A jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek /in: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III., HVG-ORAC, 2018, 2210-2245. o./

adozona.hu

A jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek /in: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III., HVG-ORAC, 2018, 2210-2245. o./

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Polgári eljárásjog , Polgári jog , Társasági jog
Érvényesség kezdete: 2018.08.10
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek /in: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III., HVG-ORAC, 2018, 2210-2245. o./

Kiadással kapcsolatos információk

Szerkesztő: Varga István

A Polgári Perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja III/III. Első rész II. fejezetének szerzője:

A III. kötet kézirata lezárva: 2018. augusztus 10.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978-963-258-411-9

Budapest, 2018

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.hvgorac.hu

E-mail: info@hvgorac.hu

Felelős szerkesztő: dr. Gábor Zsolt

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Az e fejezetben tárgyalt perekről általában[1]

A Pp. 7. § (1) bekezdés 9. pontja határozza meg a jogi személyek (és így a gazdasági társaságok) alapításával és törvényes működésével kapcsolatos pereket. Az itt felsorolt pertípusok jelentős részének speciális perjogi szabályait a Ctv. tartalmazza az alábbiak szerint:
- Ctv. 65-68. §-ok: a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per,
- Ctv. 69. §-a: a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per,
- Ctv. 70. §-a: a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per,
- Ctv. 71/A. §-a: a gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per.
A Pp. 7. § (1) bekezdés 9. pontjában felsorolt pertípusok közül a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti perre alkalmazandó különleges eljárásjogi rendelkezéseket a Ptk. 3:35-3:37. §-ai tartalmazzák, a cégnek nem minősülő szervezetek ellen a törvényességi felügyeletet, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv által indított perhez kapcsolódó speciális normákat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény határozza meg, a gazdasági társaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos per, a társaság tartozásaiért korlátozott felelősséggel tartozó tag vagy részvényes felelősségének korlátlanná minősítése iránti perhez illeszkedő speciális eljárásjogi rendelkezések ugyanakkor - egy eltéréssel - nem kerültek kodifikálásra. Ez az egy kivétel pedig az, hogy valamennyi, a Pp. 7. § (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott per - kivétel nélkül - a törvényszék hatáskörébe tartozik.[2][3]
Releváns, hogy a Pp. 20. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti perekbe beletartoznak a cég létesítő okirata vagy annak módosítása hatálytalanságának vagy létre nem jöttének a megállapítása iránti perek is.[4]
Jelen fejezetben a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos pereket elsősorban a gazdasági társaságok működése szempontjából elemezzük. Bár gazdasági társaságokat érintő perek, de nem ismertetjük a tagnak a társaság felé fennálló apportfelelősségével és az apportnak annak értékét meghaladó értékben történő elfogadásában közreműködők felelősségével kapcsolatos pereket, a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató tag kárfelelősségével kapcsolatos, továbbá a vezető tisztségviselővel szembeni kártérítési pereket. Jóllehet a Pp. alapján nem minősül a jogi személyek (így a gazdasági társaságok) alapításával és törvényes működésével kapcsolatos pernek, szoros tartalmi összefüggésre tekintettel azonban vizsgáljuk[5][6][7]
- a létesítő okirat jogi személy (gazdasági társaság) cégbejegyzését megelőzően történő érvénytelenségével kapcsolatos,
- valamint a betéti társaság és a közkereseti társaságok esetén a tagsági jogviszony tag felmondásával történő megszüntetését követőn a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránti pereket is.[8]

A létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatos perek

1. A létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatos perekről általában

A létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatban fordulópont a cégnyilvántartásba történő jogerős bejegyzésének időpontja. A bejegyző végzés jogerőre emelkedéséig a Ptk. 3:15. § (1) bekezdése értelmében a létesítő okiratok érvénytelenségére a szerződések érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azaz az általános kötelmi jogi szabályokat. A Ptk. az "érvénytelenség" kifejezést használja, azaz mind a megtámadhatóság, mind a semmiség körében irányadóak a Ptk. kötelmi jogi rendelkezései. Ezt erősíti a kapcsolódó miniszteri indokolás is: "Addig, amíg nincs bejegyezve a jogi személy, a létesítő okirat érvénytelenségére a szerződések érvénytelenségének szabályait lehet alkalmazni, tehát a megtámadási és semmisségi okok egyaránt figyelembe vehetőek. Ha ebben az időszakban derül ki az, hogy a létesítő okirat érvénytelen, ennek az a szükségszerű következménye, hogy elmarad a jogi személy bejegyzése, és így létre sem jön a jogi személy."[9]
A bejegyző végzés jogerőre emelkedését követően - a forgalombiztonságot, a hitelezők védelmét és a jogbiztonságot szem előtt tartva - azonban már csak nagyon szűk körben lehetséges a létesítő okirat érvénytelenségével összefüggésben peres eljárást indítani. "A jogi személy a közhiteles nyilvántartásba vétel után úgy jelenik meg a nyilvánosság, a forgalom többi szereplője előtt, mint létező jogalany, amely az általa vállalt kötelezettségek hordozója lehet. Ha az érvénytelenség következtében visszaható hatállyal, az akaratnyilatkozat időpontjától megtagadnánk a joghatást a jogi személy létesítő okiratától, akkor a gazdasági forgalom résztvevői viselnék annak kockázatát, hogy a jogi személy a bejegyzés ellenére sem tekinthető létrejöttnek, nem minősül jogalanynak."[10]
A Ptk. 3:15. § (2) bekezdése értelmében a jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket (például: törvényességi felügyeleti eljárás) lehet igénybe venni.

2. A létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatos per a jogi személy (gazdasági társaság) cégbejegyzését megelőzően

A korábban kifejtettek szerint a Ptk. 3:15. § (1) bekezdése alapján indítható perekben a Ptk. kötelmi jogi szabályait kell alkalmazni, az ott írt általános rendelkezésekkel. Mindebből az is következik, hogy a jogalkotó speciális perjogi szabályokat sem alkotott e pertípusra. Mindez nem azt jelenti, hogy a per tárgyánál fogva ne merülnének fel sajátosságok. Az alábbiakban ezeket elemezzük.

2.1. Perben érvényesített jog

A felperes a kötelmi jog szabályok alapján pert indíthat a létesítő okirat semmisége miatt, irányadó ugyanis a Ptk. 6:88. § (3) bekezdése, amely szerint, ha Ptk. eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
A cégbejegyzési eljárás során a cégbíróság Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi továbbá, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a cég tagjai, vezető tisztségviselői, illetve cégvezetői vonatkozásában e törvény szerinti eltiltási bejegyzést. Releváns, hogy a cégbíróság a Ctv. 46. § (1) bekezdése alapján nem vizsgálhat valamennyi semmiségi (például az uzsorás jelleget, a szerződő fél cselekvőképességének hiányát) okot, csak a kifejezett jogszabályba ütközést, elsősorban azért, mert a cégbejegyzési eljárásban csak az okirati bizonyítás megengedett. Egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság egyáltalán nem veheti figyelembe a lehetséges semmiségi okokat, mert a Ctv. 48. § (5) bekezdése nem ad lehetőség a létesítő okirat jogszabályszerűségének vizsgálatára. Azaz létesítő okirat semmiségét a bíróság teljeskörűen csak az érvénytelenségi perben értékelheti.[11]
A társasági szerződés megtámadására a Ptk.-ban meghatározott rendben kerülhet sor, így a társasági szerződés megtámadásának a másik (többi) szerződő féllel (taggal) történt eredménytelen közlését követően a bíróság előtt keresettel érvényesíthető. Lényeges, hogy az érvénytelenségi perről a perbíróságnak nem kell a cégbíróságot értesítenie, és az érvénytelenségi per nem szolgáltat alapot a cégbejegyzési eljárás felfüggesztésére [erre hivatkozással nem engedi meg a Ctv. 32. § (1) bekezdése a cégbejegyzési eljárás felfüggesztését], ekként a per nem hatékony eszköz annak elkerülésére, hogy érvénytelen társasági szerződés alapján gazdaság társaság cégbejegyzésére kerüljön sor, annak ellenére, hogy ahhoz társadalmi érdek fűződnék.[12]

2.2. Válaszottbíróság, joghatóság, hatáskör, illetékesség

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) 10. § (1) bekezdés b) pontja alapján társasági jogvitának minősült a tagok (részvényesek) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel (alapszabállyal, alapító okirattal) kapcsolatban, vagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita. Így a Gt. 10. § (2) bekezdése alapján e jogvitára kiköthető volt a választottbíróság eljárása.
A társasági jogvita fogalmát azonban a Ptk. 3:92. § (2) bekezdése alapján akként definiálja, hogy társasági jogi jogvitának minősül
a) a gazdasági társaság és a tagja vagy volt tagja közti, a társasági jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a társasági szervek által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését;
b) a tagok társasági jogviszonyával kapcsolatos, egymással szemben keletkezett jogvitája; és
c) a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő jogvita.
A Ptk. 3:92. § (1) bekezdése szerint pedig társasági jogvita esetén köthető ki választottbírósági eljárás.
Azaz a Ptk. 3:92. § (2) bekezdése eltérően rendezi a társasági jogvita fogalmát, így értelmezési kérdést vet fel, vajon a jövőben kiköthető-e jelen perre a választottbíróság eljárása. Az új Vbt. 1. § (3) bekezdése alapján nem kizárt tárgyánál fogva a választottbíróság eljárása, azonban a Ptk. 3:92. §-a egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben lehetséges a kikötés. Így vizsgálandó, a Ptk. Harmadik Könyvének diszpozítiv szabályozása kiterjed-e a Ptk. 3:92. §-ára, vagy sem? A Ptk. 3:4. § (2) bekezdése szerint a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól.
Azaz a magánjogi kódex alapján a tagok az egymás közötti viszony, valamint gazdasági társaság szervezetének és működésének szabályozása során térhetnek el a törvényi rendelkezésektől.
Mindezek alapján álláspontunk szerint levezethető az az értelmezés, hogy nem terjed ki a felek rendelkezési hatalma a jogi személy (gazdasági társaság) létrehozására, annak során felmerülő esetleges vitás kérdések rendezésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől történő eltérésre.
Fentieket követve arra az álláspontra kell jutnunk, hogy jelen perre érvényesen nem kerülhet sor választottbírósági kikötésre.
A joghatóság körében kiemelendő, hogy a magyar bíróságok joghatósága a létesítő okirat érvénytelenségével kapcsolatos perekben - az esetben, ha a nemzetközi elem az Európai Unión belül merül fel Brüsszel-Ia.-R. 24. cikk 3. bekezdése alapján - kizárólagos. Ellenben, ha a nemzetközi elem nem az Európai Unión belül merül fel, úgy már kizárólagos joghatóságról nem beszélhetünk, mert az Nmjtv. 88. §-a nem tartja fenn az Nmjtvr. 62/A. § g) pontját. A jogvita elbírálása a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozik, ugyanakkor ezekre a perekre különös illetékességi szabály nem vonatkozik.

2.3. A felek: perbeli jogképesség, legitimáció, pertársaság, változás a felek személyében

A perképességen belül a gazdasági társaság jogképességével kapcsolatos kérdéseket elkülönülten kell vizsgálni az előtársasági létszakaszt megelőzően, majd az alatt. A gazdasági társaság az előtársasági működést a társasági szerződés ellenjegyzésének (közokiratba foglalásának) napjától kezdheti meg, és ettől fogva rendelkezik jogképességgel. A társasági szerződés azonban már akkor létrejön, amikor a felek akarategysége kialakul és a társasági szerződést aláírják, az ellenjegyzés (közokiratba foglalás) csak az érvényesség feltétele. Ekként a társasági szerződés létrejövetele (elvileg) elválhat az előtársasági működés megkezdődésétől, azaz a társaság jogalanyiságának létrejöttétől. Mivel a gazdasági társaság az előtársasági létszakaszt megelőzően anyagi jogi jogképességgel nem rendelkezik, eljárásjogi jogképessége sincs, ezért az általa vagy vele szemben előterjesztett keresetlevél - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - visszautasítandó. Ugyanakkor, a gazdasági társaság az előtársasági létszakaszban már mint polgári jogi jogképességgel rendelkező jogalany perbeli jogképességgel is rendelkezik.[13][14][15]
Az anyagi jogi perbeli legitimáció az érvényesített jog alapjául fekvő anyagi jogi jogviszony szerkezetéből vezethető le. Ezért minden cégbejegyzést megelőző érvénytelenséggel kapcsolatos per esetében vizsgálat tárgyát kell képezze az anyagi jogi perbeli legitimáció, mind a felperesi, mind az alperesi oldalon, azaz, hogy ki és ki ellen léphet fel a jog érvényesítése iránt. Az a dilemma, hogy a társasági szerződés érvénytelensége alapján - az esetleges vagyonmozgásokra is tekintettel - marasztalási keresetnek van-e helye, vagy önmagában az érvénytelenség iránt megállapítási kereset terjeszthető elő, kihat a legitimáció kérdésére is.
A Ptk.-nak a szerződések érvénytelenségére vonatkozó szabályai alapján a társasági szerződés érvénytelenségével kapcsolatos pernek az alperese a másik, illetve többi szerződő fél, azaz a társaságnak a másik, illetve többi tagja lehet (alperesi anyagi jogi perbeli legitimáció). Ilyen per esetében a társasági minden tagjának mint szerződő félnek perben kell állnia (kötelező perben állás), perben állásuk hiánya perakadályt képez. Azaz a bíróságnak a Pp. 176. § (2) bekezdésének b) pontja alapján a megfelelő tartalmú hiánypótlási felhívás eredménytelensége esetén kötelessége a keresetlevél visszautasítása. Osztjuk Éless Tamás azon nézetét, amely szerint az előtársaságnak az őt létrehozó társasági szerződés érvénytelenségével kapcsolatos megállapítási perben nincs alperesi legitimációja, mert léte ugyan a társasági szerződés jogkövetkezménye, de abban nem szerződő fél. A jogirodalom ezzel ellentétesen akként foglalt állást, hogy a társasági szerződés érvénytelenségével kapcsolatos perben az előtársaság perben állása is szükséges. Abban az esetben, amikor a társasági szerződés semmisségére történő hivatkozás, illetve a társasági szerződés megtámadása a már teljesített vagyoni hozzájárulásra tekintettel, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásán keresztül teljesítésre kötelezésre irányul, erre azzal a jogalannyal szemben van lehetőség, akinél a visszatérítendő vagyon (vagyoni hozzájárulás) van, ez pedig az előtársasági létszakaszban lévő gazdasági társaság perlését alapozza meg.[16]
Éless Tamás rámutat, ha a teljesítésre kötelezés iránti jog a társasági szerződés érvénytelenségén alapul, úgy az érvénytelenség megállapításával megkérdőjeleződik a létrehozni kívánt gazdasági társaság jogképessége, következésképp kötelezhetősége is. Kiemeli, ha a gazdasági társaság (tagsági jogviszony) fennállása alatt sem a vagyoni hozzájárulás, sem annak értéke nem követelhető vissza, illetve a gazdasági társaság saját tőkéjéből a tagnak (részvényesnek) a tagsági jogviszonyára figyelemmel kizárólag a Ptk. Harmadik Könyvében meghatározott feltételek teljesülése esetén lehet kifizetést teljesíteni, és tisztázatlan, hogy a társasági jog tőkevédelmi szabályaiból levezethető tilalom hogyan viszonyul az érvénytelenség polgári jogi jogkövetkezményeinek alkalmazásához.[17]
Az alanyváltozásokkal összefüggésben a Pp. vonatkozó szabályai (eljárás félbeszakadása, vagy a jogviszony természete miatt az eljárás megszüntetése) megfelelően alkalmazandóak. Kiemelendő azonban, hogy érvénytelenségi perben - álláspontunk szerint - a pertárgyigénylés esete nem merül fel, mint ahogy az sem, hogy az érvénytelenségi perben kiderüljön, miszerint valamelyik tag más nevében gyakorolja azt jogot, amely iránt vele szemben pert indítottak és ekként e harmadik személy perbeállításának a kezdeményezésére kerülhetne sor. Rosszul megválasztott alperes perlése esetén lehetőséget látunk arra, hogy a felperes a megfelelő alperesi legitimációval rendelkező személy idézését kérje, amennyiben az eljáró bíróság illetékessége ezzel a személlyel szemben is fennáll. Végezetül, a felperesi perbelépés lehetőségét annak fényében kell vizsgálni, hogy a társasági szerződés érvénytelenségével kapcsolatos perben a társasági szerződés szerződő feleinek (a társaság tagjainak) perben kell állnia, ezért minden érdekelt perbe állítására a perakadály elhárítása érdekében a keresetlevél vizsgálata során közölt bírósági felhívás alapján már sor kerül.[18]

2.4. Ideiglenes intézkedés

Figyelemmel arra, hogy a Ctv. 32. § (1) bekezdése alapján az érvénytelenségi perre tekintettel a cégbejegyzési eljárást nem lehet felfüggeszteni, felmerül az ideiglenes intézkedés alkalmazásának lehetősége, mérlegelése annak érdekében, hogy az esetlegesen érvénytelen társasági szerződés alapján cégbejegyzésre ne kerüljön sor. Az ideiglenes intézkedés feltételrendszerét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása, mind az egyéb, különös méltánylást érdemlő ok megállapítható. Vizsgálandó azonban a Pp. 103. § (2) bekezdésében írt azon feltétel, miszerint az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. Kérdéses, abból, hogy a Pp. 103. § (2) bekezdése "a magatartásra kötelezés" fordulatot használja, levonható-e az a következtetés, hogy csak marasztalási kereset esetén van lehetőség ideiglenes intézkedésre (egyéb kereset esetén pedig, ha a jogszabály kifejezetten megengedi, például: szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránt indított per). A szigorú nyelvtani értelmezés alapján csak marasztalási kereset esetén van lehetőség ideiglenes intézkedés alkalmazására, azaz jelen perben nem egyértelmű, vajon a Pp. 103. §-a alapján kaphatnak-e a felek azonnali jogvédelmet.[19][20][21]

2.5. Jogerős cégbejegyzés hatása az eljárásra

A Ptk. 3:15. § (2) bekezdése szerint a jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket lehet igénybe venni. A Ptk. terminológiájában és megszövegezésében is több ponton módosította és pontosította a Gt. 12. § (3) bekezdését. A Ptk. 3:15. § (2) bekezdését és a Ctv. 69. § (2) bekezdésének fordulatát ("Perindításnak valamennyi cégforma tekintetében csak a következő érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye:") arra a következtetésre juthatunk, ha a felperes a bejegyző végzés jogerőre emelkedését követően kívánna a Ptk. általános kötelmi jogi szabályai alapján a társasági szerződés érvénytelensége miatt pert indítani, úgy a keresetlevelet, mint bírói úton nem érvényesíthető követelést tartalmazó keresetlevelet vissza kell utasítani a Pp. 176. § (1) bekezdés f) pont alapján. Ezt erősíti az is, hogy a Ptk. 3:15. § (2) bekezdése a semmiségi okok közül kiemeli a jogszabályba ütközést, és csak erre az esetre biztosítja a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket [például: Ctv. 69. §-ában szabályozott per, a Ctv. 69. § (2) bekezdésében meghatározott semmisségi okok alapján].[22]

2.6. Érdemi határozat

A bíróság ítéletében az esetben mondhatja ki a szerződés érvénytelenségét, amennyiben erre határozott kereseti kérelem irányul (megállapítás). Abban az esetben, ha a kereset a teljesítésre kötelezésére irányul, úgy az ítélet ezen teljesítésre kötelezés iránti jog tárgyában fog határozni (marasztalás) azzal, hogy a társasági szerződés megtámadása esetében a megtámadott társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása önálló pertárgyat képez, ekként arról is rendelkezni kell.[23]

A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per

Ctv. 69. § (1) A cég bejegyzését követően a cég alapítása érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt indítható per. A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti.

(2) Perindításnak valamennyi cégforma tekintetében csak a következő érvénytelenségi ok fennállása esetében van helye:

a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító kamarai jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására nem került sor;

b) a létesítő okirat nem tartalmazza a cég cégnevét, főtevékenységét, jegyzett tőkéjét, továbbá a tag vagyoni hozzájárulása mértékét;

c) a cég tevékenységi köre jogszabályba ütközik;

d) a cég alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt vagy a cég alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették;

e) a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték.

(3) A bíróság a perben megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget az érvénytelenségi ok megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ha az intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

(4) Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki vagy a cég a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja. Az ítéletben meghatározott hatályossági időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. Emellett felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen a cég megszűntnek nyilvánításáról és ehhez kapcsolódóan kényszertörlési eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatásáról. A cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítási időpontját a bírósági ítéletben megállapított hatályossági időponttal azonos időpontban határozza meg.

1. Áttekintés

A cégbejegyző végzés jogerőre emelkedését megelőzően a Ptk. 3:15. § (2) bekezdése alapján csak a Ctv. 69. § (2) bekezdésében írt érvénytelenségi okok esetén van lehetőség a létesítő okirat jogszabálysértő rendelkezésére hivatkozva pert indítani. Megvizsgálva a Ctv. 69. § (2) bekezdésében írtakat megállapítható, hogy csak semmiségi okok alapján (jogszabályba ütközés címén) lehet a kereset alapos, a létesítő okirat (társasági szerződés) megtámadására nincs mód. A szabályozás tudatosan tesz különbséget a jogi személy (gazdasági társaság) nyilvántartásba vétele előtt, illetve az azt követő időben.[24]

2. A perben érvényesített jog

Kiemelendő, hogy a Ptk. 3:15. § (2) bekezdés második mondatának, valamint a Ctv. 69. § (2) bekezdésének együttes értelmezése alapján a cégalapítás érvénytelenségének a megállapítása iránti per a törvényben felsorolt semmiségi okokra történő hivatkozás alapozhatja meg. Álláspontunk szerint ez a per sui generis megállapítási per, azaz nem kell vizsgálni a Pp. 172. § (3) bekezdésében írt előfeltételek fennállását. Továbbra is irányadónak tartjuk azon eseti döntést, amely szerint jogi érdek hiányában nem támadható a társaság megalapítása, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet el kell utasítani.[25]
Releváns továbbá, hogy nemcsak a semmiség lehetséges okait korlátozza a Ctv., hanem ezáltal az érvénytelenség lehetséges jogkövetkezményeit is. Érvénytelenség esetén ugyanis nem alkalmazhatók a Ptk. kötelmi jogában ismert általános jogkövetkezmények, hanem csak a Ctv. 69. §-ában írtak. A Ctv. 69. § (2) bekezdése által meghatározott semmisségi okok valójában kimerülnek a társasági szerződés (alapító okirat) alakiságainak megsértésében, illetve olyan tartalmi hiányosságokban, amelyek a társasági szerződés (alapító okirat) egyszerű megszemlélése alapján megállapíthatók anélkül, hogy a társasági szerződés tartalmi vizsgálatára sor kerülne. Ezeknek a semmisségi okoknak a kiszűrésére a cégbejegyzési eljárásban is sor kerülhet a Ctv. 46. §-a alapján.[26]
A Ctv. 69. § (2) bekezdésében szereplő felsorolás taxatív, azok köre összhangban áll az Európai Közösség első társasági jogi irányelvével. Ezen irányelv kapcsán fogalmazta meg az Európai Unió Bírósága a Marleasing-ügyben, miszerint "az irányelv megtiltja, hogy a tagállamok jogszabályai lehetővé tegyék a bíró által történő semmissé nyilvánítást az irányelvben kimerítő jelleggel felsorolt eseteken kívül, amelyek magukban foglalják a társaság céljának jogszabályba vagy közrendbe ütköző voltát."[27][28][29]
Osztjuk azt az álláspontot, amely szerint ez a szabály a bírói út igénybevételét zárja ki és ezáltal perakadályt képez olyan semmisségi okok esetében, amiket a Ctv. nem sorol fel, ezért a keresetlevelet, amely nem a Ctv. 69. § (2) bekezdésében meghatározott valamely semmisségi okra hivatkozik, hiánypótlási felhívás nélkül vissza kell utasítani, illetve ennek elmaradása esetén az eljárást meg kell szüntetni. Megállapította a legfőbb bírói fórum, hogy nem a cégalapítás érvénytelenségének megállapítására irányul az a per, amelyben az apportáló a Cstv. 40. §-a alapján az apportálásról szóló megállapodás érvénytelenségének megállapítását kéri.[30][31][32][33]

3. Választottbíróság, joghatóság, hatáskör, illetékesség

A Ptk. 3:92. § (2) bekezdése értelmében e pertípusban sincs helye választottbírósági kikötésnek, bár azt a Vbt. 1. § (3) bekezdése nem zárja. A Ptk. diszpozitív szabályozásának jellege kapcsán visszautalunk a korábban írtakra.
Ugyanakkor megfigyelhető az a folyamat, amely az állami nyilvántartásokkal kapcsolatos eljárásokat kizárja a választottbírósági eljárása alól, figyelemmel arra, hogy ezen nyilvántartások - közvetve mindenképpen - a közhatalmi jellegű jogviszonyok tartamát befolyásolják. A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása esetén a cégbíróságot az ezt követő eljárásban önálló döntési jogkör nem illeti meg, hiszen kényszertörlési vagy a felszámolási eljárás megindításáról kell gondoskodnia.[34][35]
A joghatóság kapcsán kiemelendő, ha a külföldi (nemzetközi elem) az Európai Unión belül merült fel, úgy a Brüsszel-Ia-R. 24. cikk 3. bekezdése alapján megállapítható a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága, míg ha a külföldi elem nem az Európai Unión belül valósul meg, úgy az Nmjtv. 88. § d) pontja alapján áll fenn a kizárólagos joghatóság. Az Nmjtv. 88. § d) pontja szerint ugyanis kizárólag magyar bíróság járhat el jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban. A cégalapítás érvénytelenségének megállapítása folytán bekövetkezett jogkövetkezmények kihatással bírnak a cégnyilvántartásra is (mint közhiteles nyilvántartás), így következik a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága.
A per a törvényszék hatáskörébe tartozik, míg a cég székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a Ctv. 69. § (1) bekezdése alapján. A Ctv. 71. § (3) bekezdése szerint pedig, ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a pert pedig a jogelőd cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt kell megindítani. Azaz a jogszabály itt is egy kizárólagos illetékességi szabályt alkotott.

4. A felek: perbeli jogképesség, legitimáció, pertársaság, változás a felek személyében

A Ctv. 69. § (1) bekezdése egyértelműen eljárásjogi perbeli legitimációs szabályt tartalmaz, perindításra jogosult az ügyész (aktív eljárásjogi perbeli legitimáció), de perlési jogosultsággal ruházza fel a törvény azt is, aki jogi érdekét valószínűsíti. Ez azonban már anyagi jogi perbeli legitimáció, azaz ennek hiánya esetén nem beszélhetünk perakadályról, hanem a keresetet ítélettel kell elutasítani. Aktív eljárásjogi perbeli legitimáció esetén a keresetlevél visszautasításának van helye a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja alapján. Alperesi oldalon passzív eljárásjogi perbeli legitimációt fogalmaz meg a törvény, a keresetet ugyanis a cég ellen kell megindítani. Releváns azonban a Ctv. 71. § (3) bekezdése, amely szerint, ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a perben a szétváló cég valamennyi jogutódjának perbenállása kötelező. Így, ha a felperes nem a céget, vagy a Ctv. 71. § (3) bekezdése esetén nem valamennyi alperest vonja perbe, úgy - eredménytelen hiánypótlási felhívást követően - a keresetlevél visszautasítására kerül sor a Pp. 176. § (2) bekezdés b) pontja szerint.
Alanyváltozások körében az általános perjogi rendelkezéseket kell alkalmazni, így sor kerülhet élők közötti jogutódlásra is, valamint - ha a jogviszony természete indokolja - úgy az eljárás félbeszakadása helyett, annak megszüntetésére kerül sor. A jogi érdek átszállása élők közötti jogutódlás esetén igazolható.[36][37][38]

5. Keresetindítás

A Ctv. 69. § (1) bekezdése szerint a keresetindítási határidő a cég bejegyzését elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos, objektív, jogvesztő határidőt ír elő. A 4/2003. PJE határozat alapján ez a keresetindítási határidő anyagi jogi határidő, ennek elmulasztása esetén a keresetlevél visszautasítandó, valamint elvileg nem alkalmazható a Pp. 149. § (4) bekezdésében írt szabály sem. Azért csak elvileg, mert a törvényszéki perrendre és a kötelező jogi képviseletre figyelemmel kötelező az elektronikus kapcsolattartás, szabályai érvényesülnek. Elektronikus kapcsolattartás körében a Pp. 149. § (4) bekezdésének a Pp. 612. §-a felel meg. A Pp. 612. §-a szerint, ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették. Releváns, hogy az "előterjeszt" kifejezés nem egyezik meg a benyújtás terminológiával. Így elektronikus kapcsolattartás esetén nem akkor minősül egy beadvány elektronikus úton szabályszerűen benyújtottnak, amikor azt az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették, hanem a beadványt akkor kell benyújtottnak tekinteni, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött. Azaz kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén úgy kell a keresetlevelet előterjeszteni (a határidő anyagi jogi jellegére tekintettel), hogy az a befogadás-visszaigazolás alapján határidőben érkezzen meg.[39][40][41][42]
A Ctv. 69. § (3) bekezdése révén a bíróságnak meg kell kísérelnie az érvénytelenségi ok megszüntetését, így ennek érdekében a céghez (azaz nem a felpereshez és nem is tagokhoz) felhívást kell intéznie. Amennyiben ez eredményes, úgy a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és felhívja a cégbíróságot a Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére. Azaz felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Mindez azért is lényeges, mert a Ctv. 81. § (4) bekezdése a törvényességi felügyeleti intézkedések körében mindössze arra utal, hogy a cégbíróság a jogszabálysértő adatot hivatalból csak törölheti cégjegyzékből. A Ctv. 69. § (3) bekezdése és 66. § (2) bekezdése ezen túlmenően már a hivatalbóli bejegyzés lehetőségét is biztosítja a cégbíróság számára. Mindez azt segíti, hogy a cégalapítás érvénytelenségének a megállapítására csak a legvégső esetben kerüljön sor.
Kiemelendő azonban, hogy az intézkedések mibenléte nem tisztázott, és az sem világos, hogy miként mérhető azok eredményessége. Vélhetően a felhívással címzett cég intézkedése abban állhat, hogy tájékoztatja tagjait (részvényeseit) a társasági szerződés (alapító okirat) érvénytelenségének a bírósági felhívásban megjelölt okáról. A gondos vezető tisztségviselő összehívja a társaság legfőbb szervét az érvénytelenségi ok kiküszöböléséhez szükséges határozatok meghozatala érdekében. Meglátásunk szerint az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére alkalmas határozatok meghozatala esetén az intézkedéseket eredményesnek kell tekinteni. Az ilyen határozatok alapján szükségessé váló változások cégbejegyzésének megtörténte azonban már nem tekinthető az eredményesség feltételének, hiszen a bíróság az érdemi határozatában éppen ezek bejegyzése vagy törlése végett közöl felhívást a cégbírósággal.[43]

6. Érdemi határozat

Amennyiben a Ctv. 69. § (3) bekezdésében írt felhívás eredményes volt, úgy a bíróság ítéletében csak az érvénytelenség tényét állapítja meg, és felhívja a cégbíróságot a szükséges cégjegyzékadatok bejegyzésére, illetve törlésére. Nem kizárt azonban, hogy a bíróság a céget (és nem a cégbíróságot) hívja fel a bejegyzéshez szükséges adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére. Mindez azt is jelenti, hogy a bíróság ez esetben a cégalapítás érvénytelenségéről nem rendelkezik, csak a létesítő okirat érvénytelenségét deklarálja, hiszen a cégbejegyzés jogi hatásainak megszüntetéséhez már nem fűződik jogi érdek, tekintettel arra, hogy a társasági szerződés semmisségi oka kiküszöbölésre került.[44]
Ha az érvénytelenség kiküszöbölésére irányuló felhívás eredménytelen volt, vagy az nem küszöbölhető ki, úgy a bíróság a Ctv. 69. § (4) bekezdése alapján a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása mellett a létesítő okiratot az ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Mindez a forgalombiztonságot és a hitelezők érdekeinek a védelmét is szolgálja, ugyanis a hatályossági időpont nem lehet kevesebb, mint kilencben nap. A bíróság ezzel egyidejűleg felhívja a cégbíróságot, hogy intézkedjen kényszertörlési vagy felszámolási eljárás megindításáról. Az, hogy melyik eljárás indul, a cég fizetésképtelenségétől függ: fizetésképtelensége esetén ugyanis felszámolási eljárásnak van helye.
Rögzíti továbbá a Ctv. 69. § (4) bekezdése, hogy a cégbíróság a cég megszűntnek nyilvánítási időpontját a bíróság ítéletében megállapított hatályossági időponttal azonos időpontban határozza meg.

7. Egyéb eljárási szabályok

A Ctv. 71. § (1) bekezdése alapján a bíróság a perben soron kívül jár el, azaz az ítélkezési szünet szabályrendszere nem alkalmazandó a Pp. 148. § (3) bekezdés a) pontja alapján. A Ctv. 71. § (2) bekezdése szerint továbbá a kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye. Mindez a gyakorlatban azt eredményezi, ha az alperes viszontkereset-levelet kíván előterjeszteni, úgy a bíróság azt a Pp. 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján visszautasítja. A perfelvétel körében pedig - nyelvtani értelmezés alapján - a bíróság akként határozhat, hogy vagy kitűzi a perfelvételi tárgyalást, vagy további írásbeli perfelvétel elrendelése és perfelvételi tárgyalás kitűzése nélkül jár el, azaz a perfelvételt perfelvételi tárgyalás nélkül lezárja.[45][46][47]
A bíróság a jogerős ítélettel a Ctv. 71. § (4) bekezdése szerint megküldi a cégbíróságnak, amely gondoskodik a rendelkező rész Cégközlönyben történő közzétételéről.

A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per

Ctv. 70. § (1) A cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezések alapján a 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérhető. A bíróság eljárása során a 69. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) Ha az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, a bíróság a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét megállapítja és a létesítő okirat módosítását ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt megfelelő intézkedés megtételére.

A létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per leginkább abban különbözik a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránti pertől, hogy annak eredményeként a cég jogutód nélküli megszüntetésére nem kerülhet sor, azaz a bíróság nem hívhatja fel a cégbíróságot, hogy indítson a céggel szemben kényszertörlési vagy felszámolási eljárást.
Figyelemre méltó rendelkezés továbbá, hogy e perben csak a cégjegyzékadattal össze nem függő módosításának érvénytelensége állapítható meg, a Ptk. rendelkezése alapján. Azaz nemcsak a Ctv. 69. § (2) bekezdésében írtakat lehet vizsgálni (ez természetszerűleg következik abból is, hogy a két pernek más a célja és az esetleges jogkövetkezménye), hanem a Ptk. vonatkozó szabályai alapján kell eljárni.
A keresetindítási határidővel, a perbeli legitimációval, a hatáskörrel és illetékességgel kapcsolatban visszautalunk a Ctv. 69. § (1) bekezdése során kifejtettekre.
A keresetindítási határidő kapcsán értelemszerűen nem a bejegyző végzés, hanem változásbejegyzési végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számít a 6 hónapos jogvesztő határidő. A cégjegyzékadatot érintő módosítással kapcsolatosan bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per keretében megvalósuló jogorvoslat áll rendelkezésre.[48]
A joghatóság kapcsán értelmezési kérdést vet fel az Nmjtv. 88. § d) pontja, amely a kizárólagosságot világosan jogoknak, tényeknek, adatoknak a belföldön vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéséhez köti. Ebben az értelemben a Brüsszel-Ia.-R. 24. cikk 3. bekezdése is csak annyit rögzít, hogy a kizárólagos joghatóság azon eljárásokra vonatkozik, amelyeknek tárgya közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzés érvényessége. Ugyanakkor a Ctv. 26. § (1) bekezdés g) pontja szerint a cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat, így a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per indítását, valamint a per befejezését is. Azaz a per következtében a közhiteles nyilvántartásban meghatározott adat bejegyzése - szükségszerűen - megtörténik, ez pedig már mind az Nmjtv. 88. § d) pontja, mind a Brüsszel-Ia-R. 24. cikk 3. pontja megalapozza a kizárólagos joghatóságot.
A per a törvényszék hatáskörébe tartozik, a Ctv. 70. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ctv. 69. § (1) bekezdése alapján pedig a cég székhelyéhez igazodó kizárólagos illetékességet szabályoz a törvény.
Jelen perben a bíróságnak először - megfelelő tartalmú felhívással - meg kell kísérelnie az érvénytelenség kiküszöbölését, annak eredményessége esetén pedig a Ctv. 69. § (3) bekezdése szerint kell eljárni (részletesen lásd ott.).
Álláspontunk szerint a felhívás a gyakorlatban az alapító okirat módosítása keltének mint cégjegyzékadatnak törlésén, valamint a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti per befejezésének feltüntetésén kívül másra nem irányulhat, hiszen a módosítás más cégjegyzékadatot nem érint, ugyanakkor az érvénytelenség kiküszöbölése vagy már a per folyamán, az érvénytelenség kiküszöbölésére alkalmas intézkedés megtételével vagy a létesítő okirat érvénytelenségének megállapításával megtörtént.[49]
A Ctv. 70. § (2) bekezdése alapján, amennyiben az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki, úgy a bíróság a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét megállapítja és a létesítő okirat módosítását ítéletében megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. Jóllehet a Ctv. 70. § (2) bekezdése nem szabályozza külön - ellentétben a Ctv. 69. § (4) bekezdésével - azt az esetet, ha cég nem tesz eleget a bíróság felhívásában foglaltaknak, azáltal azonban, hogy a Ctv. 70. § (1) bekezdése utal a Ctv. 69. § (3) bekezdésére - meglátásunk szerint -, következik az, hogy akkor is a Ctv. 70. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően kell eljárni, ha a cég nem tesz eleget a bíróság felhívásának.
A Ctv. 70. § (2) bekezdésének utolsó mondata alapján a bíróság ítéletében felhívja a cégbíróságot a Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazására, azaz, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva biztosítsa a jogszerűséget. Egyebekben visszautalunk a Ctv. 69. § (3) bekezdésében írtakra. Jelen perben is megfelelően irányadóak azon eljárási szabályok, amelyeket a Ctv. 71. §-a a cégalapítás érvénytelensége megállapítása iránti per kapcsán korábban tárgyaltunk.

A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per

Ctv. 65. § (1) A kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna.

Ctv. 66. § (1) Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.

(3) Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a cég a bíróság felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti.

Ctv. 67. § Ha a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.

Ctv. 68. § (1) Ha a perben a felperes a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére alapítja, a bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.

(2) Ha az érvénytelenség oka már nem áll fenn, a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.

(3) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a bíróság a változásbejegyzési végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat módosítását az ítélethozatalt követő meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja. Ez az időpont nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság ítéletében emellett felhívja a cégbíróságot a 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések megtételére.

(4) A cég bejegyzésére vonatkozó végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a 69. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye. Ebben az esetben a bíróság a 69. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében a bíróság ítéletében az érvénytelenség megállapítása mellett a végzést hatályában fenntartja és a 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére.

1. Áttekintés

A kérelemnek helyt adó cégbejegyzést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban a cégbejegyzést elrendelő végzésben, illetve annak meghozatala során is történhettek olyan hibák, jogsértések, amelyek sértik a közérdeket, illetve a magánérdeket. Így - meghatározott feltételek fennállása esetén és módon - indokolt biztosítani a bírósági felülvizsgálatot. Releváns azonban, hogy "a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés felülvizsgálatára irányuló perben ezen aktusok jogszerűségének felülvizsgálata a jogszabályba ütközés tágabb fogalmi keretei közt zajlik, az nem korlátozott a bejegyzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy annak módosítása érvénytelenségének eseteire. A cégbejegyzés (változásbejegyzés) hibájának kiküszöbölése során is törekedni kell arra, hogy a cég (változás) bejegyzésének megszüntetésére lehetőség szerint ne kerüljön sor." Így e perek célja a cégek (gazdasági társaságok) "megmentése", azaz csak a legvégső esetben kerülhet sor a bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére, és ennek eredményeként pedig a cég (gazdasági társaság) jogutód nélküli megszüntetésére.[50]

2. A perben érvényesített jog

Elsőként rögzítendő, hogy a per indokául csak jogszabálysértés szolgálhat, egyéb érdeksérelem nem. A jogszabálysértés eredhet a végzés tartalmából, vagy a végzés meghozatalát megelőző eljárás során történt hibából. A jogszabálysértést előidézheti a végzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy egyéb irat. Hangsúlyozandó azonban, hogy míg a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására a Ctv. 68. § (4) bekezdésének utaló szabálya révén csak a Ctv. 69. § (2) bekezdése alapján kerülhet sor, addig a létesítőokirat-módosítás során egyetlen korlát van, nevezetesen, hogy az érvénytelenségnek a cégjegyzékadattal összefüggésben kell állnia.
A Ctv. 65. § (3) bekezdése szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Azaz mindazokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatja a bíróság, amelyeket a Ctv. 46. § (1) bekezdése, míg egyszerűsített cégeljárásban a Ctv. 48. § (5) bekezdése alapján értékelnie kellett volna. Utalunk a korábban írtakra, miszerint egyszerűsített cégeljárásban a cégbíróság lényegében csak alaki feltételeket vizsgál, így még a tartalmi jogszabálysértést sem értékelheti. Álláspontunk szerint a cégbíróságnak csak azokra a jogi tényekre kell tekintettel lennie, amelyek az eljárása tárgyához kapcsolódóan valamely jognak vagy ténynek a cégnyilvántartásba történő bejegyzésére vagy az abból való törlésére irányuló jogot megalapozzák. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás eljárásjogi keretei ugyanis szükségképpen meghatározzák a perben végezhető jogszerűségi felülvizsgálat kereteit is.[51]

3. Választottbíróság, joghatóság, hatáskör, illetékesség

A Ptk. 3:92. § (2) bekezdése, a Vbt. 1. § (3) bekezdése kapcsán, valamint a Ptk. 3:4. § (2) bekezdésének a diszpozivitással összefüggésben, korábban kifejtett érveket fenntartva, nézetünk szerint jelen perben nincs helye válaszottbírósági kikötésnek. A magyar bíróság joghatósága a Brüsszel-Ia-R. 24. cikk 3. bekezdése, valamint az Nmjtv. 88. § d) pontja alapján kizárólagos, mert a per eredményeként a közhiteles nyilvántartásba adat bejegyzésére kerül sor, továbbá magát a perindítás tényét, illetve a peres eljárás eredményét, mint adatot be kell jegyezni a cégjegyzékbe.
Mindezt megerősíti, hogy az Nmjtv. 88. §-ához fűzött részletes indokolás kifejezetten utal a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perre, mint kizárólagos joghatósági okra.
A per a törvényszék hatáskörébe tartozik, a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján a cég székhelye szerinti törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Tekintettel kell lenni azonban a Ctv. 71. § (2) bekezdésében írt speciális rendelkezésre, amely szerint ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a pert a jogelőd cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt kell megindítani.

4. A felek: legitimáció, képviselet

A Ctv. 65. § (1) bekezdése szerint eljárásjogi perbeli legitimációval rendelkezik az ügyész (aktív eljárásjogi perbeli legitimáció). Passzív (alperesi) oldalon is tartalmaz eljárásjogi perbeli legitimációs rendelkezést a Ctv. 65. § (1) bekezdése, eszerint a pert a cég ellen kell megindítani. Az eljárásjogi perbeli legitimáció hiánya a keresetlevél visszautasítását eredményezi, felperesi oldalon a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja, míg alperesi oldalon - eredménytelen hiánypótlási felhívást követően - a Pp. 176. § (2) bekezdés b) pontja alapján.
Anyagi jogi perbeli legitimációval rendelkezik az a felperes, aki arra hivatkozással él a perindítás jogával, hogy a végzés rá rendelkezést tartalmaz. Ennek hiánya esetén a keresetet ítélettel kell elutasítani. Ehhez kapcsolódóan továbbra is irányadónak tartjuk azon elvet, amely szerint a cégbejegyző végzéssel szemben benyújtott keresetet akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani vagy a pert megszüntetni, ha már a keresetlevélből egyértelműen megállapítható, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga. Ha mindez a keresetlevélből nem állapítható meg egyértelműen, és csak a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként jut a bíróság arra a következtetésre, hogy a felperest a keresettel érvényesített jog nem illeti meg, a keresetet érdemben kell elutasítani.[52]
Kivételes esetben a cég is szerepelhet felperesként, ez esetben azonban a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani. Ekkor a cég törvényes képviselője a felperes, aki a céget mint alperest nem képviselheti. Így szükséges, hogy a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendeljen.
A Ctv. 78. § (1) bekezdése rögzíti, hogy törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során, a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. A kérelemre indítható törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása azonban - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Ilyen esetben a Ctv. 75. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni. Ehhez kapcsolódóan pedig a Ctv. 75. § (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdés alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt, azonban ilyen esetben a változásbejegyzési kérelem Ctv. 64. § (1) bekezdése szerinti részben történő elutasítására nem kerülhet sor. A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a 65. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőt is megilleti. A kérelmező tehát a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt pert indíthat.[53]
A változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó, azzal együttesen elbírálandó törvényességi felügyeleti ügyre is irányadó az a szabály, amely szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha az igény peres úton érvényesíthető. Ezért, ha a változásbejegyzési kérelem alapja valamely, a tag által alaki vagy tartalmi okból sérelmesnek vélt társasági határozat, ennek jogorvoslata a tagot peres eljárásban illeti meg. Ilyenkor a törvényességi felügyeleti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, és - megfelelően előterjesztett kérelem alapján - a változás bejegyzése iránt kell intézkedni.[54]
A bírói gyakorlat szerint a peres bíróságnak a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben elsődlegesen azt szükséges vizsgálnia, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban léte alatt benyújtott törvényességi felügyeleti kérelem érdemi elbírálásának feltételei fennálltak-e. Hasonlóan fontos azon döntés, amely szerint a cégbíróság a Ctv. 78. §-a szerinti eljárásban sem vizsgálhat a perbíróság hatáskörébe tartozó kérdéseket, így az üzletrész-átruházási szerződés létrejöttét, érvényességét, de az e körbe nem tartozó valamennyi kérelem tárgyában állást kell foglalnia.[55][56]

