adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti kulturális együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 49/2020. (III. 20.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/36.
Végső előterjesztői indokolás a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti kulturális együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló 49/2020. (III. 20.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/36.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 49/2020. (III. 20.) Korm. rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel az indokolást közzé kell tenni.
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya 1989. június 5-én aláírta a kulturális, oktatási együttműködésről szóló...
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya 1989. június 5-én aláírta a kulturális, oktatási együttműködésről szóló egyezményt, amely azonban nem lépett hatályba, mivel a hatálybalépéshez szükséges jegyzékváltásra nem került sor. Az egyezményt a Felek 1989 óta jóhiszeműen alkalmazzák, és gyakorlati együttműködést meghatározó munkaterveket is elfogadtak.
A nemzetközi jognak megfelelő háttér biztosítása indokolta a Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti kulturális együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) létrehozását és aláírását.
A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya közötti kulturális együttműködési megállapodás szövegének végleges megállapításáról szóló 122/2019. (XI. 4.) ME határozat felhatalmazta az emberi erőforrások miniszterét a Megállapodás szövegének végleges megállapítására.
A Megállapodást a Felek 2019. november 7-én a Magyar-Török Felsőszintű Stratégiai Együttműködési Tanács budapesti ülésén írták alá.
A Megállapodás felhívja a Feleket a kulturális szféra különböző ágazataiban történő együttműködésre, amely kiterjed a könyvtári, az audiovizuális, az irodalmi, a zeneművészeti, a muzeológiai, a könyvkiadási és az iparművészeti területekre, illetve alkotásaik kölcsönös bemutatására egymás országaiban.
A Megállapodás nem érinti a Felek olyan nemzetközi szervezetekben, regionális vagy kistérségi egyesülésekben és társaságokban való tagságából, illetve azon nemzetközi szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyekben részes felek.
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés b) pontjára és 7. § (2) bekezdésére való tekintettel az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében a Kormány erre felhatalmazást ad.
A Megállapodás 1. cikke rögzíti a két ország közötti kulturális és művészeti együttműködés kereteit. A 2. cikk felsorolja ennek konkrét területeit (pl. művészet, a közös hagyományok, könyvkiadás, régészet). A Megállapodás 3. és 4. cikke meghatározza az együttműködés keretében megvalósuló kölcsönös csere tárgyát képező területeket (pl. könyvtári kiadványok, mikrofilmek). Az 5. cikk a Felek érintett hatóságai és intézményei között az immateriális kulturális örökség terén írja elő az együttműködést. A Megállapodás 6. cikke a kulturális vagyon jogellenes importjának, exportjának és tulajdonjoga átruházásának megakadályozásáról rendelkezik, a vonatkozó UNESCO egyezménnyel és annak működési Irányelvével összhangban.
A 7., 11., továbbá a 13. cikk az együttműködés további területeit és formáit nevesíti, így a színház, zene, koreográfia, opera, balett és egyéb művészeti ágak terén való kapcsolatok fejlesztését, a két ország műsorszóró társaságai közötti, illetve a filmszínház vonatkozásában megvalósítandó kétoldalú kooperációt. A Megállapodás 8. cikke szerint a Felek ösztönzik a múzeumok gyűjteményeiből kölcsönös művészeti kiállítások szervezését.
A 9. cikk az irodalom kölcsönös népszerűsítéséről, a 10. pedig az irodalmi művek egymás nyelvére történő lefordításának támogatásáról rendelkezik. A 12. cikk szerint a Felek tájékoztatják egymást az országaikban szervezett könyvvásárokról. A 14. cikk a megállapodás keretébe tartozó szellemi tulajdonjogra vonatkozó hatékony védelemről rendelkezik. A Felek a megállapodás végrehajtásával kapcsolatban aláírhatnak kiegészítő programokat, jegyzőkönyveket és megállapodásokat a 15. cikk értelmében. A 16. cikk kimondja, hogy a megállapodás nem érinti a Felek nemzetközi szervezetekben, illetve azon nemzetközi szerződésekből eredő jogait és kötelezettségeit, amelyekben részes felek.
A 17. cikk tartalmazza a vitás kérdések rendezésére, illetve a megállapodás módosítására vonatkozó szabályokat. A 18. cikk a Megállapodás hatályával kapcsolatos szabályokról rendelkezik.
A megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2. §, 3. §, 1. melléklet és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben közzétett közleményével állapítja meg.