adozona.hu
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 15 napra csökken (30 napról), ha a kérelmező minősített adózónak minősül, és kérte a sürgősségi eljárást.
Kötelező az adózó képviselete az alábbi négy hatósági eljárástípusban:
■ Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás.
■ A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás.
■ A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás.
■ Az adóp...
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Határidő fizetési könnyítésnél
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A fizetési könnyítés iránti kérelem esetében a hatósági eljárás ügyintézési határideje 15 napra csökken (30 napról), ha a kérelmező minősített adózónak minősül, és kérte a sürgősségi eljárást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (6) bekezdésében.]
Kötelező képviselet
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Kötelező az adózó képviselete az alábbi négy hatósági eljárástípusban:■ Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás.
■ A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás.
■ A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás.
■ Az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárás.
A képviseletet kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő láthatja el.
Nem kötelező a képviselet (a felsorolt esetekben sem), ha a magánszemély vagy a szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik, vagy adó-tanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői tevékenységet folytathat. Ezt a kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Képviselet termékdíjügyekben
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyekben termékdíjügyintéző is képviselhető az adózót.[Lásd a 203/XCII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Készpénzfizetés korlátozása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatás - áfa felszámítása esetén az azzal növelt - ellenértékeként szerződésenként legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethet készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak.Ugyanazon szerződés ellenértékének kell tekinteni azokat a kifizetéseket, amelyekről kétséget kizáróan megállapítható, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésével kerültek több szerződésbe.
A kifizetést teljesítő és a kifizetést elfogadó adózó is 20 százalékos mulasztási bírsággal sújtható, a készpénzes kifizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (1) bek. i) pontjában, 38. § (3a)-(3b), 172. § (20f) bekezdéseiben.]
Kényszertörlési eljárás
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A törvény kimondja, hogy kényszertörlési eljárás során az adókötelezettségek teljesítéséért a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától a vezető tisztségviselő, vezető tisztségviselő hiányában - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló felelős, és ő gyakorolja az adózót megillető jogokat is. Kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselő vagy - ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg - a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatti mulasztási bírságot a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]
A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A bevallással egyidejűleg kell teljesíteni a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is.Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget.
Kényszertörlési eljárás alatt a bevallási kötelezettséget az általános rendelkezések szerint kell teljesíteni. (A cégtörvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a kényszertörlés időszakában az adózó nem folytathat gazdasági tevékenységet.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (12) bekezdésében, 2. melléklet I. 2a. alpontjában.]
Elektronikus megőrzés
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha az adózó bizonylatait, könyveit, nyilvántartásait elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, és ellenőrzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. g), 17. § (3) bek. a) pontjaiban, 47/A. §-ában.]
Székhelyszolgáltatás megszüntetése
Változás 2012. június 20-ától.
A székhelyszolgáltatás jogintézményének megszűnésével összhangban megszűnt a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatok bejelentési kötelezettsége.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b) pontjában.]
Biztosított bejelentése
Változás 2013. január 1-jétől.
A munkáltatónak nem kell bejelentenie munkavállalója születési helyét, állampolgárságát, valamint anyja születési családi és utónevét, ha az adóazonosító számmal rendelkezik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében.]
Munkaviszony több munkáltatónál
Új előírás 2012. július 1-jétől.
Több munkáltatóval is létesíthető ugyanazon munkakörre munkaviszony - az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyainak kivételével. A munkaviszonnyal kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére - a munkáltatók megállapodása szerint - ki kell jelölni egy munkáltatót, hogy az adóhatósággal ő tartsa a kapcsolatot. Ennek hiányában az állami adóhatóság az adókötelezettség teljesítését bármely munkáltatótól követelheti. Az összes munkáltatót mögöttes felelősség terheli.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4b), (5)-(6), 16. § (11) bekezdéseiben, 35. § (2) bek. j)-k) pontjaiban, 172. § (2a) bekezdésében, 175. § (15) bek. b), 178. § 23. pontjaiban.]
Civil szervezetek egyablakos bejelentkezése
Változás 2013. január 1-jétől.
