyűlés összehívási jog kapcsán kiemelhető, hogy a Javaslat hatálybalépése napján a 102/2020. Kr.-ben meghatározott jogvesztő határidő már lejár, azonban a közgyűlés összehívása iránti intézkedésekre már e Javaslat hatálya alatt fog sor kerülni. A § (6) bekezdése rendezi, hogy ha a -102/2020. Kr. rendelkezéseivel összhangban - a különböző okokból összehívandó közgyűléssel kapcsolatos intézkedések, a meghívók közzététele között néhány nap telne el, a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése jogosult egy meghívóban közzétenni az összes napirendi pontot. A meghívó közzétételére a Javaslat által meghatározott közzétételi időpontok közül későbbi időpontban kell a társaság ügyvezetésének eleget tennie.
    113. §
    A rendelkezés kimondja, hogy a már folyamatban lévő döntéshozatali eljárásokat a 102/2020. Kr. rendelkezései szerint kell lebonyolítani. A számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásának elsődleges kötelezettsége azonban már a folyamatban lévő döntéshozatali eljárásokban is érvényesül. Elképzelhető tehát, hogy a jogi személy szabályosan lefolytatja a folyamatban lévő döntéshozatalt, azonban a meghozott határozat mégsem érvényes, ha a jogi személy az esedékes beszámolóról - még - nem döntött, és a határozatot nem hagyta jóvá valamennyi tag.
    114. §
    A rendelkezés utal arra, hogy az e törvényben foglalt rendelkezések a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tt.) rendelkezéseihez képest eltérő szabályokat állapítanak meg.
    115. §
    A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet] 11. §-a - a járványügyi kockázatok mérséklése érdekében - főszabály szerint megtiltotta a társasházban közgyűlés tartását. Ez alól kivétel volt, ha a közgyűlés megtartását a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kérték, de ez esetben is a döntés csak írásbeli szavazással volt meghozható.
    A veszélyhelyzet megszűnését követően a közgyűlés-tartási tilalmat nem indokolt fenntartani. Ugyanakkor - a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésével összhangban - szükséges kimondani, hogyha valamely kötelező döntés határideje [különösen az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés határideje - lásd a Tt. 35. § (1) bekezdésében erre meghatározott május 31-ei határidőt] a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával (vagyis a tulajdonostársak kezdeményezésére írásban) nem született döntés, akkor e tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
    Az egyértelműség érdekében átmeneti rendelkezést szükséges meghatározni arra az esetre, ha a közgyűlési döntés írásbeli szavazással történő meghozatalát a tulajdonostársak a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték; ez esetben a szavazást még a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet szabályai szerint le lehet folytatni.
    116. §
    Ugyancsak a veszélyhelyzet megszűnésén túli időszakra vonatkozott a 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet azon rendelkezése [14. § (3)-(5) bekezdés], mely kimondta, hogy a lejárt megbízású közös képviselő (intézőbizottság), valamint a számvizsgáló bizottság illetve valamely tulajdonostárs a közös képviselői (intézőbizottsági) feladatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90 napon belül megtartott közgyűlésen megválasztandó közös képviselő megbízatásáig köteles ellátni. Ezért a rendelkezés fenntartja ezen szabályokat, azzal a kivétellel természetesen, ha az új közös képviselő megválasztása a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával (vagyis a tulajdonostársak kezdeményezésére írásban) már megtörtént.
    117. §
    A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 15. §-a a társasház szerveinek törvényességi felügyeleti eljárása tekintetében - többek között - úgy rendelkezett, hogy a kizárólag személyes jelenléttel elvégezhető eljárási cselekmények nem folytathatók le, és ha ez az eljárás további folytatásának akadálya, az eljárás félbeszakad a félbeszakadás okának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig (utóbbi lényegében a félbeszakadás oka elhárulásának egy speciális esete). A szabály kimondta továbbá, hogy a félbeszakadás megszűnésének napján az eljárás folytatódik, és a határidők e naptól újra kezdődnek.
    Mivel a törvény a veszélyhelyzet megszűnésének napján lép hatályba, az eljárás félbeszakadása megszűnésének napja eshet a törvény hatályba lépésének napjára vagy az azt követő napra. Ezért szükséges a korábbi kormányrendeleti szabályt törvényi szinten kimondani.
    118-120. §
    Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) és a köztestületi szabályok szerint működő jogi személyekre a veszélyhelyzeti eltérő rendelkezésekre tekintettel szükséges szervezeti és eljárási kérdésekben is átvezető és továbbélő átmeneti eltérő rendelkezések törvénybe iktatása, amelyeket a folyamatban lévő eljárásokban is indokolt alkalmazni.
    A köztestületi működés és feladatellátás zavartalanságának biztosítása érdekében a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint, a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra kiírt ülése a kiíráskor hatályos rendelkezéseknek megfelelően is megtartható. Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a veszélyhelyzet megszűnését követő további 60 napig még alkalmazni lehet. Mivel a személyes találkozások csak egy meghatározott jelenlévői létszám felett jelentenek a továbbiakban is járványügyi kockázatot az erre tekintettel kialakított rendelkezés lehetővé teszi, hogy a köztestület testületi szervének ülése különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható legyen. Ha ennek szabályozásával a köztestület nem rendelkezik a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni a tanácskozás és a döntéshozatal eljárásrendjére.
    A veszélyhelyzet idejére meghosszabbított megbízatással eljáró tisztségviselők helyett a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul kell új tisztviselőket megválasztani vagy kinevezni. A működés folyamatossága érdekében a meghosszabbított megbízatások az új tisztségviselők megválasztásáig vagy kinevezéséig maradnak fenn.
    A veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztott eljárási cselekményeket a köztestületi ügyekben veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő határidő alatt kell teljesíteni. A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A költségvetés a legfőbb szerv határozata hiányában a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
    121-126. §
    A veszélyhelyzet idején elmaradt közjegyzői esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
    A veszélyhelyzet idején hatályos jogszabályok által Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnökére telepített jogkörök alapján meghozott eltérő döntéseket a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    A megüresedő közjegyzői álláshelyekre a pályázatot a veszélyhelyzeti jogszabályi rendelkezés fenntartásával a Javaslat alapján a veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.
    A területi közjegyzői kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére a veszélyhelyzet ideje alatt illetékesként kijelölt közjegyzők kijelölésének hatálya a veszélyhelyzet utolsó napjával megszűnik, kivéve ha a kijelölés hatályának fenntartása az egyébként illetékes közjegyző kérelme hiányában indokolt. Ezzel párhuzamosan a közreműködési kötelezettsége alól kérelmére mentesített közjegyző az országos kamara elnöke által kiadott utasításban meghatározottak szerint kérheti a mentesítés megszüntetését. A mentesítés a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján megszűnik, ha erre korábban nem került sor.
    127-131. §
    A veszélyhelyzet idején elmaradt szakértői esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
    A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által többek között az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében meghozott eltérő szabályzati rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig maradhatnak hatályban, ezt követően a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik. A felkészülési idő lehetőséget biztosít az indokolt rendelkezések rendes eljárásban való elfogadására és így a jogszabályi keretek között például a kedvezmények fenntartására.
    A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belüli időpontra már megszervezett a jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a szervező döntése alapján a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.
    A 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértőknek a 2020. őszén esedékes kamarai választások elektronikus lebonyolítása érdekében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 44. § (1a) bekezdése alapján a veszélyhelyzet idején lejáró határidőn belül kellet volna az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőségüket bejelenteni. A veszélyhelyzet idején hatályos eltérő jogszabályi rendelkezés ezt a határidőt a a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig tolta el. A rendelkezés törvényi szinten való változatlan fenntartását az indokolja, hogy az őszi választások előkészítése során már szükséges, hogy a jogosultak elektronikus részvételének ne legyen alapvető technikai akadálya.
    132-134. §
    A veszélyhelyzet idején elmaradt ügyvédi esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni.
    A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által többek között az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében meghozott eltérő szabályzati rendelkezései a veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig maradhatnak hatályban, ezt követően a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik. A felkészülési idő lehetőséget biztosít az indokolt rendelkezések rendes eljárásban való elfogadására és így a jogszabályi keretek között például a kedvezmények fenntartására.
    A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen az elnökséget vagy a küldöttgyűlést tájékoztatni kell.
    135. §
    A javaslat a bírósági polgári eljárások tekintetében a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő jogszabályok módosításával már részlegesen megkezdett azon folyamatot viszi tovább, amely fokozatosan kivezeti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseitől eltérő előírásokat a jogrendszerből. A javaslat egyfajta átmeneti szabályozást tartalmaz a veszélyhelyzet idején alkalmazott szabályokról az 1952-es Pp., valamint a Pp. szabályaira való zökkenőmentes áttérés érdekében. Ezeket a szabályokat a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell, hiszen a cél az eljárások folyamatosságának biztosítása.
    136. §
    A veszélyhelyzet ideje alatti szabályozás szerint a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével kellett lezárni. Annak érdekében, hogy a perfelvételi szak mielőbb lezárható legyen, a javaslat a veszélyhelyzet megszűnését követően is lehetővé teszi, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a bíróság már a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges nyilatkozatokat, a perfelvétel perfelvételi tárgyalás mellőzésével kerüljön lezárásra.
    Ugyanakkor a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő jogszabályok módosításának köszönhetően már megkezdődött a perfelvétel perfelvételi tárgyalás mellőzésével történő lezárására vonatkozó szabályok feloldása, ezért külön szabályozást rögzít a javaslat arra az esetre, ha a bíróság a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a perfelvétel lefolytatását megkezdte, de a felek a veszélyhelyzet megszűnéséig még nem tették meg valamennyi, a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozatukat. Ebben az esetben a bíróság a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás kitűzésével folytatja vagy dönthet úgy is, hogy tárgyalás mellőzésével kívánja lezárni a perfelvételt, de erre csak akkor van módja, ha ezt megelőzően figyelmezteti a feleket a perfelvétel lezárásának a következményére, és tájékoztatja a feleket, hogy ha ezt bármelyikük tizenöt napon belül írásban kéri, perfelvételi tárgyalást tart. Ha a felek valamelyike kéri a perfelvételi tárgyalás tartását, akkor e szerint kell eljárni.
    A veszélyhelyzet ideje alatt is lehetősége volt a feleknek, hogy a perindítást megelőzően ideiglenes intézkedés elrendelését kérjék. Ha a bíróság ezt elrendeli, a félnek a bíróság által megállapított határidő alatt meg kell indítania a pert, mert ennek hiányában az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. A javaslat rögzíti erre az esetre, hogy a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik.
    137. §
    A veszélyhelyzet megszűnését követően is előfordulhat, hogy járványügyi intézkedések meghozatalára kerül sor. Erre az esetre a javaslat lehetővé teszi, hogy a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.
    Ugyancsak az esetleges járványügyi rendelkezések betarthatósága érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság erre tekintettel is kizárhassa a tárgyalásról a nyilvánosságot. A Pp. alapján a bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni és a felek ezt a végzést az ítélet elleni fellebbezésben támadhatják.
    138. §
    A veszélyhelyzet megszűnését követően is előfordulhat, hogy valamely hely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. Ha az eljárási cselekményt ilyen helyen kellene lefolytatni, úgy nincs helye ezen eljárási cselekmény lefolytatásának. Az eljárási cselekményre ebben az esetben a járványügyi intézkedés feloldását követően kerülhet sor. Ugyanakkor a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket - ha ezeknek nincs más módja - a járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
    139. §
    A javaslat a veszélyhelyzet megszűnését követően az eljárásjogi szempontból szükséges átmenet biztosítása érdekében, az átmeneti időszakban fenntartja azt a rendelkezést, amely alapján a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél az erre rendszeresített nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. Ezzel összhangban a javaslat azt az előírást is fenntartja, amely alapján a bíróságnak a hiánypótlást elrendelő végzésben fokozott tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a jogi képviselő nélkül eljáró fél irányában.
    140. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések szerint a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg, ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye. Ezen előírásra tekintettel a javaslat kimondja, hogy ezen esetekben a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik.
    141. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírták, hogy a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőleg elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartsa meg a bíróság. Ha ennek feltételei nem voltak biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerezte be. Ha a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt ezeken a módokon nem tartotta lefolytathatónak a bíróság, úgy az eljárás megakadt.
    A veszélyhelyzet megszűnésével ezeknek a szabályoknak a fenntartása nem indokolt, ezért a javaslat előírja, hogy a bíróságnak a tárgyalás kitűzésével folytatnia kell az eljárás, ha arra még nem került sor. Abban az esetben, ha a bíróság a tárgyalást már a veszélyhelyzet ideje alatt kitűzte akként, hogy azt elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartja meg, a bíróságnak aziránt kell intézkednie, hogy a tárgyalás személyes jelenléttel legyen megtartható. Ennek érdekében a bíróságnak meg kell határoznia a tárgyalás helyét, és erről értesítenie kell a tárgyalásra megidézetteket.
    Annak érdekében, hogy a perek mielőbb lezárhatók legyenek, a javaslat lehetővé teszi, hogy ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. Ugyancsak a perek mielőbbi lezárhatósága érdekében azt is lehetővé teszi a javaslat, hogy ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban a bíróság a feleket már megnyilatkoztatta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.
    142. §
    A perek mielőbbi lezárhatóságát segíti elő az a rendelkezés, amely szerint a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el, ha a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról. Ugyanakkor, ha a felek közösen kérik, a bíróság tárgyalást tart.
    143. §
    A javaslat elrendeli az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseknek a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban való alkalmazását is.
    144-149. §
    A közigazgatási bíróság előtti eljárások szabályozása esetében a veszélyhelyzet idején alkalmazandó jogszabályi rendelkezések módosítása útján az egyes kivezető rendelkezések életbe léptetése már a veszélyhelyzet megszűnése előtt megtörtént. Ez alapján a fennmaradó kivezető szabályokról szükséges a Javaslatban rendelkezni, valamint a folyamatban lévő eljárásokra tekintettel indokolt a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően hatályos szintén nyitást szolgáló eltérő eljárási szabályok fenntartása is. Az eltérő közigazgatási perjogi szabályokat valamennyi folyamatban lévő eljárásban alkalmazni kell.
    A Javaslat azt az előírást is fenntartja, amely alapján a bíróságnak a hiánypótlást elrendelő végzésben fokozott tájékoztatási kötelezettsége áll fenn a jogi képviselő nélkül eljáró fél irányában. A veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések szerint a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg, ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye. Ezen előírásra tekintettel a javaslat kimondja, hogy ezen esetekben a veszélyhelyzet megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik.
    A veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt speciális rendelkezések törvényi szinten való fenntartása arra az esetre, ha az esetleges járványügyi intézkedések a tárgyalást vagy az eljárási cselekmények foganatosítását akadályoznák vagy ellehetetlenítenék. A veszélyhelyzet megszűnését követően is előfordulhat, hogy járványügyi intézkedések meghozatalára kerül sor. Erre az esetre a Javaslat lehetővé teszi, hogy a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható. Ugyancsak az esetleges járványügyi rendelkezések betarthatósága érdekében a Javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság erre tekintettel is kizárhassa a tárgyalásról a nyilvánosságot. A Pp. alapján a bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni és a felek ezt a végzést az ítélet elleni fellebbezésben támadhatják.
    Szükséges fenntartani azokat a módosított a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eljárási rendelkezéseket is, amelyek a 2020. március 31-e és 2020. június 1-je közötti időszakban tárgyaláson kívül folytatott ügyekben, a tárgyaláson kívüli eljárást a továbbiakban is lehetővé teszik, ha erről a bíróság 2020. június 1-jét megelőzően már értesítést küldött. A felek és az érdekeltek azonban ezekben az esetekben is kérhetik a tárgyaláson való eljárásra történő átállást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól számított tizenöt napon belül. A 2020. június 1-jén vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárások estében a veszélyhelyzeten kívüli jogszabályi rendelkezések, így a közigazgatatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 77. § (2) bekezdése alapján előterjesztett kérelemre a bíróság már tárgyaláson jár el. Ha felperes még a veszélyhelyzet idején érvényes eljárási szabályok alapján kérte a tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalás elhalasztását a tárgyalás kitűzése iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell intézkedni. A veszélyhelyzet idején a személyes közreműködést igénylő ezért akkor le nem folytatható eljárási cselekmények iránt szintén a veszélyhelyzet megszűnést követő naptól számított tizenöt napon belül kell intézkedni.
    Annak érdekében, hogy a perek mielőbb lezárhatók legyenek, a Javaslat alapján tárgyaláson kívül befejezhetőek azok az ügyek, amelyekben a bíróság a 2020. március 31-e és 2020. június 1-je közötti időszakban írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, vagy az egyezség kérdésében nyilatkozataikat már beszerezte. Ilyenkor a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, illetve az egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.
    150. §
    A személyes megjelentést igénylő a közjegyző által el nem halasztott eljárási cselekmények esetében, amelyeket a veszélyhelyzet ideje alatti időpontra kellett volna teljesíteni, a mulasztás jogkövetkezményei a Javaslat alapján nem alkalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a veszélyhelyzet idejére a feladatellátás alól mentesített közjegyzők nem automatikusan térnek vissza a hivatalukba a mentesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat a Javaslatban indokolt törvényi szinten is fenntartani. A menetesítés időszaka az érintett ügyekben a határidőkbe nem számít bele.
    151-152. §
    A veszélyhelyzetre tekintettel a végrehajtási eljárások tekintetében megállapított különleges rendelkezések elsődlegesen azt célozták, hogy egyfelől korlátozhatók legyenek azok a személyes részvétellel járó eljárási cselekmények, ahol a résztvevők várható létszáma meghaladta volna a mindenkori járványügyi intézkedések alapján megengedhető létszámot, valamint ahol a járványügyi intézkedés miatt nem volt lehetséges az eljárási cselekmény elvégzése. A speciális rendelkezések másfelől azt biztosították, hogyha a járványügyi intézkedések miatt valamely eljárási cselekmény lefolytatása, megtartása lehetetlenné vált, annak pótlására, folytatására miként kerülhet sor.
    E törvény rendelkezései biztosítják, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel a végrehajtási eljárások tekintetében megállapított különleges rendelkezések a veszélyhelyzet megszűnését követően is megfelelően alkalmazásra kerüljenek. A veszélyhelyzet ideje alatt és azt követően is e törvény alapján végrehajtási eljárás során eljárási cselekmény, intézkedés foganatosítására nem kerülhet sor, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. E cselekményt, intézkedést a járványügyi intézkedés megszűnését követően lehet folytatni azzal, hogy a vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés megszűnését követő napon újrakezdődik.
    E törvény alapján 2020. július 1-jét követően intézkedhet a végrehajtó az ingatlan kiürítése iránt, a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt, a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt, valamint a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt.
    E törvény biztosítja továbbá, hogy az a személy, aki a veszélyhelyzet ideje alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének, a végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható, valamint az adós kérelmére a végrehajtást foganatosító bíróság kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
    Ha a veszélyhelyzet miatt nem került sor végrehajtói kézbesítésre, helyszíni eljárásra, hagyományos árverésre, vagy meghatározott cselekmény végrehajtásának elrendelésére, illetve foganatosítására, az eljárási cselekményt 2020. július 1-jét követően lehet foganatosítani azzal, hogy a vonatkozó határidő 2020. július 2. napján újrakezdődik.
    153-154. §
    A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:178. §-a alapján a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A Ptk. 4:180. §-a alapján a kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt.
    A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet szerint mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést - a közös háztartásban élők kivételével - a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, illetve a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására csak e kormányrendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. Ugyanakkor e kormányrendelet kifejezetten rendelkezett arról, hogy alapos oknak tekinthető a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek gyakorlása. A különélő szülő jogaiba pedig a kapcsolattartás joga is beletartozik. A jogalkotó arra kívánta ösztönözni a különélő szülőket, hogy - a gyermek érdekében - veszélyhelyzet ideje alatt is működjenek együtt, hiszen a Ptk. 4:173. §-a alapján a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük.
    E törvény egyértelművé teszi és biztosítja, hogy akik a veszélyhelyzet megszűnéséig kérték a bíróságtól a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény szerint a kapcsolattartás végrehajtásának elrendelését olyan megállapodás alapján, amelyet bíróság vagy hatóság nem hagyott jóvá, az eljárásuk továbbfolytatódjon a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról szóló szabályok szerint.
    155. §
    A felszámolási eljárás megindítására nyitva álló 12 hónapos határidő meghosszabbítása a veszélyhelyzet időtartamával a veszélyhelyzetre tekintettel indokolt.
    156. §
    A veszélyhelyzet ideje alatti szabályozás szerint a Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmező hozzájárulása esetén írásbeli eljárásra tért át. Ha a kérelmező ehhez nem járult hozzá az eljárás szünetelése következett be. A veszélyhelyzet megszűnésével az általános eljárási szabályok ismételt alkalmazásának szükségességére, valamint a veszélyhelyzet időtartamára tekintettel az eljárás befejezésére előírt - az eljárás megindításától számítandó - általános törvényi határidő sok esetben várhatóan nem tartható, ezért indokolt annak meghosszabbítása. Így biztosítható, hogy az eljárások jogsérelem nélkül, a megfelelő garanciális szabályok alkalmazásával legyenek lefolytathatóak.
    157. §
    A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány rendeletében megjelölt, egyes kiemelt gazdasági, társasági ügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szervek is az E-ügyintézési tv. alapján járjanak el. A részletszabályokat a Kormány rendelete fogja tartalmazni.
    158. §
    A veszélyhelyzettel összefüggésben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 172/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 1. §-a szerint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5a. pontjának rendelkezését úgy kell alkalmazni, hogy a helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon az ország területén bárhol működő szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit. Indokolt ezen szabályozás fenntartása - a veszélyhelyzetet követően immár törvényben -, mert ez a járványveszély által okozott gazdasági helyzettel volt összefüggésben, ami várhatóan csak a járványveszély lecsengését követően később fog visszatérni a rendes kerékvágásba.
    159. §
    A KARTONPACK Dobozipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaságot a veszélyhelyzet során teendő intézkedések keretében gazdálkodó szervezet működésének a Magyar Állam felügyelete alá vonásáról szóló 128/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet állami felügyelet alá vonta. A veszélyhelyzet megszűnésével az állami felügyeletet meg kell szüntetni oly módon, hogy az állam felügyelet alatt történtekről a cég vezetését a Magyar Állam nevében eljáró személynek tájékoztatnia kell. A tájékoztatás megtörténtéig a cég vezetésének nincs teljes rálátása a céggel kapcsolatban történtekre, emiatt indokolt a tájékoztatásig tartó rövid átmeneti időtartamra az állami felügyeletet fenntartani a tulajdonosok védelme érdekében.
    160. §
    Az építési, telepítési és bontási engedélyek, valamint a régészeti feltárási és örökségvédelmi engedélyek esetében indokolt, hogy a veszélyhelyzetben meghozott átmeneti szabályozás azok hatályának egy évvel történő meghosszabbodásáról a veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időre is fennmaradjon.
    161. §
    A szabályozás célja, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletben szereplő rendkívüli intézkedéshez kapcsolódó átmeneti szabályt megállapítsa.
    162. §
    A veszélyhelyzet miatt a különleges jogrenddel összefüggésben egyes, nem mezőgazdasági célú vízhasználatok - különösen a fürdő célú, gyógyászati célú vízhasználatok - megszűntek vagy lényegesen csökkentek, így a tényleges vízfelhasználás a vízjogi üzemeltetési engedélyben biztosított vízmennyiségtől jelentősen eltér.
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 százaléka után viszont akkor is vízkészlet-járulékot kell fizetnie, ha ezt a mértéket a ténylegesen igénybe vett víz mennyisége nem éri el, mivel a vízjogi engedéllyel lekötött vízmennyiség más személy részére nem adható ki.
    A veszélyhelyzet időszakában a fenti alulfogyasztásra a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről szóló 123/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet biztosított eltérő szabályozást. A különböző célú vízhasználatok mértéke az idén várhatóan jelentősen alatta marad a vízjogi engedélyekben meghatározott mennyiségnek, ezért indokolt a veszélyhelyzet idején biztosított vízkészletjárulék-fizetési kedvezményt 2020. december 31. napjáig fenntartani. Így a vízhasználók a vízhasználat tényleges vízmennyisége után fizetnék a vízkészlet-járulékot az idei évben.
    163-165. §
    A szabályozás célja, hogy a veszélyhelyzeti kormányrendeletben szereplő rendkívüli intézkedéshez kapcsolódó átmeneti szabályt megállapítsa az agrár tárgyú jogszabályok tekintetében.
    166-177. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 12. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bányászati kutatás és kitermelés, valamint az ezekkel összefüggő bányászati melléktevékenység az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége. Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodással kapcsolatos kritériumokat, az eredményesség, hatékonyság követelményét az Nvt. általános elvárásként fogalmazza meg.
    A nemzeti vagyonnak minél pontosabb ismerete és értékelése, valamint annak szükség- és ésszerű használata társadalmi érdek. Ahhoz, hogy az állam a bányászati úton elérhető természeti erőforrásait "jó gazda" gondosságával hasznosítsa, szükség van az indokolatlan területfoglalások megszüntetésre és egyes bányászati tevékenységgel érintett ingatlanokon az állam elővásárlási jogának biztosítása.
    A fentiek alapján 2020. december 31-ig a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek vonatkozásában eltérő szabályokat állapít meg a javaslat.
    178. §
    A Szabs. tv. 4. §-a alapján a szabálysértést az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. Erre figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésekor még jogerősen le nem zárt ügyeket a szabálysértési hatóságnak meg kellene szüntetnie. Indokolt, hogy a fentiekben hivatkozott szabálysértések miatt folyamatban lévő eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követően is folytathatók legyenek. Ebben az esetben a jogerősen kiszabott helyszíni bírság és pénzbírság végrehajtására a Szabs. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni, mivel arra eltérő rendelkezés nem vonatkozott.
    A 85/2020. Korm. rendelet 10-16. §-a a veszélyhelyzet idejére a Szabs. tv. egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazását rendelte el. A 14. § (1) bekezdése alapján a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv legfeljebb három hónapra felfüggeszthette az eljárást, ha a szabálysértési eljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény elvégzése szükséges, és a személyes jelenlét a szükséges technikai és műszaki feltételek hiányában telekommunikációs eszköz útján nem biztosítható, vagy a bíróság, a szabálysértési hatóság az írásbeli vallomástételt nem engedélyezte, továbbá annak az érintett nem vagy, nem megfelelő módon tett eleget
    A Szabs. tv. ezt a felfüggesztési okot nem tartalmazza, ezért a 85/2020. Korm. rendelet hatályon kívül helyezése miatt nem alkalmazható a Szabs. tv. 82. § (4) bekezdése sem, amely szerint az eljárás felfüggesztésének ideje az elévülés tartamába nem számít bele.
    179-180. §
    A járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegése a Btk. 361. § -a alapján bűncselekmény. A COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi intézkedés megsértését az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet szabálysértéssé minősítette, melynek átmeneti fenntartása továbbra is indokolt. A szabálysértési eljárások gyors és hatékony lefolytatása biztosítja a jogellenes cselekmény elleni eredményes fellépést. Az elkövetett cselekményt nyomban szankció követheti, így egyidejűleg szolgálja a speciális és generális prevenciót.
    A védekezés érdekében hozott intézkedések betartásához fűződő érdekekre tekintettel az átmeneti szabályokat tartalmazó javaslat a pénzbírság alsó és felső határánál magasabb összegű pénzbírság kiszabását teszi lehetővé, ez alól kivételt képez az, ha az érintett karantén szoftver telepítésére kötelezett.
    181-212. §
    A büntetőeljárásról szóló törvény eltérő alkalmazása
    A Javaslat a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Be.) egyes külön eljárásainál alkalmazott szabályozási elvet követve csak azokat a szabályokat állapítja meg, amelyek eltérnek a Be. egyéb rendelkezéseitől. A koronavírus járvány elleni védekezés előreláthatóan 2020. december 31. napjáig terjedő időszakában tehát akként kell alkalmazni a Be.-t, hogy először a Javaslatban szereplő rendelkezéseket kell megvizsgálni. Ha a Javaslat szerinti szabályok között nincs eltérő rendelkezés, akkor a Be. rendelkezései az - eredeti tartalmuk szerint - továbbra is irányadók. Eltérő rendelkezések esetén pedig a Javaslatban szereplő eltérések figyelembevételével kell alkalmazni a Be.-t.
    Értelmező rendelkezés
    A Javaslat ezen alcím vonatkozásában bevezeti a járványügyi intézkedés fogalmát, melyen az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) III. Fejezet 6. címében szereplő járványügyi elkülönítést, járványügyi megfigyelést és járványügyi zárlatot, hatósági házi karantént, járványügyi ellenőrzést, az egyéb járványügyi intézkedések alapján alkalmazható intézkedések összességét, valamint az egészségügyi válsághelyzet során a Kormány által elrendelt egyéb olyan intézkedést kell érteni, amely a személyes megjelenést akadályozza.
    Különleges bánásmódot igénylő személyek
    A Javaslat a Be. 82. §-ában meghatározott alanyi kört (sértett, tanú) bővíti az új típusú koronavírus járvány szempontjából leginkább veszélyeztetett hatvanötödik életévüket betöltött személyekkel. A különleges bánásmód külön döntés nélküli kötelező alkalmazása ugyanakkor ebben az esetben nem jelenti az eszközrendszer minden elemének kötelező, mérlegelés nélküli alkalmazását, az egyes intézkedésekről az eljáró szerv már a különleges bánásmódot igénylő személy egyedi sajátosságai alapján, a szükségesség, arányosság elvének megfelelően dönt. A Be. 82. § alkalmazása szempontjából az érintett aktuális, a büntetőeljárás során végrehajtott eljárási cselekmény idején fennálló életkora az irányadó.
    Jelenlét az eljárási cselekményen
    A Javaslat az új típusú koronavírus járvány leküzdése érdekében hozott járványügyi vagy az egészségügyi védekezéssel összefüggő intézkedések betartása érdekében átalakítja az eljárási cselekményen való jelenlét szabályait. Az új rendelkezések - a személyes kontaktusok teljes kizárásától, a személyes kontaktusok számának minimalizálásán át, az általános eljárási rend szerint elvégezhető eljárási cselekményekig - egy rugalmas és differenciált rendszerré állnak össze, melyek során a jogalkalmazóknak azt kell figyelembe venni, hogy az adott eljárási cselekmény hogyan tartható meg anélkül, hogy az valamely járványügyi intézkedés megszegésével járna.
    Az eljárási cselekmény megtartásának feltételei
    A büntetőeljárás során tekintettel kell lenni arra, hogy vannak olyan eljárási cselekmények, melyek a korlátozó járványügyi intézkedések ellenére sem halaszthatóak el. Ebben az esetben az eljáró bíróságnak, ügyészségnek és nyomozó hatóságnak - az egyes büntetőeljárási cselekményekre és büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI.12.) IM rendelet 45. § (1) bekezdése alapján - gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személy eljárási cselekményen való jelenléte telekommunikációs eszközzel biztosítható legyen. Az eljáró bíróságnak, ügyészségnek és nyomozó hatóságnak természetesen akkor is törekednie kell a kontaktusok számának minimalizálására, ha a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény teljesítése nem járna járványügyi intézkedés megszegésével. Telekommunikációs eszköz hiányában indokolt szélesebb körben élni a Be. 181. § szerinti írásbeli tanúvallomás engedélyezésével, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak.
    A Be. telekommunikációs eszköz használatára vonatkozó szabályai önmagukban is biztosítják annak a lehetőségét, hogy az eljárási cselekményen részvételre jogosult - az eljárási cselekményt foganatosító szervtől eltérő - szerv jelenléte is ilyen módon legyen biztosított. A törvény ugyanakkor felhívó jellegű szabályként meghatározza, hogy ha annak technikai feltételei fennállnak a bíróság előtt folytatott eljárási cselekményen az ügyész jelenlétét is elsősorban telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
    A hatóságok járványügyi tevékenységéhez kapcsolódóan az eljáró bíróságnak, ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmények megkezdése előtt hivatalból kell vizsgálnia, hogy a járványügyi intézkedésekre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más elháríthatatlan okra (pl. nemzetközi utazási korlátozások, betegápolás, gyermekfelügyelet) figyelemmel megtartható-e a tervezett eljárási cselekmény. Az eljárási cselekmény akadályát valószínűsítő járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő bármely más okra az eljárás valamennyi résztvevője - ide értve az eljárási cselekményen jelen lévő hivatalos személyeket is - hivatkozhat.
    Ha az előzőekben említett valamely okból az eljárási cselekmény megtartásának elháríthatatlan akadálya van, az eljárási cselekményt el kell halasztani és szükség szerint annak kiváltó okáról (pl. az eljárási cselekmény helyszínén feltehetően koronavírus fertőzött személy tartózkodik) haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot.
    Ha az eljárási cselekmény megtartásának nincs akadálya, de az eljárási cselekmény biztonságos lebonyolítása azt megkívánja, az eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság elrendelheti olyan egyedi intézkedések (pl. a személyes távolságtartásra, az eljáró szerv által biztosított vagy a jelen levők birtokában lévő védőfelszerelés viselésére, szellőztetésre vagy más járványügyi szabály betartását szolgáló magatartás teljesítésére vagy tűrésére kötelezés stb.) alkalmazását. E rendelkezések célja az eljárási cselekmény rendjének fenntartása, jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel történő biztonságos lebonyolítása, így e rendelkezések tisztességes eljáráshoz való jog, illetve az eljárási cselekményen részt vevő személyek jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését érdemben nem érintheti. Az eljárási cselekmény biztonságos lebonyolításával összefüggésben elrendelt egyedi intézkedések megsértése ugyanakkor már az első alkalommal súlyos rendzavarásnak minősül, amely miatt rendbírság kiszabására, a rendzavaró kiutasítására, illetve kivezettetésére, valamint ha a rendzavarás a tárgyalás hallgatósága körében merült fel, a hallgatóság tárgyalásról történő kizárására kerülhet sor.
    Egyes eljárási határidők
    A járványügyi intézkedések betartása, a korábban megszokott ügyvitel és eljárási rend megváltozása nagy odafigyelést igényel, ami jelentős adminisztrációs tehernövekedéssel jár a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az eljárás valamennyi résztvevője számára. A Javaslat az általánosan elnehezült körülményekre figyelemmel a különösen rövidnek tekinthető eljárási határidők tartamát a jogosultak javára meghosszabbítja. Az eljárási határidők módosításának kifejezett célja, hogy az érintettek hatékonyan vehessenek részt a büntetőeljárásban, teljes körűen gyakorolhassák a törvényben meghatározott jogaikat, illetve teljesíthessék kötelezettségeiket.
    Idézés, értesítés és a mulasztás következményei
    A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a Be. 112. § (1) bekezdése alapján azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. A Be. 113. § (1) bekezdése szerint az idézés és az értesítés történhet: kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton (jellemzően telefonon keresztül), vagy a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság előtti megjelenés alkalmával szóban.
    A Be. 130. §-a alapján az ügyiratok kézbesítése történhet postai úton, elektronikus úton az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségre, illetve biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre, vagy személyes kézbesítés, hirdetményi kézbesítés valamint a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság kézbesítője útján.
    A büntetőeljárás során eljáró bíróság, ügyészség, és nyomozó hatóság azzal az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személlyel, vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselőjével (a továbbiakban: elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személy) tart papíralapon kapcsolatot, aki nem választotta a Be. 149. § alapján az elektronikus kapcsolattartást. A Javaslat elsősorban a járványügyi intézkedések miatt elnehezült postai kézbesítés kiváltása, illetve a postai kézbesítés tehermentesítése érdekében alakítja át a papíralapú kapcsolattartással érintett személyek esetében az idézés és az értesítés szabályait, oly módon, hogy a hatályos szabályok szerint is használható hangkapcsolatot biztosító elektronikus út mellé bevezeti az elektronikus levelezési címre (e-mail cím) vagy más elektronikus elérhetőségre (pl. Facebook, Viber, Skype stb.) történő idézést és értesítést.
    A büntetőeljárás során eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság az idézettek és értesítettek elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét az érintettek közlése, illetve hivatalos eljárása során tudomására jutott adatokból ismerheti meg. A büntetőeljárás során eljáró szervek az érintett elektronikus elérhetőségének felkutatására külön nyomozási cselekményt nem kötelesek végezni, ezzel együtt már az első hivatalos kapcsolat alkalmával célszerű felhívni a figyelmet az elektronikus levelezési cím vagy más elektronikus elérhetőség útján történő kapcsolattartás lehetőségére.
    Az elektronikus levelezési címről vagy más elektronikus elérhetőségről történő idézés, értesítés esetén komoly hitelességi aggályok merülhetnek fel, ezért kulcsfontosságú, hogy az idézést, értesítést kibocsátó, valamint az idézett, értesített személy kölcsönösen ellenőrizni tudja annak hitelességét. Az idézést, értesítést kibocsátó szerv a maga részéről ennek úgy tud eleget tenni, ha magában az idézésben, értesítésben feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen a megidézett és értesített ellenőrizni tudja az eljáró szervet, valamint az idézés, értesítés hitelességét. Ahhoz, hogy az elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre megküldött idézés, értesítés joghatályosnak minősüljön, az idézésnek, értesítésnek olyan módon kell megtörténnie, hogy annak átvétele utólag igazolható legyen. A Javaslat az átvétel utólagos igazolhatóságának módjára szándékosan nem határoz meg merev formai követelményeket, a lényeg az, hogy az idézés, értesítés megtörténtével kapcsolatban ne merülhessen fel kétség. Az előzőek alapján az idézés, értesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha a címzett részére történő kézbesítés - akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alapján - igazolható.
    A telekommunikációs eszköz használata
    A koronavírus járvány miatt bevezetett járványügyi intézkedések egyik leglátványosabb következménye, hogy a hivatalos szervek, a gazdasági és társadalmi élet szereplői, a köz- és felsőoktatás résztvevői és az emberek hétköznapi kommunikációja egyaránt radikálisan átalakult, nevezetesen mindenki, minden lehetséges módon használni kezdte a XXI. századi digitális világ kommunikációs csatornáit.
    A telekommunikációs eszközök használata a büntetőeljárásban azt a célt szolgálja, hogy az a Be. alapján kötelezett vagy jogosult személyek jelenléte az eljárási cselekményen - személyes megjelenés nélkül - biztosítható legyen. A járványügyi intézkedések betartása a büntetőeljárások során is szükségessé tette a személyes kontaktussal járó eljárási cselekmények számának minimalizálását, adott esetben az ilyen eljárási cselekmények elhagyását, elhalasztását. A Javaslat az új típusú koronavírus járvány leküzdése érdekében olyan új rendelkezéseket vezet be, amelyek jelentősen megkönnyítik a telekommunikációs eszköz használatára, valamint az eljárási cselekményről készített felvétel rögzítésére vonatkozó szabályokat. A Javaslat alapján - a nyomozás során - elegendő kizárólag hangkapcsolatot biztosítani az eljárási cselekmény helyszíne és az elkülönített helyszínen jelen lévő személy között, illetve általános könnyítés, hogy az elkülönített helyszínen nem szükséges jelen lennie az eljárási cselekménnyel nem érintett harmadik (hivatalos) személynek, valamint a telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármely elektronikus formában rögzíthető. A telekommunikációs eszközök használatára vonatkozó formai szabályok lazítása természetesen nem veszélyeztetheti az eljárási cselekmények hitelességét, ezért a Javaslat azok alkalmazását az érintett személy személyazonosságának, valamint az eljárási cselekményen való részvétele önkéntességének, vallomása vagy nyilatkozata befolyásmentességének ellenőrzéséhez köti, oly módon, hogy a személyazonossággal vagy a felsorolt körülményekkel kapcsolatos észszerű kétely esetén az eljárási cselekményt meg kell szakítani.
    A Javaslat szerint a telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. Ha a terhelt indítványozza az eljáró bíróság, ügyészség, vagy nyomozó hatóság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a járványügyi intézkedésekre figyelemmel az eljárási cselekmény a személyes jelenlétével megtartható-e. Ha a válasz nemleges és az eljárási cselekmény nem halasztható el, az eljárási cselekményt telekommunikációs eszköz használatával kell teljesíteni.
    Kézbesítés
    A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személlyel főszabály szerint - ha az érintett önkéntes alapon nem választotta az elektronikus kapcsolattartást - papíralapon tart kapcsolatot. A korábban bemutatott okokra figyelemmel a Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság elsősorban a címzett elektronikus levelezési címére (e-mail cím) vagy más elektronikus elérhetőségre (Facebook, Viber stb.) kézbesítse az ügyiratot. Az előző szabály alól - garanciális okból - kivételt képeznek az ügydöntő határozatok, amelyek továbbra is kizárólag a Be. 130. §-ban meghatározott módokon kézbesíthetők.
    Ha a postai úton történő kézbesítésnek az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet 30. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott részletszabályai a járványügyi intézkedésekre figyelemmel nem alkalmazhatók, az A/3, A/4 és A/5 jelzésű értesítővel kézbesítendő ügyiratok egyszerű postai küldeményként kézbesíthetők. A postai úton történő kézbesítéssel egyidejűleg a kézbesítendő ügyiratot meg kell küldeni a címzett elektronikus levelezési címére vagy más elektronikus elérhetőségre is.
    A kézbesítés szabályszerűségéhez fűződő jogkövetkezmények a megváltozott kézbesítési szabályokra tekintettel csak akkor alkalmazhatók, ha az ügyirat címzett részére történő kézbesítése - akár a címzett visszajelzése, akár az eljáró szerv által kezdeményezett kapcsolatfelvétel alapján - igazolható.
    A Javaslat új rendelkezések bevezetésével egyszerűsíti a hirdetményi kézbesítést. A járványügyi intézkedések vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő ok miatt fizikailag megközelíthetetlen vagy nehezen megközelíthető önkormányzati hirdetőtáblák helyett elegendő a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján elhelyezni a hirdetményt. Ha a hirdetményt az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére kell kézbesíteni, akkor azt a büntetőeljárásban eljáró szerv honlapja mellett az utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat saját vagy társulásaik által közösen működtetett, vagy a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által tájékoztatás céljára fenntartott honlapon is közzé kell tenni. A honlap működtetését a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról szóló 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet írja elő.
    A hirdetményi úton kézbesített ügyiratot az új szabályok szerint a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészég nyomozó hatóság honlapján történő közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
    Kivételek az elektronikus kapcsolattartás alól
    A Be. 152. §-a alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, így a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során elektronikus úton tartják a kapcsolatot egymással. A jogalkalmazói visszajelzések alapján a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás technikai nehézségekkel jár azokban az esetekben, amikor rövid (néhány órás vagy napos) határidő áll rendelkezésre az ügyiratok továbbítására. E technikai nehézséget általában nem üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény, vagyis üzemzavar okozza.
    A büntetőeljárás során vannak olyan helyzetek, döntések, ahol elengedhetetlen, hogy a büntetőeljárást folytató szerv mihamarabb a döntését megalapozó tények, adatok birtokába kerüljön. Kiemelést érdemel a bíróság elé állítás, illetve a személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés, ahol nagyon rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az ügyiratot a bíró áttekintse, abból felkészüljön. Annak érdekében, hogy informatikai probléma ne veszélyeztesse az eljárási cselekmény eredményes lefolytatását, a Javaslat lehetővé teszi, hogy ilyen vagy ehhez hasonló esetben a felek egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartásban állapodjanak meg. Lényeges rendelkezés, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartásról eltérő csatorna választására, illetve kijelölésére, kizárólag az érintett szervek együttműködésével és nem egyoldalúan kerülhet sor.
    Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendeli az ügyirat egyéb elektronikus úton (esetleg adathordozón) történő továbbítását, úgy a papíralapú kézbesítésnek minősülő egyéb kapcsolattartási forma lesz joghatályos, vagyis ilyen esetben nem kell intézkedni az ügyirat elektronikus megküldéséről. A Javaslat célja tehát nem az elektronikus és a papíralapú kézbesítés megkettőzése, hiszen a párhuzamos papíralapú és elektronikus kézbesítés egyéb kérdések mellett a jognyilatkozatok érvényességével vagy a határidők számításával kapcsolatos problémákat is felvetne.
    Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban részt vevő személlyel folytatott "elektronikus levelezés" természetesen ugyanúgy nem tartozik az E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás fogalma alá, mint a korábbi esetek. A Javaslat, ezért a kapcsolattartásnak ezt az újszerű elektronikus formáját is papíralapú kapcsolattartásként definiálja.
    A szakértő
    A szakértő a bizonyítási eljárás egyik központi szereplője, az általa készített szakvélemény bizonyítási eszköz. A Be. 189. § (6) bekezdése alapján a szakvélemény előterjesztésének határideje - a magánszakértői vélemény kivételével - a két hónapot nem haladhatja meg, amely a szakértő kérelmére egy alkalommal legfeljebb egy hónappal hosszabbítható meg.
    A Javaslat szerinti eltérő rendelkezés a szakvélemény előterjesztésére nyitva álló törvényi határidő tartamát nem változtatja meg, csupán arra ad lehetőséget, hogy a kirendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság - járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel - a két hónapot meg nem haladó tartamú határidőt legfeljebb három hónappal meghosszabbítsa.
    A pártfogó felügyelői vélemény
    A Javaslat az új típusú koronavírus járvány miatt bevezetett járványügyi intézkedésekre és az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a pártfogó felügyelő eljárásában is lehetővé teszi, hogy a pártfogó felügyelő az általa alkalmasnak ítélt egyéb elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az együttműködésre köteles személyekkel, ha a személyes kapcsolattartás akadályba ütközik.
    A pártfogó felügyelő által választott elektronikus kapcsolattartás során is figyelemmel kell lenni az eljárás hitelességét veszélyeztető körülményekre, ezért a pártfogó felügyelőnek fokozott elővigyázatossággal kell eljárnia a személyazonosság megállapításakor, illetve az érintett személy együttműködésének megítélésekor. Ha a pártfogó felügyelőnek észszerű kételye támad az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a kapcsolattartás ebben a formában nem folytatható.
    A nyomozás tartama
    A Be. 351. § (3) bekezdése alapján a nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított két év. A Be. 351. § (4) bekezdés alapján a két éves nyomozási határidőt az ügyészég egy alkalommal legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
    Ha a nyomozás az új típusú koronavírus járvány miatt bevezetett járványügyi intézkedésekre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra (pl. a globális járvány miatt a nemzetközi bűnügyi együttműködések elnehezülnek, más országok határai átjárhatatlanná válnak, külföldi ki-és beutazási korlátozásokat vezetnek be, az eljárási cselekménnyel érintett személy mozgását korlátozzák, vagy megbetegedik) figyelemmel nem fejezhető be, az ügyészség a Be. 351. § (4) bekezdés szerinti meghosszabbított nyomozási határidőt, további legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
    A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a Be. 687. § (1) és (2) bekezdése az eljárás alapját képező bűncselekmények tárgyi súlya szerint differenciáltan határozza meg a fiatalkorúval szembeni nyomozás maximális tartamát. Az öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények nyomozási határideje legfeljebb egy, a magasabb büntetési tételű bűncselekmények miatt folytatott nyomozások határideje legfeljebb két év, azzal, hogy egyik esetben sincs lehetőség a nyomozás határidejének Be. 351. § (4) bekezdés szerinti meghosszabbítására.
    A Javaslat a Be. 687. § szerinti nyomozási határidők legfeljebb összesen hat hónappal történő meghosszabbítását engedi meg, oly módon, hogy egy alkalommal legfeljebb három hónapos határidő hosszabbításra nyílik lehetőség. A nyomozási határidők második, szintén legfeljebb három hónappal történő meghosszabbítására ebben az esetben is csak különösen indokolt esetben, akkor nyílik lehetőség, ha az új típusú koronavírus járvány miatt bevezetett speciális határidő hosszabbítási okok miatt a nyomozás befejezése elháríthatatlan akadályba ütközött.
    Az ügyészség speciális nyomozási határidő hosszabbítási okokra alapított határozatai ellen - az általános törvényi szabályokhoz hasonlóan - nincs helye jogorvoslatnak.
    Az eljárás felfüggesztése
    A Javaslat egy új eljárást felfüggesztő okot vezet be arra az esetre, ha a járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel az eljárás folytatása elháríthatatlan akadályba ütközik. Elháríthatatlan az akadály, ha kizárja, hogy az érintett személy személyesen vegyen részt az eljárási cselekményen, és az eljárási cselekmény elvégzésére más módon (pl. telekommunikációs eszköz használata, írásbeli tanúvallomás engedélyezése) nincs lehetőség. Az eljárás ezen okra alapított felfüggesztése meghatározott időre, legfeljebb hat hónapig tarthat. Ha a felfüggesztés oka hamarabb megszűnik, az eljárást - az általános szabályok szerint - folytatni kell.
    A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság új eljárást felfüggesztő okra alapított határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.
    Az újonnan bevezetett eljárást felfüggesztő ok a Javaslat szándéka szerint nem akar konkurálni a Be. 394. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Be. 487. §-ában szereplő eljárást felfüggesztő okokkal. Ha az elkövető (vádlott) tartós, súlyos betegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, vagy nem képes az eljárási jogait gyakorolni és kötelezettségeit teljesíteni, akkor ez utóbbi - meghatározott határidőhöz nem kötött - eljárás felfüggesztési okot lehet felhívni.
    Az eljárás felfüggesztésével a Be. 279. § (2) bekezdés c) pontja alapján a törvény erejénél fogva megszűnnek a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések. A Javaslat erre tekintettel megtiltja az eljárás új okra alapított felfüggesztését, ha a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés alkalmazása van folyamatban. A Javaslat rendelkezése valamennyi személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésre irányadó, vagyis a Be. 272. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kizárt ezen felfüggesztési ok alkalmazása az őrizet, a távoltartás, a bűnügyi felügyelet, a letartóztatás és az előzetes kényszergyógykezelés hatálya alatt álló terhelt esetében. Nem kizárt ugyanakkor a felfüggesztés, ha a terhelt más ügyben érintett szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.
    A bírósági eljárás Be. 488. § (2) bekezdése alapján történő felfüggesztése a célját és következményeit tekintve megegyezik a büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel elrendelt feltételes ügyészi felfüggesztéssel [Be. 417. §], ezért indokolt az ott meghatározottakkal összhangban lehetővé tenni, hogy a járvánnyal összefüggő méltányolható esetekben az elvárt magatartás tanúsítására hosszabb határidőn belül legyen lehetőség.
    A közvetítői eljárás
    A közvetítői eljárás nem képzelhető el a sértett és a gyanúsított hozzájárulása nélkül, amely nemcsak a közvetítői eljárás megkezdésének az alapja [Be. 412. § (2) bekezdés a) pontja], hanem a mediáció során mindvégig szükséges feltétel. A hozzájárulás visszavonása vagy az erre utaló magatartás esetén az elterelést be kell fejezni [Bktv. 15. § (1) bekezdés f) pontja]. Az önkéntes, visszavonható részvétel biztosítja, hogy az új típusú koronavírus járvánnyal összefüggő okra figyelemmel a közvetítői eljárás meghosszabbíthatása megfeleljen a felek akaratának, és az eljárás erre tekintettel ne váljon diszfunkcionálissá. Mindkét fél megegyezési szándéka alapján a közvetítői eljárás célját és értelmét akkor sem veszíti el, ha valamelyik fél rajta kívül álló okból ideiglenesen nem vehet részt az eljárásban, ezért a közvetítői eljárás tovább tart. Erre tekintettel a Javaslat lehetővé teszi a büntetőeljárás közvetítői eljáráscéljából való felfüggesztésének meghosszabbítását. Szemben a rendes körülményekkel, a hosszabb mulasztást nem indokolt minden esetben a közvetítői eljárás eredménytelenségeként értékelni.
    Feltételes ügyészi felfüggesztéshez számos esetben társulhat magatartási szabály [Be. 418. §], meghatározott esetekben pedig bizonyos aktív magatartás tanúsítása az intézmény központi eleme [Be. 417. §]. A koronavírus járvánnyal összefüggő intézkedés, illetve bármely más, a járvánnyal összefüggő ok ellehetetlenítheti az elvárt magatartás teljesítését. A Be. szabályozása azonban a büntethetőség megszűnését objektív alapon, az előírt magatartási szabály teljesítésétől teszi függővé [Be. 420. § (1) bekezdés], és nincs tekintettel arra, ha magatartási szabály vagy kötelezettség elmulasztására a gyanúsított önhibáján kívül került sor. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának lejártával az eljárás határozat hozatala nélkül folytatódik [Be. 396. § (4) bekezdés]. A feltételes ügyészi felfüggesztés meghosszabbításának lehetősége ennek megfelelően szükséges ahhoz, hogy a járvánnyal összefüggő, önhibán kívüli mulasztást követően a gyanúsított megfelelő lehetőséget kapjon az elvárt magatartás tanúsítására, kötelezettsége teljesítésére. Értelemszerűen céltalan lenne a feltételes ügyészi felfüggesztést meghosszabbítani akkor, ha ahhoz nem társul a terhelt részéről elvárt magatartási magatartás kifejtése, hanem az ő kötelezettsége mindössze az újabb bűncselekmény elkövetésétől való tartózkodás [Be. 420. § (2) bekezdés a) pontja].
    A tárgyalás nyilvánossága
    A bíróság a Be. 436. § (2) bekezdés alapján a nyilvános tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében, illetve helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát. A Javaslat alapján a bíróság hivatalból vagy indítványra akkor is korlátozhatja - a Be. terminológiáját átvéve: meghatározhatja - a hallgatóság létszámát, ha az elrendelt járványügyi intézkedés megtartása érdekében vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel szükséges. A bíróságnak a nyilvános tárgyaláson megjelent személyek száma alapján elsősorban azt kell megvizsgálnia, hogy hány fő együttes jelenléte mellett tarthatóak be a járványügyi intézkedések, különös tekintettel a kötelező minimális távolságtartásra vonatkozó rendelkezésekre, és ez alapján kell döntenie, arról, hogy az idézettek és értesítettek személyes jelenléte mellett milyen létszámú hallgatóság vehet részt a tárgyaláson.
    A Javaslat alapján, ha a járvánnyal összefüggő okra tekintettel hozott rendelkezésre figyelemmel a bíróság épülete a nyilvánosság számára nem látogatható, az eljáró bíróságnak hivatalból zárt tárgyalást [Be. 436. § (4) bekezdés] kell elrendelnie. A járvánnyal összefüggő okra tekintettel hozott látogatási tilalomról szóló rendelkezés alapulhat az Eütv.-en (pl. járványügyi intézkedésen) vagy más jogszabályon, egyéb hatósági rendelkezésen, valamint a bírósági szervezetben igazgatási jogkörben meghozott intézkedésen. Ha a bírósági épület nem látogatható, akkor a bírósági tárgyaláson hozott határozat kihirdetése idejére sem oldható fel a tilalom, ezért a Javaslat - a Be. 437. § (1) bekezdésében foglaltak alóli kivételként - kötelező jelleggel előírja, hogy a bíróság a tárgyaláson hozott határozatot a nyilvánosság kizárásával hirdeti ki. A zárt tárgyalás tárgyában hozott határozat ellen ugyanakkor nincs helye fellebbezésnek, azt - az ügydöntő határozattal szemben fellebbezésre jogosultak - az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben sérelmezhetik.
    A Javaslat szerinti új szabályok alkalmazása szempontjából mindig az adott tárgyalási határnap idején fennálló és a tárgyalásnak helyet adó bírósági épületre vonatkozó rendelkezés az irányadó.
    A Javaslat a tárgyalás nyilvánosságához való jog rendeltetésszerű érvényesülése érdekében - garanciális okból - az előzőekben tárgyalt esetre speciális szabályokat vezet be, amely alapján a tárgyalásról elsősorban a bíróság készíthet a saját eszközeivel kép- és hangfelvételt, amit a tárgyalást követő nyolc napon belül az indítványt előterjesztő terhelt és védő részére meg kell küldeni, vagy más módon hozzáférhetővé kell tenni. A terhelt vagy a védő a nála lévő elektronikus eszközzel (pl. kamera, mobiltelefon, diktafon stb.) akkor készíthet kép- és hangfelvételt, vagy hangfelvételt, ha a bíróság erre valamilyen okból nem képes és annak egyéb törvényes akadálya nincs. A személyes adatok védelme ez utóbbi esetben is kiemelt jelentőséggel bír, ezért a bíróságnak a felvétel rögzítésének engedélyezéskor figyelmeztetnie kell a terheltet (védőt) a személyes adatok kezelésével összefüggő kötelezettségeire. A tárgyalásról készült felvétel rögzítése természetesen nem járhat a tárgyalás rendjének, szabályszerű menetének zavarásával vagy a tárgyalás méltóságának sérelmével.
    A Btk. 280. § (3) bekezdése alapján igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés vétsége miatt büntetendő, aki a bírósági tanácsülésen elhangzott, illetve a tanácsülés jegyzőkönyvében vagy mellékleteiben foglalt, nyilvánosságra nem hozható tényt vagy adatot felfedi. Ha azonban a Javaslatban meghatározott, járvánnyal összefüggő okból kell zárt tárgyalást elrendelni, akkor nem áll fenn olyan, a zárt tárgyalás más oka esetén megállapítható titokvédelmi szempont, amelynek érdekében a titoksértést büntetni kellene. A Javaslatban meghatározott speciális ok esetén a rögzítés engedélyezése éppen, hogy a nyilvánosság kontrollját hivatott pótolni a járvánnyal összeegyeztethető korlátozott eszközök által. Ennek mondana ellent, ha a büntetőjogi szankcióval fenyegetett titoktartási kötelezettség kiterjedne a kizárólag ilyen okból elrendelt zárt tárgyalásokra is. Mindezek alapján a Javaslat a Btk. 15. § f) pontjának megfelelő büntethetőséget kizáró egyéb törvényi okot jelöl meg.
    Intézkedések a vádirat alapján
    A Be. 484. § (1) bekezdése alapján a bíróság főszabály szerint az ügyiratoknak a bíróságra érkezését követő egy hónapon belül köteles megvizsgálni, hogy szükséges, illetve lehetséges-e a bírósági eljárás megindulásához köthető adminisztratív jellegű intézkedések megtétele. A járványügyi intézkedések betartása, az egészségügyi védekezéssel kapcsolatos feladatok jelentős adminisztrációs tehernövekedéssel jár a bíróságok számára. A Javaslat az általánosan elnehezült körülményekre figyelemmel három hónapra hosszabbítja meg a tárgyalás (előkészítő ülés) adminisztratív előkészítésére biztosított törvényi határidőt.
    A tárgyalás (előkészítő ülés) előkészítésére biztosított ügyintézési határidő hosszabbítása nem érinti a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekről való határozathozatalt, hiszen a vádemelés előtt elrendelt személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések kizárólag az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tarthatnak, ezért az erről szóló döntést minden esetben haladéktalanul - a kényszerintézkedés törvényes határidején belül - kell meghozni.
    A bírósági eljárás megindulásához köthető adminisztratív intézkedések sorát a vádirat közlése zárja le, amit a bíróságnak - a tárgyalás előkészítésére szolgáló meghosszabbított határidőhöz igazodva - legkésőbb az ügy iratainak bíróságra érkezésétől számított három hónap leteltekor kell teljesítenie.
    A tárgyalás menete
    A korábban ismertetett szabályozási elveknek megfelelően a Javaslat a bírósági eljárásban is olyan részletszabályokat vezet be, melyek a lehetőségekhez képest minimalizálják a személyes kontaktussal járó eljárási cselekmények számát, illetve minimalizálják az eljárási cselekményeken jelen lévő személyek számát. A Javaslat ennek megfelelően teremti meg a részleges írásbeli pervitel lehetőségét, oly módon, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítását követően egyrészt ilyen tartalmú felhívást intézhet a jogosultak felé, másrészt engedélyezheti számukra, hogy a határozathozatal előtti perbeszédeket, felszólalásokat, viszonválaszokat, valamint a terhelt utolsó szó jogán előterjeszthető nyilatkozatát írásban nyújtsák be a bírósághoz. A bíróság az írásban benyújtott perbeszédeket és felszólalásokat kézbesíti a jogosultaknak, akik arra írásban viszonválasszal élhetnek. A bírósági eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében az ismételt viszonválasz kizárólag szóban terjeszthető elő a tárgyaláson.
    Az ügydöntő határozat kihirdetésnek megfelelő előkészítése érdekében a bíróság a tárgyalás határnapját - különösen járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel - legfeljebb egy hónapra elnapolhatja. Az ügydöntő határozat kihirdetésének határnapjáról az ügyészséget, a vádlottat és a védőt elég értesíteni. Az ügydöntő határozat a vádlott és a védő távollétében is kihirdethető, nevezettek részéről a határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. Az ügyész távollétében az ügydöntő határozat nem hirdethető ki, ugyanakkor az ügyész tárgyalási jelenléte szükség szerint telekommunikációs eszköz használatával is biztosítható.
    A Javaslat egy következő újítása alapján a bíróság - a vádlott, a védő és az ügyész egyező akarata esetén - az ügydöntő határozatot, annak kihirdetése helyett, az írásba foglalt ügydöntő határozat kézbesítése útján is közölheti. Ez a szabály akkor is alkalmazható, ha a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése szerinti elnapolására (beállítására) a Javaslat hatályba lépése előtt került sor. A bíróság ebben az esetben tanácsülésen hozza meg az ügydöntő határozatot. A határozat írásba foglalására az általános szabályok alapján - a Be. 452. § (1) bekezdés szerint - kerülhet sor, azzal, hogy az ügydöntő határozat indokolása minden esetben teljes körűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. E rendelkezés önmagában nem zárja ki a korlátozott fellebbezés (Be. 583. § (3) bekezdés) alkalmazhatóságát, azonban arra tekintettel, hogy ilyen esetben az írásbefoglalás szükségszerűen megelőzi a fellebbezés bejelentését, így a bíróság ügydöntő határozata kizárólag teljes körű indokolással készíthető el.
    A Be. szabályozási rendszerében az elsőfokú bíróság ügydöntő határozataival szemben bejelentett fellebbezések elbírálásának legfontosabb fóruma a nyilvános ülés, hiszen minden olyan esetben, amikor nincs helye a tanácsülés tartásának és bizonyítás felvételére sincs szükség, a jogorvoslat elintézésére nyilvános ülésen kerül sor. A Javaslat - a tisztességes eljáráshoz való jog érdemi sérelme nélkül, figyelemmel az Alkotmánybíróság e tárgykört érintő iránymutatásaira is - a másodfokú, és harmadfokú bíróság eljárásban éppen ezért a leggyakoribb személyes kontaktussal járó nyilvános ülések vonatkozásában vezet be speciális szabályokat, annak érdekében, hogy a jogorvoslatok tanácsülésen is elintézhetőek legyenek.
    A másodfokú és harmadfokú bírósági eljárás
    A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálásáról minden olyan esetben dönthet nyilvános ülés helyett tanácsülésen, amikor az ügyiratok tartalma vagy a nyilvános ülés előkészítése során tett tanácselnöki intézkedés során beszerzett adatok alapján lehetséges. Elmaradhatatlan feltétele azonban minden ilyen esetben a tanácsülés megtartásának, hogy a bíróság a Be. 598. §-ának (4) és (5) bekezdésében írtakról tájékoztassa az érintetteket és a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését egyik jogosult se indítványozza. Nem kerülhet sor ugyanis a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálására abban az esetben, ha az ügyben bizonyítás felvétele és ezért tárgyalás tartása szükséges; az elbíráláshoz szükséges adatok a fellebbezéssel érintettek írásbeli nyilatkozata alapján nem voltak beszerezhetők és ezért nyilvános ülés tartása szükséges; vagy a vádlott, a védő, az ügyész vagy más fellebbező nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését indítványozta. Nem akadálya azonban a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának a Be. 598. §-ának (2) bekezdésében írtak szerinti indítvány, ha a Javaslat alapján tett tanácselnöki intézkedést követően az arra jogosult úgy nyilatkozik, hogy azt nem tartja fenn.
    Ha a fellebbezés tanácsülésen történő elbírálásának az előzőek szerint nincs akadálya, akkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát - a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek mellett - az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, vagy ténybeli következtetés útján küszöbölheti ki.
    A harmadfokú bírósági eljárásra a Javaslat másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    Rendkívüli jogorvoslatok
    A Kúria által folytatott felülvizsgálati eljárásában bevezetett speciális szabályok célja - a másodfokú és harmadfokú bírósági eljáráshoz hasonlóan - hogy a felülvizsgálati indítványok nyilvános ülés helyett lehetőleg tanácsülésen is elintézhetőek legyenek. A Javaslat szerint a Kúria felülvizsgálati indítványról minden olyan esetben dönthet tanácsülésen, ha a Be. 660. § (2) bekezdés a) pontja alapján nyilvános ülésen kellene határoznia, azonban a nyilvános ülés előkészítése során tett tanácselnöki intézkedés során beszerzett nyilatkozatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya.
    A Javaslat eltérő rendelkezése alapján a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat -főszabályként - tanácsülésen elbírálható, nyilvános ülés tartására csak akkor kerül sor, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja.
    Ha a Kúria tanácsa a jogorvoslatot nyilvános ülés helyett tanácsülésen bírálja el, biztosítani kell, hogy az érintettek indítványa, észrevétele megismerhető legyen, azzal összefüggésben az érintettek észrevételt terjeszthessenek elő.
    A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás
    A Javaslat egyik legnagyobb hatást kiváltani képes rendelkezése a büntetővégzés meghozatalának a Be. 740. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeinek módosítása. A Javaslat eltérő rendelkezése alapján a bíróság a nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést, függetlenül attól, hogy a terhelt beismerte-e a vád tárgyát képező bűncselekményt. A Btk. Különös részében meghatározott szankciórendszerre figyelemmel a büntetővégzés elméletileg így a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében is alkalmazható.
    A Javaslat a fiatalkorúval szemben folytatott büntetőeljárásban az általános eljárási szabályokon is túlmegy, amikor bármely bűncselekmény miatt lehetővé teszi a büntetővégzés meghozatalát. A fiatalkorúra vonatkozó eltérő szabályozás alapját elsősorban az adja, hogy vele szemben bármely bűncselekmény elkövetése miatt alkalmazható próbára bocsátás intézkedés, valamint a szabadságvesztés törvény szerint kiszabható legrövidebb tartama - az enyhítő szakasz alkalmazása nélkül is - bármely bűncselekmény miatt egy hónap. Ezért a próbára bocsátás intézkedés, vagy a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére jóval szélesebb körben kerülhet sor.
    Fontos, azonban hangsúlyozni, hogy a büntetővégzés meghozatalának a Be. 740. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételei, valamint a büntetővégzésben alkalmazható joghátrányok Be. 740. § (2) bekezdésében szereplő köre nem változott. A Javaslat szerinti eltérő rendelkezések alapján lefolytatott büntetőeljárásokban ugyanúgy a büntetési célokra figyelemmel kell eljárni, melynek során szem előtt kell tartani, hogy továbbra is csak olyan joghátrány indítványozható, illetve alkalmazható, ami nem eredményezi közvetlenül a terhelt szabadságának elvonását.
    A Javaslat a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, illetve a veszélyhelyzet ideje alatt bíróságra érkezett és folyamatban lévő ügyek gyors és hatékony elintézése érdekében akkor is lehetőséget ad a büntetővégzés meghozatalára, ha előkészítő ülés megtartására még nem került sor és az ügy több mint három hónappal korábban érkezett a bíróságra. Eltérő rendelkezés hiányában ez a szabály a fiatalkorú ügyében is irányadó. A törvény hatálybalépését követően a bíróságra érkezett ügyekben büntetővégzés három hónapon belül hozható.
    Eljárás bíróság elé állítás esetén
    A járványhelyzet miatt általánosan elnehezült ügyintézésre tekintettel a Javaslat a bíróság elé állítás feltételeit akként módosítja, hogy a terhelt a tetten érése esetén a bűncselekmény elkövetésétől számított, míg a beismerése esetén a gyanúsítotti kihallgatástól számított három hónapon belül állítható bíróság elé. Fontos itt is hangsúlyozni, hogy a bíróság elé állítás 723. §-ban és 724. §-ban meghatározott egyéb feltételei nem változtak. A bíróság elé állítás feltételét jelentő eljárási határidők változása ugyanakkor a Be. 728. § (4) bekezdését érintő szabályozásban is értelemszerűen megjelenik.
    A Be. XCVIII. Fejezete szerinti bíróság elé állítás során nem vehetők figyelembe a Javaslat bíróság elé állítás feltételeit módosító rendelkezései, ha a Be. 723. §-ában és 724. §-ában meghatározott határidők a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően jártak le.
    Az elsőfokú bíróság ügydöntő határozata elleni fellebbezést a másodfokú bíróság az ügy érkezését követő három hónapon belül bírálja el.
    Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
    Az új típusú koronavírus járvány globális kiterjedése miatt esetenként lehetetlenné vált, vagy jelentősen elnehezült az országok közötti személyforgalom, amely a Be. CII. Fejezete szerinti eljárásban azzal a következménnyel jár, hogy a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt önhibáján kívül nem, vagy csak nagy nehézségek árán képes személyesen megjelenni a Magyarországon folytatott eljárási cselekményeken. A Javaslat a bírósági tárgyalás megtartását arra az esetre zárja ki, ha a terhelt azért nem tud megjelenni a tárgyaláson, mert a járványügyi intézkedés vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt nem lépheti át a lezárt országhatárokat.
    Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmény esetén
    A Javaslat alapján a Be. CVII. Fejezete szerinti határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a bíróság elé állításra a bűncselekmény elkövetésétől vagy a gyanúsítottként történő kihallgatásától számított egy hónapon belül, míg a büntetővégzés meghozatalára az ügyiratoknak a bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül kerülhet sor.
    Járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos adatkezelés
    A Javaslat előírja, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából. A rendelkezés nem a Be. 261-265. §-ában meghatározott adatkérés eltérő szabálya, kizárólag az eljárási cselekmények előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó sajátos rendelkezés. Ennek megfelelően az ilyen célú adatkezelés akár büntetőeljárásban részt nem vevő személyekre is irányulhat (például hallgatóság, kapcsolattartó, kísérő vonatkozásában). Amennyiben a nyilvántartásból történő adatkérésre, adatkezelésre a bűnösség megállapítása során vagy bizonyítási eszközként van szükség, úgy arra a Be. adatkérésére vonatkozó szabályai alapján kerülhet sor.
    Átmeneti rendelkezések
    A Javaslat a szigorúbb szabályok visszaható hatályú alkalmazásának elkerülése érdekében írja elő a már megkezdett határidők tekintetében a korábbi jogszabályban szereplő hosszabb határidők alkalmazhatóságát. Ezen átmeneti rendelkezés - a Be. 870. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezéshez igazodóan - kizárólag a folyamatban lévő határidőkre vonatkozik, vagyis a törvény hatálybalépését követően induló határidők tekintetében a korábbi rendelkezések már nem alkalmazhatók.
    A Javaslat a korábbi jogszabályban a rövid, napokban megállapított határidőket változtatás nélkül átvette, ugyanakkor a hosszabb, hónapokban megállapított határidők esetében több alkalommal szűkebben határozta meg a rendelkezésre álló időtartamot. Ilyen szorosabb határidő a Javaslatban, hogy a szakvélemény előterjesztésére nyitva álló időtartam már legfeljebb három hónappal hosszabbítható meg; az ügyészség a nyomozás Be. alapján meghosszabbított határidejét a Javaslat alapján csak további egy alkalommal hosszabbíthatja meg; az eljárás járványhelyzettel összefüggő okból történő felfüggesztése a Javaslat alapján csak hat hónapig tarthat, és nem hosszabbítható meg, a közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztés, valamint a feltételes ügyészi felfüggesztés esetében nem a teljes veszélyhelyzet ideje esik ki a határidő számításból, hanem a felfüggesztés csak három hónappal hosszabbítható meg; a zár alá vétel elrendelése vagy az ahhoz kapcsolódó felülbírálati indítvány elbírálása tárgyában a Javaslat alapján vissza kell térni a Be.-ben meghatározott határidőhöz; a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított hat hónap helyett három hónap alatt tart előkészítő ülést, amelynek berekesztésétől számított egy hónapon belül tűzi ki a tárgyalást határnapját; a megkeresett bíróság ismét a Be. szerinti határidőben, egy hónapon belül teljesíti a megkeresést. A tárgyalás folytonossága kérdésében a Javaslat szintén visszatér a Be.-ben szereplő határidőhöz, továbbá ismételten alkalmazni kell az általános ügyintézési határidőre és az eljárás elhúzódásával kapcsolatos kifogásra vonatkozó szabályokat is.
    A bíróság tanácsának összetétele a büntetőeljárási szabályok szempontjából kiemelt jelentőségű, egyrészt a tárgyalás folytonossága kérdésében, másrészt a törvényes összetétel biztosítása érdekében. A Javaslat a korábbi jogszabállyal szemben elsőfokon sem tér el a Be. szabályaitól. A korábbi jogszabály alapján azonban elsőfokon egyesbíró járt el, amely eljárás a Javaslat hatályba lépésével is törvényes marad. Ennek alapja a Javaslat 187. §-ra figyelemmel a Be. 870. § (1) bekezdése, a kérdésben átmeneti rendelkezés nem szükséges. A tárgyalás folytonossága kérdésében azonban a Javaslat átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy a tanács összetételének változására tekintettel szükséges a tárgyalás megismétlése, de csak abban a részében, amelyet a bírósági tanács helyett az egyesbíró folytatott le. Kivétel ez alól, ha az egyesbíró eljárását követő, a Javaslat hatálybalépése után eljáró bírósági tanács összetétele nem ugyanaz, mint amely az egyesbíró eljárását megelőzően tanácsként eljárt, mert ebben az esetben - az általános szabályok szerint - az egész tárgyalást meg kell ismételni.
    A korábbi jogszabály alapján az eljárás felfüggesztésének a Be. 395. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tartamába a veszélyhelyzet ideje nem számít bele, amely rendelkezést a Javaslat a továbbiakban nem tart fenn arra tekintettel, hogy az elmúlt időszakban megtörtént a felkészülés azokra a megoldásokra, amelyekkel a büntetőeljárás folyamatossága az ügyek többségében biztosítható. Ahhoz azonban, hogy a korábbi jogszabály megengedőbb megoldásával szemben a Javaslat visszamenőleg ne nehezítse el a jogalkalmazók feladatát, szükséges átmeneti rendelkezés rögzítése.
    A korábbi jogszabály alapján a vádirat kézbesítésétől számított hat hónapon belül kellett előkészítő ülést tartani. A Javaslat ezt a határidőt nem tartja fenn, így a hatályba lépésétől kezdve a Be. 499. § (2) bekezdésben meghatározott rövidebb határidő válik irányadóvá. Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt feltorlódott ügyhátralék eljárási szabálysértés nélkül elintézhető legyen, a Javaslat fenntartja a korábbi jogszabály hosszabb határidejét azokra az ügyekre, amelyekben előkészítő ülés tartására a Javaslat hatálybalépésének idején nem került sor.
    A korábbi jogszabály a tárgyalás folytonosságának megszakadása miatt a Be.-től eltérően a két tárgyalási határnap között eltelt egy éves időtartam esetére írta elő a tárgyalás megismétlését. A Javaslat ebben a tekintetben is visszatérést tesz kötelezővé a Be.-ben meghatározott szorosabb határidőhöz. Az átmeneti szabály egyértelművé teszi, hogy a korábbi jogszabály hosszabb határideje irányadó a Javaslat hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben. A hosszabb határidő alkalmazhatósága csak akkor kizárt, ha a határidő már a lejáratkor is formálisan ismétlési kötelezettséggel járt volna, a korábbi - veszélyhelyzeti - jogszabály rendelkezésének alkalmazhatóságát ugyanis indokolatlan lenne kiterjeszteni a veszélyhelyzetet megelőző időre.
    213-217. §
    A távoltartásról két jogszabály rendelkezik, egyrészt a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXII. törvény) az ideiglenes megelőző távoltartásról, illetve a megelőző távoltartásról, másrészt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárási távoltartásról.
    Járványidőszakban külön szabályozást igényel, ha két, látszólag egymásnak ellentmondó bírósági, hatósági döntés találkozik egymással. Járványügyi intézkedés esetén az érintett személy nem hagyhatja el a számára kijelölt helyet, távoltartás esetén viszont éppenhogy köteles azt elhagyni. Az emberi élet védelme szempontjából közvetlenebb veszélyt jelentő bántalmazás miatt a távoltartásnak elsőbbsége van a járványügyi intézkedéssel szemben. Ez főként akkor igaz, ha a járványügyi intézkedés csak a fertőzés gyanúja miatt áll fenn. A javaslat erre tekintettel kifejezetten rögzíti, hogy a Javaslatban meghatározott tartalmú járványügyi intézkedés - akár az EÜtv. alapján rendelték el, akár az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő rendelkezésről van szó - nem lehet akadálya az ideiglenes megelőző távoltartás, a megelőző távoltartás, illetve büntetőeljárási távoltartás elrendelésének, illetve végrehajtásának. A javaslat célja, hogy megfelelő megoldást nyújtson annak érdekében, hogy mind a járványügyi intézkedés, mind a távoltartás végrehajtható legyen.
    A javaslat ennek érdekében rendelkezik arról, ha távoltartás esetén akár a bántalmazó, akár a bántalmazott egyben járványügyi intézkedéssel is érintett. A szabályozás kiindulópontja, hogy a járványügyi intézkedések ellenőrzésében a rendőrség közreműködik. Amennyiben a rendőrség elrendeli az ideiglenes megelőző távoltartást és a bántalmazó járványügyi intézkedéssel is érintett, úgy a bántalmazónak nyilatkoznia kell az új tartózkodási helyéről, amit a rendőrség rögzít. Ha a bántalmazó saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes, a rendőrség a részére járványügyi intézkedés foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazók részére fenntartott szálláshelyet ajánl fel, ha pedig ezt a bántalmazó nem fogadja el, a rendőrség gondoskodik a bántalmazó járványügyi intézkedés végrehajtására kijelölt helyen történő elhelyezéséről. A rendőrség az új tartózkodási helyet nyilvántartásba veszi a járványügyi intézkedések ellenőrzése céljából, továbbá tájékoztatja a járványügyi hatóságot és amennyiben a települési önkormányzatnak a járványügyi intézkedéssel kapcsolatban intézkedési kötelezettsége - például ellátási kötelezettsége - volt, úgy a települési önkormányzatot.
    Megelőző távoltartás elrendelése esetén a polgári bíróság, a Be. szerinti távoltartás elrendelése esetén pedig a büntetőügyben eljáró bíróság ugyanígy jár el a bántalmazó, illetve terhelt új tartózkodási helyének megállapítása érdekében azzal, hogy ehhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. Ezt követően a rendőrség gondoskodik a járványügyi utánkövetésről, vagyis az új tartózkodási helyet nyilvántartásba veszi a járványügyi intézkedések ellenőrzése céljából, továbbá tájékoztatja a járványügyi hatóságot és amennyiben a települési önkormányzatnak a járványügyi intézkedéssel kapcsolatban intézkedési kötelezettsége volt, úgy a települési önkormányzatot.
    A javaslat arra is tartalmaz szabályozást, ha nem a bántalmazó hagyja el az az életvitelszerű tartózkodási helyét, hanem a bántalmazott, és ő érintett járványügyi intézkedéssel. Ha a bántalmazott önkéntes akaratából kívánja elhagyni az életvitelszerű tartózkodási helyét, vagy ha a bántalmazó a tartózkodási hely elhagyására a 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem kötelezhető, és a bántalmazott a járványügyi intézkedéssel érintett, megelőző távoltartás elrendelése esetén a bíróság erről tájékoztatja a rendőrséget. A rendőrség a saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni képes bántalmazott esetén rögzíti az új tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatát, saját elhelyezéséről önerőből gondoskodni nem képes bántalmazott esetén pedig a részére járványügyi intézkedés foganatosítására alkalmas, kizárólag bántalmazott fogadására alkalmas szálláshelyet ajánl fel. Ezt követően a rendőrség gondoskodik a járványügyi utánkövetésről.
    A javaslat végül azt a helyzetet is kezeli, ha a már elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás, megelőző távoltartás, Be. szerinti távoltartás vagy bűnügyi felügyelet ellenőrzése során merül fel a járványügyi intézkedéssel érintett személy tartózkodási helye megváltoztatásának igénye. Ebben az esetben szintén a rendőrség feladata intézkedni az új tartózkodási hely megállapításáról és a járványügyi utánkövetésről, amennyiben más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés elrendelésének nincs helye.
    218-227. §
    A Bktv. rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    A Btkv. szabályozási struktúrája arra épül, hogy megtalálhatók benne bizonyos büntetőeljárási intézmények, ugyanakkor a Be. nem alkalmazandó a Bktv. általános háttérjogszabályaként. Erre tekintettel a Javaslatban szereplő eltérő szabályok kizárólag a Bktv.-hez viszonyított különös rendelkezéseket írnak le, függetlenül attól, hogy egyes esetekben tartalmilag a büntetőeljárásra vonatkozó szabályozást ültetnek át.
    Értelmező rendelkezés
    A Javaslat a büntetőeljárási szabályozással egyező járványügyi intézkedés fogalmat vezet be. Ezen intézkedések alatt nemcsak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. Fejezet 6. címében szereplő, felsorolt intézkedések, hanem a Kormány által elrendelt, a személyes megjelenést akadályozó intézkedés jön számításba. Mindemellett a közvetítői eljárást érintően a Javaslat a járványügyi intézkedésekkel azonos jogkövetkezményekkel ruházza fel a válsághelyzettel összefüggő egyéb okokat is. Ennek eredményeként a közvetítői eljárásban a büntetőeljárási rendelkezéseknél rugalmasabb, a válsághelyzettel összefüggő atipikus problémákat szélesebb körben méltányoló szabályozás jön létre. Az eltérés alapja a közvetítői eljárás önkéntes jellege, így mindaddig, amíg a sértett és a gyanúsított elfogadják, célszerű, hogy a megállapodásukhoz vezető út minél kevesebb olyan kötöttséget tartalmazzon, amit a járványhelyzet ellehetetlenítene.
    A közvetítői megbeszélés kitűzése
    A Javaslat közvetítői eljárást érintő szabályai alapvetően arra irányulnak, hogy a közvetítői eljárás a XXI. század nyújtotta technikai lehetőségek rugalmas igénybevételével lefolytatható legyen anélkül, hogy annak során az egészségre veszélyt jelentő személyes találkozásokra sor kerüljön. A sértett és a gyanúsított konfliktuskezelést illető személyes véleménye ugyanakkor továbbra is megkülönböztetett figyelmet élvez, hiszen kérésük esetén a személyes találkozás nem helyettesíthető telekommunikációs kapcsolattal [Javaslat 226. § (4) bekezdés].
    Az első közvetítői megbeszélés kitűzése időpontjának a járványhelyzetre figyelemmel hosszabb tartamú határidőn belül való meghatározása indokolt arra is tekintettel, hogy ezzel együtt szükségessé vált vizsgálni a megbeszélés személyes megtarthatóságát vagy elhalasztásának kérdését.
    A Btkv. 10/A. §-a általános szabályként lehetővé teszi a közvetítői eljárásban az elektronikus kapcsolattartást. Ennek megfelelően a közvetítő azzal az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles büntetőeljárásban résztvevő személlyel vagy jogi képviselőnek nem minősülő képviselővel tart papíralapon kapcsolatot, aki nem választotta a Be. 149. § alapján az elektronikus kapcsolattartást. A Javaslat ezért összhangban a büntetőeljárásra a vonatkozó szabályokkal - a postai kézbesítés kiváltása érdekében - a hatályos szabályok szerint is használható hangkapcsolatot biztosító elektronikus út mellé bevezeti azokat a jogi értelemben elektronikus kapcsolattartásnak nem minősülő, de elektronikus úton megvalósuló csatornákat, amelyek megkönnyítik az értesítés célba érését. Ilyen lehet az elektronikus levelezési cím, vagy más elektronikus elérhetőség (Facebook, Viber stb.).
    Fontos azonban a lehetőség megteremtése mellett, hogy az újfajta eszközök a szükséges esetben megfelelően igazolhatóvá tegyék az értesítés megtörténtét. Mindaddig, amíg az értesítés célba ér, és a közvetítői megbeszélés megtartható, és csekély a jelentősége annak, hogy az értesítés tudomásulvételének igazolása megtörténjen. A Bktv. 10. § (2) bekezdésében meghatározott legsúlyosabb, a közvetítői eljárás befejezésével járó jogkövetkezmény azonban indokolatlan lenne akkor, ha maga az értesítés ténylegesen nem történne meg. Ugyanígy indokolatlan lenne meghiúsultnak tekinteni a közvetítői eljárást akkor, ha ennek oka, hogy a közvetítői megbeszélésen a jelenlét még telekommunikációs úton sem biztosítható.
    A közvetítői eljárásban szükséges és indokolt rugalmasságra tekintettel a kapcsolattartást illetően sem célszerű annál szigorúbb szabályozást kialakítani, mint amilyen a büntetőeljárásban érvényesül. Ezért a Javaslat a közvetítői eljárásban résztvevő személyek által megjelölt egyéb elektronikus út előtt megnyitja a lehetőséget függetlenül attól, hogy ezek a személyek eredetileg kötelesek voltak-e az elektronikus kapcsolattartásra.
    A Javaslat összhangban a büntetőeljárási szabályokkal, az ott meghatározott okok alapján a kapcsolattartásnak ezt az újszerű elektronikus formáját is papíralapú kapcsolattartásként definiálja.
    A Javaslat a közvetítői megbeszélés személyes megtartása, valamint a járványügyi intézkedések és az egészséget veszélyeztető körülmények közötti konfliktust akként rendezi, hogy az egészség védelmét tekinti elsődlegesnek, de méltányolja, hogy a személyes jelenlét a konfliktus feloldása céljából mellőzhetetlen lehet. Ezen két szempont összeütközése esetén el kell halasztani a közvetítői megbeszélést. Ha pedig erre bármilyen okból, különösen a rendelkezésre álló határidőre figyelemmel nincs lehetőség, vagy a személyes megjelenés egyébként az egészség veszélyével járna, ugyanakkor nincs feltétlen szükség a személyes találkozásra, akkor telekommunikációs eszköz igénybevételével kell a megjelenést biztosítani.
    A közvetítői megbeszélés
    Miután a Be. nem háttérjogszabály a Bktv. szempontjából, a telekommunikációs eszköz használatához a büntetőeljárási rezsim megfelelő átültetése szükséges, ezért a Javaslat a Be. vonatkozó fejezetének felhívása mellett a közvetítői eljárás jellege szempontjából szükséges eltéréseket határoz meg.
    A Javaslat rögzíti, hogy a jelenlét kizárólag hangkapcsolatot biztosító úton is megvalósulhat. A Javaslat a büntetőeljárásra vonatkozó szabályoktól eltérően a sértett vagy a gyanúsított ellenkezése esetén kizárja a telekommunikációs utat. Ilyen esetben vagy személyes megjelenéssel kell megtartani a közvetítői megbeszélést, vagy azt el kell halasztani.
    A Javaslat a büntetőeljárási szabályokhoz hasonlóan lehetővé teszi, hogy a közvetítői megbeszéléstől eltérő helyszínen kizárólag a meghallgatott személy legyen jelen az őt ellenőrző hivatalos személyek nélkül. Ilyen személyek hiányában azonban fokozott felelősség hárul a közvetítőre annak terén, hogy a kommunikáció hitelességével kapcsolatban utóbb kétség ne merülhessen fel. Ehhez hozzátartozik a személyazonosság ellenőrzése, amely nemcsak a személyazonosító adatok egyeztetésével történik, hanem egyéb módon is, például az ügyhöz való kapcsolat tisztázásával. Mindezek mellett indokolt, hogy akár a személyazonossággal, akár az önkéntességgel vagy a hitelt érdemlőséggel kapcsolatos kétely felmerülése esetén a kommunikáció azonnal befejeződjön.
    A közvetítői eljárásban jegyzőkönyv nem, mindössze a közvetítő által készített feljegyzés készül, annak szerepe elsődlegesen a megállapodás előkészítése, ezzel szemben a sértett és a gyanúsított pontos - jóváhagyást igénylő - akaratnyilatkozatát csak a megállapodás tartalmazza, ezért nem szükséges az, hogy a telekommunikációs úton biztosított jelenlét során elhangzottakat technikai úton rögzítsék. Amennyiben a telekommunikációs eszköz alkalmazása során a felvételt rögzítik, úgy azt a feljegyzés mellékleteként kell kezelni, a feljegyzésre vonatkozó szabályok szerint.
    A Javaslat a Bktv. 11. § (1) bekezdésében előírt egyidejű jelenlét követelménye alól is kivételt enged, amennyiben az egyidejű jelenlét telekommunikációs úton sem biztosítható, és a sértett, valamint a gyanúsított ehhez hozzájárulnak.
    Mivel a közvetítői eljárás során jegyzőkönyv nem, mindössze feljegyzés készül, a Be. 125. §-ban meghatározott, a jegyzőkönyv tartalmi kellékeit előíró szabályok a feljegyzés tartalmi elemeiként lehetnek megfeleltethetők. A közvetítői eljárásban irányadó alacsonyabb szintű formalitásra figyelemmel azonban elegendő feljegyzésben rögzíteni - a Btkv. 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak mellett - a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját, valamint a meghallgatott személy megjelölését.
    A megállapodás megkötésekor általában irányadó személyes, együttes megjelenési kötelezettség [Btkv. 11. § (6) bekezdés] sem járhat az egészség veszélyeztetésével, ezért a Javaslatban lehetőséget kell biztosítani a megállapodás megkötésének telekommunikációs úton történő lebonyolítására is.
    Mivel a megállapodás megkötése személyes jelenlét nélkül is lehetővé válik, szükséges annak rendezése, hogy a Btkv. 11. § (4) bekezdésében szereplő aláírás ebben az esetben milyen nyilatkozattal váltható ki. A Javaslat bármilyen elektronikus úton rögzített nyilatkozat előtt megnyitja a lehetőséget, feltéve, hogy az alkalmas a megállapodásnak a tartalma ismeretében történő elfogadásának az igazolására.
    A Javaslat a szabálysértések esetére is alkalmazhatóvá teszi a közvetítői eljárás járványhelyzettel összefüggő eltérő szabályait.
    A közvetítői eljárás befejezése
    A Javaslat - a Bktv. 10. § (2) bekezdésére vonatkozó szabályozással egyezően - a határidő nyugvását írja elő arra az esetre, ha a közvetítői megbeszélés a járványügyi intézkedések sérelme nélkül vagy a válsághelyzettel összefüggő okból biztonságos keretek között nem lenne megtartható.
    A Bktv. 15. § h) pontja alapján a közvetítői eljárás meghiúsulását eredményezi, ha az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt. E határidőbe a veszélyhelyzet során irányadó szabályok szerint a veszélyhelyzet tartama nem számított bele, mert az objektív határidő nem lehetett tekintettel arra az eredménytelenséget okozó, a járványhelyzettel összefüggő méltányolható okokra. Erre tekintettel a Javaslat a folyamatban lévő ügyekben a korábbi veszélyhelyzeti rendelkezés hatályát fenntartja.
    228. §
    A Javaslat a Be. kapcsán a pártfogó felügyelő eljárásában lehetővé teszi a járványügyi intézkedésekre és az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okokra figyelemmel, hogy a pártfogó felügyelő az általa alkalmasnak ítélt egyéb elektronikus úton tartsa a kapcsolatot az együttműködésre köteles személyekkel, ha a személyes kapcsolattartás akadályba ütközik.
    A Javaslat a Be. szabályozásával párhuzamosan a Gyvt. szerinti megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban is biztosítja, hogy írásbeli, kép- és hangkapcsolatot vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus kapcsolattartás útján is lehetőség legyen a személyes kapcsolattartásra abban az esetben, ha szükséges az egészségre veszélyt jelentő személyes találkozások elkerülése. Mind a környezettanulmány elkészítése, mind a megelőző pártfogás végrehajtása során lehetőség van e speciális időszakban ezen elektronikus kapcsolattartási módok alkalmazására.
    A hitelesség biztosítása érdekében a Javaslat előírja, hogy az érintett személy személyazonosságát elektronikus kapcsolattartás során is ellenőrizni kell. A pártfogó felügyelőnek fokozott elővigyázatossággal kell ennek során eljárnia. Amennyiben az elektronikus kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az elektronikus kapcsolattartás vele nem folytatható.
    229-238. §
    Magyarország Kormánya 2020. március 11-én a 40/2020. Korm. rendeletben bevezette az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzetet. Erre tekintettel szükségessé vált a büntetésvégrehajtás szabályainak olyan irányú módosítása, amely a különleges jogrend bevezetésének alapjául szolgáló esemény jellegéhez igazodva biztosította a büntetés-végrehajtási bíró és a pártfogó felügyelő eljárása lefolytatása során a személyes kapcsolattartási formák mellőzését, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet biztonságos és hatékony működését. A veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) által bevezetett szabályok kiemelt célja az elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak, valamint hozzátartozóik, továbbá a büntetésvégrehajtási szervek személyi állománya egészségének fokozott védelme és megőrzése. E kiemelt célnak a veszélyhelyzet megszüntetését követő időszakban való biztosítása továbbra is indokolttá teszi, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) hatályos rendelkezéseitől való eltérő szabályok megalkotását.
    A Javaslat, értelmező rendelkezésként határozza meg a büntetés-végrehajtási szabályozás körében a járványügyi intézkedés fogalma alatt értendő intézkedési formákat.
    A több hónapon át tartó veszélyhelyzettel együtt járó nehézségek felszámolása alapozza meg annak előírását, hogy a bíróság - akárcsak a veszélyhelyzet idején - a szabadságvesztés, az elzárás, a javítóintézeti nevelés, valamint a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdését hat hónap időtartamra halaszthatja el, ha a halasztásra okot adó körülmény a járványügyi intézkedéssel vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok.
    A járványügyi intézkedésre vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel nem kizárt olyan helyzet előállása, amely az eljáró törvényszék kijelölését teszi szükségessé, a Javaslat ezt a helyzetet kezeli a kijelölésre vonatkozó szabály megalkotásával.
    A veszélyhelyzet idején az volt az alap kiindulási pont, hogy a járvány terjedésének megakadályozása érdekében a személyes kapcsolatokkal együtt járó helyzetek minimalizálására kerüljenek. Az ügyek jellegéből eredően a folyamatosan emberi kontaktusokkal működő bv. intézet személyi állománya és a büntetés-végrehajtási bírók kiemelten veszélyeztetetté váltak, ezért szükségessé vált a rendkívüli helyzethez igazodva az őket terhelő feladatok könnyítése.
    A veszélyhelyzet megszüntetésével a Rendelet alapján intézkedési kötelezettség alól mentesített büntetés-végrehajtási bírói ügyekben a felfüggesztés a továbbiakban már nem indokolt, azonban a felfüggesztésből egyszerre kikerülő ügyek számára tekintettel a Javaslat könnyítést tartalmaz az ügyintézéshez hozzátartozó eljárási, valamint az ügy elintézésére előírt, a Bv. tv-ben meghatározott határidők megnövelésével. Ugyancsak a megelőzés indokolja a büntetésvégrehajtási bírói eljárásokban a meghallgatás és a tárgyalás megtartását érintően annak előírását, hogy a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatt, továbbá a törvényszék elnöke rendelkezése alapján az eljárás résztvevői jelenlétének biztosítására, elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép- és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kerüljön sor, azzal, hogy a fogva tartott elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz használata útján kell biztosítani.
    A büntetés-végrehajtási ügyek feldolgozását segíti a Javaslatnak az a rendelkezése, mely a végrehajtásért felelős szerv szervezeti egységének vezetője részére, a kérelemre indult ügyekben a rá háruló döntés vagy intézkedés meghozatalára meghosszabbított határidőt biztosít.
    A veszélyhelyzet megszűnésével a pártfogói ügymenetnek is a hatályos törvényi rend szerint kell folytatódnia, azonban járványügyi intézkedés vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok vezethet olyan helyzetre, amikor indokolttá válik a személyes kapcsolatteremtés mellőzése. Erre az esetre szabályozza a Javaslat a pártfogó felügyelői vélemény, illetve a környezettanulmány elkészítésének alternatív módjait.
    A büntetés-végrehajtás személyi állománya, az elítélti populáció egészsége megőrzése céljából, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet elrendelésének alapját képező koronavírus-járvány bejutása a büntetés-végrehajtási szervekbe, illetve elterjedése kivédhető legyen, a rendelet speciális szabályokat alkotott a szabadságvesztés letöltésére felhívásra a bv. intézetbe jelentkező elítéltek befogadására, továbbá jelentősen korlátozta a kapcsolattartási formákat. A veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg azonban a biztonságra törekvő intézkedések létjogosultsága nem szűnik meg, ezért a szabadságvesztés büntetés vonatkozásában továbbra is indokoltak a normál jogrendtől eltérő szabályok, kiemelten a befogadási eljárást, amelyre vonatkozóan a veszélyhelyzeti szabályozást a Javaslat továbbviszi és ennek megfelelően továbbél a befogadást követő tizennégy napos elkülönítés és a befogadás megtagadása.
    Ugyancsak a befogadást érintő eljárási rendre vonatkozik a Javaslat azon szabálya, amely a veszélyhelyzetre, továbbá járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okra figyelemmel a bevonulásban akadályozott elítélt esetében intézkedési kötelezettséget állapít meg a BVOP számára a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó felhívás haladéktalan kiadására.
    Járványügyi intézkedésre vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok fennállására tekintettel az elítélti jogok körének korlátozása - akárcsak a vészhelyzet idején - indokolt és szükséges lehet. Ezért a Javaslat a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, illetve az adott bv. intézet parancsnoka hatáskörébe utal intézkedést és korlátozást biztosító jogköröket. Garanciális szabály, hogy a korlátozó intézkedésekről a törvényességi jogkört gyakorló ügyészséget értesíteni kell, ugyanakkor a korlátozó intézkedések kompenzálása céljából a személyes kontaktussal nem járó kapcsolattartási formák tekintetében a Javaslat meghagyja a Rendelet szerinti kedvezőbb intézkedések alkalmazásának lehetőségét. Ennek érdekében továbbra is szükséges a kapcsolattartók elektronikus elérhetőségét tartalmazó adatok kezelése.
    A Javaslat fenntartja az elítélt katasztrófavédelmi szolgálatra beosztásának lehetőségét, ha azt járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok indokolttá teszi.
    A Rendelet alapján, a veszélyhelyzet idején mellőzhetők voltak a szabadulásra történő felkészítés körében előírt intézkedések és felfüggeszthetővé vált az utógondozás. A veszélyhelyzet megszüntetésével az intézkedések mellőzése és a felfüggesztés fenntartása nem indokolt, de járványügyi intézkedés vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok akadályozhatja a személyes kapcsolatteremtést igénylő intézkedést: Erre az esetre termeti meg a Javaslat a bv. intézet, illetve a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő részére az intézkedés telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolattartás útján való teljesítését.
    A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kerül sor a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására is, ezért a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályoknak is érvényesülniük kell.
    Az elzárás, a szabadságvesztéshez hasonlóan személyi szabadság elvonásával járó szankció, amelynek végrehajtása során nem indokolt eltérni a szabadságvesztés végrehajtására előírt különös szabályoktól. Erre tekintettel a Javaslat a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazását írja elő azzal, hogy elzárásra befogadott esetén a befogadást követő - egészségügyi szempontú - tizennégy napos elkülönítés idején is meg kell tartani a fogvatartás jogcímével összefüggő elkülönítési szabályokat.
    A Rendelet alapján, a veszélyhelyzet idején a jogerősen kiszabott közérdekű munka büntetések végrehajtására nem kerülhetett sor, mivel annak teljesítése elengedhetetlenül személyes érintkezéssel járt. A kiszabott közérdekű munka büntetések végrehajtása iránt intézkedni nem kellett, míg a már munkavégzés fázisában lévő büntetések végrehajtása a Rendelet alapján félbeszakadt. A Javaslat a közérdekű munka büntetés végrehajtását "indítja újra", különös figyelemmel az elítélteknek és a közérdekű munkára ítélteket foglalkoztatóknak a korábbi veszélyhelyzetből, illetve a járványügyi intézkedésből vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más okból eredő sajátos helyzetére. Ennek megfelelően a büntetés végrehajtásának hatékony folytatása érdekében a Javaslat előírja mind az elítélt, mind a már kijelölt munkáltató nyilatkozatának beszerzését a munkavégzés folytatását érintően. Ha a nyilatkozatok valamelyike alapján, a közérdekű munka végrehajtásának a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő más ok miatti, illetve a munkáltató oldaláról felmerülő foglalkoztatási akadálya időlegesen állapítható meg, a végrehajtást az akadály megszűnését követően kell folytatni. Ha a már kijelölt munkahely oldaláról véglegesen áll be a foglalkoztatási akadály, a pártfogó felügyelőnek új munkahely kijelöléséről kell gondoskodnia.
    A végrehajtás átmeneti teljes leállása miatti időkiesés és az ügyek újraindításával együtt járó adminisztratív terhek indokolttá teszik a közérdekű munka végrehajtására előírt törvényi határidők módosítását. A Javaslat ezért - a jogorvoslati határidő kivételével - az ügyintézésre előírt határidőt meghosszabbítja.
    A Bv. tv. 280. § (5) bekezdése alapján a közérdekű munkát az első munkahely kijelöléséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül végre kell hajtani, a határidő önhibából eredő elmulasztása a közérdekű munka szabadságvesztére átváltoztatásának ügyész általi indítványozásának következményével jár. A veszélyhelyzet idején azonban a közérdekű munka végrehajtása nem folyt, járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés következtében pedig ugyancsak meghiúsulhat a végrehajtás, ami az elítélt terhére a büntetés végrehajtására előírt időtartamot érintően nem róható. Ezért a Javaslat akként rendelkezik, hogy a büntetés végrehajtása veszélyhelyzetre tekintettel történő elhalasztásának vagy félbeszakításának tartama, valamint a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben elrendelt egyéb intézkedés tartama, ha ez a végrehajtást akadályozza, a közérdekű munka végrehajtására előírt határidőbe nem számít be.
    A jóvátételi munka elvégzése és az arról szóló igazolás bemutatása törvényben előírt határidőhöz kötött, mely határidő a teljesítés esetében jogvesztő. A teljesítés és annak igazolása járványhelyzet okozta fennakadásainak, nehézségeinek kiküszöbölése érdekében a Javaslat a törvényi határidőket meghosszabbítja, lehetőséget biztosítva a jóvátételi munka késedelem nélküli önkéntes végrehajtására és az annak igazolására szóló okirat benyújtására.
    A pártfogó felügyelet célja a terhelt életvitelének folyamatos figyelemmel kísérése útján valósulhat meg. Ennek egyik fő eleme a személyes kapcsolattartás, mely a járványügyi helyzettel összefüggésben teljes mértékben kizárttá válhat. A személyes kapcsolatteremtés akadályozottsága esetére a Javaslat megteremti a kapcsolatfelvétel és a folyamatos kapcsolttartás más, mind a pártfogó, mind a pártfogolt személyét óvó, ugyanakkor az intézkedés végrehajtását biztosító módozatait.
    A Rendelet a javítóintézeti nevelés különös szabályait - hasonlóan a szabadságvesztés végrehajtásához - a COVID-19 koronavírus okozta fertőzés terjedésének kivédése célzatával alkotta meg, ennek eszközei egyrészt annak megakadályozása, hogy olyan elítélt befogadására is sor kerüljön, aki már fertőzött, másrészt ez esetben is cél volt a személyes érintkezés minimalizálása.
    A javítóintézeti nevelés esetén indokolt fenntartani ezeket az intézkedéseket, ezért a Javaslat késedelmet nem tűrő intézkedési kötelezettséget ír elő a fiatalkorú legközelebbi járványügyi megfigyelést végző egészségügyi intézménybe szállítása iránt, ha akár a javítóintézeti nevelés végrehajtásának kezdetekor, akár végrehajtás során a fiatalkorú egészségügyi állapota alapján járványügyi megfigyelése vagy elkülönítése szükségessége felmerül.
    A személyes érintkezés minimalizálása körében a Javaslat a javítóintézet igazgatójának hatáskörébe adja a törvényben meghatározott egyes kapcsolattartási formák, valamint a szabadidős tevékenységek gyakorlására vonatkozó korlátozások lehetőségét, azzal, hogy a korlátozások a telefonbeszélgetések törvényben meghatározott gyakoriságának és időtartamának bővítésével ellentételezhetőek. Garanciális szabály, hogy a korlátozó intézkedésekről az ügyészséget tájékoztatni kell.
    A Javaslat az őrizet és a letartóztatás, mint a személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedések végrehajtására a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó különös szabályok megfelelő alkalmazását írja elő, azzal, hogy a letartóztatott személy esetében a befogadást követően, az egészségügyi szempontú tizennégy napos elkülönítés idejére is érvényesülniük kell a fogvatartás jogcímével összefüggő elkülönítési szabályoknak.
    A Bv. tv. a rendbírság helyébe lépő elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtására az elzárás szabályainak alkalmazását írja elő. Az elzárásra a Javaslat a szabadságvesztés végrehajtására előírt különös szabályok alkalmazását írja elő, és nem indokolt ettől eltérni ezekben az esetekben sem azzal, hogy a fogvatartás jogcíme szerinti elkülönítési szabályokat meg kell tartani.
    Elsősorban a kapcsolattartás engedélyezése körében az adatszolgáltatás biztosítása végett a Javaslat előírja, hogy a büntetés-végrehajtási intézet és a javítóintézet a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet a rendőrségnek a járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából.
    239., 250. §
    A COVID-19 miatti világjárvány következtében elrendelt mozgásszabadságot érintő tagállami korlátozások és légijárat-törlések kihívások elé állították a büntetőügyekben történő igazságügyi együttműködést az EU-ban és azon kívül. A koronavírus világjárvány leginkább az európai és a nemzetközi elfogatóparancs, valamint a személyek átszállításával járó jogsegélyek működését érinti, a mozgásszabadságot érintő tagállami korlátozások és légijárat-törlések gyakorlatilag ellehetetlenítik, hogy a személyek átadása normál módon történjen.
    A koronavírussal kapcsolatosan elrendelt korlátozásokra tekintettel a nemzetközi bűnügyi együttműködés vonatkozásában a Kormány elfogadta a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes nemzetközi bűnügyi jogsegély eljárásokat érintő intézkedésekről szóló 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet], amely meghatározta a veszélyhelyzet alatt alkalmazandó, büntetőügyekben történő nemzetközi igazságügyi együttműködést érintő különös szabályokat.
    A veszélyhelyzet megszűnésével azonban a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendeletben foglalt, a világjárvány miatt elrendelt korlátozások hatályukat vesztik, azonban a járványügyi helyzet továbbra is érinti a büntetőügyekben történő nemzetközi igazságügyi együttműködésre vonatkozó szabályok érvényesülését mind a hazai, mind a külföldi államok által bevezetett, illetve fenntartott korlátozásokra tekintettel. Ezért indokolttá vált a veszélyhelyzet megszűnését követően is meghatározni a bűnügyi jogsegélyeket érintően a járványügyi intézkedésekkel, illetve az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatosan elrendelt egyéb rendelkezésekkel összefüggően alkalmazandó szabályokat.
    240-243., 251-254. §
    A járványügyi helyzet következtében elrendelt, mozgásszabadságot érintő tagállami korlátozások és légijárat-törlések európai és a nemzetközi elfogatóparancs működését nagymértékben megnehezítik, gyakorlatilag ellehetetlenítik, hogy a személyek átadása normál módon történjen. Erre tekintettel indokolttá vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) rendelkezéseinek alkalmazását korlátozni az európai elfogatóparancs és a kiadatás szabályai vonatkozásában mindaddig amíg a kiadatás, illetve az átadás teljesítése ellentétes az elrendelt korlátozásokkal.
    A törvény értelmében a kiadott személy átadása nem hajtható végre, és a keresett személy nem vehető át, amennyiben annak teljesítése a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átadással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes. Ennek alapján - elsősorban eseti alapon - el kell halasztani a személyek átadását, illetve átvételét, amennyiben az átszállítás nem oldható meg. Az európai és a nemzetközi elfogatóparancs működése végső soron nem szenved csorbát, csak a személyek átadása elhalasztódik a járvány megszűnéséig, jelentős enyhüléséig, a korlátozó intézkedések feloldásáig.
    A halasztásra mind az EUtv., mind az Nbjt. lehetőséget biztosít, amennyiben az valamelyik érintett államon kívül eső, különös méltánylást érdemlő emberiességi oknak, a terhelt életét vagy egészségét veszélyeztető elháríthatatlan akadálynak minősül. Erre tekintettel a törvény kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés az eljáró hatóságok bármelyikén kívül eső elháríthatatlan akadálynak minősül. Az akadály megszűnését követően a NEBEK-nek haladéktalanul intézkednie kell a személy átadásáról és átvételéről. Az átadás végrehajtásának határidejére az EUtv. és Nbjt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
    A keresett személyek átadására és átvételére vonatkozó, azok elhalasztásáról rendelkező szabályozással egyidejűleg szükségessé vált az eljárások során alkalmazandó kényszerintézkedések elrendelésére vonatkozó szabályok felülvizsgálata is. Az EUtv. és az Nbjt. szabályai értelmében, amennyiben a bíróság megállapítja a kiadatás, illetve az átadás feltételeinek fennállását, el kell rendelnie a terhelt átadási, illetve kiadatási letartóztatását is. A járványügyi helyzet miatt fennálló korlátozó intézkedések fennállása alatt az átadások elhalasztására tekintettel a terheltet végig átadási, illetve kiadatási letartóztatásban kell tartani. Azonban annak fenntartása nem minden esetben indokolt, különös tekintettel a kisebb tárgyi súlyú bűncselekmények esetében, amikor a személy magyarországi lakos. Erre tekintettel célszerűvé vált megteremteni annak a lehetőségét, hogy amennyiben a fennálló korlátozó intézkedésekre tekintettel a terhelt átadása előreláthatólag nem lesz végrehajtható a bíróság az átadási, illetve kiadatási letartóztatás helyett, - amennyiben annak feltételei az EUtv., illetve az Nbjt. alapján fennállnak - bűnügyi felügyelet alá helyezhesse a terheltet. Amennyiben azonban a kiadatás, illetve az átadás végrehajthatóvá válik, azaz az akadály elhárul, a jogsegély teljesítése érdekében a terhelt őrizetbe vehető.
    A járványügyi helyzettel összefüggő korlátozó rendelkezések fennállásának időtartama nem határozható meg előre, ezért szükségessé vált a kötelezően elrendelt kényszerintézkedések indokoltságának időszakos felülvizsgálata. Erre tekintettel a szabályozás előírja, hogy a kiadatás, illetve az átadás feltételeinek fennállásának megállapítását követően háromhavonta a bíróság hivatalból köteles felülvizsgálni, hogy a kényszerintézkedés fenntartása továbbra is szükséges és indokolt-e. Amennyiben valamely körülmény indokolttá teszi a kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálatát, abban az esetben a bíróságnak lehetősége van korábbi - három hónapot megelőző - felülvizsgálatára is.
    Abban az esetben, ha a magyar hatóságok által kibocsátott európai, illetve nemzetközi elfogatóparancsok alapján külföldön elfogják a keresett személyt, a bíróságnak - a jogsegélyek céljának tényleges, mielőbbi teljesülése érdekében - az elfogatóparancs indokoltságát felül kell vizsgálnia, különös tekintettel arra, hogy az elérni kívánt cél egyéb jogsegéllyel nem biztosítható-e, például a folyamatban lévő büntetőeljárás esetén videokonferenciás meghallgatással, illetve jogerősen kiszabott szabadságvesztés esetén a szabadságvesztésvégrehajtás átadásával.
    244-245. §
    Az Nbjt. értelmében a büntetőeljárás átadása, illetve átvétele a terhelt egyidejű átadásával, illetve átvételével is együtt járhat, amennyiben a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll a büntetőeljárás átadására irányuló megkeresés alapjául szolgáló magyar büntetőeljárásban, vagy a külföldi államban folyamatban lévő büntetőeljárásban. A járványügyi helyzettel kapcsolatosan elrendelt mozgásszabadságot érintő korlátozások azonban ellehetetleníthetik, hogy a személyek átadása normál módon történjen.
    Erre tekintettel indokolttá vált annak kimondása, hogy a terhelt szállításával együtt járó büntetőeljárások nem adhatóak át, illetve nem vehetőek át abban az esetben, ha a terhelt átszállítása a járványügyi intézkedés vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezés miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átszállítással érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal ellentétes lenne.
    246-247., 256. §
    A jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása, illetve átvétele az elítélt személy átszállításával is együtt járhat. Azonban a járványügyi helyzettel kapcsolatosan elrendelt mozgásszabadságot érintő korlátozások ebben az esetben is ellehetetleníthetik, hogy a személyek átszállítása megtörténjen.
    Erre tekintettel indokolttá vált kimondani, hogy a külföldön fogvatartásban lévő elítélt személy nem vehető át, illetve a magyar bíróság által jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadása során az elítélt személy nem adható át a döntést követően mindaddig, amíg az ellentétes lenne a járványügyi intézkedések vagy az egészségügyi válsághelyzettel összefüggő egyéb rendelkezések miatt Magyarország határának vagy a járványügyi helyzettel összefüggésben az átvétellel érintett más állam határának átlépésére vonatkozó szabályokkal.
    Az átszállítás akadályának megszűnését követően NEBEK-nek haladéktalanul intézkednie kell az elítélt átvételéről, illetve átadásáról.
    248., 255. §
    Az járványügyi helyzet miatt elrendelt egészségügyi válsághelyzettel összefügésben meghozott mozgásszabadságot érintő korlátozások az eljárási jogsegélyek teljesítését, illetve előterjesztését főszabály szerint nem érinti. Azonban, ha a jogsegély teljesítése együtt jár fogvatartott személy határokat átlépő ideiglenes át-, illetve visszaszállításával a szállítás nem hajtható végre, amennyiben az a járványügyi helyzettel összefüggésben elrendelt korlátozásokkal ellentétes lenne. Az akadály megszűnését követen a NEBEK-nek haladéktalanul intézkednie kell a fogvatartott személy át-, illetve visszaszállításáról.
    249., 257. §
    A veszélyhelyzet megszűnése esetére szükségessé vált a hatályát vesztő 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján elhalasztott döntések vonatkozásában átmeneti rendelkezések meghatározása.
    Erre tekintettel került rögzítésre, hogy a miniszternek e törvény hatályba lépését követően, illetve amennyiben e törvény alapján továbbra sem lehetséges, az akadály megszűnését követően intézkednie kell azokban a kérdésekben, amelyekben döntését a veszélyhelyzet fennállása miatt elhalasztotta. A miniszternek három hónapon belül meg kell hoznia az elhalasztott - Nbjt. hatálya alá tartozó - szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló döntéseit. Szintén három hónapon belül kell döntenie a miniszternek azon szabadságvesztés végrehajtások átadásának vonatkozásában is, amelyeket a veszélyhelyzet fennállása alatt nem rendelhetett el, illetve amelyek átadásáról ugyan döntött, de végrehajtás átadása iránt még nem kereste meg a külföldi államot, illetve ügyiratok végrehajtó tagállam részére még nem küldte meg, azaz nem kezdeményezte az átadást.
    Kimondásra kerül továbbá, hogy amennyiben a bíróság - a 89/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján - a terhelt átadásának végrehajtását az átadásról szóló határozatában a veszélyhelyzet idejére ideiglenesen elhalasztotta, abban az esetben e törvény hatályba lépését követően, illetve amennyiben az e törvény alapján továbbra sem lehetséges, az akadály megszűnését követően soron kívül - az EUtv. 20. §-a szerint - meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az átadás végrehajtása érdekében.
