adozona.hu
HVG Különszám, Adó 2019
HVG Különszám, Adó 2019
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az idén is két menetben módosította az Országgyűlés a 2019-re vonatkozó adószabályokat. Egy nagyobb - az ehót és a szochót ötvöző "szocho"-törvényt is magában foglaló - csomag már nyáron elkészült, november közepén pedig egy mennyiségében kisebb, de azért több száz paragrafusra vonatkozó, nagyon sok adózót és szinte valamennyi adótörvényt érintő kiegészítő törvénycsomag is született.
Az őszi módosítások közül az egyik legnagyobb újdonság a társaságiadó-alanyok csoportos adóalanyiságának beve...
HVG Különszám, Adó 2019
Tisztelt Olvasó!
Az idén is két menetben módosította az Országgyűlés a 2019-re vonatkozó adószabályokat. Egy nagyobb - az ehót és a szochót ötvöző "szocho"-törvényt is magában foglaló - csomag már nyáron elkészült, november közepén pedig egy mennyiségében kisebb, de azért több száz paragrafusra vonatkozó, nagyon sok adózót és szinte valamennyi adótörvényt érintő kiegészítő törvénycsomag is született.
Az őszi módosítások közül az egyik legnagyobb újdonság a társaságiadó-alanyok csoportos adóalanyiságának bevezetése, amit a 75 százalékban közös tulajdonú cégek tudnak majd az egyébként is alacsony társasági adójuk optimalizálására s egyben adóadminisztrációjuk csökkentésére használni. Kiemelendő továbbá az alanyi áfamentesség 8 millió forintról 12 millió forintra emelése, amely sokakat mentesít az áfázástól, és illeszkedik a katások kedvezményes adózásának tavaly felemelt felső határához.
A legtöbb munkavállalót valószínűleg kedvezőtlenül érintő és a munkáltatóknak várhatóan többletköltséget okozó törvénymódosítás, hogy a béren kívüli juttatások adóelőnyeit a választási év sikeres lezárását követően eltörölte a parlament, így a magánszemélyek összevont adóalapjában bérként adózik többek között a kifizető által kötött kockázati biztosítás, az önkéntes kölcsönös pénztári befizetésből a munkáltatói hozzájárulás és a lakáscélú munkáltatói támogatás.
Az új regulák közül még említenünk kell, hogy a sportcélú adókedvezmények köre tovább bővül, szemben a kulturálisokkal, ahol a tao-felajánlások lehetősége - s ezzel sok színház biztonságos finanszírozása - megszűnik.
Szokásos év végi adókülönszámunkban az immár ismét Pénzügyminisztériumra visszakeresztelt minisztériumi munkatársak és más adószakértők közreműködésével ismertetjük, magyarázzuk a legfőbb módosításokat, teljes terjedelemben, egységes szerkezetben közlünk 18 törvényt, és példákkal is igyekszünk megvilágítani a legfontosabb változásokat.
Az új adótörvények megismerésére, 480 oldalas kiadványunk áttanulmányozására ezúttal is alig egy hónap maradt. Lehet ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint a 2019-es adócsomag. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani olvasóinknak. Néhány kormányrendelet - például a csoportos adóalanyisághoz kapcsolódó - persze még hátravan, ezek várhatóan decemberben készülnek el, így a következő hetekben mindenképpen figyelni kell a közlönyöket.
A várhatóan jövő év elején megjelenő, 2019-re szóló tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az adóváltozásokra, ha közben történik még valami.
Mostani gyorskommentárunkat az év folyamán számos részletesebb követi majd www.adozona.hu szakportálunkon, ahol előfizetőink minden fontos évközi adó-, tb- és munkajogi változásról, magyarázatról, hatósági értelmezésről értesülhetnek. Portálunkról többet tudhat meg különszámunk 49. oldalán.
Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadványunk végén levő kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat és közvetve saját maguk jobb tájékozódását. Ez a kérdőív az ugyfelpont.hvg.hu oldalon is elérhető.
Reméljük, különszámunk tartalma segít az eligazodásban!
a HVG különszám szerkesztői
Mit kell tudni a személyi jövedelemadó változásairól?
A 2019-es személyijövedelemadó-szabályokat a 2018. évi XLI. törvény (tavaszi adócsomag) és a T/2931. számon benyújtott törvényjavaslat alapján az őszi adócsomag állapította meg.A családi kedvezmény mértéke
Változás 2019. január 1-jétől.
Két eltartott esetén a jogosultak kedvezményezett eltartottanként havi (116 670 forint helyett) 133 330 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A kedvezmény mértéke jogosult kedvezményezett eltartottanként■ egy eltartott esetén havi 66 670 forint,
■ három és minden további eltartott esetén havi 220 000 forint.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Családi kedvezmény megosztása
Változás 2019. január 1-jétől.
A családi kedvezmény megosztható akkor is, ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak a magánszemély (például saját maga vagy házastársa köznevelési intézmény jövedelemmel nem rendelkező tanulója), és emelt összegű családi pótlékra jogosult. (Korábban a családi kedvezményre jogosult nem oszthatta meg a családi kedvezményt a jogosultnak nem minősülő élettársával, házastársával azokra a jogosultsági hónapokra, amelyekben a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát vette igénybe.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1b) bekezdésében.]
Állandó lakóhely
Változás 2018. július 26-ától, 2018. január 1-jétől
visszamenőleg is alkalmazható. A lakcímnyilvántartási és az adózás rendjéről szóló törvényekkel összhangban az Szja tv. rendelkezései is a "lakóhely" szót használják.A belföldi illetőségű magánszemély fogalma (mely a hatályos szabályok szerint is tartalmazza az állandó lakóhelyre történő utalást) kiegészül az állandó lakóhely meghatározásával: ez olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 2. pontjában, 95. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzés helye
Változás 2019. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmének helye a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontjában.]
Hivatali, üzleti utazás
Változás 2019. január 1-jétől.
Hivatali, üzleti utazásnak minősül a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagságával működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása is (akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 10. pontjában.]
Értékpapír
Változás 2019. január 1-jétől.
Értékpapírnak minősül a törvényben meghatározott, tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás is, így az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 34. pontjában.]
Nem változott.
A kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősülő okirat, elektronikus jelsorozat mellett az Szja tv. alkalmazásában továbbra is értékpapírnak minősül a közkereseti társaságban és betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze, továbbá a szövetkezeti részesedés.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 34. pontjában.]
Költségek fedezésére vagy fejlesztésre adott támogatás
Változás 2019. január 1-jétől.
Csak jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján adott támogatás minősülhet költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. (Korábban nem volt ilyen feltétel.)A tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kapott támogatás is költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül, nemcsak az elszámolási kötelezettséggel kapott támogatás.
Mivel a fiatal mezőgazdasági termelőkre vonatkozó támogatások kereteit nem jogszabály vagy nemzetközi szerződés, hanem pályázati felhívások határozzák meg, e támogatási formát rögzíti a törvény. Átmeneti rendelkezés alapján a rendelkezés a 2016. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 42. pontjában, 96. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősülnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 42. pontjában.]
Béren kívüli juttatások
Változás 2019. január 1-jétől.
Kizárólag a Szép-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg (évi 100 ezer forint) nem minősül béren kívüli juttatásnak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében.]
A béren kívüli juttatások közterhének alapja a juttatás értéke az 1,18-szoros szorzó eltörlése miatt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontjában.]
A béren kívüli juttatások összege után a juttatónak a személyi jövedelemadón kívül 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (korábban a juttatást 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhelte).A béren kívüli juttatások közterhe így 34,5 százalék (a korábbi 34,22 százalék helyett).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott.
A Szép-kártyán adott juttatásnak az egyes alszámlákra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meghaladó része, illetve az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (7) bekezdés a)-b) pontjaiban.]
Az éves rekreációs keretösszeg a piaci szférában munkavállalónként évi nettó 450 ezer forint, a költségvetési szervek esetében nettó 200 ezer forint. (A költségvetési szférában cafeteriajuttatás címén a 2019. évre szóló költségvetési törvény szerint bruttó 200 ezer forint összeg biztosítható.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (8) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________A cafeteria közterheinek változása
|
Cafeteriaelem |
Közterhek |
|
|
2019-ben |
2018-ban |
|
|
Erzsébet-utalvány |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Munkahelyi étkezés |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Ajándékutalvány |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Helyi bérlet |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Iskolakezdési támogatás |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás |
bérként adózik |
40,71% (korlátozás nélkül) |
|
Készpénzkifizetés béren kívül |
bérként adózik |
34,22% (évi 100 ezer forintig) |
|
Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámla |
34,22% (évi 150 ezer forintig) |
34,22% (évi 150 ezer forintig) |
|
Széchenyi-pihenőkártya szállás alszámla |
34,22% (évi 225 ezer forintig) |
34,22% (évi 225 ezer forintig) |
|
Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámla |
34,22% (évi 75 ezer forintig) |
34,22% (évi 75 ezer forintig) |
|
Sportrendezvényekre szóló belépő |
adómentes évente a minimálbérig |
adómentes (korlátozás nélkül) |
|
Kulturális belépő |
adómentes évente a minimálbérig |
adómentes (évi 50 ezer forintig) |
|
Bölcsődei ellátás, szolgáltatás |
mindkettő adómentes |
mindkettő adómentes |
|
Óvodai ellátás, szolgáltatás |
mindkettő adómentes |
mindkettő adómentes |
|
Mobilitás célú lakhatási támogatás |
bérként adózik |
adómentes (feltételekhez, értékhatárhoz kötött) |
|
Lakáscélú támogatás |
bérként, maximum 5 millió forint |
adómentes |
|
Kockázati biztosítás |
bérként adózik |
adómentes |
Egyes meghatározott juttatások
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a - korábban az Szja tv. 70. § (1a) bekezdésében szabályozott - munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Ezek a juttatások munkavállalók esetében ezentúl bérjövedelemként viselik a közterheket.Már nem minősülnek egyes meghatározott juttatásnak a 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások. Így 2019-től munkavállaló esetében bérjövedelemként viseli a közterheket
■ a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás,
■ a munkahelyi (üzemi) étkeztetés,
■ az Erzsébet-utalvány,
■ az iskolakezdési támogatás,
■ a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem,
■ az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelem,
■ az önkéntes biztosítópénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás.
Nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj. A juttatás - munkavállaló esetében - bérjövedelemként viseli a közterheket.
A korábbi három helyett évi egy alkalommal juttatható csekély értékű ajándék. (Csekély értékű ajándék a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, ami továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 2. § (6) bek. és 24. § (1) bekezdésében, 70. § (6) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül:■ az önkéntes kölcsönös egészség- és nyugdíjbiztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
■ a cégtelefon magáncélú használata,
■ a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
■ a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,
■ a csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem,
■ a munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
■ az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá,
■ a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,
■ az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §-ában.]
Az egyes meghatározott juttatások adóalapjának meghatározásakor továbbra is alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdés b) pontjában.]
Az egyes meghatározott juttatások közterhe változatlanul 40,71 százalék (az 1,18-szoros összeg után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, a korábbi ugyanilyen mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdés b) pont és a 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjában.]
Adómentes juttatások
Változás 2019. január 1-jétől.
A cafeteria-rendszer adózási szabályainak átalakítása miatt a törvény hatályon kívül helyezi■ a lakáscélú munkáltatói támogatás,
■ a mobilitási célú lakhatási támogatás,
■ a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja,
■ a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás
adómentességének feltételeit meghatározó rendelkezéseket.
E juttatások - munkavállaló esetében - bérjövedelemként viselik a közterheket.
Átmeneti rendelkezés szerint a 2019. január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv. 2018. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni az elszámolásra irányuló időpontig.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 95. § (5) bekezdésében és 1. számú melléklet 2.7. pont és 9.3. pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa cafeteriára
2019-től megszűnik számos béren kívüli és egyes meghatározott juttatás kedvezményes adózása. Már nem adható béren kívüli juttatásként készpénz, egyes meghatározott juttatásként pedig nem adható a szabályzat alapján valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon átadott termék, nyújtott szolgáltatás. Ugyanakkor továbbra is egyes meghatározott juttatás marad a Szép-kártya egyes alszámláira vonatkozó korlátokat meghaladó, valamint az éves rekreációs keretösszeget túllépő juttatás.A következő példában a versenyszféra esetén a munkáltató a következőképpen alkalmazkodik a megváltozott jogi környezethez: a cafeteriaelemek közül megszünteti a készpénzt, és párhuzamosan a Szép-kártya vendéglátás alszámláján elhelyezett összeget növeli meg azonos mértékben. Az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást a változások ellenére megtartja a munkáltató, azt az elvet követve, hogy továbbra is nettó 790 ezer Ft cafeteriajuttatást biztosít a munkavállalóinak. Így a 450 ezer Ft-os béren kívüli juttatás mellett 2019-től 340 ezer Ft helyett már csak a Szép-kártya-feltöltés rekreációs keretösszeget meghaladó része (100 ezer Ft) kerül kiutalásra meghatározott juttatásként, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként adható támogatás 2018-as maximális keretét (240 ezer Ft) pedig bérként fizeti meg 360,9 ezer forint bruttó költségen. A fentiek miatt a munkavállaló nettó 790 ezer Ft-os jövedelme nem változik, a munkáltató adóterhe azonban közel 95 ezer Ft-tal növekszik.
A közszférás foglalkoztató esetén megszűnik a cafeteriaelemek közül a készpénz. A Szép-kártya-juttatás összege megemelésre kerül olyan módon, hogy a munkavállaló bruttó cafeteria-keretösszege 200 ezer Ft maradjon (ezzel a nettó összeg éves szinten 310 Ft-tal csökken). A munkáltató továbbá 2018-ban és 2019-ben is nettó 100 ezer Ft-tal támogatja minden munkavállalója öltözködését (ruházati támogatás nem munkavédelmi ruházatra). 2018-ban a ruházati támogatás egyes meghatározott juttatásként adózott, 2019-től ez a kedvező adózási forma megszűnt, és a munkavállalónak a ruházati támogatás bérként kerül biztosításra (2019-ben 150 376 Ft bruttó bért kell kifizetnie a munkáltatónak, hogy családi kedvezmény figyelembevétele nélkül 100 ezer Ft nettó bért kapjon a munkavállaló).
|
Megnevezés |
Közszféra |
Versenyszféra |
|||
|
2018 |
2019 |
2018 |
2019 |
||
|
1. |
Készpénz |
50 000 |
0 |
100 000 |
0 |
|
2. |
Szép-kártya / szálláshely alszámla (korlátja 225 ezer Ft) |
0 |
50 000 |
225 000 |
225 000 |
|
3. |
Szép-kártya / vendéglátás alszámla (korlátja 150 ezer Ft) |
99 009 |
98 699 |
150 000 |
250 000 |
|
4. |
Szép-kártya / szabadidő alszámla (korlátja 75 ezer Ft) |
0 |
0 |
75 000 |
75 000 |
|
5. |
Éves nettó cafeteria összege (2018-ban 1. + 2. + 3. + 4.; 2019-ben 2. + 3. + 4.) |
149 009 |
148 699 |
550 000 |
550 000 |
|
6. |
Éves cafeteria,
illetve Szép-kártya-alszámla rekreációs
keretösszeget meghaladó juttatás, mely egyes meghatározott |
0 |
0 |
100 000 |
100 000 |
|
7. |
Ruházati támogatás2 |
100 000 |
150 376 |
||
|
8. |
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás3 |
0 |
0 |
240 000 |
360 902 |
|
9. |
Egyes meghatározott juttatásként adózó jövedelem (2018-ban 6. + 7. + 8.; 2019-ben 6.) |
100 000 |
0 |
340 000 |
100 000 |
|
10. |
Béren kívüli juttatásként adózó jövedelem (2018-ban 1. + 2. + 3. + 4. + 7. + 8. - 9.; 2019-ben 2. + 3. + 4. - 9.) |
149 009 |
148 699 |
450 000 |
450 000 |
|
11. |
2019-től munkabérként adandó juttatások (7. és 8.) |
150 376 |
360 902 |
||
|
12. |
Munkabérként adott juttatás munkáltatói költsége [11. x (100% + 19,5% + 1,5%)]4 |
179 699 |
436 692 |
||
|
13. |
Munkabérként adott juttatás adóterhe [11. x (15% + 18,5% + 19,5% + 1,5%)] |
79 699 |
196 692 |
||
|
14. |
Munkabérként adózó juttatás nettó összege 2019-ben (12. - 13.) |
100 000 |
240 000 |
||
|
15. |
Munkáltató által fizetendő szja béren kívüli és egyes meghat. juttatás után5 |
44 075 |
22 305 |
139 830 |
85 200 |
|
16. |
Munkáltató által fizetendő eho/szocho béren kívüli és egyes meghat. juttatás után6 |
47 626 |
28 996 |
152 574 |
110 760 |
|
17. |
Nettó juttatás (9. + 10. + 14.) |
249 009 |
248 699 |
790 000 |
790 000 |
|
18. |
Munkáltató összes költsége (13. + 15. + 16. + 17.) |
340 710 |
379 699 |
1 082 404 |
1 182 652 |
|
1 2018-ban és 2019-ben az egyes Szép-kártya-alszámlák korlátjain felüli összegek, illetve az ezen felül a cafeteria keretösszegét meghaladó juttatás összege. 2 A 2019. évi összeg úgy került meghatározásra, hogy a nettó juttatás (14. sor) ne változzon. 3 11. x (100% + szociális
hozzájárulási adó). A példában szereplő költségvetési szerv
mint foglalkoztató nem tartozik a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek
körébe. A versenyszférás munkáltató esetén 4 11. x [szja + nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kötelezettsége + szociális hozzájárulási adó + (szakképzési hozzájárulás a versenyszférában)]. 5 2018-ban [(9. + 10.) x 1,18 x 15%]; 2019-ben (9. x 1,18 x 15% + 10. x 15%) 6 2018-ban (9. x 1,18 x 19,5% + 10. x 1,18 x 14%); 2019-ben (9. x 1,18 x 19,5% + 10. x 19,5%) |
|||||
Belépőjegy, bérlet adómentessége
Változás 2019. január 1-jétől.
A kifizető a magánszemély részére sportrendezvényre és/vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet, bérletet mindkét célra külön-külön a minimálbért meg nem haladó értékben adómentesen juttathat. (Korábban a sportrendezvényre nem volt értékbeli korlát, míg a kulturális szolgáltatás esetén az adóévben legfeljebb 50 ezer forint összegű juttatás volt adható.)Csak akkor adómentes a juttatás, ha a belépőjegy, bérlet nem visszaváltható (ide nem értve a magánszemély részére ki nem osztott belépők, bérletek visszaváltását).
További feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás utalvány formájában nem adható (például a kultúrautalvány nem adómentes).
Ingatlan-bérbeadók költsége
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, mástól vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre - az igénybevétellel arányos - áthárított díja (például a közüzemi szolgáltatás díja).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 17. § (3a) bekezdésében.]
Bevallási tervezet egyéni vállalkozóknak
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság (NAV) - első alkalommal a 2018. adóévről - az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet. Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozáshoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal (például bevételi és költségadatokkal) ki kell egészíteniük az adóbevallási tervezetet.A NAV a bevallási tervezetet az adóévet követő év február hónapjának utolsó napjáig beérkezett kifizetői adatszolgáltatások alapján készíti el. A bevallási és befizetési határidő így az adóévet követő február 25-éről május 20-ára tolódik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12/B. §-ában, 12/C. § (7) bek., 95. § (7) bekezdésében, 2017. évi CL. törvény 2. melléklet I/B/2.2. és 3. melléklet I/1.2.4. pontjaiban, 274/A. § (4) bekezdésében.]
Kistermelői költségek igazolása
Változás 2019. január 1-jétől.
A számla mellett a felmerült költség igazolására alkalmas bizonylatnak minősül az egyéb bizonylat is, például a kistermelő által foglalkoztatott munkavállaló részére kifizetett bérről szóló bizonylat, mellyel a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő költséget számolhat el a 40 százalékos kistermelői költségátalány felett.A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő nemleges nyilatkozatot tehet akkor is, ha a felmerült kiadásáról nem számlával, hanem más bizonylattal rendelkezik. Ilyen bizonylat lehet például a munkaviszonyban, jellemzően egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottaknak kifizetett bér.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 22. § (6) bek., 78/A. § (4) bekezdésében.]
Bevallást kiegészítő nyilatkozat
Változás 2019. január 1-jétől.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a jövedelem-(nyereség-)minimum alkalmazása helyett a NAV által rendszeresített nyomtatványon (a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősülő) bevallást kiegészítő nyilatkozatot tehet az adóbevallásában. Ezt eddig az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § (8) bekezdése mondta ki.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (8) bekezdés b) pont ba) alpontjában.]
Kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz költségelszámolása
Változás 2019. január 1-jétől.
Mind az önálló tevékenységet folytató magánszemély, mind a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó költségként számolhatja el - a korábbi 100 ezer forint helyett -200 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzésére, előállítására fordított kiadást.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 2. számú melléklet I. 7., II. 1., 3. számú melléklet I.2., I. 24. alpont a) és b), 5. számú melléklet II. 13., 10. számú melléklet I.7., II.1., 11. számú melléklet I.2. pontjaiban.]
Változó vámtarifaszámok
Változás 2019. január 1-jétől.
Az őstermelői terméknek minősülő termékek és az értékcsökkenési leírási kulcsokat tartalmazó rendelkezésekben szereplő egyes eszközök vámtarifaszámai megváltoznak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. számú melléklet II. A) és B) pontjaiban, 11. számú melléklet II.2. pont h), i), l), 3. pont d) alpontjaiban.]
Egyéni vállalkozók költségelszámolása
Változás 2019. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó nemcsak bérfuvarozáskor, hanem a saját számlás áruszállítás és személyszállítás esetén is elszámolhatja költségként a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerinti napi 60 euró összegű napidíjat és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerinti napi 3000 forint összegű napidíjat.Önálló tevékenységet folytatók költségei
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem számolható el költségként a magánszemély által fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék mellet a magánszemély által fizetett munkaerőpiaci járulék sem.Adóelőleg ingatlanbérbeadásnál
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem kell adóelőleget megállapítania (levonnia) a lakás bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek, ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy alkalmazni kívánja az Szja tv. 17. § (5) bekezdésének rendelkezését. (Azaz a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdés c) pontjában.]
Adóelőleg-nyilatkozat
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatukat is kitölthetik elektronikusan (korábban a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével összefüggő nyilatkozatok voltak így kitölthetők). Ezeket a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja majd a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is nyilatkozik, a kifizetőnek az írásban tett nyilatkozatot kell figyelembe vennie.A családi kedvezmény, illetve az első házasok kedvezményének közös érvényesítése esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az erre vonatkozó döntést, a másik fél nevét és adóazonosító jelét, valamint a másik fél adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1) bek., (3)-(3a) bekezdéseiben.]
Kamatkedvezményből származó jövedelem
Változás 2019. január 1-jétől.
A munkáltatónak meghatározott feltételek fennállása esetén nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, ha ugyanazon magánszemély részére a folyósítás évét megelőző négy évben (lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt) 10 millió forintot meg nem haladó összeget juttat. Átmeneti rendelkezés alapján az említett értékhatár megállapításához a 2019. január 1-jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdés f) pontjában, 96. § (2) bekezdésében.]
Munkáltatói lakáscélú hitelek
Változás 2019. január 1-jétől.
A lakáscélú hitelek esetében nem kell a méltányolható lakásigénynek megfelelni (a méltányolható lakásigény mértékére és az együtt költöző, együtt lakó családtagokra vonatkozó fogalmak hatályukat vesztik).A lakás vásárlása, bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, a lakószoba fogalmak visszakerülnek a törvénybe a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításával kapcsolatos szabály alkalmazhatóságának biztosítása érdekében.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (5) bekezdés e) pontjában.]
Honvédségi juttatások visszafizetési kötelezettséggel
Változás 2019. január 1-jétől.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak nem kell kamatkedvezményből származó jövedelem címén adókötelezettséget megállapítani a folyósított szerződéshosszabbítási díj, visszailleszkedési támogatás, valamint az önkéntes tartalékos szolgálat vállalására ösztönző juttatás esetében, ha ezeket a juttatásokat visszafizetési kötelezettség mellett adják.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bekezdés h) pontjában.]
Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány
Változás 2019. január 1-jétől.
A munkáltatói hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles (egyes meghatározott juttatás helyett).Munkaviszonyból származó jövedelemként (nem egyéb jövedelemként) adóköteles a munkáltató által a pénztárba fizetett, a pénztártag munkavállalók egyéni számlája javára jóváírandó (tagot illető) adomány.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 24. §-a (1) bekezdésében.]
Önkéntes pénztári egyéni számlán jóváírt összeg
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A munkáltatói hozzájárulás és a tagot illető támogatói adomány esetében a kifizetett összeg a magánszemély tagot terhelő közterhek levonása utáni (nettó) összeg. Azaz a munkáltatónak a bruttó összegből le kell vonnia az szja-előleget és az egyéni járulékokat (továbbá a bruttó összeg után meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót is).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (3b) bekezdésében.]
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba teljesített munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány megszerzésének időpontja a kiadás teljesítésének napja.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (2) bekezdés f) pontjában.]
Célzott szolgáltatás kiegészítő önsegélyező pénztárba
Változás 2019. január 1-jétől.
A kifizető (munkáltató) által kiegészítő önsegélyező pénztárba célzott szolgáltatásként befizetett összeg után a befizetéskor nem keletkezik (egyes meghatározott juttatásként) személyijövedelemadó-kötelezettség.Az adókötelezettség a célzott szolgáltatás igénybevételekor keletkezik egyéb jövedelemként.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bekezdés e) pontjában, 1. számú melléklet 6.5. alpont d) pontjában, 6.10. alpontjában, 70. § (2) bekezdésében.]
Az egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást nem terheli szja-előleg, és az önkéntes pénztár a szocho-törvény értelmében nem minősül kifizetőnek e szolgáltatás tekintetében.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (2) bekezdésében és a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bek., 3. § (3) bekezdésében, a 18. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 27. §-ában.]
Nem változott.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott szolgáltatásra (tehát nyugdíjpénztári és egészségpénztári célzott szolgáltatásra) befizetett összeg az szja-törvény szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdésében.]
A célzott szolgáltatásként befizetett összeg a pénztártagok egyéni számláin nem íródik jóvá. Ezért e juttatással összefüggésben a pénztártagot közteherfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély által - kiegészítő nyugdíjpénztári vagy kiegészítő egészségpénztári - célzott szolgáltatásként megszerzett vagyoni érték (juttatás) adómentes.Az adó feletti rendelkezési jogosultság
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adó feletti rendelkezési jogosultság kiterjed minden, a pénztártag javára a pénztárba (akár átutalással, akár befizetéssel) teljesített összegre (nem csak a pénztártag által a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett és az egyéni számláján jóváírt egyéb jövedelmének minősülő összegre). Így például kedvezményre jogosít az adóköteles munkáltatói hozzájárulás, és a kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni számlán jóváírt összeg is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Adókötelessé váló díjak
Változás 2019. január 1-jétől. "Más személy" (kifizető, külföldi gazdálkodó szervezet) kizárólag adóköteles díjú kockázati biztosítást köthet a magánszemély (például munkavállaló) javára.
Átmeneti szabály szerint ha a "más személy" még 2018-ban megköti - magánszemély(ek) javára - a kockázati biztosítást, úgy a szerződéskötést követő biztosítási évben (de legkésőbb 2019. december 31-éig) megfizetett biztosítási díjakra alkalmazhatja az adómentességi szabályt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 95. § (6) bekezdésében.]
A más személy (munkáltató) által fizetett biztosítási díj a juttatásban részesülő munkavállaló magánszemély esetén munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, akár egyéni, akár csoportos biztosításról van szó. (Korábban a minimálbér 30 százalékáig adómentes volt a kockázati biztosítási díj egyedi és csoportos biztosítások esetében.)Egyes meghatározott juttatásként adózik:
■ Az úgynevezett állománybiztosítások díja. Ezek olyan csoportos személybiztosítások (élet-, baleset- és betegségbiztosítások), melyeket a kifizető (munkáltató) egy adott személyi állományra (például minden munkavállaló, a fizikai dolgozók) köt meg. E biztosításoknál a biztosítási díjat a biztosítási időszak kezdőlétszáma vagy átlagos statisztikai állományi létszám alapján határozzák meg.
■ a nyilvános rendezvényekre kötött kockázati biztosítások díja. Egyes rendezvények (például egy falunap, melyre az önkormányzat csoportos balesetbiztosítást köt) esetében a létszám pontosan nem meghatározható, a rendező a résztvevők személyes adatait nem ismeri.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (6) bek. b) pontjában.]
Adóköteles díjú személybiztosítások
Változás 2019. január 1-jétől.
A kifizető által 2019 előtt kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő biztosításokra (melyek díja a díjfizetés időpontjában adóköteles volt) egyéves átmeneti időszak vonatkozik. Ezek a biztosítások egyes meghatározott juttatásként adózhatnak legfeljebb 2019. december 31-éig.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 95. § (6) bekezdésében.]
Bevallási tervezet külföldi nyugdíjbiztosításra
Változás 2019. január 1-jétől.
Ezentúl a külföldi biztosítóval nyugdíjbiztosítási szerződést kötő magánszemély az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetben is élhet az adó feletti rendelkezési jogosultságával.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (11) bekezdésében.]
A magánnyugdíj-biztosítás fogalma
Változás 2019. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy■ a biztosítottnak járó összeg csökkenthető az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség összegével.
■ biztosítottcserével nem lehet az eredeti biztosítottól elvonni a nyugdíjcélú megtakarítást. Ha mégis ilyen történne, akkor az ilyen biztosítás már nem minősül az szja-törvény szerinti nyugdíjbiztosításnak.
■ a havi járadék összegét nem lehet 5 ezer forint alá vinni úgy, hogy a járadékszolgáltatás időszakát növelik, s ezzel lehetővé válna az egyösszegű adómentes kifizetés a szerződéskötéstől számított 10. év eltelte előtt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában és 44/C. § (8) bekezdésében.]
Eljárás átalakulás, egyesülés, szétválás esetén
Változás 2019. január 1-jétől.
A biztosító átalakulása vagy más biztosítóval egyesülése, szétválása esetén az adóhatóság a jogutód biztosító számlaszámára utalhatja a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban megjelölt összeget.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (7) bekezdésében.]
Állami támogatás visszafizetése
Változás 2019. január 1-jétől.
Ha vissza kell fizetni a nyugdíjcélú befizetésekhez kapcsolódó állami támogatást, és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában a szerződő a kifizető vagy külföldi illetőségű személy, akkor ezt a kötelezettséget a biztosítottnak kell teljesítenie.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (8) bekezdésében.]
A nyugdíjbiztosításban megtestesülő vagyon terhére kell megtörténnie a visszafizetésnek.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]
Egyéb változások
Változás 2019. január 1-jétől.
A NYESZ-R számlák hordozásakor a megszüntetett számla vezetőjének igazolnia kell az általa nyilvántartott adóévi befizetést (az adóévi rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget) a fogadó számlavezető részére (korábban a megszüntetett számla vezetője - egyéb adatok mellett - a magánszemély által teljesített befizetések halmozott összegét igazolta a fogadó számlavezető részére).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (7) bekezdés a) pont záró szövegrészében.]
Ingatlanszerzési érték
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Ha a magánszemély ingatlan formájában szerez adóköteles bevételt [például kifizetőtől, ingyenes juttatás (eszközátadás) keretében egyéb jövedelemként], és ezt az ingatlant a későbbiekben értékesíti, úgy szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyre az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (2) bekezdés h) pontjában.]
A törvény az örökléssel, ajándékozással szerzett ingatlanhoz hasonlóan szabályozza a szerzési értéket, ha illetékmentesen szerzett vagyoni értékű jog értékesítésére kerül sor. (Az Szja tv. eddig nem rendelkezett erről.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (2) bekezdés g) pontjában.]
Kamatjövedelem, osztalék, árfolyamnyereség bevallása
Változás 2019. január 1-jétől.
A nem kifizetőtől származó kamatjövedelem, osztalékból származó jövedelem vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem esetében is az adóbevallási tervezet kiegészítésével teljesíthetik bevallási kötelezettségüket magánszemélyek.Átmeneti szabály alapján már a 2018-ban keletkezett ilyen típusú jövedelmekre is az adóbevallási tervezet kiegészítésével teljesíthetik bevallási kötelezettségüket az adózók.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban, 66. § (3) bekezdés záró szövegrészében, 67. § (5) bekezdés, 95. § (2) bekezdésében.]
Adómentes jogcímek
Új előírás 2018. július 26-ától.
Adómentes a közlekedési alapismeretek tanfolyam- és vizsgadíjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet alapján visszatérített összeg. A kormányrendelet alapján az állam visszatéríti a 20. életévét legkésőbb a vizsga napján betöltött fiatalnak a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga megfizetett díját, de legfeljebb 25 ezer forintot.Az adómentesség - átmeneti szabály alapján - a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 7. pont 7.40. alpontjában, 95. § (4) bekezdésében.]
Adómentes a kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésben biztosított forrás terhére a helyi önkormányzat közreműködésével a lakosság széles köre részére természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli megtérítése révén megszerzett bevétel (például a téli rezsicsökkentés keretében kapott juttatás).Új előírás 2019. január 1-jétől.
Adómentes az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapján külföldi intézményekben, alkotmánybíróságokon és bíróságokon munka-, illetve kutatási tapasztalatszerzésre adható ösztöndíj.Adómentes a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvényben meghatározott tudományos alkotói járadék, melyet a 65. életévüket betöltött Széchenyidíjasok kaphatnak.
Adómentes a felsőoktatási és köznevelési intézmény által hallgatók, diákok, oktatók széles köre számára meghirdetett rendezvények keretében nyújtott szolgáltatás és a rendezvény keretében nyújtott - az összes költség 10 százalékát meg nem haladó mértékű - vendéglátás. Az adómentesség csak az intézmény működési köréhez kapcsolódóan szervezett rendezvényekre (ideértve a közösségépítő, hagyományőrző rendezvényeket is) vonatkozik. Az adómentesség akkor is fennáll, ha a rendezvényen az intézmény diákjain, tanárain, oktatóin kívül más személyek is részt vehetnek. A rendelkezés visszamenőlegesen is alkalmazható.
Új előírás 2019. július 1-jétől.
Adómentes a bírósági eljárások elhúzódása miatt kapott vagyoni elégtétel.Változás 2018. július 26-ától.
A Szoctv. alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások adómentesek.Adómentes a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból a szövetkezeti tag természetes személynek vagy családtagjának, valamint a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által a közösségi alapból az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel. A törvény a családtag helyett a hozzátartozó kifejezést használja.
Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességével kapcsolatos kiegészítő nyilatkozatot a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Átmeneti rendelkezés alapján e szabályok a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.8. alpont nyitó szövegrészében, 9. pont 9.8. alpont 9.8.1. alpont, Szja tv. 95. § (3) bekezdésében.]
Adómentes a hivatalban lévő köztársasági elnök által a központi költségvetésről szóló törvényben a Köztársasági Elnökség fejezeten belül külön soron tervezett előirányzatból juttatott közcélú felajánlás, adományozás. (Eddig csak a volt köztársasági elnöknek és az Országgyűlés elnökének volt felajánlás, adomány, vállalás címén adómentes juttatási lehetősége.) Az adómentesség - átmeneti szabály alapján - a 2018. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3. pont 3.5. alpontjában, 95. § (3) bekezdésében.]
Adómentes a Taiex és a Sigma programokban szakértőként kapott napidíj és utazási költségtérítés.Adómentes a bölcsődei és óvodai szolgáltatás díja abban az esetben is, ha a kifizető (munkáltató) a munkavállaló nevére szóló számla alapján téríti meg az ellátás díját a magánszemély részére.
Változás 2019. január 1-jétől.
Az szja-törvényben felsorolt juttatási elemek (ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, diákotthoni elhelyezést kiváltó lakhatási támogatás) adómentesen nyújthatóak a teljes idejű, a részidős és a távoktatásban megvalósuló képzésben részt vevő hallgatók (ideértve a doktori képzésben részt vevőket is) számára is. Duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás már nemcsak a nappali tagozaton megvalósuló képzésekre tekintettel fizethető adómentesen. Az adómentesség értékhatára változatlanul havonta a hónap első napján érvényes minimálbér.Adómentes a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételhez pályázat alapján nyújtott ösztöndíj, illetve a doktorifokozat-szerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege.
Az adómentesség - átmeneti szabály alapján visszamenőlegesen is érvényes.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4. pont 4.12.1. alpontjában, 4.12.4. alpont, 96. § (3) bekezdésében.]
Munkásszállás biztosítása (az egyéb feltételek teljesülése esetén) akkor adómentes, ha a magánszemély nem rendelkezik 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogú, haszonélvezeti jogú lakással azon a településen, ahol a munkahelye van. (Korábban az adómentességet a lakóhelyhez kötötte a törvény, tehát nem lehetett a munkavállalónak lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye volt.)Munkásszálláson történő elhelyezéssel esik egy tekintet alá az olyan más elhelyezés is, amikor a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget (például garzonlakás) használhat.
Nem munkásszállás a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezés.
Az adómentes juttatásnak nem lehet része étkezési szolgáltatás biztosítása.
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójának változásairól?
Osztalék utáni adót kiváltó adó adóalapja
Változás 2018. július 26-ától.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalék növeli az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (2) bekezdésében.]
Az osztalék utáni adót kiváltó adóra vonatkozó rendelkezéseket az ügyvédi irodának is alkalmaznia kell.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
A kataalanyiságot választó, korábban tao-, eva- vagy kivaalanyok az osztalék utáni adót kiváltó adó második és harmadik részletét május 31-én fizetik meg a kataalanyiság második és harmadik évében (nem a katabevallásukkal egyidejűleg, február 25-én).[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Katás ügyvédi iroda
Változás 2018. július 26-ától.
Annál a 2018-ban kataalannyá vált ügyvédi irodánál, amely nem fizette meg a Katv. 26. §-a szerinti osztalék utáni adót kiváltó adót, és adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeg nem minősül vállalkozásba befektetett összegnek, és csökkenti a nyitómérlegben kimutatott saját tőkét.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (7) bekezdésében.]
Egyéb módosítások
Változás 2018. július 26-ától.
Nem kell a társasági adóról szóló törvény szabályait alkalmazni az adózónak, és a Katv. szerint teljesítheti adókötelezettségét a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása és az ezt követően hozott, az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező adóhatósági határozat véglegessé válása közötti időszakban.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pontjában.]
A döntés véglegességének jogintézménye bekerül a katatörvénybe is a döntés jogerejének intézménye helyett.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontjában.]
Az adóhatóság által hivatalosan ismert tényeket nem kell bizonyítani az adótartozás miatti megszűnés esetén.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontjában.]
Tanulmányait szüneteltető nappali tagozatos hallgató
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Nem minősül főállású kisadózónak a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató, vagy az előzőekben nem említett államokban az előbbieknek megfelelő tanulmányokat folytató - 25. életévét még be nem töltött - magánszemély akkor sem, ha a fenti tanulmányait szünetelteti.Dokumentumok katások nyilvántartásához
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét - kivéve a 8. § (6) bekezdése szerinti százalékos mértékű adót - a 7. § (1) bekezdés szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdés szerinti változásbejelentés, a 8. § (11) bekezdés szerinti bejelentés és az adóhatóság határozata alapján tartja nyilván.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (4) bekezdésében.]
Taóból katára áttérők bevétele
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
A kisadózó vállalkozásnak nem bevétele az az összeg, amelyet a Tao. tv. alapján a társasági adó alapjának kell tekinteni. A társasági adó hatálya alól a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében ezeket a bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában kell feltüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (11) bekezdésében.]
Támogatás a költségek fedezésére vagy fejlesztési célra
Változás 2019. január 1-jétől.
Jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján adott támogatás minősülhet költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. (Korábban a folyósítóval történő elszámolás alapján adott ténylegesen felmerült, igazolt kiadás minősült ilyennek.)A tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kapott támogatás is költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül (nem csak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettség mellett kapott összeg).
A fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaság alapításakor adott támogatás is költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 22. pontjában.]
Átmeneti rendelkezés alapján a fiatal mezőgazdasági termelők számára a 2016-2018-as időszakban pályázat alapján nyújtott támogatások is költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatásnak minősülnek.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 32/D. §-ában.]
A kisadózó vállalkozás bevétele
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem minősül a kisadózó egyéni vállalkozó bevételének a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték, mivel ezeket a tárgyi eszközöket (és nem anyagi javakat) az egyéni vállalkozó nem kizárólag üzemi célból használja (például az egyéni vállalkozó lakásának csak az egyik helyisége a vállalkozó irodahelyisége). Az ilyen eszközök értékesítéséből származó bevételre és az értékesítésre a személyi jövedelemadóról szóló törvény XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak
Változás 2019. január 1-jétől.
Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, nem anyagi jószágnak minősülnek - az szja-törvényben foglalt rendelkezésekkel összhangban - az olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 24. pontjában.]
Átalakulás, egyesülés, szétválás
Változás 2019. január 1-jétől.
Tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, kataalanyiságot választó gazdasági társaság is, így (a korábbi szabálytól eltérően) átmenetileg sem kell a társasági adó szabályait alkalmaznia. Az adóalanyisága létrejöttének napja a kata szerinti adóalanyiság választásának napja (vagyis már nem a kata választásának bejelentését követő hónap első napja).[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem választhatja a katát az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (4a) bekezdésében.]
Adóalanyiság létrejötte
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adószám törlése esetén az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartam a bejelentés évére és az azt megelőző 12 hónapra szűkül. (Korábban az adóalanyiságot nem választhatta az a vállalkozás, melynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (4) bekezdésében.]
Főállású kisadózó biztosítása
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem szünetel a főállású kisadózó biztosítása, ha az adott hónapban e tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a havi 50 ezer vagy 75 ezer forint összegű tételes adót.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1a) bekezdésében.]
Mit kell tudni a társasági adóról?
Csoportos társaságiadó-alany
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Legalább két, a törvény által meghatározott belföldi illetőségű személy (például gazdasági társulás, egyesülés, szövetkezet) csoportos társaságiadó-alanyt hozhat létre. Ezt kérelemre engedélyezi az állami adó- és vámhatóság. Először 2019. január 1-je és január 15-e között nyújtható be a csoportos társaságiadó-alany létrehozására vonatkozó kérelem; jóváhagyás esetén az adóalany 2019. január 1-jétől jön létre.A létrehozás feltétele, hogy
■ a csoporttagok között legalább 75 százalékos arányú szavazati jogon alapuló befolyás álljon fenn,
■ mérlegfordulónapjuk és könyvvezetésük pénzneme azonos legyen, valamint
■ beszámolójuk, könyvviteli zárlatuk azonos módon - a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint - készüljön.
A csoport az adókötelezettségét a csoportképviselő útján teljesíti.
A csoportos társaságiadó-alany megszűnik, ha nem marad legalább két tagja. A csoporttag a csoportból kiléphet, valamint tagsága megszűnik, amennyiben a tag adókötelezettsége megszűnik, vagy nem felel meg a tagságára előírt feltételeknek.
A csoport közös adóalapot állapít meg a tagok egyedileg meghatározott adóalapjainak figyelembevételével. Az egyedi adóalapok megállapításakor a csoporttagoknak úgy kell eljárniuk, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. A csoporttagok egyes adóalap-csökkentő tételeket (például K+F, jogdíj) korlátozottan alkalmazhatnak.
A csoportos társaságiadó-alany adóévi adóalapja a csoporttagok által egyedileg megállapított, nem negatív adóalapok összege, melyből - legfeljebb a pozitív adóalapok összegének 50 százalékáig - le kell vonni a negatív egyedi adóalapokat a veszteség keletkezésének adóévében. Ha a negatív egyedi adóalapoknak a tárgyévben nem a teljes összege vonható le, akkor a fennmaradó rész elhatárolt veszteségként a következő öt adóévben érvényesíthető.
A társasági adó a csoportos társaságiadó-alany pozitív adóalapjának 9 százaléka, melyet a csoporttagok között az egyedi pozitív adóalapok arányában kell felosztani.
A csoporttagoknak az egymás között végrehajtott ügyletek esetén nem kell alkalmazniuk a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakra vonatkozó rendelkezéseket. E főszabály alól kivételt jelent - azaz az adóalapot módosítani kell -, ha az ügylet a csoportos adóalany létrejöttét megelőzően valósult meg, és az adóalap kiigazítására még nem került sor.
A transzferár-dokumentációs kötelezettséget a csoportos társaságiadó-alany szintjén kell teljesíteni a csoporttagok egymás közötti, a csoportos társaságiadó-alany létrejöttét követően megvalósult ügyletek vonatkozásában.
A csoportos társaságiadó-alany a jogosult csoporttagra (a pozitív adóalap arányában) jutó számított adóból érvényesíti a fejlesztési adókedvezményt, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 80 százalékáig. Ezután a csoportos társaságiadó-alany az energiahatékonysági adókedvezményt érvényesíti, legfeljebb a jogosult csoporttagra jutó számított adó 70 százalékáig. A csoportos társaságiadó-alany az ezek alapján igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett egyedi számított adók összegéből - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthet minden más, nem említett adókedvezményt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2/A. §-ában, 5. § (11) bek., 6. § (3a)-(3e) bek. és (12)-(13) bek., 17. § (15)-(18) bek., 18. § (10)-(10b) bekezdésében, 19. §-ában, 23. § (8)-(14) bek., 24. § (3) bek., 29/A. § (67) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa csoportos társaságiadó-alany adókötelezettségére
A, B, C és D belföldi illetőségű adózó, akik között 80 százalékos arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, 2019. január elsején csoportos adóalanyt hoznak létre.■ A, B és C vállalkozás rendelkezik elhatárolt veszteséggel, mely a csoportos adóalany létrejötte előtti második adóévben keletkezett, és eddig nem érvényesítették az adóalapjukban.
■ A és D vállalkozás a csoportos adóalany létrejöttének adóévét megelőző évben fejlesztési adókedvezményre szereztek jogosultságot (150 illetve 50 millió forint értékben), mely adókedvezmények eddig nem kerültek érvényesítésre. A két vállalkozás a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek csoporttagként is megfelel.
■ C vállalkozás 2019-ben 30 millió forint értékű energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást hajt végre, amelyhez kapcsolódóan az adókedvezményre vonatkozó feltételeknek megfelel.
■ D vállalkozás 2019-ben 250 millió forinttal látványcsapatsportot támogat, amelyhez kapcsolódóan adókedvezményre szerez jogosultságot.
A példa a csoportos adóalany 2019. évi adókötelezettségét, illetve a csoportos adóalany létrehozása nélküli kötelezettségeket mutatja be.
|
2019. évi adókötelezettség (millió forint) |
A vállal- |
B vállal- |
C vállal- |
D vállal- |
|
|
A csoportos társaságiadó-alanyt alkotó vállalkozások egyedi adatai |
|||||
|
1. |
A csoportos adóalanyhoz történő csatlakozás előtt felhalmozott, még felhasználható elhatárolt veszteség összege |
600 |
800 |
1 500 |
0 |
|
2. |
Az adóévben az elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül számított egyedi adóalap |
2 400 |
-300 |
2 600 |
-1 200 |
|
3. |
Az adóévi adóalap csökkentéseként felhasználható elhatárolt veszteség (ha 2. pozitív, akkor 1., de legfeljebb 0,5 x 2.; egyébként 0) |
600 |
0 |
1 300 |
0 |
|
4. |
A csoporttagok adóévi egyedi adóalapja (2. - 3.) |
1 800 |
-300 |
1 300 |
-1 200 |
|
A csoportos társaságiadó-alany számított adójának levezetése |
|||||
|
5. |
A csoportos adóalany adóévi
adóalapja (a csoportszintű) elhatárolt veszteség figyelembevétele nélkül |
3 100 |
|||
|
6. |
A csoportos adóalany adóévi
(csoportszintű) elhatárolt vesztesége (a negatív egyedi adóalappal rendelkező
tagok adóalapjainak |
1 500 |
|||
|
7. |
A csoportos adóalany
(csoportszintű) elhatárolt vesztesége, mely a korábbi években keletkezett, és
eddig még nem került |
a csoportos adóalany |
|||
|
8. |
A csoportos adóalany adóévi
adóalapjának csökkentéseként felhasználható (csoportszintű) elhatárolt
vesztesége |
600 |
|||
|
9. |
A csoportos adóalany adóévi adóalapja (5. - 8.) |
2 500 |
|||
|
10. |
A csoportos adóalany számított társasági adója (9. x 9%) |
225 |
|||
|
A csoportos társaságiadó-alany fizetendő adója |
|||||
|
11. |
A csoportos adóalany számított adójának felosztása a tagok között (a 10. sor értéke szorozva a
csoporttag 4. sorban feltüntetett egyedi pozitív adóalapjának és az összes
pozitív egyedi adóalap |
131 |
0 |
94 |
0 |
|
12. |
Fejlesztési adókedvezmény* |
150 |
0 |
0 |
50 |
|
13. |
A fejlesztési adókedvezmény
adóévben érvényesíthető része |
105 |
0 |
0 |
0 |
|
14. |
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye* |
0 |
0 |
30 |
0 |
|
15. |
Az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének adóévben
érvényesíthető része |
0 |
0 |
30 |
0 |
|
16. |
A csoportos adóalany
fejlesztési és energiahatékonysági célokkal összefüggő adókedvezményekkel
csökkentett |
90 |
|||
|
17. |
A csoportos adóalany által érvényesíthető egyéb adókedvezmények összesen* |
0 |
0 |
0 |
250 |
|
18. |
Az egyéb adókedvezmények adóévben érvényesíthető része (17. összértéke, de legfeljebb 16. 70%-a) |
63 |
|||
|
19. |
Fizetendő társasági adó (16. - 18.) |
27 |
|||
|
A csoportos adóalany fizetendő adójának felosztása a tagok között |
|||||
|
20. |
A csoportos adóalany adókötelezettségének visszaosztása a pozitív adóalappal rendelkező tagok részére [a 19. sor értéke szorozva a
csoporttag 4. sorban feltüntetett egyedi pozitív adóalapjának és az összes
pozitív egyedi adóalap |
16 |
0 |
11 |
0 |
|
Az egyes tagok adókötelezettsége, amennyiben mégsem hoznak létre csoportos adóalanyt |
|||||
|
21. |
A vállalkozások adóévi pozitív adóalapja (a 4. sor pozitív értékei) |
1 800 |
0 |
1 300 |
0 |
|
22. |
A vállalkozások számított adója (21. x 9%) |
162 |
0 |
117 |
0 |
|
23. |
A számított adó csökkentéseként az adóévben elszámolható fejlesztési adókedvezmény (12., de legfeljebb 22. x 80%) |
130 |
0 |
0 |
0 |
|
24. |
A számított adó
csökkentéseként az adóévben elszámolható energiahatékonysági célokkal
összefüggő és egyéb |
0 |
0 |
30 |
0 |
|
25. |
Fizetendő társasági adó (22. - 23. - 24.) |
32 |
0 |
87 |
0 |
|
*Figyelembe vehetők mindazon adókedvezmények: - amelyekre a tagok a csoportos adóalany létrejöttét megelőzően szereztek jogosultságot és feltételeinek megfelelnek, vagy amelyek feltételeit valamely csoporttag a csoportos adóalanyiság ideje alatt teljesítette, és - amelyek teljes összegét még nem érvényesítették, de az érvényesítésre nyitva álló időszak még nem telt el. |
|||||
Mit kell tudni az egyszerűsített vállalkozói adóról?
Megszűnik az evaalanyiság választhatósága
Változás 2018. december 21-étől.
Utoljára 2018. december 20-án választható az evaalanyiság az adóhatóságnak történő bejelentéssel. (Ezt követően már nem lehet áttérni erre az adónemre, de az evát alkalmazók adóalanyisága továbbra is fennmaradhat.)[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseiben, 24. §-ában.]
Nem változott.
Az evaalanyiság megszűnik az adózó választása alapján, ha ezt bejelentette az adóhatósághoz vagy más, a törvényben meghatározott esetekben.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 3. §-ában.]
Osztalékfizetési sorrend
Változás a 2018. adóévtől.
A számviteli törvény hatálya alá tartozó evaalanyok esetében megszűnik az osztalékfizetés forrásának kötött felhasználási sorrendje. Azaz az adózó választhat, hogy az evaalanyiság előtt vagy alatt keletkező eredménytartalék terhére juttat bevételt tagjainak.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 18. § (8) bek., 23. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Az osztalék forrásairól elkülönített nyilvántartást kell vezetni, és az evaalanyiság előtt keletkezett eredménytartalék terhére teljesített kifizetések esetén a közterheket meg kell fizetni.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 18. § (8) bek., 23. § (7) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás kibocsátott számlákról
Változás 2018. július 1-jétől.
Az evaalanyoknak az általuk kibocsátott számlák tekintetében az adatszolgáltatási kötelezettséget az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteniük. Lásd a 40-41. oldalon.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 16. § (9) bekezdésében.]
Rendeltetésszerűség
Változás 2019. január 1-jétől.
A belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, 2016. július 12-ei (EU) 2016/1164 tanácsi irányelv (Irányelv) szerinti harmonizációs kötelezettséggel összefüggésben változik a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelv. A módosítás elősegíti a rendeltetésszerűség megállapítását olyan jogügyletek esetében, amelyeknek célja (vagy egyik fő célja) olyan adóelőny elérése, amely egyébként összhangban van az adóelőnyt biztosító jogszabály tárgyával vagy céljával. Az ilyen esetekben a rendeltetésellenesség nem állapítható meg, az adóelőny érvényesítése nem korlátozható, ha a jogügyletet valós gazdasági és kereskedelmi okok alapozzák meg.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (2) bekezdésében.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Új előírás.
Az ellenőrzött külföldi társasági státusz megállapításához vizsgálni kell, hogy■ a külföldi személy, külföldi telephely végrehajtott-e olyan jogügyeletet (jogügyletek sorozatát), amely elsődlegesen adóelőny elérését célozza, és
■ a külföldi személyt vagy a külföldi telephelyet a magyar adózó irányítja-e.
Az irányítás a jövedelemszerzéshez kapcsolódó eszközök és kockázatok szempontjából lényeges személyi funkciók ellátását jelenti. A két fenti feltétel teljesülése esetén nem valódi jogügyletről beszélünk, és ennek ellenkezőjét az adózónak kell igazolnia.
Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy vagy telephely, ha a pozitív adózás előtti eredménye a 243 952 500 forintot és a nem kereskedelmi tevékenységből származó nyeresége a 23 495 250 forintot nem haladja meg, vagy ha a külföldi személy vagy telephely adózás előtti nyeresége nem haladja meg az elszámolt működési költségei 10 százalékát. Nem kereskedelmi tevékenységből származó jövedelmek például a kamat, a pénzügyi eszközből származó jövedelem, a szellemi alkotások jogából származó jövedelem, a részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem.
Nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak az a külföldi telephely, amely olyan, az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának nem minősülő államban fekszik, amellyel Magyarországnak olyan egyezménye van, amely a külföldi telephely jövedelmét a magyar társasági adó alól mentesíti, és amely az egyezmény szerint telephelynek minősül.
Ellenőrzött külföldi társaság státusz megállapítása esetén a magyar adózó társaságiadó-alapját növelni kell az ellenőrzött külföldi társaság adóévének utolsó napján kimutatott, nem valódi jogügyletből származó, jóváhagyott osztalékkal csökkentett pozitív adózott eredményével olyan mértékben, amilyen mértékben az a magyar adózó által ellátott jelentős személyi funkciókhoz kapcsolódó eszközökhöz és kockázatokhoz kötődik, vagyis amilyen mértékben az ellenőrzött külföldi társaságot Magyarországról irányítják.
Ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés értékesítése, nem pénzbeli hozzájárulásként történő juttatása során az adóalapot a fel nem osztott nyereség miatti növelő tétellel csökkenteni kell (a kettős adózás elkerülése érdekében), ha az adóalap csökkentésére korábban még nem került sor.
Átmeneti rendelkezés szerint a 2019. adóévben még a 2018. december 31-én hatályos szabályok szerint is megállapítható az ellenőrzött külföldi társaság státusz fennállása, illetve az adókötelezettség.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában, 7. § (1) bekezdés gy) pont 3. alpontjában, 7. § (10) bekezdés a) pont, 8. § (1) bekezdés f) pontjában, 8. § (9) bek., 29/A. § (75) bekezdésében.]
Nem változott.
Az ellenőrzött külföldi társaság státusz meghatározása során továbbra is figyelembe kell venni, hogy a magyar adózó mekkora részesedéssel rendelkezik a külföldi személy szavazati jogaiból, jegyzett tőkéjéből, adózott nyereségéből, illetve, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a magyar társaság és a külföldi személy, külföldi telephely adóterhe.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Kamatlevonás korlátozása
Változás 2019. január 1-jétől.
Kamatlevonás-korlátozási szabály lép hatályba, mely az adózó eredményességéhez kötődik (a korábbi alultőkésítési szabály helyett).Az adózás előtti eredményt növeli a nettó finanszírozási költségnek a kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti adóévi eredmény (EBITDA) 30 százaléka és 939 810 000 forint közül a nagyobb összeget meghaladó része.
Az adózás előtti eredményt csökkenti a korábbi adóévekben keletkezett kamatlevonási kapacitás még fel nem használt része. A kamatlevonási kapacitás (felső határ) az adóévi kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény 30 százalékának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege.
Az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalatcsoport tagja
■ nem köteles a kamatlevonás-korlátozási szabályt alkalmazni, ha igazolni tudja, hogy saját tőkéje adóévi átlagos állományának a teljes eszközállománya adóévi átlagos állományához viszonyított aránya egyenlő a vállalatcsoportra számított, ennek megfelelő aránnyal vagy annál magasabb, vagy
■ a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazásakor a nettó finanszírozási költségeket azon összegben érvényesítheti a társaságiadó-alapjában, amely egyenlő a csoportszinten vett harmadik felekkel szembeni nettó finanszírozási költségek összegének és a csoport EBITDA-jának a hányadosa, valamint az adózó EBITDA-ja szorzatával.
Az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó 50 százalékos korlát számításakor figyelmen kívül kell hagyni a kamatlevonás-korlátozási szabályok miatt elszámolt módosító tételeket.
A kamatlevonás-korlátozás szabályait nem köteles alkalmazni a pénzügyi intézmény, a befektetési vállalkozás, az alternatívbefektetésialap-kezelő, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társasága, a biztosítónak és a viszontbiztosítónak minősülő adózó.
A 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződések esetében a kamatlevonás-korlátozási szabályt akkor kell alkalmazni, ha a szerződések összegének növelésére vagy futamidejének meghosszabbítására kerül sor. Egyébként a 2016. június 17-e előtt megkötött finanszírozási szerződések vonatkozásában alkalmazható a 2018. december 31-én hatályos alultőkésítési szabály, de az adózó dönthet a kamatlevonás-korlátozási szabály alkalmazása mellett is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 50-56. pont, 7. § (1) bekezdés ny) pont, 8. § (1) bekezdés j) pontjában, 8. § (5)-(5b) bek., 17. § (2a) bek., 29/A. § (73)-(74) bekezdéseiben.]
Látványcsapatsportok támogatása
Változás 2019. január 1-jétől.
Amatőr és hivatásos sportszervezet, valamint látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány sportcélú ingatlana üzemeltetésének költségeihez nyújtott támogatás alapján is érvényesíthető adókedvezmény.A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek körébe az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei tartoznak, ideértve különösen a személyi jellegű ráfordításokat, az anyagköltségeket, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségeit, a bérleti díjakat, az adminisztrációval kapcsolatos költségeket.
A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékát, de legfeljebb sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 300 millió forintot. A működési veszteség a támogatási időszak alatt elért észszerű nyereséggel növelt és a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeivel csökkentett bevételeket jelenti, ha ezen számítás eredménye negatív. A támogatás a 2019/2020-as támogatási időszaktól nyújtható.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 44a. pont, 47-47c. pontjában, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bg) alpont, 22/C. § (1) bekezdés c) pont cf) alpont, 22/C. § (1) bekezdés d) pont dg) alpontjaiban, 22/C. § (4) bekezdés f) pont, 22/C. § (5) bekezdés k) pontjában, 29/A. § (67) bek., 30/I. § (3) bekezdésében.]
Az egyes támogatások összeszámítása csak abban az esetben szükséges, ha a támogatott a támogatást ugyanazon elszámolható költségre kapja. Először 2018/2019-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program jóváhagyására, valamint az igazolás, támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelmekre kell alkalmazni e rendelkezést.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (4a)-(4b) bek., 29/A. § (66) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adózó látványcsapatsport-támogatás esetén a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehet igénybe adókedvezményt.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (2) bekezdésében.]
Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Változás 2019. január 1-jétől.
Megszűnik az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetősége, mind az adókedvezményre jogosító támogatás, mind adófelajánlás formájában. Támogatást nyújtani (átutalást teljesíteni) és felajánlást tenni 2018. december 31-éig lehet.Azok a kedvezmények, melyekre az adózó a nyújtott támogatásra tekintettel még 2019. január 1-jét megelőzően vált jogosulttá és még nem érvényesített, a juttatáskor hatályos szabályoknak megfelelően továbbra is igénybe vehetőek.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 37. pont és 39. pontjában, 22. § (4) bek., (4a) bek. és (5) bekezdésében, 22. § (8) bekezdés b) pontjában, 24/A. § (3) bek., 24/A. § (18) bek., 24/A. § (22) bek., 29/A. § (67)-(69) bek., 30. § (11) bekezdésében, 30/C. §-ában.]
Filmalkotás támogatása
Változás 2018. augusztus 4-étől.
Az Európai Bizottság jóváhagyásával a mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló igazolások, támogatási igazolások összértéke, valamint a közvetett támogatás összege nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 30 százalékát. (Korábban 25 százalék volt a határ.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (3) bek., 24/A. § (16) bekezdésében.]
Nem változott.
Filmalkotás támogatása esetén az adókedvezmény összesen 9 naptári évig vehető igénybe.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni az innovációs járulékról?
Adókötelezettség alóli mentesülés
Változás 2019. január 1-jétől.
Csak az a gazdasági társaság mentesül a járulékfizetés alól, amely a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kapcsolt és kapcsolódó vállalkozások alapján is mikro- vagy kisvállalkozásnak minősül.[Lásd a 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés a) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni a bankadóról?
A különadó alapja
Változás 2019. január 1-jétől.
Az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint összeállító pénzügyi szervezeteknek a különadóalapjukat e beszámolójuk adatai alapján kell meghatározniuk (korábban a törvény a számviteli szabályokra hivatkozott).[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. és (10) bekezdésében, 7. § 15. pontjában.]
Nem változott.
Az IFRS-eket nem alkalmazó pénzügyi szervezetek különadóalapjának meghatározása változatlanul a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek alapján történik.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. és (10) bekezdésében, 7. § 15. pontjában.]
Adókulcscsökkentés hitelintézeteknél
Változás 2019. január 1-jétől.
A pénzügyi szervezetek hitelintézetek által fizetendő különadójának mértéke az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (6) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott.
Hitelintézetek esetén az alsó kulcs mértéke - az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után - továbbra is 0,15 százalék.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (6) bekezdés a) pontjában.]
Megszűnő különadó
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem kell bankadót fizetniük a befektetési vállalkozásoknak, továbbá megszűnik a hitelintézetek különadója.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdésében, 4/A. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontjában, 4/B. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni az energiaellátók jövedelemadójáról?
Adókedvezmények érvényesítése csoportos társaságiadó-alany esetén
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A csoportos adóalany tagjának az adókedvezményekhez tartozó jogosultsági összeget, valamint a társasági adóban érvényesítettnek tekintett összeget az egyedileg megállapított pozitív társasági adóalap arányában kell megállapítani. Ezek alapján határozható meg az energiaellátók jövedelemadójából még az adózó által érvényesíthető kedvezmény.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
Energiahatékonysági felújítás adókedvezménye
Változás 2018. július 26-ától.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló, 2018. július 25-ét követően megkezdett felújítások (nemcsak a beruházások) után is igénybe vehető adókedvezmény. Az energiaellátók jövedelemadója a társasági adóban még nem érvényesített adókedvezmény összegével, de legfeljebb a számított adó 50 százalékáig csökkenthető.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Változás a 2018-ban kezdődő adóévtől.
Csökkenti az energiaellátók jövedelemadó-alapját az energiaellátók jövedelemadó-alanyisága előtt elszámolt terven felüli értékcsökkenésnek az adóalanyiság alatt történő visszaírásával kapcsolatban elszámolt bevétel.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 18. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
Csökkenti az energiaellátók jövedelemadó-alapját az energiaellátók jövedelemadó-alanyisága előtt képzett céltartaléknak az adóalanyiság alatt történő felhasználásakor elszámolt összege.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 18. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
Új előírás 2018. július 26-ától.
Energiahatékonysági célokat szolgáló felújítások után is igénybe vehető adókedvezmény (nem csak az ilyen célú beruházások után).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11a. pontjában és 22/E. §-ában.]
Változás 2018. július 26-ától.
Az adókedvezmény támogatási intenzitása 30 százalékról Közép-Magyarország támogatható településein 35 százalékra, a többi régióban 45 százalékra nő (Közép-Magyarország nem támogatható településein 30 százalék marad). Az energiahatékonysági célokat szolgáló felújítások esetén is ezek az intenzitások alkalmazandóak.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/E. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az igénybe vehető adókedvezmény abszolút felső határa továbbra is 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11a. pontjában, 22/E. §-ában, 29/A. § (62) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményére
Az adózó középvállalkozás, amely az energiaellátók jövedelemadójának is alanya, 2017. és 2018. évben is megvalósít beruházást, illetve felújítást Nyugat-Dunántúlon. A vállalkozás a beruházást és a felújítást mindkét évben szeptember 1-jén kezdi meg, és még ugyanabban az adóévben üzembe helyezi, illetve befejezi a beruházást. Az adózó a beruházás üzembe helyezésének, illetve a felújítás befejezésének évében kezdi el az adókedvezmény érvényesítését.|
2017 |
2018 |
||
|
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás kedvezményének adott évi adatai |
|||
|
1. |
Az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás összes |
50 000 000 Ft |
50 000 000 Ft |
|
2. |
Az energiahatékonysági célokat szolgáló felújítás költsége |
10 000 000 Ft |
10 000 000 Ft |
|
3. |
Az adott beruházáshoz,
felújításhoz igényelt összes egyéb állami |
3 000 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
4. |
Támogatási intenzitás
(Nyugat-Dunántúlon 45%, ami kisvállal- |
55% |
55% |
|
5. |
A Tao. tv. által előírt abszolút korlát (15 millió euró) |
4 875 000 000 Ft |
4 875 000 000 Ft |
|
6. |
Az adott évi beruházást, felújítást
érintően igénybe vehető 2017- ben:
(1. x 4. és 5. közül a kisebb érték, csökkentve a 3. sor 2018- ban:
[(1. + 2.) x 4. és 5. közül a kisebb érték, csökkentve |
24 500 000 Ft |
30 000 000 Ft |
|
A társasági adó levezetése |
|||
|
7. |
A társasági adó alapja |
100 000 000 Ft |
100 000 000 Ft |
|
8. |
Számított társasági adó (7. x 9%) |
9 000 000 Ft |
9 000 000 Ft |
|
9. |
Korábbi évekről áthúzódó és
tárgyévi energiahatékonysági célú |
24 500 000 Ft |
31 150 000 Ft |
|
10. |
A ténylegesen igénybe vehető
energiahatékonysági célú beruhá- |
6 300 000 Ft |
6 300 000 Ft |
|
11. |
Fizetendő társasági adó (8. - 10.) |
2 700 000 Ft |
2 700 000 Ft |
|
12. |
Az energiahatékonysági
kedvezmény társasági adóban nem |
18 200 000 Ft |
24 850 000 Ft |
|
Az energiaellátók jövedelemadójának levezetése |
|||
|
13. |
Az energiaellátók jövedelemadójának alapja |
110 000 000 Ft |
110 000 000 Ft |
|
14. |
Számított jövedelemadó összesen (13. x 31%) |
34 100 000 Ft |
34 100 000 Ft |
|
15. |
Az energiahatékonysági
adókedvezmény energiaellátók jövede- |
17 050 000 Ft |
17 050 000 Ft |
|
16. |
Fizetendő energiaellátók jövedelemadója (14. - 15.) |
17 050 000 Ft |
17 050 000 Ft |
|
A következő évekre továbbvihető kedvezmény összege |
|||
|
17. |
Későbbi évekre továbbvihető,
még fel nem használt kedvezmény |
1 150 000 Ft |
7 800 000 Ft |
Adókedvezmények önellenőrzése
Változás 2018. július 26-ától.
A taotörvény megengedi az adókedvezmény utólagos választását, igazodva az adóigazgatási eljárási szabályokhoz.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/D. § (11) bek. és (16) bekezdésében.]
Bejelentett részesedés
Változás 2018. július 26-ától.
Nem minősül az egyéves, folyamatos tartási idő megszakításának, ha átalakulásra (társaságiforma-váltásra), egyesülésre, szétválásra kerül sor.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontjában.]
Változás 2018. augusztus 25-étől.
Ha az adózó egy adott részesedésből újabbat szerez, akkor azt bejelentheti az adóhatóságnak abban az esetben is, ha az ugyanazon személyben korábban szerzett részesedés nem volt bejelentve. (A 2017. december 31-ét követően szerzett ilyen részesedések a 2018. július 26-át követő 75 napon belül voltak bejelenthetőek.)Társaságiforma-váltás, egyesülés, szétválás miatt nem kell ismételten bejelenteni azt a részesedést, amelyet korábban már bejelentettek.
Határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy augusztus 25-étől nem jelenthető be (a korábban bejelentett ilyen típusú részesedésre érvényesíthetőek a kapcsolódó kedvezmények).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Ha a kedvezményezett átalakulással, kedvezményezett részesedéscserével érintett részesedés bejelentettnek minősült, akkor kivezetéskor az anyavállalatnak nincs adókötelezettsége.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés r) pont, 8. § (1) bekezdés t) pontjában.]
Nem változott.
Ha kizárólag a részesedés értéke növekszik, akkor a növekedés akkor minősül bejelentettnek, ha a részesedést bejelentették.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]
Ha átalakulásra (társaságiforma-váltásra), egyesülésre, szétválásra kerül sor, akkor a tartási idő szempontjából azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amikor a bejelentett részesedés a jogelődé volt.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés dz) pontjában.]
Fejlesztési tartalék
Változás 2019. január 1-jétől.
Az eredménytartalékból a lekötött tartalékba helyezhető fejlesztési tartalék összege 500 millió forintról 10 milliárd forintra nő.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában.]
Nem változott.
A fejlesztési tartalék képzésének és feloldásának szabályai változatlanok maradnak. A fejlesztési tartalék összegének másik korlátja továbbra is az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában.]
K+F kedvezmények
Új előírás a 2018-ban kezdődő adóévtől.
Belföldi illetőségű adóalanytól közvetlenül igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás esetén a megrendelő és a szolgáltatás nyújtója egymás között megoszthatja az adóalap-csökkentő tétel összegét, ha arról az adóbevallás benyújtásáig közös írásbeli nyilatkozatot tesznek. A megosztott összeg nem haladhatja meg a szolgáltatás nyújtója által érvényesíthető összeget, és azt egyik fél sem adhatja tovább kapcsolt vállalkozása részére.A 2018-as adóévre is alkalmazhatják a megosztást azok az adózók, akik adóbevallásukat még nem nyújtották be.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (18a)-(18d) bek., 29/A. § (64) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az új szocho-törvényben átalakításra kerül a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény. A K+F költségekre tekintettel keletkező negatív társaságiadó-alap és az igénybe vehető szocho-kedvezmény közötti közvetlen kapcsolat megszűnik, ezért a társasági adóban kivezetésre kerül a kapcsolódó veszteségelhatárolási szabály és átmeneti rendelkezés.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (14) bek., 29/A. § (27) bekezdésében.]
Nem változott.
Csökkenti az adóalapot az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontjában.]
Munkahelyi óvoda költsége
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A törvény bevezeti a munkahelyi óvoda fogalmát, melynek üzemeltetésével kapcsolatos adóévi költségek, ráfordítások érvényesíthetőek lesznek a társaságiadó-alapban. Munkahelyi óvoda az olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amelyben az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80 százalékban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeit nevelik.Nem változott.
A munkahelyi bölcsőde adóévi üzemeltetési költségei, ráfordításai továbbra is elismert költségek a társasági adóalapban.Kedvezmény startupbefektetésre
Változás 2019. január 1-jétől.
Korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés esetén befektetésenként kell vizsgálni az adózás előtti eredmény csökkentésének 20 millió forintos korlátját. (Korábban az adóévenkénti 20 millió forintos korlát az adózó összes, korai fázisú vállalkozásban történő részesedésének szerzésére együttesen vonatkozott.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés m) pontjában.]
Ha a befektetéssel kapcsolatos adóalapkedvezmény érvényesítésének időszakában a részesedés részbeni kivezetésére vagy értékvesztés elszámolására sor kerül, akkor az adóalap-csökkentés az alacsonyabb könyv szerinti érték alapján alkalmazható.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (8e) bekezdésében.]
Az adóalapot növelni kell, ha a korai fázisú vállalkozásban fennálló részesedést részben vagy egészben kivezetik. Nem kell növelni az adóalapot, ha a kivezetés kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere miatt történik.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdés g) pontjában.]
Nem változott.
Az adózó a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetés kedvezményét tőkeemelésre tekintettel akkor veheti igénybe, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban is adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (8a) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni a pénzügyi tranzakciós illetékről?
Szép-kártya
Változás 2018. december 1-jétől.
A Széchenyi-pihenőkártya mögött álló számlára átutalt összeg mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés q) pontjában.]
Nem változott.
A Széchenyi-pihenőkártya mögött álló számla terhére végrehajtott művelet, azaz a Szép-kártyás vásárlás továbbra is illetékmentes.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Lakossági átutalás
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól, a 20 ezer forintot meghaladó összeg esetén pedig 20 ezer forint válik illetékmentessé. (A magánszemély egyéni vállalkozói számlájáról történő átutalás továbbra sem illetékmentes.)[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 6. § (1) bekezdés új i) pontjában.]
Nem változott.
Lakossági átutalásnál az illeték mértéke az illetékalap 0,3 százaléka, de átutalásonként legfeljebb 6000 forint.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Kincstári műveletek
Változás 2018. szeptember 1-jétől.
Ha a fizetési műveletet a Kincstár a kincstári számlavezetést önkéntesen választó számlatulajdonos részére hajtja végre, akkor műveletenként legfeljebb 6 ezer forint az illeték.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. § (1) bekezdés g) pontjában.]
Kincstári állampapír-forgalmazás
Változás 2019. január 1-jétől.
Mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól a természetes személyek Kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés r) pontjában.]
EFER elszámolási számla
Változás 2019. január 1-jétől.
Az ASP rendszerhez csatlakozott önkormányzatok számára a Kincstár által biztosított elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez tartozó számlán a Kincstár által lebonyolított fizetési forgalom mentes a pénzügyi tranzakciós illeték alól.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés s) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________IFRS-t alkalmazó adózók
Új előírás 2018. július 26-ától.
Az összetett eszközök esetén az adózási értékcsökkenést komponensenként külön-külön kell meghatározni (nem pedig az összetett eszközre egyben). Az alkalmazás feltétele, hogy a komponensek a főbb gazdasági jellemzőik alapján egymástól eltérőek legyenek, továbbá hogy az IFRS-ek szerint a komponensek bekerülési értéke, hasznos élettartama, maradványértéke, leírási módszere külön-külön legyen meghatározva, valamint hogy a komponensek az adózási értékcsökkenési kulcsokba legyenek besorolhatóak.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (9c) bekezdésében.]
Ha - a számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés érvényesíthetőségét szabályozó - 1. számú melléklet 5. pontja alá tartozó eszközök (például immateriális jószágok) esetén az IFRS-ek szerint az eszközt már nullára leírták (azaz könyv szerinti értéke nulla), de számított nyilvántartási értéke pozitív, akkor az adózó (választása alapján) három adóév alatt a könyv szerinti érték nullára való csökkenése adóévét követő év első napján fennálló számított nyilvántartási értéket értékcsökkenési leírásként érvényesítheti. Vissza kell térni a kivezetéskor alkalmazandó módosító tételhez, ha a három adóév alatt az eszköz kivezetésére kerül sor.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (4h) bekezdésében.]
Változás 2018. július 26-ától.
Megszűnt az IFRS-ekre áttérő adózó adatszolgáltatási kötelezettsége az áttérési különbözet összegére, az IFRS-ek szerinti saját tőke és a számvitelről szóló törvény szerinti saját tőke várható összegére vonatkozóan.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/D. § (6) bekezdésében.]
Új előírás 2018. augusztus 25-étől.
Ha az IFRS 9 standard alapján az elért nyereség vagy veszteség nem jelenik meg az eredménykimutatásban, ezért - a bejelentett részesedés kivételével - a korrigált adózás előtti eredményben egy módosító tételt kell alkalmaznia.A korrekciót az adózó a 2018. adóévre is alkalmazhatja.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/B. § (1) bekezdés i) pontjában, 18/B. § (2) bekezdés h) pontjában, 29/A. § (65) bekezdésében.]
Mobilitási célú lakhatási támogatás
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem csökkenthető az adóalap a mobilitási célú lakhatási támogatás összegével.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában.]
Nem változott.
Továbbra is csökkenthető az adóalap a munkásszállás és a munkavállalói bérlakás költségeivel.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont és kc) alpontjában.]
Adóalap-módosítás önellenőrzés miatt
Változás 2019. január 1-jétől.
Ezentúl az adózás rendjéről szóló törvény szerinti önellenőrzés miatt válik szükségessé az adóalap módosítása (nem pedig a számviteli törvény szerinti önellenőrzés miatt).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés u) pont, 8. § (1) bekezdés p) pontjában.]
Nem változott.
Adóellenőrzés miatt továbbra is szükséges az adóalap módosítása.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés u) pont, 8. § (1) bekezdés p) pontjában.]
Ingyenes juttatások
Változás 2019. január 1-jétől.
Ingyenes juttatás esetén, ha a kedvezményezett a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, akkor elegendő erről egy nyilatkozatot tennie ahhoz, hogy a juttatás összege a juttatónál elismert költségnek, ráfordításnak minősüljön. (Korábban a gazdálkodási adatokról, a juttatás után az adózás megtörténtéről is részletesen nyilatkozni kellett.)Nem változott.
Ingyenes juttatás esetén, ha a kedvezményezett nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor elegendő erről egy nyilatkozatot tennie az elismert költségként kezeléshez.Vámtarifaszámok frissítése
Változás 2019. január 1-jétől.
Az értékcsökkenéshez tartozó vámtarifaszámok módosultak (ez nem jelent tartalmi módosítást).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú melléklet 6., 1. számú melléklet 8. pontjában, 2. számú melléklet IV. rész a) és b) alpontjában, 2. számú melléklet IV. rész d) pontjában.]
Telephely
Változás 2018. július 26-ától.
Nem minősül telephelynek az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT-államban alapított ingatlanbefektetési alap, nyugdíjalap, amely az alapítása szerinti államban alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak, de adókötelezettség nem terheli.Nem változott.
A külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, továbbá ingatlan értékesítése esetén.Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
2018. július 20-án fogadta el az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Szocho tv.), amely 2019. január 1-jével lép hatályba. A törvény magában foglalja a 2018. december 31-éig hatályos szociálishozzájárulásiadó- és az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettségeket.A Szocho tv.-t módosította az Országgyűlés által 2018. november 13-án elfogadott, az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló törvény (a T/2931. törvényjavaslat alapján elfogadott őszi adócsomag).
Adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (9) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Szociálishozzájárulásiadó-, nem pedig egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik■ a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem, valamint
■ a vállalkozásból kivont jövedelem,
■ az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
■ az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
■ az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
■ az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka
Magyarországon adóztatható része után.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
E jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az alábbi jövedelemtípusok után keletkezik szociálishozzájárulásiadófizetési-kötelezettség:■ Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem után;
■ a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után;
■ az Szja tv. szerint önálló és nem álló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó-, adóelőleg-alap hiányában Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem után, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez [a továbbiakban ezek együttesen: összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei];
■ az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozónak (evaalany egyéni vállalkozó) a törvényben meghatározottak szerint.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1)-(3) bek. és (7) bekezdésében.]
Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, akkor az adóalap megállapításánál a Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdéseket megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Szocho tv. 1. § (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében.]
Az adó mértéke
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adó mértéke a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka. (Korábban 14 százalékos vagy 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet e törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) bek. és (3) bekezdésében.]
Adófizetési felső határ
Változás 2019. január 1-jétől.
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy■ összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei, valamint
■ vállalkozásból kivont jövedelme,
■ értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme,
■ osztaléka, vállalkozói osztalékalapja,
■ árfolyamnyereségből származó jövedelme, illetve
■ az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. [Korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ (hozzájárulás-fizetési felső határ) évi 450 ezer forint volt, amelybe beleszámított az egyéni egészségbiztosítási járulék, a magánszemélyt terhelő ekhón belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék.]
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa osztalék szochójára
Az eho szociális hozzájárulási adóba történő integrálásával átalakult az osztalékjövedelem adóztatása: 14 százalékos eho helyett szociális hozzájárulási adót kell fizetni osztalékjövedelem után. A szociális hozzájárulási adót az osztalék után addig kell megfizetni, amíg a természetes személy Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ). Fontos kiemelni, hogy 2018-ig a határ megfizetett "egészségügyi" járulékban volt meghatározva, ugyanakkor az új határ jövedelemben került rögzítésre. A saját jogú nyugellátásban részesülő bérjövedelme és a kivaalany tagja részére személyes közreműködés ellenértéke (a "kivabér") figyelembe vehető az adófizetési felső határ alkalmazásakor, mivel e jövedelmek a Szocho tv. 1. § (1) bekezdés szerinti jövedelmek.|
Megnevezés |
2019. évi szja-bevallás (ezer Ft) |
|||
|
(A) |
(B) |
|||
|
1. |
Bruttó munkabér (éves)1 |
2 400 |
800 |
|
|
2. |
Adófizetési felső határ2 |
3 312 |
3 312 |
|
|
3. |
Adófizetési felső határig fennmaradó összeg (maximum [0; (2. - 1.)]) |
912 |
2 512 |
|
|
4. |
Osztalékjövedelem |
2 000 |
2 000 |
|
|
5. |
Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem (3. vagy 4.)3 |
912 |
2 000 |
|
|
6. |
Osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó (5. x 19,5%) |
178 |
390 |
|
|
1 2019. január 10-éig 2018
decemberére tekintettel kifizetett bért nem kell beszámítani az összegbe,
ugyanakkor a 2020 januárjá- 2 A 2018-ban érvényes minimálbérrel (138 000 Ft) számolva. 3 Az adófizetési felső
határig fennmaradó összeg, vagy ha az osztalékjövedelem az adófizetési felső
határig fennmaradó összegnél |
||||
Adófizetésre kötelezett személy
Nem változott.
Az Szja tv. szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabályként a jövedelmet juttató az, aki az adófizetésre kötelezett. E rendelkezés alkalmazáskor a külföldi kifizetőt is ide kell érteni. Abban az esetben, ha az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik és a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.Külföldi kifizetőnek az a személy minősül, aki belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezik.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (1) bekezdésében és a 34. § 7. pontjában.]
Az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabályként a kifizető az adófizetésre kötelezett személy (ideértve a külföldi kifizetőt is), feltéve, ha a jövedelem kifizetőtől származik. Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]
Az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem esetében főszabályként az adófizetésre kötelezett a kifizető, ha e jövedelem kifizetőtől származik. Ha nem kifizetőtől származik az egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem, vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani, akkor az adófizetésre kötelezett a természetes személy.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
A béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében adófizetésre kötelezett személynek a kifizető minősül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő jövedelme és a tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő jövedelme esetében adófizetésre kötelezett személynek a jövedelmet szerző természetes személy minősül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Speciális szabályok irányadóak a kirendelés és a munkaerő-kölcsönzés esetére. Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adófizetésre kötelezett a munkavállalót kölcsönbe vevő személy.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az adókötelezettséget az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató teljesíti.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (8) bekezdésében.]
Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Nem kell a kifizetőnek szochót fizetni az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel (e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében) az összevont adóalapba tartozó adóadóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontjában.]
Nem változott.
Nem kell szochót fizetni az összevont adóalapba tartozó adó-(adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -■ a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
■ a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után;
■ az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszonya után (25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt soha);
■ a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszony után;
■ a kifizetőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonya után;
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjával fennálló jogviszonya után;
■ a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelme után.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Nem esik az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmekre vonatkozó adófizetési kötelezettség alá■ e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
■ a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
■ táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj;
■ az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a, 11/B. §-a és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
■ az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
■ a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
■ az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
■ az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
■ a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa munkaviszonyos nyugdíjasra
Az alábbi példa egy heti 20 órában nyugdíj mellett alkalmazottként munkát vállaló személy havi nettó munkabérének 2018-as (A), és 2019. januárjától hatályos (B) szabályozás szerinti alakulását mutatja. 2019. január 1-jétől az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása esetén megszűnik a munkavállalót terhelő járulékfizetési kötelezettség, továbbá a munkáltatót terhelő szociálishozzájárulásiadó-, illetve szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.|
Megnevezés |
(A)2018 |
(B)2019 |
|
|
I. |
Bruttó munkabér (Ft/hó) |
100 000 |
100 000 |
|
II. |
Szociális hozzájárulási adó kulcsa |
19,5% |
|
|
III. |
Kedvezmény nélkül számított szociális hozzájárulási adó (I. x II.) |
19 500 |
|
|
IV. |
Munkaidő (óra/hét) |
20 |
|
|
V. |
Kedvezményplafon |
100 000 |
|
|
VI. |
Az adókedvezmény mértéke |
50% |
|
|
VII. |
Kedvezményalap 2018-ban (minimum [I.; (IV. / 40 x V.)]) |
50 000 |
|
|
VIII. |
Adókedvezmény (II. x VI. x VII.) |
4 875 |
|
|
IX. |
Fizetendő szociális hozzájárulási adó (III. - VIII.) |
14 625 |
|
|
X. |
Szakképzési hozzájárulás (I. x 1,5%) |
1 500 |
|
|
XI. |
Munkáltató teljes költsége (I. + IX. + XI.) |
116 125 |
100 000 |
|
XII. |
Személyi jövedelemadó (I. x 15%) |
15 000 |
15 000 |
|
XIII. |
Nyugdíjjárulék (I. x 10%) |
10 000 |
0 |
|
XIV. |
Természetbeni egészségbiztosítási járulék (I. x 4%) |
4 000 |
0 |
|
XV. |
Havi nettó munkabér (I. - XII. - XIII. - XIV.) |
71 000 |
85 000 |
Az adómentesség speciális esetei
Nem változott.
Nem esik az osztalékra, vállalkozói osztalékalapra vonatkozó adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Külföldiek és a külföldön biztosítottak
Nem változott.
Nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett■ a vállalkozásból kivont jövedelmet, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
■ az Szja tv. szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és
■ a béren kívüli juttatásokat, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
A Tbj. szerint külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Tbj. szerint belföldi a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint a hontalan.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdésében.]
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adójának alapja a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adójának alapja az átalányban megállapított jövedelem.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdésében.]
Továbbra is irányadó a minimum adófizetési kötelezettséget előíró szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó saját maga után havonta fizetendő adójának alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, akkor az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]
Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor az egyéni vállalkozó nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni);
■ a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat;
■ kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. §-ában.]
Evás egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő (evaalany) egyéni vállalkozó saját maga után havonta fizetendő adójának alapja továbbra is attól függ, hogy az általa fizetett egyéni járulékok alapját mi képezi. Az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg. Ettől eltérő esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdés a)-b) pontjaiban.]
Ha az evaalany adóalanyisága év közben megszűnik, és magasabb járulékalap képezi az adó alapját, akkor törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg az adó alapját.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (3) bekezdésében.]
Az evaalany egyéni vállalkozó saját maga után fizetendő adójának alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha■ az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
■ tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (4) bekezdésében.]
Társas vállalkozás tagja
Nem változott.
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget (társas vállalkozások) a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]
Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a társas vállalkozás nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni).
Ilyen esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy esetében a minimálbér harmincadrésze, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., és (5) bekezdésében.]
A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja a kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (8) bekezdésében.]
Egyházi jogi személy
Nem változott.
Az egyházi jog személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér, azzal, hogy az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. A Szocho tv. 9. § (1)-(2), (5), (8) bekezdéseit az egyházi szolgálati jogviszony esetében is alkalmazni kell. (Például a keresőképtelen, ápolási díjban részesített után nem kell szochót fizetni.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Változás 2019. január 1-jétől.
Ha a biztosított kistermelő nem választott magasabb járulékalapot, akkor a saját maga után fizetendő adó alapja■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka, csökkentve a Tbj. szerinti járulékalapját
képező összeggel.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
A járulékfizetésre (jogállása alapján) nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után fizetendő adójának alapja■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A Tbj. 30/A. § (1) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő - biztosított mezőgazdasági őstermelőt - saját maga után havonta fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér, vagy a Tbj. 30/A. § (3) bekezdés szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Ha az adóalapot az előzőek szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján, akkor az adó alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább a mezőgazdasági őstermelői jogállása fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincadrésze.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
A Tbj. 30/A. § (2) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő (biztosított mezőgazdasági kistermelő) saját maga után havonta fizetendő adójának alapja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
Ha a biztosított kistermelő nem választott magasabb járulékalapot, akkor a saját maga után fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
A járulékfizetésre (jogállása alapján) nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Az adóalapot a Szocho tv. 7. § (1)-(2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
■ csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva az összevont adóalapba tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő esetében az e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében bevételének 4 százaléka, de legalább a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincadrésze.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
Változás 2019. január 1-jétől.
A szakképzettséget nem igénylő (azaz a FEOR-09-es főcsoportjába tartozó munkakörökben) és a mezőgazdasági munkakörökben [a FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333. számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421. számú foglalkozás szerinti munkakörben] foglalkoztatottak esetében legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az adómérték felével megállapított kedvezmény. (Korábban legfeljebb havi 100 ezer forint után lehetett érvényesíteni a kedvezményt.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adómegállapítási időszak egészében szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy mezőgazdasági munkakörben valósul meg a munkavállaló foglalkoztatása.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében.]
Munkaerőpiacra lépők
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Kedvezmény vehető igénybe olyan személyek után, akik pályakezdők, tartósan álláskeresők, anyasági ellátások igénybevétele miatt maradtak távol a munkaerőpiactól, valamint akik valamilyen egyéb okból maradtak inaktívak.Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
A kedvezmény értelmében a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben pedig az adómérték felének erejéig kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni). A kedvezmény legfeljebb a minimálbér erejéig érvényesíthető.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (3) bekezdésében, a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b) bekezdés a) pontjában.]
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást a munkavállaló foglalkoztatásának bejelentését követően az adóhatóság automatikusan állítja ki a foglalkoztató részére.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (5) bekezdésében.]
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő
Változás 2019. január 1-jétől.
A kedvezmény olyan munkavállalóra tekintettel érvényesíthető, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekkel családi pótlékra szülőként jogosult nő, és a munkaerőpiacra lépőnek minősül. (Korábban az anyasági ellátásban részesülő - férfi, nő - személy után vehette igénybe a munkáltató, ha az legalább 3 gyermekkel családi pótlékra volt jogosult.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (1) bekezdésében.]
A kedvezmény alapja legfeljebb a minimálbér. (Korábban legfeljebb havi 100 ezer forint után volt érvényesíthető.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges:■ a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény automatikus igazolásának megléte,
■ a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás, amelyet az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki, és elektronikus kapcsolattartás útján küld meg a kifizető részére.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A kedvezmény alapján a munkáltató a foglalkoztatás első három évében mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a negyedik és ötödik évben az adómérték felével megállapított kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni).[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
Megváltozott munkaképességű személy
Változás 2019. január 1-jétől.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény és a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vehető adókedvezmény összeolvadt egy adókedvezménybe.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. §-ában.]
Kibővült a kedvezményezetti kör, így megváltozott munkaképességű személynek minősül az,■ akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
■ aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A kedvezmény érvényesítéséhez szükség van a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentumra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozatra.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (6) bekezdésében.]
Ha a feltételek teljesítése hiányában a kedvezményre már nem jogosult a munkavállaló, akkor az ezt bizonyító határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles erről tájékoztatni a kifizetőt.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
A kedvezmény■ a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
■ az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,
■ a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból vehető igénybe, amennyiben a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül a kedvezmény szempontjából.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A kedvezmény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (4) bekezdésében.]
Közfoglalkoztatott
Nem változott.
A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után az adómérték felével megállapított kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 14. § (1) bekezdésében.]
Kutatók foglalkoztatása
Nem változott.
A kutató, fejlesztő foglalkoztatása után igénybe vehető kedvezmény■ a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében teljes mentességet biztosít a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után fizetendő szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól,
■ a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén bruttó 200 ezer forintig érvényesíthető az adómérték felének megfelelő kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni ebben az esetben).
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A kedvezményt a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesítheti.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (1) bek. és (5) bekezdésében.]
A kedvezmény feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló a kedvezmény szerinti (kutató, fejlesztő) munkakörben legyen foglalkoztatva az adómegállapítási időszak egészében.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa kutatók utáni szochokedvezményre
2019. január 1-jétől a kutató-fejlesztő munkavállalóknál, illetve a PhD-hallgatóknál csökken a szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség, ugyanis megváltozik a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény rendszere.|
Megnevezés |
Kutató-fejlesztő munkavállaló |
PhD-hallgató kutató-fejlesztő munkavállaló |
|||||
|
2018 - Nem kedvezmé- |
2019 - K+F |
2018 - PhD-hallgató |
2019 - PhD-hallgató |
2019 - K+F |
|||
|
I. |
Bruttó munkabér (Ft/hó) |
300 000 |
300 000 |
220 000 |
220 000 |
220 000 |
|
|
II. |
Szociális hozzájárulási adó kulcsa |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
|
|
III. |
Kedvezmény nélkül számított
szociális |
58 500 |
58 500 |
42 900 |
42 900 |
42 900 |
|
|
IV. |
Munkaidő (óra/hét) |
40 |
40 |
20 |
20 |
20 |
|
|
V. |
Kedvezményplafon* |
0 |
300 000 |
200 000 |
200 000 |
220 000 |
|
|
VI. |
Az adókedvezmény mértéke |
0% |
50% |
50% |
50% |
50% |
|
|
VII. |
Kedvezményalap 2018- ban (minimum [I.; (IV. / 40 x V.)]), 2019- ben [minimum (I.; VI.)]** |
0 |
300 000 |
100 000 |
200 000 |
220 000 |
|
|
VIII. |
Adókedvezmény (II. x VI. x VII.) |
0 |
29 250 |
9 750 |
19 500 |
21 450 |
|
|
IX. |
Fizetendő szociális
hozzájárulási adó |
58 500 |
29 250 |
33 150 |
23 400 |
21 450 |
|
|
*2019-től a K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény plafonja a bérköltség. **2019-től részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell az alapot arányosítani [2018-ban a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdése szerint történik az arányosítás]. |
|||||||
K+F tevékenység
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállaló után az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt érvényesíthet.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (1) bekezdésében.]
A kedvezmény mértéke egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték felével megállapított összeggel.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében.]
Ha a kifizető igénybe veszi ezt a kedvezményt, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e kedvezményt érvényesíti.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében.]
Megszűnő kedvezmények
Változás 2019. január 1-jétől.
Megszűnnek az alábbi kedvezmények:■ az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló utáni adókedvezmény,
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye, továbbá
■ a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény.
Közös szabályok kedvezményekre
Változás 2019. január 1-jétől.
A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményeket az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. (Korábban csak a pályakezdő 25 év alatti fiatalok és a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető kedvezmények esetében volt alkalmazható e szabály.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]
A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni a kedvezmény mértékére vonatkozó arányosítási szabályt. (Korábban csak az anyasági ellátásban részesülők kedvezménye esetében nem kellett az arányosítási szabályt alkalmazni).Nem változott.
A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Ha nincs speciális rendelkezés arra, hogy a kifizető több kedvezményt is igénybe vehet, akkor a kifizetőnek választania kell, hogy melyik kedvezményt kívánja érvényesíteni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (1) bekezdésében.]
Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]
Az adókedvezmények egy adott hónapra egyszeresen vehetők igénybe■ az ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létesített munkaviszony esetében,
■ az ugyanazon kifizető és természetes személy között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében.
Az adókedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa szochokedvezményekre
2019. január 1-jétől átalakul a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények rendszere. A példában a lapzártakor 2019-re elfogadott minimálbér hiányában a 2018-as minimálbérrel számolunk.|
Megnevezés |
Pályakezdő* |
Mezőgazdasági munkakörben |
Szakképzettséget nem igénylő |
|||||
|
2018 |
2019 |
2018 |
2019 |
2018 |
2019 |
|||
|
I. |
Bruttó munkabér (Ft/hó) |
180 000 |
180 000 |
95 000 |
95 000 |
120 000 |
120 000 |
|
|
II. |
Szociális hozzájárulási adó kulcsa |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
19,5% |
|
|
III. |
Kedvezmény nélkül számított
szociális hozzájárulási adó |
35 100 |
35 100 |
18 525 |
18 525 |
23 400 |
23 400 |
|
|
IV. |
Munkaidő (óra/hét) |
40 |
40 |
20 |
20 |
40 |
40 |
|
|
V. |
Kedvezményplafon*** |
100 000 |
138 000 |
100 000 |
138 000 |
100 000 |
138 000 |
|
|
VI. |
Az adókedvezmény mértéke |
100% |
100% |
50% |
50% |
50% |
50% |
|
|
VII. |
Kedvezményalap 2018-ban
(minimum [I.; (IV. / 40 x V.)]), |
100 000 |
138 000 |
50 000 |
95 000 |
100 000 |
120 000 |
|
|
VIII. |
Adókedvezmény II. x VI. x VII. |
19 500 |
26 910 |
4 875 |
9 263 |
9 750 |
11 700 |
|
|
IX. |
Fizetendő szociális hozzájárulási adó III. - VIII. |
15 600 |
8 190 |
13 650 |
9 263 |
13 650 |
11 700 |
|
|
1 A 2018-ban legfeljebb 180
nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező 25 év
alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményt 2019-től a
munkaerőpiacra 2 2019-től a korábbi
mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott, illetve a szakképzettséget nem
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető
adókedvezmények helyébe 3 2019-től a korábbi - a példában a 2018-as - korlát a minimálbérre emelkedik. 4 2019-től részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell az alapot arányosítani [2018-ban a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdése alapján történik az arányosítás]. |
||||||||
Eljárási szabályok
Nem változott.
A 2018. december 31-éig szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséggel járó jogviszonyok, jövedelmek esetében az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint továbbra is havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (1) bekezdésében.]
A 2018. december 31-éig ehóval terhelt jövedelmek esetében főszabályként továbbra is a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be a kifizető az adót.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (2) bekezdésében.]
Ha a jövedelem nem kifizetőtől, nem külföldi kifizetőtől származik vagy a juttatásból az adó, az adóelőleg levonása nem lehetséges, az adó megállapítására és megfizetésére a természetes személy kötelezett.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (3) bekezdésében és 27. §-ában.]
Az egyéni vállalkozó az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adót a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 19. §-ában.]
Az evaalany egyéni vállalkozó az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaalany egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 20. §-ában.]
A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségét pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül teljesíti. Ez utóbbi esetében szükséges, hogy az állami adó- és vámhatóság adózóként nyilvántartásba vegye a külföldi kifizetőt. Ha az előzőekben foglaltak nem teljesülnek, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a tőle jövedelmet szerző természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).[Lásd a 2018. évi LII. törvény 21. §-ában.]
A mezőgazdasági őstermelő az adót továbbra is negyedévente állapítja meg, és a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 22. §-ában.]
Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) fizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 25. §-ában.]
A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő adót évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, az adót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 26. §-ában.]
Az adó fizetésére kötelezett természetes személy és a járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó (a személyijövedelemadó-előleg) megfizetésével egyidejűleg állapítja meg.Az előlegként megfizetett adót a tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadóbevallásban kell elszámolni. A különbözetet az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni. A túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről a bevallás megfelelő rovatában lehet rendelkezni.
A személyijövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyijövedelemadó-bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 27. §-ában.]
Ha a természetes személy kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet, úgy a Tbj. szerinti foglalkoztató a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján az adófizetésre kötelezett természetes személytől átvállalhatja az 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti adó megfizetését és bevallását (ideértve az adó utólagos megtérítését is). A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a természetes személy nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a természetes személy egyetemlegesen felelnek.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 28. §-ában.]
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
A természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az összevont adóalapba tartozó adó-(adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei és vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdésében.]
Ha a természetes személy az adót a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a természetes személy az adóévre benyújtott személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő adó meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a természetes személy az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Ha a természetes személy vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem szerint adó fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyijövedelemadó-bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján nem köteles bevallás benyújtására.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezések
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete, valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény alapján 2019. január 1-je előtt keletkezett adó-, illetve hozzájárulási kötelezettségeket az előzőekben említett törvények 2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján kell teljesíteni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (1) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezések kedvezményekre
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Ha 2018. december 31-én az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján■ a pályakezdő 25 év alattiak [462/B. § (2) bekezdése], a tartósan álláskeresők (462/C. §-a), vagy az anyasági ellátásban részesülők (462/D. §-a) után érvényesíthető adókedvezményt, valamint
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét (462/E. §-a)
és az ezekhez kapcsolódó szakképzési hozzájárulási kedvezményt érvényesít a kifizető, úgy azt a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig továbbra is igénybe veheti.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében.]
Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára tekintettel a korábbi (2011. évi CLVI. törvényben foglalt) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményekre és a Szocho tv. szerinti kedvezményekre is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében.]
A 2011. évi CLVI. törvény 462/H §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti érvényesítheti. Az így érvényesített adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a - Szocho tv. 16. §-a szerinti - K+F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (4) bekezdésében.]
Mit kell tudni a kisvállalati adóról?
Rendeltetésszerűség
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A törvény kiegészül a társaságiadó-törvényben alkalmazott rendeltetésszerűségi alapelvvel, igazodva az EU 2016/1164 tanácsi irányelv rendelkezéseihez.Ha a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján az állapítható meg, hogy annak fő célja vagy egyik fő célja olyan adóelőny megszerzése az egyik fél vagy a felek számára, amely ellentétes az alkalmazandó adójogszabály tárgyával vagy céljával, akkor a jogügylet (jogügyletek sorozata) alapján adóelőny nem érvényesíthető.
Az alkalmazhatóságot, az érvényesíthetőséget a kisvállalatiadó-alanynak kell bizonyítania.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 1. § (7) bekezdésében.]
Belépési és kilépési értékhatárok
Változás 2018. december 1-jétől.
A kisvállalatiadó-alanyiság választására vonatkozó bevételi értékhatár, valamint a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedik.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdés b) pont és e) pontjában.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Emelkedik a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár, a korábbi 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott.
A belépésre vonatkozó egyéb feltételekben - átlagos statisztikai állományi létszám, december 31-ei mérlegfordulónap, adószám törlésének tilalma - nincs változás.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdés a) pont, c) pont és d) pontjában.]
Az adóalanyiság megszűnése
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Ha a kisvállalatiadó-alany a mérlegfordulónapját december 31-étől eltérő napra változtatja meg - melyet egyébként a törvény tilt -, akkor az adóalanyiság megszűnésének napja a választott, új mérlegfordulónap.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bekezdés j) pontjában.]
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését három további esettel bővíti a törvény.■ Megszűnik a kisvállalatiadó-alanyiság a társaságiadó-törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.
■ Megszűnik a kisvállalatiadó-alanyiság, ha az adózó ellenőrzött külföldi társaságban rendelkezik részesedéssel. A megszűnés napja a megelőző adóév utolsó napja. (Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma a társasági adóról szóló törvény fogalmán alapul, attól csak annyiban kell eltérni, hogy a feltételezett magyar adókötelezettség számításánál a kisvállalati adó szabályait kell alkalmazni.)
■ Megszűnik a kisvállalatiadó-alanyiság az adóév első napját megelőző napon, ha az adózó finanszírozási költsége csökkentve az adóköteles kamatbevételekkel és az azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételekkel, az adóévben várhatóan meghaladja az EU 2016/1164 tanácsi irányelvben meghatározott maximális értéket (939 810 000 forintot).
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bekezdés i) pont, k) pont és l) pont, 29/A. § (1) bekezdés b) pont és d) pontjában, 29/A. § (2) bekezdésében.]
Kiva választása
Változás 2018. július 26-ától.
Nem jogszerű az adózó bejelentése a kisvállalati adó választására vonatkozóan, ha a bejelentés napján az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. (Korábban az adótartozás mellett a vámtartozás mértékét is figyelembe kellett venni, továbbá a szabály nem rendelkezett a nettó módon történő számításról.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a kettős adózás elkerülésére a kivában
|
Külföldről származó, külföldön adóztatható jövedelmek részletes adatai (ezer Ft) |
||
|
1. |
A külföldi vállalkozástól kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel |
10 000 |
|
2. |
A 6. sorban feltüntetett osztalékot érintően a külföldön megfizetett (fizetendő) adó |
500 |
|
Osztaléknak nem minősülő, külföldön adózó jövedelmek |
||
|
3. |
A külföldön megfizetett (fizetendő) adó alapját képező bruttó (költségekkel nem csökkentett) bevétel |
8 000 |
|
4. |
A 3. sor szerinti bevételhez
közvetlenül vagy arányosan hozzárendelhető költségek, ráfordítások, |
4 000 |
|
5. |
Nemzetközi szerződés alapján a belföldi adózás alól mentesített jövedelem (3. - 4.) |
4 000 |
|
6. |
A külföldön megfizetett (fizetendő) adó kulcsa |
5% |
|
7. |
A külföldön megfizetett (fizetendő) adó |
400 |
|
Osztaléknak nem minősülő, külföldön adózó jövedelmek* |
||
|
8. |
A külföldön megfizetett (fizetendő) adó alapját képező bruttó (költségekkel nem csökkentett) bevétel |
12 000 |
|
9. |
A 8. sor szerinti bevételhez
közvetlenül vagy arányosan hozzárendelhető költségek, ráfordítások, |
4 000 |
|
10. |
Beszámítandó jövedelem (8. - 9.) |
8 000 |
|
11. |
A külföldön megfizetett adó kulcsa |
10% |
|
12. |
A külföldön megfizetett (fizetendő) adó |
1 200 |
|
Kivaalap elhatárolt veszteség nélkül |
||
|
13. |
A Tbj. Szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések** |
60 000 |
|
14. |
A kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény |
5 400 |
|
15. |
Személyi jellegű kifizetések, csökkentve a kedvezményekkel (13. - 14.) |
54 600 |
|
16. |
Az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék |
25 000 |
|
17. |
A belföldi vállalkozástól kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel |
2 000 |
|
18. |
A
külföldi vállalkozástól kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a
külföldön megfizetett |
9 500 |
|
19. |
A
kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett
(fizetendő) adó |
11 500 |
|
20. |
A
személyi jellegű kifizetéseken felüli, további adóalap-módosító tételek
egyenlege, az elhatárolt |
200 |
|
21. |
A
külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő, olyan jövedelmekre
tekintettel elszámolható adó- |
3 600 |
|
22. |
A külföldön
adóztatható, osztaléknak nem minősülő további jövedelmekre tekintettel
elszámolható |
6 800 |
|
23. |
A
személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege, az
elhatárolt veszteség |
3 300 |
|
24. |
Kivaalap az elhatárolt veszteség nélkül (15. + 23., de legalább 15.) |
57 900 |
|
*Amelyek
nem tartoznak nemzetközi szerződés hatálya alá vagy
a nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik. |
||
Személyi jellegű kifizetések
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A személyi jellegű kifizetésekbe beleszámít a béren kívüli juttatás és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás is, vagyis azokra főszabály szerint meg kell fizetni a kivát. (Az új szochotörvény szerint a felsorolt juttatásokat szochofizetési kötelezettség terheli.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (2) bekezdés c) pont és d) pontjában.]
Kedvezményezett foglalkoztatott
Változás 2019. január 1-jétől.
A szochóban érvényesíthető összes kedvezmény érvényesíthető a kivában, kivéve a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményt. (A kedvezményezett foglalkoztatottnak minősülő személyek munkabére, de legfeljebb a törvény által meghatározott maximumösszeg nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kisvállalati adó alapjának meghatározása során.)A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó arányosítási szabály megszűnik, így részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén is a teljes mértékű kedvezmény vehető igénybe.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 19. pont és 20. pontjában.]
Külföldről kapott osztalék
Változás 2019. január 1-jétől.
Ha a kisvállalatiadó-alany külföldről származó, külföldön forrásadózás alá vont osztalékjövedelemben részesül, akkor csak az osztalék külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett részével csökkentheti adóalapját (nem pedig a kapott osztalék teljes összegével). A külföldön megfizetett (fizetendő) adó így a kisvállalati adó alapját nem csökkenti.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (4) bekezdés b) pontjában.]
Osztaléktól eltérő típusú jövedelmek
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A törvény rendelkezik a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelmek mentesítésének, beszámításának szabályairól. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján kell dönteni a mentesítés vagy a beszámítás szabályának alkalmazásáról, egyezmény hiányában a beszámítás szabályát kell alkalmazni.Mentesítés esetén a kisvállalatiadó-alapot csökkenteni kell a külföldön adóztatható jövedelemmel. Az adóalapot azonban nem csökkenti a külföldön megfizetett adó összege.
Beszámítás esetén a kisvállalatiadó-alap csak a külföldön adóztatható jövedelem egy részével csökkenthető. A csökkentés összege megegyezik a külföldön megfizetett adó és a kisvállalati adó mértékének hányadosával számított érték és a jövedelem szorzatával, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkentett részével. A jövedelem összegének megállapításánál figyelembe kell venni a bevétel megszerzéséhez hozzárendelhető közvetlen és közvetett költségeket, ráfordításokat, valamint az adóalap-módosító tételeket.
A nemzetközi szerződés alapján külföldön adóztatható kifizetés nem minősül személyi jellegű kifizetésnek, így nem képezi a kisvállalati adó alapját. A külföldről származó osztalékjövedelmet minden esetben mentesíteni kell a kisvállalati adó alól.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 24. §-ában.]
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Utalványok
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Utalványnak minősül minden olyan eszköz,■ amelyet ellenértékként, illetve részellenértékként kell elfogadni, és
■ amely esetében magán az eszközön vagy a kapcsolódó dokumentációban - ideértve az eszköz általános szerződési feltételeit is - fel van tüntetve a beszerezhető termékeknek, igénybe vehető szolgáltatásoknak vagy azok lehetséges értékesítőinek, szolgáltatóinak a megnevezése.
Az utalvány lehet papíralapú vagy elektronikus.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 24/A. pontjában és 318. §-ában.]
Az egycélú utalvány
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Egycélú utalvány esetében már annak kibocsátásakor ismertek az adóztatáshoz szükséges paraméterek (teljesítési hely, adóalap, alkalmazandó adómérték). Az egycélú utalvány ellenérték fejében történő minden egyes saját név alatti értékesítését az utalvány alapjául szolgáló termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának kell tekinteni.Ha az egycélú utalványt egy adóalany más nevében és javára értékesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az utalványt az az adóalany értékesítette, akinek a nevében az értékesítés történt.
Ha az egycélú utalványt ugyanaz az adóalany bocsátja ki, aki az utalványt ellenértékként elfogadja (beváltja), úgy az utalvány ellenében teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után nem kell külön adózni, mivel az után az adóalanynak az adófizetési kötelezettsége már az utalvány kibocsátásakor beállt.
Ha az egycélú utalvány kibocsátója és beváltója más-más adóalany, akkor az ügyletet úgy kell tekinteni, mintha az utalvány ellenében teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást az utalványt beváltó az utalványt kibocsátó részére teljesítette volna.
Ha az egycélú utalványt beváltó adóalany által értékesített termék, nyújtott szolgáltatás ellenértéke meghaladja az utalvánnyal kifizethető értéket, akkor a különbség fejében adott termék, nyújtott szolgáltatás az utalvánnyal fizető fél részére történő értékesítésnek minősül.
Ha az ellenérték fejében vásárolt egycélú utalványt az adóalany úgy engedi át másnak ingyen, hogy ezen utalvány beszerzése őt adólevonásra jogosította, akkor nála az utalvány ingyenes átruházása adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ez esetben az adóalap az utalvány adó nélkül számított beszerzési ára.
Ha az adóalany már az egycélú utalvány beszerzésekor tudja, hogy azt ingyen adja át másnak, úgy a beszerzés során rá áthárított adót nem helyezheti levonásba (így nála az utalvány ingyenes átadása sem keletkeztet adófizetési kötelezettséget).
Ha az utalvány kibocsátója ingyen ruházza át az egycélú utalványt másra, az az adóalanyiságán kívüli tevékenység, mely adólevonásra nem jogosít, és adófizetési kötelezettséget sem keletkeztet.
Fel nem használt egycélú utalvány esetében az utalványt értékesítő adóalany(ok)nak nem kell az utalvánnyal kapcsolatos levonható adót utólag korrigálni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 18/A. § és 69/A. §-aiban, 153/D. § e) pontjában, 318. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa egycélú utalványra
Belföldön több mozit üzemeltető hálózat lehetővé teszi, hogy egy kártyára elektronikusan előre pénzösszeget töltsenek fel, amelyet aztán kizárólag ezen mozik filmvetítéseire történő belépésre lehet felhasználni. Ez egy egycélú utalvány, így a mozikat üzemeltető adóalanynak adófizetési kötelezettsége keletkezik azzal az időponttal, amikor a filmvetítésre történő belépésre jogosító feltöltőkártyát a vevő részére értékesítette. Azt az adómértéket kell alkalmazni, mint ami a mozi belépésre irányadó.________________________________________________________________________________________________________________________
A többcélú utalvány
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Minden olyan utalvány, amely nem minősül egycélúnak, többcélú utalvány. Többcélú utalvány ellenérték fejében történő átengedése nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget.Az adófizetési kötelezettség többcélú utalványnál akkor keletkezik, amikor annak beváltásakor az adóalany terméket értékesít, szolgáltatást nyújt. Ha az adóalany többcélú utalványt értékesít a saját nevében, és egyébként van ehhez kapcsolódóan azonosítható szolgáltatásnyújtása (például közvetítői ügylete), akkor ez utóbbi kapcsán áfafizetési kötelezettsége keletkezik.
Többcélú utalvánnyal történő fizetés esetén adóalapnak azt az adó nélküli összeget kell tekinteni, amennyibe az adott utalvány a vevő, igénybevevő részére került (vagyis nem azt az összeget, amelyet az utalványt beváltó adóalany esetlegesen kap az utalvány kibocsátójától). Ha nem ismert, hogy ez az összeg mekkora, úgy az utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett adó nélküli pénzbeli értéket kell adóalapnak tekinteni. Ha az ellenértéknek csak egy részét térítik meg többcélú utalvánnyal, a fennmaradó ellenértékrészre az utalvány nélküli értékesítés szabályai az irányadók.
Az utalványokra vonatkozó szabályokat a 2018. december 31-ét követően kibocsátott utalványokra kell alkalmazni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 18/B. § és 66/A. §-ában, 259. § 24/A. pontjában, 318. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa többcélú utalványra
Egy adóalany olyan vásárlási utalványt értékesít, amellyel a belföldön lévő üzleteiben lehet bármilyen terméket vásárolni. Az üzletekben eltérő adókulccsal adózó termékeket lehet megvásárolni. Ez többcélú utalvány, így annak kibocsátásakor, értékesítésekor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Amikor az utalvánnyal vásárolnak (beváltják), akkor keletkezik az adófizetési kötelezettség. Amennyiben az utalványon például szerepel, hogy annak értéke 1000 forintnak felel meg, és az értékesítő adóalanynak nincs arról információja, hogy az utalványt a vevő ténylegesen milyen összegért szerezte be, akkor úgy kell tekinteni, mintha az utalvánnyal a vevő 1000 forintot egyenlített volna ki a vételárból.
________________________________________________________________________________________________________________________Időszakos ügyletek
Új előírás 2019. január 1-től.
Időszakos elszámolású ügyletek esetén ha az adóalany az adott ügyletre irányadó szabályok szerinti teljesítési időpontot (bizonylat kibocsátása, elszámolási időszak utolsó napja, fizetés esedékessége vagy elszámolási időszak utolsó napjától számított 60. nap) megelőzően jogutód nélkül szűnik meg, a teljesítés időpontja a jogutód nélküli megszűnést megelőző nap.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 58. § (5) bekezdésében.]
Távolról is nyújtható szolgáltatások
Változás 2019. január 1-jétől.
A vállalkozás letelepedése szerinti tagállam a teljesítés helye, ha a vállalkozás csak az EU egyetlen tagállamában telepedett le, és a letelepedésétől eltérő tagállamban lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére teljesít távolról is nyújtható (elektronikus, távközlési, műsorszolgáltatási) szolgáltatást.Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha a vállalkozás által nyújtott ilyen szolgáltatások éves szinten összesített adó nélküli ellenértéke nem haladja meg a 10 ezer eurót (belföldön letelepedett adóalanyok esetében a 3 100 000 forintot). A vállalkozás dönthet úgy is, hogy e szolgáltatások után az igénybevevő letelepedése szerinti tagállamban adózik; választása azonban két naptári évig köti. Ha az adóalany 2019-től szeretne élni ezen választási jogával, azt 2018. év végéig tudja megtenni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 45/A. § (3)-(6) bek., 252. § (1) bek., 256. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatások teljesítési helye főszabály szerint az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője letelepedett, illetve állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 45/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Számlázás egyablakos rendszerben
Változás 2019. január 1-jétől.
Egyablakos rendszer alkalmazása esetén az adóalanynak azon ügyletére, amely után az egyablakos rendszerben fizeti az áfát, annak a tagállamnak a számlázási szabályait kell alkalmazni, ahol az egyablakos rendszerbe regisztrált. Ezzel párhuzamosan hatályát veszti az a rendelkezés, amely egy Magyarországtól eltérő tagállamban az egyablakos rendszerbe regisztrált adóalany belföldön teljesített ügyleteinek a bizonylatolására vonatkozik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-ában, 165/A. §-ában, 166. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Nem adóalany részére nyújtott elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások (távolról is nyújtható szolgáltatás) után az áfát főszabály szerint az igénybevevő letelepedése szerinti államban kell megfizetni. Ha az igénybevevő olyan tagállamban lakik, rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, ahol a szolgáltatást nyújtó nem telepedett le, akkor a nyújtó az adófizetést az egyablakos rendszer alkalmazásával is teljesítheti. Ez esetben a saját tagállama adóhatóságához kell benyújtani a fogyasztási tagállamot megillető adóról a bevallást, és teljesíteni a befizetést. Ezt követően a saját tagállami adóhatóság továbbítja a bevallást és az adó összegét a fogyasztási tagállam adóhatósága részére.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 115-122. §-aiban.]
Pénz-visszatérítéses konstrukció
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem alkalmazható az úgynevezett pénz-visszatérítéses konstrukció esetén az adóalap-csökkentés akkor, ha az adóalap-csökkentésre jogosító ügylet és a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet is fordított adózás alá tartozik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Pénz-visszatérítéses konstrukció esetén utólagosan csökkenthető az adóalap (kivéve a fordított adózásos esetet), ha az adóalany olyan vevő, igénybevevő részére térít vissza utólag pénzt meghatározott termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele miatt vásárlásösztönzési céllal, aki azt a terméket, szolgáltatást nem közvetlenül tőle, hanem az értékesítési láncban "közéjük ékelt" szereplőtől szerezte be. Az adóalap utólagos csökkentésének feltétele, hogy a pénzvisszatérítés jogosultja részére közvetlenül teljesített ügylet belföldön teljesített adóköteles ügylet legyen, és hogy a pénzt visszaadó adóalany egyegységnyi értékesített termékre, szolgáltatásra vetített adóalapja ne csökkenhessen nullára.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (4) bekezdésében.]
Közérdekű adómentesség
Változás 2019. január 1-jétől.
Az emberi szövet, vér, anyatej értékesítésével és az emberi szerv adományozásával kapcsolatban nem bármely, hanem csak az ezekhez szorosan kapcsolódó szolgáltatásnyújtás mentesítendő az adó alól.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés d) pontjában.]
Exportfuvar adómentessége
Változás 2019. január 1-jétől.
A termékexporthoz vagy meghatározott vámeljárás alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó szolgáltatás (például fuvarozás, fuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatás) nyújtása akkor adómentes, ha a szolgáltatást közvetlenül azon személy számára nyújtják, aki/amely a termékexportot vagy a vámeljárás alá tartozó termékkel az értékesítést megvalósítja.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 102. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A szolgáltatásnyújtás áfamentességének feltétele az is, hogy e szolgáltatás olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amely nincs szabad forgalomban és meghatározott vámeljárások hatálya alatt áll, vagy amely belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll (termék EU-n kívülről történő behozatala esetén);■ amely kiviteli eljárás hatálya alatt, igazoltan elhagyja az EU területét;
■ amelyen belföldön adómentesen végeznek munkát és az adómentes munkavégzés érdekében beszerzett importált terméket a munkavégzést követően az EU-n kívülre szállítják.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 102. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
TESZOR és Vtsz.
Változás 2019. január 1-jétől.
A törvényben alkalmazott besorolási rendek állapotrögzítője az Art. helyett az áfatörvényben kerül rögzítésre.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/I. §-ában.]
Változás 2019. július 1-jétől.
A törvényben alkalmazott vámtarifaszámok (Vtsz.) és Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számok korábbi 2002. július 31-ei, illetve 2002. szeptember 30-ai időállapot szerinti állapotrögzítőjét a Vtsz.-, illetve TESZOR- (SZJ helyett) besorolások 2018. január 1 -jei állapotrögzítője váltja fel.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 103. § (1) bekezdés c) pontjában, 124. §-ában, 169. § f) pontjában, 3. számú mellékletében, 3/A. számú mellékletében, 6. számú mellékletében, 6/A. számú mellékletében, 6/B. számú mellékletében, 7. számú mellékletében, 8. számú mellékletében.]
Nem változott.
A törvény Vtsz. vagy TESZOR (korábban SZJ) megjelöléssel érintett szakaszai tartalmukban nem változnak, tehát továbbra is ugyanazok a termékek, szolgáltatások tartoznak az adólevonási korlátozások, a kedvezményes adómérték, a fordított adózás hatálya alá, illetve a mezőgazdasági termékek, a műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek körébe, amelyek az állapotrögzítő frissítését megelőzően is oda tartoztak.Személygépkocsi bérbevételének áfája
Változás 2019. január 1-jétől.
A magáncélra is használt céges személygépkocsi bérleti díjának áfája tisztán adóköteles tevékenység esetén 50 százalékban igazolás nélkül levonható.Az adóalany dönthet úgy is, hogy a tényleges adóköteles használat arányában vonja le az áfát, ehhez viszont tételesen igazolnia kell a tényleges adóköteles és a személyes használat arányát, például útnyilvántartással.
Az 50 százalékos levonási hányadot arra az esetre kell először alkalmazni, amikor a bérleti díjról az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és az adólevonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (4) bekezdésében, 125/A. §-ában és 325. §-ában.]
Fordított adózás meghosszabbítása
Változás 2018. július 26-ától.
2022. június 30-áig meghosszabbodik az áfatörvényben felsorolt mezőgazdasági és acélipari termékek értékesítésére, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházására vonatkozó fordított adózás. Ehhez kapcsolódóan jelentéstételi kötelezettség terheli az adóalanyokat a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági és acélipari termékek értékesítése tekintetében.[2018. évi XLI. törvény 96. § 1-8. pontjai, 97-99. §, 255. § (11) bekezdés, 6/C. melléklete.]
Fordított adózás kivezetése
Változás 2021. január 1-jétől.
Megszűnik a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása esetén, ha annak igénybevétele nem az áfatörvény 10. § d) pontja szerinti ingatlanátadáshoz, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, mely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul (abban az esetben is, ha az nem építésiengedély-köteles).Az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek szolgáltatásnyújtására sem alkalmazható a fordított adózás.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés c) pontjában.]
Nem változott.
2021-ig továbbra is fordítottan adózik a munkaerő-kölcsönzés, -kirendelés és személyzet rendelkezésre bocsátása.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés c) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa teljesítés helyére
Egy belföldön székhellyel rendelkező adóalany, aki (amely) nem rendelkezik más államban állandó telephellyel, elektronikus szolgáltatást nyújt belföldi, más tagállambeli és EU-n kívüli adóalanyok és nem adóalanyok részére. 2018-ban belföldre 12 ezer euró adó nélküli értékben, más tagállamba 8900 euró adó nélküli értékben, EU-n kívülre pedig 1300 euró adó nélküli értékben teljesített releváns ügyletet. 2019-ben ezen ügyletek adó nélküli értéke: belföldön 12 500 euró, más tagállambeli adóalanynak 5000 euró, más tagállambeli nem adóalanynak 6000 euró, EU-n kívülre pedig 7000 euró.Tekintettel arra, hogy az adóalany kizárólag belföldön telepedett le, valamint arra, hogy 2018-ban és 2019-ben nem haladta meg a 10 ezer eurót a másik tagállambeli nem adóalany részére teljesített távolról is nyújtható szolgáltatások adó nélküli összesített ellenértéke, az adóalanynak a másik tagállami nem adóalanyok részére nyújtott elektronikus szolgáltatása után 2019. január 1-jétől a belföldi áfaszabályokat kell alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy - amennyiben nem választott alanyi adómentességet - 27 százalékos adómértéket kell felszámítania és megfizetnie a magyar adóhatóságnak ezen szolgáltatások után.
Ugyanakkor az adóalany választhatja azt is, hogy a főszabály szerint adózik. Ebben az esetben a másik tagállambeli nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások után az igénybevevő tagállamában érvényes adómértékkel kell az adót felszámítania, és ezek megfizetésére választhatja az egyablakos rendszert. Abban az esetben, ha az adóalany 2019-től a főszabály alkalmazását választotta, attól 2020. december 31-éig nem térhet el.
Ha a belföldi adóalany nem választotta a főszabály szerinti adózást, de például 2020 áprilisában egy másik tagállambeli nem adóalany részére nyújtott elektronikus szolgáltatással átlépi a 10 ezer eurós értékhatárt, úgy ezen szolgáltatása és ezt követően nyújtott szolgáltatása tekintetében a teljesítési hely az igénybevevő letelepedése szerinti tagállam lesz. Ezen szabálytól leghamarabb 2022-től térhet el, ha 2021-ben nem lépi át a 10 ezer eurós értékhatárt.
________________________________________________________________________________________________________________________
Regisztráció előtt keletkezett levonható adó
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett előzetesen felszámított levonható adót az adóalany a nyilvántartásba vételét magában foglaló adómegállapítási időszakról beadott bevallása önellenőrzésével érvényesítheti, feltéve, hogy azt a külföldi adóalanyok részére adható különleges áfa-visszatérítési eljárás keretében nem kapta vissza. (Ez a rendelkezés lényegében a belföldön nem letelepedett, de belföldön nyilvántartásba vett külföldi adóalanyokat, valamint az egyéni vállalkozókat érinti. Ez utóbbiak tekintetében értelemszerűen nem jön szóba a külföldi adóalanyok részére adható áfa-visszatérítés.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/A. § (4) bekezdésében.]
Alanyi adómentesség
Változás 2019. január 1-jétől.
Az alanyi adómentesség értékhatára évi 8 millió forintról 12 millió forintra emelkedik.2019-re akkor választható alanyi adómentesség, ha az adóalany belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai ellenértékének összege sem 2018-ban ténylegesen, sem 2019-ben ténylegesen, illetve észszerűen várhatóan nem haladja meg a 12 millió forintot.
E feltételek mellett akkor is választható az alanyi adómentesség, ha a 8 millió forintos értékhatár átlépése miatti kötelező 2 éves "várakozási" idő még nem telt el.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) bekezdésében, 324. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa személygépkocsi bérbevételének áfájára
Adóalany személygépkocsit bérel, melyet magáncélra is használ, és az 50 százalékos levonási hányad alkalmazása mellett dönt. A bérleti díjat naptári havonként fizeti, a bérleti díjról a számlakibocsátás és a fizetés esedékessége a tárgyhónap 10. napja. Az adóalanynak az 50 százalékos levonási hányadot a 2019. január hónapra esedékes bérleti díj input áfája vonatkozásában kell alkalmaznia először (a levonási jog az adófizetési kötelezettség keletkezésekor nyílik meg, mely ez esetben 2019. január 10-e).________________________________________________________________________________________________________________________
Pénzforgalmi elszámolás választása
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adóalany év közben akkor is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, ha az alanyi adómentessége azért szűnik meg, mert az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatárt év közben átlépi. (Ettől eltérően az adóalany a pénzforgalmi elszámolást továbbra is kizárólag a naptári év kezdetével választhatja, év közben csak abban az esetben, ha adóalanyisága ekkor kezdődik.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/D. §-ában.]
Utazási iroda
Változás 2020. január 1-jétől.
Megszűnik az utas fogalma, az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az utazásszervezési szolgáltatást olyan adóalanynak nyújtják, aki (amely) azt továbbértékesíti. A változást megelőzően az árrésadózást csak akkor kell alkalmazni, ha az utazásszervezési szolgáltatás igénybevevője utas, vagyis nem adóalany, vagy olyan adóalany, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és javára veszi igénybe.Megszűnik annak a lehetősége, hogy az adóalany az árrést önálló pozíciószámonként [azonos földrajzi területre (helyszínre) irányuló, azonos tartalmú és színvonalukat tekintve azonos minőségű utak összessége] állapítsa meg. A változást követően az árrést egyedi utanként kell kalkulálni. Az utazásszervezőnek az önálló pozíciószámokat legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adómegállapítási időszakban le kell zárnia.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bekezdés c) pont és d) pontjában, 206. § (2) bekezdésében, XV. fejezet "Önálló pozíciószámonkénti nyilvántartáson alapuló módszer a fizetendő adó megállapítására" alcíme, 326. §-ában.]
Külföldi adóalanyok áfa-visszatéríttetése
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A kérelem elbírálására nyitva álló határidő - a kérelem részleges vagy teljes elfogadása esetén - a kérelem beérkezésétől számított minimum 6 hónap akkor is, ha a határidő egyébként 6 hónapnál rövidebb lenne, ha az adóhatóság a belföldön nem letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelme kapcsán hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 251/H. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kérelem elbírálásának határideje összességében továbbra sem haladhatja meg (attól függően, hogy kiegészítés kérésére egy vagy két alkalommal volt szükség) az adó-visszatéríttetési kérelem beérkezésétől számított 7, illetve 8 hónapot.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 251/H. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Áfa-visszatéríttetési viszonosság
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A Szerbiában letelepedett adóalanyok részére 2019. január 1-jétől biztosítja Magyarország a belföldi áfa visszatérítését, a viszonosság fennállására tekintettel.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 8/A. számú melléklet 4. pontjában, 2018. évi XLI. törvény 255. § (8) bekezdésében.]
Új előírás feltételhez kötött hatálybalépéssel.
A Törökországban letelepedett adóalanyok részére Magyarország akkor fogja biztosítani a belföldi adó visszatérítését, ha Törökország értesíti Magyarországot arról, hogy biztosítja az adó-visszatérítést a magyar adóalanyok törökországi beszerzései kapcsán. Az értesítésről az adópolitikáért felelős miniszter határozatot tesz közzé a Magyar Közlönyben. A magyar visszatérítési előírás a határozat közzétételét követő napon lép hatályba. A Törökországban letelepedett adóalanyok kizárólag a következő belföldi beszerzéseikre kérhetik vissza a magyar áfát:a) termékfuvarozási vagy személyszállítási szolgáltatás nyújtása érdekében beszerzett üzemanyag, igénybe vett úthasználati szolgáltatás, a gépjármű működtetéséhez, üzemben tartásához beszerzett termék vagy igénybe vett szolgáltatás;
b) kiállításon, vásáron kiállítóként való megjelenés érdekében beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 8/A. számú melléklet 5. pontjában, 2018. évi XLI. törvény 255. § (13) bekezdésében.]
Nem változott.
Az EU-n kívül letelepedett adóalanyra belföldön áthárított áfa visszatéríttetésének feltétele - többek között -, hogy az adóalany letelepedése szerinti állam és Magyarország között áfa-visszatérítési viszonosság álljon fenn. Viszonosság esetén a két állam kölcsönösen biztosítja saját szabályai szerint a másik államban letelepedett adóalanyokra a területén felszámított áfa visszatérítését.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 244. § (2) bekezdés b) pontjában.]
Egyablakos rendszer választhatósága
Változás 2019. január 1-jétől.
Az EU-ban nem letelepedett, de ott áfaszempontból regisztrált adóalany is alkalmazhatja az EU-n kívül letelepedett adóalanyok részére fenntartott egyablakos rendszert.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 252. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az EU-ban letelepedett, ott állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást teljesítő EU-n kívül letelepedett adóalany a fogyasztási tagállamban esedékes adófizetési kötelezettsége teljesítéséhez - választása szerint - az egyablakos rendszer használatával tehet eleget.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 115-122. §-aiban.]
Kijavítási kérelem
Változás 2018. július 26-ától.
A bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdéséig az utazásszervezőnek és a különbözet szerinti adózást alkalmazó viszonteladónak is lehetősége nyílik, hogy módosítsa a fizetendő adó megállapítására vonatkozó elszámolási módot (egyedi nyilvántartás vagy globális nyilvántartás, egyedi nyilvántartás vagy önálló pozíciószámonkénti nyilvántartás), feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/F. §-ában.]
Ingatlanértékesítés bejelentése
Új előírás 2018. július 26-ától.
A sorozatjellegű ingatlanértékesítése miatt adóalannyá váló személynek az ingatlanértékesítésről az állami adó-és vámhatóság felé a bejelentést a 2018-ban teljesített értékesítés esetén 2019. január 31-éig, míg a 2018. december 31-ét követő értékesítés esetén a teljesítés időpontját követő 30 napon belül kell megtenni. (Korábban az adózás rendjéről szóló törvényben szerepelt a bejelentés szabálya.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/H. §-ában.]
Nem változott.
Áfaalanyiságot eredményez a beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan, vagy építési telek sorozatjellegű értékesítése. Az adót a sorozatjellegű ingatlanértékesítés miatt adóalannyá váló személyre az adóhatóság veti ki.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdés b)-c) pontjaiban, 154. § (1) bekezdésében.]
Online számla átmenet
Változás 2018. július 26-ától.
A számlát befogadó adóalanynak a 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy azt meghaladó számlákról havi és negyedéves bevalló áfaalany esetében először a 2018. július 1-jét magában foglaló áfabevallásában kell(ett) adatot szolgáltatnia, míg az éves áfabevallóknak a 2019. január 1-jét magában foglaló áfabevallásukban kell.Tehát az éves bevallók a befogadott számlák tekintetében 2018. évben történő levonási jog gyakorlása esetén csak az 1 millió forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó számlákról kötelesek adatot szolgáltatni.
A havi és a negyedéves áfabevallók a befogadott számlák tekintetében már a 2018. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról beadott bevallásukban nem kötelesek partnerenként összesíteni a számlák összegét, és az értékhatár elérése esetén azokról is adatot szolgáltatni.
Ez a lehetőség az éves bevallók esetében a 2019. január 1-jétől kezdődő bevallási időszakra vonatkozik először.
Ha a számlát még 2018. július 1-jét megelőzően állították ki, de az adót 2018. július 1-jét követően kell megállapítani és bevallani, akkor az adatszolgáltatásra még a 2018. július 1-jét megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmaznia a számlát kibocsátó adóalanynak.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 317. §-ában.]
Nem változott.
2018. július 1-jétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő vagy meghaladó, adóalany partner részére kibocsátott számlák áfatörvényben meghatározott adattartalmáról kell adatot szolgáltatni.Számlázóprogrammal kiállított számlák esetében az adatszolgáltatást a kiállítást követően azonnal, elektronikus módon kell teljesíteni. Kézi számlák esetében a számla kibocsátását követő 5 naptári napon belül, 500 ezer forintot elérő vagy meghaladó áthárított adó esetén a kibocsátást követő naptári napon belül köteles adatot szolgáltatni a számlát kibocsátó adóalany az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen.
A számlát kibocsátó adóalany az új előírásokat a 2018. június 30-át követően számlázóprogrammal kiállított, kézi számlaként kibocsátott számlákra köteles alkalmazni. Ha a kibocsátott számlák tekintetében mind a 2018. július 1-je előtti, mind az az utáni szabályok alapján kellene adatot szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak az új szabályok alapján teljesíti e kötelezettségét. Az adóalany az általa befogadott számlákról azon bevallási időszakban köteles adatot szolgáltatni, amikor a számla alapján levonási jogot gyakorol.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 10. számú mellékletében.]
Kedvezményes kulcs
Változás 2019. január 1-jétől.
18 százalékról 5 százalékra csökken az ESL és UHT tejek áfamértéke. E kedvezményes kulcsot akkor kell először alkalmazni, ha a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2019. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 319. §-ában, 3. számú melléklet I. rész 54. pontjában.]
Lakóingatlan-értékesítés
Változás 2019. január 1-jétől.
2020. január 1-jétől az új lakóingatlanok értékesítése ismét az általános 27 százalékos áfamértékkel adózik. Átmeneti szabály értelmében a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az áfatörvény 3. számú mellékletében meghatározott új lakóingatlanok értékesítésére 2023. december 31-éig bezárólag a következő esetekben:■ építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy
■ az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 327. §-ában.]
Mit kell tudni a számvitelről?
Kisadózó ügyvédi irodák
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A katás ügyvédi irodák nyilvántartásaikat a kata-kiva törvény szerint vezethetik. Így a katás ügyvédi irodák már nem alanyai a számviteli törvénynek.[Számviteli törvény 2/A. § (1)-(5) bekezdés]
Nem változott.
Azok az ügyvédi irodák, amelyek nem tartoznak a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá, továbbra is a számviteli törvény előírásai szerint kötelesek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüknek eleget tenni.[Számviteli törvény 2. § (2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés 1. pont és 4. pont]
Jelentős és nem jelentős összegű hibák
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény kimondja, hogy a jelentős és nem jelentős összegű hibák számítása során az eredményt és a saját tőkét növelő-csökkentő tételek - előjeltől független - abszolút értékeinek együttes összegét kell számításba venni. (Így a negatív és a pozitív összegek a számítás során nem egyenlegezik ki egymást.)[Számviteli törvény 3. § (3) bekezdés 3. pont és 4. pont]
Nem változott.
Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - az ugyanazon évet érintő - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét érintő "számított" összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot.[Számviteli törvény 3. § (3) bekezdés 3. pont és 4. pont]
Üzletág fogalma
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Üzletágnak kell tekinteni a gazdálkodónak szervezeti szempontból független, önállóan működőképes egységét (ideértve a telephelyet, üzlethálózatot is), amely a hozzá tartozó vagyonnal (eszközökkel, kötelezettségekkel, céltartalékokkal és időbeli elhatárolásokkal) önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására képes.[Számviteli törvény 3. § (5) bekezdés 2a. pont]
Nem változott.
Üzleti vagy cégértéknek, illetve negatív üzleti vagy cégértéknek kell tekinteni a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözetet, előjelének megfelelően.[Számviteli törvény 3. § (5) bekezdés 1. pont és 2. pont]
Kockázatitőke-jegy
Változás 2018. július 26-ától alkalmazandóan.
A már megszűnt befektetési forma, a kockázatitőke-jegy törlésre került a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közül.[Számviteli törvény 3. § (6) bekezdés 3. pont]
Nem változott.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Idetartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy, az egyéb társasági részesedés, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázatitőke-részvény.[Számviteli törvény 3. § (6) bekezdés 3. pont]
Könyvvitel az IFRS-ek szerinti beszámolónál
Változás 2018. július 26-ától alkalmazandóan.
Azok a kamarai tagok is készíthetnek IFRS-ek szerinti beszámolót, akik IFRS minősítéshez kapcsolódó szakmai minősítő vizsgával vagy IFRS mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkeznek. (Vagyis már nem csak az IFRS minősítéssel rendelkező kamarai tagok.)[Számviteli törvény 10. § (6) bekezdés b) pont]
Nem változott.
Az a vállalkozó, amely az IFRS-ek szerint állítja össze beszámolóját, összevont (konszolidált) éves beszámolóját, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, aki rendelkezik a számviteli törvény által előírt IFRS szakterületen szerzett képesítések, illetve minősítések valamelyikével.[Számviteli törvény 10. § (6) bekezdése]
Üzleti év megváltoztatása
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A konszolidálásba bevont vállalkozók - az anyavállalat információs igényeihez igazodva - a konszolidálásba történő bevonáskor is megváltoztathatják üzleti évüket akkor is, ha még nem rendelkeznek három lezárt üzleti évi beszámolóval.[Számviteli törvény 11. § (3) bekezdés]
Nem változott.
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására - a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett - három, beszámolóval lezárt üzleti év után, vagy az anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén van lehetőség.[Számviteli törvény 11. § (3) bekezdés]
Kisadózó üzleti éve
Új előírás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá kerülő közkereseti társaságnál, betéti társaságnál, egyéni cégnél és ügyvédi irodánál üzleti évnek az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az adóalanyiság létrejöttét megelőző napig terjedő időszak minősül, ha a vállalkozó a nyilvántartásait a kata-kiva törvény külön előírásai szerint teljesíti, és az áttérést megelőzően a számviteli törvény hatálya alatt volt.A számviteli törvény hatálya alá átkerülő (visszakerülő) vállalkozónál üzleti évnek tekintendő a visszatérés időpontjától a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig - mint mérlegfordulónapig - terjedő időszak.
[Számviteli törvény 11. § (14) bek. és (15) bekezdés]
Nem változott.
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama - a törvényi kivételektől eltekintve - 12 naptári hónap.[Számviteli törvény 11. § (1) bek. és (4) bekezdés]
A beszámoló pénzneme
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény kimondja, hogy a vállalkozó beszámolókészítési és könyvvezetési pénznemének a létesítő okiratban rögzített pénznemmel kell megegyeznie.[Számviteli törvény 20. § (5b) bekezdés]
A korábbi öt év helyett három évre csökken az az időtartam, amikor a vállalkozó a beszámoló, illetve a könyvvezetés pénznemére vonatkozó döntését megváltoztathatja.[Számviteli törvény 20. § (4) bekezdés]
Nem változott.
Bármely vállalkozó euróban vagy USA-dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót, illetve az USA-dollárt jelölte meg. Ezen túlmenően a létesítő okiratban rögzített - eurótól vagy USA-dollártól eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól vagy USA-dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy bevételei, költségei és ráfordításai, valamint pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön több mint 25 százalékban az adott devizában merülnek fel.[Számviteli törvény 20. § (4) bek. és (5) bekezdés]
Támogatások elszámolása
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összege aktív időbeli elhatárolásként mutatható ki az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Ennek eredményeként a támogatás elszámolása előtt felmerült költségek a várható bevételek összegéig ellentételezésre kerülhetnek. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás esetleges meghiúsulásakor kell megszüntetni.[Számviteli törvény 33. § (7) bekezdés]
Nem változott.
Az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, ha az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték, illetve ha azzal a támogatási szerződés alapján a mérlegkészítés időpontjáig elszámoltak.[Számviteli törvény 77. § (2) bekezdés d) pont]
Vagyoni értékű jogok apportálása
Új előírás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény kimondja, hogy a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt (apportált) vagyoni értékű jogok nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét - az apportálás eredményétől függően - az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.[Számviteli törvény 77. § (3) bekezdés k) pont, 81. § (2) bekezdés k) pont]
Nem változott.
A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a gazdasági társaságba bevitt (apportált) értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét az előjelének megfelelően.[Számviteli törvény 77. § (3) bekezdés k) pont, 81. § (2) bekezdés k) pont]
Üzletág-átruházás
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az üzletág átruházásának elszámolását (ahogy a gyakorlatban) a számvitelben is egy tranzakcióként kell kezelni. Az üzletág-átruházás keretében átadott eszközök értékének és az átvállalt kötelezettségek értékének (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) a különbözetét, valamint a kapott vagy fizetett összeget nettó módon - az értékesítés eredményétől függően - az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.Üzletág-értékesítés esetén a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékesítés miatt kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értékét legalább mérlegtételek szerinti megbontásban.
[Számviteli törvény 77. § (3) bekezdés p) pont, 81. § (2) bekezdés q) pont, 92. § (4) bekezdés]
Nem változott.
Üzleti vagy cégértéknek, illetve negatív üzleti vagy cégértéknek kell tekinteni a megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek - számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott - értékével csökkentett értéke közötti különbözetet, előjelének megfelelően.[Számviteli törvény 3. § (5) bekezdés 1. pont és 2. pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa az üzletág-átruházás elszámolására
"A" Részvénytársaság 2019. augusztus 15-én eladta "B" Részvénytársaság részére kiskereskedelmi üzletágát 150 millió forintért. Az értékesített üzletághoz könyv szerinti értéken■ 25 millió forint értékű tárgyi eszköz,
■ 120 millió forint értékű készlet,
■ 60 millió forint értékű követelés, valamint
■ 135 millió forint értékű kötelezettség
tartozott, amelyek átruházásra kerültek az üzletág-átruházás során.
Könyvelési tételek az üzletágat átruházó "A" Részvénytársaságnál:
|
■ eszközök könyv szerinti értékének kivezetése, technikai számlával szemben |
|
|
T 3. Technikai elszámolási számla - K 1. Tárgyi eszközök |
205 M Ft - 25 M Ft |
|
K 2. Készletek |
120 M Ft |
|
K 3. Követelések |
60 M Ft |
|
■ átadott (a vevő által átvállalt) kötelezettségek kivezetése könyv szerinti értéken |
|
|
T 4. Kötelezettségek - K 3. Technikai elszámolási számla |
135 M Ft - 135 M Ft |
|
■ az üzletágért kapott összeg elszámolása |
|
|
T 3. Pénzeszközök - K 3. Technikai elszámolási számla |
150 M Ft - 150 M Ft |
|
■ az üzletág-értékesítés eredményének elszámolása |
|
|
T 3. Technikai elszámolási számla - K 9. Egyéb bevétel |
80 M Ft - 80 M Ft |
|
(az eredmény összege: -205 M Ft + 135 M Ft + 150 M Ft = 80 M Ft) |
|
Negatív kamat elszámolása
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A negatív kamat (a negatív hozamként felszámított összeg) a hitelintézetnek a betét kezeléséért, a pénz őrzéséért fizetett szolgáltatási díj, amelyet - a más bankköltségekkel azonos módon - az egyéb szolgáltatások költségeként kell elszámolni.[Számviteli törvény 78. § (4) bekezdés]
Nem változott.
A kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek a pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak.[Számviteli törvény 83. § (2) bekezdés]
Az adózott eredmény felhasználása
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény egyértelműen kimondja, hogy az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat tartalmilag az osztalék jóváhagyásáról szóló javaslattal egyezik meg.[Számviteli törvény 84. § (1) bekezdés, 88. § (7) bek., 114. § (1) bek., 130. § (5) bekezdés b) pont és c) pont, 153. § (1) bek. és (5) bekezdés]
Nem változott.
Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.[Számviteli törvény 39. § (3) bekezdés]
________________________________________________________________________________________________________________________Cash flow-kimutatás új sémája
I. Működési cash flow (1-13. sorok)
1a. Adózás előtti eredmény + ebből: működésre kapott, pénzügyileg rendezett támogatás1b. Korrekciók az adózás előtti eredményben +
1. Korrigált adózás előtti eredmény (1a+1b) +
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
4. Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete +
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +
6. Szállítói kötelezettség változása +
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +
9. Vevőkövetelés változása +
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +
11. Aktív időbeli elhatárolások változása +
12. Fizetett adó (nyereség után) -
13. Fizetett osztalék, részesedés -
II. Befektetési cash flow (14-18. sorok)
14. Befektetett eszközök beszerzése -15. Befektetett eszközök eladása +
16. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
17. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek -
18. Kapott osztalék, részesedés +
III. Finanszírozási cash flow (19-26. sorok)
19. Részvénykibocsátás, tőkebevonás (tőkeemelés) bevétele +20. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
21. Hitel és kölcsön felvétele +
22. Véglegesen kapott pénzeszköz +
23. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) -
24. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése -
25. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése -
26. Véglegesen átadott pénzeszköz -
IV. Pénzeszközök változása (I + II + III. sorok) +
27. Devizás pénzeszközök átértékelése +V. Pénzeszközök mérleg szerinti változása (IV + 27. sorok) +
________________________________________________________________________________________________________________________Követelésekkel kapcsolatos elszámolások
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény kimondja, hogy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott követelések értékesítése (engedményezése) esetén, az értékesítés eredményét - előjelétől függően - befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni.[Számviteli törvény 84. § (3) bekezdés g) pont, 85. § (1a) bekezdés e) pont]
A forgóeszközök között kimutatott eredeti követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági eseményeket az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, míg a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelések értékesítésével (engedményezésével) kapcsolatos gazdasági események eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni.[Számviteli törvény 77. § (3) bekezdés d) pont, 81. § (3) bekezdés f) pont, 84. § (7) bekezdés m) pont, 85. § (3) bekezdés n) pont]
Nem változott.
Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket és a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is.[Számviteli törvény 29. § (1) bekezdés]
IFRS-ek szerinti beszámoló
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A közzétételre történő engedélyezés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét - számított fedezetként - az IFRS-ek szerinti beszámolót készítők esetében is figyelembe lehet venni az osztalékfizetés forrásaként.[Számviteli törvény 114/A. § 17. pont]
A saját tőke megfeleltetési táblában nemcsak az IFRS-ek szerinti beszámolás időszaka alatt keletkezett tételeket kell figyelembe venni eredménytartalékként, hanem az IFRS-ekre áttérők esetében az áttérés előtt keletkezett ilyen tartalmú tételeket is. Eredménytartalékként indokolt figyelembe venni az IFRS-ekre való áttérést követően a jegyzett tőkéből vagy a tőketartalékból a veszteségek fedezetére átvezetett összeget, továbbá az egyéb tartalékokból átvezetett bármely olyan összeget, amelynek átvezetését az IFRS-ek előírják vagy megengedik, módosítva az IFRS-ek szerint közvetlenül a felhalmozott eredmény javára vagy terhére elszámolt összegekkel.[Számviteli törvény 114/A. § 9. pont, 114/B. § (4) bekezdés e) pont és f) pont]
A törvényi módosítás tételesen is utal azokra a követelményekre, amelyeket az IFRS-ek szerinti beszámolót készítőknek is alkalmazniuk kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) beszámoló részeként összeállítandó kiegészítő megjegyzésekben közzéteendő információk tekintetében. Az IFRS-ek szerint éves beszámolót, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő vállalkozó üzleti jelentést, összevont (konszolidált) üzleti jelentést is köteles készíteni.[Számviteli törvény 114/I. §, 134. § (2) bekezdés]
Az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolóhoz kapcsolódó üzleti jelentést is közzé kell tenni az internetes honlapon.[Számviteli törvény 95/B. § (3) bekezdés, 134. § (5) bekezdés a) pont, 154. § (8) bekezdés]
Nem változott.
A gazdálkodó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - a számviteli törvény előírásait köteles alkalmazni.[Számviteli törvény 9/A. § (4) bekezdés]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Vámtarifaszámok
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adóköteles termékek beazonosítására szolgáló vámtarifaszámok a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-ai 2658/87/ EGK tanácsi rendelet 2018. január 1-jén hatályos szövege szerinti vámtarifaszámok lesznek, de ez az adóköteles termékkört nem érinti.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 7. pontjában.]
Alkoholos italok
Változás 2019. január 1-jétől.
A gyümölcspárlatok és a gyógynövényes italok után is kell népegészségügyi termékadót fizetni.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 15. pont, 16. pont, 18. pont és 22. pontjában, 2. § i) pontjában.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az alkoholos italok alkoholtartalomtól függő adómérték-táblázatának sávhatárai 1 térfogatszázalékkal csökkennek. Vagyis az 5, 15, 25, 35 és 45 térfogatszázalékú alkoholos italok után a magasabb tételű adót kell fizetni.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. § h) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra sem keletkezik adókötelezettség azon alkoholos italok után, melyek mentesülnek a jövedékiadó-fizetési kötelezettség alól (például gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, vegyipari és kozmetikai termékek).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § i) pontjában.]
Az alkoholos frissítő a továbbiakban sem minősül alkoholos italnak.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § g) pont és i) pontjában.]
Adómértékek
Változás 2019. január 1-jétől.
Általánosan 20 százalékkal emelkednek az adóköteles termékek tételes adómértékei (az üdítőitalok esetében nagyobb mértékben).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. §-ában.]
Adókedvezmény
Változás 2019. január 1-jétől.
Megszűnik az egészségmegőrző programok költségeivel való adócsökkentés lehetősége. (Ez a kedvezmény önmagában vagy az adófelajánlással együtt legfeljebb a fizetendő adó 10 százalékáig volt alkalmazható.)[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pontjában, 8. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adóalanyok a továbbiakban is felajánlhatják a fizetendő adójuk maximum 10 százalékát az adóbevallásukban az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programok finanszírozására.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
Egészségmegőrző programnak az a rendezvény, program minősülhet, mely az egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányul, és amely bármely magánszemély által ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében érhető el.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pontjában.]
Az adómértékek 2018-ban és 2019-ben
I. Nem alkoholos termékek
|
Adóköteles termék |
Adómérték |
Adómérték |
|
üdítőital |
7 forint/liter |
15 forint/liter |
|
szörp |
200 forint/liter |
240 forint/liter |
|
taurint tartalmazó |
250 forint/liter |
300 forint/liter |
|
taurint nem |
40 forint/liter |
50 forint/liter |
|
cukrozott kakaópor |
70 forint/ |
85 forint/ |
|
más
előrecsomagolt |
130 forint/ |
160 forint/ |
|
sós snack |
250 forint/ |
300 forint/ |
|
ételízesítő |
250 forint/ |
300 forint/ |
|
ízesített sör |
20 forint/liter |
25 forint/liter |
|
alkoholos frissítő |
20 forint/liter |
25 forint/liter |
|
gyümölcsíz |
500 forint/ |
600 forint/ |
II. Alkoholos italok
|
2018 |
2019 |
||
|
Térfogatszá- |
Adó- |
Térfogatszá- |
Adó- |
|
1,2 < V/V% ≤ 5 |
20 |
1,2 < V/V% < 5 |
25 |
|
5 < V/V% ≤ 15 |
100 |
5 ≤ V/V% < 15 |
120 |
|
15 < V/V% ≤ 25 |
300 |
15 ≤ V/V% < 25 |
360 |
|
25 < V/V% ≤ 35 |
500 |
25 ≤ V/V% < 35 |
600 |
|
35 < V/V% ≤ 45 |
700 |
35 ≤ V/V% < 45 |
850 |
|
45 < V/V% |
900 |
45 ≤ V/V% |
1100 |
Üzleti vagy cégérték be- és összeolvadáskor
Változás 2018. július 26-ától alkalmazandóan.
Beolvadás esetén az egymásban lévő részesedéseket a saját tőkével szemben ki kell vezetni (ki kell szűrni). Ennek során a részesedés könyv szerinti értékének a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti saját tőke összegét meghaladó része üzleti vagy cégértékként is kimutatható (a beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedés ugyanilyen értékben történő kivezetésével szemben).Az üzleti vagy cégérték e kimutatásának feltétele, hogy a beolvadás során az üzleti vagy cégértékkel érintett vagyont átértékeljék annak érdekében, hogy az üzleti vagy cégérték csak az eszközök és kötelezettségek részesedéssel arányos piaci értékén felüli összegét tartalmazza.
Összeolvadás esetén is lehetőség van a részesedések kiszűrése során üzleti vagy cégérték kimutatására.
A módosításokat a hatálybalépést követően indult beolvadásokra, összeolvadásokra lehet alkalmazni.
[Számviteli törvény 139. § (4) bek., (4a) bek. és (4b) bekezdés, 141. § (9) bekezdés, 177. § (70) bekezdés]
Nem változott.
Üzleti vagy cégérték kimutatására üzletág vásárlása esetén van csak lehetőség. A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).[Számviteli törvény 49. § (3) bekezdés]
Konszolidált eredménykimutatás forgalmi költség eljárással
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény - hiánypótló rendelkezésként - tartalmazza az összevont (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatása tekintetében a forgalmi költség eljárással összeállításra kerülő eredménykimutatáshoz szükséges kiegészítő sorokra való utalást, lehetővé téve ezzel a konszolidált eredménykimutatás forgalmi költség eljárással történő elkészítését.[Számviteli törvény 6. számú melléklet]
Nem változott.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) eredménykimutatásból, és az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletből áll. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlege és eredménykimutatása a számviteli törvény 6. számú melléklete szerint tér el az éves beszámoló mérlegétől és eredménykimutatásától.[Számviteli törvény 120. § (1) bek. és (2) bekezdés]
Cash flow-kimutatás
Változás 2019. január 1-jétől, először a 2019. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvény újraszabályozza a cash flow-kimutatásra vonatkozó törvényi mellékletet, különös tekintettel az egyes sorokhoz kapcsolódó korrekciós tételekre.A cash flow-kimutatás egyes sorainál olyan korrekciós tételeket kell alkalmazni, amelyek biztosítják a halmozódások kiszűrését a működési cash flow-n belüli tételeknél, illetve a befektetési és finanszírozási tételekkel összefüggésben is.
A pénzmozgással nem járó befektetési és finanszírozási tételek korrekcióit az érintett mérlegsoroknál korrekciós sor beiktatásával kell végrehajtani. Ha valamely tétel például a befektetési cash flow-ba tartozik (mint a kapott osztalék, a tárgyi eszközök eladásának bevétele), akkor azt a tételt a működési cash flow nem tartalmazhatja, annak eredményhatását ki kell szűrni.
[Számviteli törvény 7. számú melléklet]
Nem változott.
Éves beszámolót, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót készítők esetében a kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény 7. számú melléklete szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is.[Számviteli törvény 88. § (6) bekezdés, 133. §]
Kormányrendeleti felhatalmazás
Változás 2018. július 26-ától alkalmazandóan.
A felszámolás számviteli feladatait szabályozó kormányrendeletről szóló felhatalmazó rendelkezés bekerült a számviteli törvénybe.[Számviteli törvény 178. § (1) bekezdés f) pont]
Nem változott.
A kormány a számviteli törvény által adott felhatalmazás alapján kormányrendeletben szabályozza■ az államháztartás szervezetei beszámolókészítését, könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat, figyelemmel az államháztartásról szóló törvényben foglaltakra;
■ a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosítók (ideértve a viszontbiztosítókat is), a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények évesbeszámoló-készítésének és könyvvezetésének sajátosságait;
■ az egyéb szervezetek beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait;
■ végelszámolás számviteli feladatait;
■ az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait;
■ a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait; valamint
■ a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak engedélyezésének és nyilvántartásba vételének szabályait.
[Számviteli törvény 178. § (1) bekezdés]
Átmeneti rendelkezések
Az üzleti évi beszámolóra vonatkozó módosításokat először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy azokat a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.[Számviteli törvény 177. § (71) bek. és (72) bekezdés]
Mit kell tudni a helyi adókról?
Beruházási adókedvezmény
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az iparűzési adóra a települési önkormányzat rendeletben mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a vállalkozó adóévben üzembe helyezett beruházása után. Beruházásnak számít a számviteli törvény szerinti beruházás (így például a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban való előállítása, továbbá meglévő tárgyi eszköz felújítása), ha az a településen valósul meg.Az önkormányzat arra is lehetőséget biztosíthat rendeletében, hogy amennyiben a beruházási érték nagyobb, mint az adóévi adóalap vagy adóösszeg, akkor a vállalkozó a beruházás értékének fennmaradó részét a következő adóévben (adóévekben) érvényesítse.
Az önkormányzat a kedvezmény mértékét a beruházási érték, az adóalap vagy az adóösszeg százalékában is meghatározhatja.
Az önkormányzat adóelőnyről szóló rendelkezését 3 éven át nem helyezheti hatályon kívül, továbbá a jogalanyok számára hátrányosan nem változtathatja meg.
Beruházási adóelőny csak az összes beruházó számára azonos feltételekkel biztosítható. (Nem köthető ki feltételként például az árbevétel, illetve a beruházás minimuma sem.)
[1990. évi C. törvény 7. § j) pont; 39/C. § (4) bek., 52. § 54. pont, és 2000. évi C. törvény 3. § (4) bek. 7. pont]
Foglalkoztatásnövelés
Változás 2019. január 1-jétől.
Megszűnik a foglalkoztatás növelésével összefüggő adómentesség. Vagyis már nem csökkenthető az iparűzési adó alapja 1 millió forinttal többletfoglalkoztatottanként, ha a vállalkozó adóévi korrigált statisztikai állományi létszáma az előző adóévi korrigált statisztikai állományi létszámhoz képest emelkedik.[1990. évi C. törvény 39/C. § (4) bek.]
Nem változott.
A korábbi adóévben foglalkoztatásnöveléssel összefüggésben igénybe vett adóalap-mentesség összegével növelni kell adóalapot, ha az adóévben a foglalkoztatottak száma 5 százalékot meghaladó mértékben csökken. (Például: ha a 2018. évben 5 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ám az 1 fővel csökken 2019-ben, akkor a 2018-ban igénybe vett 5 millió forint adóalap-leírással növelni kell a 2019. adóév adóalapját.)Ez az előírás 2020-tól már nem alkalmazható.
[1990. évi C. törvény 51/E. § (4) bek.]
Kataalanyok iparűzésiadóbevallása
Változás 2019. január 1-jétől.
A tételes adóalap szerint adózó kataalany az iparűzési adóját a naptári év egészére (mint adóévre) egy bevallásban állapítja meg és vallja be (korábban az adófizetési kötelezettség évközi többszöri szünetelése esetén minden esetben külön-külön kellett bevallást benyújtani).[1990. évi C. törvény 39/B. § (6) bek. a) pont]
Nem változott.
A kataalanyok az önkormányzati rendeleten alapuló adóelőnyöket, valamint a Htv. szerinti adócsökkentő tételeket az adó megállapítása során (adóbevallásban) érvényesíthetik.[1990. évi C. törvény 39/B. § (6) bek. b) pont]
Őstermelők iparűzésiadóbevallása
Változás 2019. január 1-jétől.
Ha a magánszemély őstermelői tevékenységéből eredő bevétele a 600 ezer forintot meghaladja, és emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez (például kávézót üzemeltet), a két tevékenység utáni adóévi iparűzési adót együttesen kell megállapítania és bevallania. (Eddig külön-külön kellett bevallást benyújtania mindkét tevékenységéről, mert külön-külön minősült adóalanynak.)Ez a szabály már a 2018. évi adóévről szóló bevallás benyújtásakor is alkalmazható.
[1990. évi C. törvény 41/B. §, 51/F. § (2) bek.]
Nem változott.
Ha az egyéni vállalkozó e tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is végez, de az abból származó bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot, továbbra is csak az egyéni vállalkozóként elért bevétele után kell helyi iparűzési adót bevallania és fizetnie.Bejelentkezés, változásbejelentés
Változás 2019. július 1-jétől.
Az állami adóhatóság az egyéni vállalkozóról és a bíróságok által nyilvántartott szervezetről (például egyesületről) - a nyilvántartást vezető szervtől (Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárságtól, bíróságtól) - érkező adatokat, valamint az adózótól az állami adó- és vámhatósághoz érkezett adatokat is továbbítja a cég, egyéni vállalkozó vagy egyéb szervezet székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz (korábban csak az újonnan létrejött cégek cégbíróságtól kapott adatait továbbította). Így a vállalkozó mentesül a székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz való iparűzési adóval, idegenforgalmi adóval összefüggő bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségek alól.Ha az adatszolgáltatásban nem szereplő más adatot (például iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra adózó által megállapított előleget, idegenforgalmi adóban adóbeszedésre kötelezettként a szálláshely címét) is be kell jelenteni, akkor azt az adózónak az önkormányzati adóhatóság külön felhívására kell teljesítenie.
[1990. évi C. törvény 42/E. §]
Nem változott.
A telephely szerinti önkormányzathoz továbbra is be kell jelentkezni, és a megváltozott adatokat is be kell jelenteni. A helyi adózáshoz kapcsolódó bejelentéseket (például a kisadózónak a tételes iparűzésiadó-megállapítás választását, vagy önkormányzati adóhatóság előtt képviseleti jogosultsággal rendelkező személyét) szintúgy az adózónak kell bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.[1990. évi C. törvény 42/E. § (2) bek. b) pont]
Változás az IFRS 16 miatt
Változás 2019. január 1-jétől.
Az IFRS-ek rendszerében az IAS 17 standard 2019. január 1-jétől hatályát veszti és szerepét az IFRS 16 Lízingek című standard veszi át. Ennek megfelelően változik az operatív lízingre vonatkozó bevételnövelő és -csökkentő tételek szövegében a standardok, vagy azok egyes rendelkezéseinek megjelölése.[1990. évi C. törvény 40/C. §, 40/E. § és 40/F. §]
IFRS-t alkalmazók bevételnövelő tételei
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem kell bevételnövelő tételként figyelembe venni a számlán szereplő összeget, ha a számlán szereplő tételt a vállalkozó az adóévet megelőző valamely adóévben más jogcímen bevételnövelő tételként már figyelembe vette. (Ennek tipikus példája az, mikor a lízingbeadó a teljes futamidőre számított lízingdíjat bevételként számolja el a szerződés hatálybalépésekor, de az egyes díjrészletetekről csak azok esedékességekor állít ki számlát a lízingbevevő felé.)[1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bek. m) pont]
Nem változott.
Csökkenthető a bevétel azzal az összeggel, melyet az adóalany korábban a számlakibocsátás okán bevételnövelő tételként figyelembe vett, s az adóévben más jogcímen is bevétellé vagy bevételnövelő tétellé válik.[1990. évi C. törvény 40/C. § (3) bek. f) pont]
ELÁBÉ IFRS-eket alkalmazó hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál
Változás 2019. január 1-jétől.
A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás nem növelheti az ELÁBÉ összegét azzal az összeggel, mellyel pénzügyi lízingbe adóként a bevételt már csökkentette.[1990. évi C. törvény 40/F. § (2) bek. c) pont]
Nem változott.
A hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékét bevételcsökkentő tételként veheti figyelembe.[1990. évi C. törvény 40/D. § (3) bek. b) pont]
A vállalkozó fogalma
Változás 2019. január 1-jétől.
A törvény szóhasználatában a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is vállalkozónak, azaz az iparűzési adó alanyának minősül. Így vonatkozik rá minden olyan szabály, mely a vállalkozóra is, köztük például az adóalap-megosztás kötelezettsége. (Korábban a kezelt vagyon önálló jogcímen volt adóalany.)[1990. évi C. törvény 35. §, 52. § 26. pont]
Közszolgálati kötelezettség
Változás 2019. január 1-jétől.
Közszolgálatnak a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, fegyveres szerveknél, az Állami Számvevőszéknél szolgálati jogviszonyban, állami vezetőként vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve a mentelmi jogot biztosító jogállás alapján (azaz önkormányzati, országgyűlési képviselőként) történő kötelezettségteljesítést tekinti a törvény. Az idegenforgalmi adómentesség a közszolgálati kötelezettség (s nem a a szolgálati kötelezettség) teljesítése céljából eltöltött vendégéjszakára vonatkozik.[1990. évi C. törvény 52. § 53. §, 31. § c) pont]
Nem változott.
A szolgálati kötelezettség teljesítése jogcímen idegenforgalmiadó-mentesség (és a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemély kommunális adója alóli mentesség) illeti meg továbbra is az Észak-atlanti Szerződés tagállamai, a Békepartnerség más részt vevő államai fegyveres erőinek tagjait.[1990. évi C. törvény 3/A. § (2) bek. a) pont]
Reklámhordozó
Változás 2019. január 1-jétől.
A reklámhordozó nem mentesíthető az építményadó alól, ha az vállalkozó tulajdonában áll - mondja ki a törvény (korábban ezt az uniós jogból lehetett levezetni).[1990. évi C. törvény 7. § e) pont]
Nem változott.
Az önkormányzat továbbra sem nyújthat adóelőnyt rendeletében a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadóban.[1990. évi C. törvény 7. § e) pont]
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
A dohány adómértékének háromlépcsős emelése
Változás 2018. szeptember 1-jétől.
A cigaretta adómértéke ezerdarabonként 17 200 forint lett (16 200 forint helyett), továbbá a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka helyett annak 24,5 százaléka az adó, de ezerdarabonként 29 200 forint helyett legalább 30 200 forint. A fogyasztási dohány adómértéke a kilogrammonkénti 17 300 forintról 17 820 forintra nő.Változás 2019. január 1-jétől.
A cigaretta adómértéke ezerdarabonként 18 200 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 31 200 forint ezerdarabonként. A fogyasztási dohány adómértéke kilogrammonként 18 560 forint.Változás 2019. július 1-jétől.
A cigaretta adómértéke ezerdarabonként 19 200 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 23,5 százaléka, de legalább 32 200 forint ezerdarabonként. A fogyasztási dohány adómértéke kilogrammonként 19 160 forint.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) pont és c) pontjában.]
Gázolajkedvezmény
Változás 2019. január 1-jétől.
Az ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges vontatóval végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy a (menetrendszerű és nem menetrendszerű forgalomban közlekedő) buszok által végzett személyszállításhoz felhasznált gázolaj (kereskedelmi gázolaj) adó-visszatérítésének mértéke literenként 7, illetve 17 forintról 3,5, illetve 13,5 forintra csökken.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 113. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A visszaigényelhető jövedéki adó mértéke annak megfelelően változik, hogy az olajár alapján az alacsonyabb (literenként 110,35 forint) vagy a magasabb (literenként 120,35 forint) gázolaj-adómérték van-e érvényben.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 113. § (5) bekezdésében.]
Engedélykérelem módosítása
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság - a más személytől érkező, jogszabályi rendelkezésen alapuló adatszolgáltatás alapján - hivatalból módosítja az engedélyben és hatósági nyilvántartásban szereplő adatokat.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 91. § (2) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az engedélykérelemben (vagy a mellékletében) megadott, de az engedély módosítását nem igénylő adat változását az adóraktár engedélyese adatszolgáltatásában, egyéb engedélyes külön bejelentésben, utólagosan is bejelentheti.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 16. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az engedélyokiratban szereplő, az engedély módosítását igénylő adatok változása esetén előzetesen engedélymódosítási kérelmet kell benyújtani.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 16. § (3) bek. és 91. § (2) bekezdésében.]
Készletfelvétel
Változás 2018. augusztus 1-jétől.
Az adóraktáraknál, a felhasználói engedélyeseknél és a jövedéki engedélyes kereskedőknél végzett éves készletfelvétel esetében megszűnt a kötelező hatósági jelenlét, arra az állami adó- és vámhatóság döntése alapján kerül sor.A kötelező éves készletfelvétel a tárgyév utolsó napját vagy az üzleti év mérlegfordulónapját követő, illetve azt megelőző 15 napon belül végezhető el.
A készletfelvétel időpontja és a tárgyév utolsó napja vagy az üzleti év mérlegfordulónapja közötti készletet számítással kell meghatározni.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 17. § (3) bek. és (5) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az egyszerűsített adóraktárakra nem kell alkalmazni a naptári év végi vagy üzleti év mérlegfordulónapi kötelező készletfelvételi szabályt.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
A készletfelvételt annak tervezett időpontja előtt 3 nappal be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]
Hiánybejelentés
Új előírás 2018. augusztus 1-jétől.
Nem minősül szabálytalanságnak, ezért - a jövedéki adó megfizetésén túl - nem kell fizetni jövedéki bírságot, ha az adóraktár engedélyese, a felhasználói engedélyes vagy a jövedéki engedélyes kereskedő a készletfelvétel során az elszámolható mértéken felül állapít meg és jelent be a hatóság felé hiányt. Ebben az esetben a készlethiány bejelentésének időpontja lesz a szabad forgalomba bocsátás, azaz az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, az adófizetési kötelezettség pedig a bejelentőt terheli.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában, 7. § (2) bekezdés i) pont és 8. § (1) bekezdés p) pontjában.]
Nem változott.
Szabálytalanságnak minősül, és továbbra is bírságolható, ha készletfelvételkor az állami adó- és vámhatóság állapít meg elszámolható mennyiséget meghaladó mértékű hiányt.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 44. pont d) alpontjában, 7. § (2) bekezdés h) alpontjában és 8. § (1) bekezdés ob) alpontjában.]
Jövedéki biztosíték
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A részletfizetés és a fizetési halasztás esetében a fizetési könnyítés határidejének leteltét követő 60 napig kell érvényesíthetőnek lennie az adókockázatra jutó pénzügyi biztosítéknak.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Amennyiben a 75 százalékos saját előállítási arány miatti biztosítékkedvezményt különböző adómértékű jövedéki termékek mennyiségét figyelembe véve kell meghatározni, a százalékos arány megállapításánál az érintett termékek mennyiségét a rájuk eső adótartalom arányában kell figyelembe venni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (2a) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adóraktár engedélyese által adómentes célra felhasznált jövedéki termék mennyisége is beszámít - a saját előállítású termék mellett - a legalább 75 százalékos saját előállítási arányba.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (2) bekezdés a) pontjában.]
Nem változott.
Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetén a kiszállítást követő 4 hónapig, egyéb adófizetési kötelezettség esetében a kötelezettség keletkezését követő 60 napig kell a biztosítéknak érvényesíthetőnek lennie.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
75 százalékos saját előállítási arány esetén az adóraktár által nyújtandó jövedéki biztosíték mértéke - az adóraktári tevékenység 2 éve történő folytatása esetén - 10 százalékkal, majd évente további 10 százalékkal, de legfeljebb 80 százalékkal csökken.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (2) bekezdés a) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2019. január 1-jétől
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
Energiatermékek |
||
|
Benzin |
120 000 Ft/ezer l |
359 EUR/ezer l |
|
Petróleum |
124 200 Ft/ezer l |
421 EUR/ezer l |
|
Gázolaj |
||
|
- tüzelő-, fűtőanyagként |
110 350 Ft/ezer l vagy 120 350 Ft/ezer l* |
21 EUR/ezer l |
|
- üzemanyagként |
110 350 Ft/ezer l vagy 120 350 Ft/ezer l* |
330 EUR/ezer l |
|
Cseppfolyósított PB-gáz (LPG) |
||
|
- üzemanyag - nem közúti motorikus - egyéb célra (háztartás) |
95 800 Ft/ezer kg |
125 EUR/ezer kg |
|
Földgáz |
||
|
- üzemanyag - egyéb célra (nem közúti motorikus, háztartás) |
28 Ft/nm3 |
2,6 EUR/GJ |
|
Fűtőolaj |
||
|
- tüzelő vagy fűtőanyag - üzemanyagként |
4 655 Ft/ezer kg |
15 EUR/ezer kg |
|
Villamos energia |
310,5 Ft/MWh |
1 EUR/MWh |
|
Szén |
2 516 Ft/ezer kg |
0,3 EUR/GJ |
|
Alkoholok |
||
|
Alkoholtermékek |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol |
550 EUR/hl tiszta alkohol |
|
Bérfőzött párlat |
||
|
- 50 literig |
167 000 Ft/hl tiszta alkohol |
tagállam által alkalmazott |
|
- 50 liter felett - Magánfőző-párlatadójegy (5-86 darab/év) |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol 700 Ft/darab |
|
|
Csendes bor |
0 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Egyéb csendes erjesztett ital |
||
|
(gyümölcsbor, cider) - palackozott fröccs |
9 870 Ft/hl 0 Ft/hl |
0 EUR/hl 0 EUR/hl |
|
Habzóbor (pezsgő) |
16 460 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Egyéb habzó erjesztett ital |
16 460 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
25 520 Ft/hl |
45 EUR/hl |
|
Sör - kisüzemi sörfőzdében előállított sör |
1 620 Ft/alkoholfok/hl 810 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 EUR/alkoholfok/hl normál adómérték 50%-a |
|
Dohánygyártmányok |
||
|
Cigaretta |
||
|
- 2019. január 1-jétől 2019. június 30-áig |
18 200 Ft/ezer db és a kiskerár |
a kiskerár 60%-a, |
|
- 2019. július 1-jétől |
19 200 Ft/ezer db és a kiskerár |
a kiskerár 60%-a, |
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 14%-a, |
a kiskerár 5%-a, |
|
Finomra vágott dohány |
||
|
- 2019. január 1-jétől 2019. június 30-áig |
18 560 Ft/kg |
a kiskerár 48%-a, |
|
- 2019. július 1-jétől |
19 160 Ft/kg |
a kiskerár 48%-a |
|
Egyéb fogyasztási dohány |
||
|
- 2019. január 1-jétől 2019. június 30-áig |
18 560 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a, |
|
- 2019. július 1-jétől |
19 160 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a, |
|
Töltőfolyadék |
55 Ft/ml |
|
|
Dohányt tartalmazó vagy
dohánnyal együtt |
||
|
- egyszer használatos termékek - folyadék |
10 Ft/db 70 Ft/ml |
|
|
*A kőolaj világpiaci árától függően. |
||
Engedély felfüggesztése
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adóraktári engedély automatikusan hatályát veszti, ha az engedélyes nem kezdeményezi az engedély felfüggesztésének megszüntetését a felfüggesztés határidejének leteltéig.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 22. § (4) bekezdésében.]
Az engedély felfüggesztése vagy visszavonása tárgyában hozott hatósági döntés a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható. (Korábban erre csak a fellebbezési határidő lejártát követően volt lehetőség.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 15. § (4) bekezdésében.]
Felhasználói engedélyes adóraktárban
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A felhasználói engedélyes részére meghatározott adattartalmú nyilvántartást kell vezetnie és adatszolgáltatást teljesítenie a felhasználói engedélyes tevékenységet is folytató adóraktár-engedélyesnek.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 24. § (11) bekezdésében.]
Nem változott.
A nem felhasználói engedélyes tevékenységéről az adóraktárnak változatlanul adóraktári nyilvántartást kell vezetnie és adóraktári adatszolgáltatást is teljesítenie kell.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Tárolókapacitás-követelmény
Változás 2019. január 1-jétől.
Megszűnik a raktár- és tartályméretre vonatkozó minimumkövetelmény az alkoholokkal és a dohánygyártmányokkal nagykereskedelmet folytató jövedéki engedélyes kereskedőknél.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (1) bek. és (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Energiatermékek esetében megmaradnak a tárolókapacitási követelmények a jövedéki engedélyes kereskedőknél.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Speciális üzemanyagok
Változás 2019. január 1-jétől.
A végrehajtási rendeletben meghatározott üzemanyag-minőségi követelmények nem vonatkoznak a speciális üzemanyagok (például autóversenyhez használt üzemanyag) forgalmazására.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 65. §-ában.]
Nem változott.
A közúti járművek üzemanyagainak forgalmazására továbbra is vonatkoznak az üzemanyag-minőségi követelmények.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 65. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni a regisztrációs adóról?
Motorkerékpárok
Változás 2019. január 1-jétől.
A 80 köbcentiméter vagy annál kisebb hengerűrtartalmú motorkerékpárok adótétele 20 ezer forintról 15 ezer forintra, a 81-125 köbcentiméter közöttieké 95 ezer forintról 50 ezer forintra, a 126-500 köbcentiméter közöttieké pedig 135 ezer forintról 85 ezer forintra csökken. Az elektromos motorkerékpárok adómértéke nulla forint lesz.[Lásd a 2003. évi CX. törvény mellékletének I. rész 2. pontjában foglalt táblázat 1-3. és 6. soraiban.]
Nem változott.
A fentieknél nagyobb, 501-900 köbcentiméter közötti lökettérfogatú erőforrással rendelkező motorkerékpárok regisztrációsadó-tétele 180 ezer forint, a 900 köbcentiméternél nagyobbaké pedig 230 ezer forint maradt.[Lásd a 2003. évi CX. törvény mellékletének I. rész 2. pontjában foglalt táblázat 4-5. soraiban.]
________________________________________________________________________________________________________________________Termékbeszerzés egyedi engedéllyel
Változás 2019. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő számára beszerzési forrásonként az összes beszerzésre engedélyezheti jövedéki terméknek a törvényben meghatározottól eltérő személyi körtől (vagyis nem adóraktárból, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől vagy jövedéki engedélyes kereskedőtől) megvalósuló beszerzését. (Korábban beszerzésenként eseti engedélyt adott.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (4) bek. és 68. § (2) bekezdésében.]
Nullás adóbevallás
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adófelfüggesztési eljárás keretében átvett jövedéki terméket adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező célra felhasználó adóraktár engedélyesének nullás adóbevallást vagy ezzel egyenértékű nyilatkozatot kell benyújtania akkor is, ha nem keletkezett a tárgyhóban adófizetési kötelezettsége. (Korábban ilyen esetben nem kellett bevallást benyújtani.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 79 § (4) bekezdésében.]
Szakértői és vizsgálati díj
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A jogsértést megvalósító személyt (nem pedig az állami adó- és vámhatóságot) terheli hivatalból indult jövedéki ügyben az eljárás során felmerült szakértői és más vizsgálati díj megfizetése.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 85. § (1a) bekezdésében.]
Kötelező érvényű kn-kód-besorolás
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság folyamatban lévő ellenőrzésének időtartama alatt az ellenőrzött személy nem kérhet kötelező érvényű KN-kód-besorolást.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 86. § (1a) bek. és (2) bekezdésében.]
Lefoglalás
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A lefoglalt dolgot meg kell semmisíteni, ha annak birtoklása jogszabályba ütközik.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 102. § (3a) bekezdésében.]
Ha a hirdetményi közlést követően is ismeretlen a lefoglalt dolog átvételére jogosult személy, a dolgot az állami adó- és vámhatóság - 60 napos várakozási idő leteltét követően - értékesítheti. Ennek meghiúsulása esetén megsemmisítheti. (Korábban a törvény nem tartalmazott szabályt az ilyen esetekre.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 102. § (5a) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Meg kell szüntetni a lefoglalást, ha a jogsértés elkövetéséhez használt eszköz nem az elkövető tulajdonában van, és a tulajdonosnak (írásbeli nyilatkozata alapján) nem volt tudomása a jogsértésről.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 102. § (3) bekezdésében.]
Ha a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 3 munkanapon belül nem vették át a kiadni rendelt dolgot, a lefoglalt dolog kiadásának feltétele, hogy a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben - és nem a vámjogszabályokban - meghatározott tárolási költséget az átvételre jogosult az állami adó- és vámhatóság részére megtérítse.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 102. § (4) bek. és (10) bekezdésében.]
Elkobzás
Új előírás 2019. augusztus 25-étől.
El kell kobozni az ismeretlen személy által elkövetett jogsértés kapcsán lefoglalt dolgot. (Korábban nem volt erre szabály.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 103. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az elkobzott illegális dohánygyártmányt és az elkobzott jövedéki termék előállítására szolgáló illegális berendezést nem kell az állami adó- és vámhatóságnak megsemmisíteni, hanem kiképzési vagy múzeumi célra átadhatja.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 103. § (5) bekezdésében.]
Üzletzárás
Változás 2019. január 1-jétől.
Be lehet zárni az üzletet akkor is, ha az alkoholterméket vagy a dohánygyártmányt zárjegy nélkül értékesítik, illetve ha a jövedéki termék birtokosa a jövedéki termék eredetét nem tudja igazolni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 107. § (1) bekezdésében.]
Nem alkalmazható üzletzárás, ha a jogsértéssel érintett termék mennyisége termékenként legfeljebb 10 liter (korábban a jogsértéssel érintett termékek összesített mennyisége lehetett 10 liter).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 107. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Üzletzárás alkalmazható továbbra is a jövedéki termékek kereskedelmére vonatkozó szabályok megsértése esetén.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 107. § (1) bekezdésében.]
Folyamatos teljesítésű ügyletek korrekciója
Változás 2019. január 1-jétől.
Földgáznál és villamos energiánál a folyamatos teljesítésű (időszakos elszámolású) ügyletek év végi elszámolásakor, ha az adó kisebb az év közben megállapított és bevallott adónál, a különbözetet legkorábban abban az adómegállapítási időszakban kell figyelembe venni, amelyben az eredeti számlát módosító vagy érvénytelenítő okirat a jogosult rendelkezésére áll (az áfával azonosan).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 111. § (6) bekezdésében.]
Kistermelői pezsgő
Változás 2019. január 1-jétől.
A kisüzemi bortermelőnél és az egyszerűsített adóraktárban előállítható, tárolható pezsgő éves mennyiségi korlátja 10 ezer literről 50 ezer literre emelkedik.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pontjában és 134. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A kisüzemi bortermelő csendes borból az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb, mint 1000 hektolitert állíthat elő.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 16. pontjában.]
Mit kell tudni az illetékekről?
Jogosítvány szerzése
Új előírás 2018. július 1-jétől.
Nem kell illetéket fizetni a 20 évnél fiatalabbak "B" kategóriás járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló eljárás után.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 72. pont]
Nem változott.
A gépjárművezetői engedély első alkalommal történő kiadása továbbra is illetékmentes.[1990. évi XCIII. törvény, Melléklet IX/III/4. pont]
Személyi okmány
Változás 2018. július 1-jétől.
Évente csak egy alkalommal lehet illetékmentesen igényelni személyazonosító igazolványt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. (Korábban erre korlátlan számú alkalommal volt lehetőség.)[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 51. pont]
Nem változott.
Az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás továbbra is korlátlan számú alkalommal illetékmentes.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 53. pont]
Büntetőeljáráshoz kapcsolódó illetékek
Új előírás 2018. július 1-jétől.
Illetékmentes az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának e-kapcsolattartás útján vagy e-mail-címre történő továbbítása.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (2) bek. h) pont]
Az elektronikus formában rendelkezésre álló iratmásolat optikai adathordozón történő továbbítása optikai adathordozónként 500 forint, az optikai adathordozótól eltérő adathordozón való továbbítás adathordozónként 2000 forint.[1990. évi XCIII. törvény, Melléklet IV/6. pont]
Ha a magánvádas eljárásban a vád képviseletét az ügyészség átveszi, illetve a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét vagy az eljárást - büntethetőséget megszüntető okból - megszünteti továbbá, ha a magánvádló a vádat legkésőbb az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig ejti, a meg nem fizetett illetéket törölni kell, a megfizetett illetéket pedig vissza kell téríteni. (Korábban erre nem volt lehetőség.)[1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bekezdés m) pont]
Nem változott.
Továbbra is illetékmentes a sértett részére a kihallgatásáról, illetve a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (4) bekezdés b) pont]
A büntető ügyiratról készített másolat vagy kivonat illetéke továbbra is 100 forint oldalanként.[1990. évi XCIII. törvény, Melléklet IV/6. pont]
Nem változott.
A becsületsértés és magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás illetéke 3000 forint, az ilyen eljárásban hozott büntetést vagy intézkedést alkalmazó határozat elleni kifogás, valamint az eljárást megszüntető határozat elleni panasz illetéke 3500 forint.[1990. évi XCIII. törvény, Melléklet I/1. pont]
Személyes illetékmentes szervezet
Változás 2018. július 26-ától.
A törvény a személyes illetékmentes szervezetek között a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t nevezi meg a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. helyett.[1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bek. j) pont]
Nem változott.
A személyes illetékmentesség valamennyi illetékfajta (vagyonszerzési, eljárási) alóli mentességet jelent.[1990. évi XCIII. törvény 4. § (1) bek.]
Véglegessé válás
Változás. 2018. július 26-ától.
A törvény a véglegessé válás elnevezést rögzíti a jogerőre emelkedés kifejezés helyett, igazodva az adóeljárási törvények fogalomrendszeréhez.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. g) pont, 16. § (6) bek., 17. § (1) bek. b) pont, 17/B. § (1) bek. b) pont, 17/C. § (1) bek. b) pont, 23/A. § (1) bek., (3) bek., (4) bek., 23/B. § (1) bek., 23/D. § (1) bek., (2) bek., (4) bek., (5) bek., 26. § (1) bek. a) pont, i) pont, r) pont, 26. § (5) bek., (9) bek., (13) bek., 26/A. § (3) bek., 26. § (7) bek., 74. § (1a) bek., 78. § (3) bek., 80. § (1) bek. a) pont]
Jövedéki eljárás
Új előírás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Az elsőfokú jövedéki eljárások kezdeményezése illetékmentes.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 23. pont]
Nem változott.
A jövedéki jogorvoslati eljárások után továbbra is kell eljárási illetéket fizetni.[1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bek.]
Többnyelvű formanyomtatvány közokirathoz
Új előírás 2019. február 16-ától.
Az uniós tagállamok által a különféle közokiratokhoz (például születés, életben lét, haláleset, házasságkötés esetén) kiadott többnyelvű formanyomtatvány kiállítása után nem kell illetéket fizetni.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 73. pont]
Mérsékelt illeték, illetékmentesség
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Illetékmentes az eljárás, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt visszautasítja, vagy az eljárást azért szünteti meg, mert a beadványt vissza kellett volna utasítani, illetve az eljárás megszüntetését valamely eljárásmegszüntetési ok (például az illeték megfizetésének elmaradása) indokolja, továbbá az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése okán kell megszüntetni. (Korábban az illeték 10 százalékát kitevő mérsékelt illetéket kellett fizetni ezen esetekben.)[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. a) pont]
Új előírás 2019. július 1-jétől.
Nem kell bírósági eljárási illetéket fizetni az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítése iránt indított bírósági nemperes eljárás után.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) i) pont]
Nem változott.
Továbbra is mentes a bírósági eljárási illeték alól a határozat kijavítása, kiigazítása, illetve kiegészítése iránti kérelem.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. g) pont]
Továbbra is meg kell fizetni a 10 százalékra mérsékelt illetéket, ha például a felperes a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig eláll a keresetétől, vagy ugyanezen időpontig a felek egyezséget kötnek.[1990. évi XCIII. törvény 58. § (1) bek. a) pont]
A megfizetett bírósági eljárási illeték továbbra is csak akkor jár vissza a felperesnek beadványa visszautasítása, illetve az eljárás megszüntetését követően, ha a keresetet ismételten nem nyújtja be.[1990. évi XCIII. törvény 81. § (3) bek.]
Illetékfizetés elektronikus eljárásban
Új előírás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Az elektronikus úton indított közigazgatási eljárás esetén az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyfél nevét, lakcímét/székhelyét, és ha ismert, az ügy számát.[1990. évi XCIII. törvény 73. § (4) bek.]
Nem változott.
Az elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét átutalással vagy az elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül lehet megfizetni.[1990. évi XCIII. törvény 73. § (4) bek.]
Társasházi illetékmentesség
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Illetékmentes a társasházi képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke adatainak bejegyzésére, törlésére, megváltozására, valamint a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 70. pont]
Nem változott.
A társasházi közösséget változatlanul illetékfeljegyzési jog illeti meg a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban.[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. k) pont]
Mit kell tudni az adóeljárási szabályokról?
Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók
Új előírás 2018. július 26-ától.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók tekintetében adóbevallási időpontjait és az adó, illetve költségvetési támogatás esedékességét meghatározó előírásait az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) mondja ki.Ez a rendelkezés már a 2018-ban kezdődő üzleti évek tekintetében is alkalmazandó.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 49. § (2) bek., 58. § (2) bek., 274/A. § (1) bekezdésében, 3. melléklet I/3.2.1. pontjában.]
Adóhatósági kamatfizetési kötelezettség
Új előírás 2018. július 26-ától.
Az adóhatóságnak kamatot kell fizetnie, ha döntése jogszabálysértő és emiatt az adózónak visszatérítési igénye keletkezik.Átmeneti szabály értelmében a kamatfizetési kötelezettség az összes, 2018. január 1-jét követően indult jogorvoslati eljárásban alkalmazandó.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 65. § (1a) bek., 274/A. § (2) bekezdésében.]
Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás
Változás 2019. január 1-jétől.
A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az önkormányzati adóhatóság kérésére évente egyszer (a mostani szabályokkal megegyezően, de nem határidőhöz kötötten) ad adatot arról, hogy kik létesítettek vagy szüntettek meg ügyfélkaput/cégkaput.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 89. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Változás 2019. február 1-jétől.
A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv napi rendszerességgel szolgáltat adatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az ügyfélkapu létesítéséről és megszűnéséről.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 89. §-ában és 274/B. § (1) bekezdésében.]
Csoportos társaságiadó-alany
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Csoportos társaságiadó-alany kizárólag az állami adó- és vámhatóság engedélyével jöhet létre, amely iránti kérelem az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának első napjától e hónap 20. napjáig nyújtható be. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő. Az engedélyről szóló döntéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.A csoportos társaságiadó-alanynak a csoporttagok közül ki kell jelölnie a csoport képviselőjét. A csoporthoz lehet csatlakozni, illetve abból ki lehet lépni. Ehhez a csoportképviselőnek és a csatlakozni, illetve a kilépni kívánó tagnak az állami adó- és vámhatóság felé tett közös kérelme szükséges.
A csoporttag jogutódlással való megszűnése esetén a jogutód a csoportos társaságiadó-alany tagja lesz, ha a megalakulásakor megfelel valamennyi ehhez szükséges feltételnek.
A csoportos társaságiadó-alany megszűnik az állami adó- és vámhatóság engedélyének visszavonásával, ha
■ a csoportképviselő a csoporttagok beleegyező véleményével ezt kéri,
■ a csoportképviselő a képviseletet nem vállalja és az új csoportképviselő kijelölésére és az adóhatósághoz történő bejelentésére nem kerül sor,
■ bármely csoporttag tekintetében a törvényi feltételek nem teljesülnek teljeskörűen,
■ a csoporttagok száma kettő alá csökken, vagy
■ valamennyi csoporttag jogutód nélkül szűnik meg.
A csoportos társaságiadó-alany számára az állami adó- és vámhatóság csoportazonosító számot állapít meg, amit minden iraton fel kell tüntetni.
A csoportban részt vevő tagokat egyetemleges felelősség terheli a csoporttagságot megelőző időszakban és annak fennállása alatt keletkezett adókötelezettségekért. Az egyetemleges felelősség abban az esetben is fennáll, ha az adókötelezettség keletkezésének időszakában a csoporttagság csak részlegesen állt fenn.
A csoportos társaságiadó-alanyt terhelő adófizetés és az adó-visszatérítés céljára kizárólag a csoportképviselő által bejelentett pénzforgalmi számla használható.
A csoportos társaságiadó-alany adója - a csoportos általánosforgalmiadó-alanyhoz hasonlóan - nem mérsékelhető.
A csoportos társaságiadó-alanyra vonatkozó részletszabályokat a 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A csoportos társaságiadó-alany tagja adószámának törlése egyúttal a csoportazonosító szám törlését is eredményezi.
A csoportos társaságiadó-alany is bekerülhet a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha nincs társaságiadó-tartozása.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 114/A-114/F. §-ában, 201. § (4) bek., 246. § (4a) bekezdésében, 260. § f) pont, 268. § (1) bekezdés 15a. pontjában.]
Adatkérés az állami adóhatóságtól
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító honvédelmi szerv, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara is megkeresheti az állami adó- és vámhatóságot a feladatai ellátásához szükséges adatok megismerése érdekében. (Például ügyvédi iroda adószáma, adószámának törlése miatt.)[Lásd a 2017. évi CL. törvény 131. § (2a) bek. és (9a) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
A nyomozó hatóság és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve kizárólag az ügyészség engedélyével kérhet adatszolgáltatást az adóhatóságtól és a vámhatóságtól, továbbá a titkos információgyűjtésre feljogosított szervek is csak az ügyészség engedélyével vehetnek át adatot az adóhatóságtól. Elérni kívánt célt veszélyeztető helyzetben az engedély utólag is beszerezhető.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 131. § (14)-(14a) bekezdéseiben.]
Kockázatos adózói minősítés
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az az adózó, aki be nem jelentett foglalkoztatás miatt lett kockázatos adózó, csak addig minősül kockázatos adózónak, amíg a be nem jelentett foglalkoztatottakat alkalmazó adózók nyilvántartásában szerepel.Átmeneti szabály alapján megszűnik a kockázatos adózói minősége minden érintett adózónak, aki a módosítás hatálybalépésekor már nem szerepel az adatbázisban.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 157. § (2) bek., 274/B. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Pótlékok mértéke
Változás 2019. január 1-jétől.
A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,90 százalék) kétszereséről (jelenleg 1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik (a késedelmi pótlékhoz igazodó önellenőrzési pótlék mértéke változatlan marad).A kockázatos adózók terhére felszámítandó késedelmi pótlék az általános szabályok alapján számított késedelmi pótlék százötven százalékának háromszázhatvanötöd része (korábban a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszörösének háromszázhatvanötöd része volt).
Átmeneti szabály alapján a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó módosítás csak a hatálybalépést követően esedékessé váló tartozásokra alkalmazandó.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 160. § (1) bek., 209. § (1) bek., 212. § (1) bek., 212. § (1a) bek., 274/A. § (3) bekezdésében.]
Megszűnő előzetes konzultáció
Változás 2019. január 1-jétől.
Megszűnik a feltételes adómegállapításhoz kapcsolódó, díjköteles előzetes konzultáció jogintézménye. Az adózók ezt követően kötetlen formában, díjmentesen kérhetik a minisztérium tájékoztatását.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 164. § (7) bek., 165. § (5) bekezdésében.]
Szokásos piaci ár megállapítása
Változás 2019. január 1-jétől.
Egyértelművé teszi a törvény, hogy a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem tárgyában mely esetben kell visszautasító, elutasító vagy eljárást megszüntető döntést hozni.Általános jelleggel rögzíti a jogszabály, hogy a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásban hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, de a döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 178-179. §-aiban.]
Elévülés nyugvásának kezdete
Változás 2019. január 1-jétől.
A keresetindítási jog megnyílásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig nyugszik az adó megállapításához való jog elévülése. (Korábban az elévülés nyugvása a másodfokú adóhatósági határozat véglegessé válásához volt kötve.)[Lásd a 2017. évi CL. törvény 203. § (3) bekezdésében.]
Bírságolási esetkörök
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Bírságolásra ad okot, ha az adózó a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően járt el, továbbá ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazott vagy tévesen mutatott be.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 227/A. §-ában.]
Adóelőleg-kiegészítési szabályok megsértése
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó mulasztási bírság mértéke 20 százalékról 10 százalékra csökken. Ez a bírságmérték már a 2018. adóévi adóelőleg-kiegészítési kötelezettség elmulasztása esetén is irányadó.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 231. § (1) bek., 274/B. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Végzettségre vonatkozó adatok
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem kell bejelenteni a foglalkoztatónak a biztosított végzettségére, szakképzettségére, szakképesítésére, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevére és az okirat számára vonatkozó adatokat.Egyéni vállalkozók bevallási határideje
Változás 2019. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozók személyijövedelemadó-bevallási és -befizetési határideje május 20-a (február 25-e helyett), amelyet már a 2018. adóévre is alkalmazni kell.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 2. melléklet I/B/2.2. pont, 3. melléklet I/1.2.4. pontjában, 274/A. § (4) bekezdésében.]
Meghatalmazás
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az adózók az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen is tehetnek képviseletre vonatkozó jognyilatkozatot.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 15. §-ában.]
EU-s héa-ellenőrzés
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010 EU Rendelet 7. cikk (4a) bekezdése bevezeti a legalább két tagállam által közösen kezdeményezett kötelező adminisztratív vizsgálat intézményét. Így lehetővé válik a külföldi adóhatóság munkatársainak aktív részvétele az ellenőrzésben.Kötelező a megkeresett adóhatóságnak ellenőrzést lefolytatnia, ha legalább két tagállam ezt indokolással kezdeményezi. Ha vizsgálatra kerül sor, a megkeresett állam döntheti el, hogy milyen típusú segítséget kér a megkereső tagállamoktól. Ha - saját kapacitási nehézségei enyhítése érdekében - aktív közreműködést kér a megkeresett tagállam a megkereső tagállamoktól, úgy közös vizsgálati csoportot kell alakítani és az ellenőrzést közösen lefolytatni.
Ha a megkeresett tagállam nem igényli a megkereső tagállamok aktív közreműködését, akkor a megkereső tagállam tisztviselői számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy jelen legyenek a közigazgatási vizsgálatnál. A megkereső tagállamok tisztviselői számára a jelenlétet konzultáció céljából minden esetben biztosítani kell. A konzultáció nem kötelező, az az érintett tagállamok döntésén múlik. A konzultáció célja vélemény- és információcsere a vizsgálat előrehaladásáról, illetve a lehetséges intézkedésekre irányuló javaslatok megtétele, megvitatása.
Bevezetésre kerül a közös ellenőrzés új intézménye is, amely nem kötelező. Az adóhatóságnak biztosítania kell, hogy a magyar nyelv, illetve a külföldi adóhatóság tisztviselője által használt nyelv ismeretének hiánya miatt az ellenőrzött adózót és a külföldi adóhatóság tisztviselőjét se érje joghátrány.
A magyar nyelvet nem ismerő, külföldi adóhatósági tisztviselő eljárásban való részvétele esetén tolmácsot kell alkalmazni. Az adózó jogosult meggyőződni a külföldi adóhatóság tisztviselőjének személyazonosságáról is (nem csak a hazai ellenőréről).
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 30. § (5) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés b) pontjában, 87/A. §-ában és 97. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Kapcsolattartás meghatalmazottal
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság minden esetben elektronikus úton tart kapcsolatot, függetlenül a meghatalmazottra egyébként irányadó kapcsolattartási szabályoktól. Ugyanakkor, ha a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az általa képviselt adózó ügyeit is elektronikus úton kell intéznie.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 36. § (5) bekezdésében.]
Kapcsolattartás egyéni vállalkozóval, jogi képviselővel
Változás 2019. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozóval és a jogi képviselővel minden ügyben elektronikus úton tart kapcsolatot az adóhatóság (nem csak az egyéni vállalkozói, illetve a jogi képviselői tevékenységével összefüggésben).[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 36. § (6) bekezdésében.]
Eljárásmegszüntetés
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az eljárás megszüntetésére akkor is lehetőség van, ha a hivatalból indult eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 49. § (1) bekezdés k) pontjában.]
Ügyintézési határidő
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Nem számít bele az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, valamint a próbagyártás időtartama. Az ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetőségeit taxatíve sorolja fel a törvény a korábbi példálózás helyett.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 50. § (2) bek. és (5a) bekezdésében.]
Vallomástétel megtagadása
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Megtagadható a tanúvallomás az újságírói forrás védelmében is. Ez az új előírás a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 62. § (3) bekezdés c) pontjában, a 139/B. § (1) bekezdésében.]
Adóhatósági döntés tartalma
Változás 2019. január 1-jétől.
Az adóhatósági döntés indokolásának tartalmaznia kell az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokat, az ügyintézési határidő leteltének napját, a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását is, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával.A módosított szabály a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 73. § (1) bek., a 139/B. § (1) bekezdésében.]
Hirdetményi közlés
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az adóhatóság akkor köteles a közlést hirdetmény útján teljesíteni, ha az adózó elérhetetlen, kézbesítési meghatalmazottal nem rendelkezik, nem ismert a jogutódja, vagy ha a hirdetményi közlést törvény, kormányrendelet írja elő a számára.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 77/A. §-ában.]
Ideiglenes biztosítási intézkedés és biztosítási intézkedés
Változás 2019. január 1-jével.
A törvény korlátozza az ideiglenes biztosítási intézkedés időtartamait, ugyanis a fizetési kötelezettséget előíró döntésben rendelkezni kell az intézkedés megszüntetéséről.Az ideiglenes biztosítási intézkedést elrendelő végzésnek a kötelező tartalmi elemeken - így például a tényálláson, a bizonyítékokon, a döntés indokain - felül tartalmaznia kell a biztosítandó összeg alapját képező számításokat is.
Az adóhatóságnak a biztosítási intézkedést meg kell szüntetnie, ha az intézkedés elrendelésének oka megszűnt (azaz már nincs veszélyben a követelés későbbi kielégítése, illetve akkor is, ha az adózó a biztosítási intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló összeget az adóhatóságnál letétbe helyezte). Az állami adó- és vámhatóság biztosítási intézkedés esetén is engedélyezhet kifizetést - függetlenül attól, hogy azt megelőzte-e ideiglenes biztosítási intézkedés - abban az esetben, ha az adózó igazolja, hogy a zárolt vagyonán kívüli forrásból nem képes a kifizetéseit teljesíteni, vagy azzal a tevékenysége aránytalan korlátozást szenvedne.
A változásokat a 2019. január 1-jét követően elrendelt biztosítási intézkedések és ideiglenes biztosítási intézkedések tekintetében kell alkalmazni.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 82. §-ában, 84. §-ában és 139/B. § (2) bekezdésében.]
Veszteséges működés következményei
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A meghatározott árbevétel (60 milliárd forint) elérése mellett nulla eredményt vagy veszteséget termelő cégeket a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően kötelező vizsgálni. Az induló vállalkozások esetében az első négy üzleti évet nem kell figyelembe venni.Az új előírások a 2019-ben és az azt követően kezdődő üzleti évekre alkalmazandóak, tehát első alkalommal 2021-ben lehet kötelező az ellenőrzés. Egy 2019-ben jogelőd nélkül alakult vállalkozás első alkalommal 2025-ben számíthat kötelező ellenőrzésre, feltéve, hogy a 2023. és 2024. évi nettó árbevétele e két üzleti évben külön-külön eléri a 60 milliárd forintot és az adózott eredmény mindkét üzleti évben nulla vagy negatív.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 87. § (1)-(1b) bek., 139/B. § (3) bekezdésében.]
Ellenőrzés
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Ha a felettes szerv a felülellenőrzés során a korábbi ellenőrzés eredményéhez képest eltérést állapít meg, a korábban hozott határozatot megváltoztatja, illetve elsőfokú határozatot hoz.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 93. § (3a) bek. és (4) bekezdésében.]
Változás 2019. január 1-jétől.
Az önkormányzati adóhatóság által folytatott adóellenőrzések objektív határideje cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén 180 nap.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 94. § (3a) bekezdésében.]
Végzéssel szembeni fellebbezés
Új előírás 2018. július 26-ától.
A törvény kimondja a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségét.Átmeneti szabály alapján a fellebbezés benyújtására vonatkozó rendelkezést a 2018. július 26-át követően meghozott, visszatartás gyakorlásáról rendelkező végzésekre kell alkalmazni.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 122. § (3) bekezdésében, 139/A. §-ában.]
Új tény, új bizonyíték
Változás 2019. január 1-jétől.
A fellebbezésben és az új eljárás során új tényt állítani, új bizonyítékot előterjeszteni nem lehet, ha arról az adózónak az ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 124. § (6) bek. és 129. § (5) bekezdésében.]
Új eljárás megkezdésének határideje
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az adóhatóságnak a döntés közlésétől számított 60 napon belül kell megkezdeni a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt megismételt eljárást. Ez alól már az sem mentesíti, ha perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő az új eljárásra kötelezéssel szemben.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 129. § (6) bekezdésében.]
Jövedelem fogalma
Változás 2018. július 26-ától.
A jövedelembe a munkabéren kívüli egyéb járandóságok is - így például a nyugdíj vagy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás - beletartoznak.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 7. § 12. pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is jövedelemnek tekinthető a munkabér, illetmény, munkadíj, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóság, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazás, juttatás.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 7. § 12. pontjában.]
Végrehajtási eljárás megszüntetése végzéssel
Változás 2019. január 1-jétől.
A törvény is tartalmazza a végrehajtási eljárás megszüntetésének a módját (korábban csak a törvény háttérjogszabálya, az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény határozta meg).[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 18. §-ában.]
Meghatározott cselekmény végrehajtása
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Ha a behajtást kérő hatóság döntése egymással vagylagos viszonyban álló meghatározott cselekményekre vonatkozó több kötelezést tartalmaz (például épület bontását vagy helyreállítását írja elő a behajtást kérő hatóság anélkül, hogy meghatározná, hogy melyiket kell végrehajtani), akkor az állami adó- és vámhatóságnak azt kell végrehajtania, amelyik cselekmény végrehajtása a legkisebb költséggel jár.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 122. § (1) bekezdésében.]
Meghatározott cselekmény végrehajtásának ellenőrzése
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A törvény lehetőséget ad az állami adó- és vámhatóságnak arra, hogy a meghatározott cselekmény önkéntes teljesítésének ellenőrzésébe bevonja a behajtást kérő hatóságot, ha az ellenőrzés olyan különleges szakértelmet igényel, amellyel ő rendelkezik.Ha a meghatározott cselekményt az állami adó- és vámhatóság végzi el, a speciális szakértelemmel rendelkező behajtást kérő hatóság az állami adó- és vámhatóság felhívására jelen lehet a meghatározott cselekmény elvégzésénél ellenőrizni annak szakszerűségét. (Ha a meghatározott cselekményt az abban közreműködő szervezet végezte el szakszerűtlenül, a közreműködő szervezet saját költségén köteles orvosolni a hibát.)
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 123/A. §-ában.]
Nem változott.
Ha az általános közigazgatási rendtartás alapján egy döntés meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra irányul, és az adós a meghatározott cselekményt önként nem teljesítette, a behajtást kérő hatóság a végrehajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 122. § (1) bekezdésében.]
Meghatározott cselekmények elévülési ideje
Új előírás 2018. július 26-ától.
A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog 4 év elteltével évül el, amely 6 hónappal meghosszabbodik, ha az állami adó- és vámhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított. Az elévülési időt bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, ebben az esetben az elévülési idő újrakezdődik.E szabályokat a 2018. január 1-jén már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 19. § (1) bek., (9) bek. és 128. § (3) bekezdésében.]
A törvényszéki végrehajtás átvétele
Új előírás 2019. január 1-től.
A törvényszéki végrehajtók feladatait az állami adó- és vámhatóság veszi át, így jelentősen bővül a végrehajtható okiratok köre. Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtója például az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozatnak, vagy a büntetőeljárásról szóló törvény alapján elrendelt bűnügyi költségeknek.Az állami adó- és vámhatóság 2019. január 1-jétől és azt követően induló ügyek végrehajtását foganatosítja. A folyamatban lévő ügyekben csak 2020. január 1-jétől rendelkezik majd végrehajtási hatáskörrel.
A pénzkövetelések végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a törvény adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtására vonatkozó szabályai alapján jár el, míg a meghatározott cselekmények tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásait alkalmazza.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés i)-u) pontjaiban; 125/A-125/F. §-aiban, 131/A. §-ában.]
Gépjárműfoglalás
Változás 2018. július 26-ától.
A vállalkozási tevékenységet végző adós üzemi, illetve üzleti tevékenységéhez szükséges jármű esetében csak a törzskönyv foglalható le a végrehajtási eljárásban, és a foglalást követő 6 hónapon belül a jármű nem vonható ki a forgalomból.Ha a jármű lefoglalását követő 6 hónapon belül az adós a tartozását nem fizeti meg, a végrehajtó a jármű forgalmi engedélyét is lefoglalja. (Korábban ez a szabály kizárólag az adóvégrehajtás során és csak gépjárművek foglalása esetében érvényesült.)
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 47. § (2) bekezdésében.]
Tárgykörözés elrendelése
Változás 2018. július 26-ától.
Tárgykörözést rendelhet el az adóhatóság, ha felhívására az adós a lefoglalt járművet nem adja át, és az az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem fellelhető. (Korábban tárgykörözés elrendelésére kizárólag gépjárművek esetében volt lehetőség.)[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 47. § (3) bekezdésében.]
Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem csak törvény, bármely jogszabály előírhatja a behajtást kérő szervnek, hogy az adóhatóság végrehajtás előtt valamilyen eljárási cselekményt maga is foganatosítson az adóssal szemben.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A megkeresés alsó értékhatára továbbra is 10 ezer forint, de ennél alacsonyabb összegű értékhatárt törvény megállapíthat.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdésében.]
Elévülés hallgatói hiteltartozásnál
Új előírás 2018. július 26-ától.
A hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Ezt a szabályt a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 118. § (4) bek. és 128. § (4) bekezdésében.]
Életveszélyes építmény kiürítése
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Az állami adó-és vámhatóság felhívásának kézbesítésétől számítva két munkanapja van az adósnak vagy harmadik személyek az építmény kiürítésére.A felhívásról jegyzőkönyv készül, amelyet az építmény fekvése szerint illetékes jegyző is megkap.
Ha a felhívást az állami adó- és vámhatóság nem tudja átadni a helyszíni eljárás alkalmával, akkor a jegyzőkönyvet az építmény ajtajára függeszti ki.
Ha az adós vagy érintett harmadik személy a kiürítési felhívásnak nem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság a rendőrség vagy az állami adó- és vámhatóság hivatásos állományú alkalmazottjának igénybevételével foganatosítja a kiürítést.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 123/B. §-ában.]
Mit kell tudni a baleseti és a biztosítási adóról?
Megszűnő baleseti adó
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat terhelő baleseti adó "beolvad" a biztosítási adóba, így azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében, melyek biztosítási időszaka 2018. december 31-ét követően kezdődik, a biztosított már nem fizet baleseti adót.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/A-11/J. §-aiban.]
Baleseti adó 2019-ben
Új előírás 2018. július 26-ától.
Átmeneti rendelkezés alapján, ha a 2019. január 1-jén már meglévő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítási időszakának fordulónapja vagy tartamának utolsó napja 2019 valamely napjára esik, akkor még alkalmazni kell a baleseti adó 2018. december 31-én hatályos szabályait mind a határozatlan időszakra szóló biztosítási szerződés 2019-ben esedékes fordulónapjáig, mind a határozott tartamú biztosítások 2019. évi utolsó napjáig.Ha a 2019. január 1-jén már meglévő, határozott tartamú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás utolsó napja 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a baleseti adó szabályait 2020. január 1-jéig kell alkalmazni. Ekkortól a szerződés megszűnéséig hátralévő időszakra jutó baleseti adót a biztosítónak már nem kell beszednie, a biztosítottnak pedig nem kell megfizetnie. (Ha ezen utóbbi időszakra a baleseti adót a biztosító korábban már beszedte a biztosítottól, azt 2018. szeptember 23-áig vissza kellett fizetnie neki.)
Ha a biztosított a baleseti adót korábban nem a biztosító, hanem az adóhatóság számára önadózással fizette meg (például a más tagállamban lévő székhellyel rendelkező biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén), akkor a biztosított külön kérelmére a visszajáró adót az adóhatóság téríti vissza az adó-visszatérítés szabályai szerint.
Ha a biztosító által a biztosítottnak visszafizetett adót a biztosító az adóhatóságnak korábban már megfizette, a biztosító a visszafizetett összeget a visszafizetés hónapját követően az adó-visszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/K. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa baleseti adó visszatérítésére
Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás évfordulója 2019. május 25-ére esik, akkor az üzembentartónak a 2019. január 1. és 2019. május 25. közötti időszakra jutó biztosítási díj után 30 százalékos baleseti adót kell fizetnie. Amennyiben az adókötelezettsége valamilyen okból korábban megszűnik - például 2019. április 6-án a gépjárművét eladja -, a baleseti adót csak ezen időpontig járó díj után kell fizetni. Ha az üzembentartó már megfizette az évfordulóig tartó időszakra (jelen esetben 2019. május 25-éig) vonatkozó díjat és adót, akkor a biztosító a díjjal együtt az erre az -2019. április 6. és 2019. május 25. közötti - időszakra felszámított és megfizetett baleseti adót is visszatéríti.________________________________________________________________________________________________________________________
A biztosítási adó kgfb után
Változás 2019. január 1-jétől.
A baleseti adó biztosítási adóba való "beolvadásával" a biztosítási adó tárgyi hatálya kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra is.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 2. pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is terheli biztosítási adó a casco biztosítást, valamint a vagyon- és baleset-biztosításokat. Az adó alanya a biztosító.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 2. pontjában és 3. §-ában.]
Biztosító sávos kedvezménye
Változás 2019. január 1-jétől.
Nem kell beszámítani a kgfb-ből származó díjbevételt az évi 8 milliárd forintot el nem érő összesített adóalappal rendelkező biztosítókra vonatkozó sávos kedvezménynél, a kedvezmény a kgfb-re nem vonatkozik.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az évi 8 milliárd forintot el nem érő éves összesített adóalappal rendelkező biztosítókra vonatkozó sávos mértékkedvezmény továbbra is igénybe vehető a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosításból származó díjbevételre.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Adómérték
Változás 2019. január 1-jétől.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosítási adó mértéke a biztosítási díj 23 százaléka; legfeljebb a biztosítási időszak naptári napjai után 83 forint gépjárművenként.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában.]
Nem változott.
A biztosítási adó mértéke casco biztosítás esetén a biztosítási díj 15 százaléka, vagyon- és baleset-biztosítás esetében pedig a biztosítási díj 10 százaléka.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban.]
Átmeneti rendelkezés
Új előírás 2018. július 26-ától.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások utáni biztosításiadó-kötelezettséggel összefüggő rendelkezéseket azon - határozatlan vagy határozott időtartamú - biztosítások esetén kell alkalmazni, amelyek biztosítási időszaka 2018. december 31-ét követően kezdődik.E körbe tartoznak nemcsak az új biztosítások, hanem azok is, amelyek biztosítási időszaka 2019-ben indul újra.
Azon 2019. január 1-jén már meglévő, határozott időtartamú kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetén, amelyek biztosítási időszakának utolsó napja a 2019. december 31-ét követő időszakra esik, a biztosításiadó-kötelezettség 2020. január 1-jétől kezdődik.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 8/A. §-ában.]