A civil szervezetek, illetve azok önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységei úgynevezett "egyablakon", az őket nyilvántartó bíróságon keresztül jelentkeznek be az állami adóhatósághoz, és "egyablakon" keresztül teljesítik változásbejelentési kötelezettségüket. (Korábban közvetlenül az állami adóhatóságnál jelentkeztek be.) A bejelentkezést követő 15 napon belül közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteniük azonban az iratőrzési helyre, illetve a jogelőd adóazonosító számára vonatkozó adatokat.Civil szervezet akkor törölhető a törvényszéki nyilvántartásból, ha ehhez az adóhatóság előzetesen hozzájárul.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. g), r) pontjaiban, 17. § (1)-(2), (3a), (15), 23. § (1)-(2), (5)-(6), 24. § (2), 24/A. § (8), 24/B. § (7), 128/A. § (5) bekezdéseiben, 178. § 37. pontjában.]
Belföldiáfa-összesítő
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Bevezetésre kerül a belföldiáfa-összesítő jelentés, melynek azokat a számlákat kell tartalmaznia, amelyek áfatartalma legalább 2 millió forint. Ezen adatszolgáltatásra - a törvényben meghatározott adattartalommal - az áfabevallással együtt az adólevonási jogot gyakorló és az adófizetésre kötelezett adózó egyaránt kötelezett. A számla befogadója az adott számla adatait csak abban az esetben köteles szerepeltetni a jelentésben, ha az adott számla alapján áfalevonási jogát a vonatkozó adómegállapítási időszakról benyújtott bevallásában gyakorolja.A tételes (számlaszintű) jelentés mellett a levonási jogot gyakorló adózó összevont jelentésre is kötelezett, ha az ugyanattól az adóalanytól befogadott több számla alapján ugyanazon (havi, negyedévi vagy évi) bevallási időszakban 2 millió forintot meghaladó összegben gyakorol áfalevonási jogot.
A jelentési kötelezettség számla módosítása és érvénytelenítése esetén is fennáll, ha a módosítás következtében az áthárított áfa összege - akár a módosítást megelőzően, akár azt követően, vagy mind a módosítást megelőzően, mind azt követően - meghaladja a 2 millió forintot, vagy ha az érvénytelenített számlában áthárított áfa a 2 millió forintot elérte vagy meghaladta.
A pénzforgalmi elszámolást választó adózó által kibocsátott számlát befogadó áfaalany csak egyszer teljesíti az adatszolgáltatást, méghozzá abban a bevallásában, amelyben - a 2 millió forintos értékhatárt meghaladó összegű áfát tartalmazó számla alapján - először érvényesített levonási jogot (akkor is, ha a levonási jogot nem érvényesíthette teljes összegben).
Az összesítő jelentést elektronikus úton kell teljesíteni. Elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan adatokkal történő teljesítése esetén magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az állami adóhatóság 2013. július 1-jétől az ügyfélkapun keresztül biztosítja, hogy az áfaalany hozzáférjen az általa befogadott számlákhoz kapcsolódó, más adózó által teljesített áfaösszesítő jelentés adataihoz.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/B. §-ában, 175. § (9) bekezdésében, 175. § (15) bek. d) pontjában.]
Áfa pénzforgalmi elszámolása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A pénzforgalmi elszámolás szerinti adózási mód választását a tárgyévet megelőző év december 31-éig - a tevékenységét kezdő vállalkozás esetén pedig a bejelentkezéssel egyidejűleg - kell bejelenteni az állami adóhatósághoz. Az árbevételi összeghatár - adó nélkül 125 millió forint - túllépése esetén a különleges adózás nem folytatható, s e változást a változásbejelentés általános szabályai szerint be kell jelenteni az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a pénzforgalmi választás tényét, valamint a pénzforgalmi elszámolás időszakának kezdő és befejező időpontját honlapján közzéteszi.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában, 22. § (2) bekezdésében, 54. § (5) bek. ac) alpontjában.]
Adószám-felfüggesztés határozott időtartamra
Változás 2013. január 1-jétől.
Bevallási, adófizetési kötelezettség éven túli nemteljesítése esetén határozott idejűvé (legfeljebb 180 nap) válik az adószám-felfüggesztés időtartama (az eddigi határozatlan idő helyett). Ha ez alatt nem teljesíti kötelezettségét az adózó, az adóhatóság automatikusan törli az adószámát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (8), (12)-(13) bekezdéseiben.]
Adóregisztrációs eljárás
Változás 2012. június 20-ától.
Nem minősül fennálló adótartozásnak az adóregisztrációs eljárás szempontjából az adóhatósági határozaton alapuló tartozás, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt le, vagy a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2a) bekezdésében.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha az adózó az adószám megtagadására okot adó tartozást megfizeti, vagy a tartozás a kimentési kérelem benyújtásáig más módon megszűnik (például elévül vagy törlik), s ezt az adózó a kérelem benyújtásával egyidejűleg bizonyítja, úgy az adóhatóság visszavonja az adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozatát, és az adószámot megállapítja.Mentesülhetnek az adóregisztrációs eljárás alól a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő társaságok, illetve e társaságok jelenlegi vagy volt vezető tisztviselői. A kimentési eljárás megindításának jogvesztő határideje nyolc nap.
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság az adóregisztrációs eljárásban azt a korábbi tartozást is figyelembe veszi, amelyre igényét a felszámolási eljárásban nem jelentette be, vagy lemondott róla.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2b) bekezdésében.]
Új vezető tisztségviselő vagy új többségi tag bejelentése esetén, ha az adóhatóság adószám megállapítását kizáró okot tár fel, és ennek elhárítására a már adószámmal rendelkező adózót szólítja fel, az adózónak erre 30 nap áll rendelkezésére (az eddigi 15 nap helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/C. § (2b), (13), 24/D. § (2), 195. § (3) bekezdéseiben.]
Fokozott adóhatósági felügyelet
Változás 2013. január 1-jétől.
Elektronikus úton is ki lehet tölteni és az adóhatóságnak eljuttatni az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési kérdőívet (úgynevezett kockerd kérdőív).A kockázatelemzési eljárás eredményéről az adóhatóság csak akkor hoz határozatot, ha elrendeli a fokozott adóhatósági felügyeletet (ha nem találja kockázatosnak az adózót, erről nem hoz alakszerű döntést). A kockázatelemzést általános szabályként az adószám megállapításától vagy a személyi változásról történt tudomásszerzéstől számított egy éven belül kell lefolytatni; az éves áfabevallásra kötelezettek esetén a határidő egy évnél hosszabb is lehet, de legfeljebb az áfabevallás határidejét követő naptól számított 30. napig le kell folytatni az eljárást.
A kockerd kérdőív megküldésének elmulasztása esetén az adóhatóság nem törli automatikusan az adószámot, hanem előbb (500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság megállapításával) felszólítja az adózót a mulasztás pótlására, s csak ennek eredménytelensége esetén törli az adószámot automatikusan. A kérdőív megküldésének elmulasztása miatt 2012-ben törölt adószám nem zárja ki, hogy az adóregisztrációs eljárásban adószámot állapítsanak meg.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F. § (1)-(1a) bekezdéseiben, 24/F. §; (6) bek. a), d), 172. § (1) bek. f) pontjaiban, (7) bekezdésében.]
Egyszerűsített bevallás
Változás 2013. január 1-jétől, már a 2012. adóévre vonatkozó adóbevallásokra is.
Az állami adóhatóság által elkészített és április 30-áig (elektronikusan vagy postán) kiküldött egyszerűsített bevallást az adózónak csak abban az esetben kell május 20-áig visszaküldenie, ha azt javítja. Ez esetben az adóhatóság a javításról június 20-áig értesíti az adózót. Az egyszerűsített bevallás választásának ezentúl nem feltétele az adózó elektronikus levélcímének közlése.A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlásáról szóló rendelkezést az egyszerűsített bevallás választására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell eljuttatni az adóhatósághoz - írja elő a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5. paragrafusa.
Ha az adózó nem javítja a bevallást (és ezért azt nem küldi vissza az adóhatósághoz), a visszatérítendő adót az adóhatóságnak május 20-ától számított 30 napon belül kell elutalnia. Az adózó bevallásának a javított egyszerűsített bevallás, illetve - ha az adózó nem javította - az adóhatóság által kiküldött egyszerűsített bevallás minősül.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28. § (1) bekezdésében, 28/A. §-ában.]
Járulékplafon megszűnése
Változás 2013. január 1-jétől.
A nyugdíjjárulékalap felső határára vonatkozó szabályt továbbra is alkalmazni kell a 2013. január 1-jét megelőző időszakban járulékalapot képező jövedelmekre és a felső határt meghaladóan levont nyugdíjjárulékkal összefüggő adókötelezettségekre.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28/A. § (1), (4), 30. § (2) bekezdéseiben, 172. § (1) bek. k) pontjában.]
Adó- és járulékkülönbözet elszámolása
Új előírás 2013.január 1-jétől.
Ha a magánszemély a munkáltató jogutód nélküli megszűnését követően tárja fel adója (adóelőlege), járuléka munkáltató általi túlvonását, ezt a tényt bejelentheti az állami adóhatóságnak. Ezt követően az adóhatóság határozattal írja "jóvá" a túlvont adót a magánszemély javára.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 30/A. §-ában.]
Bevalláshelyettesítő nyilatkozat
Változás 2013. január 1-jétől.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató is tehet társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozatot, ha az adóévben nincs vállalkozási tevékenységből bevétele, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan nem számol el költséget, ráfordítást. (A nyilatkozatot továbbra is az adóévet követő év február 25-éig, a bevallást helyettesítő nyomtatványon kell megtenni.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás fordított adózásnál
Új előírás 2012. július 1-jétől.
A fordítottan adózó gabonafélék értékesítője az adómegállapítási időszakban eladott termékek, e gabonafélék beszerzője a beszerzett termékek tekintetében nyilatkozik - abban az adómegállapítási időszakban, amelyben adófizetési kötelezettsége keletkezik - az áfaalanynak minősülő partner adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az áfatörvényben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségétől, valamint ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-ában.]
Változás 2012. október 26-ától.
A hibrid vetőmagok esetében nem kell nyilatkozni a kilogrammban meghatározott mennyiségről.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-ában.]
Új előírás 2013. április 1-jétől.
A fordított adózás és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás szabályai kiterjednek a sertés, továbbá a takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31/C. §-ában.]
Soron kívüli bevallás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Soron kívüli bevallást kell benyújtania a bevallással még le nem fedett időszakról annak, aki■ üzletvezetése helyét belföldről külföldre helyezi át, és erre tekintettel - a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény vagy más jogszabály szerint - belföldi illetőségű adóalanyisága megszűnik,
■ az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró gazdasági társasággal beolvadás útján egyesül (a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-ai 2005/56/EK irányelv alapján).
Az adózónak bevallási kötelezettségét - függetlenül attól, hogy éves, negyedéves vagy havi elszámolású adóról van szó - az azt kiváltó eseményt követő harminc napon belül kell teljesítenie.
Adóhatósági igazolás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózóknak semmilyen eljáráshoz nem kell külön nemleges adóigazolást igényelniük.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 85/A. § (7) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje nyolc napról hat napra csökken.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (5) bekezdésében.]
A kizárólag adóazonosító jellel rendelkezők is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adózói adatbázisba.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Adó- és vámhatósági hatáskörváltozások
2013. január 1-jétől a vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóságéba kerülnek három adónem - a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó - adóztatási feladatai (bevallások, befizetések, környezetvédelmitermékdíj-bejelentések feldolgozása, ellenőrzés) .A 2013. január 1-je előtti időszakra vonatkozó bevallásokat 2013. február 14-éig még a vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell a vámhatósághoz benyújtani. Ezeket és a 2012. december 31-éig megtett környezetvédelmitermékdíj-bejelentéseket a vámhatóság dolgozza fel. Ezt követően már csak az újonnan bevezetett, állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon nyújthatók be a bevallások, bejelentések (akkor is, ha azok 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkoznak).
A három adónem állami adóhatósághoz való kerülésével változik az adózás rendjéről szóló törvény is. A képviselet szabályai kiegészülnek, így a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényből az Art.-ba kerülnek azon szabályok, miszerint környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben a kötelezettet termékdíj-ügyintéző szakképesítésű meghatalmazott is képviselheti, akár állandó meghatalmazással is.
A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatósági ellenőrzésre 2013-tól az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Az állami adóhatóság abban biztosított hatásköre ezért az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében kiterjed arra is, hogy termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket is vizsgálja.
A népegészségügyi termékadó hatékony ellenőrzéséhez szükséges az adózással érintett termékkörből mintát venni, ehhez a feltételeket az adózónak kell biztosítania. Az adóhatóság a mintavételről jegyzőkönyvet vesz fel. A mintavételi, továbbá a laboratóriumi vagy egyéb vizsgálati költség - ha a mintavétel eredményeként az adóhatóság jogsértést állapít meg - az adózót terheli.
__________________________________________________________________________________
Illetékelőleg megszűnése
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnik az illetékelőleg-fizetési kötelezettség. A 2013. január 1-jén még folyamatban lévő eljárásokban azonban még alkalmazni kell az illetékelőleg-megállapítás szabályát.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 42. § (5) bekezdésében.]
Köztartozások elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság által végrehajtás során behajtott összegből elsőbbséget élvez a végrehajtási költség kielégítése. Csak ennek elszámolása után kerülhet sor a fennmaradó összegnek a jövedelemadó-előleg, levont jövedelemadó vagy levont járulék címén fennálló tartozások elszámolására.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (3) bekezdésében.]
Túlfizetés elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság a túlfizetést az adózó által megjelölt adószámlára akkor is elszámolhatja, ha az adózó adószámláján nincs tartozás.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5) bekezdésében.]
Kifizetéskori igazolás
Változás 2013. január 1-jétől.
A társadalombiztosítási szerv naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetést követően), illetve a naptári évet követő hónap 31. napjáig ad igazolást a kifizetésekről (eddig a kifizetés időpontjában adott).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 46. § (3) bekezdésében.]
Elektronikus kapcsolattartás
Változás 2013. július 1-jétől.
Elektronikus adatkapcsolat létesül az állami adóhatóság és a pénzügyi, pénzforgalmi intézmények, illetve befektetési vállalkozások között.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (19)-(21) bekezdéseiben.]
Adótitok kiadása az EUTAF részére
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az adótitok megismerésére jogosult az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF), ha erre az általa folytatott ellenőrzéshez van szüksége. Az állami adóhatóság az adatról megkeresésre tájékoztatja az EUTAF-ot.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. e) pontjában.]
Önkormányzati adóhatóság adóslistája
Változás 2013. január 1-jétől.
Önkormányzati adóhatóság csak azoknak a helyiadó-, illetve gépjárműadó-tartozással rendelkező adózóknak az adatait teheti közzé, akiknek a tartozása eléri a 100 ezer - magánszemélyek esetében az 50 ezer - forintot, és e tartozás 90 napon keresztül folyamatosan fennáll. (Korábban 10 ezer - magánszemélyek esetében ezer - forintos adótartozás elég volt a listára kerüléshez.)Nem tekinthető fennálló adótartozásnak az adóhatósági határozaton alapuló tartozás, ha a határozat jogerős ugyan, de a bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, vagy a bírósági eljárás még nem zárult le jogerősen.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 55/B. §-ában.]
Központosított ellenőrzés
Változás 2013. január 1-jétől.
A központosított ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság vezetőjének utasítása alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alsó fokú adóztatási szerve vagy alsó fokú vámszerve végzi kijelölés alapján (nem pedig a kormány által központosított ellenőrzésre kijelölt szerv).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 88/A. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Felhívás önellenőrzésre
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató adózót önellenőrzésre hívhatja fel az adóhatóság, ha bevallása és a rendelkezésére álló adatok alapján eltérést állapít meg a terhére. Az önellenőrzés nem kötelező, elmulasztása nem von maga után szankciót. Ha a felhívásra kiutalási határidőn belül kerül sor, a kiutalási határidő szünetel az önellenőrzés beérkezéséig, de legfeljebb a felhívás közlésétől számított 30 napig. Ez alatt az adóhatóság nem indít ellenőrzést a felhívással érintett adónemre és időszakra vonatkozóan.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 91/B. §-ában.]
Kiutalás előtti ellenőrzés határideje
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az ellenőrzési határidő szempontjából az adózó bevallásában szereplő nyilatkozat vagy annak hiánya szerint megállapított áfakiutalási határidőt kell figyelembe venni, függetlenül a nyilatkozat megalapozottságától.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (2) bek. d) pontjában.]
Ellenőrzési határidő számítása
Változás 2012. június 20-ától.
Új eljárás elrendelése, továbbá kapcsolódó vizsgálat és külföldi adóhatóság megkeresése esetén az új eljárás, a kapcsolódó vizsgálat és a külföldi adóhatóság megkeresése kezdőnapjának már nemcsak az értesítés postára adásának napja számít, hanem ezen értesítések személyes átadásának napja is.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4), (11)-(12) bekezdéseiben.]
Határidő szünetelése alatti ellenőrzés
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság az ellenőrzést az ellenőrzési határidő szünetelése alatt is folytathatja, függetlenül attól, hogy a szünetelésre milyen okból kerül sor.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. §; (2), (4) bekezdésében.]
Iratbevonás
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ellenőrzés teljes ideje alatt sor kerülhet az iratok bevonására, ha a vizsgálat alá vont, adózással összefüggő iratok megsemmisítésének vagy az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye áll fenn. (Eddig ezt a törvény csak az ellenőrzés megkezdéséhez kapcsolódóan mondta ki.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 96. § (1) bekezdésében.]
Kapcsolódó vizsgálat
Változás 2013. január 1-jétől.
Az alapellenőrzés a kapcsolódó ellenőrzés befejezésétől függetlenül lezárható, ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az alapügy tényállása már tisztázott.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 100. § (4) bekezdésében.]
Hivatásos állomány bevonása
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ellenőrzési eljárás zavartalan lefolytatásának akadályozása esetén a NAV hivatásos állományú dolgozója már nem csupán az ellenőrzési, hanem a végrehajtási eljárásban is igénybe vehető. (Eddig csak az adóellenőr veszélyeztetése, fenyegetése esetén volt erre mód, és csak az ellenőrzési eljárásban.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (3) bekezdésében, 144. §-ában.]
Kölcsönzött kulturális javak védelme
Új előírás 2012. július 13-ától.
Az adóhatósági ellenőrzés keretében foganatosított átvizsgálás során nem foglalhatók le a külön törvényben felsorolt, tanúsítvánnyal rendelkező, Magyarországon megrendezendő időszaki kiállításra ide szállított kulturális javak (például festmények), és végrehajtási eljárás során nem rendelhető el ezeket érintő biztosítási intézkedés.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 103. § (4), 149. § (4) bekezdéseiben.]
Ellenőrzési megállapítások közlése
Változás 2012. június 20-ától.
Ha a fel nem fedett próbavásárlás nem állapít meg jogsértést, az ellenőrzés megállapításait nem kell ismertetni a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (3) bekezdésében.]
Költségmentességi kérelem elbírálása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A hatósági eljárás során előterjesztett költségmentességi kérelemről az elsőfokú adóhatóság dönt, de a kérelem elbírálása nem befolyásolja a hozzá kapcsolódó eljárás lefolytatását.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 120. § (9) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A költségmentességi kérelem elutasításáról hozott végzés is fellebbezéssel támadható.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136. § (3) bek. j) pontjában.]
Kézbesítés
Változás 2013. január 1-jétől.
A kézbesítési vélelem beálltát minden eredménytelen küldeménykézbesítés esetében megállapítja az adóhatóság.A kézbesítési vélelemmel kapcsolatos adatokat az adóhatóság internetes honlapján közzéteszi, és erről az ügyfélkapun keresztül értesíti az adózót. Ez alól kivétel az az esetkör, amikor a címzett megtagadta a részére kiküldött adóhatósági irat átvételét.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha az adóhatóság az iratot elektronikus úton kézbesíti az adózó, illetve meghatalmazottja részére, azt együttes kézbesítés esetén ugyanazon a napon kell az ügyfélkapu tárhelyén elhelyezni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (7) bekezdésében.]
Az adózó a kézbesítési vélelem beálltát követően e ténynek az állami adóhatóság honlapján való közzétételét követő 15 napon belül kezdeményezheti a kézbesítési vélelem megdöntését.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. §-ában.]
Illetékkiszabó határozat
Változás 2012. június 20-án.
Az illetéket kiszabó határozat jogerőre emelkedését csak az első alkalommal benyújtott, illetékmentességre vagy illetékkedvezményre irányuló kérelem akadályozza meg.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 127/A. §-ában.]
Végrehajtás hagyatékra
Változás 2013. január 1-jétől.
Az örökhagyó halálát követően az örökhagyó tartozása miatt indult végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki. Ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható (örökrésze erejéig).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 131. § (3) bekezdésében.]
Automatikus szja-fizetési könnyítés
Változás 2013. január 1-jétől.
A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett magánszemély szja-fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer forintról 150 ezerre, időtartama pedig négy hónapról hat hónapra nő.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/A. §-ában.]
Feltételes adómegállapítás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A jövőbeninek nem minősülő (múltbeli) ügyletekre feltételes adómegállapítás kérhető, amely csak társasági adóra, személyi jövedelemadóra, kisvállalati adóra, illetve helyi iparűzési adóra vonatkozhat. E kérelmet az érintett bevallás benyújtásáig, de legfeljebb a bevallási határidőig lehet előterjeszteni; tartós feltételes adómegállapítással, illetve jövőbeni ügyletre vonatkozó kérelemmel egyidejűleg nem kérhető; a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig nem rendelhető el ellenőrzés a kérelemben szereplő ügyletre vonatkozóan; az ügylettel összefüggő bevallás szerinti visszaigénylés esetén a kiutalási határidőt az ellenőrzési moratórium záró időpontját követő naptól kell számítani. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem benyújtásáról nyolc napon belül tájékoztatja az adóhatóságot. Minden feltételes adómegállapításra irányuló eljárásban hozott döntést - a jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül - meg kell küldeni az adóhatóságnak.A törvény meghatározza a szerződéscsomag, illetve szerződéstípus fogalmát. Szerződéscsomag azon ügyletek (szerződések) összessége, amelyek közvetlenül szolgálják a kérelemben megjelölt konkrét gazdasági cél elérését, és közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Szerződéstípusnak minősül az adózó és előre nem meghatározható számú - vagy előre meghatározható számú, de nem azonosítható - személy közötti ügylet (szerződés).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §-ában, 178. § 38-39. pontjaiban.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Tartós feltételes adómegállapítás esetén a díj mértéke a nem tartós feltételes adómegállapításra irányadó díj kétszerese.A jövőbeninek nem minősülő (jellemzően múltbeli) ügyletekre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem díja a jövőbeni ügyletekre vonatkozó díj kétszerese.
A tartós feltételes megállapításra, illetve jövőbeninek nem minősülő ügyletekre vonatkozó kérelmek esetén a felső korlát 15 millió forint, ha sürgősségi eljárásban kérik, 20 millió forint.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. § 6. bekezdését.]
A feltételes adómegállapítási eljárásra vonatkozó kötelező képviselet bevezetésével egyidejűleg megszűnik a kérelmek ellenjegyzési kötelezettsége.A kérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a határozat kiadmányozása előtt az adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, a határozat - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a kiadmányozásakor hatályos jogszabályok szerinti megállapításokat is tartalmazza.
Az adómegállapítás a kérelem benyújtásának évében és az azt követő két évben alkalmazható. Ha az adózó a kérelem benyújtásakor jogszerűtlenül nyilatkozott a tartós feltételes adómegállapítás feltételeinek fennállásáról, úgy a már kiadott határozatot befolyásolják a jövőbeni jogszabályváltozások, vagyis a döntés elveszíti három évre vonatkozó kötőerejét.
Az eljárás megszüntetése, illetve a kérelem elutasítása esetén a megfizetett díj 85 százalékát kell visszafizetni a kérelmező részére (az eddigi 75 százalék helyett); sürgősségi eljárásban - az ügyintézési határidő késedelme esetén - a sürgősségi felár visszafizetendő.
A fellebbezésre, a kiegészítésre, a kijavítás iránti kérelmekre tételes díjat kell fizetni (illeték helyett), ennek mértéke fellebbezés esetén 100 ezer forint, egyéb esetekben 15 ezer forint.
A feltételes adómegállapítás kötőereje csak a határozat érdemi megállapítását érintő jogszabályváltozások esetén szűnik meg (eddig valamennyi jogszabályváltozás esetén megszűnt).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §-ában. 178. § 16., 38-39. pontjaiban.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedését követően bekövetkezett jogszabály-módosítás, illetve tényállásváltozás esetén az adózó - már akkor is, ha az ügylet megvalósult - kérheti a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát (feltéve, hogy a változás érdemben nem érinti a feltételes adómegállapítást). Az eljárás díja a feltételes adómegállapítási kérelem díjának 50 százaléka. Ezekben az eljárásokban a feltételes adómegállapításra irányadó szabályok érvényesek, azzal, hogy sürgősségi eljárás esetén a felárat csak akkor kell megfizetni, ha az adómegállapítási eljárás nem sürgősségi volt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/A. §-ában.]
Határidőn túl benyújtott fellebbezés
Változás 2013. január 1-jétől.
A határidőn túl benyújtott fellebbezést a hatóság érdemi vizsgálat nélküli elutasítja. (Korábban felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálta el.) Ez a szabály vonatkozik a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezésre, valamint az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezésre is. Az elutasító döntés önállóan fellebbezhető. Az érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetén a kiszabott, de még meg nem fizetett illetéket törölni kell, illetve a megfizetett illetéket vissza kell fizetni.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 136. § (6) bekezdésében.]
Felügyeleti intézkedés iránti kérelem
Változás 2013. január 1-jétől.
Az olyan felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket, amelyek ügyében a NAV elnöke még nem járt el, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter hivatalból átteszi az adóhatósághoz (eddig ezen kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül elutasították).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Átvezetés végrehajtási eljárás esetén
Változás 2013. január 1-jétől.
A végrehajtási költség kielégítése elsőbbséget élvez minden más követeléssel szemben az állami adó- és vámhatóságnál fennálló túlfizetések átvezetése során.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 150/A. § (2) bekezdésében.]
Diákhitel-végrehajtás
Új előírás a törvény kihirdetését követő naptól.
A Diákhitel Központ Zrt. az állami adóhatóság által még nem érvényesített vagy nem érvényesíthető követeléseket polgári úton érvényesítheti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 155/A. § (2) bekezdésében.]
Végrehajtási eljárás felfüggesztése
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A végrehajtást az adóhatóság az adózó kérelmére is felfüggesztheti, feltéve, hogy az adózó megfelelően igazolja, hogy a felfüggesztésre okot adó körülmények fennállnak, és az adózó terhére az adott eljárásban nem szabtak ki az eljárás akadályozásáért mulasztási bírságot. (Eddig az illetékkötelezettség várható megszűnése esetén volt lehetőség az adózó kérelmére felfüggeszteni a végrehajtási eljárást.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (3a) bekezdésében.]
Hatósági átutalási megbízás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A végrehajtás felfüggesztésének elrendelése napján, illetve a végrehajtási eljárás szünetelésének első napján már foganatosított hatósági átutalási megbízást (inkasszót) vissza kell vonni, ha a pénzintézet azt még nem teljesítette, ha pedig a pénzintézet már átutalta a pénzt az adóhatóságnak, akkor azt az adóhatóságnak nyolc napon belül vissza kell térítenie.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (7) bekezdésében.]
Végrehajtás tilalma
Új előírás 2013. január 1-jétől, a 2012. január 1-jén már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandóan.
A fizetési könnyítés vagy adómérséklés engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedéséig az adóhatóság nem foganatosíthat végrehajtási cselekményt a kérelemmel érintett adótartozásra, adók módjára behajtandó köztartozásra.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160/A. §-ában.]
Végrehajtás megkeresésre
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ingatlan-nyilvántartási díjtartozás akkor is átadható végrehajtásra az adóhatóságnak, ha összege nem éri el a 10 ezer forintot, de meghaladja az 5 ezret.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (1) bekezdésében.]
Az adók módjára behajtandó köztartozások végrehajtásakor alkalmazhatók az ingatlanra történő jelzálogjog-alapítás szabályai.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (8) bekezdésében.]
Önellenőrzési pótlék
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az önellenőrzésre azért került sor, mert az eredeti adóbevallásban bevallani és megfizetni elmulasztott adó bevallását és megfizetését az adózó egy későbbi bevallási időszakban pótolta, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg az adó pótlólagos megfizetésének időpontjáig felszámítható önellenőrzési pótlék összegét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 168. § (3) bekezdésében.]
Mulasztásibírság-minimum
Változás 2013. január 1-jétől.
Eljárásiilleték-fizetési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztás esetén minimum 5 ezer forint a mulasztási bírság (eddig nem volt minimum). A mulasztási bírság mértéke továbbra is a meg nem fizetett illeték 100 százalékáig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (11) bekezdésében.]
Végrehajtási költség
Változás 2012. június 20-ától.
Az adóhatóságot a végrehajtás során felmerült készkiadások mellett költségátalány is megilleti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 163. § (1) bekezdésében.]
Adóhatósági felhívás
Változás 2013. január 1-jétől.
Bizonylatkiállítási kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság dönthet úgy, hogy mellőzi a kötelezettség teljesítésére való felhívást.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (7) bekezdésében.]
Elektronikus bevallásmásolat-igénylés
Változás 2013. január 1-jétől.
Elektronikusan is igényelhető az állami adóhatósághoz benyújtott bevallás másolata. (Az elektronikus ügyintézés részletszabályait az adópolitikáért felelős miniszternek az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól szóló - 34/2006. - rendelete tartalmazza.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § 13. pontjában.]
Minősített adózó
Változás 2013. január 1-jétől.
Minősített adózó csak az lehet, aki nem állt, illetve nem áll kényszer-végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 31. pontjában.]
Köztartozásmentes adózói adatbázis
Változás 2013. január 1-jétől.
A köztartozásmentes adózói adatbázisba azok a magánszemélyek is kérhetik felvételüket, akik csak adóazonosító jellel rendelkeznek.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontjában.]
Támogatás-túligénylés
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb igénybevételét engedélyező határozatát visszavonja, ha az igényelt előleg összege rendszeresen - egymást követő hat hónapon belül legalább háromban -legalább 10 százalékkal meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet III. 4. b) alpontjában.]
Áfa gyakoribb elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
Különös méltányosságból az eljáró adóhatóság vezetője az adózó kérelmére kizáró ok ellenére is engedélyezheti az áfa gyakoribb elszámolását, ha a kizáró ok súlya nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével. A gyakoribb elszámolást nem zárja ki, ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább három alkalommal székhelyet változtatott.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./2./b) alpontjában.]