adozona.hu
HVG Különszám, Adó 2018
HVG Különszám, Adó 2018
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adózás rendjének átfogó átalakítása áll a 2018-ra szóló adózási változások középpontjában. Az ezzel kapcsolatos törvényeket november közepén szavazta meg az Országgyűlés. Választási év lévén az idei adócsomag is "választási", az előző évhez képest mennyiségében ugyan sok, tartalmában viszont szokatlanul kevés regula változott. (Igaz, nyáron is elfogadott a törvényhozás már egy több mint száz oldalas, szinte valamennyi adótörvényt érintő módosítást.) Három új törvény lépett hatályba: az adó...
HVG Különszám, Adó 2018
Tisztelt Olvasó!
Az adózás rendjének átfogó átalakítása áll a 2018-ra szóló adózási változások középpontjában. Az ezzel kapcsolatos törvényeket november közepén szavazta meg az Országgyűlés. Választási év lévén az idei adócsomag is "választási", az előző évhez képest mennyiségében ugyan sok, tartalmában viszont szokatlanul kevés regula változott. (Igaz, nyáron is elfogadott a törvényhozás már egy több mint száz oldalas, szinte valamennyi adótörvényt érintő módosítást.) Három új törvény lépett hatályba: az adóigazgatási rendtartásról (általános eljárási, képviseleti szabályok), az adózás rendjéről (bevallási, befizetési, adatszolgáltatási szabályok) és az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvény. Az adózás rendjének újrakodifikálásával, "felforgatásával" összefüggésben változott számos más adótörvény és a számviteli, valamint az illetéktörvény is. Szokásos év végi adókülönszámunkban a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai és más adószakértők közreműködésével ismertetjük, magyarázzuk a legfőbb változásokat; teljes terjedelemben, egységes szerkezetben közlünk 17 törvényt; példákkal is igyekszünk megvilágítani a legfontosabb változásokat.
Az adóigazgatási törvény kimondja, hogy az adózókkal közérthetően kell kommunikálni és méltányosan kell bánni. A korábbi hét ellenőrzési típus kettőre szűkül: az adóellenőrzésre és a jogkövetési vizsgálatra. Természetes személyeknél nem lehet hosszabb az ellenőrzés fél évnél, más adózóknál egy évnél.
Új jogintézmény az önellenőrzés előzetes bejelentésének, továbbá az adóhivatali cáfolat közzétételének és az adófizetési biztosíték kérésének, valamint a kezdő vállalkozás mentorálásának lehetősége. Fontos új elem a bírságolásban, hogy megúszható az adóbírság fele, ha valaki időre megfizeti az adókülönbözetet, és lemond a fellebbezés lehetőségéről. A mulasztási bírság természetes személynél 200 ezer, nem természetes személy esetén 500 ezer forint lehet. A NAV honlapján közzé fogja tenni a megbízható adósok nevét. 500 ezer forintig évi egyszer az adóhatóság pótlékmentes részletfizetést engedélyez automatikusan.
Nagyon sok adózót érint az áfatörvényben az adatszolgáltatás újabb szigorítása, miszerint 2018. júliustól a 100 ezer forint áfát elérő számlák tartalmáról adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak, elektronikusan azonnal, kézi számlák esetében naponta, illetve hetente.
A társasági adózásban a nagyvállalatok számára új - a már megkezdett projektekre is érvényes - fejlesztési adókedvezmények születtek. A helyi adózásban bevezetik az előrehozott adó fogalmát, és építményadót is kivetnek a reklámhordozókra.
Az új adótörvények megismerésére, 484 oldalas kiadványunk áttanulmányozására ezúttal is csak alig egy hónap maradt. Lehet tehát ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint a 2018-as adócsomag. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani olvasóinknak. Számos kormányrendelet, módosítás persze még hátra van, ezek várhatóan decemberben készülnek el, így a következő hetekben mindenképpen figyelni kell a közlönyöket.
A várhatóan jövő év elején megjelenő, 2018-ra szóló tb-különszámunkban biztosan visszatérünk még az adóváltozásokra, ha közben történik még valami. Mostani gyorskommentárunkat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu weboldalunkon, ahol előfizetőink minden fontos évközi adó-, tb-, és munkajogi információt, értelmező magyarázatot megtalálnak. Erről szóló tájékoztatónkat különszámunk 13. oldalán is olvashatják.
Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadványunk végén levő kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat. Ez a kérdőív az ugyfelpont.hvg.hu oldalon is elérhető. Reméljük, különszámunk magyarázatai és példái segítenek Önöknek az eligazodásban.
a HVG különszám szerkesztői
Mit kell tudni a személyi jövedelemadó változásairól?
Az Országgyűlés 2017. tavaszi és őszi ülésszaka alatt a személyi jövedelemadóról szóló törvényt az alábbi törvények módosították:■ Az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LIV. törvény (Magyar Közlöny 75. szám 2017. május 26.);
■ Az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló 2017. évi LXXXIX. törvény (Magyar Közlöny 98. szám 2017. június 26.);
■ Az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas-szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény (Magyar Közlöny 184. szám 2017. november 13.);
■ Az egyes, állam által nyújtott támogatások és ösztöndíjak adómentességéről szóló 2017. évi CXXXII. törvény (Magyar Közlöny 182. szám 2017. november 10.);
■ Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXVI. törvény (Magyar Közlöny 182. szám 2017. november 10.);
■ Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLIX. törvény (Magyar Közlöny 193. szám 2017. november 23.);
■ A szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CLVI. törvény (Magyar Közlöny 193. szám 2017. november 23.).
A családi kedvezmény mértéke
Változás 2018. január 1-jétől.
Az érvényesíthető kedvezmény a két kedvezményezett eltartottat nevelő családok esetén kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve évente 2500 forinttal nő. Így a jogosultak eltartottanként havonta a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket:■ egy eltartott esetén 66 670 forint,
■ kettő eltartott esetén 116 670 forint,
■ három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Összevont adóalap
Változás 2018. január 1-jétől.
Ha egy adott jövedelem után a magánszemély a szociális hozzájárulási adó vagy a 19,5 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett (feltételezve, hogy az költségként nem elszámolható, vagy azt nem térítik meg a magánszemély számára), akkor a megállapított jövedelem 84 százalékát kell jövedelemként, illetve az adóelőleg alapjaként figyelembe venni. (A korábbi 82 százalék helyett, a mértékváltozás oka a szocho és az eho mértékének csökkentése.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában és 47. § (5) bekezdésében.]
Egyes meghatározott juttatások
Változás 2018. január 1-jétől.
Az egyes meghatározott juttatások közterhe az egészségügyi hozzájárulás mértékének csökkentése miatt a 2017. évi 43,66 százalékról 40,71 százalékra mérséklődik. (A béren kívüli juttatások közterhe 2018-ban változatlanul 34,22 százalék.)[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyes meghatározott juttatások értékének 118 százaléka után a juttató személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizet.[1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. b) pont ba) alpont és lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Mobilitási célú lakhatási támogatás
Változás 2018. január 1-jétől.
A mobilitási célú lakhatási támogatás a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 60 százalékáig, a következő 24 hónapban a minimálbér 40 százalékáig, majd az azt követő 12 hónapban a minimálbér 20 százalékáig adómentes (a korábbi 40, 25 és 15 százalék helyett).Az ugyanazon munkáltatóval létesített új munkaviszony esetén az előzőekben említett időtartamokat a munkaviszonyok időtartamának összeszámításával kell meghatározni.
Határozott idejű munkaszerződéses munkavállalók is kaphatnak mobilitási célú lakhatási támogatást. Átmeneti rendelkezés alapján a 2018. január 1-jén már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a munkaviszony létrejötte napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 9.7.2. pont a) alpontjában, 92. § (2) bekezdésében.]
Olyan munkavállaló is kaphat adómentesen lakhatási támogatást, aki a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában rendelkezik ugyan lakás tulajdonjogával a munkavégzés helyén (vagy annak 60 kilométeres körzetén belül, vagy olyan településen, amely három órát meg nem haladó időtartamú oda- és visszautazással elérhető), de a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, vagy a tulajdonjog mértéke nem haladja meg az 50 százalékot.A normaszövegben az "állandó lakóhely" megfogalmazás "lakóhelyre" változik. Lakóhely alatt a lakcímnyilvántartásban szereplő (regisztrált) lakóhelyet kell érteni. Külföldről érkező munkavállaló esetében a magyar lakcímnyilvántartásnak megfeleltethető külföldi lakóhely minősül lakóhelynek.
Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő vállalkozás is jogosult adómentes (mobilitási célú) lakhatási támogatás nyújtására.
Értékhatár feletti béren kívüli juttatás
Változás 2017. július 19-étől.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül (a korábbi egyéb jövedelem helyett):■ a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának és közeli hozzátartozóiknak üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meghaladó rész, továbbá
■ a szövetkezet által magánszemély tagjának a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott adóköteles jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meghaladó rész.
Átmeneti szabály alapján a rendelkezés a 2017. január 1-jétől ilyen jogcímen adott juttatások adókötelezettségére is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) bekezdés c) pont és d) pontjában, 92. § (1) bekezdésében.]
Fizetővendéglátás tételes átalányadózása
Változás 2018. január 1-jétől.
Ezentúl összesen három tulajdonban vagy haszonélvezetben lévő lakásra vagy üdülőre választható fizetővendéglátó tevékenység esetén a tételes átalányadózás (korábban egy ilyen ingatlan lehetett).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57/A. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélynek minősül az a magánszemély, aki a vonatkozó 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti engedélyek birtokában ugyanannak a magánszemélynek legfeljebb 90 nap időtartamra nyújt szálláshelyet egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenység keretében, és tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi. A fizetendő tételes adó szobánként évi 38 400 forint; a magánszemélyt ezen jövedelmével összefüggésben más fizetési kötelezettség (így például egészségügyi hozzájárulás) nem terheli.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57/A. § (1) bek., (3) bek. és (4) bekezdésében.]
Orvosi praxisjog értékesítése
Változás 2017. június 20-ától.
Adómentes a magánszemély által alanyi jogon - az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény erejénél fogva - megszerzett praxisjog (2012 előtt működtetési jog) átruházásából származó jövedelem. (Az adómentesség biztosításával az adóhatás gyakorlatilag megegyezik a 2007 előtti szabályozással, amikor az értékesítésből származó bevételt nem kellett jövedelemként figyelembe venni.)Az egyéb módon (például adásvétel útján) szerzett praxisjog átruházásából származó jövedelem - hasonlóan az ingatlanértékesítésből származó jövedelemhez - a jog megszerzésétől eltelt idő múlását figyelembe vevő sávos rendszerben adóköteles. Ha a praxisjog értékesítése a jog megszerzésének évében és az azt követő évben történik, a törvény által előírt módon megállapított jövedelem (számított összeg) 100 százaléka minősül jövedelemnek. A második évben történő értékesítés esetén a számított összeg 90 százaléka, a harmadik évben történő értékesítés esetén 60 százaléka, a negyedik évben történő értékesítés esetén 30 százaléka minősül jövedelemnek, míg az ötödik évtől kezdődően az értékesítésből származó jövedelem adómentessé válik.
E szabályok - átmeneti rendelkezés alapján - a 2017-ben lebonyolított ügyletek adókötelezettségére is alkalmazhatók.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (5) bek. és (6) bek., 92. § (1) bekezdésében.]
Saját számlás fuvarozás
Változás 2017. június 20-ától.
Igazolás nélkül adható belföldi és külföldi kiküldetéssel összefüggésben napidíjátalány olyan gépjárművezetők és árukísérők részére is, akik saját számlás áruszállítási tevékenységet végző (saját áru fuvarozását saját szállítókapacitással végző) vállalkozás alkalmazásában állnak.A módosított előírások - átmeneti rendelkezés alapján - a törvény hatálybalépését, 2017. június 20-át követően megkezdett kiküldetésekre alkalmazhatók.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. fejezet 3. és 7. pontjában, 92. § (3) bekezdésében.]
Adókiegyenlítés
Változás 2017. június 20-ától.
Megszűnt az ingatlan és ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre igénybe vehető adókiegyenlítés intézménye. [Változatlan az az előírás, miszerint ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet a bevallás benyújtására előírt határidőig - részben vagy egészben - a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (például ápolási) intézményben férőhely megszerzésére használja fel, akkor a magánszemélynek csak az erre a célra fel nem használt jövedelmet terhelő adót kell megfizetnie.] Ha a törvényben meghatározott felhasználás a bevallás benyújtását követően történik meg, akkor a megfizetett adó az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházását követő második adóév végéig visszaigényelhető. A rendelkezés - átmeneti szabály alapján -2017. január 1-jétől alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 63. § (2) bek. és (3) bek., 92. § (1) bekezdésében.]
Költségek közös tulajdonnál
Változás 2018. január 1-jétől.
Tulajdonostársak közössége esetén a törvényben nevesített tevékenységekből (például ingó vagyontárgy vagy ingatlan bérbeadása, átruházása) származó bevétellel szemben a felmerült költség bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján elszámolható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (6) bekezdésében.]
Költségelszámolás közös tulajdon bérbeadásánál
Változás 2017. június 20-ától.
Közös tulajdonban álló ingatlan vagy ingó vagyontárgy bérbeadása esetén bármely tulajdonostárs nevére kiállított bizonylat alapján figyelembe vehető költség.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet nyitó szövegrészében.]
Osztalék fogalma
Változás 2017. június 20-ától.
Az szja-törvény alkalmazásában a számviteli szabályok (így különösen a számviteli törvény vagy az IFRS) szerint osztalékként meghatározott jövedelem minősül osztaléknak.A módosítás átmeneti szabály alapján a 2017-ben megvalósuló ügyletekre is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, 92. § (1) bekezdésében.]
Az iskolarendszerű képzés fogalma
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az a képzés minősül iskolarendszerű képzésnek, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak. Ilyennek minősül továbbá az a külföldi képzés is, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. (Korábban az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmából lehetett levezetni az iskolarendszerű képzést.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontjában.]
Bevételi értékhatár tevékenység szüneteltetésénél
Változás 2017. június 20-ától.
A tevékenységét szüneteltető átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe. (Az arányosítási szabály korábban csak a tevékenységüket év közben kezdő vagy megszüntető átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozott.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 50. § (8) bekezdésében.]
Saját tulajdonú jármű
Változás 2018. január 1-jétől.
Az önálló tevékenységet végző magánszemély, illetve az egyéni vállalkozó közeli hozzátartozójának tulajdonában lévő, vagy általa zárt végű lízingbe vett járműre is alkalmazhatók a költségelszámolás szabályai. (E szabályok korábban csak a saját vagy a házastárs tulajdonában lévő - vagy zárt végű lízingbe vett - járműre voltak alkalmazhatók.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. fejezet 6. pont, IV. fejezet 1. pont, 11. számú melléklet III. fejezet 1. pontjában.]
Gépjármű tulajdonjogának igazolása
Változás 2018. január 1-jétől.
A gépjárművel összefüggő költségelszámolás során a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogának igazolásánál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvényt a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyv (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által kiadott igazolás) váltja fel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. fejezet 9. pont, 11. számú melléklet III. fejezet 12. pontjában.]
Munkaerőpiaci járulék
Változás 2018. január 1-jétől.
Nem számolható el költségként a - társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján fizetendő - munkaerőpiaci járulék.________________________________________________________________________________________________________________________
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás változásai
Kifizetői ekho mértéke
Változás 2018. január 1-jétől.
A kifizető által fizetendő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás mértéke 20 százalékról 19,5 százalékra mérséklődik, összhangban a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével. (Az ekho alapja változatlanul az ekhotörvényben meghatározott bevétel, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel).[Lásd 2005. évi CXX. törvény 3. § (2) bek. és 4. § (3) bekezdésében.]
Ekho és kata egyidejű alkalmazásának kizárása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Nem választhatja a közterhek ekho szerinti megfizetését - az egyébként ekho szerint adóztatható tevékenységére - az egyéni vállalkozó, ha arra az adóévre a kisadózók tételes adója szerinti adózást választotta.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (2a) bekezdésében.]
Sportolók és edzők
Változás 2017. június 20-ától.
Hivatásos sportolók és edzők évi 250 millió forint bevételig választhatják az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást (125 millió forint helyett).A megnövelt bevételi határ átmeneti rendelkezés alapján visszamenőlegesen, 2017. január 1-jétől alkalmazható.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bekezdés d) pontjában, 14/E. §-ában.]
Hivatásos sportolók jövedelme utáni kifizetői ekho
Új előírás 2017. november 24-étől.
A kifizető nem fizet ekhót a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétele után.[Lásd 2005. évi CXX. törvény 4. § (6) bekezdésében.]
Átmeneti szabály értelmében a kifizetőt terhelő ekhót már a 2017. szeptember 1-jét követően kifizetett jövedelmek után sem kell megfizetni. A módosítás hatályba lépését megelőzően, de az említett időpontot követően megállapított kötelezettséget a jövedelmet kifizető szervezet az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbítheti.[Lásd 2005. évi CXX. törvény 14/F. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Ügyvédi tevékenység
Változás 2018. január 1-jétől.
Nem kell a jövedelem kiszámításánál figyelembe venni a kifizető által a vele jogviszonyban álló ügyvédi tevékenységet gyakorlótól átvállalt, az ügyvédi kamara felé vagy az ügyvédi kamarai tagságra, nyilvántartásba vételre figyelemmel teljesítendő egyéb (például szárazbélyegző miatti) fizetési kötelezettséget.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés o) pontjában.]
Átmeneti rendelkezés értelmében e szabályt a 2017. október 1-jét követően átvállalt fizetési kötelezettségre is alkalmazni kell.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 93. §-ában.]
Külszolgálati költségtérítés
Változás 2017. augusztus 1-jétől.
Igazolás nélkül, költségként számolható el■ a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerint tartós külszolgálatra kihelyezett magánszemély, és
■ a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alatt álló tartós külföldi szolgálatra kihelyezett szolgálati jogviszonyban álló személy, valamint
■ a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alatt álló 90 napot meghaladó külföldi kiküldetést teljesítő, a Magyar Honvédség személyi állományába tartozó, közalkalmazotti jogviszonyban álló személy részére
a saját és hozzátartozói külföldi életvitelével kapcsolatban felmerülő többletköltségek fedezetére az említett törvény vagy a végrehajtására kiadott más jogszabály alapján megállapított átalány-költségtérítés összege.
Adómentes jogcímek
Új előírás 2017. június 20-ától.
Adómentes:■ a Felzárkóztató Egészségügyi Ápolói Szakképzési Programok című uniós projekt keretén belül biztosított motivációs ösztöndíj,
■ az ápolótanulók részére pályaválasztást támogató ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj,
■ az Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak elnevezésű program keretében folyósított ösztöndíj(ak),
■ a Bolyai János kutatási ösztöndíj,
■ a Bethlen Gábor Alapítvány által adományozott Bethlen Gábor-díj.
Átmeneti rendelkezés alapján az adómentesség az említett jogcímeken 2017. január 1-jét követően folyósított ösztöndíjakra, díjakra is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.7. pont g) alpontjában, 4.33-4.36. pontjaiban, 92. § (1) bekezdésében.]
Új előírás 2017. november 11-étől.
Adómentes■ az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű, idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.
■ a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet alapján a gyermeket vállaló, illetve nevelő nők elengedett hallgatói hiteltartozásának összege, illetve
■ a hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás az előírt kötelező törlesztőrészlet erejéig, de havonta legfeljebb a minimálbér 20 százalékáig terjedően.
■ a nyugellátásban és egyes más ellátásban részesülő magánszemélyt kormányrendelet alapján megillető egyszeri juttatás a juttatás időpontjától függetlenül.
■ a külügyi és külgazdasági szakmai ismeretek fejlesztésére, valamint a külügyi és külgazdasági területet érintő ágazati szakmai kutatási és tudományos tevékenység támogatásának elősegítéséért a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében biztosított ösztöndíj és juttatás a folyósítás időpontjától függetlenül.
■ a folyósítás időpontjától függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkező ápolókat és mentőtiszteket a mesterfokozat, az okleveles ápolói szakképzettség megszerzésében támogató, a Michalicza-ösztöndíjról szóló 160/2017. (VI. 28.) Korm. rendeletben előírt feltételekkel kiírt pályázaton elnyert Michalicza-ösztöndíj.
■ a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról szóló 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel biztosított ösztöndíj a folyósítás időpontjától függetlenül.
■ az az összeg, amelyet a magánszemély a kultúráért felelős miniszter által adományozott, jogszabályban meghatározott díjjal járó járadék címén kap.
■ a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításával bevezetett művészjáradék.
■ az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményért járó pénzjutalom.
Változás 2017. november 11-étől.
Adómentesek a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében biztosított egyéb juttatások is (nem csak az ilyen ösztöndíjak).Változás 2018. január 1-jétől.
Adómentes■ a hősi halottá nyilvánított katona túlélő élettársa részére a HM belső szabályzata szerint biztosított lakhatási támogatás (korábban ez az adómentesség a katonaözvegyeket és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekeket, hadiárvákat illette meg).
■ a honvédelemért felelős miniszter által alapított, kiemelt célokat szolgáló (így például a hátrányos helyzetű fiatalokat támogató), vagy a szerződéses, illetve önkéntes tartalékos szolgálatvállalást ösztönző ösztöndíj.
Közérdekű nyugdíjasszövetkezet
Új előírás 2017. július 1-jétől.
Adómentes a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, vagy - a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható - utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel. (Ezen belül a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát.)Adómentes a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel.
Az élelmiszer-juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni.
Új előírás 2017. november 28-ától.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet juttatásaira vonatkozó, 2017. július 1-jétől bevezetett adómentességi szabályok a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet átmeneti bányászjáradékban részesülő magánszemély tagjaira is kiterjednek.Elhunyt magánszemély támogatása
Változás 2017. július 19-étől.
A magánszemély halálát követően juttatott olyan támogatás adókötelezettségét, amely a magánszemélyt még az életében megillette, úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg. (Korábban az elhunyt magánszemély bevételeként csak a munkabért nevesítette a törvény.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (6) bekezdésében.]
Követelés adómentessége
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Adómentes a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 156. § (5) bekezdése alapján megszűnt követelés. Az ingatlanárveréssel összefüggésben a végrehajtó a lakóingatlan árverezése során a felek kívánságára az általuk meghatározott értékre csökkenti azt az összeget, amelyen érvényes vételi ajánlat tehető. Az ilyen módon lefolytatott árverésből befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnik, a végrehajtási eljárás pedig befejeződik. A befolyó árverési vételár felosztását követően fennmaradó követelés megszűnése révén a magánszemélynek - főszabály szerint - adóköteles jövedelme keletkezne, erre vonatkozik az új adómentesség.Juttatás szakképző iskolai tanulónak
Új előírás 2017. június 20-ától.
Adómentes juttatásnak minősülnek a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított, vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által a szervezet saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások (például étkezési utalvány). Adómentes továbbá a gyakorlati képzést végző szervezet által a tanuló részére biztosított utazási költségtérítés.Átmeneti rendelkezés alapján az adómentesség a 2017. január 1-jét követően biztosított juttatásokra is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.37. pontjában, 92. § (1) bekezdésében.]
Társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzés
Új előírás 2017. június 20-ától.
A társadalmi felzárkózással kapcsolatos képzésekben, programokban részt vevő magánszemélyek részére biztosított szolgáltatás, költségtérítés, megélhetési támogatás mentes a személyi jövedelemadó alól.Sportakadémiai juttatás
Új előírás 2017. június 20-ától.
Adómentes a sportakadémiák tanulói részére a sportakadémiával kötött szerződés alapján szállást, étkezést és felügyeletet biztosító magánszemélynek az ezen tevékenység ellenértékeként a sportakadémia által fizetett díj. Az adómentesség - átmeneti szabály alapján - 2017. január 1-jétől alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.35. pontjában, 92. § (1) bekezdésében.]
Segély, kártérítés
Új előírás 2017. június 20-ától.
A tűzkárral és a balesettel egészül ki azon események köre, amelyek bekövetkezése esetén a jogszabály szerint, közadakozásból vagy munkáltatótól segélyként, támogatásként kapott juttatás adómentesnek minősül.Átmeneti rendelkezés alapján az adómentesség a 2017. január 1-jét követően - az említett káreseményekkel összefüggésben - nyújtott juttatásokra is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 6.1 pont a) alpontjában, 92. § (1) bekezdésében.]
Költségtérítés vendégoktatói ösztöndíjprogramban
Új előírás 2017. június 20-ától.
A vendégoktatói ösztöndíjprogramban részt vevő vendégoktatók - a 333/2017. (XI. 9.) Korm. rendeletben rögzített feltételek szerint - ösztöndíjra és költségtérítésre jogosultak. Az ösztöndíj nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek és egyben járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A kormányrendeletben rögzített feltételek szerint biztosított költségtérítés igazolás nélkül, költségként elszámolható.Teljes életre szóló biztosítás
Változás 2018. január 1-jétől.
Adóköteles a 2018 előtt kötött céges WL-biztosítások 2017. december 31-ét követően fizetett rendszeres díja. A 2017. december 31-ét követően kötött céges díjfizetésű WL-biztosítások díja (mind a rendszeres díj, mind az eseti díj) adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) bek. c) pontjában.]
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?
Főállású kisadózó fogalma
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A nappali tagozatos hallgatóként tanulmányokat folytató és tanulmányaik mellett vállalkozói tevékenységet végző magánszemélyek nem minősülnek főállású kisadózónak, így utánuk az alacsonyabb összegű, havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont i) alpontjában.]
Ügyvédi iroda
Változás 2018. január 1-jétől.
Az ügyvédi iroda is jogosult a kisadózó vállalkozások tételes adójának választására.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 3. § e) pontjában.]
Átmeneti rendelkezés alapján az ügyvédi iroda a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság választását 2017. december 1-jétől kezdődően bejelentheti. 2017. decemberi bejelentés alapján az ügyvédi iroda már 2018. január 1-jétől a kata szerint teljesítheti adókötelezettségeit.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 32. § (13) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa az ügyvédi irodák esetében a kata és társasági adó összehasonlítására
Egy 2 tagú társas ügyvédi iroda 20 százalékos költséghányaddal működik. A cég a tagjainak a garantált bérminimum összegének megfelelő kivétet fizet (havi 180 500 forint/ fő). A tagok (50-50 százalékos tulajdoni hányaddal) osztalékként felveszik a társasági eredmény egészét.|
I. |
Nettó árbevétel (forint) |
12 000 000 |
24 000 000 |
|
II. |
Költség (forint) |
2 400 000 |
4 800 000 |
|
Társasági adó (forint) |
|||
|
III. |
Havi vállalkozói kivét (2 x 12 x 180 500) |
4 332 000 |
4 332 000 |
|
IV. |
Szociális hozzájárulási adó [MAX(2 x 12 x 180 500 x 112,5%; III.) x 19,5%] |
950 333 |
950 333 |
|
V. |
Havi kivét szja-ja (III. x 15%) |
649 800 |
649 800 |
|
VI. |
Nyugdíjjárulék [MAX(2 x 12 x 180 500 ; III.) x 10%] |
433 200 |
433 200 |
|
VII. |
Egészségbiztosítási járulék [MAX(2 x 12 x 180 500 x 150% ; III.) x 7%] |
454 860 |
454 860 |
|
VIII. |
Munkaerőpiaci járulék [MAX(2 x 12 x 180 500 x 150% ; III.) x 1,5%] |
97 470 |
97 470 |
|
IX. |
Adózás előtti eredmény (I. - II. - III. - IV.) |
4 317 668 |
13 917 668 |
|
X. |
Társasági adó (IX. x 9%) |
388 590 |
1 252 590 |
|
XI. |
Adózott eredmény (IX. - X.) |
3 929 077 |
12 665 077 |
|
XII. |
Osztalék utáni szja (XI. x 15%) |
589 362 |
1 899 762 |
|
XIII. |
Osztalék utáni eho (2 x MIN[(450 000 - VII. x 50%); (XI. x 50% x 14%)]) |
445 140 |
445 140 |
|
XIV. |
Nettó (III. + XI. - V. - VI. - VII. - VIII. - XII. - XIII.) |
5 591 246 |
13 016 846 |
|
Kisadózó vállalkozások tételes adója (forint) |
|||
|
XV. |
Tételes adó (2 x 12 x 50 ezer Ft) |
1 200 000 |
1 200 000 |
|
XVI. |
Százalékos adó (12 millió Ft bevétel felett 40%) |
0 |
4 800 000 |
|
XVII. |
Nettó (I. - II. - XV. - XVI.) |
8 400 000 |
13 200 000 |
|
XVIII. |
Kata adóelőnye taóval szemben |
2 808 754 |
183 154 |
Adóalanyiság megszűnése
Változás 2017. június 20-ától.
A kata szerinti adóalanyiság megszűnik a mulasztási bírságot, illetve az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napján (korábban a jogerőre emelkedés napján szűnt meg). E módosítás eredményeként a kisadózó mentesül a kétféle adó (a tételes adó és a kataalanyiság megszűnését követő általános szabályok szerint fizetendő adó) együttes megfizetése alól.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés h) alpont és i) alpontjában.]
Változás 2017. július 19-étől.
Nem szűnik meg a kata szerinti adóalanyiság, ha a kisadózó vállalkozás az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig (a régi terminológia szerint jogerőre emelkedéséig) megfizeti az adótartozását. Ebben az esetben az állami adóhatóság a tartozás megfizetésének igazolását követően visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1) bekezdés j) alpontjában.]
Főállású kisadózó ellátási alapja
Változás 2018. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adóalanyok esetében a szociális hozzájárulási adó mértékének 22 százalékról 19,5 százalékra csökkenésével összefüggésben módosul a tételes adó megfizetése ellenében a főállású kisadózót megillető ellátások alapja. Havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése esetén az ellátási alap a 2017-ben érvényes 90 ezer forintról 2018-ban 94 400 forintra emelkedik.A magasabb összegű (havi 75 ezer forint) tételes adó fizetését választó adóalanyok esetében a főállású kisadózó ellátási alapja a 2017. évi 150 ezer forintról 2018-ban 158 400 forintra nő. Ezt az ellátási alapot kell figyelembe venni a nyugdíj, illetve a táppénz összegének megállapításánál.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
A kata ismételt választhatósága
Változás 2017. június 20-ától.
A kataalanyiság ismételten, az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra, nem választható. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély már a megszűnés évét követő adóév decemberében élhet az ismételt választás jogával, és így az adóalanyiság a következő adóév január 1-jével létrejöhet.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 6. §-ában.]
Bevételi nyilatkozat
Új előírás 2017. július 19-étől.
A törvény rögzíti, hogy a kisadózó bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a nyilatkozat bevallás módjára helyesbíthető, annak elmulasztása, hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a kisadózó a bevallásokra vonatkozó szabályok szerint szólítható fel a kötelezettség teljesítésére, illetve ennek eredménytelensége esetén a kisadózó bevallás elmulasztása miatt szankcionálható.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
Támogatás kezelése
Változás 2013. január 1-jére visszamenőleg.
A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a kisadózó vállalkozás bevételeként nem kell figyelembe venni. (Korábban e szabályt átmeneti rendelkezés alapján csak a 2014. január 1-jét követően keletkezett bevételekre lehetett alkalmazni.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 32/C. §-ában.]
Osztalék utáni adót kiváltó adó
Változás 2017. június 20-ától.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó kettős adózást eredményezhet abban az esetben, ha év közben a kettős könyvvitelt vezető cég magánszemély tulajdonosai osztalékelőleget vesznek fel és arra a személyi jövedelemadót megfizetik, ugyanakkor ezen összeg csak a következő üzleti évben kerül ki az eredménytartalékból, s így az az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját is képezi. Erre tekintettel az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenteni kell a mérlegben kimutatott, a társaságiadóalanyiság időszakában keletkezett eredménytartalék terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalék.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a reprezentációt és üzleti ajándékot 2017-2018-ban terhelő adó összehasonlítására
2018. január 1-jétől 19,5 százalékra csökken az egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke a korábbi 22 százalékról. Az alábbi példában látható, hogy hogyan változik a reprezentációt és üzleti ajándékot terhelő adóteher egy olyan vállalat esetében, mely 2017-ben és 2018-ban is nettó 100 ezer forintot fordít reprezentációra. Az adó alapja a nettó összeg 1,18-szorosa.|
Sorsz. |
Megnevezés |
2017 |
2018 |
|
I. |
Reprezentációra fordított nettó összeg, Ft |
100000 |
100000 |
|
II. |
Az adó alapja (I. x 118%), Ft |
118 000 |
118000 |
|
III. |
Személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség (II. x 15%), Ft |
17700 |
17 700 |
|
IV. |
Egészségügyi hozzájárulás mértéke |
22% |
19,5% |
|
V. |
Egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség (II. x IV.), Ft |
25 960 |
23010 |
|
VI. |
Közteherfizetési kötelezettség összesen (III. + V.), Ft |
43 660 |
40710 |
|
VII. |
A munkáltató költsége összesen (I. + VI.), Ft |
143 660 |
140710 |
Mit kell tudni a társasági adóról?
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2017. január 18-ától.
Külföldi személy akkor válik ellenőrzött külföldi társasággá, ha■ benne az adózó közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel rendelkezik vagy az adózott nyereségből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,
■ a külföldön fizetett társasági adó kisebb, mint a külföldi személy jövedelmére 9 százalékkal számított társasági adó és a külföldön megfizetett társasági adó különbözete.
Adóalap-növelő tétel az ellenőrzött külföldi társaság úgynevezett passzív jövedelemből (kamat, jogdíj) származó eredménye feltételekkel.
Átmeneti szabály alapján a 2017. adóévet megelőzően képződött eredményt még az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó, 2017. adóévet megelőző hatályos rendelkezések szerint kell figyelembe venni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában, 8. § (1) bekezdés f) pontjában, 28. § (3) bek., 29/A. § (53)-(55) bekezdéseiben.]
Változás 2017. július 1-jétől.
Ellenőrzött külföldi társaság esetében a részesedésnek az adóév napjainak több mint felében fenn kell állnia. Az adóalapot az adózó tulajdoni részesedésével arányosan kell növelni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában, 8. § (9) bekezdésében.]
Transzferár módosítása
Új előírás 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak (transzferárak) módosításakor az adóalap-csökkentés új feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a másik fél nyilatkozatával, amely szerint az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét figyelembe veszi (vette) a társasági adó alapjának meghatározása során.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bek. a) pont ad) alpontjában és 29/A. § (34) bekezdésében]
Adóalap-kedvezmény elektromos töltőállomáshoz
Változás 2017. június 30-ától.
Az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és a működésének első három évére tervezett eredménye közötti különbözet csökkenti az adóalapot. A kedvezményre jogosító elektromos töltőállomás olyan eszköz, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának töltésére vagy cseréjére.A kedvezményt a 2017. június 30-át követően megkezdett beruházásokra lehet igénybe venni. A beruházás befejezésének évében csökkenthető az adóalap az adózó választása alapján (utólag nem választható).
Az adóalap-csökkentés 9 százalékos adókulccsal számított értéke csoportmentességi rendelet szerinti állami támogatásnak minősül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 10c. pont, 7. § (1) bekezdés l) pontjaiban, 7. § (31)-(32) bek., 29/A. § (56) bekezdésében, 30/H. §-ában.]
Korai fázisú vállalkozás
Változás 2017. június 30-ától.
Kutató-fejlesztő munkavállaló foglalkoztatása nem feltétele a start-up vállalkozások tőkéhez jutását ösztönző új adóalap-kedvezménynek.[A korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételét a 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet szabályozza.]
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 30. pont a) alpontjában.]
Nem változott.
Adóalap-kedvezmény vehető igénybe a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének vagy a bekerülési érték növekményének háromszorosa után, legfeljebb 20 millió forint értékben. A kedvezmény adótartalma csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 30. pont, 7. § (1) bek. m) pontjában, (8a)-(8d) bekezdéseiben, 8. § (1) bek. g) pont, i) pontjában.]
Növekedési adóhitel
Változás 2017. július 19-étől.
A növekedési adóhitelt érvényesítő adózóknak meg kell fizetni az elhalasztott adóra jutó jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot.A növekedési adóhitel beruházási kedvezménye állami támogatásnak minősül és a csoportmentességi rendelet szabályai szerint érvényesíthető.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26/A. § (14) bek., 29/A. § (57) bekezdésében, 30/G. §-ában.]
Közérdekű nyugdíjasszövetkezet
Új előírás 2017. július 1-jétől.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek az iskolaszövetkezetekre érvényes kedvezményes szabályok alapján határozzák meg társaságiadó-kötelezettségüket. (Például az adóalap a jóváhagyott osztalék, a csökkentő és a növelő tételeket ezzel szemben lehet alkalmazni.)A közérdekű nyugdíjas-szövetkezetnek nem kell alkalmaznia a jövedelem- (nyereség-) minimumot.
Új előírás 2017. november 29-étől.
A közérdekű nyugdíjas-szövetnek nem kell alkalmaznia az adóelőlegre vonatkozó rendelkezéseket.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (4a) bekezdésében, 6. § (6) bekezdés b) pontjában, 10. § (9) bek., 26. § (11) bekezdésében.]
Látványcsapatsport-támogatás
Változás 2017. július 1-jétől.
A röplabda is látványcsapatsportnak minősül.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 41. pontjában.]
Hivatásos sportszervezetek támogatása esetén össze kell számítani az alap- és a kiegészítő támogatást, ha a támogatás jogcíme tárgyieszköz-beruházás, felújítás, képzéssel összefüggő feladatok támogatása, és személyi jellegű ráfordítás.Az összeszámítási szabályokat az amatőr sportszervezetek kapcsán is alkalmazni kell, ha a támogatott amatőr sportszervezet hivatásos sporttevékenységet végez.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 40a. pont, 40b. pont, 43/a. pontjában, 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont, 22/C. § (1) bekezdés d) pont df) alpontjában, 22/C. § 22/C. § (4a)-(4b) bekezdésében, 24/A. § (9) bek., (19) bek. és (20) bek., 29/A. § (58) bekezdésében, 30/I. §-ában.]
Változás 2017. július 19-étől.
A támogatási igazolás kiállításának feltétele, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vagy a saját tulajdonában (vagyonkezelésében) lévő ingatlanon valósítsa meg a támogatással érintett tárgyieszköz-beruházást, felújítást, vagy a támogatási igazolás kiállítására jogosult szerv felé előzetesen nyújtsa be a beruházással, felújítással érintett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) kötött ingatlanhasznosítási megállapodást. A magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha az építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházás, felújítás állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanon valósul meg, és az üzembe helyezését követő 30 napon belül az állam vagy a helyi önkormányzat részére átadásra kerül.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (5) bekezdés j) pontjában, 22/C. § (6a) bek. és (8) bek., 29/A. § (59) bekezdésében.]
Nem változott.
Sporttámogatás esetén adókedvezmény vagy jóváírás illeti meg az adózót a támogatás nyújtásának módjától függően.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (1) bekezdésében és 24/B. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Pénzügyi tranzakciós illeték
Változás 2017. április 1-jétől.
A pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességek között a szociális tárgyú jogszabályi háttér változása miatt a megszűnő "szociális foglalkoztatás" elnevezés "fejlesztő foglalkoztatás"-ra változott.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés n) pontjában.]
Változás 2017. augusztus 1-jétől.
A szövetkezeti hitelintézeti szektorban megszűntek az önkéntes intézményvédelmi alapok, helyükbe a kötelező intézvényvédelmi szervezet lépett.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés b) pont 2. alpontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Bankadó
Új előírás 2017. június 20-ától.
A bankadó alanyai a fizetendő különadó összegét (annak 50 százalékáig) a látványcsapatsport-támogatásra juttatott összeggel csökkenthetik. A kedvezmény a társasági adóról szóló törvény szerinti feltételek fennállása esetén, adóvisszatartás formájában vehető igénybe. (A bankadóból lehívott összegre sportcélú társaságiadó-kedvezmény nem vehető igénybe.)A csökkentés a kedvezmény 2011. évi hatálybalépésétől adott és a jövőben nyújtandó sporttámogatásokra is elérhető. A kedvezmény csak a kapacitás 20 százalékát meg nem haladó korlátozott mértékű gazdasági célú létesítménynek juttatott támogatásokra vonatkozik.
A jövőben adandó és különadó-csökkentésként érvényesíteni kívánt támogatáshoz kapcsolódóan nem kell kiegészítő sportfejlesztési támogatást fizetni. A múltban nyújtott támogatásokat úgy kell kezelni, mintha a támogatást az adózó a bankadócsökkentés üzleti évében számolta volna el ráfordításként.
A már megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatás a megfizetés évében elismert ráfordításnak minősül. A múltbeli társaságiadó-bevallást a bankadóból történő lehívást követő 30 napon belül önellenőrzéssel kell módosítani. A múltban már megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatást különadó-csökkentésként nem lehet érvényesíteni. Szintén feltétel, hogy az adózó a korábbi adóelőnyt (amennyiben keletkezett) késedelmi pótlékkal növelten befizesse, illetve amennyiben keletkezne, azt ne érvényesítse.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (14)-(19) bekezdéseiben, 7. § 1. pontjában.]
A kedvezményt már a 2017. adóévre is lehet alkalmazni, adózói választás szerint. A 2017-re már benyújtott bankadóbevallás pótlékmentes önellenőrzését 2017. december 10-éig kell megtenni.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 15. §-ában.]
Változás 2018. január 1-jétől.
A kötelező intézvényvédelmi szervezetbe kell befizetnie a banknak ahhoz, hogy ezzel csökkentse az adóalapját.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (38) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Fejlesztési adókedvezmény új jogcím alapján
Változás 2017. november 24-étől.
A Közép-Magyarország régió támogatható településein fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe egyrészt a 6 milliárd forint értékű tárgyieszköz-beruházás, másrészt a 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén, ha a beruházás termékdiverzifikációt vagy új eljárási innovációt eredményez.Termékdiverzifikációt eredményező induló beruházás az olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak.
Új eljárási innovációt eredményező induló beruházás az Európai Bizottság regionális állami támogatásokról (2014-2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatásának 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak.
A két új jogcím alapján az adókedvezmény kizárólag az Európai Bizottság előzetes engedélye alapján vehető igénybe.
Az adókedvezmény új jogcímek szerinti igénybevételének feltétele a foglalkoztatotti létszám növelése legalább 50 fővel, vagy a bérköltség növelése az adóév első napjára érvényes minimálbér 300-szorosával.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33a. pont, 35a. pont, 22/B. § (1) bekezdés k) pont és l) pontjában, 22/B. § (1b) bekezdésében, 22/B. § (2a) bekezdés c) pontjában, 22/B. § (9) bek., 29/A. § (60) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa fejlesztési adókedvezmény új jogcím szerinti érvényesítésére
|
Megnevezés |
Adatok |
|
|
1. |
Beruházás jogcíme |
Jelenérté- 3
milliárd |
|
2. |
Foglalkoztatotti létszám a beruházás |
200 fő |
|
3. |
Minimális foglalkoztatotti létszám |
250 fő |
|
4. |
Újonnan létrehozott
munkakörök- |
80 fő |
|
5. |
Újonnan létrehozott
munkakörök- |
960 000 |
|
6. |
Beruházás helyszíne |
Tésa |
|
7. |
Támogatási intenzitás
mértéke |
35% |
|
8. |
Beruházás elszámolható
költsége |
960 000 |
|
9. |
Maximális támogatástartalom, |
336 000 |
|
10. |
Beruházáshoz kapcsolódóan |
127 000 |
|
11. |
Igénybe vehető fejlesztési
kedvez- |
209 000 |
Energiahatékonysági adókedvezmény
Változás 2017. november 23-ától.
Az IFRS-t alkalmazó adózóknak nem kell a számviteli törvény szerinti bekerülési értéket meghatározni az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének érvényesítésekor, hiszen az az IFRS szerinti bekerülési érték alapján is igénybe vehető. Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási előírásait a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet szabályozza.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/E. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás üzembe helyezése esetén adókedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény 6 adóév alatt érvényesíthető.Az adókedvezmény elszámolható költsége a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó eszközök bekerülési értéke, illetve, ha ez nem határozható meg, akkor a bekerülési értéknek azon része, amely a kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyított többletköltség. Az adókedvezmény az elszámolható költségek 30 százaléka, de legfeljebb 15 millió euró. A kedvezmény a csoportmentességi rendelet alapján vehető igénybe.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11a. pont, 34b. pontjában, 22/E. §-ában, 29/A. § (44) bek., 30. § (13) bekezdésében, 30/F. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Innovációs járulék
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolóra áttérők kötelesek az áttérési különbözet, a minimum-adóalap és az adóelőleg-minimum helyi iparűzési adóban előírt speciális szabályait megfelelően alkalmazni az innovációsjárulék-kötelezettségük megállapítása során.Az új szabály már 2017-re is alkalmazható. Az innovációs járulékra vonatkozóan az áttérés miatt plusz adatszolgáltatási kötelezettség nincs.
[2014. évi LXXVI. törvény 16. § (14) bek. és 49. §]
Nem változott.
Az IFRS-ek szerinti adózók innovációsjárulék-kötelezettségüket az IFRS-eken alapuló számviteli adataikból számítják ki.[2014. évi LXXVI. törvény 16. § (1) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Közműadó
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartás általános szabályairól szóló új törvények tartalmazzák a közművezetékek adójának azon eljárási szabályait, melyeket adótörvény külön nem szabályoz. (Ezért nem hivatkozik már a közműadóról szóló törvény az Art.-re.)[Lásd a 2017. évi CL. törvény 6. § (2) bekezdésében és a 2017. évi CLI. törvény 1. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Energiaellátók jövedelemadója
Új adóalap-kedvezmény elektromos töltőállomáshoz
Változás 2017. június 30-ától.
Az elektromos töltőállomás bekerülési értéke és a működésének első három éve alatt felhalmozott tervezett eredménye közötti különbözet csökkenti az adóalapot, ha azzal az adózó nem csökkentette a társaságiadó-alapot.[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében, 6. § (3) bek. l) pontjában, (13)-(17) bekezdéseiben, 10. § 12. pontjában, 18. § (8) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Szankciómentes késés
Változás 2017. november 24-étől.
A társasági adó felajánlása keretében az elkésett befizetések nem teszik automatikusan semmissé a felajánlást. Az (adó)előleg maradéktalan megfizetésének legfeljebb 15 napos késedelme esetén is - külön kérelemre - átutalja a NAV a sport, kultúra támogatására felajánlott összeget.A külön kérelmet az átutalás megtagadásáról szóló határozat átvételét követő 15 napon belül kell előterjeszteni, a 15 napos kérelmezési határidő jogvesztő.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 24/A. § (13a) bek., 29/A. § (61) bekezdésében.]
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság
Változás 2018. január 1-jétől.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok is alkalmazhatják az IFRS-eket a társasági adó megállapításához.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 15. § (10) bekezdésében.]
Az IFRS-ek szerint adózók
2018. január 1-jétől.
Az IFRS-ek szerint adózóknál azon eszközök esetében, amelyekre a társasági adóról szóló törvény nem ír elő külön értékcsökkenési leírási kulcsot, az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenés összege vehető figyelembe az adóalap kiszámításakor. Az IFRS-ek szerint adózók adóelőleg-minimumát 12 hónapnál rövidebb adóév esetében éves arányosítással kell meghatározni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (9a) bek. és (9b) bek., 18/D. § (7) bekezdésében.]
Bejelentett részesedés
Változás 2018. január 1-jétől.
A bejelentett részesedésre vonatkozóan nem kell alkalmazni a 10 százalékos korlátot. Vagyis a 2018. január 1. után szerzett tulajdoni részesedést mértékétől függetlenül be lehet jelenteni annak érdekében, hogy a részesedés kivezetésekor realizált nyereség adómentes legyen.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]
Nem változott.
A tulajdoni részesedés szerzését követő 75 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak, hogy az bejelentett részesedésnek minősüljön és legalább 1 év tartási időszak után az elszámolt árfolyamnyereséggel csökkenthesse az adózó az adóalapot.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. § és 7. § (1) bekezdés dz) pontjaiban.]
Adóalap-kedvezmény bérlakásokra
Változás 2018. január 1-jétől.
A munkáltató adóalap-kedvezményt vehet igénybe a munkavállalók számára épített bérlakások után.Az adóalap az épület bekerülési értékével (felújítás esetén a bekerülési érték növekményével) csökkenthető a beruházás, felújítás évében.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában, 7. § (30) bekezdésében.]
Az új Art. miatti módosítások
Változás 2018. január 1-jétől.
A Tao.törvény tartalmazza a társasági adóhoz kapcsolódó, korábban az adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott rendelkezéseket. (A szabályok tartalma nem változik.) A szabályok átültetése érinti a naptári évtől eltérő üzleti éves adózókra vonatkozó előírásokat, az építkezés telephelyének adókötelezettségét, a bevallást helyettesítő nyilatkozatot, a jövedelem-(nyereség-) minimum kiegészítő nyomtatványát és az ingatlannal rendelkező társaság adókötelezettségét.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (1a) bek., (3a) bek., (8a) bek., (8b) bek., (10) bekezdésében, 6. § (5) bekezdés a) pontjában és (11) bek., 15/A. § (7) bek., (8) bek., 26. § (9) bek., (11) bekezdésében.]
Mit kell tudni a kisvállalati adóról?
Adókulcs
Változás 2018. január 1-jétől.
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 13 százaléka (a korábbi 14 százalék helyett).[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (1) bekezdésében.]
Adóelőleg mértéke
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adókulcs változásával összhangban a kisvállalatiadó-előleget is 13 százalékos kulccsal kell megállapítani (a korábbi 14 százalék helyett).[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Veszteségelhatárolás
Új előírás 2017. november 24-étől.
Az adózó - már a 2017. január 1-jétől keletkező adókötezettség vonatkozásában is - elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a 2017. adóévet megelőzően keletkezett és az adóalap csökkentéseként még fel nem használt negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt, azaz a kisvállalatiadó-alanyiság alatt keletkezett korábbi veszteséget. Továbbá a 2017. adóévet megelőzően megvalósított, de az adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett beruházásokat 2017-ben teljesített kifizetésnek minősíti a törvény, és ezzel e tekintetben is lehetővé válik a veszteség leírása.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6) bek., (6a) bek., (7) bek. és 32. § (11)-(12) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az adózó továbbra is elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kisvállalati adóra történő áttérés előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alap azon részét, amelyet a társaságiadó-alap vagy a kisvállalatiadó-alap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6) bek., (6a) bekezdésében.]
Beszámolókészítési kötelezettség
Változás 2017. június 20-ától.
A kisvállalatiadó-alanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal - mint mérlegfordulónappal - üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak beszámolót kell készítenie, letétbe helyeznie és közzétennie. Ennek megfelelően a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése esetén is, annak napjával - mint mérlegfordulónappal - önálló üzleti év végződik, mely üzleti évről az adóalanynak beszámolót kell készítenie, letétbe helyeznie és közzétennie. (E szabályokra korábban csak következtetni lehetett.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1) bek., (7) bekezdésében.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2017. június 20-ától.
A kivában megszűnt az ellenőrzött külföldi társaság fogalma.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 6. pontjában.]
Nem változott.
Az adóalap megállapításakor továbbra is növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat. Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében felmerült költség, ráfordítás, melynek kapcsán az adózó nem tudja bizonyítani, hogy a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja, továbbra is növeli az adóalapot.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bek. d) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa kivás elhatárolt veszteségének elszámolására
Kisvállalatiadó-alanyiságra 2017. január 1-je előtt áttért adózó az indulás évében, beruházásai megvalósításához tőkét emelt, 60 millió forint vesztesége keletkezett. A beszerzett új eszközöket részben 2015-ben, részben 2016-ban fizette ki.|
2015 |
2016 |
||
|
adatok ezer forintban |
|||
|
Alapadatok |
|||
|
1. |
Új beruházásokkala kapcsolatos adóévi kifizetések |
50 000 |
10 000 |
|
2. |
Korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény |
-60 000 |
8 000 |
|
3. |
Személyi jellegű
kifizetések, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottak után |
70 000 |
95 000 |
|
4. |
Adóalap az elhatárolt
veszteségre való tekintet nélkül |
70 000 |
103 000 |
|
A kisvállalati adózás időszaka alatt felhasznált elhatárolt veszteség |
|||
|
5. |
A tárgyidőszakban keletkezett veszteség (2. értékének ellentettje, ha 2. negatív) |
60 000 |
0 |
|
6. |
Az adóévben fő szabály szerint rendelkezésre álló elhatárolt veszteség" |
0 |
6 000 |
|
7. |
Az adóévben fő szabály
szerint felhasznált elhatárolt veszteségc |
0 |
6 000 |
|
8. |
Az adóévben az új
beruházásokra tekintettel rendelkezésre álló további elhatárolt |
50 000 |
|
|
9. |
Az adóévben az új
beruházásokra tekintettel felhasznált további elhatárolt |
50 000 |
|
|
A kisvállalati adózás időszaka alatt fel nem használt, következő évekre továbbvihető elhatárolt veszteség |
|||
|
10. |
Az adóév végéig
megképződött, de fel nem használt, következő évekre továbbvi- |
60 000 |
4 000 |
|
11. |
Az új beruházásokhoz
kapcsolódóan a következő évek adóalapjának korlátlan |
50 000 |
4 000 |
|
A 2017-re és az azt követő évekre továbbvihető elhatárolt veszteség |
|||
|
12. |
2017-re továbbvihető elhatárolt veszteség (10. sor 2016. évi értéke) |
4 000 |
|
|
13. |
2017-ben adóévi kifizetésnek
minősülő, korábbi évek beruházásaihoz kapcsoló- |
4 000 |
|
|
a A
beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök
(beruházás), szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált b A 2016. december 31-éig
hatályos szabályok szerint az elhatárolt veszteség összegét az adózó fő
szabály szerint 10 év alatt, egyenlő c Feltételezve, hogy az adózó maximálisan kihasználta az adóalap-csökkentési lehetőségeket. |
|||
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Zárjegy adójegy helyett
Változás 2017. július 1-jétől.
A dohánygyártmányoknál a korábbi adójegyet zárjegy váltotta fel. A zárjeggyel ellátott dohánygyártmányokra akkor kell alkalmazni az áfatörvényt, ha arról a jövedéki adóról szóló törvény kifejezetten rendelkezik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 3. § b) pontjában.]
A véglegessé válás fogalma
Változás 2018. január 1-jétől.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) a "véglegessé válás" fogalmát vezeti be a hatósági döntések "jogerőre emelkedésének" fogalma helyett. Ennek megfelelően módosul az áfatörvény is, és ahol a törvény véglegessé válást említ, az alatt a 2018. január 1-jét megelőző jogerőre emelkedést is érteni kell.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bek. b) pont bb) alpontjában, 8. § (3) bek., (5) bek., (9) bek., (10) bek. és (12) bek., 57. § (2) bekezdéseiben, 85. § (5) bek. a)-c) pontjaiban és (6) bekezdésében, 86. § (1) bek. j) pont jb) alpontjában, 137. §-ában, 142. § (1) bek. g) pontjában, 156. § (5)-(6) bekezdéseiben, 188. § (3) bek. c) pont cb) alpontjában és 313. §-ában.]
Közérdekű nyugdíjasszövetkezet
Változás 2018. január 1-jétől.
Fordítottan adózik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet által nyújtott szolgáltatás.A módosítást először azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a teljesítés 2017. december 31-ét követő időpontra esik. Ha a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak a fizetendő adót 2018. január 1. napját megelőzően kell megállapítania (mert például a beszerző ezen időpont előtt kézhez veszi a számlát, megtéríti az ellenértéket), akkor a fordított adózás még nem alkalmazandó.
Ha a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet szolgáltatásnyújtásához fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2018. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg után a kézhezvétele időpontjában, egyenes adózással a szolgáltatás nyújtója köteles a fizetendő adó megállapítására. Ez esetben a szolgáltatás igénybevevőjének csak az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik adófizetési kötelezettsége.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. c) pontjában és 314. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzés, valamint az iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetén.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. c) pontjában.]
Internetszolgáltatás
Változás 2017. június 20-ától.
A hálózati szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, így arra nem vonatkozik a kedvezményes áfakulcs. Például ha egy szolgáltató nagykereskedelmi szerződés keretében teszi lehetővé egy társszolgáltató számára, hogy az előfizetői jogviszony keretében nyújtson internet-hozzáférési szolgáltatást, akkor ezen nagykereskedelmi (hálózati) jogviszonyban nyújtott szolgáltatás nem minősül internet-hozzáférési szolgáltatásnak, vagyis az általános, 27 százalékos áfakulccsal adózik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 7/B. pontjában.]
Számla forgalmazása, nyilvántartása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a számla, egyszerűsített adattartalmú számla, nyugta nyomtatványok forgalmazásának, nyilvántartásának szabályait, valamint ezek előállításának, adóigazgatási azonosításra alkalmasságának feltételeit. (Eddig ezt a szabályt az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 260. § (1) bekezdés j) pontjában.]
Kedvezményes kulcs
Változás 2018. január 1-jétől.
27 százalékról 5 százalékra csökken a hal (élő hal, hal frissen, hűtve vagy fagyasztva, ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is, halfilé és halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva) áfájának mértéke. E kedvezményes kulcsot akkor kell először alkalmazni, ha a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 311. §-ában, 3. számú melléklet I. rész 55-57. pontjaiban.]
27 százalékról 5 százalékra csökken a házi sertés élelmezési célra (frissen, hűtve vagy fagyasztva) alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének (máj, szív, vese, tüdő) áfamértéke. A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 311. §-ában, 3. számú melléklet I. rész 58. pontjaiban.]
27 százalékról 5 százalékra csökken a Braille-nyomtató és a Braille-kijelző áfamértéke. A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 315. §-ában, 3. számú melléklet I. rész 11. pontjában.]
18 százalékról 5 százalékra csökken az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italok forgalmára (SZJ 55.30.1-ből) vonatkozó áfakulcs. A kedvezményes 5 százalékos adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 308. §-ában, 3. számú melléklet II. rész 3. pontjaiban.]
18 százalékról 5 százalékra csökken az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs.A kedvezményes adókulcsot időszakos elszámolású ügyletek esetén az olyan, 2017. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2017. december 31-ét követő időpont. Egyéb esetekben akkor kell először alkalmazni a kedvezményes, 5 százalékos kulcsot, ha a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 312. §-ában, 3. számú melléklet II. rész 4. pontjaiban.]
Megbízható adózó
Változás 2018. január 1-jétől.
Adóraktározási eljárás során a megbízható adózó ezentúl mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól (korábban a mentesülés a minősített adózókra vonatkozott).A megbízható adózó a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben nem állhat adószámtörlés és meghatározott egyéb, fizetésképtelenséget megállapító (például csőd-, felszámolási) eljárás hatálya alatt, továbbá tárgyévi adóteljesítményének pozitívnak kell lennie. Az adó különbözete nem haladhatja meg a tárgyévre megállapított adóteljesítmény 3 százalékát.
A megbízható adózóra vonatkozó feltételek vizsgálatát követően a NAV az adózókat a negyedév utolsó napján fennálló adatok alapulvételével, a tárgynegyedévet követő 30 napon belül, minősíti. A minősítés eredményéről a NAV az adózót elektronikus úton értesíti, hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be. Amennyiben az adózó minősítésében nincs változás, a NAV az értesítést mellőzi. Az adózó a minősítését elektronikusan is lekérdezheti.
Adókötelezettség választása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az ingatlan-bérbeadás, illetve ingatlanértékesítés adókötelessé tételére vonatkozó döntését az adóalanynak a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell bejelentenie az adóhatóságnak. Ha az adóalany a tevékenységet a tárgyévben kezdi meg, döntését tevékenysége megkezdését megelőzően köteles bejelenteni. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adóalany ingatlan bérbeadására, illetve ingatlan értékesítésére az adómentesség helyett adókötelezettséget is választhat.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 88. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa éttermi szolgáltatások áfakulcsára
Az éttermi számlán a következő tételek szerepelnek: előétel, főétel, desszert, házi limonádé, palackozott üdítőital, alkoholos ital, kávé, felszolgálási díj. Ebben az esetben az előételre, főételre, desszertre, házi limonádéra és a kávéra a kedvezményes áfakulcs (2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig 18 százalék, 2018. január 1-jétől 5 százalék), míg a palackozott üdítőitalra, alkoholos italra normál (27 százalék) áfakulcsot kell alkalmazni. A felszolgálási díjat meg kell osztani a normál és a kedvezményes adómértékkel adózó tételek arányában. Például ha a fogyasztás 80 százaléka kedvezményes kulccsal adózik, 20 százaléka pedig normál kulccsal, akkor a felszolgálási díj 80 százalékára a kedvezményes kulcsot, 20 százalékára a normál adómértéket kell alkalmazni.________________________________________________________________________________________________________________________
Adóraktár üzemeltetője
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha az adóraktár üzemeltetője az őt megbízó adóalany Közösségen belüli termékértékesítése adómentességének érvényesítése érdekében jár el, ezt a tevékenység megkezdésével egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóságnak. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 89/A. § (5) bekezdésében.]
Közvetett vámjogi képviselő
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha a közvetett vámjogi képviselő az őt megbízó adóalany Közösségen belüli termékértékesítésére vonatkozó adómentesség érvényesítése érdekében jár el, ezt a tevékenység megkezdésével egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóságnak. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 96. § (6) bekezdésében.]
Adószám-felfüggesztés
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adószám-felfüggesztés intézménye megszűnik. Az áfatörvény adólevonási jogra vonatkozó szabályai is igazodnak e változáshoz, vagyis a továbbiakban nem szükséges rendelkezni az adószám-felfüggesztés hatálya alatt álló adóalany levonási joga gyakorlásának kizárásáról. Ha 2017. december 31-ét követően átmeneti jelleggel lenne olyan adóalany, aki (amely) adószámfelfüggesztés hatálya alatt áll, arra még a levonási jog kizárására vonatkozó szabályok alkalmazandók.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 137. §-ában, 316. §-aiban.]
Nem változik.
Az adószám törlése esetén az adólevonási jog a törlést elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 137. §-ában.]
Fordított adózás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóalanynak az adóhatóság részére nyilatkoznia kell az áfatörvény 6/A. és 6/B. számú mellékletei szerint, a fordított adózás hatálya alá eső, egyes mezőgazdasági és acélipari termékek értékesítéséről, illetve beszerzéséről. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (9) bekezdésében, 6/C. számú mellékletében.]
Új közlekedési eszköz -kivetéses adózás
Változás 2018. január 1-jétől.
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése esetén a fizetendő áfát az állami adó- és vámhatóság veti ki akkor is, ha a beszerző olyan adóalany, aki (amely) egyébként mentesül az áfabevallás benyújtása alól.Előfordulnak olyan esetek, amelyeknél az új közlekedési eszköz belföldi forgalomba helyezése (amelyhez a regisztrációsadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik) nem a Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként, hanem egy azt követő belföldi értékesítés következményeként történik. A kivetéses adózásnak az is feltétele, hogy a Közösségen belül új közlekedési eszközt beszerző egyúttal a regisztrációs adó alanya is legyen. Így ha az új közlekedési eszköz belföldi forgalomba helyezése nem a Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, a Közösségen belüli beszerzés után fizetendő adót önadózás keretében kell megfizetni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 154. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzése minden esetben belföldön keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, függetlenül attól, hogy a beszerző adóalany személy, szervezet vagy nem. Nem adóalany beszerző esetében az állami adó- és vámhatóság veti ki az áfát a regisztrációs adóról szóló törvény hatálya alá tartozó gépjárművek Közösségen belüli beszerzése után.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 143. §-ában,154. § (2) bekezdésében.]
Alanyi adómentesség választása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóalany az alanyi adómentesség választásáról vagy megszűnéséről a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig nyilatkozik az adóhatóságnak. Ha az adóalany a tényadatok alapján nem felel meg a tárgyévi, az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárra vonatkozó feltételnek, vagy jogutódlással szűnik meg, és a jogutód nem felel meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárra vonatkozó feltételeknek, vagy a jogutód nem kívánja az alanyi adómentességet választani, az adóalany erről a változást követő 15 napon belül köteles az adóhatóságnak nyilatkozni. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 192. § (2) bekezdésében.]
Pénzforgalmi elszámolás választása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választásáról, vagy megszűnéséről a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell nyilatkoznia az adóhatóság részére. Ha a pénzforgalmi elszámolás azért szűnik meg, mert az adóalany meghaladja ezen adózási mód választására jogosító értékhatárt, vagy az adóalany csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alá kerül, vagy szünetelteti a tevékenységét, az erről szóló nyilatkozatát a változást követő 15 napon belül kell megtennie. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/G. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági adóalany jogállása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a különös szabályok alkalmazása helyett az általános szabályok szerinti adózást választja, a különös szabályok szerinti jogállásának megváltozásáról előzetesen a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint köteles nyilatkozatot tenni az adóhatóságnak. Ha az adóalany mezőgazdasági különös jogállása azért szűnik meg a tárgyév december 31. napjával, mert a tárgyév július 1. napján már nem minősül mikro- és önálló vállalkozásnak, jogállásának megszűnéséről a tárgyévet megelőző naptári év utolsó napjáig nyilatkozik az adóhatóságnak. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 197. § (4) bekezdésében.]
Különbözet szerinti adózás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha az úgynevezett viszonteladó az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer helyett az adómegállapítási időszakban fizetendő adó összegének megállapítása érdekében a globális nyilvántartáson alapuló módszert választja, úgy döntéséről a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell az állami adó- és vámhatóság részére nyilatkoznia. Szintén a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell nyilatkoznia az állami adó- és vámhatóság felé a viszonteladónak azon döntéséről, hogy a 220. § (1) bekezdésében felsorolt termékek (például az alkotótól közvetlenül beszerzett vagy importált műalkotás) értékesítésekor az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazza. Ugyanilyen határidővel kell nyilatkoznia arról is, ha tevékenysége egészére vonatkozóan kijelentkezik a különös szabályok hatálya alól és az általános szabályok szerint fog eljárni. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 218. § (1) bek., 220. § (3) bek., 224. § (1) bekezdésében.]
Mentesülés nyilvántartásba vétel alól
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Nem kell belföldön adószámot kérnie azon belföldön nem letelepedett adóalanynak, aki (amely) belföldön kizárólag az alábbi tevékenységek valamelyikét végzi:■ adómentes termékimportot megalapozó adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, feltéve, hogy az adómentesség érvényesítéséhez közvetett vámjogi képviselőt hatalmaz meg;
■ adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó terméket értékesít úgy, hogy az változatlanul ezen eljárás hatálya alatt marad, vagy azt a vámhatóság az EU-n kívülre kilépteti;
■ adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg, feltéve, hogy a Közösség másik tagállamában letelepedett.
■ elektronikus, távközlési vagy műsorszolgáltatási szolgáltatást nyújt belföldi nem adóalanyok részére, és ez után az áfát az egyablakos rendszer alkalmazásával fizeti meg.
Nem kell adószámot kérnie az adómentes ingatlan-bérbeadást folytató, egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személynek sem, ha egyébként közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.
(E rendelkezések tartalmilag nem újak, azokat 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257. § (3)-(5) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa téves nyilatkozat javítására
A tárgyévet megelőzően alanyi adómentességet választott adóalany nem kívánja a tárgyévben a különös szabályozást alkalmazni, és az általános szabályok szerint kívánja folytatni tevékenységét.Az adóalany elmulasztja az adóhatóság felé történő nyilatkozattételt e döntésére vonatkozóan, azonban számláit az általános adózási szabályoknak megfelelően állítja ki, adót számít fel, bevallásaiban az adót bevallja, megfizeti.
A nyilatkozat a fenti előírás (257/F. §) alapján pótolható.
________________________________________________________________________________________________________________________
Közösségi adószám
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, Közösségen belüli termékbeszerzés, a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany részére nyújtott, illetve a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalanytól igénybe vett, az igénybevevő letelepedettségének helye szerint adózó szolgáltatás csak úgynevezett közösségi adószám birtokában végezhető. Közösségi adószámot a közösségi ügyletek végzését megelőzően kell az adóalanynak az állami adó- és vámhatóságtól kérni. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/B. §-ában.]
Távértékesítés
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha a belföldön letelepedett adóalany az általa teljesített távértékesítés után adófizetési kötelezettségét választása szerint nem belföldön, hanem a termék feladásának vagy fuvarozásának rendeltetési helye szerinti tagállamban teljesíti, a választását követő 15 napon belül köteles ezt az állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.Ha a belföldön letelepedett adóalany a távértékesítése utáni adófizetési kötelezettséget a vonatkozó értékhatár átlépése miatt teljesíti másik tagállamban, az értékhatár túllépését követő 15 napon belül köteles ezt az állami adó- és vámhatóságnak bejelenteni.
Ha a belföldön nem letelepedett adóalany a távértékesítés kapcsán keletkezett adókötelezettségét akár az értékhatár túllépése miatt, akár választása alapján belföldön teljesíti, köteles belföldön bejelentkezni az állami adó- és vámhatósághoz. A bejelentkezést az értékhatár túllépése esetén azon termékértékesítését megelőzően kell megtenni, amellyel átlépi a vonatkozó értékhatárt, választása esetén pedig azon termékértékesítést megelőzően, amelyre vonatkozóan először kíván élni a választási jogával. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/C. §-ában.]
Nem változott.
Az úgynevezett távértékesítéses ügyletek után az áfát a termék feladásának, elfuvarozása megkezdésének helye szerinti tagállamban kell megfizetni, amennyiben ezen értékesítések áfa nélküli összesített ellenértéke éves szinten nem haladta meg a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban alkalmazandó értékhatárt (Magyarország esetében 35 ezer euró).A termék feladásának, fuvarozásának rendeltetési helye szerinti tagállamban kell az áfát megfizetni, ha az adott tagállamba irányuló távértékesítéses ügyletek áfa nélküli összesített ellenértéke meghaladja az ezen tagállam által meghatározott értékhatárt, vagy amennyiben az értékesítő adóalany azt választja, hogy a rendeltetési tagállamban fizeti meg az értékhatár alatt az adót.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 29-30. §-aiban.]
Tevékenységre vonatkozó nyilatkozatok
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha az adólevonási jog nélküli adómentes tevékenységet végző adóalany tevékenysége oly módon változik, hogy a jövőben nem vagy nem kizárólag e tevékenységeket végzi, köteles a kizárólag adómentes tevékenység végzéséről adott nyilatkozatát a változást követő 15 napon belül megváltoztatni.Az adózás rendjéről szóló törvény újrakodifikálása miatt az adóalany egyes adózási módok választásához kapcsolódó nyilatkozatai módosítására vonatkozó előírásokat 2018-tól az áfatörvény szabályozza. Így ha az adóalany az áfatörvény szerinti bejelentését az áfatörvényben előírt feltételek hiánya miatt nem tehette volna meg, bejelentését a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról beadott bevallásával egyidejűleg, a tárgyév első napjára visszamenőleg módosíthatja.
Az adóalany kijavítási kérelem útján - a bevallások utólagos ellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül - kérheti egyes adózási módok választásának vagy választása hiányának a módosítását, ha ez a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét. E változtatási joggal
■ az ingatlanértékesítés, illetve - bérbeadás adókötelessé tételére,
■ az alanyi adómentesség választására vagy megszűnésére,
■ a pénzforgalmi elszámolás választására vagy megszűnésére,
■ a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó különös szabályok helyett az általános szabályok választására,
■ a viszonteladóra vonatkozó különbözet szerinti adózás helyett az általános szabályok választására vonatkozó döntése vagy e döntés elmulasztása vonatkozásában élhet az adózó.
(A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/D.-257/F. §-aiban.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa nyilatkozat módosítására
Az alanyi adómentesség akkor választható, ha az adóalany termékértékesítése/szolgáltatásnyújtása fejében járó ellenérték összege 1) sem a tárgy-naptáriévet megelőző naptári évben ténylegesen, 2) sem a tárgy-naptáriévben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az előírt értékhatárt (jelenleg 8 millió forintot).Ha az adóalany valójában a tárgy-naptáriévet megelőző naptári évben mégis átlépte az értékhatárt, nem választhatta volna az alanyi mentességet.
E szabály alapján (257/E. §) az adóalany az alanyi mentesség választását utólag módosíthatja, a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról beadott bevallásával egyidejűleg, a tárgyév első napjára visszamenőleg.
________________________________________________________________________________________________________________________
Adatszolgáltatás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az Art.-ből az áfatörvénybe kerülnek át az összesítő nyilatkozatra és összesítő jelentésre vonatkozó előírások. Az áfatörvény rögzíti, hogy az adóalanynak nyilatkoznia kell azon személygépkocsik alvázszámáról, melyek után az adott adóelszámolási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett termékimport vagy közösségi termékbeszerzés jogcímén. Adatot kell szolgáltatni a másik tagállami nem adóalany részére értékesített új közlekedési eszköz azonosító paramétereiről.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/G. §-ában, 4/A. melléklet és 10. mellékletében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák adatszolgáltatás teljesítésére
1.) Az adóalany 2018. június 27-én bocsát ki számlát egy általa 2018. június 27-én teljesített ügyletre vonatkozóan. A számlát kibocsátó adóalany a 2018. június 30-áig hatályos szabályok szerint teljesíti összesítőjelentés-tételi kötelezettségét.2.) Az adóalany 2018. július 14-én bocsát ki számlát egy általa 2018. július 10-én teljesített ügylethez kapcsolódóan. E számlára a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint kell adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítenie.
3.) Az adóalany 2018. július 2-án bocsát ki számlát egy általa 2018. június 27-én teljesített ügylethez kapcsolódóan. A teljesítési időpontra (adófizetési kötelezettség keletkezése) figyelemmel, a 2018. június 30-áig hatályos szabályok alapján keletkezne összesítőjelentés-tételi kötelezettsége. Ugyanakkor a számla kibocsátásának időpontjára figyelemmel, a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján is adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik. Ez esetben az adóalany választhat, hogy kizárólag a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét, vagy a 2018. június 30-áig hatályos szabályok szerint is összesítő jelentést készít-e.
4.) Az adóalany a számlát 2018. június 15-én bocsátja ki. A számlában feltüntetett ügylet után az adófizetési kötelezettség 2018. július 2-án keletkezik. Ez esetben az adóalanynak ezen számláról az adatszolgáltatási kötelezettségét a 2018. június 30-áig hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
________________________________________________________________________________________________________________________
Összesítő nyilatkozat
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóalanynak az általa alkalmazandó bevallási gyakorisághoz igazodva kell benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz az összesítő nyilatkozatot. A rá vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, negyedéves helyett havi gyakorisággal kell összesítő nyilatkozatot benyújtania az adóalanynak, ha a jogszabályban meghatározott egyes Közösségen belüli ügyleteinek tárgynegyedévre vonatkozó adó nélküli összesített ellenértéke meghaladja az 50 ezer eurót.Az áfabevallásra nem kötelezett adóalanyoknak, adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személyeknek, amennyiben összesítő nyilatkozatot kell benyújtaniuk, azt havonta kell megtenniük. Az áfatörvény meghatározza az összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó részletszabályokat.
(A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)
Összesítő jelentés
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóalanyok az áfabevallásukkal együtt kötelesek úgynevezett összesítő jelentést adni partneri szinten azon általuk kibocsátott és befogadott számlák egyes adatairól, amelyekben az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja az 1 millió forintot. A befogadott számlák tekintetében csak azon, fenti feltételnek megfelelő számlákról kell adatot szolgáltatni, amelyek tekintetében az adóalany adólevonási jogot gyakorolt. Az adóalany döntése szerint akkor is szolgáltathat adatot, ha a számla áfatartalma nem éri el az értékhatárt. (A rendelkezés tartalmilag nem új, azt 2017. december 31-éig az adózás rendjéről szóló törvény szabályozta.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 317. §-ában, 10. számú mellékletében.]
Változás 2018. július 1-jétől.
Ha a számla áfatartalma eléri a 100 ezer forintot, akkor a számla áfatörvény szerinti kötelező tartalmáról adatot kell szolgáltatni a NAV részére. (Korábban az ügyletben részt vevő feleknek csak a partnerük adószámáról, a számla sorszámáról, az áfa alapjáról és összegéről, valamint a teljesítési időpontról vagy a számla keltéről kellett nyilatkoznia.)Számlázóprogrammal kiállított számlák esetén azonnali elektronikus adatszolgáltatást ír elő a törvény, míg kézi számláknál a számlában szereplő áthárított adó összeghatárától függően heti vagy napi rendszerességű adatszolgáltatást kell teljesíteni egy erre a célra rendszeresített weblapon keresztül. 500 ezer forintot elérő vagy meghaladó áfatartalom esetén napi adatszolgáltatásra, 100 ezer forintot elérő, de 500 ezer forint alatti áfatartalom esetén heti adatszolgáltatásra kötelezett az adóalany.
A szabályozást a 2018. június 30-át követően nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott vagy számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében kell először alkalmazni. Azon számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében, amelyről mind a 2018. június 30-áig hatályos, mind a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok alapján adatot kell szolgáltatni, az adóalany dönthet úgy is, hogy csak a 2018. július 1-jétől hatályos szabályok szerint szolgáltat adatot. Az olyan, 2018. július 1-jét megelőzően kibocsátott vagy kiállított számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében, amelyben feltüntetett adót 2018. június 30-át követően kezdődő adómegállapítási időszakban kell megállapítani és bevallani, az adóalany a 2018. június 30-án hatályos szabályokat köteles alkalmazni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 317. §-ában, 10. számú mellékletében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Turizmusfejlesztési hozzájárulás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Új közterhet, turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (vagyis az 5 százalékos áfakulcsú szolgáltatások) után. A hozzájárulás mértéke 4 százalék, alapja pedig az érintett szolgáltatások áfa nélkül számított értéke.A hozzájárulásról a bevallást az áfabevallási időszak szerinti határidőig, az áfabevallás benyújtására nem kötelezett (alanyi adómentes vagy evaalany) adózónak pedig a szolgáltatásnyújtás áfatörvény szerinti teljesítési időpontját követő év február 25-éig kell benyújtania. A hozzájárulás megfizetésének határideje azonos a bevalláséval.
[2016. évi LXVI. törvény 261. §]
________________________________________________________________________________________________________________________Mit kell tudni a számvitelről?
Eladással teljesülő származékos ügyletek elszámolása
Változás 2018. január 1-jétől, először a 2018. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás napján érvényes valós értékét (veszteség esetén) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve (nyereség esetén) a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni - ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A.-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelést - a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az értékesítés nettó árbevételét módosító (csökkentő) tételként elszámolt, a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a kisebb.
A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni - ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A.-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést - a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő) tételként elszámolt, a nem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára és a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a nagyobb.
Az elszámolás hatására az értékesítés nettó árbevétele az ügylet zárásakor a piaci árfolyam szerinti összeget, míg a pénzügyi műveletek eredménye az ügyleten elért valós értékváltozást (nyereséget vagy veszteséget) mutatja. Ez az elszámolás összhangban van a származékos ügyletek keretében beszerzett eszközökre vonatkozó elszámolással.
A módosítás eredményeként a hazai előírások összhangba kerülnek az IFRS-ek szerinti elszámolással.
A módosítások a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
[2000. évi C. törvény 72. § (5) bek., 84. § (7) bek. w) pont, 85. § (3) bek. w) pont]
Nem változott.
Származékos ügylet az olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swapügylet, illetve ezek további származékai, amelyeka) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,
b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző,
c) a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,
d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.
Származékos ügyletnek minősül a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Azt, hogy egy ügylet származékos ügylet-e, nem az ügylet formája - az, hogy elszámolási vagy leszállítási ügyletről van-e szó - dönti el, hanem az ügylet valódi tartalma.
Nem minősül származékos ügyletnek az olyan, nem pénzügyi eszköz (beleértve a tőzsdei árut is) adásvételére vonatkozó leszállítási ügylet, amelynek célja a nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő adásvétele és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor. Például, ha egy gazdálkodó azért vásárol egy határidős ügylet keretében áramot a tőzsdén, hogy teljesítse a jövőbeni értékesítési kötelezettségét, az nem tekinthető származékos ügyletnek, mert a beszerzés célja nem az áramnak a tőzsdén való eladása révén a piaci árak változásából eredő nyereségszerzés.
Minden gazdálkodónak a számviteli politika részeként vagy egy külön szabályzatban megfelelő eljárási renddel kell rendelkeznie ügyletei azonosítására, és ügyletei célját is az azonosítás megkönnyítése érdekében megfelelően és egyértelműen dokumentálnia kell.
[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 11. pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügylet elszámolására
"A" társaság 2017. augusztus 15-én következő év április 1-jén történő leszállítással határidős ügyletet köt 10 tonna búza eladására 39 ezer Ft/tonna árfolyamon. Az így eladott búzát "A" társaság 38 500 Ft/tonna áron szerezte be. Milyen tételeket kell könyvelni az ügylet kötésekor, év végén és az ügylet zárásakor, ha a piaci árak az adott időpontokban a következők szerint alakultak:a) 2017. december 31-én: 40 000 Ft/tonna
b) 2018. április 1-jén: 41 000 Ft/tonna
Könyvelési tételek:
a) az ügylet kötésekor: mérlegen kívüli tételként nyilvántartásba vétel, kötési áronT 01. Követelés határidős ügyletből - K 09. Ellenszámla 390 000 Ft
b) 2017. december 31-én:
■ nem realizált eredmény elszámolása az ügyleten
10 x (40 000 - 39 000) Ft = 10 000 Ft veszteség keletkezett
T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - K 4. Passzív időbeli elhatárolás 10 000 Ft
■ mérlegen kívüli követelés átértékelése
T 01. Követelés határidős ügyletből - K 09. Ellenszámla 10 000 Ft
c) 2018. április 1-jén, az ügylet zárásakor:
■ elhatárolás feloldása
T 4. Passzív időbeli elhatárolás - K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 10 000 Ft
■ az ügylet zárásának elszámolása
T 3. Vevői követelés - K 9. Nettó árbevétel 390 000 Ft
T 5. ELÁBÉ - K 2. Áru 385 000 Ft
T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - K 9. Nettó árbevétel 20 000 Ft
10 x (41 000 - 39 000) = 20 000 Ft
■ mérlegen kívüli tételek visszavezetése
T 09. Ellenszámla - K 01. Követelés határidős ügyletből 400 000 Ft
Az ügylet zárásakor nettó árbevételként el kell számolni a vevőnek számlázott összeget, amelyet módosít a búza (azaz a nem pénzügyi eszköz) eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügylet zárás napján érvényes piaci árának és a kötési árának a különbözete. Így az értékesítés árbevételét piaci áron mutatjuk ki.
A pénzügyi műveletek eredménye az egyes években a piaci ár és a kötési ár különbözetét mutatja. Záráskor az aktuális piaci ár és kötési ár különbözetét nettó árbevételt módosító tételként kell elszámolni.
Az egyes évek eredménye az ügylettel kapcsolatban (forintban)
|
2017 |
2018 |
A két év együtt |
|
|
Származékos ügylet eredménye |
-10 000 |
-10 000 |
-20 000 |
|
Értékesítés eredménye |
- |
+25 000 |
+25 000 |
|
Összesen: |
-10 000 |
+15 000 |
+5 000 |
Könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonása
Változás 2017. november 24-étől.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) megsértése, illetve a Pmt.-ben meghatározott kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén a Pmt. 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felügyeletet ellátó szerv (a könyvviteli szolgáltatást végzők esetében a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) kezdeményezheti a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásából történő törlését.A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásával egyidejűleg a nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt, akinek a nyilvántartásból való törlését a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 69. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felügyeleti szerv (a könyvviteli szolgáltatást végzők esetében a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda) kezdeményezte.
[2000. évi C. törvény 151. § (6) bek. i) pont, 151. § (7) bek. e) pont]
Nem változott.
A vállalkozó a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az előbbi követelményeknek.E kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladja meg.
A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást kell vezetni. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult, mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, továbbá az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok nyilvántartását a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezet (a nemzetgazdasági miniszter), az aktív és a tagságát szüneteltető kamarai tag könyvvizsgálók nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti. A könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedély megadásával egyidejűleg a nyilvántartásba vételt végző szervezet hivatalból hatósági igazolványt állít ki.
[2000. évi C. törvény 151. § (1)-(3) bek.]
Ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetősége
Változás 2017. november 24-étől.
Az ismételt engedélykiadás és nyilvántartásba vétel lehetőségének hároméves időbeli korlátozása megszűnik (a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény előírásaival összhangban). A korábbi előírások szerint ha valakinek azért vonták vissza a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét és törölték egyidejűleg a nyilvántartásból, mert az engedélyezéskor vagy az engedély megadását követően valótlan adatot közölt, illetve az engedély visszavonására okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, újbóli nyilvántartásba vételét csak az engedély visszavonását követő 3 év után kérhette.[2000. évi C. törvény 151. § (7) bek. d) pont, e) pont és g) pont, 152/B. § (3) bek.]
Nem változott.
Az a természetes személy, akinek a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonták, kérheti az engedély újbóli megadását és a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való újbóli felvételét (kivéve, ha jogszabály, bíróság vagy egyéb hatóság eltérően rendelkezik), ha egyebekben megfelel a törvényi feltételeknek.[2000. évi C. törvény 151. § (7) bek.]
IFRS-ekre történő áttérés elhalasztása
Változás 2017. november 24-étől.
A Diákhitel Központ Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. az IFRS-ek (a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) egyedi beszámolási célokra történő kötelező alkalmazását egy évvel elhalasztják.[2000. évi C. törvény 177. § (55) bek. és (67) bek.]
Nem változott.
A hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás - függetlenül attól, hogy értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák -, továbbá az a biztosító, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák, éves beszámolóját az IFRS-ek szerint köteles összeállítani a 2018. évben induló üzleti évétől kezdődően azzal, hogy az IFRS-ek alkalmazása már a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is megengedett.[2000. évi C. törvény 177. § (55) bek.]
Hatálybaléptetés, átmeneti rendelkezések
A módosítások beszámolókészítésre vonatkozó rendelkezéseit először a 2018. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.[2000. évi C. törvény 177. § (68)-(69) bek.]
Kormányrendeletek
Változás 2018. január 1-jétől, először a 2018. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A törvényi módosítás kihirdetését követően, az év végén módosításra kerülnek egyes, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek (a továbbiakban: számviteli kormányrendeletek). A számviteli kormányrendeletek módosítása a számviteli törvény, illetve a kormányrendeletek által szabályozott szervezetekre vonatkozó jogszabályi változások miatt szükséges.A számviteli kormányrendeletek módosítása többek között a következő törvények új, illetve módosított rendelkezései miatt szükséges
■ az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (amely a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel kapcsolatos hatósági eljárás szabályait érinti),
■ a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (amely a jogszabályi előírások megsértése esetén a könyvviteli szolgáltatást végzők, illetve a kötelező kreditpontos képzésükre jogosult szervezetek szankcionálásával függ össze),
■ a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (amely a könyvviteli szolgáltatást végzőkkel összefüggésben a felügyeleti szerv - nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó - jogosultságának előírására vonatkozik),
■ a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (amely lehetővé teszi az ügyvédi irodák számára, hogy 2018-tól kezdődően a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyává válhassak, és nyilvántartásaikat is annak szabályai szerint vezessék),
■ a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (amely 2017. december 31-ével megszünteti a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságot),
■ a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény, valamint
■ a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (amely megszüntetve a párhuzamos szabályozást, a végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó nyitómérlegre, korrigált nyitómérlegre vonatkozó előírásokat a számviteli jogszabályok hatáskörébe utalja).
Emellett az érintett számviteli kormányrendeletek módosítása a gyakorlatban felmerült számviteli kérdések egy részét is rendezi.
[2000. évi C. törvény 178. § (1) bek.]
Nem változott.
A kormány a számviteli törvény által adott felhatalmazás alapján kormányrendeletben szabályozza■ az államháztartás szervezeteinek beszámolókészítését, könyvvezetési kötelezettségét, a beszámolás és a könyvvezetés során érvényesítendő sajátos fogalmi meghatározásokat, figyelemmel az államháztartásról szóló törvényben foglaltakra;
■ a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosítók (ideértve a viszontbiztosítókat is), a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, a befektetési alapok, az egyéb alapok, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények évesbeszámoló-készítésének és könyvvezetésének sajátosságait;
■ az egyéb szervezetek beszámolókészítésének és könyvvezetésének sajátosságait;
■ a végelszámolás számviteli feladatait;
■ az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait;
■ a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésének sajátosságait; valamint
■ a könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosultak engedélyezésének és nyilvántartásba vételének szabályait.
[2000. évi C. törvény 178. § (1) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________IFRS-ekalkalmazásának ütemezése
|
Gazdálkodó típusa |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
|
|
1. |
Hitelintézet és az azzal
egyenértékű |
- |
Választható |
Kötelező, kivéve a |
Kötelező |
|
2. |
Szolvencia II. hatálya alá tartozó bizto- |
- |
Választható |
Választható |
Választható |
|
3. |
MNB által felügyelt más intézmények |
- |
Választható |
Válaszható |
Választható |
|
4. |
Tőzsdei kibocsátók |
Választható |
Kötelező, kivéve a |
Kötelező, kivéve a Zrt. |
Kötelező |
|
5. |
Anyavállalati döntés
alapján, ha nem |
Választható |
Választható |
Választható |
Választható |
|
Külföldi székhelyű
vállalkozás magyar- |
- |
Választható |
Választható |
Választható |
|
|
6. |
Koncessziós törvény hatálya
alá |
Választható |
Választható |
Választható |
Választható |
|
7. |
Előzőekben külön nem
nevesített, |
- |
Választható |
Választható |
Választható |
Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Adófelajánlás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóalanyok a fizetendő adójuk maximum 10 százalékát felajánlhatják az egészségügyi államigazgatási szerv (az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet) által szervezett egészségmegőrző program finanszírozására. A felajánlásról az adóbevallásban kell nyilatkozni a bevallás benyújtásáig, ezt követően a nyilatkozat nem módosítható és nem is pótolható. Ha az adóalany késedelmesen nyújtja be a bevallását, az abban tett rendelkező nyilatkozat érvénytelen. Az adófelajánlás és az eddig is hatályos adócsökkentés (az egészségmegőrző programokkal kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások levonása az adó összegéből) együttes összege nem haladhatja meg a fizetendő adó összegének 10 százalékát.Az adóhatóság az adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül kizárólag akkor utalja át a felajánlott összeget az egészségügyi államigazgatási szervnek, ha az adóalany nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított (vagyis az esetleges túlfizetések összegével csökkentett) adótartozása nem haladja meg a 100 ezer forintot, és ha az adóalany az aktuális adóbevallása szerinti adófizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Az átutalt összeget utólag nem befolyásolja, ha az adóhatóság határozata vagy az adóalany önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 10 százalékának megfelelő összeg később módosul. Az átutalást követő hónap 15. napjáig az adóhatóság elektronikus tájékoztatást is ad az egészségügyi államigazgatási szervnek a felajánlás összegéről, valamint - annak hozzájárulása esetén - az adóalany nevéről és székhelyéről.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (4)-(8) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az adóalany az általa vagy az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programokkal kapcsolatban felmerült költségeivel, ráfordításaival csökkentheti a fizetendő adóját (legfeljebb annak 10 százalékáig).Egészségmegőrző programnak az adóalany vagy az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja minősül, amely bármely magánszemély által ingyenesen vagy legfeljebb 500 forint ellenében elérhető.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pontjában, 8. § (4) bekezdésében.]
Hivatkozások
Változás 2018. január 1-jétől.
A gyógynövényes és az alkoholos ital fogalmak az új jövedéki adóról szóló törvényre, illetve annak vonatkozó szabályaira utalnak (a korábbi szabályok helyett).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 22. pont, 2. § i) pontjaiban.]
Nem változott.
Gyógynövényes és alkoholos italnak a továbbiakban is csak a jövedéki adó szabályai szerinti alkoholtermék minősülhet. Továbbra sem keletkezik adókötelezettség azon alkoholos italok után, melyek mentesülnek a jövedékiadó-fizetési kötelezettség alól (például gyógyszerek, gyógyhatású készítmények).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 22. pont, 2. § i) pontjaiban.]
Mit kell tudni a helyi adókról?
Előrehozott adó
Új előírás 2017. június 20-ától.
Az adóalany dönthet úgy, hogy az esedékességnél korábban fizeti be a helyi adóját, ezt hívja a törvény előrehozott adónak. Az ilyen előrehozott adóról annak megfizetésével együtt adóbevallást is be kell nyújtania, mely önellenőrzéssel nem módosítható. Az előrehozott adó nem minősül túlfizetésnek, az tehát nem kérhető vissza.Az előrehozott adóról szóló bevallásában az adózó megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját a jövőben esedékessé váló melyik adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ha az adózó e lehetőséggel nem él, az önkormányzati adóhatóság az előrehozott adó összegét az általa nyilvántartott adók esedékességének sorrendjében számítja be.
[1990. évi C. törvény 41/A. §]
Nem változott.
Ha adózó az előrehozott adóról szóló bevallás benyújtása nélkül teljesít az esedékes adófizetési kötelezettségénél magasabb összegű befizetést, az továbbra is túlfizetésnek tekintendő, melynek összege az adózó kérelmére más helyi adónemben fennálló adótartozásra számolható el vagy - az adóhatóságnál nyilvántartott tartozás hiányában - visszaigényelhető.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 74. §-ában.]
Határozott időre megállapított adómérték
Új előírás 2017. június 20-ától.
Ha az önkormányzat rendeletében határozott időszakra (minimum két évre) állapítja meg az adó mértékét, akkor a határozott időszak első két naptári évében semmiképp sem változtathatja azt meg az adózó hátrányára.A határozott időszakra megállapított adómérték a határozott időszak első két évének letelte és a határozott időszak vége közötti időszakban az év első napjától akkor növelhető, ha a megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a korábbi naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel meghatározott százalékát.
[1990. évi C. törvény 7. § h) pont ha) alpont, 51/A. §]
Ha a bevételcsökkenés a jelölt időszakban■ az 50 százalékot meghaladja, akkor a törvényi adómaximumon belül az adómérték korlátlanul emelhető;
■ kisebb, mint 50 százalék, de több, mint 30 százalék, akkor az adómérték legfeljebb 30 százalékkal emelhető.
Az így megemelt adómérték - az eredeti határozott időszakon belül - csak addig tartható fenn, míg az önkormányzat bevétele el nem éri azt a szintet, melyhez képest a következő év azonos időszakának bevételcsökkenése megalapozta a határozott időre megállapított adómérték emelésének lehetőségét. Ezt követően ismét az eredetileg megállapított adómértéket kell a rendeletben megállapítani az eredeti határozott időszak lejártáig.
[1990. évi C. törvény 6. § f) pont, 7. § h)-i) pont, 51/A. §]
Nem változott.
Az önkormányzat továbbra is szabadon dönt arról, hogy a helyi adó(ka)t határozatlan vagy határozott időre vezeti-e be.[1990. évi C. törvény 6. § b) pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa határozott időre megállapított adómértékre
Az önkormányzat 2018. január 1-jétől határozott időre, 5 évre, 2022. december 31-éig az iparűzési adó korábbi 2 százalékos adómértékét 1,2 százalékra csökkentette, ezért az adó mértéke 2019. december 31-éig mindenképp változatlan marad. Ha 2018. január 1. és 2018. október 31. között az önkormányzat iparűzésiadó-bevétele 1 milliárd 550 millió forint volt, 2019. január 1. és 2019. október 31. között pediga) 1 milliárd 85 millió forintnál több, akkor 2020. január 1-jétől sem változhat az adómérték,
b) 1 milliárd 85 millió forintnál (30 százalékos csökkenés) kisebb volt a bevétel, de 775 millió forintnál (50 százalékos csökkenés) több, akkor az önkormányzat 2020. január 1-jétől emelheti az adó mértékét, de csak 1,56 százalékra (de abban az esetben, ha például 2021 első tíz hónapjában a bevétel újra eléri az 1 milliárd 550 millió forintot, akkor 2022. január 1-jétől újfent az 1,2 százalékos adómértéket kell megállapítani),
c) 775 millió forintnál kisebb, akkor az adó mértéke 2020. január 1-jétől akár 2 százalék is lehet (az adómértéket akkor sem kell csökkenteni, ha a bevétel 2021. január 1. és október 31. között újra 1 milliárd 550 millió forint lenne).
________________________________________________________________________________________________________________________
Adatszolgáltatás
Változás 2017. június 20-ától.
Ha az önkormányzat határozott időre állapította meg az adó mértékét, akkor az önkormányzati adóhatóságnak adatot kell szolgáltatnia a határozott időszak lejártának időpontjáról is a Magyar Államkincstárnak.[1990. évi C. törvény 42/B. § (1) bek. f) pont]
Nem változott.
A Magyar Államkincstár továbbra is közzéteszi honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu/) az önkormányzati adóhatóságoktól kapott főbb adórendeleti szabályokat (például az adó mértékét, a kedvezményi szabályokat).[1990. évi C. törvény 42/B. § (2) bek.]
Változó IFRS-ek
Változás 2018. január 1-jétől.
Az IAS 18 Bevételek és az IAS 11 Beruházások című standardokat felváltja az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevételek című standard (a továbbiakban: IFRS 15), továbbá ekkortól kell alkalmazni az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok című standardot is. Az új számviteli szabványok miatti változásokról lásd táblázatunkat a 30. oldalon. Megszűnnek továbbá a fedezeti ügyletek miatti növelő és csökkentő tételek az eladott áruk beszerzési értéke és az anyagköltség fogalmánál.[1990. évi C. törvény 40/C.-40/D. §, 40/F. § (2) bek. f) pont és (3) bek. b) pont, 40/G. § (2) bek. b) pont és (3) bek. b) pont]
Nem változott.
A nettó árbevétel meghatározásánál az IFRS-t alkalmazó vállalkozóknak továbbra is az IFRS-ek alapján megállapított bevételösszegből kell kiindulniuk, melyet különböző növelő és csökkentő tételekkel kell korrigálni.[1990. évi C. törvény 40/C.-40/E. §]
Egyszeri korrekció a számviteli politika változásai miatt
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A számviteli politika változása esetén - ideértve az új standardok alkalmazását is - előfordulhat, hogy a változás évét megelőzően folytatott ügylet alapján a már elszámolt bevétel az új számviteli politika alkalmazásával ismét iparűzésiadó-alapot képez (például az IAS 18 standardot felváltó IFRS 15 standard esetén a hűségidővel eladott telefonkészülék esetén). Vagy épp ellenkezőleg, az is lehetséges, hogy egyes tételeket a korábbi számviteli politika alapján még nem számoltak el bevételként, az új számviteli politika alapján azonban már nem tartoznának az adóalapba (erre példaként szolgálhat az IAS 18 standard és az IFRS 15 standard közötti váltáskor év végén visszaküldési joggal értékesített termék árának elszámolása). Mindez, ellenkező előjellel, igaz lehet a nettóárbevétel-csökkentő ráfordítások, költségek esetén is.A számviteli politika változásának adóévében növelni kell az adóalapot, ha az adott bevételt még nem számolták el, és az új számviteli politika alapján a jövőben sem számolják el adóköteles bevételként. Növeli az adóalapot azon ráfordítás összege is, amelyet a számviteli politika változását megelőző és az azt követő időszakban is nettó árbevételt csökkentő tételként lehet figyelembe venni.
Csökkenteni kell az adóalapot azon bevétellel, amelyet a korábbi időszakban is adóköteles bevételnek kellett tekinteni, továbbá annak a ráfordításnak az összegével, melyet a vállalkozó kizárólag a számviteli politika változására visszavezethető módosulása miatt nem vehet figyelembe sem a számviteli politika változását megelőző, sem az azt követő időszakban.
[1990. évi C. törvény 40/J. § (3) bek.]
Nem változott.
Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy az IFRS-ek szerint vezetett kimutatások alapján kívánja adókötelezettségét teljesíteni, akkor az áttérés adóévének adóalapját növelni vagy csökkenteni kell az áttérési különbözet összegével.[1990. évi C. törvény 40/J. § (1) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Gépjárműadó
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény helyett a gépjárműadóról szóló törvény rögzíti, hogy gépjárműadó ügyben az önkormányzati adóhatóság jár el.[1991. évi LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdés]
Nem kell határozatot hoznia az önkormányzati adóhatóságnak az adóévi adófizetés alóli mentességről (0 forint éves adóról), de a mentesség tényét az adónyilvántartásában rögzítenie kell.[1991. évi LXXXII. törvény 9/A. §]
Nem változott.
A gépjármű-adóztatási feladatokat az adóalany lakcíme, székhelye vagy telephelye szerinti önkormányzati (települési, a fővárosban kerületi) adóhatóság látja el.[1991. évi LXXXII. törvény 9. § (1) bekezdés]
Az adó alól mentes gépjárművek köre nem változott, így például a környezetkímélő gépkocsi vagy a súlyos mozgáskorlátozott adóalany gépjárműve után továbbra sem kell adót fizetni.[1991. évi LXXXII. törvény 5. §]
________________________________________________________________________________________________________________________Civil szervezet nettó árbevétele
Változás 2018. január 1-jétől.
Az alapítványok, egyesületek ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétele része a nettó árbevételnek s így az iparűzési adó alapjának is - mondja ki a törvény. (Korábban csak következtetni lehetett erre a törvény más előírásaiból.)[1990. évi C. törvény 52. § 22. pont f) pont]
Nem változott.
Továbbra sincs az adóévre iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége annak az alapítványnak, egyesületnek, amelyiknek az előző évben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettsége.[1990. évi C. törvény 3. § (2)-(3) bek.]
Napelemerőmű mint telephely
Változás 2018. január 1-jétől.
Telephelynek minősül a napelemerőmű, ezáltal a vállalkozónak a napelemerőmű fekvési helye szerinti településen állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettsége keletkezik.[1990. évi C. törvény 52. § 31. pont a) pont]
Nem változott.
A vállalkozónak a telephely keletkezése okán 15 napon belül be kell jelentkeznie a telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz, és a - jogelőd nélkül létrejött vállalkozó kivételével - várható adóját is be kell vallania.[1990. évi C. törvény 41. § (3) bek. és lásd a 2017. évi CL. törvény 18. §-ában.]
Bejelentkezési kötelezettség
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a cégbíróság útján a létrejött cégről beérkezett adatokat elektronikus úton megküldi a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére. Ezért az adózót (iparűzésiadó-alanyként, adóbeszedésre kötelezettként) nem terheli külön bejelentkezési kötelezettség a székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz a helyi iparűzési adóban, illetve az idegenforgalmi adóban.Ha az említett bejelentkezésben közölt - állami adóhatóságtól érkező - adatokon kívül további információk bejelentése is szükséges, akkor ezek megtételére az önkormányzati adóhatóság külön felhívja az adózót.
Külön bejelentést tesz szükségessé például a jogutódlással létrejött új vállalkozás részéről a helyiiparűzésiadó-előlegnek a "bevallása", az iparűzési adóban tételes adóalap szerint adózni kívánó kataalanynak ezen adózási módhoz kapcsolódó nyilatkozattétele, vagy az idegenforgalmi adóban a szálláshely címének a bejelentése.
[1990. évi C. törvény 42/E. §]
Nem változott.
A cégeknek továbbra is be kell nyújtaniuk az építményadó-, telekadóadatbejelentést, -változásbejelentést telephelyük önkormányzati adóhatóságához, továbbá a cég székhelye szerinti településhez.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 18. §-ában, 2. melléklet II/A/4. pontjában.]
Bevallásbenyújtás az állami adóhatóságon keresztül
Új előírás 2017. november 1-jétől.
Az állami adóhatósághoz is teljesítheti a helyi iparűzési adó alanya az adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig - naptári éves adózó 2017. december 20-áig - teljesítendő adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét - hasonlóan az adóévi adóbevallásához - az általános nyomtatványkitöltő program használatával. Ezen bevallásokat az állami adóhatóság - a benyújtó azonosítását követően, a befogadó nyugta kiadása mellett - az adózó által megjelölt székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnak továbbítja.[1990. évi C. törvény 42/D. §]
Nem változott.
Az adózó dönthet úgy is, hogy az iparűzésiadóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallását elektronikus úton vagy papíralapon továbbra is közvetlenül a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be.[1990. évi C. törvény 42/C. §]
________________________________________________________________________________________________________________________Nettó árbevétel megállapításának változása az IFRS-ben
|
Htv. |
IFRS- 2017 |
Tétel megnevezése |
IFRS-referencia |
Megjegyzés/változás |
|
40/C § (1) A nettó árbevétel megállapításának kiindulópontja: a bevétel |
||||
|
a) |
IAS 18 1. bekezdés a) |
Áruértékesítésből származó |
IFRS 15 |
Bevételnek az IFRS 15 Vevői
szerződésekből származó bevétel című standard szerint elszámolt |
|
b) |
IAS 18 1. bekezdés b) |
Szolgáltatásnyújtásból |
||
|
c) |
IAS 18 1. bekezdés c) |
Jogdíjból származó árbevétel |
||
|
d) |
IAS 11 |
Beruházási
szerződés alapján |
||
|
zárószöveg |
Az
IAS 18 és IAS 11-től eltérő, |
|||
|
40/C § (2) Bevételnövelő tételek [feltéve, ha nem minősülnek bevételnek az (1) bekezdés szerint] |
||||
|
a) |
IAS 18 12. bekezdése |
Bevételt nem eredményező |
IFRS 15 |
Tartalmában azonos, csak a hivatkozás változik. |
|
c) |
IAS 18 11. bekezdés |
Bevételcsökkentő kamat |
IFRS 15 60-65. bekezdés |
Tartalmában azonos, csak a hivatkozás változik. |
|
d) |
IAS 11. 12. bekezdés |
Bevételcsökkentő kötbér |
IFRS 15 |
Tartalmában azonos, csak a hivatkozás változik. |
|
hatályos |
IAS 18 |
Az ásványi ércek kitermelé- |
- |
Ez a növelő tétel megszűnik,
mert az IAS 18 standarddal ellentétben az IFRS 15 nem zárja ki a ha- |
|
új k) pont |
- |
Vevőnek fizetendő ellenérték |
IFRS 15 70-71. bekezdés |
Új elem az IFRS-ek szerinti elszámolásban, hogy egyes, a Vevői
szerződéshez kapcsolódóan a ve- |
|
m) |
- |
Más jogcímen bevételnek |
- |
A számviteli törvény
változása miatt e pont szövege a korábbihoz
képest szűkebb tartalmú, illetve az (1) |
|
40/C § (3) Bevételcsökkentő tételek [feltéve, ha azok az előzőek szerint a bevétel részét képezik] |
||||
|
d) |
- |
Bevételként elszámolt |
IFRS 15 60-65. bekezdés |
Az IFRS 15 standard
értelmében a bevétel elszámolásakor a Vevői szerződésekből származó |
Iparűzésiadó-bevallás benyújtása
Változás 2017. június 20-ától.
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerinti adóévi iparűzésiadó-bevallási nyomtatványon a bevallás papíralapon akkor is benyújtható közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz, ha az adóalany kedvezményt vagy mentességet kíván igénybe venni. (Korábban a PM rendelet szerinti nyomtatványon a kedvezmény, mentesség csak akkor volt érvényesíthető, ha a nyomtatványt elektronikus úton - az állami adóhatóságon keresztül vagy közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz - nyújtotta be az adózó.)[1990. évi C. törvény 42/C. § (1) bek.]
Nem változott.
Az iparűzési adó alanya bevallásbenyújtási kötelezettségét elektronikus úton az állami adóhatóságon keresztül vagy közvetlenül az önkormányzati adóhatósághoz teljesítheti. Az adózó bevallását papíralapon is megküldheti az önkormányzati adóhatósághoz.[1990. évi C. törvény 42/C.-42/D. §]
Átalányadózó iparűzésiadóalapja
Változás 2018. január 1-jétől.
Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az átalányadózás megszűnik, vagy azt megszüntetik, akkor a teljes évben az általános iparűzésiadóalap-megállapítási szabályt vagy - ha a feltételek fennállnak - a nettó árbevétel 80 százalékában való adóalap-megállapítást lehet alkalmazni. (Korábban csak munkaviszony-létesítés miatti megszűnés esetén volt erre lehetőség.)[1990. évi C. törvény 39/A. § (4) bek.]
Nem változott.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó az iparűzési adóban - döntése alapján - az adó alapját az átalányadó alapjának 1,2-szeresében, de legfeljebb a bevétel 80 százalékában is megállapíthatja.[1990. évi C. törvény 39/A. § (2) bek.]
A belmagasság fogalma
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Belmagasság kifejezés alatt a padlószint (járófelület) és az a felett levő épületszerkezet (födém vagy tetőszerkezet) vagy (ha van) álmennyezet közti távolságot kell érteni - mondja ki a törvény.[1990. évi C. törvény 52. § 9. pont]
Nem változott.
Az építményadó alapja a négyzetméter szerinti építményadóztatás esetén az adótárgy hasznos alapterülete, mely a teljes alapterületnek az a része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter.[1990. évi C. törvény 52. § 9. pont]
Reklámhordozók építményadója
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az építményadó tárgyi hatálya a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti reklámhordozókra, azaz közterületen elhelyezett hirdetőtáblákra és egyéb eszközökre is kiterjed.Az adó alanya az, aki január 1-jén vagy az adó bevezetésének napján a reklámhordozó polgári törvénykönyv szerinti tulajdonosa.
Az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását - engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését - követő év első napján keletkezik, és a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése (de legkorábban a keletkezése) évének utolsó napjával szűnik meg.
A reklámhordozó utáni építményadó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre alkalmas felülete, négyzetméterben kifejezve. Az adó éves mértéke négyzetméterenként 0 és 12 ezer forint között lehet.
[1990. évi C. törvény 11/A. §, 12/A. §, 14. § (5) bek., 15/A. §, 16/A. §]
Eljárási szabályok
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A helyi adókról szóló törvény az adózás rendjéről szóló törvény korábban hatályos előírásaival azonos tartalommal rögzíti, hogy■ a helyiadó-ügyben, településiadó-ügyben az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amely önkormányzat a helyi adót, települési adót bevezette,
■ a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozónak a helyi iparűzési adóban az adómegállapítási, -bevallási, adófizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
[1990. évi C. törvény 9. §, 42/F. §]
Sportvállalkozások iparűzési adója
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A sportvállalkozás adóköteles nettó árbevételének nem része a sportrendezvényre szóló belépőjegy-, bérleteladásból, a reklámközzétételi tevékenységből, a sportról szóló törvény szerinti szponzori szerződésből, a játékjog használati jogának ideiglenes vagy végleges átadásából, a sportrendezvény televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális módon való közvetítéséből származó bevétel, továbbá a 2004. évi I. törvény szerinti sportlétesítmény hasznosításából származó árbevétel.Sportvállalkozásnak számít a sportról szóló törvény szerinti azon sportvállalkozás, amelynek fő tevékenysége sporttevékenység, feltéve, hogy versenyezteti a játékosait, azaz az adóévben indult abban a sportágban szervezett versenyrendszerben (bajnokságban), amely sportágban versenyző játékos játékjogának használati jogát birtokolja.
[1990. évi C. törvény 52. § 22. pont i) pont és 52. §]
A sportvállalkozásokra vonatkozó kedvező adóalapot az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó előírásaival összhangban, vagy de minimis támogatásként, vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban lehet alkalmazni. Előbbi esetben 3 év alatt vállalkozáscsoportonként 60 millió forint lehet az így elért adóelőny és az egyéb jogcímen igénybe vett de minimis támogatások összege. A csoportmentességi rendelet sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként a sportlétesítmény üzemeltetésének vesztesége nagyságáig, de legfeljebb éves szinten maximum 600 millió forint összegig teszi lehetővé állami támogatás igénybevételét.[1990. évi C. törvény 53. §]
Nem változott.
A sportvállalkozás egyéb, a kivételek között fel nem sorolt tevékenységéből származó nettó árbevétele helyiiparűzésiadó-alapot képez.[1990. évi C. törvény 52. § 22. pont a) és i) pont]
Mit kell tudni a reklámadóról?
Az Európai Bizottság 2016 novemberében hozott határozatot arról, hogy a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere és az elhatárolt veszteségek 2014. évi adóalapból való levonhatósága állami támogatásnak minősül, és arra kötelezte Magyarországot, hogy visszamenőleges hatállyal törölje el a reklámadót, vagy a kis árbevételű adóalanyoktól visszamenőlegesen szedje be azt az adóösszeget, amit azoknak azért nem kellett megfizetniük, mert a mértékrendszer miatt kisebb adókulcs hatálya alá tartoztak, mint a nagy árbevételű adóalanyok. A kormány a bizottsági határozatot megtámadta az Európai Bíróságnál, de mivel ennek nincs halasztó vagy felfüggesztő hatálya, a reklámadóról szóló törvényt módosítani kellett. A további változások oka, hogy a reklámadótörvény és a 2018-tól hatályba lépő általános közigazgatási rendtartásról és közigazgatási perrendtartásról szóló törvények között a terminológiai összhangot meg kellett teremteni.Adó-visszatérítés
Új előírás 2017. május 26-ától.
A 2017. június 30-áig lezárult adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót az adóalanyoknak nem kellett megfizetniük. E szabály miatt azoknak az adóalanyoknak, amelyek adóéve megegyezik a naptári évvel, a 2016-os adóévi adót be kellett ugyan vallaniuk 2017. május 31-éig, de az az alapján esetlegesen még fizetendő adó összegét már nem kellett megfizetniük. Ha mégis megfizették, 2017. július 1-jétől kérhetik annak visszatérítését az adóhatóságtól.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 8/A. § (1) bekezdésében.]
Új előírás 2017. július 1-jétől.
A 2017. június 30-áig lezárult adóévekre bevallott és meg is fizetett reklámadó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melyet az általános adó-visszatérítési szabályok szerint lehet visszaigényelni.Az adóhatóság kizárólag a visszatérítésre jogosult adóalany vagy jogutódja fennálló, adóhatóság által nyilvántartott köztartozását meghaladó összeget térítheti vissza, feltéve, hogy a jogosult eleget tett a bevallási kötelezettségeinek.
A jogosult kérheti azt is, hogy az adóhatóság a visszatérítendő reklámadó összegét az általa megjelölt adószámlára, illetve adófizetési kötelezettségre számítsa be. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a visszatérítendő összeget a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Ha a reklámadót korábban megfizető adóalany időközben átalakulással, egyesüléssel, szétválással megszűnt, az adóhatóság a jogelődöt megillető túlfizetést a jogutód adószámlájára vezeti át.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 8. §-ában.]
Adómérték
Változás 2017. július 1-jétől.
A reklámadó egykulcsossá vált, az új adómérték 2017. január 1. és 2017. június 30. között 0 százalék, 2017. július 1-jétől 7,5 százalék.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Adómentesség
Új előírás 2017. július 1-jétől.
Az adóalany adóköteles reklámközzétételi tevékenységből származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint mentes az adó alól; a mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Azt tehát az a vállalkozási tevékenységet végző adóalany veheti igénybe, amely megfelel a csekély összegű támogatásokról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet feltételeinek. Fontos továbbá, hogy - fő szabály szerint - a vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege három pénzügyi év alatt nem haladhatja meg a 200 ezer eurót.Ha az adóalany élni kíván a mentességgel, előzetesen nyilatkozatot kell tennie az adóhatóságnál az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során számára megítélt csekély összegű támogatásokról. A mentesség igénybevételéhez a reklámadó fizetésére nem kötelezett adóalany vállalkozásoknak is nyilatkozniuk kell (az erre rendszeresített nyomtatványon) az állami adóhatóságnak.
A mentesség bevezetésével egyidejűleg hatályát vesztette a fizetendő reklámadó 12 hónapra való arányosítását előíró szabály.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 5. § (3)-(4) bekezdéseiben, 10. §-ában.]
Nem változott.
Az adófizetésre nem kötelezett adóalanyok adó, adóelőleg és előlegkiegészítés bevallására sem kötelezettek.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa 2017. évi reklámadó-előlegre
Az adóalany 2017-es adóéve megegyezik a naptári évvel. 2016-ban adóköteles reklámközzétételi tevékenységből 86 millió forint, saját célú reklámok közvetlen költségeként 23 millió forint adóalaprésze keletkezett. Az átmeneti szabály szerint a 2017-es adóelőleg számításakor csak a 86 millió forintot kell figyelembe vennie, s mivel az előleget 2017. május 31-éig kellett bevallania, alkalmazhatta a régi, 0 százalékos mértéket, így előlegfizetési kötelezettsége nem keletkezett.________________________________________________________________________________________________________________________
Saját célú reklámok
Változás 2017. május 26-ától.
Megszűnt a saját célú reklámok adókötelezettsége, így nem kell az adóalaphoz számítani az ezek közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költségeket.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 1. § 10. pontjában, 2. § (1) bek., 4. § (1) bekezdésében.]
Átmeneti szabályok
■ 2017. évi adóelőleg
Új előírás 2017. május 26-ától.
Az adóalanynak a 2017-ben kezdődött és 2017. május 26-át magában foglaló adóévében esedékes adóelőleg-alapját úgy kell megállapítania, hogy a 2016. évben kezdődött utolsó adóév adóalapjának (12 hónapnál rövidebb adóév esetén 12 hónapra arányosított) összegéből le kell vonni a saját célú reklámok közvetlen költségeit.Azok az adóalanyok, amelyek az előleget 2017. május 26. és 2017. július 1. között vallották be (jellemzően 2017. május 31-éig), a fizetendő előleg számításakor még a 2017. július 1. előtti adómértékeket alkalmazhatták, vagyis az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után a 0 százalékos, az ezt meghaladó részére pedig az 5,3 százalékos kulcsot. 2017. június 30-a után viszont már a 7,5 százalékos adómértékkel kell megállapítani mindenkinek az előleget az átmeneti szabály szerinti teljes adóalapra.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 8/A. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Azok az adóalanyok, amelyek az előleget 2017. május 26-a előtt már megállapították és bevallották, adóelőleg-módosítási kérelmet terjeszthetnek elő az adóhatóságnál az adózás rendjéről szóló törvény alapján. Az adóelőleg módosítását abban az esetben kérhetik, ha az adóalany számítása szerint a 2017. évre fizetendő reklámadó kevesebb, mint a bevallott adóelőleg összege.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 42. § (2) bekezdésében.]
■ A 2017. évi adó kiszámítása
Új előírás 2017. július 1-jétől.
Az adóalanyok választhatnak, hogy a 2017. július 1-jét magában foglaló adóévükben a módosítással visszamenőlegesen megállapított 0 százalékos kulcsot az adóalapjuk mekkora részére alkalmazzák.Dönthetnek úgy, hogy a teljes adóévi adóalapot időarányosan megosztják és az adóalap azon hányadára vetítik a 0 százalékos kulcsot, mely megfelel az adóév 2017. június 30-áig tartó naptári napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt hányadának. Választhatják azonban azt a lehetőséget is, hogy 2017. június 30-ára könyvviteli zárlatot készítenek, s ez alapján arra az adóalaprészre alkalmazzák a 0 százalékos mértéket, mely ténylegesen az adóév 2017. június 30-áig tartó időszakában keletkezett. Mindkét esetben az adóévi adóalap 0 százalékos kulccsal nem érintett 100 millió forint feletti részére mindenképpen a 7,5 százalék reklámadót kell fizetni.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 9. §-ában.]
Jogorvoslati terminológia
Változás 2018. január 1-jétől.
A 2018. január 1-jétől hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény szóhasználatát követi az adóhatóság a bejelentkezési és a nyilatkozattételi kötelezettség megszegése miatt kiszabott mulasztási bírság, valamint a vélelmezett adót megállapító határozat elleni jogorvoslati rendszer terminológiája. Így például a továbbiakban a határozat nem jogerőssé, hanem véglegessé válik, ellene nem bírósági felülvizsgálatnak van helye, hanem közigazgatási per indítható.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/B. § (4) bek., 7/C. § (3) bek., 7/E. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa reklámadó alapjának megosztására
Az adóalany 2017-es adóéve megegyezik a naptári évvel, adóköteles tevékenységéből származó teljes adóévi adóalapja 230 millió forint. Az adóalany élni kíván a csekély összegű támogatásnak minősülő adómentességgel.1. Ha a 2017. évi adóalapját időarányosítással osztja meg,
1 195 890 forint adót kell fizetnie.
+ 230 millió Ft x 181/365 x 0 százalék
+ [(230 millió Ft x 184/365) - 100 millió Ft adómentes alaprész] x 7,5 százalék
= ~ 1,2 millió Ft.
2. Ha a 2017. évi adóalapját könyvviteli zárlattal osztja meg, mely alapján megállapítható, hogy 140 millió forint keletkezett 2017. június 30-áig a 230 millió forint adóalapból, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, mivel 140 millió forint után a 0 százalékos mértéket alkalmazza, az adóalap maradék, 90 millió forintos részére pedig igénybe veszi az adómentességet (azt 100 millió forintig lehet alkalmazni).
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Jövedéki biztosíték
Változás 2017. július 1-jétől.
Hitelintézet által kiállított fedezetigazolás is szolgálhat pénzügyi biztosíték formájában nyújtott jövedéki biztosítékul (nem csak a bankgarancia és a biztosítási szerződés).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bek. 42. pontjában.]
Az adóraktár engedélyesének teljes (nem csak az adott adóraktári telephelyi) tevékenységét figyelembe kell venni az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték esetében a termék-előállítás, illetve - felhasználás 75 százalékos arányához és a működési időhöz kötött biztosítékkedvezmény alkalmazhatóságáról történő döntéskor. (A biztosítékkedvezmény mértéke a biztosíték összegének 10 százalékától 80 százalékáig terjed.) Az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki terméket az adóraktári engedélyes összes adóraktári telephelyén biztosítékmentes készletnek kell tekinteni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (2) bekezdésében.]
Magán-légijármű kiszolgálását végző adóraktárra is vonatkozik a legfeljebb 200 millió forint összegű kedvezményes biztosíték.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (5) bekezdésében.]
Eljárási szabályok
Új előírás 2017. július 1-jétől.
A jogosulatlanul szerzett és lefoglalt adóügyi jelzést el kell kobozni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 103. § (1) bekezdés c) pontjában.]
A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben meghatározott szigorú számadású bizonylatokhoz (például légijármű-feltöltési bizonylat) az állami adó- és vámhatóság - kérelemre és elszámolási kötelezettség mellett - sorszámtartományt ad ki, mondja ki a törvény.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 90. § (2) bekezdésében.]
Az állami adó- és vámhatóság engedélyesekről és nyilvántartásba vett személyekről vezetett nyilvántartásában közhitelesnek minősül a végzett tevékenység megnevezése (például kereskedő, felhasználó) is.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 93. § (2) bekezdésében.]
Gyorsított eljárást csak természetes személy ellen lehet lefolytatni. Ennek során az elkövető kisebb súlyú jogsértés esetén a helyszínen megfizetheti a 20 ezer forint, dohánygyártmány esetén 28 ezer forint összegű jövedéki bírságot. (Korábban gazdálkodó szervezet ellen is folytatható volt gyorsított eljárás, és dohánygyártmánynál is 20 ezer forint volt a bírság.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 100. § (4) bekezdésében.]
Mellőzhető tolmács igénybevétele, ha arról a magyarul nem beszélő külföldi állam polgár a gyorsított eljárás folyamatáról szóló idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően írásban lemond.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 100. § (10) bekezdésében.]
A mentesített szervezetek "az egyes, az általános forgalmi adót és a jövedéki adót érintő kiváltságok, kedvezmények és mentességek érvényesítésének végrehajtásáról szóló" 11/2010. (III. 31.) PM rendeletben meghatározott időpontban igényelhetik vissza jövedéki adójukat. A visszaigénylési időszak a tárgyévet követő január 1-je és szeptember 30-a közötti időszak; a nem Magyarországon akkreditált szervezetek haladéktalanul visszaigényelhetik a jövedéki adót.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 82. § (3a) bekezdésében.]
A felhasználói engedélyeseknél - az egyéb jövedéki eljárásokhoz hasonlóan - sem szükséges az elektronikus nyilvántartás állami adó- és vámhatóság általi előzetes jóváhagyása.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 31. § (1) bekezdésében.]
Változás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó-és vámhatóság az adóbevallás alapjául szolgáló, szénre és villamos energiára vonatkozó adatokat akkor sem küldi meg előzetesen az adózónak, ha a szenet, villamos energiát nem tüzelő-, fűtőanyagként kínálták, értékesítették vagy használták fel. Ilyenkor az adózónak kell a bevalláshoz szükséges adatokat kidolgoznia.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 80. § (1) bekezdésében.]
Az általános érvényesíthetőségi és gyakorítottsági szabályok szerint (vagyis havonta, negyedévente vagy évente) igényelheti vissza az adózó az adó előlegének és a megállapított nettó adónak a különbözetét. (Korábban ezt a tárgyhót követő hónap 20. napja után tehette meg.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 80. § (2) bekezdésében.]
Jövedéki ügyekben az adózás rendjéről szóló törvény, az adóigazgatási rendtartás, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alkalmazandó mint eljárásjogi jogszabály. (Az általános közigazgatási rendtartást nem lehet alkalmazni jövedéki ügyekben.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében, 91. §-ában és 96. § (1) bek., (2) bek. és (4) bekezdésében.]
Az engedélyezési eljárás során eredetiben kell a hatóság rendelkezésére bocsátani a pénzügyi biztosítékot és a készfizető kezességi kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot, az adózáshoz kapcsolódó, papíralapú okmányok aláírására jogosult személy közokiratba foglalt aláírásmintáját, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítványt (ez utóbbinál kivéve, ha az adatokat egyik hatóság adja át a másiknak). (Korábban ezt a törvény végrehajtási rendelete tartalmazta.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 14. § (1a) bekezdésében.]
Az adózás rendjéről szóló törvény helyett a jövedéki törvény szabályozza (azok tartalmilag nem változnak) a jövedékiadó-előleg fizetési határidejének megállapítását, valamint a bérfőzés utáni adó elkülönített számlára történő befizetési kötelezettségét.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 81. § (1) bekezdésében és 140. §-ában.]
Jövedéki ügyekben az adózás rendjéről szóló törvény szerinti jogkövetkezmények (adóbírság, mulasztási bírság) helyett minden esetben jövedéki bírság szankció alkalmazandó. Kiszabásánál az adózás rendjéről szóló törvényben a mulasztási bírságra meghatározott mérlegelési szempontokat a jövedéki törvényben meghatározott eltéréssel kell figyelembe venni. Jövedéki bírság alkalmazandó akkor is, ha valaki az adózás rendjéről szóló vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben megállapított jövedéki adóval kapcsolatos kötelezettségét sérti meg.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 99. §-ában és 100. § (1) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2018-ban
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
Energiatermékek |
||
|
Benzin |
120 000 Ft/ezer liter |
359 EUR/ezer liter |
|
Petróleum |
124 200 Ft/ezer liter |
421 EUR/ezer liter |
|
Gázolaj - tüzelő-, fűtőanyagként |
110 350 Ft/ezer liter vagy 120 350 Ft/ezer liter* 110 350 Ft/ezer liter vagy 120 350 Ft/ezer liter* |
21 EUR/ezer liter |
|
Cseppfolyósított PB-gáz (LPG) - üzemanyag - nem közúti motorikus - egyéb célra (háztartás) |
95 800 Ft/ezer kg |
125 EUR/ezer kg |
|
Földgáz - üzemanyag |
28 Ft/nm3 |
2,6 EUR/ezer GJ |
|
Fűtőolaj - tüzelő vagy fűtőanyag |
4655 Ft/ezer kg |
15 EUR/ezer kg |
|
Villamos energia |
310,5 Ft/MWh |
1 EUR/MWh |
|
Szén |
2516 Ft/ezer kg |
0,3 EUR/GJ |
|
Alkoholok |
||
|
Alkoholtermék - Bérfőzött párlat - 50 literig - 50 liter felett (5-86 darab/év) |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol |
550 EUR/hl tiszta alkohol tagállam által alkalmazott
normál |
|
Csendes bor |
0 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Egyéb csendes erjesztett
ital - palackozott fröccs |
9870 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Habzóbor (pezsgő) |
16 460 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Egyéb habzó erjesztett ital |
16 460 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
25 520 Ft/hl |
45 EUR/hl |
|
Sör - kisüzemi sörfőzdében előállított sör |
1620 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 EUR/alkoholfok/hl |
|
Dohánygyártmányok |
||
|
Cigaretta |
16 200 Ft/ezer db és a kiskerár 25%-a, |
a kiskerár
60%-a, |
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 14%-a, de min. 4180 Ft/ezer db |
a kiskerár
5%-a, |
|
Finomra vágott dohány |
17 300 Ft/kg |
a kiskerár 46%-a, vagy 54 EUR/kg |
|
Egyéb fogyasztási dohány |
17 300 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a, vagy 22 EUR/kg |
|
Töltőfolyadék |
55 Ft/ml |
|
|
Dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott új dohánytermék-kategóriák |
||
|
- egyszer használatos
termékek |
10 Ft/db |
|
|
*A kőolaj világpiaci árától függően. |
||
Kereskedelem
Változás 2017. július 1-jétől.
Eltérő rendelkezés hiányában az adófizetési kötelezettség alól mentesült termékre nem alkalmazandóak az adófelfüggesztési eljárásban és a szabad forgalomban végzett szállításra vonatkozó szabályok. (Korábban nem volt egyértelmű a jogszabály.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (6) bekezdésében.]
Ha az adóraktár-engedélyes a szabad forgalomba bocsátással egyidejű adatküldést választotta, akkor az EKO kötelező adattartalmán túl a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben meghatározott adatokat is meg kell küldenie elektronikusan az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen adat például az adóraktári készlettípus és kiszállítás jogcímkódja.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
Az azonos telephelyen és időben végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi és jövedéki kiskereskedelmi tevékenység esetén az értékesítésekről (nem pedig a készletekről) külön-külön nyilvántartást kell vezetni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (5) bekezdésében.]
Csak az adóraktár engedélyesének és a jövedéki engedélyes kereskedőnek kell a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevelet alkalmaznia a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek belföldi szállítása során, más személyeknek, például kiskereskedőknek nem. E szállítólevél alkalmazandó, ha az adóraktár engedélyese az adóraktárból közvetlenül átadja a vevő vagy annak megbízottja részére a jövedéki terméket.A repülőgép-üzemanyag szabad forgalomba bocsátása esetén a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben meghatározott speciális adattartalmú okmány alkalmazandó.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 64. §-ában.]
A 2204 10 11-2208 90 99 KN-kódútól eltérő alkoholtermékek (például az aromák és a 3004 90 00 KN-kódú klasszikus svéd-cseppek) nagykereskedelméhez nem kell jövedéki engedély.Üzemanyag forgalmazásához az adóraktári engedélyesnek sem kell jövedéki engedéllyel rendelkeznie.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (1) bekezdés a) pontjában.]
A NATO és a Békepartnerség kedvezménye
Változás 2017. július 1-jétől.
A NATO és a Békepartnerség helyett a Magyar Honvédség igényelheti vissza a jövedéki adót, ha a terméket a Magyar Honvédség adózott termékkészletéből szerezték be.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 13. § (3) bekezdésében.]
Változás 2018. január 1-jétől.
A Magyar Honvédségnek nem kell jövedéki engedély ahhoz, hogy a NATO és a Békepartnerség katonai járműveit üzemanyaggal szolgálja ki az adózott termékkészletéből.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (1a) bekezdésében.]
A Magyar Honvédség a NATO és a Békepartnerség szárazföldi katonai járműveit is kiszolgálhatja adómentesen adóraktárából.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 112. § (1) bekezdés d) pontjában.]
Repülőtéri tranzit
Változás 2017. július 1-jétől.
Tagállami úti cél esetén is zárjegy nélkül értékesíthetőek adóköteles dohánytermékek a nemzetközi közforgalmú repülőtér tranzitterületén az adóraktárból. (Korábban ezt csak akkor lehetett megtenni, ha harmadik ország volt az úti cél.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdés i) pontjában.]
A nemzetközi közforgalmú repülőtér tranzitadóraktárából harmadik országbeli úti célú utasoknak értékesített dohánygyártmánynál a kereskedő által alkalmazott eladási árat, devizában meghatározott eladási ár esetén a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben meghatározott módon forintösszegre átszámított eladási árat kell kiskereskedelmi árnak tekinteni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A repülőtér tranzitterületén a szabad forgalomban beszerzett, azaz adózott dohánygyártmány továbbra is értékesíthető zárjeggyel ellátva.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (4) bekezdésében.]
Energiatermékek
Új előírás 2017. július 1-jétől.
Adót kell fizetni az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék harmadik országból saját felhasználás céljára történő, felhasználói engedély nélküli behozatalakor. Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, ha az importáló felhasználói engedéllyel is rendelkezik.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bekezdés h) pontjában.]
Változás 2017. július 1-jétől.
Ellenőrzött energiatermékek közé a 3811 11 10-3811 90 00 KN-kód közötti összes termék helyett csak a 3811 11 10-3811 19 00 és a 3811 90 00 KN-kódú, a 2710 20 11-2710 20 90 KN-kódú termékek helyett pedig csak a 2710 20 11-2710 20 39 KN-kód közötti termékek tartoznak.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés 7. pontjában.]
Csak a végfelhasználók felé értékesített üzemanyagok mennyiségéről kell az üzemanyagtöltő állomásnak adatot szolgáltatnia, a többi készletváltozásról nem. Az adatokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napja helyett a 12. napjáig kell megküldeni az állami adó- és vámhatóság részére.A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség a földgázra is kiterjed. Az üzemanyagtöltő állomáson az üzemanyagcélú földgáz és az LPG tárolására nem kell hitelesített tárolótartályt alkalmazni.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 72. § (3) bek. és (4) bekezdésében.]
Hajó, komp kiszolgálható jelölt gázolajjal tartályautóból is.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 112. § (3) bekezdésében.]
Az adóraktár engedélyesének ellenjegyzés céljából kötelező benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz a repülőgép-üzemanyag légi járműbe feltöltésekor az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést és a légi járműből történő lefejtésekor a készletnövekedést igazoló, 45/2016. (XI. 29.) NGM rendeletben meghatározott adattartalmú bizonylatot. Ez a bizonylat papíralapú is lehet.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 84. § (2) bekezdés f) pontjában és 112. § (5) bekezdésében.]
Földgáz-nagykereskedőnek nem kell biztosítékot nyújtania (a földgáz nem jövedékiengedély-köteles termék).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 28. § (3) bekezdés g) pontjában.]
Alkoholok
Változás 2017. július 1-jétől.
A kisüzemi sörfőzdék 50 százalékos kedvezményes jövedékiadó-mérték alkalmazására jogosító termelési korlátja 8 ezer hektoliter/évről 200 ezer hektoliter/évre emelkedett.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdés 17. pontjában.]
Nem kell jövedéki engedélyes kereskedelmi engedéllyel rendelkezni a csendes bor és a kisüzemi bortermelőnél előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor kisüzemi bortermelő által végzett értékesítésekor, exportálásakor és másik tagállamba kereskedelmi céllal történő szállításakor.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 137. § (8) bekezdésében.]
Az adóraktár engedélyese az adófizetési kötelezettség és az adófizetésre kötelezett személyének megállapítása céljából személyazonossága igazolására hívhatja fel a bérfőzetőt és annak képviselőjét. A bérfőzető és képviselője személyazonosságát hatósági igazolvánnyal igazolja. Ha a bérfőzető személyazonossága nem állapítható meg, részére a bérfőzött párlat nem adható ki. A bérfőzetőtől be nem szedett adót az adóraktár engedélyese fizeti meg, ha a bérfőzető személyazonossága nem állapítható meg.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 140. § (4) bekezdésében.]
A habzóbor veszteségnormáit az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg rendeletében (korábban ezt az adópolitikáért felelős miniszter állapította meg).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 9. § (4) bekezdés b) pontjában.]
A csendes boron és az egyéb csendes erjesztett italon alkalmazandó hivatalos zár előállításának engedélyezési feltételei a jövedéki törvénybe kerültek rendeleti szintről.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 138. § (2a) bekezdésében.]
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adóraktár engedélyese mindig a teljes denaturálás elvégzésekor mentesül az adófizetési kötelezettség alól. (Korábban a mentesüléshez egyes esetekben a termék külföldi átvételének igazolására volt szükség.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 133. § (1) bekezdés k) pontjában.]
Nem változott.
Az egyszerűsített adóraktári engedélynek nem feltétele a büntetlen előélet.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (4) bekezdés a) pontjában.]
A lé nélküli alkoholos gyümölcs előállítása mentes az adófizetési kötelezettség alól, így azt csokoládégyártáshoz továbbra is jövedéki engedély nélkül lehet felhasználni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bek. 18a. pont, 19. § (1) bek. j) pont, 133. § (1) bek. h) pontjaiban.]
A 3199/93/EK rendelet mellékletének III. részében megállapított teljes denaturálási eljárással Magyarországon denaturált terméket továbbra is ki kell szállítani belföldről.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 144. § (8) bekezdésében.]
Dohánygyártmányok
Változás 2017. július 1-jétől.
A cigaretta minimális adómértéke ezerdarabonként 28 800 forintról 29 200 forintra, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke kilogrammonként 16 200 forintról 17 300 forintra emelkedett.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban.]
Elektronikus cigaretták esetében csak a nikotintartalmú töltőfolyadék minősül jövedéki terméknek.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 6. pont és 13. pontjában.]
Változás 2018. január 1-jétől.
Cigaretta, szivar és szivarka esetében nem kell a zárjegynek eltépődnie a legkisebb fogyasztói csomagolási egység kinyitásakor.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 76. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az új dohánytermék-kategóriák jövedékiadó-mértéke az egyszer használatos termékek esetében darabonként 10 forint, a folyadék esetében milliliterenként 70 forint.A töltőfolyadékok jövedékiadó-mértéke milliliterenként 55 forint.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés d)-e) pontjában.]
Mit kell tudni az illetékekről?
Termőföldszerzés illetékmentessége
Változás 2017. június 20-ától.
Nem keletkezik sem ajándékozási-, sem visszterhesvagyonátruházásiilleték-kötelezettség a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszüntetésekor.Ezt az illetékszabályt folyamatban levő ügyekben is érvényesíteni kell.
[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. h) pont, 26. § (1a) bek. e) pont, 99/P. §]
Az állami adóhatóságnak nem kell előzetesen ellenőriznie, hogy a vagyonszerző földművesnek minősül-e. (A vagyonszerzőnek csak nyilatkoznia kell, hogy földműves, és az illetékmentesség feltételeit vállalja.)[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18a) bek.]
Változás 2017. november 24-étől.
Az illetékmentesség akkor is megilleti a földművest, ha az általa vállalt 5 éves művelési kötelezettség időtartalma alatt a termőföld használatát olyan mezőgazdasági termelő szervezetnek engedi át, mely 25 százalékban vagy a saját, vagy a földművesnek minősülő közeli hozzátartozója tulajdonában áll. Ekkor a földműves vagyonszerzőnek vagy a közeli hozzátartozójának azt kell vállalnia, hogy a művelési kötelezettség hátralévő időtartamában a termelő szervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá, a mezőgazdasági termelő szervezetnek pedig azt, hogy az átengedett termőföldet ugyanezen időszakban mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.A vagyonszerző földművesnek az egyébként fizetendő illeték kétszeresét kell megfizetnie, ha a mezőgazdasági termelő szervezet a termőföldet igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, illetve, ha a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozó a mezőgazdasági termelő szervezetben fennálló tulajdoni hányadát 25 százalék alá csökkenti a művelési kötelezettség időtartama alatt.
Az illetékmentesség alkalmazható mindazon illetékügyben, melynél az 5 éves művelési kötelezettség időtartama még nem telt le, illetve melyben az állami adóhatóság pótilleték-fizetési kötelezettséget megállapító eljárása még nem zárult le.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18) bek. b) pont, (18a) bek., 99/Q. §]
Változás 2017. december 31-étől.
Hatályát veszti a földműves földhasznosítási kötelezettségének gazdálkodási formájára vonatkozó kitétel. Eddig a földművesnek egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként kellett hasznosítania az illetékmentesen szerzett termőföldet.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. p) pont pc) alpont]
Nem változott.
Termőföldet terhelő vagyoni értékű jog megszűnése továbbra sem tárgya az illetéknek.[1990. évi XCIII. törvény 11. § (1) bek. c) pont, 18. § (2) bek. a) pont, (3) bek.]
Továbbra is kizárólag az a földműves kaphat illetékmentességet, aki a termőföldet legalább 5 évig mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, és a földet nem adja el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapít.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. p) pont]
A földművesnek a továbbiakban is lehetősége van arra, hogy az illetékmentesen megszerzett termőföld használatát, hasznosítását a közeli hozzátartozója javára engedje át, azzal, hogy a művelési kötelezettséget a közeli hozzátartozónak kell folytatnia az 5 éves időtartam hátralévő részében.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18) bek. b) pont ba) alpont]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa illetékkedvezményre új lakás vásárlásánál
Egy magánszemély 38 millió forintért vásárolt új építésű lakást, 10 millió forint csok felhasználásával. Az illeték összege 1 millió 520 ezer forint lenne (38 millió forint x 4%), ha nem venne igénybe csokot és ha feltételezzük, hogy a vételér megegyezik a forgalmi értékkel. Ha a csokot igénybe veszi, akkor az illeték alapja 28 millió forint, mert a forgalmi érték a csok összegével csökkenthető. Ekkor az illeték összege 1 millió 120 ezer forint. 2018. január 1-jétől nemcsak a csok összegét lehet levonni a forgalmi értékből, hanem az új lakás illetékkedvezménye is alkalmazható (a kedvezmény korlátjának, a 30 millió forintnak a számításakor is le lehet vonni a csokot). Ezért a fizetendő illeték (illetékalap: 38 millió forint - 10 millió forint = 28 millió forint, illetékösszeg: 28 millió forint x 4% - 600 ezer forint, azaz 1 millió 120 ezer forint - 600 ezer forint =) 520 ezer forint.________________________________________________________________________________________________________________________
Sportcélú de minimis támogatás
Új előírás 2017. június 20-ától.
Az illetéktörvény kimondja, hogy a sportcélú ingatlanhoz, illetve a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas telek megszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség vagy csekély összegű támogatásnak, vagy a támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztethetővé nyilvánításával kapcsolatos EU bizottsági rendelet szerinti támogatásnak minősül.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (16) bek. b) pont, (17) bek., 103. § (6)-(7) bek.; 1407/2013/EU bizottsági rendelet, 651/2014. évi EU bizottsági rendelet]
Nem bejelentésköteles illetékmentes vagyonszerzés
Változás 2017. június 20-ától.
Nem kell az állami adóhatóság felé bejelenteni - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat,■ a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere, továbbá
■ az ügyvédi iroda átalakulása keretében megvalósuló illetékmentes vagyonszerzéseket.
Ezt az illetékszabályt a folyamatban levő ügyekben is érvényesíteni kell.
[1990. évi XCIII. törvény 11. § (2) bek., 91. § (5) bek., 99/P. §]
Illetékmentes vagyonszerzések fizetési meghagyás nélkül
Változás 2017. június 20-ától.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti - illetékmentes - földhasználat megszerzésével összefüggésben a "0" forintos illetékfizetési kötelezettségről az állami adóhatóság nem ad ki fizetési meghagyást.Ezt a szabályt a folyamatban levő illetékügyekben is érvényesíteni kell.
[1990. évi XCIII. törvény 78. § (1) bek., 99/P. §]
A cserét pótló vétel illetékkedvezménye
Változás 2018. január 1-jétől.
A cserét pótló vétel esetén érvényesíthető illetékalap-kedvezmény (az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakások forgalmi értékének különbözete) alkalmazásakor figyelembe lehet venni annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a magánszemély a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül adott el. Eddig a maximum 1 évvel korábban eladott lakás forgalmi értékét lehetett beszámítani.Ha a magánszemély a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül több lakást is értékesít, akkor a vásárlást közvetlenül megelőzően értékesített lakás forgalmi értékével lehet csökkenteni a forgalmi értéket az illetékalap megállapításakor.
[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek., (4) bek.]
Nem változott.
Az illetékkedvezményt továbbra is csak a magánszemélyek vehetik igénybe. A vásárolt lakás forgalmi értékéből továbbra is le lehet vonni annak a lakásnak a forgalmi értékét, amelyet a vásárlást követő 1 éven belül értékesítenek.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek., (4) bek.]
Lakáscsere illetékkedvezménye
Változás 2018. január 1-jétől.
Azok a magánszemélyek is érvényesíthetik a lakáscseréhez kapcsolódó illetékalapkedvezményt, akik nem magánszeméllyel cserélnek. (Az illetékalap nem a cserével szerzett lakás forgalmi értéke, hanem a cserével érintett lakások forgalmi értékének különbözete.)[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek.]
Nem változott.
A lakáscsere illetékkedvezményét továbbra is csak a magánszemélyek vehetik igénybe.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek.]
Kisebb forgalmi értékű lakás szerzése
Változás 2018. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy az a magánszemély is kérheti az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését, aki arról nyilatkozik, hogy lakásszerzésétől számított egy éven belül szeretné igénybe venni a kisebb forgalmi értékű lakásszerzéshez kapcsolódó illetékmentességet, vagyis a - vásárolthoz képest várhatóan - nagyobb forgalmi értékű lakását értékesíti.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (6) bek.]
Változás 2018. január 1-jétől.
A kisebb forgalmi értékű lakás szerzéséhez kapcsolódó illetékmentességet az a magánszemély is alkalmazhatja, aki a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül adta el a vásárolt lakás forgalmi értékénél nagyobb forgalmi értékű lakását.Ha a magánszemély a vásárlást megelőző 3 éven belül több lakást is értékesít, a lakásvásárlással szemben az időben közelebb eső értékesítést lehet figyelembe venni.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. y) pont, (19) bek.]
Nem változott.
Az illetékmentesség továbbra is alkalmazható a lakásvásárlást követő egy éven belül eladott lakások esetében (ha a vásárolt lakás forgalmi értéke kisebb az eladotténál).[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. y) pont]
A korábbi lakás eladását - a tulajdonjog földhivatali bejegyzésére alkalmas - adásvételi szerződés másolatával (vagy más megfelelő módon, például a tulajdoni lap másolatával) kell igazolni. Emellett a magánszemélynek nyilatkoznia kell arról, hogy az illetékmentesség feltételeinek megfelel.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (5) bek., 26. § (19) bek.]
Az eladottnál kisebb forgalmi értékű lakásszerzéshez kapcsolódó illetékmentességet, változatlan feltételek mellett, továbbra is csak a magánszemélyek érvényesíthetik.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek., 26. § (1) bek. y) pont]
Ha a magánszemély több lakást vásárol, illetve értékesít, továbbra is minden lakásvásárlással "szemben" csak egy értékesítést lehet figyelembe venni, mégpedig azt, amelyik időben legközelebb esik a lakásvásárláshoz.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (19) bek.]
Lízingcégek illetékkedvezménye
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Nem kell pótilletéket fizetnie a lízingcégnek, ha igazolja, hogy a lízingszerződés a lízingbevevő halála, jogutód nélkül történő megszűnése vagy díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt nem teljesült.[1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (9) bek.]
Nem változott.
Csak azok a lízingcégek kérhetik ingatlanszerzéseik esetén a 2 százalékos illetékmérték érvényesítését, amelyek vállalják az ingatlan 2 éven belüli zárt végű pénzügyi lízingbe adását és a szerződés teljesedését.[1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (1) bek. b) pont]
Új lakás illetékkedvezménye
Változás 2018. január 1-jétől.
Ha az új lakás szerzője a vásárláshoz vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatásban (például családi otthonteremtési kedvezményben, csokban) részesül, akkor ennek összegét le kell vonni az új lakás forgalmi értékéből, és így kell megállapítani, hogy a lakás után igénybe vehető-e az illetékkedvezmény.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. f) pont]
Nem változott.
A vállalkozótól vásárolt új lakás illetékmentes, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forintnál kisebb. Ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forintnál több, de 30 millió forintnál kisebb, akkor illetékkedvezmény jár, melynek összege 600 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. f) pont]
Kamarai formaváltás
Változás 2018. január 1-jétől.
Az ügyvédi irodák átalakulásához kapcsolódó visszterhesvagyonátruházásiilleték-mentesség bővül a kamarai formaváltással történő vagyonszerzésekkel.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. o) pont]
Forgalmi érték megállapítása
Változás 2018. január 1-jétől.
Az illetékalapot jelentő forgalmi érték (ajándékozási, öröklési illeték esetén a terhekkel csökkentett forgalmi érték) megállapítása érdekében - összehasonlító értékadatok hiányában - az adóhatóság más értékmeghatározó módszereket (például nettópótlásiköltség-alapú értékbecslést, hozamszámításon alapuló költségbecslést stb.) is alkalmazhat, illetve az energetikai tanúsítvány adatait is felhasználhatja. Az új szabályozás meghatározza annak a nyilvántartásnak az elemeit (az ingatlan címe, vételára, fajtája, rendeltetése, fontosabb fizikai jellemzői stb.), amelyeket az adóhatóságnak az összehasonlító értékadatok kimunkálása érdekében kell vezetnie.[1990. évi XCIII. törvény 69. §]
Nem változott.
A forgalmi értéket továbbra is az adóhatóság állapítja meg, mégpedig - fő szabály szerint - az összehasonlító értékmegállapítási módszer segítségével.Ha a forgalmiérték-megállapítás érdekében szükséges, az adóhatóság változatlanul tarthat helyszíni szemlét, illetve kirendelhet külső szakértőt. Ingók szerzése esetén továbbra is az azonos rendeltetésű ingók kereskedelmi, piaci árát kell figyelembe venni. A vagyoni értékű jog forgalmi értékének meghatározása sem módosult.
[1990. évi XCIII. törvény 69. §, 72. §]
Az új Art. miatti módosítások
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az illetéktörvény írja elő az eljárási illeték megfizetéséhez és az ingatlan, valamint a gépjármű és pótkocsi megszerzésének bejelentéséhez kapcsolódó ellenőrzés és az ezzel összefüggő leletkészítés szabályait. (Ezek tartalmukban az adózás rendjéről szóló törvény 2018-ig hatályos előírásaihoz képest nem változnak.)[1990. évi XCIII. törvény 83. §]
Változás 2018. január 1-jétől.
Az Art. helyett az illetéktörvény rögzíti az illeték megállapításához való jog elévülésére vonatkozó rendelkezéseket. (Ezek tartalmilag megegyeznek a korábbi szabályokkal, azaz az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a tény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.)[1990. évi XCIII. törvény 86. § (1) bek.]
Az illetéktörvény szabályozza az ingatlanszerzés bejelentésére vonatkozó részletszabályokat (ezek normatartalma változatlan).[1990. évi XCIII. törvény 91. § (1) bek.]
Nem változott.
Az ingatlanszerzést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg kell bejelenteni az ingatlanszerzést tartalmazó szerződés, valamint az adóhatóság által rendszeresített (úgynevezett "B400-as") nyomtatvány benyújtásával. Utóbbin fel kell tüntetni a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot.[1990. évi XCIII. törvény 91. § (1) bek.]
Gazdálkodó szervezet
Változás 2018. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy az illetéktörvény alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni a külföldön bejegyzett társaságot, szervezetet is, ha az megfeleltethető valamely - gazdálkodó szervezetnek minősülő - belföldi jogalanynak (Ltd., GmbH).[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. h) pont]
Nem változott.
Továbbra is gazdálkodó szervezetnek minősül a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a végrehajtói, közjegyzői, ügyvédi, szabadalmi ügyvivői iroda, az egyéni cég, az egyéni vállalkozó stb.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. h) pont]
Az Ákr. miatti módosítások
Változás 2018. január 1-jétől.
Az illetéktörvény értelmező rendelkezése az általános közigazgatási rendtartás szabályairól szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerinti hatósági ügy fogalmával megegyezően határozza meg a közigazgatási hatósági eljárás definícióját. E fogalomnak felel meg mindaz az eljárás, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. w) pont]
Szövegpontosítások teremtik meg az Ákr. és az illetéktörvény közötti terminológiai összhangot. Így például a hatóság döntése végleges lesz, nem pedig jogerős, a hatóság a kérelmet (adott esetben) érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, nem pedig elutasítja.A 2018-ig hatályos, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényre való utalások hatályukat vesztik.
[1990. évi XCIII. törvény 3. § (3) bek. c) pont; 16. § (2a) bek., (2e) bek.; 17. § (2a) bek., (2e) bek.; 26. § (2a) bek., (2e) bek.; 28. § (2) bek. a)-b) pontok; 67. § (3a) bek.; 78. § (2) bek.; 80. § (1) bek. k) pont, ka) alpont; 86. § (3) bek. b) pont bb) alpont; 89. § (1) bek.]
Nem változott.
Közigazgatási hatósági eljárásnak minősül a továbbiakban is a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott bejelentés.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. w) pont]
Illetékmentesség közigazgatási hatósági eljárás során
Változás 2017. március 16-ától.
Illetékmentes:■ a 18. életévét be nem töltött személy az általános tételű közigazgatási eljárási illeték alól;
■ az anyakönyvi kivonat kiállítása;
■ az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított hatósági bizonyítvány;
■ a szállásadó, a címjogosult és a postafiók bérlője a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilatkozatának megtételével kapcsolatos eljárás;
■ Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
■ az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás;
■ az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás;
■ a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás;
■ a családi név korrekciójára irányuló eljárás;
■ a 65. életévét betöltött személy magánútlevele;
■ az engedély alapján épített, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 5. pont, 62-68. § (3) bek.; Melléklet IX/I./7. e) pontja; Melléklet XV/IV./b) pontja]
Változás 2017. június 20-ától.
Illetékmentes:■ a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott döntése miatt kezdeményezett elsőfokú hatósági eljárás;
■ a népművészeti igazolvánnyal összefüggő eljárás;
■ az elektronikus úton benyújtott adóbevallás másolata.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 48. pont; 57. pont; Melléklet IV/2. pontja]
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Illetékmentes:■ a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás;
■ az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 69. pont; 71. pont]
Változás 2018. január 1-jétől.
Illetékmentes:■ a nyugdíjfolyósítással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok;
■ már csak évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás;
■ a lakáscélú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 15. pont, 51. pont, 60. pont]
Hatályát veszti a közműpótló berendezés létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá a víz létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén fizetendő, 5000 forintos illetékmérték.Bírósági eljárási illeték
Változás 2017. március 16-ától.
A korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás illetékmentes.[1990. évi XCIII. törvény 45. § (1) bek. b)-e) pont, (1a) bek., (3) bek.]
Új előírás 2017. július 1-jétől.
A csőd- és felszámolási eljárás, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, illetve a végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni jogorvoslat illetékének visszatérítéséről hivatalból kell rendelkeznie a bíróságnak.[1990. évi XCIII. törvény 43. § (8) bek.]
Változás 2017. július 1-jétől.
Az illetéktörvény - az 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) egyes rendelkezéseire történő pontos utalással - meghatározza azokat a pereket, amelyekben a hitelezőket illetékfeljegyzési jog illeti meg.[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. v) pont]
Változás 2017. október 13-ától.
Illetékmentes a szociális szövetkezet bejegyzésére irányuló cégbíróság eljárás. Az illetékmentességet a hatálybalépéskor bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közérdekű nyugdíjas-szövetkezet esetében is alkalmazni kell.A korábban megfizetett illeték visszatérítéséről a cégbíróságnak végzést kell hoznia, melynek közlésétől számított 30 napon belül az adóhatóság az illetéket hivatalból visszatéríti.
[1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bek., 102/B. §]
Új előírás 2017. október 28-ától.
A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-ai (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet tagállami belső jogi kiegészítő szabályaként az illetéktörvény szabályozza a belföldi bíróság előtt kezdeményezett fizetésképtelenségi és ahhoz kapcsolódó egyéb polgári nemperes eljárások tételes illetékét. Az alapeljárás illetéke 50 ezer forint, a végzés elleni fellebbezés illetéke 30 ezer forint (nem érdemi ügyben hozott végzés esetén 7 ezer forint), a végzés elleni felülvizsgálat illetéke pedig 30 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény 44. § (2) bek., 47. § (3) bek., 50. § (4) bek.]
Változás 2018. január 1-jétől.
Hatályát veszti a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás illetékmentességére vonatkozó rendelkezés, tekintettel arra, hogy megszűnnek a bíróságok névjegyzékvezetéssel kapcsolatos feladatai.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. i) pont]
Nem változott.
A csőd- és felszámolási eljárás, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, illetve a végrehajtási kifogás illetéke továbbra is 15 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény 43. § (8) bek.]
Az illetékfeljegyzési jog alapján nem kell előzetesen megfizetni az illetéket.[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. v) pont]
A Pp. változásai miatti módosulások
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a felülvizsgálatból kizárt vagyonjogi perekben új lehetőségként bevezeti a felülvizsgálati eljárás engedélyezését. A felülvizsgálat engedélyezése iránt a félnek külön kérelmet kell előterjesztenie, az illeték mértéke ítélet esetén az általános szabályok szerinti meghatározott illetékalap után 2 százalék, de legalább 10 ezer forint, legfeljebb 700 ezer forint, végzés esetén pedig 15 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény 50. § (2a) bek.]
Illetékmentes az általános meghatalmazással kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárás és a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bek. q) pont, w) pont]
Változás 2018. január 1-jétől.
A 2018. január 1-jén hatályba lépő Pp.-vel való összhang megteremtése érdekében több helyen is módosul az illetéktörvény, változik például a terminológia (például elutasítás helyett visszautasítás, jogi hatály helyett joghatás fogalom), módosul egyes eljárások elnevezése (például közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata helyett közigazgatási per), hatályukat vesztik bizonyos szerkezeti egységek (alcímek címeinek elhagyása). A módosított rendelkezéseket a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.A Pp. hatálybalépésével az illetéktörvény
■ külön nevesíti az eshetőlegesen előterjesztett igények illetékalap-számítási szabályát;
■ elhagyja a házassági perben érvényesített házastársi közös vagyon megosztása iránti igény pertárgyértékére vonatkozó szabályt;
■ új, önálló szakaszban foglalja össze az elsőfokú közigazgatási bírósági eljárásért fizetendő illeték alapjára és mértékére irányadó szabályokat;
■ illetékmentessé teszi a határozat kiigazítása iránti kérelmet;
■ újraszabályozza a mérsékelt illetékek rendszerét, így például a kedvezmény mértékét nem az első tárgyaláshoz, hanem a perfelvételt lezáró végzés meghozatalához köti (ez alól kivételt képeznek a közigazgatási perek);
■ átvezeti a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tárgyi hatályából következő szükségszerű változtatásokat a tárgyi illetékfeljegyzési joggal kedvezményezett bírósági eljárások felsorolásánál;
■ megszünteti a személyes illetékfeljegyzési jogra vonatkozó rendelkezéseket;
■ a beavatkozóra irányadó szabályokat az érdekeltre is kiterjeszti.
[1990. évi XCIII. törvény 32. § (1) bek.; 38. § (4) bek.; 39. § (2) bek.; 40. § (2) bek.; 42. § (1) bek. c) pont, (2) bek., (6) bek., (7) bek.; 43. § (2)-(7) bek.; 45/A. §; 46. § (2) bek., (2a) bek., (3) bek.; 51. § (1) bek.; 56. § (2) bek., (5) bek.; 57. § (1) bek. a) pont, b) pont, g) pont, k) pont, p) pont, r) pont, s) pont; 58. §; 59. § (1) bek., (2) bek.; 60. §; 61. §; 62. § (1) bek., a) pont, g) pont, h) pont, r) pont, (2) bek.; 74. § (2) bek., (3) bek.; 81. § (3) bek.; 99/Q. §]
Mit kell tudni az új adóeljárási szabályokról?
Az adózás rendjéről szóló törvényt 2018. január 1-jétől az alábbi három új törvény váltja fel:■ az adóigazgatási rendtartásról,
■ az adózás rendjéről és
■ az adóhatóság által foganatosítandó
végrehajtási eljárásokról szóló törvény.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) szabályozza az általános eljárási szabályokat az adóhatóság és az adózó viszonylatában. Az Air. tartalmazza a képviseletre, az ügyintézési határidőre, az adóhatósági döntésekre, az ellenőrzésre és a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény az adóztatást biztosító adóigazgatási szabályokat rögzíti; így az egyes adókötelezettségekre (bevallásra, befizetésre, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylatolásra), valamint az ekáerre és az online pénztárgépre vonatkozó rendelkezések, továbbá az egyes adóigazgatási eljárások és az adókötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó szankciók is e törvényben jelennek meg.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény önállóan szabályozza a végrehajtási eljárás rendjét.
Közérthetőség elve
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A közérthetőség elve alapján az adóhatóságnak egyszerű, közérthető nyelvezetet kell használnia az adózókkal való kapcsolattartás során. Nem közérthető tájékoztatás esetén az adózó további tájékoztatást kérhet.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 7. §-ában.]
Méltányosság elve
Nem változott.
A méltányosság alapelve garantálja a körültekintő és "igazságos" ügyintézés követelményének teljesülését, másrészt meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági jogkört biztosít az adóhatóság számára, amely egyedi esetekben lehetőséget ad az enyhítésre a törvény szigorával szemben.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 5. §-ában.]
Kötelező szakmai képviseleti kör
Változás 2018. január 1-jétől.
Az eseti meghatalmazásoknál (néhány speciális eljárás kivételével) bárki képviselheti az adóhatóság előtt az adózót, nem feltétel a szakmai előképzettség.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 14. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban és a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban az adózó nem járhat el közvetlenül, hanem kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló útján.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 16. § (1) bekezdésében.]
Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján képviselheti■ a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott;
■ a kamarai jogtanácsos;
■ az ügyvéd, az ügyvédi iroda;
■ az európai közösségi jogász;
■ a nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő;
■ a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja;
■ a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is;
■ a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 17. § (1) bekezdésében.]
Igazolási kérelem benyújtási határideje
Változás 2018. január 1-jétől.
Határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén az igazolási kérelmet az igazolni kívánt eljárási cselekményre előírt határidővel megegyező időtartamon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy a határidő utolsó napjától számított negyvenöt napon belül lehet benyújtani. (Ez korábban hat hónap volt.)A bevallási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 53. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Igazolási kérelmet az terjeszthet elő, aki valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül mulasztott el. E kérelmet az az adóhatóság bírálja el, amelynek eljárása során a mulasztás történt.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 53. § (1) bek. és (2) bekezdésében.]
Kapcsolattartás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Elektronikus kapcsolattartásra kötelesek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Az Eüsztv. alapján a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (ideértve a törvény alkalmazásában valamennyi gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezetet is) kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra.A gazdálkodó szervezetek cégkapu nyitására kötelezettek, amely kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely. Egy gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezhet.
Az Eüsztv. átmeneti rendelkezése értelmében a gazdálkodó szervezetek az adóhatósági eljárásokban a cégkaput csak 2019. január 1-jétől kötelesek használni.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 36. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az Air. továbbra is elektronikus kapcsolattartásra kötelezi a havi adó- és járulékbevallásra, áfatörvény szerinti összesítő nyilatkozatra, valamint összesítő jelentés benyújtására kötelezetteket.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 36. § (4) bekezdésében.]
Iratbetekintési jog
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adózó nem tekinthet be az adóhatóság részére nemzetközi információcsere keretében más állam által megküldött megkeresésbe, iratbetekintést a külföldi hatóságtól kérhet. Az adózó a nemzetközi információcsere keretében a magyar adóhatóság által kiküldött megkeresést és az arra kapott választ annak beérkezését követően ismerheti meg. Ez a jog nem terjed ki az adóhatóság alkalmazottai személyes adatainak megismerésére.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 43. § (1) bekezdés b) pontjában, 43. § (3) bekezdésében.]
Az ellenőrzés típusai
Változás 2018. január 1-jétől.
A korábbi hét ellenőrzési típussal szemben az Air. csak két ellenőrzéstípust nevesít: az adóellenőrzést és a jogkövetési vizsgálatot. Az adóellenőrzés keretében az adó és a költségvetési támogatás alapját és összegét vizsgálja az adóhatóság, az ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet minden esetben határozat követi.Az adózó által igényelt költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést a kiutalást megelőzően is vizsgálhatja az adóhatóság. Az adóellenőrzést követően a bevallási időszak szintén ellenőrzéssel lezárt időszaknak minősül.
Jogkövetési vizsgálat során az adóhatóság az egyes adókötelezettségek teljesítését ellenőrizheti (azt, hogy az adózó eleget tett-e a törvény által előírt adókötelezettségének, azokat határidőben, az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesítette-e), adatokat gyűjthet az adózó nyilvántartásaiban szereplő adatok valóságtartalmának megállapítása, illetve az ellenőrzési tevékenység támogatása érdekében, valamint gazdasági események valódiságát vizsgálhatja.
Ha az adóhatóság hibát vagy hiányosságot tár fel, ezek megszüntetését, illetve a mulasztás pótlását megfelelő határidő kitűzésével az ellenőrzés megállapításairól hozott határozatában írja elő.
Jogkövetési vizsgálat esetén adóhiány és adóbírság nem szabható ki.
A jogkövetési vizsgálat részletszabályait - még 2017-ben megjelenő - kormányrendelet tartalmazza majd.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 89. §-ában, 90. §-ában, 91. §-ában.]
Nem változott.
Ha a kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az igényelt költségvetési támogatásra, adó-visszatérítésre, adó-visszaigénylésre az adózó csak részben jogosult, akkor az ezen meghatározott részösszegre vonatkozó jegyzőkönyv alapján az adóhatóság a részösszeg kiutalásáról dönthet, míg az ellenőrzést a fennmaradó összegre folytatja. E rendelkezés alapján tehát az adózó a neki jogosan járó összegekhez akkor is hozzájut, ha az igényelt teljes összeg tekintetében az igénylés jogossága nem áll fenn.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 90. § (3) bekezdésében.]
Az ellenőrzés időtartama
Változás 2018. január 1-jétől.
A csoportos adóalanyokat és az áfaregisztrált adózókat kivéve a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók (vagyis a természetes személyek és egyéni vállalkozók), valamint a megbízható adózók esetében az adóellenőrzés határideje nem lehet hosszabb 180 napnál. A 180 napos határidő csak akkor léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.Más adózók esetén az adóhatóság által folytatott adóellenőrzések nem tarthatnak tovább 365 napnál. Az ellenőrzési határidő szünetelésének jogintézménye megszűnik, az adóhatóságnak csak az alap ellenőrzési határidő (30, 90, illetve 120 nap) hosszabbítására van lehetősége. Az ellenőrzés meghosszabbításának akkor van helye, ha
■ az adózó az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy egyéb módon akadályozza,
■ a jogainak gyakorlásában akadályozott természetes személy adózó az ellenőrzés megkezdésének vagy bizonyos ellenőrzési cselekményeknek az elhalasztását kéri,
■ az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok,
■ az adózó által előterjesztett irat hiteles fordítására kerül sor, illetve
■ a tényállás teljes körű feltárására a rendelkezésre álló határidő nem elegendő.
A vizsgálatot 365 napon belül - hosszabbítás esetén is - le kell zárni.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 94. §-ában, 95. §-ában.]
Bizonyíték benyújtásának kényszere
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adózó a fellebbezés alapján indult eljárásban nem állíthat olyan új tényt, illetve nem hivatkozhat olyan új bizonyítékra, amelyről már az elsőfokú döntés meghozatalakor, illetve azt megelőzően tudomása volt, de azt az ellenőrzés során az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, arról nem nyilatkozott.Az adóhatóság köteles az adózót a bizonyítékok előterjesztésére felhívni. A felhívás tartalmazza azokat a megállapításokat és körülményeket, amelyekkel kapcsolatban az adózó köteles előterjeszteni a bizonyítékait, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést. Az adózó köteles az ellenőrzés során az adóhatósággal együttműködni, mely kötelezettség kiterjed az iratok, tények és körülmények teljes körű átadására, feltárására.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 124. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Másodfokú adóhatósági jogkör
Változás 2018. január 1-jétől.
A fellebbezést elbíráló felettes szerv a tényállás további tisztázása érdekében maga intézkedhet a tényállás kiegészítése iránt. Az elsőfokú adóhatóságot ellenőrzés elvégzésére utasíthatja anélkül, hogy érdemi döntést hozna. (Az állami adó- és vámhatóság tekintetében felettes szerv a NAV Fellebbviteli Igazgatósága, a NAV felettes szerve a nemzetgazdasági miniszter, illetve az önkormányzati adóhatóság felettes szerve a kormányhivatal, e hatóság mint adóhatóság felettes szerve szintén a nemzetgazdasági miniszter.)Az elsőfokú adóhatóság eljárása legfeljebb 90 napig tarthat. Így az eljárások felgyorsulhatnak, mert egy-egy hiányzó cselekmény elvégzése okán nincs szükség feltétlenül a döntés megsemmisítésére és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra utasítására.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 127. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A felettes szerv a fellebbezés alapján indult eljárásban a megtámadott döntést a fellebbezés tartalmától függetlenül megvizsgálja. A vizsgálat eredményeként a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a tényállás további tisztázása szükséges, és nem intézkedik maga a tényállás kiegészítése iránt, akkor az első fokon eljáró adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 127. § (1) bekezdésében.]
Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
Változás 2018. január 1-jétől.
Rendkívüli jogorvoslatnak számító felügyeleti intézkedés iránti kérelem csak egy alkalommal, a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül nyújtható be (korábban nem volt korlátozva a száma). A határidő jogvesztő.A feltételes adóbírság kedvezményének igénybevétele esetén felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem nyújtható be.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 128. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Felügyeleti intézkedésre akkor kerülhet sor, ha az ügyben eljárt adóhatóság határozata vagy önálló fellebbezéssel megtámadható végzése jogszabálysértő vagy annak meghozatalára jogszabálysértő módon nem került sor.A felügyeleti intézkedés iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy az érintett ügyben a felettes adóhatóság korábban döntést hozzon. Ugyanakkor nincs lehetőség ezzel a jogorvoslattal élni, ha az adóhatósági döntést vagy annak egy részét a közigazgatási bíróság már elbírálta; folyamatban lévő közigazgatási per esetén a felettes adóhatóság a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet visszautasíthatja.
A felügyeleti intézkedés iránti kérelmet és az ügy iratanyagát az erre irányuló felhívástól számított tizenöt napon belül kell felterjeszteni, a kérelem elbírálására az iratoknak a felügyeleti szervhez történő beérkezését követő naptól számított hatvan nap áll rendelkezésre. A felügyeleti intézkedés mellőzéséről értesítést kap az adózó, míg a felügyeleti intézkedésről döntés születik.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 128. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Közigazgatási per végzések ellen
Változás 2018. január 1-jétől.
Bírósági felülvizsgálat a véglegessé vált döntéssel szemben kérhető, azaz a másodfokú adóhatósági végzések ellen is kezdeményezhető közigazgatási per. (Eddig kizárólag a másodfokú adóhatóság határozatával szemben volt kérhető a bírósági felülvizsgálat, határozatot az adóhatóságnak az ügy érdemében kellett és kell hoznia.)Közigazgatási per minden olyan végzés ellen indítható, amely végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. Ilyen az eljárást megszüntető, a kérelmet visszautasító, egyes esetekben az igazolási kérelmet elutasító, az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, a biztosítási intézkedés, illetve az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló, az eljárási bírságot kiszabó, a többletköltségek megtérítésére kötelező, az eljárási költség viselésével kapcsolatos, a költségmentességi kérelmet elutasító, a kézbesítési kifogás tárgyában hozott elutasító, valamint az áru hatósági felügyelet alá vonását elrendelő végzés.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 130. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések bírósági felülvizsgálata továbbra is kizárt. Ha fellebbezéssel támadható a döntés, akkor a fellebbezés lehetőségét ki kell meríteni a közigazgatási per indításához.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 122. §-ában és 130. §-aiban.]
Az Air. hatálya
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóigazgatási rendtartás 2018. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban, továbbá a hatálybalépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni.[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 139. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Önellenőrzés bejelentése
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Új jogintézmény az önellenőrzés előzetes bejelentésének lehetősége. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig nem indíthat adóellenőrzést a bejelentéssel érintett adómegállapítási időszakra és adónemre. Ugyanazon adómegállapítási időszakra és adónemre csak egy bejelentés tehető.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 55. §-ában.]
Nem változott.
Az adózó az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és költségvetési támogatást továbbra is helyesbítheti önellenőrzés útján, amennyiben azt nem a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, illetve más elírás miatt szükséges a korrekció.Önellenőrzésnek továbbra is az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően van helye, az ellenőrzés megkezdésétől önellenőrzésre nem kerülhet sor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önellenőrzési bevallást legkésőbb az adóhatósági ellenőrzésről szóló előzetes értesítés, illetve annak mellőzése esetén a megbízólevél átadásának napját megelőző napon az adóhatósághoz be kell nyújtani, illetve postára adni. A helyesbített adó, költségvetési támogatás és a megállapított önellenőrzési pótlék - főszabályként - az önellenőrzésről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg esedékes.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 54. §, 56. § és 57. §-ában.]
Cáfolat közzététele
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adózó nyilvános, adózásával összefüggő nyilatkozata (például az adóellenőrzésével kapcsolatos valótlan vagy megtévesztő állítása) az érintett tárgyban az adótitok alóli felmentésnek minősül, azaz cáfolata nem jelent adótitoksértést.A cáfolat közzétételét már nem kell az adópolitikáért felelős miniszternek engedélyezni, illetve nem kell a döntés előtt az érintettet sem tájékoztatni.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 129. §-ában.]
Nem változott.
Az adóhatóságnak továbbra is joga van nyilvánosság előtt cáfolni, ha az adózó az adózásával összefüggő valótlan tényt, adatot vagy valós tényt, adatot megtévesztő módon tett közzé és a közzététel alkalmas a közigazgatás munkájába vetett bizalom megingatására.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 129. §-ában.]
Adatbejelentés az önkormányzati adóhatósághoz
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A korábbi bevallás helyett új fogalom az adatbejelentés, amely az adózónak a kivetéssel történő helyi adó, települési adó, gépjárműadó megállapításához szükséges adatokról szóló bejelentése az önkormányzati adóhatósághoz. Az adatbejelentés alapján kerül sor kivetési eljárás keretében az adókötelezettség megállapítására.Az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül az adózó az adatbejelentését módosíthatja, kivéve, ha az adóhatóság az adót ellenőrzés alapján állapította meg.
Az adatbejelentés elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - tizenöt napos határidő tűzésével - az adóhatóság felhívja az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 7. § 1. pontjában, 48. §, 141. §, 221. §-ában.]
Nem változott.
Az adózónak az építményadóról, a telekadóról és a magánszemély kommunális adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.Az önkormányzat rendeletében mentesítheti az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójának - vállalkozónak nem minősülő - alanyát az adatbejelentési kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség az adott adónem vonatkozásában nem terheli.
Ha az építményadó, a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, egyéb szervezet, az adóalany az építményadóról, telekadóról szóló adatbejelentés kiegészítő lapján feltünteti - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet, egyéb szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.
A belföldi gépjárművek adójánál az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy tekintet alá. Az adóalanynak a változást követő hónap tizenötödik napjáig az önkormányzati adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtania, ha a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ában meghatározott mentességi feltétel teljesül vagy megszűnik, illetve a törvény 4. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt.
Adófizetési biztosíték
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A törvény bevezeti az adófizetési biztosíték jogintézményét, amely az adózó adótartozása megfizetésének tizenkét hónapon keresztül történő folyamatos és teljes összegű biztosítására szolgál. Az adófizetési biztosíték az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással megszűnt cégben döntési pozícióban lévő olyan személy esetén írható elő, aki/amely új cégben kíván részt venni, továbbá a már működő cégbe belépő, a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő személyekre (személyi változás).Az állami adó- és vámhatóság adófizetési biztosíték letételére kötelezi az adózót, ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese, egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes (a továbbiakban együttesen: tag, részvényes) olyan más adózó volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese, amely az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, egymillió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében kétmillió forintot meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői, cégvezetői, tagi vagy részvényesi jogviszony a felszámolás vagy a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző háromszázhatvanadik napon, illetve az azt követő bármelyik napon fennállt és az adóregisztrációs eljárás megindításának időpontjáig az adótartozás nem térült meg.
Az előzőekben foglaltak fennállását vizsgálja továbbá az állami adó- és vámhatóság, amennyiben tudomást szerez arról, hogy
■ az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, képviseletre jogosult tagja;
■ korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az ötven százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, részvényese;
■ egyszemélyes gazdasági társaság esetében a tag vagy részvényes
személyében történt változás.
Az adófizetési biztosíték fizetésének kötelezettségét erre irányuló eljárás keretében az adóhatóság állapítja meg. A fizetendő biztosíték összege azzal a tartozással azonos összeg, amelyet a jogutód nélkül megszűnt előző társaság hagyott hátra.
Ha az adózó esetében egyidejűleg több tényállás is megalapozza az adófizetési biztosítékra kötelezést, úgy a biztosíték összegét a legmagasabb adótartozásnak megfelelő összegben kell meghatározni.
A biztosíték letéti számlára történő egyösszegű befizetéssel vagy tizenkét hónapon keresztül érvényes bankgarancia formájában nyújtható. Garancialevélként a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásában szereplő, vagy az Európai Unió más tagállamában honos, bejegyzett pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által kiállított garancialevél fogadható el.
A biztosíték - adótartozás megfizetésére történő - felhasználásáról az adóhatóság elektronikus úton értesíti az adózót; az értesítés kézbesítését követő tizenöt napon belül az adózónak intézkednie kell a biztosíték összegének kiegészítéséről.
A biztosítékletéti kötelezettség elmulasztása az adószám törlését eredményezi. A tizenkét hónapos időtartam leteltét követően a fel nem használt biztosíték összegét az adóhatóság a letételre vonatkozó időszak leteltét követő harminc napon belül visszafizeti az adózó részére.
Az adófizetési biztosíték letételére kötelező határozat ellen nyolcnapos jogvesztő határidőn belül fellebbezésnek van helye. A részletszabályokat a még 2017-ben megjelenő kormányrendelet tartalmazza.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 26-28. §-aiban.]
Adózói minősítés
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság a honlapján közzéteszi a minősítési eljárásban megbízható adózónak minősített adózók nevét, adószámát. (Korábban az adózó minősítése nem volt nyilvános adat, adótitoknak minősült.)[Lásd a 2017. évi CL. törvény 261. §-ában.]
Változás 2018. január 1-jétől.
A minősítési eljárás a csoportos adóalanyokra is kiterjed.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 150. §-ában, 153. § (1) bek., (5) bek., 157. § (1) bek. és (4) bekezdésében.]
A megbízható adózó részére az adóhatóság a kiutalást harminc napon belül, nyilvánosan működő részvénytársaság esetén húsz napon belül teljesíti. (Korábban negyvenöt, illetve harminc napon belül kellett teljesíteni.)[Lásd a 2017. évi CL. törvény 154. § (3) bek. és (4) bekezdésében.]
A kockázatos adózói minősítés fennállásának kezdő időpontja a minősítés hatálya beálltának időpontja. A korábbi szabály szerint ha az adózó szerepelt a nagy összegű adóhiánnyal, a nagy összegű adótartozással rendelkezők listáján, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók listáján, vagy egy éven belül ismételten üzletzárást alkalmaztak vele szemben, a kockázatos minősítés egyéves időtartama a minősítésre okot adó feltétel bekövetkezésétől kezdődött.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 157. § (2) bekezdésében.]
A kockázatos adózó terhére kiszabható adóbírság és mulasztási bírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának harminc százaléka, a korábbi ötven százalék helyett.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 161. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn a kockázatos minősítés hatálya.A minősítésre negyedévente, a tárgynegyedévet követő harminc napon belül kerül sor, a minősítés hatálya pedig a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 157. § (1) bek. és (2) bekezdésében.]
Ekáer-bejelentés
Változás 2018. január 1-jétől.
Az új kötelezett adózók csak abban az esetben kötelesek a kockázati biztosíték fizetésére, ha kockázatos termékekkel végzik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben (a továbbiakban: ekáer rendelet) meghatározott közúti fuvarozási tevékenységet. Új kötelezettek esetében nem alkalmazható mentesség.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 113. § (4) bek. és (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Új kötelezettnek az az adózó minősül, aki (amely) a tárgyévben és az azt megelőző két évben ekáer bejelentést nem tett, és■ ebben az időszakban általánosforgalmiadó-bevallást nem nyújtott be - ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint azt az esetet is, ha az adózó adóbevallás helyett nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be -, vagy
■ az időszakban adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt.
Egyebekben azon adózók kötelesek kockázati biztosítékot nyújtani, akik a közúti fuvarozással járó tevékenységet az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendeletben meghatározott kockázatosnak minősített termékkel végzik, az ekáer rendeletben meghatározottak szerint [belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén Közösségen belüli termékbeszerzéskor, illetve az első belföldi általánosforgalmiadó-köteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítéskor].
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 113. § (3) bekezdésében.]
Állami garancia beváltása
Változás 2018. január 1-jétől.
Az állami garancia beváltásához kapcsolódó eljárást a korábbi szabályozással ellentétben nem az ellenőrzések között, hanem a kérelemre induló hatósági eljárások között szerepelteti a törvény.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 163. §-ában.]
Nem változott.
Az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során a garanciabeváltás jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését vizsgálja. Az eljárás célja, hogy költségvetési forrásból ne lehessen jogosulatlanul pénzeszközökhöz hozzájutni. Az állami garanciát az a hitelintézet érvényesíti, amely hitelt nyújtott és a hitelezett helyett az állam a helytállásra kötelezett. Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia beváltása iránti kérelmet elutasítja.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 163. §-ában.]
Automatikus részletfizetés
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adóhatóság kérelemre az általa nyilvántartott, legfeljebb ötszázezer forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.A kérelmet kizárólag természetes személy terjesztheti elő. A természetes személy adózó fogalmába ebben az esetben beleértendő a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy is.
A részletfizetést az adóhatóság automatikusan lehetővé teszi, kizárólag a kérelem benyújtásának jogszerűségét vizsgálja, a fizetési nehézséget nem kell bizonyítani. (A korábbi értékhatár kétszázezer forint volt, a részletfizetés időtartama hat hónap, és vállalkozási tevékenységet végzők vagy általános forgalmi adó fizetésére kötelezettek nem nyújthattak be ilyen kérelmet.)
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 199. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A fizetési kedvezmények - fizetési halasztás és részletfizetés - engedélyezését az adózó vagy az adó megfizetésére kötelezett személy a kötelezettségét nyilvántartó adóhatóságtól kérelmezheti. Fizetési könnyítés csak az adóhatóságnál nyilvántartott kötelezettségekre engedélyezhető. A kérelem teljesítéséről az adóhatóság mérlegelési jogkörében dönt.Továbbra sem engedélyezhető fizetési könnyítés a természetes személyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, a beszedett adóra és a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 198. § (1) bekezdésében.]
Mentorálás
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A törvény bevezeti a kezdő vállalkozások önkéntes részvételen alapuló mentorálásának jogintézményét (e jogintézmény tekintetében ideértve az egyéni vállalkozókat is).A támogatás részeként az adószám megállapítását követően az adóhatóság harminc napon belül ingyenes tájékoztatást nyújt az adott adózót érintő adókötelezettségekről és az azok teljesítését segítő információkról, továbbá személyes kapcsolatfelvételt kezdeményez. A mentorálási időszak a kapcsolatfelvétel kezdeményezésétől számított hat hónapig tart. A gyakorlatban az új jogintézmény azt jelenti, hogy az adóhatóság az újonnan alakuló adózó bejelentkezésében szereplő, általa megadott adatokat alapul véve, ahhoz igazítottan - kapcsolatfelvétel kezdeményezése keretében - az adózó elektronikus tárhelyére megküldött tájékoztató útján hívja fel a figyelmet a legfontosabb tudnivalókra. Ezt követően az adózó - ha igényt tart további konzultációra és azt jelzi az adóhatóság felé - akár személyesen, akár írásban tájékoztatást kérhet az adózását érintő kérdésekben.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 257. §-ában.]
Adóbírság
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha az adózó az adóellenőrzés megállapításairól hozott elsőfokú határozatban megállapított adókülönbözetet annak esedékességéig megfizeti, és ezzel egyidejűleg a határozat elleni fellebbezésről lemond, akkor mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 216. §-ában.]
Nem változott.
Ha az adóhatóság adóhiányt, vagy jogosulatlan támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést állapít meg, az adózónak adóbírságot kell fizetnie.Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka, illetve az adóhiány kétszáz százaléka, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Nem állapítható meg adóbírság
■ a természetes személy terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett,
■ az adó megfizetésére az adózó örököseként, vagy az általa megajándékozottként kötelezett személy terhére az adózónál keletkezett adóhiány után. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén akár hivatalból, akár kérelemre mérsékelhető, sőt a kiszabásától is el lehet tekinteni. Ilyenkor az adóhatóság az ügy összes körülményét mérlegeli, különös tekintettel az adóhiány nagyságára, keletkezésének körülményeire, az adózó jogellenes magatartásának súlyára és gyakoriságára, illetve arra, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el.
Ha azonban az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállításával, felhasználásával, illetve a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, az adóbírság nem mellőzhető és nem is mérsékelhető.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 215. §, 217. § és 219. §-ában.]
Késedelmi pótlék
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság nem ír elő késedelmi pótlékot, ha annak összege nem éri el az ötezer forintot. (Korábban az értékhatár kétezer forint volt.)[Lásd a 2017. évi CL. törvény 207. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napját követő naptól (kezdőnaptól) késedelmi pótlékot kell fizetni.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 206. § (1) bekezdésében.]
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 209. §-ában.]
Mulasztási bírság
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az általános bírságszabály szerint az adóhatóság az adókötelezettség megszegése miatt a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, a nem természetes személy adózót ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.Kötelezettségszegésnek minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő, vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása.
Megszűnik a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése, a számlatartási kötelezettség megsértése miatti és az üzletlezárást helyettesítő bírság. Vagyis ezekben az esetekben nem állapítható meg mulasztási bírság.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 220. §-ában.]
Új előírás 2018. július 1-jétől.
Az általánosforgalmiadó-összesítő jelentés nem előírásszerű teljesítése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható, melynek felső határa az érintett számlák, illetve a számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és az általános bírságszabály szerinti bírság adózóra egyébként vonatkozó legmagasabb mértékének szorzata.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 229. §-ában.]
Nem változott.
Külön törvényi tényállások alapján kell mulasztási bírságot fizetni, ha az adózó■ az üzletlezárást akadályozza, ennek mértéke az általános bírságszabály szerint alakul;
■ a munkáltató kijelölésére vonatkozó szabályt megsérti, ennek mértéke az általános bírságszabály szerint alakul;
■ az adóköteles tevékenységet folytat adószám nélkül, ennek mértéke egymillió forintig terjedhet;
■ a foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályt megsérti, ennek mértéke egymillió, illetve ötszázezer forintig terjedhet;
■ igazolatlan eredetű árut forgalmaz, ennek mértéke az áru forgalmi értékének negyven százalékáig terjedhet, azzal, hogy amennyiben az áru forgalmi értékének 40 százaléka nem éri el a természetes személy adózó esetében a kétszázezer, illetve a nem természetes személy adózó esetében az ötszázezer forintot, akkor ez a két értékhatár lesz a kiszabható bírság legmagasabb összege;
■ az ekáer bejelentési kötelezettségét nem előírásszerűen teljesíti, ennek mértéke a be nem jelentett, illetve a hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan bejelentett áru értékének negyven százalékáig terjedhet;
■ a beszámoló-letétbehelyezési és közzétételi szabályt megsérti, ennek mértéke kettőszázezer forint;
■ a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályait megsérti, amelynek mértéke egymillió forintig terjedhet;
■ az iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, amely esetben a kiszabható mulasztási bírság összege természetes személy esetén kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében ötszázezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet;
■ a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségét megsérti, ennek mértéke a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) kettőmillió forint, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) négymillió forintig terjedhet;
■ az adóelőleg-kiegészítési szabályokat megsérti, ennek mértéke a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százaléka különbözetének húsz százalékáig terjedhet;
■ a pénztárgéppel összefüggő szabályokat megsérti, amelynek mértéke természetes személyeknél ötszázezer forintig, nem természetes személyeknél egymillió forintig, forgalmazó meghatározott kötelezettségszegése esetén tízmillió forintig terjedhet;
■ az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezéssel és az AFE-val összefüggő szabályokat megsérti, ennek mértéke természetes személynél ötszázezer, nem természetes személynél egymillió forintig, forgalmazó, illetve szolgáltatásnyújtó meghatározott kötelezettségszegése esetén tízmillió forintig terjedhet;
■ a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe, amelynek mértéke a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény összege tizenöt százalékának megfelelő, de legalább százezer forint.
Ha a munkáltató (kifizető) adólevonási, vagy az adóbeszedésre kötelezett adóbeszedési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mellett ötven százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a másfél millió forintos készpénzfizetési korlát túllépése esetén a készpénzfizetésnek a másfél millió forintot meghaladó része után húsz százalék mulasztási bírságot fizet.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 222-236. §-aiban.]
Jogkövetkezmények alóli mentesülés
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Nem kötelezhető szankció megfizetésére az adózó, ha az adóhatóság honlapján e célra létrehozott felületen közzétett tájékoztató alapján jár el. E szabály nem mentesít az adóhiány megfizetése alól. Az adóhatóság ezeket a tájékoztatókat a honlapján 2018. január 1-jét követően helyezi el. Az állami adó- és vámhatóság honlapján korábban közölt információs füzetekre és tájékoztatókra nem terjed ki a mentesülés.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 247. §-ában, 271. § (15) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozók bevallási adatai
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság honlapján közzéteszi az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait (bevétel, jövedelem, adófizetési kötelezettség).Az adatok közzétételére a bevallási határidőt követő 30 napon belül kerül sor; a határidő attól függ, hogy az egyéni vállalkozó melyik adónem hatálya alá tartozik. (A gazdálkodó szervezetek beszámolóit továbbra is a céginformációs szolgálat teszi közzé.)
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 262. §-ában.]
Kezelőszemélyzet nélküli ételital automata berendezések
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kapott arra, hogy rendeletben állapítsa meg azt a határidőt, amelytől kezdően az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezéseket üzemeltetőknek az automata berendezéseket Automata Felügyeleti Egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni és az automata berendezéssel teljesített értékesítésekről a jogszabályban előírtaknak megfelelően online adatszolgáltatást teljesíteni az állami adó- és vámhatóság felé.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 269. § (7) bek., 273. § (1) bekezdésében.]
Adószám-felfüggesztés, fokozott adóhatósági felügyelet
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Megszűnik az adószám-felfüggesztés és a fokozott adóhatósági felügyelet jogintézménye. A 2018. január 1-jén fennálló adószám-felfüggesztést és fokozott adóhatósági felügyeletet az állami adó- és vámhatóság határozat kiadása nélkül, hivatalból megszünteti.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 271. § (8)-(11) bekezdéseiben.]
Az adózás rendjéről szóló törvény hatálya
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló új törvény 2018. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban, valamint a hatálybalépést követően esedékessé vált kötelezettségekre kell alkalmazni.[Lásd a 2017. évi CL. törvény 271. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Végrehajtási cselekmények sorrendje
Változás 2018. január 1-jétől.
A végrehajtási cselekmények sorrendjét és azok időpontját a törvény keretei között az adóhatóság maga határozza meg. (Korábban az egyértelmű szabályozás hiányában a sorrendre csak értelmezéssel lehetett következtetni.) Ezek szerint az állami adóhatóság végrehajtás előtt köteles felszólítani az adóst tartozása rendezésére, továbbá köteles az arányosság elvét betartani. Vagyis például kis összegű tartozás esetén nem foglalhat le ingatlant.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 5. §-ában.]
NAV: általános végrehajtó szerv
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján közigazgatási ügyekben az állami adó- és vámhatóság az általános végrehajtó szerv, vagyis már nemcsak adóügyek és adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtását végzi, hanem más közigazgatási szerv, például a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kintlévőségeit is behajtja.[Lásd az 2017. évi CLIII. törvény 1. § (2) bekezdésében.]
Jogorvoslati rendszer
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adós az adóhatóság intézkedésével szemben, vagy annak elmaradása esetén végrehajtási kifogást terjeszthet elő, míg az adóhatóság által a végrehajtási eljárás során hozott végzésekkel szemben fellebbezést lehet előterjeszteni. (Korábban a végrehajtási eljárás során végzésekkel szemben is végrehajtási kifogást lehetett benyújtani.) A végrehajtási eljárás során hozott közbenső végzéseket (például hiánypótlásra felhívó végzéseket) a jövőben sem támadhatja meg az adós külön, kizárólag az érdemi végrehajtási cselekmény kapcsán benyújtott kifogásában vagy fellebbezésében.Kizárólag azon végrehajtási kifogásokat bírálja el az adóhatóság felettes szerve, amelyekben a kifogást előterjesztő megjelölte a sérelmezett intézkedést (például inkasszót, lefoglalást, jövedelemletiltást) és annak indokait, hogy miért tartja jogszerűtlennek az intézkedést. Az indokolás elmaradása esetén a végrehajtási kifogásokat tartalmazó kérelmeket az adóhatóság visszautasítja.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 24. §-ában, 25. §-ában és 28. §-ában.]
Nem változott.
Az adós és az eljárásban érintett összes résztvevő terjeszthet elő kifogást az adóhatóság végrehajtási cselekményével szemben. A kifogást a másodfokú adóhatóság (NAV-val szembeni kifogás esetén a NAV Fellebbviteli Igazgatósága, önkormányzati adóhatóságnál a kormányhivatal) az iratanyag felterjesztésétől számított 15 naptári napon belül bírálja el. A kifogás előterjesztésekor az elsőfokú adóhatóság saját hatáskörben orvosolhatja jogszabálysértését.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 26. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Végrehajtási kifogás halasztó hatálya
Változás 2018. január 1-jétől.
A végrehajtási kifogásnak nincs halasztó hatálya, az adóhatóság további végrehajtási cselekményeket foganatosíthat. Ez alól kivétel, hogy nem értékesíthető a lefoglalt vagyontárgy mindaddig, amíg a végrehajtási kifogást el nem bírálták.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 27. §-ában.]
Törvényszéki végrehajtás
Új előírás 2019. január 1-jétől.
A törvényszéki végrehajtók feladatait az állami adó- és vámhatóság veszi át, és jelentősen bővül a végrehajtható okiratok köre. Például végrehajtható okirat a bűnügyi költségről, a rendbírságról, a pénzbírságról szóló értesítés, a bíróság által megelőlegezett gyermektartásdíjról szóló megkeresés.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés i)-p) pontjaiban.]
Kis összegű tartozás
Változás 2018. január 1-jétől.
10 ezer forintot el nem érő tartozás esetén a NAV fizetési felszólítást küld, de a hiányt és a többletet mutató adófolyószámlák közötti átvezetésen kívül más végrehajtásra nincs lehetősége.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 30. § (2) bekezdésében.]
Önálló bírósági végrehajtó
Változás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság már nem vehet igénybe önálló bírósági végrehajtót az általa foganatosítandó végrehajtási eljárások lefolytatására. (E lehetőség kizárólag az önkormányzati adóhatóság esetében marad meg.)[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 36. §-ában.]
Jövedelemletiltás
Változás 2018. január 1-jétől.
A munkáltatónak a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül munkavállalónként kell tájékoztatnia az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 41. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkáltató tájékoztatja az adóhatóságot a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 41. § (2) bekezdésében.]
Lefoglalt ingóságok
Változás 2018. január 1-jétől.
Az adóhatóság a lefoglalt ingóságot értékesítés céljából a foglalást követően haladéktalanul elszállíthatja, és a nyertes árverési vevőnek történő átadásig megőrzi. (Korábban a lefoglalt vagyontárgy - a zár alá vételt kivéve - az adós használatában maradt.)[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 46. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az adóhatóság nem szállítja el a lefoglalt ingóságot, azt az adós használhatja, de köteles megóvni állagát.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Tárgykörözés
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha a lefoglalt járművet az adós az adóhatóság felhívására nem adja át, és az az adós lakóhelyén (tartózkodási helyén) vagy székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem fellelhető, az adóhatóság az ismeretlen helyen lévő gépjármű hollétének megállapítása érdekében végzéssel tárgykörözést rendelhet el. A tárgykörözés kapcsán szükséges feladatokat az eljáró rendőri szerv végzi el. A részletszabályokat a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény rögzíti.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 47. § (3) bekezdésében.]
Fedezetcsere
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóhatóság az adósnak az árverés kitűzéséig beérkezett kérelmére feloldja a lefoglalt ingó vagyontárgyat a foglalás alól, ha a tartozás megtérülése a feloldást követően is biztosított, illetve abban az esetben, ha az adós olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amelynek értéke eléri a feloldani kért vagyontárgy piaci értékét.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Lakóingatlan lefoglalása
Változás 2018. január 1-jétől.
500 ezer forintot meg nem haladó tartozás esetén természetes személy vagy egyéni vállalkozó lakóingatlana nem végrehajtható, ha az ingatlan a magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását szolgálja. (Korábban az értékesítésre lehetőség volt 500 ezer forint alatti tartozás esetén is, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban állt.)[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 52. § (1) bekezdésében.]
Elektronikus árverés
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárásában általánossá válik a lefoglalt ingó- és ingatlanértékesítések során az elektronikus árverés.A törvény taxatíve meghatározza, hogy mely esetekben nincs helye az elektronikus árverésnek, így például 10 ezer forint érték alatti ingóság, élő állat értékesítése során, vagy azon esetekben, amikor a lefoglalt ingó dolog olyan speciális tulajdonsággal rendelkezik, amely miatt az elszállítása, szétszerelése nem megoldható. (Korábban a végrehajtás módjáról minden ügyben egyedileg dönthetett az adóhatóság.)
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 57. §-ában.]
Romlandó áru
Új előírás 2018. január 1-jétől.
A romlandó dolgok értékesítéséről a foglalástól számított 30 napon belül intézkednie kell az adóhatóságnak. (Korábban nem szabályozta törvény a lefoglalt romlandó áru értékesítésének szabályait.) Az adós a foglalási jegyzőkönyv lezárását követő 1 órán belül tett nyilatkozata alapján kijelölheti a vevőt, akinek a végrehajtó a romlandó dolgot árverésen kívül becsértéken értékesíti.Az adós kérelme hiányában az adóhatóság az árut árverésen értékesíti, ahol ajánlatot legalább a becsérték 35 százalékát elérő összeggel lehet tenni. Az állami adó-és vámhatóság a romlandó dolog árveréséről köteles értesíteni azt a kereskedőt, aki a regisztrációja eredményeként szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett, a romlandó dolgok forgalmazásával foglalkozó kereskedők névjegyzékében.
Ha az árverés eredménytelen, akkor az adóhatóság feloldja a foglalás alól az ingóságot, és helyette más vagyontárgyat von végrehajtás alá.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 58. § (4) bekezdésében, 70. §-ában.]
Adók módjára behajtandó tartozások
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az adóhatóság bírálja el az adók módjára behajtandó tartozások végrehajtása során a fizetési kedvezményekre irányuló kérelmeket (nem pedig a behajtást kérő). A tartozás mérsékléséhez a behajtást kérő előzetes hozzájárulása szükséges.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 109. §-ában.]
Nem változott.
A fizetési kedvezményekre irányuló kérelmek keretében mérséklést, fizetési halasztást, illetve részletfizetést lehet kérni.[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 109. §-ában.]
Ákr.-en alapuló fizetési kötelezettségek
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott fizetési kötelezettségek végrehajtása során■ a fizetési kedvezményekre irányuló kérelmeket is elbírálja,
■ késedelmi pótlékot (melynek mértéke változatlanul a jegybanki alapkamat kétszerese) is felszámol a tartozások után,
■ a csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban a hitelezői igényeket bejelenti és képviseli a hitelezői igényeket,
■ megállapítja a tartozások végrehajtásához való jog elévülését.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 19. § (1) bekezdésében és 119. §-ában.]
Meghatározott cselekmény végrehajtása
Új előírás 2018. január 1-jétől.
Ha az adós önként nem hajtja végre az általános közigazgatási rendtartás alapján "meghatározott cselekmény" elvégzésére vagy meghatározott magatartásra, tűrésre, abbahagyásra vonatkozó döntést, a döntést hozó hatóság megkeresi az állami adó- és vámhatóságot. Ez ismét felszólítja az adóst az önkéntes teljesítésre és figyelmezteti a teljesítés elmulasztásának következményeire.A teljesítés elmaradása esetén az adóhatóság eljárási bírságot szabhat ki (jogi személy vagy egyéb szervezet esetén a vezető tisztségviselőre is). A bírság mértéke természetes személy esetén 200 ezer forint, jogi személy és egyéb szervezet esetén 500 ezer forint. Az eljárási bírság egy alkalommal ismételten kiszabható, ha az adós az eljárási bírságot megállapító végzésben foglalt határidőre sem teljesítette kötelezettségét. Ezt követően az adóhatóság akár kényszerítő eszköz alkalmazásával az adós költségére elvégzi (vagy megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezettel elvégezteti) a meghatározott cselekményt.
Ilyen meghatározott cselekmény lehet például az engedély nélkül épített ingatlan lebontása/lebontatása, közművezeték elhelyezésének tűrésére vagy nem őshonos növény termesztésének megszüntetésére kötelezés.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 122-125. §-aiban.]
Lábjegyzet
Figyelembe véve a járulékok és a szociális hozzájárulási adó minimális közteheralapjára vonatkozó rendelkezéseket, áfaterhelés nélkül.
A táblázat nem tartalmazza a változatlan rendelkezéseket.
A lapzártakor még el nem fogadott törvényjavaslat alapján várható változás.
A lapzártakor még el nem fogadott törvényjavaslat alapján várható változás.
