adozona.hu
HVG Különszám, Adó 2017
HVG Különszám, Adó 2017
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Három a magyar igazság: az egyiket még a nyár elején, júniusban mondta ki a törvényhozás, a másodikra november 22-én került sor, a harmadikról pedig lapzártánk után szavaznak. Ezek voltak a 2017. évre vonatkozó adózási szabályok törvényalkotási stációi. Ezúttal is adózók millióit érintő változások születtek. Megszűnik például a társasági adó progresszív rendszere, és januártól egységesen 9 százalék - az OECD legalacsonyabbika - lesz az adómérték. Egyúttal 5 százalékponttal, 22 százalékra csök...
HVG Különszám, Adó 2017
Tisztelt Olvasó!
Három a magyar igazság: az egyiket még a nyár elején, júniusban mondta ki a törvényhozás, a másodikra november 22-én került sor, a harmadikról pedig lapzártánk után szavaznak. Ezek voltak a 2017. évre vonatkozó adózási szabályok törvényalkotási stációi. Ezúttal is adózók millióit érintő változások születtek. Megszűnik például a társasági adó progresszív rendszere, és januártól egységesen 9 százalék - az OECD legalacsonyabbika - lesz az adómérték. Egyúttal 5 százalékponttal, 22 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó (tb-járulék). A NAV "bevallási tervezet" formájában lényegében elkészíti majd az adóbevallását azoknak, akik nem választják a hagyományos bevallási módszereket.
Több mint 300 paragrafus módosul 38 törvényben, amelyek közül lapunk - a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában teljes terjedelemben, egységes szerkezetben közlünk 15 törvényt. Összességében elmondható, megkezdődik a költségvetési gazdaságélénkítés: egy szinte már "választásinak" is nevezhető, vállalkozás- és adózóbarát csomag lép életbe. Jelentősen emelkedik az alanyi áfamentesség és a katázás értékhatára, egyszerűsödik a kivaválasztás feltételrendszere, számos új társaságiadó-kedvezmény lép hatályba. Nem kell majd ehót fizetni a kamatjövedelmekre, emelkedik a gépkocsikra fizethető adómentes kilométerpénz is. Ugyanakkor tovább csúszik az adózás rendjéről szóló teljesen új törvény megalkotása.
Nagyon sok adózót érint egyes áfakulcsok csökkentése, januártól 5 százalék lesz a friss tej, a tojás, a baromfihús forgalmi adója, 18 százalék az éttermi szolgáltatások és az internet adója.
Az adóbevételek jelentős növekedéséhez, a csalások visszaszorulásához vezethet az adatszolgáltatási kötelezettségek jelentős kiterjesztése. A NAV az adatbányászat fellegvárává válhat azáltal, hogy bővítik az online pénztárgépek használatának kötelezettségét, bevezetik a 100 ezer forintnál magasabb áfatartalmú számlakibocsátások bejelentésének kötelezettségét.
Az új adótörvények második és harmadik csomagjának megismerésére, 464 oldalas kiadványunk áttanulmányozására ezúttal is csak alig egy hónap maradt. Lehet tehát ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint a 2017-es adócsomag. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Elképzelhető még néhány módosítás a közeljövőben, és több kormányrendelet sem készült még el, amely egyes adókedvezmények igénybevételének részletszabályait - például startup vagy az energiahatékonysági kedvezmény szabályait - tartalmazza majd, így a következő hetekben mindenképpen figyelni kell a közlönyöket.
A várhatóan jövő év elején megjelenő, 2017-re szóló tb-különszámunkban biztosan visszatérünk még az adóváltozásokra, ha közben még történik valami. Mostani gyorskommentárunkat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu webszájtunkon, ahol előfizetőink minden fontos évközi adó-, tb-, számviteli és munkajogi információt, értelmező magyarázatot megtalálnak. Erről szóló tájékoztatónkat e különszámunk 39. oldalán is olvashatják.
Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadványunk végén lévő kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat. (Ez a kérdőív az ugyfelpont.hvg.hu oldalon is elérhető.) Reméljük, különszámunk magyarázatai és példáink segítenek Önnek az eligazodásban.
a HVG különszám szerkesztői
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
________________________________________________________________________________________________________________________Új módosítások az szja-ban
Vállalkozói személyi jövedelemadó
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat értelmében a társasági adó kulcsának csökkenésével összhangban 2017. január 1-jétől a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozók is 9 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót fizetnek (a korábbi 19, illetve 10 százalék helyett). A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg is az adóelőleg-alap 9 százaléka.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (9)-(10) bekezdéseiben, a 49. § (4) bekezdésében.]
Szocho- és ehomérték miatti módosítások
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslatban foglaltak szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra, majd 2018. január 1-jétől - újabb 2 százalékponttal - 20 százalékra módosul. A szociális hozzájárulási adó csökkenésével összhangban csökken a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás is (két év alatt 27 százalékról 20 százalékra). A javaslat értelmében a jövedelemként figyelembe veendő százalékos mérték (a szocho és az eho mértékének csökkenése miatt) 2017-től 78 százalékról 82 százalékra, 2018. január 1-jétől 82 százalékról 83 százalékra módosul.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában és a 47. § (5) bekezdésében.]
Időmúlás ingatlanértékesítésnél
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat alapján 2017-től bármely ingatlan (tehát például telek, üdülő, garázs) és ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog (nem csak a lakás vagy lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog) átruházásából származó jövedelem adómentes a megszerzés évét követő ötödik évtől kezdődően.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________A sportrendezvény fogalma
Változás 2016. augusztus 1-jétől.
A törvény alapján ezentúl kizárólag a sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül (például barátságos mérkőzés) részt vevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés minősül sportrendezvénynek.(Nem minősül sportrendezvénynek a sportszervezetnek, sportszövetségnek nem minősülő munkáltató által a munkavállalók részére szervezett verseny - mint sportesemény -, ezért az ott felszolgált étel és ital nem nyújtható adómentesen.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 60. pontjában.]
Állami projektértékelő jogviszony
Új előírás 2016. június 16-ától.
Az állami projektértékelői jogviszony nem önálló tevékenységnek minősül az szja-törvény szempontjából.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 24. § (1) bek. k) pontjában.]
Műtárgy ajándékozása
Változás 2016. augusztus 1-jétől.
Ajándékozással szerzett műalkotások, gyűjteménydarabok, régiségek esetén az ingó vagyontárgy megszerzésére fordított értéknek az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg minősül, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a magánszemély az ingó vagyontárgyat ingyenesen (például ajándékozás útján) szerzi, úgy e vagyontárgy szerzési értékének az illetékkiszabás alapjául szolgáló érték, ennek hiányában az ingó vagyontárgy megszerzéskori szokásos piaci értéke minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (4) bekezdésében.]
Ingatlanátruházás
Új előírás 2016. június 16-ától.
A megváltozott építésügyi szabályokkal való összhang megteremtése érdekében az ingatlan átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések új fogalmakkal egészülnek ki: az adókötelezettség megállapítása során a használatbavétel tudomásulvételéről kiállított dokumentum és az egyszerű bejelentés alapján épített épület esetében a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésével azonos szerepet tölt be.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 60. § (3) bek. és (4) bek., 62. § (2) bekezdésében.]
Ingatlan átruházásából származó jövedelem
Változás 2016. június 16-ától.
A 15 évnél régebben megszerzett, lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén abban az esetben sem keletkezik adóköteles jövedelem, ha a megszerzésre fordított összeg megállapíthatóságának hiányában a jövedelmet úgy állapítják meg, hogy a bevételből levonják annak 75 százalékát (úgynevezett 75 százalékos szabály). Ilyen esetben eddig az időmúlás (azaz 5 éven túl az évenkénti 10-10 százalékkal történő jövedelemcsökkentési lehetőség) nem volt figyelembe vehető, vagyis a megszerzés időpontjától függetlenül adóköteles volt a bevétel 25 százaléka.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (4) bekezdésében.]
A duális képzéshez kapcsolódó juttatások
Változás 2016. június 16-ától,
de már 2015. szeptember 1-jétől alkalmazhatóan. A gyakorlati képzés mellett nevesítetten adómentes a duális képzés elméleti szakaszára kifizetett juttatás, díjazás is, havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó mértékig.A módosítás - átmeneti rendelkezés alapján - a 2015. szeptember 1-jét követően kifizetett díjazásra, illetve juttatásra is érvényes.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.12. alpontjában és 4.25. alpontjában.]
Őstermelő
Változás 2016. július 1-jétől.
A mezőgazdasági őstermelői igazolványok közhiteles hatósági nyilvántartásának szabályozására vonatkozó egyes szabályok, az őstermelői nyilvántartás nyilvános adatköre, illetve az őstermelői igazolványt kiállító és az őstermelői nyilvántartást vezető szervek kijelölésére vonatkozó szabályok egyaránt bekerültek az szja-törvénybe.Az őstermelői igazolványt ezentúl a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara állítja ki.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 78/A. § (1) bekezdésében.]
Az őstermelői nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, melyet az élelmiszerlánc-felügyleti információs rendszerben az erre kijelölt szerv vezet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-ában.]
A mezőgazdasági őstermelő fogalma pontosításra került:■ Őstermelői igazolvány csak akkor váltható ki, ha a magánszemélynek belföldön van saját gazdasága.
■ Az őstermelő lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az őstermelőként felvett tevékenységeire nézve.
■ Termelési eszköznek minősül a bérelt földterület és bérelt eszköz is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18. pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Kataváltozások
Vissza nem térítendő támogatás
Változás 2016. június 16-ától.
A kisadózó vállalkozás bevételének nem része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege. Ez a szabály már a 2014. január 1-jét követően kifizetett költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatások esetében is alkalmazható. (Korábban a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő támogatás összege beleszámított a 6 millió forintos bevételi értékhatárba.)A költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást az adózó kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásaira a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kapja, ideértve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti támogatást is.
A bevételszerzés időpontja
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számla ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem kapta meg, a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja.Bevételi értékhatár
Változás 2017. január 1-jétől.
12 millió forintra emelkedik (6 millió forintról) az a bevételi értékhatár, ameddig tételesadó-fizetési kötelezettség áll fenn. (Az értékhatár fölötti részre továbbra is 40 százalék az adó.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (6) bekezdésében.]
Adóalanyiság ismételt választhatósága
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adóalanyiság megszűnésének évében és az azt követő 12 hónapban nem választható ismételten a kata (korábban 24 hónapig nem volt választható).[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 6. §-ában.]
Nevelőszülő
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Nem főállású a kisadózó, ha egyidejűleg nevelőszülői jogviszonyban is áll. (Tehát neki havi 25 ezer forint a tételes adója.)Ingatlan-bérbeadás
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozás - a bevétel megszerzését követő 15 napon belül - köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel megszerzésének időpontját. (Korábban nem volt ilyen előírás.)[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5. § (1a) bekezdésében.]
Jövedelemigazolás kisadózó részére
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó vállalkozás az adott évben nem ért el bevételt (mert például egyéni vállalkozóként szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság a kisadózó számára nem igazol jövedelmet.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Online kaszinójáték nyereménye
Változás 2016. január 11-étől.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpotrendszerből származó nyeremény címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (1) bekezdésében.]
Az online kaszinójáték esetében a szerencsejáték szervezőjét játékadó-fizetési kötelezettség terheli, ezért az online kaszinójátékból származó nyeremény (ide nem értve az előzőekben említett, külföldi jackpotrendszerből származó nyereményt) a magánszemélynél (játékos) nem számít jövedelemnek, így azzal kapcsolatban személyijövedelemadó-kötelezettség nem keletkezik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdésében.]
Adómentes tőkeemelés
Változás 2016. augusztus 1-jétől.
Nem minősül bevételnek, ha a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkeemelése a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére történik.Az új Ptk. alapján a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkeemelése megvalósulhat a társaság által ki nem fizetett nyereség terhére is. Mivel az ehhez hasonló gazdasági események bekövetkeztekor (például a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén megszerzett értékpapír) az szja-törvény mentesíti a magánszemélyt az adófizetés alól, ezért célszerű volt a mentesség kiterjesztése a tőkeemelés ezen formájára is. A tőkeemelés ezen formája révén megszerzett értékpapír (az értékpapír megszerzésekor) nem minősül a magánszemély bevételének. Az említett módon történő (kedvezményes) értékpapírszerzés esetén a társaságot adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/A. §-ában.]
Tőkepiaci ügyletek jövedelme
Változás 2016. augusztus 1-jétől.
Az adóhatóság - első alkalommal a 2016. adóévről - a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít a magánszemélynek. Annak érdekében, hogy ebben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmek is szerepeltethetők legyenek, a törvény egy erre vonatkozó rendelkezéssel egészül ki; bővül a belföldi befektetési szolgáltató által az adóhatóság részére teljesítendő adatszolgáltatás tartalma. Az szja-törvényben a belföldi befektetési szolgáltató által az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekkel összefüggésben az adóévet követően (február 15-éig) az ügyfél részére kiadandó igazolás - ügyletenként - tartalmazza az ügylet eredményét (nyereség vagy veszteség), nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíció esetén az ügylet bevételét, valamint az ügyleti ráfordítást, továbbá az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét. Szabály rögzíti az ügyleti eredmény meghatározását (külön az értékpapírügyletek és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt ügyletek, és külön a pénzügyi elszámolással lezárt ügyletek esetében), továbbá azt, hogy mely költségeket lehet elszámolni az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként. (Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet - változatlanul - a jövedelmet szerző magánszemély köteles megállapítani. A jövedelem megállapítható a belföldi befektetési szolgáltató által az ügyfél részére az adóévet követően kiállított igazolás felhasználásával, de a magánszemély dönthet úgy is, hogy az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartásai alapján állapítja meg.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Ekhováltozások
Nyugdíjasok visszaigénylési lehetősége
Változás 2016. november 26-ától.
Az év első felében nyugdíjba vonuló magánszemély a személyijövedelemadó-bevallásában visszaigényelheti az ekhokülönbözetet, ha 15 százalékos adóval fizette meg ezt a közterhet. (Az adott évben legalább 183 napig nyugdíjas magánszemély minden, ekho alá tartozó bevételére 11,1 százalékos mértékkel fizetheti meg az adót.)[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 7. §-ában.]
Átmeneti rendelkezés alapján ez a szabály a 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható, vagyis a 2016 első felében nyugdíjba vonulók is visszaigényelhetik az általuk megfizetett eho és az új szabály szerint őket jogszerűen terhelő ekho különbözetét.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 14/D. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Egyéb változások
Változás 2016. június 16-ától.
A társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén - vagyonfelosztási javaslat hiányában -a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege alapján is megállapítható a bevétel és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értéke.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 68. § (1) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozó is költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet, valamint a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerinti naponta számított, igazolás nélkül elismert költséget az önálló tevékenységet végző magánszemélyhez hasonlóan.A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és - a személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt szabad vállalkozási zónában helyezi üzembe. (Az eddigi leghátrányosabb térség, település fogalma helyébe a szabad vállalkozási zóna elnevezés került a törvénybe.) A rendelkezés 2016. január 1-jétől alkalmazható.
Ha a termőföld harmadik féllel kötött szerződés alapján haszonbérletben van, akkor az 5 vagy a 10 éves hasznosítási időszak kezdőnapja a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31.
Az szja-törvény a termőföld átruházásából származó jövedelem után továbbra is adómentességet biztosít, melynek egyik feltételeként 5, illetve 10 éves hasznosítási időszakot határoz meg. Ha a termőföld átruházása haszonbérlettel nem terhelt, akkor az 5 vagy 10 éves kedvezményes időszak kezdőnapja továbbra is a birtokba adás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja.
Változás 2016. szeptember 1-jétől.
Hatályon kívül kerül a törvény azon szabálya, amely alapján nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a bevételt, amellyel kapcsolatban az adózás rendjéről szóló törvény az Európai Unió Tanácsának 2015. november 10-ei 2015/2060 irányelve alapján - a kamatjövedelemre vonatkozóan - adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bekezdésében, 84. § (1) bek. b) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________A cafeteria közterheinek változása
|
Cafeteriaelem |
Közterhek 2016-ban |
Közterhek 2017-ben |
|
Erzsébet-utalvány |
34,51% (havi 8 ezer forint) |
49,56% (43,66%) (korlátozás nélkül) |
|
Munkahelyi étkezés |
34,51% (havi 12 500 forint) |
49,56% (43,66%) (korlátozás nélkül) |
|
Ajándékutalvány |
49,98% (szabályozva, de korlátlanul) |
49,56% (43,66%) (szabályozva, de korlátlanul) |
|
Helyi bérlet |
34,51 % (havonta a bérlet ára) |
49,56% (43,66%) (havonta a bérlet árából) |
|
Iskolakezdési támogatás |
34,51% (évi 33 300 forint gyermekenként) |
49,56% (43,66%) (korlátozás nélkül) |
|
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás |
34,51% (havi 55 500 forint) |
49,56% (43,66%) (korlátozás nélkül) |
|
Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás |
34,51% (havi 33 300 forint) |
49,56% (43,66%) (korlátozás nélkül) |
|
Készpénzkifizetés béren kívül |
- |
34,22% (évi 100 ezer forintig) |
|
Széchenyi-pihenőkártya |
34,51% (évi 150 ezer forintig) |
34,22% (évi 150 ezer forintig) |
|
Széchenyi-pihenőkártya
szállás |
34,51% (évi 225 ezer forintig) |
34,22% (évi 225 ezer forintig) |
|
Széchenyi-pihenőkártya |
34,51% (évi 75 ezer forintig) |
34,22% (évi 75 ezer forintig) |
|
Sportrendezvényekre szóló belépő |
adómentes (korlátozás nélkül) |
adómentes (korlátozás nélkül) |
|
Kulturális belépő |
adómentes (évi 50 ezer forintig) |
adómentes (évi 50 ezer forintig) |
|
Bölcsődei ellátás, szolgáltatás |
adómentes (költség mértékéig) |
mindkettő adómentes (költség mértékéig) |
|
Óvodai ellátás, szolgáltatás |
az ellátás adómentes |
mindkettő adómentes (költség mértékéig) |
|
Mobilitás célú lakhatási támogatás |
adómentes |
adómentes (feltételekhez, értékhatárhoz kötött) |
|
Lakáscélú támogatás |
adómentes (max. 5 millió forint 5 évben) |
adómentes (max. 5 millió forint 5 évben) |
|
Kockázati biztosítás |
adómentes (havonta a minimálbér 30%-áig) |
adómentes (havonta a minimálbér 30%-áig) |
Adómentes jogcímek
Új előírás 2016. április 12-étől.
Adómentes az a - tevékenység ellenértékének nem minősülő - juttatás, amelyet a magánszemély az Erzsébet-program forrásaiból kap.Új előírás 2016. április 26-ától.
Adómentes a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény alapján a tag részére nyújtott valamennyi juttatás és azok hozama, valamint a tagot megillető állami támogatás összege.Új előírás 2016. május 21-étől.
A kifizetés időpontjától függetlenül adómentes a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet alapján megillető elhelyezkedési juttatás.Új előírás 2016. június 16-ától.
Adómentes a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a tudományos fokozattal rendelkező kutatók számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj-támogatás.Adómentes a kormány által alapított, kutató-, fejlesztő- és szellemi központ feladatait ellátó költségvetési szerv által folyósított ösztöndíj.
Adómentes a magánszemély által megszerzett olyan bevétel, amelyet a tulajdonában álló műemlék más személy (például a magánszemély érdekkörébe tartozó társas vállalkozás) által történő ingyenes felújítása, jó karban tartása formájában szerez. A tulajdonban álló műemlékkel esik egy tekintet alá az olyan műemlék is, amelyet a magánszemély 15 évet meghaladó időtartamú bérleti vagy vagyonkezelési szerződés alapján jogosult használni.
Adómentes az az összeg, amelyet a magánszemély (mint kérelmező ügyfél) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap.
Változás 2016. június 16-ától.
Akkor is adómentesek az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és/vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésben, illetve munkaerőpiaci képzésben részt vevő magánszemély számára adott egyes juttatások, ha azokat természetben adják (korábban csak a költségtérítés volt adómentes).Adómentes az ingyenes rendezvényeken ingyenesen közreműködők részére biztosított étkezési szolgáltatás.
A családi kedvezmény mértéke
Változás 2017. január 1-jétől.
A családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezménye kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve 2500 forinttal nő. E jogosultak az összevont adóalapjukat havi 100 ezer forinttal csökkenthetik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Családi kedvezményre jogosultak
Változás 2017. január 1-jétől.
A nagykorúvá váló, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (például gyámság alá helyezett gyermek) családi kedvezményét az elhunyt szülője testvérének is átadhatja.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Családi kedvezmény érvényesítése
Változás 2017. január 1-jétől.
Eltartottnak minősül az a személy is, aki a családi pótlék összegének megállapításakor figyelembe vehető lenne, még akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg (hanem például rokkantsági járadékot), vagy családi pótlékot nem állapítanak meg (például felsőoktatási intézményben tanuló gyermek), vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja (például tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (5) bekezdésében.]
A családi kedvezményt érvényesítő magánszemélyeknek gyermekük születését követően nem kell új nyilatkozatot tenniük a munkáltató részére, ha magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítették a családi kedvezményt, a gyermek megszületését követően pedig a családi pótlékra való jogosultságuk okán lesznek jogosultak a kedvezményre.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]
A családi kedvezmény érvényesítésénél a házastárs munkáltatójának nem kell írásban tudomásul vennie a nyilatkozatban foglaltakat.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (3) bekezdésében.]
Felváltva gondozott gyermek
Változás 2017. január 1-jétől.
A szülők egyezsége is elegendő felváltva gondozott gyermek esetén a családi kedvezmény érvényesítéséhez (korábban ehhez a bíróság jogerős döntésére volt szükség).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1e) bekezdésében.]
Első házasok kedvezménye
Változás 2017. január 1-jétől.
A házasságkötéstől számított 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthető az első házasok kedvezménye, függetlenül attól, hogy a magánszemély ezt követően (gyermekre tekintettel) jogosulttá válik-e családi kedvezményre.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/C. § (4) bekezdésében.]
Az átmeneti rendelkezés alapján ezt a szabályt már a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazni lehet (így például egy 2015-re benyújtott bevallás erre tekintettel önellenőrzéssel helyesbíthető).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (4) bekezdésében.]
Adóbevallási tervezet
Változás 2017. január 1-jétől.
A NAV adóbevallási tervezetet készít a magánszemélyeknek, akik az abban feltüntetett adatokkal vagy egyetértenek, vagy annak adatait javítják, kiegészítik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig nem javítja, nem egészíti ki, és bevallási kötelezettségét más módon sem teljesíti, azt úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért. Ekkor az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak minősül, kivéve, ha az adózó akadályoztatása (például kórházi tartózkodása) miatt bejelentést tesz.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/B. § (6) bekezdésében.]
A 2016. évben megszerzett jövedelmekre bevallási nyilatkozat nem nyújtható be.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A magánszemély a bevallási kötelezettségét továbbra is teljesítheti adóhatósági közreműködés nélkül önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
Az adóhatóság az adóbevallási tervezetben (a rendelkezésére álló adatok alapján) javaslatot tesz a magánszemély részére az önkéntes kölcsönös pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra vonatkozóan is. Az adó feletti rendelkezésnek minősül az is, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig a tervezetet nem egészíti ki, nem javítja ki, és más módon sem készít bevallást.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/F. §-ában.]
Annak érdekében, hogy a NAV határidőben el tudja készíteni az adóbevallási tervezeteket, a kifizetői (befektetési szolgáltatói, hitelintézeti) adatszolgáltatás határideje az adóévet követő év február 15-éről az adóévet követő év január 31-ére módosul.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (8) bek., 67/A. § (4) bek., 67/B. § (6) bekezdésében.]
A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások adókötelezettsége
Változás 2017. január 1-jétől.
Kizárólag az éves keretösszeget meg nem haladóan adott pénzösszeg (évi 100 ezer forint) és a SZÉP Kártya egyes alszámláira (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) a törvényben meghatározott kereteken belül adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szerv munkáltató esetén az éves rekreációs keretösszeg munkavállalónként 200 ezer forint (más munkáltató esetén továbbra is évi 450 ezer forint a keretösszeg).Egyedi értékhatárok nélkül egyes meghatározott juttatásként adhatók a 2016-ban még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 89. § (6) bekezdésében.]
Nevesítetten egyes meghatározott juttatásként adózik az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3a) bekezdésében.]
A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások közterhének alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa (1,19-szorosa helyett).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Költségtérítés munkába járáshoz
Változás 2017. január 1-jétől.
Kilométerenként 9 forintról 15 forintra nő az a mérték, amelyet a munkáltató - a munkahely és a lakóhely/tartózkodási hely közötti oda-vissza távolságra és a munkában töltött napokra számítva - adómentesen adhat a munkavállalónak, ha a munkavállaló a közigazgatási határon kívülről jár munkába és az utazáshoz nem közösségi közlekedési eszközt vesz igénybe, hanem saját gépkocsiját használja, vagy más módon jut el a munkahelyére (például többen utaznak együtt személygépkocsival, vagy a munkavállaló kerékpárral oldja meg a munkába járást).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2) bekezdésében.]
Munkásszállás
Változás 2017. január 1-jétől.
Munkásszállásnak minősül az a kifizető (munkáltató) tulajdonát képező vagy általa bérelt, több lakóhelyiséggel rendelkező ingatlan is, amelyben egy lakóhelyiségben csak egy munkavállalót helyeznek el (a hatályos szabály szerint legalább két munkavállalónak kell egy helyiségben laknia).Adómentes, mobilitási célú lakhatási támogatás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Az ugyanazon munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből■ a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát;
■ a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát;
■ a foglalkoztatás második 24 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát meg nem haladó összeg minősül adómentesnek. A lakhatási támogatás havi értékeként
■ a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész;
■ a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész;
■ a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész vehető figyelembe.
A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételei:
■ a munkáltató a munkavállalóval határozatlan idejű, legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesítsen;
■ a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 kilométerre legyen egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja;
■ a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában és a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban ne legyen saját tulajdonú lakása vagy lakásra vonatkozó haszonélvezeti joga a munkavégzés helyén vagy olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 kilométert, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el 3 órát.
Ha a munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatás igénybevételére, azt közülük csak egyikük (a döntésük szerinti) veheti igénybe.
A feltételeknek való megfelelésről a munkavállalónak nyilatkozatot kell tennie a munkáltatónak. Valótlan tartalmú nyilatkozat vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
A munkáltató az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság részére az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a munkavállaló által bérelt lakás címéről.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 2. pont 2.11. alpontjában és 9. pont 9.7. alpontjában.]
Egyéni vállalkozó költsége
Változás 2017. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó a jövedelem megállapításakor nem veheti költségként figyelembe az Szja tv. hatálya alá történő áttérést megelőző időszakra vonatkozóan megfizetett■ egyszerűsített vállalkozói adót, illetve
■ a kisadózó vállalkozások tételes adóját, továbbá
■ a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerint fizetendő 40 százalékos mértékű adót.
Kisvállalkozások adókedvezménye
Változás 2017. január 1-jétől.
A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések esetében - hasonlóan a társasági adóról szóló törvény szabályozásához - megszűnik az adókedvezmény 6 millió forintos (összegszerű) és a megfizetett kamat 60 százalékában meghatározott (százalékos) korlát. (Ugyanakkor a kedvezmény összegét az uniós szabályozás a de minimis támogatási térképe szerint továbbra is korlátozza.)A mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási és a halgazdálkodási ágazatba sorolt egyéni vállalkozók is érvényesíthetnek adókedvezményt (kisvállalkozások adókedvezménye) a beruházási célú hiteleik után fizetett kamat alapján.
A 2016. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján - bármely tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - kedvezményt kizárólag az üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához kapcsolódóan érvényesíthet.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 13. számú melléklet 9. pontjában, 10. pontjában és 12. pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Evaváltozások
Egyéni cég korlátlan felelőssége
Változás 2016. november 26-ától.
Megszűnt a korlátolt felelősségű egyéni cég kategória, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégekről szóló törvény szerint a jövőben minden egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes felelősséggel működhet. Erre tekintettel az eva szabályai is pontosításra kerültek.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) i) pontjában, 4. § (2) bek., (3) bek., 8. § (1) bek., (2) bek., 18. § (1) bek., (3) bek., (6) bek., (9) bekezdésében, 19. § (9) bek., 20. § (4) bek. és 22. § (1) bekezdésében.]
Az osztalék utáni adót kiváltó adó 15 százalék
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisadózó vállalkozások tételes adójára áttérő kkt, bt, egyéni cég által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalékra csökken (16 százalékról).[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 18. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Nyugdíjbiztosítási kedvezmény
Változás 2017. január 1-jétől.
A törvény megerősíti, hogy a nyugdíjbiztosítások kedvezményi rendszere pénzforgalmi szemléletű. Adóévinek minősül a befizetés, ha a fizetmény az adott év december 31-éig beérkezik a biztosító számlájára (akkor is, ha azt a biztosító adminisztrációs folyamatai miatt az adóévet követően írják jóvá a szerződésen).Átvezetés esetén az átvezetett összeg nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe kedvezményre jogosító díjként, feltéve, hogy az átvezetett összeg a jóváírást megelőzően nem jogosított kedvezmény érvényesítésére.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (1) bekezdésében.]
Nem rendelkezhet az adójáról a magánszemély, ha a nyugdíjbiztosítási szerződésen az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó esemény (például vagyoni érték kivonása) történt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (6) bekezdésében.]
Az adóhatóság abban az esetben is a biztosítóhoz utalhatja a magánszemélyt megillető állami támogatást (feltéve, hogy a magánszemély az adóbevallása alapján fizetendő adót megfizette), ha a magánszemély 1000 forintot meg nem haladó összegű nyilvántartott adótartozással rendelkezik (a hatályos szabályozás alapján csak akkor utalható az állami támogatás, ha a magánszemély nem rendelkezik adótartozással).Ha a magánszemélynek adótartozása van, az állami támogatás utalása az adótartozás rendezését követően automatikusan történik (korábban a magánszemély kérelme volt szükséges az utaláshoz).
Ha a nyugdíjbiztosítás nyugdíjszolgáltatás miatt szűnik meg, azonban a biztosított személy meghal, a biztosító az állami támogatást - összhangban a polgári törvénykönyv előírásával - a kedvezményezett magánszemélynek (ez lehet a szerződésben megnevezett személy, ennek hiányában a biztosított örököse) utalja ki.
Ha az állami támogatás nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírását megelőzően az állami támogatás visszafizetési kötelezettségét kiváltó, az szja-törvény 44/C. § (8) bekezdése szerinti esemény történt (például vagyoni érték kivonása), akkor a támogatás a szerződésen nem írható jóvá.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/C. § (7) bekezdésében.]
Nyugdíjbiztosítási járadékszolgáltatás
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5000 forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás - a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt - egy összegben is teljesíthető, és ezen egyösszegű teljesítés is adómentes. (Korábban havi 10 ezer forint volt a limit.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]
Ezt a rendelkezést a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell alkalmazni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 89. § (8) bekezdésében.]
Egyéb biztosítási módosítások
Változás 2017. január 1-jétől.
Adófizetési kötelezettséget eredményez a szerződőváltás a kockázati biztosítás esetében, ha az aktuális (magánszemély) szerződő (a szerződőváltást megelőzően a kifizetőt megillető) díjvisszatérítésre vagy más kedvezményre válik jogosulttá.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1c) bekezdésében.]
Nem kérhet munkáltatói adómegállapítást az a magánszemély, akinek a nyugdíjbiztosítási kedvezményt növelt összegben kell visszafizetnie. Ez a tilalom nem vonatkozik arra az esetre, amikor a visszafizetési kötelezettséget a biztosító mint kifizető maradéktalanul érvényesíteni tudta a magánszemély biztosítási szerződésével szemben.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (5) bekezdés e) pontjában.]
Betéti típusú tbsz
Változás 2017. január 1-jétől.
A külföldi pénznemben vezetett betéti típusú tbsz esetében a hozam megállapítása során a külföldi fizetési eszköz szokásos piaci értéke a bevétel részét képezi (azaz nincs lehetőség az árfolyamváltozás hatásának kiszűrésére).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (1) bekezdésében.]
A betéti típusú tbsz megszűnése, megszakítása esetén a hozam részeként kell figyelembe venni a megszűnés, megszakítás időpontjára megállapított betéti kamatkövetelést is (függetlenül attól, hogy annak kifizetése ténylegesen megtörtént-e vagy sem).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (1) bekezdésében.]
A betéti típusú tbsz megszűnése, megszakítása esetén a tbsz-ről kikerülő betét kamatát csak annyiban terheli kamatadó-fizetési kötelezettség, amennyiben e kamatot a hozam részeként nem kellett figyelembe venni (vagyis a hozam részeként figyelembe vett kamatrész után nem keletkezik kamatadó-fizetési kötelezettség).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (9) bekezdésében.]
A betéti típusú tbsz újrakötése esetén befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára megállapított betéti kamatkövetelést is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (10) bekezdés b) pont ba) alpontjában.]
Tbsz újrakötése
Változás 2017. január 1-jétől.
A tbsz ötéves lekötési időszakot követő újrakötése nem minősül új kötésnek.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (2) bekezdésében.]
Tbsz külföldi szolgáltatóval
Változás 2017. január 1-jétől.
A külföldön kötött tbsz-ekkel összefüggésben a magánszemélynek a lekötési átutalást is be kell jelentenie az adóhatóságnak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (8) bekezdésében.]
Ötödik év végi részkivét a tbsz-ről
Változás 2017. január 1-jétől.
A jövőben az ötéves lekötési időszak végén is lehetőség nyílik részkivétre. Ebben az esetben a befizetésnek minősülő összegnek (azaz a tbsz-en maradó összegnek) el kell érnie a 25 ezer forintot.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (10)-(10a) bekezdéseiben.]
Tbsz-lekötési hozam
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha a lekötési időszak utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a szolgáltató a lekötési időszak utolsó napját megelőző utolsó ismert árfolyam alapján állapítja meg a lekötési hozamot.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (4) bekezdésében.]
Személygépkocsi normaköltsége
Változás 2017. január 1-jétől.
A saját személygépkocsi hivatalos célú használata esetén elszámolható "általános személygépkocsi-normaköltség" mértéke kilométerenként 9 forintról 15 forintra nő.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. fejezet 6. pontjában, IV. fejezet 3. pontjában, 11. számú melléklet III. fejezet 6. pontjában.]
Filmes szja-fizetés
Változás 2017. január 1-jétől.
A filmalkotások elkészítésében részt vevő külföldi stábtagok (például díszletépítők, helyszínfelmérők) is választhatják a törvény szerinti egyszerűsített adózást (feltéve, hogy a külföldi stábtagot a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény alapján a Nemzeti Filmirodához bejelentik).Filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.
Nem kell bevételként figyelembe venni az utazásra és szállásra fizetett költségtérítést, valamint a természetben biztosított utazás, szállás ellenértékét, ugyanakkor nem csökkenti az adóalapot a 30 százalékos mértékű átalányköltség.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1/B. §-ában.]
Átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy az új szabályokat a 2017. január 1-jétől kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre lehet alkalmazni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (2) bekezdésében.]
Foglalkoztatás más munkáltatónál
Változás 2017. január 1-jétől.
A korábban kirendelt munkavállalóként nevesített munkavállalót az új szabályok szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalónak kell tekinteni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pontjában, 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjában.]
A módosított szabályok a 2016. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (5) bekezdésében.]
Átalakulás
Változás 2017. január 1-jétől.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben megváltozott az átalakulás jogintézménye, az már nem foglalja magában az egyesülést és a szétválást. Módosítás rendelkezik arról, hogy az egyesülés és a szétválás az átalakulással esik egy tekintet alá.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (6)-(7) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, 77/A. § (2) bekezdés c) pontjában, 77/A. § (4)-(5) bekezdésében, 77/C. § (12) bekezdésében, 1. számú melléklet 7. pont 7.1. alpontjában.]
Egészség- és önsegélyező pénztár
Változás 2017. január 1-jétől.
Ezen új pénztártípus javára is lehet rendelkezni az adóról.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Fizetővendéglátás
Változás 2017. január 1-jétől.
Évi 38 ezer 400 forintra emelkedik a fizetővendéglátó tevékenységükre tételes átalányadózást választó magánszemélyek által szobánként fizetendő tételes átalányadó összege (32 ezer forintról), figyelemmel arra, hogy megszűnik az ezen tevékenység után fizetendő egészségügyi hozzájárulás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57/A. § (4) bekezdésében.]
Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás
Változás 2017. január 1-jétől.
Kiküldetésnek a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás minősül, ideértve (összhangban az új Mt. szóhasználatával) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzést.Továbbra sem kiküldetés a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazás. Ugyanakkor a rendelkezés alkalmazásában ezentúl a munkáltató azon telephelye minősül munkahelynek, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. Ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 11. pontjában.]
A hivatali, üzleti utazás, valamint a kiküldetés módosított fogalma - az átmeneti rendelkezés alapján - a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (6) bekezdésében.]
A "kirendelés" meghatározása az új Mt. alapján "munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés", ennek átvezetése történik meg a törvény hivatali, üzleti utazás fogalmában.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 10. pontjában.]
Lakáscélú támogatás
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatással összefüggésben a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezései (korszerűsítés, akadálymentesítés, méltányolható lakásigény, együtt költöző, együtt lakó családtag) bekerültek a jövedelemadó-törvénybe.A méltányolható lakásigény mértéke az együtt költöző, együtt lakó családtagok számától függően
■ egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
■ három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
Nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. Ugyanakkor a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni (azzal, hogy ha az így kapott szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani).
Együtt költöző, együtt lakó családtagnak minősül a munkavállaló házastársának közeli hozzátartozója is. Ekként vehető számításba a munkavállaló, valamint házastársának, élettársának testvére is. A fiatal házaspárok által vállalt három gyermek is figyelembe vehető a méltányolható lakásigény meghatározásánál.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpontjában, 9.3.4. alpont c) és d) pontjában.]
Átmeneti rendelkezés alapján a pontosított, kiegészített szabályok a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (6) bekezdésében.]
Tárgyi eszköz előlege
Változás 2017. január 1-jétől.
A tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében nem kell bevételként figyelembe venni az értékesítéskor kapott előleget, míg a beszerzéskor adott előleg nem számolható el költségként.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában, 3. számú melléklet nyitó szövegrész negyedik mondatában, 10. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában, 11. számú melléklet nyitó szövegrész negyedik mondatában.]
Óvodai szolgáltatás
Változás 2017. január 1-jétől.
Adómentes az óvodai szolgáltatás is (a bölcsődei és óvodai ellátás, valamint a bölcsődei szolgáltatás mellett), ha a munkáltató a nevére szóló számla alapján viseli (részben vagy egészben) a szolgáltatás díját. A mentesség nem vonatkozik a munkavállaló nevére szóló, a munkáltató által utólag megtérített számlára.Hősi halott hozzátartozója
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Adómentes a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (a katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.Ösztöndíj
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Adómentes a Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók tanulói jogviszonyuk fennállása alatt, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24/A. §-ának (6) bekezdésében foglaltak alapján - kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint - kapott ösztöndíja.Átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy az adómentesség a 2016. szeptember 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 90. § (7) bekezdésében.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Adómentes jogcímként nevesíti a törvény a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjakat.Elengedett követelés adómentessége
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Adómentes a pénzkölcsön nyújtásából vagy pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése, ha arra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében megkötött egyezség alapján, vagy az MNB vonatkozó ajánlása [a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló 1/2016. (III. 11.) számú MNB-ajánlás] alapján kerül sor.FINA-kedvezmény
Új előírás 2017. január 1-jétől.
2017-ben Magyarország rendezi a vizes világbajnokságot. Adómentes a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) tisztségviselői és versenybírói részére kifizetett juttatás (így a napidíj, a szállás és utazási költségek megtérítése), a sportolók részére kifizetett pénzdíj, a FINA-tisztségviselők, versenybírók, szervezőbizottsági tisztségviselők, sportolók és önkéntesek részére adott formaruha, természetben biztosított ellátás, továbbá a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatás.Az európai uniós ügyekért felelős miniszter által nyújtott reprezentáció
Változás 2017. január 1-jétől.
Adómentes az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai eseményeken nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (például utazás, szállás), adott ajándék.Erdő haszonbérbe adása
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az erdőnek minősülő földek hasznosításából származó jövedelmek adómentesek, ha a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az öt évet eléri.Jótékony célú közadakozás
Változás 2017. január 1-jétől.
Adómentes a magánszemély által jótékony célú közadakozás keretében megszerzett bevétel.Egyéb módosítások
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Bérnek minősül a rendvédelmi egészségkárosodási járadék vagy keresetkiegészítés, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadék vagy keresetkiegészítés.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 21. pont f) alpontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Nem lesz adómentes a munkáltató által biztosított, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás.A súlyosan fogyatékos magánszemély határozat alapján is érvényesítheti a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapítása során.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (2) bekezdés b) pontjában.]
A munkarehabilitációs díj elnevezése fejlesztési foglalkoztatási díjra változik.Mit kell tudni a társasági adóról?
________________________________________________________________________________________________________________________Új szabályok a társasági adóban
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat szerint az ellenőrzött külföldi társaság státusz vizsgálatakor az effektív adókulcsnak legalább a 9 százalékos mértéket kell elérnie (a korábbi 10 százalék helyett).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Ingatlannal rendelkező társaság
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat szerint az ingatlannal rendelkező társaság tagjánál a társasági adót 9 százalékos mértékkel kell megállapítani (az eddigi 10, illetve 19 százalék helyett).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 15/A. § (6) bekezdésében.]
Adókulcs
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka (10, illetve 19 százalék helyett).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-ában.]
Adóelőleg megállapítása
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat szerint a 2015. adóévben felső kulcsot alkalmazó adózók az adóelőleg-kötelezettsége a törvény erejénél fogva mérséklődik. A 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőleg összege a 2015. adóévre fizetendő adó kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50 százaléka, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adója összegének fele. Az adóhatóság az előleg mérsékléséről határozatot hoz. A T/13159. számú törvényjavaslat szerint a 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév első félévében fizetendő adóelőleget a 9 százalékos kulcsra figyelemmel kell megállapítani.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (51) bek., (52) bekezdésében.]
Növekedési adóhitel
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat szerint beruházás esetén a növekedési adóhitelre jutó adó korábban még esedékessé nem vált részét a kedvezményezett beruházási érték 9 százalékával (19 százalék helyett) lehet csökkenteni, de legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával.A létszámnövelésre vonatkozó feltétel nem teljesítése esetén a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 9 százalékának megfelelő összeget kell megfizetni büntetésként (például 3 fő esetén 2,7 millió forintot).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26/A. § (8) bek., (11) bekezdésében.]
Progresszív mentesítés
Változás 2017. január 1-jétől.
A T/13159. számú törvényjavaslat megszünteti a progresszív mentesítésre vonatkozó rendelkezéseket.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Alapelvek
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha egy jogügylet fő célja adóelőny szerzése, akkor a költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, illetve az adóelőny nem érvényesíthető. Például ha megállapítható, hogy egy szerződés kifejezetten azzal a fő céllal jön létre, hogy adóelkerülést valósítson meg, akkor az annak kapcsán felmerülő költségeket nem lehet az adóalapnál figyelembe venni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (2) bekezdésében.]
Kedvezményezett átalakulás, eszközátruházás fogalma
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az átalakulás, eszközátruházás akkor minősül kedvezményezettnek, ha azt valós gazdasági, kereskedelmi okok (például a hatékonyabb működés) alapozzák meg. A valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózónak kell bizonyítania.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23a) pontjában és 23b) pontjában.]
Jövedelem-(nyereség-)minimum
Változás 2017. január 1-jétől.
Jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontjában.]
Lakhatási támogatás, munkásszállás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Csökkenti az adóalapot a személyijövedelemadó-törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig.Az szja-törvény szerinti munkásszálláshoz kötődően csökkentő tételként számolható el
■ a munkásszállás bekerülési értékeként, annak növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének évében,
■ a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként adóévben elszámolt összeg,
■ a munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére adóévben elszámolt összeg.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés k) pontjában.]
Korai fázisú vállalkozás (startup)
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Adóalap-kedvezmény vehető igénybe a (különszámunk nyomdába adásakor még nem elfogadott) kormányrendelet szerint meghatározott korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedéshez. A kedvezmény feltétele, hogy a korai fázisú vállalkozás átlagos állományi létszáma minimum 2 fő legyen (melyből minimum 1 fő a K+F törvény szerint kutató-fejlesztő), továbbá a korai fázisú vállalkozás nem lehet az adózó kapcsolt vállalkozása.A kedvezmény mértéke a részesedés bekerülési értékének vagy a részesedés növekményének háromszorosa, de adóévenként legfeljebb 20 millió forint. A kedvezmény a korai fázisú vállalkozás részesedésének megszerzése évében és az azt követő 3 évben vehető igénybe.
Ha a részesedést az adózó a szerzést követő 3 adóéven belül kivezeti (kivéve átalakulás, egyesülés, szétválás), vagy ha a cég jogutód nélkül szűnik meg, az igénybe vett kedvezmény kétszerese növeli az adóalapot. Ha a részesedésre (kivéve a bejelentett részesedést) értékvesztést számol el az adózó, akkor az növeli az adóalapot.
A kedvezmény de minimis támogatásnak minősül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 30. pontjában, 7. § (1) bek. m) pontjában, (8)-(8d) bekezdéseiben, 8. § (1) bek. g) pont, i) pontjában, 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában, 30. § (12) bekezdésében.]
Műemléki ingatlan
Változás 2017. január 1-jétől.
Minden műemléki ingatlanra, nyilvántartott műemléki ingatlanra, illetve helyi védelem alatt álló ingatlanra igénybe vehető az adóalap-kedvezmény, nem csak a műemléki, helyi egyedi védelem alatt álló épületre, építményre. A karbantartás költségeire is igénybe vehető a kedvezmény, nem csak a beruházási, felújítási költségekre. A kapcsolt vállalkozás is jogosult lehet a kedvezményre, amennyiben írásban nyilatkoznak a felek a kedvezmény megosztásáról.Műemléki ingatlannal kapcsolatos beruházás, felújítás bekerülési értékének kétszerese vonható le (a költség 100 százaléka helyett) az adóalapból a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő 5 adóévben. Az adóalap-csökkentésként elszámolt összeg adótartalma és így a kedvezmény összege legfeljebb 100 millió euró lehet.
Műemléki ingatlan karbantartásának adóévi költsége legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig vonható le az adóalapból, mely adóalap-csökkentés adótartalma és így a kedvezmény összege legfeljebb 50 millió euró lehet.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés sz) pont, ty) pont és x) pontjában és (26)-(29) bekezdéseiben.]
Behajthatatlan követelés
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adóalap akkor csökkenthető a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált résszel, ha az adózó az adóbevallásban információt szolgáltat a kapcsolt vállalkozásról és a követelés keletkezésének valós gazdasági körülményeiről.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Behajthatatlannak minősül az a követelés, amely megfelel a számviteli törvény behajthatatlan követelés fogalmának, vagy azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki. Nem minősül behajthatatlan követelésnek az a követelés, amely elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 4/a pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Távhőadó-változások
Változás 2016. november 26-ától,
a 2016-os adóévre alkalmazhatóan. Az előadó-művészet, filmalkotás, látványcsapatsport támogatásának céljára felajánlott összeg alapján a társaságiadó-folyószámlán jóváírt összeg mint bevétel csökkenti az energiaellátók jövedelemadó-alapját.[2008. évi LXVII. törvény 6. § (3) bek. j) pont és 18. § (7) bek.]
A kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra az állammal kötött adásvétel során kapott ellenérték és az eszköz könyv szerinti értéke közötti nyereség csökkenti az adóalapot.[2008. évi LXVII. törvény 6. § (3) bek. k) pont és 18. § (7) bek.]
Energiahatékonysági adókedvezmény
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Adókedvezményként vehető igénybe az energiahatékonysági adókedvezmény társasági adóban nem érvényesített része, de legfeljebb a számított távhőadó 50 százaléka.[2008. évi LXVII. törvény 7. § (2) bek.]
Adómentesség
Változás 2017. január 1-jétől.
Az újonnan bevezetett prémium típusú támogatásban részesülők is mentesülhetnek az energiaellátók jövedelemadója alól.________________________________________________________________________________________________________________________
Példa a hulladék tárolására szolgáló építmények értékcsökkenési kulcsának változására (ezer forint)
|
2016 |
2017 |
|
|
A hulladék tárolására szolgáló építmény értékcsökkenési leírásához kapcsolódó adatok |
||
|
1. A vállalkozás által 2015. december 31-én üzembe
helyezett hulladéktároló épület |
50 000 |
|
|
2. Hulladéktároló épület értékcsökkenési leírási kulcsa |
20% |
2% |
|
A társasági adó levezetése |
||
|
3. Adózás előtti eredmény |
750 000 |
750 000 |
|
4. Az adótörvény szerint figyelembe vett összes értékcsökkenési leírás összege |
150 000 |
141 000 |
|
5. Ebből: hulladéktároló értékcsökkenési leírása (1. x 2.) |
10 000 |
1 000 |
|
6. Egyéb adóalap-módosító tételek egyenlege |
70 000 |
70 000 |
|
7. A társasági adó alapja (3. - 4. + 6.) |
670 000 |
679 000 |
|
8. Számított társasági adó (500 M Ft adóalapig 10%, e fölött 19%, 2017-től 9%) |
82 300 |
61 110 |
|
9. Adókedvezmények összesen |
20 000 |
20 000 |
|
10. Fizetendő társasági adó (8. - 9.) |
62 300 |
64 010 |
Példa az élő zenei szolgáltatás adókedvezményére (ezer forint)
A vállalkozás vendéglátóhelyet üzemeltet, ahol élő zenei szolgáltatást vesz igénybe|
2017. évi kötelezettség alakulása |
10%-os adókulccsal |
egységes
9%-os adókulcs |
|
1. Adózás előtti eredmény |
83 000 |
83 000 |
|
2. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek összesen |
21 400 |
21 400 |
|
3. Adózás előtti eredményt növelő tételek összesen |
18 000 |
18 400 |
|
4. A társasági adó alapja (1. - 2. + 3.) |
79 600 |
80 000 |
|
5. Számított társasági adó |
7 960 |
7 200 |
|
6. Élő zenei szolgáltatásra
vonatkozóan az adózó által |
3 500 |
3 500 |
|
7. Élő zenei szolgáltatásra
tekintettel érvényesíthető |
1 750 |
1 750 |
|
8. Egyéb adókedvezmény |
0 |
0 |
|
9. Igénybe vett adókedvezmények összesen (7. + 8.) |
1 750 |
1 750 |
|
10. Fizetendő társasági adó (5. - 9.) |
6 210 |
5 450 |
Kárenyhítési Alap
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A Kárenyhítési Alap javára önkéntesen adott támogatás 50 százaléka csökkenti az adóalapot.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában.]
Nem változott.
A kedvezmény korlátja az adományhoz hasonlóan az adózás előtti nyereség mértéke.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában.]
Kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Változás 2017. január 1-jétől.
A kis- és középvállalkozás új ingatlan vagy ingatlan értékét növelő felújítás, bővítés, rendeltetésváltoztatás, illetve új műszakigép-, berendezés-, járműberuházások, valamint új szellemi termék bekerülési értéke alapján 30 millió forint fölött is érvényesíthet adóalap-kedvezményt egy adóévben. (De továbbra is legfeljebb az adózás előtti nyereség mértékéig.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontjában, (12) bekezdésében.]
Áttérés kiváról taóra
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Növeli az adózás előtti eredményt a tőke kivonásakor a kivaalanyiság időszakában a tőkebevonásra (jegyzett tőke emelésére) tekintettel alkalmazott kivaalap-csökkentés összege.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. q) pontjában.]
Kedvezményezett eszközátruházás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A kedvezményezett eszközátruházáskor az átruházó társaság akkor alkalmazhatja az adóalap-korrekciót, ha a részesedést addig nem vezeti ki a könyveiből, amíg az átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket figyelembe véve adóalapját úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg. Ez nem alkalmazandó, ha a részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be. Ez a szabály csak a 2017. január 1-jén vagy azt követően létrejövő ügyletekre vonatkozik.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 16. § (12)-(12a) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Kedvezményezett eszközátruházást követően az átvevő az átvett eszközöket és kötelezettségeket figyelembe véve adóalapját az adózás előtti eredmény módosítása révén úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 16. § (14) bekezdésében.]
Transzferár-korrekció
Változás 2018-ban kezdődő adóévtől.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításakor az adóalap-csökkentés új feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a másik fél nyilatkozatával, amely szerint az alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján megszabott összeget) a másik fél figyelembe veszi (vette) a társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása során. Az új feltételt első alkalommal a 2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontjában és 29/A. § (34) bekezdésében.]
Nem változott.
A szokásos piaci árra tekintettel az adóalap akkor csökkenthető, ha■ az alkalmazott ellenérték miatt az adózó adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,
■ a másik fél belföldi adózó vagy külföldi társaságiadó-alany (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot),
■ az adózó rendelkezik a másik fél által aláírt nyilatkozattal, amely tartalmazza a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték közötti különbözet összegét.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bek. a) pont ad) alpontjában.]
Transzferár-nyilvántartás
Változás 2017. január 1-jétől.
Nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni a külföldi vállalkozó és a belföldi telephelye közötti ügyletre, ha a belföldi telephelye ezen ügylete nemzetközi szerződés alapján nem keletkeztet magyar társaságiadó-fizetési kötelezettséget (jellemzően a légiforgalmi szolgáltatás esetén).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (8a) bekezdésében.]
Nem változott.
A kis- és középvállalkozásnak nem minősülő adózó (kivételekkel) és a külföldi vállalkozó köteles a 22/2009. PM rendelet szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket, körülményeket.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (5) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény igénybevételére (ezer forint)
A vállalkozás a tulajdonában álló műemléki ingatlanon adott évben felújítást és karbantartást is végez|
A társasági adó levezetése |
"A" |
"B" |
|
1. Adózás előtti eredmény |
750 |
250 |
|
2. A műemlékvédelmi
kedvezményen kívüli összes adóalap-módosító |
-100 |
-30 |
|
3. Adóalap a műemlék-védelmi
kedvezményre való tekintet nélkül |
650 |
220 |
|
A műemlék karbantartásához kapcsolódó adóalap-csökkentés levezetése |
||
|
4. Az adózó által a
tulajdonában álló műemléki ingatlan karbantartásá- |
160 |
- |
|
5. Az adóévi adóalap
csökkentéseként érvényesíthető összeg |
160 |
- |
|
A műemlék felújításához kapcsolódó adóalap-csökkentés levezetése |
||
|
6. Az
adózó által a tulajdonában álló ugyanazon műemléki ingatlanon |
380 |
- |
|
7. Az
adózó által a felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt |
760 |
- |
|
8. Az
adózó döntése szerint az adóévben érvényesített adóalap-csökken- |
490 |
220 |
|
9. A
következő öt adóévben érvényesíthető adóalap-kedvezmény össze- |
50 |
|
|
A társasági adó alapja |
||
|
10. Az adóévben ténylegesen
érvényesített műemlékvédelmi adó- |
650 |
220 |
|
11. A társasági adó alapja (3. - 10.) |
0 |
0 |
|
12. Számított társasági adó |
0 |
0 |
|
13. Adókedvezmények összesen |
0 |
0 |
|
14. Fizetendő társasági adó (12. - 13.) |
0 |
0 |
|
a Az adóévenként, adózónként
érvényesített összeg Tao. tv. 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem
lehet több 50 millió eurónak |
||
Film- és előadó-művészet
Változás 2016. november 26-ától.
A kiegészítő támogatás határidőn túli, de még az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőt megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó nem esik el az adókedvezménytől, annak 80 százalékára jogosulttá válik. Ezt első alkalommal a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. b) pontjában, (12) bekezdésében és 29/A. § (36) bekezdésében.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adózó kultúra támogatás esetén az adókedvezményt utoljára a támogatás naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe. Az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás (9 százalékos adókulccsal számított) értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni. A törvényjavaslat szerint a pótlólagos kiegészítő támogatás megszűnik. A pótlólagos kiegészítő támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek., (6) bek., (12) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________A pénzügyi tranzakciós illeték változásai
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény esetében pénzügyitranzakciósilleték-fizetési kötelezettség terheli a készpénzben fizetett kölcsöntörlesztést is.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 1. §, 2. § 6. pontjában, 8. pontjában, 13. pontjában, 18. pontjában, 3. § (1) bekezdésében, 5. § g) pontjában, 6. § (1) bek. d) pontjában, (2) bekezdésében, 8. §-ában.]
Mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése alól a NATO-műveletekhez, gyakorlatokhoz kapcsolódó fizetési műveletek.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés p) pontjában.]
Mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a pénzforgalmi szolgáltató a magánszemélynek az egyéni vállalkozóként és magánszemélyként használt bankszámlája közötti fizetési műveletek kapcsán.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés a) pontjában.]
Pénzügyitranzakciósilleték-kedvezmény illeti meg az adóalanyt, ha a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés-állománya egy éven belül legalább 20 százalékkal növekszik; a kedvezmény mértéke a pénzügyi szolgáltatásból eredő ügyfélkövetelés-állomány növekedésének 0,6 százaléka, azzal, hogy a kedvezmény összege nem haladhatja meg az adóévre jutó tranzakciós illeték 80 százalékát és a 300 millió forintot.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 22. pontjában, 8. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
Változás 2017. január 1-jétől.
A beruházási hitel kamatához igénybe vehető kis- és középvállalkozói adókedvezmény mértéke az adóévben hitelre megfizetett kamat 100 százaléka (ellentétben a korábbi 40, illetve 60 százalékkal). A kedvezménynek nincs felső korlátja (korábban adóévenként legfeljebb 6 millió forint lehetett).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) és (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Cégautóadóváltozások
Adómentesség
Változás 2017. január 1-jétől.
A fogorvosi, védőnői és iskola-egészségügyi alapellátás, továbbá kizárólag az említett ellátási kötelezettséghez kapcsolódó otthoni szakápolási (hospice) tevékenység ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi is mentes a cégautóadó alól. (Korábban csak az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti területi ellátási kötelezettség körébe tartozó - háziorvosi, házi gyermekorvosi - alapellátásra vonatkozott a mentesség.)[1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § f) pont]
Tartós bérletbe adott személygépkocsi
Változás 2017. január 1-jétől.
A tartós bérletbe adott személygépkocsi után a tulajdonos fizet cégautóadót (nem pedig a bérbevevő).[1991. évi LXXXII. törvény 17/A. § (2) bek., 17/B. § (2) bek., 17/C. § (1)-(3) bek., (5) bek. és 18. § 30. pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Fejlesztési adókedvezmény
Változás 2017. január 1-jétől.
Kedvezőbbé válik az adókedvezmény igénybevételének kötelező létszám- és bérköltségnövelési feltétele.■ legalább 3 milliárd forint értékű beruházások esetén minimum 50 fővel (150 fő helyett), vagy a minimálbér háromszázszorosával (hatszázszoros helyett),
■ legalább 1 milliárd forint értékű beruházások esetén minimum 25 fővel (75 fő helyett), vagy a minimálbér százötvenszeresével (háromszázszoros helyett),
■ kis- és középvállalkozás által megvalósított minimum 500 millió forintos beruházás esetén min. 5/10 fővel (10/25 fő helyett), vagy a minimálbér tízszeresével/huszonötszörösével (hússzoros/ötvenszeres helyett)
kell növelni a létszámot vagy a bért.
A fejlesztési adókedvezmény bejelentését a beruházás tervezett megkezdése előtt kell benyújtani (a beruházás megkezdése helyett).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (3) bek., (9) bek., (14) bekezdésében.]
Az adózó a fejlesztési adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, de legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben veheti igénybe. A rendelkezést a 2016. december 31-ét követően benyújtott bejelentések és kérelmek esetében lehet alkalmazni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (6) bek., 29/A. § (48) bekezdésében.]
Látványcsapatsport támogatása
Változás 2016. november 26-ától.
A kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak a határidőn túli, de még az adóbevallást megelőző pénzügyi teljesítése esetén az adózó nem esik el a teljes adókedvezménytől, hanem annak 80 százalékára jogosulttá válik.Ha a kiegészítő és a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tennie, hanem a kifizetések tényét a támogatás adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában kell bejelentenie az adóhatóság felé.
A változást első alkalommal a 2015-2016-os támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (3b) bek. és (12) bek., (8) bekezdésében.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. Az adózó a kiegészítő sportfejlesztési támogatást 9 százalékos adókulccsal köteles megfizetni. A pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás megszűnik. A pótlólagos kiegészítő támogatásra vonatkozó rendelkezéseket a 2016. adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.A nyolc naptári éves igénybevételi lehetőséget már a 2011. évben nyújtott támogatásokra is lehet alkalmazni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (2) bek., (3) bek., (3b) , (8) bek., (12) bek. és a 29/A. § (49) bek., (50) bekezdésében.]
Energiahatékonysági adókedvezmény
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Új adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és legalább 5 éves üzemeltetése esetén. Energiahatékonysági beruházásnak az a beruházás minősül, ahol a beruházás megvalósítása után mért fogyasztás alapján - bármekkora - energiamegtakarításra kerül sor, melyről az adózó igazolással rendelkezik.Az adókedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költségének legfeljebb 30 százaléka (kisvállalkozás esetén 50 százaléka, középvállalkozás esetén 40 százaléka) lehet, de legfeljebb 15 millió euró.
Az adókedvezmény a számított adó 70 százalékáig érvényesíthető. A kedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel együtt nem vehető igénybe ugyanazon beruházás után.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11a pontjában., 34b. pontjában, 22/E. §-ában, 29/A. § (44) bek., 30. § (13) bekezdésében, 30/F. §-ában.]
Élő zenei adókedvezmény
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A számított adó 70 százalékáig adóévi adókedvezményként vehető igénybe az adózó által üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élő zenei szolgáltatás ellenértékeként elszámolt költség, ráfordítás 50 százaléka. Az élő zenei szolgáltatás ellenértéke nem elismert költségként növeli az adóalapot. Az új kedvezményhez kapcsolódóan a törvény definiálja az élő zenei szolgáltatás és a vendéglátóhely fogalmát.A kedvezmény de minimis támogatásnak minősül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 12a. pontjában és 49. pontjában, 22/F. §-ában, 3. számú melléklet A) rész 3. pontjában.]
Értékcsökkenési leírás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A bérbe adott, hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély alapján használatba adott szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű után 30 százalék (gyorsított) értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.Változás a 2016-ban kezdődő adóévtől.
Az üzleti vagy cégértékre alkalmazható 10 százalékos leírási kulcs a 2016. január 1-jét megelőzően könyvekben lévő eszközökre is vonatkozik, nemcsak azokra, amelyeket ezt követően vett nyilvántartásba az adózó.Változás 2017. január 1-jétől.
A hulladékhasznosító létesítmények 2 százalékkal írhatók le a társasági adóban (a korábbi 15 százalék helyett). A hulladékágazat gépei, berendezései, felszerelései, járművei ugyanakkor 10 százalék leírási kulcs alá esnek. A víziközmű-ágazat gépei, berendezései, felszerelései 7 százalékkal írhatóak le a társasági adóban.A változás 2017. adóévre választhatóan, 2018. adóévtől kötelezően alkalmazandó.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. számú melléklet 7. pontjában, 29/A. § (45)-(46) bekezdéseiben.]
Ingyenes juttatások
Változás 2017. január 1-jétől.
Akkor minősül elismert költségnek az ingyenes juttatás, ha az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, mely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti.Ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez (például alapítvány, egyesület vagy magánszemély), akkor a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében nem végzett vállalkozási tevékenységet.
Nem változott.
Nem elismert költség a külföldi személy részére történő juttatás miatt elszámolt ráfordítás.________________________________________________________________________________________________________________________
A pénzügyi szervezetek különadójának változásai
Új előírás 2016. július 16-ától.
A 2016-os adóévtől a hitelintézetek a pénzügyi lízingtevékenységükre különadójukat a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó szabályok szerint állapítják meg. Az adóalapot az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adatai alapján határozzák meg. Az adó mértéke a pénzügyi vállalkozások esetében is alkalmazandó adókulcs (6,5 százalék).A hitelintézet a mérlegfőösszeg alapú adókötelezettsége megállapításánál a pénzügyi lízingtevékenységet nem veszi figyelembe a kettős adóztatás elkerülése érdekében.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (12) bek. és (13) bekezdésében.]
Változás 2016. július 16-ától,
2016. adóévre is alkalmazni kell. A 2009. december 31. napját követően jogelőd nélkül létrejött hitelintézeteknek az adókötelezettséget az adóévet megelőző második adóévi beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell megállapítaniuk. Ez a szabály vonatkozik az eltérő üzleti éves adózókra is. (Korábban az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év alapján kellett megállapítani.)[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (3) bekezdésében.]
Változás 2017. január 1-jétől.
A jogutódnak a jogutódlással megszűnő adózóra tekintettel kizárólag a jogutódlást követő adóévben kell az adókötelezettséget teljesíteni. A jogutód a jogutódlással történő megszűnés adóévében hatályos rendelkezések szerint, a jogutódlással történő megszűnés adóévére vonatkozóan megállapított összegben állapítja meg és vallja be a különadó-fizetési kötelezettséget, melyet a jogutódlást követő adóévben fizet meg.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (8) bekezdésében.]
Az adókötelezettséget az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.Változik a hitelintézetek különadójának mértéke. Az adókulcsokat két évre előre rögzítik: 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,21 százalék.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. és (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénzügyi szervezet a különadót az adóév március 10-éig megállapítja és az esedékességének megfelelő részletezésben külön nyomtatványon bevallja, valamint negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig négy egyenlő részletben megfizeti.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (1) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Munkahelyi bölcsőde
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősülnek a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült költségek, illetve ráfordítások.IFRS-eket alkalmazók
Változás 2016. november 26-ától.
Az IFRS 11 Közös megállapodások standardot alkalmazó, részesedéssel rendelkező adózónak a számviteli törvény szabályai szerint kell a közös tevékenységre eső adókötelezettségét meghatároznia, amelyre vonatkozóan külön nyilvántartás vezetésére kötelezett.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/A. § (5) bekezdésében.]
Változás 2016. november 26-ától.
Az IFRS-ek szerinti adózó választása szerint oly módon is meghatározhatja - az összes eszköze és kötelezettsége vagy összes tárgyi eszköze és immateriális jószága tekintetében - az adóalapját, mintha nem történt volna meg az áttérés, azaz például egy tárgyi eszköznél a korábbi adózási értékcsökkenés érvényesül és párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik.Ez a szabály már a 2016. adóév vonatkozásában is alkalmazható, a választás az adóbevallással egyidejűleg tehető meg, és feltétele az elkülönített nyilvántartás vezetése.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (4a)-(4g) bekezdéseiben, 29/A. § (35) bekezdésében.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adózó választása szerint az adóalapját úgy állapíthatja meg, mintha nem tért volna át az IFRS-re, így adóalap-áttérési különbözete nem keletkezik, feltéve, hogy kettős nyilvántartást vezet. Ezzel analóg módon alkalmazandó a számviteli politika változására vonatkozó korrekciós tétel, azaz az adóalap-korrekció arra az összegre vonatkozik, amennyivel a számviteli politika visszamenőleges változása kisebb vagy nagyobb adóalapot eredményez a változás nélküli helyzethez képest.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (1) bek. b) pontjában és c) pontjában és 18/C. § (2) bekezdés a) pontjában és b) pontjában.]
Apport esetén a létesítő okiratban szereplő érték csak a kapcsolt vállalkozásnak nem minősülő felek között tekinthető piaci árnak.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (10)-(10a) bekezdéseiben.]
Az IFRS-eket alkalmazó hitelintézetnél nem módosítja az adózás előtti eredményt az a céltartalék, amellyel a számviteli törvény szerinti beszámoló készítése esetén sem kellett módosítani az adóalapot.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (13a) és (13b) bekezdésében.]
Ha az adózó bármely okból kikerül a Tao. törvény hatálya alól (kivéve átalakulás, egyesülés, szétválás, európai részvénytársaság, európai szövetkezet), akkor a három év alatt érvényesíteni kívánt pozitív áttérési különbözet fennmaradó része egy összegben esedékessé válik.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (18) bekezdésében.]
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerint a hitelintézetnek a különadót a társasági adó elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell kimutatnia és társaságiadóalap-csökkentő tételként kell figyelembe vennie. Az IFRS-ek szerint adózó hitelintézet - a hitelintézetek tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt - különadója adóévi összegével csökkenti az adózás előtti eredményt.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (21) bekezdésében.]
A gazdasági társaság tagjánál a jegyzett tőke leszállításából eredő társaságiadó-következmények megegyeznek az IFRS-ek szerint és a magyar számviteli rendszer szerint könyvelő adózóknál.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. § (22) bekezdésében.]
A minimumadó megállapítása kapcsán az IFRS-ekre történő áttérést megelőző adóév fizetendő adóját az adózónak az áttérés adóévének első napján hatályos rendelkezések szerint előírt mértékkel kell meghatároznia.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (47) bekezdésében.]
Jogdíjkedvezmények
Változás 2016. november 26-ától.
A kedvezményeket átmeneti szabályok alapján igénybe vevő adózó az adózás előtti eredményét 2017-től akkor csökkentheti a kapcsolt vállalkozástól 2016. január 1. és 2016. június 30. között beszerzett eszköz után, ha ez az eszköz a kapcsolt vállalkozást nem jogosította kedvezményre. Az átmeneti szabályok alapján a kedvezmény a nem szankcionált eszközökre érvényesíthető.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (31) bekezdésében.]
A jogdíjhoz, bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezmények 2016. június 30-át követően új szabályok alapján vehetők igénybe. Az átmeneti szabályok alapján kedvezményt igénybe vevő adózók a bejelentett immateriális jószághoz kapcsolódó növelő tételt is kötelesek alkalmazni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. n) pontjában és 29/A. § (29) bekezdésében.]
Akkor is igénybe vehetők a jogdíj- és immateriálisjószág-kedvezmények, ha az adózónak 2016. június 30-át követően merül fel költsége a kedvezményre jogosító jószággal kapcsolatban.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (30) bekezdésében.]
Az átmeneti szabályok alapján kevesebb eszközre vehető igénybe a kedvezmény, a kedvezmény alapja az eredmény (a bevétel helyett), és vásárolt immateriális jószág esetén arányosítani kell az adózónál felmerült K+F költségeit az adott immateriális jószág összes K+F költségéhez.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (22)-(25) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés c) pontjában.]
Mit kell tudni a kisvállalati adóról?
Adókulcs
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisvállalati adó kulcsa 14 százalék.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (1) bekezdésében.]
Adóelőleg mértéke
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisvállalati adóelőleget 14 százalékos kulccsal kell megállapítani.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (1) bekezdésében.]
Új fogalom
Új előírás 2017. adóévtől.
Új fogalom a pénztár mentesített értéke, amely egyenlő a tárgyévi összes bevétel 5 százalékával, de legalább 1 millió forint, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, illetve jelenlegi adóalanyok esetében a 2017. évi nyitó mérlegben a pénztár kimutatott értéke. A három összeg közül a legnagyobbat kell figyelembe venni az adóalapnövelő vagy -csökkentő tételek között.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 23. pontjában.]
Választhatóság
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisvállalatiadó-alanyiság választásának létszámkorlátja 25 főről 50 főre emelkedik. Az 500 millió forintos mérlegfőösszeg-határ vizsgálatakor a 12 hónapnál rövidebb adóév esetében nem szükséges arányosítani.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdés a) pont és e) pontjában.]
Megszűnés
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének létszámkorlátja 50-ről száz főre nő. Az adóalanyiság megszűnik, ha a bevétel meghaladja az 1 milliárd forintot.A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az erről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha a vállalkozás adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. (Korábban a határozat jogerőre emelkedésének hónapjában szűnt meg.)
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (5) bekezdés a) pont, g) pont és h) pontjában.]
Év közben kezdő vállalkozás
Változás 2017. január 1-jétől.
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az adóalanyiság választásáról szóló bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (9) bekezdésében.]
Személyi jellegű kifizetések
Változás 2017. január 1-jétől.
Nem része a kiva-alapnak a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (2) bekezdésében.]
Kivaalap
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Egyszeri csökkentő tétel a január 1-jét megelőzően is kisvállalatiadó-alanyok számára a törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés összege, csökkentve a törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)-(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével, és növelve a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével, amennyiben az így kapott összeg pozitív.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (4) bekezdés d) pontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
A kisvállalati adó alapját növeli a vállalkozásból kivont tőke és az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege.Adóalap-növelő tétel a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értékét meghaladó része. Növelik az adóalapot azon költségek és ráfordítások is, amelyek nem a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Növeli az adóalapot az adóalanyiság időszakában megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege, valamint a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés.
Csökkenti az adó alapját a vállalkozásba bevont tőke és a kapott osztalék összege, valamint a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értékét meghaladó része.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa az új beruházások* elszámolásának változására kivában (ezer forint)
|
2016-ig |
2017-től |
||||
|
1. év |
2. év |
1. év |
2. év |
||
|
1. |
A tárgyévi új beruházások értéke |
3 000 |
0 |
3 000 |
0 |
|
2. |
Személyi jellegű kifizetések
(figyelemmel a kedvezményezett foglalkoztatott |
10 000 |
10 000 |
10 000 |
10 000 |
|
3. |
A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege |
-2 500 |
1 500 |
-2 500 |
1 500 |
|
4. |
Az adóévet megelőző években
keletkezett, még fel nem használt elhatárolt |
4 000 |
6 500 |
4 000 |
1 000 |
|
5. |
Az adóévi adóalapban
fő szabály szerint érvényesíthető elhatárolt veszteség |
0 |
1 500 |
0 |
1 000 |
|
6. |
Adóalap az új beruházásokra
vonatkozó különös szabályra való tekintet |
10 000 |
10 000 |
10 000 |
10 500 |
|
7. |
Az új beruházásokra
tekintettel rendelkezésre álló maximális csökkentő tétel |
3 000 |
3 000 |
3 000 |
0 |
|
8. |
Az "új
beruházásra" tekintettel érvényesíthető további elhatárolt - az új szabályok szerint: 7., de legfeljebb (4. - 5.)-nek
a 3. negatív értékével - a korábbi szabályozás
szerint csak a következő évtől érvényesíthető, |
0 |
3 000 |
3 000 |
0 |
|
9. |
A kiva alapja (6. - 8.) |
10 000 |
7 000 |
7 000 |
10 500 |
|
10. |
A következő évekre
továbbvihető elhatárolt veszteség |
6 500 |
2 000 |
1 000 |
0 |
|
11. |
10.-ből az új beruházásra
tekintettel a következő években korlátlanul érvé- |
3 000 |
0 |
0 |
0 |
Veszteségelhatárolás
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha az adóalap negatív, akkor ennek összegével a vállalkozás a következő években csökkenti pozitív adóalapját, de maximum a személyi jellegű kifizetések összegéig. A veszteségelhatárolás felhasználásának időbeli korlátja (korábban 10 év) megszűnik.A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével - azaz az új beruházással - kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig az elhatárolt veszteség a személyi jellegű kifizetések összegét már a tárgyévben is csökkenti. A tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált tárgyévi negatív egyenleg nem használható fel újra. A fel nem használt új beruházás összege maximum a fel nem használt elhatárolt veszteség összegéig vihető tovább a következő évekre.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A társaságiadó-alanyiság alatt keletkezett, fel nem használt elhatárolt veszteség a kisvállalatiadó-alanyiság alatt továbbra is elszámolható.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a társasági adóról kisvállalati adóra való áttérésre
|
Számviteli és adózási adatok |
2017. |
2018. |
|
|
(áttérés éve) |
|||
|
1. |
Várható adózás előtti eredmény (társasági adózás mellett) |
10 000 000 Ft |
10 000 000 Ft |
|
2. |
Tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) |
0 Ft |
0 Ft |
|
3. |
Tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) |
0 Ft |
0 Ft |
|
4. |
Kapott (járó) osztalék címén elszámolt bevétel |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
5. |
Jóváhagyott fizetendő osztalék (a kiva alanyiságot megelőző időszak eredménye, eredménytartaléka terhére jóváhagyott osztalék nélkül)a |
4 000 000 Ft |
|
|
6. |
Társasági adóalapot módosító tételek, kivéve veszteségelhatárolás és kapott osztalék |
600 000 Ft |
600 000 Ft |
|
7. |
A társasági adózás időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt |
5 000 000 Ft |
|
|
veszteség |
|||
|
8. |
Igénybe vehető társasági adókedvezmények |
300 000 Ft |
300 000 Ft |
|
9. |
Személyi jellegű ráfordítások szoc. ho és szakképzési hozzájárulás nélkülb |
24 000 000 Ft |
24 000 000 Ft |
|
10. |
GYES-ről és tartós munkanélküliség után visszatérő, ill. pályakezdő kedvezményezett munkavállalók száma (a foglalkoztatás első két évében)c |
3 fő |
3 fő |
|
11. |
25 év alatti, 55 feletti, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, ill. a foglalkoztatás 3. évében járó gyesről és tartós munkanélküliség után visszatérő kedvezményeztett munkavállalók számac |
0 fő |
0 fő |
|
12. |
A szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból érvényesíthető egyéb kedvezmények |
0 Ft |
0 Ft |
|
13. |
Tárgyévi "új" beruházásoke értéke |
3 000 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
14. |
Tárgyévi összes beruházás értéke (nem lehet kevesebb, mint a 13. sor értéke!) |
5 000 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
15. |
A teljes tárgyévi beruházásra vonatkozó értékcsökkenési leírás (átlag-)kulcsa (%/év) |
20% |
20% |
|
KISVÁLLALATI ADÓ (22. x 14% 2017-ben, 22. x 13% 2018-ban) |
2 436 000 Ft |
2 392 000 Ft |
|
|
16. |
Személyi jellegű kifizetések (figyelembe véve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményt) (9. - 10. x 1 200 000 - 11. x 600 000) |
20 400 000 Ft |
20 400 000 Ft |
|
17. |
A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege (3 - 2. + 5. - 4.) |
-2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
18. |
A megelőző adóévekben keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség (az első évben 7., ezután 22. - 21., ha ez pozitív) |
5 000 000 Ft |
4 000 000 Ft |
|
19. |
A megelőző évek új beruházásaihoz kapcsolódó, korábban még fel nem használt elhatárolt veszteség (ha az előző évben 20. és 21. is negatív, akkor közülük a kisebb abszolút értékű összeg ellentettje) |
0 Ft |
|
|
20. |
Elhatárolt veszteség és adóalap-módosítók negatív egyenlegének érvényesíthetőségi határa (személyi jell. kifizetések, csökkentve az új beruházások tárgyévi és korábban fel nem használt értékével; 16. - 13. - 19.) |
17 400 000 Ft |
17 400 000 Ft |
|
21. |
Személyi jellegű kifizetések és tárgyévi adóalap-módosítók egyenlege, csökkentve az elhatárolt veszteséggel (16. + (± 17.) - 18.) |
13 400 000 Ft |
18 400 000 Ft |
|
22. |
A kiva alapja (20. és 21. közül a magasabb érték, amennyiben ez pozitív, egyébként 0) |
17 400 000 Ft |
18 400 000 Ft |
|
HAGYOMÁNYOS ADÓTERHEK ÖSSZESEN (27. + 28.) |
4 935 000 Ft |
4 851 000 Ft |
|
|
23. |
A társasági adóban korábban még fel nem használt elhatárolt veszteség (a tárgyévben 7., azután a megelőző évben felhasznált értékkel csökkentett összeg) |
5 000 000 Ft |
700 000 Ft |
|
24. |
Társasági adó alapja az elhatárolt veszteségre tekintet nélkül (1. - 4. + 6.) |
8 600 000 Ft |
8 600 000 Ft |
|
25. |
Számított társaságiadó-alap (24., csökkentve 23.-mal, ha 24. > 0, de minimum 24. / 2) |
4 300 000 Ft |
7 900 000 Ft |
|
26. |
Számított társasági adó (9%) |
387 000 Ft |
711 000 Ft |
|
27. |
TÁRSASÁGI ADÓ (26. - 8., de minimum a számított adó 6%-af) |
87 000 Ft |
411 000 Ft |
|
28. |
Szocho és szakképzési hozzájárulás (2017-ben: 9. x 0,235 - 10. x 264 000 - 11. x 132 000 - 12. 2018-ban: 9. x 0,215 - 10. x 240 000 - 11. x 120 000 - 12.) |
4 848 000 Ft |
4 440 000 Ft |
|
a A kisvállalati adóalanyiság ideje alatt kifizetett osztalék összegéből csak az adóalanyiság ideje alatt keletkezett eredmény, eredménytartalék terhére kifizetett rész adóköteles. A kivás évben keletkezett adózott eredmény nem más, mint a hagyományos adózás alatt számított adózás előtti eredmény (1.), növelve a bérjárulékokkal (28.), csökkentve a kiva összegével, tekintettel arra, hogy a járulékokat a kiva hatálya alatt nem kell megfizetni, azaz összegük nem csökkenti az adózás előtti eredményt. b Csak Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapját és a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény összegét). c Teljes munkaidős, teljes évben foglalkoztatott munkavállalókat feltételezve; a gyesről visszatérők esetében a szociális hozzájárulási adó esetében legfeljebb 2 gyermekes anyákra vonatkozó szabályozással számolva. d Az előző sorokon fel nem sorolt, bármely más, szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybevehető kedvezmény, ide értve a munkahelyvédelmi akció keretében nyújtott mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezményt is. e Az adóévben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értékének bekerülési értéke. f A társasági adóból a fejlesztési adókedvezmény a számított adó 80%-áig, a további kedvezmények a fennmaradó számított adó 70%-áig érvényesíthetők. Ezáltal a kedvezmények nem haladhatják meg a számított adó 94%-át. |
|||
Adóelőleg
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő személyi jellegű kifizetések összege, plusz az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az adóelőleg összege továbbra is az adóelőleg alapjának 16 százaléka.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Áttérés társasági adóról kisvállalati adóra
Változás 2017. január 1-jétől.
Megszűnnek a speciális módosító tételek, amelyeket az áttérést követően kellett alkalmazni a vállalkozásoknak.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27-28. §-aiban.]
Nem változott.
Az áttérést követő társaságiadó-alap és adókedvezmények továbbvitelére vonatkozó szabályok nem változnak.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27-28. §-aiban.]
Áttérés kisvállalati adóról társasági adóra
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Áttéréskor a kisvállalatiadó-alany egy speciális áttérési különbözetet képez lekötött tartalék formájában, amelyre a társasági adó fejlesztésitartalék-szabályai vonatkoznak. A különbözet összege a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék összege, csökkentve az adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, valamint a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével. Ha ez az összeg negatív, az az elhatárolt veszteség összegét növeli.A kisvállalatiadó-alanyiság alatt fel nem használt elhatárolt veszteséget az áttérést követő 5 adóévben lehet felhasználni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4b) bekezdésében.]
Nem változott.
A kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított eszközökre a vállalkozás az adóalanyiság megszűnése után nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást a társasági adó alapjánál.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4) bek., (4a) bek. és (4b) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezések
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adóhatóság 2016. december 31-éig tájékoztatást küld az érintett adózóknak az egyszeri csökkentő tétel összegéről és levezetéséről.Az osztalékot érintő növelő és csökkentő tételt a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell.
A 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a jóváhagyott osztalék szerinti növelő tétel összegét a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt kifizetett osztalékelőleg összege csökkenti, míg a kapott osztalék szerinti csökkentő tétel összegét a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt kapott osztalékelőleg növeli.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 32. § (6) bek., (8)-(10) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a kisvállalati adó alapjára (ezer forint)
|
A kisvállalati adó alapjából a személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalaprésza |
2016. |
2017. |
|
|
1. |
Pénzeszközök állományváltozása |
2 000 |
nem adóalap |
|
2. |
A tárgyévben megfizetett (nettó) kisvállalati adó- és adóelőleg |
400 |
nem adóalap |
|
3. |
Hitel nyújtásához, felvételéhez, törlesztéséhez kapcsolódó tételek egyenlege |
-300 |
nem adóalap |
|
4. |
Hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírhoz, tulajdoni részesedést jelentő befekte- |
-50 |
nem adóalap |
|
5. |
Az elszámolásra kiadott előleg (nettó) kifizetése |
150 |
nem adóalap |
|
6. |
A vállalkozásból kivont tőke csökkentve a vállalkozásba bevont tőke összegével |
-500 |
-500 |
|
7. |
A kisvállalatiadó-alanyiság
ideje alatt keletkezett eredmény (eredménytartalék) |
1 000 |
1 000 |
|
8. |
A pénztár értékének tárgyévi
változásához kapcsolódó tétel, ha a pénztár értéke |
nem adóalap |
50 |
|
9. |
A személyi jellegű kifizetéseken felüli adóalap-módosító tételek egyenlege 2016- ban pénzforgalmi szemléletű eredmény: 1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6. + 7. 2017- ben: 6. + 7. + 8. |
2 700 |
550 |
|
a Az átláthatóság érdekében a
levezetés nem tartalmaz egyes eseti jelleggel alkalmazandó adóalap-módosító -
nem a vállalkozás b Ha a pénztár értéke az
összes bevétel 5 százalékát, de legalább 1 millió forintot és az átlépéskori (2017. évi nyitó mérlegben kimutatott] |
|||
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Adómentes termékimport
Változás 2016. május 1-jétől.
Ha a vámhatóság a termék szabad forgalomba bocsátásakor nem hoz határozatot, akkor az adómentes termékimport esetében a terméknek másik tagállamba történő elfuvarozására előírt határidőt az áru átengedésének időpontjától kell számítani. Ha a termékimportról utólag kiderül, hogy az adómentesség feltételei mégsem állnak fenn, az adó megfizetéséről és a megfizetéshez kapcsolódó jogkövetkezményekről vámhatósági határozat hiányában a vámhatóságnak az áru átengedésének időpontjára visszamenőleg kell rendelkeznie. (Az áfatörvény módosítása az új vámjogszabályokhoz igazodik, mivel a régi vámtörvény szerint a vámhatóság mindig hozott határozatot a szabad forgalomba bocsátásról.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95. § (1) bek. b) pontjában, 95. § (10) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adómentes termékimport feltétele, hogy az importáló az importált terméket az EU másik tagállamába adómentesen értékesítse, továbbá hogy a terméket annak szabad forgalomba bocsátását követően 30, illetve hosszabbítás esetén 60 napon belül küldeményként feladják vagy elfuvarozzák egy másik tagállamba. Ha utólag kiderül, hogy az adómentesség feltételei nem teljesültek, a vámhatóság kiveti az importáfát, s annak megfizettetéséről és a megfizetéshez kapcsolódó jogkövetkezményekről a szabad forgalomba bocsátás idejére visszamenőleg rendelkezik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95. § (1) bek. b) pontjában, 95. § (10) bekezdésében.]
Importönadózói engedély
Változás 2016. május 1-jétől.
Az importáfát önadózással rendezheti az az adóalany is, aki (amely) vámkódex szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel, vagy a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzéssel, illetve az önértékelésre vonatkozó engedéllyel rendelkezik.Az önadózói engedély megszerzésének feltétele - a 2016. május 1. előtti "megbízható vámadós státus" megszűnését követően -, hogy a kérelmező teljesítse az új vámkódex szerinti, szigorúbb "engedélyezett gazdálkodó státus" megszerzésének következő szabályait:
■ kérelmező nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vám- és adójogszabályokat, ideértve, hogy a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan súlyos bűncselekmény nincs nyilvántartva;
■ kérelmező fizetőképes. Az a kérelmező tekinthető igazoltan fizetőképesnek, amelyik olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely - az érintett üzletitevékenység-típus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett - lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését. (Vagyis immár nem elegendő pusztán a fizetésképtelenségi, csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárások folyamatban létének hiánya.)
A 2016. május 1-jét megelőzően hatályos, a megbízható vámadósra vonatkozó feltételek teljesítése alapján meghozott jogerős határozatok 12 hónapos érvényességi idejét a módosítás nem érinti.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 156. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az importáfa önadózással való rendezését a vámhatóság - kérelemre - akkor engedélyezi, ha az adóalany engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel rendelkezik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 156. § (1) bekezdésében.]
Áfaraktárak
Változás 2016. május 1-jétől.
Az áfaraktárak engedélyezési és működtetési feltételei - a biztosítéknyújtástól eltekintve - a vámjogszabályokban meghatározott, I. típusú közvámraktár engedélyezési és működtetési feltételeivel egyeznek meg. E feltételt a 2016. április 30-át követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni. (Korábban áfaraktári engedélyt az A típusú vámraktár kaphatott.)Egyszerűsített adóraktározási eljárásnál az előírt okirat-bemutatási kötelezettség pótlólagos teljesítésére a "vámjogi egyszerűsítések" típusú engedélyezett gazdálkodói státussal bíró be/ki raktározóknak is lehetőségük van, nem csak a "vámjogi egyszerűsítések" vagy "vámjogi egyszerűsítések/biztonság és védelem" típusú engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkező be/ki raktározóknak.
Nem változott.
Áfaraktárként csak a vámhatóság által adóraktározási célra engedélyezett raktárak működhetnek.Összes hasznos alapterület
Új előírás 2016. június 16-ától.
Az áfatörvény az úgynevezett OTÉK-rendeletre (országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletre) hivatkozva rögzíti, hogy mit kell összes hasznos alapterületnek tekinteni: ebbe beleszámít az összes építményszint hasznos alapterülete, vagyis a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,9 méter. Építményszint az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van, de nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 13/A. pontjában.]
Nem változott.
Az új lakóingatlan értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcs alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy az adott ingatlan összes hasznos alapterülete többlakásos lakóingatlan esetében ne haladja meg a 150, egylakásos lakóingatlan esetében pedig a 300 négyzetmétert.Építési szabályok
Új előírás 2016. július 16-ától.
Az egyszerű bejelentés alapján felépített ingatlan akkor minősül újnak, ha a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kibocsátása és az ingatlan értékesítése között még nem telt el két év. (Az építésügyi szabályok 2016. január 1-jétől vezették be az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység intézményét. Csak bejelentésre és nem építési engedélyezési eljárásra kötelezett az építtető a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bek. b) pont bb) alpont, 86. § (1) bek. j) pont jb) alpont és 188. § (3) bek. c) pont cb) alpontjában.]
Nem változott.
Az áfatörvény alkalmazásában az ingatlan továbbra is újnak minősül, ha rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy ha megtörtént, akkor az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az ingatlan értékesítése között még nem telt el két év.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bek. b) pont bb) alpont, 86. § (1) bek. j) pont jb) alpont és a 188. § (3) bek. c) pont cb) alpontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa új ingatlanra
Az építtető 2016. november 8-án bejelenti az építési tevékenységet, majd az építkezést megkezdi 2016. november 28-án. Az építkezés befejezését követően kéri a befejezés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítását, ami 2017. november 15-én megtörténik. Ha e bizonyítvány kiállítása és az ingatlan későbbi értékesítése között nem telik el 2 év - vagyis az értékesítésre legkésőbb 2019. november 15-éig sor kerül -, az ingatlan az áfatörvény értelmében újnak minősül, egyéb feltételek fennállása esetén értékesítése áfaköteles.________________________________________________________________________________________________________________________
Áfa-visszatérítési viszonosság Norvégiával
Új előírás 2016. június 16-ától,
2014. január 1-jéig visszamenőleg alkalmazhatóan. A norvég adóalanyok is visszaigényelhetik a belföldi beszerzéseik során rájuk áthárított áfát, ahogy a belföldön letelepedett adóalanyok is visszaigényelhetik a Norvégiában történt beszerzéseik során rájuk áthárított áfát.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 303. §-ában és 8/A. melléklet 3. pontjában.]
Nem változott.
Az Európai Unión kívül letelepedett adóalanyt abban az esetben illeti meg a belföldi áfa visszatérítésének joga, ha Magyarország és az adott, EU-n kívüli ország egymással kölcsönösen megállapodott az áfa visszatérítéséről.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 244. § (2) bek. b) pontjában.]
Számla kötelező adattartalma
Változás 2017. január 1-jétől.
Kötelező feltüntetni a belföldi adóalany vevő adószámát, ha a számlán az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot (korábban 1 millió forint volt az értékhatár).A 2016-ban 2017-es teljesítési időponttal kiállított, 1 millió forint áthárított adót el nem érő számlák alapján az adó - az egyéb feltételek teljesítése mellett - akkor is levonható, ha az nem tartalmazza a belföldi adóalany vevő, igénybevevő adószámát.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § d) pont dc) alpontjában, 307. §-ában.]
Kedvezményes kulcs
Változás 2017. január 1-jétől.
27 százalékról 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfakulcsa. Internet-hozzáférési szolgáltatás alatt a csomagkapcsolt módon felépülő, a 2015/2120/EU európai parlament és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti internet-hozzáférési szolgáltatást kell érteni.A kedvezményes adókulcsot az időszakos elszámolású ügyletek esetén az olyan, 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetési esedékesség, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont.
Egyéb esetekben akkor kell először alkalmazni a kedvezményes kulcsot, ha a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 7/B. pontjában, 305. § (1) bekezdésében, 3/A. számú melléklet II. rész 3. pontjában.]
27 százalékról 5 százalékra csökken a baromfihús, -belsőség és -vágási melléktermék, illetve a tojás értékesítésére vonatkozó áfakulcs. A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 304. § (1) bekezdésében, 3. számú melléklet I. rész 52-53. pontjaiban.]
18 százalékról 5 százalékra csökken a friss tej áfakulcsa. A kedvezményes adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 304. § (1)-(2) bekezdéseiben, 3. számú melléklet I. rész 54., 3/A. számú melléklet I. rész 1. pontjaiban.]
Nem változott.
Az ESL és UHT tejre továbbra is a 18 százalékos adómérték vonatkozik.27 százalékról 18 százalékra, majd 2018. január 1-jétől 5 százalékra csökken az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra (SZJ 55.30.1-ből) vonatkozó áfakulcs. A kedvezményes, 18 százalékos adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik; az 5 százalékos adókulcsot azon értékesítésekre kell először alkalmazni, amelyekben a fizetendő adó megállapítására előírt időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 305. § (2) bekezdésében, 308. §-ában, 3. számú melléklet II. rész 3., 3/A számú melléklet II. rész 4. pontjaiban.]
Fordított adózás
Új előírás 2016. július 16-ától.
Fordított adózás alá tartozik az olyan, ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkát megvalósító szolgáltatásnyújtás is, amely esetében az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása egyszerű bejelentéshez kötött.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. b) pontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
A krómhulladék és -törmelék, illetve vanádiumhulladék és -törmelék értékesítésére a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A módosítást azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyekben a teljesítési időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.Ha a fizetendő adót az adóalanynak 2017. január 1-je előtt kell megállapítania, a fordított adózás nem alkalmazható. Ha az új előírás szerint fordított adózás alá tartozó termékértékesítés teljesítése 2016. december 31-ét követi, de az ezen ügylethez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2017. január 1. napját megelőző napra esik, akkor az előleg után fizetendő adót az ügyletet teljesítő adóalany fizeti egyenes adózással. Az ellenértéknek az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után pedig a termék beszerzője fizeti az áfát fordított adózással.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. d) pontjában, 306. §-ában, 6. számú melléklet 30-31. pontjaiban.]
Nem változott.
Fordított adózás alá tartozik az ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkát megvalósító szolgáltatásnyújtás, amely vonatkozásában az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építésihatóságiengedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. b) pontjában.]
Alanyi adómentesség
Változás 2017. január 1-jétől.
Az alanyi adómentesség választására jogosító bevételi értékhatár 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. 2017-re akkor választható alanyi adómentesség, ha az adóalany belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai ellenértékének összege sem 2016-ban ténylegesen, sem 2017-ben ténylegesen, illetve várhatóan nem haladja meg a 8 millió forintot.E feltételek teljesülése esetén akkor is választhat alanyi adómentességet az adóalany, ha arra egyébként azért nem lenne jogosult, mert az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár korábbi naptári években történő átlépése miatt előírt 2 éves "várakozási" idő még nem telt el. Tehát ha valaki 2015-ben átlépte a 6 millió forintos értékhatárt, de sem 2015-ben, sem 2016-ban nem haladta meg a 8 millió forintot, és várhatóan 2017-ben sem fogja, akkor 2017-re ismét választhatja az alanyi adómentességet.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) bekezdésében, 310. §-ában.]
Mit kell tudni a számvitelről?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2016. november 22-én, az adócsomagban elfogadott módosítása elsősorban■ a származékos ügyletekkel, a fedezeti elszámolásokkal, továbbá
■ az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával
összefüggő javaslatokat tartalmaz.
A módosításokat először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok jelentős része a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.
Egyéb szervezet
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A számviteli törvény újradefiniálta az egyéb szervezetek fogalmát, ide tartozik:■ az egyesület, az alapítvány,
■ a köztestület, a közalapítvány,
■ a lakásszövetkezet, a társasház,
■ az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
■ a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
■ a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
■ a közös jogkezelő szervezet,
■ a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
■ a víziközmű-társulat,
■ az egyházi jogi személy,
■ a befektetési alap, az egyéb alapok,
■ a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
■ a magánnyugdíjpénztár,
■ az önkéntes nyugdíjpénztár,
■ az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
■ a közraktár, valamint
■ a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.
[2000. évi C. törvény 3. § (1) bek. 4. pont]
Nem változott.
Az egyéb szervezetek beszámolási kötelezettségének, valamint a beszámolót alátámasztó könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a rájuk vonatkozó külön jogszabályok és a számviteli törvény alapján kormányrendeletek szabályozzák.[2000. évi C. törvény 6. § (2) bek.]
Fedezeti ügylet
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A fedezeti ügylet olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy - kizárólag a devizakockázat tekintetében - olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezett ügyletből adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat várhatóan ellentételezi. A fedezeti ügylet lehet:■ piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet,
■ cash-flow-fedezeti ügylet,
■ külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete.
Fedezeti ügyletnek csak a fedezeti céllal kötött, és ilyenként megjelölt ügylet minősül.
[2000. évi C. törvény 3. § (8) bek. 10. pont]
Fedezett ügylet
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A fedezett ügylet egy olyan eszköz, kötelezettség, biztos elkötelezettség, előrejelzett ügylet vagy külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés, amely a gazdálkodót a valós értékben vagy a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változások kockázatának teszi ki, és amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak. Hasonló eszközöket vagy hasonló kötelezettségeket kizárólag akkor lehet összevonni és egy csoportként fedezni, ha az azonos csoportba tartozó egyedi eszközök és kötelezettségek osztoznak abban a kockázati kitettségben, amelyet fedezett kockázatként megjelöltek.[2000. évi C. törvény 3. § (8) bek. 10/a. pont]
Megjelölt fedezeti kapcsolat
Új előírás 2017. január 1-jétől, először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.
A fedezeti kapcsolatot a fedezeti ügylet egészére vonatkozóan kell megjelölni. Egy fedezeti kapcsolatban azonban nem előírás a teljes fedezeti ügylet megjelölése, hanem a teljes fedezeti ügylet egy része (például a névleges érték bizonyos százaléka) is megjelölhető fedezeti ügyletként.Egy egyedi fedezeti ügylet esetében a fedezet megjelölhető egynél több típusú kockázatra is, ha a fedezett kockázatok egyértelműen azonosíthatók és a fedezet hatékonysága bizonyítható, valamint biztosítható, hogy a fedezeti ügylet és a különböző kockázati pozíciók specifikusan meg legyenek jelölve.
A fedezett ügylet fennállásának csak egy részére is megjelölhető fedezeti kapcsolatot csak a fedezeti ügylet fennállásának teljes időszakára lehet megjelölni.
[2000. évi C. törvény 3. § (8) bek. 10/b. pont]
Nem változott.
A fedezeti ügyletet a fedezeti kapcsolat megjelölésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és ahhoz a fedezett ügyletet vagy ügyleteket (tételt vagy tételeket), illetve annak konkrét kockázatát egyértelműen hozzá kell rendelni.A fedezeti ügyletről és a hozzárendelt fedezett ügyletről (tételről) az elszámolást alátámasztó fedezeti dokumentációt kell vezetni.
A fedezeti ügylet megkötésekor és annak teljes lejárati ideje alatt folyamatosan biztosítani kell a fedezeti hatékonyság fennállását.
[2000. évi C. törvény 59/E. § (1)-(3) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a hitelfelvételi költségek elhatárolására
Egy társaság 3 éves futamidejű általános működési célú hitelt vett fel 2017. január 1-jén. A hitel összege 10 millió forint, évente fizetendő fix kamata 5 százalék, a hitelhez kapcsolódó, a hitel felvételekor felmerült díjak és jutalékok összege 660 000 forint. Hogyan érinti a hitelfelvétel az egyes években a társaság eredményét?1. Elszámolás a hitelfelvételi költségek elhatárolása nélkül:
2017- ben:
T 3. Elszámolási betét - K 4. Hiteltartozás 10 000 000 Ft,
T 5. Bankköltség - K 3. Elszámolási betét 660 000 Ft,
T 8. Fizetendő kamatok - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség 500 000 Ft,
2018- ban:
T 8. Fizetendő kamatok - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség 500 000 Ft,
2019- ben:
T 8. Fizetendő kamatok - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség 500 000 Ft,
T 4. Hiteltartozás - K 3. Elszámolási betét 10 000 000 Ft.
2. Elszámolás a hitelfelvételi költségek elhatárolása esetén:
2017- ben:
T 3. Elszámolási betét - K 4. Hiteltartozás 10 000 000 Ft,
T 5. Bankköltség - K 3. Elszámolási betét 660 000 Ft,
T 3. Aktív időbeli elhatárolás - K 5. Bankköltség 440 000 Ft,
T 8. Fizetendő kamatok - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség 500 000 Ft,
2018- ban:
T 8. Fizetendő kamatok - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség 500 000 Ft,
T 5. Bankköltség - K 3. Aktív időbeli elhatárolás 220 000 Ft,
2019- ben:
T 8. Fizetendő kamatok - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség 500 000 Ft,
T 5. Bankköltség - K 3. Aktív időbeli elhatárolás 220 000 Ft,
T 4. Hiteltartozás - K 3. Elszámolási betét 10 000 000 Ft.
Az egyes évek eredményét terhelő költség, ráfordítás (Ft-ban):
|
2017 |
2018 |
2019 |
összesen |
|
|
1. esetben: |
1 160 000 |
500 000 |
500 000 |
2 160 000 |
|
2. esetben: |
720 000 |
720 000 |
720 000 |
2 160 000 |
Származékos ügylet
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Származékos ügylet az olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swapügylet, illetve ezek további származékai, amelyek■ teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,
■ értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző,
■ a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,
■ pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.
Származékos ügylet tehát nemcsak értékpapír vagy befektetés árához, árindexéhez, árfolyamához, hanem bármely pénzügyi instrumentum vagy tőzsdei áru (például búza vagy áram) árához, árindexéhez, árfolyamához is köthető. Fontos azonban, hogy a mérőszámot a szerződő felek egyike se tudja közvetlenül befolyásolni.
Származékos ügyletnek minősül különösen a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is. Azt, hogy egy ügylet származékos ügylet-e, nem az ügylet formája - vagyis az, hogy elszámolási vagy leszállítási ügyletről van-e szó - dönti el, hanem az ügylet valódi tartalma.
Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz (beleértve a tőzsdei árut is) adásvételére vonatkozó leszállítási ügylet, amelynek célja a nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő adásvétele és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor. Például ha egy gazdálkodó azért vásárol egy határidős ügylet keretében áramot a tőzsdén, hogy teljesítse a jövőbeni értékesítési kötelezettségét, az nem tekinthető származékos ügyletnek, mert a beszerzés célja nem az áramnak a tőzsdén való eladása révén a piaci árak változásából eredő nyereségszerzés.
Ügyletei azonosítására minden gazdálkodónak a számviteli politika részeként, vagy egy külön szabályzatban, megfelelő eljárási renddel kell rendelkeznie, és ügyletei célját az azonosítás megkönnyítése érdekében megfelelően és egyértelműen dokumentálnia kell.
[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 1. pont b) alpont, 3. § (9) bek. 2. pont a) alpont, 3. § (9) bek. 11. pont, 29. § (7) bek., 43. § (2) bek., 4. § (7) bek. s) pont, 85. § (3) bek. s) pont, 90. § (4) bek. a) és c) pontok]
Nem változott.
A származékos ügyleteket a szerződéskötéskor 0. Nyilvántartási Számlák számlaosztályban nyilvántartásba kell venni, mert az ügylet megkötésével függő követelés, illetve függő kötelezettség keletkezik. Emellett a pénzmozgással járó fizetett letétek, biztosítékok, árkülönbözetek összegét egyéb követelésként, az ilyen címen kapott összeget pedig egyéb kötelezettségként kell kimutatni az ügylet zárásásig.[2000. évi C. törvény 160. § (5) bek.]
Származékos ügylet zárása
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A származékos ügylet zárásának minősül a származékos ügylet lejárata, eladása, lehívása, a származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ellenügylet zárásként dokumentált kötése vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése.Sok esetben a származékos ügylet nem zárható le technikailag, a zárást egy ellenirányú ügylet (ellenügylet) kötésével érik el. Ellenügylet ebből a szempontból az eredeti származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ügyletkötés.
[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 11/a. pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák az átalakulást követő könyvelés időpontjaira
1. "A" részvénytársaságból 2017. január 1-jén kiválik "B" Kft. Mely nappal kell elkészíteni a kiválással létrejövő "B" Kft. végleges vagyonmérlegét, illetve mely nappal kell a "B" Kft.-nek a könyveit megnyitnia?Válasz: a "B" Kft. végleges vagyonmérlegét a kiválás napjával, azaz 2017. január 1-jével kell elkészíteni. A "B" Kft. a könyveit az átalakulás napját követő nappal, azaz 2017. január 2-ával nyitja meg.
2. "A" Kft. egyesül "B" Kft.-vel 2016. december 31-én. Mely nappal kell elkészíteni az egyesüléssel létrejövő "C" Kft. végleges vagyonmérlegét, illetve mely nappal kell a "C" Kft.-nek a könyveit megnyitnia?
Válasz: a "C" Kft. végleges vagyonmérlegét a kiválás napjával, azaz 2016. december 31-ével kell elkészíteni. A "C" Kft. a könyveit az átalakulás napját követő nappal, azaz 2017. január 1-jével nyitja meg.
________________________________________________________________________________________________________________________
Belső érték
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Belső értéknek tekintendő az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete. Kamatswapügylet esetén belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet.[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 12/a. pont]
Biztos elkötelezettség
Új előírás 2017. január 1-étől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Biztos elkötelezettségnek minősül a meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű megállapodás.[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 13/a. pont]
Fedezeti hatékonyság
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A fedezeti hatékonyság azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek valós értékében vagy pénzáramlásaiban a fedezett kockázatból eredően bekövetkező változásokat.Egy fedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezeti hatékonyság a 80 és 125 százalék közötti sávban van. Egy fedezeti ügylet akkor is hatékonynak tekinthető - és a fedezeti hatékonyság mérésére vonatkozó követelményeket nem kell alkalmazni -, ha a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgyának mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja).
A fedezeti hatékonyság mérésének kiemelt szerepe van, mivel a fedezeti elszámolás szabályai csak addig alkalmazhatóak, amíg a fedezeti ügylet hatékony.
[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 14. pont]
Nem változott.
A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként kell meghatározni.[2000. évi C. törvény 3. § (9) bek. 14. pont]
Aktív és passzív időbeli elhatárolások a származékos ügyleteknél
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A törvény részletesen meghatározza, hogy a származékos ügyletekkel kapcsolatban mely tételeket és mikor kell aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként elszámolni, illetve kimutatni.Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a) a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig;
b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swapügyletek esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
c) a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján - a külön tételként kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével - fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt;
d) cash-flow-fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig;
e) előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow-fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a) a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig;
b) a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamatswapügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
c) a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján - a külön tételként kimutatott elhatárolások együttes összegének figyelembevételével - fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash-flow fedezeti ügyletek hatékony része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák vagy amelyekre a fedezeti elszámolást meg kellett szüntetni, mert a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek, de amelyek esetében a fedezett ügylet várhatóan bekövetkezik;
d) cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a fedezeti ügylet realizált nyereségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig;
e) előre jelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet zárásáig.
Egy adott származékos ügylettel kapcsolatban az aktív és a passzív időbeli elhatárolásként megjelenített összeg(ek) együttesen mutatják az adott származékos ügylet fordulónapi valós értékét vagy belső értékét. A fenti c) pontok szerinti "nettó" aktív időbeli elhatárolás csak a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében mutatható ki. "Nettó" passzív időbeli elhatárolást kell kimutatni minden esetben, amikor a származékos ügylet fordulónapi valós értéke vagy belső értéke veszteségjellegű.
Az időbeli elhatárolásokat jellegüknek megfelelően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell megszüntetni. Ezen általános szabály alól egy eset a kivétel, ha a fedezett ügylet egy eszköz vagy kötelezettség jövőbeni beszerzését vagy keletkezését eredményezi. Ebben az esetben a cash-flow fedezeti ügylet bekerülés időpontjáig felhalmozott eredményének hatékony részével az eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékét kell módosítani.
[2000. évi C. törvény 32. § (5) bek., 44. § (5) bek., 47. § (11) bek.]
Cash-flow fedezeti ügylet
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan.A valós értéken történő értékelés alkalmazásától függetlenül az ügylet realizált eredményének hatékony részét az eszköz vagy a kötelezettség bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni a bekerüléskor. Cashflow fedezeti ügylet esetén, ha az jövőben bekerülő eszközt vagy kötelezettséget fedez (például egy jövőbeni előrejelzett tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó devizaárfolyam-kockázatot).
Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény előírásai - fő szabályként - a kötelezettségek visszafizetendő összegét rendelik kimutatni a könyvekben és a beszámoló mérlegében, rendelkezni szükséges arról az esetről, amikor az előzőek alkalmazása miatt a kötelezettségek bekerülési értéke eltér a visszafizetendő összegtől. A különbözetet
- előjelének megfelelően - az időbeli elhatárolásokkal szemben indokolt elszámolni, és a későbbiekben a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve bevételeivel szemben
- a kötelezettség csökkenésével arányosan
- megszüntetni.
[2000. évi C. törvény 32. § (6) bek., 44. § (6) bek., 47. § (11) bek.]
Hitelfelvételi költségek aktív időbeli elhatárolása
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A hitel vagy kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült költségeket (beleértve a hitel vagy a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot) a vállalkozó időbelileg elhatárolhatja, amennyiben azokat nem aktiválja egy adott eszköz bekerülési értékének részeként. A hitelfelvételi költségek így elhatárolt összegét a hitel vagy kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel vagy kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.[2000. évi C. törvény 32. § (7) bek.]
Értékelés valós értéken
Változó előírások 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A módosítások egyértelműen rögzítik, hogy:■ valós értéken történő értékelés esetén a kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyletek vagy valós értéken, vagy belső értéken értékelendők;
■ nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés a nem pénzügyi eszközre vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, ha az nem minősül származékos ügyletnek (az olyan határidős ügyletek és opciós ügyletek zárását, amelyek nem minősülnek származékos ügyletnek, az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni, függetlenül attól, hogy áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesül-e az ügylet);
■ a valós értéken történő értékelés esetén a származékos ügyletekre vonatkozó időbeli elhatárolás nem alkalmazható;
■ a valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet cash-flow fedezeti ügyletként csak a devizaárfolyam-változásból bekövetkező változás miatt fennálló kockázat tekintetében jelölhető meg;
■ a valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet minden egyéb esetben csak valós érték fedezeti ügyleteként jelölhető meg (ez eltér attól, ha a valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák, amely esetben a biztos jövőbeni elkötelezettséghez kapcsolódó bármely kockázat csak cash-flow fedezeti ügyletben jelölhető meg fedezett kockázatként);
■ valós értéken történő értékelés esetén a fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni, ha a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának), illetve ha a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás előírt feltételeinek.
[2000. évi C. törvény 59/A. § (6) bek., 59/A. § (7) bek. f) pont, 59/D. § (1) bek., (2) és (10) bek., 59/E. § (1) bek., (1a) bek., (4) bek., (6) bek., (11) és (12) bek.]
Nem változott.
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - a számviteli politikájában rögzített döntése szerint - a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére alkalmazhatja a valós értéken történő értékelés szabályait.[2000. évi C. törvény 59/A. § (1) és (7) bek.]
Deviza-könyvvezetés esetén alkalmazandó árfolyam
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben felmerült ügyletek elszámolására, értékelésére a forintban történő könyvvezetés során alkalmazandó előírásokat kell értelemszerűen alkalmazni.[2000. évi C. törvény 60. § (11) bekezdése]
Nem változott.
A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (a továbbiakban együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát - a választott - hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és a devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető vagy csak devizavételi, vagy csak devizaeladási árfolyamon is.
[2000. évi C. törvény 60. § (1) bek., (2) bek., (4) és (6) bek.]
Támogatások visszafizetendő összegének elszámolása
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatások, juttatások visszafizetendő összegét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.[2000. évi C. törvény 81. § (2) bek. o) pont]
Nem változott.
Az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként elszámolt fejlesztési célú támogatás visszafizetendő összegét is az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.[2000. évi C. törvény 81. § (2) bek. o) pont]
Származékos ügyletek bevételei és ráfordításai
Változás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni a kamatswapügyletek esetén:a) amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, az ügylet realizált nyereségét, illetve veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan kimutatott elhatárolás megszüntetését;
b) amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján járó, illetve fizetendő kamatkülönbözet elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
c) piaci érték (valós érték) fedezeti célú kamatswapügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján kimutatott elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
d) cash-flow fedezeti célú kamatswapügyletek esetén kimutatott elhatárolás összegét.
Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a kamatswapügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti (nyereség- vagy veszteségjellegű) különbözet teljes összegét, valamint az ügylethez kapcsolódóan kimutatott elhatárolás megszüntetését.
Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a nem kamatfedezeti célú, egyéb piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján számított elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletekkel kapcsolatos elhatárolás összegét és annak megszüntetését.
[2000. évi C. törvény 84. § (5) bek. f) pont, 84. § (7) bek. j) és k) pontjai, 85. § (2) bek. c) és e) pontjai, 85. § (3) bek. j) és k) pontjai]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa opciós ügylet elszámolására
"A" társaság 2017. március 15-én vételi opciót vásárol 100 darab TOP részvény vásárlására 2017. június 15-ei határidővel, kötési árfolyam 10 000 Ft/db, a fizetett opciós díj 50 eFt. 2017. június 15-én a piaci árfolyam 10 800 Ft/db. Az opció kiírójánál, "B" társaságnál a forgatási célú részvény könyv szerinti értéke 10 500 Ft/db."A" társaság az opciót az árfolyam alakulása alapján lehívja, a részvényeket forgatási céllal vásárolja meg, az opciós díjat nem aktiválja.
Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az opció vevőjénél ("A" társaság), illetve az eladójánál ("B" társaság) az opció vásárlásakor és az opció lehívásakor?
Megoldás:
1. AZ OPCIÓ VÁSÁRLÁSAKOR:
"A" társaságnál:
T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - K 3. Elszámolási betét
50 000 Ft, a fizetett opciós díj
T 3. Aktív időbeli elhatárolás - K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
50 000 Ft, a fizetett opciós díj elhatárolása
"B" társaságnál:
T 3. Elszámolási betét - K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele
50 000 Ft, a kapott opciós díj
T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele - K 4. Passzív időbeli elhatárolás
50 000 Ft, a kapott opciós díj elhatárolása
2. AZ OPCIÓ LEHÍVÁSAKOR:
"A" társaságnál:
T 3. Forgatási célú értékpapír - K 4. Rövid lejáratú kötelezettség
1 000 000 Ft, a részvény ellenértéke
T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - K 3. Aktív időbeli elhatárolás
50 000 Ft, az időbeli elhatárolás megszüntetése
"B" társaságnál:
T 3. Egyéb követelés - K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele
1 000 000 Ft, a részvény ellenértéke
T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - K 3. Forgatási célú értékpapír
1 050 000 Ft, a részvény könyv szerinti értéke
T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele - K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
1 000 000 Ft, összevezetés a kisebbik összegben
T 4. Passzív időbeli elhatárolás - K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele
50 000 Ft, az időbeli elhatárolás megszüntetése
Kapcsolódó tételként a "0." Nyilvántartási Számlák számlaosztályban a függő követelések és függő kötelezettségek keletkezését és megszűnését is indokolt könyvelni.
________________________________________________________________________________________________________________________
IFRS-ek alkalmazása jogelőd nélküli vállalkozónál
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. Az IFRS-ek szerinti beszámolókészítés és könyvvezetés választásának a lehetősége a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra is vonatkozik, amennyiben azok megfelelnek a számviteli törvény 9/A. §-ában foglalt feltételeknek.A számviteli törvény a jogelőd nélkül alapított vállalkozók számára is előírja a felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentés meglétét, ha az IFRS-ek szerinti beszámolást választják. Ám esetükben értelemszerűen nem értékelhető és ezért nem vizsgálandó az, hogy rendelkeznek-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.
Az IFRS-ek szerinti beszámolásuk módjára vonatkozó választásukat - a cég bejegyzését követő 90 napon belül - a jogelőd nélkül alapított vállalkozásoknak is be kell jelenteniük az adóhatóság számára, illetve amennyiben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá tartoznak, akkor a felügyelet számára is.
[2000. évi C. törvény 114/C. § (8) bek.]
IFRS-ek alkalmazása tőzsdei cégeknél
Új előírás 2017. január 1-jétől,
először a 2017. évben induló üzleti évre alkalmazandóan. A tőzsdére év közben bevezetett vállalkozások egyedi beszámolójukra csak a tőzsdei bevezetés évét követő üzleti évtől kötelesek az IFRS-eket alkalmazni. A tőzsdére bevezetett (év közben engedélyezett) vállalkozások esetében az IFRS-ekre történő áttérésre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpont.[2000. évi C. törvény 114/C. § (9) bek.]
IFRS-ek alkalmazásával összefüggő szabályok
Változás 2016. november 26-ától.
A módosítás az IFRS-ekre történő áttérés bejelentési határidejét a korábbi - az áttérést megelőző - 90 napról 30 napra rövidíti. Ezáltal lehetővé válik, hogy az érintett vállalkozások a mindenkori adóváltozások ismeretében dönthessenek az IFRS-ekre történő áttérésről.Átmeneti szabály alapján azok, akik a korábbi 90 napos szabály alapján már bejelentették áttérési szándékukat, azt 2016. december 15-éig visszavonhatják.
Ezentúl a KSH számára külön nem kell bejelenteni az IFRS-ekre történő áttérési szándékot.
[2000. évi C. törvény 114/C. § (4) és (5) bek. 177. § (64) bek.]
Könyvek nyitása átalakuláskor
Új előírás 2016. november 26-ától.
A módosítás hiánypótló rendelkezésként tartalmazza, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással újonnan létrejövő gazdasági társaság könyvviteli nyilvántartásait a tevékenysége megkezdésének időpontjával, azaz az átalakulás, az egyesülés, a szétválás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.[2000. évi C. törvény 141. § (3a) bek.]
Nem változott.
Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan.[2000. évi C. törvény 141. § (1) bek.]
Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Tejalapanyag
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A törvényi definíciók köre kiegészül a tejalapanyag fogalmával, mely alatt a termékben található tejet és tejterméket (különösen a joghurtot, a kefirt, a vajat, a túrót, a tejszínt, a tejport, a sajtot és az írót) kell érteni.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 20. pontjában.]
Nem változott.
A legalább 50 százalékban tejalapanyag felhasználásával készült termékek nem minősülnek adóköteles üdítőitalnak és előrecsomagolt cukrozott készítménynek.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § aa) pont, cb) pontjában.]
Édesítőszer
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A törvény az édesítőszer alatt az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete B. részének 2. Édesítőszerek felsorolásába tartozó anyagokat érti (például szorbit, xilit).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 21. pontjában.]
Gyógynövényes ital
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Gyógynövényes italnak azok az adalékanyagot nem tartalmazó (a 2016. december 31-én hatályos jövedékiadótörvény szerinti) alkoholtermékek minősülnek, amelyeket legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával állítanak elő. (A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti úgynevezett ízesített vodka azonban nem tekinthetőek gyógynövényes italnak.)Az ilyen italok összes gyógynövénytartalmának meg kell haladnia a 3 gramm gyógynövény/100 milliliter mennyiséget, a felhasznált hét különböző növényből származó gyógynövényből pedig - növényenként - legalább 0,2 gramm gyógynövény/100 milliliter mennyiséget kell tartalmazniuk. Ha a gyártó gyógynövény-kivonatot ad a termékhez, akkor a kivonatnak a mennyiségi határértékeknek megfelelő hatóanyag-tartalommal kell rendelkeznie.
További feltétel, hogy a gyógynövénymennyiséget 15 százalékos nedvességtartalmú gyógynövénymennyiségre átszámítva kell figyelembe venni és, hogy az ital ízében és illatában a felhasznált gyógynövények ízének és illatának kell dominánsnak lennie. (Ellenőrzés során az adóhatóság ezt szakértő bevonásával vizsgálhatja.)
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 22. pontjában.]
Adalék anyag
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adalék anyag definíciója már nem a Magyar Élelmiszerkönyvre, hanem az uniós joganyagra hivatkozik (1333/2008/EK és 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletek). Tartalmi különbség nincs a korábbi szabályhoz képest. A gyógynövénykivonat nem minősül adalék anyagnak.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 15. pontjában.]
Gyógynövény
Változás 2017. január 1-jétől.
Nem a teljes növény, hanem annak kizárólag az a része (különösen a növény szerve, gyökere, levele, virága, termése) minősül gyógynövénynek, melyet a benne lévő hatóanyag miatt a gyógyászatban alkalmaznak.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 16. pontjában.]
Egészségmegőrző program
Változás 2017. január 1-jétől.
A legfeljebb 500 forint ellenében elérhető programok, rendezvények is egészségmegőrző programnak minősülhetnek (már nemcsak az ingyenesek), így ezek költségei is levonhatóvá válnak a fizetendő népegészségügyi termékadóból.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pontjában.]
Nem változott.
Egészségmegőrző programnak az adóalany vagy az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezésre, életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló minden olyan tevékenysége, akciója, programja minősül, amely bármely magánszemély által elérhető.A fizetendő népegészségügyi termékadó összege csökkenthető az egészségmegőrző programokkal kapcsolatban az adómegállapítási időszakban felmerült költségekkel, ráfordításokkal. A csökkentés összege nem haladhatja meg az egyébként fizetendő adó összegének 10 százalékát.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 19. pont, 8. § (4) bekezdésében.]
Adóköteles termékek
Változás 2017. január 1-jétől.
Adóköteles ízesített sörnek minősülnek azok az italok is, melyek a sör mellett édesítőszert tartalmaznak (korábban csak a hozzáadott cukrot tartalmazók számítottak ide). Az adókötelezettség feltétele, hogy az ital cukor-, illetve édesítőszer-tartalma együttesen meghaladja az 5 gramm cukor, illetve ennek megfelelő édesítőszer/100 milliliter mennyiséget.[Lásd 2011. évi CIII. törvény 2. § f) pontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Adóköteles alkoholos frissítőnek minősül a 2208 VTSZ szám alá tartozó, adalékanyagot és édesítőszert tartalmazó ital, feltéve, hogy a cukor-, illetve édesítőszer-tartalom együttesen meghaladja az 5 gramm/100 milliliter mennyiséget. Az ital alkoholtartalma nem haladhatja meg az 5 térfogatszázalékot (ettől magasabb alkoholtartalom esetén a termék már alkoholos italnak minősülne).[Lásd 2011. évi CIII. törvény 2. § g) pontjában]
Nem változott.
Alkoholos frissítőnek minősülnek azok a 2208 VTSZ szám alá tartozó italok (például konyak, whisky, vodka, likőr), melyek üdítőitalt tartalmaznak. [Az üdítőital törvényi fogalmát a 2. § a) pontja határozza meg.][Lásd 2011. évi CIII. törvény 2. § g) pontjában.]
Adóköteles alkoholos italnak minősülnek a 2016. december 31-én hatályos jövedékiadótörvény szerinti alkoholtermékek (például bizonyos pezsgők, konyak, whisky, rum, gin, vodka).Továbbra sem adókötelesek a gyümölcspárlatok és azok az alkoholtermékek, melyek mentesülnek a jövedékiadó-fizetési kötelezettség alól (például gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, vegyipari és kozmetikai termékek).
[Lásd 2011. évi CIII. törvény 2. § i) pontjában.]
Mit kell tudni a helyi adókról?
Önkormányzati adórendelet
Változás 2016. július 1-jétől.
A helyi (települési, fővárosban a fővárosi és kerületi) önkormányzatnak 2017. január 1-jétől úgy kell hatályban tartania adórendeleteit, hogy a rendeleti adótényállások összességén keresztül jusson érvényre a korábban csak az adómérték-megállapításnál figyelembe veendő három rendeletalkotási követelmény. Emiatt felül kell vizsgálniuk rendeleteiket, így például a kedvezmények, mentességek rendszerét, az adóalap fajtájának megválasztását, az adómérték nagyságát. Korábban csak az adómérték-megállapításnál kellett figyelembe venni a helyi sajátosságokat, az önkormányzat gazdálkodási követelményeit, az adózók teherviselő képességét.[1990. évi C. törvény 7. § g) pont és 51/B. § (1) bek.]
Nem változott.
A települési önkormányzatok továbbra is a helyi adókról szóló törvény kereteinek betartása mellett vezethetnek be helyi adó(ka)t, továbbá a vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalanyok számára korlátlan adóelőnyöket biztosíthatnak.[1990. évi C. törvény 6-7. §]
Jogdíj
Új előírás 2016. július 1-jétől.
Azon adóalany, mely 2016. június 30-áig legalább egy alkalommal csökkentette az adózás előtti eredményét, vagy a 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult lett volna azt csökkenteni, továbbra is megteheti ezt, de utoljára a 2021. június 30-áig lezáruló adóévi adójának megállapításakor jogosult a 2016. június 30-áig hatályban lévő társaságiadó-törvény szerinti, azaz a tágabb körű jogdíjfogalom alkalmazására. Azon adóalany is alkalmazhatja e kedvezőbb szabályt, amely az adózás előtti eredményét csak azért nem csökkentette, vagy csökkenthette volna, mert annak összege nulla vagy negatív volt. Az átmeneti szabály azonban csak 2016. december 31-éig alkalmazható, ha az adóalany 2016. január 1-je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan, a korábbi jogdíjfogalomba tartozó immateriális jószágot szerzett be, amely a kapcsolt vállalkozást nem jogosította a 2016. június 30-áig hatályos társaságiadó-szabályok szerinti adóalap-csökkentés igénybevételére.[1990. évi C. törvény 51/B. § (2)-(3) bek.]
Ha a felek a jogdíjra vonatkozó szerződést már megkötötték, de a szerzői jogi védelem alatt álló mű még nem született meg, akkor a 2015. július 1. és 2016. június 30. között létrejött és hatályossá váló, a nyilvántartást vezető hatóság részére bejelentett szerződés alapján keletkező művekből származó bevételekre a 2017-ben lezáruló adóévig bezáróan lehet alkalmazni a kedvezőbb adózású jogdíjszabályokat.[1990. évi C. törvény 51/B. § (4) bek.]
Változás 2016. július 1-jétől.
A jogdíj fogalmából kikerül például a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok. (Csak a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből, valamint a felsorolt jogok értékesítéséből származó ellenérték minősül továbbra is jogdíjbevételnek.)[1990. évi C. törvény 52. § 51. pont]
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni bevallási kötelezettség - ideértve az adóbevallás kijavítását, annak önellenőrzéssel való helyesbítését - az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) használatával a NAV-on keresztül is teljesíthető. A szabály a 2017-ben benyújtandó bevallásokra vonatkozik, tehát már a 2016. adóévről szóló bevallásra is. A NAV a hozzá beérkezett adóbevallásokat - a bevallásbenyújtásra kötelezett azonosítását követően, tartalmi vizsgálat nélkül, a befogadó nyugta kiadása mellett - a bevallási nyomtatványban megjelölt székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton küldi meg. A NAV-hoz határidőben benyújtott adóévi iparűzésiadó-bevallást az önkormányzati adóhatóság teljesítettnek tekinti.[1990. évi C. törvény 42/D. §]
Nem változott.
A helyi iparűzési adóban a nettó árbevétel megállapításakor a számviteli törvény szerint meghatározott értékesítés nettó árbevétele csökkenthető a bevételként elszámolt jogdíj összegével.[1990. évi C. törvény 52. § 22. pont a) alpont]
Az adózó az adóévi iparűzési adó bevallását - döntése alapján - papíralapon is benyújthatja az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet szerinti "központi" vagy az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. A települési önkormányzati adóhatóságok adóigazgatási hatásköre változatlan. Az iparűzési adóból származó bevétel továbbra is a települési önkormányzat saját bevétele, az adót a települési önkormányzat számlájára kell megfizetni.[1990. évi C. törvény 8. § (3) bek.; 2003. évi XCII. törvény 81. § b) pont]
K+F fogalom
Változás 2017. január 1-jétől.
Az iparűzésiadó-alap megállapítása során az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének (mint nettóárbevétel-csökkentő tételnek) fogalma azonos a társasági adóról szóló törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti, ugyanilyen elnevezésű, adózás előtti eredményt csökkentő tétellel. Tehát a közvetlen költség összegét csökkenteni kell a kutatáshoz kapott állami támogatással és a belföldi adózótól, valamint a külföldi vállalkozó magyarországi telephelyétől vásárolt kutatás-fejlesztési szolgáltatás ellenértékével. A közvetlen költség megállapítása során felmerült költségelemet (például a K+F tevékenység során felhasznált anyag bekerülési értékét) már csak egyszer lehet figyelembe venni adóalap-csökkentésként a korábbi kétszeres helyett.[1990. évi C. törvény 52. § 25. pont]
Nem változott.
Az adózó a Htv. szerinti nettó árbevételét az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségével változatlanul csökkentheti az adóévi iparűzési adó alapjának megállapítása során.[1990. évi C. törvény 39. § (1) bek.]
Adóalap-összeszámítás
Változás 2017. január 1-jétől.
Csak a 2016. október 1-jét követően szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazniuk a társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő egyes iparűzésiadó-alanyokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabályt. E rendelkezés a 2016. szeptember 30-át követően kezdődő adóév iparűzési adójának megállapítása során is alkalmazható.[1990. évi C. törvény 39. § (10) bekezdés, 51/C. § (1) bek.]
Nem változott.
Azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak kell összeszámítaniuk az adóalapjukat, amelyeknél az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatás együttes összege a nettó árbevétel 50 százalékát meghaladja. Ha az adóévi nettó árbevétel az 500 millió forintot meghaladja, akkor az iparűzési adó alapjának megállapítása során az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összege csak korlátozottan vonható le a nettó árbevételből.[1990. évi C. törvény 39. § (4)-(6) bek.]
Őstermelők iparűzési adója
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzésiadó-kötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy a közös őstermelői tevékenységből származó teljes adóalap utáni adót az adószámmal rendelkező őstermelő állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Így a közös őstermelői igazolványban feltüntetett többi - önállóan bevallást be nem nyújtó - adóalanynak csak nyilatkozatot kell tennie a bevallást benyújtó őstermelő bevallásában. Ugyanígy vallhatják be adójukat a családi gazdaság tagjai is.[1990. évi C. törvény 41. § (8) bek.]
A rendelkezés már a 2016. adóév adójának megállapítása során is alkalmazható.[1990. évi C. törvény 51/C. § (3) bek.]
Nem változott.
A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező őstermelők, illetőleg a családi gazdaság tagjai továbbra is teljesíthetik önállóan adókötelezettségeiket és önállóan jogosultak egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapításra is.[1990. évi C. törvény 39. §, 39/A-B. §]
Hitelintézetek nettó árbevétele
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Vásárolt követelés értékesítése esetén a vásárolt követelés könyv szerinti értékének egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként elszámolt összegével csökkenthető a nettó árbevétel, ha a vásárolt követelés eladási árát a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás bevételként számolta el. Például ha egy bank 500 egységért vásárol követelést, ezt az összeget vonhatja le a nettó árbevételéből, ha annak mondjuk 510 egységű eladási árát bevételként elszámolta.[1990. évi C. törvény 52. § 22. pont b) alpont]
Az új előírás a 2015. és 2016. adóév iparűzési adójának megállapításakor is alkalmazható.[1990. évi C. törvény 51/C. § (4) bek.]
De minimis támogatás
Változás 2017. január 1-jétől.
Nem számít úgynevezett de minimis (csekély összegű) támogatásnak a 2,5 millió forint iparűzésiadó-alapot meg nem haladó adóalapú vállalkozásoknak, továbbá a legfeljebb 20 millió forint iparűzésiadó-alapú háziorvos, védőnő vállalkozók számára az önkormányzat által nyújtott adóelőny (adókedvezmény vagy adómentesség). Tehát az adózónak nem kell nyilatkozatot tennie arról, hogy a kedvezményt csekély összegű támogatásként igénybe veheti, az adóhatóságnak pedig nem kell nyomon követnie az állami támogatással összefüggő feltételek teljesülését. A szabály a 2016. adóévi adókötelezettség teljesítésére is vonatkozik.[1990. évi C. törvény 39/C. § (5) bek. és 51/C. § (3) bek.]
Kataalany adóalapja
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó jogalany (kataalany) az iparűzési adóban tételes adóalap szerint adózik (mert korábban ezt az adózási módot választotta), akkor az adóév február 15-éig (változásbejelentés benyújtásával) dönthet arról, hogy az adóévtől már nem kíván tételes iparűzésiadó-alap szerint adózni (korábban január 15-éig kellett e bejelentést megtenni).[1990. évi C. törvény 39/B. § (9) bek.]
Mentességek
Új előírás 2017. évtől.
Az atomenergiáról szóló törvény szerint a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására kizárólagosan használt épület, épületrész mentes az építményadó alól.[1990. évi C. törvény 13. § c) pont]
A honvédelmi szerv, rendvédelmi szerv (például rendőrség, katasztrófavédelem) állományába tartozó, szolgálati kötelezettségét tartósan - legalább 30 napig - állandó szolgálati helyétől (például határvédelem, katasztrófahelyzet miatt) távol teljesítő személyt meglátogató hozzátartozónak nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, ha a szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen éjszakázik.[1990. évi C. törvény 31. § f) pont]
Nonprofit szervezetek feltételes mentessége
Változás 2017. január 1-jétől.
Csak az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő adóalanyt illeti meg az építmény- és telekadóra vonatkozó feltételes adómentesség. (Továbbra is azon épülete, épületrésze, telke után, amelyet kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ.)Az adóévi helyi adó alóli mentesség azon feltétele, miszerint az adóalanynak ne keletkezzen az adóévet megelőző évben a jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, a jövőben független attól, hogy a jövedelem a szervezet milyen jellegű (vállalkozási vagy egyéb) tevékenységéből származik (korábban a törvény a vállalkozási tevékenység szöveget tartalmazta).
A törvény rögzíti, hogy a társaságiadó-fizetési kötelezettség előző évi hiányáról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig kell írásban nyilatkozni az adóhatóságnál. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.
[1990. évi C. törvény 3. § (3) bek.]
Nem változott.
A feltételes helyiadó-mentességre jogosultak köre változatlan (így továbbra is idetartozik például az alapítvány, egyesület, köztestület). Változatlan feltételekkel továbbra is megilleti e menteség a vasútipálya-hálózatot üzemeltető közszolgáltató szervezetet.[1990. évi C. törvény 3. § (2) bek.]
Tulajdonos, vagyoni értékű jog jogosítottja
Változás 2017. január 1-jétől.
Az ingatlanátruházásról szóló, az ingatlan-nyilvántartásban széljegyre vett szerződésben szereplő szerző fél csak akkor válik tulajdonossá az építményadó, a telekadó és a kommunális adó alanyaként, ha a tulajdonváltozás bejegyzése iránti kérelmet nem vonták vissza, vagy a kérelmet az ingatlanügyi hatóság nem utasította el, vagy a bíróság nem állapította meg a szerződés érvénytelenségét. Ugyanez a szabály vonatkozik a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jogalapításról szóló szerződésben említett jogosultra is. (Korábban az átruházásról, jogalapításról szóló szerződés szerinti szerző fél akkor is tulajdonosnak, vagyoni értékű jog jogosítottjának minősült, ha őt az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként vagy a vagyoni értékű jog jogosítottjaként nem jegyezték be.)[1990. évi C. törvény 52. § 7. pont, 52. § 49. pont]
Nem változott.
Az építményadóban, a telekadóban és a magánszemély kommunális adójában az a személy minősül az adóévre az adó alanyának, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban január 1-jén tulajdonosként, vagy ha az ingatlanon vagyoni értékű jog áll fenn, akkor a vagyoni értékű jog jogosítottjaként szerepel.[1990. évi C. törvény 12. § (1) bek., (3) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Gépjárműadóváltozások
Speciális adóalanyiság
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az üzembentartó adóalany halála, illetve megszűnése esetén az elhalálozás, megszűnés évét követő év első napjától az a személy válik az adó alanyává, aki a járműnyilvántartásban a halál, megszűnés napján tulajdonosként szerepelt, kivéve, ha a járműnyilvántartásba időközben más személyt jegyeztek be üzembentartóként, vagy tulajdonosként.[1991. évi LXXXII. törvény 3. § (3) bek.]
Gépjárműadó-mentesség
Változás 2017. január 1-jétől.
Mentesség illeti meg az úgynevezett egyéb fogyatékossággal élő személyeket, továbbá a súlyos mozgáskorlátozottat vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító közeli hozzátartozót, ha közös háztartásban él a súlyos mozgáskorlátozottal vagy egyéb fogyatékossal. [A mentesség korábban csak a súlyos mozgáskorlátozottat, továbbá a kiskorú vagy a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban lévő szülőt (nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt) illette meg.] Egyéb fogyatékossággal élő személynek minősül a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § h) pontja szerinti (például autista, látás-, hallássérült) személy.[1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pont és 18. § 12. pont]
Nem változott.
A mentesség összege továbbra is évenként legfeljebb 13 ezer forint lehet, mégpedig egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi után.[1991. évi LXXXII. törvény 5. § f) pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Mezőgazdasági művelés alatt álló telek
Változás 2017. január 1-jétől.
A mentesség a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telekre vonatkozik (a belterületi, egy hektár alatti, művelés alól kivett területként nyilvántartott, de művelés alatt álló terület helyett). A mentesség akkor jár, ha a telek■ teljes területét az adóalany a naptári év egészében szántó, vagy szőlő, vagy kert, gyümölcsös művelési ág szerinti művelési módnak megfelelően műveli, és
■ a feltétel teljesülését a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv évente, az adóalany naptári év június 9. és szeptember 30. között benyújtott kérelmére indult eljárás során - helyszíni szemle alapján - kiadott okirattal tanúsítja, és
■ amellyel határos területen létesített ivóvízvezetékre, szennyvízcsatorna-vezetékre és villamosenergia-vezetékre való csatlakozásra nincs lehetőség, vagy
■ az említett közművekre való rácsatlakozásra ugyan lehetőség van, de amelynek az adóalany - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti - jogszerű földhasználója és azt a tárgyévben a megfelelő EU-jogszabályok (1306/2013/ EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet) alapján benyújtott támogatási kérelmében kérelmezett, vagy nem kérelmezett mezőgazdasági területként jelölt meg.
Nem zárja ki a mentességet, ha a terület egészét azért nem művelik, mert azon vagy a közüzemi szolgáltató által létesített, nem kizárólag a földterület közüzemi ellátását szolgáló műtárgy (például gázfogadó állomás, transzformátor), vagy a növénytermesztést szolgáló műtárgy (például ásott kút, üvegház, szőlőkordon) áll.
[1990. évi C. törvény 19. § b) pont, 52. § 15. pont]
Nem változott.
A mentesség továbbra is a belterületi, művelés alól kivett területként nyilvántartott, egy hektárnál nem nagyobb földrészletet illeti meg.[1990. évi C. törvény 52. § 15. pont]
Korrigált forgalmi érték
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az adóalapot képező korrigált forgalmi érték számítása során a törvényben és az adórendeletben rögzített mentességek adóalap-csökkentő összegét - ha a mentesség nem az adótárgy teljes területére vonatkozik - négyzetméter-arányosan kell figyelembe venni (azaz olyan arányban, mint amilyen arányt a mentes területrész nagysága képvisel a teljes területben).Lakás esetén a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó (négyzetméter-arányos) korrigált forgalmi érték nem része a lakás korrigált forgalmi értékének (azaz az építményadó alapjának).
[1990. évi C. törvény 42. § (6) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Például ha egy családi házhoz tartozó sufni és az ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, a családi ház alapterülete és a sufni együttes hasznos alapterülete 100 négyzetméter, amiből a sufnié 10 négyzetméter, akkor a forgalmi érték 18 millió forint. Adózni a korrigált forgalmi érték, tehát 9 millió forint után kell.
________________________________________________________________________________________________________________________
Nem változott.
A korrigált forgalmi érték az illetékekről szóló törvény szerinti forgalmi érték fele.[1990. évi C. törvény 52. § 13. pont]
Építményadó-kötelezettség keletkezése
Változás 2017. január 1-jétől.
Építményadó-kötelezettség keletkezik az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján is. [A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építéséhez nem kell építési engedélyt kérni, elegendő, ha az építtető úgynevezett egyszerű bejelentést tesz az illetékes jegyzőnél.][1990. évi C. törvény 14. § (1) bek.]
Nem változott.
Adókötelezettséget eredményez az épületre kiadott használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedése vagy a használatbavétel tudomásulvétele, továbbá - ha az épületet engedély nélkül építették, vették használatba vagy a használatbavétel tudomásulvételét az építésügyi hatóság megtagadta - az épület tényleges használatbavétele. Az adókötelezettség az azt kiváltó eseményt követő év január 1-jével keletkezik.[1990. évi C. törvény 14. § (1) bek.]
Bányató
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Nem minősül teleknek a halászatról és horgászatról szóló törvény szerinti bányató területe, így a telekadó hatálya nem terjed ki a területére.[1990. évi C. törvény 52. § 16. pont g) alpont]
Minimum-adóalap, minimumadóelőleg
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy ha a minimum-adóelőleg intézményét kell alkalmazni, akkor az előleget két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és megfizetni.[1990. évi C. törvény 40/L. §]
Változás 2017. január 1-jétől.
Adóévenként kell vizsgálni a minimum-adóalap alóli kimentési szabály alkalmazhatóságát, s hatálya csak az adott adóévre vonatkozik. (Korábban nem volt egyértelmű, hogy melyik adóévre kellett alkalmazni a szabályt.)[1990. évi C. törvény 40/K. § (1) bek.]
Nem változott.
Az áttérés adóévét követő adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszakra fizetendő előleg összege az áttérés adóévében fizetendő iparűzési adó összegével egyezik meg, ha az áttérés évében az iparűzési adó összege kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév adójának összege.[1990. évi C. törvény 40/L. §]
________________________________________________________________________________________________________________________IFRS-szabályok
Adóalapszabályok
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti közös tevékenység esetén a magyar számviteli törvény szabályai szerint kell megállapítani a nettó árbevétel, az ELÁBÉ, az anyagköltség és az alvállalkozói teljesítések értékét.[1990. évi C. törvény 40/B. § (2) bek.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Az IFRS-t alkalmazó adóalanynak az adóalap-komponensek (nettó árbevétel, ELÁBÉ, anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke) meghatározásánál figyelembe kell vennie a folytatódó és megszűnt tevékenység keretében keletkezett tételeket is. (Korábban e szabály csak a nettó árbevétel fogalmánál érvényesült.)[1990. évi C. törvény 40/B. § (1) bek.]
Nettó árbevétel
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az ásványi ércek kitermeléséből származó bevétel önállóan nevesített bevételnövelő-tényezőként a nettó árbevétel részét képezi.[1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bek. k) pont, IAS 18. standard 6. bekezdés (h) pont]
Az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítási szerződésből szerzett bevétel is a nettó árbevétel részét képezi az IFRS-t alkalmazó összes adóalany esetén. (Az IFRS-ek alkalmazásában a klasszikus biztosítási szerződéseken túl az úgynevezett biztosítási elemeket tartalmazó kötelmekből, mint például a szavatosság vállalásából is keletkezik biztosítási bevétel.)[1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bek. l) pont, IAS 18. standard 6. bekezdés (c) pont, IFRS 4 standard. A Függelék]
Az IFRS-t alkalmazó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások a nettó árbevétel megállapítása során levonhatják bevételükből a saját követelés értékesítéséből származó nyereség összegét.[1990. évi C. törvény 40/D. § (3) bek. c) pont]
Változás 2017. január 1-jétől.
A nem a szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás bevétele növeli a nettó árbevétel összegét. (Korábban a törvény áruértékesítés helyett termékértékesítés kifejezést használt.) Így a tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel - úgy, mint a magyar számvitelt alkalmazó vállalkozásoknál - egyetlen esetben sem képezi az adóalap részét. Ezért megszűnt az a rendelkezés, amely szerint csökkenteni lehetett a saját tulajdonú ingatlan vagy befektetési célú ingatlan eladásából eredő bevétellel a nettó árbevételt.[1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bek. h) pont, IAS 18. standard 3. bekezdés, hatályon kívül: 1990. évi C. törvény 40/C. § (3) bek. d) pont]
Ugyanilyen értelemben változik a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások nettó árbevétel-fogalma is.[1990. évi C. törvény 40/D. § (2) bek. f) pont]
A pénzügyi szektorba tartozó vállalkozások (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások) esetén- nemcsak az IAS 18 Bevételek című, hanem bármely más standard alapján elszámolt, az IAS 18 Bevételek című standard szerinti kamat beletartozik az adóköteles nettó árbevételbe;
[1990. évi C. törvény 40/D. § (1) bek.]
- a kapott kamatot csökkentő azon díjak, jutalékok összege növelik a nettó árbevételt, melyeket az IFRS nettó módon (a bevétel csökkentéseként és nem ráfordításként) rendel elszámolni (a korábbi szabályozás nem volt egyértelmű).[1990. évi C. törvény 40/D. § (2) bek. a) pont]
Csökkentő tételek
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Árubeszerzéssel vagy anyagbeszerzéssel összefüggő árfolyamkockázat csökkentésére vonatkozó fedezeti ügylet esetén az ELÁBÉ-t és az anyagköltséget korrigálni (növelni vagy csökkenteni) kell azzal az összeggel, amellyel a fedezeti ügylet eredménye miatt az IFRS-ek szerint az áru, illetve az anyag értéke változik (csökken vagy nő).[1990. évi C. törvény 40/F. § (2) bek. f) pont, 40/F. § (3) bek. b) pont, 40/G. § (2) bek. b) pont, 40/G. § (3) bek. b) pont]
Változás 2017. január 1-jétől.
A törvény kimondja: az utólagos, nem számlázott kedvezmények esetén a számviteli törvény szerinti utólagos, nem számlázott engedmény az, aminek összege növeli a nettó árbevételt (adott engedmény esetén), illetve növeli az ELÁBÉ vagy az anyagköltség összegét (kapott engedmény esetén).[1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bek. b) pont, 40/F. § (2) bek. a) pont, 40/G. § (2) bek. a) pont]
Bevételt nem eredményező csere esetén az ELÁBÉ összegét nem a cserébe adott áru könyv szerinti értékével, hanem a cserébe kapott áru csereszerződés szerinti értékével kell növelni.[1990. évi C. törvény 40/F. § b) pont]
Nem változott.
Bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt áru, szolgáltatás számlázott értékével (valós értékével) növelni kell a nettó árbevételt.[1990. évi C. törvény 40/C. § (2) bek. a) pont]
Önellenőrzési különbözet
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Új jogintézmény a számviteli önellenőrzési különbözet, melyet abban az esetben kell megállapítani és a megállapítás időpontját magában foglaló adóévről szóló bevallásban bevallani, ha a vállalkozás az IFRS alatti időszakban derít fel olyan számviteli elszámolási hibát, mely az áttérés előtti időszakra vonatkozik, és az áttérési különbözet összege eltérő lett volna, ha az adózó a hibát nem követi el, vagy még az áttérés előtt helyesbíti. Az áttérési különbözet újraszámítására tehát nincs szükség.[1990. évi C. törvény 40/J. § (2) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Áttérési különbözet
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha az adóalany az áttérést követő adóévben a helyi adókról szóló törvény (Htv.) szerinti minimum-adóalapot alkalmazza, vagy él a Htv. 40/K. § szerinti kimentési lehetőséggel, az áttérési különbözetet annak az adóévnek az adóalapjánál kell figyelembe venni, amelyik adóévben először kell az adókötelezettséget az IFRS szerinti adóalap szerint teljesíteni. (A korábbi szabály szerint a minimum-adóalapnál vagy a kimentési adóalapnál kellett.) Az áttérési különbözetet legkésőbb a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a társasági adóról szóló törvény 18/C. § (18) bekezdése szerinti jogutód nélküli megszűnéskor pedig az utolsó adóévben figyelembe kell venni, kivéve az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet székhelyének belföldről külföldre történő áthelyezésekor arra a tevékenységre, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e korlátozó rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak sem, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.[1990. évi C. törvény 40/K. § (3) bek. és (4) bek.]
Nem változott.
Ha az áttérés adóévében vagy az azt követő adóévben a tárgyévi IFRS szerinti adóalap alacsonyabb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév adóalapja, akkor a tárgyévben is az áttérést megelőző adóév adóalapját kell tárgyévi adóalapnak (minimum-adóalapnak) tekinteni. E kötelezettség alól kimentheti magát az adózó, ha a tárgyévre a magyar számviteli szabályokból kiindulva levezetett adóalap (kimentési adóalap) kiszámításával bizonyítja, hogy a tárgyévi teljesítménye (adóalapja) kisebb, mint a minimumadó alapja (azaz az áttérést megelőző adóévi adóalap).[1990. évi C. törvény 40/K. § (1) bek. és (2) bek.]
Mit kell tudni a reklámadóról?
Az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott határozatában megállapította, hogy a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere és a veszteséges vállalkozások 2014. adóévi adóalap-csökkentési lehetősége sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A határozat - a Bizottság által vélelmezett gazdasági előny megszüntetése érdekében - arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.Magyarországnak a hivatalos értesítéstől számított 4 hónapon belül kell eleget tennie a határozatban foglaltaknak. Tekintve, hogy a határozat végrehajtása tagállami hatáskörbe tartozik, a magyar kormány feladata, hogy döntsön erről, és annak megfelelő törvényjavaslatot nyújtson be az Országgyűléshez.
Ugyanakkor a kormány nem ért egyet a Bizottság döntésével, azt az uniós jog súlyos sérelmének tekinti. Ezért az Európai Bírósághoz fordul.
Új szankciórendszer
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A reklámközzétevőknek, melyeknek nincs adószámuk, a közzétételi tevékenység megkezdését követő 15 napon belüli be kell jelentkezniük az adóhatóságnál az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ez nem vonatkozik a nem egyéni vállalkozó magánszemélyekre.Ha az adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, az adóhatóság felhívja a kötelezettség teljesítésére, és ezzel egyidejűleg 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A mulasztási bírságot az adóhatóság naponta új határozatban szabja ki. Ilyenkor az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot kell kiszabni (30, 90, 270, ... millió forint). Ha az adóalany az adóhatóság első felhívására teljesíti a kötelezettséget, a bírság korlátlanul enyhíthető.
A törvény kimondja, hogy az adóhatósági bírságok a közléssel jogerőssé és végrehajthatóvá válnak, ellenük kizárólag bírósági felülvizsgálatnak van helye. A reklámadótörvény előírja a bíróságnak, hogy felülvizsgálat során kizárólag okirati bizonyításnak van helye és a bíróság tárgyaláson kívül határoz.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/B. §-ában.]
Ha az adóhatóság által a reklámközzétevőkről vezetett nyilvántartásban nem szereplő reklámközzétevő nem teljesíti a nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám megrendelője felé, s ezt a megrendelő jelzi az adóhatóságnak, akkor az adóhatóság felhívja a nyilatkozat 8 napon belüli pótlására. Ha a közzétevő ezt elmulasztja, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyekre ez a szabály nem vonatkozik.A közzétevő ugyanazon megrendelő irányában történő ismételt mulasztása esetén az adóhatóság 10 millió forint bírságot, minden további mulasztás után az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosát kitevő (tehát 30, 90, 270, ... millió forintos) mulasztási bírságot szab ki. E határozatok a közléssel jogerősek és végrehajthatóak, ellenük bírósági felülvizsgálatnak van helye.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/C. §-ában.]
A bejelentkezési és a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása miatt együttesen kiszabható mulasztási bírság legfeljebb 1 milliárd forint.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/D. §-ában.]
Az adóhatóság az adóbevallási kötelezettségét nem teljesítő reklámközzétevő adóalany adóját határozatban, évi 3 milliárd forintban állapítja meg.A közzétevő a vélelmezett adót megállapító határozat közlésétől számított - jogvesztő - 30 napon belül ellenbizonyítással élhet. Ebben az esetben az adóhatóságnak kötelezően vissza kell vonnia a határozatát, és ellenőrzést követően új határozatot kell hoznia. Az új határozat a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene bírósági felülvizsgálatnak van helye. Ha az adóalany ellenbizonyítással nem él, a vélelmezett adómegállapító határozat az ellenbizonyításra nyitva álló határidő lejártát követő napon jogerőssé és végrehajthatóvá válik, ellene bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/E. §-ában]
Nem változott.
A reklám közzétevőjének a megrendelő felé nyilatkoznia kell vagy arról, hogy a reklámadó-kötelezettségének eleget tesz, vagy arról a tényről, hogy őt az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli. Akkor nem kell nyilatkozatot adni, ha a megrendelés időpontjában a közzétevő szerepel az adóhatóság honlapján közzétett nyilvántartásban.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (3)-(4) bek., 7/C. § (1) bekezdésében.]
Reklámközzétevő
Változás 2017. január 1-jétől.
Az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének az a személy vagy szervezet minősül, aki/amely a reklámfelülettel rendelkezni jogosult, azaz aki dönthet arról, hogy a felületet reklám céljára hasznosítja vagy sem. Ez ugyanakkor következett a korábbi szabályból is, a változás a jogbizonytalan helyzet megszüntetését célozza.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (1) bek. e) pontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság csak akkor törli a közzétevő adóalanyt a nyilvántartásából, ha annak nettó módon számított adótartozása a naptári hónap első napján meghaladja 100 ezer forintot. (A változtatás az adózás rendjéről szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében történt, az ugyanis előírja, hogy az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét nettó módon kell számítani, azaz csökkenteni kell az adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.)[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 7/A. § (4) bek. g) pontjában.]
Nem változott.
Az állami adóhatóság a reklámközzétevő adóalanyok nevéről és adóazonosító számáról nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz. Azoknak az adóalanyoknak, akik/amelyek kérik a nyilvántartásba való felvételüket, nem áll fenn nyilatkozattételi kötelezettségük a megrendelőjük felé.[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 3. § (4) bek., 7/A. § (1) bekezdésében.]
Kapcsolt vállalkozások
Változás 2017. január 1-jétől.
Hatályát veszti az a szabály, mely szerint a 2014. augusztus 15-ét követően, szétválással létrejött kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, és a fizetendő reklámadót a kapcsolt vállalkozások között adóalap-arányosan kell megosztani.Példa: 2017-ben szétválással jön létre két kapcsolt vállalkozás. A vállalkozások a 2017. évben kezdődő adóévükben 60-60 millió forint nettó árbevételt érnek el reklámközzétételi tevékenységből. A korábbi szabály értelmében ezeket az adóalapokat össze kellett adni (120 millió), és az így kapott összegből kellett 2016 végéig kiszámítani a fizetendő adót (100 millióig 0 százalék, efölött 5,3 százalék), ami 1 060 000 forint lenne. Ezt kellett 2016 végéig megosztani a kapcsolt vállalkozások között fele-fele arányban.
Az összeszámítási szabály hatályon kívül helyezésével az adóalapot adóalanyonként külön-külön kell figyelembe venni, s mivel az a 100 milliós értékhatár alatt van mindkét kapcsolt vállalkozás esetében, egyikőjüknek sem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 6. §-ában, 11. § (4) bekezdésében.]
Mit kell tudni a jövedéki adóról szóló új törvényről?
Az Országgyűlés 2016. június 7-én új törvényt fogadott el a jövedéki adóról, amely 2017. április 1-jén lép hatályba. Az új törvény végrehajtási rendelete várhatóan még 2016-ban megjelenik.Adóraktárak működése, nyilvántartása, adatszolgáltatása
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az elektronikus nyilvántartás végrehajtási rendeletben meghatározott adataiban bekövetkezett változást az adóraktár engedélyese a változást követő munkanapon, telephelyenkénti bontásban, elektronikusan köteles megküldeni a NAV-nak. Ez a kötelezettség nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyek a NAV rendelkezésére állnak.Nem érinti e kötelezettség az 5 milliárdos biztosítékmaximumot nyújtó engedélyest, valamint a Magyar Honvédség és a rendőrség adóraktári engedéllyel rendelkező szervezeti egységét, amelyeknek a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell megküldeniük az adatokat. Az 5 milliárdos biztosítékmaximumot nyújtó engedélyes a jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásáról az EKO adattartalmával megegyező adatokat a szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg küldi meg az állami adó- és vámhatóságnak.
A zárjegy-adatszolgáltatást akkor is a készletváltozás tárgynapját követő munkanapon kell megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak, ha a zárjegy-adatszolgáltatásra kötelezett személy egyébként nem lenne napi adatszolgáltatásra kötelezett.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 24. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Változás 2017. április 1-jétől.
A korábbi 47 speciális raktártípus száma háromra csökken (egyszerűsített adóraktár, kizárólag bérfőzést végző adóraktár és terméktávvezeték adóraktár).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (1) bekezdésében, 136. § (1) bekezdésében, 142. §-ában, 3. § (2) bek. 38. pontjában.]
Végrehajtási rendelet vagy a NAV írhatja elő az adóraktárban alkalmazott tárolótartályok hitelesítését, továbbá hitelesített mérőeszközök vagy hatósági zár alkalmazását. (Eddig a törvény írta elő.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Az adóraktár elektronikus nyilvántartást köteles vezetni a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalommal.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 23. §-ában.]
Adóraktárak jövedéki biztosítéka
Változás 2017. április 1-jétől.
Az adóraktár engedélyese által - kivéve a kezes vagy más, a jövedéki törvény alapján jogosult személy által - nyújtott jövedéki biztosíték (az adóelőleg összegével csökkentett) összegének el kell érnie■ az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki termékek adótartalmának összegét és
■ azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket az adóraktár által indított adófelfüggesztési eljárás keretében szállítanak - kivéve az energiatermékek csővezetékes szállítását -, valamint
■ az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adó összegét.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (1) bekezdésében.]
Az adóraktár engedélyese által nyújtandó jövedéki biztosíték összege jövedéki termék előállítását végző adóraktár esetében az adóraktári tevékenység legalább 2 éve történő folytatása esetén 10 százalékkal, majd évente további 10 százalékkal, de legfeljebb 80 százalékkal, a kereskedelmi tevékenységet végzőknél pedig legfeljebb 30 százalékkal csökken.A működési időre tekintettel nem alkalmazható biztosítékcsökkentés, ha az adóraktár engedélyese az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti kockázatos adózónak minősül, továbbá akkor sem, ha a jövedékitörvénybeli biztosítékmaximumok valamelyikét alkalmazza az engedélyes.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
A jövedéki biztosíték csökkentésénél figyelembe vehető időtartamba az azonos tevékenység végzésére jogosító, az állami adó-és vámhatóság vagy jogelődje által kiadott engedély alapján a saját vagy a jogelőd által 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartama számít be. Nem számítható be az az időszak, amely alatt a beszámítani kívánó vagy jogelődje kockázatos adózónak minősült.Az engedélyes kérelmére az azonos tevékenység végzésére jogosító, az állami adó-és vámhatóság vagy jogelődje által kiadott engedély alapján más engedélyes által 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartamát is beszámítja az állami adó- és vámhatóság, ha az engedélyes a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személy legalább 40 százalék szavazati joggal rendelkező tagja (részvényese) volt a beszámítani kívánt időszakban, kivéve ha a beszámítani kívánt tevékenységet folytató jogi személy kockázatos adózónak minősült.
A bejegyzett kereskedői engedéllyel 10 évnél nem régebben végzett tevékenység időtartama is beszámít a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba, kivéve azt az időszakot, amelyben az időszakot beszámítani kívánó kockázatos adózónak minősült.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
A jövedéki biztosíték számítása szempontjából jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint adófelfüggesztési eljárás keretében történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (8) bekezdésében.]
A törvény szerint kötelezően tárolni rendelt termékkészlet után, valamint az adóraktár-engedélyes telephelyei közötti szállításra nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (4) bekezdésében és (6) bek. a) pontjában.]
A légi jármű kiszolgálását végző adóraktár engedélyesének a tárolt repülőgép-üzemanyag készletére legfeljebb 200 millió forint összegben kell jövedéki biztosítékot nyújtania, az adófelfüggesztéssel történő termékszállításra legfeljebb 1 milliárd forint biztosítékot kell nyújtani. A jövedéki biztosíték általános maximuma 5 milliárd forint (korábban adóraktártípusonként határozta meg a törvény a maximumot).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 21. § (5) bekezdésében, (6) bek. b) pontjában és (7) bekezdésében.]
Megszűnik az adómentes keretengedély
Változás 2017. április 1-jétől.
Az adómentes felhasználói engedély (keretengedély) elkülönült engedélytípusként megszűnik, a keretengedély az általános adóraktári engedélybe olvad bele. Az érintett személy választhat aközött, hogy tevékenységét adóraktári engedélyt kérve végzi tovább, változatlanul adózatlan alapanyagot felhasználva, vagy engedély nélkül, adózott alapanyagból is folytathatja tevékenységét. Utóbbi esetben az adómentes felhasználási cél megvalósulását követően igényelheti vissza a felhasznált adózott alapanyag jövedéki adóját.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 12. § g) pontjában és 19. § (2) bekezdésében.]
Bejegyzett kereskedő
Változás 2017. április 1-jétől.
A bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg. (A jelenlegi éves átalány helyett.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 25. § (4) bekezdésében.]
A bejegyzett kereskedőnek nem kell szállítási nyilvántartást vezetnie.Jövedéki engedélyes kereskedő
Új előírás 2017. április 1-jétől.
A jövedéki biztosíték, illetve a tároló- és raktárkapacitás jogszabályi követelményének teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a jövedékiengedély-köteles tevékenységet végző személy, aki igazolja, hogy kenőolaj importálását vagy másik tagállamból behozatalát kizárólag saját felhasználás céljából végzi.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 30. §-ában.]
Változás 2017. április 1-jétől.
A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként és összesítve - folyamatosan elektronikus nyilvántartást vezet (a jövedéki és a vevőnyilvántartás helyett), amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. Az adatszolgáltatásban a készletcsökkenéseket kell jelenteni (korábban csak a NAV kérésére kellett).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2017-ben
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
Energiatermékek |
||
|
Benzin |
120 000 Ft/ezer liter |
359 EUR/ezer liter |
|
Petróleum |
124 200 Ft/ezer liter |
421 EUR/ezer liter |
|
Gázolaj - tüzelő-, fűtőanyagként |
110 350 Ft/ezer liter vagy 120 350 Ft/ezer liter* 110 350 Ft/ezer liter vagy 120 350 Ft/ezer liter* |
21 EUR/ezer liter |
|
Cseppfolyósított PB-gáz (LPG) -üzemanyag - nem közúti motorikus - egyéb célra (háztartás)** |
95 800 Ft/ezer kg |
125 EUR/ezer kg |
|
Földgáz -üzemanyag |
28 Ft/nm3 |
2,6 EUR/ezer GJ |
|
Fűtőolaj - tüzelő vagy fűtőanyag |
4655 Ft/ezer kg |
15 EUR/ezer kg |
|
Villamos energia** |
310,5 Ft/MWh |
1 EUR/MWh |
|
Szén** |
2516 Ft/ezer kg |
0,3 EUR/GJ |
|
Alkoholok |
||
|
Alkoholtermék - Bérfőzött párlat - 50 literig - 50 liter felett (5-86 darab/év) |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol 167 000 Ft/hl tiszta alkohol 700 Ft/darab |
550 EUR/hl tiszta alkohol tagállam által alkalmazott
normál |
|
Csendes bor |
0 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Egyéb csendes erjesztett
ital - palackozott fröccs |
9870 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Habzóbor (pezsgő) |
16 460 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Egyéb habzó erjesztett ital |
16 460 Ft/hl |
0 EUR/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
25 520 Ft/hl |
45 EUR/hl |
|
Sör - kisüzemi sörfőzdében előállított sör |
1 620 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 EUR/alkoholfok/hl |
|
Dohánygyártmányok |
||
|
Cigaretta - 2017. január 1-jétől június 30-áig - 2017. július 1-jétől |
16 200 Ft/ezer db és a kiskerár 25%-a, |
a kiskerár 60%-a, illetve 90 EUR/ezer db illetve 90 EUR/ezer db |
|
Szivar, szivarka - 2017. január 1-jétől június 30-áig - 2017. július 1-jétől |
a kiskerár
14%-a, de min. 4120 Ft/ezer db |
a kiskerár 5%-a, vagy 12 EUR/ezer db vagy 12 EUR/ezer db |
|
Finomra vágott dohány - 2017. január 1-jétől június 30-áig - 2017. július 1-jétől |
16 200 Ft/kg 17 300 Ft/kg |
a kiskerár
46%-a, vagy 54 EUR/kg |
|
Egyéb fogyasztási dohány - 2017. január 1-jétől június 30-áig - 2017. július 1-jétől |
16 200 Ft/kg 17 300 Ft/kg |
a kiskerár
20%-a, vagy 22 EUR/kg |
|
Töltőfolyadék - 2017. január 1-jétől június 30-áig - 2017. július 1-jétől |
55 Ft/ml |
|
|
Dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott új dohánytermék-kategóriák |
||
|
- egyszer használatos
termékek |
10 Ft/db |
|
|
*A kőolaj világpiaci árától függően (lásd az 53. oldalon). ** 2017. április 1-jétől. |
||
Engedélyezési szabályok
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság az engedély iránti kérelmet főszabály szerint 30 napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő és a bejegyzett feladó esetében 15 napon belül bírálja el. A határidő kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 14. § (2) bekezdésében.]
Egy adott helyre akkor lehet új engedélyt kiadni, ha a korábbi engedélyes a kérelmező közeli hozzátartozója, illetve élettársa, vagy a polgári törvénykönyv szerinti többségi befolyással rendelkező jogi személy által felhalmozott tartozás kiegyenlítésre került.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 14. § (3) bekezdésében.]
Az engedély megadásánál figyelembe vett vagy az engedély kiadását követően teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradása esetén a NAV a hiányosság súlyosságára tekintettel, felszólítást követően vagy azonnali hatállyal felfüggesztheti vagy visszavonhatja az engedélyt. Amennyiben a hiányosság veszélyezteti a tevékenység ellenőrizhetőségét vagy az adófizetési kötelezettség teljesítését, és a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül nincs lehetőség, a NAV az engedélyt visszavonja.Ha a hiányosság megszüntetésére 30 napon belül van lehetőség, a vámhatóság először - legfeljebb 30 napra - felfüggeszti az engedélyt, és akkor vonja azt vissza, ha az engedélyes a kitűzött határidőig nem szünteti meg a hiányosságot.
Az engedély felfüggesztésének időtartama alatt a NAV blokkolja az uniós számítógépes rendszerben az engedélyes tevékenységét. A rendszer által végrehajtott automatikus intézkedést a NAV soron kívül, de legkésőbb 3 napon belül felülvizsgálja, és döntést hoz a felfüggesztésről, vagy megszünteti azt.
Ha a termelés leállítása műszaki, biztonsági, vagy katasztrófavédelmi szempontból indokolatlan kockázatokkal, károkkal járna, a döntés nem terjed ki az engedélyes jövedékitermék-előállítási, - felhasználási és adófizetési kötelezettség alóli mentesülést eredményező tevékenységére. E feltétel fennállását a NAV az engedélyes kérelmére az engedélyben rögzítheti.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 15. § (3)-(8) bekezdéseiben.]
Készletfelvétel
Változás 2017. április 1-jétől.
Ezentúl a gazdálkodók - választásuk szerint - félévente, negyedévente vagy havonta is megállapíthatják a jövedéki termékeik tényleges készletét (a korábbi éves terminus helyett). Az adóraktár engedélyesénél a készletfelvételre a NAV jelenlétében és ellenőrzése mellett kerül sor. A többi engedélyesnél az adó- és vámhatóság dönti el, hogy jelen kíván-e lenni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 17. §-ában.]
Jövedéki biztosíték
Változás 2017. április 1-jétől.
A biztosíték formája készfizető kezesség is lehet (készpénz és pénzügyi biztosíték mellett). Készfizető kezességet az adókockázatért vagy annak egy részéért írásban, a NAV által kiadott, hatályos kezességvállalási engedéllyel rendelkező személy vállalhat.A kezes által nyújtott biztosíték a kezességvállalás időpontját követően még legalább 4 hónapig érvényesíthető pénzügyi biztosíték vagy készpénz lehet. A kezes nem lehet az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kockázatos adózó.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 18. § (2) bek., (16)-(18) bekezdéseiben.]
Nyilvántartásba vétel
Változás 2017. április 1-jétől.
Csomagküldő kereskedőknek nem kell nyilvántartást vezetniük a beszerzéseikről.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 63. §-ában.]
A jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés előállításához, értékesítéséhez és birtoklásához (engedély helyett) adó- és vámhatósági nyilvántartásba vétel szükséges.Adóraktári engedéllyel vagy felhasználói engedéllyel rendelkező birtokosnak nincs szüksége külön nyilvántartásba vételre. Nincs szükség nyilvántartásba vételre továbbá:
■ a magánszemély által mentesülést eredményező módon előállított jövedéki termék előállítására szolgáló berendezésre,
■ a rendeltetésszerűen használt, túlnyomással üzemelő háztartási főzőedényre,
■ a tudományos és oktatási célra használt desztillálóberendezésre,
■ a minőség-ellenőrzési célra használt üveg desztillálóberendezésre,
■ a kizárólag emberi erővel, így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan eszközre, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas,
■ a magánfőző desztillálóberendezésének magánfőző általi birtoklása és értékesítése esetén, ha a magánfőző a birtokba vételt és az értékesítést az önkormányzati adóhatósághoz bejelenti.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 37. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Engedélyköteles jövedéki termék előállítására alkalmas olyan berendezést, amelyen termék-előállítást vagy a berendezés tesztelését, kipróbálását végzik, csak adóraktár engedélyese és felhasználói engedélyes tarthat birtokában. A berendezés adóraktárban történő tesztelése, kipróbálása esetére az adóraktár egyszerűsített engedélyezési és működési szabályait a végrehajtási rendelet tartalmazza.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 37. § (4) bekezdésében.]
Bejelentésköteles tevékenységek
Új előírás 2017. április 1-jétől.
A hulladékhasznosítási tevékenységet végző személynek e tevékenységét legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal be kell jelenteni a NAV-hoz, ha az ásványolaj tisztítása, lepárlása során köztes fázisban egyéb ellenőrzött ásványolaj keletkezik. Ebben az esetben a jövedéki termék előállításához nem kell adóraktári engedély.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 19. § (1) bek. g) pontjában, 48. § (1) bekezdésében.]
A lakossági energiafogyasztónak a saját háztartása céljára vásárolt földgáz közúti jármű üzemanyagaként történő felhasználásának szándékát a töltés tervezett megkezdési időpontjának megjelölésével, 3 nappal előre be kell jelenteni a NAV-hoz.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 52. §-ában.]
Szabad forgalomban végzett kereskedelem
Új előírás 2017. április 1-jétől.
A jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be és nem értékesíthet, kivéve fűtőolaj mezőgazdasági őstermelő részére történő értékesítését, valamint a jövedéki termék magánszemély részére történő értékesítését.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (5) bek. és (6) bekezdéseiben.]
Változás 2017. április 1-jétől.
Jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő a törvényben felsorolt beszerzési forrásoktól eltérő helyről, személytől egyedi állami adó- és vámhatósági engedéllyel szerezhet be jövedéki terméket. (Korábban a törvény határozta meg az egyéb források körét.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (2) bek. és (4) bek., valamint 68. § (1) bek. és (2) bekezdésében.]
Belföldi címről belföldi címzett részére kereskedelmi céllal szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék EKO helyett a jövőben csak a végrehajtási rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállítható.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 64. §-ában.]
Jövedéki kiskereskedelem
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be, kivéve adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől 200 ezer forintot meg nem haladó értékben.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 68. § (3) bekezdésében.]
Változás 2017. április 1-jétől.
Megszűnik a jövedéki termék kiskereskedelmi forgalmazása esetén a korábbi általános üzletlétesítési kötelezettség.________________________________________________________________________________________________________________________
A jövedékiadó-törvény 2016. évközi és 2017. évi változásai
Engedélyezési eljárások
Változás 2016. június 16-ától.
Jövedéki engedélyezési eljárásokban a NAV mulasztása nem hatalmazza fel a kérelmezőt, hogy az engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végezze.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48/A. § (1) bek. és (1a) bekezdésében.]
Változásbejelentés
Változás 2016. július 1-jétől.
Változásbejelentési kötelezettségét úgy is teljesítheti az adóraktár engedélyese és a nyilvántartásba vett, kereskedelmi gázolaj után jövedéki adót visszaigénylő személy, hogy kérelmére a közhiteles nyilvántartást vezető szerv értesíti a NAV-ot az adatváltozásról.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 37. § (7a) bek. és 57/C. § (2a) bekezdésében.]
Dohánygyártmányok adómértéke
Változás 2016. szeptember 1-jétől.
A cigaretta minimálisan fizetendő adója ezerszálanként 28 ezer forintról 28 400 forintra emelkedett. A szivar, szivarka minimálisan fizetendő adója ezerdarabonként 4000 forintról 4060 forintra változott. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) kilogrammonként fizetendő (tételes) adója 14 ezer forintról 15 100 Ft-ra emelkedett.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bek. b) pontjában.]
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Dohánygyártmánynak minősül az elektronikus cigaretta töltőfolyadéka és az új dohánytermék-kategóriák is. Az adó mértéke a töltőfolyadékra 55 forint milliliterenként, az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként), folyadékukra 70 forint milliliterenként.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 59-60. pont, 96. § (1) bek. h)-i) pontjaiban és 97. § (2) bekezdésében.]
Változás 2017. január 1-jétől.
A cigaretta tételes, ezerdarabonkénti adója 15 700 forintról 16 200 forintra, a minimálisan fizetendő adója ezerszálanként 28 400 forintról 28 800 forintra emelkedik. A szivar, szivarka minimálisan fizetendő adója ezerdarabonként 4060 forintról 4120 forintra változik. A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) kilogrammonként fizetendő (tételes) adója 15 100 forintról 16 200 forintra emelkedik.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Dohánygyártmányok adózása
Változás 2017. január 1-jétől.
A kiskereskedelmi eladási árat nem kell feltüntetni a dohánygyártmányok adójegyén. A dohánygyártmányok esetében megszűnik a speciális adóztatás, az adófizetési kötelezettség a többi termékkel megegyezően a szabadforgalomba bocsátáskor keletkezik. Nem kell adóelőleget sem fizetni.Kiskereskedelmi eladási árnak a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási árat kell tekinteni.
Az elektronikus cigaretta töltőfolyadékára és az új dohánytermék-kategóriákra nem kell adójegyet alkalmazni. Az adójegyhiány büntetési tétele darabonként 1500 forint, ugyanannyi, mint az adójegy-hamisításé.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (3) bek. c) pontjában.]
Kereskedelmi mennyiségnek az új dohánytermék-kategóriák 800 darabot, a töltőfolyadék 300 millilitert meghaladó mennyisége minősül.A jövedéki biztosíték 2017. december 31-éig, vagyis az adójegy átvételével keletkező adó- és áfafizetési kötelezettségre is igénybe vehető.
A törvény 2016. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2016. december 31. napjáig szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és a kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójegyekre. A kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójegyek előállítási költsége az adójegyigénylőt terheli.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 28. pontja, 19. § (2) bekezdésében, 24. § (1) bek. f) pontjában, (3) bek. és (7)-(8) bek., 38. § (12) bek., 48. § (12) bek., 97. § (5)-(6) bek., 98. § (1)-(2) bek., (5)-(7) bek., (9)-(10) bek. és (11) bek., 99. § (3)-(6) bek., (7a) bek. és (8) bek., 101. §-a, 102. § (2) bekezdésében, 110. § (5) pontjaiban, 111. § (1) bek. b) pontjában, 115. § (2) bekezdésében, 128/P-128/R. §-ában, 129. § (2) bek. f) pontjában.]
Adómérték
|
Adómérték/adó-visszatérítés |
Kőolaj világpiaci ár |
Kőolaj világpiaci ár |
|
benzinadómérték |
120 000 Ft/ezer liter |
125 000 Ft/ezer liter |
|
petróleum-adómérték |
124 200 Ft/ezer liter |
129 200 Ft/ezer liter |
|
gázolaj-adómérték |
110 350 Ft/ezer liter |
120 350 Ft/ezer liter |
|
kereskedelmigázolaj-visszatérítés |
7 Ft/liter |
17 Ft/liter |
|
mezőgazdaságigázolaj-visszatérítés |
82% |
83,5% |
Üzemanyagok adómértéke
Változás 2016. szeptember 1-jétől.
Ha a Brent-kőolaj - adott negyedév végén érvényes - világpiaci ára a küszöbértéket (50 USD/hordó) meghaladja, a gázolaj, a benzin és a petróleum a hatályos adómértékeken (lásd táblázatunkat) adózik. Ha viszont a kőolaj világpiaci ára eléri a küszöbértéket vagy az alá csökken, a gázolaj adómértéke literenként 10 forinttal, a benzin és a petróleum adómértéke pedig 5 forinttal nő.Az adómértékek emelkedése esetén azonos mértékkel nő a mezőgazdaságban felhasznált üzemanyagok utáni adó-visszatérítés mértéke, gázolajnál 82 százalékról 83,5 százalékra, a kereskedelmi gázolajnál 7 forintról 17 forintra.
Az adómértékek megállapítása január 1-jétől, április 1-jétől, július 1-től, illetve október 1-jétől történik a Platts Crude Oil Marketwire - tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszakra vonatkozó - Brent (Dated) napi jegyzései Mid értékeinek és a tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszak egyes napjaitól számított mindenkori harmadik havi szállítású Brent napi jegyzések Mid értékeinek számtani átlaga alapján. Az így meghatározott árat a NAV az internetes honlapján a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig teszi közzé.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. a)-d) pontjában és (9) bekezdésében, 57/C. § (1) bekezdésében, valamint 129. § (1) bek. a) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Szállítójármű cseréje
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az adófelfüggesztési eljárás keretében másik tagállamból belföldre vagy belföldről másik tagállamba végzett szállítás során a fuvarozó a jövedéki terméket másik szállítójárműre átrakhatja, valamint a jövedéki terméket a szállítójármű-váltás közben, legfeljebb 24 órán keresztül telephelyén tárolhatja. A lerakodás időpontját, a tárolás helyét, valamint az új jármű rendszámát a jövedéki termék belföldi feladójának vagy címzettjének az uniós számítógépes rendszerben haladéktalanul be kell jelentenie.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 54. § (8) bekezdésében.]
Átvételi elismervény
Változás 2017. április 1-jétől.
Az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás esetében az átvétel sorrendiségi szabályai megváltoznak. A jövedéki termék címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és megküldi az adó- és vámhatóságnak. Az elektronikus átvételi elismervényt nem szükséges haladéktalanul kiállítani, ha a jövedéki termék címzettje indokolással ellátva a napi adatszolgáltatásában, illetve ilyen adatszolgáltatás hiányában legkésőbb az okot adó esemény bekövetkezését követő munkanapon bejelenti a NAV-nak a késedelem okát. Az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervény kiállítását követően veszi fel a jövedéki terméket elektronikus nyilvántartásába.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 24. § (10) bek. és 55. § (1) bekezdésében.]
Ellenőrzés határozattal
Változás 2017. április 1-jétől.
A folyamatos jelenléttel és vizsgálattal gyakorolt vagy technikai eszköz felszerelésével folyamatos vizsgálatot lehetővé tevő, többlet-adatszolgáltatási kötelezettséget előíró, illetve a tevékenység végzéséhez a NAV-hoz történő előzetes bejelentési kötelezettséget vagy előzetes bejelentési kötelezettséget és adó- és vámhatósági jelenlétet együttesen előíró ellenőrzés csak határozattal rendelhető el, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Az elrendelt ellenőrzés - a technikai eszköz felszerelésével megvalósuló ellenőrzés kivételével - csak korlátozott időtartamú lehet. A jövedéki törvény vagy végrehajtási rendelete által előírt adatszolgáltatás keretében megküldött és az uniós számítógépes rendszerben megadott adatok elemzését az állami adó- és vámhatóság külön ellenőrzés elrendelése nélkül, folyamatosan végzi. A kötelezettségszegést fel nem táró adatellenőrzésről a hatóság nem készít jegyzőkönyvet, arról az ellenőrzöttet nem értesíti.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 96. § (5) bek., (7) bek. és (9)-(10) bekezdéseiben.]
Jogkövetkezmények
Változás 2017. április 1-jétől.
Jövedéki eljárásokban nem alkalmazhatók az adózás rendjéről szóló törvény adóbírságra, mulasztási bírságra és adómérséklésre vonatkozó szabályai.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 99. §-ában.]
A jövedéki törvény rendelkezésének megsértésével a központi költségvetésnek vagyoni hátrányt okozó esetben alkalmazandó jövedéki bírság mértéke a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékének kétszeresétől ötszöröséig terjedő összeg, de legalább 30 ezer forint. Ha a jogsértés nem okozott vagyoni hátrányt a központi költségvetésnek, a magánszemély 300 ezer forintig, a gazdálkodó szervezet 750 ezer forintig terjedő jövedéki bírsággal sújtható. (Korábban a törvény jogsértési címenként tartalmazta a bírságtételeket.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 100. § (2) bek. és (6) bekezdésében.]
Bármely jövedéki bírságolási esetnél mérsékelhető, mellőzhető különös méltányosságból a bírság, ha az eset körülményeinek vizsgálata alapján ez indokolt.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 101. §-ában.]
Nem változott.
A pozitív adómértékkel nem rendelkező termékekkel engedély nélkül folytatott tevékenység esetén, illetve a szárított, fermentált dohánnyal elkövetett jogsértéseknél továbbra is maradnak a különös bírságszámítási szabályok.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 100. § (3) bek. és (8)-(9) bekezdéseiben.]
Üzletzárás
Változás 2017. április 1-jétől.
Nem alkalmazható üzletzárás, ha a jogsértéssel érintett sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék mennyisége nem haladja meg a 10 litert.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 107. § (4) bekezdésében.]
Elektronikus ügyintézés
Változás 2017. április 1-jétől.
A jövedéki ügyeket főszabályként elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által biztosított információs rendszeren, azaz ügyfélkapun vagy az állami adó- és vámhatósággal létesített közvetlen kapcsolati rendszeren, azaz egy nagy adatmennyiségű gyakori adatküldésre kialakított informatikai rendszeren keresztül kell intézni.A következő esetekben választhat az ügyfél - az eljárás bármely szakaszában - az ügyintézés elektronikus vagy hagyományos formája között:
■ magánszemély adófizetési kötelezettség alóli mentesülését eredményező, termék-előállításhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségének teljesítése,
■ magánfőző által teljesítendő bejelentési kötelezettség, valamint a magánfőzött párlat előállításához szükséges párlatadójegy igénylése és rendelkezésre bocsátása,
■ külföldi személy jövedéki ügye,
■ hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, kivéve, ha az ügyfél elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges elektronikus elérhetőségét,
■ kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetése, adatszolgáltatása.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 84. §-ában.]
Nem változott.
Elektronikus nyilvántartás vezetésére és elektronikus okmány kiállítására csak abban az esetben köteles bármely jövedékijog-alany, ha e kötelezettséget valamely jogszabály kifejezetten előírja.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 84. §-ában.]
Háttérjogszabályok
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szerinti adóügynek nem minősülő jövedéki ügyekben is a jövedéki törvényben, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott eltéréssel az Art.-t, illetve - amennyiben az a kérdésről nem rendelkezik - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell alkalmazni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Zárjegy
Változás 2017. április 1-jétől.
A repülőtéri tranzitban a jövedéki termék zárjegy nélkül értékesíthető, függetlenül az utas úti céljától. (Korábban az úti céltól függően adójegyes és adójegy nélküli cigarettát is lehetett venni.)[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdés i) pontjában.]
A zárjegyhiány után fizetendő bírság darabonként 1000 forintról 1500 forintra nő.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (4) bekezdésében.]
Energiatermékek
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Jövedéki terméknek minősül a földgáz, a villamos energia és a szén (az ásványolajhoz hasonlóan).[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bek. 11. pont, 14. pont, 36. pont és 41. pontjában.]
Nem változott.
A földgáz, a villamos energia és a szén nem ellenőrzött energiatermék, ezért adóraktáron kívül állíthatók elő, nem vonatkoznak rájuk az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra, valamint a szabadforgalomba bocsátott termékek szállítására vonatkozó rendelkezések.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bek. 7. §, 19. § (1) bek. a) pontjaiban és 108. §-ában.]
Földgáz adómértéke
Változás 2017. április 1-jétől.
A földgáz adómértéke - felhasználási cél függvényében - egységessé válik, függetlenül a termék halmazállapotától. A nem üzemanyagcélú földgáz adómértéke kilowattóránként 0,3038 forint.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 110. § (1) bek. f) pontjában.]
Nem változott.
Közúti járművek üzemanyagaként kínált, értékesített vagy felhasznált földgáz adómértéke normálköbméterenként 28 forint.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 110. § (1) bek. f) pontjában.]
Fűtőolaj adómértéke
Változás 2017. április 1-jétől.
Az egyes fűtőolajokra azok eltérő minőségi tulajdonságai miatt megállapított eltérő adómérték megszűnik, tüzelő-, fűtőanyag célra egységesen a korábbi alacsonyabb adómérték vonatkozik, kilogrammonként 4655 forint.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 110. § (1) bek. d) pontjában.]
Nem változott.
Az üzemanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált fűtőolaj adómértéke ezer kilogrammonként 116 ezer forint.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 110. § (1) bek. d) pontjában.]
Adófizetési kötelezettség speciális esetei
Változás 2017. április 1-jétől.
Ha energiakereskedő földgázt vagy villamos energiát gépjárművek közvetlen kiszolgálását végző töltőállomást üzemeltető részére értékesít, az adókötelezettség - a főszabálytól eltérően - akkor keletkezik, amikor az energiakereskedő a földgázt vagy villamos energiát a töltőállomást üzemeltető részére értékesíti (nem pedig a végfelhasználó részére történő értékesítéskor). Az adó alanya ebben a speciális esetben a töltőállomás-üzemeltető részére értékesítő energiakereskedő.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 111. § (2) bekezdésében és (3) bek. e) pontjában.]
Nem változott.
A földgázra, villamos energiára és a szénre vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezését előíró egyéb jogcímek változatlanok.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 111. § (1) bek. és (3)-(5) bekezdéseiben.]
Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az összes repülési tevékenység mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól, kivéve a sport-, valamint magáncélú felhasználást és a vállalati célú légi közlekedést.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bek. 39. pont és 112. § (1) bek. a) pontjában.]
Üvegolvasztás adómentessége
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Ásványtani folyamatként adómentes az üvegolvasztás, nem pedig kohászati folyamatként.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bek. 1. és 24. pontjában.]
Mentesülés - adó-visszaigénylés
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Adó-visszaigénylésre jogosult az a személy, aki adózott jövedéki terméket olyan tevékenységhez használ fel, amelyre adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesíthető.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 12. § g) pontjában.]
Nem változott.
Az energiaadó-törvényben korábban szereplő visszaigénylési lehetőségek megmaradnak.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 112. § és 116. §-ában.]
A hajózáshoz kapcsolódó adó-visszaigénylés jelölőanyagot nem tartalmazó gázolaj után érvényesíthető. Az energiaadó-törvényben korábban szereplő visszaigénylési lehetőségek megmaradnak.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 113. § (6) bekezdésében.]
Adó-visszaigénylés
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az üzembentartóként nyilvántartott személy jogosult a vízi közlekedésről szóló törvény szerinti úszó munkagépben felhasznált gázolaj adójából literenként 103 forint visszaigénylésére.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 113. § (2) bekezdésében.]
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv jogosult a közfeladat ellátásával közvetlen összefüggésben közlekedési célra felhasznált földgáz adójának visszaigénylésére.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 113. § (4) bekezdésében.]
Kereskedelmi gázolaj
Változás 2017. április 1-jétől.
A kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylés esetén a tankoló jármű kilométeróra-állását nem kell feltüntetni a számlán.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 113. § (5) bekezdésében.]
Üzemanyagok szabványossága
Új előírás 2017. április 1-jétől.
A jövedéki engedélyes kereskedő és jövedéki kiskereskedő kereskedelmi forgalomban a végrehajtási rendeletben meghatározott minőségű üzemanyagot forgalmazhat.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 65. §-ában.]
Nem változott.
A motorhajtó anyagok minőségi követelményeiről szóló 30/2011. (VI. 28.) NFM rendeletben meghatározott minőségi követelményeken felüli, a szabvány teljesítéséhez szükséges többletkritériumokat a végrehajtási rendelet tartalmazza.Üzemanyagtöltő állomás adatszolgáltatása
Új előírás 2017. április 1-jétől.
A jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról vezetett nyilvántartás adataiból havi adatszolgáltatást teljesít a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a NAV részére.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 72. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 72. § (3) bekezdésében.]
Mezőgazdasági gázolaj
Új előírás 2017. április 1-jétől.
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést választása szerint évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától, negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától, vagy havonta, legkorábban a tárgyhót követő hónap 20. napjától érvényesítheti.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 82. § (3) bekezdésében.]
Ha az utólagos ellenőrzés során a gépi bérmunka-szolgáltatást végző nem tudja igazolni a gázolaj eredetét, a gépi bérmunka-szolgáltatást igénybe vevő köteles az adót visszafizetni és a visszafizetett adó után a kiutalás napjától a visszafizetés napjáig az Art. szerinti késedelmi pótlékot fizetni.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 117. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A visszaigényléssel érintett tevékenységek köre, a visszaigényelhető adó mértéke, a jogosultság igazolásának módja változatlan.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 117. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Egyéb ellenőrzött ásványolaj, megfigyelt termék
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha az 5 liternél vagy 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat vagy megfigyelt terméket■ az adóraktár engedélyese nem másik adóraktár engedélyesének, felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti,
■ a bejegyzett kereskedő nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti, vagy másik tagállamból saját felhasználás céljára felhasználói engedély nélkül hoz be,
■ az importáló nem felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak értékesíti,
■ a felhasználói engedélyes nem másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti, valamint a megfigyelt terméket nem felhasználói engedélyesnek, nyilvántartásba vett felhasználónak, másik tagállamba vagy harmadik országba értékesíti.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bek. f)-j) pontjaiban.]
Egyéb ellenőrzött ásványolaj behozatala, kivitele csak 5 liter/kilogramm kiszerelés felett jövedékiengedély-köteles tevékenység.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (1) bek. b)-c) pontjaiban.]
Adózott egyéb ellenőrzött ásványolaj és megfigyelt termék felhasználásához, kiszereléséhez nem szükséges engedély. Valamennyi esetben az alkalmazandó adómérték a gázolaj adómértéke.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 121. § (5) bek., 122. § (4) bekezdésében, 124. §-ában.]
Alkoholdefiníciók
Változás 2017. április 1-jétől.
A szőlőbor fogalom helyébe a - szőlőből erjesztett alkoholtartalmú - csendes bor, az egyéb bor fogalom helyébe a - szőlőtől eltérő mezőgazdasági termékből erjesztett alkoholtartalmú - egyéb csendes erjesztett ital kategória lép.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bek. 8. pont és 10. pontjában.]
A pezsgő termékkategória kettéválik a - szőlőből erjesztett alkoholtartalmú - habzóborra, valamint - a szőlőtől eltérő mezőgazdasági termékből erjesztett alkoholtartalmú - egyéb habzó erjesztett ital kategóriákra. Az új termékkategóriák által lefedett termékkör bővül, a 3 bar alatti nyomású, de nyomásnövelt termékek is habzóbornak, illetve egyéb habzó erjesztett italnak minősülnek jövedéki szempontból, ha dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban vannak.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bekezdésében, 11. pont és 13. pontjában.]
A kisüzemi sörfőzdék éves termelési korlátja 8000 hektoliterről 20 ezer hektoliter sörre növekszik.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bek. 17. pontjában.]
Kisüzemi bortermelő
Új előírás 2017. április 1-jétől.
Az adóraktári engedély alóli mentességre jogosult kisüzemi bortermelőnek minősül az a más borászattól független borászatiüzem-engedéllyel rendelkező személy, aki teljesíti a következő követelményeket:■ az utolsó három borpiaci év átlagában kevesebb mint évi 1000 hektoliter csendes bort állít elő,
■ szőlőt, valamint sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény kivételével a 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet VII. melléklet II. részében felsorolt terméket másik tagállamból vagy harmadik országból nem szerez be, és
■ csendes bort - a bérpalackozásra átadott saját előállítású csendes bor visszaszállítását kivéve - nem szerez be, és csendes boron kívül, valamint a saját előállítású csendes borból évente legfeljebb 10 ezer liter palackos erjesztésű habzóbor előállításán, tárolásán kívül, ha utóbbi termékből a kisüzemi bortermelő készlete nem haladja meg a 10 ezer litert, más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba. A nem független, az egymással gazdasági, jogi kapcsolatban lévő személyeknek együttesen kell teljesíteniük a jogszabályi feltételeket.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (3) bek. 16. pontjában.]
A kisüzemi bortermelőnek abban az esetben szükséges nyilvántartásba vetetnie magát a NAV-val, ha másik tagállamba kíván adófelfüggesztéssel jövedéki terméket szállítani.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 42. §-ában.]
Kisüzemi bortermelővé a NAV-hoz címzett nyilatkozat megtételével válhat az egyszerűsített adóraktár engedélyese. Az adó- és vámhatóság megvizsgálja, hogy a nyilatkozó megfelel-e a törvényi feltételeknek, és megfelelés esetén az egyszerűsített adóraktári engedélyét visszavonja. Ha a nyilatkozattevő a nyilatkozat megtételekor tevékenységét nem végzi három átlagolható borpiaci éve, akkor a megkezdett borpiaci évek előállított mennyiségének átlagát kell figyelembe venni az átlagmennyiség teljesülésének szempontjából.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 136. § (4) bekezdésében.]
A kisüzemi bortermelő az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú és formájú nyilvántartást vezet, belföldi termékszállításnál ugyanott meghatározott adattartalmú és formájú okmányt alkalmaz, és évente egyszer teljesít jövedéki célú adatszolgáltatást a hegybíró felé, mely alkalommal teljesíti habzóbor utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét is.Ha a kisüzemi bortermelő törvényi meghatározásában foglalt feltételek közül valamelyik nem teljesül, a kisüzemi bortermelő a feltétel nem teljesülésének bekövetkezését követő hónap 15. napjáig egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet köteles előterjeszteni. A kisüzemi bortermelőnek az általa előállítható és tárolható palackos erjesztésű habzóbor után nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania, azonban ha az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kockázatos adózónak minősül, köteles haladéktalanul egyszerűsített adóraktári engedély iránti kérelmet előterjeszteni.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 137. §-ában.]
Egyszerűsített adóraktár
Változás 2017. április 1-jétől.
Az egyszerűsített adóraktár engedélyese az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott adattartalmú és formájú nyilvántartást vezet - amely az uniós borászati szakmai szabályok lédig, kiszerelt bontását követi -, belföldi termékszállításnál az ugyanitt meghatározott adattartalmú és formájú okmányt alkalmazza. Évente egyszer teljesíti jövedéki célú adatszolgáltatását a hegybíró felé, és ekkor teljesíti habzóbor utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét. A saját előállítású csendes borból palackos erjesztésű habzóbort előállító, tároló egyszerűsített adóraktárnak jövedéki biztosítékot akkor kell nyújtania, ha az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kockázatos adózónak minősül, ebben az esetben 250 ezer forint összegben.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 134. § (5) bekezdésében, 135. §-ában és 136. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Aroma adómentessége
Változás 2017. április 1-jétől.
Csak az élelmiszerek és az 1,2 térfogatszázaléknál nem magasabb tényleges alkoholtartalmú italok előállított aromái és az ezek előállításához felhasznált sör, csendes és habzóbor, egyéb csendes és habzó erjesztett ital, köztes alkoholtermék vagy alkoholtermék utáni adófizetési kötelezettség alól érvényesíthető mentesülés. Ha az aroma előállítása szeszes italhoz történik, nincs mentesség, és az aroma csak jövedéki okmánnyal szállítható.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 133. § (1) bek. g) pontjában.]
Zárjegy dohánygyártmányokon
Változás 2017. április 1-jétől.
Az alkoholtermékekkel megegyezően a dohánygyártmányokra is - a töltőfolyadék és az új dohánytermék-kategóriák kivételével - zárjegyet kell felhelyezni. A zárjegy előállítási költségét a zárjegyigénylőnek kell viselnie. A dohánygyártmányok zárjegye nem tartalmaz kiskereskedelmi eladási árat vagy adómértékkódot.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és (2) bek. b) pontjában.]
Kiskereskedelmi eladási ár
Adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás tárgynapja és az adó-visszaigénylés NAV-hoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a NAV által közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 77. § (4) bekezdésében.]
A zárjegyköteles dohánygyártmány dohányboltban csak az adó- és vámhatóság honlapján közzétett áron értékesíthető.[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (5) bekezdésében.]
Mit kell tudni az illetékekről?
Praxisjog
Változás 2016. június 16-ától.
A praxisjog megszerzése - függetlenül attól, hogy ingyenesen vagy ellenérték fejében történik - nem illetékköteles, mivel már nem vagyoni értékű jog. A háziorvosnak a praxisjogszerzést be sem kell jelentenie az állami adóhatóság felé. (Korábban az általános szabályok szerint kellett megfizetni az illetéket.)[1990. évi XCIII. törvény 13. § (7) bek., 17/A. §, 18. § (2) bek. f) pont, 19. § (3) bek., 26. § (12) bek., 72. § (6) bek., 102. § (1) bek. d) pont]
Nem változott.
A vagyoni értékű jognak minősülő jogosultságok köre a praxisjog kivételével továbbra is magában foglalja a földhasználat, a haszonélvezet, a használat jogát - ideértve az üdülőhasználati jogot és a szállás időben megosztott használati jogát is -, a vagyonkezelői jogot, az üzembentartói jogot és ingyenes vagyonszerzés esetén a követelést is.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. d) pont]
Cserét pótló vétel kedvezménye
Változás 2016. június 16-ától.
A vissza nem térítendő állami támogatás (például CSOK) összege - a magánszemélyek lakásvásárlása esetén - akkor is csökkenti az illetékalapot, ha a lakást vásárló igénybe veszi az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményét.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (1) bek.]
A cserét pótló vétel illetékkedvezményének érvényesítéséhez a korábbi lakást egy éven belül kell eladni. Az eladás tényét a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig kell igazolni az állami adóhatóság felé.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (6) bek.]
Nem változott.
Ha a lakásvásárló a lakás megszerzésétől számított egy éven belül eladott vagy el fog adni egy másik lakást, akkor az illeték alapja a két lakás forgalmi értékének különbözete. E kedvező illetékszabályt továbbra is csak magánszemélyek vehetik igénybe.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (2) bek.]
Ha a magánszemély a korábbi lakásának eladását megfelelő határidőn belül nem igazolja, az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után kiszabja az illetéket, sőt pótilleték-fizetési kötelezettséget is megállapít.[1990. évi XCIII. törvény 21. § (6) bek.]
Termőföldszerzés mentessége
Új előírás 2016. június 16-ától.
A földműves akkor is kérheti az állami adóhatóságtól a visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazását, ha vagyoni értékű joggal (például haszonélvezeti vagy földhasználati joggal) terhelt termőföldet vásárol, amennyiben vállalja, hogy a földet - a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától számított - 5 évig nem adja el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és a földet saját maga műveli meg.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. p) pont]
A vagyoni értékű joggal terhelt termőföldek illetékmentessége a folyamatban levő (vagyis az állami adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált) ügyekben is érvényesíthető.[1990. évi XCIII. törvény 99/N. §]
Nem változott.
Ha a földműves a vállalt feltételeket nem teljesíti, 8 százalékos mértékű illetéket kell fizetnie.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (18a) bek.]
Haszongépjárművek mentessége
Változás 2016. június 16-ától.
A gazdálkodó szervezetek a haszonjárművek vagyoni értékű jogát (tipikusan az üzembentartói jogot) is visszterhes vagyonátruházási illetékmentesen szerezhetik meg. (Haszonjárműnek minősül továbbra is a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá az illetéktörvény szerinti pótkocsi.)[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1a) bek. a) pont]
Műemlék ingatlan
Változás 2016. június 16-ától.
A megszűnt "műemléki jellegű ingatlan" jogi kategória miatt a műemlék haszonélvezeti jogának illetékmentességét rögzítő szabály nem utal erre az ingatlantípusra.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (14) bek.]
Nem változott.
A műemlék haszonélvezetének illetékmentességét megállapító rendelkezés továbbra is alkalmazható akkor, ha az épület az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában van, forgalomképtelen, és a vagyoni értékű jogot a haszonélvező az ingatlan helyreállítása, fejlesztése és ezt követő állagmegóvása fejében szerezte meg.[1990. évi XCIII. törvény 26. § (14) bek.]
Használatbavételi engedély
Új előírás 2016. június 16-ától.
A törvény az értelmező rendelkezések között meghatározza a használatbavételi engedély fogalmát. E fogalomba az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány is beletartozik, nemcsak a használatbavételi engedély.[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) bek. p) pont]
________________________________________________________________________________________________________________________Várható illetékmentességek 2017. március 1-jétől
A közigazgatási rezsicsökkentés keretében - a T/13091. számú törvényjavaslat szerint - egy sor újabb eljárás illetékmentes lesz 2017. március 1-jétől. Lapzártakor az előterjesztést még nem fogadta el az Országgyűlés.Illetékmentes közigazgatási eljárás:
■ az anyakönyvi kivonat kiállítása,■ a lakáscélú állami támogatási igényléséhez szükséges egészségbiztosítási hatósági bizonyítvány évente két alkalommal,
■ a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélye,
■ az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról kiállított hatósági bizonyítvány,
■ a lakcímbejelentéshez szükséges szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos eljárás,
■ a címjogosult és a postafiók bérlőjének nyilatkozatával összefüggő eljárás,
■ a külföldön élő magyar állampolgár személyi, lakcím- és értesítésicím-adatait tartalmazó nyilvántartásba vételi eljárás,
■ az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás,
■ az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás,
■ a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraelosztására és telekegyesítésére irányuló telekalakítási eljárás,
■ a 18. életévét be nem töltött ügyfél által kezdeményezett általános tételű illeték alá eső eljárások,
■ a 65. életévét betöltött személy magánútlevele,
■ az engedély alapján épített, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel-tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatósági eljárás.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 5. pont, 60-67. § (3) bek., Melléklet IX. Cím I. alcím 7. pont e) alpont, XV. Cím, IV. alcím b) pont]
Illetékmentes cégbírósági eljárás:
■ a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti és betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bek.]
________________________________________________________________________________________________________________________Közérdekű önkéntes tevékenység
Új előírás 2016. június 16-ától.
Tárgyi illetékmentesek a közérdekű önkéntes tevékenységet, ellenszolgáltatás nélküli munkát "fogadó szervezetek" bejelentésére, nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vett adatok változásának bejelentésére és a közérdekű önkénteseket foglalkoztató szervezetek nyilvántartásából való törlésére irányuló eljárások. (Ilyen szervezet például a helyi önkormányzat, civil vagy közhasznú szervezet, egyházi jogi személy, szociális intézmény.)[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 59. pont]
Eljárási mentesség
Új előírás 2016. június 16-ától.
Illetékmentes a sértett kihallgatásáról, valamint a sértett lakóhelyén, tartózkodási helyén, illetve a bűncselekmény, szabálysértés helyszínén folytatott szemléről készült jegyzőkönyv másolatának egyszeri kiadása.Nem változott.
A terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére illetékmentesen kiadható iratmásolatok köre változatlan. A szóbeli feljelentés jegyzőkönyvének másolata és az írásbeli feljelentés megtételét igazoló iratmásolat továbbra is illetékmentes, ha a másolatok kiadását a feljelentő kéri.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (2) bek. e) pont, 57. § (2) bek. f) pont, 1990. évi XCIII. törvény Melléklet IV. Cím 3. pont]
Fizetés az EFER-en keresztül
Változás 2016. június 16-ától.
Elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül is meg lehet fizetni a közigazgatási hatósági és bírósági eljárási illetéket, ha annak technikai feltételei az eljáró szervnél fennállnak.[1990. évi XCIII. törvény 73. § (1) bek. a) pont, 74. § (1) bek.]
Eljárási kérdések
Új előírás 2016. június 16-ától.
A lakóingatlan lefoglalásának bejelentésével összefüggő eljárási illetéket az állami adóhatóság a végrehajtást kérőnek - ez irányú kérelme esetén, az adó-visszatérítés szabályai szerint - visszatéríti, ha a végrehajtást kérő (a jegyző illetékmentesen kiállított okiratával) igazolja az illeték megfizetését.[1990. évi XCIII. törvény 99/L. §]
Visszajár az egyidejűleg bejelentett változások bejegyzése után megfizetett illeték (40 ezer forint) azon része, amely meghaladja azt az összeget, melyet akkor kellett volna fizetni, ha a Ptk.-nak való megfeleléshez nem kapcsolódó változást külön jelentik be a cégbíróságnál. A visszatérítés a korábban megfizetett illeték 15 ezer forintot meghaladó részére vonatkozik.A cég az illeték visszatérítését legkésőbb 2017. március 15-éig kérheti az állami adóhatóságtól. A kérelemhez csatolni kell a cégbíróság változásbejegyző végzését, valamint a legfőbb szerv (taggyűlés) tőkeemelésről és a Ptk. szerinti továbbműködésről szóló határozatának másolatát.
[1990. évi XCIII. törvény 99/M. §]
Változás 2016. június 16-ától.
Az illeték törlésére, illetve visszatérítésére vonatkozó általános szabály hatályát veszti; a törvény meghatározza, hogy az adóhatóságnak mikor kell a meg nem fizetett illetéket törölni, illetve a megfizetett illetéket visszatéríteni.[1990. évi XCIII. törvény 79. § (1) bek.]
Nem változott.
Az illeték visszatérítésére továbbra is az adó-visszatérítésre irányadó szabályok vonatkoznak.[1990. évi XCIII. törvény 79. § (4) bek.]
Földhasználat
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Mentes az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése. Az illetékmentességet azokban az ügyekben is alkalmazni kell, melyeket az adóhatóság 2017. január 1-jén még nem bírált el jogerősen.[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. h) pont, 26. § (1a) bek. e) pont, 99/O. §]
Feljegyzési jog
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A hitelezőt azokban a bírósági eljárásokban, melyeket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szabályoz (például az adós vállalat vezetőinek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követő felelőssége) illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ez alapján nem a bírósági eljárás kezdeményezésekor kell megfizetni az eljárási illetéket, hanem az fizeti az illetéket, akit a bíróság az eljárás végén erre kötelez.[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. v) pont]
Nem változott.
A vagyonfelügyelőt és a felszámolót a csőd- és felszámolási eljárás alatt indított bírósági eljárásokban illetékfeljegyzési jog illeti meg.[1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bek. i) pont]
Ingatlannal rendelkező társaság
Változás 2017. január 1-jétől.
A visszterhes vagyoni betétszerzéskor alkalmazandó összeszámítási szabály a jogi és a magánszemélyek kapcsolt vállalkozására is kiterjed. (Korábban csak a gazdálkodó szervezetekre vonatkozott.)[1990. évi XCIII. törvény 18. § (4) bek.]
Ingatlanforgalmazás
Változás 2017. január 1-jétől.
Átalakul az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetékkedvezménye. Ha az ingatlanforgalmazást végző gazdálkodó szervezet vagy a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó vállalja, hogy a szerzett ingatlant két éven belül továbbértékesíti (azaz eladja vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja), az ingatlanszerzésére 3 százalékos illetékkulcsot kell alkalmazni. Ha azt is vállalja, hogy az ingatlan továbbértékesítését megvalósító szerződés - a vevő vagy a lízingbevevő tulajdonszerzésével - teljesedésbe megy, az illeték mértéke 2 százalék.(Korábban a továbbértékesítést vállaló ingatlanforgalmazónak és lízingcégnek 2 százalék illetéket kellett fizetnie.)
A továbbértékesítésről szóló szerződés teljesedésbe menetelére vonatkozó vállalás meghiúsul, ha a szerződést a felek felbontják vagy megszüntetik, illetve ha a pénzügyilízing-szerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet a földhivatal jogerős döntésben elutasítja. Ezekben az esetekben az adóhatóság pótilletéket szab ki, melynek összege az általános szabályok szerinti (4 százalék) és a kedvezményes (2 vagy 3 százalék) illeték különbözetének kétszerese. Vagyis a pótilleték 4 vagy 2 százalék lehet.
[1990. évi XCIII. törvény 23/A. §]
Nem változott.
A továbbértékesítésre vonatkozó vállalás akkor hiúsul meg, ha a tulajdonjog-változást az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezték be, pénzügyi lízing esetén pedig akkor, ha a pénzügyi lízingbe adás tényét az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza, és a szerződés nem támasztja alá a pénzügyi lízinget. A továbbértékesítést igazoltnak kell tekinteni, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás továbbértékesítésre nyitva álló határidőn belüli megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, hogy az eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve a pénzügyi lízingbe adás tényének feltüntetésével zárul. Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezmény alkalmazhatóságához továbbra is követelmény, hogy a vállalkozó ne a kapcsolt vállalkozásának minősülő személy részére értékesítse tovább az ingatlant.Az ingatlanalapok továbbra is 2 százalékos illetékmértékkel fizetnek visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzéseik során, és ezután sem áll fenn továbbértékesítési kötelezettségük.
[1990. évi XCIII. törvény 23/A. § (1) bek., (2) bek., (6) bek.]
De minimis
Változás 2017. január 1-jétől.
A környezetkímélő (nullaemissziós, tisztán elektromos, külső töltésű hibrid elektromos, növelt hatótávolságú hibrid elektromos) gépkocsik tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor alkalmazható visszterhes vagyonátruházási-illetékmentesség nem minősül csekély összegű (de minimis) támogatásnak. (Hatályukat vesztik azok a rendelkezések, melyek a mentességet ilyen támogatásnak tekintették.)[1990. évi XCIII. törvény 26. § (21) bek., 103. § (5) bek.]
Elévülés
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések esetén tett vállalások nem teljesülése esetén kiszabható pótilleték megállapításához való jog■ a továbbértékesítés meghiúsulásakor a kétéves határidő utolsó napját,
■ a továbbértékesítésről szóló szerződés teljesedésbe menetelére vonatkozó vállalás meghiúsulása esetén a szerződés felbontását vagy megszüntetését, illetve a földhivatal elutasító döntésének jogerőre emelkedését
magában foglaló naptári év utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.
[1990. évi XCIII. törvény 86. § (3) bek.]
Határozathozatal
Változás 2017. január 1-jétől.
Bővül az olyan illetékmentes vagyonszerzési esetek köre, amikor az adóhatóság nem ad ki fizetési meghagyást, hanem csak az ügyiratra jegyzi fel a döntését és az illetékmentesség alkalmazásának tényét (például kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere folytán bekövetkező vagyonszerzés esetén).[Lásd 1990. évi XCIII. törvény 78. § (1) bek.]
Nem változott.
A törvényben tételesen felsorolt illetékmentességek alkalmazásakor továbbra is ki kell adni a fizetési meghagyást (például a lakóház építésére alkalmas telkek vagy az új lakások esetében). Ezek jellemzően olyan illetékügyek, amelyekben a mentesség feltétel(ek) teljesítésétől függ, vagy amelyekben az adóügy nem zárul le a jogerőssé vált döntéssel (például a lakóház építésére alkalmas telekszerzés mentessége csak akkor jár, ha a telek vásárlásától számított négy éven belül megtörténik a lakóház felépítése).[Lásd 1990. évi XCIII. törvény 78. § (1) bek.]
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Megbízható adózó
Új előírás 2016. július 1-jétől.
A nyilvánosan működő részvénytársaságoknak nem kell legalább 3 éve működniük ahhoz, hogy a megbízható adózói minősítést elnyerjék, ha egyébként megfelelnek a többi feltételnek.A megbízható nyilvánosan működő részvénytársaság a többi megbízható adózóhoz képest hamarabb juthat hozzá az általa visszaigényelt általános forgalmi adóhoz, esetükben ugyanis az annak kiutalására nyitva álló határidő 2017. január 1-jétől 30 nap, 2018. január 1-jétől pedig 20 nap lesz.
A megbízható adózói minősítés során, amikor az állami adó- és vámhatóság azt vizsgálja, hogy a tárgyévben és az azt megelőző öt évben az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet meghaladja-e az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát, az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet összegét csökkenteni kell az adózó javára megállapított összes adókülönbözettel.
Az adózók e rendelkezések alapján történő minősítésére első alkalommal 2016 harmadik negyedévét követően kerül sor.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/A. § (1a) és (3) bek., 6/B. § (4) bekezdésében, 219. §-ában.]
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Megbízható adózói minősítésnek az is feltétele, hogy az adózó tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív legyen.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/A. § (1) bek. k) pontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
A megbízható adózói minősítésnek az is a feltétele, hogy a NAV az adózóval szemben a tárgyévben és az azt megelőző négy évben (a korábbi öt évvel szemben) nem indított végrehajtási eljárást.A megbízható adózói minősítésnél figyelembe vett mulasztási bírság összegébe beszámít a jövedéki bírság is.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/A. § (1) bek. c) és h) pontjaiban.]
Nem változott.
Az adózói minősítés során az állami adó- és vámhatóság a megbízható adózói, illetve a kockázatos adózói minőség adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott ismérvei alapján vizsgálja az adózókat, és megállapítja, hogy besorolhatóak-e ezen kategóriák valamelyikébe.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/A. §-ában.]
Az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát nem haladhatja meg a terhére kiszabott mulasztási bírság összege.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/A. § (1) bek. h) pontjában.]
Kockázatos adózó
Új előírás 2016. július 1-jétől.
Kockázatos adózói minősítésre okot adó körülmény:■ a kényszertörlési eljárás,
■ a tárgyévre megállapított adóteljesítmény (elévülési időn belüli adókötelezettség éves átlaga) 70 százalékát meghaladó összegű adókülönbözet a tárgyévben és az azt megelőző öt évben,
■ a tárgyévre megállapított adóteljesítmény 70 százalékát meghaladó összegű kiszabott és a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság is.
A kényszertörlési eljárás alatt álló adózó kockázatos adózói minősítése a kényszertörlési eljárás időtartama alatt áll fenn, míg a meghatározott mértékű adókülönbözet, illetve mulasztási bírság miatt kapott kockázatos adózói státusz egy évig érvényes, melyet a minősítés hatályának beálltától kell számítani.
Az adózók e rendelkezések alapján történő minősítésére első alkalommal a 2016 harmadik negyedévét követően kerül sor.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/E. § (1) és (2) bekezdéseiben, 220. §-ában.]
Adószám törlése
Változás 2016. június 16-ától.
Ha az állami adó- és vámhatóság törli az adózó adószámát, csak akkor állapítható meg számára egy másik adószám, ha az adószám törlésének oka már nem áll fenn, illetve ha az adózó a mulasztását teljeskörűen pótolta, vagy a törlést kezdeményező szerv ehhez hozzájárul. (Eddig nem vizsgálta az adóhatóság az új adószám kiadásakor, hogy az adózó pótolta-e a mulasztását.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/B. § (7) bekezdésében.]
Ha az adózó pótolva mulasztását a KOCKERD-kérdőívet visszaküldi az állami adó- és vámhatóság adószám törlését elrendelő határozatának kiadása előtt, akkor a határozatot nem lehet kiadmányozni. Ha az adózó az adószám törlését elrendelő határozat kiadmányozását követően, de még a határozat jogerőre emelkedését megelőzően küldi meg a kitöltött kérdőívet, az állami adó- és vámhatóság az adószámot törlő határozatát visszavonja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F. § (7) bekezdésében.]
Azon adózók, akiknek az adószámát az állami adó- és vámhatóság a kérdőív kitöltésének az ismételt teljesítési határidőn belüli elmulasztása miatt a módosítás hatálybalépését megelőzően jogerősen törölte, 2016. december 31-éig kérhetik az adószám törléséről szóló határozat visszavonását. A kérelemmel együtt - amennyiben ez még nem történt meg - a kitöltött KOCKERD-kérdőívet is meg kell küldeni. Ha az adózó megszűntnek nyilvánítását a cégbíróság jogerős végzésével még nem rendelte el, az adószám törléséről szóló határozatát az állami adó- és vámhatóság visszavonja. Az adószám törléséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül történő teljesítése esetén a bevallás késedelme miatt az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki. (Az újonnan alakult vagy a személyi változással érintett cégek esetében az állami adó- és vámhatóság továbbra is kockázatelemzési eljárást folytat le, amely során az adózót az úgynevezett KOCKERD-kérdőív kitöltésére és annak visszaküldésére kötelezi. Azon cégeket, amelyek adózási szempontból kockázatosnak minősülnek, a NAV fokozott adóhatósági felügyelet alatt tartja legfeljebb 1 évig.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F. § (7) bekezdésében és 221. §-ában.]
Változás 2016. július 1-jétől.
A beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása esetén, ha az pótlásra kerül, az adószámot törlő határozat kiadmányozásának nincs helye; a már kiadmányozott, de nem jogerős határozatot vissza kell vonni. Az új szabályt a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 174/A. § (3) bek., 222. § (2) bekezdéseiben.]
Mögöttes felelősség
Új előírás 2016. augusztus 1-jétől.
Az adóhatóság a korlátozott tagi felelősséggel működő jogi személy behajthatatlan tartozása esetében az adó megfizetésére határozattal kötelezheti - a be nem hajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos része erejéig - a részesedését átruházó tagot vagy részvényest abban az esetben, ha a részesedés átruházásakor■ ezen tag vagy részvényes a szavazati jogok 25 százalékát elérő vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezett, és
■ az adótartozás összege a jogi személy jegyzett tőkéjének 50 százalékát meghaladja, amelyről ez a tag vagy részvényes tudott, vagy erről tájékoztatást kérhetett volna az adóhatóságtól.
Az adóhatóság a részesedését átruházó tag helytállási kötelezettségét az átruházás időpontjában fennálló feltételek alapján vizsgálja.
A részesedését átruházó tag, illetve részvényes nem kötelezhető az adó megfizetésére akkor, ha igazolja (például fizetési felszólítással), hogy a cégnek azért áll fenn adótartozása, mert a vállalkozásnak magának is lejárt kintlévőségei vannak, vagy nem érkeztek be a várt bevételei, és emiatt nem tudta megfizetni az adótartozást.
Nem állapítja meg az adóhatóság a részesedését átruházó tag, részvényes helytállási kötelezettségét, ha az igazolja, hogy
■ sor került a legfőbb szerv kötelező összehívására és az előírt döntés meghozatalára, vagy
■ sor került a tőkevesztésre tekintettel kötelező átalakulásra vagy az átalakulás helyett hozható más döntés meghozatalára, vagy
■ ezen tag a tagsági jogaival élve a tőle elvárható minden intézkedést megtett annak érdekében, hogy a vállalkozás az adótartozását megfizesse, illetve a vállalkozás a tőkevesztés esetére előírt döntéseket meghozza.
A mentesüléshez szükséges, hogy a részesedését átruházó tag igazolni tudja, hogy megfelel a fenti követelményeknek.
Az adóhatóság a határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított 90 napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházásának ténye a határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból 30 napnál kevesebb van hátra.
Az adó megfizetésére kötelezhető részesedést átruházó tag vagy részvényes is kérhet tájékoztatást az adóhatóságtól az adózó végrehajtható adótartozásának összegéről. A részesedést átruházó felelőssége a 2016. szeptember 1-jét követő átruházások esetében érvényesíthető.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 12. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdés d) pontjában, (7)-(9) bekezdéseiben, 43. § (5) bek., 54. § (17) bek., 150. § (1) bek., 136/B. § (1)-(2) bek., 160. § (4) bek., 218. § (4) bekezdésében.]
Automata berendezések bejelentése
Új előírás 2016. június 16-ától.
Az automata berendezés üzemeltetője mentesül az értékesítés megkezdéséhez kapcsolódó bejelentés igazgatási szolgáltatási díjának megfizetése alól, ha a korábbi üzemeltető (az automata berendezés gyártási számát is ideértve) már bejelentést tett, és ehhez kapcsolódóan az igazgatási szolgáltatási díjat is teljes összegben megfizette.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/D. § (3) bekezdésében.]
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Az automata berendezéseket automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni. Az AFE által tárolt adatokról az adózónak kötelessége adatokat szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére, aki az automata berendezéseket hírközlő eszköz és rendszer útján felügyeli, és az adatszolgáltatást közvetlen adatlekérdezéssel valósítja meg. Annak érdekében, hogy az üzemeltető adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni, szerződést kell kötnie egy felügyeleti szolgáltatóval, aki az automata és az AFE sértetlenségét szavatolja. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági áras lesz, amit egy, a jövőben meghozott NGM-rendeletben fognak meghatározni, az automata berendezések adatszolgáltatásának részletszabályaival együtt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/D. § (4)-(7) bek. és 175. § (4a) bek., 176/H. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Áfa-nyilatkozattételi kötelezettség
Új előírás 2017. július 1-jétől.
A számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott azon számlák adattartalmáról, melyekben egy másik belföldi adóalanyra áthárított adó összege a százezer forintot eléri, az adózónak elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóság részére.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/B. § (2a) bekezdésében.]
Változás 2017. július 1-jétől.
Az adózóknak utólag, az áfabevallásukkal egy időben adatot kell szolgáltatniuk azon, általuk kibocsátott, illetve általuk befogadott és a levonásba helyezett számlákról, amelyekben az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a százezer forintot. Eddig ez az összeghatár 1 millió forint volt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/B. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Feltételes adómegállapítás ellenőrzése
Új előírás 2016. július 1-jétől.
Bővülnek az ellenőrzés fajtái: a törvény nevesíti a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzést, és annak különös szabályait is meghatározza. Az új típusú ellenőrzés keretében az adóhatóság megállapítja, hogy az ellenőrzés megindításáig már lezárult adómegállapítási időszakban az adózó a tényállást a feltételes adómegállapítási határozatban foglaltaknak megfelelően valósította-e meg. Az általános forgalmi adó megosztására vonatkozó feltételes adómegállapítási határozatokban foglalt tényállás ezen ellenőrzés keretében nem vizsgálható. Az ellenőrzés során az adóhatóság csak olyan bizonylatot, igazolást stb. kérhet, amelyről a feltételes adómegállapítási határozat kimondta, hogy kiállítása, megőrzése, vezetése a tényállás megvalósulásának feltétele (feltéve, ha a határozat kimondja azt is, hogy ez elegendő a tényállás megvalósulásának bizonyítására).Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a tényállás megvalósult, vagy a bekövetkezett tényállásváltozás érdemben nem érinti a feltételes adómegállapítás rendelkező részében foglaltakat, az adóhatóság az ellenőrzést követően hozott határozatában rendelkezik arról, hogy a feltételes adómegállapítás tárgyát képező adónem tekintetében melyik, az ellenőrzés megkezdéséig már lezárult egy vagy több adómegállapítási időszakra kötelező az adóhatóságra a feltételes adómegállapítás. Ettől eltérni az ezt követően meghozott határozatokban sem lehet. Az ellenőrzés megkezdésétől annak lezárásáig bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés nem indítható. Az ellenőrzés eredményéről az adóhatóság határozatot hoz.
Az adószámmal nem rendelkező adózó a 2015. december 31-éig jogerőre emelkedett, adó feltételes megállapítását tartalmazó határozat alapjául szolgáló tényállás megvalósulására irányuló ellenőrzés iránti kérelmet 2016. július 31-éig nyújthat be az adóhatósághoz. Az elmulasztott határidő igazolási kérelemmel nem menthető ki. Ha ezen ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a feltételes adómegállapítási határozat tényállásváltozás miatt nem kötelező az adóhatóságra, az adóhatóság megállapítja a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meghatározott ügylet keretében az adózó 2015. december 31-éig megszerzett jövedelme tekintetében a jövedelmet terhelő adót, a jövedelemszerzés időpontjában hatályos jogszabályok szerinti legalacsonyabb adómérték szerint.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 87. § (1) bekezdésében, 105. §, 119/B. § és 223. §-aiban.]
Bevallási kötelezettség
Új előírás 2016. június 16-ától.
Társaságiadó-bevallás benyújtására válik kötelezetté a társaságiadó-törvény ingatlanhasznosítással kapcsolatos módosító tételeit az adóévre alkalmazó alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (5a) bekezdésében.]
Adóhatósági adatszolgáltatás
Új előírás 2016. június 16-ától.
Az adóhatóság megkeresésre csak akkor szolgáltathat adatot adótitokról, ha arra törvény engedélyt ad. Az adótitok megismerése és kiadása céljából már a közbeszerzési hatóság is megkeresheti az adóhatóságot, ha ez a közbeszerzési törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bekezdés m) pontjában.]
Változás 2016. június 16-ától.
Az állami adó-és vámhatóság mellett már az önkormányzati adóhatóságok is adózónként szolgáltatnak adatot a csekély összegű támogatásokról a kincstárnak, aki azokat az országos támogatási monitoring rendszerben rögzíti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (10) bekezdésében.]
Új előírás 2016. július 1-jétől.
Az állami adó-és vámhatóság köteles az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére közzététel céljából adatot szolgáltatni mindazon adózókról, akik által érvényesített kedvezmények összege jogcímenként az 500 ezer eurónak megfelelő forintot meghaladják. Ugyancsak közzétételi kötelezettség miatt szolgáltat adatot az állami adó- és vámhatóság a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőségének vizsgálata céljából, feltéve, hogy az elsődlegesen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó adózó esetében a kedvezmény összege jogcímenként meghaladja a 60 ezer eurónak megfelelő forintot, illetve azon a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő adózókról, akik esetében a kedvezmény összege jogcímenként az 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja.A közzététel a törvényben meghatározott támogatástartalom-sávok szerint történik, és az adóbevallástól számított egy naptári éven belül kerül rá sor. A közzétett adatoknak az adókedvezmény igénybevételének évét követő tíz éven keresztül elérhetőnek kell lenniük. Az adatszolgáltatást első alkalommal a 2016. június 30-át követően igénybe vett támogatásokról kell teljesíteni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 55/C. §-ában, 222. § (1) bekezdésében.]
Közúti fuvarozás és EKAER
Új előírás 2016. augusztus 1-jétől.
A jogszabály az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrzésének kötelezettségét írja elő. Ha a felhelyezett hatósági zár baleset vagy egyéb elháríthatatlan körülmény miatt megsérült, az áru megrongálódott vagy megsemmisült, a fuvarozó haladéktalanul köteles értesíteni az állami adó- és vámhatóságot.A kötelezettség elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabására van lehetőség, magánszemély 200 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedő, nem magánszemély fuvarozó esetében 500 ezertől 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az így kiszabott bírság megfizetéséig a fuvarozás eszközét - a romlandó árut, illetve az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével - az állami adó- és vámhatóság visszatarthatja.
Nem tartható vissza a jármű akkor, ha
■ a mulasztási bírság megfizetésére kötelezett fuvarozó rendelkezik magyar adóazonosító számmal, és székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, illetve
■ pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért, vagy a bírságfizetést belföldi adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet vállalja át, és ezt a bírság fizetésére kötelezett hitelt érdemlően igazolja.
Ha egy külföldi fuvarozó megakadályozza a hatósági zárnak az állami adó- és vámhatóság által történő levételét, akkor bármely, a külföldi fuvarozó tulajdonában vagy használatában álló fuvareszközre alkalmazható a mulasztási bírság kiszabása, valamint a fuvareszköz visszatartása.
Külföldi fuvarozónak a fenti rendelkezések alkalmazásakor az az ország területén termékmozgatást végző személy minősül, aki
■ belföldön nem letelepedett, gazdasági tevékenységet nem végző személy,
■ belföldön lakó-, illetve szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező járművezető magánszemély, vagy
■ a belföldön nem letelepedett és gazdasági tevékenységet sem végző szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző gépjármű belföldi magánszemély vezetője.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 88. § (6c) és (6d) bek., 172. § (20h) bekezdésében, 173/A. §-ában.]
Mulasztási bírsággal sújtható az az adózó, aki EKAER-bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett áru mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott áruét. A mulasztási bírság alapja a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értéke, mulasztási bírság ezen áru értékének 40 százalékáig terjedhet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (19b) bekezdésében.]
Változás 2016. augusztus 1-jétől.
Bejelentési kötelezettség terheli a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással érintett termékértékesítéseket, termékbeszerzéseket, egyéb célú termékmozgatásokat is. (Eddig ez a 3,5 tonna a tehergépjármű súlyára vonatkozott. Az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállított nem kockázatos termékek, amelyeknek sem a tömege, sem az értéke nem haladja meg a rendeletben meghatározott értékeket, nem tartoznak az EKAER hatálya alá.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/E. § (1) bekezdésében.]
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2016. június 16-ától.
Az IFRS-ek szerinti számviteli elszámolást érintő feltételes adómegállapítás iránti kérelmek esetén az adózónak a kérelemhez csatolnia kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli elszámolás minősítésével összefüggő szakértői véleményét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (5b) bekezdésében.]
Változás 2016. június 16-ától.
Feltételes adómegállapításra irányuló kérelemként szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem egyetlen adónemet érintően sem terjeszthető elő. A módosítást a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § (1) bek., 218. § (2) bekezdéseiben.]
Elévülés
Új előírás 2016. július 1-jétől.
Az adózó az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl, a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében is jogosult önellenőrzésre, ha a bíróság az adókötelezettséget érintően jogerős döntést hoz. Az adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult a kötelezettség ellenőrzésére. Az ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében az adózó kérelmére indult ismételt ellenőrzéssel van mód a helyesbítésre.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (2a) bekezdésében.]
Végrehajtás
Új előírás 2016. július 1-jétől.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély kérelmére a legfeljebb 200 ezer forint összegű adótartozásra az adóhatóság évente egy alkalommal legfeljebb 6 hónapra pótlékmentes részletfizetést engedélyez automatikusan, a fizetési könnyítési feltételek vizsgálata nélkül. Ha az adózó nem teljesíti a részlet befizetését, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben válik esedékessé, valamint az adóhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számol fel.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133. § (11)-(12) bekezdéseiben.]
Az állami adó- és vámhatóság a lefoglalt gépjárműre tárgykörözést rendelhet el abban az esetben, ha az adós azt nem adja át, vagy ha a gépjármű az adós lakóhelyén, székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem fellelhető.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 154. § (3) bekezdésében.]
Az adóhatóság az ingatlan-végrehajtást mellőzheti, ha az ingatlant terhelő jelzálogjog miatt az ingatlan értékesítéséből nem várható az adóhatóság követelésének kielégítése.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 155. § (3a) bekezdésében.]
Az állami adó- és vámhatóság az adózó adófolyószámláján nyilvántartott 100 ezer forintot el nem érő tartozását behajthatatlannak minősíti akkor, ha nincs végrehajtható vagyona. Ha a tartozás végrehajthatóvá válik a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül, akkor a tartozást az állami adó- és vámhatóság újból végrehajthatónak minősíti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 162/A. §-ában.]
Változás 2016. július 1-jétől.
Fizetési könnyítés iránti kérelmek esetében megszűnik a pótlékszámításnál a különbségtétel magánszemély, illetve jogi személy adózók között. Kérelem benyújtása esetén késedelmi pótlékot kell felszámítani mind magánszemély, mind jogi személy tekintetében a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, a fizetési könnyítés engedélyezése esetén pedig csak az elsőfokú határozat keltének napjáig lehet. (A fizetési könnyítés időtartamára fizetendő pótlék mértéke nem változik, továbbra is a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak felel meg, ami az elsőfokú határozat keltének napjától fizetendő.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
A kifizető által levont adó- és járuléktartozás nem engedhető el. Az adóhatóság az adómérséklést magánszemélyeknél az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti. Az adóhatóság eddig a magánszemély kérelmére az adótartozását, valamint bírság- vagy pótléktartozását elengedhette, mérsékelhette abban az esetben, ha azok megfizetése az adózó vagy vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztette.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdésében.]
Az adóhatóság bármely, a helyszíni végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozó, vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérlő személlyel szemben jogosult a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezni, vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosítani.Az adóhatóság már nemcsak az ellenőrzés során, hanem a végrehajtási eljárásban is jogosulttá válik mintavételre a végrehajtás alá vont vagyontárgy kétséget kizáró azonosítása érdekében (például a vagyontárgy minőségi vizsgálata annak megfelelő értéken történő értékesítése céljából).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 144. § (1) bekezdésében.]
A végrehajtási költségátalány - az erről hozott külön végzés helyett - az adótartozásra vonatkozó végrehajtható okirat alapján végrehajtható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 145. § (3) bek., 163 (2) és (2a) bek. és a 179. § (4) bekezdéseiben.]
Az adóhatóság jelzálogjogot jegyeztethet be az adózó ingatlanára az adótartozás erejéig akkor is, ha a végrehajtási jog bejegyzését mellőzi.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 155. § (4) bekezdésében.]
Az állami adó- és vámhatóság az adós 10 ezer forintot meg nem haladó tartozását véglegesen törli, ha az adós bankszámlájára benyújtott hatósági átutalási megbízás nem teljesült, vagy ilyen számla hiányában hatósági átutalási megbízás nem adható ki és a tartozás jövedelemletiltás útján sem volt behajtható. A 10 ezer forintot meghaladó, de 100 ezer forintot el nem érő tartozás végrehajtható vagyon hiányában az adózó adószámlájáról véglegesen törlésre kerül, feltéve, hogy az állami adó- és vámhatóság mindent megtett a behajtás érdekében.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 162/A. §-ban.]
Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el, a korábbi 5 év helyett.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (6) bekezdésében.]
A végrehajtást érintő változásokat a már folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 218. § (3) bekezdésében.]
Külföldiek illetőségvizsgálata
Változás 2016. szeptember 1-jétől.
Az adó-és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény rendelkezése szerinti adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény kifizetőnek nem kell a magánszemély adókötelezettségének megállapítása során, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódóan eltérő illetőséget figyelembe venni. (2016. január 1-je óta előfordult, hogy kétféle illetékességet is figyelembe kellett venni.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. számú mellékletében.]
Székhelyszolgáltatás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Székhelyszolgáltatónak minősül, aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § (25) bek. a) pontjában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adózó köteles bejelenteni székhelyszolgáltatás igénybevételét és a szolgáltatásnyújtó adatait az adóhatóságnak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b) pont, 17. § (3) bek. i) pontjaiban.]
Automatikusan kockázatos adózóvá válnak azok az adózók, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve, és egyúttal az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot is kiszabtak a terhükre.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 6/E. § (1) bek. h) pontjában.]
Meghatalmazás
Változás 2017. január 1-jétől.
Adóhatóság előtti eljárásban nem lehet az adózó meghatalmazottja - az eltiltás hatálya alatt - az, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (8) bekezdésében.]
Egyablakos bejelentkezés
Változás 2017. január 1-jétől.
Az adóköteles tevékenységet végezni kívánó, bírósági nyilvántartásra kötelezett összes szervezet a nyilvántartásukat végző bírósághoz benyújtott kérelem alapján kezdeményezheti adószáma megállapítását (például civil szervezetek). (Eddig kizárólag az alapítványnak és az egyesületnek kellett.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (1) bek. c) pontjában és (2) bekezdésében.]
Élelmiszer-értékesítő automata
Új előírás 2016. november 26-ától.
Az automatába épített, annak értékesítését követő Automata Felügyeleti Egység (AFE) jogszerű működéséért és az értékesítésekre vonatkozó adatszolgáltatás teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős. A felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre.A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében 2016. december 31-éig a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, 2017. január 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy ellenőrzése során az automatát, illetve AFE-t vizsgálat céljából - átvételi elismervény ellenében - legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176/I. §-ában.]
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatáknál az adatszolgáltatási kötelezettség 2017. június 30. napjától terheli az üzemeltetőt. 2017. június 30-ától kizárólag AFE-val ellátott automata berendezés üzemeltethető. Kivétel, ha az összes felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról, hogy az automatát nem képes AFE-val ellátni. Ezen automaták esetében az adózónak 2018. január 1-jéig nem kell adatot szolgáltatnia.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 228. §-ában.]
Mulasztási bírság szabható ki az automatában lévő AFE-vel kapcsolatos jogszabálysértésekre. Ha jogszabálysértés az AFE forgalmazásával vagy a felügyeleti szolgáltatással kapcsolatos, akkor a bírság összege legfeljebb 10 millió, ha pedig az automata üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével, akkor magánszemély esetében legfeljebb 500 ezer forint, nem magánszemélynél 1 millió forint.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20i) bekezdésében.]
Változás a 2016. november 26-ától.
Az élelmiszer-értékesítő automata a felügyeleti szolgáltatón keresztül szolgáltat adatokat (korábbi előírás szerint közvetlenül a NAV-hoz küldte volna).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/D. § (4)-(7) bekezdéseiben.]
Változás 2017. június 30-ától.
Megszűnik az élelmiszer-értékesítő automaták 30 ezer forintos regisztrációs díja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/D. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Új EKAER-kötelezett
Változás 2017. január 1-jétől.
Azok a fuvarozók, akik a tárgyévben és az azt megelőző két évben nem tettek EKAER-bejelentést, és ebben az időszakban nem nyújtottak be áfabevallást vagy adószám-felfüggesztés hatálya alatt álltak, kockázati biztosíték fizetésére kötelezhetők.Kockázatibiztosíték-fizetési kötelezettség keletkezik Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi áfaköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén
■ az első bejelentés alkalmával és
■ az első bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén, valamint
■ ha az első tíz bejelentés az első bejelentéstől számított 180 napon belül nem történik meg, akkor az első tíz bejelentés alkalmával.
A kötelezettség megállapítása során a jogelőd szervezet bejelentéseit is figyelembe kell venni.
A módosítást a 2017. február 15-ét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/E. § (3a) és (11)-(12) bekezdéseiben.]
Adóregisztráció
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Adószámot állapíthat meg a NAV azon cégbejegyzésre kötelezett jogi személy részére is, akinek az adóregisztrációs eljárásban akadállyal érintett tagja, részvényese igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban nem volt vezető tisztségviselő, cégvezető, képviseletre jogosult tag, továbbá egyidejűleg igazolja vagy azt, hogy az akadályhordozó adózóban nem rendelkezett 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy azt, hogy 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal nem rendelkezett az akadályhordozó adózóban, és minden tőle elvárhatót megtett az akadály megszüntetésére.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (6b) és (13) bekezdéseiben.]
Változás 2017. január 1-jétől.
A NAV hivatalból vagy kérelemre visszavonhatja az adószám megállapítását megtagadó határozatát, és megállapíthat adószámot, illetve megszüntetheti az adóregisztrációs eljárást, ha az érintett adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági társaság (vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese), amellyel szemben felmerült a törvényben meghatározott kizáró ok (az adóregisztrációs eljárásban szereplő kizáró okokról van szó), és amelyben a Magyar Állam vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkezik vagy rendelkezett. (Korábban a Magyar Állam közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joga vagy minősített többségű befolyása volt a kimentés feltétele.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (6b) bekezdésében.]
Szja-bevallás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A NAV 2016-ban szerzett jövedelmekről (a magánszemély nyilatkozata nélkül is) elkészíti az szja-bevallását annak, aki nem kért munkáltatói adómegállapítást vagy azt a munkáltató nem vállalta. (Továbbra sem készíti el a NAV az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, valamint az áfa fizetésére kötelezett magánszemély adóbevallását.)A NAV adóévet követő év március 15-étől elérhetővé teszi (egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen) az ügyfélkapuval rendelkező adózók számára a bevallási tervezetet. Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, ugyanezen időpontig postai úton, sms-ben vagy elektronikus úton kérheti, hogy az adóhatóság a bevallási tervezetét papíralapon, postán küldje el részére.
Ha a magánszemély adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-áig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott adónak fog minősülni. Kivétel ez alól, ha az adózó az adóbevallás benyújtásában akadályozva volt és erről bejelentést tett.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/B. §-ában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Már nem hatályos az a korábbi szabály, hogy a magánszemély a munkáltatónak tett bevallási nyilatkozatában hatalmazhatta fel a NAV-ot az szja-bevallásának elkészítésére.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 26/A. §-ában; 213. § (3) bekezdésében.]
Online számlázási adatszolgáltatás
Új előírás 2017. július 1-jétől.
A legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, számlázóprogrammal kiállított számlák esetében a számlázóprogramnak a kibocsátott számla adatairól valós időben adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatóságnak.E kötelezettség elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén mulasztási bírság szabható ki. A kiszabható mulasztási bírság felső határa az érintett számlák darabszáma és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben meghatározott legmagasabb mértékének a szorzata.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/B. § (2a) bek., 172. § (5a) bekezdéseiben.]
Adófizetési mód kibővítése
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Online bevallás esetén több adónemet érintő fizetési kötelezettség egy tranzakcióval, összevontan, internetes felületen keresztül teljesíthető.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. § (1)-(1b) bekezdéseiben.]
Adatszolgáltatás gazdasági kamaráknak
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A NAV hivatalból, elektronikus úton havonta a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adja át a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által benyújtott bevallásban szereplő azon adatot, amely szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettnek minősül.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bekezdés n) pontjában.]
Kockázatelemzési és támogató eljárás
Új előírás 2017. január 1-jétől.
Ha a kockázatelemzési eljárás során feltárt hibák az adózó által javíthatók, akkor az adóhatóság a feltárt kockázat megszüntetése érdekében támogató eljárást indít. A támogató eljárás keretében az adóhatóság felszólítja az adózót önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez a feltárt hibák, hiányosságok adóhatóság szakmai támogatásával történő orvoslása érdekében.A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, célja a jogszerű állapot helyreállítása az adózó részvételével. Az adózó által nem javítható hibák, illetve a támogató eljárás eredménytelensége estén az adózónál adóellenőrzés lefolytatására kerül sor.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90/B. §-ában.]
Változás 2017. január 1-jétől.
Ha a NAV a kockázatelemzési eljárása során kockázatot tár fel, annak megszüntetése érdekében támogató eljárást vagy adóellenőrzést indíthat. A támogató eljárás lefolytatására az adóigazgatási eljárás a törvény VII. fejezetében leírt általános szabályai vonatkoznak. (Korábban ilyenkor adóellenőrzést indított a NAV.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90/A. §-ában.]
Teljességi nyilatkozat
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a tényállás tisztázása érdekében részletes nyilatkozatot kérhet az adózóktól a vagyoni helyzetükről. Ennek során meghatározza, hogy mikor, kinek, milyen határidővel kell visszaküldenie az adatlapot. A NAV az adó alapjának becsléssel történő megállapítása során köteles tájékoztatni az adózót arról, hogy mi szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés igazolásához.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93/A. §-ában, 108. § (1a) és (2) bekezdéseiben.]
Hatósági felügyelet
Új előírás 2017. január 1-jétől.
A törvény bevezeti a felügyelet jogintézményét.A NAV zár alá vonja vagy egy általa kijelölt raktárban betárolja azt az árut, amelyet
■ az EKAER-bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy
■ az egyéb helyszíni ellenőrzése során talál, és amelynek eredete vagy beszerzésének körülményei, illetve tulajdonosa ismeretlen.
Ha a hatósági felügyeleti őrzés nem az adóhatóság által fenntartott raktárban történik, az ezért felelős személy köteles az áru mennyiségét és minőségét mindaddig megőrizni, amíg az adóhatóság az áru kiadásáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről nem dönt. E szabály megsértéséből eredő kárt az őrzésért felelős személy viseli.
Az adóhatóság a hatósági felügyeletről meghozott végzést 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli. Ha 15 napon belül nem jelentkezik az a személy, aki az áru feletti rendelkezési jogát hitelt érdemlően tudná bizonyítani, az áru a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesítésre kerül.
Ha a rendelkezésre jogosult személy e jogosultságát igazolja, az áru kiadására a hatósági felügyelettel kapcsolatos költségek megfizetését követően kerül sor. Ha a terméket már értékesítették, akkor a befolyt összeg költségekkel csökkentett részét kell kifizetni az adózó számára.
Az intézkedés ellen 8 napon belül panasszal élhet az, akinek a hatósági felügyelet alá vonás jogát vagy jogos érdekét sérti. A panasznak az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 173/B. §-ában.]
Lábjegyzet
* Új beruházás: a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással, szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével) kapcsolatos adóévi kifizetések összege.
