adozona.hu
T/9445. számú törvényjavaslat indokolással - a lakossági banki terhek és egyéb terhek csökkentéséről
T/9445. számú törvényjavaslat indokolással - a lakossági banki terhek és egyéb terhek csökkentéséről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/C. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
"a) a jelzálogjog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,"
(2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés
a) d) pont dd) alpontjában a "kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel" szövegrész helyébe a "kölcsönnel"
b) l) pontjában...
T/9445. számú törvényjavaslat indokolással - a lakossági banki terhek és egyéb terhek csökkentéséről
2020. évi ... törvény a lakossági banki terhek és egyéb terhek csökkentéséről
1. §
(1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 32/C. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:"a) a jelzálogjog bejegyzésére és törlésére irányuló eljárás,"
(2) A Díjtörvény 32/C. § (1) bekezdés
a) d) pont dd) alpontjában a "kölcsönt biztosító jelzálogjog, valamint ezzel" szövegrész helyébe a "kölcsönnel"
b) l) pontjában a "megszűnt jelzálogjog," szövegrész helyébe a "megszűnt" és
c) l) pont lb) alpontjában "jelzálogjog és az azt" szövegrész helyébe a "jelzálogjogot"
szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Díjtörvény
a) 32/A. § (2) bekezdése,
b) 32/C. § (1) bekezdés b) pontja,
c) 32/C. § (1) bekezdés f) pontjában a ", valamint jelzálogjognak" szövegrész,
d) 32/C. § (1) bekezdés q) pontja és
e) 32/E. § (11) bekezdésében a "vagy a jelzálogjog" és a "vagy jelzálogjog" szövegrész.
2. §
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény a 14/A. §-t követően a következő 14/B. §-al egészül ki:"14/B. §
A pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződésben a pénzforgalmi szolgáltató a Hpt. 55. § c) pontja szerinti, kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz esetén legalább egy olyan fizetési művelet végzésére általánosan alkalmas kártyaalapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használati lehetőséget köteles kínálni, amely esetében költséget vagy díjat nem határoz meg."
3. §
(1) A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 17/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A hitelező a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitelkeret rendelkezésre tartásához közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti."
(2) Az Fhtv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hitelező az előtörlesztéssel összefüggésben külön költséget vagy díjat nem számíthat fel."
(3) Az Fhtv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Ha a fogyasztó jelzi előtörlesztési szándékát, a hitelező köteles papíron vagy más tartós adathordozón a fogyasztó rendelkezésére bocsátani az előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve az arról való tájékoztatást, hogy a hitelezőt a hiteltörlesztéshez kapcsolódóan a 24. § (1) bekezdése alapján költségtérítés, díj nem illeti meg."
(4) Az Fhtv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A hitelező a hitel folyósításával összefüggésben költséget vagy díjat nem számíthat fel."
(5) Az Fhtv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A hitelező a hitelszerződés módosításával összefüggésben költséget vagy díjat nem számíthat fel."
(6) Hatályát veszti az Fhtv.
a) 6. § (1) bekezdés 19. pontjában az ", és annak 24. § szerinti esetleges költségeiről" szövegrész,
b) 16. § (1) bekezdés 21. pontjában az ", az előtörlesztés esetleges költségeinek fennállását és azok számítási módját" szövegrész,
c) 17/E. § (2) bekezdésében a "a hitel folyósításához," és a ", valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez" szövegrész,
d) 24. § (2)-(7) bekezdése és
e) 25. § (1)-(5) bekezdése.
(7) Az Fhtv. 1. számú melléklet 4. pontja az e törvény 1. melléklete szerint módosul.
4. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény a 282/B. §-t követően a következő 282/C. §-sal egészül ki:"228/C. §
A hitelintézet a fogyasztóval kötendő bankszámlaszerződésben nem jogosult a bankszámlavezetés havi díját és költségét 2000 forintnál magasabb összegben meghatározni."
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.1. melléklet a 2020. évi.....törvényhez
Az Fhtv. 1. melléklet 4. pontja a következők szerint módosul:INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyarországi bankrendszer profitja az elmúlt két évben nagymértékben meghaladta a régiós átlagot, 2018-ban például több mint 2 milliárd euro volt, ami a piac méretét tekintve kiemelkedő eredménynek számít (a négyszer nagyobb Lengyelországban például 3,4 milliárd volt a profit, azaz kevesebb, mint a magyar kétszerese. A lakosságszám tekintetében kétszer nagyobb Romániában pedig 1,5 milliárd euro volt a profit). Eközben a hazai bankrendszer az egyik legdrágább Európában, azaz a lakosság - leginkább az alacsony jövedelműek - havi jövedelmének itthon emésztik fel az egyik legnagyobb hányadát a banki költségek. Ennek csak egyik oka a túlbankosodott pénzügyi rendszer, sokkal jelentősebb ok, hogy a hazai bankok nem hatékonyan, túl magas költségekkel működnek (például a túl magas fiók- és dolgozói létszám, és a digitalizáció alacsony foka miatt).A forinthitelek kamatai közben messze meghaladják az eurohitelek kamatait, ezáltal a magyar bankrendszer kamatmarzsból szerzett jövedelme is jelentős. Nem feltétlenül csak a jelzáloghitelekre esetén, de a manapság nagyon keresett fogyasztási hiteleknél meglehetősen gyakoriak a kétszámjegyű, sokszor a törvényileg maximált 40 százalékos plafont alulról súroló THM-ek.
A gyakorlatban tehát a nemzetközi összehasonlításban is rendkívül jövedelmező magyar bankrendszer hasznot húz a hazai kamatkörnyezetből, eközben azonban további - sokszor rejtett - költségeket számol fel az ügyfeleknek, amelyekkel azok csak hiteligényléskor, vagy számlanyitás során szembesülnek, és amelyek igazságtalan mértékben terhelik őket. A bankok tehát ilyen, járulékos költségek formájában hárítják át nem hatékony működésükből eredő többletköltségüket az ügyfeleikre.
Igazolható, hogy a magyar bankrendszer jövedelmezősége kizárólag a kamatmarzsokra építve is magas lenne, emiatt indokoltnak látjuk néhány igazságtalan és sokszor elkerülhetetlen díjtétel felszámolásának jogszabályi betiltását. A pénzintézet például ezentúl nem számolhatna fel folyósítási és előtörlesztési díjat hitelfolyósításkor. Hogy ez mekkora teher az igénylőnek, arra szemléletes példa, hogy egy 10 millió forint összegű lakáshitel igénylésekor, 1 százalékos folyósítási és 1 százalékos előtörlesztési díj mellett a hiteligénylőnek azonnal - minimum - 200 ezer forintba kerülne a hitele, akkor is, ha ad absurdum azonnal végtörleszti azt. Mindeközben, ha ezt a hitelt 20 évig fizeti, akkor a bank nyeresége a kamatokból, átlagos, 5 százalékos kamat mellett 5 millió 839 ezer forint lenne, azaz az adós a hitelösszeg több mint másfélszeresét fizetné vissza. A fenti díjak alkalmazása tehát eltörpül a bank kamatmarzsokból eredő jövedelmezősége mellett, a hiteligénylés átláthatóságát, a pénzügyi rendszer megbízhatóságát viszont rontják, és a hiteleseket, banki ügyfeleket indokolatlan mértékbe terhelik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása a jelzálogjog bejegyzésének és törlésének díjmentessé tétlét szolgálja.A jelzálogbejegyzés díjmentessé tételével a pénzügyi rendszer jövedelmezőségét az előterjesztő nem rontja le, hiszen az nem a hitelintézet bevétele, ugyanakkor a javasolt módosítás az egyébként is túladminisztrált jelzáloghitelezés folyamatát megkönnyíti az adósok előtt, azt a korszerű utat követve, amelyen a személyi hitelezés az elmúlt két évben már elindult. A hosszú távú cél a jelzáloghitel folyósítás folyamatának egyszerűbbé, átláthatóbbá tétele, és ehhez feltétlenül szükséges a további adminisztratív terhek és járulékos költségek leépítése.
2. §
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása a bankkártyahasználati díj eltörlését szolgálja.A javaslat indoka, hogy több pénzintézet is él azzal a megtévesztő eljárással, hogy olcsó számlavezetési díj mellett magas bankkártyahasználati díjat számol fel, amit a számlatulajdonosok elkerülni sem tudnak. A digitális pénzügyi megoldások biztonságosabbá, korszerűbbé és környezetkímélőbbé teszik a mindennapi lakossági pénzügyeket, a Magyarországon amúgy is alacsony bankkártyahasználatot - főleg a nyugdíjasok és fiatalok körében -, és ezen nem segít az évente akár több ezer forintot is meghaladó bankkártyadíj. A javasolt módosítás a pénzintézeteket kötelezné arra, hogy miután az ügyfél megfizeti a számlavezetési díjat, készpénzfelvétel díját, SMS-szolgáltatások díját, a bankkártyahasználatot ingyenesen biztosítsa az ügyfelek részére, és ne csak az első évben, hanem a szerződés teljes időtartamára. Az intézkedés nem foglalja magában az egyéb bankkártyaszolgáltatások igénybe vételét, mint például az utasbiztosítás, továbbá nem vonatkozik a társkártyákra.
3. §
A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása a hitelfolyósítási díj, az előtörlesztési díj és a szerződésmódosítási díj eltörlését szolgálja.A hitelfolyósítási díj eltörlésének indoka az, hogy a lakásárak magas hitelösszeget tesznek szükségessé, és a jövedelmekhez képest is drága lakásárak mellett az átlagos hitelfelvevők csak hosszú futamidőre tudnak nagy összeget felvenni. A fogyasztási hiteleknél ugyanez a jelenség a növekvő infláció miatt van jelen - ott is az átlagos hitelösszeg növekedése tapasztalható. A hosszabb futamidő és nagyobb hitelösszeg egyben nagyobb nyereséget is jelent a banknak az annuitásos törlesztés következtében. A hitelösszeg 1-2 százalékáig terjedő folyósítási díj egy lakáshitelnél százezer forintos terhet jelenthet, ráadásul sokszor ezt egyben kell fizetni a hitelfelvétel legelején. A pénzintézet jövedelmezőségét nem javítja nagyban - hiszen egy átlagos lakáshitelen így is több millió forintot nyer -, míg a hitelfelvevőnek nagy teher.
Az előtörlesztési díj eltörlésének indoka az, hogy a bank akkor is díjat számolhat fel, ha az adós a hitelét előtörleszteni szeretné, és az összeg meghaladja a 200 ezer forintot, vagy esetleg évente többször is sor kerülne rá. A szabályozás nem támogatja, hanem inkább sarcolja az adósságcsapdából való kiszabadulást, emiatt teljes körűen ingyenessé kell tenni a hitelelőtörlesztést. A pénzintézet jövedelmezőségét az így is magas kamatmarzsok miatt az intézkedés nem rontja, az előtörleszteni kívánó adós helyzetét viszont javítja, az előtörlesztés intézményét népszerűbbé teszi.
A szerződésmódosítási díj eltörlésének indoka, hogy számos esetben él a bank azzal, hogy a futamidő változtatás vagy épp előtörlesztés esetén szerződésmódosítási díjat számol fel. Sokszor ez a díj rejtett költségként jelenik meg, különösen akkor, ha a bank egyébként saját döntésénél fogva nem számol fel előtörlesztési díjat, az előtörlesztéssel járó szerződésmódosításkor azonban annak egy részét behajtja. A párezer forintos díjat az adósok igazságérzetének és a pénzügyi átláthatóság javítása érdekében az előterjesztő indokoltnak látja betiltani a banki gyakorlatban.
4. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása a bankszámlavezetési díj havi díjának 2000 forintban történő maximálását célozza.A számlavezetés havi díjának 2000 forintban történő maximálásának indoka, hogy a bankszámlavezetés olyan alapvető szolgáltatássá vált mára, hogy gyakorlatilag minden dolgozó állampolgár igénybe veszi. Ennek ellenére számos pénzintézet számol fel meglehetősen magas díjakat, amelyek akár 3-4 ezer forintot is elérhetnek havonta. Az egyéb banki szolgáltatások díjai mellett a banktól elvárható, hogy az alapszolgáltatásnak nevezhető számlavezetés a számlatulajdonost ne terhelje meg indokolatlan mértékben. A szabályozás kiszűrné azt a banki gyakorlatot is, amely szerint a pénzintézet az első évben nem számol fel számlavezetési díjat, majd a második évben már meglehetősen magas költségen szolgáltat; ezentúl ezt legfeljebb 2000 forintban szabhatná meg.
5. §
A § hatálybaléptető rendelkezést tartalmaz.