    258. §
    A veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelettel a koronavírusos megbetegedések megelőzése, megismerése, felderítése, valamint továbbterjedésének megakadályozása érdekében - ehhez kapcsolódóan az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezését is ideértve - az ezen adatkezelési célból kezelt személyes adat tekintetében az ún. érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmek teljesítését a veszélyhelyzet fennállásának időtartamára felfüggesztette. Figyelemmel a veszélyhelyzet megszűnésére, átmeneti rendelkezésekkel szükséges biztosítani, hogy egyrészt azon adatkezelők, akik a kérelmek felfüggesztéséről még nem tájékoztatták az érintetteket, e kötelezettségüknek haladéktalanul eleget tegyenek, másrészt a kérelmek teljesítendővé válására tekintettel arról is rendelkezni kell, hogy e kérelmek esetén a teljesítésre nyitva álló határidők kezdő napjának az e javaslat hatálybalépésének napja tekintendő.
    259. §
    A veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az egyes adatvédelmi és adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 179/2020. (V. 4.) Korm. rendelettel lehetővé tette, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt eltérő rendben teljesítsék, feltéve, hogy valószínűsítették, hogy ezen igényeknek az Infotv.-ben meghatározott határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása idején megindult, de annak megszűnésekor még folyamatban lehettek olyan igények, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv ezen eltérő rendben teljesít, szabályozási átmenetet szükséges biztosítani ezen igények teljesítésére vonatkozóan.
    A javaslat értelmében - az Infotv. főszabályához illeszkedően - minden ilyen még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45, illetve - amennyiben e határidő a veszélyhelyzet ideje alatt további 45 nappal meghosszabbításra került - 90 napon belül teljesíteni kell. Szükséges rámutatni arra is ugyanakkor, hogy a költségelőlegezést igénylő költségtérítés esetében az eltérő - 45 napos - teljesítési határidő csak akkor alkalmazható, ha a költségtérítést a közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet ideje alatt megállapította és azt az igénylő meg is fizette. Ellenkező esetben a közfeladatot ellátó szerv az igényt a költségtérítés az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül - azaz az Infotv. főszabálya szerint - teljesíti.
    260. §
    A COVID-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. 05. 14-én hozott C 924/19. PPU. és C 925/19.PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend bevezetésre az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól szóló .../2020. (.......) Korm. rendelettel. A járvány esetleges további hullámaira történő felkészülés érdekében a bevezetett szabályozást a veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időszakban is fenn kell tartani.
    261. §
    A menedékjogi kérelem benyújtásának feltétele egy erre irányuló szándéknyilatkozat benyújtása Magyarország valamely külképviseletén. A szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság 60 napon belül döntést hoz arról, hogy a külföldi részére egy Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmányt (a továbbiakban: utazási okmány) lehet-e kiadni abból a célból, hogy menedékjogi kérelmet nyújtson be Magyarországon.
    262. §
    Az utazási okmányt a külképviselet állítja ki, mely 30 napig érvényes.
    263. §
    Főszabály szerint a menedékjogi kérelem benyújtásának feltétele a szándéknyilatkozat benyújtása, és az utazási okmány. A külföldi Magyarországra történő belépésekor jelzi a határrendészeti szervnek, hogy menedékjogi kérelmet kíván benyújtani, majd a határrendészeti szerv a menekültügyi hatóság elé állítja 24 órán belül. A menedékjogról szóló törvény szerinti jogok a menedékjogi kérelem menekültügyi hatóság előtti előterjesztésétől illetik meg a külföldit, aki legfeljebb négy hétre zárt befogadó intézménybe kerül.
    264. §
    Kivételek a szándéknyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól. Egyrészt az oltalmazott és a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy Magyarországon tartózkodó családtagja számára, másrészt a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt álló személy számára nem előírás a szándéknyilatkozat benyújtása. Ez utóbbi személyi kör alól azonban kivételt képeznek azok, akik jogellenesen lépték át Magyarország államhatárát, őket a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos ország külképviseletére irányítja.
    265. §
    Adatkezelési szabály, mely szerint a szándéknyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a külföldi adatát 10 évig kezeli a menekültügyi hatóság.
    266. §
    Az új eljárási szabályozásra tekintettel a menedékjogról szóló törvény szerinti, valamint annak végrehajtási rendelete szerinti egyes különös eljárási szabályokat nem lehet alkalmazni.
    267. §
    A törvény rendelkezéseit az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a menekültügyi eljárás szabályairól szóló .../2020. (.......) Korm. rendelet hatálybalépését követően előterjesztett menedékjogi kérelmek elbírálására kell alkalmazni.
    268. §
    Felhatalmazó rendelkezés a részletes eljárási szabályok megállapítására.
    269-284. §
    A koronavírus járvány káros gazdasági hatásainak enyhítése céljából szükséges olyan, a nemzetgazdaságot védő szabályozás megalkotása, amely képes megvédeni a nemzetgazdaság stratégiai ágazataiban működő hazai gazdasági szereplőket. Ennek érdekében a törvény - a hasonló tárgykörben született hatályos olaszországi szabályozást alapul véve - védelmet nyújt a kül- és belföldről érkező, a hazai gazdaságra káros hatású felvásárlásokkal, az innovációt és magyar gazdaság fejlesztését mellőző piacszerző, a hazai kapacitásokat leépítő és munkahelyeket veszélyeztető felvásárlásokkal szemben. A szabályozás továbbá a koronavírus járvány következtében kialakult gazdasági visszaesés okozta további káros hatású gazdasági jelenségek enyhítését, illetve megfékezését szolgálja különösképpen a keresleti sokk, a bevételkiesés, a fejlesztések elmaradása, a piacok elvesztése vagy a beszállítói láncok megszakadása kapcsán.
    285. §
    A javaslat szerint az ellenőrzött bejelentés illetéke az engedélyezés illetékének 50%-a.
    286. §
    A javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alapnak a központi költségvetésben való fejezetrendi változásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában.
    287-292. §
    Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvánnyal összefüggésben bizonyos, adott esetben szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt álló egészségügyi jellegű találmányokon (pl. gyógyszerek, hatóanyagok, diagnosztikai vagy orvostechnikai eszközök, ld. az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendeletet, illetve az egészségügyről. évi CLIV. törvény 3. § h) pontját) alapuló termékek tekintetében előfordulhat, hogy a szabadalmasnak nem áll rendelkezésére olyan kapacitás, hogy azokat a szükséges mértékben elő tudja állítani, ugyanakkor az állampolgárok egészségének és életének megóvása megköveteli azt, hogy ezen termékek megfelelő mennyiségben elérhetőek legyenek.
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 33/A. §-a jelenleg is ismer kényszerengedélyt a közegészségügyi problémák kezelésére, ugyanakkor ezen jogintézmény csupán a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint a fejlődő országokba irányuló exportra vonatkozik, így a belföldi igények kielégítésére nem alkalmas.
    A rendkívüli jogrend keretei között ezen probléma kezelésére a belföldi hasznosításra szolgáló közegészségügyi kényszerengedélyről szóló 212/2020. (V. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KormR.) került megalkotásra. A rendelkezések alapvetően ezen szabályozás fenntartását, az Szt. rendszerébe való beépítését szolgálják azzal az eltéréssel, hogy a kényszerengedély - a gyártókapacitással nem rendelkező országok szükségleteinek kielégítése érdekében - szűk körben, és szigorú feltételekkel exportcélú hasznosításra is igényelhető, illetve a hasznosítási engedély minimális időtartama 6 hónapban kerül megállapításra, hogy a gyártónak legyen ideje a hasznosításhoz szükséges előkészületek megtételére is.
    A közegészségügyi kényszerengedély keretében exportcélú hasznosításra abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a célországban történő hasznosításra külföldi kényszerengedéllyel rendelkezik - kivéve, ha az adott egészségügyi termék vagy egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás, berendezés vagy eszköz a célországban nem áll szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt, hiszen ilyenkor a más országban való hasznosításhoz nincs szüksége külföldi kényszerengedélyre -, az exportcélú hasznosítás a gyógyszerészeti államigazgatási szerv igazolása alapján a belföldi egészségügyi válsághelyzet elhárítását nem veszélyezteti, és az exportcélú hasznosítás nem haladja meg a külföldi kényszerengedélyben meghatározott mértéket.
    Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) joga ezen tekintetben nem harmonizált, így uniós jogi akadálya az új kényszerengedélynek nincs, a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (The Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, a továbbiakban: TRIPs megállapodás) 31. cikk b) pontja pedig megfelelő nemzetközi jogalapot teremt a kényszerengedély bevezetésére. Az EU tagállamai közül Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Litvánia, Németország, Románia és Spanyolország is az Szt. rendszerétől tágabb keretek között ad lehetőséget a szabadalmi kényszerengedélyezésre, Németország és Franciaország pedig a járványra tekintettel tovább bővítette a kényszerengedélyezés lehetőségét.
    A Javaslat nem csupán gyógyszeripari termékek (pl. gyógyszerek, hatóanyagok, oltások), hanem diagnosztikai eszközök (pl. tesztek) és orvostechnikai eszközök (pl. lélegeztető gépek, vagy azok alkatrészei) tekintetében is lehetőséget ad kényszerengedély kérelmezésére.
    A TRIPs megállapodás 31. cikk b) pontja alapján az előzetes tárgyalások megtörténtét - a jogosultnak a kérelemről való értesítése mellett - nem kell bizonyítani. Tekintettel arra, hogy a közegészségügyi kényszerengedély kérelmezője és a szabadalmas közötti tárgyalások a kényszerengedélyezés folyamatát rendkívül elnyújthatják, ezért a szabályozás él a TRIPs megállapodás biztosította lehetőséggel és eltekint a tárgyalások megkísérlésének követelményétől.
    Garanciális jellegű rendelkezés, hogy a kényszerengedély megfelelő díj ellenében adható csak, a hasznosítás terjedelme és időtartama csak a szükséges mértékre korlátozódhat, a kényszerengedélyes nem szerez kizárólagos jogot a hasznosításra, és a hasznosítással kapcsolatos engedélyt nem engedélyezheti tovább. A díjnak ki kell fejeznie a közegészségügyi kényszerengedély gazdasági értékét, amely különösen a találmány tárgya szerinti műszaki területen kialakult licenciaforgalmi viszonyokra kell figyelemmel lennie.
    A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a díj megállapítása során - figyelemmel az ISZT-6/2012. sz. szakvéleményében kifejtettekre - figyelembe veszi különösen az adott iparágban a hasznosítási díj és a nettó értékesítési árbevétel jellemző arányát, illetve hogy az adott egészségügyi termékben, vagy az egészségügyi termék előállításához szükséges, szabadalmi oltalom alatt álló eljárásban, berendezésben vagy eszközben megjelenő gazdasági előny milyen arányban vezethető vissza a közegészségügyi kényszerengedéllyel érintett szabadalom alkalmazására (fedési hányad).
    Szintén garanciális jellegű szabály, hogy a közegészségügyi kényszerengedély időtartama alatt előállított, de a kényszerengedélyes által nem értékesített termékeket - a szabadalom megszűnésének esetét leszámítva - a gyógyszerészeti államigazgatási szerv megsemmisíti annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a közegészségügyi kényszerengedély alapján előállított termékeknek a járványügyi helyzet megszűnését követő időre való, a kényszerengedélyes általi hosszú távú raktározása. A berendezések értelemszerűen szabadalmi oltalom alatt álló, és a kényszerengedélyt kifejezett tárgyát képező berendezéseket kell érteni. Minden más esetben azonban indokolatlan lenne a gyógyszertermék előállításához használt berendezés megsemmisítése, különösen ha az más termék előállításához is használatos. Az egészségügyi termék előállításához szükséges eljárás hasznosításának abbahagyását ugyancsak a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendeli el. A megsemmisítés ugyanakkor nem indokolt abban az esetben, ha a kényszerengedélyes újabb, azonos tárgyi hatályú kényszerengedélyt kap.
    A közegészségügyi kényszerengedély vonatkozásában SZTNH dönt, jogorvoslatra bíróság előtt van lehetőség, ugyanakkor a megváltoztatási kérelemnek a közegészségügyi kényszerengedéllyel kezelendő helyzet természetére tekintettel halasztó hatálya nincs. A közegészségügyi kényszerengedély alapvetően az SZTNH által megszabott határozott időre szól, ugyanakkor az alapszabadalom vagy a kiegészítő oltalom megszűnésével megszűnik, arról a kényszerengedélyes bármikor lemondhat.
    A közegészségügyi kényszerengedély alapján hasznosítandó termékeket különleges, az eredeti terméktől eltérő csomagolással kell ellátni, amelyen fel kell tüntetni, hogy a termék közegészségügyi kényszerengedély keretében került előállításra, és kizárólag belföldön vagy a közegészségügy kényszerengedélyben szereplő külföldi országban hozható forgalomba. Ezen rendelkezés megsértése esetén ugyanakkor a termék megsemmisítése nem indokolt, a jogsértés orvoslására a gyógyszerészeti államigazgatási szerv elrendelheti a termék átcsomagolását.
    Az SZTNH soron kívül jár el, háromtagú tanácsban dönt, szóbeli tárgyalást azonban nem tart. A közegészségügyi kényszerengedély megadásáig a kényszerengedély kérelmezőjével szemben a kérelemben megjelölt szabadalommal kapcsolatban folyó szabadalombitorlási pert, és az ahhoz kapcsolódó ideiglenes intézkedést fel kell függeszteni.
    293. §
    A koronavírus járvánnyal összefüggésben KormR. biztosított lehetőséget a belföldi hasznosítású közegészségügyi kényszerengedély megszerzésére.
    A rendkívüli jogrend megszűnésével a KormR. hatályát vesztette, ugyanakkor a már megadott kényszerengedélyek jogi helyzetét rendezni szükséges.
    A rendelkezés rögzíti, hogy mind a KormR. alapján megindított eljárásokra, mind a megadott kényszerengedélyek vonatkozásában az Szt.-nek a közegészségügyi kényszerengedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
    294. §
    A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzetre tekintettel az egyes hitel-, tőke- és garanciatermékekre vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 137/2020. (IV. 20.) Korm. rendelet 2. §-ának hosszútávú alkalmazása indokolt a COVID-19 koronavírus miatt szükségessé vált finanszírozási ügylettel megvalósuló összefonódások tekintetében.
    295. §
    A rendelkezés általános, tartósan alkalmazandó jelleggel bevezeti azt a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a látvány-csapatsportok támogatásának eltérő szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendelkezést, amely szerint a támogatási igazolások összértéke az országos sportági szakszövetségek, az amatőr sportszervezetek és a látvány-csapatsport támogatása érdekében létrejött alapítványok esetében - ide nem értve azokat a szervezeteket, amelyekkel összefüggésben az állami támogatási szabályok szerinti kizárás áll fenn - a sportfejlesztési programban szereplő igazolt költségek, ráfordítások, kiadások legfeljebb 100 százaléka lehet.
    296. §
    A rendelkezést első alkalommal a 2020. április 16. napján folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programok esetében kell alkalmazni.
    297-298. §
    A koronavírus okozta veszélyhelyzet következtében a támogatott gyógyászati segédeszközt forgalmazó vállalkozások likviditása romlott. Működőképességük fenntartására megoldást jelenthet a gyógyszertárak esetében ismert, kamatmentes, visszatérítendő finanszírozási előleg lehetőségének megteremtése, melynek részletszabályait kormányrendeletben szükséges meghatározni.
    299-307., 310. §
    A javaslat az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával biztosítja, hogy egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében hozza meg az egészségügyi válsághelyzet hatékony kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
    A javaslat a Kormány széles válságkezelési jogköreit megfelelő garanciákkal biztosítja. Az egészségügyi válsághelyzet feltételeinek a fennállását az országos tisztifőorvos köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn, kezdeményezni a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a Kormánynak az egészségügyi válsághelyzetben megalkotott kormányrendelet hatályon kívül helyezésére. A miniszter javaslatát a Kormány részére haladéktalanul benyújtja, amelyet a Kormány soron kívül köteles megtárgyalni, és - ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei nem állnak fenn - a kormányrendeletet hatályon kívül helyezni. Az egészségügyi válsághelyzetben megalkotott kormányrendelet emellett legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A Kormány az egészségügyi válsághelyzetben megalkotott kormányrendelet hatályát csak akkor hosszabbíthatja meg, ha az egészségügyi válsághelyzet elrendelésének a feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak. Az egészségügyi válsághelyzetben megalkotott kormányrendelet hatályának meghosszabbításáról a Kormány az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó állandó bizottságának beszámol.
    A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy ha az elrendelt egészségügyi válsághelyzet jellege következtében indokolt, a Kormány rendeletben Operatív Törzset hozzon létre az egészségügyi válsághelyzeti ellátás összehangolása érdekében. A javaslat rendezi az Operatív Törzs adatkezelésének törvényi szabályait.
    A javaslat a kedvező gyakorlati tapasztalatok mentén szabályozza emellett a hatósági házi karantén, továbbá a hatósági házi karantén szabályai betartásának az érintett nagykorú cselekvőképes személy mozgását nyomon követő, valamint az arcképmásának és általa megadott egészségügyi adatainak továbbítására alkalmas elektronikus szoftver (karantén szoftver) alkalmazásának alapvető szabályait.
    308. §
    A javaslat meghatározza az egészségügyi válsághelyzet idején a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénytől való eltérseket.
    309. §
    Felhatalmazó rendelkezés a telemedicinával összefüggésben.
    311. §
    A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) új 33/A. §-a a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2019/790 irányelv (a továbbiakban: CDSM irányelv) 5. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja. A módosítás egy értelmező rendelkezést vezet be a szabad felhasználási fejezet elejére, amely tisztázza, hogy az Szjt. új 34. § (3) és (4) bekezdései alkalmazásában biztonságos elektronikus hálózatnak az olyan műszaki megoldást kell tekinteni, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.
    312. §
    A módosítás a CDSM irányelv 5. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja, amely a távoktatás, és a határon átnyúló távoktatás kérdéseit rendezi.
    Az Szjt. 34. § (3) bekezdése tisztázza, hogy az átvevő mű nem üzletszerű szabad felhasználása megvalósulhat többszörözéssel és terjesztéssel, ha az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, valamint az oktatási intézmény helyiségeiben, digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználására (ide értve például az átvevő mű kivetítését is), biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéssel, illetve a 34. § (3) bekezdés a) és b) pontjában említett felhasználási módok együttes fennállása esetén is. E szabad felhasználási eset tehát kiterjed mind az osztálytermekben, mind más helyszíneken digitális módon - például elektronikus táblák vagy az internethez kapcsolható digitális eszközök segítségével - történő felhasználásokra, valamint a biztonságos elektronikus környezetek révén távolról végzett felhasználásokra is, továbbá lehetővé teszi a tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított átvevő művek biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő lehívásra hozzáférhetővé tételét is. Ezzel a rendelkezés tankönyvpiac fejlődéséhez és a tankönyvvé nyilvánítás szabályaihoz igazítása is megvalósul, eleget téve az alább ismertetett rendelkezéseknek.
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 93/B. § (1) bekezdése szerint "... a digitális tananyag és a nevelési-oktatási program részét alkotó információhordozó, feladathordozó (...) tankönyvvé nyilvánítható". Digitális tananyag pedig lehet online (HTML alapú) tananyag is a törvény végrehajtásáról szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 9/Q. § (2) bekezdése szerint. Továbbá a 9/Q. § (4) bekezdése lehetővé teszi a tankönyvvé nyilvánítási engedéllyel rendelkező vagy a tankönyvjegyzékre felvehető tankönyv digitálisan rögzített könyv formátumban vagy online digitális tananyag formájában történő közzétételét külön tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül.
    A felsőoktatás esetében a tankönyvvé, segédkönyvvé nyilvánítás nem hatósági határozat útján történik, hanem a felsőoktatási intézmény - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényen alapuló - döntésétől függ.
    Az Szjt. 34. § új (3a) bekezdése a CDSM irányelv 5. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja, a származási ország elvének átültetése útján. Eszerint a műveknek és más védelem alatt álló teljesítményeknek az oktatási célú szemléltetés céljából, biztonságos elektronikus környezetben történő felhasználása úgy tekintendő, hogy az kizárólag az oktatási létesítmény székhelye szerinti tagállamban történik.
    Az Szjt. 34. § (4) bekezdése egyértelműsítés céljából került módosításra, kiemelve, hogy az átdolgozást megvalósító iskolai foglalkozás megtartható biztonságos elektronikus hálózaton keresztül is. Az átdolgozott mű ezt követően a szerző engedélye nélkül is jogszerűen felhasználható akár az intézményben tartott előadás során, akár biztonságos elektronikus hálózaton keresztül. Az átdolgozott műnek az oktatási kivétel körébe nem tartozó felhasználáshoz értelemszerűen szükséges az érintett szerzők engedélye.
    313. §
    Az Szjt. 35. § (5) bekezdésének módosítása a CDSM irányelv 5. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja. A kivétel ennek megfelelően túlléphet a többszörözésen és megfelelően alkalmazható a biztonságos elektronikus hálózaton történő óra tartás és vizsgáztatás esetében is.
    314. §
    Az Szjt. 68. § (2) bekezdésének módosítása pontosítást szolgál, az Szjt. 34. § (2) bekezdésében feltüntetett oktatási célú felhasználás duplikálásának megszüntetésére a képző-, fotó- és iparművészeti alkotások tekintetében.
    315. §
    A módosítás az Szjt. jogharmonizációs záradékának kiegészítését célozza, amely által bekerül a CDSM irányelvnek való megfelelésre utalás.
    316-325. §
    A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban MFB tv.) szerkezetében még az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőző tárgyalások eredményét, illetve a nemzeti fejlesztési bankokra akkor irányadó bizottsági megközelítést tükrözi. A hitelélet fejlődése miatt szükséges rendelkezések és a modern fejlesztési bankokkal szemben támasztott gazdaságpolitikai elvárások folyamatosan épültek be az MFB tv.-be, így a jogszabály jelenleg kazuisztikusan, egyes pénzügyi és nem pénzügyi termékeken keresztül jelöli ki az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) működési kereteit.
    A javaslat célja, hogy az MFB Zrt. működése összhangban legyen az Európai Unióban egyre nagyobb szerephez jutó fejlesztési bankok működésével. Az Európai Bizottság a "Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában" című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) a fejlesztési bankok szerepét a piaci hiányosságok orvoslásában látja és nem tartalmaz taxatív listát a fejlesztési bankok által végezhető tevékenységekről. Az MFB tv. ezzel szemben eseti jelleggel, és a számvitel fogalomrendszerét használva fogalmaz meg fejlesztési célokat, tevékenységeket.
    A fejlesztési bankok szerepe leginkább a ciklikus és a strukturális piaci zavarok idején növekszik meg, mint amilyen a COVID-19 fertőzés okozta humánjárvány által előidézett gazdasági visszaesés is. A javaslat biztosítja, hogy a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához az MFB Zrt. hatékonyan hozzájáruljon, azonban nem veszélyezteti MFB Zrt. mint szakosított hitelintézet státuszát az Európai Uniónak a prudenciális bankszabályozás hatálya alól kivett intézményei között. A javaslat az MFB Zrt. MFB tv.-ben meghatározott feladataihoz kötötten és nem eseti jelleggel határozza meg a beavatkozási lehetőségeket, ennek megfelelően hatályon kívül helyezi az MFB tv. hitelcél korlátait, továbbá a garancianyújtásra és kezességvállalásra vonatkozó hasonló korlátokat.
    A javaslat további rendelkezései az MFB Zrt. működésének kereteit igazítják az egyre inkább felértékelődő fejlesztési banki szerepkörhöz.
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 7. § (3) bekezdésének p) pontjával egyezően - az MFB Zrt. is nyújthat a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára üzletszerűen szolgáltatásokat.
    A módosítás alapján az MFB Zrt. a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára üzletszerűen nyújthat szolgáltatásokat.
    A javaslat a befektetési jegy szerzésére vonatkozó korlátot csak az MFB Zrt. tekintetében határozza meg, a rendelkezés hatálya nem terjed ki az MFB Zrt. részesedésével működő gazdasági társaságokra és az általuk történő befektetési jegy szerzésre.
    A javaslat lehetővé teszi, hogy az MFB Zrt. által közvetlenül vagy pénzügyi intézményen keresztül közvetetten nyújtott hitel- és pénzkölcsönhöz is kapcsolódhasson állami készfizető kezességvállalás a Kormány határozatának megfelelően. Ilyen módon a refinanszírozott pénzügyi intézmény is lehet az állami kezességvállalás jogosultja azzal, hogy a Kormány által meghatározott keretösszeg felhasználásának nyilvántartása és az erre vonatkozó adatszolgáltatások elkészítése az MFB Zrt. feladata, továbbá a kezesség beváltására - szerződésátruházást vagy engedményezést követően - kizárólag az MFB Zrt. jogosult.
    Az MFB Zrt. nemzetgazdasági szinten meghatározó beruházásokat finanszíroz az állam stratégiai feladatainak ellátása érdekében. A kockázati koncentráció jelentős lehet, azonban ezek a kockázatvállalások a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából közömbösek az állami szerepvállalás miatt, ezért indokolt az eltérés a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) prudenciális szabályaitól.
    Az MFB Zrt. a rendelkezésére álló forrásokat hitelintézeteken és pénzügyi vállalkozásokon keresztül is eljuttatja a hiteligénylőkhöz, így ezekben a konstrukciókban a pénzügyi vállalkozások szerepe fokozatosan növekszik. Az MFB Zrt.-nek a COVID-19 fertőzés okozta pandémiás helyzet miatt jelentős mértékű forrást kell eljuttatnia a gazdasági szereplőkhöz, ugyanakkor nem indokolt, hogy ezzel párhuzamosan sor kerüljön az MFB Zrt. ennek megfelelő, arányos feltőkésítésére. A javaslat alapján a pénzügyi vállalkozások és a pénzügyi intézménynek nem minősülő ügyfelek esetében is magasabb szavatolótőke-korlát érvényesül.
    Az MFB törvény 8. § (1) bekezdése és az 575/2013/EU rendelet 395. cikk szerinti szavatolótőke-korlát nem érvényesül továbbá az MFB Zrt. közvetlen többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok, továbbá az MFB tv. 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságok tekintetében.
    A javaslat az MFB tv. 8. § (3) bekezdésének módosításával megkönnyíti az MFB Zrt., illetve a közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaságok veszteségmérséklési célú átmeneti részesedésszerzését. Emellett a rendelkezés a felszámolás mellett a csődeljárásra is utal tekintettel arra, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 19. § (1) bekezdése szerint csődegyezség keretében a hitelezők az adós gazdasági társaságban részesedést is szerezhetnek.
    A befektetési alapokba történő tőkebefektetés egyre fontosabbá váló gazdaságösztönző eszköz, a javaslat ezért - a koronavírus világjárvány gazdaságra gyakorolt hatásainak mérséklése érdekében - magasabb korlátokat határoz meg a befektetési alapokba történő tőkebefektetésekre. A javaslat külön rendelkezést tartalmaz a befektetési alapok ügyfélcsoportjai tekintetében, ezzel azt a szabályozási megközelítést tükrözi, miszerint a befektetési alapok kockázatosságát elsősorban az általuk tulajdonolt eszközök határozzák meg, nem a tulajdonosaik közötti közvetett vagy közvetlen befolyás, vagy ellenőrzési kapcsolat.
    A javaslat az MFB tv. 21. § 2. pontjának módosításával - a letelepedés szabadsága, valamint az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 28., 49. és 56. cikkében deklarált alapelveivel összhangban - rögzíti, hogy az MFB tv. alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe is gazdálkodó szervezetnek minősül. E rendelkezés nem sérti az MFB Zrt. magyarországi tevékenységére vonatkozó törvényi elvárásokat; az MFB törvény 2. § c) pontja alapján az MFB Zrt. az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel rendelkező vállalkozás magyarországi fióktelepe részére is nyújthat hitel- és tőkefinanszírozást, így a normaszöveg összhangba kerül a közvetlenül alkalmazandó, az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltakkal, ezzel is elősegítve az Unió belső piacra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósulását.
    Az MFB tv. hatályos rendelkezése eseti jelleggel és a számvitel fogalomrendszerét használva rögzíti a hitelcélokat. A fejlesztési bankok által végezhető tevékenységek taxatív felsorolásának szükségessége azonban nem következik sem a Közleményből, sem más uniós jogforrásból. Az MFB tv. 4. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése biztosítja, hogy az MFB Zrt. a fejlesztési banki szerepkörét ne csak a taxatívan felsorolt hitelcélok körében láthassa el, hanem annál szélesebb körben.
    326. §
    Szükséges a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény pontosítása.
    327-329. §
    A hatályos magyar szabályozás az indikáción túli gyógyszerrendelés lehetőségét - a sürgős szükség és a mentés esetkörei kivételével - előzetes hatósági engedélyezéshez köti. A napi orvosi gyakorlat keretei között sok esetben jelentős adminisztratív terhet jelent a szabályozás pontos betartása, amely a hatóság oldalán is jelentős ügyterhet keletkeztet. A javaslat lényege, hogy a jelenlegi, adott betegre vonatkozó előzetes engedélyezési rendszer fenntartása mellett lehetővé teszi, hogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet - az illetékes szakmai kollégium véleményének ismeretében - úgynevezett indikáción túli gyógyszerrendelési ajánlást dolgozzon ki és publikáljon. Az ajánlások adott terápiás területre, meghatározott hatóanyag vagy készítmény meghatározott javallatban történő indikáción túli rendelésére vonatkozóan fogalmazzák meg a hatóság elvi állásfoglalását, amely esetkörökben a kezelő orvosnak - az adott betegre vonatkozóan továbbra is orvosi felelősségvállalás mellett - a jövőben elegendő lenne az indikáción túli gyógyszerrendelést utólagosan bejelentenie. A gyógyszerhatóság az ajánlásokat a legfrissebb szakmai ismeretek és a napi szintű gyakorlati ismeretek alapján, a legkorszerűbb a terápiás megoldások, javaslatok, tudományos eredmények ismeretében, a szakmai kollégium véleményére figyelemmel adhatná ki, alapvetően olyan szakterületeket érintően, ahol jellemzően sok, és a már bevált terápiás gyakorlatoknak megfelelően szakmailag konszenzusos az indikáción túli gyógyszerrendelés.
    Emellett a javaslat a hatósági engedélyezés ügyintézési határidejét a fő szabály szerinti 21 napról 8 napra csökkenti.
    330. §
    A javaslat azt biztosítja, hogy egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr, a meghatározott garanciális feltételekkel az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására jogosult akkor is, ha a főszabály szerinti feltételek nem állnak fenn.
    331. §
    A javaslat alapján a NAK által vagy annak munkavállalója által e minőségére tekintettel agrár-, illetve vidékfejlesztési támogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésben az ügyfelek részére technikai közreműködőként történő segítségnyújtásra kötött meghatalmazás alapján a NAK bármely munkavállalója eljárhat.
    332. §
    A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítására irányuló javaslat, amelyben új elemmel bővül a veszélyhelyzeti tapasztalatokra tekintettel a tisztességtelen forgalmazói magatartások köre.
    333. §
    A veszélyhelyzet alatt kialakult gyakorlat, hogy az ügyfelek az elkészült okmányaikat kizárólag postai úton kapják meg, bevált és ezzel éves közel 2 millióval csökkenhető a kormányablakok és okmányirodák ügyfélforgalma. Az e-személyi igazolványt ugyanakkor aktiválni kell, valamint az azonnali (24 órás), illetve sürgősséggel (3 napon belüli) kiállított útlevél esetében indokolt lehet a személyes átvétel.
    334-338. §
    A Magyar Honvédség kiemelten fontos feladatokat látott el a veszélyhelyzeti feladatok ellátásában. A veszélyhelyzeti tapasztalatok alapján indokolt a Magyar Honvédségre vonatkozó törvényi szabályok között rögzíteni, hogy a veszélyhelyzetben a Magyar Honvédség közreműködhet feladatok ellátásában. A szabályozás a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzeti szabályozás mintájára állapítja meg a veszélyhelyzet kezelésében részt vevő honvédekre vonatkozó - az általánostól eltérő - szabályokat.
    A szabályozást indokolt kiterjeszteni az egészségügyi válsághelyzetre is.
    Lényeges, hogy a Magyar Honvédség közreműködéséről a Magyar Honvédség irányítása körében a Kormány fog dönteni, és kormányrendelettel fogja kialakítani a közreműködés formáját ezekben a helyzetekben.
    339-340. §
    A javaslat az Alaptörvény 54. cikk (4) bekezdésére figyelemmel sarkalatos rendelkezésként biztosítja, hogy a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben, az ezen speciális helyzet megfelelő hatékonyságú kezelése céljából, az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
    A javaslat ezzel a szabállyal az egyéb okból kihirdetett veszélyhelyzethez képest szélesebb cselekvési szabadságot biztosít a Kormánynak, amely a COVID-19 járvány kezelésének gyakorlati tapasztalatival igazoltan az emberek élete, egészsége és a nemzetgazdaság védelemének elengedhetetlen feltétele.
    Garanciális jelentőségű, hogy a Kormány ezen jogkörét kizárólag - a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan - a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.
    341-342. §
    Hangsúlyozván azt, hogy az Alaptörvény védelmének legfőbb szerveként működő Alkotmánybíróság működése különleges jogrend idején különös garanciális jelentőséggel bír a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása érdekében, a javaslat előírja, hogy Alkotmánybíróság elnöke és az Alkotmánybíróság főtitkára gondoskodjon az Alkotmánybíróság különleges jogrendi időszakban történő folyamatos működéséről, és tegye meg az ehhez szükséges szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési intézkedéseket. A javaslat kifejezetten utal az elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével történő ülésezés lehetőségére, amely különleges jogrenden kívüli időszakban is alkalmazható eljárás lesz, azonban arra nem automatikusan, hanem kizárólag az Alkotmánybíróság elnökének döntése alapján kerülhet sor.
    343. §
    A javaslat a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a központi költségvetésben való fejezetrendi változásával kapcsolatos módosítást foglalja magában.
    344. §
    A javaslat a Nemzeti Foglakoztatási Alapnak a központi költségvetésben való fejezetrendi változásával kapcsolatos módosításokat foglalja magában.
    345. §
    A javasolt módosítás az államháztartás terhére eltérő földrajzi helyen (ország) megvalósítandó beszerzések kapcsán biztosít rugalmasabb szabályok.
    346., 348., 350. §
    A települési önkormányzat által a belföldi gépjárművek után beszedett gépjárműadó összege a központi költségvetést illeti meg. A javaslat ezzel összefüggésben módosítja a Kincstár ellenőrzési feladataira és jogosultságaira vonatkozó rendelkezéseit tekintettel arra, hogy a Kincstár jogköre a gépjárműadó megosztása helyett az adónak a központi költségvetés részére történő befizetés ellenőrzésére terjed ki. Ezzel összefüggésben pontosítja a kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést is.
    347. §
    A járványhelyzet hatásainak enyhítését célzó európai uniós intézkedések számos kedvező lehetőséget nyújtanak a tagállamoknak, azok gazdasági szereplőinek, azonban ezek az intézkedések a tagállamok egységes, mögöttes szerepvállalását igénylik. E szerepvállalás nem feleltethető meg teljesen az állami garancia szabályainak, ezért szükséges önálló jogi felhatalmazást adni az uniós szerepvállalásokhoz.
    349. §
    Az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó államháztartási szabályok tekintetében fogalmaz meg átmeneti szabályokat.
    351. §
    A személyes jelenléttel járó eljárási cselekmények végzésének akadályát jelentheti, ha az eljárásban részt vevő személyek megjelenése az eljárási cselekményen járványügyi hatóság által elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna. Erre tekintettel indokolt, amennyiben ilyen tény jut a hatóság tudomására, akkor az eljárást az ok megszűnéséig felfüggessze. Ebben az esetben az elévülési idő nyugszik.
    Az új szabálysértési tényállás kerettényállás, amit az egészségügyi válsághelyzet során kiadott kormányrendeletek tölthetnék ki tartalommal, meghatározva a szabálysértés elkövetési magatartását. Azok a kormányrendeletek, amelyek védelmi intézkedést tartalmaznak már a címükben erre utalnak, továbbá valamennyi ilyen kormányrendelet külön §-ban sorolja fel, hogy a kormányrendelet mely §-ai védelmi intézkedések. A fentiekkel egyértelművé válik a jogalanyok és a jogalkalmazók számára, hogy egy-egy rendeletben mely szabályok megszegése valósítaná meg a szabálysértést.
    352-353. §
    A veszélyhelyzet megszüntetését követően továbbra is szükséges fenntartani a járvány drasztikus terjedésének megelőzését szolgáló távolságtartási szabályokat, illetve higiénés intézkedéseket. Ennek érdekében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény átmeneti rendelkezésének megállapításával, valamint kormányrendeleti rendelkezések révén indokolt az "ún. érintésmentes" kézbesítési technológia fenntartását biztosítani, amely a járványügyi veszélyhelyzet során a postai küldemények címzettjei, illetve a fokozott veszélynek kitett egyetemes postai szolgáltató alkalmazottainak védelme érdekében került bevezetésre.
    354-362. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényben indokolt a veszélyhelyzeti tapasztalatok alapján olyan szabályok bevezetése, amely a különleges jogrend kihirdetésére tekintettel az állomány jogait (pl. lemondás tekintetében) generálisan korlátozza. A Magyar Honvédség állományának ezekben a helyzetekben rendelkezésre kell állniuk.
    A javaslat az egészségügyi válsághelyzet idejére speciális törvényi felhatalmazást biztosít a Kormány részére, hogy rendeletben a törvényi szabályoktól eltérjen. A szabályok alkalmazásának elrendelésére a Kormány kormányrendelettel lesz jogosult, és opcionális lehetősége lesz az egyes intézkedések kiválasztásában. Ezek az intézkedések tartalmilag azonosak a veszélyhelyzetben meghozott intézkedésekkel.
    363. §
    Az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXVIII. törvény 1. melléklet 232. sorában szereplő, Budapest XXI. kerület 209961/8 hrsz. alatt felvett ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) szükséges a Budapest Diákváros - Déli Városkapu Fejlesztési Program megvalósításához. Erre figyelemmel, a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzatával megkötött megállapodás alapján, az Ingatlan ismét állami tulajdonba került, ezért indokolt a törvény mellékletéből való törlése.
    364-365. §
    A szabadságvesztés végrehajtása a bv. intézetbe történő befogadással kezdődik. Ennek során azonban bármikor előfordulhat, hogy a szabadságvesztés letöltése érdekében felhívásra megjelent személy egészségügyi állapotával összefüggésben, a közösségbe való befogadhatósága kérdésében aggály merül fel. A Javaslat a probléma hatékony kezelése érdekében a bv. intézet parancsnokának jogkört teremt arra, hogy az egészségügyi szakterület javaslata alapján rendelkezzen az ilyen személy egészségügyi okból történő tizennégy napos elkülönítéséről. A Javaslat - garanciális jelleggel - a bv. intézet parancsnokának rendelkezése módjaként az írásbeli intézkedési formát írja elő.
    A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártfogó felügyelet végrehajtása során az egyedi esetekben a pártfogolt magatartása alapján a közreműködési hajlandóság jól felmérhető. Erre tekintettel a konkrét esetek abból a szempontból is megkülönböztethetők, hogy a pártfogolt magatartását milyen gyakorisággal vagy mélységben szükséges ellenőrizni. Ennek eldöntéséhez nélkülözhetetlen, hogy a kezdeti időkben a pártfogolt ellenőrzése személyes kapcsolattartás keretében történjen. A pártfogó felügyelet végrehajtás során a pártfogó felügyelet célját szem előtt tartó és annak érdekében aktívan közreműködő pártfogolt esetében elégséges lehet az ellenőrzés rugalmasabb módja. A Javaslat ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt kapcsolattartási kötelezettsége teljesítésének módjaként a telefonon vagy egyéb elektronikus kapcsolttartás útján történő teljesítésre adjon lehetőséget, és a már megadott ilyen kedvezményt - ha a pártfogolt a megváltozott magatartása ezt indokolja - visszavonja.
    366-367. §
    A módosítás a Hszt.-be beépülő, az egészségügyi válsághelyzetre irányadó új szabályok beillesztésére vonatkozó javaslatot fogalmaz meg. A rendelkezés értelmében egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány dönthet a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos jogviszonyban és rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott állományára vonatkozó eltérő szabályok alkalmazásának bevezetéséről. Amennyiben tehát egészségügyi válsághelyzet elrendelésére kerül sor, kizárólag a Kormány ezirányú döntése esetén kell alkalmazni ezen eltérő szabályokat, az egészségügyi válsághelyzet elrendelése nem jelenti automatikusan az eltérő szabályok életbelépését, így van lehetőség mérlegelni, hogy az egészségügyi válsághelyzet elrendelése indokolja-e a rendőrök fokozott igénybevételét. Ehhez kapcsolódóan a Hszt.-be egy kormányrendeleti felhatalmazás is beépítésre kerül.
    368-375. §
    Kirendelt védő
    A területi ügyvédi kamara által kijelölt ügyvéd helyett a Be. 47. § (1) bekezdése alapján eljáró helyettes védők kirendelésével kapcsolatos jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükségessé vált annak törvényi szinten történő pontosítása, hogy a 47. § (1) bekezdés c) pontjának az alkalmazása körében pontosan hogyan kell értelmezni az elérhetetlenséget. Ennek érdekében a Javaslat meghatározza, hogy akkor minősíthető elérhetetlennek a kijelölt ügyvéd, ha a nyomozó hatóság egy óra alatt sem tud kapcsolatba lépni a kijelölt ügyvéddel. Fontos, hogy ez a szabály kizárólag azokra az esetekre irányadó, amikor a nyomozó hatóság olyan módon bocsátja ki az idézést, hogy az érintett huszonnégy vagy két órával az eljárási cselekmény előtt kapja meg azt, tehát a nem kivételes kézbesítési esetekre nem vonatkozik.
    A Javaslat továbbá egyértelműen rögzíti, hogy ilyen esetekben a helyettes védő jelenléte kötelező az eljárási cselekményen.
    Helyettes védő kirendelése
    A Javaslat egyrészt kifejezett szabály beiktatásával lehetővé kívánja tenni, hogy helyettes védőként olyan ügyvéd is kijelölhető legyen, aki más bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy terhelt védőjeként jelen van, ebben az esetben feltétel természetesen, hogy az érintettek érdekei ne legyenek ellentétesek. Ez számos esetben teheti gördülékenyebbé a helyettes védő alkalmazását.
    A módosítás továbbá a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően fel kívánja oldani azt a szabályt, amely alapján a helyettes védő kirendelése egyetlen eljárási cselekményre szól. A módosítás értelmében kizárólag a 47. § (1) bekezdése szerinti helyettes védő kirendelése esetén a helyettes védő az egymást követően folytatólagosan tartott eljárási cselekményeken folyamatosan eljárhat. Ez megkönnyíti az eljáró hatóság dolgát azzal, hogy a folytatólagosan tartott eljárási cselekményekre nem kell külön-külön kijelölni ugyanazt a személyt. Az egymást nyomban követő eljárási cselekmények során a helyettes védő ilyen esetben addig járhat el, amíg a területi ügyvédi kamara által kijelölt kirendelt védő nem jelentkezik az eljáró hatóságnál. Ez a rendelkezés a védő értesítésére vonatkozó szabályokra is kihatással van, hiszen a helyettes védő kirendelésének új hatályával a nyomban egymást követő cselekményeken a terhelt védelmét a helyettes védő látja el, vagyis értesítési, idézési kötelezettség is a helyettes védő vonatkozásában van. A helyettes védő eljárását ilyen esetekben a kijelölt kirendelt védő fellépése szakíthatja meg. Mindezekre figyelemmel kiemelten fontos szerepe van annak, hogy a kirendelő szerv a kijelölt védő első - a helyettes védő fellépését kiváltó - értesítése szabályszerű legyen (ld. elérhetetlenség új szabályai), ellenkező esetben a kijelölt védőnek nincs reális lehetősége az eljáró hatóság előtt megjelenni, jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni. Másrész lényeges az eljárási cselekmények egymást követő jellege. Amennyiben ugyanis már nem ilyen cselekményekről beszélünk, úgy a hatóság értesítési kötelezettsége ismét a kijelölt védő irányában áll fenn (akár normál, akár sürgős értesítésről van szó). Az eljárási cselekmények nyombaniságával kapcsolatos esetleges visszaélés ismét olyan helyzetet teremt, amely okán a kijelölt védőnek nincs reális lehetősége az eljáró hatóság előtt megjelenni, jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni. A kijelölt kirendelt védő értesítésének, idézésének elmaradása ilyen esetben az eljárási cselekmény érvényességét érintő törvénysértés.
    Az ügygondnok
    A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolttá vált az ügygondnok jogintézményének felülvizsgálata. Ennek keretében megállapításra került, hogy indokolt az egész eljárásra kiterjedő képviseleti joggal rendelkező törvényes képviseletet ellátó résztvevőként szabályozni az ügygondnok jogintézményét, és ezzel egyidejűleg korlátozott jogi helyzetét megszüntetni.
    A módosítás pontosítja az ügygondnok kirendelésének szabályait, és egyértelműen kimondja, hogy ügygondnokként nem járhat el, és ki kell zárni az eljárásból azt a személyt, akinél megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményt az általa képviselt terhelttel vagy bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel együtt követte el, vagy akinek az érdekei az általa képviselt személy érdekeivel ellentétesek. A módosítással egyértelművé válik továbbá, hogy az ügygondnok kirendelésére csak abban az esetben kell, hogy sor kerüljön, amennyiben nincsen eljárásra képes törvényes képviselő. Annak ellenére, hogy az egyik szülő eljárása kizárt, a másik továbbra is eljárhat képviselőként, így ebben az esetben ügygondnok kirendelése nem szükséges.
    A kizárásról főszabály szerint a bíróság, illetve a vádemelés előtt az ügyészség jogosult dönteni. Abban az esetben azonban, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és törvényes képviselője együtt követték el a bűncselekményt, úgy a kizárás halasztást nem tűr, így arra a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozás során hozott határozat - a Be. 367. § (1) bekezdésére figyelemmel - a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható. Ennek megfelelően az ügygondnok kirendelése iránt is a kizárással egyidejűleg intézkedni kell, ellenkező esetben az érintett személy törvényes képviselet nélkül maradna, amely hiányosság az eljárási cselekmény érvényességére kiható helyzetet eredményezne.
    A terhelt és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy törvényes képviselője tartalmilag a védővel azonos jogokat gyakorol a jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás-kérési, indítványtételi, ügyirat-megismerési, valamint jogorvoslati jogosultság szempontjából. Ezért az ő vonatkozásukban a szabályozás további feltételként kimondja, hogy a védő kizárására vonatkozó 43. § (1) bekezdés rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell.
    A kirendelt védő szabályozásához hasonlóan, az ügygondnok vonatkozásában is kimondásra kerül továbbá, hogy kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Azonban a képviselt személy indokolt indítványban kérheti más ügygondnok kirendelését, továbbá maga a kirendelt ügygondnok is kérheti felmentését.
    A törvény a felmentett, illetve kizárt és az újonnan kirendelt ügygondnok közötti együttműködést is előírja azzal, hogy kimondja a 48. § (3)-(6) bekezdésnek megfelelő alkalmazását.
    A jegyzőkönyv elkészítése, kiegészítése, kijavítása
    A Javaslat a jegyzőkönyv hitelesítésének jelenleg papíralapú szabályait olyan módon módosítja, amely teret enged a digitális technológiák révén rendelkezésre álló egyéb hitelesítési megoldások (pl. E-szemle) eljárásjogi alkalmazásának. A részletes szabályok rendeleti szinten lesznek meghatározva.
    A Javaslat egyértelművé kívánja tenni, hogy a jegyzőkönyv hitelesítése nem formai, hanem tartalmi kérdés. Az eljárási cselekményről készült jegyzőkönyv akkor tekinthető az eljárási cselekmény, illetve az eljárási cselekményen történtek, elhangzottak rekonstruálására alkalmas hiteles eszköznek, ha az eljárási cselekménnyel közvetlenül érintett személyek - tehát nem feltétlenül csak a gyanúsított, a tanú és a tolmács - a jegyzőkönyv tartalmát megismerhették (1), annak tartalmát az eljárási cselekmény megfelelő "lenyomataként" fogadják el (2), végezetül a jegyzőkönyvet oly módon zárják le, hogy abban változás csak észrevehető módon történhessen (3).
    A jegyzőkönyv tartalmának megismerését a Javaslat egyértelműen előírja, ugyanakkor annak módját - nem véletlenül - nem határozza meg. Ennek megfelelően a megismerés az eljárási cselekmény végrehajtásához igazodóan több féle módon - papír alapú nyomtatás átadásával, elektronikus vagy telekommunikációs eszköz igénybevételével vagy akár felolvasás útján - is megvalósulhat. A jegyzőkönyv tartalmának az arra jogosultak által történő elfogadása - a hatályos szabályozáshoz igazodóan - az eljárási cselekmény, illetve a jegyzőkönyvvezetés általános szabályaiból következik okszerűen. Lényeges körülmény, hogy a jegyzőkönyv megismerése még az eljárási cselekmény része. Ezért amennyiben a jegyzőkönyv megismerése során az érintetteknek észrevétele, indítványa merül fel, úgy azt a jegyzőkönyvnek is tartalmaznia kell. Nyilvánvalóan mellőzhető annak jegyzőkönyvezés - például egy elírás esetén - ha egy észrevétel olyan körülményre vonatkozik, amellyel mindenki egyetért. Ezzel ellentétben nem mellőzhetők azon körülmények, így a jegyzőkönyv tartalmára irányuló esetleges észrevétel jegyzőkönyvbe foglalása, amellyel összefüggésben ellentmondás, vita merült fel. E körben a Be. 359. § rendelkezése az irányadóak. Végezetül a hitelesítésben történő közreműködés megtagadása estén törvényi előírás az ismert okok, indokok feltüntetése (jegyzőkönyvezése). Látható tehát, hogy a hitelesítésben történő érdemi közreműködés a jegyzőkönyv megfelelőségének tanúsítása. Mindezeket követően a jegyzőkönyv tartalmának rögzülnie kell, méghozzá oly módon, hogy amennyiben abban változtatásra kerül sor, az ne maradhasson észrevétlen. Amennyiben ezek a feltételek érvényesülnek a jegyzőkönyv hiteles, - ellenkező bizonyításig - az eljárási cselekmény rekonstruálására alkalmas.
    A Javaslat szabályozása e három feltétel konkrét megvalósulási formájára nézve részletszabályt nem tartalmaz. Az informatika fejlődése, a telekommunikációs eszköz használatának elterjedése számtalan olyan új technikai megoldás előtt nyitották meg a kapukat, amelyekre figyelemmel - feltéve, hogy a Javaslat szerinti három tartalmi feltétel teljesül - nem várható el, hogy az alakiság szabályai törvényi szinten kerüljenek meghatározásra. Egy ilyen szabályozási módszer szükségszerűen indokolatlanul merev, az új megoldásokhoz alkalmazkodni nem képes kógens előírást eredményezne, amely - tekintettel arra, hogy törvényi rendelkezésről lenne szó - a konkrét megoldás tartalmi megfelelősége helyett, ismét formai kérdéssé degradálná a hitelesség tárgykörét. Ez ugyanakkor ellentétes lenne a Javaslat szerinti szabályozási koncepció lényegével.
    A tanú korábbi vallomása
    A Be. a bizonyítás és ezen belül a korábbi tanúvallomással való rendelkezés körében jelentős újításokat vezetett be, így többek között nincs már lehetőség arra, hogy a tanú a korábban tett tanúvallomását a későbbiek során a vallomás megtagadásának jogával élve megsemmisítse. E jogalkotói szándék konzekvens érvényre juttatásának célzatával a Javaslat a Be. 527. § (1) bekezdés módosításával rögzíti a tanú korábbi vallomásának felolvasása és ismertetése körében az általános szabályok között megjelenő, azonban a jogalkalmazás jelzése szerint a jelen helyen hiátusként értékelt eseteket az elsőfokú bíróság eljárásában is.
    A bizonyítási eljárás könnyítése és segítése céljával a Javaslat átalakítja a (2) bekezdésben írt rendelkezést. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: 1998-as Be.) által is szabályozott köztudomású és a hivatalos tudomás körébe tartozó tényeken túl a Be. kiveszi a bizonyítandó tények köréből azokat, amelyek valóságát az adott büntetőügyben a vádló, a védő és a terhelt együttesen elfogadják [Be. 163. § (3) bekezdés c) pontja]. Önmagában tehát az eljárás fő résztvevőinek egyező nyilatkozata alapján releváns tények vonatkozásában mentesíthető a bíróság attól, hogy külön bizonyítást kelljen lefolytatnia. A (2) bekezdést érintő módosítás célja egyrészt, hogy érvényt szerezzen ennek a bizonyítást könnyítő általános rendelkezésnek a perkoncentrációra figyelemmel elsősorban a vádiratban vagy az előkészítő ülésen kihallgatni indítványozott tanú esetében. Speciális bizonyítási szabályként ugyanis az egyesbíró vagy a tanács elnöke hivatalból vagy indítványra abból a célból olvassa vagy olvastatja fel, illetve ismerteti a tanú korábban tett vallomását illetve annak lényegét, hogy az legyen tisztázható, hogy a vallomás olyan tényre vonatkozik-e, amelyet a felek egybehangzóan fogadnak el. Ha ugyanis ez megállapítható, úgy az adott tény a Be. 163. § (4) bekezdés c) pontjának hatálya alá esik és az erre vonatkozó tanúbizonyítás a továbbiakban szükségtelen.
    A bizonyítás hatékony segítése érdekében a Javaslat emellett nem kívánt szakítani azzal a rendelkezéssel sem, amikor a tanú vallomása ugyan nem valamennyi érintett által elfogadott, de a tanú személyes kihallgatása szükségtelen, vagyis a tanú által tett vallomás tartalma - tehát az a tény, hogy a tanú miről és milyen tartalmú vallomást tett - önmagában nem vitatott. A Javaslat e körben bővíti a hatályos szabályozást azzal, hogy megteremti a lehetőségét a tanú korábban nemcsak tanúként tett vallomásának a hivatalból vagy indítványra történő felolvasására, jegyzőkönyvvezetővel való felolvastatására illetve a vallomás lényegének az ismertetésére. Abban az esetben tehát, ha a tanú vallomása a bizonyítás szempontjából releváns és azt értékelni kell, azonban a tanú tárgyaláson való személyes megjelenése és ilyen formában történő kihallgatása - a vallomás tartalmára figyelemmel - szükségtelen, a vallomás ismertethető. Miután a szabályozás a bizonyítás kereteit jelentősen érinti, az a közvetlenség elvének korlátozását eredményezi, ezért garanciális szempontból az eljárás résztvevőinek un. "vétójoga" van, vagyis ha a bíróság vagy az eljárás megnevezett résztvevői közül bárki a tanú személyes kihallgatását igényli, a vallomás felolvasására, felolvastatására illetve lényegének ismertetésére nem kerülhet sor.
    A perújítás megengedhetősége
    A Be. 642. § (1) bekezdése alapján a más jogosulttól származó perújítási indítványt a perújítás megengedhetőségének kérdésében döntésre jogosult bíróság mellett működő ügyészségnél kell írásban benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani. Ha a perújítási indítványt a más jogosult valamilyen oknál fogva - pl. tévedés, kényelemi okból stb. - mégis a bíróságnál nyújtja be, azt a bíróság a Be. 643. § (4) bekezdése alapján az alapügy bírósági irataival együtt megküldi az ügyészségnek észrevételezésre. Az ügyészségnek ebben az esetben egy hónapon belül kellene visszaküldenie az észrevételét a bíróságra. A hatályos szabályozás egyik negatív következménye, hogy az ügyészségnek a rendelkezésre álló rövid határidőben - annak ellenére, hogy azt a törvény nem zárja ki - gyakorlatilag nincs lehetősége perújítási nyomozás elrendelésére, így a megalapozott észrevétel kifejtése adott esetben akadályba ütközhet.
    A Be. 642. § (2) bekezdés alapján az ügyészség a nem jogosult által előterjesztett perújítási indítványnak a bíróság részére történő megküldését mellőzi, amelyről az indítvány előterjesztőjét tájékoztatja. A hatályos szabályozás szerint a bíróságnál előterjesztett és az ügyészség részére észrevételezés érdekében megküldött perújítási indítvány esetében az ügyészség - a Be. 643. § (4) bekezdésének kötelező rendelkezése miatt - nem mellőzheti a perújítási indítvány bíróságra történő visszaküldését.
    A Be. 642. § (1) és (2) bekezdés és a Be. 643. § (4) bekezdés szabályozásában tapasztalható diszkrepancia megszüntetése érdekében a Javaslat a bíróságon előterjesztett perújítási indítványokra vonatkozó eljárásrendet módosítja annak érdekében, hogy az ügyészség az észrevételének bíróságra történő megküldése előtt - az ügyészségen előterjesztett perújítási indítványokkal egyező módon - ténylegesen elrendelhesse a perújítási nyomozást, illetve gyakorolhassa a Be. 642. § (2) bekezdésében biztosított jogosultságot.
    A Be. szövegcserés módosításához
    A Be. 49. § (3) bekezdésének módosítása lehetővé kívánja tenni, hogy a terhelt hozzájárulása esetén ne legyen az eljárás befejezésének az akadálya, hogy helyettes védő jár el az eljárási cselekményen. Ez hozzájárulhat bizonyos esetek gyorsabb befejezéséhez anélkül, hogy bármilyen eljárási garancia sérülne.
    A Be.-t hatályon kívül helyező rendelkezéshez
    A Be. 262. § (1) bekezdés a) és b) pontjának módosítása a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel megszünteti az adóhatóságtól és a vámhatóságtól történő adatkérés esetén az ügyészi engedélyezést.
    376-381. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvényben indokolt a veszélyhelyzeti tapasztalatok alapján olyan szabályok bevezetése, amely a különleges jogrend kihirdetésére tekintettel a honvédelmi alkalmazotti állomány jogait (pl. lemondás tekintetében) generálisan korlátozza. A Magyar Honvédség honvédelmi alkalmazotti állományának ezekben a helyzetekben rendelkezésre kell állniuk.
    A javaslat az egészségügyi válsághelyzet idejére speciális törvényi felhatalmazást biztosít a Kormány részére, hogy rendeletben a törvényi szabályoktól eltérjen. A szabályok alkalmazásának elrendelésére a Kormány kormányrendelettel lesz jogosult, és opcionális lehetősége lesz az egyes intézkedések kiválasztásában. Ezek az intézkedések tartalmilag azonosak a veszélyhelyzetben meghozott intézkedésekkel.
    382. §
    A Javaslat tartalmaz több olyan büntetőeljárási rendelkezést, amelyek előkészítésére már sor került, és amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9918 számú törvényjavaslatként az Országgyűlés elfogadott (a továbbiakban: Be. novella). A jelenlegi járványhelyzetre figyelemmel azonnal szükségessé vált, hogy a Be. novella néhány rendelkezése hamarabb lépjen hatályba. Ennek érdekében a Javaslat átvesz egyes rendelkezéseket a Be. novellából, és azt maga lépteti hatályba. Ezeket a rendelkezéseket a jogszabály szerkesztési szabályok alapján a Javaslat azok hatálybalépése előtt hatályon kívül helyezi.
    383. §
    A fejezet hatálya a következő engedélyezésekre terjed ki:
    - a kormányzati igazgatási szervek engedélyezései;
    - a kormányzati igazgatási szerv irányítása vagy felügyelete alatt álló, közigazgatási hatósági hatáskör gyakorlására kijelölt szerv, szervezet vagy személy által folytatott engedélyezések;
    - jegyzői engedélyezések.
    A javaslat számos, a bejelentéses rezsim hatálya alóli kivételt állapít meg. Eszerint nem terjed ki a fejezet hatálya:
    - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya alá nem tartozó engedélyezésekre,
    - a nemzetközi és az uniós jog által előírt engedélyezésekre,
    - a pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítására,
    - azokra az engedélyezésekre, amelynek tárgya valamely jogosultság mértékének megállapítása,
    - az automatikus döntéshozatallal intézhető ügyekre,
    - a hatósági bizonyítványokra, igazolványokra, nyilvántartásba vételekre, és
    - a hatósági szerződésekre.
    A bejelentés alapján történő joggyakorlás sajátosságaira figyelemmel a javaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy annak intézésére mennyiben alkalmazható az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény. A bejelentés egy jelentősen atipikus, "csonka" eljárás, hiszen amíg egy engedélyezés lényege a tényállás-tisztázás és a döntéshozatal, addig a bejelentés esetében az ügyfél főszabályként pusztán az időmúlásával és a hatóság hallgatásával szerez jogosultságot a tevékenység gyakorlására.
    Ebből következik, hogy a bejelentéssel összefüggésben számos eljárásjogi jogintézmény alkalmazhatósága fogalmilag nem jön szóba, így a tervezet tételesen felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek az eljárási kódexből felhívhatók (pl. határidők számítása, nyelvhasználat, döntések formai és tartalmi elemei, stb.).
    A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényhez hasonlóan az engedélyezések általános szabályainak megállapítása horizontális, ágazatokon felüli szabályozást vezet be. Ennek megfelelően a javaslat kimondja, hogy az e fejezet szerinti bejelentés alapján történő joggyakorlás lehetőségét más törvény nem zárhatja ki.
    A szabályozás koncepcionális eleme a kérelmező szabadságának biztosítása a joggyakorláshoz vezető út kiválasztása körében. Ez alapján az ügyfél dönthet úgy, hogy a tevékenységet a törvény szerinti ellenőrzött bejelentés helyett engedély alapján kívánja végezni. Ha az ügyfél bejelentés helyett engedélykérelmet terjeszt elő, a törvény e fejezetének rendelkezései az adott ügyben nem alkalmazhatók.
    384. §
    Tekintettel arra, hogy a bejelentés alapján történő joggyakorlás lényegében kiveszi vagy minimalizálja a tevékenységet megelőző hatósági kontrollt, és megnöveli a szerepét a felelős ügyféli joggyakorlásnak és a hatósági ellenőrzésnek, ezért szükséges ezeket alapelvi szinten is megalapozni. Az alapelvek a következők:
    - együttműködés,
    - jóhiszeműség,
    - tisztesség,
    - hatóság megtévesztésének tilalma.
    Az általánosnál szorosabb bejelentő-hatóság és bejelentő-többi ügyfél együttműködés egyik konkrét megjelenése, hogy a bejelentőnek egy engedélyezési eljáráshoz képest jóval szélesebb körű információs kötelezettségei vannak. A javaslat előírja, hogy a bejelentőnek a jogszabály által előírt adatokon kívül minden egyéb adatot meg kell osztania a hatósággal, amely a tevékenység értékelése körében releváns lehet. Ugyanígy a többi érintett irányába is többletkötelezettsége van a bejelentőnek, ugyanis a bejelentést megelőzően tájékoztatnia kell a kérelmezett tevékenységről és az eljáró hatóságról.
    385. §
    A javaslat szerinti főszabály értelmében az engedélyköteles tevékenység végzésének szándékát elégséges bejelenteni a hatóságnál.
    Számos, a közérdek szempontjából fontos ügyben válhat szükségessé kivételeket meghatározni a főszabály szerinti bejelentés alól. Ennek érdekében a javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy listázza azokat a tevékenységeket, amelyek továbbra is csak engedély alapján végezhetők.
    386. §
    A javaslat az Ákr.-től eltérően kizárólag elektronikus ügyintézési lehetőséget biztosít a bejelentés megtételére, ugyanakkor az elektronikus út fogalmát tágabban kezeli az Ákr. szerinti elektronikus ügyintézésnél. Az elektronikus út arra is alkalmas, hogy az ügyfél azonnal és hitelt érdemlően bizonyítani tudja a bejelentés benyújtásának a napját.
    A bejelentéshez ugyanazokat az adatokat és dokumentumokat kell mellékelni, mint az engedélykérelemhez azzal a kiegészítéssel, hogy mivel teljes hatósági eljárás hiányában a hatóság nem fogja felderíteni az ügyféli kört, ezért a bejelentés szándékáról a bejelentőnek kell az ügyfeleket tájékoztatnia, és ennek eredményét a bejelentéshez csatolnia.
    A javaslat kitér az eljárási költségek előlegezésének és viselésének kérdéseire. A bejelentés illetéke, illetve díja - figyelemmel a kisebb hatósági erőforrás-ráfordításra - az engedélyezés díjának 50%-a. Ha a bejelentés utóbb engedélyezésbe fordul, a díjat az ügyfélnek ki kell egészítenie, ha pedig a bejelentés nem tartozik a fejezet hatálya alá, a megfizetett díjat az ügyfél visszakapja. A javaslat értelmében hiánypótlási felhívásnak van helye, ha a kérelmező a díjat nem, vagy hiányosan fizette meg. A díj meg nem fizetése a bejelentés visszautasítására vezető ok. A díjon felül jelentkező költséget az viseli, akinél az felmerül, ugyanakkor a bejelentésnél ilyen költségek előreláthatóan elenyészőek lesznek.
    Ha az engedélyezésben szakhatóság vett volna részt, akkor a szakhatóságot a bejelentés igénybe vétele esetén is be kell vonni. Hasonlóan azonban az eljáró hatósághoz, főszabályként a szakhatóság sem bocsát ki aktust, illetve ha intézkedés szükségessége áll fenn, akkor azt az eljáró hatóság felé jelzi.
    387. §
    Ha a bejelentés nem tartozik a fejezet hatálya alá, a hatóság a bejelentést visszautasítja, és a megfizetett díjat visszatéríti. A díj meg nem fizetése szintén visszautasításra vezet.
    További visszautasítási okok:
    - a díj felhívás ellenére történő meg nem fizetése,
    - ha a bejelentést nem elektronikus úton nyújtották be.
    388. §
    A hatóság tizenöt napon belül az ügy egyedi körülményei alapján dönthet akként, hogy az ügyet engedélyezésre utalja annak érdekében, hogy a kérelmező joggyakorlása még annak megkezdése előtt behatóbb vizsgálaton eshessen át.
    Engedélyre utalásnak a következő esetekben van helye:
    - a tevékenység kormányrendelet alapján nem végezhető bejelentéssel;
    - az engedély megadásának jogszabályban előírt feltételei hiányoznak;
    - az élet, a testi épség és az egészség védelme, vagy a tevékenység jellegére, illetve hatására figyelemmel a károkozás vagy a katasztrófák bekövetkezése, a közbiztonság, vagy egyéb nyomós közérdek várható vagy közvetlen sérelmének veszélye áll fenn,
    - engedélyezési eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének lenne helye;
    - a bejelentés tárgya vagy a bejelentő nem azonosítható, illetve a bejelentés hiányos;
    - a bejelentés visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg.
    389. §
    Ha nem kerül sor a bejelentés visszautasítására vagy engedélyezési eljárásra utalására, a kérelmező a tevékenységet a bejelentést követő tizenötödik napot követő naptól jogosult megkezdeni.
    A tevékenység megkezdésének nem feltétele a külön hatósági visszaigazolás vagy tájékoztatás a joghatás beálltáról, figyelemmel arra, hogy elektronikus ügyintézésnél a joggyakorlást megelőző időmúlás egyszerűen igazolható. Azonban a jogalkotónak biztosítania kell a tevékenység jogszerűsége hitelt érdemlő bizonyításának lehetőségét az ügyfél részére, így igény esetén a hatóság értesítést ad az időmúlás által szerzett jog gyakorolhatóságáról. Az igény akár a bejelentéssel egyidejűleg, akár azt követően bármikor előterjeszthető.
    390. §
    Sok engedély esetében a hatóságnak kötelező a kapcsolódó államigazgatási kötelezettségeket is megállapítania (pl. valamilyen járulékfizetés, egyedi adatszolgáltatási kötelezettség, valamely jogilag releváns tény megállapítása), amelyet ellehetetlenít, ha nem adnak ki határozatot. Ilyenkor a hatóság ezeket a kötelezettségeket utólag hivatalból eljárva, határozattal megállapítja. Mindez ugyanakkor nem késlelteti a joggyakorlás megkezdését.
    391. §
    Az engedélyezés alóli mentesülés esetében kulcsszerepbe kerül a tevékenység végzésének ellenőrzése és szükség esetén a tevékenységet a jogszerűség és szakszerűség irányába terelő intézkedések alkalmazása.
    A rendelkezés értelmében az ellenőrizendő tevékenységek kockázatbecslési alapon kerülnek kiválasztásra és ellenőrzésére. A kockázatbecslés-alapú ellenőrzésbe a szakhatóság bevonható, illetve a szakhatóság saját hatáskörben is végezhet ellenőrzést.
    Az ellenőrzés alapján a hatóság szükség szerint megteszi az intézkedéseket a tevékenység szabályszerű folytatása érdekében.
    392. §
    Tekintettel arra, hogy a bejelentés főszabályként történő igénybe vehetősége egy radikálisan új szabályozási megközelítést takar, szükséges a társadalom széles körével megismertetni az új szisztémát.
    Ezt segíti elő, hogy egy 2020. év végéig tartó átmeneti időszakban, ha az ügyfél engedélykérelmet nyújt be, a hatóságnak kötelessége felhívni a kérelmező figyelmét a bejelentés igénybe vételének lehetőségére, ha annak feltételei fennállnak. A figyelemfelhívásban a jogintézmény újszerűségére figyelemmel a hatóság a teljes bejelentéses rezsimről tájékoztatja az ügyfelet, ideértve a közérdek érvényre juttatásának eszközeit is.
    A felhívás nyomán az ügyfélnek megnyílik a lehetősége a kérelem jogcímének megváltoztatására.
    393. §
    A hatályba léptető rendelkezés a javaslat hatálybalépését főszabály szerint a veszélyhelyzet megszűnéséhez mint feltételhez köti.
    394. §
    A szabályozás átmeneti jellege miatt a vonatkozó rendelkezések deregulációja indokolt 2021. január 1-jén.
    395. §
    A javaslat egyes sarkalatos tárgykört érintő rendelkezéseire utaló sarkalatossági záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében