adozona.hu
T/8038. számú törvényjavaslat indokolással - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
T/8038. számú törvényjavaslat indokolással - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2019. évi XCIX. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása."
Az Itv. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke
a) a 18. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ingatla...
"(1a) A visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik
a) a belterületbe vont ingatlan,
b) a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének
visszterhes átruházása."
"(6) A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke
a) a 18. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az ingatlan állami adóhatóság által megállapított szerzéskori - megállapítás hiányában a szerzés időpontjára utólagosan megállapított - forgalmi értéke és az állami adóhatóság által az átruházás időpontjára megállapított forgalmi értéke különbözete után
b) a 18. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az a) pont szerint megállapított különbözet és az értékesített vagyoni betét összes vagyoni betétben képviselt arányának szorzata után
90%."
"(21) Az e § szerinti illetékmentességek, illetékkedvezmények - az (1) bekezdés g), h), q) és t) pontok szerinti illetékmentességek kivételével - a 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben nem alkalmazhatóak."
"(4) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetekben a visszterhes vagyonátruházási illetéket az átruházó fél köteles megfizetni."
"(1a) A 18. § (1a) bekezdése szerinti esetben az átruházó fél az (1) bekezdésben említett nyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a jogügylet tárgya a 102. § (1a) bekezdés a)-b) pontja szerinti vagyontárgy."
"(1a) E törvény alkalmazásában
a) belterületbe vont ingatlan: az olyan ingatlan, amelyet a tulajdonosa, vagyoni értékű jogának jogosítottja - tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának - ajándékozás útján a megajándékozó (több, egymást követő ajándékozás esetén valamennyi megajándékozó), a 26. § (1) bekezdés g), h), q), t) pont szerinti ügylet keretében szerzett ingatlan esetén a jogelőd (több, 26. § (1) bekezdés g), h), q), pont szerinti ügylet esetén valamennyi jogelőd), vagy a kapcsolt vállalkozás (több, 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti ügylet esetén valamennyi kapcsolt vállalkozás) tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának - fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté;
b) belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság: az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan - közvetett vagy közvetlen - tulajdonosa."
"102/C. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény módosításáról szóló 2019. évi .....törvénnyel megállapított 18. § (1a) bekezdését, 19. § (6) bekezdését, 26. § (21) bekezdését, 27. § (4) bekezdését, 91. (1a) bekezdését, 102. § (1a) bekezdését azon belterületbe vont ingatlanok, belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása esetén kell alkalmazni, amely ingatlanok belterületbe vonása 2020. január 31-ét követően történt."
Az illetékrendszer, azon belül is a visszterhes vagyonátruházási illetékszabályozás az ingatlanok belterületbe vonása és értékesítése miatti ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése érdekében egy új elemmel, a belterületbe vont ingatlanok eladóit terhelő fizetési kötelezettséggel egészülne ki.
Egy ingatlan forgalmi értéke a belterületbe vonás után jelentősen megnő. Ezen tranzakciók mögött az a kizárólagos cél is állhat, hogy a külterületi ingatlant annak megvásárlása után belterületbe vonják, majd pedig jelentős haszonnal továbbértékesítsék.
A törvénymódosítás célja, hogy visszaszorítsa az ilyen spekulációs visszaéléseket, amelyek a külterületi ingatlanok belterületbe vonásával kívánnak jelentős vagyonszerzést realizálni. Az illeték kirovása ezen spekulációs módszer visszaszorítását és a visszaélések megfékezését célozza meg.
Az értelmező rendelkezés szerint a belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Szintén ide tartozik az adóelkerülés kizárása érdekében, ha az ellenérték fejében átruházott ingatlant nem az eladó, hanem a számára ajándékba adó, vagy kedvezményezett ügylet esetén a jogelőd, kapcsolt vállalkozások közti ügylet esetén a kapcsolt vállalkozás tulajdonosi, vagyoni értékű jogának jogosultsági időszaka alatt minősítettek át. A Javaslat azt is kizárja, hogy több illetékmentes ügylet végrehajtásával lehessen az illeték-kötelezettséget megkerülni. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan - megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít.
A szabályozás csak azon esetekre vonatkozik, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét követően történt.
Mindezzel szoros összefüggésben a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az a gazdálkodó szervezet, amely tulajdonosa olyan ingatlannak, amely megfelel a belterületbe vont ingatlan fogalmának.
Az illeték mértéke a Javaslat szerint az illeték alapjának 90%-a.
A Javaslat értelmében az eladónak kellene nyilatkoznia arról, hogy az ingatlanra, illetve a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betéteire vonatkozóan fennálló tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának, illetve az őt megajándékozó személy tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának fennállása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző 10 éven belül az ingatlant külterületből belterületbe sorolták.
A Javaslat nem érinti az illeték-megállapítás módját, azaz az illetékfizetési kötelezettséget az állami adóhatóság fizetési meghagyás keretében állapítaná meg az átruházó fél terhére