adozona.hu
HVG Különszám, Adó 2013
HVG Különszám, Adó 2013
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Még a végszavazás előtti pillanatokban sem lehetett pontosan tudni, mit tartalmaznak majd egyes, 2013-ra szóló adótörvények. Az eredetileg nyáron kigondolt menetrend alaposan megváltozott. A Matolcsy 1.0, majd 2.0 után a szavazás előtti napokban jött a 3.0 becenevű csomag, ami mindent felborított, becslések szerint mintegy 90 milliárd forintos nagyságrendben zilálva tovább a szakmailag egyébként is sok sebből vérző adócsomagot. Talán az unortodoxia maradt az egyetlen stabil elem az adórendsze...
HVG Különszám, Adó 2013
Tisztelt Olvasó!
Még a végszavazás előtti pillanatokban sem lehetett pontosan tudni, mit tartalmaznak majd egyes, 2013-ra szóló adótörvények. Az eredetileg nyáron kigondolt menetrend alaposan megváltozott. A Matolcsy 1.0, majd 2.0 után a szavazás előtti napokban jött a 3.0 becenevű csomag, ami mindent felborított, becslések szerint mintegy 90 milliárd forintos nagyságrendben zilálva tovább a szakmailag egyébként is sok sebből vérző adócsomagot. Talán az unortodoxia maradt az egyetlen stabil elem az adórendszerben, s az a törekvés, hogy egyre kevesebb nagy, utolérhető és még nyereséget termelő szereplőre koncentrálódjon az adóztatás. Az adóeklektika éve lesz 2013, új adónemekkel, sok képtelen - és bizonytalanságot teremtő - szabállyal. A közel félezer új paragrafus ismét nagy és rágós falatnak bizonyulhat a céges és magánszemély adózóknak egyaránt. Januártól jön a közműadó, a tranzakciós illeték, a biztosítási adó, a kata, a kiva, nőnek a jövedéki adók, átszabják az illetéktörvényt, 50 százalékra emelkedik az energiacégek nyereségadója, az adóalap módosítása miatt nő a sávossá tett iparűzési adó. Megmarad számos korábbi újítás is, például a már többször megszüntetni ígért bankadó. A kihirdetett paragrafusmódosítások ellenére senki sem lehet biztos, hogy legalább egy évig stabil marad a rendszer, a kormány bármikor kész újabb terheket róni a recesszióba zuhanó gazdaság és szereplői nyakába. Az adóbevételek biztosítása érdekében az adózás rendjéről szóló törvény tucatnyi adminisztratív szigorítást, új bejelentési kötelezettséget fogalmaz meg, a költségvetés-finanszírozás egyik stabil lábának tervezi a kormány az adó- és járulékfizetés elkerülésének megakadályozását.
Lapunk hagyományos - a Nemzetgazdasági Minisztérium és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában összefoglaljuk a 2013 januárjától érvénybe lépő adószabályokat, teljes terjedelmében, egységes szerkezetben közlünk 14 törvényt, köztük öt teljesen újat is. A jobb áttekinthetőség érdekében külön jelöljük a módosított szövegrészeket, feltüntetve a 2012-ben, év közben hatályba lépetteket, hiszen akkor is sok új szabály született. A megszokott módon, pontról pontra igyekszünk bemutatni, értelmezni az új regulákat. Akárcsak tavaly, az idén is kitérünk az illeték- és a számviteli törvény új előírásaira. A törvények közül a legkevesebb átalakítás talán a társaságiadó-törvényben és az ekhóban volt.
Sok adózót érint, hogy valódi egykulcsossá válik a személyi jövedelemadózás. A béren kívüli juttatások továbbra is évi 500 ezer forintig adhatók, de drágulnak: 10-ről 14 százalékra, valójában 16,6 százalékra emelkedik az eho, a béren kívüli juttatások közterhe - az szja-val együtt - összesen 35,7 százalék lesz, azaz az ilyen juttatás munkáltatóra rótt terhe mintegy 5 százalékponttal nő. Minden bizonnyal végső soron a fogyasztók fizetik majd meg az új energiaadót, a tranzakciós illetéket, a biztosítási adót. És alighanem az ő pénztárcájuk is megérzi majd, hogy méterenként 125 forint adót kell fizetni a nem magán- és nem állami közművezetékek után, 2 forintot egy perc telefonálásért, 0,2-0,3 százalékot a pénzátutalás, készpénzfelvétel, lényegében minden pénzmozgás után. A casco díjának 15, az élet- és vagyonbiztosítás dijának 10 százaléka kerül a költségvetésbe (biztosítómérettől függően itt is vannak testreszabott kivételek, például a CIG terhe kevesebb másokénál).
Az áfában bővül a fordított adóztatással adózók köre, 1,5 millió forintra korlátozzák az egyes adóalanyok egymás közötti készpénzfizetéseit, 2 millió forint feletti áfalevonás egy adóalanytól bejelentésköteles lesz, a társasági adózásban tovább szűkülnek a beruházási kedvezmények - szinte csak a sportcélú támogatások csillaga nem áldozik le.
A diszkriminatív megoldások miatt az adótörvényeket számos adózói és szakmai bírálat érte. Ha alkotmánybírósági eljárásokra már nem számíthatunk is, nem kizárt, hogy újabbakkal szaporodik a már futó és elmarasztalással fenyegető uniós kötelezettségszegési eljárások száma (távközlési adó, cafeteriaszabályozás).
Az új adótörvényekre való felkészülésre, 452 oldalas kiadványunk áttanulmányozására a hatálybalépésig alig pár nap áll rendelkezésre. Lehet tehát ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint az új, még bonyolultabb, még átrághatatlanabb adórendszer. Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Egyúttal felhívjuk figyelmüket, hogy számos részlet rendeleti szabályozása még hátravan, így érdemes figyelni a következő hetekben megjelenő közlönyöket. A várhatóan jövő év elején megjelenő - 2013-ra szóló - tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az időközben bekövetkező adóváltozásokra is. Reméljük, magyarázataink segítenek a megértésben, az eligazodásban, a szükséges intézkedések meghozatalában. A gyors kommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu webszájtunkon, ahol az erre előfizetők 2011 vége óta napi gyakorisággal találnak meg minden fontos adó-, tb- és munkajogi törvényt, információt. (Az erről szóló tájékoztatónkat a webes felületen kívül megtalálja a 451. oldalon is.) Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadvány 449-450. oldalán elhelyezett kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat.
A HVG Adó különszám szerkesztői
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Összevont adóalap
Nem változott.
2013-ban is fennmarad az összevont adóalap kategóriája, ebbe továbbra is a tevékenységi (önálló, nem önálló) jövedelmek és az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Adóalap-kiegészítés
Változás 2013.január 1-jétől.
Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adólapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó: a jövedelem minden forintja után - az adóalapba tartozó jövedelem nagyságától függetlenül - egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.(2012-ben az összevont adóalapba tartozó jövedelem évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére 27 százalékos adóalap-kiegészítést kellett alkalmazni.)
Ha a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell az adóalapban jövedelemként figyelembe venni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Az adó mértéke
Nem változott.
Az adó mértéke az adóalapot képező jövedelem 16 százaléka.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8. §-ában.]
Adóelőleg-megállapítás
Változás 2013. január 1-jétől.
Hatályukat vesztik a munkáltató adóelőleg-megállapítására vonatkozó speciális szabályok.Ha magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, a bevételből megállapított jövedelem 78 százaléka minősül az adóelőleg alapjának.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. §-ában.]
Családi kedvezmény
Változás 2013. január 1-jétől.
A Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra bármely külföldi állam jogszabálya alapján jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is, azzal, hogy
■ kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
■ eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1/A. §-ában, 29/B. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
Összevont adóalapját az arra jogosult magánszemély - a családban nevelt eltartottak számától függő - családi kedvezménnyel csökkentheti a kedvezményezett eltartottak után. A kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként■ egy és két eltartott esetén 62 500 forint;
■ három vagy több eltartott esetén 206 250 forint.
Családi kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra is jogosult (kivéve, ha a családi pótlékot gyermekotthon, szociális intézmény vagy javítóintézet vezetőjeként kapja az intézményben gondozott vagy felügyelt gyermekre tekintettel). Jogosult továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa - a várandósság 91. napjától a gyermek megszületéséig -, a családi pótlékra saját jogán jogosult személy és a rokkantsági járadékban részesülő személy. Az utóbbi két esetben a kedvezményt a jogosult helyett a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egyike is érvényesítheti.
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, illetve a magzat, továbbá az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül. Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, valamint az, akit a családi pótlék megállapításánál is figyelembe vesznek. Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre a családi pótlékra való jogosultság fennáll, a rokkantsági járadékot folyósítják, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. §-ában.]
Családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A törvény külön rendelkezik a családi kedvezmény közös igénybevételéről. Eszerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre. (Korábban az ilyen esetekre a megosztás szabályait kellett alkalmazni.)Változás 2013. január 1-jétől.
Csak arra a jogosultsági hónapra nem alkalmazható a megosztás, amelyre a jogosult vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot vett igénybe.Nem változott.
A családi kedvezmény egyazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető igénybe.A családi kedvezményt az arra jogosult magánszemély megoszthatja a kedvezményre nem jogosult élettársával, jogosultnak nem minősülő házastársával (ilyen a nevelőszülő házastársa). A közös igénybevételnek és a megosztásnak egyaránt feltétele, hogy az érintett magánszemélyek adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításukban közösen nyilatkozatot tegyenek, amelyben feltüntetik egymás adóazonosító jelét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, illetve azt a döntésüket, hogy a kedvezményt közösen veszik igénybe az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával.
A kedvezmény közös érvényesítése az adóelőleg-megállapítás során év közben is lehetséges, ha a jogosult a munkáltatójának tett nyilatkozatában erről nyilatkozik. (A jogosult és jogosultnak nem minősülő magánszemély közötti megosztás továbbra is csak az adóév elteltével az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban lehetséges.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1a)-(1d), 48. § (3) bekezdéseiben.)
Adónyilatkozat ("söralátét")
Változás 2013. január 1-jétől.
A törvény újraforgalmazza az adónyilatkozat szabályait. (Ezt az egyszerű adóbevallási módot továbbra is csak azok választhatják, akik megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, az év közben tőlük levont adóelőleg nem vagy csak nagyon kis mértékben tér el a tényleges adókötelezettségtől, az általuk az adóelőleg-megállapítás során érvényesített kedvezmény megegyezik az adónyilatkozat szerinti tényleges kedvezmény összegével.) Az újrafogalmazott szabályok szerint az a magánszemély tehet adónyilatkozatot, aki megfelel az alábbi feltételeknek:■ az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől (idetartozik a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is a személyesen közreműködő tag tekintetében) szerzett jövedelmet;
■ az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben nem haladja meg az ezer forintot;
■ ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója, és az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta;
■ tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot) adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el;
■ az adóévben belföldi illetőségű volt.
Nem tehet adónyilatkozatot a magánszemély, ha
■ az adóévben (vagy annak egy részében) egyéni vállalkozó volt;
■ mezőgazdasági őstermelőként adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására köteles;
■ fizető-vendéglátó tevékenységére az adóévben tételes átalányadózást választott;
■ az adóévben olyan jövedelmet szerzett, amely után az adót magának kell megállapítania (például ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelme volt);
■ az adóévben az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adózó jövedelme volt;
■ az adóévben külföldön (is) adóztatható jövedelmet szerzett;
■ az adóévben osztalékká nem váló osztalékelőleget szerzett, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el.
Ha a magánszemély az adónyilatkozatot választja bevallási kötelezettsége teljesítésére, nem adhat az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot.
Az adóéven belül az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezményeknek meg kell egyezniük a ténylegesen érvényesíthető kedvezményekkel. Ez akkor teljesülhet, ha a magánszemély
■ egyáltalán nem érvényesít kedvezményt, vagy
■ csak egy munkáltatónál érvényesített az adóelőleg megállapítása során adókedvezményt megosztás nélkül, vagy
■ ha egymást követően több munkáltatónál érvényesített kedvezményt, a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapot a következő munkáltató számára átadta, és az abban foglaltakat az új munkáltató figyelembe vette.
Annak eldöntéséhez, hogy a magánszemély jogosult-e adónyilatkozatot tenni, segítséget kap a kifizetőktől, adóelőleget megállapító munkáltatótól. A kifizető, a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy az általa megállapítható feltételeknek a bevétel megfelel-e, és erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt. Az összesítő igazoláson a kifizető, a munkáltató azt is feltünteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell szerepeltetnie.
Az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adóelőleg és a törvény előírásai alapján ténylegesen fizetendő adó ezer forintot meg nem haladó különbözetét az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza, nem utalja ki neki.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/A. §-ában, 46. § (5) bekezdésében.]
Az adónyilatkozat választására vonatkozó újrafogalmazott feltételeket a 2012-es évre vonatkozóan is alkalmazni kell, azzal a további feltétellel, hogy a magánszemély most már csak akkor teljesítheti adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozattal, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, és más kifizetőtől kizárólag olyan külön adózó jövedelmet szerzett, amely nem zárja ki őt a nyilatkozat megtételére jogosultak köréből.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/B. §-aban, 84/W. § (2) bekezdésében.]
Külföldön is adóztatható jövedelmek kedvezményei
Változás 2013. január 1-jétől.
Külföldi illetőségű magánszemélyt csak akkor illet meg kedvezmény, ha meghatározott jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles. (Korábban nem volt ilyen feltétel.) Ilyen jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. A külföldi illetőségű magánszemélyt a 75 százalékos feltétel teljesülése esetén is csak arra az időszakra illeti meg a kedvezmény, amelyre más államban nem jogosult azonos vagy hasonló kedvezményre.A külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély is csak arra az időszakra érvényesíthet kedvezményt, amelyre a másik államban nem illeti meg azonos vagy hasonló kedvezmény.
A magánszemély kedvezményjogosultságának hatósági igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1/A. §-ában.]
Jövedelemszerzés helye
Változás 2013. január 1-jétől.
A jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. A jövedelemszerzés helye■ ha a magánszemély a munkáltató (munkaadó) belföldi székhelyével, belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
■ az előbbi alá nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;
■ az előbbiektől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.
(Korábban a törvény más fogalmat használt, például az állandó munkavégzés helyét, illetve a változó munkavégzés helyét.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. d) alpontjában.]
Bevételként figyelmen kívül hagyható jövedelem
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adó alól Magyarországon - törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján - mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani.A törvény pontosítja azon bevételek körét, amelyeket nem kell bevallani. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet. Ha azonban a magánszemély más okból nem lenne köteles bevallást tenni (mert nincs Magyarországon más bevallásköteles jövedelme), az ilyen tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet sem kell bevallania.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. m) pontjában, 11. § (3) bekezdésében.]
Közös tulajdonú ingóság, ingatlan hasznosítása
Változás 2013. január 1-jétől.
A közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításából (bérbeadásából) származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. (A 2012-ben hatályos szabály szerint közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén - a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában - azt a magánszemélyt terhelte adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetve a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (6), 16. § (3) bekezdéseiben.]
Béren kívüli juttatások
Változás 2013. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett - írja elő az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdése.Nem változott.
A törvényben meghatározott egyes juttatások a kifizetőt terhelő közteher mellett juttathatók a magánszemélynek. A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Béren kívüli juttatásnak minősül■ a munkahelyi étkeztetés,
■ az Erzsébet-utalvány juttatása,
■ az iskolakezdési támogatás címén adott támogatás,
■ a Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás,
■ a helyi utazási bérlet juttatása,
■ önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás,
■ az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69-71. §-aiban.]
Munkahelyi étkeztetés
Változás 2013. január 1-jétől.
A munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított étkezés akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. (Változatlanul feltétel viszont, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b) ba), (2) bek. b) ba) alpontjaiban.]
Nem változott.
Munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi 12 500 forint értékű juttatás adható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b) ba), (2) bek. b) ba) alpontjaiban.]
Erzsébet-utalvány
Változás 2013. január 1-jétől.
Az Erzsébet-utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható. (Ez a felhasználási cél 2012-ben csak átmeneti rendelkezés alapján valósulhatott meg.)Erzsébet-utalványnak minősül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány.
Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik. (A havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén továbbra is a hónapok száma alapján alkalmazható.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontjában, 71. §; (1) bek. b) bb), (2) bek. b) bb) alpontjaiban.]
Iskolakezdési támogatás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Iskolakezdési támogatás ezentúl csak - papíralapú vagy elektronikus - utalvány formájában nyújtható (megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége).Az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.
A támogatásra való jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie a munkáltatónak (de továbbra sem kell semmilyen - például iskolalátogatási - igazolást benyújtania).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bek. g) pontjában.]
Nem változott.
Az iskolakezdési támogatás gyermekenként és szülőnként továbbra is legfeljebb a minimálbér 30 százaléka lehet. Nem változott a támogatás felhasználási köre (tankönyv, taneszköz, ruházat), és az utalvány továbbra is a tanév első napját megelőző 60. naptól használható fel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bek. g) pontjában.]
Béren kívüli juttatások keretösszege
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A juttatás éves keretösszege akkor is 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. A rendelkezés 2012-re vonatkozóan is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4), 84/W. § (6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot - illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét -, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4), 84/W. § (6) bekezdéseiben.]
Egyes meghatározott juttatások
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem adható egyes juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ha ilyen utalványt dolgozó kap, a juttatás bérként közteherköteles, ha pedig például dolgozó közeli hozzátartozója kapja, egyéb jövedelemként adózik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]
Nem változott.
Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azon termékek, szolgáltatások - vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások -, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozók
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha e tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését), feltéve, hogy azok közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét.A közvetített szolgáltatás a jövedelem-(nyereség-)minimumot továbbra is csökkenti. A közvetített szolgáltatás új fogalma: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (23) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll. (A választás egyéb feltételei változatlanok.)Változás 2013. január 1-jétől.
Az átalányadózás során csak azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyekből az átalányadózónak az adóévben bevétele származott.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 53. § (1) bekezdésében.]
Őstermelők
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A törvény kimondja: őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. melléklet 1-11. részeiben.]
Az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét és az abban foglalt adatok valódiságát ellenőrző mezőgazdasági igazgatási szerv jelzi az adóhatóságnak az igazolás jogszerűtlen használatát, méghozzá a jogszerűtlen használatot megállapító döntés jogerőre emelkedése negyedévét követő hónap utolsó napjáig. Ebben közli az érintett magánszemély nevét, adóazonosító jelét és a jelzésre okot adó tényeket, körülményeket, a jogszerűtlen használat, a valóságtól eltérő adatok megállapításának időpontját, továbbá - ha az ismert - feltünteti azt, hogy a jogszerűtlen használat vagy az eltérés mely időponttól állt fenn.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 81/B. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, visszavonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével és elektronikus ügyintézésével összefüggő előírásokat.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában.]
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetési számla
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A befektetésialapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül. Az általa közvetlenül (más befektetési szolgáltató közbeékelődése nélkül) kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít, s az alapkezelő is jogosult tartós befektetési szerződést kötni ügyfeleivel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 79. pontjában, 67/A-B. §-aiban.]
A zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek.Ha magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében, az így megszerzett értékpapír 2012. december 31-ét követő átruházása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha az ügylet egyébként megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak. A bevétel tehát abban az esetben minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származónak, ha azt befektetési szolgáltató közreműködésével és a szokásos piaci értéken kötötték.
Az átmeneti rendelkezés azt is kimondja, hogy ha tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában 2013. január 1-je előtt zárt körben kibocsátott értékpapír szerepelt, az 2012. december 31-e után is az említett nyilvántartásban szerepeltethető, és itt kell nyilvántartani az említett értékpapírra 2012. december 31-e után kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot is. Az értékpapír átruházása ellenében kapott bevételt is a tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (3), 84/W. § (5) bekezdéseiben.]
Tartós befektetési számlára már az első összeg is befizethető külföldi fizetőeszközben, összege legalább 25 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz lehet.A három- és ötéves lekötési időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat a lekötési időszak utolsó munkanapjára kell megállapítani, nem pedig az utolsó napra.
Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha a magánszemély úgy nyilatkozik a befektetési szolgáltatónak, hogy az átalakított (kicserélt) értékpapírt vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt az értékpapírt kibocsátó szervezettől - az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. Ugyanakkor az értékpapír átalakításával sem kerülhet zárt körben kibocsátott értékpapír a tartós befektetési számlára.
A magánszemély az említett nyilatkozatait addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó (kicserélendő) értékpapír a tartós befektetési szerződés keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán szerepel. Nyilatkozat hiányában az említett számlákról az értékpapír átalakítása (kicserélése) miatti kivezetését - a kivezetés napjával - a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.
Nyugdíjszolgáltatás adómentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben vagy korábban keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévnél korábban nyitotta, vagy ha rokkanttá nyilvánítása miatt lett nyugdíjjogosult. (Korábban a nyugdíjszolgáltatás adómentességéhez elegendő volt a kifizetést megelőző harmadik adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.5. pontjában.]
Ha a magánszemély 2013. január 1-je előtt nyitott nyugdíj-előtakarékossági számlát, illetve lett tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, az őt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a 2012. december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (8) bekezdésében.]
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a nyugdíj-előtakarékossági számláról a kifizetés nyugdíjszolgáltatásként, de nem adómentesen történik, az ott képződött hozamot meg kell állapítani, és a hozam egyéb jövedelemként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (17) bekezdésében.]
Ha a nyugdíj-előtakarékossági számla adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén egyéb jövedelem keletkezik, a számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke vehető figyelembe.Ha nem keletkezik egyéb jövedelem, az általános szabályok szerint megállapítható megszerzésre fordított érték vehető figyelembe szerzési értékként. E rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj-értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (17) bekezdésében, 67. § (9) bek. c) pontjában.]
Külföldi osztalék utáni adó
Változás 2013. január 1-jétől.
A külföldről származó osztalék utáni adót a magánszemélynek az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában kell megállapítania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. (Korábban az adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-éig kellett megfizetni.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (3) bekezdésében.]
Kockázati biztosítás fogalma, díja
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen (azaz az adott biztosítás semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt). Kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 91. pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes a kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) ugyanazon díjat fizető személy (például kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel fizetett díja. (Eddig a kockázati - halál esetére szóló - életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja volt adómentes, értékbeli korlátozás nélkül.)Nem adómentes a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen - így különösen kármentesség jogcímen - az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.3. alpontjában.]
A 2013. január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (4) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is adómentes a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az úgynevezett felelősségbiztosítás) díja. E biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a károsultnak fizet, vagyis a biztosított magánszemély (a károkozó) soha nem válik jogosulttá a biztosító szolgáltatására. Ilyen esetben a biztosított magánszemély (a károkozó) a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2a) bek. b) pontjában]
Visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások díja
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű (kizárólag halál esetére szóló), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja - összegbeli korlátozás nélkül - adómentes (függetlenül attól, hogy ezen biztosítások a törvény kockázati biztosításra vonatkozó meghatározása alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak). Rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékkal növelt értékét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.9. alpontjában.]
A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak az életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.6. alpontjában.]
A teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja (például az eseti díjak) - a díjfizetés időpontjában - a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) bek. c) pontjában, 1. melléklet 6.9. alpontjában.]
Adóköteles biztosítási díj
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások más személy (például kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokat) - a díjfizetés időpontjában - adóköteles. A törvény kimondja, hogy adóköteles biztosítási díj esetében a biztosított magánszemély szerzi meg az adóköteles bevételt a biztosítási díj formájában.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 89. pontjában.]
Bevételnek nem minősülő biztosítási díj
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére - korlátozások nélkül - a díjat fizető személy jogosult.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1a) bekezdésében.]
Nemcsak akkor nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítói szolgáltatásokra kedvezményezettként a díjat fizető személy (kifizető) a jogosult, hanem akkor sem, ha a biztosítói szolgáltatások kedvezményezettje magánszemély ugyan, de a biztosított magánszemély előre lemond a polgári törvénykönyvben megszabott jogairól (a szerződő helyébe történő belépés joga, a szerződővel együtt történő kedvezményezettjelölés joga), és ezért a biztosításban megtestesülő befektetéshez a kifizető korlátozás nélkül hozzáférhet (például a szerződés megszüntetésével).Ha a biztosítási szerződés utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított (vagy más magánszemély, de nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá - ideértve azt is, ha a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép -, a biztosítás szerződésmódosításig megfizetett díja (ide nem értve az adómentes kockázati díjrészt) a módosítás időpontjában egy összegben adóköteles biztosítási díjnak minősül a biztosított magánszemélynél.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (3a) bekezdésében.]
Új biztosítási fogalmak
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 90. pontjában.]
Az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő járadékfolyósítására a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése, illetve más esemény bekövetkezése esetén.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 92. pontjában.]
Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére a biztosított megbetegedése esetén. Betegségbiztosításnál a biztosító szolgáltatása kiterjedhet biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek (egészségügyi szolgáltató számára történő) megtérítésére is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 94. pontjában.]
A biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló - orvosi protokoll szerinti gyakorisággal elvégzett - szűrővizsgálatok beleértendők a betegségbiztosítás fogalmába, de az úgynevezett menedzserszűrések díja továbbra sem finanszírozható adómentesen.Baleset-biztosításkor a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 95. pontjában.]
A járadékbiztosítás - ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is - olyan életbiztosítás, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított tizedik év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű, és legalább évente fizetik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 96. pontjában.]
Nem csökkenő összegű a járadékszolgáltatás, ha a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés - pénzben vagy más egységben kifejezett - összege nagyobb az azt közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, vagy azzal egyenlő, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának, illetve a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 97. pontjában.]
Járadékbiztosítás alapján nyújtott járadékszolgáltatások esetében előfordulhat, hogy a járadék egy adott időpillanatban csökken, de a járadékbiztosítás további törvényi feltételei (legalább tíz éven keresztül történő folyósítás, évente legalább egyszeri kifizetés) maradéktalanul teljesülnek. Ezen eseteket a törvény nem csökkenőnek tekinti.Nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítésre a biztosított halála; vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése; vagy az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása miatt kerül sor; illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása azért válik esedékessé, mert a biztosított elérte a szerződés létrejöttekor érvényes öregséginyugdíj-korhatárt, feltéve, hogy a szerződés létrejötte és a biztosító - biztosítási esemény miatti - teljesítése között legalább tíz év telik el (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított tizedik év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]
A biztosító járadékbiztosítási, nyugdíj-biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatása adómentes.Biztosító teljesítése alatt a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték értendő, figyelemmel a törvény 1. számú mellékletében foglalt adómentességi rendelkezésekre is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 98. pontjában, 1. melléklet 6.6. alpontjában.]
Adóköteles díjú személybiztosítások
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Kifizetői adóteher mellett (a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként) köthetők adóköteles díjú - egyéni és csoportos - személybiztosítások (például vegyes életbiztosítások, nyugdíj-biztosítások, járadékbiztosítások). A vegyes - adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magában foglaló - biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) bek. c) pontjában.]
Más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj akkor minősül a biztosított nem önálló tevékenységből származó bevételének, ha az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli. Például akkor, ha az adóköteles díjú személybiztosítást kifizetőnek nem minősülő külföldi gazdálkodó (külföldi munkáltató) köti a munkavállaló javára, továbbá ha például a kifizető (munkáltató) a nem önálló tevékenységgel összefüggésben személybiztosításnak nem minősülő biztosítást köt a magánszemély (munkavállaló) javára.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (1) bekezdésében.]
Biztosításból származó kamatjövedelem
Változás 2013. január 1-jétől.
Kamatjövedelem keletkezik a kockázati biztosításnak nem minősülő (vegyes) biztosításokból (ide nem értve a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosításokat) - kivéve, ha a biztosító teljesítése adómentes - abban az esetben, ha a biztosítói kifizetés meghaladja a magánszemély, illetve a kifizető által befizetett biztosítási díjak összegét. A 2012. december 31-e után kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás alapján teljesített biztosítói kifizetés (ide nem értve a haláleseti kifizetést, mert az adómentes) minden esetben egyéb jövedelemként adóköteles, ha a biztosítás díját a kifizető adókötelesen fizette.Ha a biztosítói teljesítésre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, a biztosítói teljesítésből az az összeg minősül kamatjövedelemnek, amivel a kifizetés meghaladja a befizetett biztosítási díjat.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bek. d) pontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját. Ha a biztosító az összes biztosítási díjon belül a kockázati biztosítás díját a számviteli jogszabályok alapján nem mutatja ki elkülönítve, akkor a kamatjövedelem kiszámításakor rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a befizetett díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében 1 százalékát kell kockázati biztosítási díjnak tekinteni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6a) bekezdésében.]
A kamatjövedelem számításakor figyelmen kívül kell hagyni a 2013. január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (4) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkentő tételek olyan arányban vehetők figyelembe, ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés megszűnése esetén járó biztosítási teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem további megállapítása során.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6a) bekezdésében.]
Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót■ egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő ötödik év eltelte után következik be;
■ rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő tizedik év eltelte után következik be.
Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját
■ egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő harmadik év eltelte után, de az ötödik év eltelte előtt következik be;
■ rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő hatodik év eltelte után, de a tizedik év eltelte előtt következik be.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bek. a) ac)-ad) alpontjaiban.]
Kedvezményes adózási feltételek
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Elkülönített biztosítói nyilvántartás esetén az elkülönített összegeket úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül a szerződés létrejötte időpontjának).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3a) bek. a) pontjában.]
Ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében három és öt év, rendszeres díjas biztosítások esetében hat és tíz év) már eltelt, alkalmazhatók a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai.A kedvezményes adózási szabályok alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni az elvárt díjon felül 2013. január 1-je előtt teljesített díjfizetést.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (4) bek. c) pontjában.]
Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékkal növelt értékét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3a) bek. b) pontjában.]
Biztosítói kifizetések
Változás 2013. január 1-jétől.
A törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a baleset-biztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíj-biztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6. c) alpontjában.]
Az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bekezdésében, 65. § (1) bek. d) pontjában, 1. melléklet 6.6. c) alpontjában.]
A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. § (9) bek. a) pontjában, 1. melléklet 6.6. a) alpontjában.]
A baleset- és betegségbiztosítás alapján - a biztosító által - nyújtott jövedelempótló szolgáltatás magánszemély szerződő esetében teljes egészében adómentes.A kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében vizsgálni szükséges, hogy a kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelempótló szolgáltatás, ideértve a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) meghaladja-e a jövedelemkiesés (vagy más jogcímen, ha a biztosító szolgáltatása napi térítésként vagy a napok száma alapján meghatározott) időszakára a napi 15 ezer forintot:
■ ha nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, a kifizetés egésze adómentes,
■ ha a szolgáltatásnak van adóköteles - a napi 15 ezer forintot meghaladó - része, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint (ilyen hiányában egyéb jövedelemként) kell megállapítani.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6 b), 6.7. c) alpontjaiban.]
Nem változott.
A biztosító szolgáltatása 2013-ban is jellemzően adómentes.A törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a baleset-biztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíj-biztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6. alpontjában.]
Visszavásárlási értékkel bíró nem kockázati életbiztosítás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kifizető által magánszemély javára kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás magánszemély általi visszavásárlásakor egyéb jövedelem keletkezik. Az eredeti szerződő kifizető helyébe lépő biztosított magánszemélynél - visszavásárláskor - egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által juttatott vagyoni értékből a biztosított által fizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bek. a) pontjában.]
A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások meghatározott szerződésmódosításai is (biztosítottcsere, a biztosítás határozott tartamúvá alakítása) adófizetési kötelezettséget (személyi jövedelemadó és 27 vagy 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás) eredményeznek.Biztosítottcsere esetén - a biztosítási szerződés módosításának időpontjában - az eredeti biztosított magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül a visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.
Egyéb jövedelem keletkezik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás határozott tartamúra történő átalakításakor is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bek. b) pontjában.]
Az életbiztosítás visszavásárlásakor, biztosítottcsere alkalmával vagy a teljes életre szóló életbiztosítás határozott tartamúvá átalakításakor keletkező egyéb jövedelmet főszabály szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Ha a jövedelem megszerzésére az életbiztosítás megkötését követő tizedik év elteltével kerül sor, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék - írja elő az egészségügyi hozzájárulásról szóló, 1998. évi LXVI. törvény 3. paragrafus (7) bekezdése.Ha a biztosító 2012. december 31-e után olyan biztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre a törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (3) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő biztosítása
Változás 2013. január 1-jétől.
A "kockázati élet- és baleset-biztosítás" megfogalmazás "kockázati biztosításra" módosul - s e megfogalmazásba a kockázati élet- és balesetbiztosításon kívül a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik -, ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül kerül. (Korábban a mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatta el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, baleset-biztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet I. 8. pontjában.]
Egyéni vállalkozó biztosítása
Változás 2013. január 1-jétől.
A "kockázati élet- és balesetbiztosítás" megfogalmazás "kockázati biztosításra" módosul - s e megfogalmazásba a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik -, ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül kerül. (Korábban az egyéni vállalkozó költségként számolhatta el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, baleset-biztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet I. 9. pontjában.]
Adómentes bevételek
Változás 2012. április 1-jétől.
Adómentes az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény nem jogosult érvényesíteni a hiteladóssal szemben.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.8. alpontjában.]
Adómentes az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény■ felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként,
■ 13/A. paragrafusa alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatásként kap.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.9. alpontjában.]
Változás 2012. június 20-ától.
Adómentes - az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. kormányrendelet alapján meghatározott feltételek esetén - a magánszemélyek központi költségvetésből kapott otthonteremtési kamattámogatása.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.1.1. alpontjában.]
Adómentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlana - a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti - teljes vételárát hátraléka törlesztésére fordítja.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.22. alpontjában.]
Adómentes a szociális szövetkezet tagjának a szövetkezet által előállított termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködése ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel kapott bevétel, ha azt élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában adják. Az adómentesség együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevételre alkalmazható, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Az élelmiszerjuttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításakor a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat - ennek hiányában a szokásos piaci értéket - kell figyelembe venni. Az adómentesség nem alkalmazható az iskolaszövetkezetek esetében.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.24. alpontjában.]
Adómentes a norvég kormány által alapított matematikai Abel-díj és a vele járó pénzjutalom. Az adómentesség a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelemre alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/V. §-ában, 1. melléklet 4.5. alpontjában.]
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Adómentes az a természetbeni támogatás, amelyet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2012. október 1-jétől hatályos 20/A. paragrafusa szerint a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek nyújt, meghatározott feltételek fennállása esetén, fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására, Erzsébet-utalvány formájában. Az adómentesség a hatálybalépés előtt, de e jogcímen adott támogatásra is érvényesíthető.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (7) bekezdésében, 1. melléklet 8.27. alpontjában.]
Adómentes a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása - az EU intézménye által meghirdetett pályázat alapján - az EU valamely pénzügyi alapja vagy az EU valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás (például TÁMOP, ÁROP). (A 2012-ben hatályos szabályok szerint az ilyen szolgáltatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles volt.) Az adómentesség feltétele, hogy a támogatás felhasználása megfeleljen a pályázat, a programterv szerinti feltételeknek, a munkáltató a szolgáltatást bármely (vagy - ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza - bármely jogosult) munkavállalója számára hozzáférhetővé tegye, és hogy a szolgáltatás igénybevétele ne minősüljön tevékenység ellenértékének. A munkavállalóval egy tekintet alá esik - a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint - a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az elhunyt munkavállaló és (kirendelt munkavállaló) közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha nyugdíjazása előtt a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint ez utóbbi közeli hozzátartozói. A mentesség már a 2012. január 1-jét követően - a feltételeknek megfelelően - biztosított szolgáltatásra is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (7) bekezdésében, 1. melléklet 4.25. alpontjában.]
Adómentes a szociálisan rászorult hiteladósok lakhatása érdekében elengedett tartozás, kedvezményes bérleti díj vagy vételi opciós jog formájában keletkezett bevétel akkor is, ha a zálogkötelezett lakásával összefüggésben keletkezett (korábban csak a hiteladós lakásával összefüggésben keletkezett ilyen jövedelem volt adómentes). A mentesség már a 2012. január 1-je után keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (7) bekezdésében, 1. melléklet 7.19. alpontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Adómentes a menedékjogról szóló törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. kormányrendeletben felsorolt támogatás (étkezési hozzájárulás, higiénés hozzájárulás, szabad felhasználású költőpénz, oktatási-nevelési költségek megtérítése, beiskolázási támogatás, letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, rendszeres létfenntartási támogatás, lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 1.10. alpontjában.]
Adómentes az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, amelyet az EU finanszíroz, mértékét az EU rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál. Idetartozik különösen az utazásiköltség-térítés és a napidíj, de nem tartozik ide a szakértői díj. Az adómentesség feltétele, hogy a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben ne számolja el. Az adómentesség nem alkalmazható tevékenység ellenértékeként adott juttatásra (ideértve különösen a szakértői díjat).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.7. e) alpontjában.]
Adómentes a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére járó egyenruházati ellátmány terhére, az ellátmány éves összegének legfeljebb 15 százalékáig terjedő összegben adott pénzbeli juttatás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.23. alpontjában.]
Adómentes a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.5. alpontjában.]
Adómentes a donornak adott jelképes értékű juttatás (vagyoni érték, ajándék).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.7. alpontjában.]
Adómentes a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás, melyet a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló igényelhet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.24. alpontjában.]
Adómentes juttatásnak minősül az Országgyűlés elnöke által az Országgyűlési Őrség tagjainak adományozott emléktárgy (például dísztőr, gyűrű) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom egytized részét meg nem haladó mértékű rész is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.6. alpontjában.]
Adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. (Az 50 ezer forintos korlát összeszámítandó a sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletjuttatással, amely már 2012-ben is adómentes volt.) Kulturális szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása, a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás. Nem adómentes a Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt összeg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.28. alpontjában.]
A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapúkölcsön-szerződésből származó követelés akkor adómentes, ha az adós és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj-minimum négyszeresét, a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedése előtt végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le, vagy a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el. Az adómentesség nem alkalmazható, ha az elengedés nem független felek között történik (például a pénzügyi intézmény a saját munkavállalója tartozását engedi el).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. alpontjában.]
Nem adómentes a szakszervezet által nem pénzben adott azon juttatás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai alapján béren kívüli juttatásnak minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.3. alpontjában.]
__________________________________________________________________________________Biztosítások adózása 2013-ban
|
Biztosításfajták |
Cégek,szer- |
Biztosítók szolgáltatása, kifizetése |
Szerződésmódosítás (biztosítottcsere, tartam- |
|
|
Kockázati bizto- (nincs lejárati visszavásárlási |
Kockázati (halál esetére
szóló) élet- |
A biztosítás egy |
Adómentes |
|
|
Baleset-biztosítás |
Adómentes, kivéve a
jövedelempótló szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész; az adó mértéke: 16% szja, 27% eho, amit a biztosító kifizetőként rendez |
|||
|
Betegségbiztosítás (egészségbiztosítás) |
Adómentes, kivéve a
jövedelempótló szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész; az adó mértéke: 16% szja, 27% eho, amit a biztosító kifizetőként rendez |
|||
|
Megtakarítási (van lejárati |
Hagyományos, határozott idejű
(tartamos) |
A biztosítás díja |
A hozam kamatjövedelemnek
minősül, az adó mértéke 16%; |
|
|
Határozott idejű unit
linked (befektetési |
||||
|
Nyugdíjbiztosítás
(biztosítási |
Adómentes a nyugdíjszolgáltatás, ha a felhalmozási idő legalább tíz év volt, vagy a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás legalább tíz évig tart; a nyugdíj-biztosítási feltételeknek meg nem felelő biztosítói kifizetésből kamatjövedelem keletkezik; az adó mértéke 16%, a biztosító levonja |
|||
|
Járadékbiztosítás (biztosítási esemény: a
legalább tízéves, |
Adómentes a járadékszolgáltatás,
ha a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás legalább a járadékbiztosítási
feltételeknek meg nem felelő biztosítói kifizetésből kamatjövedelem az adó mértéke 16%, a biztosító levonja |
|||
|
Határozatlan idejű
(egész életre szóló, |
A biztosítás |
A haláleseti szolgáltatás adómentes; a biztosítási szolgáltatásnak
nem minősülő biztosítói teljesítés (visszavásárlás) egyéb az adó mértéke 16% szja, 27% eho (ha a felhalmozási idő legalább tíz év volt, az eho 14%); |
Biztosítottcsere, az egyéb
jövedelmet a biztosított szerzi meg (an- |
|
Ekhováltozások
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ezután szerzett ekhoalapot képező jövedelem egészére 15 százalékos az ekho, ha a jövedelmet szerző magánszemély nem nyugdíjas. (Korábban az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részét csak a nyugdíjjárulék-alap felső határáig, vagyis legfeljebb évi 7 942 200 forint járulékalap után kellett megfizetni.)[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapvető rendelkezései, az adónem választásának feltételei, illetve a fő szabály szerint fizetendő ekho mértéke változatlanok. Az ekhóból 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak minősül. A nyugdíjast terhelő ekho mértéke továbbra is 11,1 százalék.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. § (2), 9. § (1) bekezdéseiben.]
Átmeneti rendelkezés
Ha a magánszemély 2012. évi járulékalapot képező jövedelme 2012 decemberére vonatkozóan a 2013. január 10-éig megszerzett ekhós kifizetést is figyelembe véve meghaladja a 2012-re érvényes járulékplafont (azaz a napi 21 700, évi 7 942 200 forintot), az ekhós kifizetés járulékplafont meghaladó része után 11,1 százalékos mértékkel kell megállapítani és levonni az ekhót.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 14/C. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Mit kell tudni az illetékekről?
Öröklési és ajándékozási illetékek mértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9 százalék (megtartva a vagyontárgy szerinti differenciálást). (Korábban a 18-18-féle illetékmérték a szerzett vagyon értékétől, a vagyontárgy jellegétől és a rokonsági kapcsolattól függött.)Az új mértéket a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 12. § (1)-(2), 99/F. § (1) bek.]
Nem változott.
Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. i), 17. § (1) bek. p) pont]
__________________________________________________________________________________Példa ingyenes vagyonszerzési illetékekre
Öröklés:
Ha az örökös nem az örökhagyó egyenes ági rokona vagy túlélő házastársa, hanem úgynevezett más örökös, úgy egy 30 millió forintos egyéb vagyontárgy öröklése esetén 5,4 millió Ft [30 000 000 x 0,18], valamint egy 25 millió forintos lakás után 2 250 000 Ft [25 000 000 x 0,09] öröklési illetéket fizet. A teljes illetékkötelezettség 7 650 000 Ft.Ugyanez az örökös a 2012-ben hatályos szabályozás szerint az illetéktörvény 12. § (1) bekezdés a) pontjának a III. csoportjába tartozott, így a fizetendő öröklési illeték összege az ő esetében a vagyontárgy után [18 000 000 x 0,21] 3 780 000 Ft, az e feletti részre pedig [(30 000 000 - 18 000 000) 12 000 000 x 0,3] 3 600 000 Ft lett volna.
Összesen tehát [3 780 000 + 3 600 000] 7 380 000 Ft öröklési illeték terhelte volna ezt az örököst az egyéb vagyontárgy után, míg a lakástulajdon öröklése után [18 000 000 x 0,08] 1 440 000 Ft, az e feletti részre pedig [(25 000 000 - 18 000 000) 7 000 0 0 x 0,12] 840 000 Ft, összesen tehát [1 440 000 + 840 000] 2 280 000 Ft öröklési illeték terhelte volna. A teljes illetékkötelezettség 9 660 000 Ft lett volna.
Ajándék:
Ha az ajándékozó úgynevezett más személy megajándékozott részére egy 15 millió forint forgalmi értékű lakást ajándékoz, az ajándékozási illeték összege [15 000 000 x 0,09] 1 350 000 Ft. Ugyanilyen esetben a megajándékozottnak 2013. január 1-jét megelőzően 15 000 000 x 0,1 = 1 500 000 Ft ajándékozási illetéket kellett volna fizetnie.__________________________________________________________________________________
Lakásszerzési illeték
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnik a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték, így az illeték a lakás forgalmi értéke után egységesen 4 százalék. (Korábban a lakás forgalmi értékének első 4 millió forintjáig 2 százalék illetéket kellett fizetni.)Az új szabályt az illetékkiszabásra 2013. január 1-je után bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 18. § (1), 19. § (1), 99/F. § (1) bek.]
Nem változott.
Ha az ingatlant fennálló, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, illetve használati joggal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy használati jogának fenntartásával történik, a tulajdonszerző nem fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket a haszonélvezet, használati jog illetéktörvény szerint számított -72. paragrafus szerinti - forgalmi értéke után.Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
__________________________________________________________________________________
Példa lakásszerzés illetékére
Az a magánszemély vagyonszerző, aki 2012-ben 21 millió forint forgalmi értékű lakást vásárolt, a vásárlás után 4 000 000 Ft-ig 2 százalék, azaz 80 000 Ft vagyonszerzési illetéket fizetett. A 4 000 000 Ft feletti részre, azaz 17 000 000 Ft után pedig 680 000 Ft vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terhelte. A vagyonszerzőnek tehát összesen 760 000 Ft-ot kellett fizetnie.2013. január 1-jétől a fenti jogügylet után a magánszemély 80 000 Ft-tal több illetéket fizet, azaz összesen 840 000 Ft-ot.
__________________________________________________________________________________
Praxisjog illetékmértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának visszterhes megszerzése esetén az illeték mértéke az általános illetékmértékhez igazodik, azaz a korábbi 10 százalékról 4 százalékra csökken.[1990. évi XCIII. törvény 19. § (1), (3), 12. § (5), 13. § (7) bek.]
Nem változott.
Az illeték alapja továbbra is a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett - értéke.Megmarad az önálló orvosi tevékenység működtetési jogára vonatkozó mentességi rendelkezés is. Azaz mentes az ajándékozási a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha a mentességre jogosult határidőben igazolja, hogy az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására.
[1990. évi XCIII. törvény 19. § (3) bek., 26. § (12) bek.]
__________________________________________________________________________________Példa praxisjog illetékére
Az a magánszemély vagyonszerző, aki 2012-ben 5 000 000 Ft értékben az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát megvásárolta, [5 000 000 Ft x 0,1] 500 000 Ft illeték fizetésére volt köteles. Ez az összeg 2013. január 1-jétől 200 000 Ft-ra csökken.__________________________________________________________________________________
Túlélő házastárs öröklésiilleték-mentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Az örökhagyó túlélő házastársa az öröklés tekintetében az egyenes ági rokonokkal egy tekintet alá esik, vagyis illetékmentes.Az új szabályozást az állami adóhatóság által 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyekben kell alkalmazni.
Változás 2013.január 1-jétől.
Miután az özvegy illetékmentesen örököl, megszűnik a túlélő házastárs lakástulajdon haszonélvezetének, használatának öröklési illeték alóli mentesítése. (Így ezt a szabályt a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben sem kell alkalmazni.)Nem változott.
Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá mostoha- és nevelőszülője esetében továbbra is a megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig alkalmazható az öröklésiilleték-mentesség.Egyenes ági rokonok illetékmentessége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem kell visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie a megajándékozott egyenes ági rokonnak (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) az ajándékot terhelő és általa igazoltan átvállalt adósság, valamint egyéb terhek után.Változás 2013. január 1-jétől.
Az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén nem kell illetéket fizetni a vagyonszerzés után (örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat esetén sem).[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. z)]
Az új szabályozást a 2013. január 1-je után illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.Az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándékra - ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is - megszűnik a vagyonszerző bejelentési kötelezettsége.
Nem változott.
Továbbra is megmarad az egyenes ági rokonok bejelentési kötelezettsége mind öröklési, mind visszterhes vagyonszerzés esetében.[1990. évi XCIII. törvény 89. § (1), 90. § (1) bek.]
Takarékbetét
Változás 2013. január 1-jétől.
Az egyenes ági rokonok ingyenes és visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmentességével megszűnik a takarékbetét speciális illetékmentességi szabálya.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. b), 17. § (1) bek. g), 102. § (1) bek. h) pont]
Első lakástulajdont szerzők illetékmentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Első lakástulajdon vásárlása esetén a 35. életévét be nem töltött fiatal akkor jogosult az 50 százalékos illetékkedvezményre, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. (Korábban 8 millió forint volt az értékhatár.) Megszűnik a 40 ezer forintos kedvezménymaximum, ami azt jelenti, hogy a kedvezmény igénybevétele esetén a 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakás szerzésekor az egyébként járó illeték felének megfizetésére köteles a vagyonszerző.Nem változott.
A maximálisan 15 millió forint forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.Ez a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a szerződés megkötésekor a 35. életévét be nem töltött fiatalnak nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.
Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.
A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
__________________________________________________________________________________
Példa első lakás illetékére
Az adásvételi szerződés megkötésekor 34 éves magánszemély 2013-ban 14,5 millió forint vételárért megvásárol egy lakást. A kedvezmény alkalmazása nélkül az illeték összege [14 500 000 Ft x 0,04] 580 000 Ft lenne. Figyelemmel azonban az 50%-os illetékkedvezményre, a vagyonszerzőnek csak 290 000 Ft vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.Ezen ügyletre a 2012. december 31-éig hatályos szabályozás nem tette lehetővé a kedvezmény alkalmazását, így ez után 2012-ben 4 millió forintig 2 százalék, azaz 80 000 forint, a fennmaradó 10,5 milliós rész után pedig 420 000 forint, azaz összesen 500 000 forint vagyonszerzésiilleték-kötelezettség terhelte a vagyonszerzőt.
__________________________________________________________________________________
Visszlízingügyletek illetékmentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Időkorlát nélkül illetékmentes a visszlízingügylet keretében szerzett vagyon. (Korábban ezeket az ügyleteket a törvény átmenetileg - 2012. december 31-éig - mentesítette az illetékfizetés alól.)Valamely ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése akkor mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötésekor a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került átadásra a lízingbeadónak.
Az új szabályozást a 2013. január 1-je után illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 99/F, § (1) bek.]
Termőföldszerzés illetékmentessége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A családi gazdálkodók is igénybe vehetik az úgynevezett "termőföldmentességet".Ha kisajátítás, kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés, illetve birtok-összevonási célú önkéntes földcsere miatt kerül ki a vagyonszerző tulajdonából az ingatlan az ötéves határidőn belül, úgy a feltételek nemteljesítése miatt a tulajdonos terhére nem írható elő pótilleték, mivel ezen esetek nem minősülnek elidegenítésnek.
Nincs pótilleték, ha a vagyonszerző öt éven belül elhalálozik.
Ha a vagyonszerző által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányadára teljesülnek, úgy a vagyonszerzőnek kizárólag azon tulajdoni hányadra kell megfizetnie a feltételek meghiúsulása miatti pótilletéket, melyre a feltételek nem teljesülnek.
Változás 2013. január 1-jétől.
A vagyonszerzőnek a birtokbavételtől számított legalább öt éven át kell a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítania (korábban a vásárlástól kezdve kellett).Termőföld fogalma
Változás 2013. január 1-jétől.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény fogalomhasználatával harmonizálva változik a termőföld definíciója. A törvény továbbá meghatározza, hogy a termőföld a település külterületén található földrészlet, illetve ezentúl a rét, legelő, valamint fásított terület is."Negatív" illetékalap megszűnése
Változás 2013. január 1-jétől.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha az egy éven belül értékesített másik lakástulajdonának forgalmi értéke kisebb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél.Az illetékmentesség csere esetén is alkalmazható. Ez esetben az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete.
Nem változott.
Egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, illetve értékesítése esetén, minden egyes lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.Továbbra is megmarad az illetékmentesség feltételeként az a szabály, hogy csak másik lakástulajdon értékesítése - vagy cseréje - vehető figyelembe.
Feltűnő értékaránytalanság
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem terheli ajándékozási illeték azon ügyleteket, melyeknél az ingatlan tulajdonjogát a forgalmi érték 50 százalékánál alacsonyabb értéken szerzik meg. (Korábban ezen ügyletek esetén az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50 százalékának különbözete után ajándékozási illetéket kellett fizetni, a fennmaradó részre pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ha pedig az ellenszolgáltatást az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás miatt állapították meg alacsony összegben, akkor az ellenszolgáltatás összegéhez hozzá kellett számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét.)__________________________________________________________________________________
Példa korábbinál kisebb értékű lakás illetékére
Ha egy magánszemély eladja az 1/1 tulajdoni hányadában lévő 21 000 000 Ft forgalmi értékű lakásingatlanát, és azonos évben vásárol egy 17 000 000 Ft forgalmi értékű lakásingatlant, szintén 1/1 tulajdoni hányadban, úgy a vagyonszerzőt a 2012-es szabályok szerint a két forgalmi érték különbözete, azaz 4 000 000 Ft után terhelte visszterhes vagyonátruházási illeték - tehát 2 százalék (80 000 Ft) fizetési kötelezettsége keletkezett.2013. január 1-jétől a vagyonszerzőnek, mivel alacsonyabb forgalmi értékű lakást vásárolt, nem kell illetéket fizetnie.
__________________________________________________________________________________
Példa feltűnő értékaránytalanságra
Egy magánszemély vevő 5 000 000 Ft vételárért megvásárol egy ingatlant. A tárgyi ingatlan esetében azonban az adóhatóság megállapítja, hogy annak tényleges forgalmi értéke 20 000 000 Ft.Ebben az esetben a vagyonszerző a 2012-es szabályok szerint ajándékozási illetéket fizetett a vételár és a megállapított forgalmi érték 50%-ának különbözete után.
[10 000 000 Ft - 5 000 000 Ft] 5 000 000 Ft után kellett tehát a vagyonszerzőnek az illetéktörvény 12. § (1) bekezdés b) pontjának III. csoportja szerinti 21%-os ajándékozási illetéket fizetnie. Az ajándékozási illeték összege ez esetben [5 000 000 Ft x 0,21] 1 050 000 Ft.
A fennmaradó különbözet [20 000 000 Ft -5 000 000 Ft] 15 000 000 Ft után a visszterhes szerzésekre vonatkozó általános illetékmértékkel, azaz 4%-os illetékkulccsal számolt illetéket, jelen esetben 600 000 Ft-ot kellett fizetnie a vagyonszerzőnek.
A vagyonszerzőnek összességében ez esetben 1 650 000 Ft illetékfizetési kötelezettsége keletkezett.
2013. január 1-jét követően a fenti 20 000 000 Ft forgalmi értékű ingatlan után az általános 4%-os illetékkulcs alkalmazásával a vagyonszerzőnek összesen 800 000 Ft illetéket kell fizetnie.
__________________________________________________________________________________
Lakáscsere
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén ezentúl az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete. A csere - speciális jellegéből adódóan - csak egy ügylet keretében valósítható meg, így fogalmilag kizárt az a lehetőség, hogy különböző időpontokban kötött szerződések alapján kedvezményt lehessen igénybe venni.Több lakástulajdon - fentiek szerint egy ügyletben való - cseréje esetén a cserét pótló vétel szabályaival megegyezően minden egyes lakáscserével szemben tehát egy - a fél számára legkedvezőbb - csere vehető figyelembe.
A csere kedvezménye csak azonos jog szerzése esetén alkalmazható (hasonlóan a cserét pótló vétel szabályaihoz).
Ha tehát az elcserélt lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terheli, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a vagyoni értékű jogosultja a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
[1990. évi XCIII. törvény 21. § (1)-(5), 27. § (1) bek.]
Nem változott.
Továbbra is feltétele az illetékkedvezménynek, hogy csak másik lakástulajdon értékesítése vagy cseréje vehető figyelembe.Illetékelőleg
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság a fizetési meghagyásában már nem szab ki illetékelőleget, csak illetéket. (Korábban valamely ingatlan tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jogának ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a vagyonszerző illetékelőleget volt köteles fizetni, és a fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható okiratnak minősült. A megállapított illetékelőleg összege a határozat közlésétől számított 30. napon vált esedékessé és végrehajthatóvá.)Az illetékelőleg megszüntetésével az adózókat csak a tényleges vagyonszerzés után terheli illetékkötelezettség.
[1990. évi XCIII. törvény 77/A. §, 78. § (3)-(5) bek.]
Az állami adóhatóság nem bocsát ki fizetési meghagyást, csak az ügyiratra jegyzi fel döntését az egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházása, valamint a túlélő házastárs által megszerzett örökrész esetén.Közigazgatási hatósági eljárási illeték
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nincs eljárásiilletékkötelezettség a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. Ha az ügyfél az eljárási illetéket megfizette, és a hatóság a kérelmet ezt követően érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az illetéket vissza kell téríteni.[1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bek. a), 80. § (1) bek. k) pont]
Nincs illetékkötelezettség, ha a hatóság az eljárást az illeték megfizetésének elmulasztása miatt szünteti meg. Továbbá abban az esetben sem, ha a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, de a hatóság erről a jogszabályban előírt határidőn túl döntött.A megfizetett eljárási illetéket vissza kell téríteni, ha az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani.
[1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bek. b), 80. § (1) bek. k) pont]
Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, szakhatósági eljárások illetékét az eljárás megindítása előtt kell megfizetni, átutalási megbízással - vagy az eljárás megindításakor bankkártyával. Az illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.Változás 2013. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le.Nem változott.
A tévesen lerótt illetékbélyeg visszatérítésére - írásos kérelem alapján, az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtásával - az eljáró közigazgatási hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóság jogosult.Ha ugyanabban az ügyben előterjesztett kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.
[1990. évi XCIII. törvény 94. § (1)-(2), 28. § (3) bek.]
Fizetési könnyítés, adómérséklés
Új előírás 2013.január 1-jétől.
Természetes személyek esetében illetékmentes a fizetési könnyítésre, illetve adómérséklésre irányuló eljárás.Változás 2013. január 1-jétől.
Gazdálkodó szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 ezer forint, míg az első fokon meghozott döntések elleni jogorvoslati eljárások illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint (de legalább 15 ezer és legfeljebb 500 ezer forint).Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 ezer forint.
Csőd- és felszámolási eljárás illetéke
Változás 2013. január 1-jétől.
A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 50 ezer forintról 80 ezer forintra, a csődeljárásé 30 ezer forintról 50 ezer forintra nő.A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 25 ezer forintról, a csődeljárásé 20 ezer forintról egységesen 30 ezer forintra nő.
Sportcélú ingatlanok illetékmentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Az illetéktörvény a "sporttelep" megnevezés helyett a "sportcélú ingatlan" kifejezést használja a sportcélú illetékmentességi rendelkezések szabályozásakor.A sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése három feltétel teljesülése esetén illetékmentes:
■ az ingatlanon négy éven belül sportcélú ingatlant kell létrehozni;
■ az így létrehozott ingatlant az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem lehet elidegeníteni;
■ a telket sportcélra kell használni, hasznosítani.
Az állami adóhatóság a kiszabott, de megfizetésében felfüggesztett illetéket csak abban az esetben törli, ha a vagyonszerző a mentesség valamennyi kritériumának eleget tett.
Nem változott.
A vagyonszerzőnek késedelmi pótlékkal megnövelt összegben meg kell fizetnie a megállapított, de megfizetésében felfüggesztett illetéket, ha a fent részletezett feltételek valamelyike nem teljesül.Egyéni kisvállalkozói vagyon öröklésiilleték-kedvezménye
Változás 2013. január 1-jétől.
Az üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyon öröklése esetén nem kell a túlélő házastárs egyetértése ahhoz, hogy a magánszemély örökös igénybe vegye a kedvezményt.Nem változott.
Az illetékkedvezmény feltétele továbbra is, hogy a vagyonszerző a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy a vagyont nem pénzbeli hozzájárulásként átadja egyéni cége, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére."Örökölt" tevékenységét a vállalkozó a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított három éven belül nem szüntetheti meg, vagyoni betétjét nem idegenítheti el, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkentheti.
A magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz, s az erről készült jegyzőkönyvet a közjegyző hiteles másolatban - a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva - megküldi az állami adóhatóságnak.
Az öröklési illeték alapja a vagyon 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összege.
[1990. évi XCIII. törvény 17/B. § (1), (2a), (3)-(4) bek.]
Haszonélvezet, használat
Változás 2013. január 1-jétől.
Az illetéktörvény kimondja, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetéknek nem tárgya a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. Tehát ez esetben sem ajándékozás, sem visszterhes vagyonátruházás esetén nem keletkezik illetékkötelezettség.[1990. évi XCIII. törvény 20. § (2), 11. § (3) bek.]
Pontosító rendelkezések
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentessége ügyében az arra való jogosultságot legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell igazolni.[1990. évi XCIII. törvény 17/A. §, 26. § (12) bek.]
A fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az illetékmentességre való jogosultságról nyilatkozni kell azon vagyonszerzőnek,■ aki az ingatlanára kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést kötött;
■ akinek a lakásingatlana természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott;
■ valamint azon hitelintézetnek, amely az ingatlant az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel vagy adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte.
[1990. évi XCIII. törvény 26. §, (4), 26/A. § (3), 23/B. § (1) bek.]
Illetékfizetés utólagos elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága engedélyezheti. (Korábban a NAV elnöke engedélyezhette.)Nem változott.
Utólagos elszámolásra az a gazdálkodó szervezet jogosult, amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban minden általa kezdeményezett bírósági eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett.Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.
Illeték törlése, visszatérítése
Változás 2013. január 1-jétől.
A meg nem fizetett illeték törlésének és a megfizetett illeték visszatérítésének határideje megegyezik az adózás rendjéről szóló törvény elévülési határidejével. Ha a meg nem fizetett illeték törlése vagy a megfizetett illeték visszatérítése indokolt, az erre irányuló kérelem benyújtására és a hivatalból indított eljárásra öt éven belül van lehetőség.A törvény egyértelműen megnevezi, hogy a kiszabott, de még meg nem fizetett illetéket, illetve a megfizetett illetéket hivatalból vagy kérelemre vissza kell vonni, illetve vissza kell téríteni, ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy annak érvénytelenségét megállapítja.
Az illeték törlésére vagy visszatérítésére lehetőség van abban az esetben is, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik, felbontják, vagy ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, illetve ha ingatlan esetén a szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben, ha a kérelmező okirattal igazolja a jogügylet megszűnését.
Hagyaték bejelentése
Változás 2013. január 1-jétől.
A bíróság az öröklési jogcímen hozott tulajdonszerzést megállapító határozatát a döntése jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a közjegyzőhöz hasonlóan - továbbítja az állami adóhatóságnak. (Korábban ez a kötelezettség az örököst terhelte.)A végzéshez és a határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetve hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
Egyéb változások
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Illetékmentes a nem elektronikus úton benyújtott adóbevallás másolata.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet IV. cím 2.]
A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke 8 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet XIV. cím]
A felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 5 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet XXI. cím 1.]
Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál előterjesztett azon kérelmek esetében, melyek egyszerre többféle eljárás lefolytatása irányulnak, de külön jogszabály szerint összevonhatók vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket eljárásonként kell megfizetni.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. cím V.]
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?
Az Országgyűlés a 2012. évi CXLVII. törvény elfogadásával 2013. január 1-jétől választható adózásként bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját. A 2012. október 15-én kihirdetett - a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló - 2012. évi CXLVII. törvényt még novemberben, a hatálybalépés előtt módosították.
Az új adónemet olyan mikro- és kisvállalkozások választhatják, amelyek jellemzően a lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat, kis költségigényű tevékenységüket maguk végzik, és bevételük nem éri el az évi 6 millió forintot.
Az adó választására jogosult személyek
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választhatja■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó (ideértve például az egyéni ügyvédet, a szolgáltató állatorvost is);
■ az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009/CXV. törvény szerinti egyéni cég;
■ a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság.
Nem választhatja ezt az adózási módot (illetve azonnal megszűnik az adóalanyisága annak), aki biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységből vagy ingatlan-bérbeadásból is szerez bevételt. Önmagában azonban nem zárja ki a választás lehetőségéből a vállalkozást az, ha bejelentett tevékenységi körében szerepelnek ezek a tevékenységek. Az érintett tevékenységek a TEÁOR 2008, illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint a következők:
■ 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység;
■ 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége;
■ 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
Nem választhatja ezt az adóalanyiságot továbbá az a vállalkozás sem, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentkezést megelőző két éven belül törölte vagy jogerősen felfüggesztette.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 3. §-ában, 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
A bejelentett kisadózó
A katát választó vállalkozásnak választásával egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóságnál legalább egy, a vállalkozásban bármilyen módon közreműködő, tevékenységében részt vevő, úgynevezett bejelentett kisadózót (neve, címe, adóazonosító jele közlésével).A kisadózó az a magánszemély, aki tevékenységével részt vesz a vállalkozás gazdasági tevékenységében. Kötelezően kisadózóvá válik az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja. Betéti és közkereseti társaságok esetén kisadózó lehet a cég bármelyik tagja vagy akár több tag is. De ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni, kivéve, ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ilyen tevékenység lehet a vezető tisztségviselői tevékenység, a vállalkozás alapító okiratában vállalt személyes közreműködés, illetve a megbízás alapján végzett tevékenység is. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a vállalkozásban végezni, akkor azt csak két módon teheti meg, vagy kisadózóként, vagy munkaviszony keretében.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállásúnak tekinthető-e. Nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, aki kiegészítő tevékenységet folytat (nyugdíjas), aki megváltozott munkaképességű vállalkozó, illetve akinek külföldi államban fennálló biztosítotti helyzetét a magyar állam - az EU rendelkezései vagy nemzetközi egyezmény alapján - is elismeri.
A bejelentett adatok változását a változás bekövetkezését kövező 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. E bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a kisadózó címváltozására.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 11. pontjában, 7. §-ában.]
Adóalanyiság keletkezése
Az adónem az adóév során bármikor választható még azon adózók számára is, akik az adóévre az eva vagy az szja szerinti átalányadózást választották. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A kezdő vállalkozás az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatát az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg is megteheti, ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.A nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság értesítőlevélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely tartalmazza a vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdőnapját, a bejelentett kisadózók adatait, jogállását, a fizetendő adó összegét, esedékességét, továbbá az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos ismertetést.
A bejelentés, illetve az arról szóló adóhatósági értesítés végrehajtható okiratnak minősül. Az adóhatóság csak akkor ad ki határozatot, ha valamely okból elutasítja az adózó bejelentését.
Annak, aki már 2013 januárjától katás akar lenni, még 2012 decemberében be kell jelentenie e választását.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (1)-(2), (5), 11. § (4), 30. § (1) bekezdéseiben.]
Adóalanyiság megszűnése
Megszűnik az adóalanyiság, ha a választásra jogosító feltételek valamelyikében olyan változás áll be, amely kizárja az adóalanyt a jogosulti körből, például ha■ a vállalkozás ügynöki tevékenységből vagy ingatlan-bérbeadásból bevételt szerez;
■ a cégnek nem magánszemély is tagjává válik;
■ a cégből a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nincs bejelentve az adóhatósághoz;
■ a vállalkozás adószámát az adóhatóság felfüggeszti vagy törli;
■ a vállalkozási forma oly módon változik meg, illetve a cég úgy alakul át, hogy ezáltal a vállalkozás már nem lenne jogosult a kata választására;
■ az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik;
■ a cég kisadózó tagja meghal, és 90 napon belül nem jelentenek be új kisadózót;
■ a cég jogutód nélküli megszűnik;
■ végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás indul;
■ a vállalkozás az adóalanyiság megszüntetéséről dönt, és ezt bejelenti az adóhatósághoz.
Megszűnik az adóalanyiság akkor is, ha a vállalkozás adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, vagy ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt az adó-, illetve vámhatóság a kisadózó vállalkozás terhére mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért.
Ha a megszűnés nem a vállalkozás bejelentési kötelezettségén alapul, az adóhatóság határozatban értesíti az adózót az adóalanyiság megszűnéséről. A megszűnéstől számított 24 hónapon belül - függetlenül annak körülményeitől - ez az adóalanyiság ismételten nem választható.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5-6. §-aiban.]
Az adóalanyiság megszűnése esetén a vállalkozás 30 napon belül köteles a bevételéről nyilatkozatot tenni, illetve ha a 40 százalékos különadóval is érintett, akkor ugyanezen határidőig nyilatkozat helyett bevallást kell benyújtania.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Adómérték
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A tételes adót minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön meg kell fizetni.Az adót a bejelentett kisadózók után minden megkezdett naptári hónapra teljes összegben meg kell fizetni. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Az adófizetési kötelezettség csak addig teljesíthető az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos tételes adó megfizetésével, ameddig a vállalkozás naptári évben elért bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, illetve - ha a kisadózó vállalkozás nem fizet tételes adót az év minden hónapjára - annak arányos részét. (Az összeghatár ilyen esetben annyiszor 500 ezer forint, ahány hónapra tételes adót fizetnek.)A bevételnek az említett összeghatár feletti része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni, ez a tény azonban önmagában nem zárja ki a vállalkozást a tételes adó fizetésére jogosultak köréből.
Az adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Adófizetés alól mentesített időszakok
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;
■ katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
■ fogvatartott;
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;
feltéve, hogy ezen időszak alatt ténylegesen nem végez kisadózói tevékenységet.
Nem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra sem, amelyben az első három pontban felsorolt állapot megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot legalább 30 napig fennállt.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bejelentse az állami adóhatósághoz, hogy a tárgyhónapra nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9)-(11) bekezdéseiben.]
A kiváltott közterhek
A tételes adó megfizetésével a következő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek (megállapítás, bevallás, megfizetés) alól mentesülnek az adóalanyiság időszakában:■ vállalkozói személyi jövedelemadó;
■ vállalkozói osztalékalap utáni adó;
■ átalányadó,
■ társasági adó;
■ személyi jövedelemadó;
■ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék;
■ munkaerő-piaci járulék;
■ egészségügyi hozzájárulás,
■ szociális hozzájárulási adó;
■ szakképzési hozzájárulás.
Nem mentesül a tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás a kisadózónak nem minősülő személyek utáni bejelentési és a részükre juttatott jövedelmek utáni adókötelezettségek alól.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 9. §-ában.]
Nem mentesül a kisadózó vállalkozás az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek alól sem, választhatja azonban az alanyi adómentességet. Az alanyi adómentesség választásának bevételi határa 2013. január 1-jétől 6 millió forint.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) bekezdésében.]
A kisadózót megillető ellátások, a kisadózó jövedelme
A főállású kisadózó e státusának fennállása időtartama alatt biztosítottnak minősül, így jogosult a társadalombiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjellátásokra (például táppénzre, nyugdíjra). Ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így e jogviszonyára tekintettel nem szerez jogosultságot ellátásokra.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A kisadózó magánszemély jövedelmének más jogszabályok - például a jövedelemigazolások kiállítása, de akár a szociális ellátások - szempontjából is a kisadózó vállalkozás utolsó nyilatkozatában vagy bevallásában feltüntetett bevétel 60 százaléka (több tag esetén ennek fejenként egyenlő része), de legalább a minimálbér minősül.A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások által kiállított számlákat más vállalkozások korlátozás nélkül számolhatják el kiadásként.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás
Adatszolgáltatási kötelezettség terheli mind a kata alanyát, mind üzleti partnerét akkor, ha a kataalany a naptári éven belül összesen több mint 1 millió forint, számlával igazolt bevételt szerez ugyanazon gazdálkodótól. Adatszolgáltatási kötelezettségének a kata alanya nyilatkozatában vagy bevallásában tesz eleget, míg üzleti partnere a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó havi adó-és járulékbevallásában.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdésében, 13. §-ában.]
A törvény főszabály szerint munkaviszonyt vélelmez a kisadózó és a kisadózó vállalkozás azon üzleti partnere között, amelynél az adott évben kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot.Az adóhatóság az ellenőrzési eljárás lefolytatása során élhet e vélelemmel, s azt az adózók csak speciális szabályok szerint dönthetik meg. Nevezetesen bizonyítaniuk kell, hogy esetükben legalább kettő fennáll az alábbi - törvény által nevesített hat - körülmény közül:
■ a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
■ a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (vállalkozástól) szerezte;
■ az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
■ a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
■ a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
■ a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-ában.]
Nyilatkozattétel, bevallás
Ha a kataalany nem érintett a 40 százalékos adóval, csak nyilatkozatot kell tennie a naptári évben elért bevételéről az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon. Ezt a nyilatkozatot a naptári évet követő év február 25-éig kell megtennie. Ha a kisadózói jogállás év közben megszűnik, a nyilatkozatot a megszűnéstől számított 30 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos különadót is kell fizetnie, akkor az adóévet követő év február 25-éig bevallást kell benyújtania, és meg is kell fizetnie a százalékos mértékű adót.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Nyilvántartás
A kataalany egy egyszerű bevételi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartás minimálisan tartalmazza:
■ a sorszámot;
■ a bizonylat sorszámát;
■ a bevétel összegét;
■ a bevétel megszerzésének időpontját.
A kataalanyok nem kötelesek a számviteli törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, beszámoló készítésére.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 12. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Számlázás
A kisadózó vállalkozásnak termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint kell teljesítenie a számla- és nyugtaadási kötelezettségét.További előírás, hogy a kataalany - mulasztási bírság (maximum 500 ezer forint) terhe mellett - köteles minden számlán feltüntetni a "Kisadózó" szöveget.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (7), 12. § (2) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozók áttérése
A kata szerinti adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, a magánszemélyt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a kataalanyiság kezdőnapját.A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóalanyiság időszakában teljesített számla szerinti érték tehát még abban az esetben is személyi jövedelemadó szerinti - és nem katás - bevétel, ha a bevételt az egyéni vállalkozó már kataalanyként szerzi meg ténylegesen.
A kataalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon merültek volna fel. Így a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóalanyiság időszakára tekintettel felmerült kiadásokat - például közüzemi számlákat - a kisadózó akkor is elszámolhatja a jövedelemadó-törvény szerinti költségként, ha azokat már kataalanyként egyenlítette ki.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (1) bekezdésében.]
A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani, és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a kata előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (2) bekezdésében.]
A kata szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (9) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, a kisvállalkozói adókedvezményt, a fejlesztési tartalék kedvező szabályát vagy a foglalkoztatási kedvezményt, illetve ha élt az utoljára 2010 első félévére irányadó alacsonyabb adókulcs lehetőségével, akkor a kedvező szabályokhoz kapcsolódó feltételeknek a kataalanyiság időtartamában is eleget kell tennie. Ezért ha a kedvezményekkel érintett beruházás nem megfelelő - például mert a vállalkozási tevékenységet nem közvetlenül szolgálja -, vagy ha az állományi létszám csökken, az egyéni vállalkozónak a kataalanyiság időtartamában is felmerülhet személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (4) bekezdésében.]
Az elhunyt egyéni vállalkozót és a tevékenységét folytató egyéni vállalkozót az áttérési szabályok szempontjából egy személynek kell tekinteni, azaz a tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is terhelik az elhunytra vonatkozó kötelezettségek.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (11) bekezdésében.]
Áttérés a társasági adóból
A kataalanyiságot választó vállalkozásnak a társaságiadó-törvény jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, és ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társaságiadó-kötelezettségéről.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27. §-ában.]
A kataalanyiságot megelőző időszakban keletkezett eredmény után - azt a magánszemély tagok jövedelmének tekintve - osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetni.Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja
■ az eredménytartalék;
■ a saját elhatározásból lekötött tartalék;
■ a mérleg szerinti eredmény;
■ a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség;
■ csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével.
Ennek az adónak a mértéke 16 százalék, amit az utolsó társaságiadó-bevallásában kell bevallani, és három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni.
Az első részlet az áttérést megelőző adózási időszakról szóló társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig esedékes, a további részletek pedig az áttérést követő évek február 25. napjáig.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha ezen eszközöket a vállalkozás ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére adja át, akkor az egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Azaz az ilyen juttatás után a kataalany vállalkozásnak a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót kell fizetnie.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (4) bekezdésében.]
A társaságnak, az egyéni cégnek a kata szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségéből minden adóévében 20-20 százalékot (illetve annak időarányos részét) elszámoltnak kell tekinteni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (6) bekezdésében.]
A kata hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a társasági adó hatálya alá, azonban a katás időszakot megelőzően a társasági adó előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társaságiadó-fizetési kötelezettség, ha a kedvezményre való jogosultságot a katás időszakban elveszíti.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a kata és a társasági adó összehasonlítására
Egy betéti társaság a bérköltségeken kívül 40 százalékos költséghányaddal működik. A beltag a vállalkozás eredményének mértékéig, de legfeljebb 104 625 forint (93 0 00 szorozva 1,125-del) díjazást vesz fel tevékenysége fejében. A vállalkozás a szociális hozzájárulási adót költségként elszámolja. A beltag osztalékként felveszi a társasági eredmény egészét.|
Bevétel (forint) |
1 000 000 |
2 000 000 |
3 000 000 |
4 000 000 |
5 000 000 |
6 000 000 |
7 000 000 |
8 000 000 |
9 000 000 |
10 000 000 |
11 000 000 |
12 000 000 |
|
Társasági adó (forint) |
||||||||||||
|
Vezető tisztségviselő díjazása |
261 015 |
861 015 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
|
Szocho (93 000 x 1,125 x 0,27) x 12 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
|
Vezető tisztségviselői díjazás szja-ja |
41 762 |
137 762 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
|
Nyugdíj-,
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék(93 000/104
625* x 0,1 |
253 890 |
253 890 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
|
Eredmény |
0 |
0 |
205 515 |
805 515 |
1 405 515 |
2 005 515 |
2 605 515 |
3 205 515 |
3 805 515 |
4 405 515 |
5 005 515 |
5 605 515 |
|
Társasági adó |
0 |
0 |
20 552 |
80 552 |
140 552 |
200 552 |
260 552 |
320 552 |
380 552 |
440 552 |
500 552 |
560 552 |
|
Osztalék utáni adó, eho |
0 |
0 |
55 489 |
217 489 |
379 489 |
541 489 |
703 489 |
794 414 |
880 814 |
967 214 |
1 053 614 |
1 140 014 |
|
Nettó |
-34 637 |
469 363 |
916 254 |
1 294 254 |
1 672 254 |
2 050 254 |
2 428 254 |
2 877 329 |
3 330 929 |
3 784 529 |
4 238 129 |
4 691 729 |
|
Kisadózó vállalkozások tételes adója |
||||||||||||
|
Tételes és százalékos adó |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
1 000 000 |
1 400 000 |
1 800 000 |
2 200 000 |
2 600 000 |
3 000 000 |
|
Nettó |
0 |
600 000 |
1 200 000 |
1 800 000 |
2 400 000 |
3 000 000 |
3 200 000 |
3 400 000 |
3 600 000 |
3 800 000 |
4 000 000 |
4 200 000 |
|
Kata adóelőnye a taóval szemben |
34 637 |
130 637 |
283 746 |
505 746 |
727 746 |
949 746 |
771 746 |
522 671 |
269 071 |
15 471 |
-238 129 |
-491 729 |
__________________________________________________________________________________
Példa a kata és az eva összehasonlítására
Egy főfoglalkozású szellemi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2012-ben alacsony költséghányadára tekintettel az evát választotta. 5 millió forint nettó árbevétele volt, amely teljes egészében céges vevőktől származott. Érdemes-e azonos nettó árbevétel esetén 2013-tól a kisadózók tételes adóját választania, ha átjelentkezik alanyi áfamentes körbe?|
Evás egyéni vállalkozó |
Kata |
|
|
Bruttó árbevétel |
6 350 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
Költség |
250 000 Ft |
250 000 Ft |
|
Vállalkozói járulékalap |
108 000 Ft |
- |
|
Vállalkozó saját maga után fizetendő szochója |
393 660 Ft |
- |
|
Bruttó árbevétel - költségek |
5 706 340 Ft |
4 750 000 Ft |
|
Vállalkozói adó |
2 349 500 Ft |
600 000 Ft |
|
Vállalkozó saját maga után fizetendő járulékai |
294 840 Ft |
- |
|
Céges vevők által visszaigényelhető áfa |
1 350 000 Ft |
- |
|
Fizetendő közteher |
3 038 000 Ft |
600 000 Ft |
|
Fizetendő közteher - vevők által visszaigényelhető áfa |
1 688 000 Ft |
600 000 Ft |
|
Nettó jövedelem |
3 062 000 Ft |
4 150 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Példa katára alacsony költséghányad és betegség esetén
Egy betéti társaság 2013-ra a kata szerinti adózást választja. A vállalkozás (ár)bevétele 2013-ban 5 millió forint kiadása mellett 1 millió forint lesz. A vállalkozásban egyedül a beltag végez tevékenységet, heti 36 órás munkaviszonyban áll. Munkaviszonyában a jövedelme akkora, hogy a társasági adó szerinti adózás választása esetén a vállalkozásból felvett osztalék után nem kellene egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A beltag 2013-ban összesen négy hónapig beteg, ezért ebben az időszakban táppénzben részesül, vállalkozási tevékenységet nem végez. Jól döntött a vállalkozó a kata választásakor?Mivel a beltag heti 36 órás munkaviszonyban áll, így utána a vállalkozás havi 25 ezer forint tételes adót köteles fizetni. Nem kell megfizetni a tételes adót a betegség négy hónapjára, így a vállalkozás csak nyolcszor 25 ezer forint, azaz 200 ezer forint tételes adót fizet.
Mivel a vállalkozás négy hónapra nem fizet tételes adót, a 6 millió forintos bevételi határt négyszer 500 ezer forinttal csökkentenie kell. Azaz a példabeli vállalkozás a bevételének a 4 millió forintot meghaladó részére - vagyis 1 millió forint után - köteles a 40 százalékos különadót megfizetni.
|
Társasági adó |
Kata |
|
|
Bevétel |
5 000 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
Költség, kivéve bérköltség |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
Bevétel - költségek |
4 000 000 Ft |
4 000 000 Ft |
|
Társasági adó/Tételes kata |
400 000 Ft |
200 000 Ft |
|
40 százalékos kata |
- |
400 000 Ft |
|
Osztalék személyi jövedelemadója (nincs eho) |
576 000 Ft |
- |
|
Fizetendő közteher |
976 000 Ft |
600 000 Ft |
|
Nettó jövedelem |
3 024 000 Ft |
3 400 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Példa katás bt osztalék utáni adót kiváltó adójára
Egy, a társasági adó hatálya alá tartozó betéti társaság 2012. decemberben a kata szerinti adózást választja, így 2013. január 1-jétől adókötelezettségét a kata szerint teljesíti. A vállalkozás eredménytartalékában 2012-ben 2 millió forint volt, illetve 2012. évi mérlegében további 600 ezer forint eredményt mutat ki. A társaság 2012-ben 800 ezer forint osztalék kifizetéséről határozott, de az még nem történt meg. A bt tulajdonában áll két gép, melyek könyv szerinti értéke együttesen 1 millió forint (nem vagyoni betétként kerültek a bt tulajdonába).Mivel a cég a társasági adó hatálya alól átlép a katába, így az osztalék utáni adót kiváltó adóval összefüggésben - a 2012. évről benyújtandó társaságiadó-bevallásában - meg kell állapítani az adókötelezettségét.
|
Az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítása |
|
|
Eredménytartalék |
2 000 000 Ft |
|
Saját elhatározásból lekötött tartalék |
0 Ft |
|
2012. évi mérleg szerinti eredmény |
600 000 Ft |
|
Osztalék miatt a taggal
szemben fennálló |
800 000 Ft |
|
A nem vagyoni betétként megszerzett immateri- ális javak és tárgyi eszközök
könyv szerinti értéke |
-1 000 000 |
|
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja |
2 400 000 Ft |
|
Osztalék utáni adót kiváltó adó (16%) |
384 000 Ft |
|
2013. május 31-éig fizetendő részlet |
128 000 Ft |
Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével a kata hatálya alá átlépő vállalkozás jogosult az eredménytartalékában lévő vagyont további adófizetési kötelezettség nélkül a kisadózók számára kifizetni.
Ha azon tárgyi eszközöket, melyek könyv szerinti értékével csökkentette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, a társaság ingyenesen vagy kedvezményesen a tagok vagy más magánszemélyek tulajdonába adja, a juttatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé, azaz a kisadózó vállalkozásnak - a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve - 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie.
Az egyéni vállalkozók, illetve az eva hatálya alól a katába belépő vállalkozások nem kötelesek az osztalék utáni adót kiváltó adót megállapítani (az egyéni vállalkozóknak nincs lehetőségük adózatlan eredménytartalék képzésére, az evaalanyok pedig az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő belépéskor már teljesítették ezt a kötelezettségüket).
__________________________________________________________________________________
Példa a kata és az szja összehasonlítására
Mellékállású egyéni vállalkozó nem vesz ki járulékalapot képező jövedelmet, minden évben teljes - adózás utáni -nyereségét kivette osztalékként (a 450 ezer forintos egészségügyi hozzájárulási korlátot nem éri el). Mind szja-s egyéni vállalkozóként, mind kataalanyként alanyi áfamentességet választ.|
Szja-s egyéni vállalkozó |
Kata |
|
|
Bevétel |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
Költség |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
Bevétel - költségek |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
A vállalkozás eredményét terhelő adó |
100 000 Ft |
300 000 Ft |
|
Bruttó osztalék |
900 000 Ft |
- |
|
Osztalék közterhei (szja + eho) |
270 000 Ft |
- |
|
Céges vevők által visszaigényelhető áfa |
- |
- |
|
Nettó jövedelem |
630 000 Ft |
700 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a kisvállalati adóról?
2013. január 1-jétől bevezetésre kerül egy új válaszható adózási mód, a kisvállalati adó (kiva). A 16 százalékos mértékű kiva megfizetésével az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Az adó alanya
A belépési feltétek teljesülése esetén az alábbi jogalanyok választhatják az új adózási formát: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (1) bekezdésében.]
Adóalanyiság választásának feltételei
A fent felsorolt jogalanyok, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy akkor választhatják a kiva szerinti adózást, ha■ az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszámuk várhatóan nem haladja meg a 25 főt (létszám kritériuma);
■ az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevételük várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét (bevétel kritériuma);
■ az adóévet megelőző két naptári évben adószámukat az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy nem függesztette fel ("folyamatos működés" kritériuma);
■ üzleti évük mérlegfordulónapja december 31-e (üzleti év kritériuma); és
■ az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójukban a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (mérlegfőösszeg kritériuma).
Az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások állományi létszámát és bevételét együttesen - az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján - kell figyelembe venni. Például ha az adózó 2013. január 1-jével kezdődő adóévétől a kisvállalati adó szerint kíván adózni, akkor a kapcsolt vállalkozások 2011. évi beszámolójának adatait kell megvizsgálni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Adóalanyiság keletkezése, bejelentési kötelezettség
Az adóalanyiság az adózó erre irányuló választásának állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napján jön létre. Az adózónak az adóalanyiság választását az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton kell az adóhatósághoz bejelentenie. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni. A határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig az e célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható. E határidő szintén jogvesztő jellegű, igazolási kérelem itt sem terjeszthető be.Az újonnan létrejövő vállalkozások kivaalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával kezdődik. Az újonnan alakuló vállalkozásnak a létrejöttétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelentenie e választását az állami adóhatóságnak. A bejelentést az adóhatóság nem tekinti jogszerűnek, ha a bejelentés napján az adózó -az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott - végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot (adótartozás kritériuma).
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)-(4), (9) bekezdéseiben.]
Adóalap
Az adó alapja a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége (azaz a pénzforgalmi szemléletű eredmény), növelve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint meghatározott járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel, továbbá korrigálva a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti módosító tételekkel. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó evaalany esetében a kivaalanyiság első adóévében az adóalap megállapítása során a pénzeszközök - számviteli beszámolóban kimutatott - tárgyévi értékét a pénzeszközök nyitómérlegben kimutatott értékével kell csökkenteni. Ügyvédi iroda esetében az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz nem minősül az adóalap meghatározása során figyelembe veendő pénzeszköznek.A kiva alapja - meghatározott speciális esettől eltekintve - nem lehet kevesebb a Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegénél, vagyis ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény nulla vagy negatív, a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések után meg kell fizetni a kivát. A képzett járulékalapra tekintettel megfizetett járulék is a kisvállalati adó alapját képezi, személyi jellegű ráfordításként ugyanis a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Adóalap-módosító tételek
A vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök pedig növelik az adóalapot. Így például a hitel és kölcsön felvétele, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése csökkenti, míg a hitel nyújtása, visszafizetése, a tőkeleszállítás, az osztalékelőleg kifizetése növeli az adóalapot. A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszközkiadások, ráfordítások növelik a pénzforgalmi szemléletű eredményt. Ilyennek minősül például a végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, az egészségbiztosítási járulék megfizetése, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés.A kisvállalati adó alapját szintén növeli a pénzeszközkiadással nem járó, nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, például a kapcsolt vállalkozásnak történő követelés elengedése, a térítés nélküli eszközátadás, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, tartozás térítés nélküli átvállalása, illetve bizonyos esetekben az eszközhiány (például ha az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére).
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
A kisvállalati adó alapját módosítani kell, ha az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, feltéve, hogy az adóévben a szerződés (megállapodás) alapján teljesítés történt.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (8) bekezdésében.]
A kiva alanya - a társasági adó szabályaihoz hasonlóan - a tárgyévi negatív pénzforgalmi szemléletű eredményére tekintettel a következő adóévekben a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkentheti, feltéve, hogy a negatív, módosító tételekkel korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény (elhatárolt veszteség) a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően keletkezett.Az elhatárolt veszteséget az adóalany tíz év alatt, egyenlő részletekben érvényesítheti csökkentő tételként a kisvállalati adó alapjának meghatározásakor. A felhasználás az időbeli keletkezés sorrendjében történhet.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (9)-(10), (12) bekezdéseiben.]
A kisvállalati adó alanya a veszteségnek azt a részét, amely új beruházással (korábban még használatba nem vett, beszerzett, előállított tárgyi eszközökkel, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével) kapcsolatban merült fel, korlátlanul (a tízéves időtartamra, illetve az egyenlő részletekben történő elszámolásra vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyásával) felhasználhatja a későbbi évek adókötelezettségével szemben. Az új beruházások folytán keletkező veszteség az adóalap meghatározása során a társadalombiztosításijárulék-alapot képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkenti, azaz új beruházáshoz kapcsolódó veszteségnél lehetséges, hogy az adózó a járulékalap után sem fizeti meg a kisvállalati adót.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (11) bekezdésében.]
Az adóalanyiság első adóévéhez kapcsolódó átmeneti szabály, hogy az első adóévet megelőző adóévet terhelő, de már a kisvállalati adó alanyaként kifizetett kiadás nem vehető figyelembe csökkentő tételként, ha az adóalany nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (13) bek. b) pontjában.]
A kivaalanyiság első adóévében az adóalanyok csökkentő tételként számolhatják el az olyan, a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetéseket, amelyek a kisvállalatiadóalanyiság időszakára vonatkoznak, és amelyeket az adóévet megelőző adóévben nem számoltak el költségként. [Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (15) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa adóalap csökkentésére beruházásnál
Nyolc főt foglalkoztató, 90 millió forint árbevételű betéti társaság (mikrovállalkozás) 20 millió forint értékű beruházást hajt végre, s ennek megfelelően csökkenti adóalapját. Hogyan alakulnak adóterhei, ha a társasági adó, illetve ha a kisvállalkozási adó alanyaként adózik?|
Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei (ezer forintban) |
Tárgyév |
|
|
1. |
Összes bevétel |
90 000 |
|
2. |
Összes ráfordítás |
83 125 |
|
ebből: |
||
|
3. |
- az előző évek beruházásaiból fennma- |
3 000 |
|
4. |
- kifizetett bérek |
25 000 |
|
5. |
- a tárgyévi beruházásból fakadó |
3 000 |
|
6. |
Tárgyévi beruházás |
20 000 |
|
7. |
Társaságiadó-alapot módosító
tételek összesen |
0 |
|
8. |
A korábbi évekről fennmaradt,
a tárgyévben és |
0 |
|
9. |
Társaságiadó-kedvezmények |
0 |
|
10. |
Készletek és nettó kintlevőségek* állományvál- |
0 |
|
Adóterhek a tao szerint |
||
|
Tao (13. - 9.) |
688 |
|
|
11. |
Adózás előtti eredmény (1. - 2.) |
6 875 |
|
12. |
Számított adóalap (11. + 7. - 8.)** |
6 875 |
|
13. |
Számított adó (12. x 0,1) |
688 |
|
Szocho (4. x 0,27) |
6 750 |
|
|
Szakképzési hozzájárulás (4. x 0,015) |
375 |
|
|
Összesen |
7 813 |
|
|
Adóterhek a kisvállalati adó szerint |
||
|
14. |
Pénzforgalmi szemléletű eredmény*** |
0 |
|
15. |
Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség |
0 |
|
16. |
ebből: - új beruházásból fakadó veszteség |
0 |
|
17. |
- további veszteség |
0 |
|
18. |
Személyi jellegű kifizetések (4.) |
25 000 |
|
19. |
A korábbi évek nem új
beruházásból származó |
0 |
|
20. |
A kiva
alapja az új beruházásból származó |
25 000 |
|
21. |
Az új beruházásból származó
elhatárolt veszte- |
0 |
|
22. |
Adóalap (20. - 21.) |
25 000 |
|
Kiva összesen (22. * 0,16) |
4 000 |
|
**A veszteségelhatárolás az adóalap 50 százalékáig vehető igénybe.
***A pénzeszközök tárgy-üzletiévi összege csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1. - 2. + szocho és szakképzési hozzájárulás + 3. + 5. - 6. - 10.
__________________________________________________________________________________
Az adó bevallása
Az adóalany a kisvállalati adót adóévenként, az adóévet követő év május 31-éig köteles megállapítani és bevallani. A kisvállalati adó esetében az adóév megegyezik a naptári évvel. Ha a kisvállalati adózó adóalanyisága év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adózó a bevallás benyújtásának határidejéig nem kötelezett számviteli beszámoló készítésére, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21-22. §-aiban.]
Adóelőleg
A kisvállalati adó alanya havonta vagy negyedévente köteles teljesíteni az adóelőleg-megállapítási, - bevallási és - fizetési kötelezettségét.Ha az adóalany havi adófizetési kötelezettsége meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg-megállapítási, - bevallási és - megfizetési kötelezettségének havonta (a tárgyhónapot követő hónap 20-áig), egyéb esetben negyedévente (a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig) köteles eleget tenni. Az adóalanyiság első évében az adóalany akkor köteles havi előlegbevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben az összes bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált pénzeszközváltozás, növelve a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelemmel, a kifizetett osztalékkal, osztalékelőleggel, kisvállalati adóval és kisvállalatiadóelőleggel. Az adózó - választása szerint - úgy is megállapíthatja az adóelőleg alapját, hogy figyelembe veszi azokat a korrekciós tételeket is, amelyeket az adóalap megállapítása során feltehetően alkalmazni fog.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem. Ha az adóelőleg alapja - a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem összegét figyelmen kívül hagyva - negatív, az adózó a negatív adóelőleg-alapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban - de legfeljebb ugyanabban az adóévben - csökkentő tételként figyelembe veheti.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.A bevételi nyilvántartást vezető evaalany kisvállalatiadó-alanyiságának első adóévében az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének a nyitómérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (8)-(9) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a kisvállalati adó egyszerűsített adóelőleg-számítására
|
2013-as tárgyév, negyedévente |
|||||
|
I. |
II. |
III. |
IV. |
||
|
1. |
Pénzeszközök értéke az adóelőleg-megállapítási időszak végén |
12 000 000 Ft |
16 000 000 Ft |
13 500 000 Ft |
14 000 000 Ft |
|
2. |
Pénzeszközök
értéke a megelőző adóelőleg-megállapítási |
14 000 000 Ft |
12 000 000 Ft |
16 000 000 Ft |
13 500 000 Ft |
|
3. |
Pénzeszközök
adóelőleg-megállapítási időszakban realizált |
-2 000 000 Ft |
4 000 000 Ft |
-2 500 000 Ft |
500 000 Ft |
|
4. |
Az
adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fize- |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
5. |
Az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adóelőleg |
0 Ft |
320 000 Ft |
1 171 200 Ft |
320 000 Ft |
|
6. |
Az
adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, |
1 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
7. |
A
megelőző adóelőleg-megállapítási időszakokban elhatárolt, |
0 Ft |
-1 000 000 Ft |
0 Ft |
-328 800 Ft |
|
8. |
Az adóelőleg alapja (3. + 4. + 5. + 6. + 7., de minimum 4.) |
2 000 000 Ft |
7 320 000 Ft |
2 000 000 Ft |
4 491 200 Ft |
|
9. |
Fizetendő adóelőleg (8. x 0,16) |
320 000 Ft |
1 171 200 Ft |
320 000 Ft |
718 592 Ft |
|
10. |
A
következő adóelőleg-megállapítási időszakokban realizált |
-1 000 000 Ft |
0 Ft |
-328 800 Ft |
0 Ft |
Kettős adóztatás elkerülése
A külföldön adóztatható adóalapot nem kell figyelembe venni a kisvállalati adó megállapításakor.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 24. §-ában.]
Adóalanyiság megszűnése
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely évben az adóalany az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó nyilatkozatát az e célra rendszeresített nyomtatványon december 20-áig, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz.A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnik továbbá
■ az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését megelőző hónap utolsó napjával;
■ ha az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladja az 50 főt;
■ végelszámolás, felszámolás és kényszertörlési eljárás esetén;
■ ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
■ az adózó átalakulása esetén;
■ egyes kiemelt mulasztási bírságok kiszabása esetén;
■ ha a kisvállalati adózó adószámát felfüggesztik vagy törlik;
■ ha az adóalany adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság nem választható újból.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. §; (5), (8) bekezdéseiben.]
Átmeneti szabályok
A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés esetén a társaságiadó-törvény jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezései a kisvállalati adóról szóló törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27. §-ában.]
A bejelentés adóévére a korábbi társaságiadóalanyt nem terheli társaságiadóelőleg-bevallási és a bejelentést követő adóévre társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettség, azzal, hogy ha a kisvállalatiadó-alanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűtlenül történt, akkor a társaságiadó-alany nem mentesül a társaságiadóelőlegfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.A kiva alanya a társaságiadó-alanyisága alatt keletkezett elhatárolt veszteséget nem használhatja fel a kiva adóalapjának a meghatározásánál, a társaságiadó-alanyisága időszakából fennmaradt elhatárolt veszteségből a kivaalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve nem teljes adóév esetén annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetnie.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. §; (2), (6) bekezdéseiben.]
A társaságiadó-alanyiság időszaka alatt fel nem használt adó- és adóalap-kedvezményekkel a kisvállalati adó alanyának akkor kell elszámolnia, ha a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt a társaságiadó-törvény szabályai értelmében adózás előtti eredménynövelési és adófizetési kötelezettség terhelné. A kivaalanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá kerülő adózó a kisvállalatiadó-alanyiság ideje alatt megszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz tekintetében nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Hasonlóképpen a kivaalanyiság megszűnését követően a kisvállalatiadóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószágra és tárgyi eszközre elszámoltnak kell tekinteni a kisvállalatiadó-alanyiságra időarányosan jutó értékcsökkenési leírást.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (1), (3)-(5) bekezdéseiben.]
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalany 60 napon belül köteles a megszűnést követő naptól számított teljes negyedévekre a társaságiadó-előleget megállapítani, bevallani és megfizetni. A fizetendő társaságiadó-előleg összegét a kivaalanyként lezárt utolsó időszak bevétele alapján kell megállapítani. Ha a kivaalanyként lezárt utolsó adóév időtartama 12 hónap volt, akkor a társaságiadó-előleg összege a bevétel 1 százaléka, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén pedig a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított bevétel 1 százaléka.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 31. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a kisvállalati adó veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaira
|
A kisvállalati adó meghatározása |
Tárgyév |
Tárgyévet követő év |
||
|
beruházás nélkül |
1,5 millió forint beruházással* |
|||
|
1. |
Pénzforgalmi szemléletű eredmény (2. - 3. + 4. - 8.) |
-2 400 000 Ft |
460 000 Ft |
610 000 Ft |
|
2. |
Pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy-üzletiévi összege |
1 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
3. |
Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege |
3 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
4. |
Pénzforgalmi szemléletű
eredményt módosító tételek (kivéve veszteség- |
-400 000 Ft |
-300 000 Ft |
-300 000 Ft |
|
5. |
A tárgyévet megelőző években keletkezett elhatárolt veszteség; ebből: |
0 Ft |
2 400 000 Ft |
2 400 000 Ft |
|
6. |
- a korábban még használatba
nem vett tárgyi eszközök stb. beszerzésé- |
0 Ft |
0 Ft |
1 500 000 Ft |
|
7. |
- további veszteség |
0 Ft |
2 400 000 Ft |
900 000 Ft |
|
8. |
A 7. sorból a pozitív pénzforgalmi
eredmény csökkentésére elszámolható |
0 Ft |
240 000 Ft |
90 000 Ft |
|
9. |
Személyi jellegű kifizetések |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
10. |
A kiva alapja a 6. sor figyelembevétele nélkül (1. + 9., de minimum 9.) |
2 000 000 Ft |
2 460 000 Ft |
2 610 000 Ft |
|
11. |
A 6. sorból az adóévi adóalapot csökkentő összeg (legfeljebb 10.) |
0 Ft |
0 Ft |
1 500 000 Ft |
|
12. |
A kiva alapja (10. - 11.) |
2 000 000 Ft |
2 460 000 Ft |
1 110 000 Ft |
|
13. |
Fizetendő kiva (12. x 0,16) |
320 000 Ft |
393 600 Ft |
177 600 Ft |
__________________________________________________________________________________
Példa új munkatársak alkalmazásának adóhatására kivás cégnél
Háromfős mikrovállalkozás kft - melynek árbevétele 30 millió forint - negyedik foglalkoztatottat kíván felvenni, 300 ezer forintos bruttó havi fizetéssel. Hogyan alakulnak közterhei, ha a bővítést a társasági adó, illetve ha a kisvállalati adó alanyaként hajtja végre?|
Az adózó eredménykimutatá- sának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben |
Válto- zatlan létszám- mal |
Egy új fő alkal- mazása esetén |
|
|
(ezer forintban) |
|||
|
1. |
Összes bevétel |
30 000 |
30 000 |
|
2. |
Összes ráfordítás |
24 191 |
28 817 |
|
ebből: |
|||
|
3. |
- az előző évek beruházásaiból |
1 000 |
1 000 |
|
4. |
- kifizetett bérek |
12 600 |
16 200 |
|
5. |
- a tárgyévi beruházásból
fakadó |
0 |
0 |
|
6. |
Tárgyévi beruházás értéke |
0 |
0 |
|
7. |
Társaságiadó-alapot módosító |
0 |
0 |
|
8. |
A társasági adó rendszerében, |
0 |
0 |
|
9. |
Társaságiadó-kedvezmények |
-840 |
-840 |
|
10. |
Készletek és nettó kintlevőségek* |
1 200 |
1 200 |
|
Adóterhek a társasági adó szerint |
|||
|
Tao (13. - 9.) |
1 421 |
958 |
|
|
11. |
Adózás előtti eredmény (1. - 2.) |
5 809 |
1 183 |
|
12. |
Számított adóalap (11. + 7. - 8.)** |
5 809 |
1 183 |
|
13. |
Számított adó (12. x 0,1) |
581 |
118 |
|
Szocho (4. x 0,27) |
3 402 |
4 374 |
|
|
Szakképzési hozzájárulás (4. x 0,015) |
189 |
243 |
|
|
Összesen |
5 012 |
5 575 |
|
|
Adóterhek kisvállalati adó szerint |
|||
|
14. |
Pénzforgalmi szemléletű ered- |
9 200 |
5 600 |
|
15. |
Az adóévben keletkezett
elhatárolt |
0 |
0 |
|
16. |
ebből: - új beruházásból fakadó veszteség |
0 |
0 |
|
17. |
- további veszteség |
0 |
0 |
|
18. |
Személyi jellegű kifizetések (4.) |
12 600 |
16 200 |
|
19. |
A korábbi évek nem új
beruházásból |
0 |
0 |
|
20. |
A kiva
alapja az új beruházásból |
21 800 |
21 800 |
|
21. |
Az új beruházásból származó elha- |
0 |
0 |
|
22. |
Adóalap (20. - 21.) |
21 800 |
21 800 |
|
Kiva összesen (22. x 0,16) |
3 488 |
3 488 |
|
**Veszteségelhatárolás az adóalap 50 százalékáig vehető igénybe.
***A pénzeszközök tárgy-üzletiévi összege, csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1. - 2. + szocho és szakképzési hozzájárulás + 3. + 5. - 6. - 10.
__________________________________________________________________________________
Példa beruházó kivás vállalkozás adókötelezettségére
Kft 80 millió forint új beruházást hajt végre, így az első évben foglalkoztatott négy alkalmazottja mellé - akiknek bruttó havi bére 250 ezer forint - a harmadik évre még két alkalmazottat vesz fel. Hogy alakulnak a vállalkozás adóterhei, ha a társasági adó, illetve ha a kisvállalkozási adó szerint adóalany?|
Az
adózó eredménykimutatásának adatai |
Tárgyév |
A tárgyévet követő |
|||||
|
1. év |
2. év |
3. év |
4. év |
5. év |
|||
|
(ezer forintban) |
|||||||
|
1. |
Összes bevétel |
20 000 |
35 000 |
42 000 |
54 000 |
54 000 |
54 000 |
|
2. |
Összes ráfordítás; ebből: |
70 420 |
70 420 |
42 130 |
44 130 |
44 130 |
44 130 |
|
3. |
- az
előző évek beruházásaiból fennma- |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
4. |
- kifizetett bérek |
12 000 |
12 000 |
18 000 |
18 000 |
18 000 |
18 000 |
|
5. |
- a
tárgyévi beruházásból fakadó |
40 000 |
40 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
6. |
Tárgyévi beruházás |
80 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
7. |
Társaságiadó-alapot módosító tételek összesen |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
8. |
A korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és |
0 |
50 420 |
85 840 |
85 970 |
81 035 |
76 100 |
|
9. |
Társaságiadó-kedvezmények |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
10. |
Készletek és nettó kintlevőségek*
állományvál- |
2 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Adóterhek a társasági adó szerint |
|||||||
|
Tao (13. - 9.) |
0 |
0 |
0 |
494 |
494 |
494 |
|
|
11. |
Adózás előtti eredmény (1. - 2.) |
-50 420 |
-35 420 |
-130 |
9 870 |
9 870 |
9 870 |
|
12. |
Számított adóalap (11. + 7. - 8.)** |
-50 420 |
-35 420 |
-130 |
4 935 |
4 935 |
4 935 |
|
13. |
Számított adó (12. x 0,1) |
0 |
0 |
0 |
494 |
494 |
494 |
|
Szocho (4. x 0,27) |
3 240 |
3 240 |
4 860 |
4 860 |
4 860 |
4 860 |
|
|
Szakképzési hozzájárulás (4. x 0,015) |
180 |
180 |
270 |
270 |
270 |
270 |
|
|
Összesen |
3 420 |
3 420 |
5 130 |
5 624 |
5 624 |
5 624 |
|
|
Adóterhek a kisvállalati adó szerint |
|||||||
|
14. |
Pénzforgalmi szemléletű eredmény*** |
-89 000 |
8 000 |
5 000 |
15 000 |
15 000 |
15 000 |
|
15. |
Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség |
89 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
16. |
ebből: - új beruházásból fakadó veszteség |
80 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
17. |
- további veszteség |
9 000 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
18. |
Személyi jellegű kifizetések (4.) |
12 000 |
12 000 |
18 000 |
18 000 |
18 000 |
18 000 |
|
19. |
A
korábbi évek nem új beruházásból származó |
0 |
900 |
900 |
900 |
900 |
900 |
|
20. |
A kiva alapja az új beruházásból származó |
12 000 |
19 100 |
22 100 |
32 100 |
32 100 |
32 100 |
|
21. |
Az új
beruházásból származó elhatárolt veszte- |
0 |
19 100 |
22 100 |
32 100 |
6 700 |
0 |
|
22. |
Adóalap (20. - 21.) |
12 000 |
0 |
0 |
0 |
25 400 |
32 100 |
|
Kiva összesen (22. x 0,16) |
1 920 |
0 |
0 |
0 |
4 064 |
5 136 |
|
**A veszteségelhatárolás az adóalap 50 százalékáig vehető igénybe.
***A pénzeszközök tárgy-üzletiévi összege, csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1. - 2. + szocho és szakképzési hozzájárulás + 3. + 5. - 6. - 10. ezer forintban.
__________________________________________________________________________________
Példa a kisvállalati adó alapjának kiszámítására
|
Az
adózó eredménykimutatásának |
Tárgyév |
|
|
1. |
Pénzforgalmi szemléletű eredmény (2. - 3. + 4.)* |
700 000 Ft |
|
2. |
Pénzeszközök
Szt. szerinti beszámolóban |
4 000 000 Ft |
|
3. |
Pénzeszközök
tárgyévet megelőző üzleti évben |
3 000 000 Ft |
|
4. |
Pénzforgalmi
szemléletű eredményt módosító |
-300 000 Ft |
|
5. |
- felvett hitel összege (-) / felvett hitel törlesztése (+) |
-800 000 Ft |
|
6. |
-
nyújtott hitel összege (+) / nyújtott hitel |
0 Ft |
|
7. |
-
kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő |
0 Ft |
|
8. |
-
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy |
1 000 000 Ft |
|
9. |
- tőkeműveletek: tőkebevonás (-) / tőkekivonás (+) |
0 Ft |
|
10. |
-
osztalék és osztalékelőleg kifizetése (+) / |
-500 000 Ft |
|
11. |
-
elszámolásra kiadott előleg kifizetése (+) / |
0 Ft |
|
12. |
- nem
a vállalkozás érdekében felmerült, |
0 Ft |
|
13. |
-
kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alap- |
0 Ft |
|
14. |
- az
adóalanyiság első évében a pénzforgalmi |
0 Ft |
|
15. |
Személyi jellegű kifizetések |
2 000 000 Ft |
|
16. |
A kiva alapja* (1. + 15., de minimum 15.) |
2 700 000 Ft |
|
17. |
Fizetendő kiva (16. x 0,16) |
432 000 Ft |
|
19. |
A
korábbi évek nem új beruházásból származó |
0 |
|
20. |
A kiva alapja az új beruházásból származó |
25 000 |
|
21. |
Az új beruházásból
származó elhatárolt veszte- |
0 |
|
22. |
Adóalap (20. - 21.) |
25 000 |
|
Kiva összesen (22. x 0,16) |
4 000 |
|
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Elhatárolt veszteség
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (13) bekezdésében.]
Változás 2013.január 1-jétől.
Ha az adózó az átalakulást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik, az adózónak nem kell eleget tennie annak a feltételnek, miszerint a jogutód csak akkor jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő két adóévben árbevételt, bevételt szerez a jogelőd által folytatott tevékenységéből. Ha az adózó a cégfelvásárlást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik, nem kell teljesítenie a tevékenység folytatására vonatkozó feltételt.Kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján elhatárolt vesztesége is korlátozás alá esik, mivel ezentúl arra az adózóra is kiterjed a bevétel-, árbevételszerzési kötelezettség, amelyből a kiválás történt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az - elhatárolt veszteség nélkül számított - adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni. A negatív társaságiadó-alap időbeli korlátozás nélkül határolható el.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Látványcsapatsport támogatása
Változás 2012. április 14-étől.
A látványcsapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítvány részére a versenyeztetéssel összefüggő költségek fedezésére is nyújtható támogatás, juttatás. A támogatást nyújtó (az adókedvezményt érvényesítő) adózónak és a támogatott szervezetnek köztartozásmentesnek kell lennie.A támogatott szervezetnek akkor sem szükséges legalább két éve működnie, ha például
■ a sportvállalkozás amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre két éven belül átruházta, vagy
■ két éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja, vagy
■ ha a sportszervezet az utánpótlás-nevelés területén működő sportvállalkozásként két éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felkészítésre és a versenyeztetésre együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással, vagy
■ a sportról szóló törvény alapján indulási jogot megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által e célra alapított sportvállalkozásnak minősül.
A 300 millió forintnál nagyobb értékű sportágfejlesztési programok megvalósításához kell a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyását kérni. (Korábban 500 millió forint volt e speciális eljárásrend értékhatára).
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványnak minősül a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott szabályok szerint működő, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítvány. A látványcsapatsport-támogatás keretében a sportigazgatási szerv feladata a hatósági és a támogatások felhasználásának elszámolásával kapcsolatos ellenőrzés.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 43/a pontjában, 22/C. § (10) bekezdésében.]
A sportfejlesztési programok jóváhagyása, valamint támogatási igazolások kiállítása ügyében a látványcsapatsport-támogatás igénybevételére jogosult szervezet elektronikus úton tarthat kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel. Erre először a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési programoknál van lehetőség.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-ában, 29/S. § (6) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adózó köztartozás-mentességének a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállnia. (Korábban a támogatásigazolás kiállításakor kellett.)Nem változott.
A támogatott szervezet részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás juttatás értéke után (az ellenőrző szervezet által kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig) társaságiadó-kedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény a fizetendő adó 70 százalékáig érvényesíthető a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben. A támogatás, juttatás továbbra is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, így a támogatónak nem kell a támogatás, juttatás értékével megemelnie társaságiadóalapját.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §, 23. §-aiban.]
Fejlesztési adókedvezmény
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és - a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. számú kormányrendeletben meghatározottak szerinti - üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.Szabad vállalkozási zóna a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bek. k)-l), 4. § 31. pontjaiban.]
A fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségéhez az adózónak a beruházás megkezdésén kívül annak befejezését is be kell jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek.Az adópolitikáért felelős miniszter évente egy alkalommal átadja az állami adóhatóság részére a hozzá érkezett, fejlesztési adókedvezményre vonatkozó adózói bejelentéseket.
Ha az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt év során jogerős határozatban megállapított környezetvédelmi bírságot kap, a fejlesztési adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amikor a határozat jogerőssé válik. A rendelkezés először a 2011. december 31-e után kezdődő üzleti évre alkalmazandó.
Nem változott.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek bejelentsen minden, a beruházáshoz kapcsolódó - a társaságiadó-törvényben és a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben előírt - adatot.Fejlesztési adókedvezmény legfeljebb a számított társasági adó 80 százalékáig érvényesíthető.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Jövedelem-(nyereség-)minimum
Változás 2013. január 1-jétől.
A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (9) bek. c) pontjában.]
Nem változott.
A jövedelem-(nyereség-)mini-mum a korrigált összes bevétel 2 százaléka.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (7) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározására
|
1. |
Összes bevétel (2. + 3. + 4. + 5.) |
1 200 000 Ft |
|
2. |
Értékesítés nettó árbevétele |
1 000 000 Ft |
|
3. |
Egyéb bevételek |
0Ft |
|
4. |
Pénzügyi műveletek bevételei |
200 000 Ft |
|
5. |
Rendkívüli bevételek |
0Ft |
|
6. |
Összes bevételt csökkentő tételek (7. + 8.) |
500 000 Ft |
|
7. |
Az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke |
500 000 Ft |
|
8. |
Egyéb csökkentő tételek |
0Ft |
|
9. |
Összes bevételt növelő tételek (13. + 14.) |
25 000 Ft |
|
10. |
Az
adóévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben fennálló kötelezettségek
(kivéve az áruszállításból és a szolgáltatás- |
300 000 Ft |
|
11. |
Az adóévben
taggal szemben fennálló kötelezettségek (kivéve az áruszállításból és a
szolgáltatásból származó kötelezettségek) |
350 000 Ft |
|
12. |
A taggal szembeni kötelezettségek (kivéve áruszállítás és szolgáltatás) állománynövekménye (11. - 10.) |
50 000 Ft |
|
13. |
A taggal szembeni kötelezettség állománynövekményének 50%-a (12. * 0,5) |
25 000 Ft |
|
14. |
Egyéb növelő tételek |
0Ft |
|
15. |
A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (1. - 6. + 9.) |
725 000 Ft |
|
16. |
Jövedelem-(nyereség-)minimum (15. x 0,02) |
14 500 Ft |
Bejelentett részesedés
Változás 2013. január 1-jétől.
A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, a bejelentett részesedés árfolyamveszteségét (apport esetén rendkívüli eredményét) pedig növelni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dz), 8. § (1) bek. m) pontjaiban.]
Nem változott.
Bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben - kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot - szerzett, legalább 30 százalékos, valamint minden további megszerzett részesedés (ideértve a részesedés értékének a növekedését), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 60 napos jogvesztő határidőn belül bejelentette az adóhatóságnak. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén a rendkívüli eredménnyel csökkenthető az adózó adózás előtti eredménye, feltéve, hogy az adózó a részesedést legalább egy évvel az értékesítés, kivezetés előtt szerezte.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5., 7. §; (1) bek. dz), 8. § (1) bek. m) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa bejelentett részesedés kivezetésére
|
A bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódóan üzleti vagy cégérték kivezetésére |
|||
|
nem kerül sor |
is kerül sor |
||
|
1. |
Bejelentett részesedés kivezetése következtében elszámolt pozitív eredmény |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
2. |
A bejelentett részesedés
kivezetéséhez kapcsolódó üzleti- vagy cégérték- |
0Ft |
500 000 Ft |
|
3. |
Adózás előtti eredmény |
12 000 000 Ft |
11 500 000 Ft |
|
4. |
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek (5. + 6.) |
7 000 000 Ft |
6 500 000 Ft |
|
5. |
Bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tétel* (1.-2.) |
2 000 000 Ft |
1 500 000 Ft |
|
6. |
Egyéb adózás előtti eredményt csökkentő tételek |
5 000 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
7. |
Az adózás előtti eredményt növelő tételek |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
8. |
A társaságiadó alapja (3. -4. + 7.) |
7 000 000 Ft |
7 000 000 Ft |
|
9. |
Számított társasági adó (8. x 0,1 / 0,19)** |
700 000 Ft |
700 000 Ft |
|
10. |
Igénybe vett adókedvezmények |
0Ft |
0Ft |
|
11. |
Fizetendő társasági adó |
700 000 Ft |
700 000 Ft |
** A társasági adó kulcsa az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére vonatkozóan 10%, e fölött 19%.
__________________________________________________________________________________
Bejelentett immateriális jószág
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (például szellemi termék, vagyoni értékű jog) is bejelentett immateriális jószágnak minősül. (Korábban csak az adózó által megszerzett immateriális jószág minősült bejelentett immateriális jószágnak.) Új feltétel, hogy az adózó a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó pozitív különbözethez kapcsolódóan akkor élhet - egyéb feltételek teljesülése esetén - az adóalap-csökkentéssel, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben nem csökkentette adózás előtti eredményét az immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredmény (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5/a, 7. § (1) bek. e) pontjaiban.]
Nem változott.
A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséből származó pozitív eredmény levonható a társaságiadóalapból, ha az adózó (ideértve a jogelődjét is) az értékesítés (kivezetés) előtt legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartotta eszközei között az immateriális jószágot.A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetésekor (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része (negatív eredmény) növeli az adózás előtti eredményt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5/a, 7. § (1) bek. e), 8. § (1) bek. n) pontjaiban.]
Nem realizált árfolyam-különbözet
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó adóalap-korrekciót abban az adóévben kell elvégezni, amikor a kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dzs) pont b), 8. § (1) bek. dzs) pont b) alpontjaiban.]
Alultőkésítés
Változás 2013. január 1-jétől.
A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségek és követelések összegét.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (5) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Az adózónak növelnie kell társaságiadó-alapját az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatnak a saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos rész összegével.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § pontjában.]
Háromszoros K+F adóalap-kedvezmény
Változás 2013. január 1-jétől.
Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézetekkel is lehet kutatásfejlesztési együttműködési megállapodást kötni a háromszoros adóalap-kedvezmény érvényesíthetősége érdekében. (Korábban felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve általuk alapított kutatóintézettel lehetett.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (17) bekezdésében.]
Nem változott.
A kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodás alapján végzett K+F tevékenységek után igénybe vehető háromszoros adóalap-kedvezmény mértéke legfeljebb 50 millió forint. Az adóalap-kedvezmény társaságiadó-kulccsal számított értéke az adóévben csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (17) bekezdésében.]
Tartós adományozási szerződés
Átmeneti rendelkezés 2013. január 1-jétől.
Tartós adományozásként kezelendő a korábban hatályos a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is, nem csupán az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti tartós adományozás.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/S. §-ában.]
Nem elismert költség
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül, következésképpen adóalapnövelő tételként számolandó el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, továbbá az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi - adózás előtti - eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d), 3. melléklet A) 2. pontjaiban.]
Elismert költségek
Új előírás 2012. július 1-jétől.
Ha több munkáltató egy munkakörre egy magánszeméllyel létesít munkaviszonyt, akkor az a személyi jellegű ráfordításként elszámolt összeg, amelyet a kijelölt munkáltató a többi munkáltató helyett teljesít, a társasági adó szempontjából elismert költségnek, ráfordításnak minősül, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek minősül továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg is.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 20. pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott áruminta juttatása abban az esetben is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, ha a juttatásban részesülő adózás előtti eredménye e juttatás nélkül negatív lenne.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 13. pontjában.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az ellenőrzött külföldi státus megállapításához vizsgálni kell, hogy a külföldi állam milyen mértékű társasági adónak megfelelő adót alkalmaz, és a külföldi állam az adóalap összegétől függően több adókulcsot használ, akkor a legkisebb adómértéknek kell elérnie a 10 százalékot ahhoz, hogy a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság ne minősüljön ellenőrzött külföldi társaságnak. (Korábban a társasági adó vagy annak megfelelő adó jogszabályban előírt mértékének kellett elérnie a 10 százalékot.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. c) alpontjában.]
Nem az adózónak kell bizonyítania a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. f), h) alpontjaiban.]
Nem változott.
Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, vagy amelyben - adóéve napjainak több mint felében - belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy meghatározott befolyással rendelkezik, és a külföldi társaság nem teljesíti a minimálisan fizetendő adóra vonatkozó követelményt. EU- vagy OECD-tagállamban vagy egyezményes államban székhellyel, illetőséggel rendelkező külföldi társaság továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha a székhely (illetőség) szerinti országban valódi gazdasági jelenléttel bír.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Adóalanyok
Változás 2012. június 20-ától.
Nem minősül társaságiadó-alanynak az otthonvédelmi akcióterv keretében létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 14. pontjában.]
Változás 2012. július 1-jétől.
Nem minősül társaságiadó-alanynak a felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt álló, valamint a kényszertörlési eljárás kezdőnapjától a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 8. pontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kisvállalati adó alanyai a kisvállalati adózás választásával mentesülnek a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, így a kisvállalati adózói kör nem tartozik a társaságiadó-alanyok közé. Nem minősülnek társaságiadó-alanynak a kata alanyai sem.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 15. pontjában.]
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, továbbá - egyebek között - a kizárólag az e cél szerinti tevékenységét szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 16/b, a 6. melléklet F) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Energiaellátók jövedelemadója
2013. január 1-jétől az energiaellátók jövedelemadójának mértéke az adóalap 31 százaléka, az adóalanyi kör pedig a villamosenergia-, földgázelosztói engedélyesekkel, víz-, csatornaszolgáltatókkal bővül. A társaságiadó-törvény szerint fejlesztési adókedvezményre jogosult adózó a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti jövedelemadóját csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. Az adókedvezmény a számított adó 50 százalékáig érvényesíthető, legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban.Az energiaellátók jövedelemadójának adóalapját továbbra is csökkenti például a nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás. Az adóalapot növeli egyebek között az adózás előtti eredmény terhére elszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás és a külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó.
__________________________________________________________________________________
Innovációs járulék
2012. december 1-jétől az innovációs járulék fizetésére kötelezetteknek a járulékelőleget - az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig - ki kell egészíteniük az adóévi várható fizetendő járulék összegére (feltöltési kötelezettség) - írja elő a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előlegkiegészítéssel egyidejűleg köteles megfizetni.Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek továbbra is háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie, az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. A járulékalapja (vetítési alap) a helyi adókról szóló törvény szerint megállapított adóalap, azaz a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A járulék éves összege a vetítési alap 0,3 százaléka.
__________________________________________________________________________________
Változások a regisztrációs adóban
Hibrid személygépkocsik adómértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adótábla hibrid autókra vonatkozó adótétele ezentúl nem tartalmaz utalást a környezetvédelmi osztályra, így valamennyi hibrid gépjármű után - a belső égésű motor lökettérfogatától függetlenül -76 ezer forint lesz a fizetendő regisztrációs adó.[2003. évi CX. törvény 15. §, melléklet I. rész]
Elektronikus eljárások köre
Változás a 2012. november 19-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
Mivel a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi nem rendelkezik műszaki adatlappal, ezért nem lehetséges a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatbázisából történő ellenőrző lekérdezés, emiatt az e személygépkocsikkal kapcsolatos adóigazgatási eljárás kikerül az elektronikus eljárások köréből.Igazolás megküldése elektronikusan
Változás a 2012. november 19-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A gépjárműflotta-üzemeltető adófizetési kötelezettségének teljesítéséről szóló igazolást a vámhatóság már elektronikus úton is továbbítja a rendőrség részére.Regisztrációs adó 2013. január 1-jétől (ezer Ft)
|
Személyigépkocsi műszaki tulajdonságai |
Adótétel környezetvédelmi osztályonként* |
||||
|
11-nél jobb |
9-11 |
6-8 |
4 |
4-nél rosszabb |
|
|
1. Otto-motoros 1100 cm3-ig, dízelmotoros 1300 cm3-ig |
45 |
180 |
270 |
360 |
540 |
|
2. Otto-motoros 1101-1400 cm3, dízelmotoros 1301-1500 cm3 között |
65 |
260 |
390 |
520 |
780 |
|
3. Otto-motoros 1401-1600 cm3, dízelmotoros 1501-1700 cm3 között |
85 |
340 |
510 |
680 |
1020 |
|
4. Otto-motoros 1601-1800 cm3, dízelmotoros 1701-2000 cm3 között |
135 |
540 |
810 |
1080 |
1620 |
|
5. Otto-motoros 1801-2000 cm3, dízelmotoros 2001-2500 cm3 között |
185 |
740 |
1110 |
1480 |
2220 |
|
6. Otto-motoros 2001-2500 cm3, dízelmotoros 2501-3000 cm3 között |
265 |
1060 |
1590 |
2120 |
3180 |
|
7. Otto-motoros 2500 cm3 felett, dízelmotoros 3000 cm3 felett |
400 |
1600 |
2400 |
3200 |
4800 |
|
A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM- rendelet szerinti elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsi |
0 |
||||
|
A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM-
rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó-, |
76 |
||||
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a számvitelről?
Hiba, önellenőrzés
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Nem minősül jelentős összegűnek a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege nem éri el az 1 millió forintot (eddig 500 milliónál volt a határ), így azt a tárgyévi könyvelésben kell javítani, az önellenőrzésre vonatkozó számviteli előírások alkalmazása nélkül.Megszűnik az ismételt közzétételi kötelezettség, ezért akkor sem kell közzétenni a korábban közzétett (egyszerűsített) éves beszámolót, ha abban a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák voltak.
[2000. évi C. törvény 3. § (3) bek. 3. pont, 154. § (5)-(6) bek.]
Nem változott.
A vállalkozás számviteli politikájában meg kell határozni, hogy mi a jelentős összegű hiba. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. Amennyiben az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t tártak fel, akkor a módosításokat a javítás évében készített beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni. Ennek megfelelően a mérlegben is és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok (háromoszlopos beszámoló).[2000. évi C. törvény 3. § (3) bek. 3., 19. §; (3) bek.]
Házipénztár
Változás 2012. december 1-jétől.
A vállalkozásnál lévő napi készpénz-záróállomány maximális mértékét szabadon, a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. A napi készpénz-záróállomány átlagos értékének maximális összegére vonatkozó korlátozások megszűntek. (Eddig a napi készpénz-záróállomány átlagos értéke nem haladhatta meg az előző év összes bevételének 10 százalékát.)Nem változott.
A vállalkozás jogosult eldönteni, hogy a pénzeszközeit hogyan kezeli: alkalmaz-e házipénztárat, vagy közvetlenül bankszámláról teljesíti a kifizetéseket, illetve szedi be a bevételeket. A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell - egyebek mellett - a pénzforgalom készpénzben, illetve bankszámlán történő lebonyolításának rendjéről, valamint a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről is.Forgóeszközhitelek árfolyamvesztesége
Változás 2013.január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A forgóeszközökhöz kapcsolódó hitelek árfolyamvesztesége is elhatárolható, ha a hitel árfolyamveszteségét más devizás tételek árfolyamnyeresége nem ellentételezi, s amíg a hitelt vissza nem fizették, függetlenül attól, hogy a hitelből vásárolt forgóeszközök mikor kerülnek ki a vállalkozás könyveiből. (Eddig csak a beruházási hitelekre volt érvényes hasonló szabály.)Az elhatárolt veszteség után céltartalékot kell képezni a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel lejáratáig hátralévő időtartam arányában. Az elhatárolt veszteség és a megképzett céltartalék különbözetének megfelelő összegben lekötött tartalékot is kell képezni.
[2000. évi C. törvény 33. § (2)-(3), 38.§ (3) bek. d) pont, 41. § (4) bek.]
Nem változott.
A beruházási hitelek - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamvesztesége is elhatárolható, de legfeljebb azon időszak alatt, amíg a hitelből finanszírozott eszközt ki nem vezetik a vállalkozó könyveiből.Az elhatárolásként kimutatott árfolyamveszteségre céltartalékot kell képezni a megvalósított eszköz üzembehelyezésétől eltelt idő és az eszköz hasznos élettartamának arányában (illetve az eszköz hasznos élettartama helyett a hitel futamidejének arányában, ha a futamidő rövidebb az eszköz hasznos élettartamánál). Lekötött tartalékot is kell képezni az elhatárolt veszteség és a megképzett céltartalék különbözetének összegében.
[2000. évi C. törvény 33. § (2)-(3), 38.§ (3) bek. d) pont, 41. § (4) bek.]
Skontó
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Skontóként a pénzügyileg rendezendő (számlán szereplő) ellenérték legfeljebb 3 százaléka számolható el. A skontó elszámolása során figyelmen kívül hagyható a késedelmi kamat mértéke.[2000. évi C. törvény 84. § (7) bek. o), 85. § (3) bek. o) pont]
Nem változott.
A pénzügyi műveletek eredményében kell elszámolni a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott vagy adott engedmény összegét (skontó). A skontó mértékét és feltételeit a szerződő feleknek előzetesen szerződésben kell rögzíteniük. A skontó összegét nem szabad számlázni, és számlahelyesbítés sem kapcsolódhat hozzá.[2000. évi C. törvény 84. § (7) bek. o), 85. § (3) bek. o) pont]
Mikrogazdálkodó beszámolója
Változás 2013. január 1-jétől.
A legkisebb gazdálkodók, függetlenül a társasági formától, úgynevezett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek (eddig vagy egyszerűsített éves beszámolót, vagy - bizonyos esetekben - sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettek). E beszámolási forma szabályait nem a számviteli törvény, hanem külön kormányrendelet fogja megállapítani. Az új beszámolási formát azok a vállalkozók választhatják, amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és két egymást követő üzleti évben az alábbi három határérték közül bármelyik kettőt nem haladják meg:■ mérlegfőösszeg: 100 millió forint,
■ éves nettó árbevétel: 200 millió forint,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő.
Ha a vállalkozás e beszámolási formát választotta, ettől leghamarabb három üzleti év után térhet el. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bevezetésével egyidejűleg megszűnik az úgynevezett sajátos egyszerűsített éves beszámoló (a 2012-es üzleti évről még lehet sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíteni).
Szellemi termékek
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A törvény új definíciót ad a szellemi termékekre. Szellemi terméknek minősülnek a megszerzett, előállított,■ iparjogvédelemben részesülő alkotások (például szabadalom, know-how, védjegy),
■ szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (például a szoftvertermékek),
■ jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,
függetlenül attól, hogy azokat használatba vették-e már, vagy csak a későbbiekben kezdik el használni.
Nem változott.
A szellemi termékeket befektetett eszközként az immateriális javak között kell kimutatni a mérlegben. Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.[2000. évi C. törvény 24. § (1), 25. § (1) bek.]
Tesztautók, bemutatótermékek
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítés elősegítése céljából átmenetileg használatba vesz, nem kell a használatbavétel időpontjában átsorolni a tárgyi eszközök közé, így azok folyamatosan az áruk között lesznek kimutatva. Ilyen eset például egy tesztautó, amely után nem kell értékcsökkenést elszámolni, hiszen később értékesíteni fogják. Hasonlóan nincs szükség átsorolásra például azon elektronikai eszközöknél (televíziókészülék, audiótermék), amelyeket a kereskedők kipróbálási céllal üzemképes állapotban kiállítanak.Nem változott.
Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni, összhangba kell hozni azok új rendeltetésével. Ennek megfelelően ha az eredetileg értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket a vállalkozó használatba veszi, vizsgálni kell, hogy megváltozik-e az eszköz rendeltetése. Ha az eszközöket a vállalkozó a saját céljaira kezdi üzemszerűen használni, és nem az adott eszköz értékesítésének elősegítése céljából, akkor azokat át kell sorolni az új rendeltetésüknek megfelelően (például ha a márkakereskedő nem tudta eladni az egyik, készleten lévő autóját, és elkezdte áruszállításra használni, akkor azt át kell sorolni a készletek közül a tárgyi eszközök közé).Támogatások elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A fejlesztési célú támogatásokhoz, a véglegesen átvett pénzeszközökhöz, a térítés nélkül átvett eszközökhöz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó halasztott bevételek megszüntetésekor figyelmen kívül kell hagyni, ha a halasztott bevételhez kapcsolódó eszköz bekerülési értéke vagy bekerülési értéke és hasznos élettartama növekszik.A halasztott bevételeket ugyanabban az ütemben kell megszüntetni és az eredmény javára elszámolni, mint a kapcsolódó eszközök átértékelése, hasznos élettartamának újratervezése előtt. Ilyen helyzet pótlólagos beruházás, felújítás vagy átalakuláskori vagyonátértékelés során adódhat.
Nem változott.
A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt■ fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
■ elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik,
■ térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell arányosan megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt akkor is, ha a támogatást visszafizetik.
__________________________________________________________________________________
Példa támogatáselszámolásra
Vissza nem térítendő támogatás segítségével vásároltak egy gépet 10 millió forintért. A támogatás intenzitása 80 százalék volt. A gép tervezett hasznos élettartama öt év. A gép várható maradványértéke 0 forint. Az értékcsökkenés lineáris.A géppel kapcsolatos elszámolások:
1. év: terv szerinti értékcsökkenés: (10 / 5 =) 2 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (2 x 0,8 = ) 1,6 millió forint.2. év: terv szerinti értékcsökkenés: 2 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: 1,6 millió forint.
A harmadik évben önerőből pótlólagos beruházást hajtottak végre a gépen, amely 7 millió forinttal emelte az értékét, és két évvel meghosszabbította a hasznos élettartamát.
A gép könyv szerinti értéke a 3. évben: nettó érték + pótlólagos beruházás = 6 + 7 = 13 millió forint. A hátralévő hasznos élettartam: 3 + 2 = öt év.
A géppel kapcsolatos elszámolások:
3. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (változatlanul) 1,6 millió forint.4. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (változatlanul) 1,6 millió forint.
5. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (változatlanul) 1,6 millió forint.
6. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint
7. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint.
__________________________________________________________________________________
Tartósság
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A könyv szerinti érték és a piaci érték jelentős eltérése miatt abban az esetben kell a befektetett eszközöknél terven felüli értékcsökkenést, a forgóeszközöknél értékvesztést elszámolni, ha a különbözet (múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján) legalább egy naptári évig fennáll. A leírásokat így akkor is el kell számolni, ha az érintett eszközök egy évnél rövidebb ideje vannak a vállalkozásnál, de a jövőbeli várható adatok alapján ésszerűen feltételezhető a könyvekben kimutatott értéknél jelentősen alacsonyabb piaci érték fennmaradása. (Például a novemberben megvásárolt árukészlet hatósági engedély hiányában csak korlátozottan lesz értékesíthető.) Hasonlóan el kell számolni a leírásokat akkor is, ha az eszköz már több mint egy éve szerepel a könyvekben, de az értékelés időpontjában még nem áll fenn 12 hónapja a könyv szerinti és a piaci érték jelentős különbsége, feltéve, hogy a jövőbeli várakozások is ezt támasztják alá. A terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést akkor is el kell számolni, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték jelentős eltérése a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető, függetlenül a különbözet fennállásának időtartamától. Így például indokolt a készlet értékvesztését elszámolni, ha azt a beszámoló fordulónapja után, de még a beszámoló összeállítása előtt a könyv szerinti értéknél jelentősen alacsonyabb áron - azaz veszteséggel - értékesítették.Nem változott.
Ha az eszköz leírásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, a leírást meg kell szüntetni: az eszközt vissza kell értékelni piaci értékére, de legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre.Közüzemi számlák elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Nemcsak azok a végfelhasználó (fogyasztó) vállalkozások élhetnek a közüzemi számlák egyszerűsített elszámolásának lehetőségével, amelyek egyetemes szolgáltatóktól szerzik be a földgázt és a villamos energiát, hanem azok is, amelyek földgázkereskedőtől vagy villamosenergia-kereskedőtől vásárolják.Nem változott.
A fölgázt, villamos energiát és ivóvizet végfelhasználóként beszerző vállalkozások esetében nem szükséges külön minősíteni és önálló tételként külön elszámolni a földgáz, villamos energia és ivóvíz beszerzése esetén az eladó által az értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjakat, tételeket, mert azok a beszerzési ár (bekerülési érték) részét képezik. Ha a földgáz, villamos energia, ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítéséről kiállított számlában olyan tételek, díjak is szerepelnek, amelyeket az eladó nem jogszabályi kötelezés, hanem a fogyasztóval kötött szerződés alapján jelenít meg, akkor e tételeket, díjakat egyedileg kell minősíteni, és a tartalmuknak megfelelően kell őket elszámolni.Konszolidáció tőzsdei kibocsátóknál
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem alkalmazhatók a számviteli törvénynek a leányvállalatok és a közös vezetésű vállalkozások konszolidáció alóli mentesítését lehetővé tevő szabályai, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. Ha az anyavállalat tőzsdei kibocsátó, akkor számára kötelező az IFRS szerinti konszolidált beszámoló összeállítása, és ennek során a számviteli törvény helyett az IFRS szabályai irányadók arra vonatkozóan, hogy az anyavállalatnak a cégcsoportba tartozó mely gazdálkodó egységeket kell bevonnia a konszolidációba.Nem változott.
Ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték, akkor nem alkalmazható az a szabály, amely a cégcsoport összesített adatai alapján bizonyos mérethatár alatt lehetővé teszi az anyavállalat számára, hogy eltekintsen az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításától. E-bizonylatok
Változás 2013. január 1-jétől.
Elvileg elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is alkalmazható számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak.Nem változott.
Elektronikus formában kiállított számlával kapcsolatos további követelményeket például az általános forgalmi adóról szóló törvény is meghatároz. A bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát igazolni kell az elektronikus formában kiállított bizonylatok esetében is. Így továbbra is célszerű a gazdálkodó képviseletére jogosult vagy belső szabályzatában erre külön feljogosított személy elektronikus aláírásának az alkalmazása. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve zárja ki az utólagos módosítás lehetőségét.[2000. évi C. törvény 167. § (2)-(3), 169. § (5) bek.]
Mit kell tudni a pénzügyi tranzakciós illetékről?
Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta és 2013-tól bevezeti a pénzügyi tranzakciós illetéket.
A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.
Az illeték hatálya
A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. A Magyar Nemzeti Banknak nem kell illetéket fizetnie tranzakciói után.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 1. §-ában.]
Pénzforgalmi szolgáltató alatt egyebek között az a hitelintézet, elektronikuspénzkibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény és pénzforgalmi intézmény értendő, amelynek tevékenységi köre kiterjed pénzforgalmi szolgáltatás végzésére.Pénzforgalmi szolgáltatásnak a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokat kell tekinteni. Pénzforgalmi szolgáltatás például a készpénzátutalás, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, a fizetési számlára történő készpénzbe- és kifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak például a készpénz nem üzletszerűen - jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében - végzett gyűjtése, a csekkel, váltóval, papíralapú utalvánnyal, utazási csekkel végzett fizetési művelet (ezért ezek után nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni).
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 15-16. pontjában.]
Pénzváltási tevékenység a külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszköz ellenében.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 17. pontjában.]
Az illeték tárgya, illetékfizetési kötelezettség
Pénzügyi tranzakciós illetéket egyes fizetési és nem fizetési műveletnek minősülő ügyletekkel összefüggésben kell fizetni. Illetékköteles ügyletnek minősül például az átutalás, a beszedés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás és az akkreditív. Illetékköteles továbbá a hitelkártyával történő készpénzfelvétel is. Az illetékfizetési kötelezettség független attól, hogy a készpénzkifizetés fizetési számla egyenlege vagy hitelkeret terhére valósul-e meg.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a közös vagy legalább részben közös tulajdonú számlák között lebonyolított fizetési művelet esetében, így például nem terheli illetékfizetési kötelezettség a házastársak közös tulajdonú számlái közötti átutalásokat.Abban az esetben sem kell illetéket fizetni, ha a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem kapcsolt vállalkozása útján végzi. Nincs illetékfizetési kötelezettség a csoportfinanszírozási tevékenységnél (cash pool) sem, feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti.
Mentes az illetékfizetési kötelezettség alól a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított kifizetés, a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet, valamint a járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által megvalósított fizetési művelet.
Illetékmentes a korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról - tartós befektetési számláról, nyugdíj-előtakarékossági számláról, letéti típusú számláról - történő kifizetés, valamint a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik. Teljesítési nap alatt azt a napot kell érteni, amelyen a pénzforgalmi szolgáltató az általa vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja. Pénzváltási tevékenység esetében a teljesítés napja a pénzeszköz eladásának napja, jutalék és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 4. §-ában.]
Fizetésre kötelezettek
A tranzakciós illetéket minden esetben a szolgáltatónak - a pénzforgalmi szolgáltatónak, a Postának, a pénzváltási tevékenységet közvetítőnek, illetve bizonyos esetekben a kincstárnak - kell megfizetnie (például illetékköteles a kincstár által állampapír forgalmazásával kapcsolatosan végrehajtott fizetési művelet).Tranzakciós illeték fizetésére kötelezett
■ a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója (átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén);
■ a Posta (postai befizetések esetén);
■ a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató (készpénzátutalás esetén);
■ a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója (kölcsöntörlesztés esetén);
■ a bank- és hitelkártyát kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató (bank- és hitelkártyás fizetések esetén);
■ a pénzváltásra jogosult hitelintézet vagy a kiemelt közvetítő (pénzváltási tevékenység esetén);
■ a pénzforgalmi szolgáltató, amely díjat, jutalékot számít fel.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 5. §-ában.]
A tranzakciós illeték alapja
Az illeték alapja főszabály szerint az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli.A törvény egyes tranzakciók esetében kivételeket fogalmaz meg e főszabály alól, így például készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, postai befizetésnél a kedvezményezettnek utalt összeg, kölcsöntörlesztésnél az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, bank- és hitelkártyás készpénzkifizetésnél a kifizetett összeg, pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege, jutalék- és díjbevételek esetén az e címen felszámított összeg az illeték alapja.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 6. §-ában.]
Illetékmérték
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke főszabály szerint az illeték alapjának 0,2 százaléka, de műveletenként maximum 6 ezer forint. A készpénzkifizetéseket ugyanakkor magasabb - 0,3 százalékos - illeték terheli, tekintet nélkül arra, hogy a kifizetés fizetési számláról, bankkártya- vagy hitelkártya-használat útján történik-e, de ez esetben sem haladhatja meg műveletenként a 6 ezer forintot.Ha az illetékfizetésre a Posta vagy a kincstár kötelezett, az illeték mértéke az illeték alapjának 0,2 százaléka (ez esetben nincs 6 ezer forintos felső korlát - kivéve, amikor a kincstár állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveleteket hajt végre, mert ilyen esetben - 0,2 százalékos illetékmérték mellett - alkalmazandó a 6 ezer forintos korlát).
Az illeték megfizetésére kötelezett pénzforgalmi szolgáltatónak legalább évente egyszer számlakivonaton tájékoztatnia kell az ügyfelét annak fizetési számláján végrehajtott - illetékköteles - műveletek után a szolgáltató által megfizetett illeték összegéről.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. §-ában.]
Bevallás, megfizetés
Az illetékfizetésre kötelezettnek az illetékfizetési kötelezettségét havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallania az állami adóhatóság részére, és az illetéket ugyaneddig kell megfizetnie. Ha a bevallás benyújtása után az illetékfizetésre kötelezett feltárja, hogy hibás - nem illetékköteles - művelet után is fizetett illetéket, akkor annak összegével a feltárás napját magában foglaló hónapról esedékes bevallásban csökkentheti illetékfizetési kötelezettségét.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 8. §-ában.]
Mit kell tudni a biztosítási adóról?
Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta - 2013. január 1-jei hatállyal - a biztosítási adót, egyidejűleg megszüntetett két korábbi, a biztosítókat terhelő közterhet, a tűzvédelmi hozzájárulást és a pénzügyi intézmények (biztosítókat terhelő) különadóját.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a biztosítási szolgáltatás nyújtását terheli, abban az esetben, ha a biztosítási kockázat felmerülésének helye Magyarország. Biztosítási szolgáltatás alatt a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosítás nyújtása értendő.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 2. §-ában.]
Casco biztosításnak kell tekinteni a szárazföldi járművek, a sínpályához kötött járművek, a légi járművek, valamint a tengeri, tavi és folyami járművek cascóját.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 4. pontjában.]
Vagyon- és baleset-biztosításnak minősül■ a baleset-biztosítás (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést),
■ a szállítmánybiztosítás (beleértve árukra, poggyászra és valamennyi más vagyontárgyra kötött biztosítást),
■ a tűz- és elemi károkra kötött biztosítás (minden olyan kár, melynek okozója tűz, robbanás, vihar, a viharon kívüli egyéb természeti csapás, atomenergia, talajsüllyedés és földrengés),
■ az egyéb károkra kötött biztosítás,
■ a felelősségbiztosítások,
■ a hitelbiztosítás,
■ a kezességi és garanciabiztosítás,
■ a különböző pénzügyi veszteségekre (a foglalkoztatással összefüggő veszteségekre, elégtelen jövedelem, rossz időjárás, nyereségkiesés, folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája, előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségekre, értékvesztésre, bérletidíj- vagy jövedelemkiesésre, közvetett kereskedelmi veszteségekre, nem kereskedelmi pénzbeli veszteségekre, egyéb pénzügyi veszteségekre) kötött biztosítás,
■ a jogvédelmi biztosítás,
■ a segítségnyújtási biztosítás,
■ a temetési biztosítás,
■ valamint az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő baleset-biztosítás.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 6. pontjában.]
A kockázat felmerülésének helye az alábbiak szerint határozható meg:■ ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található;
■ bármelyfajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a biztosított telephelye szerinti ország; vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel; vagy a jármű rendeltetés helye szerinti tagállam;
■ legfeljebb négy hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén - tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra - az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte;
■ minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző pontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 2. §-ában.]
Az adó alanya
Az adó alanya minden olyan biztosító, amely Magyarország területén biztosítási szolgáltatást nyújt, ideértve az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét is. (Biztosító alatt a biztosítási törvény szerinti biztosító értendő, azaz az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos uniós tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.)[Lásd a 2012. évi CII. törvény 3. §-ában.]
Adóalap, adómérték
Az adó alapja a számviteli szabályok alapján elszámolt bruttó biztosítási díj. Adóalapot képez továbbá az a biztosítottól kapott ellenérték is, amelyet a biztosító nem bruttó díjként számol ugyan el, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősül. Ilyen ellenértékre elsősorban a befektetésekkel kombinált életbiztosítások kapcsán alkalmazott biztosítási konstrukció alkalmazása esetén tesznek szert, amikor a biztosító kockázatvállalása a biztosítási díjjal fedezett kockázatok mellett - a felek megállapodása alapján - más (például baleseti) kockázatokra is kiterjed. Ezen kockázatvállalás fedezetét az biztosítja, hogy a biztosítás megtakarítási részéből a biztosító valamennyit elvon költségei ellentételezésére.Nem képez adóalapot a mezőgazdasági biztosításból származó bruttó díj, valamint a más biztosítótársaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott - bruttó díjbevételként elszámolt - díjbevétel. Mezőgazdasági biztosítás alatt kizárólag a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás értendő. A viszontbiztosítási szolgáltatás pedig a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a Lloyd's-biztosítást kötők egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása.
Ha a biztosító az ügyfél számára egy szerződés keretében többféle adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújt, vagy adóköteles és adómentes biztosítási szolgáltatást egyaránt nyújt, akkor az adóalapot képező biztosítási díjat elkülönítetten kell megállapítani.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 7-8. pontjaiban, 4. §-ában.]
Az adó mértéke az egyes, adóköteles biztosítási szolgáltatások esetében eltérő. Casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15, vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén pedig 10 százaléka.Ha a biztosítótársaság adóalapja kisebb 8 milliárd forintnál, akkor az adó mértéke 1 milliárd forint adóalapig a főszabály szerinti adómérték 25 százaléka. Az e fölötti adóalaprész 8 milliárd forintig a főszabály szerinti adómérték 50 százaléka.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. §-ában.]
Eljárási és átmeneti rendelkezések
A biztosítási adót a biztosító maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg állami adóhatósághoz a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 6-7. §-aiban.]
Az adó 2013. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik a tűzvédelmi hozzájárulás. A 2013. évre eső biztosítási díj alapján fizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegét a biztosító beszámíthatja a 2013. évi biztosítási adójába.A beszámítás lehetőségének biztosítása miatt 2013. január 1-jét követően a tűzvédelmi hozzájárulással kapcsolatos elszámolási feladatokat - a biztosításiadótörvény előírása alapján - a NAV látja el. A NAV-hoz kell teljesíteni a tűzvédelmi hozzájárulással kapcsolatos, 2013-ban esedékes bevallási és fizetési kötelezettséget is.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 7. §-ában.]
Mit kell tudni a távközlési adóról?
Az Országgyűlés 2012. május 18-ai ülésén döntött a távközlési adó - közismert nevén: telefon vagy sms-adó - 2012. július 1-jei bevezetéséről.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a távközlési szolgáltatás nyújtását terheli. Távközlési szolgáltatás alatt a Magyarország területén lévő, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését is) értendő. Adóköteles az olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, amely belföldi vagy nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám(ok) segítségével lehetővé teszi belföldi, illetve belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint üzenet küldését.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 1. pontjában, 2. §-ában.]
Hívásnak minősül a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével megvalósított, kétirányú hangalapú kommunikációt lehetővé tevő csatlakozás, üzenet alatt pedig a hírközlési törvény szerinti sms (rövid, szöveges üzenetszolgáltatás), illetve mms (multimédiás üzenetküldés szolgáltatás) értendő.Az adókötelezettség az adatátvitel módjától függetlenül kiterjed valamennyi nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás nyújtására, azaz egyaránt adóköteles a helyhez kötött (vezetékes), a mobilos és az internetalapú telefonszolgáltatás (VOIP).
[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 4-5. pontjaiban.]
Az adó alanya
A távközlési adó alanya a távközlési szolgáltató, azaz a Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb szervezet.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 3. pontjában, 3. §-ában.]
Adóalap
A távközlési adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában pedig a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, illetve a küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 4. §-ában.]
Előfizetőnek természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tekintendő, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató számára előre vagy utólag fizeti.[Lásd a 2012. évi LVI. törvényi. § 2. pontjában.]
Adóalapot képez az adóalany szolgáltató hálózatához tartozó összes hívószámról indított hívás időtartama, illetve küldött üzenet száma, függetlenül attól, hogy■ a hívószám hozzárendelhető-e valamely előfizetőhöz, vagy sem, hogy
■ feltöltőkártyás vagy számlás előfizetésről van-e szó, illetve hogy
■ az indított hívásért vagy küldött üzenetért fizet-e a szolgáltatónak ellenértéket az előfizető, vagy azt - a köztük lévő előfizetői szerződés alapján - ingyenesen kapja.
Az üzenetek számát a szolgáltatóval kötött szerződés szerinti számítási mód alapján kell kalkulálni. Nem az számít tehát, hogy valamely előfizető hány alkalommal alkalmaz üzenetküldési funkciót a telefonszámáról (hívószámáról), hanem az, hogy az elküldött üzenet - annak terjedelme vagy szöveges üzenet esetében karakterszáma alapján - hány darab, a szolgáltató által egyébként kiszámlázható üzenetre bontható.
[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 4. § b) pontjában.]
Adómérték
Az adó mértéke híváskezdeményezés esetén - a számlázás alapjától függetlenül - megkezdett percenként 2 forint, üzenetküldés esetén a szolgáltatóval kötött szerződés alapján számított üzenet darabja után szintén 2 forint.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Az egy hívószámhoz kapcsolódó adóteher 2012-ben magánszemély előfizető esetén legfeljebb 400 forint/hó/hívószám, más előfizető esetén maximum 1400 forint/hó/hívószám, 2013-ban pedig magánszemély előfizetőhöz rendelhető hívószám esetén legfeljebb 700 forint/hó/hívószám, nem magánszemély előfizetőhöz rendelhető hívószám esetén pedig maximum 2500 forint/hó/hívószám.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Adómentesség
Mentes az adó alól a hírközlési törvény szerinti segélyhívás (a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal vagy az európai harmonizált segélyhívószámmal), továbbá az európai harmonizált segélyhívószámra (116-111, 116-000, 116-123) indított minden hívás. A 116-123-as telefonszám egy, a nap 24 órájában bárki által ingyenesen felhívható lelki segélyvonal, a 116-111-es hívószám a gyermekek számára fenntartott segélyvonal, a 116-000-s szám pedig az eltűnt gyerekek felkutatását segítő krízisvonal.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 7., 6. § a) pontjaiban.]
Mentes továbbá az adománygyűjtő szám hívása, illetve az adománygyűjtő számra történő üzenetküldés. Adománygyűjtő szám alatt - a távközlési adó vonatkozásában - az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló rendelet (rendelet) szerinti adománygyűjtő szám értendő, azaz az olyan rövid számok, amelyek felhívása közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé szükségállapot és veszélyhelyzet (például árvíz, földrengés, egyéb katasztrófa) magyarországi károsultjainak megsegítésére. E közcélú adománygyűjtő számok kizárólag szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben, a magyarországi károsultak megsegítésére, a hatóság által meghatározott időtartamig, de legfeljebb három hónapig használhatók.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 8., 6. § b)-c) pontjaiban.]
Mentes az adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc. A mentesség a szolgáltatót hívószámonként illeti meg, így abban az esetben, ha egy magánszemély előfizetéséhez - bármely okból, például családi flotta-előfizetés miatt - több hívószám is tartozik, akkor a 10 perces mentesség valamennyi, az előfizetéshez tartozó hívószám után önállóan jár. Ha valamely magánszemélynek több szolgáltatóval áll fenn szerződéses jogviszonya, s ennek okán több szolgáltatónál is rendelkezik hívószámmal, akkor e hívószámokra hívószámonként minden szolgáltató érvényesítheti a 10 perces adómentességet.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 6. § e) pontjában.]
Adómegállapítás, eljárási szabályok
A távközlési adó önadózásos adónem, vagyis azt a szolgáltató maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az - ezen adónem vonatkozásában az adóhatósági feladatokat ellátó - állami adóhatósághoz a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig.Az állami adóhatóság az adó bevallására külön bevallási nyomtatványt rendszeresít.
[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 7-8. §-aiban.]
Mit kell tudni a közművezetékek adójáról?
Az Országgyűlés 2012. november 20-ai ülésén döntött a közművezetékeket terhelő adó bevezetéséről. A közműadó szabályai 2013. január 1-jétől lépnek hatályba.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték alatt a fogyasztók vízellátási, szennyvíz- és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amely közterületen (annak felszíne alatt vagy felett), vagy közterületnek nem minősülő földrészleten (annak felszíne alatt vagy felett) van.Nem adóköteles közművezeték a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezeték, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé. Így nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó azon vezetékszakasz, amelyik kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 1. pontjában, 2. §-ában.]
Hírközlési vezetéknek tekintendő minden, a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információtovábbítási - időszakos és folyamatos - igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 2. pontjában.]
Közterület minden olyan, közhasználatra szolgáló, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 3. pontjában.]
A közműadó éves adó; az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, illetve az abban történő változás a naptári év első napjához, január 1-jéhez kötődik. Az adókötelezettség az új közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik. A közműadótörvény hatálybalépésekor már meglévő közművezetékek adókötelezettsége 2013. január 1-jén kezdődik.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Bármely adókötelezettséget érintő változást - így például a közművezeték nyomvonalhosszának változását - csak a változást követő év első napjától kell figyelembe venni. Ha például a közművezeték hosszát az év folyamán a tulajdonos megnöveli (illetve megrövidíti), akkor e változás a fejlesztés évében még nem, csak az azt követő évben emeli meg (illetve csökkenti) az éves adó összegét.A közművezeték utáni adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján. A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 3. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Adóalany, adóalap, adómérték
A közműadó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa (az esetek többségében a közműszolgáltató). Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Tulajdonos alatt a polgári törvénykönyv szerinti tulajdonost kell érteni.Ha a közművezeték a magyar államé vagy helyi önkormányzaté, az adó alanya a vezetéket fenntartó üzemeltető, azaz a közművezeték működésének fenntartásáért (karbantartásáért, javításáért, fejlesztéséért) felelős személy vagy szervezet.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 4-5. pontjaiban, 4. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A közműadó alapja a közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó közművezeték nyomvonalának hossza (méterben). Ha az adóalany egy nyomvonalon (egy közműcsatornában) több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát a közművezetékek számától függetlenül egyszer kell figyelembe venni.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 5. §-ában.]
Az adó a közművezeték nyomvonalhosszának minden megkezdett métere után 125 forint.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 6. §-ában.]
Adómentesség, adókedvezmény
Mentes az adó alól a magyar állam és a helyi önkormányzat.Mentes az adó alól továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító, valamint a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 7-9. §-ában.]
A hírközlési vezeték tulajdonosát a közművezeték hosszától függő adókedvezmény illeti meg. E szerint a hírközlési vezeték utáni adó alapjának (nyomvonalhossz)■ 170 ezer métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20 százalékát,
■ 170 ezer métert meghaladó, de 250 ezer métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40 százalékát,
■ 250 ezer métert meghaladó, de 300 ezer métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80 százalékát,
■ 300 ezer métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 10. §-ában.]
E kedvezmény - európai bizottsági rendelet alapján - csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kedvezmény igénybevételének feltétele az uniós előírások szerint az, hogy az előző három pénzügyi évben a kedvezményezett által igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma ne haladja meg a 200 ezer eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Annak számon tartása, hogy az adóalanyt megilleti-e ez az adókedvezmény, vagy sem - vagyis hogy a megelőző három évben az általa igénybe vett támogatások összege meghaladta-e a 200 ezer, illetve 100 ezer eurót -, minden esetben az adóalany felelőssége. Ha adóhatósági ellenőrzés nyomán bebizonyosodik, hogy az adóalany a kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe, összegét köteles késedelmi pótlékkal növelten megfizetni az adóhatóságnak, s - az előállt adóhiány okán - adóbírsággal is sújtandó.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 11. §-ában.]
Az adót az adóalany az adóévnek minősülő naptári évre önadózással állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg az állami adóhatósághoz, azaz az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A bevallásbenyújtást évente kell teljesíteni, mégpedig a naptári év március 20-áig.Az adott évre járó adót - más vagyoni típusú adókhoz (az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő építmény- vagy telekadóhoz) hasonlóan - évi két egyenlő részletben, március 20-áig és szeptember 20-áig kell megfizetni.
A közműadót érintő egyéb eljárási kérdésben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 12. § (1)-(4) bekezdésében.]
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Jogutódlással történő megszűnés
Változás 2013. január 1-jétől.
Nincs adófizetési kötelezettség a köztestületek jogutódlással történő, jogszabályon alapuló átalakulása esetén.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bek. i) pontjában.]
Üzletág-átruházás
Változás 2013. január 1-jétől.
Nincs adófizetési kötelezettség üzletág-átruházás esetén, ha az apportálásra és a jogutódlásra vonatkozó általános előírásokon kívül az alábbi feltételek is teljesülnek:■ az átruházásra kerülő üzletág kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet foglal magában, továbbá
■ az üzletágat megszerző adóalany az adókötelessé tételt választja, ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz, amelyre az átruházó adóalany az adókötelessé tételt választotta, vagy olyan beépített ingatlant (ingatlanrészt) és az ahhoz tartozó földrészletet, amelynek rendeltetésszerű használatba vétele az üzletág-átruházás időpontjától számítva még nem - vagy kevesebb mint két éve - történt meg.
Üzletág a vállalkozás olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból alkalmas, hogy a hozzá tartozó vagyonnal függetlenül és tartósan önálló gazdasági tevékenységet folytasson.
Közlekedési eszköz bérbeadása
Változás 2013. január 1-jétől.
Közlekedési eszköz nem adóalany részére történő, hosszú időtartamú - vízi közlekedési eszköznél 90, egyéb közlekedési eszköznél 30 napot meghaladó - bérbeadása esetén a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének letelepedési helye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. (Korábban a bérbeadó székhelye, telephelye szerinti államban volt a teljesítési hely.)Jogszabályban nem definiált úgynevezett kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő, hosszú időtartamú bérbeadása esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a hajó tényleges birtokba adása történik, feltéve, hogy ez egyúttal a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye vagy állandó telephelye, ahonnan a szolgáltatást nyújtja.
E rendelkezéseket első alkalommal olyan bérbeadásra kell alkalmazni, amelyeknél az elszámolási időszak kezdete és az arra vonatkozó ellenérték-megtérítési esedékesség 2013. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 44. § (2)-(4), 281. § (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Közlekedési eszköz rövid időtartamú bérbeadása esetén a teljesítés helye változatlanul az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Közlekedési eszköz adóalany részére történő, hosszú távú bérbeadása esetén a teljesítés helye változatlanul az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig az, ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 37. § (1), 44. § (1) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa közlekedési eszköz bérbeadására
Belföldi állandó lakóhellyel rendelkező nem adóalany magánszemély hároméves futamidejű operatív lízing keretében személygépkocsit lízingel egy osztrák cégtől. A lízing 2012. január 1-jével indult, havi fizetési kötelezettséggel.Az osztrák adóalany a lízingbeadást terhelő, 2012-ben felmerült áfafizetési kötelezettségét Ausztriában teljesíti, a 2012. december 31-ét követően keletkezett áfafizetési kötelezettségét viszont, ha az 2013. január 1-je utáni bérleti díjhoz kapcsolódik, Magyarországon kell teljesítenie, vagyis be kell jelentkeznie a magyar adóhatósághoz, és a bérleti díjra a magyar áfamértéket kell alkalmaznia.
Ha belföldi székhellyel (állandó telephellyel) rendelkező cég ad bérbe hosszú távra közlekedési eszközt külföldön állandó lakóhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére, akkor a 2013-tól teljesített bérbeadás után belföldön nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, hanem abban az államban kell áfát fizetnie - és annak az államnak a szabályai szerint -, ahol a bérbevevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.
__________________________________________________________________________________
Közösségen belüli ügyletek
Változás 2013. január 1-jétől.
Közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kiállítani, az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, így azt az összesítő nyilatkozatban sem kell feltüntetni. (Az adófizetési kötelezettség Közösségen belüli termékértékesítéskor, illetve - beszerzéskor az erről szóló számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján keletkezik.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 59. §-ában, 159. § (4) bekezdésében.]
Közösségen belüli ügyletek esetében a számlát legkésőbb az ügylet teljesítését követő hónap 15-éig kell kiállítani. (Korábban nem volt konkrét határidő.) Közösségi ügyletek alatt a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést kell érteni, valamint azt a szolgáltatásnyújtást, melynek teljesítési helyét az általános szabály (igénybevevő letelepedettsége) határozza meg, és amely után a szolgáltatást igénybe vevő adóalany köteles az adót megfizetni. A határidő, mivel közösségi előírás, minden tagállamban irányadó, így a többi tagállambeli adóalanynak is ezen belül kell a számlát kibocsátania a másutt honos - például a magyar - adóalanyok részére. Az egy naptári hónapot meghaladó, folyamatosan teljesített Közösségen belüli termékértékesítés esetén időarányos részteljesítésnek minősül, vagyis a naptári hónap végén adófizetési kötelezettség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az ügylet időarányos részét be kell állítani az összesítő nyilatkozatba, és az adót - Közösségen belüli beszerzésként - időarányosan kell megfizetni. Nem minősül Közösségen belüli termékértékesítésnek, ha a terméket azért viszik át egy másik tagállamba, hogy azon szakértői értékelést végezzenek, majd ezt követően visszaviszik abba a tagállamba, ahonnan elfuvarozták.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bek. f) pontjában, 58. §-ában, 163. § (2) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
A Közösségen belüli határon átnyúló szolgáltatás nyújtására kapott előleg esetén az előlegfizetés adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ha a teljesítés helyét az általános szabály (igénybevevő letelepedettsége) határozza meg, és ha az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, az előleget az összesítő nyilatkozatban is fel kell tüntetni. Ugyanígy: ha magyar adóalany fizet előleget belföldön nem letelepedett adóalany által nyújtott olyan szolgáltatásra, melynek teljesítési helye belföld, és amelynek igénybevétele után ő az adófizetésre kötelezett, az előleg fizetése után adófizetési kötelezettsége keletkezik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 59. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa Közösségen belüli ügyletre
Magyar adóalany szerződést köt egy szlovák adóalannyal, hogy terméket értékesít neki 1000 euró (adó nélkül) értékben, s erre a szlovák adóalany még a teljesítés előtt 100 euró előleget fizet. Az előleget a magyar adóalany 2013. januárban kapja, a teljesítés 2013. februárban történik.A magyar adóalanynak a kapott előlegről nem kell sem számlát kiállítania, sem összesítő nyilatkozatot készítenie. A számla kibocsátása a teljesítésről még februárban megtörténik. Az adóalanynak a februári összesítő nyilatkozatában kell az 1000 eurós termékértékesítést feltüntetnie.
__________________________________________________________________________________
EKB-árfolyam
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap forintra történő átszámításhoz az adóalany választhatja az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot is. E választását - amely egy naptári évre vonatkozik, és minden olyan, külföldi pénznemben kifejezett ügyletre, ahol az adóalany állapítja meg a fizetendő adót - előzetesen be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell elvégezni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 80-80/A. §-aiban, 281. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Változatlan, hogy egyes ügyletek esetében melyik napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni, illetve az átváltáshoz továbbra is lehetséges - az adóalany választásától függően - a belföldi hitelintézet devizaeladási árfolyamának vagy az MNB árfolyamának az alkalmazása.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 80. §-ában.]
Adómentes szolgáltatás
Változás 2013. január 1-jétől.
Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység keretében, közszolgáltató által nyújtott szolgáltatások közül adóköteles az étkeztetés, ha annak ellenértékét külön meg kell téríteni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. g) pontjában.]
Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
Változás 2013. január 1-jétől.
A tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülő bérbeadás mindenképpen adóköteles, függetlenül attól, hogy azt egyéb jogszabály annak minősíti-e.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (2) bek. a) pontjában.]
Importáfa
Változás 2013. január 1-jétől.
Az úgynevezett 42-es eljárásban történő (vagyis amikor az importált terméket szabad forgalomba helyezik az importáló tagállamban, és onnan közvetlenül egy másik tagállamba adómentesen értékesítik) adómentes import egyik feltétele, hogy az importált terméket Közösségen belül adómentesen értékesítsék. E feltétel teljesülését ezentúl az adóalanynak már nem kell igazolnia a vámhatóság részére (az adóalany összesítő nyilatkozata vagy adóbevallása a NAV szervezetén belül lekérdezhető).Ha az importáfa-önadózásra vonatkozó engedéllyel rendelkező adóalanynak a Közösségi Vámkódex 201. cikke szerint keletkezik vámtartozása, úgy annak megállapítása kivetéssel történik, vagyis a vámhatóság szedi azt be.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95. § (9) bekezdésében, 156. §-ában.]
Külföldi adó-visszaigénylése
Változás 2013.január 1-jétől.
A külföldi utas részére történő adó-visszatérítés során használt adóvisszaigénylő lap rovatainak szövegét ezentúl francia nyelven is meg kell adni (eddig csak magyar, angol, német, orosz szöveg szerepelt a rovatokban), és a lapot már nem csak magyarul lehet kitölteni, hanem angol, német, francia nyelven is.A külföldi adóalany a 2012. december 31-e után benyújtott adó-visszatérítési kérelmek során közölt információkat megadhatja németül és franciául is (eddig csak magyarul és angolul lehetett).
A külföldi adóalany ezentúl - de legkorábban csak a 2013-as évet érintő adó-visszatéríttetési kérelmek kapcsán - egy adó-visszatérítési időszakra több visszatérítési kérelmet is benyújthat, de ugyanazon időszakra újonnan benyújtott kérelem csak azt az áfát tartalmazhatja, amelyet a korábbi nem tartalmazott. Egy naptári évben legfeljebb öt kérelem nyújtható be.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 99. § (11), 249. § (4) bekezdéseiben, 251/A. §-ában, 281. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Adólevonási jog
Változás 2012. október 16-ától.
A levonási jog akkor is a fizetendő adó megállapításának időpontjában keletkezik, ha a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazzák. Mivel pénzforgalmi elszámolás esetén a fizetendő adó megállapításának időpontja az ellenérték megtérítéséhez igazodik, az adólevonási jog is ettől az időponttól gyakorolható, akkor is, ha a számla befogadója nem választotta a pénzforgalmi elszámolás alkalmazását.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 119. § (1) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő áfára vonatkozó 100 százalékos levonási tilalom 50 százalékra csökken. Ezzel összhangban a levonási tilalom alóli teljes mentesüléshez elegendő, ha az adóalany e szolgáltatások ellenértékének 50 százalékát számlázza tovább közvetített szolgáltatásként.Abban az esetben, ha a fordított adózás kapcsán az adófizetésre az adóalany kötelezett (például Közösségen belüli beszerzés, szolgáltatás igénybevétele külföldi adóalanytól, belföldi fordított adózás, import, saját rezsis beruházás), és adólevonási jogot érvényesített az általa megfizetett vagy megállapított adóra, és abban utólag változás következik be, akkor a levonásba helyezett adó korrekcióját ugyanabban az időszakban köteles elvégezni, amikor az e levonást megalapozó fizetendő adót korrigálnia kell.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 121. §-ában, 124. § (2) bek. b) pontjában, 124. § (4) bekezdésében, 125. § (1) bek. f), 125. § (2) bek. c) pontjaiban, 132. §-ában.]
Fordított adózás
Változás 2012. július 1-jétől.
Egyes gabonák (például búza, kukorica, rozs) értékesítésekor fordított adózást kell alkalmazni (alkalmazására a 2012/624/EU tanácsi határozat ad lehetőséget Magyarországnak 2014. június 30-áig). A fordított adózás szerint belföldi adóalanyok közötti ügyletben nem a terméket értékesítő, hanem az azt beszerző adóalany fizeti az áfát (vagyis az értékesítő adóalany a számlát áfa nélkül állítja ki). A fordított adózás nem alkalmazható a kompenzációs felárra jogosult adóalany által teljesített, ezen termékkört érintő értékesítésekre, beszerzésekre. Az érintett termékekről kiállított számlán fel kell tüntetni a beszerző adóalany adószámát is. Mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek az általa teljesített ügylet főbb paramétereiről (eladó/vevő adószáma, termék, mennyiség, teljesítés időpont, adóalap) külön nyilatkoznia kell adóbevallásában. (E rendelkezéseket azokra az ügyletekre kellett először alkalmazni, melyekben a teljesítés 2012. június 30-a után történt. Ez alól kivételt képezett, ha az adófizetési kötelezettség a 2012. június 30-át követő teljesítés ellenére 2012. július 1-je előtt keletkezett. Ezekben az esetekben még egyenesen kellett adózni. Ha ezen ügyletekhez 2012. július 1-je előtt előleget fizettek, és a teljesítés 2012. június 30-a után történt, úgy az új rendelkezés az előleg utáni adófizetési kötelezettséget nem érintette, továbbá az adófizetésre kötelezett adóalanynak az adóalapnak az előlegre eső adóval csökkentett része után keletkezett adófizetési kötelezettsége.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. i) pontjában, (8) bekezdésében, 276. §-ában, 6/A. mellékletében és a 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Már nem csak az adós és a hitelező közötti, hanem az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy közötti termékértékesítésre is a fordított adózást kell alkalmazni, ha a dologi biztosítékként adott terméket a lejárt követelés kielégítése érdekében értékesítik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. f) pontjában.]
Változás 2013. április 1-jétől.
A fordítottan adózó mezőgazdasági termékek köre az élő sertéssel, a félsertéssel, továbbá egyes takarmányokkal bővül. Az érintett termékekről kiállított számlán fel kell tüntetni a beszerző adóalany adószámát is. Mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek külön nyilatkoznia kell adóbevallásában az általa teljesített ügylet főbb paramétereiről (eladó/vevő adószáma, termék, teljesítés időpontja, adóalap, mennyiség). E rendelkezéseket azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amikor a teljesítés 2013. március 31-ét követi. Ez alól kivétel, ha az adófizetési kötelezettség a 2013. március 31-ét követő teljesítés ellenére 2013. április 1-je előtt keletkezik: ezekben az esetekben még egyenesen kell adózni. Ha ezen ügyletekhez 2013. április 1-je előtt előleget fizettek, és a teljesítés 2013. március 31-ét követően történt, úgy az új rendelkezés az előleg utáni adófizetési kötelezettséget nem érinti, s az adófizetésre kötelezett adóalanynak az adóalapnak az előlegre eső adóval csökkentett része után keletkezik adófizetési kötelezettsége.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. j)-k) pontjaiban, (9) bekezdésében, 284. §-ában, 6/B-C mellékletében és a 2003. évi XCII. törvény 31/B. §-ában.]
Számlázás, pénztárgépek, elektronikus számlázás
Változás 2013. január 1-jétől.
Egységesülnek a papíralapú és az elektronikus számlázásra vonatkozó követelmények (nevezetesen, hogy a számla a kibocsátásától a megőrzésére vonatkozó időtartam végéig biztosítsa az olvashatóságot, az eredet hitelességét - a számlában az szerepel értékesítőként, aki ténylegesen értékesítette a terméket, nyújtotta a szolgáltatást - és a tartalom sértetlenségét, vagyis hogy a számla adattartalmát nem változtatták meg). Elektronikus számla az a dokumentum, melyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A fenti követelményeknek történő megfelelés módját a törvény az adóalanyokra bízza. A követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amelynek segítségével megbízhatóan ellenőrizhető, hogy a számla valóban megtörtént termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást dokumentál, mégpedig valós adatokkal. A törvény két olyan eljárást nevesít, amely megfelel a számlával szemben támasztott követelménynek: ez az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírás, valamint az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) továbbított elektronikus adat. Ha a felek az EDI alkalmazása mellett döntenek, nem szükséges sem papír-, sem elektronikus alapon külön havi összesítő jelentést készíteni az ügyletekről. Elektronikus aláírás esetében nem szükséges az időbélyegző alkalmazása. (Az elektronikus számlázáshoz továbbra is szükséges a befogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály az elektronikus számlázást kötelezővé teszi.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 168/A. §-ában, 174. § (1) bekezdésében, 175. §-ában, 259. § 1/A., 5., 6/A. pontjaiban.]
Számlamegőrzés
Változás 2013.január 1-jétől.
2012. december 31-ét követő teljesítési időponttal a papíralapon kibocsátott számlák elektronikusan is megőrizhetőek. Az elektronikus számlák csak elektronikusan őrizhetőek meg. A megőrzési kötelezettség kiterjed a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokra is. Elektronikus számlák esetében a formátum változtatható, ha továbbra is biztosított, hogy nem sérül az eredet hitelessége és az adattartalom.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 179. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Külföldi ügyletek számlázása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Harmonizált szabályok írják elő, melyik tagállam számlázási szabályait kell követni, ha a számla kibocsátására kötelezett adóalany nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az adott ügylet után az adót meg kell fizetni. (A számla megőrzésére továbbra is a nemzeti szabályok alkalmazandók.) Főszabályként a számlázásra annak a tagállamnak az előírásait kell alkalmazni, ahol az ügyletet teljesítették. A főszabály a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésekre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy ezek az értékesítések belföldi feladás esetén belföldön teljesülnek (függetlenül attól, hogy a rendeltetés helye külföld), ezért azokra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandók. Ugyanígy: ha egy más tagállambeli adóalany teljesít egy belföldi beszerző részére Közösségen belüli termékértékesítést, akkor az értékesítőnek a saját tagállama szabályait kell alkalmazni.Kivétel a főszabály alól, ha a számlakibocsátásra kötelezett nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az ügyletet teljesítette, és a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany az adófizetésre kötelezett. Ez esetben a számlakibocsátásra kötelezett a saját letelepedettsége szerinti tagállam számlázási szabályait alkalmazza. A főszabály alkalmazandó, ha a számlakibocsátásra kötelezett nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, a beszerző vagy igénybevevő az adófizetésre kötelezett, és a felek abban állapodtak meg, hogy a beszerző, igénybevevő bocsátja ki a számlát (ön-számláz). Ez esetben szintén a teljesítés helye szerinti tagállam szabályai az irányadók. Ha magyar adóalany vesz igénybe EU-ban letelepedett adóalanytól szolgáltatást, ami után ő az adófizetésre kötelezett, akkor az EU-s adóalany saját tagállama szabályai szerint számláz, ha a magyar adóalany önszámlázást választ, akkor arra a magyar számlázási szabályok az irányadók.
Például ha egy magyar adóalany Szlovákiában teljesít egy ügyletet, akkor főszabály szerint a szlovák számlázási szabályok az irányadók. Ám ha a magyar adóalany olyan szolgáltatást nyújt egy szlovák adóalanynak, mely után a szlovák adóalany kötelezett Szlovákiában az áfa megfizetésére, akkor a magyar adóalanynak a magyar számlázási szabályokat kell követnie. Ha viszont a magyar adóalany olyan szolgáltatást nyújt egy szlovák adóalanynak, mely után annak kell Szlovákiában megfizetnie az adót, és az önszámláz, akkor a szlovák adóalanynak a szlovák szabályok szerint kell kibocsátania a számlát.
A főszabály alól kivételeket tartalmaz a törvény arra az esetre, ha az ügyletben EU-n kívüli ország is érintett. A termékexport belföldi teljesítési helyű ügylet, így ebben az esetben mindenképpen a magyar szabályokat kell alkalmazni a számlázásra. Abban az esetben, ha az ügylet után az adófizetési kötelezettség EU-n kívüli országban keletkezik, akkor is a számlakibocsátásra kötelezett gazdasági célú letelepedése szerinti tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni. Például ha egy magyar adóalany szolgáltatást nyújt egy orosz adóalanynak, az adófizetési kötelezettség az EU-n kívül keletkezik, de a számlakibocsátásra a magyar szabályok az irányadók.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-ában.]
Gyűjtőszámla
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a gyűjtőszámlát egy hónapot meghaladó időszakról állítják ki, abban nem lehet feltüntetni Közösségen belüli adómentes termékértékesítést, illetve olyan, Közösségen belül határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatást, amelynek teljesítési helye a főszabály (az igénybevevő letelepedettsége) szerinti, és amely után az adót az igénybe vevő adóalany fizeti. Az ügyleteknél a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig ki kell bocsátani, és ezen előírás betartása nem lehetséges egy hónapot meghaladó időszakról kibocsátott gyűjtőszámla esetében. Tehát ha a gyűjtőszámlát egy hónapot meghaladó időszakról bocsátják ki, és Közösségen belüli adómentes értékesítés vagy határon átnyúló szolgáltatás is történt, akkor azokról külön számlát kell kibocsátani.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 164. §-ában, 281. § (5) bekezdésében.]
Számlán feltüntetendő adatok
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A számlán fel kell tüntetni a belföldi számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegyét, ha a számlában rá áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Tekintve, hogy több ügyletről egy számla is kiállítható (például gyűjtőszámla), nem az ügylet adóvonzatát, hanem az egy számlában áthárított adó összegét kell figyelembe venni. Ez a kötelezettség csak a belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany által teljesített ügyletekről kibocsátott számlákra vonatkozik. Átmeneti szabály, hogy a levonási jog gyakorolhatósága szempontjából nem kifogásolhatóak a 2012-ben kiállított olyan számlák, amelyek teljesítési időpontja 2012. december 31-e utáni, de nem tartalmazzák a vevő adószámát.Ha az adóalany e pénzforgalmi adózási módot választotta, ezentúl köteles feltüntetni a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezést a számlán. A számla befogadójának tudomással kell bírnia erről a tényről, mivel ezen ügylet tekintetében legkorábban akkor vonhatja le az adót, amikor a pénzforgalmi adózást választott adóalany adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Ha a számlát megállapodás értelmében nem az ügyletet teljesítő, hanem a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő adóalany állítja ki, a számlán fel kell tüntetni az "önszámlázás" kifejezést.
Változás 2013. január 1-jétől.
A számlán feltüntetendő jelölések uniós szinten egységesülnek. Így fordított adózás esetében a "fordított adózás" kifejezést kell feltüntetni, a különös adózási módok esetében pedig az előre meghatározott kifejezéseket (például "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák"). Ha a számlát nem magyar nyelven állítják ki, hanem például angolul, e kifejezések értelemszerűen az angol megfelelővel tüntetendők fel.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § n), p)-q) pontjaiban.]
Egyszerűsített számla
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az áfatörvény az irányelvvel összhangban megengedi egyszerűsített számla alkalmazását abban az esetben, ha a számla végösszege - áfával együtt - nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő forintot (azaz, mivel az átszámítást az EU-hoz történt csatlakozáskor irányadó árfolyam és a kerekítési szabályok figyelembevételével kell átszámítani, a 25 ezer forintot). Nem bocsátható ki egyszerűsített számla, ha a számla alapjául szolgáló ügylet távértékesítés vagy Közösségen belüli adómentes termékértékesítés.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 176. § (1) bek. d) pontjában, 176. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is lehetőség van egyszerűsített számla kibocsátására előlegről, készpénzzel, illetve készpénzfizetést helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén, illetve abban az esetben, ha az ügylet után az adót az EU-n kívül kell megfizetni, vagy egy másik tagállamban kell megfizetni, és a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője kötelezett az adófizetésre.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 176. § (1) bek. a)-c) pontjaiban.]
Pénztárgépi adatszolgáltatás
Változás 2013. április 1-jétől.
Ezentúl a törvény írja elő, hogy az adóalanynak rendszeres adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adóhatóság részére a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól. A pénztárgépek működését az adóhatóság hírközlő eszköz útján felügyelheti. Ebben az esetben az adatszolgáltatás közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. (A részletszabályokat nemzetgazdasági miniszteri rendelet állapítja majd meg.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 178. § (1a) bekezdésében, 260. § (1) bek. c) pontjában.]
Különbözet szerinti adózás
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az adóalany a határnap lejártáig nem nyilatkozik arról, hogy alkalmazza a különbözet szerinti adózást, akkor a korábbi választása (normál szabályok alkalmazása a különbözet szerinti adózás helyett) automatikusan meghosszabbodik két naptári évvel.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 225. § (2) bekezdésében..]
Alanyi adómentesség
Változás 2013. január 1-jétől.
Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik.2013-ra akkor választható alanyi adómentesség, ha az adóalany belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai ténylegesen sem 2012-ben, sem 2013-ban - ténylegesen, illetve ésszerűen várhatóan - nem haladják meg a 6 millió forintot. E feltételek teljesülése esetén akkor is választhat alanyi adómentességet az adóalany, ha arra egyébként azért nem lenne jogosult, mert az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár korábbi naptári években történő átlépése miatt előírt "várakozási" idő még nem telt el.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) bekezdésében, 279. §-ában.]
Pénzforgalmi elszámolás
Új előírás 2012. október 16-ától.
A 2010/45/EU tanácsi irányelvben biztosított lehetőség alapján bevezetésre került a pénzforgalmi elszámolás, mégpedig úgy, hogy alkalmazására leghamarabb a 2013. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszaktól van lehetőség, de a vonatkozó rendelkezések már 2012. október 16-án hatályba léptek. A pénzforgalmi elszámolásról szóló XIII/A. fejezetben nem szabályozott kérdésekben az áfatörvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/A. 280. §-aiban.]
Pénzforgalmi elszámolást az az adóalany választhat, amelyik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha e törvény hatálya alá tartozna. E feltételek teljesülését a tárgy- (naptári) év első napjára vonatkozóan kell vizsgálni.A pénzforgalmi elszámolás választhatóságához szükséges, hogy
■ az adóalany gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye) belföldön legyen,
■ ne álljon csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, és
■ nem választott alanyi adómentességet.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (1) bekezdésében]
További kritérium, hogy az adóalany összes termékértékesítéséből, szolgáltatásnyújtásából származó ellenérték áfa nélkül számított - nettó - összege ne haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget sem a tárgy-naptáriévet megelőző naptári évben (ténylegesen), sem a tárgy-naptáriévben (ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen). A fenti érték számításakor nemcsak a belföldön, hanem minden, általa teljesített ügylet ellenértékét figyelembe kell venni. Nem számít bele viszont az értékbe a tárgyi eszköz értékesítése, a vagyoni értékű jog végleges átengedése, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, a közérdekű jellegére tekintettel adómentes ügylet, valamint az adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű szolgáltatások ellenértéke.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/C. §-ában.]
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg a fizetendő adót. Pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható zárt végű lízingügylet, valamint adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén, továbbá ha az adóalany az áfatörvény más különös rendelkezéseinek valamelyikét (például a különbözet szerinti adózást) alkalmazza az ügyletre.A termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó adólevonási jog a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben az adót is tartalmazó (bruttó) ellenértéket megtérítik. Ezen időszakban is az általános szabályok szerint gyakorolhatja adólevonási jogát az adóalany, ha zárt végű pénzügyilízing-ügyletben lízingbevevőként vesz részt.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]
Olyan számlák pénzmozgással járó érvénytelenítése vagy módosítása esetén, amelyeken feltüntetésre került a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a fizetendő vagy levonható adó változásának figyelembevételére irányadó időpont az ellenérték visszatérítéséhez, megfizetéséhez igazodik a számlát kibocsátó és befogadó adóalanyok esetében. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a beszerzéseihez kapcsolódó számlamódosításkor, - érvénytelenítéskor szintén a pénzmozgások időpontjához igazodva számolja el az áfát.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (2) bek. c) pontjában.]
Ha egy - zárt végű pénzügyi lízingnek nem minősülő - ügyletben a felek részletfizetésben állapodtak meg, a pénzforgalmi elszámolás szabályai a megfizetett részletekre megfelelően alkalmazandók.Ellenérték megfizetésének kell tekinteni (pénzmozgás hiányában is), ha a követelés, kötelezettség engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás következtében vagy más módon szűnik meg.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (3) bekezdésében.]
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az általa kibocsátott számlákon köteles feltüntetni a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezést, különben nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolás szabályait az általa fizetendő adó megállapítása során.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § h) pontjában, 196/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a törvényben meghatározott okoknál fogva már nem alkalmazhatja ezt az adózási módot, le kell zárnia a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó időszakban keletkezett, függőben lévő áfakötelezettségeit.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
A törvény meghatározza a pénzforgalmi elszámolás megszűnésének eseteit és időpontját. Ha a pénzforgalmi elszámolás a választásra jogosító értékhatár túllépése miatt szűnik meg, a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni azon ügyletre sem, amelynek ellenértékével lépi túl az adóalany az értékhatárt. A pénzforgalmi elszámolásnak az értékhatár túllépése miatti megszűnése esetén az adóalany a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választhatja újra a pénzforgalmi elszámolást.Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás alatt teljesített ügyletei után abban az esetben is az ellenérték megfizetéséhez igazodva fizetheti meg az áfát, ha annak megtérítése már a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követő időpontra esik, kivéve a 196/B. paragrafus (5) bekezdésében felsorolt eseteket (például felszámolás, végelszámolás).
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/F. §-ában.]
A pénzforgalmi elszámolás az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választható a tárgy-naptáriévre, ilyenkor az árbevételre vonatkozó feltételeket időarányosan kell teljesíteni. A pénzforgalmi elszámolás egyebekben a tárgy-naptáriév végéig terjedő időszakra választható.A pénzforgalmi elszámolás választásáról, annak megszűnéséről az adóalanynak nyilatkoznia kell az állami adóhatóság részére, mégpedig a változásbejelentés - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott - szabályai szerint. Így például ha az adóalany saját döntése alapján kívánja megszüntetni a pénzforgalmi elszámolást, akkor legkésőbb a naptári év utolsó napjáig köteles bejelentést tenni az adóhatóság felé, ha pedig túllépi a választásra jogosító értékhatárt, akkor legkésőbb a túllépést követő 15 napon belül.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/D-E. §, 196/G. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa a pénzforgalmi áfa alkalmazására
A példa egy pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozás likviditási helyzetét mutatja be és hasonlítja össze egy általános szabályok szerint adózó vállalkozással. Az első hónapban mindkét vállalkozás 100 ezer forint plusz áfa értékben hajt végre beszerzést, melynek felhasználásával még ugyanazon hónapban terméket állít elő, és értékesít 150 ezer forint plusz áfa értékben.
Az érték oszlopban a beszerzés-értékesítés ellenértéke, valamint az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve levonási jog összege kerül feltüntetésre. A pénzmozgás oszlopban az ezen értékekhez kapcsolódó pénzmozgás jelenik meg, a negatív összeg a vállalat részéről történő kifizetést, a pozitív összeg a vállalat javára történt befizetést/jóváírást jelenti. A pénzforgalmi áfaelszámolásból eredő likviditási hatás oszlopa az első hónaptól az adott hó végéig halmozott pénzforgalmi egyenleget hasonlítja össze a kétféle adózási mód között.1. eset: beszerzés azonnali fizetéssel, értékesítés 30 napos fizetési határidővel
A pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozás a példában egy hónapig likviditási előnnyel fog rendelkezni a nem pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozással szemben. A pénzforgalmi áfaelszámolás előnye, hogy a termékértékesítéshez kapcsolódó áfafizetési kötelezettséget csak az ellenérték vevő általi kifizetését követően kell teljesíteni. Az egy hónapig fennálló likviditási előny a példában 13 500 forint, mely az értékesítés és a beszerzés áfatartalmának különbsége. A pénzforgalmi adózást választó adóalany a második hónapban visszaigényelhetné a beszerzés utáni áfát, de a kiutalási határidő miatt előnyösebb a szóban forgó összeggel a következő hónapban esedékes fizetési kötelezettségét csökkenteni.|
Általános szabályok szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás likvidítási hatás |
|||||
|
Időpont |
Tevékenységek |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
|
|
1. hónap |
Beszerzés bruttó ellenértéke |
127 000 Ft |
-127 000 Ft |
127 000 Ft |
-127 000 Ft |
||
|
Értékesítés bruttó ellenértéke |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
|||||
|
Beszerzés után keletkező áfalevonási jog |
27 000 Ft |
27 000 Ft |
|||||
|
Értékesítés
után keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
0 Ft |
|||||
|
|Egyenleg |
-127 000 Ft |
-127 000 Ft |
0 Ft |
||||
|
2. hónap |
Előző
havi áfaegyenleg megállapítása, |
13 500 Ft |
-13 500 Ft |
-27 000 Ft |
0 Ft |
||
|
Értékesítés vevő általi kifizetése |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
|||||
|
Értékesítés
után keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
||||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
63 500 Ft |
13 500 Ft |
||||
|
3. hónap |
Előző havi áfaegyenleg megállapítása |
40 500 Ft |
|||||
|
Előző
hónapban vissza nem igényelt áfa |
-27 000 Ft |
||||||
|
Áfaegyenleg rendezése |
13 500 Ft |
-13 500 Ft |
|||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
50 000 Ft |
0 Ft |
||||
2. eset: beszerzés 60 napos, értékesítés 30 napos fizetési határidővel
A pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozásnak az értékesítés vevő általi kifizetéséig (egy hónapig) likviditási előnye lesz a normál adózás alá tartozó vállalkozással szemben. Mivel azonban a szóban forgó vállalkozás a beszerzését csak 60 napos határidővel fizeti, annak áfatartalmát csak a számla kifizetését követően vonhatja le, illetve igényelheti vissza. Így amennyiben nincs egyéb fizetendő áfája, akkor visszaigénylő pozícióba kerül, és az áfa kiutalására, a feltételek teljesülése esetén, 45 napon belül kerülhet sor. Ezen időszak erejéig likviditási hátrányba kerül a normál áfafizetés hatálya alá tartozó vállalkozással szemben, mely a beszerzést követő hónapban már levonásba helyezhette az áfát, és azt mindjárt szembe is állíthatta fizetendő adójával.Ha viszont a fenti termelési-értékesítési folyamat hasonló nagyságrendben folytatódna a többi hónapban is, a cég a beszerzésre jutó áfát csökkentő tételként vehetné figyelembe a majdani fizetendő áfával szemben, amelynek megállapítására - pénzforgalmi elszámolást alkalmazóként - az ellenérték kézhezvételekor köteles, így nem kell "megelőlegeznie" a fizetendő áfát a költségvetésnek.
|
Általános szabályok szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás likvidítási hatás |
||||
|
Időpont |
Tevékenységek |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
|
1. hónap |
Beszerzés bruttó ellenértéke |
127 000 Ft |
127 000 Ft |
|||
|
Értékesítés bruttó ellenértéke |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
||||
|
Beszerzés után keletkező áfalevonási jog |
27 000 Ft |
0 Ft |
||||
|
Értékesítés után
keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
0 Ft |
||||
|
Egyenleg |
0 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
|||
|
2. hónap |
Előző havi áfaegyenleg megállapítása, |
13 500 Ft |
-13 500 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
|
|
Értékesítés vevő általi kifizetése |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
||||
|
Értékesítés után
keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
|||||
|
Egyenleg (halmozott) |
177 0 00 Ft |
190 500 Ft |
13 500 Ft |
|||
|
3. hónap |
Előző havi áfaegyenleg megállapítása, |
40 500 Ft |
-40 500 Ft |
|||
|
Beszerzés kifizetése |
-127 000 Ft |
-127 000 Ft |
||||
|
Beszerzés után
keletkező áfalevonási jog, |
-27 000 Ft |
|||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
23 000 Ft |
-27 000 Ft |
|||
|
4.hónap |
||||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
23 000 Ft |
-27 000 Ft |
|||
|
5. hónap |
Áfakiutalás NAV-tól
(45 napos határidő- |
27 000 Ft |
||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
50 000 Ft |
0 Ft |
|||
Horvátország EU-csatlakozása
Átmeneti előírás 2013. július 1-jétől.
Horvátországnak az EU-hoz történő csatlakozása kapcsán rendezni kell azokat az eseteket, amelyeknél a belföldről még exportként Horvátországba indított termékértékesítések, illetve Horvátországból importként indított ügyletek teljesítése közben történik meg a csatlakozás. Ezeket úgy kell befejezni, ahogyan elindították őket (termékexportként, illetve termékimportként). Ez vonatkozik az egyéb olyan esetre is, amikor a termék olyan vámeljárás hatálya alatt áll, amely az adófizetési kötelezettség "felfüggesztésével" jár. Viszonosság hiányában a horvát adóalanyokat nem illeti meg a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési jog, EU-s adóalanyként azonban már igen, így a csatlakozásukat követően belföldön felszámított adót ők is visszaigényelhetik.A magyar adóalanyok hasonlóképpen a közösségi visszatérítési szabályok alapján igényelhetik vissza a 2013. július 1-jétől Horvátországban felszámított és áthárított adót.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 281. § (3) bekezdésében, 282. §-ában, 283. § (2) bekezdésében, 9. mellékletében.]
Gyógyászati segédeszközök
Változás 2013. január 1-jétől.
A 98 százalékos, illetve 90 százalékos támogatású gyógyászati segédeszközök értékesítésére 5 százalékos kedvezményes adómértéket kell alkalmazni (a korábbi 27 százalék helyett).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet I/A. részében.]
Szabadtéri rendezvények
Változás 2012. július 20-ától.
Kedvezményes, 18 százalékos adómértéket kell alkalmazni (27 százalék helyett) alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás nyújtása esetén. A kedvezményes adómértéket akkor kell alkalmazni, ha a fizetendő adó megállapításakor alkalmazandó adómértékre irányadó időpont 2012. július 20-ára vagy azt követő napra esik.Egyszerűsített adó-raktározási eljárás
Változás 2013. január 1-jétől.
A beraktározó, illetve a termék igazolt utolsó értékesítő kiraktározója pótlólag is eleget tehet - de legkésőbb a termék adójogi helyzete rendezésének igazolására nyitva álló 90 napos határidőn belül - a be-, illetve kiraktározási okmányhoz kapcsolódó okirat-bemutatási kötelezettségének. A pótlásra nyitva álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási engedélyben rögzíteni kell. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a beraktározási okmány - számlasorszám ismeretének esetleges hiányában is - tartalmazza a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet beazonosításához szükséges adatokat.__________________________________________________________________________________
Példa fordított áfa alkalmazására
Egy vállalkozás nettó 1,2 millió forint értékben félsertést értékesít egy másik vállalkozás részére. Az ügyletben részt vevő felek megállapodnak, hogy a vevő 25 százalékot előlegként fizet az eladónak. A példában három eset szerepel:
1. Az ügylethez kapcsolódó előleg fizetése és az ügylet teljesítése egyaránt 2013. április 1-jét megelőzően valósul meg.
2. Az ügylethez kapcsolódó előleg fizetése és az ügylet teljesítése egyaránt 2013. április 1-jén vagy azt követően valósul meg.
3. Az ügylethez kapcsolódó előleg fizetése 2013. április 1-jét megelőzően, az ügylet teljesítése viszont 2013. április 1-jén vagy azt követően valósul meg.
Az 1. esetben az ügylethez kapcsolódó teljes áfa fizetési kötelezettség az eladót terheli, és a vevő összesen 1 millió 524 ezer forintot ad át az eladónak. A 2. esetnél a teljes adófizetési kötelezettség a vevőt terheli, így a vevő 1,2 millió forintot ad át az eladónak. A 3. esetben - az áfatörvény 59. § (2) bekezdése alapján - a vevő előlegként 381 ezer forintot ad át az eladónak, amely 300 ezer forint adóalapot és 81 ezer forint áfát tartalmaz. Ekkor az eladó a 300 ezer forint adóalap után fizeti meg áfakötelezettségét, míg a vevő 900 ezer forint adóalap után köteles áfát fizetni. A vevő összességében 1 millió 281 ezer forintot ad át az eladónak, amiből 81 ezer forint az előlegre jutó áfa.|
Nettó összeg |
Áfafizetési kötelezettség |
||||||
|
1 |
2 |
3 |
|||||
|
Eladó |
Vevő |
Eladó |
Vevő |
Eladó |
Vevő |
||
|
Előleg |
300 000 Ft |
81 000 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
81 000 Ft |
81 000 Ft |
0 Ft |
|
Teljesítés |
900 000 Ft |
243 000 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
243 000 Ft |
0 Ft |
243 000 Ft |
|
Összesen |
1 200 000 Ft |
324 000 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
324 000 Ft |
81 000 Ft |
243 000 Ft |
|
Eladónak átadott összeg |
1 524 000 Ft |
1 200 000 Ft |
1 281 000 Ft |
||||
Mit kell tudni a helyi adókról?
Építményadó, telekadó
Változás 2012. május 15-étől.
Mentes az építményadó alól a kizárólag a háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség (tehát ha például a rendelőt magánpraxis folytatására és háziorvosi tevékenységre egyaránt használják, akkor nem).A telekadó hatálya kiterjed a repülőtér teljes -épülettel le nem fedett - területére. Temetőre nem állapítható meg telekadó.
[1990. évi C. törvény 13. § b), 52. §; 16. pont]
Változás 2013. január 1-jétől.
A halászatról és horgászatról szóló törvény fogalma alá tartozó víztározó területére nem terjed ki a telekadó hatálya.Az iparűzési adó alapja
Változás 2013. január 1-jétől.
Az iparűzési adó alapjából korlátozottan, sávosan progresszív módon vonható le az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege.Az adóalap meghatározásakor a nettó árbevételből levonható
■ 500 millió forint árbevételig az e sávba jutó eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének együttes összege (azaz a nettóárbevétel-csökkentő összeg egésze);
■ az 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegből az e sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka;
■ a 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegből az e sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka;
■ a 80 milliárd forintot meghaladó összegből az e sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka.
A sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg alatt az összes eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányával szorzott összegét kell érteni. Elsőként ezt az összeget kell kiszámítani. Ha ez a számadat nagyobb, mint az adott sávba tartozó nettó árbevétel meghatározott százalékával szorzott számadat, akkor csak ez utóbbi - kisebb - összeget lehet levonni az adott sávba tartozó nettó árbevételből.
Nem kell alkalmazni a korlátozó szabályt az exportértékesítéssel összefüggésben elszámolt elábé és a közvetített szolgáltatások értéke esetén. A pénzügyi lízinggel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke korlátozás nélkül levonható.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás adóalanyoknak meg kell állapítaniuk az összesített nettó árbevételük és az összesített nettóárbevételcsökkentő tételek pozitív előjelű különbözetét, és az említett számítást erre az összevont különbözetre kell elvégezniük. Az egyes adóalanyok iparűzésiadó-alapja a különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének az összesített nettó árbevételben képviselt aránya szerinti szorzat összege. Ezt a szabályt csak azon adóalanyoknak kell alkalmazniuk, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát.
Nem változott.
Az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések értéke, továbbá a kutatásfejlesztés közvetlen költsége teljes mértékben levonható a nettó árbevételből az adóalap kiszámítása során.Egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítás
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóévben 8 millió forint nettó árbevételt - a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén a 8 millió forint arányos részét - meg nem haladó árbevételű iparűzésiadó-alany jogosult az iparűzésiadóalap egyszerűsített megállapítására. (Korábban ez az árbevételi határ az adóévet megelőző adóév árbevételére vonatkozott.)Nem változott.
A 8 millió forint adóévi nettó árbevételt el nem érő vállalkozó a nettó árbevétel 80 százalékában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az evaalap 50 százalékában, az átalányadózó egyéni vállalkozó pedig az átalányadó 1,2-szeresében jogosult megállapítani az iparűzési adó alapját.[1990. évi C. törvény 39/A.-B. §]
Katás iparűzésiadó-alap
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kisadózók tételes adójának (kata) alanya tételes összegben is meghatározhatja az iparűzési adó alapját, de csak a katában fennálló alanyisága időszakára. Ha így dönt, akkor ezt az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített (a bejelentkezési, változásbejelentési, előző időszakról szóló bevallási) nyomtatványon kell közölnie. Ha a kata alanya év közben hozza meg döntését, akkor a január 1-jétől a kataalanyiság kezdetét megelőző napig terjedő időszakról bevallást is be kell nyújtani.A tételes adóalap nagysága valamennyi adókötelezettséggel érintett - azaz székhely, telephely szerinti - település esetén 2,5-2,5 millió forint. Ha a vállalkozó adókötelezettsége az adott településen nem teljes évre áll fenn (például mert év közben létesített telephelyet), vagy a katában fennálló fizetési kötelezettség nem teljes évre vonatkozik (például 30 napot meghaladó keresőképtelenség miatt), akkor a 2,5 millió forint tételes adóalapot időarányosan kell megállapítani.
Az adót évi két egyenlő részletben kell megfizetni, adóelőleg-fizetési (és adóelőleg-bevallási) kötelezettség nincs. Ha az adóév 12 hónap, akkor az adófizetés március 15-éig, illetve szeptember 15-éig esedékes, ha 12 hónapnál rövidebb (év közbeni kezdés esetén), akkor az adókötelezettség adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig.
A kata alanyának - főszabály szerint - nincs bevallásbenyújtási kötelezettsége. Bevallást kell azonban tenni, ha
■ a kataalanyiság bármely ok (például társaságiforma-váltás, saját döntés) miatt megszűnik, mégpedig a megszűnés hónapjának utolsó napjáig (ekkor - ha a vállalkozás nem szűnt meg -a kataalanyiság megszűnésének napját követő naptól az adóévet követő év június 30-áig terjedő időszakra adóelőleget is kell bevallani);
■ a katafizetési kötelezettség szünetelése miatt év közben több adót fizetett, mint amennyit kellett volna (ekkor a bevallási határidő az adóévet követő év január 15-e).
A kata alanya is igénybe veheti az önkormányzat által biztosított adómentességet, adókedvezményt (feltéve, hogy a vállalkozás adóalapja nem több, mint 2,5 millió forint, azaz csak egy településen adóalany) és a foglalkoztatásnövelés miatti többletfoglalkoztatottanként 1 millió forint adóalap-mentességet, továbbá csökkentheti adóját a más településen megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adóval. Ezekben az esetekben az adóelőny csak a bevallás - adóévet követő év május 31-éig történő - benyújtásával érvényesíthető.
Kivás iparűzésiadó-alap
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kisvállalati adó (kiva) alanya az iparűzési adó alapját úgy is megállapíthatja, hogy a kiva alapját 20 százalékkal növeli. A vállalkozó választása adóévre szól; amennyiben év közben kikerül a kisvállalati adó hatálya alól, akkor arra az időszakra, ameddig a kivaalanyiság fennállt, az egyszerűsített módon, az adóév fennmaradó időszakára az általános szabályok szerint vagy - ha árbevétele kisebb, mint 8 millió forint - a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapíthatja adóalapját.Adóbevallás csak forintban
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az iparűzésiadó-bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével köteles forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.Ideiglenes építőipari tevékenység
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ideiglenes jellegű építőipari tevékenység utáni iparűzésiadó-kötelezettség a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig tart. (Korábban a törvény csak annyit rögzített, hogy az adókötelezettség időtartama a tevékenység végzésének időtartamával egyezik meg.) Ezen időszak valamennyi naptári napja adóköteles, függetlenül attól, hogy egyes naptári napokon (időjárási viszonyok, munkaszervezési okok miatt) nem történik effektív munkavégzés.Kincstári adóadatbázis
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) honlapja tartalmazza minden települési önkormányzat minden hatályos helyiadó-rendeletének adómértékekre, adómentességekre, illetve adókedvezményekre vonatkozó szabályait. Az adóalanyok az adóadatbázisból - melyhez az önkormányzati adóhatóságok szolgáltatnak adatot - megismerhetik az önkormányzat honlapjának címét, az önkormányzati adóhatóság telefonszámát, e-mail- és levelezési címét. A kincstár az általa karbantartott, nyilvánosan elérhető adatbázist havonta frissíti, mégpedig úgy, hogy a változást legkésőbb az adóhatósági adatszolgáltatását követő hónap 5. napjától teszi közzé.[1990. évi C. törvény 42/B. §]
Tájékoztatási kötelezettség
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az önkormányzati adóhatóságnak a hatályos adórendeletét egységes szerkezetben - a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg - közzé kell tennie az önkormányzat honlapján. Ezen túlmenően köteles ugyanott közzétenni az általa rendszeresített adóbevallási és bejelentési nyomtatványokat, továbbá az elérhetőségére vonatkozó információkat.Egyházi személy idegenforgalmiadó-mentessége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az egyházi személynek nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, ha az egyház ingatlanában (épületben, telken) kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében (például lelkigyakorlaton) való részvétele céljából száll meg. Egyházi személy alatt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti személyt kell érteni.Adófizetés nem forintban
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az idegenforgalmi adó alanya (szállóvendég) az idegenforgalmi adót a szállásadó felé (ahogyan és amilyen pénznemben a szállásdíjat, azzal együtt) külföldi pénznemben is megfizeti, ha az adott pénznemet a Magyar Nemzeti Bank jegyzi.A beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben történő megállapításakor, valamint az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóévet megelőző esztendő utolsó napján érvényes - devizaárfolyamát veszi alapul.
Tulajdonos mögöttes felelőssége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha az adóalany vagyoni értékű jog jogosítottjaként adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, és vele szemben a végrehajtás eredménytelenül zárul, akkor az adótartozás megfizetésére az adóhatóság az ingatlan tulajdonosát - mögöttes felelős személyként - kötelezi határozattal. Ez a rendelkezés csak a 2012. december 31-e után keletkező adótartozás esetén alkalmazható.Önkormányzati rendeletalkotás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A települési önkormányzat adórendeletben felmentheti a bevallásbenyújtási kötelezettség alól a vállalkozónak nem minősülő adóalanyt az építmény-, a telek- és a kommunális adóban, ha az adóalanyt az adott adónemben nem terheli fizetési kötelezettség.__________________________________________________________________________________
Példa az elábé + közvetített szolgáltatás együttes összegének korlátozására (millió Ft)
|
Nettó árbevétel |
32 000 |
||||
|
Anyagköltség |
500 |
||||
|
Eladott áruk beszerzési értéke |
28 000 |
||||
|
Közvetített szolgáltatás |
250 |
||||
|
Eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások összesen |
28 250 |
||||
|
Alvállalkozói teljesítés |
0 |
||||
|
Árbevételsávok |
Sávba jutó nettó árbevétel |
Sávba jutó elábé + közvetített szolgáltatások értéke |
Figyelembe vehe- tő maximum (%) |
Érvényesíthető elábé + közvetített szolgáltatá- sok értéke |
|
|
1. |
2. |
3. |
4. |
5. = 3. de max 2. * 4. /100 |
|
|
0-500 |
500 |
441,406 250 = 28 250,0 * (500 : 32 000) |
100 |
441 |
|
|
500-20 000 |
19 500 |
17 214,843 750 = 28 250,0 * (19 500 : 32 000) |
85 |
16 575 |
|
|
20 000-80 000 |
12 000 |
10 593,750 000 = 28 500 * (12 0 00 : 32 0 00) |
75 |
9 000 |
|
|
80 000 felett |
0 |
0 |
70 |
0 |
|
|
Összesen |
32 000 |
28 250 |
26 016 |
||
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?
Adóköteles tényállások bővülése
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Adókötelessé válik az adóköteles termék külföldről történő beszerzése akkor, ha a termékbeszerző azt saját előállítású termék gyártásához használja fel alapanyagként, összetevőként (például egy italautomata-üzemeltető a saját üzemeltetésű automatájába külföldön vásárolja meg az eladandó italhoz a kakaóport, vagy egy sütőipari vállalkozás külföldön beszerzett gyümölcsízt használ fel az előrecsomagolt süteményt előállításához), és a terméket belföldön értékesíti.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 3. § b) pontjában.]
Nem változott.
Ha a termékbeszerző belföldön adóköteles terméket vásárol alapanyagként saját előállítású termékhez, a beszerzett termék eladóját, gyártóját, importőrét terheli adókötelezettség, figyelemmel arra, hogy az adóköteles termék első magyarországi értékesítése attól függetlenül adóköteles, hogy a termék vásárlója azt mire használja.Továbbra is adóköteles az adóköteles termék első belföldi értékesítése.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 3. § a) pontjában.]
Adóalanyok
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Adóalany az adóköteles terméket külföldről beszerző és azt saját előállítású termék készítéséhez alapanyagként felhasználó személy, szervezet is, mivel maga a termék beszerzése is adóköteles.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 4. § b) pontjában.]
Nem változott.
Adóköteles értékesítés esetén az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Belföldi termék-előállítás esetén tehát a termék előállítója (gyártója), külföldön előállított termék esetében pedig a terméket Magyarországon első alkalommal forgalomba hozó személy, szervezet (importáló) az adóalany.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 4. § a) pontjában.]
Adóalap
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Saját előállítású termékhez alapanyagként külföldről beszerzett adóköteles termék esetében az adó alapja a beszerzett termék mennyisége (kilogramm vagy liter).[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 5. §-ában.]
Nem változott.
Adóköteles értékesítés esetén az adó alapja az értékesített adóköteles termék mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalapba nem kell beleszámítani a csomagolás tömegét.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 5. §-ában.]
Adómegállapítás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Adóköteles beszerzés esetén az adót önadózással, az áfabevallással azonos ütemezésben kell bevallani, azon adómegállapítási időszakban, melyben a beszerzett terméket tartalmazó saját előállítású terméket a beszerző adóalany belföldön értékesíti (a beszerzett termék csak azért válik adókötelessé, mert az beépül egy olyan termékbe, amelyet belföldön értékesítenek).[Lásd a 2011. évi CM. törvény 9. §-ában.)
Adóköteles termékek
Változás 2012. április 14-jétől.
Szűkült az adóköteles gyümölcsíz forgalmi köre. E - 2007 vámtarifaszám alatti - termék csak akkor adóköteles, ha■ hozzáadott cukrot tartalmaz, és
■ 100 gramm termék cukortartalma meghaladja a 35 grammot.
(Korábban e termékkör cukortartalomtól függetlenül adóköteles volt.)
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § h) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra sem adóköteles az extradzsem, az extrazselé, a marmelád és a különleges minőségű lekvár.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § h) pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Adóköteles a 2009 és a 2202 vámtarifaszám alá tartozó energiaital, ha■ metil-xantint (azaz koffeint, teofillint, teobromint) és taurint is tartalmaz, feltéve, hogy az ital 100 milliliterének metil-xantin-tartalma meghaladja az 1 milligrammot, illetve taurintartalma a 100 milligrammot, vagy
■ metil-xantint tartalmaz, feltéve, hogy az ital 100 milliliterének metil-xantin-tartalma meghaladja a 15 milligrammot.
Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a metil-xantint vagy a taurint a termék maga vagy annak összetevője tartalmazza, továbbá az is, hogy van-e a termékben hozzáadott cukor.
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § b) pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha egy ital egyaránt megfelel az üdítőital és energiaital fogalmi kritériumainak, akkor csak energiaitalként adózik.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § a) pontjában.]
Nem változott.
Az adóköteles termékkör meghatározása nem változott, azaz továbbra is adóköteles az üdítőital, az előrecsomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő.[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § c)-g) pontjaiban.]
Egyes energiaitalok eltérő adómértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Egyes energiaital-kategóriák adómértéke eltérő lesz. A metil-xantint és taurint egyaránt tartalmazó energiaitalok magasabb, 250 forint/liter adómértékkel adóznak.A magas metil-xantin-tartalmú (100 milliliterenként legalább 15 milligramm metil-xantint tartalmazó), de taurint nem tartalmazó italok adómértéke alacsonyabb (40 forint/liter).
[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. § b) pontjában.]
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
LPG adómértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
A közúti járművek LPG üzemanyagának (cseppfolyósított gáz) ezer kilogrammonkénti adómértéke 47 900 forintról 71 850 forintra nő.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. f) pontjában.]
Változás 2013. május 1-jétől.
A közúti járművek LPG üzemanyagának ezer kilogrammonkénti adómértéke 71 850 forintról 95 800 forintra nő.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. f) pontjában.]
Nem változott.
A benzin, a gázolaj, a kerozin, a fűtőolaj, az üzemanyag célú földgáz, valamint a targoncagáz és a fűtési célú LPG adómértéke változatlan.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdésében.]
Tisztanövényiolaj-gyártó adóraktár
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Tisztanövényiolaj-gyártó adóraktárban saját gazdaságban termelt alapanyagból előállítható tiszta növényi olaj saját célú, mezőgazdasági felhasználásra. Az előállított termék adómértéke hektáronként 97 liter mértékig a gázolaj adómértékének 18 százaléka, ha azt szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és halastó művelési ágban használják fel. A tisztanövényiolaj-gyártó adóraktárnak az általános szabályok szerint kell jövedéki biztosítékot nyújtani, azzal, hogy ha a biztosíték összege nem éri el az 500 ezer forintot, el lehet tekinteni a biztosíték nyújtásától. Az adóraktári engedélyezés, a bizonylatolás, a nyilvántartás-vezetési kötelezettség részletes szabályait a 8/2004. (III. 15.) PM-rendelet tartalmazza.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bek. d), 58. § (1) bek. k) pontjaiban, (5a), 58. § (14) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. y) pontjában.]
Ellenőrzött üzemanyag-adalékok
Változás 2013. január 1-jétől.
Az üzemanyagadalékok (3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00, 3811 90 00 vámtarifaszámú termékek) az ellenőrzött körbe kerülnek. Az ellenőrzött üzemanyag-adalékokat egyébásványolaj-gyártó adóraktárban lehet előállítani. A kizárólag üzemanyag-adalékot előállító adóraktárnak legalább 10 millió, legfeljebb 60 millió forint értékben kell jövedéki biztosítékot nyújtania.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (11) bekezdésében, 50. § (3) bek. f) pontjában, (5) bekezdésében, 52. § (1) h), 58. § (1) bek. i), (4) bek. e), (5) bek. g) pontjaiban, (17) bekezdésében, 59. § (1) bek. b) pontjában, 62. § (6), 103. § (1) bekezdéseiben, (2) bek. b), 104. § (10) bek. b) pontjaiban, 105. § (3), 110. § (15), 114. § (5) bekezdéseiben, 122. § n) pontjában.]
Nem változott.
A 3811 vámtarifaszámú termékek közül az egyéb adalékok a megfigyelt termékkörben maradnak. A benzinhez kevert üzemanyag-adalék adómértéke a benzinével, a gázolajhoz keverté pedig a gázolajéval egyezik meg.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 50. § (4) bek. c), 52. § (1) bek. h) pontjában.]
Bejelentés, nyilvántartás-vezetés
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A nemzetközi légi forgalomban részt vevő repülőgépek karbantartását végző gazdálkodónak nyilvántartást kell vezetnie a karbantartási célból eltávolított repülőgép-üzemanyagról.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. § (2) bekezdésében..]
Az ásványolaj kinyerését eredményező rekultivációs tevékenységet végző gazdálkodónak a tevékenység megkezdését és befejezését be kell jelentenie a vámhatóságnak.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. § (3) bekezdésében.]
Alkoholok adómértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
A sör jövedékiadómértéke 1470 forint/hektoliter/alkoholfokról 1620 forint/hektoliter/alkoholfokra, a sörfőzdében előállított sör jövedékiadó-mértéke 735 forint/hektoliter/alkoholfokról 810 forint/hektoliter/alkoholfokra emelkedik.A pezsgő jövedékiadó-mértéke 14 960 forint/ hektoliterről 16 460 forint/hektoliterre nő.
A köztes alkoholtermékek jövedékiadó-mértéke 23 200 forint/hektoliterről 25 520 forint/ hektoliterre nő.
Az alkoholtermékek esetében mindkét jövedékiadó-mérték emelkedik.
■ A minőségi szeszes italok esetében: - a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről, és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-ei 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. mellékletében felsorolt termékek, valamint
- az olyan szeszes italok esetében, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből (gyümölcs- vagy törkölypárlatból) származik, és ízesítésükre mézet vagy - az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aromatulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-ai 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározott - aromaanyagot használnak, valamint
- a szeszes italnak nem minősülő alkoholtermékek (ilyen például a tiszta alkohol vagy az alacsony alkoholtartalmú long drinkek) jövedékiadó-mértéke 289 900 forint/hektoliter tiszta alkoholról 333 385 forint/hektoliter tiszta alkoholra emelkedik.
■ A kommersz szeszes italok esetében a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében nem szereplő szeszes italok jövedékiadó-mértéke 414 150 forint/hektoliter tiszta alkoholról 476 270 forint/hektoliter tiszta alkoholra változik.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (2), (5)-(6), 76. § (3), 89. § (2), 93. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A szőlőbor jövedékiadómértéke 0 forint/hektoliter, az egyéb boré 9870 forint/hektoliter marad. A saját felhasználás céljából bérfőzött párlat jövedékiadó-mértéke háztartásonként évi 50 liter mennyiségig továbbra is 0 forint, a magánfőzött párlat pedig háztartásonként 50 liter mennyiségig szintén jövedékiadó-mentes.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 9. § (3), 64. § (3), 80. § (2) bekezdéseiben.]
Kistermelői pezsgő-előállítás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Saját termesztésű szőlőborból ezentúl egyszerűsített adóraktárban (borászat) is előállítható palackos erjesztésű pezsgő, de évente legfeljebb 10 ezer liter. Az egyszerűsített adóraktárban előállított kistermelői pezsgőt a szőlőborhoz hasonlóan pincekönyvben kell nyilvántartani, belföldre borkísérő okmánnyal lehet kitárolni, minőségi kifogással érintett vagy lejárt szavatosságú termék esetén a szőlőbornál alkalmazottal megegyező visszaszállítási szabályok alkalmazandók. A kistermelői pezsgő utáni elszámolás, adóbevallás és adófizetés a tárgyévbeli második szőlőbor-elszámolás időpontjához igazodó időpontban, december 15-éig történik, és a kistermelői pezsgő után az egyszerűsített adóraktár engedélyesének nem kell jövedéki biztosítékot nyújtania.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (1), (14), 79. § (2), 82. § (1), (7)-(8), 83. § (3), (6)-(8) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A pezsgőadóraktárak szabályozása változatlan maradt.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 91. §-ában.]
Szeszfőzdék
Változás 2013. január 1-jétől.
A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítéka 500 ezer forintról 200 ezer forintra csökken, s adót akkor kell fizetniük, ha annak összege eléri a 200 ezer forintot (a korábbi 500 ezer forint helyett).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 65. § (1) bek. b) pontjában, 66. § (3), 72. § (8) bekezdéseiben.]
A bérfőzdéknek évente csak egyszer kell készletfelvétellel egybekötött elszámolást végezniük (a korábbi háromhavonkénti helyett), viszont a bérfőzési lapokat havonta kell megküldeniük a vámhatóság részére - írja elő a 8/2004. (III. 10.) PM-rendelet.Az évi legfeljebb 20 hektoliter tisztaszeszmennyiséget előállító kereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka 10 millióról 2 millió forintra csökken.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 72. § (8) bekezdésében.]
Zárjegypótlás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A nagy- és kiskereskedelemben pótolhatóvá válik az alkoholtermékek (tömény szeszes italok) levált vagy sérült zárjegye. A kereskedőnek továbbforgalmazási szándék esetén a szeszes italt leltárba kell vennie, és a zárjegy leválását vagy sérülését be kell jelentenie a vámhatósághoz. Ha a levált, sérült zárjegy egyedi azonosításra alkalmas, és a szeszes ital származása megfelelő bizonylattal igazolt, a vámhatóság a bejelentéstől számított 30 napon belül új zárjegyet helyez fel a termékre. Az új zárjegy hatósági felhelyezéséig a bejelentés igazolja a leltárba vett és bejelentett szeszes ital tárolásának jogszerűségét. Az új zárjegy felhelyezésével az alkoholtermék ismét forgalmazhatóvá válik.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (16), 110. § (7) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A zárjegy nélküli vagy hamis zárjegyű alkoholtermékeket változatlanul véglegesen ki kell vonni a kereskedelmi forgalomból és meg kell semmisíteni - írja elő a 43/2009. (XII. 29.) PM-rendelet 7. paragrafusa.Denaturálás
Változás 2013. január 1-jétől.
Az alkohol teljesen denaturáltnak minősül akkor is, ha a teljes denaturálást másik tagállam által bejelentett, a 3199/93/EK bizottsági rendelet mellékletében szereplő teljes denaturálási eljárással végzik, és az így denaturált alkoholterméket egyszerűsített kísérő okmánnyal (EKO-val) kiszállítják az alkalmazott denaturálási eljárást bejelentő tagállamban található címzetthez.A mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól a címzett által történt átvételt igazoló EKO-példány alapján következik be.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 13. § (3a), 69. § (2) bek. b) pontjaiban.]
Nem változott.
A teljes denaturálási eljárások a továbbiakban is változatlanul alkalmazhatóak.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 69. § (1) bekezdésében.]
Regenerálás
Változás 2013. január 1-jétől.
Élelmiszer-ipari felhasználás esetén is lehetővé válik adómentes felhasználóknál az általuk adómentesen beszerzett, utóbb szennyezetté vagy az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált alkohol tisztítása vámhatósági felügyelet mellett.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 45. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Vegy- és gyógyszeripari felhasználás esetében változatlan az alkohol regenerálásának szabályozása.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 45. § (3) bekezdésében.]
Dohánygyártmányok adómértéke
Változás 2012. december 1-jétől.
A cigaretta tételes, ezerdarabonkénti adója 11 900 forintról 12 500 forintra, minimálisan fizetendő adója pedig ezerszálanként 22 300 forintról 24 920 forintra emelkedik (19 szálas dobozra számolva 423,7 forintról 473,48 forintra).A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) minimálisan fizetendő adója kilogrammonként 11 150 forintról 12 460 forintra nőtt (40 grammos csomagra számolva 446 forintról 498,4 forintra).
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A dohánygyártmányok százalékos, kiskereskedelmi eladási árra vetített adója a cigaretta esetében 31 százalék, a szivarra és szivarkára 28,5 százalék, a finomra vágott fogyasztási dohányra 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányra 32,5 százalék.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Utasellátó adóraktár
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Utasellátó adóraktárból adómentesen lehet az utasoknak felszolgálandó jövedéki termékeket harmadik országba tartó repülőgépekre kitárolni. Az utasellátó adóraktárban alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék és dohánygyártmány is tárolható. Az utasellátó adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárból kitárolt jövedéki termékek utáni adófizetési kötelezettség alól.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 13. § (2) bek. a) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, 72. § (2) bek. b) pontjában, (3), 73. § (11), 78. § (4), 84. § (5), 91. § (2), 100. § (2) bekezdéseiben.]
Légiutas-ellátási tevékenység
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A gazdasági célú repülést végző, nemzetközi légi forgalomban részt vevő repülőgépekről az utasok részére való értékesítésre tárolt alkohol- és dohánytermékek utántöltési céllal ideiglenesen lehozhatóak, és ezek adómentesek, ha 15 napon belül visszaviszik őket repülőgépre, ellenkező esetben beáll az adókötelezettség. A légiutas-ellátási tevékenységet jövedéki engedélyes kereskedő végezheti, oly módon, hogy a repülőgépekről lehozott készleteket a készleteitől elkülönítve kell tárolnia, azokat nem kell a jövedéki nyilvántartásában szerepeltetnie, s általa az alkoholok zárjegy, a dohánygyártmányok pedig adójegy nélkül tárolhatóak.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 52. pontjában, 9. § (4), 27. § (2), 104. § (6), 105. § (6) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. z) pontjában.]
Adó-visszaigénylés
Változás 2013. január 1-jétől.
A papíralapú adóvisszaigénylésekhez nem kell csatolni az azok alapjául szolgáló számlákat, bizonylatokat.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 32. § (3), 47. § (10)-(11), 48. § (13), 56. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Elektronikus adó-visszaigénylés esetén - a 8/2004. (III. 10.) PM-rendelet alapján - nem kell csatolni a visszaigénylés alapjául szolgáló számlát és egyéb bizonylatot.Adóbírság
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, az adóbírság mértéke az adóhiány vagy a jogosulatlanul igényelt összeg 200 százaléka (a korábbi 100 százalék helyett).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 112. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az adóbírság mértéke főszabályként az adóhiány vagy a jogosulatlanul igényelt összeg 100 százaléka.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 112. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Engedély-visszavonás
Változás 2013. január 1-jétől.
A vámhatóság csak a 100 ezer forintot meghaladó, 60 napon túli köztartozás miatt vonja vissza az adóraktár engedélyes, a jövedéki engedélyes, valamint a felhasználói engedélyes engedélyét. (Korábban bármekkora összegű tartozás az engedély visszavonásával járt.) Nem vonja vissza a vámhatóság az engedélyt, ha az eljárás megkezdéséig az engedélyes megfizette tartozását.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 39. § (2), 43. § (6), 104. § (15) bekezdéseiben.]
Egyéb változások
Változás 2013. január 1-jétől.
A vámhatóság a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó mértékű jövedéki vagy adóbírság, illetve adótartozás esetén az úgynevezett AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodóktól is visszavonja a megbízható minősítést.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 32-34. pontjaiban.]
A kereskedelmi gázolaj utáni jövedéki adó havonta is visszaigényelhető. A vámhatóság által nyilvántartásba vett adatok változását a változás bekövetkezésétől számított 10 napon belül kell bejelenteni (nem pedig haladéktalanul).Az elkobzott ásványolajok a NAV részére felhasználási céllal átadhatók azt megelőzően, hogy annak értékesítését a vámhatóság megkísérelné. A termékek az elkobzásról szóló döntést követően, de még a jogerőre emelkedés előtt átadhatók.
Nem keletkezik adókötelezettség, ha a tényleges és a nyilvántartás szerinti készlet különbözete nem haladja meg a benzinkutaknál a külön jogszabály - a 43/1997. (XII. 30.) PM-rendelet - alapján elszámolható különbözetet. A korábbiaktól eltérően a veszteség a két készletfelvétel között eltelt idő arányában (s nem csak 12 hónapra) számolható el.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 15. § (2) bek. d) pontjában.]
Változás 2013. július 1-jétől.
Megszűnik a dohánygyártmányok mozgóbolt útján történő értékesítésére vonatkozó tilalom.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 109. § (5) bekezdésében.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48/B. § (1) bek. c) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2013. január 1-jétől
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
Ásványolajtermékek |
||
|
Ólmozatlan benzin |
120 000 Ft/ezer |
359 euró/ezer |
|
Ólmozott benzin |
124 200 Ft/ezer |
421 euró/ezer |
|
Gázolaj |
||
|
- tüzelő-, fűtőanyagként |
110 350 Ft/ezer |
21 euró/ezer |
|
- üzemanyagként |
110 350 Ft/ezer |
330 euró/ezer |
|
Cseppfolyósított gáz (LPG) |
||
|
- üzemanyag |
71 850 Ft/ezer kg |
125 euró/ezer kg |
|
2013. május 1-jétől |
||
|
- üzemanyag |
95 800 Ft/ ezer kg |
125 euró/ezer kg |
|
- nem közúti motorikus |
12 905 Ft/ezer kg |
41 euró/ezer kg |
|
- egyéb célra (háztartás) |
0 Ft/ezer kg |
0 euró/ezer kg |
|
Sűrített földgáz üzemanyag |
0 Ft/nm |
2,6 euró/ezer GJ |
|
Fűtőolaj |
||
|
- 1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel |
4425 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
- 1%-nál nem kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel |
40 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
1 - egyébként |
116 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
Alkoholtermékek |
||
|
Minőségi szeszes italok (pálinka, whisky, vodka, rum
stb.), |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol |
550 euró/hl tiszta alkohol |
|
Egyéb szeszes italok |
476 270 Ft/hl tiszta alkohol |
550 euró/hl tiszta alkohol |
|
Bérfőzött, magánfőzött párlat |
||
|
- 50 literig |
0 Ft/hl tiszta alkohol |
|
|
- 50 liter felett |
333 385 Ft/hl tiszta alkohol |
|
|
Szőlőbor |
0 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Egyéb bor |
9870 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Pezsgő |
16 460 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
25 520 Ft/hl |
45 euró/hl |
|
Sör |
1 620 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 euró/alkoholfok/hl |
|
kivéve sörfőzdében előállított sör |
810 Ft/alkoholfok/hl |
normál adómérték 50%-a |
|
Dohánygyártmányok (2012. december 1-jétől) |
||
|
Cigaretta |
12
500 Ft/ezer db és a kiskerár |
a kiskerár 57%-a, |
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 28,5%-a |
a kiskerár 5%-a |
|
Finomra vágott dohány |
a kiskerár 52%-a, de min. 12 460 Ft/kg |
a kiskerár 43%-a |
|
Egyéb fogyasztási dohány |
a kiskerár 32,5%-a, de min. 12 460 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a |
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Határidő fizetési könnyítésnél
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 15 napra csökken (30 napról), ha a kérelmező minősített adózónak minősül, és kérte a sürgősségi eljárást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (6) bekezdésében.]
Kötelező képviselet
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Kötelező az adózó képviselete az alábbi négy hatósági eljárástípusban:■ Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás.
■ A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás.
■ A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás.
■ Az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás.
A képviseletet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő láthatja el.
Nem kötelező a képviselet (a felsorolt esetekben sem), ha a magánszemély vagy a szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy adó-tanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet folytathat. Ezt a kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Képviselet termékdíjügyekben
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyekben termékdíjügyintéző is képviselhető az adózót.[Lásd a 203/XCII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Készpénzfizetés korlátozása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatás - áfa felszámítása esetén az azzal növelt - ellenértékeként szerződésenként legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak.Ugyanazon szerződés ellenértékének kell tekinteni azokat a kifizetéseket, amelyekről kétséget kizáróan megállapítható, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésével kerültek több szerződésbe.
A kifizetést teljesítő és a kifizetést elfogadó adózó is 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtható, a készpénzes kifizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (1) bek. i) pontjában, 38. § (3a)-(3b), 172. § (20f) bekezdéseiben.]
Kényszertörlési eljárás
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy kényszertörlési eljárás során az adókötelezettségek teljesítéséért a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló felelős, és ő gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírságot a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]
A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A bevallással egyidejűleg kell teljesíteni a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is.Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget.
Kényszertörlési eljárás alatt a bevallási kötelezettséget az általános rendelkezések szerint kell teljesíteni. (A cégtörvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a kényszertörlés időszakában az adózó nem folytathat gazdasági tevékenységet.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (12) bekezdésében, 2. melléklet I. 2a. alpontjában.]
Elektronikus megőrzés
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha az adózó bizonylatait, könyveit, nyilvántartásait elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, és ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. g), 17. § (3) bek. a) pontjaiban, 47/A. §-ában.]
Székhelyszolgáltatás megszüntetése
Változás 2012. június 20-ától.
A székhelyszolgáltatás jogintézményének megszűnésével összhangban megszűnt a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatok bejelentési kötelezettsége.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b) pontjában.]
Biztosított bejelentése
Változás 2013. január 1-jétől.
A munkáltatónak nem kell bejelentenie munkavállalója születési helyét, állampolgárságát, valamint anyja születési családi és utónevét, ha az adóazonosító számmal rendelkezik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében.]
Munkaviszony több munkáltatónál
Új előírás 2012. július 1-jétől.
Több munkáltatóval is létesíthető ugyanazon munkakörre munkaviszony - az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyainak kivételével. A munkaviszonnyal kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére - a munkáltatók megállapodása szerint - ki kell jelölni egy munkáltatót, hogy az adóhatósággal ő tartsa a kapcsolatot. Ennek hiányában az állami adóhatóság az adókötelezettség teljesítését bármely munkáltatótól követelheti. Az összes munkáltatót mögöttes felelősség terheli.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4b), (5)-(6), 16. § (11) bekezdéseiben, 35. § (2) bek. j)-k) pontjaiban, 172. § (2a) bekezdésében, 175. § (15) bek. b), 178. § 23. pontjaiban.]
Civil szervezetek egyablakos bejelentkezése
Változás 2013. január 1-jétől.
A civil szervezetek, illetve azok önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei úgynevezett "egyablakon", az őket nyilvántartó bíróságon keresztül jelentkeznek be az állami adóhatósághoz, és "egyablakon" keresztül teljesítik változásbejelentési kötelezettségüket. (Korábban közvetlenül az állami adóhatóságnál jelentkeztek be.) A bejelentkezést követő 15 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteniük azonban az iratőrzési helyre, illetve a jogelőd adóazonosító számára vonatkozó adatokat.Civil szervezet akkor törölhető a törvényszéki nyilvántartásból, ha ehhez az adóhatóság előzetesen hozzájárul.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. g), r) pontjaiban, 17. § (1)-(2), (3a), (15), 23. § (1)-(2), (5)-(6), 24. § (2), 24/A. § (8), 24/B. § (7), 128/A. § (5) bekezdéseiben, 178. § 37. pontjában.]
Belföldiáfa-összesítő
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Bevezetésre kerül a belföldiáfa-összesítő jelentés, melynek azokat a számlákat kell tartalmaznia, amelyek áfatartalma legalább 2 millió forint. Ezen adatszolgáltatásra - a törvényben meghatározott adattartalommal - az áfabevallással együtt az adólevonási jogot gyakorló és az adófizetésre kötelezett adózó egyaránt kötelezett. A számla befogadója az adott számla adatait csak abban az esetben köteles szerepeltetni a jelentésben, ha az adott számla alapján áfalevonási jogát a vonatkozó adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában gyakorolja.A tételes (számlaszintű) jelentés mellett a levonási jogot gyakorló adózó összevont jelentésre is kötelezett, ha az ugyanattól az adóalanytól befogadott több számla alapján ugyanazon (havi, negyedévi vagy évi) bevallási időszakban 2 millió forintot meghaladó összegben gyakorol áfalevonási jogot.
A jelentési kötelezettség számla módosítása és érvénytelenítése esetén is fennáll, ha a módosítás következtében az áthárított áfa összege - akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy mind a módosítást megelőzően, mind azt követően - meghaladja a 2 millió forintot, vagy ha az érvénytelenített számlában áthárított áfa a 2 millió forintot elérte vagy meghaladta.
A pénzforgalmi elszámolást választó adózó által kibocsátott számlát befogadó áfaalany csak egyszer teljesíti az adatszolgáltatást, méghozzá abban a bevallásában, amelyben - a 2 millió forintos értékhatárt meghaladó összegű áfát tartalmazó számla alapján - először érvényesített levonási jogot (akkor is, ha a levonási jogot nem érvényesíthette teljes összegben).
Az összesítő jelentést elektronikus úton kell teljesíteni. Elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adatokkal történő teljesítése esetén magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az állami adóhatóság 2013. július 1-jétől az ügyfélkapun keresztül biztosítja, hogy az áfaalany hozzáférjen az általa befogadott számlákhoz kapcsolódó, más adózó által teljesített áfaösszesítő jelentés adataihoz.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/B. §-ában, 175. § (9) bekezdésében, 175. § (15) bek. d) pontjában.]
Áfa pénzforgalmi elszámolása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választását a tárgyévet megelőző év december 31-éig - a tevékenységét kezdő vállalkozás esetén pedig a bejelentkezéssel egyidejűleg - kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. Az árbevételi összeghatár - adó nélkül 125 millió forint - túllépése esetén a különleges adózás nem folytatható, s e változást a változásbejelentés általános szabályai szerint be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a pénzforgalmi választás tényét, valamint a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját honlapján közzéteszi.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában, 22. § (2) bekezdésében, 54. § (5) bek. ac) alpontjában.]
Adószám-felfüggesztés határozott időtartamra
Változás 2013. január 1-jétől.
Bevallási, adófizetési kötelezettség éven túli nemteljesítése esetén határozott idejűvé (legfeljebb 180 nap) válik az adószám-felfüggesztés időtartama (az eddigi határozatlan idő helyett). Ha ez alatt nem teljesíti kötelezettségét az adózó, az adóhatóság automatikusan törli az adószámát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (8), (12)-(13) bekezdéseiben.]
Adóregisztrációs eljárás
Változás 2012. június 20-ától.
Nem minősül fennálló adótartozásnak az adóregisztrációs eljárás szempontjából az adóhatósági határozaton alapuló tartozás, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt le, vagy a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2a) bekezdésében.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha az adózó az adószám megtagadására okot adó tartozást megfizeti, vagy a tartozás a kimentési kérelem benyújtásáig más módon megszűnik (például elévül vagy törlik), s ezt az adózó a kérelem benyújtásával egyidejűleg bizonyítja, úgy az adóhatóság visszavonja az adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozatát, és az adószámot megállapítja.Mentesülhetnek az adóregisztrációs eljárás alól a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő társaságok, illetve e társaságok jelenlegi vagy volt vezető tisztviselői. A kimentési eljárás megindításának jogvesztő határideje nyolc nap.
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság az adóregisztrációs eljárásban azt a korábbi tartozást is figyelembe veszi, amelyre igényét a felszámolási eljárásban nem jelentette be, vagy lemondott róla.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2b) bekezdésében.]
Új vezető tisztségviselő vagy új többségi tag bejelentése esetén, ha az adóhatóság adószám megállapítását kizáró okot tár fel, és ennek elhárítására a már adószámmal rendelkező adózót szólítja fel, az adózónak erre 30 nap áll rendelkezésére (az eddigi 15 nap helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2b), (13), 24/D. § (2), 195. § (3) bekezdéseiben.]
Fokozott adóhatósági felügyelet
Változás 2013. január 1-jétől.
Elektronikus úton is ki lehet tölteni és az adóhatóságnak eljuttatni az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési kérdőívet (úgynevezett kockerd kérdőív).A kockázatelemzési eljárás eredményéről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha elrendeli a fokozott adóhatósági felügyeletet (ha nem találja kockázatosnak az adózót, erről nem hoz alakszerű döntést). A kockázatelemzést általános szabályként az adószám megállapításától vagy a személyi változásról történt tudomásszerzéstől számított egy éven belül kell lefolytatni; az éves áfabevallásra kötelezettek esetén a határidő egy évnél hosszabb is lehet, de legfeljebb az áfabevallás határidejét követő naptól számított 30. napig le kell folytatni az eljárást.
A kockerd kérdőív megküldésének elmulasztása esetén az adóhatóság nem törli automatikusan az adószámot, hanem előbb (500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság megállapításával) felszólítja az adózót a mulasztás pótlására, s csak ennek eredménytelensége esetén törli az adószámot automatikusan. A kérdőív megküldésének elmulasztása miatt 2012-ben törölt adószám nem zárja ki, hogy az adóregisztrációs eljárásban adószámot állapítsanak meg.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F. § (1)-(1a) bekezdéseiben, 24/F. §; (6) bek. a), d), 172. § (1) bek. f) pontjaiban, (7) bekezdésében.]
Egyszerűsített bevallás
Változás 2013. január 1-jétől, már a 2012. adóévre vonatkozó adóbevallásokra is.
Az állami adóhatóság által elkészített és április 30-áig (elektronikusan vagy postán) kiküldött egyszerűsített bevallást az adózónak csak abban az esetben kell május 20-áig visszaküldenie, ha azt javítja. Ez esetben az adóhatóság a javításról június 20-áig értesíti az adózót. Az egyszerűsített bevallás választásának ezentúl nem feltétele az adózó elektronikus levélcímének közlése.A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról szóló rendelkezést az egyszerűsített bevallás választására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell eljuttatni az adóhatósághoz - írja elő a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. paragrafusa.
Ha az adózó nem javítja a bevallást (és ezért azt nem küldi vissza az adóhatósághoz), a visszatérítendő adót az adóhatóságnak május 20-ától számított 30 napon belül kell elutalnia. Az adózó bevallásának a javított egyszerűsített bevallás, illetve - ha az adózó nem javította - az adóhatóság által kiküldött egyszerűsített bevallás minősül.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28. § (1) bekezdésében, 28/A. §-ában.]
Járulékplafon megszűnése
Változás 2013. január 1-jétől.
A nyugdíjjárulékalap felső határára vonatkozó szabályt továbbra is alkalmazni kell a 2013. január 1-jét megelőző időszakban járulékalapot képező jövedelmekre és a felső határt meghaladóan levont nyugdíjjárulékkal összefüggő adókötelezettségekre.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28/A. § (1), (4), 30. § (2) bekezdéseiben, 172. § (1) bek. k) pontjában.]
Adó- és járulékkülönbözet elszámolása
Új előírás 2013.január 1-jétől.
Ha a magánszemély a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel adója (adóelőlege), járuléka munkáltató általi túlvonását, ezt a tényt bejelentheti az állami adóhatóságnak. Ezt követően az adóhatóság határozattal írja "jóvá" a túlvont adót a magánszemély javára.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 30/A. §-ában.]
Bevalláshelyettesítő nyilatkozat
Változás 2013. január 1-jétől.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató is tehet társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozatot, ha az adóévben nincs vállalkozási tevékenységből bevétele, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan nem számol el költséget, ráfordítást. (A nyilatkozatot továbbra is az adóévet követő év február 25-éig, a bevallást helyettesítő nyomtatványon kell megtenni.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás fordított adózásnál
Új előírás 2012. július 1-jétől.
A fordítottan adózó gabonafélék értékesítője az adómegállapítási időszakban eladott termékek, e gabonafélék beszerzője a beszerzett termékek tekintetében nyilatkozik - abban az adómegállapítási időszakban, amelyben adófizetési kötelezettsége keletkezik - az áfaalanynak minősülő partner adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az áfatörvényben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségétől, valamint ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-ában.]
Változás 2012. október 26-ától.
A hibrid vetőmagok esetében nem kell nyilatkozni a kilogrammban meghatározott mennyiségről.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-ában.]
Új előírás 2013. április 1-jétől.
A fordított adózás és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás szabályai kiterjednek a sertés, továbbá a takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/C. §-ában.]
Soron kívüli bevallás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Soron kívüli bevallást kell benyújtania a bevallással még le nem fedett időszakról annak, aki■ üzletvezetése helyét belföldről külföldre helyezi át, és erre tekintettel - a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint - belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,
■ az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján egyesül (a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-ai 2005/56/EK irányelv alapján).
Az adózónak bevallási kötelezettségét - függetlenül attól, hogy éves, negyedéves vagy havi elszámolású adóról van szó - az azt kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell teljesítenie.
Adóhatósági igazolás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózóknak semmilyen eljáráshoz nem kell külön nemleges adóigazolást igényelniük.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (7) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje nyolc napról hat napra csökken.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (5) bekezdésében.]
A kizárólag adóazonosító jellel rendelkezők is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adózói adatbázisba.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Adó- és vámhatósági hatáskörváltozások
2013. január 1-jétől a vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóságéba kerülnek három adónem - a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó - adóztatási feladatai (bevallások, befizetések, környezetvédelmitermékdíj-bejelentések feldolgozása, ellenőrzés) .A 2013. január 1-je előtti időszakra vonatkozó bevallásokat 2013. február 14-éig még a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell a vámhatósághoz benyújtani. Ezeket és a 2012. december 31-éig megtett környezetvédelmitermékdíj-bejelentéseket a vámhatóság dolgozza fel. Ezt követően már csak az újonnan bevezetett, állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon nyújthatók be a bevallások, bejelentések (akkor is, ha azok 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkoznak).
A három adónem állami adóhatósághoz való kerülésével változik az adózás rendjéről szóló törvény is. A képviselet szabályai kiegészülnek, így a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényből az Art.-ba kerülnek azon szabályok, miszerint környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben a kötelezettet termékdíj-ügyintéző szakképesítésű meghatalmazott is képviselheti, akár állandó meghatalmazással is.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatósági ellenőrzésre 2013-tól az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az állami adóhatóság abban biztosított hatásköre ezért az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében kiterjed arra is, hogy termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket is vizsgálja.
A népegészségügyi termékadó hatékony ellenőrzéséhez szükséges az adózással érintett termékkörből mintát venni, ehhez a feltételeket az adózónak kell biztosítania. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavételi, továbbá a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálati költség - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót terheli.
__________________________________________________________________________________
Illetékelőleg megszűnése
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnik az illetékelőleg-fizetési kötelezettség. A 2013. január 1-jén még folyamatban lévő eljárásokban azonban még alkalmazni kell az illetékelőleg-megállapítás szabályát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 42. § (5) bekezdésében.]
Köztartozások elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság által végrehajtás során behajtott összegből elsőbbséget élvez a végrehajtási költség kielégítése. Csak ennek elszámolása után kerülhet sor a fennmaradó összegnek a jövedelemadó-előleg, levont jövedelemadó vagy levont járulék címén fennálló tartozások elszámolására.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (3) bekezdésében.]
Túlfizetés elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság a túlfizetést az adózó által megjelölt adószámlára akkor is elszámolhatja, ha az adózó adószámláján nincs tartozás.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdésében.]
Kifizetéskori igazolás
Változás 2013. január 1-jétől.
A társadalombiztosítási szerv naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetést követően), illetve a naptári évet követő hónap 31. napjáig ad igazolást a kifizetésekről (eddig a kifizetés időpontjában adott).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 46. § (3) bekezdésében.]
Elektronikus kapcsolattartás
Változás 2013. július 1-jétől.
Elektronikus adatkapcsolat létesül az állami adóhatóság és a pénzügyi, pénzforgalmi intézmények, illetve befektetési vállalkozások között.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (19)-(21) bekezdéseiben.]
Adótitok kiadása az EUTAF részére
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az adótitok megismerésére jogosult az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), ha erre az általa folytatott ellenőrzéshez van szüksége. Az állami adóhatóság az adatról megkeresésre tájékoztatja az EUTAF-ot.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. e) pontjában.]
Önkormányzati adóhatóság adóslistája
Változás 2013. január 1-jétől.
Önkormányzati adóhatóság csak azoknak a helyiadó-, illetve gépjárműadó-tartozással rendelkező adózóknak az adatait teheti közzé, akiknek a tartozása eléri a 100 ezer - magánszemélyek esetében az 50 ezer - forintot, és e tartozás 90 napon keresztül folyamatosan fennáll. (Korábban 10 ezer - magánszemélyek esetében ezer - forintos adótartozás elég volt a listára kerüléshez.)Nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adóhatósági határozaton alapuló tartozás, ha a határozat jogerős ugyan, de a bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 55/B. §-ában.]
Központosított ellenőrzés
Változás 2013. január 1-jétől.
A központosított ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság vezetőjének utasítása alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szerve vagy alsó fokú vámszerve végzi kijelölés alapján (nem pedig a kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 88/A. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Felhívás önellenőrzésre
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató adózót önellenőrzésre hívhatja fel az adóhatóság, ha bevallása és a rendelkezésére álló adatok alapján eltérést állapít meg a terhére. Az önellenőrzés nem kötelező, elmulasztása nem von maga után szankciót. Ha a felhívásra kiutalási határidőn belül kerül sor, a kiutalási határidő szünetel az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30 napig. Ez alatt az adóhatóság nem indít ellenőrzést a felhívással érintett adónemre és időszakra vonatkozóan.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/B. §-ában.]
Kiutalás előtti ellenőrzés határideje
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az ellenőrzési határidő szempontjából az adózó bevallásában szereplő nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított áfakiutalási határidőt kell figyelembe venni, függetlenül a nyilatkozat megalapozottságától.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (2) bek. d) pontjában.]
Ellenőrzési határidő számítása
Változás 2012. június 20-ától.
Új eljárás elrendelése, továbbá kapcsolódó vizsgálat és külföldi adóhatóság megkeresése esetén az új eljárás, a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi adóhatóság megkeresése kezdőnapjának már nemcsak az értesítés postára adásának napja számít, hanem ezen értesítések személyes átadásának napja is.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4), (11)-(12) bekezdéseiben.]
Határidő szünetelése alatti ellenőrzés
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság az ellenőrzést az ellenőrzési határidő szünetelése alatt is folytathatja, függetlenül attól, hogy a szünetelésre milyen okból kerül sor.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. §; (2), (4) bekezdésében.]
Iratbevonás
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ellenőrzés teljes ideje alatt sor kerülhet az iratok bevonására, ha a vizsgálat alá vont, adózással összefüggő iratok megsemmisítésének vagy az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye áll fenn. (Eddig ezt a törvény csak az ellenőrzés megkezdéséhez kapcsolódóan mondta ki.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 96. § (1) bekezdésében.]
Kapcsolódó vizsgálat
Változás 2013. január 1-jétől.
Az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejezésétől függetlenül lezárható, ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása már tisztázott.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 100. § (4) bekezdésében.]
Hivatásos állomány bevonása
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ellenőrzési eljárás zavartalan lefolytatásának akadályozása esetén a NAV hivatásos állományú dolgozója már nem csupán az ellenőrzési, hanem a végrehajtási eljárásban is igénybe vehető. (Eddig csak az adóellenőr veszélyeztetése, fenyegetése esetén volt erre mód, és csak az ellenőrzési eljárásban.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (3) bekezdésében, 144. §-ában.]
Kölcsönzött kulturális javak védelme
Új előírás 2012. július 13-ától.
Az adóhatósági ellenőrzés keretében foganatosított átvizsgálás során nem foglalhatók le a külön törvényben felsorolt, tanúsítvánnyal rendelkező, Magyarországon megrendezendő időszaki kiállításra ide szállított kulturális javak (például festmények), és végrehajtási eljárás során nem rendelhető el ezeket érintő biztosítási intézkedés.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 103. § (4), 149. § (4) bekezdéseiben.]
Ellenőrzési megállapítások közlése
Változás 2012. június 20-ától.
Ha a fel nem fedett próbavásárlás nem állapít meg jogsértést, az ellenőrzés megállapításait nem kell ismertetni a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (3) bekezdésében.]
Költségmentességi kérelem elbírálása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A hatósági eljárás során előterjesztett költségmentességi kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt, de a kérelem elbírálása nem befolyásolja a hozzá kapcsolódó eljárás lefolytatását.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 120. § (9) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A költségmentességi kérelem elutasításáról hozott végzés is fellebbezéssel támadható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136. § (3) bek. j) pontjában.]
Kézbesítés
Változás 2013. január 1-jétől.
A kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen küldeménykézbesítés esetében megállapítja az adóhatóság.A kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság internetes honlapján közzéteszi, és erről az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót. Ez alól kivétel az az esetkör, amikor a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági irat átvételét.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha az adóhatóság az iratot elektronikus úton kézbesíti az adózó, illetve meghatalmazottja részére, azt együttes kézbesítés esetén ugyanazon a napon kell az ügyfélkapu tárhelyén elhelyezni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (7) bekezdésében.]
Az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően e ténynek az állami adóhatóság honlapján való közzétételét követő 15 napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. §-ában.]
Illetékkiszabó határozat
Változás 2012. június 20-án.
Az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak az első alkalommal benyújtott, illetékmentességre vagy illetékkedvezményre irányuló kérelem akadályozza meg.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 127/A. §-ában.]
Végrehajtás hagyatékra
Változás 2013. január 1-jétől.
Az örökhagyó halálát követően az örökhagyó tartozása miatt indult végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki. Ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható (örökrésze erejéig).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 131. § (3) bekezdésében.]
Automatikus szja-fizetési könnyítés
Változás 2013. január 1-jétől.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély szja-fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezerre, időtartama pedig négy hónapról hat hónapra nő.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/A. §-ában.]
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A jövőbeninek nem minősülő (múltbeli) ügyletekre feltételes adómegállapítás kérhető, amely csak társasági adóra, személyi jövedelemadóra, kisvállalati adóra, illetve helyi iparűzési adóra vonatkozhat. E kérelmet az érintett bevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallási határidőig lehet előterjeszteni; tartós feltételes adómegállapítással, illetve jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nem kérhető; a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig nem rendelhető el ellenőrzés a kérelemben szereplő ügyletre vonatkozóan; az ügylettel összefüggő bevallás szerinti visszaigénylés esetén a kiutalási határidőt az ellenőrzési moratórium záró időpontját követő naptól kell számítani. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem benyújtásáról nyolc napon belül tájékoztatja az adóhatóságot. Minden feltételes adómegállapításra irányuló eljárásban hozott döntést - a jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - meg kell küldeni az adóhatóságnak.A törvény meghatározza a szerződéscsomag, illetve szerződéstípus fogalmát. Szerződéscsomag azon ügyletek (szerződések) összessége, amelyek közvetlenül szolgálják a kérelemben megjelölt konkrét gazdasági cél elérését, és közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Szerződéstípusnak minősül az adózó és előre nem meghatározható számú - vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható - személy közötti ügylet (szerződés).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §-ában, 178. § 38-39. pontjaiban.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Tartós feltételes adómegállapítás esetén a díj mértéke a nem tartós feltételes adómegállapításra irányadó díj kétszerese.A jövőbeninek nem minősülő (jellemzően múltbeli) ügyletekre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja a jövőbeni ügyletekre vonatkozó díj kétszerese.
A tartós feltételes megállapításra, illetve jövőbeninek nem minősülő ügyletekre vonatkozó kérelmek esetén a felső korlát 15 millió forint, ha sürgősségi eljárásban kérik, 20 millió forint.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § 6. bekezdését.]
A feltételes adómegállapítási eljárásra vonatkozó kötelező képviselet bevezetésével egyidejűleg megszűnik a kérelmek ellenjegyzési kötelezettsége.A kérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a határozat kiadmányozása előtt az adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, a határozat - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a kiadmányozásakor hatályos jogszabályok szerinti megállapításokat is tartalmazza.
Az adómegállapítás a kérelem benyújtásának évében és az azt követő két évben alkalmazható. Ha az adózó a kérelem benyújtásakor jogszerűtlenül nyilatkozott a tartós feltételes adómegállapítás feltételeinek fennállásáról, úgy a már kiadott határozatot befolyásolják a jövőbeni jogszabályváltozások, vagyis a döntés elveszíti három évre vonatkozó kötőerejét.
Az eljárás megszüntetése, illetve a kérelem elutasítása esetén a megfizetett díj 85 százalékát kell visszafizetni a kérelmező részére (az eddigi 75 százalék helyett); sürgősségi eljárásban - az ügyintézési határidő késedelme esetén - a sürgősségi felár visszafizetendő.
A fellebbezésre, a kiegészítésre, a kijavítás iránti kérelmekre tételes díjat kell fizetni (illeték helyett), ennek mértéke fellebbezés esetén 100 ezer forint, egyéb esetekben 15 ezer forint.
A feltételes adómegállapítás kötőereje csak a határozat érdemi megállapítását érintő jogszabályváltozások esetén szűnik meg (eddig valamennyi jogszabályváltozás esetén megszűnt).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §-ában. 178. § 16., 38-39. pontjaiban.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedését követően bekövetkezett jogszabály-módosítás, illetve tényállásváltozás esetén az adózó - már akkor is, ha az ügylet megvalósult - kérheti a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát (feltéve, hogy a változás érdemben nem érinti a feltételes adómegállapítást). Az eljárás díja a feltételes adómegállapítási kérelem díjának 50 százaléka. Ezekben az eljárásokban a feltételes adómegállapításra irányadó szabályok érvényesek, azzal, hogy sürgősségi eljárás esetén a felárat csak akkor kell megfizetni, ha az adómegállapítási eljárás nem sürgősségi volt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/A. §-ában.]
Határidőn túl benyújtott fellebbezés
Változás 2013. január 1-jétől.
A határidőn túl benyújtott fellebbezést a hatóság érdemi vizsgálat nélküli elutasítja. (Korábban felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálta el.) Ez a szabály vonatkozik a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezésre, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezésre is. Az elutasító döntés önállóan fellebbezhető. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén a kiszabott, de még meg nem fizetett illetéket törölni kell, illetve a megfizetett illetéket vissza kell fizetni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136. § (6) bekezdésében.]
Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
Változás 2013. január 1-jétől.
Az olyan felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket, amelyek ügyében a NAV elnöke még nem járt el, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter hivatalból átteszi az adóhatósághoz (eddig ezen kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasították).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Átvezetés végrehajtási eljárás esetén
Változás 2013. január 1-jétől.
A végrehajtási költség kielégítése elsőbbséget élvez minden más követeléssel szemben az állami adó- és vámhatóságnál fennálló túlfizetések átvezetése során.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 150/A. § (2) bekezdésében.]
Diákhitel-végrehajtás
Új előírás a törvény kihirdetését követő naptól.
A Diákhitel Központ Zrt. az állami adóhatóság által még nem érvényesített vagy nem érvényesíthető követeléseket polgári úton érvényesítheti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 155/A. § (2) bekezdésében.]
Végrehajtási eljárás felfüggesztése
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A végrehajtást az adóhatóság az adózó kérelmére is felfüggesztheti, feltéve, hogy az adózó megfelelően igazolja, hogy a felfüggesztésre okot adó körülmények fennállnak, és az adózó terhére az adott eljárásban nem szabtak ki az eljárás akadályozásáért mulasztási bírságot. (Eddig az illetékkötelezettség várható megszűnése esetén volt lehetőség az adózó kérelmére felfüggeszteni a végrehajtási eljárást.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (3a) bekezdésében.]
Hatósági átutalási megbízás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A végrehajtás felfüggesztésének elrendelése napján, illetve a végrehajtási eljárás szünetelésének első napján már foganatosított hatósági átutalási megbízást (inkasszót) vissza kell vonni, ha a pénzintézet azt még nem teljesítette, ha pedig a pénzintézet már átutalta a pénzt az adóhatóságnak, akkor azt az adóhatóságnak nyolc napon belül vissza kell térítenie.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (7) bekezdésében.]
Végrehajtás tilalma
Új előírás 2013. január 1-jétől, a 2012. január 1-jén már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandóan.
A fizetési könnyítés vagy adómérséklés engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedéséig az adóhatóság nem foganatosíthat végrehajtási cselekményt a kérelemmel érintett adótartozásra, adók módjára behajtandó köztartozásra.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160/A. §-ában.]
Végrehajtás megkeresésre
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ingatlan-nyilvántartási díjtartozás akkor is átadható végrehajtásra az adóhatóságnak, ha összege nem éri el a 10 ezer forintot, de meghaladja az 5 ezret.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdésében.]
Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásakor alkalmazhatók az ingatlanra történő jelzálogjog-alapítás szabályai.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (8) bekezdésében.]
Önellenőrzési pótlék
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az önellenőrzésre azért került sor, mert az eredeti adóbevallásban bevallani és megfizetni elmulasztott adó bevallását és megfizetését az adózó egy későbbi bevallási időszakban pótolta, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg az adó pótlólagos megfizetésének időpontjáig felszámítható önellenőrzési pótlék összegét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 168. § (3) bekezdésében.]
Mulasztásibírság-minimum
Változás 2013. január 1-jétől.
Eljárásiilleték-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás esetén minimum 5 ezer forint a mulasztási bírság (eddig nem volt minimum). A mulasztási bírság mértéke továbbra is a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (11) bekezdésében.]
Végrehajtási költség
Változás 2012. június 20-ától.
Az adóhatóságot a végrehajtás során felmerült készkiadások mellett költségátalány is megilleti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 163. § (1) bekezdésében.]
Adóhatósági felhívás
Változás 2013. január 1-jétől.
Bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság dönthet úgy, hogy mellőzi a kötelezettség teljesítésére való felhívást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (7) bekezdésében.]
Elektronikus bevallásmásolat-igénylés
Változás 2013. január 1-jétől.
Elektronikusan is igényelhető az állami adóhatósághoz benyújtott bevallás másolata. (Az elektronikus ügyintézés részletszabályait az adópolitikáért felelős miniszternek az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló - 34/2006. - rendelete tartalmazza.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § 13. pontjában.]
Minősített adózó
Változás 2013. január 1-jétől.
Minősített adózó csak az lehet, aki nem állt, illetve nem áll kényszer-végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 31. pontjában.]
Köztartozásmentes adózói adatbázis
Változás 2013. január 1-jétől.
A köztartozásmentes adózói adatbázisba azok a magánszemélyek is kérhetik felvételüket, akik csak adóazonosító jellel rendelkeznek.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontjában.]
Támogatás-túligénylés
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételét engedélyező határozatát visszavonja, ha az igényelt előleg összege rendszeresen - egymást követő hat hónapon belül legalább háromban -legalább 10 százalékkal meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet III. 4. b) alpontjában.]
Áfa gyakoribb elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
Különös méltányosságból az eljáró adóhatóság vezetője az adózó kérelmére kizáró ok ellenére is engedélyezheti az áfa gyakoribb elszámolását, ha a kizáró ok súlya nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével. A gyakoribb elszámolást nem zárja ki, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább három alkalommal székhelyet változtatott.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./2./b) alpontjában.]
Lábjegyzet
Figyelembe véve a járulékok és a szociális hozzájárulási adó minimális közteheralapjára vonatkozó rendelkezéseket, áfaterhelés nélkül.
