adozona.hu
T/4821. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról
T/4821. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény "Fogalommeghatározások és záró rendelkezések" című alcíme a következő 59/H. §-sal egészül ki:
"59/H. §
(1) A Magyarországon, valamint - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) - az Egyesült Királyságban a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 987/2009/...
T/4821. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról
2019. évi XV. törvény egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról
1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény "Fogalommeghatározások és záró rendelkezések" című alcíme a következő 59/H. §-sal egészül ki:"59/H. §
(1) A Magyarországon, valamint - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) - az Egyesült Királyságban a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban együtt: uniós rendeletek) hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban szerzett, és az Egyesült Királyság illetékes szerve által biztosítási időként igazolt, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk t) pontja szerinti biztosítási idő vehető figyelembe.
(4) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén az álláskeresési járadékra való jogosultságot a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikke figyelembevételével kell megállapítani. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama csak a magyar jogosultsági idők figyelembevételével állapítható meg."
2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
2. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 65/M-65/P. §-sal egészül ki:"65/M. §
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnését követően 2020. december 31-ig a 4. § f) pont 2. alpontja szerinti saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
65/N. §
(1) Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetésekre a 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-ig, valamint a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie.
(2) Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
(3) Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
65/O. §
Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően a 16. § (2) bekezdését az Egyesült Királyság vonatkozásában 2020. december 31-ig a 13. § a) pontjában meghatározott uniós jogszabályoknak megfelelően kell alkalmazni.
65/P. §
Ha a természetes személy az Egyesült Királyságban 2020. december 31-ig rendelkezett lakó- vagy tartózkodási hellyel, ezeket az időszakokat a 39. § (3) bekezdésében foglalt feltétel teljesítése szempontjából megfelelően figyelembe kell venni."
3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
3. §
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény a következő 102/H. §-sal egészül ki:"102/H. §
(1) A Magyarországon, valamint - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) - az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított nyugellátásokra való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) Az Egyesült Királyságban élő személy részére a kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított nyugellátást a jogosult kérelmére az Egyesült Királyságban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is lehet folyósítani.
(4) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított nyugellátásra való jogosultság esetén a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban szerzett, és az Egyesült Királyság illetékes szerve által biztosítási időként igazolt, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk t) pontja szerinti biztosítási idő vehető figyelembe.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a nyugellátást a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50-52. cikke és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke alkalmazásával, e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani."
4. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
4. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 82/E. §-sal egészül ki:"82/E. §
(1) A Magyarországon, valamint - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) - az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a kilépési időpont után megszerzett jogosultságot a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban megszerzett biztosítási időknek a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. cím 6. cikke figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A kilépési időpontig az egészségbiztosító által az uniós rendeletek szerint kiadott, egészségügyi szolgáltatásra jogosító Európai Egészségbiztosítási Kártya és az uniós rendeletek szerint jogosultságot igazoló egyéb dokumentum az érvényességi idejéig, de legfeljebb 2020. december 31-ig érvényes."
5. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
5. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény a következő 50/E. §-sal egészül ki:"50/E. §
(1) A Magyarországon, valamint - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) - az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A családtámogatási ellátásra - ide nem értve az anyasági támogatást - a kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól az uniós rendeletek alapján az Egyesült Királyság által megállapított családi ellátásra való jogosultság esetén a magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermekre tekintettel az e törvény szerinti családtámogatási ellátás is megállapítható.
(4) A (3) bekezdés szerinti családtámogatási ellátás legkorábban a kilépési időpontot követő naptól kérelmezhető. A családtámogatási ellátás iránti kérelem 2019. december 31-ig történő benyújtása esetén a családtámogatási ellátás a kilépési időpont napjára visszamenőleg állapítható meg. A 2019. december 31. után benyújtott kérelem esetén a (3) bekezdés szerinti családtámogatási ellátás a 37. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár."
6. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
6. §
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény a következő 95. §-sal egészül ki:"95. §
(1) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) állampolgárára, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára vonatkozó eljárásokban - a (2)-(15) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésétől (a továbbiakban: kilépési időpont) kezdődően indult és megismételt eljárásokban a Harmtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) E § alkalmazásában családtag a 2. § b) pontja szerinti családtag, kivéve a 2. § b) pont bh) alpontjában meghatározott harmadik országbeli állampolgárokat.
(3) Az
a) érvényes regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező egyesült királysági állampolgárra, valamint
b) az egyesült királysági állampolgár érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjára
vonatkozó eljárásokban - a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályok kivételével - a kilépési időpontot követő három évig e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az egyesült királysági állampolgár részére kiadott regisztrációs igazolás, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb a kilépési időpontot követő három évig érvényes.
(5) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya, valamint állandó tartózkodási kártya legfeljebb a kilépési időpontot követő három évig érvényes.
(6) Azon egyesült királysági állampolgár és egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a kilépési időpontot követő három évig rendelkezik a regisztrációs igazolás, a tartózkodási kártya vagy az állandó tartózkodási kártya kiadásától számított, a Harmtv. 35. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétellel, kérelmére - a Harmtv. 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Harmtv. 35. § (1a) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül - nemzeti letelepedési engedélyt kap, kivéve, ha
a) a letelepedésével kapcsolatosan a Harmtv. 33. § (1) bekezdés c) pontjában és (2) bekezdésében foglalt bármely kizáró ok áll fenn,
b) az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén az egyesült királysági állampolgárral a tényleges életközösség nem áll fenn, vagy
d) az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetén, ha az egyesült királysági állampolgár Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta.
(7) A (6) bekezdés a) pontja tekintetében a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmező letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(8) A (6) bekezdés szerint nemzeti letelepedési engedély kiadása iránti kérelmet legkésőbb a kilépési időpontot követő három évig lehet előterjeszteni, amely kérelmet az első fokon, illetve a másodfokon eljáró hatóság harminc napon belül bírál el.
(9) Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Harmtv. szabályai szerint EK letelepedési engedély iránti kérelmet is előterjeszthet.
(10) Az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, aki a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgárhoz a kilépési időpontot követő három évig csatlakozik, a Harmtv. szerinti nemzeti letelepedési engedélyt kaphat, ha
a) az egyesült királysági állampolgár Magyarországon jogszerűen letelepedettként tartózkodik,
b) az egyesült királysági állampolgárral fennálló családi kapcsolatát a kilépési időpontot megelőzően létesítette és az a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor is fennáll,
c) vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
d) az egyesült királysági állampolgár vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik.
(11) Nem kaphat a (10) bekezdés szerint nemzeti letelepedési engedélyt azon egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja,
a) akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy
b) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve a Harmtv. 2. § j) pontjában meghatározott beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: SIS figyelmeztető jelzés) hatálya alatt áll.
(12) A (11) bekezdés a) pontja tekintetében a Harmtv. nemzeti letelepedési engedély kiadására vonatkozó szabályai szerint meg kell keresni a kijelölt szakhatóságokat szakhatósági állásfoglalás kérése céljából. A kijelölt szakhatóság azon szakkérdésben, hogy a nemzeti letelepedési engedély kiadását kérelmező letelepedése veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát vagy közbiztonságát, az állásfoglalását mind az elsőfokú, mind a másodfokú eljárásban tizenöt napon belül adja meg.
(13) Ha a Harmtv. szerint letelepedett egyesült királysági állampolgárnak és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának gyermeke született, a születés bejelentését követően a gyermek részére nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.
(14) A (6) és a (10) bekezdés szerint megszerzett nemzeti letelepedési engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonja, ha az egyesült királysági állampolgár vagy az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
a) Magyarország területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta,
b) a tartózkodás teljes időtartamára nem rendelkezik elegendő forrással önmaga vagy családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére, és jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében nem jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint nem tud önmaga vagy családtagja gondoskodni,
c) veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát, vagy
d) kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
(15) Az egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a Harmtv. általános szabályai szerint kérelmezheti a tartózkodási engedély kiadását azzal, hogy a Magyarországon jogszerűen tartózkodó egyesült királysági állampolgár, valamint az egyesült királysági állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a tartózkodási engedély kiadását Magyarországon is kérelmezheti."
7. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
7. §
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény a következő 38/J. §-sal egészül ki:"38/J. §
(1) A Magyarországon, valamint - Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnéséig (a továbbiakban: kilépési időpont) - az Egyesült Királyságban az uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyekre e törvény rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság esetén az uniós rendeletek szabályait a kilépési időpontot követően is alkalmazni kell.
(3) A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság esetén a kilépési időpontig az Egyesült Királyságban szerzett, és az Egyesült Királyság illetékes szerve által biztosítási időként igazolt, a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk t) pontja szerinti biztosítási idő vehető figyelembe.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 50-52. cikke és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikke alkalmazásával, e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani."
8. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
8. §
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 91. alcíme a következő 208/B. §-sal egészül ki:"208/B. §
(1) 2021. január 1-jéig nem szüntethető meg a 149. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) azon állampolgárának az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor (a továbbiakban: kilépési időpont) fennálló kamarai tagsága, aki az EGT-tagállami állampolgársági feltétel kivételével a kamarai tagság minden más felvételi követelményének megfelel.
(2) 2021. január 1-jéig nem törölhető a 177. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyvédi kamarai nyilvántartásból az Egyesült Királyság azon állampolgára, aki a kilépési időpontban az ügyvédi kamarai nyilvántartásban szerepel, és aki az EGT-tagállami állampolgársági feltétel kivételével az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel minden más feltételének megfelel."
9. Záró rendelkezések
9. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) Az 1-8. § Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás hatálybalépése hiányában történő kilépése időpontjában lép hatályba.
(3) Az 1-8. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) Európai Unióból történő, az Európai Unióról szóló Szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 50. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás nélküli kilépése esetére egyes törvények hatályos rendelkezéseihez képest a szükséges jogszabályi változásokat megvalósítsa.Az EUSZ 50. cikk (2) bekezdése szerint a kilépést elhatározó tagállam (a továbbiakban: kilépő tagállam) ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Európai Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt a kilépő tagállammal, amelyben a kilépő tagállamnak az Európai Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák kilépő tagállam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az EUSZ 218. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Európai Unió nevében az Európai Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.
Jelentősen megnőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége azzal, hogy az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét.
Az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése szerint a kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában az EUSZ 50. cikk (2) bekezdésében meghatározott bejelentéstől számított két év elteltével az EUSZ (és az európai uniós jog) az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.
Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság a kilépési szándék bejelentésétől számított két évet követően, tehát 2019. március 29-én éjfélkor kilép az Európai Unióból, és jogi státusza a harmadik országokkal azonossá válik. Ennek értelmében 2019. március 30-án, (brüsszeli idő szerint) 00:00 órától kezdődően nem alkalmazandók többé az uniós szerződések és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés az Egyesült Királyság tekintetében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Tekintettel az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépésére, az Egyesült Királyság az európai uniós tagsága megszűnésétől harmadik államnak minősül. Ettől az időponttól kezdődőena) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
(a továbbiakban: szociális uniós rendeletek) alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában.
A törvényjavaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.) rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig - az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén.
A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja.
A törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén.
A törvényjavaslat továbbá biztosítja, hogy a kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő álláskeresési járadék esetében a jogosultsághoz szükséges a brit biztosítási idő (az Flt. szerinti jogosultsági feltétel) figyelembe vehető a hivatkozott uniós rendelet megfelelő rendelkezésének alkalmazásával. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama azonban csak a magyar jogosultsági idők alapján határozható meg.
A törvényjavaslat biztosítja, hogy a brit kilépést megelőzően szerzett jogosultsági idők a kilépést követő időponttól megnyíló jogosultságok esetében is figyelembe vehetők legyenek és a jogosultságok ne vesszenek el.
2. §
Az Egyesült Királyság megállapodás nélküli Európai Unióból való kilépésével összefüggésben szükséges, hogy a korábban a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004/883/EK rendelet rendelkezései alapján irányadó szabályok alkalmazását átmenetileg, 2020. december 31-éig a két állam közötti viszonosságot biztosító dokumentum alapján a hazai szabályozás módosításával biztosítsa Magyarország. A törvényjavaslat erre tekintettel a következő változtatásokat javasolja.Saját jogú nyugdíjasnak ismeri el a törvényjavaslat az Egyesült Királyság szabályai szerint öregségi nyugdíjban részesülő személyt.
Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül a kilépést követően, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt kiküldetésekre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ugyanakkor a törvényjavaslat alapján a kilépési időpont előtt megkezdett kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-ig. Az európai uniós szabályokkal összhangban a törvényjavaslat rögzíti, hogy a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie.
A törvényjavaslat a bizalomvédelem elvét tiszteletben tartva rögzíti, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor
a) az Egyesült Királyságból Magyarországra történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek;
b) a Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
A törvényjavaslat az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fenntartására vonatkozó módosítást tartalmaz az egyesült királysági állampolgárok tekintetében.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének előfeltétele, hogy a természetes személy megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezzen. E szabály alkalmazásakor az Egyesült Királyság területén létesített lakó-, tartózkodási helyet is figyelembe kell venni a törvényjavaslat alapján.
3. §
Tekintettel az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépésére, az Egyesült Királyság az európai uniós tagsága megszűnésétől harmadik államnak minősül. Ettől az időponttól kezdődően a szociális uniós rendeletek alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában.A törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig - az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. E rendelkezés biztosítja, hogy a brit kilépés előtt szerzett biztosítási idők mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessenek.
A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja.
A törvényjavaslat biztosítja, hogy a brit kilépés előtti jogszerzések esetén az ellátások folyósítása továbbra is a szociális uniós rendeletek követelményeinek megfelelően történjen, azaz az Egyesült Királyságba történő közvetlen nyugdíjfolyósítás lehetőségét is választhatja a jogosult. Az Egyesült Királyság EU tagságának idején megnyíló jogosultságok esetén az egyenlő bánásmód követelményének alkalmazását az Európai Bizottság iránymutatásai és az Európai Unió Bíróságának esetjoga is alátámasztja.
A törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépés időpontját követő kezdő időponttal megállapításra kerülő nyugellátások esetén, amellyel biztosított a kilépés előtti jogszerzések védelme.
A törvényjavaslat alapján a kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén a szociális uniós rendeleteknek az ellátások számítására vonatkozó azon szabályai alkalmazandóak, amelyek feltétlenül szükségesek a szerzett jogok megőrzése érdekében. A biztosítási, illetve szolgálati idők összeszámítására, a jogosultság fennállása esetén a csak magyar biztosítási vagy szolgálati idők figyelembevételével történő független ellátás és ezzel egyidejűleg az arányos ellátás kiszámítására és közülük a magasabb összegű ellátás megállapítására, valamint az arányos ellátás számítására vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazása biztosítja, hogy az Egyesült Királyságban a kilépési időpont előtt szerzett jogosultságok (biztosítási idők) nem vesznek el. E szabályok alkalmazásával az érintett személy abban az esetben is jogosult lehet nyugellátásra, ha a magyar biztosítási rendszerben nem szerzett a független jogosultsághoz elegendő szolgálati időt.
4. §
Tekintettel az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépésére, az Egyesült Királyság az európai uniós tagsága megszűnésétől harmadik államnak minősül. Ettől az időponttól kezdődően a szociális uniós rendeletek alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában.A törvényjavaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Ebtv.) rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig - az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén.
A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetében a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni, biztosítva ezzel az Egyesült Királyság uniós tagsága idején hatályos rendelkezések megfelelő alkalmazását és a jogszerzések elismerését, tények figyelembevételét.
A törvényjavaslat a szerzett jogok védelme érdekében a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások tekintetében biztosítja, hogy ha a jogosultság megállapításához a brit biztosítási rendszerben szerzett biztosítási idő figyelembevétele szükséges, arra a szociális uniós rendeletek szerint legyen lehetőség. A táppénz, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj esetében - a hivatkozott rendelet biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelvi rendelkezésének megfelelően - a magyar és brit előzetes biztosítási idők figyelembevételével történhet az ellátások Ebtv. szerinti megállapítása.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások igénybevételére jogosító dokumentumok (Európai Egészségbiztosítási Kártya, S1, S2, S3, DA1, E121) alapján az érvényességi idő lejártáig, de legfeljebb 2020. december 31-ig lesz biztosított, amennyiben azokat a kilépés előtti időpontban állította ki az egészségbiztosító.
5. §
Tekintettel az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépésére, az Egyesült Királyság az európai uniós tagsága megszűnésétől harmadik államnak minősül. Ettől az időponttól kezdődően a szociális uniós rendeletek alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában.A törvényjavaslat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Cst.) rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig - az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén.
A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő családtámogatási ellátások esetében - az anyasági támogatás kivételével - a szociális uniós rendeleteket kell alkalmazni.
A törvényjavaslat a családtámogatási ellátások esetén rögzíti, hogy a kilépési időponttól a szociális uniós rendeletek joghatóság-kijelölési szabályai nem alkalmazhatók, ezért azokban az esetekben, amikor a szociális uniós rendeletek szerint a kilépési időpontot megelőzően az Egyesült Királyságban ugyanazon gyermekre vagy gyermekekre tekintettel megállapított ellátást kap a család, a brit kilépést követő időponttól a magyarországi lakóhellyel rendelkező gyermekre vagy gyermekekre tekintettel magyar ellátásra is jogosultak lehetnek. A családtámogatási ellátásokra való jogosultság arra tekintettel nyílik meg e személyi körben, hogy a kilépést követően az Egyesült Királyság harmadik országnak minősül, és a területén élő személyeket, illetve a területén felmerülő tényeket is ekként kell figyelembe venni.
A magyar családtámogatási ellátásokra való jogosultság érvényesítésének megkönnyítése érdekében indokolt átmeneti szabály bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a kilépési időpontot követő naptól járó családtámogatási ellátás iránti kérelem 2019. december 31-éig legyen benyújtható. Ebben az esetben az ellátás a kilépési időpont napjára visszamenőleg állapítható meg. A szabályozás figyelemmel van arra, hogy a kisgyermekes családok esetében az információk rendelkezésre állása és a kérelem benyújtása hosszabb ideig akadályokba ütközhet, ezért indokolt a hosszabb igényérvényesítési határidő megállapítása. A 2019. december 31-e után benyújtott kérelmek esetében a Cst. 37. § (1) bekezdése az irányadó.
6. §
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése változást hoz a Magyarországon élő egyesült királysági állampolgárok és harmadik országbeli családtagjaik kilépés utáni tartózkodási jogára vonatkozó szabályozásban.A kilépést követően az egyesült királysági állampolgárok harmadik országbeli állampolgároknak minősülnek. A tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a kilépést megelőzően, a szabad mozgás és tartózkodás jogát élvező személyek a kilépést követően is folytathassák tartózkodásukat Magyarországon, kedvezményes szabályozás keretében.
A törvényjavaslat szerint az egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik három év előzetes tartózkodást követően nemzeti letelepedési engedély megszerzésére lesznek jogosultak, a lakhatásra, megélhetésre, egészségügyi biztosításra és Magyarország érdekére vonatkozó feltételek vizsgálata nélkül. A nemzeti letelepedési engedély megszerzéséig pedig a korábban a szabad mozgás és tartózkodás szabályrendszere szerint kiadott okmányok birtokában élhetnek továbbra is jogaikkal.
A kérelmezés lehetséges időtartama a kilépést követő három évig tart. E dátum úgy kerül meghatározásra, hogy a kilépést megelőzően érkező személy három év tartózkodás után kérelmezheti a nemzeti letelepedési engedélyt. A törvényjavaslat szerint a nemzeti letelepedési engedély mint végleges státusz megszerzéséig a kilépési időpontot követő 3 évig a korábban kiadott okmányok érvényessége megtartásra kerül.
A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelem elbírálása során - a főszabálytól eltérően -kizárólag a korábbi - három év időtartamú - tartózkodás feltétele, illetve kizáró ok (pl. közrendre, közbiztonságra veszélyesség) fenn nem állása kerül megvizsgálásra; azonban lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra, Magyarország érdekére vonatkozó feltételek nem.
A letelepedett egyesült királysági állampolgárok családtagjai, akikkel a kapcsolat a kilépési időpontban már fennállt és továbbra is fennáll, egészen a kilépést követő három évig csatlakozhatnak a kedvezményes szabályozás keretében az egyesült királysági állampolgárhoz, nemzeti letelepedési engedélyt szerezve. A kilépési időpontot követő három év után a családegyesítésekre már a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szabályait kell majd alkalmazni.
Indokolt a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv szerint kiadott EK letelepedési engedély igénylésének lehetővé tétele is az egyesült királysági állampolgárok és családtagjaik számára, tekintettel arra, hogy a nemzeti letelepedési engedély nem biztosít olyan mobilitási jogot a többi tagállam viszonylatában, mely az EK letelepedési engedély 5 év tartózkodást követően történő megszerzésével a harmadik országbeli állampolgárok számára az uniós irányelv szerint lehetséges. Megjegyzendő, hogy az EK letelepedési engedély iránti kérelem elbírálása során a vonatkozó tartózkodási feltételeket a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK tanácsi irányelv értelmében vizsgálni kell, a feltételek értékelésétől eltekinteni nem lehet.
A kilépési időpontot követően elkövetett idegenrendészeti jogsértések esetén a Harmtv. szabályait kell alkalmazni. Az idegenrendészeti eljárásaikban közigazgatási és bírósági jogorvoslattal is az általános szabályok szerint élhetnek azok, akiknek a letelepedett jogállás iránti kérelmét elutasítják.
A kilépési időpontot követő három év eltelte után minden egyesült királysági állampolgárra és családtagjára a Harmtv. szabályait kell alkalmazni. Azon személyek, akik a kilépés előtti tartózkodás következtében megszerezték a szabad mozgás és tartózkodás jogát, azonban a regisztrációs, illetve új státusz kérelmezésére vonatkozó kötelezettségüket elmulasztották, a Harmtv. általános szabályai alapján, tartózkodási engedély kérelmezésével kezdeményezhetik státuszuk rendezését. Ez esetben a Magyarország területén tartózkodó személy kérelme engedélyezhető.
7. §
Tekintettel az Egyesült Királyság Európai Unióból történő megállapodás nélküli, rendezetlen kilépésére, az Egyesült Királyság az európai uniós tagsága megszűnésétől harmadik államnak minősül. Ettől az időponttól kezdődően a szociális uniós rendeletek alkalmazhatósága megszűnik az Egyesült Királyság vonatkozásában.A törvényjavaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt (a továbbiakban: Mmtv.) rendeli alkalmazni a Magyarországon, valamint - az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséig - az Egyesült Királyságban a szociális uniós rendeletek hatálya alá tartozott személyek esetén. A rendelkezés biztosítja, hogy a brit kilépés előtti biztosítási idők mind a kilépés időpontja előtti, mind az azt követő kezdő időponttól megállapításra kerülő jogosultságok esetén elismerésre és beszámításra kerülhessenek.
A kilépési időpontot megelőző kezdő időponttól megállapításra kerülő megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (rokkantsági és rehabilitációs ellátások) esetén a szociális uniós rendeletek szabályainak alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy a kilépés ténye sem a jogosultságot, sem a megállapításra irányuló eljárást nem befolyásolja.
A törvényjavaslat a szociális uniós rendeletek által meghatározott, a biztosítási idők összeszámítására vonatkozó alapelv alkalmazását rendeli el a kilépési időpontot követő kezdő időponttal megállapításra kerülő ellátások esetén, amellyel biztosított a kilépés előtti jogszerzések elismerése és beszámítása.
A kilépési időpontot követő kezdő időponttól megállapításra kerülő ellátások esetén a szociális uniós rendeleteknek az ellátások számítására vonatkozó azon szabályai alkalmazandóak, amelyek feltétlenül szükségesek a szerzett jogok megőrzése érdekében. A biztosítási idők összeszámítására, a jogosultság fennállása esetén a csak magyar biztosítási vagy szolgálati idők figyelembevételével történő független ellátás és ezzel egyidejűleg az arányos ellátás kiszámítására és közülük a magasabb összegű megállapítására, valamint az arányos ellátás számítására vonatkozó uniós rendelkezések alkalmazása biztosítja, hogy az Egyesült Királyságban a kilépési időpontot megelőzően szerzett jogosultságok (biztosítási idők) nem vesznek el. Ezen szabályok alkalmazásával az érintett személy abban az esetben is jogosult lehet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, ha a magyar biztosítási rendszerben nem szerzett a független jogosultsághoz elegendő biztosítási időt.
8. §
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény átmeneti rendelkezéssel való kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a 2021. január 1-jéig terjedő átmeneti időszakban a Magyarországon ügyvédi tevékenység gyakorlására való jogosultságot szerzett személyek az EGT állampolgársági feltételnek való megfelelés hiányában se legyenek törölhetőek a kamarai nyilvántartásból, illetve kamarai tagságukat se kelljen megszüntetni.9. §
A hatálybalépés napja a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (3) bekezdése alapján valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kerül kötésre, tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépése az Európai Unióból egy a több felmerülő lehetőség közül, azonban ennek bekövetkezése előre nem látható, és esetleges bekövetkezése esetén az időpontja is változhat az EUSZ 50. cikk (3) bekezdése alapján, így a hatálylépés napja nem egyértelműen határozható meg.Ennek megfelelően a hatálybalépés napja az Egyesült Királyságnak az EUSZ 50. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás hatálybalépése hiányában történő kilépése időpontjában került meghatározásra.