5. Keresetindítás

A Ctv. 65. § (2) bekezdése anyagi jogi, objektív, jogvesztő határidőként a végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított harmincnapos határidőt határoz meg. A felperes a Ctv. 65. § (3) bekezdése szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik, a jogi képviselet és az elektronikus kapcsolattartás kötelező, a Pp. 612. §-a azonban nem alkalmazandó, mert az ott leírt "előterjeszt" kifejezés nem egyezik meg a benyújtás terminológiával. Így elektronikus kapcsolattartás esetén nem akkor minősül egy beadvány elektronikus úton szabályszerűen benyújtottnak, amikor azt az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették, hanem akkor, ha az informatikai rendszer befogadás-visszaigazolást küldött. Azaz kötelező elektronikus kapcsolattartás esetén úgy kell a keresetlevelet előterjeszteni (a határidő anyagi jogi jellegére tekintettel), hogy az a befogadás-visszaigazolás alapján határidőben érkezzen meg.[57]

6. Sajátos felhívás

A Ctv. 66. § (1) bekezdése egy sajátos felhívást tartalmaz (határidő tűzésével) annak érdekében, hogy a cég lehetőség szerint a jogszabálysértő állapotot küszöbölje ki. Minderre akkor kerülhet sor, ha cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat, de nem a létesítő okirat vagy annak módosítása jogszabálysértő. A létesítő okirat, illetve annak módosításával kapcsolatos szabályokat a Ctv. 68. §-a rendezi.
Ha a Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglalt intézkedések eredményre vezettek, a bíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja [a terminológiát az indokolja, hogy egy már korábban jogerőre emelkedett határozatról van szó a Ctv. 65. § (1) bekezdése alapján] és felhívja a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, illetve - indokolt esetben - hívja fel a céget a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
A Ctv. 66. § (2) bekezdése példa a Ctv. 81. § (4) bekezdésében írtakra, amely szerint ha a cég nem tesz eleget a törvénysértő állapot megszüntetése kapcsán a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság az egyéb intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a cégjegyzékből.
A Ctv. 66. § (3) bekezdése kezeli azt a helyzetet, ha a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a felhívásnak a cég nem tesz eleget. Hangsúlyozandó, hogy ez a rendelkezés csak a változásbejegyzést elrendelő végzésre vonatkozik, a bejegyzést elrendelő határozatra nem. A bíróság a végzést (azaz a változásbejegyzést elrendelő végzést), illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a Ctv. 66. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el azzal, hogy az utóbbi esetben a céggel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazását is kezdeményezheti.
Hitelezővédelmi okból, valamint a forgalombiztonságot szem előtt tartva, a Ctv. 67. §-a a csekély jelentőségű jogszabálysértés esetén (ha az cégjegyzékadatot nem érint), a bíróság a jogszabálysértés puszta megállapítása mellett a végzést - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja.
A Ctv. 68. § (1) bekezdése kifejezetten a létesítő okirat, illetve annak módosítása vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket. Kiemelendő, hogy e § csak a cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségre alkalmazható. Ezt a bírói gyakorlat is konzekvensen megköveteli. Ez esetben is a létesítő okirat, illetve annak módosítása "megmentése" érdekében a bíróságnak először meg kell kísérelnie az érvénytelenség kiküszöbölését. Ha ennek eredményeként az érvénytelenség már nem áll fenn, úgy a bíróság végzést hatályában fenntartja és a Ctv. 66. § (2) bekezdése szerint jár el (részletesen lásd ott). Bár a törvény kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy miként küszöböli ki a bíróság az érvénytelenséget, ennek egyik módja továbbra is lehet a céghez intézett, megfelelő tartalmú felhívás.[58]
A Ctv. 68. § (3) bekezdése alapján, ha az érvénytelenség oka változatlanul fennáll (akár mert a cég nem tett eleget a felhívásnak, akár mert az érvénytelenség oka nem küszöbölhető ki), úgy a bíróság a létesítő okirat módosítását az ítélethozatalt követő meghatározott időpontig hatályossá nyilvánítja. A hatályossá nyilvánítás időpontja nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított kilencven nap. A bíróság továbbá, ezzel egyidejűleg felhívja a cégbíróságot a Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglaltakra, azaz, hogy törvényességi felügyeleti eljárás keretében, hivatalból intézkedjen a jogszabálysértő állapot megszüntetéséről.
Kiemelendő, hogy a Ctv. 68. § (3) bekezdése a létesítő okiratmódosítására vonatkozik, a létesítő okiratra nem, arra a Ctv. 68. § (4) bekezdése irányadó.
A Ctv. 68. § (4) bekezdése szabályozza a bejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására alkalmazandó szabályokat. Releváns egyrészt, hogy a Ctv. 69. § (4) bekezdése a bejegyző (és a nem változásbejegyző) végzés teljes hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, másrészt, hogy a létesítő okirat érvénytelensége megállapításának csak a Ctv. 69. § (2) bekezdésében, taxatíve felsorolt okok miatt lehetséges. Ezen okok fennállás esetén a bíróság pedig a Ctv. 69. § (4) bekezdése szerint jár el, azaz az eljárás végén felhívja a cégbíróságot a kényszertörlési eljárás vagy felszámolási eljárás lefolytatására (részletesen lásd ott).
Minden egyéb érvénytelenségi ok esetén a bíróság megállapítja az érvénytelenséget, a végzést hatályában fenntartja, és a Ctv. 66. § (2) bekezdésében foglaltak szerint felhívja a cégbíróságot a szükséges intézkedések megtételére, azaz, hogy hivatalból eljárva - törvényességi felügyeleti intézkedésként - jegyezze be vagy törölje az érintett cégjegyzékadatot, vagy a céget hívja fel a bejegyzéshez szükséges adatok bejelentésére, illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.

7. Egyéb eljárási szabályok

A Ctv. 71. §-ában szereplő "A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése és a cégalapítás, valamint létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti perek közös szabályai" cím alatt rendszerezett normák e perekben is alkalmazandók. Azaz a bíróság soron kívül jár el, a kereset más keresettel nem kapcsolható össze, a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye. Ha a per szétválás folytán létrejött valamely cég ellen indul, a perben a szétváló cég valamennyi jogutódjának perbenállása kötelező. A pert a jogelőd cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt kell megindítani, valamint a jogerős ítéletet meg kell küldeni a cégbíróságnak, amely gondosodik a rendelkező rész Cégközlönyben történő közzétételéről. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése és a cégalapítás, valamint létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti perek alkotják a cégjogi jogorvoslati pereket.[59]

A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per

Ctv. 71/A. § (1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti perben a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez - a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl - csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát.

(2) A perben

a) viszontkeresetnek,

b) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,

c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint

d) az eljárás felfüggesztésének

nincs helye.

(3) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

(4) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.

(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a bíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(6) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak nincs helye.

1. Áttekintés

A Ctv. 71/A. §-a a gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per szabályait rendezi. Jelen fejezetben azonban csak a gazdasági társaság tagjának kizárása iránti per speciális perjogi szabályait elemezzük, külön nem térünk ki a szövetkezet tagjának kizárásával kapcsolatos eljárási kérdésekre.

2. A perben érvényesített jog

A Ptk. 3:107-3:108. §-ai szabályozzák a tag kizárásának anyagi jogi és részben eljárásjogi feltételeit. A Ptk. 3:107. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A törvény egy generálklauzulát fogalmazott meg, azaz esetről esetre kell mérlegelni, mikor lehetséges a tag kizárása a társaságból. A bírói gyakorlat szerint a jóhiszeműség és tisztesség polgári jogi alapelvével, továbbá a társaság érdekéivel ellentétes, és ezért a tag kizárását megalapozza a tag magatartása, ha üzletrészét színlelt szerződéssel - kizárólag a társaság döntéshozatalának megakadályozása céljából - ruházza át, és felajánlja a társaság munkavállalóinak a hozzátartozója által alapított társasággal munkaviszony létesítését, szerződéses partnereinek másik céget üzlettársként. Releváns továbbá, hogy nemcsak a tag jogsértő tevékenysége szolgálhat alapul a kizáráshoz, hanem az is, ha a tag nem a társaság érdekét sértve jár el. Így amennyiben valamelyik tag a magánérdekét és nem a társaság érdekét tartja szem előtt, úgy az alapot adhat a kizárásra, így például a kft. tagjának olyan magatartása, amely nem a társaság céljainak elérését, hanem saját - azzal ellentétes - magánérdekének érvényesítését szolgálja, rendeltetésellenes joggyakorlásként alapot adhat a tag kizárására.[60][61][62]
A perben érvényesített jog szempontjából meghatározó szabályt tartalmaz a Ctv. 71/A. § (4) bekezdése, amely szerint a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alperes írásbeli ellenkérelmének érdemi részében mint anyagi jogi kifogás hivatkozhat a perindítást elhatározó határozat jogsértő voltára. Azaz nem viszontkereset formájában kell érvényesíteni.[63][64]

3. Választottbíróság, joghatóság, hatáskör, illetékesség

Jelen perben választottbírósági kikötés a Ptk. 3:92. § (2) bekezdés a) pontja alapján érvényesülhet. A joghatóság körében az Nmtjv. 88. §-a nem tartalmaz e pertípusra vonatkozóan speciális szabályt, így nem állapítható meg az Nmjtv. alapján a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága. Megalapozható ugyanakkor Brüsszel-Ia-R. 24. cikk 2. bekezdése alapján a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága akkor, ha a bíróság a perben - alperesi ellenkérelem alapján - a kizárás tárgyában hozott határozatot is felülvizsgálja. Ennek megfelelő rendelkezést az Nmjtv. 88. §-a nem tartalmaz, így, ha a külföldi elem nem európai uniós viszonylatban merül fel, mindezek nem használhatóak fel a magyar bíróságok kizárólagos joghatóságának megállapítására.
A per - mint a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek - a törvényszék hatáskörébe tartozik a Pp. 20. § (3) bekezdés ae) alpontja alapján, az illetékességet pedig az általános szabályok alapján kell megállapítani.

4. A felek: legitimáció, változás a felek személyében, képviselet

A Ptk. 3:107. § (1) bekezdése szerint felperesi oldalon a társaságnak, míg alperesi oldalon a tagnak kell állnia kötelező jelleggel (eljárásjogi perbeli legitimáció). Ennek hiányában a keresetlevél visszautasítására kerül sor.[65]
Kérdésként merülhet fel, a jogviszony természete megengedi-e a jogutódlást, azaz a kizárási per folytatható-e mással szemben, mint az, akinek a magatartása a társaság érdekének a sérelmével járt. Különbséget kell tenni a természetes személy tag, valamint a nem természetes személy tag között. Természetes személy tag esetén a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt, így az alperes halála esetén az eljárás megszüntetésének van helye. Nem természetes személy tag esetén lehetséges a jogutódlás, mind átalakulás, egyesülés és szétválás esetén. Egyesülés és szétválás esetén azonban vizsgálandó, hogy jogutód (illetve, hogy melyik jogutód) oldalán továbbra is fennáll-e az az ok, amely miatt jogelődjének kizárására sor kerülhet. Mindez azt jelenti, hogy nem természetes személy tag esetén az eljárás a Pp. 119. § (1) bekezdés a) pontja szerint félbeszakad, majd a jogutód perbelépése, illetve perbevonása esetén folytathat, és a kizárás kérdésében érdemi döntést kell hozni.[66]
Ettől eltérő eset az, ha az alperes tagsági jogviszony, a társasági részesedés átruházása révén szűnik meg. Ekkor ugyanis a jogutód oldalán nem áll fenn a kizárási ok, így a kizárására nem kerülhet sor. Ugyanakkor az eljárás megszüntetése sem lehetséges, hiszen a jogviszony természete a jogutódlást nem zárja ki, azaz a bíróságnak ez esetben érdemben, ítélettel kell elutasítania a kerestet.[67]

5. Keresetindítás

A Ptk. 3:107. § (2) bekezdése alapján kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik. A Ptk. 3:108. § (2) bekezdése tizenöt napos, objektív, jogvesztő keresetindítási határidőt határoz meg. A keresetindítási határidő kezdő időpontját pedig a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozat meghozatalától kell számítani.[68]
A Ctv. 71/A. § (1) bekezdése szerint a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez pedig - a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl - csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát. Azaz a perben tárgyi keresethalmazat kizárt, ha a felperes pedig a legfőbb szerv határozatát nem csatolja, úgy a keresetlevél visszautasítandó a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján.
A Ctv. 71/A. § (3) bekezdése alapján a felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A törvény ezáltal az eljárás gyorsítása érdekében e pereknél is bővíti a kizárt percselekményeket, valamint a keresetváltoztatás megváltozott definíciójára tekintettel pontosítja a szabályozást.[69]

6. Egyéb eljárási szabályok

A Ctv. 71/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy nincs helye viszontkeresetnek [ha mindezek ellenére az alperes viszontkereset-levelet terjeszt elő, úgy a bíróság azt a Pp. 206. § (1) bekezdés c) pontja alapján visszautasítja], továbbá perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének, a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint az eljárás felfüggesztésesének. Mindezek a perek gyorsítását célozzák. Releváns, hogy a felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat, ez esetben pedig a Pp. 241. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárás megszüntetésére kerül sor.
A Ptk. 3:108. § (3) bekezdése alapján a bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti. Ehhez kapcsolódóan a Ctv. 71/A. § (5) bekezdése értelmében az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a bíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A törvény nem szól arról, hogy ezt a kérelmet ki terjesztheti elő, így mind a felperes, mind az alperes kérelmére sor kerülhet az egyszerű kötőerő feloldására. Az ítélkezési gyakorlat azonban kialakította azt az elvet, amely szerint a tagsági jogok felfüggesztésére csak akkor kerülhet sor, ha a felperes pontosan megjelöli, hogy az alperes tagsági jogainak gyakorlása miért veszélyezteti súlyosan a társaság érdekeit.[70]
A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen ugyanakkor külön fellebbezésnek van helye. A felfüggesztés megszünteti az alperes tevékenységének káros hatását, ugyanakkor az alperesnek is előnyös lehet, hiszen a felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni. A tagsági jogok felfüggesztésének további fontos relevanciája, hogy annak időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.[71][72]
Amennyiben az alperes írásbeli ellenkérelmében a kizárás indítványozásáról szóló társasági határozat jogsértő voltára hivatkozik, úgy a bíróságnak elsődlegesen ebben a kérdésben kell állást foglalnia. Amennyiben megállapítja, hogy a társasági határozat jogsértő, úgy a kizárási okok tárgyalására nem is kerül sor, a bíróság a keresetet ítéletével elutasítja.
Ebben az esetben az ítélet anyagi jogerőhatásának tárgyi terjedelme nem állja útját annak, hogy a társaság ugyanazon okokra alapozva, immáron szabályosan meghozott társasági határozat alapján ismét kereset indítson a tag kizárása iránt.
Amennyiben a kizárási okok érdemi vizsgálatára kerül sor, úgy a bíróság azok megalapozatlansága esetén a keresetet érdemben elutasítja, ellenkező esetben a tagot ítéletével a társaságból kizárja. A kizárás révén a tag tagsági jogviszonya megszűnik. Éppen ezért megszűnt tagsági viszonyú alperessel szemben előterjesztett tagkizárási keresetet érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.[73][74][75]
Kiemelt társadalmi és gazdasági érdek (forgalombiztonság, hitelezők védelme) szól amellett, hogy a tagsági viszony fennállása a lehető legrövidebb ideig legyen bizonytalan, ezért az ítélettel szemben sem felülvizsgálatnak, sem perújításnak nincs helye.[76]

A felmondás érvénytelensége iránti per

A Ptk. által szabályozott személyegyesítő gazdasági társaságok (betéti társaság, közkereseti társaság) esetén a tagsági jogviszony megszűnik a tag felmondásával a Ptk. 3:146. § b) pontja alapján. Közvetett módon az is a gazdasági társaságok törvényes működését biztosítja, hogy a tagsági jogviszony felmondás útján történő megszüntetése a Ptk.-ban előírtak szerint történjen, így röviden e pertípust is áttekintjük.
Rendes felmondásként a Ptk. 3:147. § (1) bekezdése szerint a tag a tagsági jogviszonyát három hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja. Határozatlan időre létesített társaság esetén e jog kizárása vagy korlátozása semmis. A tag a társaságban fennálló tagsági jogviszonyát írásban, az ok megjelölésével felmondhatja (rendkívüli felmondás), ha a társaság másik tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti.[77]
A speciális eljárásjogi normákat mindösszesen a Ptk. 3:147. § (3) bekezdése szabályozza, amely szerint a felmondás érvénytelenségének megállapítása iránt a társaság a felmondás hatályossá válásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül indíthat pert a tag ellen. Véleményünk szerint ez egy sui generis megállapítási per, azaz a bíróságnak nem kell vizsgálnia a Pp. 172. § (3) bekezdésében írtakat. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik, az általános illetékességi szabályok alkalmazandóak. A Ptk. 3:92. § (2) bekezdés b) pontja alapján választottbírósági kikötésre érvényesen sor kerülhet.
Felperesként a gazdasági társaságnak, míg alperesként az érintett tagnak kell perben állnia (eljárásjogi perbeli legitimáció). Ellenkező esetben a bíróság a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja (felperesi oldal), illetve a Pp. 176. § (2) bekezdés b) pontja alapján visszautasítja. A Ptk. tizenöt napos, objektív, jogvesztő keresetindítási határidőt ír elő.

A társasági határozatok hatályon kívül helyezése iránti per

Ptk. 3:35. § [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak]

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

Ptk. 3:36. § [A határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset]

(1) A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

(2) Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

(3) Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

(4) A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

Ptk. 3:37. § [A határozat hatályon kívül helyezése]

(1) Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

(2) A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

(3) Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

1. A perben érvényesített jog

A Pp. 7. § (1) bekezdés 9. pontjának d) alpontja szerint a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek közé tartozik a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti per. A jogi személyek (így a gazdasági társaságok) belső viszonyainak törvényességi szempontú felügyelete a törvényességi felügyeleti eljárás intézményrendszerén és a határozatainak bírósági felülvizsgálatán keresztül valósul meg.
A törvényességi felügyeleti eljárás és a jogi személyek határozatainak felülvizsgálata iránti per viszonya kapcsán a Ctv. 74. § (3) bekezdése alapján nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az igény polgári peres eljárásban érvényesíthető. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az a fél, aki a társasági határozat felülvizsgálatát jogosult kérni, nincs elzárva attól a jogi lehetőségtől sem, hogy - ha annak feltételei egyébként fennállnak - a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítását kérhesse. Ha ez utóbbi perben a felperes jogi érdekét a részvényesi minőségére alapítja, és a per során részvényesi minősége megszűnik, elveszti perbeli legitimációját, amely a kereset elutasítását eredményezi.[78][79]
A Ptk. 3:35. § (1) bekezdése alapján a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.
A határozatok felülvizsgálata jogszabálysértés vagy létesítő okiratba ütközés címén kérhető. Az ítélkezési gyakorlat kiemeli, hogy a taggyűlésen meghozott határozatokhoz a társaság működését jelentősen meghatározó joghatások fűződnek. A taggyűlési jegyzőkönyv ezzel szemben a Gt. (az akkor hatályos jogszabály - a szerző megjegyzése) által előírt tartalommal szerkesztett olyan okirat, amely a döntések meghozatalát tanúsítja, de a taggyűlési jegyzőkönyvre vonatkozó alaki és tartalmi szabályok megsértésének önmagában a meghozott határozatok érvényességére is kiható jogkövetkezménye nincs, ezért a taggyűlési jegyzőkönyv hiányossága a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésének ténybeli alapjaként nem szolgál.[80]

2. Választottbíróság, joghatóság, hatáskör, illetékesség

Ha a felülvizsgálandó határozatot gazdasági társaság hozta, úgy annak felülvizsgálatára Ptk. 3:92. § (2) bekezdése alapján válaszottbíróság eljárása köthető ki, az ugyanis társasági jogi jogvitának minősül. Bár az Nmjtv. 88. §-a tételesen nem tartalmazza, hogy a határozatok felülvizsgálata iránti per a magyar bíróságok kizárólagos joghatósága alá tartozik, abból, hogy a Ctv. 26. § (1) bekezdés h) pontja szerint a cégformákra irányadó törvényekben szabályozott, a cég által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítást és a per befejezését a cégjegyzékben fel kell tüntetni, indokolható az az álláspont, hogy az Nmjtv. 88. § d) pontja értelmében kizárólagos joghatóság állapítható meg. Ha a külföldi elem Európai Unión belül merül fel, úgy a Brüsszel-Ia.-R. 24. cikk 2. bekezdése szerint a magyar bíróságok a belföldön hozott határozatok esetén kizárólagos joghatósággal rendelkezik. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik, az általános illetékességi szabályok alkalmazandóak.

3. A felek: legitimáció, változás a felek személyében, képviselet

Felperesi oldalon a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja járhat el (aktív eljárásjogi perbeli legitimáció), míg alperesként a jogi személyt kell perbevonni (passzív eljárásjogi perbeli legitimáció). Ezen szabályok megsértése a keresetlevél visszautasítását eredményezi a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja (felperes), illetve a Pp. 176. § (2) bekezdés b) pontja (alperes) alapján, a perindítás hatályának beálltát követően pedig az eljárás megszüntetésére kerül sor a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja értelmében. Kiemelendő, hogy a felügyelőbizottság (mint testület, jogképesség hiánya miatt) nem jogosult perindításra, csak a felügyelőbizottság tagjai. Hangsúlyozandó, hogy a Ptk. 3:35. § (1) bekezdésében felsorolt potenciális felperesek általánosan, valamennyi jogi személyre irányadóak, ezt a felsorolást az egyes jogi személyekre megfelelően kell értelmezni, ugyanis a társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti perindítás joga olyan általános, minden társasági formára irányadó jogintézmény, melyet egy adott társasági forma speciális normáira tekintettel kell alkalmazni.[81]
A perbeli legitimáció szempontjából a döntő, hogy a felperes tagsági jogviszonya fennállt-e a társasági határozat meghozatalakor, illetve a keresetlevél benyújtásakor. Ezt az elvet az ítélkezési gyakorlat is követi, amely szerint a közgyűlés határozatának megtámadására a részvényes jogosult. Részvényesnek az tekinthető, aki a részvénykönyvben szerepel, és akinek a nevén a részvényeket - dematerializált értékpapír esetében - az értékpapírszámla-vezető nyilvántartja. Annak, aki tulajdonosi minőségét nem tudja igazolni az általa indított perben, a keresetét idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, vagy a pert (a hatályos jogi környezetben az eljárást - a szerző megjegyzése) meg kell szüntetni. A Ptk. megfelelően rendezi az alperes képviseletét, a Ptk. 3:36. § (3) bekezdése alapján, ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.[82][83]
A tagsági jogviszony hiánya nem minősül perakadálynak, hanem annak hiánya esetén ítélettel kell elutasítani a keresetet.[84]
A Ptk. 3:36. § (2) bekezdése alapján nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett. "Bár a jogszabály, annak szövege szerint a keresetindítás jogát látszik kizárni, a szabály anyagi jogi beágyazottságára tekintettel egyetértünk azzal az állásponttal, amely ezt a megtámadási jog elvesztése eseteként érdemi kérdésnek tekinti."[85]
Éppen ezért, ha vitatott, hogy a felperes a szavazatával hozzájárult-e a határozat meghozatalához, úgy annak hiánya esetén a kereset ítélettel történő elutasítása indokolt. Releváns, ha egy személy bármely minőségében szavazatával támogatta valamely társasági határozat meghozatalát, a határozatot más minőségében sem támadhatja.[86]

4. Keresetindítás

A Ptk. 3:36. § (1) bekezdése szerint a határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
Azaz a Ptk. harmincnapos szubjektív, elévülési, illetve egyéves, objektív, jogvesztő határidőt szabályoz. A Pp. 176. § (1) bekezdés i) pontja alapján a bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a perindításra jogszabályban megállapított határidőt elmulasztja. A Pp. ezen rendelkezése kifejezetten nem tesz különbséget az elévülési és a jogvesztő határidők között. Ez azonban nem azt jelenti, hogy annak a gyakorlatba ne lenne jelentősége. A 4/2003. PJE határozat alapján a jogvesztő határidő elmulasztását a bíróság hivatalból veszi figyelembe, így a keresetlevél visszautasításának van helye, míg elévülési határidő elmulasztása esetén azt csak az alperes kifogása esetén veheti figyelembe a bíróság.[87]
A szubjektív határidő esetén mérlegelést, bizonyítást igénylő kérdés lehet a "tudomást szerezhetett volna" fordulat. Ennek vizsgálata érdemi kérdés, így ha a bíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a felperes azt elmulasztotta, úgy a kereset elutasításának van helye.
A határidő jogvesztő jellege alapján (azaz, hogy az alapul fekvő alanyi jog megszűnik), azt eredményezi, hogy a kereset elbírálása során csak azoknak a jogszabályi, létesítő okiratbeli rendelkezéseknek a megsértése vizsgálható, melyekre a felperes a keresettel támadott határozat meghozatalától számított jogvesztő perindítási határidő lejártát megelőzően hivatkozott. Azt követően már nincs jogszabályi lehetőség a kereset módosítására, pontosítására, a keresettel támadott határozat hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló jogsértések megjelölésére, további jogsértések előadására.[88]
A Ptk. 3:36. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Kiemelendő, hogy csak a felperes kérelmére kerülhet sor a határozat végrehajtásának felfüggesztésére, azaz hivatalból nem. A Ptk. kizárja a fellebbezési jogot a felfüggesztést elrendelő végzés ellen, ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a felfüggesztési iránti kérelmet elutasító végzés ellen biztosítva lenne a perorvoslat joga.
A Pp. szabályozási koncepciója szerint ugyanis végzés ellen fellebbezésnek akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. A Ptk. 3:36. §-a még az 1952. évi Pp. rendszere alapján a fellebbezés kizártságáról rendelkezik, az 1952. évi Pp. 233. § (1) és (3) bekezdésének értelmezése alapján ugyanis a határozatok ellen fő szabályként a rendes perorvoslat joga biztosított volt, így csak a fellebbezési jog kizártságáról kellett külön rendelkezni.[89]
Azaz a fentiek alapján megállapítható, hogy a határozat végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye.
A végrehajtás felfüggesztéséhez jelentős joghatások fűződnek, ugyanis a felfüggesztés elrendelésétől annak megváltoztatásáig a határozat által kiváltott joghatás a felfüggesztés tartama alatt nem érvényesül, az adott társasági határozat joghatás kiváltására nem alkalmas. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a társaság mindaddig a keresettel támadott határozat alapján működik, amíg annak végrehajtását a bíróság fel nem függesztette, vagy amíg a határozatot ítéletével hatályon kívül nem helyezte.[90][91]

5. Érdemi határozat

A Ptk. 3:36. § (4) bekezdése rögzíti, hogy bírósági meghagyás nem bocsátható ki. Azaz alperesi írásbeli ellenkérelem és beszámítást tartalmazó irat esetén is a bíróságnak ítélettel kell döntenie a keresetről. Ha a bíróság a Ptk. 3:36. § (4) bekezdése alapján a határozat végrehajtását felfüggesztette, úgy ezen végzés az elutasító ítélet jogerőre emelkedésével hatályát veszti (kivéve, ha a bíróság korábban már hatályon kívül helyezte).[92]
A Ptk. 3:37. § (1) bekezdése alapján ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. A Kúria elnöke által felállított új Ptk. Tanácsadó Testület vizsgálta azt a kérdést, hogy hatályon kívül helyezhető-e a határozat, ha az megfelel a léteső okiratban foglaltaknak, a létesítő okirat azonban ellentétes a Ptk. 3:4. § (3) bekezdésével. A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a jogi személy létesítő okiratának a Ptk. eltérést nem engedő normáiba ütköző rendelkezése érvénytelen marad akkor is, ha a jogi személyt a nyilvántartó bíróság az érvénytelenség észlelése nélkül nyilvántartásba veszi. A létesítő okirat érvénytelen rendelkezésébe ütköző határozat - az érvénytelenség miatt - nem tekinthető a létesítő okiratba ütköző határozatnak, ugyanakkor a határozat mégsem lehet jogszerű, ha a létesítő okirat jogszabályba ütköző tartalmának felel meg.
A Ptk. 3:37. § (2) bekezdése kimondja, hogy a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed. Ez a szabály valójában az anyagi jogerőhatás személyi terjedelmét terjeszti ki a perben nem álló más személyekre is, de csak az esetben, ha a bíróság hatályon kívül helyezi a határozatot. Ennek eredményeként a perben eredetileg nem álló személy esetén ugyanezen határozat hatályon kívül helyezése esetén perakadály áll fenn, és a keresetlevél visszautasítandó.[93]
A kereset elutasítása esetén azonban nem, az ugyanis, hogy egy felperes által felhozott okok alapján a bíróság nem találta jogsértőnek a jogi személy határozatát, még nem jelenti azt, hogy egy másik okra hivatkozással ne lehetne elérni a hatályon kívül helyezést.[94]
Értelmezési kérdéseket vet fel, ha ugyanannak a társasági határozatnak a bírósági felülvizsgálata iránt többen is keresetet indítanak. A célszerűség ezeknek a pereknek az egyesítését indokolná, de az a Pp. 117. § (2) bekezdése alapján nem kötelező.
Ekként kérdés, hogy a nem egyesített perek egyikében hozott, időben elsőként jogerőre emelkedő ítélet milyen hatást gyakorol a többi eljárásra, az azokban részes felek eljárási és anyagi jogaira. A keresetnek helyt adó és ekként a társasági határozatot hatályon kívül helyező ítélet jogerőre emelkedésével - tekintettel arra, hogy a hatályon kívül helyezett határozat többé nem alkalmas joghatás kiváltására - nem létezőnek kell tekinteni, miáltal a többi per okafogyottá válik. Emiatt azonban az eljárás megszüntetésére nem kerülhet sor. A jogerős ítélet pozitív anyagi jogi jogerőhatása az, hogy azt a magánjogi jogviszonyokban irányadónak kell tekinteni: az ítélet megszüntette a társasági határozat hatályait, mely körülményt minden további perben jogi tényként kell figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy csak hatályban lévő társasági határozat fosztható meg a hatályaitól (helyezhető hatályon kívül), a bíróságnak a további perekben a kereseteket ítéletével el kell utasítsa.[95]
Amennyiben keresetet elutasító ítélet emelkedik jogerőre, a társasági határozat továbbra is hatályban marad, ezért a többi eljárás semmiképpen sem tekinthető okafogyottnak. Elutasító ítélet esetén az ítélet indokolásának vizsgálata alapján lehet meghatározni az ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelmét. Azaz azon felülvizsgálati ok, amely miatt a bíróság a keresetet elutasította, ismételten egy újabb perben - azonos tényalap esetén - nem vizsgálható. Más okból azonban - akár azonos tényalap mellett is - helye lehet az ismételt perindításnak.[96]
A Ptk. 3:37. § (3) bekezdése szerint ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. A "nem jelentős" fordulat a bírói gyakorlatban akként értelmezi, hogy a jogszabálysértés nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. A szabályozási modell lehetővé teszi a rugalmasabb jogalkalmazást, kevésbé avatkozik be a társaság ügyeibe, ugyanakkor mégis kifejezi a jogsértés miatti rosszallást.[97][98]

A gazdasági társaságok törvényes működéséhez közvetetten kapcsolódó egyes perek

1. Áttekintés

Jelen fejezetben azon pereket tekintjük át röviden, amelyekre a Pp. speciális eljárásjogi szabályokat nem tartalmaz, társasági jogvitának nem minősülnek, nem képeznek dogmatikai egységet, de közvetetten kapcsolódnak a gazdasági életben szereplő jogi személyek törvényes működéséhez. Ennek mentén a következőkben a kisebbségben lévő tagok által indítható, a tényleges vállaltcsoporttal kapcsolatos, a gazdasági társaság vezetőjével szembeni, feladatainak nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján történő ellátásával kapcsolatos, valamint a minősített befolyásszerző felelősségének megállapítása iránti pereket tárgyaljuk.

2. A kisebbségben lévő tagok által indítható perek

A kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó rendelkezéseket általános jelleggel két helyen is szabályozza a Ptk. Egyrészt a Ptk. 3:4. § (3) bekezdés b) pontja szerint a jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha az eltérés a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti. Másrészt pedig - részletesebben - a Ptk. 3:103-3:106. §-ok által rendezett körben.
A Ptk. 3:103. § (1) bekezdése a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezési jogát az együttesen a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tagok részére biztosítja, annak érdekében, hogy a nyilvántartó bírósághoz fordulhatnak, ha az ügyvezetés a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül nem intézkedik a legfőbb szerv ülésének a lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében. Az ítélkezési gyakorlat szerint ez az eljárás sajátos törvényességi felügyeleti eljárásnak minősül.[99]
Az egyedi könyvvizsgáló kezdeményezésével kapcsolatos kisebbségi jogosítvány körében a Ptk. 3:104. § (1) bekezdése rögzíti, hogy azt a nyilvántartó bíróság a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos, objektív, jogvesztő belül benyújtott - a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező tag(ok)tól származó - kérelemre a társaság költségére köteles elrendelni és a könyvvizsgálót kijelölni. Ezen eljárás is sajátos törvényességi felügyeleti eljárásnak minősül, amelyben kérelmező a tag, kérelmezett a gazdasági társaság. Ezen törvényességi felügyeleti eljárásra az állam joghatóságát fenntartja, így az ilyen jogvitában a felek választottbírósági kikötést érvényesen nem alkalmazhatnak.[100][101]
A Ptk. 3:105. §-a az igényérvényesítés kezdeményezése körében speciális rendelkezést tartalmaz, amely szerint a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tagok igényüket (valamely tag, vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelés körében) a legfőbb szerv ülésétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a gazdasági társaság képviseletében a társaság javára maguk is érvényesíthetik. Ez a norma egy sajátos képviseleti jogot keletkeztet, amikor is megmondja, hogy felperesként a gazdasági társaság jár el, és quasi törvényes képviselőnek minősül(nek) a szavazati jogok öt százalékával rendelkező tag(ok).

3. A tényleges vállalatcsoporttal kapcsolatos per

A Ptk. Harmadik Könyve megkülönbözteti az elismert és a tényleges vállaltcsoport fogalmát. Mindkét jogintézmény a német konszernjog tapasztatai és mintája alapján került átvételre a magyar jogrendszerbe. A Ptk. 3:49. § (1) bekezdése meghatározza az elismert vállalatcsoport fogalmát, azaz az összevont, konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, legalább egy uralkodó tag és legalább három, az uralkodó tag által ellenőrzött tag által kötött uralmi szerződésben meghatározott, egységes üzletpolitikán alapuló együttműködés.[102]
Ezzel szemben a tényleges vállaltcsoportként került meghatározásra az a helyzet, ha az uralmi szerződés megkötésének a feltételei legalább három éven keresztül megszakítás nélkül fennállnak, és bármely jogilag érdekelt kérelmére a bíróság kötelezheti a tényleges uralkodó tagot, illetve az ellenőrzött tagokat az uralmi szerződés megkötésére és a vállalatcsoport bírósági nyilvántartásba vételének kezdeményezésére. A Ptk. szövege alapján a bíróság kötelezi a tényleges uralkodó tagot (így marasztalási kereset alapján marasztalást tartalmazó ítélet hozhat) szerződéskötésre, azaz bírósági határozat alapján keletkező szerződéskötési kötelezettséget szabályoz a törvény. Kötelezi továbbá a bíróság a tényleges uralkodó tagot, hogy az kezdeményezze a vállalatcsoport bírósági nyilvántartásba vételére.[103]
A Ctv. 25. § (1) bekezdés p) pontja alapján ugyanis a cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza, ha a cég elismert vállalatcsoport tagja, vagy uralkodó tagja, ezt a tényt, a csoporthoz tartozó cégek nevének, székhelyének és cégjegyzékszámának feltüntetésével.
A Ptk. 3:62. § (2) bekezdése alapján legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság a jogilag érdekelt kérelmére az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja. A Ptk. 3:62. § (2) bekezdése során - szemben az (1) bekezdéssel - a bíróság nem kötelez uralmi szerződés megkötésére, hanem alkalmazza az elismert vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezéseket.

4. A gazdasági társaság vezetőjével szembeni, feladatainak nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján történő ellátásával kapcsolatos per

A Ptk. 3:112. § (2) bekezdése szerint a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve. Ehhez képest a Ptk. 3:118. §-a kimondja, ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
Az ehhez kapcsolódó eljárásjogi szabályokat a Cstv. 33/A. §-a rendezi. Az (1) bekezdés első mondata alapján a hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a Cstv. 6. §-a szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból meghiúsulhat.
A peres eljárás szabályai közül kiemelendő, hogy a Cstv. 33/A. §-a egyszerre szabályoz egy marasztalási és egy megállapítási keresetet. A Cstv. 33/A. § (1) bekezdése rendelkezik a megállapítási keresetről, ezt a felszámoló az adós nevében, vagy a hitelező indíthatja a vezető tisztségviselőkkel szemben. A Cstv. 33/A. § (2) bekezdése egyfajta értelmező rendelkezésként tágítja a vezető tisztségviselő társasági jogi fogalmát, így a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt (shadow director).
A keresetlevelet a bíróság visszautasítja, ha ugyanazon vezető ugyanazon tevékenységére tekintettel kezdeményezett megállapítási pert már jogerősen elbírálták, vagy ha a per még folyamatban van, de az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalást már berekesztették. A Cstv. 33/A. § (8) bekezdése rögzíti, ha a keresetet hitelező nyújtotta be, és azt a bíróság nem utasította vissza, (értelemszerűen a keresetlevél visszautasítására kerülhet sor), a bíróság a keresetindításról a keresetlevél megküldésével értesíti a felszámolót.[104]
A megállapítási perben biztosíték is kérhető a hitelezők követelésének kielégítése céljából. A keresetlevelet - a beavatkozás lehetőségére történő felhívással - és a biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben az említett részesedéssel rendelkezett. A bíróság a biztosíték nyújtása iránti kérelmet soron kívül bírálja el.[105]
A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes bíróságtól, hogy a megállapítás iránti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére (marasztalási kereset). Ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a megállapítási perben még nincs jogerős határozat, a 90 napos jogvesztő határidő kezdő napja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napját követő nap. Ha több hitelező terjeszt elő a marasztalási keresetet, a bíróság a pereket egyesíti.[106]

5. A minősített befolyásszerző felelősségének megállapítása iránti per

A minősített többséggel rendelkező speciális felelősségét a Ptk. 3:324. § (3) bekezdése tartalmazza. A Ptk. 3:324. § (3) bekezdése alapján, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Hátrányos üzletpolitikának minősül az a tartósan hátrányos üzletpolitika, amely nemcsak tevőleges magatartással, hanem az uralkodó tag mulasztásával, illetve a saját gazdasági céljai elérése érdekében tanúsított passzív magatartással is megvalósítható.[107]
Ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat rendezi a Cstv. 63. § (2) bekezdése, azaz a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló felszámolása esetében a befolyással rendelkező korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes bíróság a tagot (részvényest) - az adós társasággal összefüggő tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel - a hitelező azon felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet.
Jelen perben a felperesnek nem megállapítási, hanem marasztalás iránti keresetet kell benyújtani.[108]

Lábjegyzet

[1]A fejezet írásakor mind tartalmilag, mind felépítésében nagymértékben támaszkodtunk Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek című tanulmányára. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 469-509.

[2]Részletesen lásd a 7. § (1) bekezdés 9. pontjához fűzött magyarázatot.

[3]Pp. 20. § (3) bek. d) pont.

[4]Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozása (2017. július 7.) 2. pont (http://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/sajto/ckot_07_lezarva.pdf - utolsó megtekintés: 2018. május 31.).

[5]Ptk. 3:99. § (2) bek.

[6]Ptk. 3:98. § (2) bek.

[7]Ptk. 3:24. §.

[8]Ptk. 3:15. § (1) bek.

[9]A Ptk. 3:15. §-ához fűzött indokolás .

[10]A Ptk. 3:15. §-ához fűzött indokolás .

[11]Ctv. 32. § (2) bek.

[12]Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 473.

[13]Ptk. 3:101. § (1) bek.

[14]Pp. 176. § (1) bek. e) pont.

[15]Éless i. m. 473.

[16]Dr. Gál Judit - Pálinkásné dr. Mika Ágnes: Társasági Jogi perek, HVG-ORAC, Budapest, 2007., 19.; Dr. Koday Zsuzsanna: Társasági szerződés és társasági szerződésmódosítás érvénytelenségére hivatkozás perekben, Céghírnök, 2009/12., 9.

[17]Éless i. m. 476.

[18]Uo. 476-477.

[19]Pp. 103. § (1) bek. a) pont.

[20]Pp. 103. § (1) bek. d) pont.

[21]Pp. 485. §.

[22]A Gt. 12. § (3) bekezdésével kapcsolatos problémákat részletesen elemzi: Éless i. m.

[23]Éless i. m. 480.

[24]A Ptk. 3:15. §-ához fűzött indokolás .

[25]EBH 2011.2327.

[26]Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 483. 173. sz. lábjegyzet.

[27]2009/101/EK irányelv (2009. szeptember 16.).

[28]C-106/89. sz. ügy.

[29]Részletesen lásd Dr. Jeney Petra - dr. Kende Tamás - dr. Lövenberg Viktória: Európai Közösségi jog - második kiadás, Novissima Kiadó, Budapest, 2011, 233.

[30]Pp. 176. § (1) bek. f) pont.

[31]Pp. 240. § (1) bek. a) pont.

[32]Éless i. m. 483.

[33]BH 2016.90.

[34]Ctv. 69. § (4) bek.

[35]Ctv. 69. § (4) bek.

[36]Vö.: Pp. 119. § (1) bek.

[37]Vö.: Pp. 240. § (1) bek. f) pont.

[38]Éless i. m.

[39]Az 1/2017. PJE határozat alapján az Pp. hatálybalépését követően is megfelelően irányadó.

[40]Pp. 176. § (1) bek. i) pont.

[41]Pp. 608. § (1) bek.

[42]Büsz. 75/C. § (5b) bek.

[43]Éless i. m. 486.

[44]Uo. 487.

[45]Pp. 187. § b) pont.

[46]Pp. 187. § c) pont.

[47]Pp. 197-198. §.

[48]Kisfaludi András: Társasági jog, Complex, Budapest, 2007. 221.

[49]Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 489.

[50]Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 489-490.

[51]Uo. 491.

[52]BH 2013.160.

[53]A bírói gyakorlat is hangsúlyozza ennek fontosságát, lásd BDT 2017.3771.

[54]BDT 2017.3727.

[55]BH 2015.133.

[56]BH 2018.147.

[57]Büsz. 75/C. § (5b) bek.

[58]BDT 2007.1716.

[59]Papp Zsuzsanna: A cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás. In: Varga István (szerk.:) A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 406.

[60]BDT 2012.2789.

[61]Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 495.

[62]BDT 2011.2451.

[63]Pp. 199. § (2) bek. ba) alpont.

[64]Pp. 7. § (1) bek. 1. pont.

[65]Pp. 176. § (1) bek. g) pont, vagy 176. § (2) bek. b) pont.

[66]Pp. 119. § (1) bek. a) pont, Pp. 240. § (1) bek. f) pont.

[67]Éless i. m. 497.

[68]Ptk. 3:108. § (1)-(2) bek.

[69]A Ctv. 71/A. §-át a 2017. évi CXXX. törvény 59. §-a iktatta be a Ctv.-be. A 2017. évi CXXX. törvény 59. §-ához kapcsolódó indokolás.

[70]BDT 2014.3200.

[71]Ptk. 3:108. § (4) bek.

[72]Ptk. 3:108. § (5) bek.

[73]Éless i. m. 499.

[74]Ptk. 3:107. § (3) bek.

[75]BDT 2012.2732.

[76]Éless i. m. 499.

[77]Ptk. 3:147. § (2) bek.

[78]Éless Tamás: A gazdasági társaságok törvényes alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek. In: Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 501.

[79]EBH 2011.2328.

[80]BDT 2010.2372.

[81]BDT 2011.2414.

[82]Éless i. m. 504.

[83]BH 2013.109.; BH 2013.129.

[84]BDT 2013.2845.

[85]Kisfaludi András: Társasági jog, Complex, Budapest, 2007. 225-226.

[86]Éless i. m. 503.

[87]Pp. 176. § (1) bek. i) pont.

[88]BDT 2018.3841.; tartalmában ezzel megegyezően a BDT 2014.3085.

[89]Pp. 365. § (2) bek. b) pont.

[90]BH 2014.84.

[91]BDT 2010.2372.II.

[92]Éless i. m 500.

[93]Pp. 176. § (1) bek. d) pont.

[94]A Ptk. 3:35-3:37. §-aihoz fűzött indokolás.

[95]Bszi. 6. §.

[96]Éless i. m. 506.

[97]BH 2018.19.

[98]A Ptk. 3:35-3:37. §-aihoz fűzött indokolás.

[99]BDT 2016.3567.

[100]BDT 2017.3741.

[101]BDT 2017.3740.

[102]Éless i. m. 507.

[103]Ptk. 3:62. § (1) bek.

[104]Cstv. 33/A. § (7) bek.

[105]Cstv. 33/A. § (9) bek.

[106]Cstv. 33/A. § (11)-(13) bek.

[107]BH 2012.295.

[108]A Cstv. 63. § (2) bekezdését módosított a 2017. évi XLIX. törvény 33. §-a, részletesen lásd a kapcsolódó indokolást.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu