HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2019

adozona.hu

HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2019

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2018.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2019

Tisztelt Olvasó!

2019-ben nem változott jelentősen a hazai társadalombiztosítási rendszer, miközben most is paragrafusok százai módosultak. A fontosabb változások közül kiemelendő, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas nem számít biztosítottnak, vagyis nem kell nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetnie, ezért e jövedelme ellenében ezentúl plusznyugdíjra, valamint táppénzre és baleseti ellátásra sem jogosult.
A pályakezdők, tartósan álláskeresők, anyasági ellátásból visszatérők, valamint a legalább három gyermeket nevelők után a minimálbér erejéig nem kell szochót fizetni az első két évben, és a harmadikban is csak a fele terheli a munkáltatókat. Változik a K+F tevékenység szochokedvezmény-rendszere, megszűnik az 55 év felettiek foglalkoztatása utáni szochokedvezmény. Új elem, hogy munkahely-változtatás esetén tovább lehet vinni a kedvezményeket.
Növeli az egyéni és a társas vállalkozók járulékalapját, hogy 149 ezer forintra emelkedik a minimálbér és 195 ezer forintra a garantált bérminimum.
Az idei évtől (nyugdíjba beszámító) új ellátást, 100 ezer forint gyodot (gyermekek otthongondozási díja) kaphatnak azok, akik súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket ápolnak, és 15 százalékkal emelkedik az otthonápolási díj.
A szociális hozzájárulási adó alapjának teljes átalakítása miatt változik a szakképzési hozzájárulás számításának alapja is.
A nem biztosítottaknak egészségügyi szolgáltatási járulék címen 2019-ben havi 7500 forintot kell fizetniük. A táppénz maximuma 2019-ben naponta 9933,33 forint. A főállású kisadózók pénzbeli ellátásának alapja 94 400 forint, illetve a nagyobb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forint marad. Szokásos, ezúttal 2019-re vonatkozó - a Pénzügyminisztérium munkatársai és más tb-szakértők közreműködésével készült - társadalombiztosítási különszámunkban 13 jogszabályt közlünk teljes terjedelmében a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel egységes szerkezetben. Részletesen ismertetjük az uniós munkavégzés és ellátás szabályait, s kommentáljuk a magánnyugdíjpénztárak szabályairól és az önkéntes pénztárak működéséről szóló regulákat is.
Adókülönszámunk decemberi megjelenése óta lényeges új adószabály nem született, de a szokásos "az adózás rendje a tb-ben" összefoglalónkat ezúttal is megtalálják olvasóink a kiadványban.
A fizetendő járulékokról, a foglalkoztatói juttatások közterheiről, a tartós jövedelempótló ellátásokról, továbbá a családi kedvezményekről, korhatár előtti ellátásokról, munkaviszonyos nyugdíjasok terheiről, az osztalék utáni szocho felső határába beszámító jövedelmekről táblázatokat, példákat közlünk. Ugyancsak találnak példákat a cafeteria közterheinek változására.
Reméljük, kiadványunk magyarázatai és példái hasznosnak bizonyulnak a gyakorlatban, és segíteni tudnak a 2019-ben is nagyon bonyolult tb-rendszer megértésében.
A gyorskommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu weboldalunkon, ahol előfizetőink napi gyakorisággal találnak meg minden fontos tb-, adó- és munkajogi változást, hasznos információt. (Erről szóló tájékoztatónkat lásd a 33. oldalon.)
Egyúttal kérjük Önöket, hogy a kiadványunk 401. oldalán található kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat.

a HVG-különszám szerkesztői

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Járulékmértékek

Nem változott.

A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5 százalék, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék.
A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Járulékfizetési alsó határ

Nem változott.

A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2019-ben havi 223 500 forint, illetve 292 500 forint) után kell megfizetnie.
Az egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul a garantált bérminimumot jelenti, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, valamint 27. § és 29. §-ában.]

Költségvetési kötelezettségek

Nem változott.

A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]

A nemzeti kockázatközösség részesei:
■ a nyugdíjasok,
■ a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyesben, gyedben részesülők,
■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,
■ a rendvédelmi egészségkárosodási és a honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személyek is,
■ az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti életjáradékban részesülők,
■ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők,
■ a hajléktalanok.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]

Nem biztosítottak havi járuléka

Változás 2019. január 1-jétől.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül az egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és egyéb jogcímen sem jogosultaknak havi 7500 (napi 250) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2018-ban havonta 7320, napi 244 forintot kellett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A fizetési kötelezettséget bárki más átvállalhatja, ha a nem biztosított ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt a nem biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül köteles - elektronikus úton - megküldeni az egészségbiztosítási alap kezeléséért felelős szervnek.
Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a kérelmező szociálisan rászorult, vagyis családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2019-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, és a családnak vagyona sincs, a járulékot nem kell megfizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Foglalkoztatói járulékalap

Nem változott.

A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében.]

Egyéni járulékalap

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Akkor is járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni a jövedelmet, ha a kifizetése olyan időszakra történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, és a kifizetés időpontjában a Tbj. 13. §-a alapján más állam járulékszabályai alkalmazandók.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pont 3. alpontjában.]

Nem változott.

Egyéni járulék alapját képezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén az alapbér (vagyis járulékalap): a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapján a kiküldetést megelőző egy évben ténylegesen fizetett, juttatott havi bér átlagos összege (törzsbér); ha ilyen nincs, a tárgyhavi alapbér.
Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékának alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, a személyijövedelemadó-törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás (az éves keretösszegig a SZÉP-kártya), a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.
A foglalkoztatott továbbra sem fizet egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémium évek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A munkaerőpiaci járulékot továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem fizet munkaerőpiaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszonnyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pontjában, 21. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 25/A. §-ában, a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]

A vonatkozási időszak értelmében ha a jövedelem kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a járuléktörvény szerinti biztosítás (Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján) a magánszemélyre nem terjedt ki, akkor ezen későbbi időpontban kifizetett jövedelem ugyanazon elbírálás alá tartozik, mint a vonatkozó időszakban szerzett jövedelem, ezért nem képezi az egyéni járulékok alapját. E szabályt visszamenőleg 2015. július 1-jétől lehet alkalmazni.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4/A. § (7) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja

Nem változott.

A főállású egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese, 2019-ben havi 223 500 forint, illetve 292 500 forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.
Az egyéni vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék 10 százalék.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a járulékfizetési alsó határnál.
Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb 2 évig szüneteltethető).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő egyéni vállalkozó akkor sem köteles a minimum-járulékalap után járulék fizetésére, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja. A vállalkozónak tehát csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha e tevékenységéből tényleges - járulékalapot képező - jövedelmet realizál, azaz egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétet számol el, vagy átalányban megállapított jövedelme van.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdés a) pontjában.]

Nem kell alkalmazni az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban (gyes) is részesülő - tevékenységét személyesen végző - egyéni vállalkozó esetében a minimum-járulékalap és a minimum-szociálishozzájárulásiadóalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt. Vagyis ez esetekben a járulékalap a ténylegesen elért jövedelem. (Ha az érintett kizárólag gyest kap és a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, nem csökkenthető a járulék alapja.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2019. január 1-jétől

Státus (jogviszony)	19,5%-os szociális hozzájárulási adó	10%-os nyugdíjjárulék	Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék		Egészségügyi szolgáltatási járulék
Státus (jogviszony)	19,5%-os szociális hozzájárulási adó	10%-os nyugdíjjárulék	egészségbiztosítási: 7 (4 + 3)%	munkaerőpiaci: 1,5%	Egészségügyi szolgáltatási járulék
MUNKAVISZONY, MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY, VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐI JOGVISZONY
Munkaviszony	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
Megbízás, választott tisztségviselő	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
Heti 36 órás munkaviszony melletti további foglalkoz- tatási jogviszony	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs	Nincs
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs	Nincs
Nyugdíj melletti jogviszony	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	4%: Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetése esetén	Nincs	Nincs
Nyugdíj melletti Mt. szerinti munkaviszony	Nincs	Nincs	Nincs	Nincs	Nincs
TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓ
Főfoglalkozású (ideértve az evás cég társas vállalkozó tagját is)	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a minimálbér (középfokú végzettséget igénylő főtevekénység esetén pedig legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a	Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)	7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a	Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a	Nincs
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is	Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap- ján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	7%: Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfog- lalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Nincs
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) w	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs	Havi 7500, napi 250 Ft, a társas vállalkozás fizeti
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti 36 órás munkaviszony mellett	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs	Nincs
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ
Főfoglalkozású	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékeny- ség esetén legalább a garantált bérminimum) 112,5%-a	Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum)	7%: Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a	Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a	Nincs
Főfoglalkozású evás	A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte- vékenység esetén a garantált bérminimum) 112,5%-a, illetve magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) vagy a vállalt magasabb összeg	7%: a minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) 150%-a, magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	A minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum) 150%-a, vállalt magasabb járulékalap	Nincs
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a	7%: Evaalap 4%-a	Nincs	Nincs
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a	7%: Evaalap 4%-a	Nincs	Nincs
Evás, aki után főfoglalkozású társas vállalkozóként fizetnek járulékot, szochót	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a	7%: Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a	Nincs
Főfoglalkozású társas vállalkozó is	Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	7%: Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs	Havi 7500, napi 250 Ft
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás	Nincs	Evaalap 10%-a	Nincs	Nincs	Havi 7500, napi 250 Ft
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti 36 órás munkaviszony mellett	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs	Nincs
BIZTOSÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ
Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző évi bevétele 8 000 000 Ft-nál több	Összevont adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövede- lem, de legalább a minimálbér, vagy a választott járulékalap.	Minimálbér. Magasabb összeg vállalható	7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható	Nincs	Nincs
Tárgyév előtti évben maximum 8 000 000 Ft bevétel	Választott adózási mód szerint meghatározott adóalap, csökkentve a járulékalappal. Magasabb összeg vállalása esetén ez az adó alapja.	Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része	4%: Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része. 3%: Nincs	Nincs	Nincs

________________________________________________________________________________________________________________________

Társas vállalkozás

Nem változott.

A vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2019-ben havi 223 500 forint, illetve 292 500 forint) után kell megfizetniük.
A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
A gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (társas vállalkozóként nem lehet biztosított az, aki nem tag, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat). A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékalapot képező jövedelme az ügyvezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]

A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő társas vállalkozó (ideértve a nem munkaviszonyban foglalkoztatott, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagot is) akkor sem köteles minimum-járulékalap utáni járulék fizetésére, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja. A vállalkozónak csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha személyes közreműködői díjat vagy vezető tisztségviselőként ügyvezetői díjazást kap.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában.]

Nem kell alkalmazni az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban (gyes) is részesülő - tevékenységét személyesen végző - társas vállalkozó esetében a minimum-járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt. Vagyis ezen esetekben a járulékalap a tényleges jövedelem. (Nem csökkenthető a járulék alapja, ha az érintett kizárólag gyest kap és a vállalkozói tevékenységet személyesen folytatja.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdés c) pontjában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák társas vállalkozó ügyvezetők tb-jére

1. Természetes személy korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körében személyesen közreműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emellett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozóként biztosított, ezért ügyvezetőként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony címén aszerint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy az ügyvezetői díjazásból származó, járulékalapot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2019-ben havi 44 700 forint).
2. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállalkozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó más munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme (ügyvezetői díjazása) után fizet járulékokat.
3. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Egyikben sincs személyes közreműködési/mellékszolgáltatási kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása, és biztosítottként be is kell jelenteni az adóhatósághoz. Járulékokat csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ után, a többiben akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha azoktól tényleges járulékalapot képező jövedelmet realizál.
________________________________________________________________________________________________________________________

Egyéni cég mint társas vállalkozás

Nem változott.

Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt - járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]

Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni. Továbbá ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, de ez nem terjed ki a naptári hónap egészére, úgy a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 7/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Többes vállalkozó

Nem változott.

Legalább a járulékfizetési alsó határ (minimum-járulékalap) után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.
Az egyéni vállalkozó az adóév egészére - a társas vállalkozás felé a tárgyév január 31. napjáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában és egyéni vállalkozóként pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékot.
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 7. §-ában.]

Ha a többes vállalkozói jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 7/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Vállalkozó diák

Nem változott.

A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak a járulékokat a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után kell csak fizetnie (vagyis nincs járulékalap-minimuma).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdés b) pontjában.]

A diákok vállalkozókénti járulékfizetési szabályainál a Magyarországon folytatott tanulmányokat, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat is figyelembe lehet venni. Vagyis ezekben az esetekben a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdés b) pontjában.]

Nyugdíjas foglalkoztatott

Változás 2019. január 1-jétől.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállaló mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Ezért nem kell nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie akkor sem, ha a nyugellátás szünetel. (Korábban a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett a járulékalapot képező jövedelme után. Ha a nyugdíjfolyósítás szünetelt, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetni.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pont 4. alpontjában, 5. § (1) bekezdés a) pontjában, 25. §-ában.]

Nem változott.

A nem az Mt. szerint (hanem például a közszférában) foglalkoztatott továbbra is biztosított, vagyis járulékfizetésre kötelezett.
Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 5. §-ában 25. §-ában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Miért mi jár?

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Nem változott.

Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2019-ben napi 250 forint, havi 7500 forint.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában, 39. §-ában.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Egészségbiztosítási ellátások

Nem változott.

Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyedre) jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14. § és 18. §-ában.]

Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15. §, 19. §-ában.]

Munkaerőpiaci járulék

Nem változott.

Aki megfizeti a munkaerőpiaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]

Katások

Nem változott.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, így a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.
Az igénybe vehető társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja: a havi 75 ezer forint adót fizető főállású kisadózó esetében 158 400 forint; a főállású katás havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével a tb összes ellátására és a munkanélküli-ellátásra is jogosultságot szerez, pénzbeli ellátásainak havi alapja 94 400 forint.
A katás időszak teljes egészében szolgálati idő, de a majdani nyugdíj összegét a 94 400 forint és a minimálbér arányában határozzák meg.

[2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bek.]

A főállású kisadózó a tb alapján is biztosítottnak minősül, nem csak a katatörvény alapján.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. j) pontjában.]

A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózó járulékfizetésére és bejelentésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben foglaltak irányadóak. (A főállású kisadózó biztosítottat a 'T101, a 'T101E, vagy a 'T201T jelű adatlapon kell bejelenteni.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45. §-ában.]

Felszolgálási díj utáni nyugdíj

Nem változott.

Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bek. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdésében.]

Megállapodás szolgálati időre

Változás 2019. január 1-jétől.

34 százalékról 24 százalékra csökken a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, valamint a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén fizetendő nyugdíjjárulék mértéke.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]

Nem változott.

Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér után - 24 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]

Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra

Nem változott.

Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötők 24 hónap elteltével szerezhetnek jogosultságot az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Ezért az ellátásra való azonnali jogosultsághoz az egy összegben befizetett járulékok huszonnégy hónapra visszamenőleg történő megfizetése szükséges.
A fizetendő járulék nagykorú állampolgár esetén havonta a minimálbér 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb esetén a minimálbér 30 százaléka. (Sürgősségi ellátásra minden, Magyarországon tartózkodó személy jogosult.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (5) bekezdésében.]

Ekhózók

Nem változott.

A 15 százalékos ekhóból 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.
Mivel az ekhóból 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § g) pontjában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2019. január 1-jétől.

Egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetésre kötelezett az Mt. szerinti munkaviszony szerint foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas akkor is, ha e (legalább heti 36 órát elérő) jogviszonya alapján kiegészítő tevékenységű vállalkozónak (vállalkozásnak) minősül. Korábban nem volt erre kötelezett.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. § f) pontjában.]

Nem változott.

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjas - kiegészítő tevékenységet folytató - vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 7500 (napi 250) forint (2018-ban havi 7320, napi 244 forint volt).
Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel.
Nem kell az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja munkaviszonnyal is rendelkezik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. (Kivétel ez alól az Mt. szerinti munkaviszony.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 37/A. §, 38. §-aiban.]

Az év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az adóév bármely napján választási lehetősége van arra nézve, hogy melyik társas vállalkozás fizesse meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. § (5) bekezdésében.]

Közérdekű nyugdíjasszövetkezeti tag

Nem változott.

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így e jogviszonyára tekintettel nem kell utána járulékot fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában.]

Szociális szövetkezet

Nem változott.

Nem biztosított az a szociális szövetkezeti tag, aki tagi munkavégzés keretében végez munkát. A szövetkezeti tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékot (2019-ben havi 7500 forint) fizet a tagja után, kivéve, ha a tagi jogviszony szünetel. A tag e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére köteles.
A szociális szövetkezet által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékból az első négy évben kedvezmény jár: a szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben 75 százalékának megfizetésére kötelezett (az ötödik évtől a járulék 100 százalékát fizeti). A kedvezményt ugyanazon személy után egyszerre csak egy szociális szövetkezet és ugyanazon tag után a szociális szövetkezet csak egyszer veheti igénybe.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 39/B. §-ában.]

Iskolaszövetkezeti tag

Nem változott.

25. életévének betöltéséig nem terheli iskolaszövetkezeti tagként biztosítási kötelezettség azt a nappali rendszerű oktatásban részt vevő hallgatót, aki hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Ez azt jelenti, hogy ha a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján hallgatói jogviszonyát - akár több félévre is - szünetelteti, és foglalkoztatására ezen időtartam alatt kerül sor, akkor nem kell egyéni járulékot fizetnie.
Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja nem minősül biztosítottnak, és így nem kötelezett egyéni járulékfizetésre sem.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában.]

A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása során a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 4. § (8) bekezdésében.]

Hallgatói munkaviszony, nevelőszülők, bedolgozás, megbízás

Nem változott.

Nem terjed ki a járulékfizetési kötelezettség a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.
A bedolgozói jogviszony munkaviszonynak minősül, így a bedolgozóként foglalkoztatott is munkaviszonyban álló személyként biztosított.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (2019-ben havi 44 700, napi 1490 forintot).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontjában.]

A tb-járulék szempontjából a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszonynak minősül, így minden nevelőszülő biztosított.
A nevelőszülői jogviszony tb-szempontból teljes munkaidős jogviszony.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § q) pont, 5. § (1) bekezdés a) pont, 11. § d) pontjában.]

Szellemi alkotás

Nem változott.

Továbbra sem terheli nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki.
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2019-ben ez havi 44 700 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét - 2019-ben az 1490 forintot -, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]

Összeszámítási szabály

Nem változott.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2019-ben havi 44 700, napi 1490 forinttal).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Mezőgazdasági őstermelő

Nem változott.

Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
■ Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontjában, 30/A. §-ában, valamint az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdés i) pontjában.]

Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék.
Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2019-ben havi 149 ezer forint) után kell megfizetnie a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2019-ben havi 7500 forint (2018-ban 7320 forint volt).
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis csedre, gyedre, táppénzre - sem jogosult.
Kezdő - és ily módon a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékokat fizetni a minimálbér vagy az előző évi bevételének egyötöde után, ha gyermeknevelési támogatásban (gyetben) részesül.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (4) bekezdésében.]

Az őstermelő nyilatkozhat, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot és emellett még 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]

A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakára szól.
Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bek. és (5) bekezdésében.]

Egyéb jogviszony

Nem változott.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát - 2019-ben havi 44 700 forintot -, nincs járulékkötelezettség.
Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével - 2019-ben 1490 forinttal - kell számolni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá munkavállalói résztulajdonosi program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestere.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésében.]

Utólag fizetett jövedelem

Nem változott.

A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell levonnia és megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).
A járulékokat a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek után is meg kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében.]

Külföldiek biztosítása

Nem változott.

Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon.
A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja nem biztosított Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §, 11. §, 13. §-ában.]

Főszabályként csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású. Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.
A 2013. július 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés esetén az úgynevezett kétéves időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani. A külföldiek kiküldetése, kirendelése, munkaerő-kölcsönzése alapján biztosítási kötelezettség (egyéni járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettsége) legkorábban 2015. július 1-jével jöhetett létre.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65. § (1) bekezdésében.]

A várhatóan két évet meghaladó munkavégzés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés első napjától kell megfizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjában.]

A Magyarországra kiküldött munkavállaló - egyéb feltételek teljesítése mellett - akkor mentesülhet a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha
■ olyan ország állampolgára, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van, és
■ az állampolgársága szerinti államtól különböző, harmadik államban biztosított és ennek fennállásáról igazolással rendelkezik, és
■ e harmadik államból kerül sor a kiküldetésre.
Mentesülnek a magyarországi biztosítási kötelezettség alól az olyan EU-s állampolgárok is, akikre nem terjed ki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet és harmadik államban biztosítottak, és e harmadik államból kerül sor a kiküldetésre.
A mentesítési szabály visszamenőlegesen 2016. január 1-jétől alkalmazható.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11/B. §-ában, 65/G. §-ában, a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdés d) pontjában, 467/H. §-ában.]

Két évnél hosszabb munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és e körülmény a magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be. Ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/K. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1/B. §-a szerinti adózást választó külföldi előadóművészt (például színészt, zenészt, statisztát) nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]

Külföldi, belföldi

Nem változott.

Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]

Belföldi
■ a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, az oltalmazottként, valamint menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § n) pontjában.]

Egyházi személyek járuléka

Nem változott.

Az egyháznak az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast -4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2019-ben havi 149 ezer forint) alapulvételével.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]

Családi járulékkedvezmény

Nem változott.

A személyi jövedelemadó alapjából - kellő jövedelem hiányában - nem érvényesíthető kedvezmény levonható az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból. Családi járulékkedvezményre jogosult:
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő személy, valamint
■ a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és biztosított élettárs.
A családi járulékkedvezmény összege:
■ a biztosított által önállóan,
■ a családi kedvezményt közös igénybevétellel vagy megosztással érvényesítő személyek által együttesen
■ ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összegével csökkentett családi kedvezmény 15 százaléka (a nem érvényesített családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalma), de legfeljebb a biztosított által fizetendő 4 százalékos természetbeni, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalékos nyugdíjjárulék együttes összege.
A családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. A jogosultak - az adóbevallásukban egymás adóazonosító jelét is tartalmazó nyilatkozatukkal - együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt (a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemélyek döntését a kedvezmény összegének felosztásáról).
Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan járulékokkal szemben, amelyeket a személyijövedelemadó-törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg (például gyermekgondozást segítő ellátás) után kell fizetni (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj).
Az egyéni és társas vállalkozók a családi járulékkedvezményt a ténylegesen megszerzett jövedelem - vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, személyes közreműködői díj - után fizetendő járulékokból vehetik igénybe (tehát a főállású vállalkozókra előírt minimum-járulékalap összegéből nem érvényesíthetik, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelmük annál kisebb).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. §-ában.]

Év közben csak a családi kedvezményre jogosult érvényesíthet járulékkedvezményt (vagyis a családi kedvezményt nem a saját jogán, hanem megosztással, az adóévet követően érvényesítő személy a járulékból sem jogosult évközi kedvezményre).
Az adóelőleget megállapító munkáltatónak, kifizetőnek minősülő foglalkoztató (valamint a rendszeres jövedelmet juttató kifizető) köteles megállapítani a családi járulékkedvezmény havi összegét. Az előlegnyilatkozaton közölt családikedvezmény-összeget először a személyijövedelemadó-alapból kell levonni, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi kedvezményre, a fennmaradó kedvezményösszeg
15 százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat. A családi járulékkedvezmény elsőként a természetbeni (4 százalékos) egészségbiztosítási járulékból, másodsorban a pénzbeli (3 százalékos) egészségbiztosítási járulékból jár, és ha még így is marad fel nem használt családi kedvezmény, az a (10 százalékos) nyugdíjjárulékból érvényesíthető. A megállapított családi járulékkedvezményt a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a foglalkoztatott járulékaiból nem vonja le, és nem fizeti be az adóhatóságnak (a járulékbevallásban azonban be kell vallani).
A biztosított a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítását.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. §-ában.]

Az évközi családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó havonta, a biztosított mezőgazdasági őstermelő negyedévente saját maga állapítja meg. A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, ha az kisebb, mint az érvényesíteni kívánt kedvezmény, a kedvezményből fennmaradó részt pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, a továbbra is fennmaradó kedvezményrészt nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. §-ában.]

A biztosított a családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásában fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, valamint azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó vagy negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő már érvényesített. Ha a családi járulékkedvezmény összege a jogosult által év közben érvényesítettnél nagyobb, a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető.
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy vette igénybe, hogy arra nem volt jogosult, a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírsággal együtt (nem kell bírságot fizetni, ha a fizetési kötelezettség nem több 10 ezer forintnál).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. §-ában.]

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 29/B. § (6) bekezdése előírja azt is, hogy a magánszemély a bevallás során érvényesíthető családi kedvezményének összegét csökkenti az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének 667 százaléka (azért, hogy ne lehessen duplán érvényesíteni a kedvezményt az adóból és a járulékokból is).
Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente jogszerűen érvényesítette, és az összevont adóalapja után az éves bevallásában (például év végi előre nem vár jutalom miatt) mégis személyijövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra megállapítania, és nem kell visszafizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/C. §-ában.]

A foglalkoztató az éves járulékigazoláson és a tárgyhavi jövedelemelszámolásokon is köteles feltüntetni az egyes járulékokból érvényesített kedvezményt.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (3) bek. és 50. § (6) bekezdésében.]

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem befolyásolja a természetes személy társadalombiztosítási ellátásainak összegét (vagyis nem lesz emiatt például kevesebb nyugdíja, táppénze).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/B. §-ában.]

Ha a természetes személy az őt megilletőnél több családi járulékkedvezményt érvényesített, a különbözetet szja-kötelezettségként az éves elszámoláskor kell visszafizetnie. Ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amennyit az év folyamán igényelt, azt a személyi jövedelemadóból igényelheti vissza.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (4) bekezdésében.]

Az a kifizető is köteles a családi járulékkedvezmény megállapítására, amelyik a személyijövedelemadó-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (1) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa családi kedvezményre (2015-2019 között), Ft*

Megnevezés	2015	2016	2017	2018	2019
1. Jogosultakat együttesen megillető családi kedvezmény / hó	125 000	166 660	200 000	233 340	266 660
2. Havi bruttó munkabér / fő	110 000	110 000	110 000	110 000	110 000
3. Adóelőleg-nyilatkozatban közölt, közösen érvényesíteni kívánt családi kedvezmény egy-egy szülőre eső összege	62 500	83 330	100 000	116 670	133 330
4. Családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap	47 500	26 670	10 000	0	0
5. Személyijövedelemadó-előleg (4. x 0,16, 2016-tól x 0,15)	7600	4001	1500	0	0
6. Egészségbiztosítási járulék számított összege fejenként (2. x 0,07)	7700	7700	7700	7700	7700
7. Nyugdíjjárulék számított összege fejenként (2. x 0,1)	11 000	11 000	11 000	11 000	11 000
8. Családi járulékkedvezmény összege fejenként [(3. - 2.) x 0,16, 2016-tól x 0,15], maximum (6. + 7.)	0	0	0	1001	3500
9. Fizetendő egészségbiztosítási járulék	7700	7700	7700	6700	4201
10. Fizetendő nyugdíjjárulék	11 000	11 000	11 000	11 000	11 000
* Kétkeresős család, két eltartott gyermekből mindkettő kedvezményezett eltartott.

________________________________________________________________________________________________________________________

Egyéni munkaerőpiaci járulék

Nem változott.

A biztosítottnak nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez;
■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá munkavállalói résztulajdonosi program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben (EGT-tagállamban vagy Svájcban) nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó.
Az egyéni munkaerőpiacijárulék-fizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]

Rehabilitációs hozzájárulás

Nem változott.

A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma 25 főnél több. A kötelező foglalkoztatási szint 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]

A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a tárgyév első napján megállapított alapbér legkisebb összegének kilencszerese/fő/év, vagyis 2019-ben 1 millió 341 ezer forint (2018-ban 1 millió 242 ezer forint forint/fő/év volt.)

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]

Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?

2018. július 20-án fogadta el az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Szocho tv.), amely 2019. január 1-jével lépett hatályba. A törvény magában foglalja a 2018. december 31-éig hatályos szociálishozzájárulásiadó- és az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségeket.
A Szocho tv.-t módosította az Országgyűlés által 2018. november 13-án elfogadott, az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvény.

Adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (9) bekezdésében.]

Változás 2019. január 1-jétől.

Szociálishozzájárulásiadó-, nem pedig egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik
■ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem, valamint
■ a vállalkozásból kivont jövedelem,
■ az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
■ az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
■ az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
■ az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka
Magyarországon adóztatható része után.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

E jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (6) bekezdésében.]

Nem változott.

Az alábbi jövedelemtípusok után keletkezik szociálishozzájárulásiadófizetési-kötelezettség:
■ Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után;
■ a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után;
■ az Szja tv. szerint önálló és nem álló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó-, adóelőleg-alap hiányában Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem után, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez [a továbbiakban ezek együttesen: összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei];
■ az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozónak (evaalany egyéni vállalkozó) a törvényben meghatározottak szerint.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1)-(3) bek. és (7) bekezdésében.]

Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, akkor az adóalap megállapításánál a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdéseit megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

A cafeteria közterheinek változása

Cafeteriaelem	Közterhek
Cafeteriaelem	2019-ben	2018-ban
Erzsébet-utalvány	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Munkahelyi étkezés	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Ajándékutalvány	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Helyi bérlet	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Iskolakezdési támogatás	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás	bérként adózik	40,71% (korlátozás nélkül)
Készpénzkifizetés béren kívül	bérként adózik	34,22% (évi 100 ezer forintig)
Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámla	34,5% (évi 150 ezer forintig)	34,22% (évi 150 ezer forintig)
Széchenyi-pihenőkártya szállás alszámla	34,5% (évi 225 ezer forintig)	34,22% (évi 225 ezer forintig)
Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámla	34,5% (évi 75 ezer forintig)	34,22% (évi 75 ezer forintig)
Sportrendezvényekre szóló belépő	adómentes évente a minimálbérig	adómentes (korlátozás nélkül)
Kulturális belépő	adómentes évente a minimálbérig	adómentes (évi 50 ezer forintig)
Bölcsődei ellátás, szolgáltatás	mindkettő adómentes (a költség mértékéig)	mindkettő adómentes (költség mértékéig)
Óvodai ellátás, szolgáltatás	mindkettő adómentes (a költség mértékéig)	mindkettő adómentes (költség mértékéig)
Mobilitás célú lakhatási támogatás	bérként adózik	adómentes (feltételekhez, értékhatárhoz kötött)
Lakáscélú támogatás	bérként adózik	adómentes (maximum 5 millió forint 5 évben)
Kockázati biztosítás	bérként adózik	adómentes (havonta a minimálbér 30%-áig)

________________________________________________________________________________________________________________________

Az adó mértéke

Változás 2019. január 1-jétől.

Az adó mértéke a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka. (Korábban 14 százalékos vagy 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.
A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet e törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bek. és (3) bekezdésében.]

Adófizetési felső határ

Változás 2019. január 1-jétől.

A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy
■ összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei, valamint
■ vállalkozásból kivont jövedelme,
■ értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme,
■ osztaléka, vállalkozói osztalékalapja,
■ árfolyamnyereségből származó jövedelme, illetve
■ az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (3 millió 576 ezer forintot). [Korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ (hozzájárulás-fizetési felső határ) évi 450 ezer forint volt, amelybe beleszámított az egyéni egészségbiztosítási járulék, a magánszemélyt terhelő ekhón belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék.]

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határánál figyelembe vehető jövedelmek

________________________________________________________________________________________________________________________

Adófizetésre kötelezett személy

Nem változott.

Az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabályként a jövedelmet juttató az, aki az adófizetésre kötelezett. E rendelkezés alkalmazáskor a külföldi kifizetőt is ide kell érteni. Abban az esetben, ha az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik és a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.
Külföldi kifizetőnek az a személy minősül, aki belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezik.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (1) bekezdésében és a 34. § 7. pontjában.]

Az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabályként a kifizető az adófizetésre kötelezett személy (ideértve a külföldi kifizetőt is), feltéve, ha a jövedelem kifizetőtől származik. Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]

Az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem esetében főszabályként az adófizetésre kötelezett a kifizető, ha e jövedelem kifizetőtől származik. Ha nem kifizetőtől származik az egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem, vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani, akkor az adófizetésre kötelezett a természetes személy.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (3) bekezdésében.]

A béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében adófizetésre kötelezett személynek a kifizető minősül.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő jövedelme és a tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő jövedelme esetében adófizetésre kötelezett személynek a jövedelmet szerző természetes személy minősül.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (5) bekezdésében.]

Speciális szabályok irányadóak a kirendelés és a munkaerő-kölcsönzés esetére. Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (6) bekezdésében.]

Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adófizetésre kötelezett a munkavállalót kölcsönbe vevő személy.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (7) bekezdésében.]

Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az adókötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató teljesíti.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (8) bekezdésében.]

Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Nem kell a kifizetőnek szochót fizetni az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel (e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében) az összevont adóalapba tartozó adó-(adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontjában.]

Nem változott.

Nem kell szochót fizetni az összevont adóalapba tartozó adó-(adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -
■ a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
■ a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után;
■ az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonya után (25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt soha);
■ a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszony után;
■ a kifizetőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonya után;
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjával fennálló jogviszonya után;
■ a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelme után.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]

Nem esik az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmekre vonatkozó adófizetési kötelezettség alá - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
■ a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
■ táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj;
■ az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a, 11/B. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
■ az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
■ a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
■ az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
■ az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
■ a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa munkaviszonyos nyugdíjasra

Az alábbi példa egy heti 20 órában nyugdíj mellett alkalmazottként munkát vállaló személy havi nettó munkabérének 2018-as (A), és 2019. januárjától hatályos (B) szabályozás szerinti alakulását mutatja. 2019. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén megszűnik a munkavállalót terhelő járulékfizetési kötelezettség, továbbá a munkáltatót terhelő szociálishozzájárulásiadó-, illetve szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Megnevezés		(A) 2018	(B) 2019
I.	Bruttó munkabér (Ft/hó)	120 000	120 000
II.	Szociális hozzájárulási adó kulcsa	19,5%
III.	Kedvezmény nélkül számított szociális hozzájárulási adó (I. x II.)	23 400
IV.	Munkaidő (óra/hét)	20
V.	Kedvezményplafon	100 000
VI.	Az adókedvezmény mértéke	50%
VII.	Kedvezményalap 2018-ban (minimum [I.; (IV. / 40 x V.)])	50 000
VIII.	Adókedvezmény (II. x VI. x VII.)	4 875
IX.	Fizetendő szociális hozzájárulási adó (III. - VIII.)	18 525
X.	Szakképzési hozzájárulás (I. x 1,5%)	1 800
XI.	Munkáltató teljes költsége (I. + IX. + XI.)	140 325	120 000
XII.	Személyi jövedelemadó (I. x 15%)	18 000	18 000
XIII.	Nyugdíjjárulék (I. x 10%)	12 000	0
XIV.	Természetbeni egészségbiztosítási járulék (I. x 4%)	4 800	0
XV.	Havi nettó munkabér (I. - XII. - XIII. - XIV.)	85 200	102 000

________________________________________________________________________________________________________________________

Az adómentesség speciális esetei

Nem változott.

Nem esik az osztalékra, vállalkozói osztalékalapra vonatkozó adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa osztalék szochójára

Az eho szociális hozzájárulási adóba történő integrálásával átalakult az osztalékjövedelem adóztatása: 14 százalékos eho helyett szociális hozzájárulási adót kell fizetni osztalékjövedelem után. A szociális hozzájárulási adót az osztalék után addig kell megfizetni, amíg a természetes személy Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). Fontos kiemelni, hogy 2018-ig a határ megfizetett "egészségügyi" járulékban volt meghatározva, ugyanakkor az új határ jövedelemben került rögzítésre. A saját jogú nyugellátásban részesülő bérjövedelme és a kivaalany tagja részére személyes közreműködés ellenértéke (a "kivabér") figyelembe vehető az adófizetési felső határ alkalmazásakor, mivel e jövedelmek a Szocho tv. 1. § (1) bekezdés szerinti jövedelmek.

Megnevezés		2019. évi szja-bevallás (ezer Ft)
Megnevezés		(A)	(B)
1.	Bruttó munkabér (éves)*	1000	2200
2.	Adófizetési felső határ**	3576	3576
3.	Adófizetési felső határig fennmaradó összeg (maximum [0; (2. - 1.)])	2576	1376
4.	Osztalékjövedelem	1800	1800
5.	Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem (3. vagy 4.)***	1800	1376
6.	Osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó (5. x 19,5%)	351	268
* 2019. január 10-éig 2018 decemberére tekintettel kifizetett bért nem kell beszámítani az összegbe, ugyanakkor a 2020 januárjá- ban kifizetett 2019. évi decemberi bért bele kell számítani. A 2019-ben érvényes minimálbérrel (149 000 Ft) számolva. * Az adófizetési felső határig fennmaradó összeg, vagy ha az osztalékjövedelem az adófizetési felső határig fennmaradó összegnél kisebb, akkor az osztalékjövedelem teljes összege.

________________________________________________________________________________________________________________________

Külföldiek és a külföldön biztosítottak

Nem változott.

Nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett
■ a vállalkozásból kivont jövedelmet, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
■ az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és
■ a béren kívüli juttatásokat, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
A Tbj. szerint külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Tbj. szerint belföldi a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint a hontalan.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdésében.]

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó

Nem változott.

Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adójának alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adójának alapja az átalányban megállapított jövedelem.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdésében.]

Továbbra is irányadó a minimum adófizetési kötelezettséget előíró szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó saját maga után havonta fizetendő adójának alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, akkor az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]

Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor az egyéni vállalkozó nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre
■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni);
■ a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat;
■ kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. §-ában.]

Evás egyéni vállalkozó

Nem változott.

Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő (evaalany) egyéni vállalkozó saját maga után havonta fizetendő adójának alapja továbbra is attól függ, hogy az általa fizetett egyéni járulékok alapját mi képezi. Az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg. Ettől eltérő esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban.]

Ha az evaalany adóalanyisága év közben megszűnik, és magasabb járulékalap képezi az adó alapját, akkor törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg az adó alapját.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdésében.]

Az evaalany egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adójának alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha
■ az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
■ tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (4) bekezdésében.]

Társas vállalkozás tagja

Nem változott.

A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget (társas vállalkozások) a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]

Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a társas vállalkozás nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja
■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni).
Ilyen esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy esetében a minimálbér harmincadrésze, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., és (5) bekezdésében.]

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja a kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (8) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa osztalékfizetésnél a szocho felső határába beszámító jövedelmekre

A példa bemutatja, hogy egy társas vállalkozás (A), (B), (C), (D) tagjai esetében hogyan alakul osztalékfizetés esetén az adófizetési felső határba beszámítható jövedelmek köre. A társasági adó hatálya alá tartozó kft. négy taggal rendelkezik. A kft.-nek nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetnie (A) kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozó tagja után. Heti legalább 36 órás munkaviszony mellett (B) tag esetén nem alkalmazandó a minimumadó-fizetési kötelezettséget előíró szabály. Így (B) a heti 20 órás személyes közreműködésért kapott összeg után fizeti meg az adókat és járulékot. (C) és (D) ügyvezetők esetén érvényesül a minimumadó-fizetési kötelezettséget előíró szabály, ugyanakkor (C) esetében a személyes közreműködés ellenértéke ezt meghaladja. A tevékenység középfokú végzettséget igényel, így az összes tagra a garantált bérminimum vonatkozik.

	Státusz (Jogviszony)			Kiegészítő tevékeny- ségű (nyugdíjas) társas vállalkozó (A)	Heti 36 órás mun- kaviszony melletti társas vállalkozó (B)	Főállású társas vállalkozó (C)	Főállású társas vállalkozó (D)
1.	Személyes közreműködésért fizetett éves összege*			1 170	1 170	4 680	2 340
2.	Minimálbér (középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig a garantált bérminimum) tizenkétszerese			2 340	2 340	2 340	2 340
3.	Szociális hozzájárulási adó		alapja		1 170	4 680	2 633**
4.	Szociális hozzájárulási adó		összege (3. x 19,5%)		228	913	513
5.	Szakképzési hozzájárulás		alapja		1 170	4 680	2 633**
6.	Szakképzési hozzájárulás		összege (5. x 1,5%)		18	70	39
7.	Nyugdíjjárulék		alapja	1 170	1 170	4 680	2 340
8.	Nyugdíjjárulék		összege (7. x 10%)	117	117	468	234
9.	Egészség- biztosítási és munkaerőpiaci járulék	Természetbeni egészség- biztosítási járulék	alapja		1 170	4 680	3 510
10.		Természetbeni egészség- biztosítási járulék	összege (9. x 4%)		47	187	140
11.		Pénzbeli egészségbiztosítási járulék	alapja		1 170	4 680	3 510
12.		Pénzbeli egészségbiztosítási járulék	összege (11. x 3%)		35	140	105
13.		Munkaerőpiaci járulék	alapja		1 170	4 680	3 510
14.		Munkaerőpiaci járulék	összege (13. x 1,5%)		18	70	53
15.	Egészségügyi szolgáltatási járulék (7,5 ezer Ft/hó)		összege	90
16.	Szja		alapja	1 170	1 170	4 680	2 340
17.	Szja		összege (15. x 15%)	176	176	702	351
18.	Cég költsége személyes közreműködés kifizetése után			1 170	1 416	5 663	2 893
19.	Nettó kivét (1. - 8. - 10. - 12. - 14. - 15. - 17.)			788	778	3 112	1 457
Osztalék adóterhe
20.	Adófizetési felső határ***			3 576	3 576	3 576	3 576
21.	Bruttó bérjövedelem más cégtől			0	2 340	0	0
22.	Adófizetési felső határig fennmaradó összeg (max [0; (20. - 1. - 21.)])			2 406	66	0	1 236
23.	Osztalékjövedelem			1 800	1 800	1 800	1 800
24.	Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem (22. vagy 23.)****			1 800	66	0	1 236
25.	Osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó (24. x 19,5%)			351	13	0	241
26.	Osztalékjövedelmet terhelő szja (23. x 15%)			270	270	270	270
27.	Nettó osztalék (23. - 25. - 26.)			1 179	1 517	1 530	1 289
* 2019 januárjában 2018 decemberére tekintettel kifizetett kivétet nem kell beszámítani az összegbe, ugyanakkor a 2020 januárjában kifizetett 2019. évi decemberi kivétet bele kell számítani. A minimumadó- és járulékfizetési kötelezettséget előíró szabály szerint a szocho havi alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka, a nyugdíjjáruléké a minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járuléké a minimálbér/garantált bérminimum 150 százaléka. * A 2019-ben érvényes minimálbérrel (149 000 Ft) és garantált bérminimummal( 195 000 Ft) számolva. **** Az adófizetési felső határig fennmaradó összeg, vagy ha az osztalék az adófizetési felső határig fennmaradó összegnél kisebb, akkor az osztalék teljes összege.

________________________________________________________________________________________________________________________

Egyházi jogi személy

Nem változott.

Az egyházi jog személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér, azzal, hogy az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. A Szocho tv. 9. § (1)-(2), (5), (8) bekezdéseit az egyházi szolgálati jogviszony esetében is alkalmazni kell. (Például a keresőképtelen, ápolási díjban részesített után nem kell szochót fizetni.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (2) bekezdésében.]

Mezőgazdasági őstermelő

Változás 2019. január 1-jétől.

Ha a biztosított kistermelő nem választott magasabb járulékalapot, akkor a saját maga után fizetendő adó alapja
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka,
csökkentve a Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

A járulékfizetésre (jogállása alapján) nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után fizetendő adójának alapja
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A Tbj. 30/A. § (1) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő - biztosított mezőgazdasági őstermelő - saját maga után havonta fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér, vagy a Tbj. 30/A. § (3) bekezdés szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

Ha az adóalapot az előzőek szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján, akkor az adó alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább a mezőgazdasági őstermelői jogállása fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincadrésze.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]

A Tbj. 30/A. § (2) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő (biztosított mezőgazdasági kistermelő) saját maga után havonta fizetendő adójának alapja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]

Ha a biztosított kistermelő nem választott magasabb járulékalapot, akkor a saját maga után fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

A járulékfizetésre (jogállása alapján) nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]

Az adóalapot a Szocho tv. 7. § (1)-(2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen
■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
■ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetében az e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében bevételének 4 százaléka, de legalább a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincadrésze.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (6) bekezdésében.]

Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak

Változás 2019. január 1-jétől.

A szakképzettséget nem igénylő (azaz a FEOR-09-es főcsoportjába tartozó munkakörökben) és a mezőgazdasági munkakörökben [a FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333. számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421. számú foglalkozás szerinti munkakörben] foglalkoztatottak esetében legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az adómérték felével megállapított kedvezmény. (Korábban legfeljebb havi 100 ezer forint után lehetett érvényesíteni a kedvezményt.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adómegállapítási időszak egészében szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy mezőgazdasági munkakörben valósul meg a munkavállaló foglalkoztatása.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa a szociális hozzájárulási adóból 2019. január 1-jétől igénybe vehető kedvezményekre

	Megnevezés	Pályakezdő*		Mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott**		Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott**
	Megnevezés	2018	2019	2018	2019	2018	2019
I.	Bruttó munkabér (Ft/hó)	195 000	195 000	111 750	111 750	149 000	149 000
II.	Szociális hozzájárulási adó kulcsa	19,5%	19,5%	19,5%	19,5%	19,5%	19,5%
III.	Kedvezmény nélkül számított szociális hozzájárulási adó (I. x II.)	38 025	38 025	21 791	21 791	29 055	29 055
IV.	Munkaidő (óra/hét)	40	40	30	30	40	40
V.	Kedvezményplafon***	100 000	149 000	100 000	149 000	100 000	149 000
VI.	Az adókedvezmény mértéke	100%	100%	50%	50%	50%	50%
VII.	Kedvezményalap 2018-ban (minimum [I.; (IV. / 40 x V.)]), 2019-ben [minimum (I.; VI.)]****	100 000	149 000	75 000	111 750	100 000	149 000
VIII.	Adókedvezmény II. x VI. x VII.	19 500	29 055	7 313	10 896	9 750	14 528
IX.	Fizetendő szociális hozzájárulási adó III. - VIII.	18 525	8 970	14 479	10 896	19 305	14 528
* 2019-től a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény váltja fel a 2018-ban legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt. Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény. * 2019-től emelkedik a korábbi - a példában 2018-as 100 ezer forintos - korlát a minimálbérre (149 000 Ft). **** 2019-től részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell az alapot arányosítani (2018-ban a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdés alapján történt az arányosítás).

________________________________________________________________________________________________________________________

Munkaerőpiacra lépők

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Kedvezmény vehető igénybe olyan személyek után, akik pályakezdők, tartósan álláskeresők, anyasági ellátások igénybevétele miatt maradtak távol a munkaerőpiactól, valamint akik valamilyen egyéb okból maradtak inaktívak.
Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]

A kedvezmény értelmében a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben pedig az adómérték felének erejéig kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni). A kedvezmény legfeljebb a minimálbér erejéig érvényesíthető.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (3) bekezdésében, a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b) bekezdés a) pontjában.]

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást a munkavállaló foglalkoztatásának bejelentését követően az adóhatóság automatikusan állítja ki a foglalkoztató részére.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (5) bekezdésében.]

Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő

Változás 2019. január 1-jétől.

A kedvezmény olyan munkavállalóra tekintettel érvényesíthető, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekkel családi pótlékra szülőként jogosult nő, és a munkaerőpiacra lépőnek minősül. (Korábban az anyasági ellátásban részesülő - férfi, nő - személy után vehette igénybe a munkáltató, ha az legalább 3 gyermekkel családi pótlékra volt jogosult.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (1) bekezdésében.]

A kedvezmény alapja legfeljebb a minimálbér. (Korábban legfeljebb havi 100 ezer forint után volt érvényesíthető.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]

A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges:
■ a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény automatikus igazolásának megléte,
■ a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás, amelyet az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki, és elektronikus kapcsolattartás útján küld meg a kifizető részére.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A kedvezmény alapján a munkáltató a foglalkoztatás első három évében mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a negyedik és ötödik évben az adómérték felével megállapított kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni).

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]

Megváltozott munkaképességű személy

Változás 2019. január 1-jétől.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény és a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vehető adókedvezmény összeolvadt egy adókedvezménybe.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. §-ában.]

Kibővült a kedvezményezetti kör, így megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
■ akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
■ aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

A kedvezmény érvényesítéséhez szükség van a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentumra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozatra.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (6) bekezdésében.]

Ha a feltételek teljesítése hiányában a kedvezményre már nem jogosult a munkavállaló, akkor az ezt bizonyító határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles erről tájékoztatni a kifizetőt.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (7) bekezdésében.]

Nem változott.

A kedvezmény
■ a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
■ az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,
■ a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból
vehető igénybe, amennyiben a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül a kedvezmény szempontjából.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A kedvezmény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (4) bekezdésében.]

Közfoglalkoztatott

Nem változott.

A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után az adómérték felével megállapított kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 14. § (1) bekezdésében.]

Kutatók foglalkoztatása

Nem változott.

A kutató, fejlesztő foglalkoztatása után igénybe vehető kedvezmény
■ a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében teljes mentességet biztosít a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után fizetendő szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól,
■ a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén bruttó 200 ezer forintig érvényesíthető az adómérték felének megfelelő kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni ebben az esetben).

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A kedvezményt a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesítheti.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (1) bek. és (5) bekezdésében.]

A kedvezmény feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló a kedvezmény szerinti (kutató, fejlesztő) munkakörben legyen foglalkoztatva az adómegállapítási időszak egészében.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (3) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa kutatók utáni szochokedvezményre

2019. január 1-jétől a kutató-fejlesztő munkavállalóknál, illetve a PhD-hallgatóknál csökken a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség, ugyanis megváltozik a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény rendszere.

Megnevezés		Kutató-fejlesztő munkavállaló		PhD-hallgató kutató-fejlesztő munkavállaló
Megnevezés		2018 - Nem kedvezmé- nyezett foglalkoztatott	2019 - K+F tevékenységhez kap- csolódó kedvezmény	2018 - PhD-hallgató kedvezménye	2019 - PhD-hallgató kedvezménye	2019 - K+F tevékenységhez kap- csolódó kedvezmény
I.	Bruttó munkabér (Ft/hó)	400 000	400 000	240 000	240 000	240 000
II.	Szociális hozzájárulási adó kulcsa	19,50%	19,50%	19,50%	19,50%	19,50%
III.	Kedvezmény nélkül számított szociális hozzájárulási adó (I. x II.)	78 000	78 000	46 800	46 800	46 800
IV.	Munkaidő (óra/hét)	40	40	20	20	20
V.	Kedvezményplafon*		400 000	200 000	200 000	240 000
VI.	Az adókedvezmény mértéke	0%	50%	50%	50%	50%
VII.	Kedvezményalap 2018- ban (minimum [I.; (IV. / 40 x V.)]), 2019- ben [minimum (I.; VI.)]**		400 000	100 000	200 000	240 000
VIII.	Adókedvezmény (II. x VI. x VII.)	0	39 000	9 750	19 500	23 400
IX.	Fizetendő szociális hozzájárulási adó (III. - VIII.)	78 000	39 000	37 050	27 300	23 400
* 2019-től a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény plafonja a bérköltség. ** 2019-től részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell az alapot arányosítani [2018-ban a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdése szerint történt az arányosítás].

________________________________________________________________________________________________________________________

K+F tevékenység

Új előírás 2019. január 1-jétől.

A vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállaló után az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt érvényesíthet.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (1) bekezdésében.]

A kedvezmény mértéke egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték felével megállapított összeggel.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében.]

Ha a kifizető igénybe veszi ezt a kedvezményt, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e kedvezményt érvényesíti.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében.]

Megszűnő kedvezmények

Változás 2019. január 1-jétől.

Megszűnnek az alábbi kedvezmények:
■ az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló utáni adókedvezmény,
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye, továbbá
■ a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény.

Közös szabályok kedvezményekre

Változás 2019. január 1-jétől.

A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményeket az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. (Korábban csak a pályakezdő 25 év alatti fiatalok és a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmények esetében volt alkalmazható e szabály.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]

A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni a kedvezmény mértékére vonatkozó arányosítási szabályt. (Korábban csak az anyasági ellátásban részesülők kedvezménye esetében nem kellett az arányosítási szabályt alkalmazni).

Nem változott.

A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Ha nincs speciális rendelkezés arra, hogy a kifizető több kedvezményt is igénybe vehet, akkor a kifizetőnek választania kell, hogy melyik kedvezményt kívánja érvényesíteni.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (1) bekezdésében.]

Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]

Az adókedvezmények egy adott hónapra egyszeresen vehetők igénybe
■ az ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létesített munkaviszony esetében,
■ az ugyanazon kifizető és természetes személy között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében.
Az adókedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (4) bekezdésében.]

Eljárási szabályok

Nem változott.

A 2018. december 31-éig szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséggel járó jogviszonyok, jövedelmek esetében az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint továbbra is havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (1) bekezdésében.]

A 2018. december 31-éig ehóval terhelt jövedelmek esetében főszabályként továbbra is a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be a kifizető az adót.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (2) bekezdésében.]

Ha a jövedelem nem kifizetőtől, nem külföldi kifizetőtől származik vagy a juttatásból az adó, az adóelőleg levonása nem lehetséges, az adó megállapítására és megfizetésére a természetes személy kötelezett.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (3) bekezdésében és 27. §-ában.]

Az egyéni vállalkozó az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adót a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 19. §-ában.]

Az evaalany egyéni vállalkozó az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaalany egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 20. §-ában.]

A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségét pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül teljesíti. Ez utóbbi esetében szükséges, hogy az állami adó- és vámhatóság adózóként nyilvántartásba vegye a külföldi kifizetőt. Ha az előzőekben foglaltak nem teljesülnek, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a tőle jövedelmet szerző természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 21. §-ában.]

A mezőgazdasági őstermelő az adót továbbra is negyedévente állapítja meg, és a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 22. §-ában.]

Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) fizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 25. §-ában.]

A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő adót évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, az adót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 26. §-ában.]

Az adó fizetésére kötelezett természetes személy és a járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó (a személyijövedelemadó-előleg) megfizetésével egyidejűleg állapítja meg.
Az előlegként megfizetett adót a tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban kell elszámolni. A különbözetet az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni. A túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről a bevallás megfelelő rovatában lehet rendelkezni.
A személyijövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyijövedelemadó-bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 27. §-ában.]

Ha a természetes személy kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet, úgy a Tbj. szerinti foglalkoztató a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján az adófizetésre kötelezett természetes személytől átvállalhatja az 1. § (1)-(3) bekezdései szerinti adó megfizetését és bevallását (ideértve az adó utólagos megtérítését is). A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a természetes személy nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a természetes személy egyetemlegesen felelnek.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 28. §-ában.]

A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (1) bekezdésében.]

A természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei és vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdésében.]

Ha a természetes személy az adót a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a természetes személy az adóévre benyújtott személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő adó meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a természetes személy az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

Ha a természetes személy vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem szerint adó fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyijövedelemadó-bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján nem köteles bevallás benyújtására.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (4) bekezdésében.]

Átmeneti rendelkezések

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján 2019. január 1-je előtt keletkezett adó-, illetve hozzájárulási kötelezettségeket az előzőekben említett törvények 2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján kell teljesíteni.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (1) bekezdésében.]

Átmeneti rendelkezések kedvezményekre

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Ha 2018. december 31-én az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján
■ a pályakezdő 25 év alattiak [462/B. § (2) bekezdése], a tartósan álláskeresők (462/C. §-a), vagy az anyasági ellátásban részesülők (462/D. §-a) után érvényesíthető adókedvezményt, valamint
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét (462/E. §-a)
és az ezekhez kapcsolódó szakképzési hozzájárulási kedvezményt érvényesít a kifizető, úgy azt a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig továbbra is igénybe veheti.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében.]

Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára tekintettel a korábbi (2011. évi CLVI. törvényben foglalt) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményekre és a Szocho tv. szerinti kedvezményekre is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében.]

A 2011. évi CLVI. törvény 462/H. §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti érvényesítheti. Az így érvényesített adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a - Szocho tv. 16. §-a szerinti - K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (4) bekezdésében.]

Mit kell tudni az evások járulékáról és szociális hozzájárulási adójáról?

Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja

Nem változott.

A főállású evás egyéni vállalkozónak az egyéni egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér - vagy ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - másfélszerese után kell megfizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]

A nyugdíjjárulék alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2019-ben havi 149 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2019-ben 195 ezer forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]

Magasabb járulékalap választása

Nem változott.

Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresénél) nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt a nyilatkozatát a tárgyév első járulékbevallásában teheti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Járulékmérték

Nem változott.

Az evás egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5 százalék (az egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék 10 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]

Járulékfizetés szünetelése, mentességek

Nem változott.

Az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. §-a alapján az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy tevékenységét minimum egy hónapig, maximum két évig szünetelteti. A szünetelés alatt járulékokat sem kell fizetnie.
Nem kell járulékot fizetnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.
Az evás egyéni vállalkozó nem köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyed, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet.
A gyermeknevelési támogatásban részesülő evás egyéni vállalkozó akkor sem köteles járulékot fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja.
Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. § és 29/A. §, valamint a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 6/A. §-ában.]

Egyéni vállalkozó többes jogviszonya

Nem változott.

Ha evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában is meg kell fizetnie - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett - akár részmunkaidőben - munkaviszonnyal is rendelkezik (kivéve, ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van).
A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az evaalap 4 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2019. január 1-jétől.

A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 7500, napi 250 forint (2018-ban havi 7320, napi 244 forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Nem kell az evás egyéni vállalkozónak és az evás társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja munkaviszonnyal is rendelkezik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. § f) pontjában.]

Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig köteles az adóév egészére érvényesen nyilatkozni, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, akkor az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozik arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.
Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül fizeti, tehát akkor is, ha egyáltalán nincs bevétele.
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében, 38. §-ában.]

Járulék fizetése, bevallása

Nem változott.

A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania. A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában.]

Társas vállalkozás és vállalkozó

Nem változott.

Az evás társaság főállású társas vállalkozó tagja az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kapott tagi jövedelem, de havonta legalább a minimálbér - vagy ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - másfélszerese után fizeti meg.
A nyugdíjjárulékot havonta legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2019-ben havi 149 ezer forint) vagy - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum (2019-ben 195 ezer forint) után kell megfizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]

Táppénzes állomány, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. §-ában.]

Szociális hozzájárulási adó

Nem változott.

Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli szociális hozzájárulási adó (korábban eho).

[2002. évi XLIII. törvény 17. § (3) bekezdése]

Az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után az evaalany társaság magánszemély tagját nem terheli szociális hozzájárulási adó (korábban ehofizetési kötelezettség).

[2002. évi XLIII. törvény 18. § (4) bekezdése]

Mit kell tudni az öregségi nyugdíjról?

Nyugdíjemelés

Nem változott.

A januári nyugdíjemelés mértéke kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ, a nyugdíjakat a költségvetési törvényben elfogadott infláció mértékével emelik.
2019. január 1-jétől 2,7 százalékkal kell emelni a 2019 előtt megállapított nyugellátásokat.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában.]

Ha a KSH inflációs adatai alapján a kormány által kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit
■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja. A novemberi nyugdíjemelésnél a KSH által a nyugdíjasok fogyasztásáról közzétett január és augusztus közötti adatokból számított éves fogyasztóiár-indexet kell figyelembe venni, ha ez meghaladja az átlagosból számíthatót.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3)-(5) bekezdéseiben.]

Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő években jár).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]

Nyugdíjprémium

Nem változott.

A novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését a kormánynak ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy prognosztizálja, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére meghaladja a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.
Azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Nem adható nyugdíjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak. A kormány azonban a korhatár alatti öregségi nyugdíjasok, az ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülők, valamint egyéb tartós ellátásban részesülők számára is biztosíthat a nyugdíjprémiummal megegyező mértékű egyösszegű juttatást.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménnyel - de maximum 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát legfeljebb 80 ezer (4 x 20 ezer) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható éves növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne. Például 5,5 százalékos várható éves GDP-növekedés 2 százalékponttal haladja meg a 3,5 százalékot, így ekkor 2-vel kell megszorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontjában, (5)-(8) bekezdéseiben.]

Havi nyugdíjminimumok

Nem változott.

2019-ben a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok (az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, az árvaellátásé havi 24 250 forint) maradnak érvényben.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §, 64/D. §-ában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Nyugdíjminimumok

Ellátás megnevezése	A nyugdíjminimum havi összege
Öregségi nyugdíj	28 500 Ft
Árvaellátás	24 250 Ft

________________________________________________________________________________________________________________________

Öregségi nyugdíj

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltötték be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]

A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Nyugdíjkorhatár

Születési év	Nyugdíj- korhatár*	Nyugdíjkorhatár elérésének éve (féléve)
1950	62 év	2012
1951	62 év	2013
1952	62,5 év	2014. II. - 2015. I.
1953	63 év	2016
1954	63,5 év	2017. II. - 2018. I.
1955	64 év	2019
1956	64,5 év	2020. II. - 2021. I.
1957	65 év	2022
1958-ban és később születettek	65 év	2023-
* Férfiaknál és nőknél egységesen.

________________________________________________________________________________________________________________________

Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor

Változás 2018. július 26-ától.

Az öregséginyugdíj-jogosultság akkor is érvényesíthető, ha az igénylő biztosítási jogviszonyban áll. A megállapításnak tehát nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napjától, vagy legalább arra a napra megszüntessék. Ha a megállapítást az igénylő 2018. július 26-át megelőző naptól kérelmezi (ezt legkésőbb 2019. január 31-én teheti meg), akkor a korábbi szabályok érvényesek. (Eszerint az öregséginyugdíj-jogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék.) Így ha például egy 1954 decemberében született férfi 2018 júniusában elérte a 63 és fél éves nyugdíjkorhatárt, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódott 2018 szeptemberére, a korhatár és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2018 júniusában megszerezte, de azt csak 2018. július 26-ától érvényesítheti visszamenőleg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2)-(4) bekezdésében.]

A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban sem kell megszüntetnie minden biztosítási jogviszonyát legalább a nyugdíjba menetele napjára.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Továbbra sem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat az egyéni és társas vállalkozóknak, ugyanis esetükben a biztosítási jogviszony megszűnése napjának azt a napot kell tekinteni, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 9/a. §-ában.]

Méltányosságok

Változás 2019. január 1-jétől.

A 25. életévet betöltött, 27 évnél fiatalabb, felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató részére is megállapítható rendkívül indokolt esetben (például szociális rászorultság, tanulmányok befejezése) kivételes árvaellátás. További feltétel, hogy az igénylő az első nappali alap- és mester- vagy osztatlan képzésben vegyen részt. A kivételes ellátás ebben az esetben is csak az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok idejére, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időt meg nem haladóan állapítható meg. (Korábban a 25. életévét betöltött személy csak akkor kaphatott árvaellátást kivételes méltányosságból, ha 25 éves életkor alatt megállapított ellátását hosszabbították meg.)

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (5) bekezdésének e) pontjában és (7) bekezdésében.]

Nem változott.

Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerezte meg az előírt szolgálati idő felét (például ha meghal az apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (5)-(7) bekezdéseiben.]

Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együttesen nem haladja meg a 85 ezer forintot, valamint élethelyzete is indokolja az emelést, például nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (9) bekezdésében.]

A Magyar Államkincstár Központja akkor is emelheti méltányosságból a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme nem több 90 ezer forintnál.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (20) bekezdésében.]

A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül a 70 éven felüli, vagy a hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett igénylő. Az a kérelmező is előnyben részesül, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést.
A Kincstár Központja méltányosságból az előírt jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (11) bekezdésében.]

Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő személynek nincs meg a résznyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével - 7,5 év - rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.
Méltányossági özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével rendelkezett.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött özvegy csak akkor kaphat méltányossági nyugdíjat, ha megváltozott munkaképességűnek minősítik, tehát ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalékos vagy annál kisebb mértékű.
Méltányossági árvaellátást kaphatnak azok a 16. életévüket betöltött, egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő személyek, akik 30 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotuk miatt nem folytathatják tanulmányaikat. Ellátásuk addig tart, amíg egészségkárosodásuk, fogyatékosságuk fennáll. Árvaellátás méltányosságból akkor is megállapítható, ha bizonyítható, hogy az elhunyt szülő uniós tagállamban vagy szociális biztonsági egyezményben részes államban végzett munkavállalás révén nyugdíjjogosultságot szerzett, de az adatok beszerzése több hónapot vesz igénybe. Ebben az esetben a méltányosságból megállapított és folyósított árvaellátás összegét előlegként kell kezelni.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személynek folyósított mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni.
A méltányossági nyugdíj legalább az öregséginyugdíj-minimum összegének fele, de legfeljebb másfélszerese (2019-ben 14 250 és 42 750 forint közötti összeg) lehet. Az összeg megállapításánál a megszerzett szolgálati időre figyelemmel kell lenni.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 75 ezer forintot, egyedülálló esetén a 85 ezer forintot.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2019-ben 42 750 forint) lehet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. §-aiban.]

Az öregségi nyugdíj alapja

Új előírás 2019. január 1-jétől.

A nyugdíjalap meghatározásakor figyelembe kell venni a 2019. január 1-jétől megállapítható gyermekek otthongondozási díját (gyod), ha ez a kérelmező számára kedvezőbb.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésének c) pontjában.]

Nem változott.

A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - figyelmen kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat [a gyermeknevelési támogatást, gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) és az ápolási díjat], a rehabilitációs járadékot, a nyugdíjjárulék-köteles (tehát a 2012. január 1-jétől megállapított) rehabilitációs ellátás, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátás és a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet is, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint a nélkül (a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémium évek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]

A főállású kisadózó nyugdíjának kiszámításakor havi 50 ezer forintos tételes adó fizetése esetén havi 94 400 forintot, a magasabb összegű, tehát havi 75 ezer forintos tételes adó fizetésekor pedig havi 158 400 ezer forintot kell beszámítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdés j) pontjában.]

Havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó tevékenysége után egy naptári évben a nyugdíjba beszámítandó jövedelem és a minimálbér arányának megfelelő szolgálati időt - a lehetséges 365-ből 2019-ben 232 napot - ismernek el a nyugdíj kiszámításához, de a nyugdíjjogosultság megállapításakor minden ilyen év teljes évnek minősül. A magasabb összegű (havi 75 ezer forintos) tételes adó fizetésének választása esetén a nyugdíj kiszámításánál a teljes 365 - szökőévenként 366 - nap beleszámít a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]

A nyugdíj alapját az 1988-tól megszerzett nettó jövedelemből határozzák meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20-22. §-aiban.]

A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső, adott évben érvényes személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori a jövedelem. Azaz a számított adóalap:
■ a 2009 végéig, valamint a 2013-tól megszerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ a 2010-2012 években szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés) a személyi jövedelemadó szabályai szerint. (Tehát a 2012. évi jövedelem beszámításakor az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrészt kell emelni.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (6)-(8) bekezdéseiben.]

Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetésekor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.
A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett (például összesen 20 évet). Ez esetben az 1988 és a megállapítás közötti időszakban e rövidebb idő felére - tehát 20 év szolgálati idő esetén az 1988-tól eltelt időszakból 10 évre - kell tényleges jövedelemmel rendelkeznie.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

A nyugdíjba beszámító kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell figyelembe venni. Ha egy korábbi kereset, jövedelem a nyilvántartásban nem szerepel, ez akkor vehető figyelembe, ha azt a foglalkoztató, vagy jogutódja a megszerzés idején kiállított, vagy az akkori nyilvántartás alapján készült okirattal igazolja. Ilyen igazolásnak tekinthető például a munkakönyvi bejegyzés vagy a személyijövedelemadó-bevallás.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (3) bekezdésében.]

Az öregségi nyugdíj alapjába havi 372 ezer forint valorizált nettó átlagkereset számítható be teljesen, az ezt meghaladó részből pedig fokozatosan csökkenő hányad. Például 500 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 372 ezer forint plusz a 372 ezer és a 421 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 44 100 forint, valamint a 421 ezer forint feletti rész 80 százaléka, vagyis 63 200 forint; a nyugdíjalap így összesen 479 300 forint.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (11) bekezdésében.]

Az öregségi nyugdíj összege

Nem változott.

Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő. 50 év vagy ennél hosszabb szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 100 százaléka a nyugdíj összege.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. §-ában, 21. § (1) bekezdésében, 2. mellékletében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Az öregségi nyugdíj mértéke[1]

A	B
Szolgálati idő (év)	Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka
15	43,0
16	45,0
17	47,0
18	49,0
19	51,0
20	53,0
21	55,0
22	57,0
23	59,0
24	61,0
25	63,0
26	64,0
27	65,0
28	66,0
29	67,0
30	68,0
31	69,0
32	70,0
33	71,0
34	72,0
35	73,0
36	74,0
37	75,5
38	77,0
39	78,5
40	80,0

________________________________________________________________________________________________________________________

Keresetvalorizáció

Nem változott.

A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. Az átlagkereset 2018. évi növekedése alapján megállapított 2019. évi szorzószámokat csak márciusban teszik közzé, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (9) bek., a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 15. § (6) bekezdésében, 2. mellékletében.]

Minden év márciusában kormányrendeletben közzé kell tenni azokat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat, amelyeket az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontjában.]

Pénztártagság és tb-nyugdíj

Nem változott.

A pénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A. § (1) bekezdésében, 1. mellékletében.]

A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjasként visszalépett öregségi nyugdíjas ellátását a pénztártagság miatt alkalmazott csökkentések nélkül, tehát teljes összegben kell a megállapítás napjára visszamenőlegesen újra megállapítani. Ennek előfeltétele, hogy a tagi kifizetéssel csökkentett pénztári követelést a magánnyugdíjpénztár átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A. § (2) bekezdésében.]

A magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony teljes időtartama beszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a tagsági idő alatt megszerzett jövedelmeket figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bek., 37. § (1) bekezdésében.]

Egyéb nyugdíjszámítási szabályok

Nem változott.

A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg az igénylő keresetei alapján kiszámított havi átlagkeresetét (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).
A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum.
Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább 20 év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (3)-(4) bek., 21. § (1) bek., (3) bekezdésében, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 11. §-ában.]

Továbbdolgozók nyugdíjjárulék-fizetése és nyugdíjának növelése

Változás 2019. január 1-jétől.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) foglaltak szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek e jövedelmük után nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így 2018. évet követően megszerzett jövedelmük alapján nyugdíjnövelésre sem lesznek jogosultak. (2019-ben még megkapják a 2018-ban elért jövedelem utáni nyugdíjnövelést.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában, valamint az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Nem változott.

A saját jogú nyugdíjasok az Mt.-n kívül szabályozott jogviszonyokban (például közalkalmazott, kormányzati tisztviselő) elért jövedelmei a 2018-as évet követően is a nyugdíjjárulék alapját képezik, így nyugdíjnövelésre jogosítanak.
A havi nyugdíjat az év során szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik. (Függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas.)
A nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegének megállapítására hivatalból kerül sor. A 2018. évben nyugdíjasként szerzett keresetek alapján a nyugdíjnövelést a Magyar Államkincstár Központja legkésőbb 2019. október 31-éig hivatalból fogja megállapítani az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján. A növelés, függetlenül azon ténytől, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas, 2019. január 1-jétől kerül megállapításra.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Csak nyugdíjnövelés állapítható meg a nyugdíjas részére akkor, ha korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék folyósítása melletti kereset után fizetett nyugdíjjárulékot. A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzés ideje nem tekinthető szolgálati időnek. Az ilyen időszakban fizetett nyugdíjjárulék alapja az öregségi nyugdíj megállapításakor nem számítható be az átlagkeresetbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Ha a korhatár elérését követően új öregségi nyugdíjat állapítanak meg, az ellátás összegénél a korábbi öregségi nyugdíj melletti nyugdíjnövelést is figyelembe kell venni.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésében.]

Nyugdíjnövelés iránti igényt kizárólag hozzátartozói nyugellátás iránti igénylés során lehet érvényesíteni abban az esetben, ha az elhunyt jogszerző még a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (5) bekezdésében.]

Ellátásszerzés korhatár felett

Nem változott.

Nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a rájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka.
Például az az 1954. március 5-én született férfi, aki 2019. október 24-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 63 éves és 183 napos életkorát követően folyamatosan összesen 26-szor 30 napot dolgozott, járulékot fizetett, és 63 éves és 183 napos koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 13 (26 x 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj e növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nyugdíjösszeg-rögzítés

Nem változott.

Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.
Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított - az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt - nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. §, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 67. §-ában.]

Nyugdíj-szüneteltetés

Változás 2019. január 1-jétől.

A nők 40 alapján öregségi nyugdíjban részesülő, Mt. szerinti munkaviszonyban álló személynek keresetének nagyságától függetlenül nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását (mert nem fizet nyugdíjjárulékot).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]

Nem változott.

A jogviszony-létesítést követő hónap első napjától szüneteltetik a nyugdíját annak az öregségi nyugdíjasnak, aki közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati, állami szolgálati jogviszonyt, állami vezetői szolgálati jogviszonyt, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyt, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyt, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt létesít.
A nyugdíjasnak a jogviszony létesítését - a létesítés napjától számított 15 napon belül - be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A foglalkoztatásra vonatkozó adatról az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfolyósítót, amely külön kezdeményezés nélkül, tehát hivatalból dönt a nyugdíj szüneteltetéséről.
Ha az öregségi nyugdíj szüneteltetését megalapozó jogviszony már nem áll fenn, a nyugdíjasnak a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell kérelmeznie nyugdíja ismételt folyósítását, és a kérelem mellé csatolnia kell a jogviszony megszűnését igazoló okiratot. Az ellátást a jogviszony megszűnését követő hónap első napjától kezdik el ismét folyósítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-ában, 97. § (5) bekezdésében.]

Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]

Szolgálati idő

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Szolgálati időként kell figyelembe venni a 2019-tól megállapítható gyermekek otthongondozási díja, a fejlesztési foglalkoztatói díj, valamint ösztöndíjas vendégoktatás időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdésének c) pont és h) pontjában.]

Új előírás 2020. január 1-jétől.

Szolgálati időként kell figyelembe venni a 2020-tól megállapítható örökbefogadói díj időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdésének e) pontjában.]

Nem változott.

A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg. Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítás ténye a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43/A. §, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29-59/B. §-aiban.]

Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37. §, 41. §-ában, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]

A gyed, gyes, gyet, gyermekgondozást segítő ellátás, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama és a sorkatonaság időtartama szolgálati idő.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdésének c)-e) pontok, l) pontjában.]

Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tartozás összegének és a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki 20 évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel 20 évet dolgozott -, de azt csak 10 év szolgálati időre számítják ki neki.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]

Ha főállású kisadózó a magasabb összegű, tehát a havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését választja, a jogviszonyának teljes időtartama beszámít a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdésének j) pontjában.]

Havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó tevékenysége után egy naptári évben a nyugdíjba beszámítandó jövedelem és a minimálbér arányának megfelelő szolgálati időt - 2019-ben 232 napot a lehetséges 365-ból - ismernek el a nyugdíj kiszámításához, de a nyugdíjjogosultság megállapításakor minden ilyen év teljes évnek minősül. Ha 2019-tól a magasabb összegű tételes adó fizetését választja, a nyugdíj kiszámításánál az év összes napja beleszámít a szolgálati időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]

Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]

Az arányos szolgálati időt (például részmunkaidős, minimálbért el nem érő keresettel) a munkáltatónak nem kell kiszámolnia, csak azt kell jeleznie, hogy a foglalkoztatás részmunkaidőben történik, és szükséges az arányos szolgálati idő számítása.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Nyugdíjkiszámítási séma 2019-ben

Naptári év*	1988	1989	1990	1991	1992	(...)	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
Nyugdíjba beszá- mító jövedelem és jövedelemszerző napok	Nyugdíjba beszámító éves bruttó jövedelem meghatározása. Megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával. A járulékplafon feletti rész nem számít be.							Nyugdíjba beszámító éves bruttó jövedelem meghatározása. Megegyezik a járulékalappal. Valamennyi jövedelmet egyéni járulék terheli, tehát nincs járulékplafon.


	A jövedelemszerző napok évenkénti meghatározása
Nettó jövedelem kiszámítása	Évenkénti nettó jövedelem kiszámítása. A tárgyévi szabályok alapján, speciális jogszabályi előírások figyelembevételével. Így például: - a beszámítandó bruttó jövedelem egyéni járulékokkal csökkentett összege alapján kell a levonandó személyi jövedelemadót kiszámítani - az egyes években a 168/1997. kormányrendelet 15. § (4)-(5) bekezdéseiben rögzített adókedvezmény-elemeket lehet a számítás során figyelembe venni



Valorizáció	Az így kiszámított nettó jövedelmek valorizálása (felszorzása) a nyugdíjazást megelőző év szintjére (tehát 2019-ben a 2018. évi szintre). A 2019. évi megállapítás szorzószámai még nem ismertek. A 2018. évi szorzók:

	1988. évre	1989. évre	1990. évre	1991. évre	1992. évre	(...)	2012. évre	2013. évre	2014. évre	2015. évre	2016. évre	2017. évre	2018. évre
	28,078	24,019	19,753	15,739	12,975	(...)	1,372	1,307	1,269	1,217	1,129	1,000	1,000
Nyugdíjalap	A nyugdíjazási év előtti évre valorizált (felszorzott) nettó jövedelmek éves jövedelemszerző napokkal súlyozott átlagának meghatározása.
meghatározása	Degresszió alkalmazása: a 372 ezer és 421 ezer forint közötti átlagkeresetrész 90, a 421 ezer feletti jövedelemrész 80 százalékát kell beszámítani.
Nyugdíjösszeg	A nyugdíj összege az így kiszámított átlagkereset és a szolgálati időtől függő tényező** szorzata.
* Ha a jövedelemszerző napok száma nem éri el az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig terjedő időszak (vagy a teljes szolgálati idő) felét, akkor a hiányzó napokra az 1988-at megelőző jövedelmeket, ennek hiányá- ban a nyugdíjazáshoz legközelebb eső időszak minimálbérét is be kell számítani. ** A szolgálati időtől függő szorzószámokat lásd a 35. oldalon.

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák a nyugdíjkiszámítási sémához

1. 1955 áprilisában született ügyintéző 2019 áprilisában eléri a 64 éves nyugdíjkorhatárt, és benyújtja nyugellátás iránti igényét. Ekkor 42 év szolgálati ideje van. Pályafutása során a jövedelme folyamatosan az országos átlagkeresetnek megfelelő volt. Jövedelmét teljes egészében figyelembe veszik, mivel az átlagkereset többszörösét kitevő járulékplafont soha nem lépte túl.
Az 1988-tól megszerzett jövedelme alapján a megállapítás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetet nem lehet meghatározni, mivel még nem ismertek a 2019-ben alkalmazásra kerülő úgynevezett valorizációs szorzók (tehát azok az értékek, amelyekkel a 2018 előtti jövedelmeket meg kell szorozni, és a nyugdíj számításakor az így kapott összeget kell figyelembe venni). Ezeket csak 2019 márciusában, a 2018. évi országos nettó átlagkereset ismeretében hozza nyilvánosságra a kormány, így az ellátási összeg megállapítására ezt követően kerülhet sor. Addig az igénylő részére előleget folyósítanak.
Azt feltételezve, hogy a 2018. évi országos nettó átlagkereset nem fog lényegesen eltérni a KSH által közreadott I-X. havi adatoktól, az igénylő nettó átlagkeresete - az úgynevezett nyugdíjalap - 237 ezer forint lesz. Ez alacsonyabb a 372 ezer forintos határösszegnél, így az átlagkeresete teljes egészében beszámít a nyugdíjába, nem kell alkalmazni a degressziós szabályt.
A 42 év szolgálati időhöz 84 százalékos szorzó tartozik, így az igénylő ellátását 237 ezer x 0,84 = 199 080 forintos összegben állapítják meg. 40 év esetén 189 600 forintot kapna.
2. Az előzővel megegyezően a szintén 1955 áprilisában született és a 64 éves életkora betöltésekor 42 év szolgálati idővel rendelkező nő élete során az országos átlagkereset mintegy másfélszeresét érte el.
Ebben az esetben a nyugdíjba beszámító átlagkeresete várhatóan 335 ezer forint, nyugellátása pedig 281 ezer forint. (40 év szolgálati idő esetén ellátása mintegy 268 ezer forint lenne.)
3. Az 1955 áprilisában született férfi 1992 előtt olyan országban élt és dolgozott, amely nem tagja az EGT-nek, és nincs hatályos szociálpolitikai szerződése Magyarországgal. Csak 1993 elején települt haza Magyarországra. Ezért nyugdíja kiszámításakor a külföldi jogszerzését nem fogják figyelembe venni. Mivel azonban Magyarországon megszerezte a minimum 15 év szolgálati időt, ezért a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphat öregségi nyugdíjat.
Vállalatvezetőként jóval az átlagkereset feletti jövedelmet ért el, minden évben annak tízszeresét kereste. A 64 éves nyugdíjkorhatár 2019. áprilisi betöltésekor nyugdíjat igényel. Az ellátást a kiemelkedően magas jövedelme és az 1993-tól összegyűlt 26 év szolgálati ideje alapján állapítják meg. Nyugdíjának várható összege mintegy 532 ezer forint lesz.
Ennek kiszámításakor mintegy 940 ezer forintos nettó átlagkeresetet kalkulálnak. Ez alacsony összeg ahhoz képest, hogy a 2019. évi havi nettó átlagkeresete eléri a 2 millió 320 ezer forintot. A nyugdíjkiszámításkor azonban figyelembe veszik az 1992 márciusától 2012 végéig hatályos úgynevezett járulékplafont. Erre az időszakra csak azt a jövedelemrészt - az időszak során jellemző átlagkereset két-háromszorosát - számítják be, amely után az igénylő jövedelmét egyéni járulék terhelte. Ilyen magas jövedelemszint esetén csak az 1988-tól 1992. február végéig terjedő, valamint a 2012 utáni időszak jövedelme számít be teljes egészében a nyugdíjba, ebben a példában tehát csak a 2012. évet követő időszak, hat év és három hónap a teljes, 26 évet meghaladó kereseti időszakból.
Mivel átlagkeresete meghaladja a 372 ezer forintot, alkalmazni kell rá a degressziós szabályt. Így a nyugdíjkiszámításkor figyelembe veendő átlagkeresete mintegy 832 ezer forint lesz. 26 év szolgálati idő esetén 64 százalékos szorzóval számítják ki a nyugdíjösszeget, így állapítják meg a 832 ezer x 0,64 ~ 532 ezer forintos összeget. Ha az igénylő végig Magyarországon élt volna, 42 év szolgálati idővel és 1988-tól elért tízszeres átlagkeresetnek megfelelő jövedelemszinttel, akkor mintegy 735 ezer forintos ellátást kaphatna nyugdíjazásakor.
4. 1954 szeptemberében született személy élete során rövid ideig dolgozott, és 1988-tól munkavállalásai során mindig minimálbér körüli jövedelmet szerzett. Bár a nyugdíjkorhatára 63 év és 183 nap, mégsem mehetett nyugdíjba ennek betöltésekor, 2018 márciusában, mert még nem rendelkezett a minimálisan szükséges 15 év szolgálati idővel. Ezt az időtartamot 2019 júniusában szerzi meg, amivel jogosulttá válik öregségi résznyugdíjra.
A minimálbéres időszakok alapján 100 ezer forintos nettó átlagkereset kerül figyelembevételre a nyugdíj kiszámítása során. Ezt megszorozva a 15 szolgálati évhez tartozó szorzószámmal - tehát 43 százalékkal - adódik a mintegy 43 ezer forintos nyugdíjösszeg. Bár a nyugdíjkorhatár betöltését követően még 15 hónapig dolgozott és csak ekkor megy nyugdíjba, mégsem kap a kiszámított összegre 15 x 0,5 = 7,5 százalékos nyugdíjbónuszt. Ez csak akkor járna részére, ha 20 évet meghaladóan szerzett volna további szolgálati időt a nyugdíjkorhatár betöltését követően.
5. 1955 augusztusában született nő 2019 augusztusában éri el a 64 éves nyugdíjkorhatárt. Ekkor 39 év szolgálati idővel rendelkezik, amelynek része az 1988 elejétől 1990 végéig tartó gyermekgondozási ellátási időszak is. Szolgálati ideje alapján nem érte el a 40 éves - egyetemi éveket, munkanélküliségi időszakot és egyéb időszakokat nem tartalmazó - jogosultsági időt, ezért nem kaphatott e jogcímen korhatár előtti nyugellátást. Az 1955-ben született nők már nem jogosultak a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően korhatár előtti ellátásra sem, amelyet az 1953-ban születettek még igényelhettek, ha legalább 37 év szolgálati időt szereztek.
A gyermeknevelési időt követően általában az országos bruttó átlagkereset kétszeresének megfelelő jövedelmet szerzett. Ez egyes években - 1995 és 1998, valamint 2000 és 2002 között - némileg meghaladta a járulékplafont, így ezekben az időszakokban nem a teljes összeget veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.
Ezen életpálya alapján a nyugdíjba beszámító nettó átlagkeresete (az úgynevezett nyugdíjalap) 421 ezer forint, mely a degressziós szabály miatt mintegy 6 ezer forinttal csökkentett összeg. A 39 év szolgálati időhöz 78,5 százalékos szorzó tartozik, így a nyugellátás 330 ezer forint körüli összegben kerül részére megállapításra.
Az átlagkereset számításakor a gyermekgondozási ellátások 1988-1990. évi összegeit nem vették figyelembe. Ez kedvező a nyugdíjasnak, mivel ezek az ellátások jóval alacsonyabbak voltak az országos átlagkereset kétszeresénél, de beszámításuk hiányában nem hatnak csökkentően. Ha ezen ellátásokat is beszámítanák a nyugdíjba, mintegy 16-18 ezer forinttal alacsonyabb lenne a havi ellátása.
________________________________________________________________________________________________________________________

Özvegyi járadék

Nem változott.

A magánnyugdíjrendszerből visszalépett tagok halála esetén özvegyi járadék is megállapítható. Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíjnál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyugdíj helyett folyósítják.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. §-ában, 101. § (1) bek. p) pontjában.]

Az özvegyi járadékot az elhunyt volt magánnyugdíjpénztári tag visszalépésekor a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére átutalt követelés összege alapján kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. § (1) bekezdésében.]

Özvegyi nyugdíj

Nem változott.

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).
Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi nyugdíjra, illetve öregségi nyugdíjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági nyugdíj megállapításához a 2011. december 31-ei szabályok szerint szükséges szolgálati időt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta házastársa (élettársa) halálát.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A. §, 45-46. §-aiban.]

Az özvegyi nyugdíj elbírálásakor az élettársak együttélésének megállapításához elegendő az azonos lakóhely vagy tartózkodási hely, feltéve, hogy más tény vagy körülmény nem cáfolja az együttélést.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 60. § (2) bekezdésében.]

A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár. Az az árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak a 18 év alattiak esetében, aki után magasabb összegű családi pótlék jár, illetve a 18 év felettiek közül pedig az, amelyik legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú. Akkor is teljesül a feltétel, ha az árva után tovább folyósítják a magasabb összegű családi pótlékot, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésében.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj alapján számítják ki az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Az ellátás az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően kötöttek ismét házasságot.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. Az özvegy munkaképesség-csökkenése akkor jogosít özvegyi nyugdíjra az ideiglenes ellátás egyéves időtartamának lejárta után, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalék alatti. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel.
Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően járó özvegyi nyugdíj összege annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem kapott öregségi nyugdíjat, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az özvegyi nyugdíj. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Az özvegyi nyugdíj 30 helyett 60 százalék, ha az ellátást az özvegy nyugdíjkorhatár betöltése vagy megváltozott munkaképessége miatt állapítják meg, és az özvegy nem részesül az öregségi nyugdíj, az 1998 előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, illetve táncművészeti életjáradék ellátások egyikében sem.
A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére öregségi nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve táncművészeti életjáradékot. Akkortól a megállapított ellátás mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban.]

Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]

Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 59/C. §-ában.]

Élettársnak a polgári törvénykönyvben ekként meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 60. §-ában.]

Együtt folyósított ellátások

Változás 2019. január 1-jétől.

Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 93 540 forint (2018-ban 91 080 forint volt).

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 62. § (7) bekezdésében.]

Nem változott.

A 30 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogán járó ellátásának összegétől függetlenül jár.
Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2019-ben 93 540 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]

Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése

Nem változott.

Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a megváltozott munkaképességű özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár-betöltés, munkaképesség-változás) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.
Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. Az özvegyi nyugdíj feléledésekor a nyugdíjkorhatár-betöltés időpontját az elhunyt házastárs halálakor érvényes szabályok szerint kell meghatározni. Így például, ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]

Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy 50 százalékos munkaképesség-változást szenvedett el (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 2004. május 15-éig özvegyi nyugdíjat kapott, 2019. május 15-éig kellett betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. §, 53. §-aiban.]

Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok

Nem változott.

Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]

Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.
Az özvegy munkaképesség-változása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha a munkaképesség-változásának mértéke már nem éri el az 50 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]

Árvaellátás

Változás 2018. december 23-ától.

Az a gyermek is jogosult árvaellátásra a szülő halála esetén, aki tanulmányait várandósság, gyermekszülés, vagy háromévesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt végzi magántanulóként. Eddig csak az a magántanuló kaphatott árvaellátást, aki ezt a tanulmányi formát betegsége, valamint testi vagy értelmi (szellemi) fogyatékossága miatt választotta.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdésének a) pontjában.]

Nem változott.

Az árvaellátás annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem volt öregségi nyugdíjas, részére a 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az ellátási összeg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56. §-ában.]

Az árvaellátás gyermekenként 2019-ben is minimum havi 24 250 forint.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 64/D. §-ában.]

Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1) bek., (4) bek., valamint a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 72/B. § (7) bekezdésében.]

A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés miatt következik be.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]

A 16-25 éves árva akkor jogosult árvaellátásra, ha olyan felnőttképzésben vesz részt, amely nem távoktatásban zajlik, s a képzés heti óraszáma legalább hét óra. Ezt a szabályt 2015. január 1-je előtt elhunyt személy árvája ügyében akkor kell alkalmazni, ha az árvára nézve kedvezőbb. Ha az árva számára kedvezőbb, ügyének elbírálásakor a 2014. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni, vagyis azt kell vizsgálni, nappali rendszerűnek tekinthető felnőttképzésben folytatja-e tanulmányait.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdésének b) pontjában és 102/L. § (2) bekezdésében.]

Szülői nyugdíj

Nem változott.

Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).
A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása, korhatár előtti ellátása, átmeneti bányászjáradéka vagy táncművészeti életjáradéka is van, akkor a gyermek (unoka) öregségi nyugdíjának vagy a 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíjának 30 százaléka az ellátási összeg. Ha viszont a szülő (nagyszülő) nem kapja a felsorolt ellátások egyikét sem, a szülői nyugdíj 60 százalékos lesz.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]

Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben elhunyt után

Nem változott.

Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit szolgálati időtől függetlenül az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Nem jogosultsági feltétel tehát, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz 2011. december 31-én szükséges szolgálati időt megszerezze. A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának 2011. december 31-én érvényes előírásai szerint kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 60-61. §-aiban.]

Bírák és ügyészek öregségi nyugdíjának átcserélése

Új előírás 2018. december 23-ától.

Ha a 2011. évi CLXII. törvénynek az Alkotmánybíróság 33/2012 határozatával megsemmisített rendelkezése vagy a 2011. évi CLXIV. törvény alapján, hivatalból indított eljárással korábban nyugállományba helyezett, majd újra szolgálatba lépett bíró vagy ügyész ismételten nyugállományba kerül, jogosulttá válik a korábban megállapított öregségi nyugdíjának átcserélésére. Ennek során a korábbi helyett az ismételt nyugállományba helyezést követő napon megállapított ellátást kapja meg, ha ennek összege magasabb a korábban megállapított nyugdíjának időközi nyugdíjemelésekkel, valamint a - nyugdíj melletti jövedelemszerzés alapján érvényesített - nyugdíjnöveléssel megemelt összegénél. Ha az átcserélt nyugdíjat visszamenőleges hatállyal állapítják meg, ez nem jár arra az időszakra, amikor a korábbi nyugdíjat szüneteltették.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/C. § (1) bek. és (3)-(5) bekezdéseiben.]

A bíró, illetve ügyész az ismételt nyugállományba helyezését követő 6 hónapos időtartamban igényelheti nyugdíjának átcserélését. Ha az ismételt nyugalmazás 2018. december 23-át megelőzően történt, az átcserélési igény benyújtási határideje 2019. június 30.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/C. § (2) bekezdésében.]

Eljárási szabályok

Új előírás 2018. december 23-ától.

A foglalkoztatónak a biztosítási jogviszonnyal összefüggő, a szolgálati idővel, illetve a nyugdíj kiszámításakor figyelembe veendő jövedelemmel kapcsolatos adatokat tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosított, volt biztosított nyugdíjkorhatár-betöltését követő öt évig kell megőriznie.

[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdésében.]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a nyilvántartásukban szereplő biztosítottra, volt biztosítottra vonatkozó adatok kezelését a jogosult halálát követően 5 évvel korlátozni kell. Hozzátartozói nyugellátás esetén az adatkezelés korlátozása az elhunyt személy jogszerzése alapján megállapított ellátás megszűnését követően 15 évvel - de legkésőbb az ellátásban részesülő (több személy esetén az utoljára elhunyt) halálát követően 5 évvel - lép életbe. A korlátozott adatokat zárolják, ezt kizárólag a nyugdíjbiztosítási szervek hatáskörébe tartozó ellátási jogosultság érvényesítése érdekében kell ideiglenesen feloldani. A kezelt adatokat 20 éves folyamatos - feloldás nélküli - zárolást követően törölni kell.

[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (11) bekezdésében.]

A nyugdíjbiztosítási szerveknek 2019. június 30-ától kell végrehajtaniuk az ezt megelőzően hatályba lépő adatkezelési korlátozási kötelezettségüket.

[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 102/E. §-ában.]

Változás 2018. december 23-ától.

A nyugellátás, illetve a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított bármely más ellátás átutalása csak olyan fizetési számlára kérhető, amely felett az ellátás jogosultjának vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga van. (Korábban bármely pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára kérhette a jogosult a folyósítást.)

[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2)-(2a) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ügyintézési határidő 45 naptári nap, amely semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint nem számít bele viszont az ügyintézési időbe az ügyfél kérelmére indult eljárásban a szintén az általa kért, legfeljebb hat hónapos szünetelés, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama. Felfüggesztésre akkor kerül sor, ha az ügy szempontjából lényeges előkérdés (a nyugdíjat befolyásoló egyéb ügy) bíróság hatáskörébe tartozik, külföldi szervet kell megkeresni, vagy törvény azt más hatósági ügy lefolytatásának időtartamára elrendeli.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében.]

Ha az eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv az egészségi állapotot is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 naptári nap.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében.]

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a függő hatályú döntés alapján akkor kell 10 ezer forintot fizetni az ügyfél részére, ha az ügyintézés - főszabály szerinti - 45 napos határidején belül nem kerül sor az igény érdemi elbírálására.
Magyarországon a nyugdíjbiztosítási ügyintézés - saját jogú, illetve hozzátartozói nyugdíjigények, baleseti járadék, rokkantságijáradék-igények, adategyeztetés, valamint szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás kötésére irányuló igények - a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainak hatásköre. A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának hatáskörébe tartozik azon hozzátartozói nyugdíjigények elbírálása, amelyekben az elhunyt jogszerző a halála időpontjában saját jogú nyugdíjas volt, vagy nyugdíjszerű ellátásban - például korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék - részesült. Ugyanez a hatóság jár el a fegyveres szervek állományába tartozók öregségi nyugdíjazásakor.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2-3. §-aiban.]

A nyugdíjbiztosítási szerveknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek megfelelően az igénybejelentéstől számított nyolc napon belül kell függő hatályú döntést hozniuk.
Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg. A korábban lejáró határidő helyett április 15-éig kell a kérelmet elbírálni, ha az ellátási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges, de a folyamat idejéig azok jogszabályi kihirdetése még nem történt meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 72. §-ában.]

Az adategyeztetési eljárás 75 napos határideje nem hosszabbítható meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (7) bekezdésében.]

A felszámolással, végelszámolással megszűnő magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartják a felszámolótól, végelszámolótól átvett adatokat.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdésének j) pontjában.]

A biztosított vagy képviselője a róla nyilvántartott nyugdíjbiztosítási adatokról az igazgatási szervtől kivonatot kérhet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (8) bekezdésében.]

A társadalombiztosítási egyéni számla a biztosított személyazonosító okiratait, valamint az utána a 2012 utáni időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatkozó adatokat tartalmazza. A tárgyévet követően kerül feltüntetésre az egyéni számlán a megállapodás alapján fizetett járulék összege, a megállapodás időtartama, a rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összege és az ellátás folyósításának ideje.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-ában.]

Nyugellátás írásban, formanyomtatványon igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra. Kötelezően csatolandó iratok nincsenek előírva, de az ügyfél érdeke, hogy a birtokában lévő minden iratot benyújtson, ezek hiányában ugyanis azok a szolgálati idők, illetve keresetek nem kerülnek elismerésre, amelyek más módon nem igazolhatók.
A nyugellátási igény a nyugdíjbiztosítási szervhez nyújtható be, személyesen, postai úton vagy elektronikusan. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíjbiztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-ában.]

Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül nem hozható meg (például adatpótlás szükséges, vagy a szükséges valorizációs szorzószámok még nem jelentek meg), az igénylő részére előleget állapítanak meg. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ában.]

A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-ában.]

A nyugdíjfolyósító Magyarországgal szociálpolitikai egyezményt kötött államban élő személy részére Magyarországon, az EGT-államokban és a szerződő államban nyitott pénzforgalmi számlára is folyósíthatja a nyugellátást. Ebben az esetben az utalás költségét a nyugdíjasnak kell viselnie.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2) bek., (4) bekezdésében.]

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában.]

A nyugdíjbiztosítási szerv felhívására történő bejelentések, valamint a nyugellátásban részesülő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések határideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári nap.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (1) bek., (5) bekezdésében.]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat vagy hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje 15 naptári nap.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését, illetve a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő 13 naptári napon belül folyósítja.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2) bekezdésében.]

Az adategyeztetés folyamata

Változás 2018. december 23-ától.

Az 1955-1956. években születettek újbóli (a korábbi eljárást megismétlő) adategyeztetési eljárását nem kell lefolytatni. Az 1957-1959. években születettek adategyeztetési eljárásának határideje 2019. december 31. Az eddigi előírás szerint az 1955-1959. években született korosztályok újbóli adategyeztetési eljárásának határideje 2018. december 31-e volt.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/A. § (6) bekezdésében.]

Egy ötéves korcsoport adategyeztetési eljárásának lebonyolítására három év áll rendelkezésre a korábbi két év helyett.
A hivatalbóli adategyeztetési eljárásokat ismételten le kell folytatni az abban részt vevő korcsoportok kiértesítési időszakának lezárását követő négy év múlva. (Korábban két év múlva kellett.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az adategyeztetési folyamat kezdetén a nyugdíjbiztosítási szerv tájékoztatást ad az eljárás menetéről, és részletes kimutatást küld a biztosított
■ megszerzett szolgálati idejéről (nőknél a 40 éves időtartam alapján megállapítható nyugellátáshoz megszerzett jogosultsági időről is);
■ foglalkoztatásának adatairól;
■ 1988-tól kezdődően megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelméről;
■ 1988-tól kezdődően a jövedelméből levont és a foglalkoztatója által befizetett nyugdíjjárulékról;
■ járulékfizetés nélkül, jogszabályi rendelkezés alapján megszerzett szolgálati idejéről.
Ezt követően a biztosított 60 napon belül kezdeményezheti a nyilvántartás kiegészítését, pontosítását a rendelkezésére álló okiratok egyidejű benyújtásával.
Az egyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozattal zárja le. Ebben részletes kimutatást közöl a biztosítottnak megküldött nyugdíjnyilvántartási adatokról, ezeken át kell vezetnie a biztosított által kezdeményezett, dokumentumokkal alátámasztható módosításokat. Ha a kezdeményezett módosítások hiteles dokumentumokkal nem támaszthatók alá, fel kell tüntetni az átvezetés elutasításának indokait is.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B-C. §-aiban.]

Hivatalból induló adategyeztetés esetén a nyugdíjbiztosítási szervnek a biztosított, volt biztosított részére az eljárás menetéről és a nyilvántartott jogszerzéséről szóló tájékoztatása nem része az eljárásnak, hanem megelőzi azt. Az eljárást a biztosított kiegészítésének, pontosításának beérkezését követő 5 napon belül kell hivatalosan megindítani. Ha a biztosított a rendelkezésére álló határidőn belül nem reagál, az ennek lejártát követő 5 napon belül indul meg az eljárás.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (5) bekezdésében.]

Az adategyeztetést 75 nap alatt kell lefolytatni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (7) bekezdésében.]

Ha a biztosított az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy bármely szolgálati időtől és átlagkeresettől függő ellátás megállapítását kérelmezi, akkor az eljárást megszüntetik.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (4) bekezdésében.]

A biztosított, volt biztosított kezdeményezésére indult adategyeztetés esetén az eljárás továbbra is a kérelem benyújtásakor kezdődik, tehát a 75 napos határidőt ettől az időponttól számítják. A benyújtást követően 5 napon belül kell a nyugdíjbiztosítási szervnek megküldenie a jogszerző idővel, 1987 utáni keresettel kapcsolatos tájékoztatást az ügyfél részére. A tájékoztatás kézhezvétele után az ügyfélnek 30 napon belül kell jeleznie kiegészítési, illetve korrekciós igényét.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (9) bekezdésében.]

Az 1960-ban és azt követően születettek esetében 2016 után folytatják le az egyeztetési eljárást. A pontos ütemtervet a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetőjének kell jóváhagynia.
Az 1960-1964-ben születettek hivatalbóli eljárása 2017-ben kezdődött meg.
Az a biztosított, volt biztosított, akinek egyeztetési eljárását nem indítják meg hivatalból, elektronikus ügyintézés keretében - tehát ügyfélkapun keresztül - kérheti naptári évenként egyszer az adategyeztetés lefolytatását.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (2) bekezdésében.]

Nem indítják meg hivatalból az egyeztetési eljárást, ha a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül, illetve ha az adategyeztetési eljárás már folyamatban van. Nem kell a nyugdíjbiztosítási szervnek megindítania az eljárást akkor sem, ha a biztosított, korábban biztosított személy öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, táncművészeti életjáradékot kap, vagy bármely más olyan ellátást, melynek megállapításakor a szolgálati időt meghatározzák (illetve ha ezen ellátások valamelyikének a megállapítása már folyik).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (3) bekezdésében.]

Nem kell lefolytatni a megismételt eljárást azok esetében, akik öregségi nyugdíjasnak minősülnek, vagy szolgálati idő és havi átlagkereset alapján megállapítandó ellátásra vonatkozó igényt nyújtottak be, illetve ha adategyeztetési eljárásuk már folyamatban van.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nem kell adategyeztetési eljárást lefolytatni, ha a mezőgazdasági őstermelő azért kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását, hogy megállapíthassa, hogy biztosított lehet-e, azaz a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (3) bekezdésében.]

Az adategyeztetési folyamat során a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül jelezheti az igazgatási szervnek, ha adathiányt vagy téves adatot tapasztal, s egyúttal mellékelnie kell - ha megvannak - a korábbi foglalkoztatására vonatkozó okiratokat is. (Ha a biztosított nem tud megfelelő okiratokat benyújtani, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vizsgálja ki a biztosított állításait bizonyító okiratok fellelhetőségét.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (4) bek., (6) bekezdésében.]

Ha az egyeztetési eljárás lezárását követően új egyeztetési eljárás indul, akkor csak korábban nem vizsgált tény, adat vagy más bizonyíték alapján módosítható a nyugdíjbiztosítási szerv által már közölt adat.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/D. § (1) bekezdésében.]

Nyilvántartásban nem szereplő adat elismerésének kérelme, illetve olyan, 1955-ben vagy ezt követően született biztosított kérelme esetén, akinek egyeztetési eljárását még nem folytatták le, a hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást a nyugdíjbiztosítási szervnek fel kell függesztenie, és ehelyett egyeztetési eljárást kell lefolytatnia.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (2) bekezdésében.]

A biztosított, korábban biztosított személy személyesen, levélben vagy elektronikus úton (ügyfélkapun) keresztül hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti szolgálati idejéről (nők esetében a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugellátáshoz megszerzett időről), korkedvezményes vagy más, foglalkozáshoz kötött kedvezményes idejéről, valamint 1988-tól megszerzett jövedelméről.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (1) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa katás vállalkozó jövedelmének beszámítására nyugdíj megállapítása során

Főállású egyéni vállalkozó a kisvállalkozók tételes adóját és az alacsonyabb összegű - tehát a havonta 50 ezer forintos - adó fizetését választja. A nyugdíj igénylésekor a tételesadó-fizetés időszakát teljes egészében figyelembe veszik a nyugdíjjogosultság legalább 15 éves szolgálatiidő-követelményének, illetve nők esetében a 40 éves jogosultságiidő-feltételének elbírálásakor. A nyugdíj kiszámításakor 2019-ben havonta 94 400 forintos jövedelmet számítanak be a tételesadó-fizetés idejére (ha azonban nem főállású vállalkozóként havonta 25 ezer forint tételes adót fizetett volna, ennek időszakára egyáltalán nem vennék figyelembe a kisadózó vállalkozói tevékenységből származó jövedelmét). A főállású kisadózónál figyelembe vett havi 94 400 forintos összeg alacsonyabb a minimálbérnél (2019-ben annak 63,4 százaléka), így a nyugdíjkiszámításkor a szolgálati időt is - ellentétben a jogosultsághoz szükséges időszak meghatározásával - csak ilyen arányban veszik figyelembe. Ha tehát a főállású vállalkozó 2019-ben végig a kisadózók tételes adóját fizeti, és más jogcímen sem fizet nyugdíjjárulékot, erre az évre nem 365 napot, hanem ennek csak 63,4 százalékát, tehát 232 szolgálati napot számítanak be neki. Így ha például a 2019-ben kisadózást választó főállású egyéni vállalkozónak 2018 végén 40 év és 10 nap szolgálati ideje van, akkor a nyugdíj 2019. december 31-ei megállapításakor csak 40 szolgálati évet számítanak be, mivel a 2019-ban szerzett 232 nappal együtt sem lesz meg a 41 év. Ha nem választotta volna a kisadózást, hanem a minimálbér után megfizette volna a nyugdíjjárulékot, nyugdíját nem 40, hanem 41 év szolgálati idő alapján állapítanák meg, és így ellátása a nyugdíjalapnak (valorizált átlagjövedelemnek) nem 80, hanem 82 százaléka lenne. Ugyancsak 41 szolgálati év és 82 százalékos hányad beszámításával kalkulálnák a nyugdíját, ha 2019-ben nem havi 50 ezer, hanem a - 2014. január 1-jétől érvényes szabály által adott lehetőség alapján - havi 75 ezer forint befizetését vállalná. Ekkor ugyanis nem havi 94 400, hanem havi 158 400 forintot számítanak be a nyugdíjába, és mivel ez meghaladja a minimálbért, nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati idő 2019-re beszámítandó napjait a nyugdíj-kalkuláció során.
________________________________________________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a nyugdíjkorhatár előtti ellátásokról?

Nők kedvezményes nyugdíjazása

Változás 2018. július 26-ától.

A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyugdíjak érvényesítésének már nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék. A nyugellátás legkorábban 2018. július 26-ai folyósítási kezdettel a biztosítási jogviszony fennállása mellett is megállapítható.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésében.]

Változás 2019. január 1-jétől.

Az újonnan bevezetett, a gyermekek otthongondozási díja (gyod) elnevezésű kiemelt összegű ellátásban részesülő esetében a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama két évvel rövidebb. (Vagyis 32 helyett csak 30 év keresőtevékenység szükséges.)
A háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozása céljából igénybe vett gyermekgondozási segély idejét is jogosultsági időként kell figyelembe venni, azzal, hogy ezen ellátás folyósítása is megalapozza a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartamának két évvel történő csökkentését.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b)-(2c) bekezdéseiben, 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdés b) pontjában.]

Nem változott.

Életkorától függetlenül nyugdíjba mehet az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati ideje, illetve jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett. A szolgálati időnek csak meghatározott elemei számítanak jogosultsági időnek (lásd a 47. oldalon). A szolgálati időbe beleszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok ideje vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, de a nyugdíjazási feltételt jelentő 40 éves időtartam kiszámításakor ezek nem vehetők figyelembe.
Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 32 éves követelménye. Ha egy nő például öt, hat, hét, illetve nyolc gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31, 30, 29, illetve 28 év keresőtevékenységgel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti legalább 9, 10, 11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gyereknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj, vagy gyermekek otthongondozási díja esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.)
A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes idejének kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének a megállapításakor van jelentősége. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevékenységgel, illetve gyermekneveléssel.
Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási díjában részesült, a jogosultsági időbe beleszámítható keresőtevékenység minimális időtartama - egytől négy gyermekig - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie. (Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 30 éves követelménye.) A szolgálati időnek azt az időtartamát, amelyet a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek otthoni ápolása miatt 1998. január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság, vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, 3-10 éves gyermek után igénybe vett gyermekgondozási segély alapoz meg, az ápolási díjjal, gyermekek otthongondozási díjával azonosan kell számításba venni.
Jogosultsági időként kell számításba venni a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások kötelező nyári gyakorlatával szerzett szolgálati időt.
Így például ha egy 1958 februárjában született nő 2019 februárjában öt év gyermeknevelési és 35 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, tehát négy évvel a 65 éves nyugdíjkorhatárát megelőzően, 61 éves korában jogosult nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje három év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 43 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért nettó jövedelmek valorizált átlagának 86 (40 évre 80 százalék és minden további évre 2-2) százaléka lesz (ha nem magánnyugdíjpénztári tag).
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, nem csökkenthetők a korhatár alatti megállapításuk miatt.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12. §-ában.]

Szolgálati nyugdíjból öregségi nyugdíj

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár alatt saját jogú nyugellátásban kizárólag a 2011. december 31-én 57. életévüket betöltött, ezen a napon szolgálati nyugdíjban részesülők, valamint - 2011. december 31-ét követően tovább folyósított vagy újonnan megállapított ellátásként - a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározottak szerinti 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részesülhetnek.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. §-ában.]

Szolgálati járandóság összege

Nem változott.

A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj csökkentett összege adó- és ehomentes, azt az adóbevallás során nem kell figyelembe venni. Családi kedvezmény akkor érvényesíthető utána, ha az ellátás mellett szerzett jövedelem a kedvezmény érvényesítéséhez a házastárssal vagy élettárssal megosztva sem elegendő. Ebben az esetben a járadékost megilleti a hiányzó összegre számított adóval megegyező, de legfeljebb az ellátás csökkentésével azonos összeg. Ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti ki neki, miután megkapta tőle az adóhatóság által - az adóbevallási év június 30-ától kezdődően, kérelemre - kiadott igazolást.
Ha a jogosult a családi kedvezményt a házastársával, élettársával megosztva veszi igénybe, az adóhatósági igazolás igényléséhez a házastárs meghatalmazása is szükséges, hogy az adóhatóság kiadhassa az egyébként adótitkot képező adatot. Az adóhatóság csak azt tudja igazolni, hogy a jogosult, illetve házastársa az év folyamán milyen összegű családi kedvezményt vett igénybe, azt nem, hogy mennyire voltak jogosultak. A családi kedvezmény a magzat után is igénybe vehető, ehhez a várandósságról orvosi igazolást kell csatolni a kérelemhez.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bek., 5. § (5) bekezdésében, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ában.]

A csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított, 16 százalékkal tovább mérsékelt szolgálati járandóság összegét kiegészítik a 2011. december 31-én érvényes minimálbér 150 százalékának, tehát 117 ezer forintnak az ellátással megegyező arányban csökkentett összegére, tehát például 50 százalékkal csökkentett ellátás esetén 58 500 forintra. Ha az ellátás a 16 százalékos mérséklés előtt sem érte el ezt a szintet, akkor egyáltalán nem kellett mérsékelni az ellátást. Ha a mérsékelt ellátás meghaladja a határösszeget, az ellátás összege nem változik.
Nem csökkentették a szolgálati járandóságot akkor sem, ha a szolgálati nyugdíjast a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, továbbá ha önkéntes tartalékos jogviszonyban áll. Az ellátás emelése során a szolgálati járandóság így megállapított összegét veszik alapul.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az 50 százalékkal csökkentett szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított szolgálati járandóságot már a nyugdíjkorhatár elérése előtt teljes összegben folyósítják. Az eredetileg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint megállapított ellátásnál 50, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján megállapítottnál 52, a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet alapján megállapítottnál pedig 55 éves korban szüntetik meg a csökkentést. Az 50 százalékos mérséklés megszüntetését követően a 100 százalékos szintre növelt ellátási összegre kell alkalmazni a személyijövedelemadó-mértékkel megegyező csökkentést.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (6) bekezdésében.]

Ha a személyijövedelemadó-kulcs megváltozik, ennek megfelelően kell módosítani a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj összegét. 2016. január 1-jétől a személyijövedelmadó-kulcs 16 százalékról 15 százalékra csökkenése miatt a - szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított, az adómértékkel csökkentett - szolgálati járandóságot 85 százalékon kellett tovább folyósítani (84 százalék helyett).

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (3) bek., 5. § (4) bekezdésében.]

Adó- és járulékkedvezmény az ellátásban

Nem változott.

Ha a szolgálati járadékos vagy korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíjban részesülő személy meghal, a vele együtt élő házastárs, vagy ennek hiányában a törvényes örökös kérelmezheti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál az ellátás után járó családi kedvezmény érvényesítését. A nyugdíjfolyósító szerv a közjegyzőtől szerzi be a jogerős hagyatékátadó végzést, illetve öröklési bizonyítványt, ha a szolgálati járandóságban, korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíjban részesülő személy halálakor az ellátása utáni családi kedvezmény igényléséhez szükséges örökösi minőséget nem igazolják.

[Lásd a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-ában.]

Az ellátása mellett keresőtevékenységet folytató, szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíjban részesülő személy ellátás utáni családi kedvezményének meghatározásakor figyelembe kell venni az ellátás mellett szerzett jövedelme után az adóévben általa már igénybe vett családi adó- és járulékkedvezményt is.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4) bek., 5. § (5) bekezdésében.]

Korhatár előtti ellátás megállapítása

Változás 2018. július 26-ától.

A korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló igények érvényesítésének már nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék. A korhatár előtti ellátás legkorábban 2018. július 26-ai folyósítási kezdettel a biztosítási jogviszony fennállása mellett is megállapítható.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Továbbra is korhatár előtti ellátás állapítható meg a bányász-, illetve művésznyugdíjra 2012. január 1-je előtt jogosultságot szerző, de nem nyugdíjazott személynek. Ha valaki az átmeneti bányászjáradék vagy táncművészeti életjáradék jogosultsági feltételeit is teljesíti, akkor ezen ellátások valamelyikét igényelheti.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés felvezető és záró szövegében, d)-e) pontjaiban.]

A korhatár előtti ellátás összegét a megállapításkor érvényes öregséginyugdíj-kiszámítási szabályok szerint állapítják meg.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 8. §-ában.]

Korhatár előtti ellátás kizárólag a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy részére állapítható meg. Az igénylő az ellátás kezdőnapján - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem kaphat rendszeres pénzellátást.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák korhatár előtti ellátásokra

1. 1955 márciusában született nő 2018 decemberére 37 év szolgálati idővel rendelkezik. Mivel korkedvezményes időt nem szerzett, valamint átmeneti bányászjáradékra és táncművészeti életjáradékra sem jogosult, rendszeres pénzellátást életkorára tekintettel csak a 64 éves nyugdíjkorhatár 2019. márciusi betöltésekor kaphat, amikor öregségi nyugdíjat állapítanak meg részére. Ha 1953-ban vagy korábban született volna, legkésőbb 2016 decemberében betöltötte volna az öregséginyugdíj-korhatárt, így már öregségi nyugdíjban részesülne.
2. 1957 júniusában született férfi 2019. január 1-jén radiológusként - tehát 2015 előtt korkedvezményre jogosító munkakörben - dolgozik, és 2014 végéig korkedvezményes munkakörben összesen 19 évet és 8 hónapot töltött el, ami három év korkedvezményt jelent (mivel ötévenként jár egy év kedvezmény). Így a 65 éves nyugdíjkorhatára 2022. júniusi betöltése előtt három évvel, 2019 júniusában igényelhet korhatár előtti ellátást. Mivel a négy év korkedvezményhez szükséges 20 éves időt 2014 végéig nem tudta megszerezni, és a hiányzó négy hónapot később sem tudja pótolni, ezért nem lehet részére már 2018. júniusában - tehát a korhatár betöltése előtt négy évvel - megállapítani a korhatár előtti ellátást.
Ugyanígy három év lenne a korkedvezmény, ha a férfi 2014 végéig négy évvel kevesebbet (15 év 8 hónap) dolgozott volna radiológusként korkedvezményes munkakörben.
Ha a radiológus 2014-ig tíz év korkedvezményre jogosító időt sem szerzett volna, akkor a korhatárelérésig egyáltalán nem kaphatna ellátást, mivel a korkedvezmény érvényesítéséhez legalább ennyi kedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott idő szükséges.
3. 1953 szeptemberében született férfi 2011 szeptemberében betöltötte az 58 életévét, és 30 év szolgálati idővel rendelkezett. 25 év korkedvezményre jogosító ideje alapján 5 évvel az öregséginyugdíj-korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. Ellátását 2012. január 1-jétől változatlan összegben korhatár előtti ellátásként folyósították tovább. A nyugdíjkorhatár betöltését követően, 2016 szeptemberétől korhatár alatti ellátását változatlan összegben ismét öregségi nyugellátásként folyósítják. 2019. március 21-jétől közalkalmazottként dolgozik egy kórházban, jogviszonyát a létesítés időpontjától számított 15 napon belül, tehát 2019. március 4-éig be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. 2019. április 1-jétől kezdődően a közalkalmazotti jogviszony fennállásának befejezéséig öregségi nyugellátását szüneteltetik.
________________________________________________________________________________________________________________________

Korkedvezményes ellátásra jogosultság

Nem változott.

Korhatár előtti ellátásra a korkedvezményes nyugdíjhoz a 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személy jogosult. Ahány év korkedvezményt szerez - a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva -, annyi évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását. 2015 óta nem szerezhető további jogosultság.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában, (2) bekezdésében.]

A korkedvezményre jogosító munkakörben legalább három évet eltöltött bányász akkor is jogosult egy év korkedvezményre - tehát a korhatár előtti ellátás igénybevételére - a nyugdíjkorhatár előtt egy évvel, ha nem szerzi meg a tíz év korkedvezményre jogosító időt. Ezt a kedvezményt kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés vagy bányabezárás miatt szűnt meg.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában.]

Korkedvezményre azok szereztek jogosultságot, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak. Azoknak a férfiaknak, akik ilyen munkakörben dolgoztak, minden öt, a nőknek minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozó férfiaknak és nőknek egységesen három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár. A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkaév.

[168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. mellékletének 2011-ben hatályos szövege szerint]

Szolgálati járandóság megállapítása

Változás 2018. július 26-ától.

A szolgálati járandóság megállapítására irányuló igények érvényesítésének már nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék. A járandóság a biztosítási jogviszony fennállása mellett is megállapítható.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. §-ában.]

Nem változott.

Szolgálati járandóság állapítható meg annak, aki a fegyveres szervek, testületek által megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, ha a szolgálati viszonyban és a rokkantsági nyugdíjban töltött együttes ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában.]

Szolgálati járandóságra jogosult a 2011. december 31-én a fegyveres szerveknél hivatásos, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses állományban állt, 1954-ben vagy azt megelőzően született személy, amennyiben 2012 előtt legalább 25 évig állt szolgálati viszonyban.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontjában.]

Szolgálati járandóság kizárólag az ellátás kezdőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt be nem töltött és rendszeres pénzellátásban - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesülő személy részére állapítható meg.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. §-ában.]

A szolgálati járandóság összegét a szolgálati nyugdíj 2011. december 31-én érvényes szabályai szerint - tehát az igénylést megelőző 12 hónap átlagkeresete alapján - kell megállapítani, de csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértékével megegyezően. (Kivéve, ha az igénylőt a szolgálati kötelmekkel összefüggésben egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, valamint ha az ellátást az önkéntes tartalékos jogviszony időtartama alatt kéri.)
Nem csökkenthető azonban a szolgálati járandóság összege a megállapítást megelőző napon érvényes minimálbér havi összegének másfélszerese (2019-ben 223 500 forint) alá. A csökkentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - az adóhatóság által a bevallási év június 30-áig kiállított igazolás alapján - a személyijövedelemadó-törvény szerint járó családi kedvezmény adójának (de elegendő jövedelem híján nem érvényesíthető) mértékéig visszautalja.
Ha a szolgálati járandóságot a szolgálati viszony és a rokkantsági nyugdíj 25 évet elérő időtartamára tekintettel állapítják meg, a korábbi rokkantsági nyugdíj 15 százalékkal csökkentett és az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege lesz az ellátási összeg. A nem érvényesíthető családi kedvezmény adóját ebben az esetben is - a csökkentés mértékéig - kifizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 10. §-ában.]

Átmeneti bányászjáradék megállapítása

Változás 2018. július 26-ától.

Az átmeneti bányászjáradék megállapítására irányuló igények érvényesítésének már nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék. Az átmeneti bányászjáradék legkorábban 2018. július 26-ai folyósítási kezdettel a biztosítási jogviszony fennállása mellett is megállapítható.

[Lásd az 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Átmeneti bányászjáradék állapítható meg a magyarországi mélyművelésű bányában föld alatti munkakörben legalább 25 év szolgálati évet vagy 5 ezer, szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött személynek (a mecseki ércbányászati műszakszámot 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati műszakszámot pedig 1,25-szoros szorzóval számítják be).
A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján még nem töltötte be az öregségi nyugdíj rá vonatkozó korhatárát, és - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesül rendszeres pénzellátásban.

[Lásd az 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §-ában.]

Táncművészeti életjáradék

Változás 2018. július 26-ától.

A táncművészeti életjáradék megállapítására irányuló igények érvényesítésének már nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék. A táncművészeti életjáradék legkorábban 2018. július 26-ai folyósítási kezdettel a biztosítási jogviszony fennállása mellett is megállapítható.

[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Táncművészeti járadék állapítható meg a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben, továbbá a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál, valamint ezek jogelődjeinél legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett személynek.

[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdésében.]

A 25 éves időtartamba csak a főfoglalkozás-szerűen végzett tevékenység számít be, és a képzés idejét nem veszik figyelembe. A táncművészeti járadék megállapításának további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezzen, a nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.

[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdésében.]

A törvény szerint e személyek akkor főfoglalkozásúak, ha mellette nem folytatnak más biztosítási kötelezettséggel járó tevékenységet. Kivétel ez alól bármely tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenység, valamint a táncművészet területén végzett rendezői, koreográfusi, balettmesteri, művészeti vezetői és koreográfusasszisztensi tevékenység, melyek párhuzamos ellátása esetén a táncos, tánckari tevékenység továbbra is főfoglalkozású.

[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1a) bekezdésében.]

A táncművészeti életjáradékot a nyugdíjakkal megegyezően számítják ki és azzal azonos mértékben emelik, illetve a korhatár előtti ellátással megegyezően szüneteltetik és szüntetik meg.

[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (3) bek. és 43/B. § (2) bekezdésében.]

Ellátottak nyugdíjkorhatárbetöltése

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnő korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot és táncművészeti életjáradékot öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. A korhatár betöltésekor a korábban korhatár előtti ellátásban részesülő volt országgyűlési képviselők és a szolgálati járandóságban részesülők öregségi nyugdíjukban visszakapják a személyijövedelemadó-kulcs mértékével történt korábbi csökkentést. Ellátásuk tehát a továbbiakban csökkentés nélkül kerül saját jogú nyugdíjként továbbfolyósításra.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása, ha a korábbi korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság időtartama alatt a nyugdíjas legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és a kérelem időpontjában hatályos szabályok szerint magasabb ellátási összeg jár a részére.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésében.]

A fegyveres szervezeteknek 2011. december 31-én meg kellett állapítani azt a szolgálatinyugdíj-összeget, amelyet 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező hivatásos állományú tagjának járna, ha a jogosultsági feltételeket teljesítené, és az ellátást igényelné. Az 57 éves életkort betöltött, szolgálati viszonyban álló szolgálati nyugdíjas esetében ez a nyugdíjrögzítés nem végezhető el. A kiszámított összeg közvetlenül a rögzítés után még nem fizethető ki. Ha azonban az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt összeg meghaladja a hivatásos állományú tag korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát követően folyósított öregséginyugdíj-összeget, akkor a magasabb összeget fogja kapni. Ugyanígy magasabb ellátásra jogosíthat a 2011. december 31-e előtt rögzített nyugdíj is.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 19-20. §-aiban.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Nők kedvezményes nyugdíjjogosultságát megalapozó szolgálati idők[2]

Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők:
■ a munkaviszony,
■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonaság,
(fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony),
■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
■ az állami projektértékelői jogviszony;
■ a főállású kisadózó;
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,
■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem megszerzésének időtartama,
■ az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás időtartama,
■ az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
■ a végkielégítés időtartama alatt szerzett szolgálati idő az 1998-1999. években;
valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
■ gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,
■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadóművészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
■ a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő.
Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati idők:[3]
■ a terhességi-gyermekágyi segély,
■ a csecsemőgondozási díj
■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozást segítő ellátás,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolási díj folyósításának időtartama,
■ a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő (fizetés nélküli szabadság ideje).
■ a gyermekek otthongondozási díja.
________________________________________________________________________________________________________________________

Igénybenyújtás

Nem változott.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ügyintézési határidő 45 naptári nap, amely semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. A korábban lejáró határidő április 15-éig meghosszabbodik, ha az ellátási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 2. § (1) bekezdésében, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében, az 1997. évi LXXXI. törvény 72. §-ában.]

Ha az eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 naptári nap (a korábbi, a megkeresett személyek, intézmények válaszadási idejét nem tartalmazó 45 naptári nap helyett).

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében.]

A nyugdíjbiztosítási szervnek az igénybejelentéstől számított nyolc napon belül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján függő hatályú döntést kell hoznia. A függő hatályú döntés alapján akkor kell 10 ezer forintot kifizetni az ügyfél számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint, ha az ügyintézési határidőn belül nem kerül sor az igény érdemi elbírálására.

Szolgálatiidő-szerzés

Nem változott.

A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék mellett megszerzett jövedelem utáni nyugdíjjárulék-fizetés időszaka szolgálati időnek számít. A nyugdíjjárulék havi átlagos alapja után azonban nem érvényesíthető a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §, 37. §-aiban.]

Közlekedési kedvezmény

Nem változott.

A korhatár előtti ellátásban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, szolgálati járandóságban részesülő akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én már elmúlt 57 éves, és ezen a napon korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesült.

[85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 4. § (1) bek. ac) alpont]

Az ellátás szüneteltetése

Változás 2019. január 1-jétől.

Ha a 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátásban részesülő nő a nyugellátása folyósítása mellett a munka törvénykönyve (Mt.) szerint létesített munkaviszony keretén belül végez keresőtevékenységet, úgy e tevékenysége alapján nem minősül biztosítottnak, és az e tevékenységéből származó keresetei után nyugdíjjárulékot sem fizet, ezért járulékalapot képező keresetek hiányában esetükben a nyugellátás melletti keresőtevékenységből származó keresetek mértéke miatt nyugellátás szüneteltetésére nem kerülhet sor. (Továbbra is szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását a tárgyév végéig, ha a nyugellátás melletti keresőtevékenységre nem az Mt. szerinti munkaviszony, hanem más jogviszony keretében - például megbízással, egyéni vagy társas vállalkozóként - kerül sor, és a nyugdíjjárulék alapját képező naptári éves kereset eléri vagy meghaladja a havi minimálbér tizennyolcszorosát.)

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában, az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában.]

Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén az átmeneti bányászjáradékban részesülő személy méltányosságból kérheti a mentesítést az alól, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó éves munkajövedelem esetén a járadékának folyósítását az év végéig szüneteltessék. A méltányossági kérelmet az ellátást folyósító szervhez kell benyújtani legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig.

[Lásd az 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (3) bekezdésében, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 12. §-ában.]

Nem változott.

Annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjasnak, aki közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati, állami vezetői, állami szolgálati, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyt, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt létesít, nyugdíjának folyósítását a jogviszony-létesítést követő hónap első napjától szüneteltetik. Ezen közszolgálati viszonyban állók korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, átmeneti bányászjáradékát és táncművészeti életjáradékát is szüneteltetni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésében, a 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában, az 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bek., a 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdésében.]

A nyugdíjasnak a jogviszony létesítését a létesítés napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A foglalkoztatásra vonatkozó adatról az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfolyósítót, amely külön kérelem nélkül, tehát hivatalból dönt az ellátás szüneteltetéséről.
Ha az ellátás szüneteltetését megalapozó jogviszony már nem áll fenn, az ismételt folyósítást a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell kérelmezni. A kérelemhez csatolni kell a jogviszony megszűnését igazoló okiratot is.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (2) bek., (4) bek., 97. § (5) bekezdésében.]

Ha a 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátásban részesülő nő nem a közszférából, illetve nem munkaviszonyból szerez jövedelmet, és ennek egy naptári évi összege az irányadó korhatár betöltését megelőzően eléri a minimálbér 18-szorosát (2019-ben ez 2 682 000 forint), ellátását a naptári év végéig felfüggesztik. E szabály érvényes a -2012 elején nyugdíjból átalakított vagy 2011 után megállapított - korhatár előtti ellátásra, szolgálati járandóságra, átmeneti bányászjáradékra, táncművészeti életjáradékra is. A szüneteltetés elbírálásakor az ellátás melletti jövedelem éves keretösszegében nem kell figyelembe venni a szolgálati járandóságban részesülő személy önkéntes tartalékosként határvédelmi feladatok ellátásával teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel szerzett kereseteit.
Ezeket az ellátásokat az álláskeresési járadék folyósítási hónapjaira is szüneteltetni kell.
A jövedelemkorlát túllépését az ellátott is köteles bejelenteni, de az adóhatóság is értesíti róla a nyugdíjfolyósítót. A túllépés utáni hónaptól folyósított ellátást vissza kell fizetni. Ha valaki decemberben lépi túl a korlátot, a decemberi ellátást kell visszafizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában, a 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdésében, 13. §-ában.]

Nem kell szüneteltetni azok - szolgálati nyugdíjból átalakított - öregségi nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték 57. életévüket, és nem a közszférából szereznek jövedelmet.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjban vagy más ellátásban részesülő személy nem közszférából megszerzett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosát), azt 15 naptári napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (2) bek., 97. § (5) bek., a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdésében.]

Az ellátás szüneteltetése nem változtat az ellátott e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak, korhatár előtti ellátottnak vagy más ellátásban részesülőnek minősül. Így tehát járnak neki a szüneteltetés előtti utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új ellátási összeget az érintett az újbóli folyósítás idejétől kapja meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. § (2)-(3) bek., 83/B. § (4) bek., 83/C. § (3) bek., (5) bekezdésében]

A szolgálati járandóságot szüneteltetni kell akkor is, ha a korábban nyugállományba helyezett hivatásos állományú tag a reaktiválása miatt kéri ezt. Az újralétesített szolgálati viszony megszűnésének igazolását követően a szolgálati járandóságot tovább folyósítják.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 12. §-ában]

Az ellátás megszüntetése

Nem változott.

Megszűnik annak a személynek a korhatár előtti ellátása, illetve szolgálati járandósága, aki meghal, betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, akinek a 40 év jogosultsági idejére tekintettel a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat állapítanak meg, vagy aki maga kéri a megszüntetést.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (1) bek., 21. § (2) bekezdésében]

Ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyt munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum aláírása nélkül foglalkoztatják - tehát feketemunkát végez -, ellátását a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszüntetik, és vissza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási összeget.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]

A megszüntetett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság akkor sem állapítható meg újra, ha ennek feltételei továbbra is fennállnak vagy ismételten beállnak.

[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (3) bekezdésében.]

Mit kell tudni a megváltozott munkaképességűek ellátásairól?

Ellátástípusok

Nem változott.

Új ellátásként állapítható meg és folyósítható
■ a rehabilitációs ellátás,
■ a rokkantsági ellátás, és
■ a bányászok egészségkárosodási járadéka.
Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2-13. §, 30-33. §, 35. §-ában.]

Ellátásátalakítás

Nem változott.

2012. január 1-jétől a korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá, a korhatár felettieké öregségi nyugdíjjá alakult át. Ugyanekkor a 2011 végéig megállapított rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá alakult át.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 31-33. §-aiban.]

Rokkantsági nyugellátás, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék 2012-től már nem állapítható meg.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Változás 2019. január 1-jétől.

A - 2019. január 1-jétől igénybe vehető - gyermekek otthongondozási díja mellett is megállapítható a rokkantsági ellátás.
Az új ellátás nem zárja ki a rokkantsági ellátás megállapítását. (Korábban a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben felsorolt rendszeres pénzellátások közül csak a gyermekgondozást segítő ellátások, az ápolási díj, a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett lehetett megállapítani rokkantsági ellátást.)

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének 10. pont, 2. § (1) bekezdésének c) pontjában.]

Nem változott.

Az jogosult rokkantsági ellátásra, aki az egészségkárosodása miatt nem tud dolgozni, nem rehabilitálható, vagy rehabilitációja nem javasolt, és megszerezte a törvényben előírt előzetes biztosítási időt, és más - a törvényben meghatározott - pénzellátásban nem részesül. Rokkantsági ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha az igénybenyújtást megelőzően rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint nem végez keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - nem kap rendszeres pénzellátást. További feltétel, hogy az igénylő a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 nap biztosítási időt szerzett, vagy hogy tíz éven belül legalább 2555 napig vagy 15 éven belül legalább 3650 napig biztosított volt.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének 1. pont, 4. pont, 10. pontjában, 2. § és 5. §-aiban.]

A 35 évesnél fiatalabb megváltozott munkaképességű személy akkor jogosult rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra, ha az egészségkárosodást a 35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai folytatása alatt szenvedte el. Az a 35 évesnél fiatalabb személy is jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, aki az említett tanulmányai befejezését követően 180 napon belül biztosítottá vált, és a biztosítási idejében nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.
Az is jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs ellátásban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesült, vagy a felsorolt ellátások valamelyikére a jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bekezdésének a) pont és b) pontjában.]

A megváltozott munkaképességűek ellátását az alapösszeg törvényben előírt mértékének - 2019-ben 101 560 forint - alapulvételével kell meghatározni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3)-(4) bekezdésében.]

Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitációs javaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságának foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás ezektől függően a 2019-ben érvényes alapösszeg 30-150 százaléka - 30 468 és 152 340 forint - közötti összegben állapítható meg (lásd erről táblázatunkat a 52. oldalon).
Ha a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs havi átlagjövedelme, ellátása az alapösszeg 30-55 százaléka - 2019-ben 30 468 és 55 858 forint - közötti összegben állapítható meg.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 12. §-ában.]

A biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított betegségi és anyasági ellátások, álláskeresési támogatás, valamint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósításának idejét, és a 2011. december 31-éig nyugellátásra jogosító szolgálati idő és ellátási alap szerzése érdekében kötött megállapodást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható - s a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő - igénylőnek, ha a kérelem benyújtásakor kevesebb mint öt éve van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig (2019-ben tehát az 1955-ben születettek a 64 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt, továbbá az 1956-ban, 1957-ben, az 1958-ban, valamint - 60 éves koruk betöltése után - az 1959-ben születettek).

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]

Rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jogosultság már az igény benyújtását megelőzően fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást megelőző hatodik hónap első napjával állapítható meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az ennek megszüntetését követő naptól folyósítják.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 11. §-ában.]

Rokkantsági ellátásban részesül a teljesen munkaképtelen - tehát az I. és II. csoportba sorolt - korábbi rokkantsági nyugdíjas, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, vagy annak elérésekor nem kérte ellátásának öregségi nyugdíjjá alakítását. A III. csoportos rokkantnyugdíjasok és a rendszeres szociális járadékosok közül a 2011 végéig 57 éves életkorukat betöltöttek (tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek), valamint az átmeneti járadékosok kapnak 2012-től rokkantsági ellátást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1) bekezdésében.]

A rokkantsági ellátásban részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született) személy a nyugdíjkorhatár betöltése után kérelmezheti, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos összegben jár.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdésében.]

Rokkantsági ellátás megállapítása méltányosságból

Változás 2019. január 1-jétől.

Semmilyen esetben sem lehet a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezéssel élni. (Korábban a kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 123. § (1) bekezdése szerinti semmisségi okra hivatkozással lehetett közigazgatási pert indítani.)

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13/A. §-ában.]

Nem változott.

Aki nem jogosult rokkantsági ellátásra, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásakor kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kérheti, ha az egészségi állapota 50 százalékos, vagy ennél rosszabb. További feltétel, hogy a kérelmező ne legyen rehabilitálható, vagy ha rehabilitálható, 5 éven belül töltse be az öregséginyugdíj-korhatárt. Igazolni kell a kérelem benyújtásakor azt is, hogy keresőtevékenységet nem folytat, és rendszeres pénzellátásban sem részesül. Ha az egészségkárosodott személy a rokkantsági ellátás feltételeként előírt biztosítási idővel (lásd az 52. oldalon, a táblázat alatti megjegyzésben) nem rendelkezik, akkor kaphat kivételes rokkantsági ellátást, ha legalább az előírt biztosítási időtartam felét megszerezte.
A kivételes rokkantsági ellátást kérelmezők közül előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki az előírt biztosítási időnek legalább a 90 százalékát igazolni tudja. Ilyen ellátás is csak az éves méltányossági keret erejéig állapítható meg.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet a megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igény elutasításáról szóló döntés véglegessé válását követően lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz, Budapesten pedig a Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi Hivatalához. Ha azt kizárólag a méltányossági ellátás megállapítására az Egészségbiztosítási Alapban meghatározott keretösszeg kimerülése miatt utasították el, az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismét benyújtható.
Ha a megváltozott munkaképességű személy ellátás iránti igényét 2018. január 1-jét megelőzően azért utasították el, mert nem volt elegendő előzetes biztosítási ideje, a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényét 2018. december 31-éig nyújthatja be. Ha a kérelmet kizárólag a keretösszeg kimerülése miatt utasítják el, az a következő naptári évben ismét benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás az előírt feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. Összege tartós rehabilitációt igénylő egészségi állapot esetén, ha a rehabilitáció nem javasolt, vagy a kérelmező az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül betölti, az alapösszeg - 2019-ben 101 560 forint - 45 százalékának (45 702 forint) 65 százaléka, vagyis 29 706 forint. A kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható kérelmezőnek az alapösszeg 50 százalékának (50 780 forint) 65 százaléka, tehát 33 007 forint állapítható meg. A jelentős egészségkárosodást szenvedett, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes kérelmezőnek az alapösszeg 55 százalékának (55 858 forint) 65 százaléka, azaz 36 308 forint állapítható meg.
A kivételes rokkantsági ellátást a rokkantsági ellátás megszüntetését megalapozó okok bekövetkezésén túl akkor is meg kell szüntetni, ha az egészségi állapot a javulás miatt már meghaladja az 50 százalékot, vagy ha az érintett rehabilitálhatóvá válik. A megszüntetés időpontja a jogszabályi indok megállapítását követő hónap első napja. Ha a kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata alkalmával állapotjavulást állapítanak meg, a felülvizsgálat során megállapított összeg nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.
Állapotrosszabbodás esetén az új minősítési kategória szerinti összeget kell megállapítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13/A. §-ában.]

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell a kérelmező egészségi állapotát, előzetes biztosítási idejét, jövedelmi helyzetét, egyéb különös méltánylást érdemlő körülményeit.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 7/A. §-ában.]

Jogosultság rehabilitációs ellátásra

Változás 2019. január 1-jétől.

A gyermekek otthongondozási díja (gyod) mellett is megállapítható a rehabilitációs ellátás.

[Lásd a 2011. évi CXI. törvény 1. § (2) bek. 10. pont, 2. § (1) bek. c) pontjában.]

Nem változott.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben felsorolt rendszeres pénzellátások közül csak a gyermekgondozást segítő ellátások, az ápolási díj, a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett lehet megállapítani rokkantsági ellátást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének 10. pontja, 2. § (1) bekezdésének c) pontjában.]

Rehabilitációs ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha az igénybenyújtást megelőzően rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint nem végez keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - nem kap rendszeres pénzellátást.
A szükséges biztosítási idővel az rendelkezik, aki a kérelem benyújtását megelőző
■ öt éven belül legalább 1095 napon át, vagy
■ tíz éven belül legalább 2555 napig, vagy
■ 15 éven belül legalább 3650 napig biztosított volt.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 1. pont, 4. pont, 10. pontjában, 2. § és 4. §-aiban.]

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

A biztosítási időbe nem számítható be a 2018. január 1-jétől megállapítható kivételes rokkantsági ellátás.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdés b) pontjában.]

A rehabilitációs ellátást az elsőfokú eljárást lezáró döntés dátumát követő naptól (nem pedig a jogosultsági feltételek fennállásától) állapítják meg. A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 36 hónapra állapítható meg.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]

Akinek az ellátás iránti kérelem benyújtásakor már van hatályos komplex minősítése, és azt ismételten nem végzik el, a rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek fennállásától - legkorábban a kérelem benyújtásától - a komplex minősítés hatályának végéig kell megállapítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1a) bekezdésében.]

Rehabilitációs ellátásban részesül a még nem munkaképes - korábban a III. csoportba sorolt -, 2011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955-ben vagy azt követően született) személy. Ugyancsak rehabilitációs ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves életkort 2011. után betöltött rendszeres szociális járadékosok.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdésében.]

A - például a határozott időtartam lejárta miatt - megszüntetett rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén nem csak akkor állapítható meg ismételten, ha a kérelmezőnek olyan egészségkárosodása alakul ki, amelyet a korábbi komplex minősítésen még nem vettek figyelembe.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátás ismételten megállapítható, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció irányában, a szükségletek tekintetében a korábbi minősítéshez képest változás állt be. Pl. a baleset miatt járásában korlátozott rehabilitációs ellátásra szoruló személy részére a komplex minősítés alkalmával elsőként egészségügyi rehabilitációt javasoltak, amelyhez a szállítását is biztosították. A sikeres mozgásszervi rehabilitáció után számítógéppel (ülve) végezhető munkához szükséges képzést javasoltak, amit a jogosult elfogadott. A képzés a rehabilitációs járadék 36 havi folyósítása alatt eredményesen befejeződött, de ekkor a rehabilitált személy elköltözött, mert korábbi lakását nem tudta fenntartani. További - foglalkoztatási és a munkába járás segítését szolgáló szociális - rehabilitációja vált szükségessé az új lakóhelyén a munkahelykereséshez.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 10/A. §-ában.)

A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre is az új megállapításokra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha az ellátásban részesülők komplex minősítése (például 5 éven túl töltik be az öregséginyugdíj-korhatárt) s ennek alapján az új ellátásokba átsorolásuk is megtörtént. Meg kell szüntetni az ellátást, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem három egymást követő hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát, 2019-ben 223 500 forintot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (2) bekezdésében.]

A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre vonatkozó szabályok nem változnak azok számára, akiknek a komplex újraminősítését azért nem kellett elvégezni, mert 2011. december 31-éhez számítva öt éven belül betöltik a reájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, vagyis 2019-ben az 1954-es születésűek. Rájuk vonatkozóan továbbra is a 2011-es szabályokat alkalmazzák. Megszüntetik tehát a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakított ellátást hat hónapi keresőtevékenység esetén, illetve ennek során a minimálbért, valamint az ellátás kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem megszerzésekor. A rendszeres szociális járadékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi minimálbér 80 százalékának (2019-ben 119 200 forintnak) hat hónapon keresztüli megszerzése esetén szüntetik meg.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (2) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást és rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést, munkaközvetítést - is kap.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (1) bek., 8. § (1) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák megváltozott munkaképességűek ellátására

1. 1956 januárjában született, 2019 januárjában 63 éves, 30 éves kora óta bolti eladóként dolgozó személy 2019 márciusában súlyosan megbetegszik. Fizikai teljesítménye nagymértékben korlátozottá válik, ezért eladói állása megszűnik. A lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál igényt nyújt be megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátás iránt.
A rehabilitációs hatóság elvégzi egészségi állapotának komplex minősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát. Egészségi állapotát 48 százalékosnak és rehabilitálhatónak minősítik, és megállapítják, hogy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, tehát C1 kategóriába sorolják. Mégsem rehabilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap, mivel öt éven belül -2020 júliusában, 64 és fél évesen - eléri az öregséginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges 1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét megelőző évben egészségbiztosítási járulékot havi átlagban 450 ezer forint után fizetett.
Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, tehát 270 ezer forint lenne, de mivel nem kaphat többet az alapösszeg, azaz 101 560 ezer forint 150 százalékánál (tehát 152 340 ezer forintnál), így ellátását ebben az összegben állapítják meg. Ha egészségi állapota az orvosi minősítés szerint elérte volna az 51 százalékos mértéket, és foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható lenne, tehát B1 kategóriába sorolnák be, csak az alapösszeg 45 százalékával megegyező (45 702 forintos) ellátást állapítottak volna meg neki.
Ha betegsége korábban következik be, és igénylését az öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt több mint öt évvel - például 2015 márciusában - adta volna be, akkor rehabilitációs ellátásra lett volna jogosult, és C1 kategóriásként csak a 2012. évi minimálbér 50 százalékát kapná. Ennek megfelelően 2015-ben 46 500 forintot állapítottak volna meg részére, amely 2016-ban a nyugdíjemelés mértékével azonosan, 1,6 százalékkal 47 245 forintra nőtt, majd 2017-ben 1,6 százalékkal emelkedve és a novemberi 0,8 százalékos kiegészítést előzetesen beépítve a 2018. januári emelés alapja 48 385 forint lenne, amely a 2018. évi háromszázalékos emeléssel 49 840 forintra nőtt volna, s a 2019 januári 2,7 százalékos emelés után 51 186 forint lenne.
2. 1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves személy rokkantsági nyugdíja 2012 januárjától rehabilitációs ellátássá alakult át, így nem minősül tovább nyugdíjasnak. Ellátásként a 2016. májusi komplex felülvizsgálat időpontjában 108 ezer forintot kap, azaz a 2011. decemberi rokkantsági nyugdíj időközben végrehajtott nyugdíjemelésekkel megemelt összegét. A komplex felülvizsgálaton megállapítják, hogy foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, így a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával megegyező összegű ellátást állapítanak meg neki, amelyet az átsorolást követő harmadik hónaptól, 2016 augusztusától kap. Az ellátás további időtartamát két és fél évben határozzák meg, 2019. februárig. A határozat kézhezvételét követően tíz munkanapon belül fel kell keresnie a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervét, ahol elkészítik rehabilitációs tervét, és megkezdik rehabilitációját. Közben munkát vállal, de figyelnie kell a megváltozott szabályra: 2016-ban szüneteltették volna az ellátás folyósítását, ha a keresőtevékenysége meghaladta volna a heti 20 órát; 2017-től viszont megváltozott a szabály, akkor szüntetik meg az ellátást, ha a keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapon át meghaladja a minimálbér 150 százalékát, azaz 2019-ben a 223 500 forintot.
3. 1955-ben született személy az utóbbi 15 évben romló egészségi állapota és képzettségének hiányossága miatt csak alkalomszerűen tudott dolgozni. Egészségi állapota oly mértékben romlott, hogy 2017 októberében felmerült a megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igény benyújtása. A lakóhelye szerinti járási hivatal a kérelem alapján megindította az eljárást, a komplex minősítés alapján C1 kategóriát állapítottak meg. Az előzetes biztosítási idejét vizsgálva azonban megállapították, hogy sem 5 éven belül 1095, sem 10 éven belül 2555, sem 15 éven belül 3650 nap biztosítási idő nem igazolható számára, ezért az igényét elutasították. 2018-ban a január 1-jén hatályba lépett méltányossági rokkantsági ellátás iránti igényt nyújtott be a járási hivatalhoz. 15 éven belül 3300 nap biztosítási időt szerzett, így az előzetes biztosítási idő 90 százalékát meghaladó biztosítási időre tekintettel, valamint egészségkárosodásának mértékére, jövedelem nélküli nehéz körülményeire tekintettel a méltányossági rokkantsági ellátást megállapították részére. Egészségi állapota miatt tartós rehabilitációt igényel, ugyanakkor életkora miatt a rehabilitáció nem javasolt (a kérelmező az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül betölti), így az alapösszeg - 2018-ban 98 890 forint - 45 százalékának (44 500 forint) 65 százaléka, vagyis 28 925 forint méltányossági rokkantsági ellátást állapítottak meg részére. Az ellátás összege a 2019. januári 2,7 százalékos emeléssel 29 706 forint lesz.
________________________________________________________________________________________________________________________

A rehabilitációs ellátás összege

Nem változott.

Ha a megváltozott munkaképességű személy ellátásra jogosult, de adathiány miatt az ellátás összege a kérelem benyújtásától számított 50 napon belül nem állapítható meg, a jogosult részére a hatóság előleget állapíthat meg. Az előleg összege az alapösszeg 30 százaléka, 30 468 forint lehet. Az ellátás összegének megállapításakor az előleg és a végleges összeg közötti különbözetet el kell számolni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16/A. §-ában.]

A rehabilitációs ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelem (tehát a napi átlagjövedelem 30-szorosa) és a rehabilitálhatóság várható időtartama határozza meg. Ha az igénylő rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható, a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát, de a 101 560 forintos alapösszeg legalább 30 és legfeljebb 40 százalékát kapja (azaz legalább 30 468 és legfeljebb 40 624 forintot). Ha az igénylő számára tartós rehabilitációs foglalkoztatás szükséges, az előző évi átlagjövedelmének 45 százaléka, de az alapösszeg legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (40 624 és 50 780 forint között) lesz a megállapított ellátásának összege (lásd fenti táblázatunkat).
Ha a rehabilitációs ellátásra jogosultnak nincs átlagjövedelme, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az ellátás összege az alapösszeg 30 százaléka (30 468 forint). Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, annak az alapösszeg 40 százaléka jár (40 624 forint).

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Megváltozott munkaképességűek részére megállapítható ellátások 2019-ben

Orvosi minősítés	Rehabilitálhatóság	Kategória	Születési év	Ellátás megnevezése	Ellátás összege*	Ellátás folyósítása
51-60%-os egészségi állapot	Foglalkoztathatósága rehabilitá- cióval helyreállítható	B1	1958 után született személyek 60 éves koruk betöltése előtt, vagyis a nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva betöltők	Rehabilitációs ellátás, legfeljebb hároméves időtartamra	Havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 30%-a és legfeljebb a 40%-a (30 468 és 40 624 Ft között), nyugdíjjárulék terheli.	Meg kell szüntetni, ha a keresőtevékenységből származó jö- vedelem egymást követő három hónapban is meghaladja a minimálbér 150%-át (2019-ben a 223 500 Ft-ot). A kereső- tevékenység ideje alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamára táppénz, baleseti táppénz állapítható meg.
	Foglalkoztathatósága rehabilitá- cióval helyreállítható	B1	1959-ben vagy korábban szü- letett, 60 éves életkort betöltött személyek a nyugdíjkorhatár elérése előtt, mert 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 30%-a és legfeljebb a 45%-a (30 468 és 45 702 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli.	Megszűnik, ha keresete három egymást követő hónapon át a minimálbér 150%-át (2019-ben a 223 500 Ft-ot) meghaladja. Az egyéni és társas vállalkozók rokkantsági ellátása akkor szűnik meg, ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igénylő főtevékenység folytatása esetén egymást követő három hónapban is a garantált bérminimum 150%-át (2019-ben a 292 500 Ft-ot) meghaladó keresetet érnek el.
	Foglalkoztathatósága rehabilitá- cióval helyreállítható, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt	B2	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 30%-a és legfeljebb a 45%-a (30 468 és 45 702 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli.
31-50%-os egészségi állapot	Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel	C1	1959-ben vagy később született személyek 60 éves koruk betölté- se előtt, vagyis a nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva betöltők	Rehabilitációs ellátás, legfeljebb hároméves időtartamra	Havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 40%-a és legfeljebb 50%-a (40 624 és 50 780 Ft között), nyugdíjjárulék terheli.	Meg kell szüntetni, ha a keresőtevékenységből szárma- zó jövedelem egymást követő három hónapban is meg- haladja a minimálbér 150%-át (2019-ben 223 500 Ft). A keresőtevékenység ideje alatt bekövetkezett kereső- képtelenség időtartamára táppénz, baleseti táppénz állapítható meg.
	Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel	C1	1959-ben vagy korábban szü- letett, 60 éves életkort betöltött személyek a nyugdíjkorhatár elérése előtt, mert 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 45%-a és legfeljebb a 150%-a (45 702 és 152 340 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli.	Megszűnik, ha keresete egymást követő három hónap- ban is a minimálbér 150%-át (2019-ben a 223 500 Ft-ot) meghaladja. Az egyéni és társas vállalkozók rokkantsági ellátása akkor szűnik meg, ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igénylő főtevékenység folytatása esetén egymást követő három hónapban is a garantált bérminimum 150%-át (2019-ben a 292 500 Ft-ot) meghaladó keresetet érnek el.
	Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkozta- tási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt	C2	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 45%-a és legfeljebb 150% -a (45 702 és 152 340 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli.
1-30%-os egészségi állapot	Kizárólag folyamatos támo- gatással foglalkoztatható, önellátásra képes	D	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 65%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 50%-a és legfeljebb a 150%-a (50 780 és 152 340 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli.
1-30%-os egészségi állapot	Jelentős egészségkárosodás, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes	E	Bármikor	Rokkantsági ellátás	Havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább az alapösszeg - 2019-ben 101 560 Ft - 55%-a és legfeljebb a 150%-a (55 858 és 152 340 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli.
* 2013-tól minden ellátás a nyugdíjemelkedéssel megegyezően emelkedik. Megjegyzések: 1. A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele az igénybenyújtást megelőző 5 éven belüli legalább 1095 napos, 10 éven belül legalább 2555 napos, 15 éven belül legalább 3650 napos biztosítási jogviszony. 2. A rehabilitációs ellátásban részesülők a pénzbeli ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra is jogosultak, ugyanakkor a rehabilitációs hatóságokkal együttműködni kötelesek. 3. Bányászok egészségkárosodási járadékára a keresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt keresetkiegészítésben részesült, legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász jogosult (a keresetkiegészítéssel megegyező, valamint a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjas, a korábbi nyugdíj időközben végrehajtott emelésével megegyező összegben). Az ellátást a nyugdíjakkal megegyezően emelik. 4. A megváltozott munkaképességűek részére megállapított ellátások mentesek a személyi jövedelemadó alól.

________________________________________________________________________________________________________________________

Nyugdíjnövelés-érvényesítés

Nem változott.

A 2012 előtt folyósított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelést a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt visszamenőleg hivatalból elszámolja a Magyar Államkincstár.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (6) bekezdésében és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]

Orvos szakértői minősítés

Nem változott.

A megváltozott munkaképességűek ellátására jogosultságot megállapító vagy azt elutasító döntés véglegessé válását követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha az egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a jogosult egészségi állapotában tartós változás következett be.
Ha a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülő személy az ellátást megállapító döntést követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálati kérelemnek kell tekinteni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (1) bek. és (1a) bekezdésében.]

A komplex minősítést nem kell elvégezni, ha a korábban elvégzett minősítésről kiadott hatósági bizonyítvány még érvényes, kivéve, ha a vizsgálatot az ügyfél kéri.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (3) bekezdésében.]

A komplex minősítés időbeli hatálya - érvényessége - az eljárást lezáró döntést követő naptól kezdődik. A minősítés érvényessége a végleges egészségi állapotú és a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében élethosszig tart; a rehabilitációs ellátásban részesülőknél a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig; akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és előírták a felülvizsgálat időpontját, a felülvizsgálati eljárás lezárásáig; ha rokkantsági ellátást nem állapítottak meg, vagy megállapították, de felülvizsgálat időpontja előtt megszüntették, az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart. Ha ezen időtartamon belül újabb komplex felülvizsgálatot végeztek, az érvényesség az újabb döntés keltéig tart.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15/A. §-ában.]

A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére elvégzi a komplex minősítést (korábban a megváltozott munkaképességű személy kérésére végzett minősítést), és erről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány érvényessége azonos a komplex minősítés érvényességével.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 26/A. §-ában.]

Nem kell elvégezni a foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatot, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy az igénylő egészségi állapota 1 és 30 százalék közötti, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, vagy önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Ha a vizsgált személy állapota 31 és 60 százalék közötti, nyilatkozatával hozzájárulhat, hogy a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján végezzék el. Ha az igénylőnek a birtokában van hatályos, 2011. december 31-ét követően kiállított szakvélemény, amely szerint az egészségkárosodása legalább 40 százalékos, és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján az egészségi állapota megítélhető, az egészségi állapot és az önellátási képesség orvosszakmai minősítését az iratok alapján kell elvégezni.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/B. § (1a) bek. és (1b) bekezdésében.]

A megváltozott munkaképesség és a rehabilitálhatóság minősítését első fokon a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi Hivatala, másodfokon Budapest Főváros Kormányhivatala végzi.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében.]

A rehabilitálható személyek közül
■ rehabilitációval helyreállítható foglalkoztathatóságúnak az 51-60 százalékos (B1 minősítési kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek a 31-50 százalékos (C1 kategóriájú) egészségi állapotú személyt kell tekinteni.
A rehabilitációra nem javasoltak közül
■ rehabilitációval helyreállítható foglalkoztathatóságúnak, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálhatónak az 51-60 százalékos (B2 kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálhatónak a 31-50 százalékos (C2 kategóriájú),
■ kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatónak az önellátásra képes, 1-30 százalékos (D kategóriájú),
■ önellátásra nem vagy csak segítséggel képesnek az ilyen orvosszakmai minősítést kapott, 1-30 százalékos (E kategóriájú)
egészségi állapotú személyt kell tekinteni.

[Lásd a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. §-ában.]

Az ellátást igénylők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek munkaképesség-változásának vizsgálatakor az egészségi állapot megmaradt mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy a betegségek, sérülések, veleszületett rendellenességek figyelembevételével hány százalékosnak tekinthető az egészségi állapot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 1. pontjában, 2. § (1) bekezdésében.]

A rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-változás komplex minősítése során az egészségi állapot százalékos mértékének és a rehabilitálhatóságnak a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt rehabilitálhatónak minősítették). Ennek során meg kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükségleteit, időtartamát és feltételeit.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Felülvizsgálat a 2012-től megállapított ellátásokra

Nem változott.

Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapított minősítési kategória eltér a vizsgálat előttitől, a döntést követő naptól az új minősítési kategória szerint kell megállapítani az ellátást. Az új ellátás összege csak állapotjavulás esetén lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző havinál. Ha az ellátás összege csökken, a döntést követő második hónap első napjától kell az alacsonyabb összeget folyósítani.
A módosított ellátás összegének meghatározásakor a korábban figyelembe vett átlagjövedelmet meg kell szorozni a korábbi megállapítás óta bekövetkezett fogyasztóiár-növekedés mértékével. Ha a rehabilitációs hatóság nem állapít meg állapotváltozást, az ellátási összeg változatlan marad.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. §-ában.]

A rokkantsági ellátás komplex felülvizsgálatát nem kell elvégezni, ha annak korábban rögzített időpontjában vagy a felülvizsgálati eljárás kezdetekor az ellátott öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. 2019-ben tehát az 1958-ban vagy korábban születettek ellátását nem vizsgálják felül, az 1959-ben születettekét pedig csak akkor, ha a felülvizsgálati időpontban vagy az eljárás megindításakor még nem érték el a 60 éves életkort. Ebben az esetben a rehabilitációs hatóságnak döntést kell hoznia az ellátás változatlan összegű továbbfolyósításáról.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1a) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátást 60 napig elhúzódó keresőképtelenség esetén soron kívül felülvizsgálja a rehabilitációs hatóság.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésében.]

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás egészségi állapottal, rehabilitálhatósággal kapcsolatos feltételeinek felülvizsgálatát a korábban meghozott határozat időpontjában végzi el. Soron kívüli felülvizsgálatot végez az egészségi állapot rehabilitációt megakadályozó rosszabbodása, új körülmény felmerülése vagy adott szempont célzott áttekintése esetén, valamint az ellátott kérelmére.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1) bekezdésében.]

A rehabilitációs hatóság az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján - ha az indokolt - a megváltozott munkaképességű személy ellátását öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja. Ha az ellátás összege az új információk alapján az indokoltnál magasabb, akkor azt a döntés közlésétől számított öt éven belül a hatóság alacsonyabb összegben újra megállapítja. Ha az ellátást a jogosultsági feltételek hiányában állapították meg, a hatóság a döntés közlésétől számított öt éven belül az ellátást megszünteti. Nem csökkenthető és nem szüntethető meg az ellátás, ha a megállapító határozatot a bíróság már elbírálta.
Ha a megváltozott munkaképességű személynek a jogalap nélküli ellátás megállapítása nem róható fel, az ellátást a megszüntetést elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától kell megszüntetni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülő személynek felróható, az ellátást a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőleg kell megszüntetni. A megváltozott munkaképességű személy ellátásának ismételt megállapítása vagy megszüntetése esetén a korábban megállapított ellátás nem folyósítható.
A visszakövetelt vagy megtérített összeg változása esetén a korábban megállapított követelést meg kell szüntetni, és a követelés összegét újra meg kell állapítani.
A rehabilitációs hatóság a döntést akkor is módosíthatja, visszavonhatja - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik -, ha ezzel jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19/A. § és 19/B. §-aiban.]

2012 előtti ellátások felülvizsgálata

Nem változott.

Ha a korábban a közfoglalkoztatotti bér alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt ismételten felülvizsgálják, új ellátásának összegét a minimálbér alapján kell megállapítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdésének b)-bb) pontjaiban és (2a) bekezdésében.]

Azok is kérhetik a komplex vizsgálat elvégzését, akik az életkoruk vagy korábban megállapított egészségkárosodásuk miatt mentesültek a felülvizsgálat alól. A vizsgálatot kezdeményezheti a hatóság is, rendkívüli felülvizsgálat vagy célzott vizsgálat elrendelésekor.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C. § (2) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a minősítési eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosultsági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz jogosult ellátásra. Az új állapot szerinti ellátást az erről szóló határozatot követő második hónap első napjától hajtják végre. Jogosultság hiányában az ezt megállapító határozatot követő hónap 1-jétől szüntetik meg az ellátást.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2)-(3) bek., 13. § (2)-(3) bek., 33. § (7) bekezdésében.]

A 2011. december 31-én a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltőkön kívül azok számára is komplex felülvizsgálat nélkül, változatlan összegben kell folyósítani a 2012 előtt megállapított ellátásokat, akik a felülvizsgálat idején öt éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. E jogosultak munkavállalásakor azt kell vizsgálni, hogy a keresőtevékenységből származó jövedelmük három egymást követő hónapban meghaladja-e a minimálbér 150 százalékát (2019-ben a 223 500 forintot). Ha a kereset e korlátnál magasabb, az ellátást meg kell szüntetni. A kereseti korlát vizsgálatakor csak a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmet lehet figyelembe venni. Ekkortól tehát nem a 2011. december 31. előtti kereseti szabályok vonatkoznak rájuk.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C. § (3) bekezdésében.]

Nem kell elvégezni a 2012 előtt rokkantsági nyugdíjban, azt követően pedig folyamatosan rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők komplex minősítését, ha a felülvizsgálatra meghatározott időpontban vagy az eljárás kezdetekor az ellátott személy öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. 2019-ben tehát az 1958-ban vagy korábban születettek ellátását nem vizsgálják felül, az 1959-ben születettekét pedig csak akkor, ha az esedékes felülvizsgálat, illetve az eljárás kezdeményezésének időpontjában még nem érték el a 60 éves életkort. Szintén nem vizsgálják felül a korábbi I. és II. rokkantsági csoportba soroltakat.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C-D. §-aiban.]

A 2012. január 1-je után rehabilitációs ellátássá átalakított juttatásban részesülők komplex felülvizsgálatot (vagy soron kívüli újraminősítést) követő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött korábbi időtartamot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bekezdésének b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.]

A 2012 januárjában átalakított, majd felülvizsgált vagy újraminősített ellátást a nyugdíjemelések mértékével kell emelni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (3) bekezdésében.]

A 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően megállapított rokkantsági ellátást az új megállapításra vonatkozó szabályok szerint, de legalább a felülvizsgálatot megelőző összegben kell megállapítani. Kiszámításakor átlagkeresetként a 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesült személy felülvizsgálat előtti hónapi ellátásának két és félszeresét kell tekinteni. Ha a felülvizsgált személy 2011. december 31-én átmeneti járadékban részesült, akkor a felülvizsgálat előtti hónap jövedelmének a kétszeresét, ha III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, akkor a 165 százalékát, ha II., illetve I. csoportosat, akkor a 155, illetve a 145 százalékát kell átlagkeresetként figyelembe venni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdésének a) pontjában, (2) bekezdésében.]

Ha a 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátásra szerez jogosultságot, és egészségi állapota rehabilitációval helyreállítható, akkor ellátásként a bruttó közfoglalkoztatási bér (2019-ben 81 530 forint) 40 százalékát, ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a 80 százalékát kapja. A felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak.

[170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bekezdésében és a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdésének b) pont, ba) pont, bb) pontjában.]

Rehabilitációs terv

Nem változott.

A jogosultnak a rehabilitációs ellátást megállapító határozat közlésétől számított 10 napon belül fel kell keresnie a rehabilitációs hatóságot, ahol elkészítik rehabilitációs tervét. Ha a határidőt elmulasztja, a mulasztási okot bemutató igazolási kérelem benyújtása és elfogadása esetén pótolhatja kötelezettségét.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles teljesíteni a rehabilitációs tervben meghatározott - például a rehabilitációs hatóságnál történő megjelenési, munkahelykeresési, képzési, munkahely-elfogadási - kötelezettségeit.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (3) bekezdésében.]

A rehabilitációs terv elkészítése és megvalósítása során a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a területileg illetékes kormányhivatal járási hivatala első fokon eljáró rehabilitációs hatóságával kell kapcsolatot tartania.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 16-19. §-aiban.]

A rehabilitációs hatóságnak a rehabilitációs ellátás megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell rehabilitációsterv-javaslatát elkészítenie és azt az ellátottal ismertetnie. A terv az ellátott személy elfogadó aláírásával válik érvényessé, amivel a jogosult az együttműködésre is kötelezettséget vállal. A rehabilitációs tervet - az abban meghatározott rendszerességgel megtartott közös értékelő megbeszélést követően - az elsőfokú rehabilitációs hatóság és az ellátott közösen módosíthatja.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 17. §-ában, 18. § (2) bek., (4) bekezdésében.]

A rehabilitációs tervnek tartalmaznia kell a folyamat során elérni szándékozott foglalkozást, munkaköröket, időrendben az ehhez szükséges szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint a rehabilitációs hatóság kötelezettségeit, ezek határidejét. A tervben ki kell térni a szükséges orvosi és szociális eszközökre, valamint a sikeres rehabilitációhoz szükséges további intézkedésekre is. Rögzíteni kell továbbá az ellátott személy kötelezettségeit, ezek határidejét, beleértve a rehabilitációs hatóságnál történő jelentkezéseinek gyakoriságát, valamint a kapcsolattartás módját is.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében.]

Jogosultság rehabilitációs kártyára

Változás 2019. január 1-jétől.

A megváltozott munkaképességűek után járó adókedvezmény érvényesítéséhez nincs szükség rehabilitációs kártyára.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezik a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókat megillető kedvezményről. E törvény szerint megváltozott munkaképességű a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú személy, továbbá az, aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességűek ellátásai közül akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásban részesül.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdésében, 26. §-ában.]

Akkreditált munkáltató adatkezelése

Új előírás 2019. január 1-jétől.

A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált munkáltató a megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára, az abban bekövetkezett változásokra, valamint a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó adatokat a foglalkoztató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátása céljából kezelheti. A foglalkoztató az adatkezelésre a támogatással összefüggő feladatok ellátásához szükséges mértékben és ideig jogosult. Az adatokat a foglalkoztatónak a megváltozott munkaképességű személy számára készítendő egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges megismernie, kezelnie.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 21/C. § (3) bekezdésében.]

Rehabilitációs ellátás szüneteltetése

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Ha a rehabilitációs ellátás folyósítását felfüggesztik, a felfüggesztés tartamára folyósított ellátást a felfüggesztés időtartamának leteltét követően folyósított ellátásból le kell vonni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs ellátás ötven százalékáig terjedhet. Ha az ellátás megszűnt vagy azt megszüntették, a túlfolyósított összeget vissza kell követelni. Ezt követően tehát nem kell minden esetben külön visszafizetésre kötelező határozatot hozni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4c) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő nem teljesíti az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét, a rehabilitációs ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra, vagy ha az ellátás ennél előbb szűnik meg, a megszűnésig tartó időre, fel kell függeszteni. A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően az ellátást ismét folyósítják.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bek., (4a) bek., (4b) bekezdésében.]

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátás folyósításának ideje alatt dolgozik, keresőképtelensége esetén táppénzre lesz jogosult. A táppénz folyósításának időtartama azonban nem hosszabbítja meg a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

Ellátásmegszüntetés

Nem változott.

A megváltozott munkaképességűek ellátásait - a rehabilitációs és a rokkantsági ellátást is - a kereseti korlát túllépése esetén meg kell szüntetni. A kereseti korlátot akkor haladja meg a kereset, ha 3 egymást követő hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát, 2019-ben a 223 500 forintot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2) bek. b) pont és a 13. § (2) bek. d) pontjában.]

E szabály vonatkozik azokra is, akiket azért nem kell felülvizsgálni, mert a felülvizsgálat tervezett időpontjában 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C. § (3) bekezdésében.]

Megszüntetik a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az ellátott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti táppénz, gyermekgondozási díj folyósítása esetén az ellátást nem kell megszüntetni. Az ellátásban részesülő kérelmére a kérelemben jelzett időponttól vagy a kérelem benyújtását követő hónaptól kell megszüntetni az ellátást. Ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és keresete három egymást követő hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát, a kereseti korlát túllépését követő hónaptól, az egészségi állapot változása, illetve az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a megszűnési ok megállapítását követő hónaptól kell az ellátást megszüntetni. Rendszeres pénzellátás miatt az annak megállapítását megelőző nappal kell megszüntetni az ellátás folyósítását.
A jogosult kérésére is meg kell szüntetni az ellátást, a kérelemben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjától.
Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hónap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg kell szüntetni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1)-(3) bek., 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Az egyéni és a társas vállalkozóknál az ellátást meg kell szüntetni, ha a kereset három egymást követő hónapban is meghaladja a garantált bérminimum 150 százalékát (2019-ben 292 500 forintot), ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2a) bekezdésében.]

A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum nélkül foglalkoztatott - feketemunkát végző - személy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól, és a megelőző egy évben kapott ellátási összeget vissza kell fizetnie.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2) bekezdésének h) pontjában, (5) bekezdésében, 13. § (2) bek. e) pontjában, (5) bekezdésében.]

Biztosításiidőtartam-számítás

Nem változott.

A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időbe a nyugellátásba beszámításra kerülő szolgálati idő és jövedelem megszerzésére 2012 előtt megkötött megállapodás időtartamát is be kell számítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában.]

Annak a 35 éves kora előtt megváltozott munkaképességűvé vált személynek, aki a 35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy azt követő 180 napon belül vált biztosítottá, akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, ha nem rendelkezik az előírt jogviszonnyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, és nincsen 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. a) pontjában.]

Az ellátási jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be kell számítani.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Az ellátás megállapításához szükséges biztosítási időbe nem számítható be a 2018. január 1-jétől megállapítható kivételes rokkantsági ellátás.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bek. b) pontjában.]

Átlagjövedelem-számítás

Nem változott.

A rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy ellátását a kérelem benyújtásának napja előtti naptári évben megszerzett, legalább 180 napi jövedelem havi átlaga (napi átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha ebben az időszakban nem igazolható legalább 180 napi kereset, a jogosultság napját közvetlenül megelőző 180 napon át elért kereset alapján kell az ellátást megállapítani, folyamatos keresőtevékenységet feltételezve ezen időszakban. Például ha a kérelem benyújtásának napja azonos a jogosultság első napjával (amely 2019. április 1-je), akkor az ezt megelőző 180 nap alatt (vagyis a 2018. október 3-ától 2019. március 31-éig terjedő időszakban) elért kereset alapján. Ha egyik időszakban sincs 180 napi kereset, vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet, és a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka, ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka jár. Ha a rokkantsági ellátásra jogosult személynek nincs havi átlagjövedelme, az alapösszeg 30 és 55 százaléka közötti összeg jár.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában.]

Ha a jogosultnak nincs figyelembe vehető átlagkeresete, ellátásának alapjaként az úgynevezett alapösszeget (2019-ben 101 560 forintot) kell figyelembe venni. Az alapösszeget a januári nyugdíjemeléssel azonos mértékben kell emelni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3) bekezdésében.]

Ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást igénylő személy azért nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben (valamint a jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napban sem), mert táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült, akkor a hiányzó napokra a táppénzes időszakot megelőző 180 naptári napi jövedelmét kell az ellátás megállapításakor figyelembe venni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában.]

Ellátások emelése

Nem változott.

A rokkantsági nyugellátásból, rendszeres szociális járadékból, átmeneti járadékból 2012. január 1-jén átalakított, valamint a 2011 után újonnan megállapított rokkantsági, rehabilitációs ellátást is a mindenkori nyugdíjemelés mértékével (2019. január 1-jétől tehát 2,7 százalékkal) kell emelni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (4) bek., 12. § (3) bek., 32. § (3) bek., 33/A. § (3) bekezdésében.]

Adó- és járulékfizetés

Nem változott.

Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]

A 2012. január 1-jét követően az új igény és az ellátásátalakítást követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, de összegét a nyugellátás kiszámítása során nem kell figyelembe venni.
A 2012. január 1-jén rokkantsági ellátássá alakult korábbi rokkantsági nyugdíj után nem kell nyugdíjjárulékot vagy más közterhet fizetni. Így a folyósítási időszak nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellátást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába beszámító jövedelem megszerzésének időszaka a szolgálati időbe beszámít.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bek. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bek., 37. § (1) bekezdésében.]

Igénybenyújtás

Nem változott.

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások megállapítására, illetve módosítására irányuló igényeket első fokon a megyei kormányhivatalok járási hivatalai, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi hivatala bírálja el (a fővárosi és megyei kormányhivatalok helyett). Ugyanez a szerv végzi az orvos szakértői elbírálást is.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. a) pont és b) pontjában.]

A másodfokú rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi és orvos szakértői feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok és illetékességi területük: a Baranya Megyei Kormányhivatal jár el: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye; a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal jár el: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye; a Budapest Főváros Kormányhivatala jár el: Budapest főváros és Pest megye; a Csongrád Megyei Kormányhivatal jár el: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye; a Fejér Megyei Kormányhivatal jár el: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye; a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal jár el Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye; a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal jár el: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén élő ügyfelek ügyeiben.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. §-ában és a rendelet 5. számú mellékletében.]

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) tartalmazza az általános eljárási szabályokat, amelyeket valamennyi közigazgatási eljárás, így a megváltozott munkaképességűek igényeinek elbírálása, ellátásainak megállapítása során is alkalmazni kell. A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény és végrehajtási rendelete csak kiegészítő szabályokat állapíthat meg, az Ákr.-től eltérni csak annak kifejezett felhatalmazása esetén lehetséges.
Az Ákr. szerint a közigazgatási eljárásban az ügyfél nyilatkozata pótolhatja a hiányzó bizonyítékokat. A megváltozott munkaképességűek ellátásaira a jogosultsági feltételek teljesítésének vizsgálatakor azonban ezt a törvény kizárja. Csak abban a kérdésben fogadható el az ügyfél nyilatkozata, hogy keresőtevékenységet nem folytat.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14/A. §-ában.]

Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, az eljárást meg kell szüntetni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16. §-ában.]

Ha az igényelt ellátást adathiány miatt nem állapítják meg az igénybenyújtástól számított 50 napon belül, akkor a rehabilitációs hatóságnak a megállapítható legkisebb ellátási összegű - 2019-ben havi 30 468 forintos - előleget kell megállapítania, melyet a végleges ellátás folyósítási összegébe beszámítanak.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16/A. §-ában.]

A rehabilitációs hatóság 21 nap alatt köteles elbírálni azokat az igényeket, melyek nem rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátással kapcsolatosak, kivéve a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedőképességére vonatkozó vizsgálatot, ahol 50 nap alatt kell a döntést meghozni.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16/B. §-ában.]

A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Elutasítás esetén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hónapon belül előterjesztett kérelmet csak akkor bírálják el, ha az igénylő állapota időközben tartósan rosszabbodott.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (1) bekezdésében.]

Az igénylési, tartozáselengedési, illetve - mérséklési, továbbá részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli illeték.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (2) bekezdésében.]

Adatszolgáltatás

Nem változott.

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek egészségi állapota megváltozásáról, valamint keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve megszüntetéséről 10 napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]

A rehabilitációs ellátásban részesülőnek a keresőtevékenysége alatti keresőképtelenségéről 10 napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot.

[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bek., 16. § (3) bekezdésében.]

Visszafizetési, megtérítési kötelezettség

Nem változott.

A jogosulatlanul felvett rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás visszafizetésére, megtérítésére, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére, a részletfizetés engedélyezésére csak akkor kell a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni, ha az adott esetre nem tartalmaz külön rendelkezést a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény.
A megváltozott munkaképességűek ellátásainak visszafizetésére, megtérítésére jogalap nélkül felvett rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást a felróhatóságtól függetlenül 90 napon túl is vissza kell fizetni, ha a pénzfelvétel azért jogalap nélküli, mert az ellátásban részesülő ugyanabban az időszakban más EGT-államtól is azonos típusú ellátásban részesült. (Tehát nem csupán attól lehet visszakövetelni, akinek a pénz felvétele felróható, például ha téves adatközlése vezet a megalapozatlan kifizetéshez.)
A foglalkoztató a munkavállaló üzemi balesete miatt járó ellátását olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének aránya, vagyis nem minden esetben kell a teljes ellátást megtérítenie.
Ha az ellátást több foglalkoztatónál elszenvedett foglalkozási betegség, üzemi baleset miatt állapítják meg, a foglalkoztatókat olyan arányban terheli a megtérítési kötelezettség, amilyen az egyes megbetegedésekből, balesetekből eredő egészségkárosodások egymáshoz viszonyított aránya.
A megtérítésre kötelezett kérheti, hogy egy összegben, s ne hosszú éveken át teljesíthesse megtérítési kötelezettségét. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor a felszámolási vagy végelszámolási eljárás során csak egy összegben teljesítheti megtérítési kötelezettségét. A megtérítendő összeget rehabilitációs pénzellátás esetén annak folyósításának tartama alapján kell megállapítani. Rokkantsági ellátás megállapításakor a következő felülvizsgálatig, véglegesnek minősített egészségi állapot esetén a nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra tekintettel kell kiszámítani a megtérítendő összeget. Ha a kötelezett kéri az egyösszegű megtérítést, annak összegét a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összege alapján kell kiszámítani, a kötelezett jogutód nélküli megszűnése miatti egyösszegű megtérítéskor pedig a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző havi ellátás összege szerint. A rehabilitációs hatóság megtérítésre, visszafizetésre kötelező határozattal érvényesíti a követelését.

[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 20-20/D. §-aiban.]

Közlekedési kedvezmény

Nem változott.

A rokkantsági ellátásban részesülő akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátást kapott, vagy egészségi állapotát a rehabilitációs hatóság 30 százalékosnak vagy annál alacsonyabbnak minősíti. Akkor is megkapja a kedvezményt, ha 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjat vagy átmeneti járadékot kapott, de ezen a napon már elmúlt 57 éves. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy közlekedési kedvezményre nem jogosult.

Bányászellátás

Nem változott.

Az emelés évét megelőzően megállapított bányász-egészségkárosodási járadékot emelni kell a mindenkori nyugdíjemelés mértékével. Így a 2019 előtt megállapított bányász-egészségkárosodási járadékban részesülők ellátását 2019 januárjában 2,7 százalékkal kell emelni.
Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti a legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult személy, ha keresőtevékenysége megszűnésekor munkaképesség-változása, egészségkárosodása miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Továbbra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres pénzellátásban, beleértve a rendszeres vagy átmeneti kereset-, jövedelemkiegészítésben részesülőknek.)
A bányász dolgozók 2011 végéig megállapított egészségkárosodási járadéka 2012. január 1-jén változatlan összegben bányászok egészségkárosodási járadékává alakult.
Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti az a bányász is, akinek a III. csoportos rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakították, és a felülvizsgálat során rehabilitálhatónak minősítették, vagy felülvizsgálatára még nem került sor. Az egészségkárosodási járadék összege ezekben az esetekben a 2011. december 31-ei rokkantsági nyugdíjnak az azóta eltelt időszakban végrehajtott nyugdíjemelésekkel növelt összege. Ezt a lehetőséget 2012. január 1-jéig visszamenőleg érvényesíteni kellett azok esetében is, akiknek az ellátása a felülvizsgálatot követően csökkent.
A bányászok egészségkárosodási járadékát szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát (2019-ben a 2 682 000 forintot).

[23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet]

A bányászok egészségkárosodási járadéka után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

[1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont l) alpont és 1. számú melléklet 1.2. pont]

Honvédelmi egészségkárosodási ellátási jogosultság

Változás 2019. január 1-jétől.

A honvédségi illetményalap, az alapilletmény szorzószámai átfogó emelése, vagy új illetményrendszer bevezetésével általános illetményfejlesztés esetén az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni. Az egészségkárosodási ellátást tehát minden olyan esetben újra kell számítani, amikor az illetmény valamelyik paraméter változása miatt emelkedhet.

[2012. évi CCV. törvény 68/H. §]

Nem változott.

Honvédelmi egészségkárosodási ellátás állapítható meg a honvédségi állomány tagja vagy volt tagja részére, amennyiben egészségi állapota nem teszi alkalmassá katonai szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására, feltéve, hogy öregségi nyugdíjra, szolgálati járandóságra nem jogosult. Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmek ellátása során szerzett betegség vagy baleset miatt alakult ki, a jogosultság a szolgálati időtől függetlenül fennáll. Ha az egészségi alkalmatlanság nem erre vezethető vissza, legalább 10 év tényleges szolgálati viszony és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti legfeljebb 80 százalékos egészségi állapot az ellátás megállapításának további feltétele. Nem áll fenn azonban a jogosultság, ha az egészségi alkalmatlanság részben vagy egészben az állomány tagjának (volt tagjának) saját szándékos vagy súlyosan gondatlan közrehatása miatt alakult ki (például alkohol- vagy kábítószer-függőség, vagy ezek fogyasztása esetén). Ugyancsak a megállapítást kizáró ok az állomány tagjának nyugdíj előtti rendelkezési állományi státusa az egészségi alkalmatlanság megállapításakor.

[2012. évi CCV. törvény 68/A. §]

A honvédelmi egészségkárosodási ellátás keresetkiegészítés és járadék formájában állapítható meg.

[2012. évi CCV. törvény 68/A. § (1) bek.]

Honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani, ha az állomány tagját másik beosztásba, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyba helyezik át, vagy a felajánlott munkakört elfogadva honvédségi szervezetnél munkaviszonyt létesít az egészségi alkalmatlanság kimondását követő 45 napon belül, feltéve, hogy ennek következtében illetménye, munkabére csökken.

[2012. évi CCV. törvény 68/B. §]

Honvédelmi egészségkárosodási járadék állapítható meg a honvédelmi állomány tagjának, ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50 százalékos, és a honvédelmi miniszter a további foglalkoztatás alól mentesíti.

[2012. évi CCV. törvény 68/C. §]

A honvédelmi egészségkárosodási ellátást a rehabilitációs hatóság eljárásakor meghatározott felülvizsgálat időpontjáig tartó határozott időtartamra állapítják meg. Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság újból megállapítja a feltételek meglétét, az ellátást a következő felülvizsgálati időpontig hosszabbítják meg.
A rehabilitációs szerv korábbi, baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással kapcsolatos megállapításait a honvédelmi egészségkárosodási ellátás iránti igény esetén is figyelembe kell venni. Ha a korábbi vizsgálatok során a rehabilitációs szerv nem írt elő további felülvizsgálatot, akkor a honvédelmi egészségkárosodási ellátást ötéves időtartamra állapítják meg vagy hosszabbítják meg.
A honvédelmi egészségkárosodási ellátást legfeljebb a saját jogú nyugellátási jogosultság eléréséig lehet meghosszabbítani.

[2012. évi CCV. törvény 68/E. §]

Honvédelmi egészségkárosodási ellátás

Változás 2019. január 1-jétől.

[2012. évi CCV. törvény 68/H. §]

Nem változott.

Ha az állományi tag szolgálati alkalmatlansága a szolgálati kötelmek ellátása során szerzett betegség vagy baleset miatt alakult ki, akkor az ennek megállapítását megelőző hónapban járó távolléti díj teljes összege alapján állapítják meg a honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét.

[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (1) bek.]

Ha nem a szolgálati kötelmek ellátása során szerzett betegség vagy baleset miatt alakult ki az állományi tag szolgálati alkalmatlansága, akkor az ellátás alapját az állományi tag tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje határozza meg. Az ellátási alap az alkalmatlanság megállapítását megelőző hónapra járó távolléti díj
■ 65 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 10 év, de kevesebb, mint 15 év;
■ 70 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 15 év, de kevesebb, mint 20 év;
■ 75 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 20 év, de kevesebb, mint 25 év;
■ 80 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 25 év.
Ha az állomány tagja baleseti ellátásban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, akkor az alapösszeget ezeknek az ellátásoknak az összegével csökkenteni kell.

[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (2)-(3) bek.]

A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés összege az ellátási alap és az áthelyezést követő havi illetmény vagy munkabér összegének különbözete, amennyiben ez utóbbi alacsonyabb. Az illetmény vagy munkabér összegének változása esetén a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés összegét módosítják. Nem érinti azonban ennek az ellátásnak az összegét a távolléti díj vagy táppénz - illetmény, munkabér helyetti - folyósítása.

[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (2)-(4) bek.]

A honvédelmi egészségkárosodási járadék összege megegyezik az ellátás alapjával.

[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (5) bek.]

A honvédelmi egészségkárosodási ellátás típusát vagy összegét a megállapítási szabályok szerint újraszámítják az egészségi állapot változása vagy a keresetkiegészítés megállapításakor figyelembe vett jogviszony megszűnése esetén.
A honvédelmi egészségkárosodási ellátás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ában a 21. pont f) alpontja alapján bérnek minősül, így adóköteles. Az ellátás után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bekezdésében.]

Honvédelmi egészségkárosodási ellátás megszűnése

Nem változott.

A honvédelmi egészségkárosodási járadék megszűnik a jogosult halála, ellátásról való lemondása esetén, illetve ha a volt állományi tag - közszolgálati tisztviselői vagy állami tisztviselői státus kivételével - olyan jogviszonyt létesít, mely nem alapozza meg a honvédelmi egészségkárosodási ellátási jogosultságot. A jogosultság a foglalkoztatási jogviszony továbbfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült megszüntetésekor is megszűnik, kivéve, ha a jogosult ismételten szolgálati viszonyt létesít, és a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés kiszámításakor figyelembe vett illetménye a korábbinál kisebb. Ugyancsak megszűnik az ellátás, ha a jogosult egészségi állapota 100 százalékosra javul vagy 80 százalékos megállapítási feltétel esetén ennél magasabb lesz, valamint ha neki felróható okból nem működik együtt a felülvizsgálati eljárás során, vagy jogosultsága nem kerül meghosszabbításra. Megszűnik a jogosultság a jogosult szándékos bűncselekmény miatti jogerős szabadságvesztésre vagy elzárásra ítélésekor, vagy kényszergyógykezelésének elrendelésekor is.

[2012. évi CCV. törvény 68/J. § (1)-(2) bek.]

A honvédelmi egészségkárosodási ellátásról a jogosult bármikor lemondhat. Ezt követően azonban nem kérheti az ellátás újbóli megállapítását.

[2012. évi CCV. törvény 68/J. § (3) bek.]

Rendvédelmi egészségkárosodási ellátás

Nem változott.

A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendvédelmi feladatait ellátó hivatásos állományú tagjai, volt tagjai részére rendvédelmi egészségkárosodási ellátás állapítható meg. A rendvédelmi egészségkárosodási járadék típusai, jogosultsági feltételei és kiszámítási előírásai megegyeznek a honvédelmi egészségkárosodási ellátás szabályaival.

[2015. évi XLII. törvény 82/A.-82/K. §]

Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?

Pénztártípusok

Nem változott.

A következő típusú önkéntes pénztárak hozhatók létre:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárláshoz);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését, finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé;
■ egészség- és önsegélyező pénztár, amely elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is. Az egészség- és önsegélyező pénztár nem tekinthet el a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától. Ez a pénztártípus vagy egyesüléssel jön létre, vagy úgy, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával - külön engedélyezési kötelezettség nélkül - felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5)-(7) bekezdéseiben, 10. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdésében, valamint a 47. §, 50/A. § és 51/A. §-aiban.]

Az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő egészség- és önsegélyező pénztár is köteles megőrizni az alapszabály-módosítást megelőző szolgáltatási körét. Így a tagság a korábban megszokott szolgáltatásokhoz a pénztár átalakulása után is hozzájuthat. Egészség- és önsegélyező pénztár alapítással is létrejöhet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 10. § (1) bek. d) pontjában, (2) bekezdésében.]

Tagi jogok

Nem változott.

A pénztártagnak joga van a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (2) bek., (4) bekezdésében, 16. §-ában.]

A pénztár csak akkor köteles elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) a tag kérésére megküldeni a tagsági jogviszony záradékolását követően az alapszabályt, a záradékolt belépési nyilatkozatot, a tagsági okiratot (nyilatkozatokat, igazolásokat), ha ezt a kötelezettséget a pénztár alapszabálya tartalmazza.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bek. h) pont és i) pontjában.]

A tagszervezőkön keresztül belépett új pénztártagok után (a pénztárak a működési tartalék terhére) a belépést követő első tizenkét hónapban befizetett tagdíjból a pénztár tagszervezési díjat fizethet ki. (A tagszervezőkön keresztül más pénztárba átlépő tagok után a pénztárak továbbra is csak a jelenlegi díjkorlátnak megfelelő összegű díjat - a befizetett tagdíj első naptári éve működési tartalékra jutó része - fizethetnek a tagszervezők részére.) Az újonnan belépő tagokért járó díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első évre vállalt tagdíj 20 százalékát. Ez a díjazás a tagsági viszony létrejöttétől két évig adható a tagszervezőnek, visszaírásra pedig három év áll rendelkezésre a pénztárnak.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A. § (3) bek., (3a) bekezdésében.]

A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).

Pénztártagság

Nem változott.

A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely, legalább 16 éves személy, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]

A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (ez utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét - az alapszabályban kell részletezni).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]

Egészség- és önsegélyező pénztárból át lehet lépni másik egészség- és önsegélyező pénztárba, valamint egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba is. A nyugdíjkorhatár betöltését követően az önsegélyező pénztár mellett az egészség- és önsegélyező pénztárakból és az egészségpénztárakból is át lehet lépni nyugdíjpénztárba. Az átadó pénztárnak kifejezetten fel kell hívnia a tag figyelmét a nyugdíjszolgáltatás adómentes igénybevételéhez szükséges időre. Az átlépéshez szükséges a tag megerősítő nyilatkozata.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. § (4) bek. és (4a) bekezdésében.]

Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. § (1) bek., (3) bekezdésében.]

Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre, ha tagsági jogviszonya azért szűnt meg, mert átlépett másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vett igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismerte, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).

[1995. évi CXVII. törvény 44/A. §]

Tagdíjfizetés

Nem változott.

A tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 14. § (1) bekezdésében.]

A nem fizető tagokkal szembeni levonásra - a tagdíjfizetési gyakorisághoz igazodóan - a pénztár választásától függően az egyéni számlán a tárgynegyedévben, a tárgyfélévben vagy a tárgyévben jóváírt hozam terhére kerülhet sor. A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásának kezdő időpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát csökkenteni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 14. § (1)-(9) bekezdéseiben.]

Az önkéntes kölcsönös pénztári tagi saját befizetés után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 44/A. §-a alapján - az egyes jogcímen járó kedvezmények együttes összege továbbra is egységesen legfeljebb 150 ezer forint lehet, függetlenül attól, hogy a kedvezmény egyes elemeit a pénztártag milyen jogcímen és milyen mértékben veszi igénybe.
A magánszemély a tagi jogviszonyára tekintettel bármely típusú pénztárba befizetett, valamint az egyéni számláján jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összeg 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 44/A. §-a szerint -, s továbbra is lehet rendelkezni az egészség-, illetve önsegélyező pénztári egyéni számlán elkülönített, legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százalékáról, illetve a prevenciós szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg 10 százalékáról.
Összevontan, maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthető a nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő befizetés után járó adókedvezmény.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás szerint évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1) bek., 50. § (3) bekezdésében.]

A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, de a tagdíj későbbi nemfizetése azonban nem jelenti annak automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]

A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál; az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]

A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g) pont és 36. § (3) bek. e) pontjában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Önkéntes nyugdíjpénztári adózási szabályok 2019-ben

BEFIZETÉS, JÓVÁÍRÁS
Jövedelem, jogcím		Adózási szabály	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Munkáltatói hozzájárulás, adomány, célzott szol- gáltatás	Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány.	Jövedelemnek minősül. A munkáltatói terhek: 21 százalék (ebből 19,5 százalék szociális hozzájáru- lás: 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás); munkavállalói terhek: 33,5 százalék (ebből 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék). A kifizetőnek a támogatás összegéből le kell vonnia a magánszemélyt terhelő közterheket, és a levonást követően kell a nettó összeget a pénztárba utalnia.	A juttatás 54,5 százaléka.	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a pénztárba utalt nettó összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 28. § (1) f) fb); 44/A §
	Magánszemély tag egyéni számláján jóváírt egyéb összegek.	Befizetéskor: nem keletkezik jövedelem és adófizetési kötelezettség.	-	-	szja tv. 29. §; 44/A §
	Magánszemély tag egyéni számláján jóváírt egyéb összegek.	Nevesítéskor, egyéni számlán történőjóváíráskor: magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 84 százaléka után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (összesen 28,98 százalékot).	A juttatás 28,98 százaléka (pénztár- tag fizeti meg).	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 29. §; 44/A §
	Célzott szolgáltatás.	Egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás 1,18-szorosa után 15 százalékos személyi jö- vedelemadó (azaz a juttatás után számítva 17,7 százalék) és 19,5 százalékos szociális hozzájáru- lási adó (azaz a juttatás után számítva 23,01 százalék). A kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie.	A juttatás 40,71 százaléka.	-	szja tv. 70. § (2); szocho tv. 1. § (4)
Tagok befizetései	Magánszemély tag által befizetett összeg.	Nem terheli adóelőleg.	-	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a befizetések 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A §
Egyebek	Adóhatóság által kiutalt, egyéni számlán jóváírt összeg.	Pénztártagnál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) e)
	Átutalás más önkéntes pénztárba: átlépéskor, illetve kedvezmé- nyezett rendelkezése alapján (pénztártag halála esetén).	Pénztártagnál/kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) j)ja)
	Kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni szám lán jóváírt összeg.	Kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) j)jb)
	Pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.	Pénztári tagoknál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-
	Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt más összegek (kivétel: saját befize- tés; az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figye- lembe venni; a fedezeti alapból történő befektetések hozama; értékelési különbözet).	A jóváírt összeg 84 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni (tehát a juttatás után számítva 12,6 százalékot), ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóval.	A juttatás 28,98 százaléka.	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 28. § (1) f)-fd); 29. §; 44/A; szocho tv. 3.§
	Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül.	Nem terheli adóelőleg.	-	-	szja tv. 46. § (2) d) da)
	A magánnyugdíjpénztárból történő visszalépések esetén a visszalépő tagi kifizetések (reálhozam, kiegészítő tagdíj) önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.	A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.	-	Az átutalt összeg 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint; az önkén- tes nyugdíjpénztári számlán kerül jóváírásra; az önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített befizetés utáni átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.	szja tv. 84/L §; 84/M §; 44/E §
	Befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözetet is).	Adómentes.	-	-	szja tv. 1. számú melléklet 6.4. a)

KIFIZETÉS
Jövedelem, jogcím		Adózási szabály	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Nyugdíj- pénztári szolgál- tatásként kifizetett összeg	Egyösszegű nyugdíj, járadék, ha a tagsági jogviszony (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszony) - 2013-tól létesített tagság esetén a kifizetést megelőző 10. évben, vagy azt megelőzően kezdődött; - 2013 előtt létesített tagsági jogviszony esetén a kifizetést meg- előző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött.	Nyugdíjnak minősül, adómentes.	-	-	szja tv. 84/W § (8), 1. számú melléklet 6.5. aa)
	Egyösszegű nyugdíj, járadék egyéb esetben.	Egyéb jövedelemnek minősül, 15 százalék személyi jövedelemadó terheli. A pénztártagnak kell levonnia és megfizetnie az adót. Szociális hozzájárulási adó nem terheli.	A kifizetés 15 szá- zaléka (pénztártag fizeti meg).	-	szja tv. 28. § (1) d); szocho tv. 5. § (2) j)
	Rokkanttá nyilvánítás alapján történő kifizetés.	Nyugdíjnak minősül, adómentes.	-	-	szja tv. 84/W (8), 1. számú melléklet 6.5. aa)
Egyösszegű kifizetés a felhalmozási időszakban	Egyösszegű kifizetésre a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak a 10 éves várakozási idő leteltét követően van lehetőség.	Tőkerész: Várakozási idő 10 év. A várakozási idő lejártának évében, illetve az azt követő évben az adóköteles rész 100 százalék. Az ezt követő években folyamatosan évente 10 százalékponttal csökkenő mérték az adóköteles rész. Így a várakozási idő letelte utáni 11. évtől a kifizetés adómentes. A 2007. december 31-e után jóváírt tételek esetében a bevétel teljes egészében egyéb jövedelem arra az össze gre vonatkozóan, amelynél a jóváírás és a kifizetés (juttatás) időpontja között 10 év még nem telt el. A kifizetés adóköteles részének 84 százaléka után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni (azaz az adóköteles rész után számítva 12,6 százalékot) és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót (azaz az adóköteles rész után számított 16,38 száza- lékot), tehát összesen az adóköteles rész 28,98 százalékát. A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget.	Az eltelt időtől függően 0-28,98 százalék.	-	szja tv. 28. § (8); 29. §;
Egyösszegű kifizetés a felhalmozási időszakban		Hozam: Adómentes.	-	-
Kifizetés kedvez- ményezett részére	Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés a kedvezményezett részére.	Adómentes.	-	-	szja tv. 1. számú melléklet 6.5 ab)
* Az önkéntes pénztári befizetések 20 százaléka és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek együttes értékének 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés 10 százaléka és a prevenciós szolgáltatás értékének 10 százaléka; együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő befizetés után járó adókedvezmények összevontan maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthetők.

Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári adózási szabályok 2019-ben

BEFIZETÉS, JÓVÁÍRÁS
Jövedelem, jogcím		Adózási szabály	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Munkáltatói hozzá- járulás, adomány, célzott szol- gáltatás	Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány.	Jövedelemnek minősül. A munkáltatói terhek: 21 százalék (ebből 19,5 százalék szociális hozzájáru- lás: 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás); munkavállalói terhek: 33,5 százalék (ebből 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék). A kifizetőnek a támogatás összegéből le kell vonnia a magánszermélyt terhelő közterheket és a levonást követően utalni a nettó összeget a pénztárba.	A juttatás 54,5 százaléka.	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a pénztárba utalt nettó összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 28. § (1) f) fb); 44/A §
	Magánszemély tag egyéni számláján jóváírt egyéb összegek.	Befizetéskor: nem keletkezik jövedelem és adófizetési kötelezettség.	-	-	szja tv. 29. §; 44/A §
	Magánszemély tag egyéni számláján jóváírt egyéb összegek.	Nevesítéskor, egyéni számlán történő jóváíráskor: magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 84 százaléka után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (összesen 28,98 százalékot).	A juttatás 28,98 százaléka (pénztár- tag fizeti meg).	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 29. §; 44/A §
	Célzott szolgáltatás kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásra befizetett összeg.	Egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás 1,18-szorosa után 15 százalékos személyi jö- vedelemadó (azaz a juttatás után számítva 17,7 százalék) és 19,5 százalékos szociális hozzárulási adó (azaz a juttatás után számítva 23,01 százalék). A kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie.	A juttatás 40,71 százaléka.	-	szja tv. 70. § (2); szocho tv. 1. § (4)
	Célzott szolgáltatás önsegélyező szolgáltatásra befizetett összeg.	Befizetéskor: nem keletkezik jövedelem és adófizetési kötelezettség.	-	-	szja tv. 29. §; 44/A §
		Szolgáltatás igénybevételekor: magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 84 százaléka után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (összesen 28,98 százalékot).	A juttatás 28,98 százaléka (pénztár- tag fizeti meg).	-
Tagok befi- zetései	Magánszemély tag által befizetett összeg.	Nem terheli adóelőleg.	-	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a befizetések 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A §
Egyebek	Két évre lekötött összeg (legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg).	-	-	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a lekötött összeg 10 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A § (1) b) ba)
	Lekötött összeg feltörése, részbeni feltörése.	A jóváírt adóhatóság által átutalt összeget 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtási határidejéig megfizetni.	Az adóhatóság által átutalt összeg 120 százaléka.	-	szja tv. 44/A § (4)
	Adóhatóság által kiutalt, egyéni számlán jóváírt összeg.	Pénztártagnál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) e)
	Átutalás más önkéntes pénztárba: átlépéskor, illetve kedvezmé- nyezett rendelkezése alapján (pénztártag halála esetén).	Pénztártagnál/kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) j)ja)
	Kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni számlán jóváírt összeg.	Kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) j)jb)
	Pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.	Pénztári tagoknál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.	-	-	szja tv. 7. § (1) j)jb)
	Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt más összegek (kivé- tel: saját befizetés; az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló ösz- szeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni; a fedezeti alapból történő' befektetések hozama; értékelési különbözet).	A jóváírt összeg 84 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni (tehát a juttatás után számítva 12,6 százalékot), ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóval.	A juttatás 28,98 százaléka.	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 28. § (1) f-fd); 29. §; 44/A §
	Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül.	Nem terheli adóelőleg.	-	-	szja tv. 46. § (2) d) da)

KIFIZETÉS
Jövedelem, jogcím		Adózási szabály	Összes teher	Kedvezmény	Jogszabályi hely
Pénztár által kifizetett összeg	Adómentesnek nem minősülő (pl. életmódjavító szolgáltatások).	A kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után 15 százalékos adót kell fizetni. A pénztártag fizeti meg. Szociális hozzájárulási adó nem terheli.	A kifizetés 15 szá- zaléka (a pénztártag fizeti meg).	-	szja tv. 28. § (1) e); szocho tv. 5. § (2) j)
Pénztár által kifizetett összeg	Adómentesnek minősülő.	Adómentes.	-	-	szja tv. 28. § (1) e); szocho tv. 5. § (2) j)
Jogosulatlanul igénybevett szolgáltatás		Egyéb jövedelemnek minősül. A szolgáltatási összeg 84 százaléka után a pénztártagnak kell megfizetnie a tagot terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó előleget (tehát a szolgáltatási összeg után számítva 12,6 százalékot), illetve a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (azaz a szolgáltatási összeg után számítva 16,38 százalékot). A szociális hozzájárulási adót a tagnak kell megfizetnie. A személyi jövedelemadót vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóval.	A szolgáltatási összeg 28,98 százaléka.	-	szja tv. 28. § (1) e)
Igénybevett prevenciós szolgáltatás (pl. szűrések) ellenértéke		-	-	A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a kifizetett összeg 10 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag válasz- tása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá.	szja tv. 44/A § (1) b) bb)
Kiegészítő egészségbiztosítási és önsegélyező szolgáltatások		Adómentes bevétel.	-	-	szja tv. 1. számú melléklet 6.5. d) és 6.10.
Egészségpénztári és önsegélyező pénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatás		A kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után 15 százalékos adót kell fizetni. A pénztártag fizeti meg. Szociális hozzájárulási adó nem terheli.	A kifizetés 15 szá- zaléka (a pénztártag fizeti meg).	-	szja tv. 28. § (1) e); szocho tv. 5.§ (2) l)
* Az önkéntes pénztári befizetések 20 százaléka és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek együttes értékének 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés 10 százaléka és prevenciós szolgáltatás értékének 10 százaléka, együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. Összevontan maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthető a nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő' befizetés után járó adókedvezmény.

________________________________________________________________________________________________________________________

Munkáltatói hozzájárulás

Változás 2019. január 1-jétől.

Az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás nem minősül egyes meghatározott juttatásnak, hanem jövedelemként adózik. A befizetett összegre a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni. A szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonása miatt már nem egészségügyi hozzájárulást, hanem szociális hozzájárulást kell fizetni. A munkáltatót így 21 százalék közteher (19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás), a magánszemélyt 33,5 százalék (15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék) levonás terheli. A kifizetőnek a támogatás összegéből le kell vonnia a magánszemélyt terhelő közterheket, és a levonást követően utalni a nettó összeget a pénztárba.

[1995. évi CXVII. törvény 9. § (3) bek. b) pont és 28. § (1) bek. f)-fb) pontok]

A pénztártag a munkáltatói hozzájárulás, illetve a támogatói adomány 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet. Ebben az esetben a korlátozások a tagi saját befizetésnél alkalmazottaknak megfelelően is érvényesek. Az önkéntes pénztári befizetések 20 százaléka és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek együttes értékének 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés 10 százaléka és prevenciós szolgáltatás értékének 10 százaléka, együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A befizetést a tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá. Összevontan maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthető a nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő befizetés után járó adókedvezmény.

[1995. évi CXVII. törvény 44/A. § és 44/D. §]

Nem változott.

A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és a maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésében.]

A munkáltató az általános feltételeknél magasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást állapíthat meg azok részére, akik 15 éven belül érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1969-ben született önkéntes pénztári tagok részére ezt a kedvezményt az 50. születésnapjuktól kezdve megadhatja (az idősebbeknek pedig már az év elejétől).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (4) bekezdésében.]

Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arról, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.
Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki legalább hat hónapja munkaviszonyban áll nála (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál cafeteria-rendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példa önkéntes pénztári befizetések közterheire

A példákban az egyes pénztártípusnál a magánszemély adózás után 150 000 forintnak megfelelő nettó összeget használt fel.
Az A) esetben a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adományok évi bruttó összege 187 970 forint. 2019-től a munkáltatói hozzájárulásként és támogatói adományként kifizetett összegek után a munkavállaló a bérrel azonos módon adózik, ugyanakkor a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg 20 százalékáig, de legfeljebb évi 150 000 forintig személyijövedelemadó-kedvezmény vehető igénybe. Így a közterhek megfizetése után 125 000 forintot írnak jóvá a magánszemély egyéni számláján. Ehhez jön az szja-jóváírás, mely 25 000 forint. Így a munkavállaló által nettó 150 000 forint vehető igénybe. A kedvezményes adózási feltételek megszűnéséből adódóan 2019-től az ilyen formában adott juttatások is részét képezik a szakképzési hozzájárulás alapjának, így a munkáltató összes költsége 227 444 forint. A magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg után adókedvezmény érvényesíthető.
A B) és C) példák a célzott munkáltatói támogatások adózását szemléltetik, aszerint, hogy a juttatás kiegészítő önsegélyező tevékenységnek minősülő szolgáltatásra vagy más célra irányul. A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott támogatás továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik.
A magánszemély által - kiegészítő nyugdíjpénztári vagy kiegészítő egészségpénztári - célzott szolgáltatásként megszerzett vagyoni érték (juttatás) adómentes. A nyugdíjpénztári célzott szolgáltatás után 2019-ben a munkáltató közterhe továbbra is 40,71 százalék.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatás céljára befizetett összeg után a befizetéskor nem keletkezik közteher-kötelezettség, ez a szolgáltatás igénybevételekor esedékes: a munkavállalót szja- és szochokötelezettség terheli, melynek alapja a vásárolt szolgáltatás értékének 84 százaléka.

Megnevezés		A)	B)	C)
Megnevezés		Munkavállalói befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány	Kiegészítő önsegélyező tevékenység- nek nem minősülő szolgáltatásra irá- nyuló célzott munkáltatói támogatás	Kiegészítő önsegélyező tevékenység- nek minősülő szolgáltatásra irányuló célzott munkáltatói támogatás
1.	A munkáltató által juttatott bruttó összeg	187 970	150 000	211 208
2.	Munkavállaló egyéni számláján jóváírt összeg* = 1. - 3.*	125 000	-	-
3.	Munkavállaló közterhe = 6. + 7. + 8.	62 970	-	61 208
4.	Munkavállalói adóalap szorzója	-	-	84%
5.	Munkavállalói adóalap = 1. x 4.	187 970	-	177 415
6.	Személyi jövedelemadó = 5. x 15%	28 196	-	26 612
7.	Egyéni járulékok = 5. x (10% + 7% +1,5%)	34 774	-	-
8.	Szociális hozzájárulási adó = 5. x 19,5%	-	-	34 596
9.	Munkáltató közterhe = 12. + 13. + 14.	39 474	61 065	-
10	Munkáltatói adóalap szorzója	-	118%	-
11.	Munkáltatói adóalap = 1. x 10.	187 970	177 000	-
12.	Személyi jövedelemadó = 11. x 15%	-	26 550	-
13.	Szociális hozzájárulási adó = 11. x 19,5%	36 654	34 515	-
14.	Szakképzési hozzájárulás = 11. x 1,5%	2 820	-	-
15.	Munkáltató költsége = 1. + 9.	227 444	211 065	211 208
16.	Személyijövedelemadó-jóváírás =2. x 20% (max. 150 000)	25 000	-	-
17.	Munkavállaló számára igénybe vehető nettó összeg = 1. - 3. +16.	150 000	150 000	150 000
* B) és C) esetekben a befizetés a magánszemély egyéni számláján nem íródik jóvá.

________________________________________________________________________________________________________________________

Célzott szolgáltatás, pénztártámogató

Változás 2019. január 1-jétől.

A célzott szolgáltatás után szociális hozzájárulási adót kell fizetni, nem pedig egészségügyi hozzájárulást. (A foglalkoztatók terhei azonban nem változnak, az adó mértéke továbbra is 19,5 százalék.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bek. b) pont és 2. § (1) bekezdésében.]

A magánszemélynek nem keletkezik szja-kötelezettség a kifizető (munkáltató) által kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatás céljára célzott szolgáltatásként befizetett összeg után. Ha a kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatás célzott szolgáltatásként illeti meg a magánszemélyt, úgy az igénybe vett szolgáltatás értéke a magánszemély egyéb jövedelmének minősül, amelyre az szja-törvény melléklete szerinti adómentes jogcímek nem vonatkozhatnak. Az egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást személyijövedelemadó-előleg nem terheli, és az önkéntes pénztár nem minősül kifizetőnek ezen szolgáltatás tekintetében. A személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót a jövedelem 84 százaléka után kell megfizetnie a magánszemélynek az adóbevallásra előírt határidőig.

[1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bek. e) pont; 70. § (2) bek.; 46. § (2) bek. d)-db) pontok és 29. §, Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bek.; 3. § (3) bek., 18. § (4) bek. c)-cb) pontjaiban és 27. §-ában.]

Az önkéntes pénztárakba befizetett támogatói adomány - ha a támogató az adomány felhasználásáról nevesítetten rendelkezik - a munkáltatói hozzájáruláshoz hasonlóan jövedelemként adózik. A befizetett összegre a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó adó- és járulékszabályokat kell alkalmazni. A támogatói adomány után szociális hozzájárulási adót, nem pedig egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A munkáltatót így 21 százalék közteher (19,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás), a magánszemélyt 33,5 százalék (15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék) levonás terheli. A kifizetőnek a támogatás összegéből le kell vonnia a magánszemélyt terhelő közterheket, és a levonást követően utalni a nettó összeget a pénztárba.

[1995. évi CXVII. törvény 9. § (3) bek. b) pont és 28. § (1) bek. f)-fb) pontjaiban]

A pénztártag a munkáltatói hozzájárulás, illetve a támogatói adomány 20 százalékának megfelelő adóról rendelkezhet. Ebben az esetben a korlátozások a tagi saját befizetésnél alkalmazottaknak megfelelően is érvényesek. Az önkéntes pénztári befizetések 20 százaléka és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek együttes értékének 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés 10 százaléka és prevenciós szolgáltatás értékének 10 százaléka, együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint a korlát. A befizetést a tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá. Összevontan maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthető a nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő befizetés után járó adókedvezmény.

[1995. évi CXVII. törvény 44/A. § és 44/D. §]

Az adomány befizetésekor sem a tagoknak, sem a támogatónak nem keletkezik jövedelme, így adókötelezettsége sem, ha a támogató a befizetés felhasználásáról nem rendelkezik nevesítetten magánszemély javára. Ha a pénztár döntése alapján később a magánszemély számláján jóváírás történik, akkor a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik. A pénztártagnak a támogatói adomány egyéni számlán jóváírt összegének 84 százaléka számít egyéb jövedelemnek, ez után kell személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót (összesen 28,98 százalékot) fizetnie.

[1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bek. f) pont]

Nem változott.

Munkáltatói tag és a pénztár támogatója nyújthat támogatói adományként célzott szolgáltatást. A célzott szolgáltatásokat a támogató minden, a támogatott pénztárban tagsággal rendelkező alkalmazottja vagy a támogatási szerződésben meghatározott tagsági köre, illetve azoknak a pénztári alapszabályban foglaltak szerinti közeli hozzátartozói is igénybe vehetik. A célzott szolgáltatás a magánszemély szempontjából adómentes.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A. § (1)-(6) bek., 17. § (2) bekezdésében.]

Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a 12/A. § szerinti célzott szolgáltatásra fizetett összeg és a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. §-ában.]

A célzott szolgáltatás nyújtásáról a pénztár és a munkáltatói tag és a támogató szerződést köt, amelyben meghatározzák a támogatott szolgáltatásokat, a támogatási összeget és ennek pénztári szolgáltatás és működés közötti megoszlását, valamint a szerződés megszűnését követően még igénybe nem vett összeg felhasználását. A szerződésben rögzíteni kell a támogatás módját, rendjét, határidejét, elszámolási formáját, valamint az eredményesség értékelésének szabályait is.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A. § (4) bekezdésében.]

A célzott szolgáltatásokra fordítható összeget a pénztárnak a fedezeti alapon belül, munkáltatói tagonként, támogatónként és szerződésenként elkülönített tartalékban, a célzott szolgáltatások tartalékaiban kell nyilvántartania. Ezeket az összegeket csak a munkáltatói taggal, illetve a támogatóval kötött szerződés szerinti célra lehet felhasználni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A. § (5) bekezdésében.]

A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]

Pénztártag halála, számlaöröklés

Nem változott.

A törvény mindegyik pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.
A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathatja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő összeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett és örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]

A pénztártag halálának esetére jelölt kedvezményezettet is tartalmazó belépési nyilatkozatot vagy tagsági okiratot a pénztár a tag kérésére elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldheti a tag részére.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. § (2) bekezdésében.]

Pénztárszervezet

Nem változott.

A pénztár magyar állampolgárságú vezető tisztviselőire, az ügyvezetőjére, illetve a kötelező alkalmazottaira vonatkozó kizáró okok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt a Felügyelet szerzi be (korábban ez a pénztár feladata volt).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 20/A. § (2) bekezdés a) pontjában.]

A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek - amennyiben van - a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]

A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja a szavazatát. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]

Az igazgatótanács mint testület jogkörébe az ügyvezető és - amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz - a pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogok közül a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve javadalmazásra vonatkozó jogosultság tartoznak. A napi szintű operatív jellegű munkáltatói jogok gyakorlása (ügyvezető hiányában, vagy akadályoztatása esetén) az igazgatótanács elnökének jogkörébe tartozik.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 20. § (5) bek. b) pontjában és 24. § (3) bekezdésében.]

Jelentős tagdíj-hozzájárulást fizető munkáltató (ha egy munkáltatói tag éves hozzájárulásának befizetése eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát) jelölhet egy tagot az ellenőrző bizottságba, legfeljebb ötéves időtartamra, mellyel biztosítható a munkáltató ellenőrzési funkciója is.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29. § (2) bekezdésében.]

A tag a tagszervezői minőségében eljáró biztosítónál, illetve pénzügyi intézménynél adatmódosítási igényeket is benyújthat (például személyiadat-változással, portfólióváltással, kedvezményezettjelöléssel, tagdíjmódosítással összefüggésben), továbbá szolgáltatáskifizetést igényelhet. A tagi igényekkel (például kedvezményezettjelölés vagy portfólióváltás) kapcsolatos teljesítési határidők a tagszervezőhöz történt érkezéstől számítandók.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A. § (1) bekezdésében.]

A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve - az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]

A pénztár tagszervezője természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is lehet. A tagszervező alvállalkozót is igénybe vehet, melynek tevékenysége után teljes körű felelősséget kell vállalnia. Az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A.-11/B. §-aiban.]

A pénztár közgyűlését évente legalább egyszer össze kell hívni. Az ülésen el kell fogadni az éves beszámolót és a közgyűlést követő négy negyedévre vonatkozó pénzügyi tervet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 34. § (1) bek. és (6) bekezdésében.]

A küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal a pénztár bármely tagja részt vehet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 22. § (1) bekezdésében.]

Az ellenőrző bizottsági ülésről készített beszámolónak tartalmaznia kell az előző beszámolót követően megtett ellenőrzéseket és azok megállapításait is. Az ellenőrző bizottsági ülés közgyűlés elé terjesztett jegyzőkönyvét a közgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a felügyeletnek.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 27. § (6) bekezdésében.]

Jogosultság nyugdíjpénztári szolgáltatásra

Nem változott.

A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásbeli nyilatkozattal választhat az alábbiak közül:
■ egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
■ az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
■ a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
■ az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
■ az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi, és a tagdíjat tovább fizeti, vagy
■ az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában igénybe veszi, és a tagdíjat tovább nem fizeti.
Ezen lehetőségeket a pénztárnak biztosítania kell tagjai számára.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (5) bekezdésében.]

A nyugdíjpénztáraknak járadékszolgáltatást is biztosítaniuk kell tagjaik részére. Ez - az alapszabályban foglalt feltételek szerint - az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő határozott tartamú (banktechnikai) járadék, illetve évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett pénzkivonás. Az eljárási szabályokat a pénztáraknak kell rögzíteniük szolgáltatási szabályzatukban.
Évente egyszer dönthetnek arról a már nyugdíjas tagok, hogy az egyéni számlán lévő összeg
■ meghatározott részét egy összegben vagy járadék formájában veszik igénybe, és a tagdíjat tovább fizetik, vagy
■ egy meghatározott részt egy összegben vagy járadék formájában vesznek igénybe, és a tagdíjat nem fizetik tovább. A pénztár biztosítótól vásárolt életjáradékot is kínálhat a tagok részére.
A járadékszolgáltatási kötelezettség alól az ezer fő alatti pénztárak mentesülnek.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (5)-(6j) bekezdéseiben.]

Egészség- és önsegélyező pénztáraknak az egészségpénztári szolgáltatásokat a jogosultság igazolását követő 15 munkanapon belül, az önsegélyező pénztári szolgáltatásokat pedig 25 munkanapon belül kell kifizetniük.

[268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 24/M. §]

A rokkantsági ellátás folyósítása automatikusan önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra jogosít.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

A nyugdíjkorhatár elérését követő nyugdíjszolgáltatást - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény előírásai szerint - a 2013-tól pénztártagságot létesített személyek esetében akkor nem terheli személyi jövedelemadó, ha a szolgáltatásban részesülő személy tagsági jogviszonya a teljesítést megelőző tizedik adóévben már fennállt (vagy csak átlépés miatt változott). 2013 előtt létesített pénztártagság esetén az adómentesség feltétele legalább hároméves megelőző tagság.
Bármilyen időtartamú jogviszony esetén sem kell adót fizetni a szolgáltatás után, ha azt rokkantság miatt állapították meg.
A nyugdíjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá esik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részére folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

A várakozási idő letelte előtt a pénztártag átléphet egészség- vagy önsegélyező pénztárba, illetve egészség- és önsegélyező pénztárba, ha munkaképességét a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint legalább 50 százalékban elvesztette (régi szakvélemény), illetve 2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az egészségi állapota nem éri el a 60 százalékot (új szakvélemény), és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint bemutatja az illetékes hatóság igazolását. Átlépése után tehát a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhalmozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra, gyógyszervásárlás támogatására, illetve egészségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásra fordíthatja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjkorhatárt még be nem töltött önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez - egy összegben vagy részletekben - hozzájuthat, ha tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2019-ben felvesz a követeléséből, az ezt 2022-ben teheti meg ismét).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (1) bek., (4) bekezdésében.]

Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti majd fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót és szochót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adómentesen veheti fel.
Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adómentes.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkorhatárt megelőző felvétele esetén az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el".
A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérése előtt felvett megtakarítás adóköteles részét - az szja adókötelezettség mellett - szocho (19,5 százalék) terheli, amit a tagnak kell megfizetnie.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. §-ában.]

A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]

Aki rokkantság címén igényelt 2012 előtti időponttól pénztári nyugdíjszolgáltatást, és 2012 előtt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, az igény benyújtásának időpontjától függetlenül jogosult a pénztári szolgáltatásra.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 81. § (10) bekezdésében.]

Az önkéntes pénztár nem nyújthat a férfiaknak és a nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 82. § b) pontjában.]

Egyéniszámla-értesítő

Nem változott.

A pénztártag kérésére csak akkor küldi meg a pénztár az egyéni számla alakulását bemutató tájékoztatást elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként), ha azt a pénztár alapszabálya tartalmazza.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (2) bek. h) pont és i) pontjában.]

Ha a tag öt éven belül eléri a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, a részére várhatóan folyósítandó ötéves határozott tartamú havi gyakoriságú saját járadék folyósításáról tájékoztatást kell kapnia.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 30. § (2) bek.]

Az önkéntes pénztárnak minden évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénzügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaznia. A számlaértesítőt a tárgyévben már elszámolóegységes rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a tárgyévet követő év február 28-áig, az önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert nem működtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 30. §, illetve 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/D. §]

Tagi lekötés hitelfedezetre

Nem változott.

Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.
A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak szochót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bekezdés d) pontjában, 13. § (3) bek., 47. § (7) bek., 47/B. § (3) bekezdésében.]

Tagi kölcsön

Nem változott.

Nyugdíjpénztári tagi kölcsön - ha ezt egyébként az alapszabály tartalmazza - csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 46. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében.]

Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány alkalommal nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.
Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, ami után adóelőleget kell fizetni (ehót a továbbiakban nem). Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 27. §]

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Nem változott.

A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia kell. Ha erre nincs lehetőség - például mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]

A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, az elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőségét pedig folyamatosan kell fenntartania.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]

A telefonos panaszkezelésnél a pénztári ügyintézőnek a tag sikeres hívásától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy kell eljárnia, ahogyan az adott helyzetben általánosan elvárható.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

A befektetések biztonsági szabályai

Nem változott.

A letétkezelőnek elkülönítve kell nyilvántartania a tagok megtakarításainak fedezetét képező eszközöket (például bankszámlák, értékpapírok, ingatlanok) a pénztár vagyonának többi részétől (működési, likviditási alap tartalékának portfóliója, függő tételek portfóliója).

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 13. § (4) bek. és (4a) bek.]

A szolgáltatási tartalékra vonatkozó befektetési politikának tartalmaznia kell a pénztár befektetési politikáját is.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 16. § (1) bek.]

Hozammutatók nyilvánosságra hozatala

Nem változott.

A pénztárak tizenöt, illetve tízéves átlagos hozamrátáját, valamint a tárgyévi bruttó és nettó hozamrátáját nyilvánosságra hozza a felügyelet.
A pénztáraknál a fedezeti tartalékra vonatkoztatott mutatókat is meg kell jeleníteni.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. § (2) bek. és 25. §]

Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó, illetve nettó hozamrátákat, referenciahozamokat és a portfóliók fordulónapi záró piaci értékét jelenteni kell a felügyelet részére.
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (például azonos betűnagyságban) megjelenteti az előző tíz év és tizenöt év átlagos hozamrátáját. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé.
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 24. § (2) bek. és 25. §]

Határidők

Nem változott.

A pénztáraknak az éves mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a felügyelet honlapján kell közzétenniük.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (6) bekezdésében.]

A pénztáraknak beszámolójukat a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is közzé kell tenniük. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor a közzététel kizárólag a felügyelet kötelezettsége.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5) bekezdésében.]

A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet követő ötödik hónap végéig kell a pénztárnak a közgyűlés elé terjesztenie.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (2) bekezdésében.]

Ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem működtet elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert, a pénztártag vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagyis a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla összegének legfeljebb 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illetve a jogosultság igazolásától számított 15 napon belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell utalnia.
Az elszámolóegységes nyilvántartási rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezményezettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy átutalást tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon belül kell teljesítenie.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 29. § (3) bek.]

Számlalezárási költség

Nem változott.

Ha a tagsági jogviszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.

[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 29. § (2) bek., valamint 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bek.]

Tagdíjból levonható költségek, tagdíjfelosztási arány

Nem változott.

Az egészségpénztárak a befizetésekből maximum 10 százalékot vonhatnak le a működési és a likviditási alapra. Azon egészségpénztáraknál, melyek szolgáltatásaikat közösségi alapon szervezik és nyújtják, a levonható költség maximuma 30 százalék lehet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51. § (6) bekezdésében.]

A pénztárak nem alkalmazhatnak eltérő tagdíjfelosztási arányt a tagok által fizetett tagdíjra, valamint a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulásra, vagyis az alapszabályban meghatározottak szerint, a működési szükségletekhez igazodóan kell a megfelelő tartalékokba helyezni a pénztár bevételeit.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. § (3) bek. a) pontjában.]

A nyugdíjpénztár esetében a befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. A tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzített vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]

Az önkéntes nyugdíjpénztár igazgatótanácsa bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. Ebben a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol". Befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység (az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint).
Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámla-egyenlege értékét meghatározza.)

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]

Informatikai előírások

Nem változott.

A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]

Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a felügyelet ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]

Pénztári alapok, pénztári vagyon

Nem változott.

A választható portfóliós rendszerre vonatkozó szabályzathoz mellékelni kell az ezzel összefüggő befektetési politikát is.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/D. § (2) bekezdésében.]

A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési alap a költségek fedezetére, míg a likviditási alap az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]

Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. A pénztártagok ez esetben választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B.-49/D. §-aiban.]

Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]

A választható portfóliós rendszert működtető pénztárak tagjai megtakarításaik (az egyéni számlájukon lévő összeg) egy részét nem csak egy portfólióban helyezhetik el.
A tagdíjbefizetések portfóliók közötti megosztásának egyszeri díja nem haladhatja meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehet magasabb 2000 forintnál.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B. § (1) bek., (4) bek., (6) bekezdésében.]

A pénztár a választható portfóliós rendszer részeként olyan portfóliót is működtethet, amelynek befektetési összetétele előre meghatározott időpontban vagy meghatározott esemény bekövetkezésekor változik meg.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/D. § (7) bekezdésében.]

Átalakulás, megszűnés

Nem változott.

A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adóköteles jövedelemnek számít).

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]

Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]

Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45/B. § (1) bek., (4) bekezdésében, 69/A. §-ában.]

Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]

Önsegélyező pénztári szolgáltatások

Nem változott.

A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása során a hitelintézet a tagtól mint adóstól emeli le a tartozás összegét (tehát már nem a pénztártól). A törlesztést követően a bank a kiegyenlítésről igazolást állít ki a pénztártag részére, mely alapján a pénztártag utólag, az igazolás pénztárhoz való benyújtásával igényelheti a pénztári szolgáltatást.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. j) pontjában.]

A lakáscélú hiteltörlesztéshez nyújtott támogatás havi összege nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát, tehát 2019-ben 22 350 forintot. A szolgáltatás igénybevételéhez a pénztártagnak be kell mutatnia a hitelszerződést, valamint az utolsó háromhavi törlesztőrészlet hitelintézeti igazolását vagy ezen iratok hiteles másolatát.
Az önsegélyező pénztár a tag közüzemi díját - tehát villamosenergia-, gáz-, ivóvíz- és csatornadíját - is megtérítheti. Ennek havi összege nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének 15 százalékát, tehát 2019-ben a 22 350 forintot. A szolgáltatást csak a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározottak szerinti védendő fogyasztók vehetik igénybe. Ebbéli minőségét a pénztártagnak az igénybevétel előtt igazolnia kell.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. i) pont és 50/D. § (2) bek. l) pontjában, valamint 50/E. § (3) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások:
■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;
■ természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások kiegészítése;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]

Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § és 50/D. §-aiban.]

Az önsegélyező pénztár a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodásijáradék-ellátását is kiegészítheti. A kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig - a tagi egyéni számla megterhelésével is adható.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. d) pont és 50/D. § (2) bek. c)-cc) pontjaiban.]

A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]

Csakúgy, mint az egészségpénztári tagok, az önsegélyező pénztáriak is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.
Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak
■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a baleseti járadéknak, a csecsemőgondozási díjnak, a gyednek, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a nevelési, beiskolázási, tanévkezdési támogatást;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, az egészségügyi államigazgatási szerv által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. j) pontjában, 50/D. §-ában, 50/E. § (7) bekezdésében.]

Az önsegélyező pénztár a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató általi otthoni gondozást, valamint a pénztártag vagy közeli hozzátartozója által igénybe vett idősgondozást is támogathatja (idősgondozás esetén a gondozási, ápolási intézmény napi vagy havi díjának megtérítésével). Ezek a szolgáltatások havonta az igazolt gondozási díj, de legfeljebb nyugdíjminimum - 2019-ben havi 28 500 forintos - összegének erejéig a tag egyéni számlájának megterhelésével is igénybe vehetők.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. k)-l) pontok, 50/D. § (2) bek. j)-k) pontjaiban.]

Az önsegélyező pénztár évente gyermekenként a havi minimálbér összegéig (2019-ben 149 ezer forint) beiskolázási támogatást nyújthat. Ilyen támogatás költségtérítésre (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítésére is fordítható. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a számlát a tanév (nevelési év) kezdetét megelőző 15. nap és a végét követő 15. nap között állítsák ki.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt már a magzat 91 napos korától a megszületéséig is igénybe vehetők.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. a) pontjában, 50/D. § (2) bek. aa) alpontjában.]

Egészségpénztári szolgáltatások

Nem változott.

Az egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba átlépéskor az átadó pénztárnak az átvevő részére meg kell adnia az egyéni egészségszámlára teljesített befizetések időpontját. Így a tagok az átlépést követően a befizetéseik időpontjához igazodóan tudnak az egyéni számla terhére önsegélyező pénztári szolgáltatásokat igénybe venni, anélkül hogy a 180 nap (felhasználási korlát) újbóli leteltét meg kellene várniuk.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51. § (7)-(8) bekezdéseiben.]

Az egészségpénztárak által továbbra is szolgáltatható főbb ellátások:
■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ az otthoni gondozás;
■ a gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételének támogatása;
■ a látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
■ a hátramaradottak segélyezése.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]

A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás
■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]

Az egészségpénztár a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodásijáradék-ellátását is kiegészítheti.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. j) pontjában.]

Az egészségpénztár az egészségügyi államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett, gluténmentes speciális élelmiszerek vásárlását is támogathatja.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bekezdés l) pontjában.]

Az egészségpénztár üzleti egészségbiztosítások, betegségbiztosítások díjának fizetését is támogathatja. Az egészségpénztár és a biztosító közötti, erre vonatkozó szolgáltatási szerződésben a pénztárnak ki kell kötnie, hogy az egészségbiztosítás kedvezményezettje csak a pénztártag vagy közvetlen hozzátartozója lehet. Rögzíteni kell azt is, hogy a biztosító pénzbeli kifizetést csak a pénztártag ugyanazon pénztárban vezetett egészségszámlájára vagy a pénztár erre kijelölt szolgáltatási számlájára teljesíthet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/A. § (2) bekezdésében, 51/B. § (1) bek. m) pontjában.]

Befektetési politika

Nem változott.

Befektetési politikát kell készíteni azon egészségpénztáraknak, melyek befektethető vagyona három egymást követő negyedéven keresztül meghaladja az egymilliárd forintot (önsegélyező pénztárak nem rendelkeznek ilyen vagyonnal). Ezt az elfogadást követő 15 napon belül a tagokkal meg kell ismertetni, és a felügyeletnek meg kell küldeni.

[268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bek.]

Egészség- és önsegélyező pénztári adókedvezmény

Nem változott.

A tagi befizetés, az egyéni számla kétéves lekötése, illetve az egészségpénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető igénybe.
Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni az egészségpénztári tag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.

Felügyelet (Magyar Nemzeti Bank)

Nem változott.

A felügyelet a legenyhébb szankcióként figyelmeztetésben részesítheti a pénztárakat.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65. § (3) bek. n) pontjában.]

Azzal is szankcionálhat a felügyelet, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.
A pénztár tevékenységi engedélyének visszavonására a súlyos jogszabálysértések és a felügyeleti határozatok kötelezéseinek való meg nem felelés esetén is mód van, amennyiben ezzel a pénztártagok érdekét súlyosan veszélyezteti a pénztár.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65. § (3) bek. d) pontjában és da)-db) alpontjaiban.]

Az Öpt. nem határozza meg a pénztár működésében bekövetkezett súlyos veszélyhelyzet kialakulása esetén az MNB által alkalmazható intézkedések körét. Ilyen helyzet bekövetkezte esetén az MNB - mérlegelési jogkörében - az Öpt. 65. §-ában foglalt bármely intézkedést alkalmazhatja. Az ilyen helyzetbe került biztosítókról hasonló szabályozást tartalmaz a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) is.
A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
Az MNB látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletével kapcsolatos funkciókat, valamint a fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkciókat is. Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírások vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.

[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65. §, 68-70. §-aiban.]

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények

Új előírás 2019. január 13-ától.

Az európai uniós irányelvi rendelkezések alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények irányítása szigorúbb összeférhetetlenségi és szakmai szabályok szerint történik. A tagok, kedvezményezettek és ellátottak részére részletesebb tájékoztatást küldenek az intézmények, így a várható nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információk is bekerülnek a számlaértesítőbe. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények egy-egy nyugdíjkonstukciót átadhatnak másik intézményhez, határon átnyúló átadás keretében.

[2007. évi CXVII. törvény 16/A. §, 24/A. § és 28/D. §]

Nem változott.

A tagi számlán jóváírt összeg, illetve a nyilvántartott jogosultságok a tag tulajdonát képezik, arra harmadik személy vagy hitelező nem tarthat igényt. A tag halála esetére kedvezményezettet jelölhet. Kedvezményezett jelölése hiányában a tag jogosultságait a tag halála esetén örökösei öröklik. A kizárólag foglalkoztatói hozzájárulást tartalmazó nyugdíjkonstrukciók esetén kizárható a kedvezményezett jelölésének lehetősége.
Három év az intézmény által kínált nyugdíjkonstrukcióban meghatározható feltételes jogszerzési időtartam (ezt követően válik garantálttá a szolgáltatás).

[2007. évi CXVII. törvény 27. §]

Ha a tag és a foglalkoztató között fennálló munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam előtt megszűnik, a tag csak az általa befizetett kiegészítésre, illetve az ahhoz kapcsolódó hozamokra jogosult. Ha a munkaviszony a tag halála miatt szűnt meg, a tag részére visszajáró összeg a kedvezményezettet vagy az örököst illeti meg.

[2007. évi CXVII. törvény 27. § és 31. §]

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság vagy olyan foglalkoztató hozhat létre, amely vállalja, hogy munkavállalói részére foglalkoztatói hozzájárulást fizet. Több foglalkoztató közösen is alapíthat foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények egyaránt nyújthatnak befizetéssel és szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót.

[2007. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. és 33. §]

A tagsági jogviszony alapja a tag és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapítója, illetve az ahhoz csatlakozó foglalkoztató között fennálló munkaviszony vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony. A tagsági jogviszony a foglalkoztatóval történő munkaszerződés megkötésével vagy módosításával jön létre. A hozzájárulást a munkáltató fizeti, de a munkavállaló vállalhatja a foglalkoztató által fizetett hozzájárulás kiegészítését. A munkáltató fizetési kötelezettsége a munkaviszony megszűnéséig áll fenn.

[2007. évi CXVII. törvény 26. §]

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek részletes leírást kell készítenie valamennyi általa nyújtott nyugdíjkonstrukcióról. A leírás tartalmazza a nyugdíjkonstrukció nyújtásának feltételeit, a hozzájárulás és tagi kiegészítés kalkulációjának, valamint a nyugdíjszolgáltatás megállapításának módját. A nyugdíjszolgáltatást a tag a nyugdíjkorhatár betöltése után vagy a nyugdíjkonstrukcióban meghatározott munkaképesség-csökkenést meghaladó megrokkanás esetén igényelheti. A nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű szolgáltatás, határozott idejű járadék vagy életjáradék, illetve ezek kombinációja.

[2007. évi CXVII. törvény 33-34. §]

Ha a tagsági jogviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta után szűnik meg, a tag dönthet arról, hogy jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy átlép új foglalkoztatója foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményébe.

[2007. évi CXVII. törvény 30. §]

Mit kell tudni a magánnyugdíjpénztárakról?

Önkéntes pénztártagság

Nem változott.

Bármely ország állampolgára bármikor beléphet magyar magánnyugdíjpénztárba. A belépés senkinek sem kötelező.

[1997. évi LXXXII. törvény 3. §]

Visszalépés a tb-be

Nem változott.

A szolgáltatásra jogosult tag nyilatkozhat, hogy pénztári járadékszolgáltatást vesz-e igénybe, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Visszalépés esetén nyilatkozhat, hogy a visszalépő tagi kifizetést (reálhozam, kiegészítő tagdíj, önkéntesen befizetett tagdíj) veszi-e fel, vagy azt jóváíratja önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnál lévő számláján.

[1997. évi LXXXII. törvény 30/A. § (4) bek.]

A pénztártag bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A tag egyéni számlájának összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalják, a tag a visszalépéskor azonban rendelkezhet az esetlegesen képződött reálhozamának, önkéntes alapon befizetett tagdíjának, tagdíj-kiegészítésének a felvételéről, vagy önkéntes kiegészítő pénztári számlájára történő átutalásáról. A megszüntetés szándékát a tagnak annál a pénztárnál kell jeleznie, ahol tagsági viszonya fennáll. A tag tagsági jogviszonyát a megszüntetési szándékának bejelentésétől számított 60 napon belül kell megszüntetni.

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15) bek.]

Ha a tag nem nyilatkozik 30 napon belül az egyéni számláján képződött reálhozama és kiegészítő tagdíja felől, megtakarításának teljes - tehát a reálhozamot és a kiegészítő tagdíjat is tartalmazó - összegét kell a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalnia a megszűnő pénztárnak.

[1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7) bek., 84. § (4) bek.]

A magánnyugdíjpénztár végelszámolását, felszámolását követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagot is megilleti a pénztártagsága ideje alatt elért reálhozam. A visszalépő tag választhat, hogy a reálhozam és a kiegészítő tagdíj összegét készpénzben felveszi (bankszámlájára utaltatja), vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja, vagy a megegyező összegnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbeni nyilvántartásáról rendelkezik.
Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

[1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7) bek., 84. § (4) bek.]

A visszalépő pénztártag társadalombiztosítási nyugdíját nem csökkentik megszüntetett magánnyugdíjpénztári tagsága miatt, vagyis teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjra lesz jogosult éppen úgy, mint az a magánszemély, aki sosem volt magánnyugdíjpénztári tag.

[1997. évi LXXXI. törvény 21-21/A. §]

A visszalépő tagot megillető, önkéntes nyugdíjpénztárba utalt vagy társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben nyilvántartott összeg adómentes.
Ha a tag önkéntes nyugdíjpénztárba utaltatja az összeget, ennek 20 százalékával, de legfeljebb 300 ezer forinttal az adóhatóság (a pénztár igazolása alapján) kiegészíti a pénztártag számláját.

[1995. évi CXVII. törvény 84/M. § (1) bek. c) pont]

Tagdíjfizetés

Nem változott.

A pénztártagok maguk döntik el, mekkora mértékű vagy összegű tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba. A pénztártagok nyugdíjjárulék-köteles jövedelme után tehát nem kötelező a tagdíjfizetés.
A magánnyugdíjpénztári tagok jövedelme utáni nyugdíjjárulék teljes összegét a Nyugdíjbiztosítási Alapba kell befizetni. A pénztár alapszabályában meg kell határozni a kötelezően befizetendő legkisebb tagdíjösszeget, az úgynevezett egységes tagdíjat.

[1997. évi LXXXII. törvény 26. §]

Pénztártag tb-nyugdíja

Nem változott.

A magánnyugdíjpénztári tagok biztosítási jogviszonyának időtartama beleszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és jövedelmeiket is figyelembe veszik a tb-nyugdíj kiszámítása során.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében, 21. §, 37. §-ában.]

A magánpénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A. § (1) bekezdésében, 1. mellékletében.]

A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjasként visszalépett öregségi nyugdíjas ellátását a pénztártagság miatt alkalmazott csökkentések nélkül, tehát teljes összegben kell a megállapítás napjára visszamenőlegesen újra megállapítani. A módosítás előfeltétele, hogy a tagi kifizetéssel csökkentett pénztári követelést a magánnyugdíjpénztár visszautalja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A. § (2) bekezdésében.]

Tagsági viszony keletkezése

Nem változott.

A leendő magánnyugdíjpénztári tagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben meghatározott, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek).
Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről egyúttal értesíti is. A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja.

[1997. évi LXXXII. törvény 22. §]

Tagsági viszony megszűnése

Nem változott.

A tag tagsági jogviszonya a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalást megelőző nappal szűnik meg,
■ ha a tag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozik arról, hogy vissza kíván lépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, valamint
■ ha a pénztár végelszámolására és felszámolására kerül sor.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. k) pont és 23. § (1) bek. l) pont]

A tag tagsági jogviszonya a nyugdíja megállapítását megelőző napon megszűnik, ha a pénztári járadékszolgáltatás igénybevétele helyett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés mellett dönt.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek.]

A tagsági jogviszonya jellemzően megszűnik a pénztártag más pénztárba történő átlépésével, elhalálozásával, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. §]

Tagi jogok, kötelezettségek

Nem változott.

A magánnyugdíjpénztári tagdíjat a pénztár részére annak szabályzataiban foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni.

[1997. évi LXXXII. törvény 26. §]

A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bek.]

Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.

[1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pont]

A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.

[1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bek.]

Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti-e meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).
Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénztár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bek., (3) bek.]

Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag nem csupán az 1 ezreléket köteles megfizetni, hanem az elhagyott pénztár további költségeit is, de legfeljebb 5 ezer forintot.
Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bek.]

A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában. A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.

[1997. évi LXXXII. törvény 21. §]

Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából magánnyugdíjpénztári tag is köthet megállapodást a társadalombiztosítási szervekkel.

[1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek.]

A pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát - a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével - csökkenteni, és azt a működési és likviditási alap javára jóváírni.

[1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §]

A pénztártagnak nem kell aláírásával igazolnia az átlépéshez kapcsolódóan a Felügyelet által eddig megkövetelt útmutató átvételét.

[1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bek.]

Pénztári szolgáltatások

Nem változott.

Az a pénztártag szerez jogosultságot szolgáltatásra, aki betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, vagy öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, valamint növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Nem jogosít pénztári szolgáltatásra a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék, valamint a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás igénybevétele.

[1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. a)-b) pontok, j) pont]

A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait. A magánnyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék nyugellátásnak minősül, ezért nem kell utánuk jövedelemadót fizetni.

[1997. évi LXXXII. törvény 27. §]

A saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor a működési célú tartalékok negyven százaléka és a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka vehető figyelembe.

[1997. évi LXXXII. törvény 58. § (2)-(3) bek.]

A pénztári járadék havi összege az egyéni járadékszámla egyenlegének és a tag hátralévő várható élettartamának (hónapokban kifejezett) hányadosa. Ha a pénztári havi járadék nem éri el havi szinten - a folyósítási költségek levonását követően - az öregséginyugdíj-minimum összegének felét (jelenleg 14 250 forintot), akkor a kifizetést évente egy alkalommal kell teljesíteni a tagnak, az egyéni számlaértesítő kiküldésével egyidejűleg. A tag kizárólag akkor kaphatja meg egy összegben a megtakarítását, ha a járadék havi összege nem éri el az öregséginyugdíj-minimum 25 százalékát. A járadékkal szemben a folyósítás költségei érvényesíthetők. A járadékot évente újra kell kalkulálni (a hozamok jóváírását követően). A járadékos pénztártag halála esetén az egyéni járadékszámlán maradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg.

[1997. évi LXXXII. törvény 30/A. § (1)-(3) bek.]

A nyugdíjkorhatárt elért pénztártagok már nem vehetnek igénybe egyösszegű kifizetést (csak járadékszolgáltatást).

[1997. évi LXXXII. törvény 27-28. §]

Pénztártag halála

Nem változott.

A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett nevét, személyes adatait, a jogosultsága arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését.
Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, megtakarításához a kedvezményezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt ki kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magánnyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíj-törvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba utaltassa át.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).

[1997. évi LXXXII. törvény 29. §]

Pénztári garancia

Nem változott.

Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni. A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét, más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.

[1997. évi LXXXII. törvény 88. § (1) bek., 89. § (1) bek. a) pont, c) pont]

A Pénztárak Garanciaalapjának igazgatósága dönthet úgy is, hogy nem állapít meg garanciadíj-fizetési kötelezettséget. A díjfizetéssel nem fedezett időszakban keletkezett megtakarításokra az alap által nyújtott garancia már nem terjed ki. Az alap garanciális feladata a 2010. október 31-éig terjedő időszaki befizetési kötelezettségekre vonatkozó garanciális kifizetésekre terjed ki.

[1997. évi LXXXII. törvény 88. §, 91. §, 93. §]

Panaszkezelés, ügyfélszolgálat

Nem változott.

A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. A telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, az elektronikus elérhetőséget pedig folyamatosan kell fenntartania.

[1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bek.]

A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia kell. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját - írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől számított - 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak.

[1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bek.]

[1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (3) bek.]

Pénztári működés

Nem változott.

A pénztárnak nem kell megküldenie magyar állampolgárságú vezető tisztviselőire, megbízottaira, illetve kötelező alkalmazottaira vonatkozó kizáró okok hiányát igazoló hatósági bizonyítványt a Felügyelet részére.

[1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bek. a) pont]

A pénztár a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát számolhatja el költségként abban az esetben, ha ebbe a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét beszámítja.

[1997. évi LXXXII. törvény 74. § (4)-(5) bek.]

Ha a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,2 százalékát.

[1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6) bek.]

Az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjainak nem választhatók meg a pénztár kötelező alkalmazottai, foglalkoztatottjai (ügyvezető, főkönyvelő, befektetésért felelős vezető, biztosításmatematikus, könyvvizsgáló, jogász).

[1997. évi LXXXII. törvény 44. § (3) bek.]

A befizetett magánnyugdíjpénztári tagdíjnak legfeljebb a 2,5 százaléka vonható le működési célokra. A levonást követően fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.

[1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §]

A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.

[1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15) bek., 70. § (10)-(11) bek.]

Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.

[1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bek.]

A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.

[1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bek.]

A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.
A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (amelyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.

[1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §]

A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a felügyeletnek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye.

[1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bek.]

A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.
A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.

[1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §]

A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.

[1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bek.]

Választható portfóliók

Nem változott.

A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy legalább háromféle összetételű befektetés közül választhasson.
A három összetétel-változat:
■ klasszikus portfólió: a három portfólió közül a legnagyobb mértékben tartalmaz állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt arányban tartalmaz nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényt, vállalati kötvényt, ingatlant);
■ növekedési portfólió: a három portfólió közül ebben a legjelentősebb arányú a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha öt éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.

[1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. §]

A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat minden év január 1-jén el kell végeznie.
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.

[1997. évi LXXXII. törvény 68/A. § (8) bek.]

Az egyes portfólióknál nincs előírt hányad az egyes befektetési típusokra. (Nincs tehát kötelező részvény- vagy állampapír-befektetési hányad.)

[282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 34. §, 2/A. melléklet III. rész]

Átalakulás, megszűnés

Nem változott.

Végelszámolással megszűnik az a pénztár, amelyben a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.

[1997. évi LXXXII. törvény 83. § (1) bek. a) pont]

A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak szétválását (ágazatok szétválása).

[1997. évi LXXXII. törvény 81/B. §]

Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.

[1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D. §, 84. §]

Az átalakulás (szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.

[1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bek.]

Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövő új pénztárak közül melyikbe kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.

[1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bek.]

Állami felügyelet

Nem változott.

Továbbra is a Magyar Nemzeti Bank látja el a pénztárak fogyasztóvédelmi- és piacfelügyeletét. Ha a pénztár a tagok nem megfelelő arányú tagdíjfizetése miatt szűnik meg, a Felügyeletnek vissza kell vonnia a pénztár tevékenységi engedélyét.

[1997. évi LXXXII. törvény 110. § (3) bek.]

A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.

[1997. évi LXXXII. törvény 116. §]

A felügyelet a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot.
Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a felügyelet határozza meg.
A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
A felügyelet szankciókkal élhet, ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket.

[1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C. §, 109/G. §]

Szankcióként a felügyelet felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,
■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget; ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta; vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a felügyelet további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le; illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).

[1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §]

Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?

Táppénzjogosultság

Nem változott.

Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítási jogviszony fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott mértékű (3 százalékos) pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ha jogviszonya a keresőképtelensége alatt szűnik meg, a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]

Ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák létesít a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. §-a alá tartozó biztosítási jogviszonyt, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.
Szintén jogosult a keresőképtelenség alatt táppénzre a gyermekgondozási díj vagy a gyermeknevelést segítő ellátás folyósítása mellett munkát végző biztosított. Részére az általános szabályok szerint kell az ellátást megállapítani.
Az álláskeresési támogatásban részesülőnek akkor sem jár táppénz, ha ellátásának folyósítása alatt válik keresőképtelenné (mivel az ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]

A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, illetve átmeneti bányászjáradékban részesülő munkát vállaló az ellátás, a járandóság, a járadék folyósítása mellett köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ezért táppénzre is jogosult lesz, de csak annyi napra, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott), és a táppénz összegét is csak a járandóság melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésében.]

Keresőképtelenség igazolása

Új előírás 2019. január 1-jétől.

A kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget - mondja ki a jogszabály. A keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba. Ezt követően állítja ki az 5. számú mellékletnek [Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről] vagy a 6. számú mellékletnek (Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről) megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét.

[102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 10. § (5) bek.]

Nem változott.

A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa jogosult, aki a vizsgálatra jelentkezést megelőzően, legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa is igazolhatja visszamenőlegesen 30 napra a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben az orvos szakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 45. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

Többes jogviszony

Változás 2019. január 1-jétől.

Egyidejűleg fennálló több jogviszonynál csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra jogosultság esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó időből csak azon napokat lehet figyelembe venni, melyek a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját megelőzően szűnt meg. (Korában az ellátásra jogosultságot megelőzően megszűnt biztosítási időket lehetett figyelembe venni.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában.]

Nem változott.

Táppénz esetében az egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén a fennálló biztosítási napokkal össze kell számítani azokat a megszűnt biztosításból származó napokat is, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítás kezdőnapját.
A megszűnt biztosítási napokat ahhoz (azokhoz) a fennálló jogviszonyhoz (jogviszonyokhoz) kell hozzászámítani, amely(ek)ből a biztosított az ellátást kéri. Azoknak, akik egyidejűleg többes jogviszonnyal rendelkeznek, minden jogviszonyban külön-külön kell az ellátást megállapítani és folyósítani, függetlenül attól, hogy bármelyik jogviszonyban működik-e tb-kifizetőhely. Kivétel ez alól a gyermekgondozási díj. (Többes jogviszonyban gyedre való jogosultság esetén a kérelmet mindig a foglalkoztató székhelye szerinti megyei illetékességgel eljáró járási hivatalhoz - a fővárosban a XIII. Kerületi Hivatalhoz - kell benyújtani, és az fogja elbírálni, akár kifizetőhely a foglalkoztató, akár nem.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Aki többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és minden jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ha minden jogviszonyában igazoltan keresőképtelen állományba veszi az arra jogosult orvos, táppénzre is minden jogviszonyában jogosult lesz.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]

Az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén, ha a biztosítás az egyik jogviszonyban szünetel, de az ellátásra való jogosultság előtt a másik jogviszony megszűnik, úgy a szünetelés idejére be kell számítani a másik jogviszonyból származó biztosítási időt.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27/A. § (1a) bekezdésében.]

A táppénzjogosultság időtartama

Nem változott.

A táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, de csak a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, és legfeljebb annyi napra, ahány biztosításban töltött nappal rendelkezik a keresőképtelenséget megelőzően a biztosított a folyamatos biztosítási idő alatt. Egy évnél hosszabb nem lehet a táppénz folyósításának időtartama.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésében.]

A táppénzt megállapító szerv (foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal vagy tb-kifizetőhelyet működtető foglalkoztató estén a tb-kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében.]

Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a járási hivatal a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Jövedelem

Változás 2019. január 1-jétől.

A megbízási jellegű jogviszonyok esetében a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel az kifizetésre került - mondja ki a jogszabály. (Ezen jogviszonyok esetében utólag kerül kifizetésre a megbízási díj, ami sokszor hosszabb időtartamra vonatkozik, mint egy hónap, így nemcsak azt a hónapot kell figyelembe venni, amikor a bevallás készült, hanem azt az időszakot, amelyre a kifizetés történt.)

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31. § (1a) bekezdésében.]

Nem változott.

A pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31. § (1a) bekezdésében.]

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál jövedelemként csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban, a számítási időszakban az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
A pénzbeli ellátások alapjának számításánál a tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha abból legalább 30 naptári napnyival rendelkezik a biztosított. Ha nem, akkor az ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bek., 39/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A szerződés szerinti havi jövedelem
■ a foglalkoztatottak esetében az ellátásra való jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
■ a vállalkozási típusú jogviszonyok - mint egyéni és társas vállalkozók - esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér másfélszerese,
■ megbízási jellegű jogviszonyoknál a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
■ mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bek. ba) pontjában.]

Időszakfogalmak

Nem változott.

Folyamatos biztosítás esetén irányadó időszak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdőnapja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.
A számítási időszak az irányadó időszakon belül az egészségbiztosítási törvény 48. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyekre pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet vallottak be, ez az időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről bevallást nyújtottak be.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. c)-d) pontjaiban.]

Az ellátási összegek naptári napi átlagának meghatározásánál kizárólag a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. §-ában meghatározott biztosítási időket lehet folyamatos biztosításban töltött időként figyelembe venni. Nem számít biztosításban töltött időnek például a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj. A diplomás gyed ideje nem számít biztosításban töltött időnek.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A biztosítás szünetelésének időszaka a folyamatos biztosítási időbe nem számít bele, továbbá az sem, ha valaki az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül gyesben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § és 8. §-ában.]

Táppénzalap-számítás

Nem változott.

A táppénz összegének kiszámításánál kizárólag a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]

Táppénzalap-számítás menete

Nem változott.

Folyamatos biztosítás esetén, ha az igénylő a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban, a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva - az irányadó időszakban - rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál több megszakítás nincs. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]

Ha az igénylőnek a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában a táppénzjogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjától a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartam alatt nincs 180 naptári napi jövedelme, de az irányadó időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, és van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos - Tbj. 5. § szerinti - biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2) bekezdésében.]

Ha a fentiekben meghatározottak szerint nem lehet megállapítani a táppénz alapját, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi folyamatos - Tbj. 5. § szerinti - biztosításban töltött idővel, és
■ ha igen, akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani,
■ ha nem, akkor az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme (ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme) kevesebb a minimálbérnél. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a táppénz alapját.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

A táppénz összegének megállapítása során kizárólag a táppénzre való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésében.]

Kedvezményszabály

Nem változott.

Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában (az irányadó időszakban) azért nincs 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, illetve gyedben részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az kedvezőbb a tényleges jövedelem alapulvételével meghatározott összegnél, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelemnél. A 180 napi ellátási időbe a méltányosságból megállapított ellátásokat nem lehet figyelembe venni.
Ezen szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapját a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján állapították meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (5) bekezdésében.]

Újabb táppénz hónapon belül

Nem változott.

Miután a számítási időszakot mindig a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 vagy 120 napi jövedelemből állapítják meg, így hónapon belüli ismételt keresőképtelenség esetén nem kell újra megállapítani a táppénz összegét, de ha két különböző hónapban válik a biztosított keresőképtelenné és egyben táppénzre jogosulttá, mindig újból meg kell állapítani a táppénzét.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]

Táppénzmérték

Nem változott.

A táppénz mértéke a táppénz alapjának 60 százaléka, ha a biztosított a folyamatos biztosítási idő alatt rendelkezik legalább 730 nap Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött nappal. Ennél rövidebb biztosításban töltött idő esetén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az alapjának 50 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 48. § (7) bekezdésében.]

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2019-ben legfeljebb 9933,33 forint lehet. A folyó ellátások maximumát nem befolyásolja a minimálbér emelése, vagyis ha valaki december 31-én táppénzt kap, és következő év január 1-jén is táppénzben részesül, nem nő a táppénz összege.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (7) bekezdésében.]

Gyermekápolási táppénz

Nem változott.

A gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes napok nem együttesen illetik meg a szülőket, hanem szülőnként. A szülőnek a beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig, ezen belül
■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig,
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is),
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig,
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolási táppénzes napok számának szülőnként történő meghatározása azt is jelenti, hogy ha az egyik szülő már igénybe vette a törvény szerint neki járó napokat, a gyermek következő születésnapjáig már csak a másik szülő kérheti a táppénz megállapítását. Nincs tehát lehetőség arra, hogy családon belül az apa, illetve az anya részére járó táppénzes napok részben vagy egészben átcsoportosításra kerüljenek a másik szülőhöz.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bek. és (1a) bekezdésében.]

Gyermekápolási táppénzt vehet igénybe a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza), valamint a gyám.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §, 46. §-ában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27. §-ában.]

A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (külön élőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésében és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27. §-ában.]

Gyermekápolási táppénz tekintetében egyedülállónak kell tekinteni azt aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, továbbá azt a személyt,
■ akinek a házastársa a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint
- rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- öregségi nyugdíjban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékos mértéket,
- volt hivatásos állományú, 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben meghatározott feltételeknek,
■ akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, továbbá
■ azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
E rendelkezéseket az élettársak esetében is alkalmazni kell.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdésében.]

A gyermekápolási táppénz a gyermek kórházi tartózkodásának az idejére is jár a szülő részére, ha a kórházi ápolás ideje alatt a beteg gyermek mellett volt. A beteg gyermek mellett tartózkodás tényét a kórház által kiállított nyomtatványon kell igazolni.
Méltányosságból a gyermek 18 éves koráig adható gyermekápolási táppénz.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § d)-e) pontjaiban.]

Betegszabadság

Nem változott.

A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama ugyanannál a munkáltatónál naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.
A munka törvény könyvéről szóló 2012. évi I. törvény 126. §-a szerint, ha a munkavállaló év közben munkahelyet változtat, és korábbi munkahelyén kimerítette a 15 munkanap betegszabadságot, új munkáltatójánál időarányosan megilleti a betegszabadság.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár. (A távolléti díjat a munkáltató fizeti, s szociális hozzájárulási adót kell utána fizetnie.)
A szakképző iskola tanulójának - a szakképzésről szóló 2011. CLXXXVII. törvény 67. § (1) bekezdése szerint - továbbra is tíz munkanap betegszabadság jár, s mivel díjazása a munka törvénykönyve előírásai szerint történik, a munkáltató 70 százalékos ellátást fizet számára.
Az óra- és teljesítménybérben foglalkoztatottak részére, ha munkaszüneti napon keresőképtelenek, de egyébként aznap nem lett volna munkavégzési kötelezettségük, a munkaszüneti napra nem betegszabadságot kell kiadni, hanem a távolléti díj 70 százaléka illeti meg őket (de ez nem minősül betegszabadságnak).

[Lásd a 2012. évi I. törvény 146. § (4) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák táppénzre

1. A táppénzigénylő 2017. október 1-jétől áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál. Saját betegsége miatt "8"-as keresőképtelenségi kóddal táppénzben részesült 2019. februárban 10 napot, áprilisban 5 napot, gyermeke betegségére tekintettel márciusban 6 napot. Ismét keresőképtelenné válik "8"-as kóddal 2019. augusztus 6-ától, és táppénzt kér.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott figye- lembe vehető jövedelem (Ft)
2019. 05. 01. - 2019. 05. 31.	0	31	400 000
2019. 04. 01. - 2019. 04. 30.	5	25	380 000
2019. 03. 01. - 2019. 03. 31.	6	25	380 000
2019. 02. 01. - 2019. 02. 28.	10	18	290 000
2019. 01. 01. - 2019. 01. 31.	0	31	420 000
2018. 12. 01. - 2018. 12. 31.	0	31	410 000
2018. 11. 12. - 2018. 11. 30.	0	19	310 000
Összesen		180	2 590 000

Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2019. május 31-éig, a számítási időszak 2018. november 12-étől 2019. május 31-éig tart. A naptári napi alap 2 590 000 Ft / 180 = 14 388,89 Ft (100%).
A táppénz mértéke 50% lesz, mert a biztosított nem rendelkezik 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel. A táppénz napi összege 14 388,89 x 50% = 7194,45 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1) bek., (7) bekezdésében.]

2. A táppénzigénylő 2013. október 1-jétől munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított "A" munkáltatónál. 2018. január 1-jétől 2019. május 31-éig fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe az "A" munkáltatónál, mert ezen időszak alatt "B" munkáltatónál létesített munkaviszonyt. 2019. június 1-jével megszünteti "A" munkáltatónál a fizetés nélküli szabadságot, és ismételten munkába áll "A" munkáltatónál. Az igénylő a betegszabadság kiadását követően táppénzt igényel 2019. október 13-ától, ezt megelőzően 2019. július 10-étől 2019. július 14-éig gyermeke betegsége miatt táppénzben részesült.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott figye- lembe vehető jövedelem (Ft)
2019. 07. 01. - 2019. 07. 31.	5	26	400 000
2019. 06. 01. - 2019. 06. 30.	0	30	420 000
Összesen		56	820 000

Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2019. július 31-éig, a számítási időszak 2019. június 1-jétől 2019. július 31-éig tart. A naptári napi alap 820 000 Ft / 56 = 14 642,86 Ft (100%).
A biztosított a táppénzre jogosultságot megelőzően rendelkezik 180 nap Tbj. 5. §-a szerinti folyamatos biztosításban töltött idővel. [A kormányrendelet 27/A. § (1a) bekezdése értelmében a megszűnt biztosításban töltött időt akkor is hozzá kell számítani a fennálló biztosítási jogviszonyhoz, ha a megszűnt biztosítási jogviszony a fennálló biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt követően szűnt meg.]
A táppénz mértéke 60%, mert a biztosítottnak van 730 napnyi folyamatos biztosítási ideje.
A táppénz naptári napi összege 8785,72 Ft (60%)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) bek. és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27/A. § (1a) bekezdésében.]

3. A 2014. június 1-jétől "A" munkáltatónál biztosított anya a 2016. december 15-én született gyermeke jogán csecsemőgondozási díjban, majd a lejártát követően 2018. december 15-éig gyermekgondozási díjban részesül, a csecsemőgondozási díj naptári napi alapja 14 000 Ft, a gyermekgondozási díj naptári napi alapja 15 200 Ft volt. A gyermekgondozási díj lejártát követően 2018. december 16-ától gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, és visszamegy négy órában dolgozni "A" munkáltatóhoz, a szerződés szerinti jövedelme 200 000 Ft. 2019. március 10-étől "9"-es kóddal táppénzt igényel.
Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig tart, a biztosított az irányadó időszakon belül nem rendelkezik 30 naptári napi jövedelemmel sem, mert több mint 180 napig gyermekgondozási díjban részesült, így a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. (Kedvezményszabály)
A szerződés szerinti jövedelem alapján megállapított táppénz naptári napi alapja 200 000 / 30 = 6666,67 Ft.
A táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított gyermekgondozási díj alapjának figyelembevételével kell megállapítani, mivel az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb, azaz 15 200 Ft lesz a táppénz naptári napi alapja a mértéke pedig 60%, így a táppénz összege 9120 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (5) bek., 48/A. § (2) bekezdésében.]

4. A biztosított 2016. április 5-étől állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál, 2018. augusztus 25-étől 2018. szeptember 30-áig fizetés nélküli szabadságon volt, majd a munkaviszonya megszűnt 2018. november 30-án. A munkaviszony megszűnését követően 2018. december 15-én ismét "A" munkáltatónál létesített munkaviszonyt. A biztosított "9"-es keresőképtelenségi kód alapján táppénzre válik jogosulttá 2019. május 15-étől.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott figye- lembe vehető jövedelem (Ft)
2019. 02. 01. - 2019. 02. 28.	0	28	420 000
2019. 01. 01. - 2019. 01. 31.	0	31	420 000
2018. 12. 15. - 2018. 12. 31.	0	17	280 000
2018. 11. 01. - 2018. 11. 30.	0	30	380 000
2018. 10. 18. - 2018. 10. 31.	0	14	200 000
Összesen		120	1 700 000

Az irányadó időszak 2018. október 1-jétől 2019. február 28-áig tart, mert a folyamatos biztosítási jogviszonya megszakadt 2018. augusztus 25-én (több mint 30 napig szünetelt a biztosítási jogviszonya), ugyanakkor a Vhr. 28. § (5) bekezdése szerint, ha a biztosított a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanazon foglalkoztatónál ugyanolyan jogviszonyban ismételten biztosítottá válik, akkor a biztosítási jogviszony kezdőnapja megegyezik a korábban megszűnt biztosítási jogviszony kezdőnapjával. A számítási időszak 2018. október 18-ától 2019. február 28-áig tart. A biztosított a táppénzre jogosultságot megelőzően rendelkezik 180 nap Tbj. 5. §-a szerinti folyamatos biztosításban töltött idővel. A naptári napi alap 1 700 000 Ft / 120 = 14 166,67 Ft (100%).
A táppénz mértéke 50% lesz, mert nem rendelkezik a biztosított 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel. A táppénz naptári napi összege 14 166,67 x 50% = 7083,34 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2) bek., a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 28. § (5) bekezdésében.]

5. Az apa 2015. október 20-ától 2018. július 31-éig "A" munkáltatónál volt biztosított, majd 2018. augusztus 5-étől 2018. október 30-áig álláskeresési támogatásban részesülőként, 2018. november 1-jétől pedig munkaviszonyban állóként jelenleg is biztosított "B" munkáltatónál. Az apa gyermekápolási táppénzt igényel 2019. április 6-ától 8 éves (a gyermek születésnapja június 21-én van) gyermeke betegsége miatt. Az apa 2018. november hóban saját betegsége miatt 11 nap táppénzben részesült.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott figye- lembe vehető jövedelem (Ft)
2019. 01. 01. - 2019. 01. 31.	0	31	380 000
2018. 12. 01. - 2018. 12. 31.	0	31	450 000
2018. 11. 01. - 2018. 11. 30.	11	19	300 000
Összesen		81	1 130 000

Az irányadó időszak 2018. november 1-jétől 2019. január 31-éig tart, a számítási időszak 2018. november 1-étől 2019. január 31-éig tart, az apa 81 nap pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmel rendelkezik a "B" munkáltatónál.
A biztosított az irányadó időszakon belül nem rendelkezik sem 180 napnyi, sem pedig 120 naptári napi jövedelemmel, de a gyermekápolási táppénzre való jogosultság első napját megelőzően rendelkezik a 48/A. § (2) bekezdése szerint 180 nap folyamatos biztosítási idővel, ezért a táppénzt a tényleges 81 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani.
A biztosított a táppénzre való jogosultságot megelőzően rendelkezik 730 nap Tbj. 5. §-a szerinti biztosításban töltött idővel, így a táppénz mértéke 60%. A gyermekápolási táppénz összege 1 130 000 / 81= 13 950,62 x 60% = 8370 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) bek., (7) bekezdésében, 48/A. §-ában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Táppénz az első betegnaptól

Nem változott.

Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha veszélyeztetett terhesként vagy beteg gyermeke ápolása, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.
Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is, ha
■ a dolgozó várandósság vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
■ a munkahelyén járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, megbízásos jogviszonyban állók, választott tisztségviselők - keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]

Baleseti ellátások

Változás 2019. január 1-jétől.

Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy Mt. szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak. Így baleset esetén az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira és baleseti táppénzre sem válik jogosulttá.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § és 15. §-aiban.]

Nem változott.

Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet, továbbá ha közcélú munkavégzés közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]

Továbbra sem minősül üzemi balesetnek, ha az munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]

Nem minősül üzeminek a baleset, ha az részben vagy egészben a biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be.
Igazoltnak akkor tekinthető az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, ha a baleset kivizsgálásában, illetve a sérült ellátásában részt vevő, az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság vizsgálatára feljogosított szervnek a vizsgáló egyedi mérlegelése által nem befolyásolható módszerrel végrehajtott mérése ezt alátámasztotta. (Tehát csak az egészségügyi szolgáltató vagy a rendőrségi vizsgálat által megállapított befolyásoltság fogadható el, a munkáltató által megállapított nem.)

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdésében.]

Foglalkozási betegség a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52. § (3) bekezdésében.]

Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55. § és 57. §-ában.]

Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak akkor, ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]

Baleseti táppénz

Nem változott.

A baleseti táppénz alapját a NAV-nak benyújtott személyijövedelemadóelőleg-bevallásból kell megállapítani. A baleseti táppénzt hasonlóan kell kiszámolni, mint a táppénzt. Baleseti táppénzre a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani, azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítás folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított a fentiekben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha legalább 30 napnyi jövedelemmel rendelkezik a biztosított. Baleseti táppénznél a tényleges jövedelem alapulvételéhez nem feltétel a Tbj. 5. §-a szerinti 180 napi folyamatos biztosításban töltött idő.
Az egyéni és társas vállalkozók baleseti táppénzét is az általános szabályok szerint kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (7)-(8) bekezdéseiben.]

Ha a kérelmező balesetet szenved, és baleseti táppénz iránti kérelmet nyújt be, de a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiányossága miatt nem állapítható meg, a kérelembenyújtástól számított 25 napon belül táppénzt kell megállapítani a számára. Ha nem állapítják meg a baleset üzemiségét, akkor a már folyósított táppénzt hivatalból megállapított táppénznek kell tekinteni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52/A. §-ában.]

Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.
Ha a sérült a baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követően 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen lesz, csak akkor nem lehet a baleseti táppénze kevesebb, mint a korábban folyósított összeg, ha ugyanabban a jogviszonyában lesz keresőképtelen, mint amelyikben a baleset érte.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55-56. §-aiban.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák baleseti táppénzre

1. A munkavállaló 2016. augusztus 1-jétől dolgozik "A" munkáltatónál irodai asszisztens munkakörben, 2019. március 20-án munkából hazafelé menet megbotlik, és könnyebb zúzódást szenved. 2019. március 21-én orvoshoz megy, aki "4"-es kóddal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló ettől a naptól baleseti táppénzt kér. A foglalkoztató székhelye szerinti járási hivatal elismeri a balesetet úti üzemi balesetnek.
A biztosított táppénzben részesült 2018 novemberében 20 napot.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott figye- lembe vehető jövedelem (Ft)
2018. 12. 01. - 2018. 12. 31.	0	31	650 000
2018. 11. 01. - 2018. 11. 30.	20	10	180 000
2018. 10. 01. - 2018. 10. 31.	0	31	580 000
2018. 09. 01. - 2018. 09. 30.	0	30	590 000
2018. 08. 01. - 2018. 08. 31.	0	31	550 000
2018. 07. 01. - 2018. 07. 31.	0	31	550 000
2018. 06. 15. - 2018. 06. 30.	0	16	220 000
Összesen		180	3 320 000

Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig, a számítási időszak 2018. június 15-étől 2018. december 31-éig tart.
A baleseti táppénz naptári napi alapja: 3 320 000 Ft / 180 = 18 444,44 Ft (100%).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (7) bekezdésében.]

Mivel úti üzemi baleset, ezért a baleseti táppénz mértéke 90%. A baleseti táppénz naptári napi összege 18 444,44 x 90% = 16 599,99 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (9) bekezdésében.]

2. Biztosított 2016. március 1-jétől dolgozik "A" munkáltatónál 2018. június 30-áig. 2018. július 15-étől "B" munkáltatónál létesít munkaviszonyt villanyszerelő munkakörben. Balesetet szenved a munkahelyén 2018. december 27-én. A baleset napján folytatta munkáját, december 28-án szabadságra ment, de mivel 2019. január 2-ára a baleset tünetei nem enyhültek, felkereste háziorvosát, aki kórházba utalta. A foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a kifizetőhely elismerte a balesetet üzemi balesetnek. Baleseti táppénzt kért a keresőképtelensége első napjától, azaz 2019. január 2-ától. 2018-ban táppénzben részesült augusztusban 12, októberben 6 napot.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott figye- lembe vehető jövedelem (Ft)
2018. 10. 01. - 2018. 10. 31.	6	25	450 000
2018. 09. 01. - 2018. 09. 30.	0	30	560 000
2018. 08. 01. - 2018. 08. 31.	12	19	350 000
2018. 07. 15. - 2018. 07. 31.	0	17	300 000
Összesen		91	1 660 000

Az irányadó időszak 2018. július 15-étől 2018. október 31-éig, a számítási időszak 2018. július 15-étől 2018. október 31-éig tart.
A baleseti táppénz naptári napi alapja: 1 660 000 / 91 = 18 241,76 Ft.
A táppénz mértéke 100%, így az megegyezik a naptári napi alappal, a baleseti táppénz összege 18 241,76 Ft lesz.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) bek., (8) bekezdésében.]

3. Biztosított 2016. október 1-jétől dolgozik "A" munkáltatónál. 2019. február 5-étől táppénzben részesült saját betegsége miatt. 2019. február 8-án háziorvosához menet megbotlott és megsérült. A biztosított munkavállaló foglalkoztató székhelye szerinti járási hivataltól kérte a baleset üzemiségének elismerését és baleseti táppénz megállapítását. A járási hivatal mind a baleset üzemiségét, mind pedig a baleseti táppénzre való jogosultságát határozattal elutasította. A baleset üzemi balesetének elutasítására az Ebtv. 52. § (2) bekezdésre hivatkozással került sor, hiszen a biztosítottat nem társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során érte a baleset, hanem még útközben, a baleseti táppénz iránti kérelme pedig az Ebtv. 55. § (1) bekezdése alapján került elutasításra, hiszen nem üzemi baleset következtében vált keresőképtelenné a biztosított.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52. § (2) bek. és 55. § (1) bekezdésében.]

4. A biztosított 2016. október 15-étől 2019. március 10-éig áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál. Majd 2019. május 2-ától "B" munkáltatónál létesít munkaviszonyt havi 400 000 Ft-os jövedelemmel. Az első nap munkába menet elesett. Jobb bokája kifordult, bal könyökén és vállán zúzódást szenvedett. Mentő szállította a legközelebbi kórházba, ahol 2019. május 12-éig tartózkodott, majd a továbbiakban háziorvosa vette keresőképtelen állományba. A biztosított kéri a baleset üzemiségének elismerését és 2019. május 2-ától baleseti táppénzt. A járási hivatal elismeri a 2019. május 2-án történt balesetet úti üzemi balesetnek.
Mivel a Tbj. 7. § (1) bekezdése alapján a biztosítási jogviszony létrejött, így a Tbj. 5. §-a, illetve 6. § (1) bekezdése alapján baleseti ellátásra jogosult.
Tekintettel arra, hogy a biztosított folyamatos biztosítási ideje megszakadt, így sem irányadó időszak, sem pedig számítási időszak nem állapítható meg, ezért tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a baleseti táppénz összegét.
A baleseti táppénz naptári napi alapja: 400 000 / 30 = 13 333,33 Ft (100%).
Mivel úti üzemi baleset, ezért a baleseti táppénz mértéke 90% lesz. A baleseti táppénz naptári napi összege 13 333,33 x 90% = 11 999,99 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52. § (1) bek., 55. § (1) bek., (3) bek., (7) bek., (8) bek. és (9) bekezdésében.]

5. Saját jogú nyugdíjas munkavállaló 2016. június 15. óta dolgozik Mt. szerinti munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2019. január 10-én munkahelyére menet útközben megcsúszik egy járdán lévő jégfolton és balesetet szenved. Keresőképtelen 2019. január 10-étől 2019. március 20-áig. A nyugdíjas munkavállaló 2019. január 1-jétől kezdve a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében nem minősül biztosítottnak, és a Tbj. 15. § (1) bekezdése értelmében baleseti ellátásra nem jogosult, így a balesete nem minősül üzemi balesetnek, és sem baleseti táppénzre, sem pedig táppénzre nem jogosult. Ugyanakkor a munkáltató az Mt. szerint köteles részére 15 munkanap betegszabadságot fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. a) pontjában, illetve 15. § (1) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Határozat üzemi balesetről

Nem változott.

A baleset üzemiségének kivizsgálása és elbírálása a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, valamint az egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatal feladata. Ha a baleset üzemisége elismerésre kerül, a határozat egy-egy példányát a sérült biztosítottnak, a háziorvosnak és (amennyiben ismert) a kezelőorvosnak meg kell küldeni.
Az orvosnak az üzem i balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást kell kiállítania, és azt el kell küldenie az üzemi baleset tényét elismerő véglegessé vált határozatot hozó járási hivatalnak vagy társadalombiztosítási kifizetőhelynek, a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2) bek., 65. § (2) bekezdésében, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. §-ában.]

A társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a járási hivatal a kezelő-, illetve háziorvostól beérkező igazolást a baleset üzemiségét elismerő határozattal együtt megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatalnak, amely a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti.
A baleset üzemiségét elismerő határozat egy példányát a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz továbbra is meg kell küldeni a megtérítési eljárás megindításának vizsgálata céljából. A határozathoz mellékelni kell a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, valamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló értesítést.)

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (4)-(8) bekezdéseiben.]

Halált okozó baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi balesetet a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek (tb-kifizetőhelynek és járási hivatalnak) kell elbírálnia.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésében.]

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet (a foglalkozási megbetegedést kivéve) legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani az egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatalhoz vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nem lehet igazolással élni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2) bekezdésében.]

A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésében.]

A baleseti táppénz mértéke

Nem változott.

A baleseti táppénz mértéke üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén 100 százalék, úti baleset esetén 90 százalék.
A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek a baleseti táppénzre való jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a saját betegségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság maximum egy évvel meghosszabbíthatja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében.]

Kiegészítő tevékenységű vállalkozók

Nem változott.

A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított által elszenvedett balesetet nem a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatalnak kell kivizsgálnia és arról a baleseti jegyzőkönyvet felvennie.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdésében.]

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 százalékának naptári napi összegével, úti üzemi baleset esetén az utóbbi 90 százalékával.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]

Kifizetői igazolás

Nem változott.

A baleseti táppénzt megállapító szerv (a járási hivatal vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében.]

Baleseti járadék

Nem változott.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de nem illetik meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően
az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
■ a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
■ a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
■ a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]

Nem kaphat egyidejűleg baleseti járadékot a baleseti rokkantsági nyugdíjból átalakított öregségi nyugdíjban részesülő személy. Kivétel ez alól az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személy, ha üzemi balesete a korhatár betöltését követően a fennálló, nem Mt. szerinti jogviszonyban következett be.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. § (1)-(1a) bekezdéseiben.]

Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]

A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]

Csecsemőgondozási díj (csed)

Nem változott.

Csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. A 365 biztosításban töltött napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számítható be (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább fél évet dolgozni is kell). Bele kell továbbá számítani biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, és a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A szülő nőn kívül, jogosultság fennállása esetén még az alábbi személyek vehetik igénybe a csecsemőgondozási díjat
■ az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
■ a családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza,
■ a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
■ a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
■ az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
■ az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
■ az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe,
■ a vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt.
Ezen személyek esetében a csed jogosultsági feltételeknek az esemény bekövetkeztekor kell fennállni, de a gyermek születésének napjától csak a 168 napból hátralevő időtartamra kaphatnak csedet.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (4) bek. és (5) bekezdésében.]

A csecsemőgondozási díj az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.
A csecsemőgondozási díj a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt meghal, a csecsemőgondozási díj a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a csecsemőgondozási díj folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig, a 168 napból még hátralévő időtartamra - ismét igénybe vehető.
A "diplomás gyed" folyósításának az ideje nem számítható be a csecsemőgondozási díj jogosultságához szükséges 365 napos biztosítási időbe.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében.]

Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelem elbírálásának határideje a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák csedre

1. A kérelmező anya 2015. március 2-ától 2017. február 10-éig egyéni vállalkozó volt, 2017. március 1-jétől létesített munkaviszonyt "A" munkáltatónál. 2019. március 10-én megszületett a gyermeke, és a szülés várható időpontját (2019. március 5.) megelőzően 2019. február 20-ától kér csecsemőgondozási díjat. 2018-ban táppénzben részesült augusztusban 20 napot, októberben 10 napot, majd 2018. december 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2019. február 19-éig.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz beval- lott figyelembe vehető jövede- lem (Ft)
2018. 11. 01. - 2018. 11. 30.	0	30	400 000
2018. 10. 01. - 2018. 10. 31.	10	21	300 000
2018. 09. 01. - 2018. 09. 30.	0	30	410 000
2018. 08. 01. - 2018. 08. 31.	20	11	200 000
2018. 07. 01. - 2018. 07. 31.	0	31	395 000
2018. 06. 01. - 2018. 06. 30.	0	30	405 000
2018. 05. 05. - 2018. 05. 31.	0	27	380 000
Összesen		180	2 490 000

Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2018. november 30-áig tart. A számítási időszak 2018. május 5-étől 2018. november 30-áig tart. A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja 2 490 000 / 180 = 13 833,33 Ft (100%).
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege 13 833,33 x 70% = 9683,33 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bek., 48. § (1) bekezdésében.]

2. A biztosított anya 2016. augusztus 1-jétől áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál 2018. július 10-éig, ezt követően 2018. szeptember 1-jétől "B" munkáltatónál létesített munkaviszonyt. 2019. január 20-ától veszélyeztetett várandósságára tekintettel táppénzben részesült 2019. április 5-éig, majd 2019. április 6-án megszületik gyermeke, és csecsemőgondozási díjat igényel.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz beval- lott figyelembe vehető jövede- lem (Ft)
2019. 01. 01. - 2019. 01. 19.	0	19	280 000
2018. 12. 01. - 2018. 12. 31.	0	31	350 000
2018. 11. 01. - 2018. 11. 30.	0	30	375 000
2018. 10. 01. - 2018. 10. 31.	0	31	365 000
2018. 09. 22. - 2018. 09. 30.	0	9	80 000
Összesen		120	1 450 000

Az irányadó időszak 2018. szeptember 1-jétől 2019. január 31-éig tart. A számítási időszak 2018. szeptember 22-étől 2019. január 19-éig (2019. január 20-ától kezdődően, mivel táppénzben részesült, nem rendelkezik pénzbeliegészségbiztosításijárulékalapot képező jövedelemmel) tart, vagyis az irányadó időszakban rendelkezik 120 napi pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmel, az Ebtv. 42. § (2) bekezdése alapján kell az ellátást megállapítani. 1 450 000 / 120 = 12 083,33 Ft, a csecsemőgondozási díj naptári napi összege így 12 083,33 Ft 70%-a = 8458,33 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bek., (3) bek., (4) bekezdésében.]

3. Az anya 2015. március 10-étől egyéni vállalkozó. 2018. december 20-ától szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, ugyanezen naptól munkaviszonyt létesít "A" munkáltatónál, a munkabére havi 520 000 Ft. 2019. június 12-én megszületik a gyermeke, és mind a két jogviszonyában csecsemőgondozási díjat kér. Egyik jogviszonyában sem lesz jogosult, hiszen egyéni vállalkozói jogviszonya a szülés napján szünetel, a munkaviszonyában pedig a szülést megelőző két éven belül nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. Nincs olyan megszűnt biztosítási jogviszony, amit a munkaviszonyához hozzá lehetne számítani, hiszen az egyéni vállalkozói jogviszonya nem szűnt meg, csak szünetel.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 27/A. §-ában.]

4. Az anya 2012. június 1-jétől 2015. június 20-áig áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál, 2015. június 30-ától "B" munkáltatónál helyezkedik el. 2016. szeptember 20-án megszületik az első gyermeke. A csecsemőgondozás díj naptári napi összege 14 500 Ft volt. A gyermekgondozási díj folyósítása alatt, 2017. június 20-án megszületett második gyermeke, a csecsemőgondozási díj naptári napi összege az Ebtv. 42. § (4a)-(4b) bekezdéseire tekintettel szintén 14 500 Ft volt. A második gyermekre tekintettel a gyermek kétéves koráig 2019. június 20-áig részesül(t) gyermekgondozási díjban. A gyermekgondozási díj folyósítása alatt 2019. január 2-ától visszament dolgozni 4 órában a "B" munkáltatóhoz. A második gyermekre tekintettel megállapított gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje alatt ismét várandós lesz, 2019. április 21-étől veszélyeztetett várandósságára tekintettel táppénzben részesült, majd 2019. július 5-én megszületik harmadik gyermeke, és a szülés napjától csecsemőgondozási díjat kért.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	Figyelembe vehető jövede- lem (Ft)
2019. 04. 01. - 2019. 04. 30.	10	20	200 000
2019. 03. 01. - 2019. 03. 31.	0	31	250 000
2019. 02. 01. - 2019. 02. 28.	0	28	250 000
2019. 01. 02. - 2019. 01. 31.	0	30	250 000
Összesen		109	950 000

Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2019. április 30-áig tart, azonban ezen időszak alatt nem rendelkezik 120 naptári napi pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmel, így az Ebtv. 42. § (2)-(4) bekezdése alapján - mivel a biztosított naptári napi tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri el - a tényleges jövedelem alapján kellene a csecsemőgondozási díj összegét megállapítani. 950 000 / 109 = 8715,6 Ft. (100%). Miután a harmadik gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt született meg, és a harmadik gyermek születését megelőzően született második gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a harmadik gyermekre tekintettel megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, ezért a harmadik gyermekre megállapított csecsemőgondozási díjat a második gyermekre megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alap (azaz 14 500 Ft) alapján kell megállapítani, így a csecsemőgondozási díj naptári napi összege 14 500 Ft 70%-a, azaz 10 500 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bek., 42 § (1) bek., (2) bek., (4) bek. és (4a) bekezdésében.]

5. Az anya 2014. május 2-ától állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál 2018. június 30-áig. 2018. július 1-étől Németországban lett biztosított 2019. március 31-éig. 2019. április 10-étől hazajön, és Magyarországon álláskeresési támogatásban részesül, majd 2019. április 15-én megszületik gyermeke. Az álláskeresési támogatás alapját képező összeg 450 000 Ft. Az anya csecsemőgondozási díjra jogosult, mert a gyermek születése napján a Tbj. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján biztosítottnak minősül, és a gyermek születését megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. A csecsemőgondozási díj összegét a Vhr. 26. §-ában foglaltak szerint, a minimálbér alapján kell megállapítani, mert az álláskeresési támogatás alapját képező összeg magasabb, mint a minimálbér.
A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja 149 000 / 30 = 4 966,67 (100%), a csecsemőgondozási díj naptári napi összege 4 966,67 x 70% = 3 476,67 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. §-ában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

A csecsemőgondozási díj összege

Nem változott.

A csecsemőgondozási díj összegének megállapításakor csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]

A csecsemőgondozási díj alapját a táppénzszabályokhoz hasonlóan kell megállapítani (ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi, ennek hiányában legalább 120 napi pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmel rendelkezik). Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - a munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig tart, ha a biztosítás folyamatos.
Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, de van a Tbj. 5. §-a szerinti 180 nap folyamatos biztosításban töltött napja, és rendelkezik az irányadó időszakban legalább 120 napi jövedelemmel, akkor az alapján kell a csecsemőgondozási díjat meghatározni.
Ha a fenti feltételek egyikének sem felel meg a biztosított, akkor a csecsemőgondozási díj napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2019-ben 298 ezer forintnak) a harmincadrésze, azaz 9933,33 forint.
Ha a biztosított - pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. Ha a biztosított nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, akkor csak az egészségbiztosításról szóló törvényben meghatározott szerződés szerinti jövedelemmel lehet számolni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

A csecsemőgondozási díj mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka, és nincs felső korlátja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésében.]

Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni utána.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. §-ában.]

Kedvezményszabály a csednél

Nem változott.

Ha a második, harmadik vagy többedik gyermek úgy születik meg, hogy az anya még az előző gyermek után járó gyermekgondozási díjat vagy gyest veszi igénybe, akkor az újabb gyermek után járó csecsemőgondozási díj naptári napi alapja nem lehet kevesebb, mint az előző gyermek után megállapított terhességi-gyermekágyi segély, illetve csecsemőgondozási díj napi alapja.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a gyermekgondozási díj vagy a gyes lejártát követő egy éven belül születik meg a következő gyermek. A kedvezményszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a megállapított csed napi alapját ugyanazon biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem alapján állapítják meg, mint a korábbi terhességi-gyermekágyi segély vagy csecsemőgondozási díj napi alapját.
A jogszabály azokra az apákra, gyámokra, örökbe fogadó anyákra is vonatkozik, akik az előző gyermek után a terhességi-gyermekágyi segély/csed hátralevő részére váltak jogosulttá, és a következő gyermek esetében is a csed hátralevő időtartamára szereznek jogosultságot.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4a)-(4b) bekezdéseiben.]

Gyermekgondozási díj (gyed)

Nem változott.

A gyedjogosultsághoz szükséges 365 napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell).
A gyedjogosultság szempontjából saját háztartásban nevelésnek az minősül, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza. Mindez a diplomás gyedre is vonatkozik.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (4) bekezdésében és 42/F. §-ában.]

Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
A szülő nőnek és az egyéb személyeknek is (apa, örökbe fogadó szülő, gyám) a gyermek születését megelőző két éven belül kell 365 nap biztosításban töltött időt összegyűjtenie.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdésében.]

Szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, valamint a családba fogadó gyámot kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]

A gyedre jogosultság szempontjából nem minősül szülőnek a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekhez kirendelték-e gyámként. Részükre tehát nem állapítható meg gyed.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § p) pontjában és 42/A. § (2) bekezdésében.]

Azok is jogosultak gyedre, akik csak a 168 napos csecsemőgondozási díj fennmaradt időtartamára szereztek jogosultságot (mint például a vér szerinti apa, ha az anya meghal vagy kórházban ápolják, a gyám, az örökbe fogadó anya), és a biztosítási jogviszonyuk a csecsemőgondozási díj időtartama alatt szűnik meg. Ennek feltétele, hogy csecsemőgondozási díjra való jogosultságuk a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket saját háztartásban nevelik. Ezt a lehetőséget a jogszabály jogosultsághoz köti. Tehát az anya akkor is kaphat gyermekgondozási díjat, ha jogosult az ellátásra, csak azt nem folyósították, és ez idő alatt szűnik meg a biztosítási jogviszony.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bek. b) pontjában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák gyedre

1. Az anya 2017. június 2-ától áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2018. szeptember 3-ától veszélyeztetett várandósságára tekintettel táppénzben részesült 2019. február 28-áig. 2019. március 16-án szül, és 2019. március 1-jétől kezdve csecsemőgondozási díjban részesül 2019. augusztus 15-éig. A csecsemőgondozási díj lejártát követően 2019. augusztus 16-ától gyermekgondozási díjat igényel. Táppénzben részesült 2018. áprilisban 10 napot, júniusban 5 napot.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	Figyelembe vehető jövede- lem (Ft)
2018. 09. 01. - 2018. 09. 02.	0	2	45 000
2018. 08. 01. - 2018. 08. 31.	0	31	750 000
2018. 07. 01. - 2018. 07. 31.	0	31	750 000
2018. 06. 01. - 2018. 06. 30.	5	25	620 000
2018. 05. 01. - 2018. 05. 31.	0	31	750 000
2018. 04. 01. - 2018. 04. 30.	10	20	550 000
2018. 03. 01. - 2018. 03. 31.	0	31	760 000
2018. 02. 20. - 2018. 02. 28.	0	9	250 000
Összesen		180	4 475 000

Az irányadó időszak 2018. január 1-jétől 2019. május 31-éig, a számítási időszak 2018. február 20-ától 2018. szeptember 2-áig tart. A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 4 475 000 / 180 = 24 861,11 (100%), a gyermekgondozási díj naptári napi összege: 24 861,11 x 70% = 17 402,78 Ft, azonban az ellátás a gyermekgondozási díj maximumában kerül folyósításra, azaz 2019-ben naptári napi 6953,33 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bek., 42/D. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

2. Az anya 2015. január 10-étől áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2019. január 5-én megszületik első gyermeke, akire tekintettel csecsemőgondozási díjban részesül a szülés napjától 2019. június 21-éig. 2019. június 22-étől az apa igényel gyermekgondozási díjat, aki 2018. február 1-jétől rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Az apa nem lesz jogosult gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző két éven belül nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdés a) pontjában.]

3. Az anya 2017. szeptember 10-étől angol nyelvű felsőfokú, teljes idejű alapképzésben vesz részt. Hallgatói jogviszonya mellett napi 4 órában dolgozik 2018. szeptember 20-ától, gyermeke megszületik 2019. január 20-án, és a gyermek születésétől kezdődően hallgatói gyermekgondozási díjat igényel. Tekintettel arra, hogy a szülést megelőző két évben nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, azonban az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdésében írt valamennyi jogosultsági feltétellel rendelkezik, jogosult lesz hallgatói gyermekgondozási díjra a gyermeke kétéves koráig.

Számítási időszak	Kieső napok száma	Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma	NAV-hoz bevallott havi jöve- delem (Ft)	Figyelem- be vehető jövede- lem (Ft)
2018. 10. 01. - 2018. 10. 31.	0	31	300 000	300 000
2018. 09. 20. - 2018. 09. 30.	0	11	150 000	150 000
Összesen		42		450 000

Az irányadó időszak 2018. szeptember 20-ától 2018. október 31-éig tart. Az irányadó időszakban nem rendelkezik a biztosított 120 naptári napi jövedelemmel, így az Ebtv. 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét az Ebtv. 42/E. § (7) bekezdése alapján kell megállapítani a minimálbér kétszeresének figyelembevételével, mivel a biztosított tényleges jövedelme a minimálbér kétszeresénél magasabb (450 000 / 42 = 10 714,28 (100%). A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 149 000 x 2 / 30 = 9933,33 Ft (100%), a gyermekgondozási díj naptári napi összege: 9933,33 x 70% = 6953,33 Ft. Az így megállapított összeg magasabb a 42/E. § (5) bekezdésben meghatározott összegnél.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (5) bek., (7) bekezdésében.]

4. Az anya 2013. június 10-étől 2018. május 31-éig társas vállalkozóként volt biztosított. 2018. május 2-án szült, és a szülés napjától csecsemőgondozási díjban részesül 2018. október 16-áig (passzív jogon 2018. június 1-jétől). A csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól, 2018. október 17-étől munkaviszonyt létesít "A" munkáltatónál, ahol a szerződés szerinti munkabére 600 000 Ft. 2018. október 17-étől az új biztosítási jogviszonyában gyermekgondozási díjat igényel.
Az anya az új munkáltatójánál nem rendelkezik sem irányadó, sem számítási időszakkal, és tényleges jövedelemmel sem, és nincs a jogosultságot megelőzően 180 napnyi - Tbj. 5. § szerinti - folyamatos biztosításban töltött ideje, ezért a gyermekgondozási díj napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze alapján kell megállapítani, mivel a szerződés szerinti jövedelme több, mint a minimálbér kétszeresének harmincadrésze.
A gyermekgondozási díj naptári napi alapja: 149 000 x 2 / 30 = 9933,33 Ft. A gyermekgondozási díj naptári napi összege: 9933,33 x 70% = 6953,33 Ft.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

5. Az anya 2014. július 20-ától dolgozik "A" munkáltatónál. 2017. szeptember 20-án megszüli első gyermekét, akire tekintettel a szülés napjától kezdve csecsemőgondozási díjban részesül 2018. március 6-áig. 2018. március 7-étől a gyermek gondozására tekintettel fizetés nélküli szabadságot kért, de a gyermekgondozási díjat nem az anya, hanem az apa veszi igénybe a gyermek kétéves koráig, azaz 2019. szeptember 20-áig. 2019. szeptember 21-étől az anya veszi igénybe a gyermekgondozást segítő ellátást, majd 2019. október 11-én megszüli második gyermekét, és együttes kérelemben benyújtja a csecsemőgondozási díj, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelmét. Az anya sem csecsemőgondozási díjra, sem pedig gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult, mert a második gyermek születését megelőző két évben (2017. október 10-étől 2019. október 10-éig) nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, tekintettel arra, hogy 2018. március 7-étől szünetelt a biztosítási jogviszonya (a gyermekgondozási díjat az apa vette igénybe).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdésében, az 1997. évi LXXX. törvény 8.§ aa) pontjában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Gyed folyósítási ideje

Nem változott.

Aki megszerezte a gyedre a jogosultságot, annak a gyermek kétéves koráig jár az ellátás, függetlenül attól, hogy hányadik gyermekre tekintettel igényli azt. Az ikergyermekek után a gyed a gyermekek hároméves koráig jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (1) bekezdésében.]

Ha senki nem vette igénybe a gyermek után a csedet, akkor gyedet legkorábban a gyermek születése napját követő 169. naptól lehet megállapítani. Ha a csedet igénybe vették, a gyedet legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól lehet megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (1) bek., a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26/A. § (1) bekezdésében.]

A diplomás gyed a gyermek születésétől a 2. életévének betöltéséig jár.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (2) bekezdésében.]

Ha a gyedfolyósítás idején a gyermek meghal, a gyedet az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától kell leállítani. Ha a halál időpontjától számítva az adott hónapból 15 napnál kevesebb van hátra, az elhalálozást követő 16. naptól szűnik meg a gyed folyósítása.
Ha ikergyermekek esetén az egyik gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, a gyed addig jár, ameddig egy-gyermekesként a gyedjogosultság fennáll.
Ha az általános szabályokon túl, már a plusz egyéves meghosszabbítás ideje alatt hal meg a gyermekek egyike, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva az adott hónapból 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól szűnik meg a jogosultság.
A fenti szabály ellenére sem lehet a gyedet a jogosultsági időn túl folyósítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bek., (3) bekezdésében.]

Diplomás gyed

Változás 2019. január 1-jétől.

Diplomás gyedet kaphatnak azok is, akik idegen nyelvű képzésben vesznek részt (korábban csak a magyar nyelvű teljes idejű képzésben résztvevők kaphattak). A diplomás gyedre való jogosultság esetén az idegen nyelvi képzésben történő részvétel esetében csak a külföldi állampolgárok számára meghirdetett idegen nyelvi képzés a kizáró ok.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Diplomás gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki
■ az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, és
■ a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, és
■ gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül születik meg, és
■ a gyermeket saját háztartásában neveli, és
■ magyar állampolgár, vagy másik EGT-tagállam állampolgára, és a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállni a "diplomás gyedre" való jogosultsághoz.
A vér szerinti apa akkor jogosult a diplomás gyedre, ha a szülő nő meghal, vagy az anya a szülő nőre vonatkozó feltételek valamelyikének nem felel meg, az apa viszont a feltételek mindegyikének megfelel.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1)-(4) bek., (8)-(10) bekezdéseiben.]

A diplomás gyedre való jogosultsági feltételek között meghatározott két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bek. b) pontjában, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26/D. (1) bekezdésében.]

A diplomás gyed összege felsőfokú alapképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (2019-ben havi 149 ezer forint), mesterképzés esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes garantált bérminimum (2019-ben havi 195 ezer forint) 70 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (5)-(7) bekezdéseiben.]

Gyedszámítás

Nem változott.

A gyed összegének számításánál a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésében.]

A gyed alapját a táppénzszabályokhoz hasonlóan kell számolni, azonban csak a törvény alábbiakban kifejtett 48. § (1)-(3) bekezdését lehet figyelembe venni.
Ha van az irányadó időszakban bevallott 180 napi jövedelem, akkor az alapján, ha nincs 180 napi jövedelem, de a biztosított rendelkezik 180 napi - a Tbj. 5. §-ában meghatározott - folyamatos biztosításban töltött idővel és 120 napi jövedelemmel, akkor a 120 napi jövedelem alapján kell a gyedet megállapítani.
Ha 120 napi jövedelem sincs az irányadó időszakban, de van a Tbj. 5. §-a szerinti 180 napi folyamatos biztosításban töltött idő, akkor a 30. és a 119. nap közötti tényleges jövedelem alapján kell megállapítani a gyed alapját.
Ha még 30 napnyi jövedelem sincs, akkor a szerződés szerinti jövedelemmel kell számolni.
Ha nincs a biztosítottnak 180 napi - a Tbj. 5. § szerinti - folyamatos biztosításban töltött ideje, vagy megszakadt a biztosítás folyamatossága, akkor a minimálbér kétszerese alapján kell a gyedet megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelme (amivel csak akkor kell számolni, ha van 30 napnyi belőle) vagy a szerződés szerinti jövedelme ennél kevesebb.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (2)-(3) bek., 48. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal.
A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) és nyugdíjjárulékot kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2019-ben havi 149 ezer forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2019-ben maximum havi 208 600 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1) bekezdésében.]

Kedvezményszabály a gyednél

Nem változott.

Második vagy többedik gyermek születésekor, ha az anya gyedben vagy gyesben részesül, vagy már ellátásban nem részesül ugyan, de a folyósítás megszűnésétől számítva még nem telt el egy év, akkor a gyed naptári napi alapját össze kell hasonlítani az előző gyermek után folyósított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és amelyik kedvezőbb, azt kell részére megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (5) bekezdésében.]

E kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha a korábban megállapított csecsemőgondozási díj napi alapját is abban a jogviszonyban elért jövedelem alapján számolták ki, mint az újabb gyermek után megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (6) bekezdésében.]

Gyedmaximum felülvizsgálata

Nem változott.

Minden maximális összegben megállapított gyed összegét felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (4) bekezdésében.]

A hallgatói vagy diplomás gyed összegét is hivatalból felül kell vizsgálni január 15-éig, és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (9) bekezdésében.]

Munkavégzés gyed mellett

Nem változott.

A gyed folyósításának teljes tartama alatt - korlátlan időtartamban - lehet munkát végezni, legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól. A diplomás/hallgatói gyed esetében keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. naptól lehet folytatni.
Az ellátást bármelyik szülő igénybe veheti, és mellette keresőtevékenységet is folytathat. Tehát ha az anya helyett az apa kéri az ellátást, és dolgozik a gyed mellett, akkor az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától jár a gyed.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bek. és a 42/E. § (4a) bekezdésében.]

Ha keresőtevékenység mellett az apa veszi igénybe a gyedet, és az anya otthon marad a gyermekkel, az általános szabályok szerint szünetel a biztosítása az anyának.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. §-ában.]

Keresőtevékenységnek minősül a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Ez azt jelenti, hogy például ha a gyed folyósításának ideje alatt felmondanak a biztosítottnak, akkor a felmentési időre járó díjazás nem zárja ki a gyed folyósítását.
Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdésében.]

Nyugdíjjárulék gyedből

Nem változott.

A gyed összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni.
A Tbj. 24/A. § alapján a gyed összegéből levont 10 százalék nyugdíjjárulékból érvényesíteni lehet a családi járulékkedvezményt azoknál, akiknél a gyed folyósítása alatt fennáll a biztosítási jogviszony.
A gyed összegéből személyijövedelemadó-előleget is kell vonni, így a biztosítottak esetében családi kedvezmény is érvényesíthető az ellátásból.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]

Csed és gyed igénylése, folyósítása

Nem változott.

Ha a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, a csed, gyed, táppénz, baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölthető ki, és az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt naptári napon belül köteles, elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton, továbbítani a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában, 41. § (2) bekezdésében.]

A csed iránti kérelemmel egyidejűleg, egy nyomtatványon be lehet nyújtani a gyed iránti kérelmet is. (Az egyes ellátások iránti igényeket külön-külön is be lehet nyújtani.)

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (2) bekezdésében.]

Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, és minden jogviszonyában egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét minden jogviszonyában a foglalkoztatójához kell benyújtania, azokat minden jogviszonyban külön fogják megállapítani és folyósítani, függetlenül attól, hogy bármelyik jogviszonyában működik-e társadalombiztosítási kifizetőhely.
A gyedmaximum (2019-ben havi 208 600 forint) miatt a gyed iránti kérelmet a többes jogviszonyban állók esetében a járási hivatal bírálja el, hiszen a gyedmaximumot nem jogviszonyonként kell megállapítani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. § (1) bekezdésében.]

Ha a biztosított a szülés időpontjától igényli a csedet, és az ellátást az egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatal bírálja el, csak az igényt kell benyújtani, a születési anyakönyvi kivonatot nem. Ha a kérelmet társadalombiztosítási kifizetőhely bírálja el, a születési anyakönyvi kivonat másolatát csatolni kell.
A gyed iránti igényt is a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani.
A gyed igényléséhez csak akkor kell csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli az ellátást, mint akinek a részére a csedet megállapították.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39/A. §-ában, 41. § (2) bekezdésében.]

Ha a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam) lejártát követő nap.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]

Ha a biztosított a csedet a szülés várható időpontja előtt kéri, a kérelemhez csatolni kell a terhesállományba vételi orvosi igazolást vagy a várandósgondozási kiskönyv másolatát.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 39/A. §-ában, 41. § (1) bekezdésében.]

A csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj esetében az elbíráló szervnek akkor is határozatot kell hoznia az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről, ha az ellátás megállapításra kerül. A határozat formája az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti egyszerűsített határozat. Az egyszerűsített határozat nem tartalmazza az indoklást és a határozattal szembeni jogorvoslatról való tájékoztatást.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (5) bekezdésében.]

Ha a szülő nő biztosított, diplomás gyed esetén kérelmét a foglalkoztatóhoz kell benyújtania; ha nem biztosított, vagy ha az ellátást a gyermek vér szerinti apja kéri, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszonyról szóló igazolást és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint, ha a kérelmező az EGT más tagállamának állampolgára, a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát is.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1a) bek., 61. § (5b) bek., a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38. § (12)-(14) bekezdéseiben.]

Gyedfolyósítás

Változás 2019. január 1-jétől.

Gyermekek otthongondozási díja mellett is folyósítható a gyed, feltéve, hogy a két ellátást nem ugyanazon gyermek után kapja a jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]

Nem változott.

Továbbra sem lehet a gyedet folyósítani, ha
■ a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
■ a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
■ a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]

Nem jár a gyed, ha a gyermeket bölcsődében, családi bölcsődében, minibölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletre, illetve munkahelyi bölcsődében helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bek. d) pontjában.]

Ellátásválasztás

Nem változott.

Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre, valamint ugyanazon gyermek jogán csecsemőgondozási díjra, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat. Ha azonban gyed, gyes mellett végez munkát, és keresőképtelenné válik, akkor táppénzt is kaphat.
Az újonnan választott ellátás összegéből az ellátást folyósító szerv levonhatja az addig folyósított nettó ellátás összegét.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 25/B. §-ában.]

Ha a biztosított ugyanazon gyermek jogán választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a lakóhely szerint illetékes járási hivatal családtámogatási feladatokat ellátó területéhez kell benyújtania, pénzbeli ellátási igényét pedig az egészségbiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz, vagy ha a foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. Egyúttal be kell jelentenie, hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (1)-(3) bek., a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 25/B. § (1) bekezdésében.]

Együtt folyósítható ellátások

Nem változott.

A különböző korú gyerekek jogán járó ellátások együttesen is folyósíthatók. Ez azt jelenti, hogy három gyermek esetén akár három ellátás egyidejűleg is folyósítható (például a 2,5 éves gyermek után járó gyes, az 1,5 éves gyermek után a gyed és az újszülött csecsemő után a csed). Azaz egyidejűleg több ellátás is folyósítható, de csak egy személy részére, vagyis valamennyi ellátásra egyidejűleg mindig csak egy személy válhat jogosulttá.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

Levonható a szülő pénzbeli ellátásának összegéből a másik szülő gyermek után jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátása vagy gyermekgondozási támogatása, ha erről mindkét szülő egybehangzóan nyilatkozik. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, amelyik az ellátást felvette.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (1b) bekezdésében.]

Utazásiköltség-térítés

Nem változott.

A járóbeteg-szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,
■ ha orvos szakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy
■ ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik, amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
■ amely az előző pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett, vagy
■ a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a fent felsorolt egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 22. § (1) bekezdésében.]

A tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő ellátás igénybevétele céljából az utazás során felmerülő utazásiköltség-térítés megállapításához szükséges nyomtatványt (U.T.K. 30. vagy U.T.K. 20/a.) a gyógyszer kiadására jogosult egészségügyi szolgáltató vagy az ellátócentrumban a beteget kezelő szakorvos is kiállíthatja és leigazolhatja.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjában és (7b) bekezdésében.]

Utazásiköltség-térítésben részesíthető az anya, ha koraszülött gyermekét koraszülött-intézményben ápolják, és gyermekének anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi szolgáltatónál.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (7a) bekezdésében.]

Utazásiköltség-térítés esetén a település közigazgatási határán belül történő utazás helyi utazásnak minősül, így az után nem jár utazásiköltség-térítés.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § f) pontjában.]

A beteg magánjárművön is utazhat, ha egészségi állapota, betegsége miatt nem tud közforgalmú közlekedési eszközön utazni - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon jelölnie kell ezt a tényt -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége (a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat).
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell beadnia a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatalnál vagy annak ügyfélszolgálatán.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,
■ akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa van,
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe,
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány (például MÁV vagy Volán által) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési utalvány.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (14)-(22) bekezdéseiben.]

A sajátos nevelési igényű gyermekek utazási utalványán a feltüntetett időponttól csak akkor vehető igénybe az utazási költségekhez nyújtott támogatás, ha az utazási utalványt a kiállításától számított hat hónapon belül benyújtják a szakigazgatási szervhez. (Az ő esetükben az utazásiköltség-térítés érvényesítéséhez nem kell menetjegyet csatolni.)

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (1)-(3) bek., (6) bekezdésében.]

Egy utazási utalványon legfeljebb hatszori orvosnál történő megjelenés igazolható.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített, szigorú számadású, "utazási utalvány" elnevezésű nyomtatványon történik.
Sajátos nevelési igényű gyermek esetén az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól a gyermek jogosult az utazási utalványon megjelölt intézmény szolgáltatásának igénybevételére, így ezen időponttól kezdve állapítható meg utazásiköltség-térítés a fogyatékos gyermek utaztatásával kapcsolatban.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 22. § (4) bek., a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdésében.]

Tb-igazolvány

Változás 2019. január 1-jétől.

Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas biztosítási jogviszonyát le kell zárni a tb-kiskönyvben.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-ában.]

Nem változott.

A foglalkoztató a munkavállalótól átvett igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
Ha az igazolvány betelt, újat kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó igazolványokat.
Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy azt az előző foglalkoztatójától szerezze be.
Ha a biztosított az igazolványt nem szerzi be, erről írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Ha az igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új igazolványt állít ki.
Nem kell a biztosítottat írásban felkérni az igazolvány utólagos beszerzésére, ha egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként volt biztosított. Erről a biztosított írásban tett nyilatkozata elfogadható.
Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított baleseti táppénz, csed vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a kérelemhez mellékelni kell a korábban átvett igazolványt. A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, és az igazolványt öt napon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak.
Ha a biztosított az előző foglalkoztató által kiadott igazolványát az új biztosítási jogviszony létesítésekor nem adja át az új munkáltatójának, és az igazolvánnyal kapcsolatos hiánypótlási eljárás sem vezet eredményre - azaz azt a biztosított nem szerzi be -, a rendelkezésére álló adatok alapján kell elbírálni a kérelmet.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában.]

Az igazolványt az utolsó biztosításban töltött napon kell kiadni a volt biztosított részére.
A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az igazolványba, a biztosítás megszűnésének időpontján túl, bejegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, csed és gyermekgondozási díj időtartamát is.
Ha a biztosított a megszűnés évében pénzbeli ellátásban részesült, az annak alapját képező naptári napi jövedelmet már nem kell bejegyezni az igazolványba.
A megbízási szerződéssel létrejött biztosítási jogviszonyt nem kell bejegyezni az igazolványba, ha a megbízott személy a megbízás ideje alatt - igazoltan - rendelkezik más, biztosítási jogviszonnyal.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. §-ában.]

Eljáró hatóságok a pénzbeli ellátásoknál

Nem változott.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, a baleseti táppénz és az utazásiköltség-térítéssel kapcsolatos kérelmek elbírálása továbbra is megyei illetékességgel eljáró járási hivataloknál történik. Azon foglalkoztatók esetében tehát, akik nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, a biztosítottak által igényelt ellátás iránti kérelmeket elektronikus azonosítást követően, a székhelyük szerint illetékes járási hivatalhoz, elektronikus úton kell benyújtani.
Kizárólagos illetékességgel rendelkezik Budapest Főváros Kormányhivatala a járási hivatalok által hozott I. fokú döntések jogorvoslati eljárásának lefolytatására.
A fegyveres testületek, rendvédelmi szervek [vagyis a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) végrehajtásáról rendelkező 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/D. §-ában meghatározott - az elszámolásra megállapodást kötő - szervek] a kifizetőhelyi elszámolást a Kincstár központjához nyújtják be.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2c) bek. b) pontjában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (7a) bek. a) pontjában.]

Ellátáskifizetés

Nem változott.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató esetében az ellátások folyósítása továbbra is a kifizetőhelyek feladata. A tb-kifizetőhelyeket nem működtető foglalkoztatóknál az egészségbiztosítási ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága utalja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2c) bek. b) pontjában és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 1. § (7a) bek. a) pontjában.]

Továbbra is a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal intézi a pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmek elbírálását és engedélyezését, az egyszeri segély iránti kérelmek elbírálását, a hatósági ellenőrzést, illetve a kifizetőhelyeket ellenőrző felügyeleti ellenőrzést, valamint a kifizetőhelyek által hozott I. fokú döntés elleni fellebbezések elbírálását, továbbá a kifizetőhelyi elszámolást azon foglalkoztatóknak, akik társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetnek.
Az ügyintézési határidő nyolc nap - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak megfelelő, úgynevezett sommás eljárás szerint -, ha a pénzbeli ellátások iránti kérelem a benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján teljes mértékben teljesíthető.
A kormányhivatal, járási hivatal mellett a társadalombiztosítási kifizetőhely is köteles az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetni a jogosult részére, ha nem gondoskodik határidőben az ellátás kifizetéséről. Nem kell megfizetni a kamatot, ha az nem haladja meg az ezer forintot.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában.]

Visszafizetési, megtérítési kötelezettség

Nem változott.

Újra el kell bírálni a már megállapított pénzbeli ellátás összegét, ha az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától számított egy éven belül az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek az ellátás megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozó bevallott jövedelemadatok.
Ha az elbírálás során a biztosítottnak a bevallásban tett módosítás (önrevízió) miatt még jár ellátás, akkor azt ki kell utalni. Ha azonban többet utaltak, azt - felróhatóságra tekintet nélkül - vissza kell fizettetni azzal, aki az ellátást felvette.
Csak akkor kell a kiutalásról vagy a visszafizetésről intézkedni, ha a kiutalandó vagy a visszafizetendő összeg eléri az ezer forintot.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/C. §-ában, 66. § (1a) bekezdésében.]

Az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezik.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (1) bekezdésében.]

Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie az Egészségbiztosítási Alapnak, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékű, amilyen mértékben a felelősséget az egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatal a megtérítésre kötelezettel szemben megállapítja.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]

A kormányhivatal által a foglalkoztató, illetve a magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.
Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az Egészségbiztosítási Alapnak, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68-68/A. §-aiban.]

Elektronikus ügyintézés

Nem változott.

A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki, és elektronikus azonosítást követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében.]

A programmal előállított nyomtatvány (előzetes regisztrációt követően) ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül nyújtható be.
Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz a törvényben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet, amit továbbra is papíron kell csatolni.
A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papírigazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzési kötelezettségét megszegi, 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében.]

Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. §-a (szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó szabályok) alapján indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárás.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/A. §, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 38/B. §-ában.]

Eljárási szabályok

Nem változott.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások, baleseti ellátások és az utazásiköltség-térítés iránti kérelmek elbírálása esetében az eljárási rendet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályozza.

Egészségügyi szolgáltatás

Nem változott.

Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az egészségbiztosító köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek nyomán az adóhatóság vizsgálatot kezdeményez, s ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - a mulasztási bírsággal együtt - az ellátást igénybe vevő személyen (az elévülési idő figyelembevételével) be kell hajtania.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. §-ában.]

A 14. életévét betöltött biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a taj-kártya mellett köteles bemutatni a személyazonosság megállapítására alkalmas, érvényes igazolványát is.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdésében.]

A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot, ha erre az időszakra ellátást is kap a szülő) - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás, erre az időtartamra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9)-(10) bekezdéseiben.]

Ha a taj-számmal rendelkező személy az EGT másik tagállamában, Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó más államban biztosítottá válik, ezt 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónál. Érvénytelenítik azon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, belföldinek minősülő személy taj-számát, aki hitelt érdemlően bizonyítja - a NAV felé -, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik, és ott rendelkezik egészségbiztosítással. Az érintett, ha az adóhatóság eljárása alapján utólagosan mentesül az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, de a taj-kártyával az érvénytelenítést megelőzően jogosulatlanul vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, köteles e szolgáltatás költségeit megtéríteni az Egészségbiztosítási Alapnak.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (8)-(9) bekezdéseiben.]

Térítésköteles egészségügyi szolgáltatások

Nem változott.

Nem lehet az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe venni például
■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatokat, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásokat, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé,
■ az orvos szakértői vizsgálatot és szakvéleményezést, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosultságot,
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység (például jet-ski, vadvízi evezés) közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátásokat,
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátását,
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátásokat,
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat,
■ a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállást és étkezést, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,
■ a látleletet,
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tételt,
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatokat,
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatokat,
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálását,
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatokat.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]

Ellátás méltányosságból

Nem változott.

Kötelező a méltányossági kérelemhez csatolni a jogszabály szerinti ellátás elutasításáról szóló végleges határozatot.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/D. § (1) bekezdésében.]

A méltányossági kérelmek esetében a kérelemben született döntésről nemcsak kérelmező biztosítottat, hanem a foglalkoztatót is értesíteni kell, a határozat egy példányát meg kell részére küldeni.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/D. § (3) bekezdésében.]

A társadalombiztosítási kifizetőhely továbbra sem bírálhat el méltányossági kérelmet. A biztosított a pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét a foglalkoztatójához nyújtja be, aki a méltányossági kérelmet és a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot továbbítja a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.
A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
A 12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén is kaphat méltányosságból táppénzt a szülő, függetlenül attól, hogy kórházban vagy otthon kezelik a gyermeket.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/D. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet, és a méltányosságból folyósított táppénzt a táppénzelőzmény számításakor figyelembe kell venni.
Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra (például gyermekgondozási díjra) szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van, azaz például gyermekgondozási segély folyósítása mellett dolgozik a szülő.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § h) pontjában, 50. § (3) bekezdésében, a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/A.-31/B. §, 31/D. §-aiban.]

Az egészségi állapottal összefüggésben, évente egyszeri segélyben részesülhet a biztosított, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy. Az egyszeri segély iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.

[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/F.-31/G. §-aiban.]

A méltányossági ellátások alapja:
■ csecsemőgondozási díj esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (2019-ben havi 149 ezer forint) kétszeresének harmincadrésze (2019-ben 9933,33 forint) alapján állapítható meg,
■ gyermekgondozási díj esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér harmincadrészében állapítható meg (2019-ben 4966,67 forint),
■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezett naptári napi táppénz legfeljebb a minimálbér (2019-ben 149 ezer forint) kétszeresének a harmincadrésze (2019-ben 9933,33 forint) lehet.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (4) bekezdésében.]

A biztosított a segély megállapításának időpontjától számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten segélyben.
A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező taj-számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (5) bekezdésében és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 31/F-G. §-aiban.]

Méltányosság a természetbeni ellátásoknál

Nem változott.

Az egészségbiztosító méltányosságból átvállalhatja a Magyarországon szakmailag elfogadott, de finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét. Támogatás nyújtható
■ társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,
■ méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához,
■ már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének árához, ha annak cseréjét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.
A természetbeni egészségügyi ellátások iránti méltányossági kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]

Nem nyújtható méltányossági támogatás:
■ az egészségügyi ellátás keretében saját kezdeményezésre igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra,
■ amennyiben a biztosított állapota indokolja, az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is,
■ a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra,
■ azoknak a szolgáltatásoknak a költségére, amelyekre a beteg a finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál egyébként is térítésmentesen jogosult,
■ olyan esetekre, ha az ellátás igénybevétele méltányossági engedély hiányában már megtörtént, vagy amelynek részleges térítési díját az engedély előtt már megfizették.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]

Külföldi kezelés a hazai helyett

Nem változott.

Külföldi gyógykezelésre jogosult az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjától az ellátás külföldi igénybevételének időpontjáig biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
A külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelést
■ uniós rendeletek rendelkezései szerint az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett közfinanszírozott szolgáltatónál,
■ a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében az Európai Unióban letelepedett szolgáltatónál, valamint
■ méltányosságból bármely országban, de elsősorban az EGT vagy Svájc területén letelepedett szolgáltatónál
vehet igénybe.
Közös szabály, hogy valamennyi esetben
■ a külföldi ellátás igénybevételére benyújtott igény elbírálása kérelemre indul, a kérelem elbírálása hatósági eljárás keretében történik,
■ a külföldi gyógykezelés (például a fekvőbeteg-szakellátás, az egynapos és a kúraszerűen végzett ellátás, a CT, MRI diagnosztikai és terápiás beavatkozás, a labordiagnosztikai és a molekuláris biológiai diagnosztikai eljárás) a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló kormányrendeletben rögzített ellátások esetében előzetes engedély alapján vehető igénybe,
■ az ellátás orvosszakmai indokoltságát független szakértőnek kell megállapítania,
■ a teljes eljárási időtartamra a kérelmezőnek magyar társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie.
A külföldi gyógykezelés akkor engedélyezhető, ha a társadalombiztosítás által be nem fogadott gyógykezelés Magyarországon szakmailag elfogadott és reális egészségnyereséggel jár (ez esetben méltányosságból állapítható meg a külföldi gyógykezelés).
A külföldi gyógykezelést akkor kell engedélyezni, ha a társadalombiztosítás által befogadott gyógykezelés Magyarországon a betegnek az engedély iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló egészségi állapotára és betegségének várható lefolyására tekintettel orvosszakmai szempontból elfogadható időn belül magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható.
Ha nincs olyan magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató, amely a kérelmezett beavatkozást az orvosilag indokolt időn belül el tudja végezni, akkor a beteg által megjelölt közfinanszírozott uniós szolgáltató megfelelőségét ellenőrizheti az egészségbiztosító.
Ha a beteg az uniós rendeletek alapján kéri a külföldi gyógykezelést - azaz a teljes ellátás megtérítését (S2-es nyomtatvány) választja -, és a beteg által választott szolgáltató a hazai finanszírozásnál 30 százalékkal nagyobb összegért vállalja az ellátást, az egészségbiztosító jogosult másik uniós közfinanszírozott szolgáltatót keresni.
Ha a beteg határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás alapján veszi igénybe a külföldi gyógykezelést, választhat uniós magánszolgáltatót is.
Ez esetben az ellátás alkalmával a külföldi szolgáltató részére közvetlenül ki kell fizetnie az ellátás díját, az egészségbiztosító pedig a beteg részére csak utólag, a hazai finanszírozási összegnek megfelelő költséget téríti meg. Ehhez azonban az ellátottnak csatolnia kell a számlát vagy ennek másolatát, a zárójelentés hiteles hivatalos fordítását, illetve szükség esetén egyéb orvosi dokumentációkat.
Nincs költségtérítés a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás alapján igénybe vett külföldi gyógykezelés esetén, ha
■ megjelenési esetenként a finanszírozási érték 3000 OENO (Orvosi Ellátások Nemzetközi osztályozása) pontérték alatti,
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz esetén, orvosi rendelvényenként 4500 forint alatti támogatási érték, valamint ha
■ az elvégzett beavatkozás engedélyköteles, de a betegnek nincsen rá engedélye.
Ha a beteg méltányosságból kéri a külföldi gyógykezelést, akkor a szakmai kollégium illetékes tagozata dönt a Magyarországon nem végzett beavatkozás orvosszakmai indokoltságáról. A választott egészségügyi szolgáltatónak főszabály szerint uniós közfinanszírozott intézménynek kell lennie.
Járulékos költségként az utazásiköltség-térítés kérelmezhető, de csak az uniós rendeletek alapján vagy méltányosságból engedélyezett külföldi gyógykezelés esetén, és csakis méltányosságból engedélyezhető.
Az ellátás igénybevételét követően 30 napon belül a betegnek be kell mutatnia az ellátást tanúsító zárójelentést, és igazolnia kell a hazai utógondozásra közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóhoz való bejelentkezését.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (3) bek., (6) bekezdésében.]

Mit kell tudni a családtámogatásról?

Eljáró hatóságok

Nem változott.

A családtámogatási igények elbírálását a kérelmező személy lakóhelye szerinti illetékes - családtámogatási feladatkörben eljáró - fővárosi és megyei kormányhivatal megyei illetékességgel eljáró járási hivatalai és a kormányrendelet mellékletében felsorolt járási hivatalok végzik.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. számú mellékletében.]

Budapesti lakcímmel rendelkezők esetében az egész fővárosra kiterjedően Budapest Főváros VIII. kerületi járási hivatala, Pest megyei lakcímmel rendelkezők esetében a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala jár el.
Ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, akkor a Győri Járási Hivatal jár el, ha az ügyfél lakcíme (ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme) Budapest, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye vagy Pest megye.
Ha az ügyfél lakcíme (ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme) a fentieken kívüli, akkor az eljáró hivatal a Szombathelyi Járási Hivatal. Más EGT-s tagállamban munkát végzők esetében az eljáró hatóság Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1/A.-1/C. §-aiban.]

Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Nem változott.

A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ellátásra jogosultnak.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]

Az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár az ellátásra jogosultnak.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]

Jogosultak

Nem változott.

Nevelési ellátásra jogosult
■ a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
■ a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]

A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója is jogosult nevelési ellátásra, a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bek. d) pontjában.]

Nevelési ellátásra jogosult a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, tizenhatodik életévét betöltött azon gyermek után, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre és önellátásra képtelen.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bek. c) pontjában.]

Iskoláztatási támogatásra jogosult:
■ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt gyermek után,
■ a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt gyermek után,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek után
■ a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a 20. életévét betölti.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életév betöltéséig jár az iskoláztatási támogatás.
A büntetés-végrehajtási vagy javítóintézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorúak esetében a tankötelezettség befejezését követően a köznevelési tanulmányok idejére is - de legfeljebb a 18. életév betöltését magában foglaló tanév végéig - kiterjed a jogosultak iskoláztatási támogatása.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]

Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá
■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válása évének november 1-jétől a 20. (a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig,
■ a nevelési ellátásra jogosult szülő.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó vagy nevelőszülőjével, illetve gyámjával.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében.]

A - sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény szerint - középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, siketvak, illetve speciális fejlesztő intézményekben tanult gyermek után annak 18. életéve betöltéséig kaphat nevelési támogatást a szülő.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

Családi pótlék

Változás 2019. január 1-jétől.

Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni a szociális intézményben 30 napot meghaladóan elhelyezett azon gyermeket (személyt) is, akinek az elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az oktatáshoz, fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása céljából került sor, és csak átmeneti jelleggel került ki a szülő háztartásából.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt is, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében.]

Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50 százalékos arányban - mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak (korábban ehhez bírósági döntés kellett).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]

A szülővel együtt élő élettárs csak akkor lehet családi pótlékra jogosult, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolatot olyan közokirat igazolja, melyet legalább egy évvel a kérelem benyújtása előtt állítottak ki.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bek. a) pontjában.]

A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]

A családi pótlék folyósítása függ az óvodai nevelésben való kötelező részvételtől. Ha a gyermek igazolatlanul nem ment óvodába legalább öt nevelési napon, úgy az óvoda vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság értesíti a szülőt a mulasztás jogkövetkezményeiről, vagyis hogy 20 nevelési nap hiányzást követően kezdeményezni kell a családi pótlék szüneteltetését.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában.]

Azoknál a gyermekeknél, akiket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, akik gyermekvédelmi gondoskodás alatt állnak, illetve javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben vannak, nem vizsgálják a mulasztott nevelési napokat.
Tankötelezettség esetén a gyámhatóság 10 igazolatlanul mulasztott tanóra után felhívja a szülő figyelmét, hogy 50 igazolatlan óra után szünetelteti a nevelési ellátás folyósítását.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában.]

A gyám a gyámkirendelés tényleges időpontját megelőzően is jogosult lehet családi pótlékra, ha saját háztartásában már korábban gondoskodott a gyermek neveléséről, és erre a korábbi időtartamra más személy nem részesült ellátásban.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében.]

A családi pótlék összege

Változás 2019. január 1-jétől.

Magasabb összegű családi pótlék jár a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után ideiglenes hatályú elhelyezés esetén, továbbá abban az esetben is, ha a gyámhatóság a szülői ház elhagyását engedélyezte.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.
A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):
■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]

Az a 18 év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]

A szülő lemondhat a családi pótlékról vagy annak egy részéről, úgy, hogy eközben e jogosultsága nem szűnik meg (ez a lemondás nem befolyásolja a családi kedvezmény igénybevételét).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében.]

Egyedülálló

Nem változott.

Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa
■ közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és nem rendelkezik jövedelemmel,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve
■ az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Egyedülállónak minősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (havi 28 500 forintot), és egyéb jövedelme nincs.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]

Anyasági támogatás

Nem változott.

Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett várandósgondozáson. A várandósgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban, ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott, és ezt dokumentálni tudja.
Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő hat hónapon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő hat hónapon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és a várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Anyasági támogatást kaphatnak azok a külföldön élő magyar állampolgárok is, akiknek gyermeke külföldön születik, feltéve, hogy sor kerül Magyarországon a gyermek anyakönyvezésére, vagy - ha a hazai anyakönyvezés a szomszédos állam joga szerint a szomszédos állam állampolgárságának elvesztésével járna - a gyermek részére "Magyar igazolványt" állítanak ki.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. § ad)-ae) pontjaiban.]

Anyasági támogatásra jogosult a tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is. A tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek és a velük együtt élő házastársuk és élettársuk is jogosult anyasági támogatásra.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (4) bekezdésében.]

Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. §-ában.]

Gyes, gyet

Nem változott.

Gyesre az a szülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb hároméves gyermeket gondoz, vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. A gyám is jogosult gyesre, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermekét nevelő gyám kivételével.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]

Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet megállapítani. Ha ez az ellátás gyes, akkor rá is vonatkozik az a szabály, hogy egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel lehet gyest megállapítani.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (2a) bekezdésében.]

Gyesben részesülő örökbe fogadó szülő, nagyszülő esetében a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézetben történő elhelyezése esetén a jogosultságot nem érinti, ha a gyermek egész nap óvodában, bölcsődében van elhelyezve.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ában.]

Gyetre a szülő és a gyám jogosult, ha a saját háztartásában legalább három kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de a nyolcadikat nem (a legnagyobb pedig még nem nagykorú, azaz a 18. életévét nem töltötte be).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]

A gyest és a gyetet a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyesre, ha nem él egy háztartásban nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.
Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1) bekezdésében.]

Egyidejűleg két gyermek után is kaphat gyest a szülő, azzal, hogy az ikreket ilyenkor egy gyermeknek kell tekinteni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében.]

A nevelt gyermek után nem jár gyes, és a nevelt gyermek nem számítható be a gyerekek számába a gyet megállapításakor.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §, 23. §-aiban.]

Több gyermek esetén a szülő az egyik gyermekre tekintettel gyesben, míg a másik után csecsemőgondozási díjban, illetve gyermekgondozási díjban részesülhet.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bek. a) pont aa)-ab) alpontjaiban.]

Méltányosságból engedélyezhető a gyes tovább folyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb nyolcéves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe (gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető).

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]

Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a szociális ellátásokról szóló törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül. Kivételt képez ez alól, aki
■ a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá
■ a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak az összegét,
■ a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
■ a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat,
■ az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az összegét,
■ a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díját, továbbá
■ a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását,
■ a gyermeknevelési támogatás esetében a gyermekek otthongondozási díját.
Nem jár gyermekgondozási támogatás akkor sem, ha
■ olyan gyermek után igényli, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Kivéve, ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki;
■ a támogatásra jogosult letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésében.]

Munka gyes, gyet mellett

Nem változott.

Gyesen lévők a gyermek féléves kora után korlátlan időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. § (1) bekezdésében.]

Gyeten lévők továbbra is csak heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet, kivéve, ha tevékenységüket kizárólag az otthonukban végzik, akkor időkorlát nélkül végezhető keresőtevékenység.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 24. §-ában.]

A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §, 27. §-aiban.]

Nagyszülő gyesen

Nem változott.

A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. §, 21/A. §-aiban.]

A nagyszülő kizárólag akkor kaphat gyest, ha a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel a szülő gyermekgondozást segítő ellátást kap.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. § (1) bek. d) pontjában.]

A gyes folyósításának szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/B. §-ában.]

Gyes, gyet összege

Nem változott.

A gyes és a gyet összege megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2019-ben havi 28 500 forint). Egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]

Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.
Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a dupla gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Igényérvényesítés, ellátásfolyósítás

Nem változott.

A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén a tárgyhónapot követő hónap 3-áig (ha ez nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le).

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/C. § (4) bekezdésében.]

A külföldön élő, nem Magyarországon született, de magyar állampolgárságú, vagy magyar igazolvánnyal rendelkező gyermek vér szerinti anyja, örökbe fogadó szülője vagy gyámja által benyújtott anyasági támogatás iránti eljárásban a Magyar Államkincstár Központ (továbbiakban: Központ) jár el.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1/B. § (5) bekezdésében.]

Az anyasági támogatással kapcsolatos ügyekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az igényelbíráló szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt elbírálásra kerül a kérelem.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 24. § (5a) bekezdésében.]

Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/C. § (1) bek., (4) bek. és a 27/A. § (1) bekezdésében.]

Az augusztus hónapra járó ellátás a tárgyhónapban kerül kiutalásra, postai utalványon történő kifizetés esetén augusztus 24-éig, fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig. Ha augusztus 26-a nem munkanap, akkor a folyósítási határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/C. § (6) bek. és a 27/A. § (1a) bekezdésében.]

Családtámogatási ellátás visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (1) bekezdésében.]

Ha a csecsemőgondozási díj vagy a gyermekgondozási díj iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyes iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyes iránti kérelmet is a csed vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 19. §-ában.]

A köznevelési intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a tajszám közlésével az Oktatási Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat az illetékes szerv részére.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (1) bekezdésében.]

A szülő köteles az igényelbíráló szervhez - írásban - bejelenteni minden olyan tényt és adatot, amely a szülő családtámogatási ellátásra való jogosultságát érinti. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, azt vissza kell fizetni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. § és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. §-ában.]

Családtámogatási ellátások iránti kérelmet a Központ által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. §-ában.]

A családtámogatási ellátásokra vonatkozó kérelem benyújtható személyesen vagy postai úton, a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy a kormányablaknál, illetve a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]

Ha a kérelmező részére már folyósítanak családtámogatási ellátást, és az adataiban időközben nem következett be változás, úgy a kérelmező és a gyermek azonosításához szükséges adatokat kell csak közölni, a korábbi kérelemnél már csatolt iratokat nem kell újból benyújtani.

[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (6a) bekezdésében.]

Eljárási szabályok

Nem változott.

A családtámogatási ellátások iránti kérelmek esetében az eljárási szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza

Jogalap nélküli ellátás

Változás 2019. január 1-jétől.

Akkor engedhető el vagy mérsékelhető a jogalap nélkül felvett ellátás, ha a tartozás megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, a követelés még folyósított ellátásból vagy keresetből történő levonás útján nem téríthető meg, és a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.
A Központ családtámogatási vezetője részletfizetési kedvezményt adhat vagy fizetési halasztást is engedélyezhet.
Fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A fizetési kedvezményt feltételhez is lehet kötni. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti, és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (5)-(9) bekezdéseiben.]

A jogalap nélküli ellátást - amennyiben annak felvétele az ügyfélnek felróható - öt évig lehet visszakövetelni. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított - az eddigi három év helyett - öt éven belül érvényesítheti.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (3) bek. és 42. § (2) bekezdésében.]

Azon személyek esetében, akik a kincstári számfejtési körbe tartoznak, a keresetből történő levonás érvényesítése során a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (3a) bekezdésében.]

Nem változott.

A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha abból már nem lehet levonni, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. §, a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 26. §-ában.]

Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó gyest vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának minősülő csedet, gyedet, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított gyermekgondozási támogatás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (4a) bekezdésében.]

Ellenőrzés

Nem változott.

A központi családtámogatási szerv ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára.
A családtámogatási ügyben eljáró hatóság - családtámogatási kifizetőhely esetében a központi családtámogatási szerv - a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti.

[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?

A hozzájárulás kötelezettjei

Nem változott.

Hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű
■ gazdasági társaság,
■ szövetkezet (kivéve a lakás-, a szociális, valamint az iskolaszövetkezetet);
■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat (kivéve a víziközmű-társulatot), egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat;
■ ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivői iroda;
■ közjegyzői iroda;
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
■ egyéni cég;
■ a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb szerv, szervezet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont aa) vagy ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától, valamint
■ a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) bek. a)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében.]

Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.
Az evaalany adózó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Azok a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb szervek, szervezetek is szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentik, hogy a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján teljesítik, a választás bejelentését követő hónap első napjától. Ezeknek a szervezeteknek nulla a szakképzési hozzájárulási alapja, de szakképzési többletköltségeiket a normatíva szerint visszaigényelhetik.
Egyéb szervezetek: a szociális és a pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a képző- és iparművészet, és a hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, valamint ez utóbbiak fenntartásában működő intézmény, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) bek. h) pontjában.]

A hozzájárulás alapja, mértéke

Új előírás 2019. január 1-jétől.

A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő:
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem;
■ az előző két pont szerint juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás. Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér;
■ a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;
■ az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja. (Az új előírás ellentmondásban van a törvény 2. §-ában rögzített, továbbra is hatályos rendelkezéssel, amely szerint az egyéni vállalkozó saját maga után mentesül a hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Az Országgyűlés a következő ülésszakán várhatóan feloldja ezt az ellentmondást.)
Ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 19,5 százalékos mértékű adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére, akkor a kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.
Az egyéni vállalkozó saját maga után, illetve a társas vállalkozás a tagja után akkor érvényesíthet 19,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja megváltozott munkaképességűnek minősül, így ilyenkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni.
Szintén nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel, ha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben 19,5 százalékos adókedvezményt érvényesít.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1)-(1a) bekezdéseiben, 2018. évi LII. törvény 11-13. § és 15. §-ában.]

A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) Korm. határozat alapján elbocsátott, 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény.
Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér négyszerese után, ha a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya 19,5 százalék mértékű adókedvezményt érvényesít.

[2018. évi LXXXII. törvény 250. §]

Nem változott.

Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha nincs szochofizetési kötelezettség. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).
A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg.
A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak a szociális hozzájárulási adó alapját a számviteli törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, minden más hozzájárulás-kötelezettnek pedig - a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania.
A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a szakképzési hozzájárulás kiszámításához a szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

Mentesség hozzájárulás alól

Nem változott.

Továbbra sem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére
■ a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet;
■ az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az általa foglalkoztatottak után igen);
■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
■ az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont fizet hozzájárulást);
■ a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb szerv, szervezet.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]

A hozzájárulás teljesítése

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
■ együttműködési megállapodással,
■ tanulószerződés alapján,
■ szakmai gyakorlat szervezésével hallgatói munkaszerződés alapján.
A kötelezettség képzéssel teljesített részének levonását követően a nettó hozzájárulást az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetni.
Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka. A gyakorlati képzésre és a saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet. (A szabályozás részleteit lásd a 106. oldalon.)
A szakképzési hozzájárulás - az államilag támogatott létszám erejéig - teljesíthető duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel is.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5-6. §-aiban.]

Duális képzés
■ a műszaki, informatikai, agrár, természettudományos vagy gazdaságtudományi képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon,
■ szociális munka alapképzési szakon, illetve
■ a fenti képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés. (További követelményeket a felsőoktatási törvény tartalmaz.)

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 3. § a) pont 3. § és az 5. § c) pont cb) alpontjában.]

A szakképzési hozzájárulás egyes, a közúti közlekedéssel összefüggő, saját dolgozók részére szervezett hatósági képzéssel is teljesíthető. (A többi hatósági jellegű képzés nem számolható el.)

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. § d) pontjában.]

A saját munkavállalók képzési költségeit azok tudják elszámolni, akik havonta legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. A 30 fős feltételt a kkv-k partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen is teljesíthetik. A tanulószerződéses létszámot július és augusztus kivételével kell minden hónapban teljesíteni.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. § e) pontjában.]

Hozzájárulás csökkentése, visszatérítés

Nem változott.

A tanulószerződéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett az alapnormatíva alapján számított összeggel (a továbbiakban: kiegészítő csökkentő tétel) is csökkentheti a fizetendő hozzájárulást az alábbiak szerint:
■ beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre,
■ oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül,
■ tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétellel a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók esetében, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi.
Együttműködési megállapodás alapján is visszaigénylők lehetnek az úgynevezett egyéb szervezetek.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva 100 százalékával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, továbbá az alapnormatíva 100 százalékát visszaigényelhetik.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1a)-(1b) bek. és (2c) bekezdésében.]

A szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb szerv, szervezet kivételével a kötelezettségét duális képzéssel teljesítő is visszaigényelheti az állami adóhatóságtól a bruttó kötelezettsége mértékét meghaladó részt.
A kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, a nem kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzés alapján számított alapcsökkentő tétel összegét igényelhetik vissza.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (2) bekezdésében.]

A 2019. évi költségvetésről szóló törvény alapján a visszatérítésnél alkalmazott alapnormatíva összege 2019-ben évi 480 ezer forint tanulónként-hallgatónként.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bek. b) pontjában.]

A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visszatérítés. Nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvényben meghatározott időtartamnál hosszabb kötelezettséget vállal, és nem rendelkezik tanulószerződéssel.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződést határidő előtt jogellenesen felmondja, az ezt követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.
Ezen felül ez esetben nem jogosult a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeinek levonására sem. Ha ilyet mégis levont, a teljes levont összeget be kell fizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (3)-(4) bek., (8)-(9) bekezdéseiben.]

Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott

Nem változott.

Iskolai tanműhelyben megvalósuló gyakorlati képzés esetén nemcsak a tanulónak fizetett juttatással, hanem annak járulékaival is csökkenteni kell a teljesítési megbízottat megillető összeget. (Ez az összeg a kormányrendelet súlyszorzói alapján számított alapcsökkentő tétel arányos része - figyelemmel a teljesítési megbízott által végzett gyakorlati képzés időhányadára az összes gyakorlati képzéshez.)

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5a) bekezdésében és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékleteiben.]

Teljesítési megbízott lehet a szakképző intézmény is: a gyakorlati képzési idő 5 százaléka iskolai tanműhelyben is megvalósítható. Ebben az esetben gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés ezen részére a szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az átirányítás időtartamára meghatározott felső korlátba (ez a gyakorlati képzési idő 50 százaléka).

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5a) bekezdésében.]

A teljesítési megbízott az általa (az átirányítottaknak) tartott gyakorlati képzésre nem érvényesítheti sem az alapcsökkentő, sem a kiegészítő csökkentő tételt.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladóan vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerződéses tanuló után nem érvényesítheti sem az alapcsökkentő, sem a kiegészítő csökkentő tételt.
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell a gyakorlati képzés helyszínét is.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében, (6) bek. i) pontjában, (7) bekezdésében.]

Aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges (a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített) feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50 százaléka lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek.
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell
■ az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát (vagy OM-azonosítóját), kamarai nyilvántartási számát;
■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át;
■ a szakképzési kerettantervben szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként;
■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását;
■ az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanulók felelősségbiztosításának költségviselőjét;
■ a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzéssel összefüggésben megillető díjazást, vagy az iskolai tanműhelyben végzett képzési időre számított összeget;
■ a tanuló felügyeletéről a gyakorlati képzés időtartama alatt gondoskodni köteles személy megnevezését.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben teljesítési megbízottat vesz igénybe, akkor (az érintett adóévek tekintetében) a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeit sem számolhatja el, és a teljes levont összeget be kell fizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5)-(7) bek., (9) bekezdésében.]

Bevallás, befizetés, határidők

Nem változott.

A hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év január 12-éig saját maga megállapítja, és elektronikus úton bevallja és befizeti az állami adóhatóságnak
■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
■ az alapcsökkentő tétel és a kiegészítő csökkentő tétel, valamint a saját dolgozó képzésére elszámolható csökkentő rész éves összegét,
■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tételek különbözeteként megállapított éves nettó (befizetési) kötelezettségét,
■ vagy visszaigényelheti a figyelembe vehető összeget abban az esetben, ha
■ a tanulószerződéssel vagy duális képzéssel teljesítő nem a szakképzési törvény szerinti egyéb szervezet (az egyéb szervezet meghatározását lásd a 103. oldalon), és
■ az alapcsökkentő tétel és a kiegészítő csökkentő tétel együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét. A kötelezettségek befizetésének vagy visszaigénylésének határideje szintén január 12-e.
Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség. Az előlegbefizetésnél figyelembe vehető:
■ az alapcsökkentő tétel,
■ az oktatói kiegészítő csökkentő tétel és a tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel,
■ a saját dolgozó képzésére fordított, pénzügyileg teljesített költségek időarányos része.
Ha a kötelezett tanulószerződéssel vagy duális képzéssel teljesíti kötelezettségét, és az alapcsökkentő tétel, valamint a kiegészítő csökkentő tételek együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor az azt meghaladó részt visszaigényelheti az állami adóhatóságtól (ez a lehetőség nem vonatkozik a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb szervekre, szervezetekre).
A kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, a nem kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzés alapján számított alapcsökkentő tételt igényelhetik vissza.
A szakképzési törvény szerinti egyéb szervezetek havonta igényelhetik vissza a tanulószerződés és a beruházási kiegészítő csökkentő tétel alapján számított összeget.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg (elektronikus úton vallja be) és fizeti meg - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóságnak, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A naptári évtől eltérő üzleti éves kettős könyvvitelt vezető egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallásában), fizeti meg vagy igényli vissza.
A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
Az állami adóhatóság a visszatérítésnél az adóigazgatási rendtartási törvény (Air.) és az adózás rendjéről (Art.) szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visszatérítés.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az Air. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmaznia a szakképzési hozzájárulási törvény által nem szabályozott kérdésekben. A gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférést biztosít a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. § (4)-(8) bekezdéseiben és 11. §-ában.]

Képzés, képzési rendszer fejlesztésének támogatása

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulásból származó, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető bevételek felhasználhatók
■ a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján a szakképzési hozzájárulásra kötelezett kérelmére nyújtható képzési támogatásra:
- saját tulajdonban álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az iskolai rendszerű szakképzés keretében tanulószerződés szerinti gyakorlati képzés folytatását tervezi, vagy
- legalább 50 fő részére munkahelyteremtéshez, vagy
- tanműhelyben tanulószerződés szerint folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzéséhez és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez. Ilyen kérelmet benyújthat: gazdasági társaság, szövetkezet (kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet); állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat (kivéve a víziközmű-társulatot); egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat; valamint a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik);
■ a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében szak- és felnőttképzési célokra;
■ a Szabóky Adolf szakképzési ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására;
■ a decentralizált (a megyéknek leosztott) keretből finanszírozható célokra;
■ a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter intézménye által fenntartott szakképző iskolák és a szakképesítésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák beruházási és felújítási célú támogatására (nem csak fejlesztésre)
■ az állami szakképzési és felnőttképzési szervezet egyes feladatainak finanszírozására;
■ a központi keretből finanszírozható célokra;
■ a WorldSkills és EuroSkills versenyeken érmet szerző magyar versenyzők díjazására.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 12. §, 14. § és 19. §-ában.]

A decentralizált (a megyéknek leosztott) keretből beruházási célú támogatás nyújtható
■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben vagy felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott, szakképesítést vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére,
■ az előzőek szerinti iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi termékek közé sorolható, szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 17. §-ában.]

A központi keretből támogatás nyújtható
■ beruházási céllal az állami szak- és felnőttképzési szervnek;
■ a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez (az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki);
■ a gazdasági kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására;
■ az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez;
■ beruházási céllal a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag-és taneszközfejlesztésre, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésére;
■ a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra;
■ az állami szakképzési és felnőttképzési szerv, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítvány és szakmai szervezet részére a szakképző intézményben tanulók lemorzsolódásának csökkentését, illetve a lemorzsolódottak képzésbe történő visszavezetését célzó programok megvalósítására;
■ szakképzési és felnőttképzési kutatási-fejlesztési célú tevékenységre az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére;
■ szakképzési, illetve felnőttképzési célú uniós finanszírozású program előfinanszírozására állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére;
■ a kormány döntésén alapuló, szakképzéssel, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi program megvalósításához;
■ az oktatási miniszter feladatai közül a pályaorientációra;
■ a szakképző iskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítására és fejlesztésére, a szakképző iskolai beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátására, a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérésére, a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás esetén az információs rendszer fejlesztésére;
■ a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény szerinti szomszédos államban működő, magyar nyelvű szakképző iskolában folytatott képzésnek az állami szakképzési és felnőttképzési szerv koordinációjával megvalósuló fejlesztésére.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 18-19. §-aiban.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Hozzájárulás-teljesítés gyakorlati képzéssel

Gyakorlati képzésre elszámolható normatíva

Változás 2019. január 1-jétől.

Emelkedik a gazdasági informatikus, a gépgyártástechnológiai technikus, az informatikai rendszergazda, a szoftverfejlesztő és az informatikai rendszerüzemeltető szakma súlyszorzója.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. melléklet 118., 121., 175. és 322. sor, 3. melléklet 130., 133., 187. és 349. sor.]

Nem változott.

Az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések gyakorlati képzésének a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire differenciált normatíva van kialakítva. Az alapnormatíva 2019-ben is 480 000 forint/fő/év, amit a költségvetési törvény rögzít.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében, a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. §-ában.]

Duális képzés esetén a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének
■ szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel,
■ a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal
történő elosztásával kell kiszámítani.
A vállalkozó hozzájárulási kötelezettségét 2016. szeptember 1. óta nem csökkentheti a felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében.]

Együttműködési megállapodás esetén a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a szakmai gyakorlat idejével (napjaival) arányosan csökkenthető.
Az egynapi gyakorlati képzési normatíva egyenlő az alapnormatíva
■ 1/130 részével a tanulók együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzése esetén,
■ 1/100 részével azon hallgatók esetén, akik gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzésben vesznek részt.
A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2)-(5) bek. és 6. § (2) bekezdésében.]

Osztószám együttműködési megállapodásnál

Nem változott.

Egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüggő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban szereplő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40:60 százalékos arányt - figyelembe véve tehát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osztószámmal kell meghatározni az egynapi gyakorlati képzési normatívát, melynek az összege 2019-ben (480 ezer forint/fő/év osztva 130 nappal) napi 3692 forint.
Tehát például az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként (20 nap x 3692 forint) 73 846 forint alapcsökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében.]

Osztószám gyakorlatigényes alapképzési szak esetén

Nem változott.

Gyakorlatigényes alapképzési szak esetében az osztószám 100.
A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, átlagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, ezért az egynapi gyakorlati képzési normatíva összege 2019-ben (480 ezer forint/fő/év osztva 100 nappal) 4800 forint. Így például a gyakorlatigényes szak vagy duális képzés esetén a gazdálkodók hallgatónként (20 nap x 4800 forint) 96 ezer forint csökkentő tételt számolhatnak el havonta.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében.]

Osztószámok duális képzések esetén

Nem változott.

Szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel, a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal kell elosztani az alapnormatívát (480 ezer Ft/fő/év).

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pontjában.]

Az előleg mértéke

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára az alapcsökkentő tétel havi összegét a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi tanulónként, illetve hallgatónként.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében.]

Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Csökkenti a szakképzési hozzájárulás alapját a szakképzési törvény alapján indított nappali rendszerű, szakgimnáziumi oktatás. A csökkenés mértéke a 11. és 12. évfolyamon tanulószerződés alapján folyó oktatásnál a 2., illetve 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó és az alapnormatíva szorzatának 50 százaléka tanulónként.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bek. bd) pontjában.]

Nem változott.

Éves bruttó kötelezettségét a számított alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegével csökkentheti a hozzájárulásra kötelezett, ha tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének. Az alapcsökkentő tétel éves összege a tárgyévre - ha a tanulószerződés a tárgyév egészére fennáll - tanulónként az alapnormatíva-összeg és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,
■ a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. számú mellékletében, meghatározott súlyszorzó szorzata alapján határozható meg;
■ a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított
- nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2., vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján határozható meg;
- esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2., vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60 százaléka;
- levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. vagy 3. számú mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20 százaléka.
A 3. számú melléklet szerinti súlyszorzókat a 2016. augusztus 31-ét követően induló, a felmenő rendszerű új OKJ szerinti szakmák esetében kell alkalmazni.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében és 8. §-ában.]

Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi alapcsökkentő tételek összege adja az alapcsökkentő tétel éves összegét.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

A tárgyév teljes időtartamára fennálló tanulószerződés esetén a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulónként a súlyszorzóval kiszámított alapcsökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi.
Ha a tanulószerződést hónap közben kötik meg, az alapcsökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az alapcsökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

Kiegészítő normatíva

Változás 2019. január 1-jétől.

A kialakult gyakorlatot követve mondja ki a jogszabály, hogy kizárólag önfoglalkoztatásra irányuló egyéni vállalkozói tevékenységet folytató kötelezett is figyelembe vehet kiegészítő csökkentő tételt, melynek mértéke megegyezik az 1-10 főt foglalkoztató kötelezettekre vonatkozó 38 százalékos szabállyal.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5/A. § (2) bekezdés a) pontjában.]

Nem változott.

Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, a szakképzési hozzájárulási törvényben meghatározott kiegészítő csökkentő tételeket (beruházási kiegészítő csökkentő tétel, oktatói kiegészítő csökkentő tétel, tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel) a következők szerint veheti figyelembe:
A beruházási kiegészítő csökkentő tétel kizárólag az aktiválás évében vehető igénybe, mértéke pedig évente úgy állapítandó meg, hogy a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagát és az alapnormatíva összegének
■ 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38 százalékát,
■ 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18 százalékát,
■ 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9 százalékát
össze kell szorozni.
A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát - az alapcsökkentő tétel tört hónapra vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.
Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 százaléka. A tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25 százaléka. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel és a tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves és - szakképzési hozzájárulási előleg fizetése esetén - havi mértékének a megállapítása során az alapcsökkentő tételre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.

[Lásd a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5/A. §-ában.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Támogatási szerződés

Nem változott.

A támogatásból beszerzett tárgyi eszközt a támogatott köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt - ingatlan esetén tíz - évig költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni, ha olyan tanműhelyt létesít, amelyben tanulószerződés alapján gyakorlati képzést tervez, vagy saját tulajdonú tanműhelyébe beruház, szoftverterméket vásárol.
A támogatások részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az állami szak- és felnőttképzési szerv köti a támogatottal.
A támogatási szerződés tartalmazza:
■ a támogatásban részesülő nevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, szakképző iskola és felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM-azonosítóját;
■ a támogatásban részesülő - állami adóhatóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámla-számát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható;
■ a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását;
■ a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszközei összegét;
■ a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot;
■ a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetésszerű támogatásfelhasználás jogkövetkezményeit;
■ a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit;
■ azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől;
■ mindazt, amit az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előír.
Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználását az állami szak- és felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek ellenőrzik.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 20-20/A. §-aiban.]

A hozzájárulásra kötelezett a kormány, illetve a szakképzésért felelős miniszter egyedi döntésén alapuló beruházási célú támogatást tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, megvalósított létesítményt nem a szerződésben meghatározott rendeltetés szerint használja, illetve az a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától számítva a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A visszafizetett támogatás összegével a kedvezményezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ában.]

Átmeneti rendelkezések

Nem változott.

Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesítés gyakorlati képzésének szervezését, legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg köteles befizetni a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszközöknek és beruházásoknak - a képzésmegszűnés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettségi idővel arányos bekerülési értékét az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (EFK-számla).
Mentesül e befizetési kötelezettség alól
■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
■ a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 30. §-ában.]

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amelyik hozzájárulási kötelezettségét 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a gyakorlati képzésre
■ együttműködési megállapodás alapján került sor, 2012. január 1-jét követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmaznia;
■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. január 1-jét követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre (akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, valamint a korlátozó feltételeket is megfelelően alkalmazni kell.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 27. §-ában.]

A 2012. január 1-je előtt a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem működtethető tovább, a létesítmény elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett szakképző iskola fenntartóját, ha az a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni.
Ha nem él elővásárlási jogával, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi (feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja tovább működtetni). A vételi ajánlatok elbírálásáról a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28. §-ában.]

A támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt - ingatlan esetén tíz - évig költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni, ideértve a 2012 előtt kapott támogatásokat is.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28/A. §-ában.]

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülés időtartama alatt - a benyújtott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzájárulási kötelezettségüket a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítők kötelezettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk. Esetükben az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
A 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.

[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 32. §-ában.]

Mit kell tudni a saját dolgozó képzéséről a szakképzési hozzájárulás terhére?

Csekély összegű támogatás

Nem változott.

A munkáltató szakképzési hozzájárulásként elszámolhatja a saját dolgozók képzésére fordított költségeket.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállaló képzésére elszámolható költségekkel történő csökkentése állami támogatásnak minősül, és az európai uniós csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági szabályok vonatkoznak rá.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 2. § a) pont]

A hozzájárulás-csökkentés feltételei

Nem változott.

A hozzájárulásra kötelezett a saját dolgozó képzésére fordított költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét, ha július és augusztus kivételével az év többi hónapjában legalább 30 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzi (kkv-k esetében a partner- vagy kapcsolódó vállalkozások együttesen is teljesíthetik ezt a létszámot), és megfelel a következő feltételeknek:
■ a képzés a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint történik;
■ a képzés nem távoktatási formában valósul meg;
■ a képzés megfelel a felnőttképzési tevékenység nevesített formái egyikének, vagy a szakképzésről szóló törvény alapján rehabilitációs képzésnek minősül;
■ a munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére vagy a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányul;
■ a képzés minimális időtartama 20 óra;
■ a képzésre az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak a területén kerül sor; és
■ a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (1) bek.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Fogalmak

Kapcsolódó vállalkozások

Kapcsolódó vállalkozásnak minősül, ha
■ egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
■ egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
■ egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
■ egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja.
■ Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az előzőekben felsorolt kapcsolatban.
■ Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén az előzőekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, ha tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
■ A befektetők érdekeltsége tekintetében - az előzőektől eltérően - önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel külön meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a fentiekben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

Partnervállalkozás

Partnervállalkozásnak minősül az a vállalkozás,
■ amely az előzőek alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és
■ amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25 százalék.

Külön meghatározott befektetők

Külön meghatározott befektetők az
■ állami befektetőtársaságok,
■ finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése céljából rendszeresen kockázatitőke-befektetést folytató egyének vagy csoportok, akik vagy amelyek a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások alaptőkéjébe fektetnek be, azzal a feltétellel, hogy az érdekeltségük az adott vállalkozásban kevesebb, mint 1 250 000 euró, illetve az annak megfelelő forintösszeg,
■ a szövetkezetiüzletrész-hasznosító gazdasági társaság,
■ felsőoktatási intézmények, nem felsőoktatási intézmény szervezetében működő oktatási és szaktanácsadási intézmények, a felső- vagy középfokú oktatás gyakorlati háttereként termelőtevékenységet folytató tangazdaságok és tanüzemek, nonprofit kutatási központok, valamint nem felsőoktatási intézmény szervezeteként - költségvetési formában működő - egyéb kutatóhelyek,
■ a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott intézményi befektetők,
■ az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb mint 5 ezer lakossal rendelkező helyi önkormányzatok.

[2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról 4. § (2)-(6) bek., 19. § 1. pont]

________________________________________________________________________________________________________________________

Közúti közlekedési szolgáltatók speciális szabályai

Nem változott.

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletben - meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulás-kötelezett akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetőiengedély-kategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések (és az ezekhez kapcsolódó, külön jogszabályban meghatározott, valamint a közúti árufuvarozás és személyszállítás végzéséhez kötelezően előírt egyéb szaktanfolyami képzések és továbbképzések) költségeivel, ha
■ a képzés nem távoktatási formában valósul meg;
■ a képzés minimális időtartama 20 óra;
■ a képzésre az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak a területén kerül sor; és
■ a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (2) bek.]

Támogatások halmozhatósága

Nem változott.

Nem zárja ki más állami támogatás igénybevételét, ha a munkáltató a saját dolgozó képzésével teljesíti a szakképzési hozzájárulást. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a támogatás abban az esetben halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet az érintett támogatásra alkalmazandó európai uniós állami támogatási szabályok szerinti vagy az Európai Bizottságnak a jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (3) bek.]

A hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az egyébként engedélyezett költségelemekkel, ha
■ exporttal kapcsolatos tevékenysége (az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó) támogatásban részesül;
■ az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásban részesül;
■ a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott olyan támogatásban részesül, amelynél a támogatás összegét az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik, vagy amelynél a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;
■ versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatásban részesül;
■ a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével olyan támogatási programok részese, amelyek nem zárják ki kifejezetten az egyedi támogatást olyan vállalkozás javára, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított;
■ nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásban részesül (a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével);
■ olyan állami támogatásokban részesül, amelyek az uniós jog megsértéséhez vezetnek.
Ilyenek különösen
■ az olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen, vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét (ugyanakkor a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában rendelkezhet telephellyel vagy fiókteleppel a támogatást nyújtó tagállamban);
■ az olyan támogatások, amelyek esetében a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;
■ az olyan támogatások, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (4) bek.]

Előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére a hozzájárulásra kötelezett által igénybe vett támogatást, ha a támogatás összege képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 3. § (5) bek.]

Képzéstípusok

Nem változott.

A rendelet külső, belső, illetve ezeken belül áthúzódó képzést különböztet meg.
Külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a felnőttképzési törvény szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény közreműködésével - szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg.
Belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, központi költségvetési forrás vagy a szakképzési hozzájárulás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet OKJ-s végzettség megszerzésére irányuló képzés, valamint általános nyelvi képzés.
Az áthúzódó képzés több évig tart.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 2. § d)-f) pontjaiban]

A külső képzés költsége képzésenként kiállított számla és az ahhoz csatolt, a külső képző intézmény által cégszerűen aláírt és csak az elszámolható költségeket tartalmazó analitikus költségkimutatás alapján számolható el. A képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek átadni az annak munkavállalójával az intézmény által megkötött felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 4. § (1)-(2) bek.]

Belső képzés költsége csak képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és az elszámolható költségeket részletesen tartalmazó számviteli bizonylatok alapján számolható el.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 4. § (3) bek.]

Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően, teljesítésarányosan számolhatja el, ha a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdve a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 4. § (5) bek.]

Elszámolható költségek, támogatási intenzitás maximuma

Nem változott.

A külső képzés esetén a munkáltató elszámolhatja a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzéssel összefüggő igazolt utazási költségét - megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében az igazolt szállásköltségeiket is -, ha a képzés nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (1) bek. d) pont]

Belső képzés esetén a maximális támogatási intenzitás mértékéig elszámolhatók az oktatóknak kizárólag csak a ténylegesen megtartott órákra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű ráfordításai.
Elszámolható a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzéssel összefüggő igazolt utazási költsége - megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében az igazolt szállásköltség is -, ha a képzés nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (2) bek. a) pont, e) pont]

A hozzájárulásra kötelezett külső képzés esetén a maximális támogatási intenzitás mértékéig továbbra is elszámolhatja
■ a képző intézmény által lebonyolított képzésnek az alábbiak figyelembevételével számított díját,
- az oktatók személyi jellegű ráfordításait azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen;
- az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségeit, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltséget, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenését, a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig (nem számolható el szállásköltség, kivéve a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége);
- a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségeit;
- a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításait és az általános közvetett költségeket (adminisztrációs költségeket, bérleti díjat, rezsiköltségeket) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen;
■ a képzéshez kapcsolódó, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti bemeneti kompetenciamérés és előzetes tudásmérés díját,
■ a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségeit,
■ jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díjat, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló törvényben meghatározott személyi jellegű költségeit.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (1) bek.]

Belső képzésnél a maximális támogatási intenzitás mértékéig elszámolhatók:
■ az oktatóknak és a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzési projekthez közvetlenül kapcsolódó működési költségei - így a felhasznált anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése - a képzési projekt céljaira való tényleges használatuk mértékéig,
■ a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei, valamint
■ a képzésben részt vevő munkavállalóknak a számviteli törvény 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű ráfordításai és általános közvetett költségek - így adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek - azokra az órákra vonatkozóan, amikor ténylegesen részt vettek a képzésen.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (2) bek.]

A képzés típusától függetlenül a személyi jellegű költségek tekintetében
■ a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségeiből csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba,
■ az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (22 munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó, Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét (2019-ben ez 618 ezer forint).

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 9. § (4) bek.]

A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása főszabályként nem haladhatja meg a dolgozók képzésére fordított költségek 50 százalékát.
A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:
■ 10 százalékponttal a megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, az e munkavállalókra jutó költségekre vonatkozóan,
■ 10 százalékponttal középvállalkozásnak és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.
A támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál. (A havi minimálbér 2019-ben 149 ezer forint.)
A támogatási intenzitás kiszámítása során a költségeket az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 10. §]

Adatszolgáltatás

Nem változott.

A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévet követő év január 12. napjáig - meghatározott adattartalommal - adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre elszámolt képzésről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH). Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.
Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül az NSZFH megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetve ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFH felszólítja a hozzájárulás-kötelezettet, hogy írásban - 15 nap alatt - pótolja a hiányosságokat.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 5. § (1)-(2) bek., 1-2. melléklet]

Az NSZFH ellenőrzi az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését és a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról (vagy a hiánypótlás késedelmes teljesítéséről, illetve elmaradásáról) a hivatal az ellenőrzést követő 30 napon belül - az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok egyidejű megküldésével - tájékoztatja a NAV területileg illetékes igazgatóságát.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 8. § (1) bek.]

A hozzájárulásra kötelezett az adatszolgáltatástól számított tíz évig köteles megőrizni
■ külső képzés esetén
- a felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát,
- a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,
- a szolgáltatási szerződést,
- a szolgáltatási szerződés alapján képzésenként kiállított számlát, valamint
- elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként az elszámolható költségekről;
■ belső képzés esetén
- a felnőttképzési szerződést,
- a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,
- a képzési programot, mely tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciát, a tervezett képzési időt, a maximális csoportlétszámot, a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
- az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben részt vevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
- a képzésben részt vevő személyi adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, nem, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezése és száma),
- a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat (a képzésben részt vevő iskolai és szakmai végzettsége, nyelvi ismeretei, képzésbe történő felvétele, tanulmányainak értékelése és minősítése, a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye), valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
- a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
- a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumnak a kiállító által hitelesített másolatát, illetve a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
- a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
- a felnőttképzési törvényben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát, valamint
- elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként az elszámolható költségekről, tényleges önköltségen számolva.

[21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 6. § (1)-(2) bek., 8. § (2) bek.]

Mit kell tudni a képzési és a tanműhely-támogatásokról?

A támogatás formái

Változás 2018. december 23-ától.

A támogatás vissza nem térítendő támogatás. (Korábban nem működési célból nyújtott, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges támogatás volt. Vagyis csak az elnevezés változott, a támogatás tartalmilag ugyanaz, mint korábban.)

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 3. §-ában.]

A szakképzésért felelős miniszter a kérelmező szándéknyilatkozatának benyújtását követő 60 napon (korábban 30 napon) belül - a támogatási célra rendelkezésre álló keret figyelembevételével - írásban állást foglal a támogatás iránti kérelem benyújthatóságáról, és erről írásban értesíti a kérelmezőt.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 13. § (3) bekezdésében.]

A miniszter a támogatás iránti kérelem
benyújtását követő 60 napon (korábban 30 napon) belül dönt a támogatásról, és döntéséről írásban értesíti a kedvezményezettet.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 14. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek munkahelyteremtéshez kapcsolódó képzés folytatása esetén kétféle támogatásban részesülhetnek:
■ képzési támogatásban, továbbá
■ tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásban.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 3. §-ában.]

A kérelmezőnek a támogatásra vonatkozó igényét
■ szándéknyilatkozatban és támogatás iránti kérelemben, vagy
■ támogatás iránti kérelemben kell bejelentenie a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 12. §-ában.]

A miniszteri állásfoglalás nem minősül kötelezettségvállalásnak. Ha a kérelmező támogatásra vonatkozó igényét szándéknyilatkozatban jelentette be, a támogatás iránti kérelmet a miniszteri értesítés kézhezvételétől számított egy éven belül kell benyújtania a miniszterhez. Ha a kérelmező a támogatási kérelmet egy éven belül nem terjeszti elő, de a támogatásra vonatkozó igényét fenntartja, támogatásigényét szándéknyilatkozat formájában ismételten be kell nyújtania.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 13. § (3)-(6) bekezdéseiben.]

A támogatás iránti kérelem befogadására, hiánypótlására és a kérelmező rendelkezésére bocsátandó befogadó nyilatkozatra vagy a támogatási kérelem elutasítására az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 70. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 14. § (3) bekezdésében.]

Támogatási szerződés, támogatás folyósítása

Változás 2018. december 23-ától.

A miniszter döntésétől számított 60 napon (korábban 30 napon) belül a támogató (a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal) és a kedvezményezett szerződést köt.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 15. § (1) bekezdésében.]

Már nem kell a kedvezményezettnek a támogatás legalább 120 százalékának megfelelő értékű biztosítékot a támogató rendelkezésére bocsátania.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 16. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A támogatási szerződés tartalmazza:
■ a szerződést kötő felek képviseletére jogosult, valamint a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,
■ a kedvezményezettnek a támogatás felhasználására, a beszámolásra vonatkozó kötelezettségeit, azok teljesítésének határidejét,
■ a kedvezményezett támogatási szerződés szerinti adataiban, valamint a projekt megvalósulását érintő körülményeiben bekövetkezett változásra vonatkozó bejelentési kötelezettségét,
■ a biztosítékok előírását,
■ a tervezett és tényleges létszámok eltérésére vonatkozó rendelkezéseket,
■ a projekt megkezdésének és befejezésének végső időpontját.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 16. § (1) bekezdésében.]

A kedvezményezett a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatást lehívni. Ha a támogatási szerződés alapján a folyósítás több részletben történik, a támogatás utólag, teljesítés- és forrásarányosan folyósítható. Támogatási előleg a támogatott projektre nem nyújtható.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 17. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A támogató a támogatási szerződésben meghatározottak szerint
■ ellátja a támogatásoknak a kedvezményezett részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,
■ dönt a kedvezményezett által a támogatás felhasználásáról benyújtott pénzügyi részbeszámolók, beszámolók (szakmai és pénzügyi elszámolások) elfogadásáról és a teljesítés igazolásáról, szükség esetén intézkedik a kedvezményezettel szemben a visszafizetési kötelezettség elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket, és
■ ellenőrzi a támogatás felhasználásának jogszerűségét.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 15. § (2) bekezdésében.]

Beszámolás és költségelszámolás

Új előírás 2018. december 23-ától.

A támogatási szerződésben a támogatott projekt megkezdésére, zárására, valamint a kapott támogatás elszámolására vonatkozóan meghatározott határidő meghosszabbításáról
■ három és hat hónap közötti időtartamra a támogató,
■ hat hónapot meghaladó időtartamra a miniszter
dönt.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 15. § (3) bekezdésében.]

Nem változott.

A támogatott projekt keretében elszámolt költségeket alátámasztó eredeti bizonylatokat nem kell benyújtani, azokat - a támogatásra vonatkozó egyéb dokumentumokkal együtt - a kedvezményezett a könyvelés szabályainak megfelelően, a záróbeszámolójának támogató általi jóváhagyásától számított tíz évig köteles megőrizni, valamint a támogatás megvalósulásának helyszíni ellenőrzésekor az ellenőrzést végző szerv rendelkezésére bocsátani.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 21. §-ában.]

A támogatott projektek megvalósítása során nem forintban keletkező költségek összegét a számlán, számviteli bizonylaton megjelölt teljesítés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett középárfolyamon kell forintra átszámítani, a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett pénznemben kiállított számla, számviteli bizonylat esetén az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Ha a támogatási szerződésben szereplő támogatási összeg adott évre jutó keretösszegét a kedvezményezett a tárgyévben nem használja fel, a fel nem használt keretösszeg a támogatási szerződés módosításával átcsoportosítható a támogatással érintett következő évre vagy évekre.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 24. §-ában.]

Ellenőrzés, támogatásvisszakövetelés

Nem változott.

A támogató a projekt megvalósítása alatt - továbbá képzési támogatás esetén a foglalkoztatási kötelezettség lejártát követő két évig - előzetes értesítés nélkül is jogosult a támogatási szerződés betartásának ellenőrzésére.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 26. § (1) bekezdésében.]

Az ellenőrzés során a támogató a támogatási szerződés teljesülésével, a támogatási összeg jogszerű felhasználásával kapcsolatban vizsgálatot tarthat, iratokat és más dokumentációkat kérhet, azokról másolatot készíthet.
A kedvezményezett köteles
■ az ellenőrzésre jogosult megkeresésének soron kívül eleget tenni,
■ az ellenőrzésre jogosult részére szóban vagy írásban tájékoztatást adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,
■ az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, és
■ az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 26. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Képzési támogatás

Új előírás 2018. december 23-ától.

Ha a támogatással érintett külső képzés megvalósítására nem Magyarország területén kerül sor, a kedvezményezettnek a képzésre vonatkozóan megállapodást kell kötnie a képzésben részt vevő munkavállalóval. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
■ a képzést megvalósító szervezet megnevezését, címét (székhelyét), azonosító számát;
■ a képzés
- év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját,
- óraszám és helyszín szerinti ütemezését,
- befejezésének tervezett időpontját,
- elvégzésével megszerezhető kompetencia vagy dokumentum megjelölését;
■ a képzésről való megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket.
Külföldön megvalósuló képzés esetében
■ képzési programnak tartalmaznia kell
- a képzés megnevezését és a megszerezhető kompetenciát,
- a tervezett képzési időt,
- a képzés egyéni felkészítés vagy csoportos képzés formájának megjelölését,
- a tananyag tartalmát, terjedelmét,
- a maximális csoportlétszámot,
- a képzés elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
■ a résztvevők által aláírt jelenléti ívet kell vezetni, és
■ a képzési program szerinti tényleges megvalósítást dokumentálni kell.
■ a támogató ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében a fenti feltételek teljesülését igazoló magyar nyelvű dokumentumokat és a külső képzés esetében megkötésre kerülő szolgáltatási szerződést a kedvezményezettnek kell biztosítania.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 7. § (7)-(9) bekezdéseiben.]

Változás 2018. december 23-ától.

A képzési támogatás mértéke a támogatással érintett képzésben részt vevő személyenként legfeljebb 4 ezer (korábban 3 ezer) eurónak megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg kedvezményezettenként és képzési projektenként a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (Megszűnt a korábbi sávos korlátozás az 50-750 fő közötti képzési létszám esetén.)

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 4. § (4) bekezdésében.]

Képzési támogatásban az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részesíthető, amely vállalja
■ a képzésben részt vevők legalább 70 százalékának munkaviszonyban és a képzésük megkezdésekor a munkakörükre meghatározott napi munkaidőnek megfelelő (korábban teljes) munkaidőben történő foglalkoztatását a képzés befejezését követő legalább 18 hónapon keresztül,
■ hogy a támogatással érintett képzésben részt vevők közül az első támogatásban részesülő képzésének megkezdése és az utolsó támogatásban részesülő képzésének befejezése közötti időszak legfeljebb 24 (korábban 18) hónap.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontjában és g) pontjában.]

Nem változott.

A képzési támogatás intenzitása főszabályként nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát. A támogatási intenzitás kiszámításakor figyelembe kell venni a projekthez más forrásból kapott állami támogatást is. A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:
■ 10 százalékponttal a megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, az ezen munkavállalókra jutó költségek viszonylatában,
■ 10 százalékponttal középvállalkozás és 20 százalékponttal kisvállalkozás esetén.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 4. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A támogatási intenzitás kiszámításakor a projekt költségét az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 4. § (3) bekezdésében.]

Képzési támogatásban az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részesíthető:
■ amely legalább 50 fő részére munkahelyet teremt, amelynél a támogatással érintett képzésben a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban álló munkavállalók vesznek részt,
■ amelynél a támogatással érintett képzésben részt vevő munkavállalók tervezett létszáma nem több, mint az újonnan létesített munkahelyek tervezett száma,
■ amelynél a támogatással érintett képzési program nem tartozik külön jogszabályban meghatározott munkakör betöltésének feltételeként előírt képzések közé, és amelynél a képzési program nem tartozik azon képzések körébe, melyekről a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnek külön jogszabály alapján gondoskodnia kell,
■ amely betartja a támogatásokra vonatkozó EU-bizottsági rendeletben meghatározott korlátozásokat,
■ amely nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 7. § (1) bekezdés a)-e) pontok és h)-k) pontjaiban.]

Az újonnan létrehozott munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottakat a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészeként kell figyelembe venni. A foglalkoztatási kötelezettség teljesítése szempontjából a képzésben részt vevők összlétszámának meghatározása során az a munkavállaló, aki több támogatott képzésben is részt vett, csak egyszer vehető figyelembe.
A támogatással érintett képzés befejezésének időpontját, valamint az ezen időponttól számított 18 hónapos foglalkoztatási kötelezettség teljesülését a képzésben részt vett személyekre külön-külön kell meghatározni. A 18 hónapos foglalkoztatási kötelezettség a képzésben részt vevő személy utolsó, támogatott képzésének befejezésétől kezdődik.
Ha a képzési támogatást olyan projekthez nyújtják, amelynek céljai között szerepel egy regionális beruházási támogatásban részesülő beruházás munkavállalóinak képzése, olyan képzés nem támogatható, amely az új beruházás beindításához és működtetéséhez feltétlenül szükséges.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 7. § (2)-(6) bekezdéseiben.]

Képzési és más támogatások összeszámítása

Nem változott.

A képzési támogatás nem zár ki más állami támogatást, ha az nem vezet az érintett támogatásra alkalmazandó uniós állami támogatási szabályok szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez. A képzési támogatást kérelmezőnek a támogatás iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy részesül-e olyan, az uniós állami támogatási szabályok hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatásban vagy csekély összegű támogatásban, amelynek a képzési támogatással azonos vagy részben azonos elszámolható költségei vannak.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 10. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Képzési támogatás igénylése, támogatói döntés

Nem változott.

A képzési támogatásra vonatkozó szándéknyilatkozatot a rendelet 1. melléklete szerinti adatlapon kell benyújtani. A képzési támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti adatlapon, az 5. melléklet szerinti I. számú nyilatkozat csatolásával kell benyújtani.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 13. § (1) bek. és 14. § (1) bekezdésében.]

Képzési támogatás részletben

Nem változott.

Több részletben kifizetett képzési támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 17. § (4) bekezdésében.]

Beszámolás, költségelszámolás képzési támogatásnál

Változás 2018. december 23-ától.

A támogatási szerződés módosítása nélkül az egyes elszámolható költségek teljes költséghez viszonyított arányát illetően legfeljebb 50 százalékban térhet el a kedvezményezett a támogatás iránti kérelemben foglalt arányoktól, azzal, hogy a képzési időszak végén a beszámolók összesített adatai alapján az egyes költségek teljes költséghez viszonyított aránya legfeljebb 25 százalékkal (korábban 20 százalékkal) térhet el a támogatás iránti kérelemben megjelölt arányoktól.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 22. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

A kedvezményezett kizárólag a támogatott tevékenység időtartama alatt felmerült költségeket számolhatja el, azzal, hogy a költségelszámolásnál
■ szándéknyilatkozatban és támogatás iránti kérelemben történt támogatásra vonatkozó igénybejelentés esetén a támogatási kérelem benyújthatóságáról szóló miniszteri állásfoglalás, vagy
■ támogatás iránti kérelemben történt támogatásra vonatkozó igénybejelentés esetén a támogatás odaítélésről szóló miniszteri döntést tartalmazó értesítés
kézhezvételét követően felmerült költségek vehetők figyelembe.
A képzési támogatásban részesülő projekt során elszámolható költségeket a 651/2014/ EU bizottsági rendelet 31. cikk (3) bekezdése tartalmazza. Elszámolható költségek:
■ az oktatók képzési óráira elszámolt személyi jellegű ráfordítások;
■ az oktatóknak és a képzés résztvevőinek közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig. Nem számolható el szállásköltség, kivéve a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltségét;
■ a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei;
■ a képzés résztvevőinek a képzési órákra jutó személyi jellegű ráfordításai és általános közvetett költségei (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek).
Belső képzés költsége képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és az elszámolható költségeket részletesen tartalmazó számviteli bizonylatok alapján számolható el. Külső képzés költsége képzésenként kiállított számla és az ahhoz csatolt, az elszámolható költségeket tartalmazó, a külső képzőintézmény által cégszerűen aláírt analitikus költségkimutatás alapján számolható el.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 18-19. §-aiban.]

Ha a képzési projekt megvalósítása során a képzésben részt vevő munkavállalók összlétszáma a támogatási kérelemben megjelölt létszámához viszonyítva
■ növekedett, a támogatási összeghatár nem emelhető meg,
■ nem éri el a 80 százalékot, a támogatási összeg a tervezett létszám 80 százalékához viszonyított tényleges létszám figyelembevételével arányosan csökkentendő.
A különbséget a még folyósítandó támogatási összegből le kell vonni. Ha a levonandó támogatás mértéke nagyobb, mint a még folyósítandó támogatási összeg, további támogatás nem folyósítható, továbbá a támogatási különbözetet vissza kell követelni.
A kedvezményezett csak a támogatás iránti kérelemben megjelölt képzéseket végezhet, ugyanakkor az azonos képzéscsoportba tartozó képzéseket - a támogató egyetértésével - más, ugyanazon képzéscsoportba tartozó képzésekkel felválthatja, és kiegészítheti új képzésekkel is a teljes támogatási összeghatáron belül.
A kedvezményezett az utolsó beszámoló benyújtásáig a teljes támogatási összeg legfeljebb 85 százalékát hívhatja le.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 22. §-ában.]

Ellenőrzés, támogatásvisszakövetelés

Nem változott.

A kedvezményezett a képzési támogatáshoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettség teljesítésének igazolásaként az utolsó, támogatással érintett képzés megvalósulását követő 18 hónap elteltét követő 60 napon belül foglalkoztatási zárójelentést nyújt be a támogató részére. A szerződésben vállalt foglalkoztatást a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) ellenőrzi.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 26. § (2) bek., 27. § (1) bekezdésében, 7. mellékletében.]

Létesítési és fejlesztési támogatások

Új előírás 2018. december 23-ától.

Tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás az elszámolható költségek 100 százalékáig nyújtható
■ ágazati képzőközpont részére, valamint
■ azon hozzájárulásra kötelezettnek, amely vállalja, hogy a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzését vagy annak egy részét a támogatás terhére beszerzett eszközökkel a szakképző iskola tanműhelyében - e tárgyban megkötött megállapodás alapján - valósítja meg.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 5/A. §-ában.]

Változás 2018. december 23-ától.

A tanműhely-létesítési vagy - fejlesztési támogatás mértéke tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanulónként átlagosan
■ legfeljebb 8 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg kedvezményezettenként a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
■ a szakképzésről szóló törvényben meghatározott ágazati képzőközpont kedvezményezett esetében, továbbá ha a támogatással érintett tanműhelyben folyó képzés valamely kiemelt ágazat körébe tartozik, legfeljebb 10 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg kedvezményezettenként a 2,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A támogatás maximumának számításához szükséges tanulói létszám meghatározásakor a támogatási kérelemben vállalt tanulói létszámnövekmény mellett a kérelem benyújtása napján már azt a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulót is figyelembe kell venni, akinek a gyakorlati képzése a létrehozandó tanműhelyben fog megvalósulni.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 5. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Létesítési támogatás nyújtható a kedvezményezett saját tulajdonában álló olyan tanműhely létesítéséhez, amelyben az iskolai rendszerű szakképzés keretében tanulószerződés alapján gyakorlati képzés folytatását tervezi.
Fejlesztési támogatás nyújtható a kedvezményezett tanműhelyben tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházásához, valamint a vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftver felhasználási jogának a megszerzéséhez és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék beszerzéséhez.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 1. §-ában és a 2011. évi CLV. törvény 14. § a)-c) pontjaiban.]

Nem változott.

Általánosságban, fő szabályként a tanműhely-létesítési vagy - fejlesztési támogatás intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 73 százalékát.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 5. § (1) bekezdésében.]

Létesítési-fejlesztési támogatások feltételei

Változás 2018. december 23-ától.

A tanműhely-létesítési, -fejlesztési támogatásban az a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részesíthető, amely
■ a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulók létszámát - a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két tanév szakképző iskolai tanulólétszám-átlagához képest - a létrehozandó tanműhelyben tervezett gyakorlati képzésben legalább huszonöt (korábban ötven) fővel növeli a támogatás iránti kérelem benyújtását követő második tanév végéig, és
■ ezt a létszámot a létszámnövekmény elérésének napját követő hónaptól számított legalább három év (korábban öt év) 1-6. és 9-12. hónapjában folyamatosan fenntartja.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 8. §-ában.]

Már nem kaphatnak képzési támogatást azok, akiknek az árbevétele a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző két üzleti évben az általa gyakorlati képzésben részesített tanulószerződéses tanulók után elszámolható éves csökkentő tétel összegének legalább 400 százaléka volt.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 8. § c) pontjában.]

Nem változott.

A tanműhely-létesítési, -fejlesztési projekt megkezdésének napja nem lehet korábbi, mint
■ a támogatási kérelem benyújthatóságáról szóló miniszteri állásfoglalást
■ vagy a támogatás odaítélésről szóló miniszteri döntést
tartalmazó értesítés kézhezvételének napja.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 9. §-ában.]

A tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatás kedvezményezettje nem számolhat el olyan költségeket, amelyeket már más támogatásból finanszírozott.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 11. §-ában.]

Létesítési-fejlesztési támogatás igénylése, támogatói döntés

Nem változott.

A tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásra vonatkozó szándéknyilatkozatot a 2. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 13. § (2) bekezdésében.]

A tanműhely-létesítési, -fejlesztési támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti adatlapon, az 5. melléklet szerinti II. számú nyilatkozat csatolásával kell benyújtani.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 14. § (2) bekezdésében.]

Beszámolás, költségelszámolás létesítési-fejlesztési támogatásnál

Változás 2018. december 23-ától.

A kedvezményezett köteles a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló ingatlant a használatbavételi engedély véglegessé válása napjától 10 évig (a korábbi 5 év helyett) a gyakorlati képzés céljaira használni, azzal, hogy ebbe az időtartamba nem számítható be a gyakorlati képzés szünetelésének időtartama. A meghatározott időszak alatt a tárgyi eszköz termelési célra történő használatából származó bevételt a kedvezményezett köteles az általa folytatott gyakorlati képzés céljaira fordítani a támogatási szerződésben meghatározott módon (korábban az ingatlan termelési célú használatából származó bevételre is hasonló kötelezettség volt).

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 25. §-ában.]

Ellenőrzés, támogatásvisszakövetelés

Változás 2018. december 23-ától.

Ha a tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett a megállapított fenntartási kötelezettsége időtartamának lejárta előtt megszűnik, vagy a támogatással érintett gyakorlati képzést kettő, egymást követő tanéven túl szünetelteti, vagy a támogatással érintett gyakorlati képzést megszünteti, a fenntartási időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső támogatási összeget vissza kell követelni (korábban a visszakövetelésnél az időarányosság mellett figyelembe kellett venni a beruházásra elszámolt összeg arányát is).

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 27. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha a tanműhely-létesítési, -fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett a tanulóilétszám-fejlesztési kötelezettségét a vállaltnál alacsonyabb mértékben teljesíti, a létszámarányos támogatási összeget vissza kell tőle követelni.
Ha a tanműhely-létesítési, -fejlesztési támogatásban részesített kedvezményezett nem teljesíti tanulóilétszám-fenntartási kötelezettségét - akár az öt tanéves időtartamot, akár a létszámot illetően -, a támogatási összegnek a hiányzó létszámra, illetve időtartamra eső arányos részét kell tőle visszakövetelni.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 27. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Elszámolható költségek

Nem változott.

Tanműhely-létesítési vagy -fejlesztési támogatások esetén a költségelszámolásnál az alábbiakat kell figyelembe venni:
■ Az eszközök bekerülési értékének megállapítására a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-ai az irányadók. Az így meghatározott bekerülési értékből nem számolhatók el
- a kedvezményezett saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei;
- garanciális költségek;
- a kedvezményezettnél meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre történő áttelepítési költsége;
- franchise-díj;
- a támogatásiigény-bejelentés visszaigazolása előtt felmerült költségek (kivéve előkészítés címén a beruházás előkészítési tevékenységéhez kapcsolódó kiviteli terv elkészítésének költségét);
- előkészítési célú tevékenység költségei, így különösen pályázatkészítés, pályázati menedzsment, kifizetési igénylés összeállítása, engedélyezési tervek készítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése, közjegyzői díj;
- adótanácsadás és könyvelés díja;
- forráslehetőségek feltérképezésére és támogatási kérelem elkészítésére, valamint a támogatás időszaka alatt a támogatás megvalósításával, az elszámolások elkészítésével összefüggő tanácsadás díja;
- biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek;
- jelzálog, hitelintézettel kötött garanciaszerződés költségei;
- kamatráfordítások;
- árfolyamveszteségek;
- működési és általános költségek (rezsi);
- reprezentációs költségek;
- utazási és szállásköltségek, így különösen gépek üzembe helyezéséhez kapcsolódóan vagy vásárokon, kiállításokon való megjelenés esetén;
- kiszállási díj;
- jogszabályfrissítési díj;
- fordítási költségek;
- szerszámkészlet, tartozékok költségei;
- műszaki eszközök felújítási költségei;
- meglévő gépek átalakításának költségei (még akkor sem, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere megváltozik);
- eszközök leszerelési költsége;
- a szállítási biztosítás és a vámkezelés költsége;
- olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be;
- azon eszközök, berendezések értéke, amelyek az igénybejelentés benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a kedvezményezettnél bármely telephelyen már használatban voltak;
- anyagok, készletek beszerzése;
- fogyasztási cikkek beszerzése;
- jármű (gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű), pótkocsi, félpótkocsi beszerzése;
- az apportált eszköz értéke;
- az olyan, közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének százalékos arányában határozza meg (kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső kedvezményezett alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással).
■ Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló ("szinten tartó") felújítási munka költségei és az üzemszerű működést szolgáló költségek nem támogathatóak.
■ A tárgyi eszközök körében a kedvezményezett szakképzési tevékenységét közvetlenül, rendszeres használat mellett tartósan, legalább öt tanévig szolgáló eszközök elszámolása lehetséges.
■ Ha a kedvezményezett a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a projekt áfával növelt, bruttó összköltsége (a projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni).
■ A támogatásból csak új tárgyi eszköz szerezhető be. A támogató előzetes jóváhagyásával lehetséges a működtetési kötelezettség ideje alatt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése.
■ Ha a kedvezményezett áfaalany - vagy még nem áfaalany, de a beruházás, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik, és áfa levonására egészben vagy részben jogosult -, a támogatás alapja a projekt áfa nélkül számított nettó összköltsége.
■ A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbevételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatók el, ha a projekt zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízingidőtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, mely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.
■ Bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és az épületek a beruházás megvalósítási időszaka alatt felmerülő bérleti díja elszámolható költségnek minősül. További feltétel, hogy a bérleti szerződés határozatlan idejű legyen, vagy határozott idejű szerződés esetén annak időtartama tíz évvel haladja meg a beruházás befejezésének tervezett dátumát.

[Lásd a 3/2015. (II. 13.) NGM rendelet 20. §-ában, 6. mellékletében.]

Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?

Járulékbevallás

Változás 2019. január 1-jétől.

Annak a munkavállalónak, aki magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet - például belföldi munkáltatója külföldi anyavállalatától részvényopciós jövedelmet, bónuszt -, 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (a korábbi eho helyett), amelyet a jövedelemtől függően a negyedéves vagy éves bevallásában vall be. (Ebben az esetben járulékfizetési és -bevallási kötelezettsége továbbra sem keletkezik a munkavállalónak.)

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bek. és (5) bekezdésében.]

Nem változott.

A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell a járulékbevallást benyújtania és járulékadatokat szolgáltatnia.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (1) bekezdés 33. pontja alapján a szociális szövetkezet a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról a havi elektronikus bevallásában teljesíti bevallási kötelezettségét.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton -bevallani.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában.]

A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített, magyar-angol nyelvű űrlapon kell bevallani. A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a belföldi fióktelepe, ha nincs fióktelepe, a pénzügyi képviselője - vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatalmazott más képviselője - nyújtja be. Ha a külföldi vállalkozásnak nincs fióktelepe, megbízott pénzügyi vagy más képviselője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartásba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallási kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak kell a járulékokat a saját nevében bevallania.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járulékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő vállalkozásnak kell bevallani.
Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és a munkáltatók megállapodása alapján a bért és annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amelyhez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavállaló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás köteles benyújtani.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (4) bekezdésében.]

Járulékfizetés

Változás 2019. január 1-jétől.

Magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kapott, járulékalapot képező jövedelme (például külföldi anyavállalattól kapott részvényopcióból származó jövedelem) után a munkavállalónak nem járulékokat kell fizetnie, hanem 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett (a korábbi eho helyett), amelyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente fizet be.

[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni a járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka

Nem változott.

A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot évente a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania.

[2017. évi CL. törvény 2. melléklet B) pontjának 3.7. alpontja]

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Nem változott.

A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. §-ának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves eva-bevallásában bevallani.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (2) bekezdésében.]

Bejelentés és adatszolgáltatás

Nem változott.

A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5) bek. és 44/A. § (7) bekezdésében.]

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles a biztosítottnak nem minősülő, személyesen közreműködő tagja esetében az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet adószámát,
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles az adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet bejelentését elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.
Az iskolaszövetkezet köteles a biztosítottnak nem minősülő tagja esetében az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
■ az iskolaszövetkezet adószámát,
■ az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, és diákigazolványának számát.

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 14. pont]

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagját köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak; a jogviszony kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján a munkavégzés megkezdése előtt, a jogviszony megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését pedig nyolc napon belül.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/A. § (3a) bekezdésében.]

A külföldi vállalkozás magyar jog szerint biztosított munkavállalóját a külföldi vállalkozás fióktelepe, pénzügyi képviselője vagy az adózás rendjéről szóló törvény alapján meghatalmazott más képviselője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglalkoztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás elmulasztja, a munkavállaló köteles saját magát bejelenteni.
Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a munkavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő köteles bejelenteni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

Ha nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozói bejelentés

Nem változott.

Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát
■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.

[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában.]

Egyéni járulék elszámolása

Nem változott.

Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (hanem például részvényjuttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által megelőlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak később kifizetett jövedelemből kell levonni.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]

Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?

Bejelentés

Nem változott.

Legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell a munkáltatónak, a kifizetőnek az adóhatósághoz elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őstermelőnek saját magát.
E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.
A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni.
Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az eseti megbízás keretében foglalkoztatott biztosítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 3. pont]

A nem biztosított magánszemély - 2019-ben havi 7500 forint - egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségének keletkezését és megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatósághoz.
Nem kell bejelenteni a magánszemély e kötelezettségének megszűnését, ha annak oka biztosítási jogviszony létesítése (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoztatói bejelentés alapján a biztosítási jogviszony első napjától hivatalból intézkedik az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törléséről).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45/A. § (2) bekezdésében.]

Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik, és a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján nem minősül belföldinek, vagy hogy a magánszemély elhalálozott, az érintett egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a halála napjával törli a havi járulékfizetési kötelezettséget.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45/A. § (3) bekezdésében.]

Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törlésének feltétele, hogy a magánszemély huzamos ideje Magyarország területén kívül tartózkodjon, és tartózkodási helyén okiratokkal bizonyítottan az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt álljon. Ennek bizonyítása esetén az adóhatóság - akár visszamenőlegesen is - törli e járulékfizetési kötelezettségét. A járulékfizetési kötelezettség törléséhez különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló dokumentum bemutatása szükséges.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45/A. § (5) bekezdésében.]

A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles a biztosítottnak nem minősülő, személyesen közreműködő tagja esetében az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet adószámát,
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles az adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet bejelentését elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon is teljesítheti.

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 14. pont]

Az iskolaszövetkezetnek be kell jelentenie a biztosítottnak nem minősülő, az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági [a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B. § (2) bekezdése szerinti] megállapodás alapján személyesen közreműködő tagokat is. Ezt a bejelentést az iskolaszövetkezet az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján teljesíti.

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 14. pont]

A bejelentés tartalma, kötelezetti kör

Változás 2019. január 1-jétől.

Nem kell bejelenteni a biztosítotti végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokat.

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 3. pont]

Nem változott.

A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell
■ a bejelentő adóazonosító számát,
■ nevét, elnevezését,
■ székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá
■ jogelődje nevét és adószámát.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított
■ természetes személyazonosító adatait,
■ állampolgárságát,
■ adóazonosító jelét,
■ biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését, kódját,
■ a biztosítás szünetelésének időtartamát,
■ heti munkaidejét,
■ FEOR-számát.
Ha a biztosítottnak van adóazonosító jele, születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét, valamint az állampolgárságát nem kell bejelenteni.
A jogutód munkáltató köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 3. pont]

Az adóhatósághoz be kell jelenteni az üzletvezetés helyét, székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén megszűnésének - időpontját.

[2017. évi CL. törvény 1. sz. melléklet 3. pont]

Járulékbevallás

Nem változott.

A járulékbevallásban a munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell közölnie:
■ a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma);
■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele;
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódja, nyugdíjasstátus, arányos szolgálati idő napjai;
■ a nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerőpiaci, a nyugdíjjárulék levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a biztosítás szünetelése;
■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtartama;
■ a foglalkoztatási (Start, Start Plusz, Extra, Bónusz stb.) kedvezményekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmények alapja és összege;
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásában fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat;
■ a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapja és összege.
A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt követő olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani, amelyekben járulékalapot képező jövedelem, juttatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási kötelezettsége.

[2017. évi CL. törvény 50. §]

A szociális szövetkezet a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról a havi elektronikus bevallásában teljesíti bevallási kötelezettségét.

[2017. évi CL. törvény 50. § (1) bekezdés 33. pont]

Járulékkülönbözet elszámolása

Nem változott.

Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.
A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén visszaigényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy ha a magánszemély időközben munkahelyet változtatott, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri).
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási és -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási és -bevallási, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az általa megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 52/A. §-ában.]

Adatszolgáltatás

Új előírás 2019. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja az ügyvédi kamarát a jogi, ügyvédi szolgáltatást nyújtó adózó adószámáról, valamint az adószámának törléséről.

[2017. évi CL. törvény 131. § (9a) bekezdés]

Nem változott.

Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szervnek, a rehabilitációs, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatási szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges.
Az adóhatóság elektronikus úton átadja a Nyugdíjbiztosítási Alapot kezelő szerv részére a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához, nyugdíj-megállapításához szükséges éves összesített adatokat.
Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a nyugdíjas, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a havi minimálbér 18-szorosát.
Az adóhatóság tb-szervek részére teljesítendő adatszolgáltatásának határidejét és tartalmát nem az adózás rendjéről szóló törvény, hanem az erről szóló külön kormányrendelet, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól szóló 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.

[2017. évi CL. törvény 131. §]

Elszámolás a kifizetésekről

Nem változott.

A kifizető és a munkáltató köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő közteher alapja és összege, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék.
A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évben folyósított ellátás esetén a naptári évet követő január 31-éig ad igazolást a magánszemély részére.

[Az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. § (1) bek.]

Külföldi foglalkoztató

Nem változott.

Foglalkoztatónak minősül a külföldi vállalkozás, ha munkavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.

[2017. évi CL. törvény 7. § 31. pont, és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-ában.]

Több munkáltató egy munkaviszonyban

Nem változott.

Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 195. §) a munkáltatók kötelesek a munkaviszony létesítésével egyidejűleg valamelyiküket írásban kijelölni az adókötelezettségek teljesítésére és a kijelöltről a munkavállalót is tájékoztatni. Kijelölés hiányában a munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató az adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A biztosított bejelentésében a kijelölt munkáltató közli az ugyanazon munkaviszonyban lévő további foglalkoztatók adóazonosító számát, nevét, székhelyét és a munkaviszonyban való részvételük kezdetét és végét.

[2017. évi CL. törvény 8. §]

Becslés

Nem változott.

Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be munkavállalóját, a járulékokat minimum háromhavi foglalkoztatást vélelmezve, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után határozza meg. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellenőrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatottak számának átlaga és a minimálbér kétszerese alapján határozza meg.

[2017. évi CL. törvény 5. §]

Méltányosság járuléktartozásnál

Nem változott.

Az adóhatóság a magánszemély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

[2017. évi CL. törvény 201. § (1) bek.]

Ismételt ellenőrzés

Nem változott.

Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára akkor is sor kerülhet, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredménye tb-ellátási jogosultságot teremt.

[2017. évi CLI. törvény 92. § c) pont]

Mulasztási bírság

Változás 2019. január 1-jétől.

A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része. (Korábban a jegybanki alapkamat kétszerese volt a pótlékalap.)

[2017. évi CL. törvény 209. §]

Nem változott.

A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha
■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, vagy valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően -nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.

[2017. évi CL. törvény 206. §, 209. §, 220. §]

Ha több munkáltató által létesített munkaviszonynál nem jelöltek ki az adókötelezettségek teljesítésére köteles munkáltatót, a munkaviszony minden munkáltatója 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[2017. évi CL. törvény 223. §]

Mit kell tudni az európai uniós alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról?

Átutalás az unióhoz

Változás 2019. január 1-jétől.

Ha az érintett személynek az EU tisztviselőinek nyugdíjrendszerébe történő átutalást követően a magyar nyugdíjrendszerben újabb járulékfizetéssel fedezett szolgálati ideje keletkezik, ezen újonnan szerzett nyugdíjjogosultsága után is kérheti az újabb nyugdíjbiztosítási átutalást.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 3. § (7) bekezdésében.]

Nem változott.

Az Európai Unió intézményeiben tisztviselőként, alkalmazottként állást vállaló biztosított beiktatásakor -a hozzátartozó a tisztviselő halála esetén - kérheti a Magyarországon megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének átutalását az EU tisztviselőinek nyugdíjrendszeréhez. Az átutalt összeget az Európai Unió tisztviselői nyugdíjának kiszámításakor veszik figyelembe.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § c) pontjában.]

Nem kérheti az átutalást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, magánnyugdíjpénztári szolgáltatásban részesült vagy részesülő személy. Az elhunyt uniós tisztviselő hozzátartozója akkor nem jogosult kérni az átutalást, ha a tisztviselő után már megállapítottak társadalombiztosítási hozzátartozói nyugdíjat, vagy magánnyugdíjpénztári felhalmozása alapján már nyújtottak szolgáltatást a hozzátartozó részére.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § c) pontjában, 2. §-ában.]

Az átutalással az uniós tisztviselő elveszti a magyar nyugdíjrendszerben addig megszerzett szolgálati idejét, valamint jogosultságát az addig megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmének beszámítására. A hozzátartozók részére megállapított ellátásnál sem fogják beszámítani az elhunyt uniós tisztviselő jövedelmét, szolgálati idejét.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 2. § (3) bekezdésében.]

Átutalási összeg

Nem változott.

Az Európai Unió részére átutalt összeg meghatározásakor a szolgálati idő minden egyes évében megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet meg kell szorozni a nyugdíjkiszámítás során az arra az évre meghatározott valorizációs szorzószámmal. A valorizált keresetnek a kormányrendeletben erre a célra előírt - az öregségi és a hozzátartozói nyugellátást abban az évben fedező - nyugdíjjárulék-mérték szerinti hányadát kell az átutalásnál figyelembe venni. (Ez az összeg általában eltér az adott évben ténylegesen befizetett járulékösszegtől, a 2019. évi keresetre vonatkozó átutalási összeg kiszámításakor 25,5 százalékos járulékmértéket kell alkalmazni.) A nyugdíjátutaláskor a kalkulált járulékösszegeket és - ha volt ilyen - a korábbi nyugdíjbiztosítási visszautalásból a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalt résznek az összegét kell átutalni. Ha az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztári tag, az átutalási összeg kiegészül pénztári egyéni számlájának egyenlegével is.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 3. §, 5. §-ában, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. mellékletében, a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 2. §-ában, 2. mellékletében.]

A nyugdíjbiztosítási átutalás összegét az erre vonatkozó kérelem uniós intézménynél történő benyújtásának évére, legkorábban 2012-re kell kiszámítani.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1) bek. b) pontjában.]

Ha a megállapított összeg átutalására a megállapítást követő évben kerül sor, az átutalandó összeget hivatalból újra kell számítani, az új valorizációs szorzókkal.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdésében.]

Eljáró hatóság

Nem változott.

A nyugdíjbiztosítási járulékok átutalására, illetve az európai uniós nyugdíjjogosultság ellenértékének visszautalására irányuló kérelmet Magyarországon 2017. január 1-jétől a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. kerületi Hivatala bírálja el.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében.]

Átutalási eljárás

Nem változott.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kezdeményezett nyugdíjbiztosítási átutalás összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek 45 naptári napon belül meg kell határoznia, amely semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. Ha az átutalási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges, de azok jogszabályi kihirdetése még nem történt meg, a végső határidő továbbra is április 15-e.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 4. § (1) bek., a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében.]

Az átutalást igénylőnek az átutaláshoz szükséges adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívásától számított 25 naptári napon belül kell bejelentenie (papíralapon, vagy a kormányzati portálon - ügyfélkapun - megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével).

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]

A nem magánnyugdíjpénztári tag uniós tisztviselő jogosultsága tőkeértékét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek legkésőbb 20 naptári nappal a tisztviselő - vagy túlélő hozzátartozója - az uniós intézményhez küldött elfogadó nyilatkozata alapján kiállított uniós felhívás beérkeztét követően kell az Európai Unióhoz átutalnia. Az átutalás, illetve az elfogadó nyilatkozat kiállításának előfeltétele továbbra is az összeget tartalmazó határozat elleni 15 napos fellebbezési határidő letelte, illetve annak véglegessé válása.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 4. § (2) bek., a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében.]

A magánnyugdíjpénztári tagok számlaegyenlegét az uniós intézmény átutalási felhívásának időpontjára kell meghatározni. Az összeget a társadalombiztosítási átutalás végrehajthatóságát közlő értesítés kézhezvételét követő 20 naptári napon belül kell a magánnyugdíjpénztárnak átutalnia a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Ezt követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek 15 naptári napon belül kell a magánnyugdíjpénztári számlaegyenleggel kiegészített összeget az unió részére utalnia.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 5. §, a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 4. §-aiban.]

Visszautalás az unióból

Nem változott.

A Magyarországon vagy más uniós országban biztosítási jogviszonyt létesítő - tehát európai uniós állását megszüntető - személy kérheti, hogy az uniónál fennálló nyugdíjjogosultsága tőkeértékét utalják át az új jogviszony országának nyugdíjrendszerébe. Tehát ha az uniós tisztviselő Magyarországon válik biztosítottá, az unióban felhalmozott nyugdíjjogosultságát Magyarországra utaltathatja, függetlenül attól, hogy uniós állását megelőzően hol dolgozott, kért-e átutalást, és honnan. A visszautalást például akkor érdemes kérnie, ha az uniós szabályok szerint nem szerzett jogosultságot nyugellátásra. Az uniós tisztviselő halála esetén hozzátartozója is kérheti a visszautalást, annak érdekében, hogy magyarországi hozzátartozói nyugellátást kaphasson.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § d) pontjában.]

Jogosultság visszautaláskor

Nem változott.

A visszautalással a volt tisztviselő a magyar nyugdíjrendszerben szolgálati időt szerez az uniós intézmény által igazolt időszakra, és ha korábban az unióba történő átutalással élt, azt megelőzően megszerzett szolgálati idejét is teljes mértékben elismerik. Ha az uniós munkavállaláskor az átutalást nem Magyarországról, hanem másik tagállamból kérte, akkor a magyar nyugdíjrendszerben az ezt megelőző időszakra vonatkozó szolgálati időt az unió igazolása alapján kell meghatározni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 6. §-ában.]

A Magyarországról teljesített átutalás előtti időszakra az akkor megszerzett jövedelmet kell figyelembe venni.
A bármely nyugdíjrendszerből származó jövedelem beszámítása során kapott összeget csak az adott évben hatályos járulékplafon összegéig (2013-tól azonban már teljes egészében) lehet beszámítani a nyugdíjba.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 7. §-ában.]

Visszautaláskor - a Magyarországról teljesített átutalás előtti időszak kivételével - a nyugdíjba beszámítható jövedelmet a törvény 1. számú mellékletében található képlet szerint kell meghatározni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 7. § (1) bekezdésében és 1. mellékletében.]

Visszautalt összeg jóváírása

Nem változott.

A Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg az uniós intézmény által és esetlegesen másik tagállamból származó, az uniós intézményhez korábban átutalt összegből a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék és a törvény 1. számú melléklete szerint kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó valorizált értéke. A jelenértékre számítást a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzókkal kell elvégezni.
Ha az uniós intézményhez ezt megelőzően átutalás történt, az átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege is a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg.
Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]

A visszautalásnak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető jóváírásrészét meghaladó összege a Magyarországon jogviszonyt létesített volt uniós tisztviselőt - vagy ha a visszautalást a hozzátartozója kezdeményezte, őt - illeti meg. Az összeget azonban nem veheti fel, hanem önkéntes nyugdíjpénztári számlára, foglalkoztatói nyugdíjintézménybe tagi kiegészítésként, illetve nyugdíj-előtakarékossági számlára utaltathatja. Ha a volt uniós tisztviselő vagy hozzátartozója egyik intézménynek sem tagja, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv erre vonatkozó felhívását követő 90 napon belül kell létesítenie valamely tagsági jogviszonyt és rendelkeznie az összeg egyéni számlájára utalásáról. E határidő elmulasztása esetén a volt tisztviselőt - vagy hozzátartozóját - megillető összeget is a Nyugdíjbiztosítási Alapban írják jóvá.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 8. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Visszautalási eljárás

Nem változott.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a visszautalás kezdeményezésétől számított 45 naptári napon belül kell határozatot hoznia a szolgálati időről, a jövedelembeszámításról, a Nyugdíjbiztosítási Alapot és a volt uniós tisztviselőt - vagy hozzátartozóját - megillető összegről; amely határidő semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. Ha az átutalási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges, de ha a határidő lejártáig azok jogszabályi kihirdetése még nem történt meg, a végső határidő továbbra is április 15-e.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében, a 2012. évi CXII. törvény 9. §-ában, a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. és 5. § (2) bekezdésében.]

Az uniós tisztviselőnek - halála esetén hozzátartozójának - a visszautaláshoz szükséges adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívásától számított 25 naptári napon belül kell bejelentenie. Ezt beküldheti, illetve beadhatja papíralapon, illetve a kormányzati portálon (ügyfélkapun) megtalálható elektronikus űrlapot elektronikus úton is továbbíthatja. Ezzel egyidejűleg meg kell küldenie a nyugdíjfolyósítónak az uniós foglalkoztató intézmény igazolását a visszautalás megállapításához szükséges adatokról.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (2) bek., 5. § (1) bekezdésében, 1. mellékletében.]

A visszautalási határozat akkor hajtható végre, ha az uniós intézmény utalását jóváírták a Nyugdíjbiztosítási Alapban. Ezt követően a volt tisztviselőt - hozzátartozóját - megillető összeget 20 naptári napon belül kell átutalni a választott önkéntes nyugdíjpénztárba, foglalkoztatói nyugdíjintézményhez vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára.

[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 9. § (2) bek., a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében.]

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a visszautalásról új határozatot hoz, ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege eltér az uniós intézmény által előzetesen jelzett adatoktól.

[Lásd a 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdésében.]

Mit kell tudni az uniós koordinációs tb-rendeletekről?

Az Európai Unióban tagállamonként jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem is törekednek a tagállami tb-rendszerek összehangolására, csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. Így nemzeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett milyen ellátásokra jogosultak.
2010. május 1-jétől két, minden tagállamban kötelező hatályú rendeletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a másik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végrehajtási rendelet).
A 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg az uniós előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat.
A koordináció alapelvei
■ az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve,
■ az egyenlő bánásmód elve,
■ az ellátások exportálhatóságának elve, és
■ a biztosítási idők összeszámításának elve. A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, és 2012. június 1-jétől már az EFTA-országokra, azaz Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazható. Az EU valamelyik tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni.

Alkalmazandó jog

Nem változott.

A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók.
Több érintett tagállam esetén meg kell határozni, hogy melyik az illetékes tagállam, és annak a szabályait kell alkalmazni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkalmazandó jogról az adott ország intézménye (ez Magyarországon a munkavállaló lakóhelye, tartózkodási helye, vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv, vagyis a járási hivatal) állít ki igazolást arról, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak az illetékes tagállamon (adott esetben Magyarországon) kívül más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályainak hatálya alá tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés, a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset, amikor két tagállam illetékes szerve eltérően állapodik meg.

[883/2004/EK rendelet 11. cikk]

A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben (a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint) a bázishelyük található.

[883/2004/EK rendelet 11. cikk (5) bek.]

Kiküldetés

Nem változott.

Az EU egyik tagállamából a másik tagállamba előreláthatólag 24 hónapnál nem hosszabb időre kiküldött munkavállaló a küldő munkáltató tagállamának tb joghatálya alatt marad. Vagyis a kiküldött munkavállaló után fennálló tb-kötelezettségeket a küldő tagállam jogszabályai szerint kell teljesíteni.

[883/2004/EK rendelet 12. cikk]

A kiküldött munkavállaló és a küldő munkáltató közötti közvetlen kapcsolatot folyamatosan vizsgálni szükséges, ezért a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljes körűen gyakorolja a munkáltatói jogkört. (Ennek hiányában nem maradhat a magyar tb-rendszer hatálya alatt.)

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés i) pont]

Nem alkalmazható a magyar jog, azaz nem maradhat a küldő tagállam jogszabályainak hatálya alatt ha
■ a foglalkoztató a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljes körűen a munkáltatói jogkört;
■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával, adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el;
■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti államban nem folytat a magyarországi tevékenységéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó) tevékenységet;
■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága (tehát nincs tiltva a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel);
■ a munkavállaló korábban ugyanabban az államban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap;
■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább;
■ a munkavállaló kiküldetés keretében történő foglalkoztatására a koordinációs rendeletekben vagy az egyezményekben a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamon túl, egy korábban kiküldött munkavállaló munkakörével azonos munkakörben kerül sor;
■ a munkavállaló munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, amelyhez kiküldték.

[987/2009/EK rendelet 14. cikk (1)-(2) bek. és 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. §]

A felváltó kiküldetés tilalma azt jelenti, hogy nemcsak egy adott vállalat, hanem másik vállalat sem küldhet ki egy kiküldöttet felváltó másik munkavállalót. Tehát a felváltást az adott álláshely betöltése szempontjából, és nem a küldő munkáltató szempontjából szükséges vizsgálni. Ezért a munkáltatónak már nemcsak arról kell nyilatkoznia, hogy a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, hanem arról is, hogy nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés d) pont]

Nem marad a magyar tb-rendszer hatálya alatt az a munkavállaló, akinek kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban egy kiküldött munkavállalót felváltson.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. § (6) bekezdés bb) alpont]

Magyarországon a járuléktörvény végrehajtási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkáltatónak belföldön (Magyarországon) jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha
■ foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételen belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételen belül a belföldi tevékenységből származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot, vagy
■ olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (például hogy folyamatos termelőtevékenységet végez belföldön), vagy
■ jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. §]

Nem minősül jelentős belföldi gazdasági tevékenységnek, ha a kiküldő munkáltató legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele.
A kapcsolt vállalkozások esetén a jelentős belföldi gazdasági tevékenység vizsgálatától nem lehet eltekinteni, mivel uniós előírások alapján a kiküldő munkáltató belföldi tevékenységének ténylegesnek és valósnak kell lennie.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 25. § (4) bek. a) pont és (5) bek.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Példák kiküldetésre

1. Magyarországi székhelyű, belföldön jelentős tevékenységű vállalkozás ideiglenes munkavégzésre Belgiumba küldi munkavállalóját, hogy ott elvégezze a belga céggel kötött vállalkozási szerződésben meghatározott munkát. A munkavégzés nem haladja meg a 24 hónapot. A munkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap.
Mivel a munkavállaló és a munkáltató között a kiküldetés ideje alatt is közvetlen a kapcsolat, a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és a munkavállalót nem azért küldték ki, hogy egy másik kiküldött munkavállalót felváltson, magyar biztosított marad a kiküldetés alatt is. Azaz biztosítási jogviszonya továbbra is Magyarországon áll fenn, a járulékfizetést belföldön kell teljesíteni és tb-ellátásokat is belföldön vehet igénybe. A munkavállaló Belgiumban az EU-s egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag szükséges egészségügyi ellátást.
2. Magyar cég Németországba küldi munkavállalóját, hogy egy ottani vállalkozásnál végezzen munkát. A munkavállaló a német céggel is munkaszerződést köt, tőle is kap munkabért, így egyszerre két munkáltatója van.
A munkavállaló arra az időre, amely alatt csak Németországban dolgozik, a német tb-jogszabályok hatálya alá kerül, és a német biztosító terhére veheti igénybe Németországban az ottani állampolgárokra érvényes ellátásokat. Más uniós tagállamokban orvosilag szükséges ellátásokat kaphat az EU-kártyája alapján. Ha a munkavállaló egyidejűleg vagy váltakozva dolgozik Németországban és Magyarországon, a párhuzamos munkavégzés esetére irányadó alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok szerint abban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye található, feltéve, hogy ott jelentős a tevékenysége (azaz a lakóhelyén tölti munkaidejének vagy szerzi jövedelmének legkevesebb 25 százalékát).
3. Holland önálló vállalkozó pék 15 hónapra Angliába távozik, megszakítva hollandiai tevékenységét, hogy ott másfajta önálló vállalkozói tevékenységet folytasson.
Mivel Angliában más gazdasági ágazatban dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a kiküldetési szabály, és így Angliában az ottani jog szerint lesz biztosított.
________________________________________________________________________________________________________________________

A kiküldetés igazolása

Nem változott.

Kiküldetésnél a munkavégzés várható időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, és a kiküldetés célja nem lehet egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása. A munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kikölcsönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait kell alkalmazni.
A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás érdekében kerüljön sor.

[883/2004/EK rendelet 12. cikk]

A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapjáról letölthető nyomtatványon biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz. Az illetékes szerv a kérelmet 30 napon belül bírálja el, és a feltételek teljesülése esetén a magyarországi biztosítás fennállását az A1 jelű nyomtatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki).

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. §]

Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célországba történő kiküldetése esetén a munkáltató akkor kérhet újabb A1-es igazolást, ha a korábbi kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete között legalább 60 nap eltelt (az igazolás érvényessége ekkor is csak maximum 24 hónap lehet).
Egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba irányuló kiküldetések önálló kiküldetéseknek számítanak, és az igazolás kiadása államonként külön-külön történik.
A végrehajtási szabályok alapján az A1 dokumentumok visszavonhatóak, ha más EU-tagállami hatóság megkeresése alapján az egészségbiztosítási szerv a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, és/vagy hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget és kimentésre sem kerül sor.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. § (4) bek. és (7) bek.]

________________________________________________________________________________________________________________________

Koordinált tb-ellátások

A koordinációs rendeletet a következő szociális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni:
■ betegségi ellátások,
■ anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások,
■ munkahelyi balesetek,
■ foglalkozási betegségek,
■ rokkantsági ellátások,
■ öregségi nyugdíjak,
■ túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások,
■ haláleseti juttatások,
■ munkanélküli-ellátások,
■ családi ellátások,
■ előnyugdíjak.
A koordinációs rendeletet akkor kell alkalmazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekintetében több tagállam érintett (például ha a nyugdíjjogosultság megállapításához különböző tagállamokban szerzett szolgálati időket kell összesíteni, vagy ha az uniós polgár másik tagállami ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik, és orvosi ellátásra szorul).
________________________________________________________________________________________________________________________

Önálló vállalkozó kiküldetése

Nem változott.

A koordinációs rendelet nem definiálja, hogy pontosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinteni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete viszont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, valamint a külföldi jog szerint ennek megfelelő státusú személy minősül önálló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint a külföldi jogban hasonló jogállásúak számítanak.)
A tagállamok egyikében önálló vállalkozóként tevékenykedő személy, ha hasonló tevékenység végzése céljából 24 hónapnál nem hosszabb időre egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartozik.

[883/2004/EK rendelet 12. cikk]

Az önálló vállalkozó "kiküldetésének" feltétele, hogy a letelepedése szerinti tagállamban a kiküldetést megelőzően legalább két hónappal érdemben tevékenységet folytasson, és a másik tagállamban történő munkavégzése alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzletszerűen tovább működjön.
Az önálló vállalkozó másik tagállamban folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül hasonlónak az "otthonihoz", ha az ugyanabba a gazdasági ágazatba tartozik.

[987/2009/EK rendelet 14. cikk (3)-(4) bek.]

Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes járási hivataltól kell kérnie A1-es igazolást. Ezzel biztosítható, hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizetnie. A kérelmet a NEAK által e célra rendszeresített, a honlapján elérhető nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete előtt.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. § (1) bek.]

Tevékenység végzése több államban

Nem változott.

Egy vagy több munkáltató alkalmazásában álló, egyidejűleg vagy váltakozva egy vagy több különálló tevékenységet folytató és két vagy több tagállamban munkát végző munkavállaló biztosítási kötelezettsége csak akkor állapítható meg a lakóhelye szerinti államban, ha ott jelentős a tevékenysége.
Ha a lakóhelye szerinti államban a munkavállaló tevékenysége nem jelentős,
■ annak a tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt egyetlen munkáltató alkalmazza;
■ annak a tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozások vagy munkáltatók bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, és e vállalkozások bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye egyetlen tagállamban található;
■ annak a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye két tagállamban található, amelyek egyike a lakóhely szerinti tagállam; vagy
■ a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább kettőnek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerintitől eltérő tagállamokban található.

[883/2004/EK rendelet 13. cikk (1) bek.]

Több tagállami munkavégzés esetén az alkalmazandó jog meghatározásakor elhanyagolható tevékenységeket nem kell figyelembe venni.

[987/2009/EK rendelet 14. cikk (5b) bek.]

A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet munkaviszonyban álló olyan tagja, aki rendszerint két vagy több tagállamban nyújt légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a - polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-ai 3922/91/EGK tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott - bázishely található.

[987/2009/EK rendelet 14. cikk (5a) bek.]

A két vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha tevékenységének jelentős részét ott végzi. Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti tagállamban nem végez jelentős tevékenységet, annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá, ahol a tevékenységeinek központja található. A tevékenység központja ott van, ahol az önálló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hónapban.

[883/2004/EK rendelet 13. cikk (2) bek. és 987/2009/EK rendelet 14. cikk (8) bek., (10) bek.]

Magyarországon akkor jelentős - a járuléktörvény végrehajtási rendelete szerint - a tevékenység, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát; illetve ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27. § (3) bek.]

Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként is végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységét munkavállalóként végzi.

[883/2004/EK rendelet 13. cikk (3) bek.]

Több tagállamban végzett munkavégzés esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról az A1-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes járási hivatalnál. Ha a járási hivatal alkalmazandó jogként a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel. Az igazolás kérelemre ismételten meghosszabbítható, ha a magyar jog alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak.

[195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/A. § (1) bek.]

Biztosítás ideiglenes megállapítása

Nem változott.

Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehetőség van annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon ellátás nélkül.
Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szempontok alapján lehet eldönteni:
■ ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó csak egy tagállamban végez munkát, akkor ennek a jogát;
■ ha az érintett személy keresőtevékenysége egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyáltalán nem folytat keresőtevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogát;
minden egyéb esetben, ha az érintett több tagállamban végez munkát, a biztosítási igazolás iránti kérelmében megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen alkalmazni.
Magyarországon a biztosítás ideiglenes megállapítására a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal hat hónapig érvényes A1-es igazolást ad ki, melynek egy-egy példányát megküldi a többi olyan tagállam intézményének, ahol az érintett keresőtevékenységet végez. A tájékoztatástól számított két hónap elteltével a biztosítást véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról születik megegyezés, azt a tevékenység kezdőnapjától kell alkalmazni.

[987/2009/EK rendelet 6. cikk]

________________________________________________________________________________________________________________________

Szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények

Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági/szociálpolitikai egyezményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordinációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény):
■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó);
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó);
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki);
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki);
■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki);
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki);
■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a 2009. évi II. törvény hirdette ki);
■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010. évi XXIX. törvény hirdette ki, nem hatályos);
■ magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVII. törvény hirdette ki);
■ magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CLII. törvény hirdette ki);
■ magyar-moldovai szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CCXXXIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CCXXXIV. törvény hirdette ki).
■ magyar-albán szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XVIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-macedón szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XXIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-amerikai szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XXIX. törvény hirdette ki);
■ magyar-török szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XXX. törvény hirdette ki).
________________________________________________________________________________________________________________________

Kivétel megállapítása

Nem változott.

Egyes személyek vagy személycsoportok érdekében a tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól.
A magyar biztosítás megállapítása érdekében kivételt kérhet a NEAK-tól a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó, ha
■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előreláthatóan meghaladja a 24 hónapot,
■ a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását (például ha a munkavállaló korábban jellemzően Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása nélkül csak rövid időre szerezne más tagállamban jogosultságot).
A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
Az A1-es igazolás kiadásához elengedhetetlen, hogy a NEAK a kérelmet támogassa, és a kivétel megállapítására irányuló javaslatot a másik érintett tagállam intézménye is elfogadja. A1-es igazolás ebben az esetben legfeljebb öt évre adható ki.

[883/2004/EK rendelet 16. cikk és 987/2009/EK rendelet 18. cikk, 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 27/B. §]

Külföldi gyógykezelés

Nem változott.

Ha a biztosított EGT-tagállam területén nem az uniós rendeletek alapján (azaz az EU-s egészségbiztosítási kártya nélkül) vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, de legfeljebb a tényleges költség mértékének megfelelő összegben téríti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. §-ában.]

Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. §-ában.]

EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni.
Az EU-kártya a kormányhivatal és a NEAK ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész vagy ellopják. Ilyenkor 3000 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12/A. §-ában.]

Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt a NEAK-nak határozatban kell elrendelnie.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]

A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig téríti meg.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott közalkalmazottnak, köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalékot térít meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását.
Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
A NEAK akkor is engedélyezheti az összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletekben foglalt uniós elve alapján).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 12. §-aiban.]

Külföldön szerzett biztosítási idők

Nem változott.

A szociálpolitikai, illetve a szociális biztonsági egyezmények, valamint az EU-szabályok szerinti nyugdíjat a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi hivatala a (a továbbiakban: nemzetközi ügyekben eljáró nyugdíjfolyósító szerv) állapítja meg.

[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés aa) pontjában.]

A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.
Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban, beleértve Svájcot is, a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek érvényesek.
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon napra biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok figyelembe veszik a nyugellátásra való jogosultság megállapításához a nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények alapján igazolt biztosítási időket is, amennyiben a jogosultság anélkül nem állna fenn;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar öregségi nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíj kétféleképpen számítható ki:
az összes biztosítási idő alapján (arányos számítás), amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó nettó átlagkereset 73 százalékának 57,1 százaléka);
az országonként szerzett biztosítási idők alapján (független ellátás), azaz például 15 német év és 20 magyar év esetén a (15 német évtől függetlenül) 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia, vagyis a példában a független ellátást [arányos számítás esetén például 100 000 x 0,73 = 73 000 forint (elméleti nyugdíj) 57,1 százaléka 41 683 forint, míg a független ellátás a 100 000 forint 53 százaléka, azaz 53 000 forint].
Aki tehát több tagállamban dolgozott több tagállamból kap nyugellátást (amennyiben az adott tagállam nyugellátásra vonatkozó szabályai szerint a jogosultság fennáll).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve, ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv, ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamok közül az Oroszországi Föderációval és Ukrajnával).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a jellemző - azaz a leghosszabb - munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakóhelye szerinti ország nyugdíjbiztosítási szerveinél (Magyarországon a nemzetközi ügyekben eljáró nyugdíjfolyósító szervnél) - az ott rendszeresített formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat, mely szerv hivatalból továbbítja a kérelmet a magyar szerv felé. A szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a nemzetközi ügyekben eljáró nyugdíjfolyósító szerv állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is.

Lábjegyzet

[1]A szolgálati évek függvényében 40 év után minden további év után plusz 2%, de legfeljebb 100%.

[2]A 40 év jogosultsági időre tekintettel nők részére megállapítható öregségi nyugdíj esetén.

[3]A 40 év jogosultsági időre tekintettel nők részére megállapítható öregségi nyugdíj esetén.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu