adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2019/22.
Végső előterjesztői indokolás a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2019/22.
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy kiemelten az ország versenyképessége érdekében jelentős fejlesztéseket és többlet-erőforrásokat biztosít a hazai kutatás-fejlesztés, innováció (a továbbiakban: KFI), valamint az alap- és alkalmazott kutatás számára. 2018-ban a Kormány elfogadta a kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszer és finanszírozás átalakításáról szóló 1481/2018. (X. 4.) Korm. határozatot, amelyben egyeté...
Magyarország Kormánya elkötelezett abban, hogy kiemelten az ország versenyképessége érdekében jelentős fejlesztéseket és többlet-erőforrásokat biztosít a hazai kutatás-fejlesztés, innováció (a továbbiakban: KFI), valamint az alap- és alkalmazott kutatás számára. 2018-ban a Kormány elfogadta a kutatási, fejlesztési és innovációs intézményrendszer és finanszírozás átalakításáról szóló 1481/2018. (X. 4.) Korm. határozatot, amelyben egyetértett a KFI intézményrendszer átalakításának szükségességével Magyarország versenyképességének növelése érdekében. Az egyéni tudományos teljesítmények az ország és a versenygazdaság innovációs produktumává válása érdekében, illetőleg hogy a kiemelt kutatási tématerületek meghatározásánál szempontként jelenjen meg a kutatásnak a magyar társadalom és gazdaság szempontjából értelmezendő hasznossága.
A sikeres innováció- és tudománypolitika egyik alapelve, hogy a közpénzből és közérdekből finanszírozott kutatási és innovációs tevékenység iránti elvárások kettős felelősségi rendszerben működnek, a tudományos tevékenység speciális, autonóm jellege miatt. A közpénzből és közérdekből folytatott innováció és tudományos kutatás általános irányainak kialakítása a tudós közösség, az állampolgárokat képviselő intézmények, az üzleti élet szereplői és a társadalmi ügyeket felkaroló civil szféra közös feladata.
Ezen erőfeszítések eredményessége érdekében folyamatos és dinamikus értékelések és (köz)igazgatási intézkedések tárgya a jelenleginél hatékonyabb szervezeti keretek kialakítása.
Ahhoz, hogy az elérhető forrásokat a lehető legjobb módon, felelősen hasznosítsuk, elkerülhetetlen a kutatás és az innováció szereplői közötti koordináció, a párhuzamosságok kiküszöbölése, a kutatási ökoszisztéma működésének optimalizálása és a kutatási hiányterületek kezelése, valamint a szereplők közötti szinergiák megteremtése.
A törvényjavaslat a fentiek alapján megalapozza a kormányzat megújuló tudomány- és innovációs politikájának szabályozási kereteit, a KFI rendszer megújítását és lefekteti az új innováció- és tudománypolitika finanszírozásának, valamint a felfedező és alkalmazott kutatás támogatásának alapelveit.
A módosítás folytán a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közfeladat - a központi költségvetésből támogatott főhivatású kutatóhálózat fenntartása és működtetése -ellátásának felelőse a jövőben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága. Erre a változtatási szándékra tekintettel megalapozott az igény a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvénynek a közfeladat ellátására, az intézményrendszer működésére vonatkozó rendelkezései elhagyására, a Magyar Tudományos Akadémia működésére vonatkozó rendelkezések pontosítására.
A jogelőd és a jogutód felsőoktatási intézmény valós megbízható vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetének összehasonlítható bemutatását célozza a 117/C. § (4b) bekezdése szerinti rendelkezés azzal, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontjával összhangban kimondja, hogy a jogszabály által ingyenes vagyonjuttatás keretében átvett eszközök értékét a tőketartalékkal szemben kell elszámolni, azzal, hogy a jogelőd intézménynél halasztott bevétellel érintett átvett eszközöket a jogutód nyilvántartásaiban is halasztott bevétellel szemben kell felvenni a könyvekbe, ezáltal biztosítva a jogutód felsőoktatási intézményben a valós realizált eredmény kimutathatóságát.
A (4c) bekezdés a valódiság és az összemérés elvének érvényre juttatása mellett biztosítja, hogy a jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv záró pénzeszköz állománya az állami fenntartója útján a sui generis jogi személy felsőoktatási intézmény közvetlen és általános jogutódlására tekintettel oly módon kerüljön elszámolásra a jogutód felsőoktatási intézménynél, hogy az ne érintse annak tárgyidőszaki eredményét, és ezzel egyidejűleg közvetlenül az eredménytartalékot növelje. Ezen számviteli elszámolás biztosítja, hogy a jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv záróbeszámolójában kötelezően elszámolandó ráfordítás a felsőoktatási intézmény, mint sui generis jogi személy jogutód eredménytartalékában korrigálásra kerüljön, és a jogutód első üzleti évében ne jelenjen meg tárgyidőszaki eredményként, mivel gazdasági tartalmában ezen időszak viszonylatában nem realizált eredményről van szó.
A nemzetközi trendekhez igazodó kormányzati innováció-politika jövőképe a fejlesztő állam. Ennek eléréséhez szükséges kapcsolódási pontot teremt meg a KFI törvény adott módosítása, amelynek alapján az állami finanszírozású alkalmazott kutatóintézeti hálózat modell létrehozása és működtetése, valamint finanszírozása állami feladatként is megjelenik.
A magyar KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakítása a források hatékonyabb felhasználása által a kutatók érdekeit és kutatási eredményeik jobb hasznosulását hivatott szolgálni. Az új struktúrában Magyarország Kormánya - kiemelten az ország versenyképessége érdekében - többlet-erőforrásokat biztosít a hazai KFI, valamint az alap- és alkalmazott kutatás számára, ezáltal növekszik a kutatók által pályázati formában elnyerhető támogatások köre és mértéke. Továbbá, a KFI új szervezeti és finanszírozási modelljének kialakítása lehetővé teszi a hazai KFI tevékenységek fókuszálását, a KFI források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását, az együttműködések erősítését és megkönnyíti az akadémiai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és nemzetközi KFI rendszerbe. Az alapkutatási hálózat egymással szinergiában működő központjainak támogatására alkalmas, kiszámítható működési modell jön létre, amely szintén a kutatók érdekeit szolgálja. Végezetül, az új struktúra részeként létrejön az egységes szerkezetű finanszírozás, az egységes NKFI Alap formájában, mely az eddigi széttagoltság megszűntetése mellett lehetővé teszi a források allokálásának optimalizálását, a tudományos, valamint szakpolitikai szempontok egységes érvényesülését, valamint a KFI-t támogató közvetlen irányítású uniós támogatási alapokhoz való hozzáférés növekedésének elősegítését. Ezáltal javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és a nyertes hazai és uniós pályázatok aránya.
A kutatóintézet-hálózat irányítási modelljében a hálózat irányító testületének összetétele során a Kormány és Magyar Tudományos Akadémia paritásos delegálással érvényre juttatja az önigazgatás logikájára épülően a tudományos közösség részvételét az irányításban. A 13 főből álló vezetői testület világos és személyes felelősségvállalás útján biztosítja a kutatóintézet-hálózat hatékony és szikár működését. A legalább kétharmados többségben a tudományos közösségből delegált tagokra vonatkozó törvényi rendelkezés az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos követelménynek érvényesülését szolgálja.
Az irányító testület munkáját a nemzetközi gyakorlat alapján a szélesebb horizontra kitekintő, véleményező, a sokszínű tudományos szempontokat és érdekeket, a magyar tudásipari ökoszisztéma teljességét megjelenítő tudományos tanács és a nemzetközi jelenlétet biztosító nemzetközi tanácsadó testület támogatja, növelve az ELKH működésének hatékonyságát. Módosítás hozzájárul a kutatóhelyek jogfolytonos átkerüléséhez, ezzel érvényre juttatva a működés zavartalanságát.