Az Itv. 42. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rende..." />

T/7844. számú törvényjavaslat indokolással - a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2019. évi LXXXI. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke) a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke."
Az Itv. 42. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rende...

T/7844. számú törvényjavaslat indokolással - a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról
2019. évi LXXXI. törvény a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke) a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke."
2. §
Az Itv. 42. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:)
"d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint;"
3. §
Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)
"a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást (ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is) megindító beadványt - cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül -visszautasítja, vagy az eljárást a Pp. 259. §-ában foglalt okokból megszünteti, vagy a Csődtv. 29. § (3) bekezdése alapján hivatalból megszünteti, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat; "
4. §
Az Itv. "Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 99/U. §-sal egészül ki:
"99/U. § Az 57. § (1) bekezdés a) pontjának a ... törvénnyel (a továbbiakban: Mód1tv.) megállapított rendelkezését azokban a Mód1tv. hatálybalépése napján folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság az eljárást a Mód1tv. hatálybalépését követően szüntette meg."
5. §
Az Itv.
a) 44. § (1) bekezdésében az "1991. évi XLIX. törvény" szövegrész helyébe az "1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.)" szöveg,
b) 45. § (3a) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés v) pontjában a "csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény" szövegrész helyébe a "Csődtv." szöveg
lép.
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
6. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, ha a közigazgatási végrehajtás bűnügyi követelés behajtására irányul, a végrehajtás során az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény eltérő rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell."
7. §
A Vht. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:
a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,
b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,
c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetőleg átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,
d) a bíróság rendbírságról szóló értesítése, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi, valamint
e) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés."
8. §
(1) A Vht. 57/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:)
"a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettes;"
(2) A Vht. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást."
9. §
A Vht. 139. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet az ingatlan elkobzása, nem pénzösszegre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, az ingatlan értékesítése iránt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényének törlését követően lehet intézkedni.
(6) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcímre jutó befolyt összeget az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára kell átutalni.
(7) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag akkor lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcíme szerinti követelések és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcímre jutó befolyt összeget az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára kell átutalni."
10. §
A Vht. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"300. § A végrehajtási ügyintéző elleni fegyelmi eljárásra és a vele szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló szabályokat kell alkalmazni."
11. §
A Vht. a következő 304/E. §-sal egészül ki:
"304/E. § (1) E törvény alapján az állam a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratokkal érintett, 2019. december 31 -én még fennálló, az államot megillető követelésekről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - lemond, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.
(2) E törvény alapján az állam a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratokkal érintett, 2019. december 31 -én még fennálló, 200 000 forintot el nem érő, valamint a 2010. január 1. napja előtt indult ügyekben az államot közvetlenül megillető követelésekről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - lemond.
(3) A bűnügyi követelés esetén, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén az állam nem mond le a követeléséről.
(4) E törvény alapján a bírósági titkár elvégzi a 2019. december 31. napját követően a korábban a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó, de törvény alapján még az állami adó- és vámhatóságnak át nem adott végrehajtási ügyekben felmerülő valamennyi szükséges intézkedést."
12. §
A Vht.
a) 32. § (1) bekezdésében a "c)-l)" szövegrészek helyébe a "c)-d)" szöveg,
b) 137/B. §-ában a "bűnügyi zárlat" szövegrészek helyébe a "büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel" szöveg
lép.
13. §
Hatályát veszti a Vht.
a) 34. § (5) bekezdésében az "a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve" szövegrész,
b) "Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása" című alcíme,
c) "Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása" című alcíme,
d) "Bűnügyi zárlat" című alcíme,
e) "Zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására" című alcíme,
f) XIII. Fejezete,
g) "Egyéb jogorvoslatok"című alcíme,
h) 225. § (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint (3) bekezdése,
i) 225. § (6) bekezdésében az " , illetve azon törvényszék székhelye szerinti járásbíróságot, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot" szövegrész,
j) 229. § (2) bekezdésében a "törvényszéki végrehajtó esetében a törvényszék elnöke, önálló bírósági végrehajtó esetében pedig" szövegrész,
k) 229. § (4) bekezdésében az " , illetve a törvényszék elnöke" szövegrész,
l) 230. § (5) bekezdése,
m) 230. § (6) bekezdésében a "- a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is -" szövegrész,
n) XX. Fejezete, valamint
o) 317. § (1) bekezdés a) pontjában a "10. §-ának d) pontja" szövegrész.
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
14. §
Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (1) bekezdés n) pontja.
4. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
15. §
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény tartalmazza."
16. §
Az Iasz. 6. § (1) bekezdésében az "a végrehajtási ügyintéző, továbbá a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt" szövegrész helyébe a "továbbá a végrehajtási ügyintéző" szöveg lép.
17. §
Hatályát veszti az Iasz.
a) 1. § (4) bekezdésében az "a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint" szövegrész,
b) 95. § (2) bekezdése.
5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
18. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Személyük azonosítására alkalmas módon végrehajtói irodában, illetve végrehajtók közös irodájában működő végrehajtók az (1) bekezdésben foglalt célra közös számítástechnikai eszközt is működtethetnek.
(3) A bírósági végrehajtói szolgálat fennállásáról, annak adataiban történt változásról (áthelyezés, tartós helyettes kirendelése stb.), illetve megszűnéséről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely az értesítés alapján a bírósági végrehajtó hozzáférési jogosultságát visszavonja."
6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása
19. §
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.)
a) 6. § (4) bekezdésében az "a bírósági végrehajtás" szövegrész helyébe az "az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény" szöveg,
b) 11. § (5) bekezdésében a "bírósági végrehajtónak" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnak és a felszámolónak" szöveg,
c) 26. § (6) bekezdésében az "a letéti számlán elhelyezett összegnek" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlán a pénzbírság behajtását követően fennmaradó összegnek" szöveg
lép.
20. §
Hatályát veszti a Jszbt.
a) 26. § (2) bekezdésében a "bírósági" szövegrész,
b) 26. § (5) bekezdése.
7. A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény módosítása
21. §
A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény 2. § 6. pontjában az "a)-b) pontjaiban" szövegrész helyébe az "1. és 2. pontjaiban" szöveg lép.
8. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
22. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 136. § (8) bekezdésében a "bűnügyi zárlat elrendelése" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel" szöveg lép.
9. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
23. §
Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) bekezdés j) pontja.
10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
24. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 411. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
"a) olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során olyan ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, vagy más olyan magatartást tanúsít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti,"
(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
11. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
25. §
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 140/D. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásának nincs helye, ha
a) a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá,
b) a végrehajtás átvételére a 140/A. § (3) bekezdése alapján, vagy a 137. § 1. pont b)-d) pontban meghatározottak vonatkozásában került sor.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést nem fizették meg - a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével - a végrehajtást az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság folytatja le."
26. §
Az EUtv. 178/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) E törvénynek a 140/D. § (2a) bekezdése szerinti, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén alkalmazandó végrehajtásra vonatkozó szabályait a 2019. december 31. napját követően elrendelt végrehajtások esetén kell alkalmazni. A 2020. január 1. napját megelőzően megindult végrehajtás esetén a pénzbüntetés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelynek behajtása az állami adó- és vámhatóság feladata."
27. §
Hatályát veszti az EUtv. 145/B. §-a.
12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
28. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében az "a végrehajtási ügyintéző, a bírósági végrehajtói szervezet" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg,
b) 69/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 324. § (4) bekezdésében a "pénzbírság" szövegrész helyébe a "rendbírság" szöveg,
c) 318. § (1) bekezdés c) pontjában, 321. § (1) bekezdésében, 323. §-ában, 324. § (1), (2) és (4a) bekezdésében az "a bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,
d) 323. §-ában az "a bírósági végrehajtásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény" szöveg,
e) 324. § (2) bekezdésében a "pénzbírságot" szövegrészek helyébe a "rendbírságot" szöveg,
f) 324. § (3) bekezdésében a "pénzbírságot" szövegrész helyébe a "rendbírságot" szöveg,
g) 324. § (3) bekezdésében a "pénzbírság" szövegrészek helyébe a "rendbírság" szöveg
lép.
13. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
29. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény
a) 8. § (1) bekezdés k) pontjában a "bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben" szövegrész helyébe a "vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben, vagy a vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el" szöveg,
b) 33. § (1) bekezdés j) pontjában a "vagyonát bűnügyi zárlat alá vonták" szövegrész helyébe a "vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el" szöveg,
c) 36. § (3) bekezdés b) pontjában a "vagyonát bűnügyi zárlat alá vették" szövegrész helyébe a "vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el" szöveg
lép.
14. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
30. §
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.) 542. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A büntetőeljárásban meghozott határozattal megállapított, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben meghatározott bűnügyi követelés - ideértve az ilyen követelések biztosítására a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt is -végrehajtása esetén az igénypert az állam nevében a követelés jogosultjaként eljárni jogosult ellen kell megindítani."
31. §
A Pp. 542. § (3) bekezdésében a "bűnügyi zárlatot" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban a zár alá vételt" szöveg lép.
15. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása
32. §
Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti zárlatot a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. A zárlat végrehajtása az Avt. alapján az állami adó- és vámhatóság feladata.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve a végrehajtás befejezéséről három munkanapon belül értesíti a hatóságot, a bíróságot, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert."
33. §
A Pvkit.
a) 1. §-ában a "bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.)" szövegrész helyébe a "bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)" szöveg,
b) 12. § (6) bekezdésében a "miniszternek" szövegrész helyébe a "miniszternek, továbbá a zárlat feloldása esetén az állami adó- és vámhatóságnak" szöveg
lép.
16. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
34. §
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 327. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az ingatlan zár alá vételére a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni a zár alá vétellel biztosítandó pénzkövetelés összegét is."
35. §
A Be. 632. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel."
36. §
A Be. 855. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján az igazságügyért felelős miniszter kezelheti a polgári jogi igénnyel, a vagyonelkobzással, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetéssel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos adatokat, az adatkérésre vonatkozó rendelkezések alapján a bírósági végrehajtótól, illetve az állami adó- és vámhatóságtól adatok szolgáltatását kérheti, továbbá a bírósági végrehajtó a polgári jogi igény, illetve az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés és a bűnügyi költség végrehajtása érdekében a kártalanítási eljárással kapcsolatos személyes adatokat megismerheti, illetve azokat kezelheti."
37. §
A Be.
a) 101. § (1) bekezdésében a "bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe a "bírósági végrehajtó, állami adó- és vámhatóság" szöveg,
b) 332. § (2) bekezdésében az "a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek a bírósági végrehajtásról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény, vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott" szöveg,
c) 820. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "a bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,
d) 820. § (3) bekezdésében az "a végrehajtót" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságot" szöveg,
e) 821. § (4) bekezdésében az "a bírósági végrehajtónak" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságnak" szöveg,
f) 855. § (2) bekezdésében a "pénzbüntetést szabtak ki, vagyonelkobzást rendeltek el" szövegrész helyébe a "vagyonelkobzást rendeltek el, fiatalkorúval szemben pénzbüntetést szabtak ki" szöveg, az "a bírósági végrehajtót" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságot" szöveg
lép.
38. §
Hatályát veszti a Be.
a) 403. § (1) bekezdésében az "Az ötvenezer forintot meghaladó bűnügyi költség esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó az ügyészséghez beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó bűnügyi költség esetén az ügyészség foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztást, illetve három hónapi részletfizetést engedélyezhet." szöveg,
b) 443. § (1) bekezdésében az "Az ötvenezer forintot meghaladó rendbírság esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó rendbírság esetén az egyesbíró vagy a tanács elnöke foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztást, illetve három hónapi részletfizetést engedélyezhet." szöveg,
c) 843. § (1) bekezdésében az "Az ötvenezer forintot meghaladó bűnügyi költség esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó bűnügyi költség esetén foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztás, illetve három hónapi részletfizetés engedélyezhető." szöveg.
17. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
39. §
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. § [Hatósági átvezetés]
(1) Az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelést, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozást és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozást is.
(2) Az elhalálozás napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.
(3) Az e §-ban foglalt elszámolás a 75. §-ban meghatározott sorrend szerint történik, és arról az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."
40. §
Az Art. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül."
41. §
Az Art. 275. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) E törvénynek a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi ... törvénnyel megállapított 76. § (2) bekezdése az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikkének való megfelelést szolgálja."
42. §
Az Art.
a) 7. § 17. pontjában a "behajthatatlansága" szövegrész helyébe az "ideiglenesen eredménytelen végrehajtása" szöveg,
b) 76. § (4) és (6) bekezdésében az "(adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést)" szövegrész helyébe a "(visszaigénylést, visszatérítést)" szöveg
lép.
43. §
Hatályát veszti az Art.
a) 75. §-ában az "Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti." és az "Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti." szövegrész,
b) 260. § (1) bekezdés b) pontja.
18. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
44. §
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 122. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)
"m) a hatósági átvezetésről rendelkező"
(végzés ellen.)
45. §
Az Air.
a) 122. § (3) bekezdésének k) pontjában az "elrendelő, valamint," szövegrész helyébe az "elrendelő" szöveg,
b) 122. § (3) bekezdésének l) pontjában a "rendelkező" szövegrész helyébe a "rendelkező, valamint" szöveg
lép.
19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
46. §
Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 88. § (3) bekezdésében a "vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak" szövegrész helyébe a "vagyonára büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételnek" szöveg lép.
20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
47. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget - a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően - elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra - ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást -, ezt követően a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni."
48. §
Az Avt. 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és az adós a követelés összegének a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történt megfizetését az adóhatóságnál igazolja, az adóhatóság az igazolás adóhatósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül a követelés végrehajtását a követelés összegének a beérkezéséig felfüggeszti."
49. §
Az Avt. 11. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. A végrehajtási eljárás megszüntetése, megszűnése
18. § (1) Végzéssel meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha
a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette,
b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta,
c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte,
d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült,
e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor,
f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került,
g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte,
h) az adós meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik és a végrehajtás a XII. Fejezet alapján van folyamatban - ide nem értve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés céljából folyamatban lévő végrehajtási eljárást -, vagy
i) törvény így rendelkezik.
(2) Megszűnik a végrehajtási eljárás, ha
a) az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetet kivéve, ha az adós meghal, vagy
b) e törvény így rendelkezik.
(3) Az adóhatóság végzéssel megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét az adóhatóság a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlájára befizették."
50. §
Az Avt. 13. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozás
20. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság az adós és - ha sor kerül kötelezésre -az adó megfizetésére kötelezett személy végrehajtható vagyona hiányában az adós tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását - alakszerű döntés meghozatala nélkül - ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván. Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként tartható nyilván a végrehajtási eljárás során meg nem térülő tartozásrész is.
(2) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettnek minősített tartozás esetén az utolsó végrehajtási cselekménytől számított egy évig az adós újabb tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli, kivéve, ha az adóhatóság nyilvántartása vagy egyéb módon rendelkezésére álló adatok alapján az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona vagy jövedelme keletkezik.
(3) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozásokat az adóhatóság évente felülvizsgálja abból a célból, hogy az (1)-(2) bekezdések szerinti tartozások nem váltak-e végrehajthatóvá. Végrehajtható vagyon vagy jövedelem hiányában a felülvizsgálattól számított egy évig az adós tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli. Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozást az adóhatóság ismét végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.
21. § A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt meg nem haladó, kis összegű követelés esetében - az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság kivételével - kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást - alakszerű döntés meghozatala nélkül - ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván."
51. §
Az Avt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az adós a büntetőeljárásról szóló törvény szerint élhet jogorvoslattal a végrehajtási eljárást kezdeményező megkeresés alapjául szolgáló büntetőeljárásban hozott határozat ellen."
52. §
Az Avt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:
1. a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés,
2. önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás,
3. az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,
4. az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,
5. az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés,
6. a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, valamint a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságról szóló végrehajtható határozat - ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság vagy köz javára fizetendő jóvátétel és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás végrehajtásának átvételéről szóló határozatot is - (a továbbiakban együtt: bűnügyi követelés) esetén a behajtást kérő megkeresése,
7. az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés - ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is -,
8. az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése,
9. a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról - kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi - szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,
10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján
10.1. elrendelt elővezetés költségének,
10.2. az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,
10.3. a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság által a bűnügyi költségnek a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
11. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján
11.1. elrendelt elővezetés költségének,
11.2. az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá
11.3. az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek
a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
12. fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
13. az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
14. a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,
15. a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,
16. a büntetőeljárásban a zár alá vétel elrendeléséről, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése,
17. az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés esetén a behajtást kérő megkeresése,
18. a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,
19. a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,
20. a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető igazságügyi követelést tartalmazó megkeresés,
21. a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal - illetve a volt fogvatartottal - szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés,
22. a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelő termékdíj kötelezettségét tartalmazó bejelentés, és
23. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdése szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés."
53. §
Az Avt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az adóhatóság a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után, 8 napon belül intézkedik. Ha az ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni."
54. §
Az Avt. 59. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti közfoglalkoztatási programban használt ingatlan becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.
(6) Az ingatlan elkobzása, nem pénzösszegre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényének törlését követően lehet intézkedni.
(7) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni.
(8) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcíme szerinti követelések és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek."
55. §
Az Avt. 82. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (7) bekezdése szerinti esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az adóhatóság az általa foganatosított végrehajtási eljárás során a Vht., az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményre vonatkozó szabályai szerint teszi közzé az árverési hirdetményt. Ha vételi ajánlat érkezik a megkereséssel érintett ingatlanra, az adóhatóság az árverés lefolytatása érdekében ismételten megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet. Földek esetén az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételét követően az ingatlanra írásban az árverést lebonyolító adóhatóságnál tehető vételi ajánlat."
56. §
Az Avt. 49. alcíme a következő 97/A. §-sal egészül ki:
"97/A. § A biztosítási intézkedés végrehajtására irányuló eljárást nem lehet foganatosítani vagy azt meg kell szüntetni, ha a biztosítási intézkedés tárgyára a büntetőeljárásban zár alá vételt vagy lefoglalást rendeltek el."
57. §
Az Avt. 122. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az állami adó- és vámhatóság az elvégzendő cselekmény pontos meghatározása, valamint közreműködő szervezet kirendelése érdekében, valamint az eljárás minden szakaszában igénybe veheti a behajtást kérő hatóság - különösen személyes megjelenéssel vagy soron kívüli adatszolgáltatással megvalósuló - közreműködését. A behajtást kérő hatóság köteles az állami adó- és vámhatóság felhívásában foglaltaknak - költség felszámítása nélkül - eleget tenni.
(8) Az állami adó- és vámhatóság az elvégzendő cselekmény pontos meghatározása, valamint közreműködő szervezet kirendelése, illetve a szükséges műszaki tervdokumentáció elkészítése érdekében szakértőt vehet igénybe, ha a (7) bekezdésben foglalt eljárás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A szakértő költségét a behajtást kérő hatóság előlegezi."
58. §
Az Avt. 123. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Ha a közreműködő szervezetek névjegyzékében nem található a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező közreműködő szervezet, az állami adó- és vámhatóság bírósági vagy hatósági nyilvántartásból hív fel ajánlattételre legalább három olyan gazdálkodó szervezetet, amely a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas. Az állami adó- és vámhatóság az adós számára a legkisebb költség felszámításával járó gazdálkodó szervezetet rendelheti ki."
59. §
Az Avt. 123/B. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha a kiürítendő építményben lévő ingóságok értéke nem éri el a tárolás várható költségét, a végrehajtó az ingóságokat az adós veszélyére az ingatlan területén is elhelyezheti. Az adós az ingóságokat az eljárás bármely szakaszában elszállíthatja.
(9) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó által a helyszínen felvett jegyzőkönyv tartalmából megállapítható, hogy a kiürítendő építmény élet- vagy balesetveszélyes, a benne lévő ingóságok elhelyezése iránt az állami adó- és vámhatóság nem intézkedik.
(10) Az (1) bekezdés szerinti határidő elteltét követően, ha az építményben már nem tartózkodik személy, az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós veszélyére elvégzi vagy elvégezteti."
60. §
Az Avt. 57/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"57/A. A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásának szabályai
125/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 53. alcím szabályai szerint foganatosítja azzal, hogy a megkeresés időpontjára, a tartozás összegére vonatkozó előírás és a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.
(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a fizetési kötelezettséget megalapozó közokiratot.
(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérséklésének nincs helye.
(4) A végrehajtási eljárás elrendelését követően fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a bűnügyi költség, valamint a büntetőeljárásban a bíróság által kiszabott rendbírság vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó-és vámhatóság a 110. § alapján jár el.
(5) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően a pénzköveteléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja.
(6) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során felmerült ki nem egyenlített költségeket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg és viseli.
(7) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
(8) Ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajtása eredménytelen, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást megszünteti.
(9) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy vagyonelkobzás ideiglenesen eredménytelen végrehajtása állapítható meg, az állami adó-és vámhatóság a követelést az állam nevében felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban hitelezői igényként érvényesíti."
61. §
Az Avt. 57/B. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"57/B. A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtásának szabályai
125/B. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I-XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.
(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a kötelezettséget megalapozó közokiratot.
(3) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására a 125/A. § (6)-(7) bekezdése alkalmazandó.
(4) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés esetén fedezetcsere nem engedélyezhető.
125/C. § (1) A pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint, a jelen § -ban foglalt eltérésekkel vonja végrehajtás alá.
(2) Az adós meghatározott vagyontárgyára - így különösen az adós ingóságára, az adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, elektronikus pénzre, dematerializált értékpapírra - nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az ingóságot - a mentesség szabályaitól függetlenül - haladéktalanul lefoglalja és intézkedik az ingóság elszállítása iránt, a pénzösszeget, az elektronikus pénzt és a dematerializált értékpapírt teljes összegben végrehajtás alá vonja. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni.
(3) Ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik, az adós valamennyi ingóságát - ide nem értve a végrehajtás alól mentes és a 96. § (6) bekezdésében szereplő vagyontárgyakat - haladéktalanul lefoglalja, és intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.
(4) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.
(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik.
(6) Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.
125/D. § (1) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingatlanra rendelték el, és azt a magyar bíróság nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el, és a másik tagállammal vagy külföldi állammal kötött nemzetközi szerződés nem zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását, a vagyonelkobzást a (2)-(8) bekezdés szerint kell végrehajtani.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.
(3) Az állami adó- és vámhatóság a becsértéket közli az MNV Zrt.-vel, és nyilatkozattételre hívja fel arról, hogy a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében az ingatlan tulajdonjogára vagy az értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt az állam.
(4) Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a becsérték megállapításáról szóló döntés véglegessé válását követően a 125/C. § (4) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben,
a) a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy
b) a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, és az összeg 50%-a a külföldi államot illeti
az állami adó- és vámhatóság felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő befizetésére.
(6) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg megosztására a magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást kötött, az eseti megállapodásban foglalt összeget kell befizetni a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára.
(7) Az (5) bekezdés, vagy a (6) bekezdés szerinti összeg beérkezését követően az állami adó-és vámhatóság intézkedik a tagállam, illetve a külföldi állam részére való átutalása iránt.
(8) Ha az állam az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint folytatja az eljárást; és a végrehajtási költségek, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó pénzösszeg illeti meg az államot.
125/E. § (1) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a X. fejezetben foglaltak szerint jár el az e §-ban meghatározott eltérésekkel, azzal, hogy az intézkedéseket haladéktalanul kell megtennie.
(2) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során jövedelem-letiltásnak helye nincs.
(3) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosításakor fel kell hívni az adóst, hogy nem hozhat a zár alá vétel foganatosításával és céljával ellentétes döntést.
(4) Ha a büntetőeljárásban az ingatlan zár alá vételére pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, az állami adó- és vámhatóság a bejegyzési kérelemben a biztosítandó pénzösszeget is feltünteti.
(5) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után az állami adó- és vámhatóság az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha
a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy meghalt,
b) a behajtást kérő zárgondnok kirendelését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt, vagy
c) törvény így rendelkezik.
(6) Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétele esetén, a zárgondnok személyére történő javaslattétel érdekében nyilatkozattételre kell felhívni a föld fekvése szerint illetékes járási hivatalt. Zárgondnoknak elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet kell kirendelni.
(7) Ha a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt ingatlanra rendelték el az ingatlan zárgondnokául az MNV Zrt.-t kell kirendelni.
(8) A zárgondnokot a kirendelő végzésben tájékoztatni kell arról, hogy köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről az állami adó- és vámhatóságnak elszámolni, valamint az ingatlan tiszta jövedelmét az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára befizetni.
(9) A bíróság vagy az ügyészség büntetőeljárásban zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról rendelkező, végrehajthatóvá vált határozatának kézhezvételét követően az állami adó- és vámhatóság felhívja az adóst a megváltás összegének megfizetésére. A megváltás összegének megfizetése esetén az állami adó- és vámhatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megváltásról rendelkező bíróságot vagy ügyészséget.
(10) Az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel feloldásáról rendelkező, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel törlése iránt.
125/F. § (1) Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel szabályai szerint jár el azzal, hogy jövedelem-letiltásnak is helye van, valamint a zárgondnoknak az adós jogi személy vagyonából származó jövedelmet - a felmerült költségek levonása után -az adós pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.
(2) A zárlat feloldásának a bíróság által engedélyezett mentesítésről vagy a végrehajtás megszüntetéséről szóló határozata alapján van helye.
125/G. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság jár el.
(2) A végrehajtó az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a helyszínen adja át az adósnak, egyúttal felhívja az adóst, hogy az abban foglalt kötelezettségét azonnal teljesítse. Ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést. Ha az adós, illetve képviselője nincs jelen, a végrehajtó az okiratot a jegyzőkönyv másolatával együtt kézbesíti az adósnak, illetve képviselőjének.
(3) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul - a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti a végrehajtást kérő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.
(4) Ha az adós a kötelezettség teljesítéséről a (3) bekezdésben foglaltakat követően értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a teljesítést, melynek eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást kérő bíróságot.
(5) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során a végrehajtó az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló - a bíróság önkéntes teljesítésre történő felhívását tartalmazó - határozatot a helyszínen adja át az adósnak, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.
(6) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított rendbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást kérő bírósághoz.
(7) A végrehajtó a rendbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.
(8) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (6)-(7) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.
(9) A végrehajtás megszűnik a megkeresés állami adó-és vámhatósághoz érkezésétől számított három év elteltével.
(10) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során adós alatt a tárhelyszolgáltatót kell érteni."
62. §
Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/C. alcímmel egészül ki:
"57/C. A 29. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtásának szabályai
125/H. § (1) A 29. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó-és vámhatóság az I-XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.
(2) E kötelezettségek végrehajtása során az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel, azokkal összefüggésben felszámolási eljárást kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként bejelenti, gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat, megfizeti a nyilvántartásbavételi díjat, a követeléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja, a végrehajtásukhoz való jog elévülését megállapítja, a végrehajtási eljárás megindítását követően benyújtott fizetési kedvezményi kérelmeket elbírálja azzal, hogy ennek során kérelemre a tartozást is mérsékelheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettség után az állami adó- és vámhatóság a végrehajtás megindításának napjától a behajtás napjáig késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
(4) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adós a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
(6) Az állami adó- és vámhatóság az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő."
63. §
(1) Az Avt. 131/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdés szerinti, 2020. január 31-éig átadandó ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy állami adó- és vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napig."
(2) Az Avt. 131/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot közvetlenül megillető, 200 ezer forintot el nem érő, 2019. december 31. napján fennálló követeléssel érintett, valamint az államot közvetlenül megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át."
(3) Az Avt. 131/A. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a zár alá vett vagy bírósági letétbe helyezett ingó dolgot is át kell adni és a végrehajtói letéti számlán kezelt összeget is át kell utalni az állami adó- és vámhatóság részére.
(10) A bűnügyi követelés, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén a (2) bekezdés szerinti ügyekre a (7)-(8) bekezdése nem alkalmazható, kivéve, ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan."
64. §
Az Avt. 60. alcíme a következő 131/D. §-sal egészül ki:
"131/D. § E törvénynek ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 82. § (8) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell a még ki nem tűzött árverésekre."
65. §
Az Avt. XIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"61/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés
132/A. § E törvény
a) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,
b) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja."
66. §
Az Avt.
a) 7. § (1) bekezdés 3. pontjában a "29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában" szövegrész helyébe a "29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontjában" szöveg,
b) 17. §-ában a "foganatosíthat." szövegrész helyébe a "foganatosíthat, továbbá a már foganatosított hatósági átutalási megbízás vagy jövedelem-letiltás esetén megfelelően alkalmazza a 16. § (2) és (3) bekezdését." szöveg,
c) 19. § (5) bekezdésében az "adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá" szövegrész helyébe az "adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá" szöveg,
d) 30. § (2) bekezdésében a "követelés tekintetében - az átvezetésen kívül" szövegrész helyébe a "követelés, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság és a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás tekintetében -" szöveg,
e) 57. § (3) bekezdés a) pontjában az "igényli," szövegész helyébe az "igényli és nincs mód zárgondnok kirendelésére," szöveg,
f) 57. § (3) bekezdés c) pontjában az "állatot," szövegrész helyébe az "állatot és" szöveg,
g) 89. § (8) bekezdésben a "módon meg nem fizeti." szövegrész helyébe a "módon meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a vételár vagy a vételár-különbözet teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig." szöveg,
h) 90. § (4) bekezdésben a "vagy megsemmisítheti." szövegrész helyébe a "vagy annak karitatív célú felhasználása, ennek hiányában megsemmisítése iránt intézkedhet." szöveg,
i) 106. § (1) bekezdésében a "vagy az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a hatáskörrel" szövegrész helyébe a "vagy az állami adó- és vámhatóság által kialakított elektronikus úton a hatáskörrel" szöveg,
j) 106. § (6) bekezdésében az "Az adóhatóság behajtási" szövegrész helyébe az "Az adóhatóság a behajtási" szöveg,
k) 108. §-ban és 119. § (3) bekezdésében a "behajthatatlanként" szövegrész helyébe az "ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként" szöveg,
l) 119. § (3) bekezdésében a "kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-," szövegrész helyébe a "kezdeményez, a behajtást kérő hatóság által megküldött megkeresést követően elrendelt csőd-," szöveg,
m) 123. § (2) bekezdésében a "Ha a beszerzés" szövegrész helyébe a "Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés" szöveg,
n) 123. § (7) bekezdésében az "azt a szervezet, amely" szövegrész helyébe az "azt a szervezetet, amely" szöveg,
o) 127. § (2) bekezdésében az "i)-p)" helyébe a "9-16." szöveg,
p) 131/A. § (1) és (2) bekezdésében a "29. § (1) bekezdés i)-u) pontja" szövegrész helyébe a "29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja" szöveg
lép.
67. §
Hatályát veszti az Avt.
a) 31. § (3) bekezdése,
b) 19. alcíme és 32. §-a,
c) 57. § (3) bekezdés d) pontja,
d) 111. § (1) bekezdésében az "Az adós elhalálozása esetén az adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése tárgyában folyamatban lévő behajtási eljárást a 18. § h) pont alapján megszünteti." szövegrész,
e) 113. § (2) bekezdésében a "a kötelezettséget nem minősíti behajthatatlannak," szöveg.
21. Záró rendelkezések
68. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 15. §, 16. § és 17. § 2020. január 31-én lép hatályba.
69. §
(1) E törvény 24. §-a a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) szóló 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdés a) pontjának való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 41. §-a az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikkének való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 65. §-a
a) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,
b) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény - amely 2018. január 1-jén lépett hatályba - 134. §-a a végrehajtásra vonatkozó szabályozás tekintetében akként rendelkezik, hogy a végrehajtást az állami adó- és vámhatóság foganatosítja, ha törvény másként nem rendelkezik. Erre figyelemmel az állami adó- és vámhatóság 2018. január 1-jétől általános közigazgatási végrehajtási szervként működik. Ez azt jelenti, hogy az állami adó- és vámhatóság az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások és egyéb köztartozások, valamint a meghatározott cselekmények végrehajtását foganatosítja (amennyiben törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik). Szintén 2018. január 1-jén lépett hatályba az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) is, így az Avt. az állami adó- és vámhatóság által foganatosítandó minden végrehajtási eljárás önálló eljárási törvénye lett.
A törvényszéki végrehajtási eljárásokat a törvényszéki végrehajtók foganatosítják, a bírósági szervezetrendszer keretein belül jellemzően állami, illetve igazságügyi követeléseket hajtanak be a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Vht.) foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
Az állami adó- és vámhatóság végrehajtási feladatainak ellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 1499/2017. (VIII. 11.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó-és vámhatóság látja el. A Korm. határozatnak megfelelően az Avt. 2019. január 1-jétől már rendelkezik az új feladatok végrehajtásának szabályozásáról akként, hogy az állami adó- és vámhatóság a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1-jét követően elrendelt végrehajtásokat már az állami adó- és vámhatóság foganatosítja. Tekintettel arra, hogy az új feladatok átadás-átvétele több lépcsőben zajlik le a törvényszéki végrehajtó és az állami adó- és vámhatóság között, az Avt. 131/A. § (1) bekezdése és a Vht. 304/D. § (1) bekezdése is átmeneti rendelkezésként rögzítette, hogy a 2018. december 31. napját követően kiállításra kerülő végrehajtható okiratok tekintetében, az úgynevezett "új ügyek" tekintetében már az állami adó- és vámhatóság jár el, azonban a folyamatban lévő ügyeket továbbra is a törvényszéki végrehajtó kezeli.
A végrehajtást lefolytató törvényszék 2020. január 31-ig - az állami adó- és vámhatóság által kialakított rendszeren - elektronikus úton adja át az állami adó- és vámhatóságnak a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket, az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket pedig 2020. december 31. napjáig adja át.
Az átadással összefüggésben szükséges kiemelni, hogy a törvényjavaslat tartalmazza a hatályos Avt. szabályaiban megjelölt átadásra nem kerülő, az államot megillető követelésekről való lemondásra vonatkozó rendelkezéseket is: A szabályozás értelmében az állam lemond a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratokkal érintett, 2019. december 31-én még fennálló, az államot megillető követelésekről, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak. Az állam lemond továbbá a 2019. január 1-jét megelőzően kiállított, 200 000 forintot el nem érő, valamint lemond a 2010. január 1. napja előtt indult ügyekben a 2019. december 31. napján fennálló, az államot közvetlenül megillető követelésekről. Ezen kategóriák alól kivételt képeznek a bűnügyi követelések, illetve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek, kivéve azt az esetet, ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan.
Fentiekből következően 2019. január 1. napjától az állami adó- és vámhatóság feladata lett az állami és igazságügyi követelések végrehajtása, valamint az igazságszolgáltatás gyakorlása során megállapított vagy az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségéhez kapcsolódó vagyoni jellegű joghátrányok végrehajtása is.
Tekintettel arra, hogy 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik. Továbbá annak érdekében, hogy az adótartozások, az adók módjára behajtandó köztartozások, valamint a hatályos szabályok alapján a törvényszéki végrehajtók feladatkörébe tartozó kötelezettségek végrehajtási eljárásban történő kezelésére egységes szabályrendszer keretében, azonos elvek szerint kerüljön sor, a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges módosítani a Vht., az Avt., az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), illetve egyéb törvényeknek a fentiek kapcsán érintett rendelkezéseit 2020. január 1 -jei, illetve 31-ei hatálybalépéssel.
Az állami adó- és vámhatóság az eljárását az Avt. háttérjogszabályában, a Vht.-ben meghatározott rendelkezések alapján folytatta le eddig, azonban figyelemmel arra, hogy a törvényszéki végrehajtói hatáskör megszűnésével a Vht. -ból kikerülnek ezen végrehajtásokra vonatkozó szabályok az Avt.-be részletes szabályok bevezetése vált indokolttá a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételre, pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtására vonatkozóan, továbbá az egységes szabályozás kialakítása érdekében az Avt. szabályozása az új végrehajtási hatáskörre figyelemmel felülvizsgálatra került.
Annak érdekében, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) megfelelő idő álljon rendelkezésére a részére átadott ügyek feldolgozására, a törvényjavaslat az Avt. olyan irányú módosítását is tartalmazza, amely alapján a 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtásra irányuló megkeresés NAV-hoz való beérkezésétől számított 30 napig.
Az Avt. a fentieken túl az alábbi módosításokat tartalmazza, amelyek az eredményes végrehajtási eljárás lefolytatását kívánják biztosítani:
- Az Avt. az új szabályokkal azt a helyzetet is kívánja rendezni, amikor egy követelést egy másik követelés biztosítása érdekében (büntetőeljárásban a zár alá vétel elrendeléséről szóló döntés alapján) lefoglaltak és - mint már esedékessé vált követelést - a fedezetbiztosítás keretében az adóhatóság elkülönített számlájára befizettek.
- A törvény rendezi továbbá a közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtás során a közfoglalkoztató vagyonát képező és éppen folyamatban lévő közfoglalkoztatási programban használt ingó, illetve ingatlan vagyontárgyak végrehajtását, ugyanis ezen vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése ellehetetleníti a közfoglalkoztatottak további foglalkoztatását. A végrehajtási eljárás során történő értékesítés ezekben az esetekben a közfoglalkoztatási program eredménytelenségéhez vezetne. A közfoglalkoztatási programok sikeréhez ugyanakkor jelentős közérdek fűződik, melynek érvényre juttatása érdekében a törvény alapján a végrehajtó az adóstól lefoglalt közfoglalkoztatási programban érintett vagyontárgy értékesítését csak a program lezárulta után kezdheti meg.
- Az elektronikus ingóárverések során az adós által át nem vett, illetve az árverési vevő által megvásárolt ingóságok esetében a törvényjavaslat lehetővé teszi ezen ingóságok tekintetében a megsemmisítés helyett a karitatív célú felhasználást.
- Az egységes joggyakorlat érdekében a törvényjavaslat pontosítja, hogy az állami adó- és vámhatóság kizárólag a csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárás megindulásakor már elrendelt, illetve átadott végrehajtási eljárások során jelent be hitelezői igényt, és gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat.
- A végrehajtási eljárás megszüntetésének szabályai körében kiegészül az Avt. annak előírásával, hogy ha a végrehajtás kizárólag adótartozás behajtására irányul és az adós meghal, akkor az eljárás az adós halálával a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a megkeresésére folytatott végrehajtási eljárások a behajtást kérő (hatóság) jogorvoslati jogának biztosítása érdekében továbbra is végzésben szüntethetők meg.
- Az Avt. biztosítja a jövőben a termőföldek folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételének lehetőségét a mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény előírásaival összhangban.
Kiemelt jelentőséggel bír az Art. és az Avt. olyan irányú módosítása, amely egyfelől a végrehajtási eljárást megelőzően alkalmazható hatósági átvezetés, mint új jogintézmény bevezetését célozza, továbbá a behajthatatlan követelések átláthatóbb adóhatósági nyilvántartását segíti.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi a különböző törvények sajátosságaiból eredő eltérő fogalomhasználatot.
A 2. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik.
Fentiekre tekintettel szükséges az illetékekről szóló törvénynek az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértékére vonatkozó szabály hatályon kívül helyezése, amely a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozó végrehajtás esetén eltérően állapítja meg az illeték mértékét. A Módtv. szerint a polgári eljárásban meghatározott illetékalap után - ha a törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint az illeték mértéke.
A 3. §-hoz
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 29. § (3) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától számított 15 napon belül hivatalból meg kell szüntetni az adós ellen kezdeményezett egyéb felszámolási eljárást, ha pedig a másik eljárásban az adós értesítése még nem történt meg, a felszámolás elrendelése iránti kérelmet vissza kell utasítani.
Abban az esetben, ha a bíróság a kérelmet visszautasítja (mivel az adós értesítése még nem történt meg), illetékmentesség érvényesíthető, és az eljárás kezdeményezője kérheti a megfizetett eljárási illeték visszatérítését. Ha viszont az eljárást a bíróság hivatalból megszünteti, a fél nem jogosult az illetékmentességre, következésképpen az illeték visszatérítésére sem. Indokolt azonban, hogy a fél akkor is érvényesíthesse az illetékmentességet, ha a bíróság - a Csődtv. 29. § (3) bekezdése szerinti esetben - hivatalból szünteti meg az eljárást, ezért a bírósági eljárási illetékmentes tényállások továbbszélesednek.
A 4. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a bírósági eljárás Csődtv. 29. § (3) bekezdése alapján történő hivatalbóli megszüntetéséhez kapcsolódó eljárási illetékmentességi rendelkezés mindazokban az ügyekben (a Mód1tv. kihirdetésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban) is érvényesíthető legyen, amelyeket a bíróság a módosító törvény hatálybalépését követően szüntet meg.
Az 5. §-hoz
Jogtechnikai módosítás, amely bevezeti a Csődtv. rövidítését.
A 6. §-hoz
A bűnügyi követelések végrehajtására vonatkozó szabályozás a Vht.-ból az Avt.-be kerül, így szükséges a bírósági végrehajtás és a közigazgatási végrehajtás összeütközése esetén az Avt. -be került szabályok alkalmazására való utalás.
A 7. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik.
Fentiekből következően 2020. január 1. napjától az állami adó- és vámhatóság feladata lett az állami és igazságügyi követelések végrehajtása, valamint az igazságszolgáltatás gyakorlása során megállapított vagy az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségéhez kapcsolódó vagyoni jellegű joghátrányok végrehajtása is, amely új feladatokkal összefüggő végrehajtható okiratok megjelölése a Vht.-ból az Avt.-be kerül.
A 8. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik. Erre tekintettel szükséges a Vht törvényszéki végrehajtókra vonatkozó speciális rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése.
A 9. §-hoz
A bűnügyi zárlat fogalma ténylegesen a büntetőeljárási törvényben vagyoni kényszerintézkedésként szabályozott zár alá vétel intézményét jelenti, azonban a Vht. a zár alá vétel terminológiát a 105. § (1) bekezdése szerinti végrehajtói intézkedés megnevezésére alkalmazza. A két zár alá vétel megnevezésének egyértelmű elkülönítése, valamint a jogrendszerben való egységes megjelölése érdekében a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma kicserélésre kerül a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra.
A 10. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik. Erre tekintettel szükséges a Vht. törvényszéki végrehajtókra vonatkozó speciális rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezése.
A 11. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a jogalkalmazói gyakorlat megkönnyítése érdekében, amely kimondja, hogy az állam lemond a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratokkal érintett, 2019. december 31 -én még fennálló, az államot megillető követelésekről, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak. Az állam lemond továbbá a 2019. január 1-jét megelőzően kiállított, 200 000 forintot el nem érő, valamint lemond a 2010. január 1. napja előtt indult ügyekben a 2019. december 31. napján fennálló, az államot közvetlenül megillető követelésekről. Ezen kategóriák alól kivételt képeznek a bűnügyi követelések, illetve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek.
Bűnügyi követelés alatt az Avt. Módtv. szerint megállapított 29. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti követeléseket kell érteni.
Kiemelendő, hogy a Módtv. által beiktatandó Avt. 131/A. § új (10) bekezdése értelmében az állami adó- és vámhatóság részére nem kell átadni azon ügyeket, amelyekben a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan. Ez esetben ugyanis a törvényszéki végrehajtó az általános szabályok szerint erről tájékoztatja a törvényszék gazdasági hivatalát, amely kezdeményezi a büntetés-végrehajtási bírónál a pénzbüntetés átváltoztatását.
2020. január 31. napját követően kerülnek feldolgozásra és átadásra az ügyviteli befejezéssel érintett törvényszéki végrehajtási ügyek a NAV részére, mely folyamat 2020. december 31-ig tart. 2020. december 31. napját követően is maradnak azonban befejezett ügyek a törvényszékeken.
Mind az átadással érintett időszakban, mind pedig azt követően merülhet fel intézkedési kötelezettség a fenti ügyekben, amelyet a törvényszéki végrehajtó ellátni már nem tud. Ezen intézkedések foganatosítására szükséges felhatalmazni más igazságügyi alkalmazottat.
A 12.-13. §-okhoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik, így szükséges a Vht. törvényszéki végrehajtók eljárására vonatkozó szabályainak a hatályon kívül helyezése.
Fentiekből következően 2020. január 1. napjától az állami adó- és vámhatóság feladata lett az állami és igazságügyi követelések végrehajtása, valamint az igazságszolgáltatás gyakorlása során megállapított vagy az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségéhez kapcsolódó vagyoni jellegű joghátrányok végrehajtása is, amely új feladatokkal összefüggő végrehajtható okiratok megjelölése a Vht.-ból az Avt.-be kerül.
A bűnügyi zárlat fogalma ténylegesen a büntetőeljárási törvényben vagyoni kényszerintézkedésként szabályozott zár alá vétel intézményét jelenti, azonban a Vht. a zár alá vétel terminológiát a 105. § (1) bekezdése szerinti végrehajtói intézkedés megnevezésére alkalmazza. A két zár alá vétel megnevezésének egyértelmű elkülönítése, valamint a jogrendszerben való egységes megjelölése érdekében a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma kicserélésre kerül a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra.
A 14. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik.
Fentiekre tekintettel szükséges az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvénynek a tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjára vonatkozó szabály hatályon kívül helyezése, amely szerint tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt a törvényszéki végrehajtó a Magyar Államot illető végrehajtandó összeg iránti végrehajtási ügyben kéri.
A 15-17. §-okhoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik, így szükséges módosítani az Iasz. törvényszéki végrehajtó jogállásával kapcsolatos rendelkezéseit.
2018. december 31-ét követően - korábban a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyekben - kiállított végrehajtható okiratok tekintetében az állami adó- és vámhatóság jár el az Avt. rendelkezései alapján. Azonban 2019. december 31-ét követően már a 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratok tekintetében is az állami adó- és vámhatóság jár el, amelyek esetében a törvényszéki végrehajtónál a végrehajtási eljárás érdemi befejezésére 2019. december 31 -ig nem került sor.
A végrehajtást foganatosító törvényszéki végrehajtó a fentebb említett, 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyeket 2020. január 31. napjáig adja át az állami adó- és vámhatóságnak, míg az ügyviteli befejezéssel érintett ügyeket csak később, 2020. december 31. napjáig adja át. Ebből következően a törvényszéki végrehajtói jogállás 2020. január 31-ével szűnik meg. Erre tekintettel az Iasz. törvényszéki végrehajtóra vonatkozó rendelkezéseit indokolt 2020. január 31-ével hatályon kívül helyezni.
A Módtv. egyértelműsíti, hogy a végrehajtási ügyintéző esküjének szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény tartalmazza.
A 18. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik, így szükséges hatályon kívül helyezni az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből történő elektronikus adatszolgáltatással összefüggő, törvényszéki végrehajtókra vonatkozó rendelkezését.
A 19-20. §-okhoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik. Erre tekintettel szükséges a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény pontosítása.
A 21. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
A 22. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma módosul a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges az utalások pontosítása.
A 23. §-hoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik, így szükséges hatályon kívül helyezni az alapvető jogok biztosáról szóló törvénynek a törvényszéki végrehajtóval kapcsolatos rendelkezését.
A 24. §-hoz
A piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről) szóló 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) nemzeti jogba történő átültetését az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi CIII. törvény végezte el. Az irányelv notifikációját követően az Európai Bizottsággal folytatott szakmai konzultáció eredményeként az irányelv 5. cikk (2) bekezdés a) pontjának teljes körű átültetése érdekében indokolt a tiltott piacbefolyásolás büntetőjogi tényállásának, pontosabban a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 411. § (1) bekezdése a) pontjának módosítása.
A piaci visszaélésekről szóló irányelv a tiltott piacbefolyásolás büntetőjogi fenyegetettségének a megteremtését a következő magatartások esetében követeli meg:
Az irányelv 5. cikk (2) bekezdés a) pontja szerint piaci manipuláció: "a) olyan ügylet kötése, vételi vagy eladási megbízás adása, vagy olyan egyéb magatartás, amely:
i. hamis vagy félrevezető jelzéseket ad egy pénzügyi eszköz kínálata, kereslete vagy ára, vagy egy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet tekintetében; vagy
ii. egy vagy több pénzügyi eszköz vagy egy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet árát a szokásostól eltérő vagy mesterséges szinten rögzíti;"
A Bizottság szakértői a "vagy olyan egyéb magatartás" fordulatot hiányolták a Btk. átültető rendelkezéséből. Az új termékek és technológiák fejlesztése növeli a paci manipulációt végrehajtani szándékozó személyek eszközeit és lehetőségeit, valamint a piaci szereplőket érintő technológiák szofisztikáltsága és összetettsége új lehetőségeket teremt a piaci manipuláció megvalósításához, ezért a teljes körű védelmet a tényállás akkor tudja biztosítani, ha a jelenleg még nem ismert vagy legalábbis nem elterjedt új kereskedési formák és visszaélésszerű új stratégiák büntetendőségét is megteremti. A Módtv. ezt a technikai jellegű módosítást végzi el, az irányelvnek való teljes megfelelés biztosítása érdekében.
A 25-27. §-okhoz
A Korm. határozat alapján a törvényszéki végrehajtási feladatokat 2019. január 1-jétől az állami adó- és vámhatóság látja el. 2020. január 1-jét követően a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokat is az állami adó- és vámhatóság fogja foganatosítani, ezért 2020. január 1-jével a törvényszéki végrehajtás mint feladat kikerül a bíróság szervezetrendszeréből és a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnik, amely változás érinti az Európai Unió tagállamai közötti bűnügyi együttműködés egyes jogintézményeit is. A pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén, amely a vonatkozó uniós joganyag alapján nem csupán pénzbüntetés kiszabásával, de akár bűnügyi költség viselésére kötelezéssel kapcsolatban is felmerülhet, - a hazai szabályozástól eltérő módon - a megfizetés kikényszerítésére nem csupán a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásával kerülhet sor. Bizonyos esetekben a tagállami pénzbüntetés végrehajtására az állami pénzkövetelés behajtására vonatkozó szabályok szerint kell intézkedni. A hatályos szabályozás alapján e követelések adók módjára behajtandó köztartozások voltak, ugyanakkor a törvényszéki végrehajtói feladatoknak az állami adó- és vámhatósághoz történő átkerülésével indokolt, hogy valamennyi büntetőjogi jellegű követelés végrehajtására egységes végrehajtási rendben kerüljön sor. Ennek megfelelően a tagállami pénzbüntetés végrehajtására - a fiatalkorúakkal szemben alkalmazott pénzbüntetéshez vagy a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírsághoz hasonlóan - az Avt. bűnügyi követelés végrehajtására vonatkozó szabályai szerint kerül sor. A módosítás ennek megfelelően változtatja meg a hatályos szabályozást, érdemben nem érintve annak jelenlegi szabályait.
A módosítással egyidejűleg átmeneti szabály alkotása volt szükséges, hogy a már adók módjára behajtandó köztartozásként megindult végrehajtási eljárások a hatályos szabályok szerint fejeződhessenek be.
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 145/B. §-a egyaránt rendelkezést tartalmaz a végrehajtásában átvett elkobzás és vagyonelkobzás vonatkozásában, ugyanakkor az Avt. alapján az adóhatóság kizárólag a vagyonelkobzás végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el. A kérdéses rendelkezés az EUtv. 118/B. § alapján elhagyható, hiszen a végrehajtási jogsegély általános szabályai alapján egyértelmű, hogy a végrehajtás során a magyar szabályokat kell alkalmazni.
Ennek megfelelően a végrehajtásában átvett vagyonelkobzást - az átvételről rendelkező határozat tartalmának megfelelően - a most módosított szabályok alapján az állami adó- és vámhatóság hajtja végre.
A 28. §-hoz
A Módtv. részben az Avt. által használt terminológia átvezetését végzi el, és a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény terminológiáját is átvezeti a kiszabható pénzügyi szankció tekintetében.
A 29. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma módosul a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges az utalások pontosítása.
A 30-31. §-okhoz
Tekintettel arra, hogy a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma módosul a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges az utalások pontosítása.
A 32-33. §-okhoz
A módosítás célja annak egyértelmű meghatározása, hogy a magyar jogrendszerben mely szerv felel a hivatkozott korlátozó intézkedés végrehajtásáért.
A 34-38. §-okhoz
1) A Módtv. a zár alá vett ingatlan végrehajtás során való értékesíthetőségével összefüggő büntetőeljárási rendelkezéseket helyezi el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) zár alá vétel végrehajtására vonatkozó szabályai között is.
Az Avt.-ben részletezett értékesítései feltételek azon az alapon nyugszanak, hogy nem kerülhet sor a büntetőeljárásban zár alá vett ingatlan értékesítésre akkor, ha maga a zár alá vett ingatlan a zár alá vétel tárgya. Ilyenkor az ingatlan egészének jogi helyzete függ a büntetőeljárás kimenetelétől, függetlenül attól, hogy azt milyen más követelés terheli. Ebben az esetben csak az ingatlan értékesítése iránt nem intézkedhet az adóhatóság, a többi vagyontárgy tekintetében igen.
Ettől különböző eset, ha az ingatlan csupán az érdemi döntéssel együtt megítélhető követelés - jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény - fedezete. Ez utóbbi esetekben a nem büntetőeljárásból származó végrehajtási igények érvényesítésére és az ingatlan értékesítésére akkor van lehetőség, ha a végrehajtási érdek meg kell, hogy előzze a büntetőeljárással összefüggő követelések biztosításának érdekét. Az Avt. ilyen esetként határozza meg, ha a végrehajtási jog bejegyzése korábbi, mint a bűnügyi zárlat (a büntetőeljárási zár alá vétel) feljegyzése, továbbá ha a bűnügyi zárlat a korábbi bejegyzésű, de várhatóan minden követelés kielégíthető. Előbbi esetben értelemszerű, hogy ha a teljes ingatlan büntetőjogi státusa egyébként nem vitás, és ekként a zár alá vétel csak meghatározott összeg fedezetét biztosítja, akkor a korábban bejegyzett végrehajtási joggal szemben ne élvezzen elsőbbséget. Utóbbi körben pedig az indokolja az értékesítést, hogy minden végrehajtási igény várható kielégítése miatt nem áll fenn konfliktus a büntetőeljárási igények és az egyéb végrehajtási igények között.
Ahhoz hogy az értékesítés kérdésében a fenti feltételek megítélhetők legyenek, szükséges a zár alá vétel jogcímének és amennyiben a zár alá vétel pénzösszeg biztosítására szolgál, az összegnek a pontos feltüntetése a határozat rendelkező részében. Ennek alapján jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba a zár alá vétel ténye és esetleges összege, ami később kardinális jelentőségű az értékelés feltételeinek megítélése szempontjából.
2) Az Alkotmánybíróság a 20/2019. (VI. 26.) AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Be. megismételt eljárásra irányadó szabályaiban nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelményeknek megfelelően a bűnügyi költség viselését.
Az AB határozat szerint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) 403. § (5) bekezdése alapján a vádlott nem volt kötelezhető annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely annak folytán merült fel, hogy az eljárást meg kellett ismételni. A megismételt eljárásban tehát eltérő szabályok érvényesültek a bűnügyi költség viselésére: ha olyan ismételt bűnügyi költség merült fel, amelynek oka, hogy az eljárást meg kellett ismételni, ennek megfizetésére a vádlott nem volt kötelezhető. Ezeket a költségeket az államnak kellett viselnie. A szabály alkalmazása ugyanakkor nem eredményezte azt, hogy a megismételt eljárás során például az eredeti elsőfokú eljárásban indokolatlanul elmaradt a bizonyítási eszközök beszerzése, így a kiegészítő szakértői vélemények elkészítésének költségeit nem lehetett a terheltre terhelni. A mentesülés kizárólag a szó szoros értelmében az eljárás megismétlése miatt - például a kirendelt védő vagy tanú ismételt megjelenésével összefüggésben - keletkezett költségek vonatkozásában volt irányadó.
Hangsúlyozni szükséges, hogy a régi Be. 403. § (5) bekezdésének a jogalkalmazói megítélése, és ezáltal a joggyakorlata nem volt egységes. A Be. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést a bűnügyi költség viselésére a megismételt eljárás vonatkozásában, amiből az következik, hogy a megismételt eljárásban jelenleg az általános szabályok szerint kell rendelkezni a bűnügyi költség viseléséről.
Az AB határozatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntetőeljárások megismétlésének az oka valamennyi esetben a törvényi előírások megsértése. A törvényi előírások betartását a büntetőeljárásban részt vevő hatóságoknak, bíróságoknak kell felügyelni. Ilyen módon szabályszegés kizárólag valamely hatóság mulasztásának vagy hibájának lehet az eredménye. Márpedig a hatóságok, bíróságok mulasztásának vagy a hatóságok, bíróságok által elkövetett hibának a következményeit, vagyis az eljárás megismétlését az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó követelmények értelmében nem lehet a terheltre róni.
Minderre tekintettel a Javaslat kiegészíti a Be. 632. §-át egy új (4) bekezdéssel, amely szerint a vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel. Ez a szabályozás kizárólag a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselését rendezi, nem terjed ki az alapeljárásban, valamint - a Be. kodifikációs szerkezetéből is eredően - a megismételt eljárásban hozott határozat elleni jogorvoslati eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére.
A Javaslat rendelkezik a megismételt eljárásban felmerült azon költségekről is, amelyek a terhelt mulasztásából fakadnak, pl. ha nem mondott le a tárgyaláson való jelenlét jogáról, ennek ellenére azon nem jelent meg és emiatt a tárgyalást el kellett halasztani, akkor az ebből eredő költségviselés alól a neki felróható magatartására figyelemmel nem mentesülhet. Ez a rendelkezés összhangban van a mulasztással felmerülő bűnügyi költségek viselésére vonatkozó általános - felróhatóságon alapuló - szabályokkal, egyúttal biztosítja, hogy a megismételt eljárást a terhelt szándékos mulasztásával ne hátráltathassa.
Mindezek alapján a Be. 632. §-ának (4) bekezdéssel való kiegészítése az AB határozatban megjelölt jogalkotói feladatot teljesíti.
3) A rendbírság és a bűnügyi költség tekintetében a halasztás, illetve a részletfizetés engedélyezése tárgyában indokolatlan az eredménytelen foglalási jegyzőkönyv feltételének fenntartása, különösen arra tekintettel, hogy az adóhatóság 200 ezer forintot nem meghaladó adók módjára behajtandó köztartozás esetén nem foganatosít helyszíni foglalási cselekményt.
A 39. §-hoz
Az el nem évült és kérelemmel nem érintett túlfizetésnek az adózó tartozására történő elszámolására jelenleg - az Art. 74. § (7) bekezdése kivételével - az Avt. 32. §-a alapján csak végrehajtási cselekményként van lehetőség.
Az átvezetés, mint végrehajtási cselekmény alkalmazása indokolatlan hátrányokat okozhat az adózónak, tekintettel arra, hogy egy tartozással megegyező (vagy azt meghaladó) túlfizetés átvezetésével a végrehajtási eljárás le is zárul, azonban a jogszabály szerint az adózó ilyen esetben is végrehajtási eljárással érintetté válik, ami hátrányos következményekkel járhat számára.
A túlfizetés hatósági úton történő átvezetése olyan technikai, elszámolási folyamat, melynek nem kell szükségszerűen végrehajtási eljárás keretében megtörténnie, ezért a Módtv. az átvezetést végrehajtási eljáráson kívüli, attól független eljárásnak alakítja át.
A Módtv. az adózót valamely adónem adószámláján fennálló és adózót megillető túlfizetés összegének egy másik adónem adószámlájára történő átvezetéséről rendelkezik, tekintettel arra, hogy az Art. 70. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket adószámlán adónként (köztehernemenként) mutatja ki és nem összesítve, másrészt az Art. 74. § (1) bekezdése szerint is a túlfizetés egy adott adónem tekintetében állhat fent, az nem az adózó egész adófolyószámlájának összesített értékéből számítandó. A túlfizetés tehát az adott adónem tekintetében úgy is megilletheti az adózót, hogy közben egy másik adónem tekintetében tartozása van, azonban a hatósági átvezetés intézményének bevezetésével az adóhatóságnak lehetősége lesz végrehajtási cselekmény nélkül több adónem számla között az átvezetésre.
Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
A 40. §-hoz
2019. január 1-jével az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 166. § (3) bekezdésében foglaltak - "A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot és egyéb terheket az adós NAV által nyilvántartott tartozásának összegéig visszatarthatja" - hatályukat vesztették, tekintve, hogy a hivatkozott rendelkezés az Art. szabályának szükségtelen megismétlését tartalmazta. Az Art. 76. §-ának rendelkezései azonban csak részben fedik le a visszatartás lehetséges eseteit, nem rendeznek arról, hogy vám, és egyéb terhek túlfizetése esetén az ügyfél felé történő kiutalást megelőzően az a fennálló adó-, járuléktartozásra is elszámolható. A Módtv. ezt a hiányosságot pótolja.
Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
A 41. §-hoz
Jogharmonizációs záradék az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében.
A 42. §-hoz
A Módtv. aktualizálja a behajthatatlanság kifejezést, ugyanis az Avt. módosításával a jövőben ezen jogintézmény ideiglenesen eredménytelen végrehajtásnak fog minősülni. Továbbá az Art. rendelkezései csak részben fedik le a visszatartás lehetséges eseteit, nem rendeznek arról, hogy vám, és egyéb terhek túlfizetése esetén az ügyfél felé történő kiutalást megelőzően az a fennálló adó-, járuléktartozásra is elszámolható. A Módtv. ezt a hiányosságot pótolja.
A 43. §-hoz
A túlfizetés hatósági úton történő átvezetéséről az adóhatóság formalizált döntést hoz a jövőben, amelyre figyelemmel a jövőben nem indokolt külön rendelkezni arról, hogy az adózót az átvezetésről értesíteni kell, mert arról az adózó a döntés részére történő kézbesítése által tudomást szerez.
A behajthatatlanság fogalom megváltozása miatt pontosítani szükséges azon jogszabályhelyeket, ahol korábban a behajthatatlan tartozás kifejezés szerepelt. Mivel a köztartozásban az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozás is szerepel, ezért a köztartozásmentes adózói adatbázisban azt nem kell külön feltüntetni. Természetesen az adóhatóság továbbra is figyelembe veszi eljárásában a tartozás megállapításakor az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettnek minősített tartozásokat.
A 44. §-hoz
A túlfizetés hatósági úton történő átvezetéséről az adóhatóság formalizált döntést hoz a jövőben, amely sértheti az adózó jogait, így indokolt ezen végzés típussal szemben az adózók részére a fellebbezési jogot biztosítani.
A 45. §-hoz
Szövegpontosító jellegű módosítások.
A 46. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma módosul a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges az utalások pontosítása.
A 47. §-hoz
A büntetőjog a szerepét akkor töltheti be, a hatékony visszatartó erő - vagyis hogy se az elkövető, se más ne kövessen el bűncselekményt - akkor érvényesülhet, ha a büntetőjogi szankciók következesen, más állami követeléseket megelőzően kerülnek végrehajtásra. Olyan össztársadalmi érdek fűződik a bűnügyi követelések végrehajtásához, amely indokolttá teszi azt, hogy e követelések behajtásból befolyt összeg ne az Avt. általános elszámolási sorrendje szerint kerüljenek kielégítésre, hanem kivételes jelleggel ezeket megelőzően. E körbe tartozik a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság, továbbá az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság vagy köz javára fizetendő jóvátétel és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás, ha a végrehajtást a magyar állam átveszi.
A 48. §-hoz
A Módtv. alapján egy adott követelés végrehajtását fel kell függeszteni azokban az esetekben, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak, és annak eredményeként a követelés összegét az adóhatóság ilyen befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlájára be is fizették.
A 49. §-hoz
A Módtv. értelmében egy adott követelés végrehajtását meg kell szüntetni abban az esetekben, ha azt olyan követelés miatt rendelték el, amely követelést egy másik követelés biztosítására büntetőügyben elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak, és annak eredményeként a követelés összegét az adóhatóság ilyen befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlájára be is fizették.
A Módtv. továbbá rendezi, hogy az adós halála esetén miként kell eljárnia az adóhatóságnak, ugyanis az adós halála esetén problémát okoz az eljárás megszüntetéséről szóló végzés kézbesítése, ugyanis nincs értesíthető személy, ügygondnok kirendelése pedig nem célszerű. Ha a végrehajtás kizárólag adótartozás behajtására irányul, ellenérdekű fél hiányában nincs relevanciája a hatósági döntés kézbesítésének, így attól eljárásjogi szempontból érdemes eltekinteni. A behajtást kérő (hatóság) jogorvoslati jogának biztosítása érdekében a megkeresésre folyó végrehajtások továbbra is végzésben szüntethetők meg.
Az adós halála vagy megszűnése esetén sem szüntethető meg a végrehajtás büntetőeljárás zár alá vétel, vagyonelkobzás, illetve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés esetén. Ezekben az esetekben ugyanis a jogutóddal szemben folytatni kell az eljárást, amelynek megfelelő jogalapja van az ágazati szabályozásban.
Az 50. §-hoz
A követelésnek az Avt. hatályos rendelkezése szerinti ideiglenesen behajthatatlanná minősítése azt fejezi ki, hogy az adós jövedelmi, vagyoni viszonyainak értékelése alapján további végrehajtási cselekménytől nem várható eredmény. Amennyiben az adóhatóságnak van jogosultsága a követeléseket ideiglenesen behajthatatlannak minősíteni (így pl. az adótartozások esetében, vagy az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott fizetési kötelezettségek esetén), akkor ezen tartozások esetében nem szünteti meg a végrehajtási eljárást az adóhatóság, hanem végrehajtási cselekménnyel érvényesítheti a követelést elévülési időn belül bármikor, amennyiben feltár végrehajtható vagyontárgyat az adósnál, ugyanis a behajthatatlannak minősített tartozás fennálló tartozásnak minősül (tehát nem azonos a követelés pénzügyi szempontból történő, végleges behajthatatlanná nyilvánításával, amelynek megállapítására kizárólag a követelés jogosulja jogosult a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-g) alpontjai alapján).
Célszerű a behajthatatlanság elnevezés módosítása, mivel a behajthatatlan tartozás kifejezést sokan összekeverik a számviteli szabályok szerinti behajthatatlan követeléssel, holott az adójogi behajthatatlanná minősítés csak ideiglenes behajthatatlanná minősítést jelent, így e kötelezettségek számviteli szempontból nem mutathatóak ki véglegesen törölt tételekként. Így annak érdekében, hogy a számviteli szabályok szerinti fogalom és az adóhatósági végrehajtás keretében vagyon vagy jövedelem hiányában nem érvényesíthető követelés elkülönüljön, a jelenlegi behajthatatlan tartozás fogalmát egyértelműbb fogalom váltaná fel.
A Módtv. lehetővé teszi, hogy ha egy adózó valamely tartozása eredménytelen végrehajtással érintettnek minősül, úgy ezt követően egy éven belül az újonnan felmerülő tartozásait automatikusan, külön végrehajtási cselekmény foganatosítása nélkül is behajthatatlanná lehessen minősíteni. A tartozás ugyanakkor ezen az egy éven belül sem kerül ki az adóhatóság kezelése alól, hiszen amennyiben az adózóval kapcsolatban az adóhatóságnak olyan információ kerül a birtokába, hogy jövedelemmel rendelkezik (bevallást nyújtanak be az adózóval kapcsolatban), vagy vagyonelemet szerez, a végrehajtási eljárást az adóhatóság haladéktalanul folytatni tudja és foganatosítja a megfelelő végrehajtási cselekményt. Ezen túlmenően a végrehajtáshoz való jog elévüléséig évente egyszer meg kell vizsgálni, hogy a tartozás nem vált-e végrehajthatóvá.
Ha az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság a 10 ezer forintot meghaladja, de a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt meg nem abban az esetben sem korlátozható a végrehajtási eszköztár a hatósági átutalási megbízásra és jövedelem-letiltásra. A büntetőjogi szankcióhoz fűződő prevenciós hatás csökkentésével járna, ha az állam ennek más eszközökkel nem szerezne érvényt.
Az 51. §-hoz
Garanciális rendelkezés, amely egyértelműsíti, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat nem támadható az Avt. szerinti jogorvoslatokkal.
Az 52. §-hoz
A Módtv. a törvényszéki végrehajtók feladatainak az állami adó- és vámhatósághoz történő teljes körű átkerülésével kapcsolatosan pontosítja az e feladatok ellátásához kapcsolódó végrehajtható okiratok körét figyelemmel a büntetőeljárás szabályaira. A Módtv. bevezeti továbbá a bűnügyi követelés fogalmát, figyelemmel arra, hogy az állami adó- és vámhatóság 2019. január 1-jével átvette a törvényszéki végrehajtási feladatokat és 2020. január 1-jétől az Avt.-ben kerülnek elhelyezésre az adott követelések végrehajtásának részletszabályai, amelyeket eddig a Vht. tartalmazott. Bűnügyi követelés fogalma alatt azok az igazságügyi követelések értendők, amelyek büntetőeljárásban szankcióként kerültek kiszabásra és végrehajtásuk a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozik, illetve a Korm. határozat folytán végrehajtásuk az állami adó- és vámhatósághoz kerül. Taxatíve ide tartoznak a büntetőjogi szankciók közül a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, az intézkedések közül a vagyonelkobzás, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság, továbbá a nem magyar bíróság által kiszabott, de végrehajtásra átvett szankciók, mint az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, valamint az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás.
A törvényszéki végrehajtó jogállásának megszűnésével többek között a Vht. 255. § d) pontja is hatályon kívül helyezésre kerül azzal, hogy a Vht. alapján a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtható okiratok a Vht.-ból átkerülnek az Avt.-be és a Vht. 255. § d) pontjában megjelölt követelések is megjelenítésre kerülnek az Avt. végrehajtható okiratai között. A feladat állami adó- és vámhatósághoz kerülésével a követelések végrehajtását főszabály szerint kettő végrehajtó szerv - az önálló bírósági végrehajtó vagy az állami adó- és vámhatóság - végezheti. Az eljáró végrehajtó - az önálló bírósági végrehajtó vagy az állami adó- és vámhatóság - mibenléte attól függ, hogy az adott követelés behajtását törvény melyik szerv hatáskörébe utalja. Az MNV Zrt.-t megillető követelések kétirányúak lehetnek, azonban a Módtv. alapján az úgynevezett államot egyéb jogcímen megillető követelések közül az igazságügyi követelések behajtása az Avt. alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik, míg az államot egyéb jogcímen megillető követelések közül a nem igazságügyi követelések behajtása a Vht. alapján az önálló bírósági végrehajtó feladata. Így a Vht. szabályrendszere alapján változatlanul továbbra is az önálló bírósági végrehajtó jár el minden olyan magánjogi követelés végrehajtása esetén, amely a Vht. alapján kerül elrendelésre. Ebből következően az MNV Zrt. és így az állam polgári jogviszonyból eredő követeléseinek behajtása egyértelműen az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik 2020. január 1-jét követően.
Az 53. §-hoz
A közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtás során a közfoglalkoztató vagyonát képező és éppen folyamatban lévő közfoglalkoztatási programban használt ingó vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése ellehetetleníti a közfoglalkoztatottak további foglalkoztatását. A végrehajtási eljárás során történő értékesítés ezekben az esetekben a közfoglalkoztatási program eredménytelenségéhez vezetne. A közfoglalkoztatási programok sikeréhez ugyanakkor jelentős közérdek fűződik, melynek érvényre juttatása érdekében a Módtv. alapján az adóhatóság az adóstól lefoglalt közfoglalkoztatási programban érintett vagyontárgy értékesítését csak a program lezárulta után kezdheti meg.
Az 54. §-hoz
A közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtás során a közfoglalkoztató vagyonát képező és éppen folyamatban lévő közfoglalkoztatási programban használt ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése ellehetetleníti a közfoglalkoztatottak további foglalkoztatását. A végrehajtási eljárás során történő értékesítés ezekben az esetekben a közfoglalkoztatási program eredménytelenségéhez vezetne. A közfoglalkoztatási programok sikeréhez ugyanakkor jelentős közérdek fűződik, melynek érvényre juttatása érdekében a Módtv. alapján az adóhatóság az adóstól lefoglalt közfoglalkoztatási programban érintett vagyontárgy értékesítését csak a program lezárulta után kezdheti meg.
A Módtv. kifejezésre juttatja, hogy nem kerülhet sor ingatlan értékesítésre akkor, ha maga a zár alá vett ingatlan a zár alá vétel tárgya, mert ilyenkor az ingatlan egészének jogi helyzete függ a büntetőeljárás kimenetelétől, függetlenül attól, hogy azt milyen más követelés terheli. Ebben az esetben csak az ingatlan értékesítése iránt nem intézkedhet az adóhatóság, a többi vagyontárgy tekintetében igen.
Ettől különböző eset, ha az ingatlan csupán az érdemi döntéssel együtt megítélhető követelés - jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy polgári jogi igény - fedezete. Ez utóbbi esetekben a nem büntetőeljárásból származó végrehajtási igények érvényesítésére és az ingatlan értékesítésére akkor van lehetőség, ha a végrehajtási érdek meg kell, hogy előzze a büntetőeljárással összefüggő követelések biztosításának érdekét. A Módtv. ilyen esetként határozza meg, ha a végrehajtási jog bejegyzése korábbi, mint a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel bejegyzése, továbbá ha a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel a korábbi bejegyzésű, de várhatóan minden követelés kielégíthető. Előbbi esetben értelemszerű, hogy ha a teljes ingatlan büntetőjogi státusza egyébként nem vitás, és ekként a zár alá vétel csak meghatározott összeg fedezetét biztosítja, akkor a korábban bejegyzett végrehajtási joggal szemben ne élvezzen elsőbbséget. Utóbbi körben pedig az indokolja az értékesítést, hogy minden végrehajtási igény várható kielégítése miatt nem áll fenn konfliktus a büntetőeljárási igények és az egyéb végrehajtási igények között.
Az 55. §-hoz
A mező és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (7) bekezdése - az adóhatósági végrehajtási eljárásokra kiterjedően is - a tulajdonszerzés jóváhagyása vagy mezőgazdasági igazgatási szerv által folytatott sikertelen árverés esetén előírja a végrehajtó részére a folyamatos árverezés iránti hirdetmény közzétételét. Az Avt. 57. § -a alapján az állami adó-és vámhatóság ingatlant kizárólag az Avt-ben szabályozott elektronikus árverésen vagy árverésen kívül értékesíthet. Az Avt. nem tartalmazza a folyamatos árverezés iránti hirdetmény közzétételének lehetőségét. A Módtv. az adóvégrehajtási ügyekben is - kizárólag a mező- és erdőgazdálkodási földek tekintetében - lehetővé teszi a Vht. szerinti folyamatos árverezés iránti hirdetmény közzétételét.
Az 56. §-hoz
Ezen szabály kizárja a biztosítási intézkedés végrehajtásának foganatosítását abban az esetben, ha a biztosítási intézkedéssel olyan követelés érintett, melyet egy másik követelés biztosítására elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglaltak.
Az 57. §-hoz
Az elvégzendő meghatározott cselekmény részletes meghatározásához, a tevékenység pontos körülhatárolásához szükséges a végrehajtást megelőző alapeljárást lefolytató, végrehajtható okiratot kiállító, szaktudással rendelkező szerv aktív közreműködése, amelynek lehetőségét teremti meg a rendelkezés módosítása. Ennek hiányában nem áll rendelkezésre semmilyen iratanyag ahhoz, hogy a NAV közreműködő szerveknek tudjon ajánlati felhívást kiküldeni, vagy egy közbeszerzési eljárást tudjon kiírni.
Amennyiben a fenti rendelkezés eredményesen nem alkalmazható, szükséges megteremteni azt a lehetőséget, hogy a NAV végzéssel olyan szakértőt rendeljen ki a műszaki tervdokumentáció elkészítésére, aki - a behajtást kérő hatóság helyett - pontosan meghatározza az elvégzendő munkálatokat és a szükséges biztonsági intézkedéseket (különösen életveszélyesnek ítélt ingatlanok tekintetében). Az igazságügyi szakértő költsége azonban olyan magas, hogy nem várható el a NAV-tól ezek viselése, különösen azért nem, mivel a behajtást kérő hatóság helyett végzi el a műszaki dokumentáció elkészítését, így ilyen esetekben a szakértő költségét a behajtást kérő hatóság köteles előlegezni.
Az 58. §-hoz
A közreműködő szervezetek névjegyzékébe történő regisztráció önkéntes. Ha a megkeresés olyan tevékenység elvégzésére irányul, amelyre nem regisztrált a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas gazdálkodó, akkor a hatályos törvényszöveg nem biztosít lehetőséget a cselekmény elvégeztetésére. A kiegészítés megoldást jelent az előre nem látható cselekményekre folytatott végrehajtási eljárások fennakadás nélküli, gördülékeny lefolytatására.
Az 59. §-hoz
A költséghatékonyság elvét szem előtt tartva az állami adó- és vámhatóság csak akkor intézkedik az ingóságok elszállításáról, ha az értékük meghaladja a tárolással várhatóan felmerülő költségeket. Az adós ingóságainak életet és testi épséget veszélyeztető állapotú építményből történő kiürítése - indokolt és méltányolható módon - nem a végrehajtó, hanem az adós kötelezettsége. Ha ennek nem tesz eleget, az építményen végrehajtandó építőipari munkálatokból eredő károkat viselni köteles. Az adós kár megelőzéséhez és mérsékléséhez fűződő jogát ugyanakkor abban az esetben is biztosítja a javaslat, ha a hatóság felszólítása ellenére, önhibájából nem tett eleget a kötelezettségének. Az ingatlan területén elhelyezett ingóságokat az eljárás bármely szakaszában elszállíthatja.
A 60. §-hoz
A Módtv. alapján a Vht. vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételre, pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, elektronikus adat ideiglenes, illetve végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtására vonatkozó főbb rendelkezései kerülnek átültetése az Avt-be abból a célból, hogy az állami adó- és vámhatóság által foganatosítandó végrehajtás során alkalmazandó jogszabályi rendelkezések köre egyértelművé váljon.
Erre tekintettel a bűnügyi követelések végrehajtása a Módtv. hatályba lépésével nem a Vht., hanem az Avt. szabályai szerint történik. Adatvédelmi szempontból is jelentős, emellett az adminisztrációs terheket könnyítő változás, hogy a megkereséssel együtt az állami adó- és vámhatóságnak a megkeresés mellett nem általánosságban a döntést, hanem a végrehajtandó határozatot, annak záradékolt rendelkező részét, határozat hiányában pedig a fizetési kötelezettséget megállapító közokiratot kell csatolni. Ezzel az olyan, sokszor terjedelmes határozatok, amelyek végrehajtás szempontjából nem jelentős személyes adatokat, bűnügyi személyes adatokat is tartalmaznak, csak a szükséges terjedelemben kerülnek megküldésre a végrehajtó szervhez.
A végrehajtási eljárás során a fizetési kedvezmények engedélyezése terén a Módtv. alapján a korábban a törvényszéki végrehajtói hatáskörbe tartozó végrehajtói okiratok közül nem valamennyi esetben válik kizárttá a fizetési kedvezmény végrehajtói engedélyezése. Csupán a fiatalkorúval szemben elrendelt pénzbüntetés, a bűnügyi költség, valamint a büntetőeljárásban a bíróság által kiszabott rendbírság esetében. Ilyen esetekben az adóhatóság a fizetési kedvezmény iránti kérelmet a behajtást kérőhöz küldi meg. A további esetekben az Avt. 109. § alapján a tartozás mérséklését leszámítva nincs kizárva a fizetési kedvezmény.
A Módtv. fontos újítása, hogy a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés eredménytelensége esetén az adóhatóság a behajthatatlannak való minősítés nélkül megszünteti a behajtási eljárást. Ez lehet az alapja a Btk. 113. § (3) bekezdés alapján történő átváltoztatásnak.
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvénynek a Módtv-nyel hatályon kívül helyezendő 26. § (5) bekezdésében is megjelenő szabályozás, hogy a jogi személlyel szemben a végrehajtás eredményességét a végrehajtó szükség esetén felszámolási eljárás útján is biztosítsa. A Módtv. az e mögött húzódó megfontolás átültetésével és kiegészítésével biztosítja, hogy az adóhatóság a követelés érvényesítését, illetve a jogi személy megszüntetését szolgáló más eljárásokban is kezdeményezőként lépjen fel az állam nevében.
Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
A 61. §-hoz
A Módtv. kizárja az általános szabályok közül a fedezetcsere intézményét olyan bűnügyi követelések tekintetében, amelyek esetében ennek lehetősége egyes büntetőjogi intézményekkel kerülne összeütközésbe. A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel érintett vagyon megváltása a Be. 329. §-ban meghatározott feltételek szerint rendelhető el. Ha ehhez képest a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során az adóhatóság a büntetőeljárási megváltással, azonos következményekkel járó fedezetcserét engedélyezhetne, az a büntetőeljárási feltételrendszer érvényesülését rontaná le.
Vagyonelkobzás esetén a Btk. alapján elsősorban a bűncselekményből származó vagyont kell elvonni, ha ez átalakul, akkor kell a vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve elrendelni. Mindaddig azonban, amíg a vagyonelkobzás az eredeti bűnös vagyonra elrendelhető, az állam azt köteles elvonni. Ennek az elvnek mondana ellent, ha a végrehajtás során az adós és az adóhatóság rendelkezése alapján fedezetcserével mégsem a bűnös vagyon, hanem csak az annak megfelelő érték kerülne elvonásra.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések esetén szintén a vagyon tárgyiasult formában való jelentősége miatt indokolatlan a fedezetcsere engedélyezése.
A Módtv. a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásának szabályai terén tartalmilag - kisebb korrekciókkal - a Vht. szabályait veszi át.
Az egyik ilyen korrekció, hogy a Módtv. egyértelművé teszi, hogy a vagyonelkobzás intézkedés jellegénél fogva az adós egész vagyonára nem rendelhető el, annak elrendelésére a vagyonelemek vagy pénzösszeg körülhatárolásával kerül sor.
Továbbra is fontos rendező elv, hogy a meghatározott vagyonelemre kimondott vagyonelkobzás esetén nem érvényesülnek a mentesség szabályai, míg a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén ezek a végrehajtás korlátját képezhetik.
A Módv. az ingatlant érintő vagyonelkobzás szabályait azzal pontosítva veszi át, hogy a pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás esetén nem jegyezhető be az ingatlanra az állam tulajdonjoga, hanem a pénzösszeg erejéig végrehajtási jog kerül bejegyzésre.
A Módtv. mellőzi az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. azon nyilatkozattételre történő felhívását, hogy válasszon, az ingatlan vételárára vagy a tulajdonjogára tart igényt. Ennek oka, hogy ha az állami vagyonkezelő az vételárra tart igényt, annak legkedvezőbb kialakításában maga vegyen részt, a vételár ne egy számára külső és bizonytalan kimenetelű árverés eredményétől függjön.
A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel szabályait illetően a Módtv. szintén jelentősebb tartalmi módosítás nélkül ülteti át a Vht. szabályait. Kiemeli, hogy ilyen esetben nincs helye jövedelem-letiltásnak, ugyanis a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel csak a meglevő vagyonelemre rendelhető el.
A Vht. alapján a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt elsődlegesen a zárlat szabályai szerint kell végrehajtani, az Avt. rendszerében - ami a zárlat intézményét nem ismeri - szükséges volt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel szabályai közé emelni a zárlat egyes szabályait is.
A Módtv. mindezek mellett bevezeti a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel megváltásának egyes végrehajtási szabályait.
A Módtv. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtási szabályainak átvétele terén tartalmi módosítást nem hajt végre.
Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
A 62. §-hoz
Az Avt. 29. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott pénzkövetelés kapcsán indokolt néhány, az adott követelés végrehajtása során alkalmazandó rendelkezés elhelyezése a törvényben az egységes joggyakorlat megteremtése érdekében. E rendelkezések alapján, egyebek mellett, ezen, az Art. hatálya alatt nem lévő, illetve az Avt. XII. fejezete alá sem tartozó követelések után a végrehajtási eljárás során - az Avt. 56. címében foglaltakhoz hasonlóan - az állami adó- és vámhatóság késedelmi pótlékot számol fel, továbbá az e követelésekre vonatkozó fizetési kedvezményi kérelmeket is elbírálja - az e vonatkozásban háttérjogszabályként szolgáló Art. megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával.
Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
A 63. §-hoz
A törvényszéki végrehajtási feladatok átvételéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés módosítása a jogalkalmazói gyakorlat megkönnyítése érdekében.
Annak érdekében, hogy a NAV-nak megfelelő idő álljon rendelkezésére a részére átadott ügyek feldolgozására, szükséges az Avt. olyan irányú módosítása, amely alapján a 131/A. § (3) bekezdése szerinti, 2019. december 31. napján folyamatban lévő ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtásra irányuló megkeresés NAV-hoz való beérkezésétől számított 30 napig. A Módtv. előírja továbbá a törvényszékek részére, hogy a NAV részére átadásra kerülő ügyekben a zár alá vett vagy bírósági letétbe helyezett ingó dolgot is át kell adni és a végrehajtói letéti számlán kezelt összeget is át kell utalni a NAV részére.
Az Avt. 131/A. § (7) és (8) bekezdését pontosítani szükséges annak érdekében, hogy a törvényszékek minden követelés tekintetében kétséget kizáróan el tudják dönteni, hogy azt a NAV részére át kell adni végrehajtásra vagy sem. Ennek alapján előírásra kerül, hogy a fiatalkorúval szemben kiszabott, behajthatatlan pénzbüntetések kivételével a bűnügyi követelés, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés esetén a törvény kizárja az Avt. 131/A. § (7) és (8) bekezdésének az alkalmazhatóságát.
A 64. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a jogalkalmazói gyakorlat megkönnyítése érdekében.
A 65. §-hoz
Jogharmonizációs záradék az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében.
A 66. §-hoz
A Módtv. technikai, nyelvhelyességi, valamint szövegpontosító jellegű módosításait tartalmazza.
a) és o)-p) pont: Tekintettel arra, hogy az Avt. végrehajtható okiratok felsorolásának jelölése - betű jelölés helyett számozásra - módosul, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges a hivatkozások pontosítása.
b) pont: Az Avt. alapján a még véglegessé nem vált fizetési kedvezményt engedélyező döntést követően új végrehajtási cselekmény foganatosítására nincs mód. Tekintettel azonban a helyt adó döntésre, méltánytalan az ügyfelekkel szemben a már foganatosított hatósági átutalási megbízás, valamint a jövedelem-letiltás érvényben tartása ilyen esetben, ezen hatósági intézkedések visszarendezését írja elő az adóhatóság számára ezen új rendelkezés.
c) pont: Tekintettel arra, hogy a Vht.-ben megjelölt bűnügyi zárlat fogalma módosul a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel fogalomra, így a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében szükséges az utalások pontosítása.
d) pont: A pénzfizetésre irányuló bűnügyi követelések esetén számolni kell azzal, hogy akár a részbeni teljesítés miatt a még végrehajtásra váró résznek, akár a kiszabott szankciónak az összege a 10 000 forintot nem haladja meg. Annak érdekében, hogy be tudják tölteni egyéni és társadalmi prevenciós céljukat a bűnügyi követeléseket - szankciókat - értékhatártól függetlenül végre kell hajtani. Ezért a módosítás e követeléseket - az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követeléssel egyezően - olyan kivételként határozza meg, amelyek tekintetében az állami adó- és vámhatóság az átvezetésen kívül más végrehajtási cselekményt is foganatosít.
e) pont: Amennyiben az adott vagyontárgy se közvetlenül, se közvetve (zárgondnok útján) nincs az adóhatóság felügyelete alatt, indokolt hagyományos árverés tartása, ugyanis ilyen esetekben felmerülhet az árverés keretében annak tisztázási szükségessége, hogy az adott vagyontárgy fellelhető-e, illetve olyan állapotban van-e, ahogy azt meghirdették. Azon ingóságok esetében, amelyek helyhez kötöttek, nem szállíthatók, vagy szétszerelésük speciális szakértelmet igényel, illetve tárolásuk különleges körülmények biztosítását igényli, csak akkor indokolt hagyományos árverés tartása, amennyiben azok se közvetve, se közvetlenül nincsenek az adóhatóság felügyelete alatt. Ezért vált szükségessé a normaszöveg olyan irányú módosítása, amely szerint ezen vagyontárgyakat csak akkor kell hagyományos úton árverezni, amennyiben azok esetében zárgondnok kirendelésére nem kerülhet sor.
f) pont: Jogtechnikai pontosítás.
g) pont: Növeli a jogbiztonságot, ha a törvény pontosabban meghatározza a kizárás időtartamának lejártát. A javasolt módosítás magában foglalja a vételár-különbözet behajtását, illetve a tartozás végrehajtásához való jog elévülését is.
h) pont: Az adóhatóság eljárásában az elektronikus ingóárverések során gyakran előforduló eset, hogy a jellemzően kisebb értékű ingóságokat megvásárló árverési vevő később a távolságból fakadó magas útiköltség, vagy más élethelyzete miatt nem kívánja átvenni a megvásárolt ingóságot, vagy a jogszabályban az adóhatóság részére előírt 90 napos őrzési kötelezettsége eredménytelenül telik el. A hatályos rendelkezések nem teszik lehetővé ezen ingóságok tekintetében a karitatív célú felhasználást, a módosítás ennek lehetőségét teremti meg.
i) pont: A NAV a végrehajtási megkereséshez kapcsolódó nyomtatványait 2020. január 1-jétől kiváltja, e változás jogi hátterének biztosításához szükséges az Avt. módosítása. A hatályos szöveg szerint kötelező az elektronikus űrlap alkalmazása, ami a magasabb szintű technológia alkalmazásának az akadálya.
j) pont: Nyelvhelyességi pontosítás
k) pont: A behajthatatlanság fogalom megváltozása miatt pontosítani szükséges azon jogszabály-helyeket, ahol korábban a behajthatatlan tartozás kifejezés szerepelt. l) pont: A módosítás egyértelműsíti a jogalkalmazók számára, hogy az állami adóhatóság kizárólag a csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárás megindulásakor már elrendelt, illetve átadott végrehajtási eljárások során jelent be hitelezői igényt, és gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat. Amennyiben a végrehajtás elrendelésére, illetve az állami adóhatóság megkeresésére a csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárás megindulásakor még nem került sor, a behajtást kérő hatóságnak kell bejelentenie a hitelezői igényt és gyakorolnia a hitelezőket megillető jogokat, ugyanis a csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárás megindulásakor az állami adóhatóság nem rendelkezik a hitelezői igények bejelentéshez szükséges információkkal, hiszen nála az adott követelés kapcsán eljárás nincs folyamatban.
m) pont: A módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy kizárólag abba az esetben van helye közreműködő szervezet igénybevételének, amennyiben az nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
n) pont: Nyelvhelyességi pontosítás.
A 67. §-hoz
a) és b) pont: A túlfizetés hatósági úton történő átvezetése olyan technikai, elszámolási folyamat, melynek nem kell szükségszerűen végrehajtási eljárás keretében megtörténnie, ezért a Módtv. az átvezetést végrehajtási eljáráson kívüli, attól független eljárásnak minősíti. E módosításokkal összefüggésben az átvezetésre vonatkozó egyes rendelkezések deregulálása szükséges.
c) pont: A legalacsonyabb becsértékű vagyontárgyak esetében a legkevésbé hatékony hagyományos árverést tartani. Az adózók kevésbé értesülnek róla, több munkaidőt, helyszíni eljárást igényel a megtartása, így kisebb a megtérülés valószínűsége. Amely körülményekre tekintettel a jövőben a 10 ezer forintot el nem érő becsértékű ingó vagyontárgyakat esetében már elektronikus árverés megtartására kerülhet sor.
d) pont: A Módtv. az Avt. 18. §-ában rendezi, hogy az adós halála esetén miként kell eljárnia az adóhatóságnak, amelyre figyelemmel indokolatlan a szabályozás megismételése.
e) pont: A behajthatatlanság fogalom megváltozása miatt deregulálni szükséges egyes jogszabályi rendelkezéseket.
A 68. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 69. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.