Mit kell tudni a helyi adókról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Mentes az építményadó alól a kizárólag a háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség (tehát ha például a rendelőt magánpraxis folytatására és háziorvosi tevékenységre egyaránt használják, akkor nem).
A telekadó hatálya kiterjed a repülőtér teljes -épülettel le nem fedett - területére. Temetőre nem állapítható meg telekadó.
A halászatról és horgászatról szóló törvény fogalma alá tartozó víztározó területére nem terjed ki a telekadó hatálya.
Az iparűzési adó alapj...

Mit kell tudni a helyi adókról?
Építményadó, telekadó
Változás 2012. május 15-étől.
Mentes az építményadó alól a kizárólag a háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség (tehát ha például a rendelőt magánpraxis folytatására és háziorvosi tevékenységre egyaránt használják, akkor nem).
A telekadó hatálya kiterjed a repülőtér teljes -épülettel le nem fedett - területére. Temetőre nem állapítható meg telekadó.
Változás 2013. január 1-jétől.
A halászatról és horgászatról szóló törvény fogalma alá tartozó víztározó területére nem terjed ki a telekadó hatálya.
Az iparűzési adó alapja
Változás 2013. január 1-jétől.
Az iparűzési adó alapjából korlátozottan, sávosan progresszív módon vonható le az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összege.
Az adóalap meghatározásakor a nettó árbevételből levonható
■ 500 millió forint árbevételig az e sávba jutó eladott áruk beszerzési értékének és közvetített szolgáltatások értékének együttes összege (azaz a nettóárbevétel-csökkentő összeg egésze);
■ az 500 millió forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó összegből az e sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 85 százaléka;
■ a 20 milliárd forintot meghaladó, de 80 milliárd forintot meg nem haladó összegből az e sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 75 százaléka;
■ a 80 milliárd forintot meghaladó összegből az e sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg, de legfeljebb az e sávba jutó nettó árbevétel 70 százaléka.
A sávba jutó nettóárbevétel-csökkentő összeg alatt az összes eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegének az adott sávba jutó nettó árbevétel összes nettó árbevételben képviselt arányával szorzott összegét kell érteni. Elsőként ezt az összeget kell kiszámítani. Ha ez a számadat nagyobb, mint az adott sávba tartozó nettó árbevétel meghatározott százalékával szorzott számadat, akkor csak ez utóbbi - kisebb - összeget lehet levonni az adott sávba tartozó nettó árbevételből.
Nem kell alkalmazni a korlátozó szabályt az exportértékesítéssel összefüggésben elszámolt elábé és a közvetített szolgáltatások értéke esetén. A pénzügyi lízinggel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke korlátozás nélkül levonható.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás adóalanyoknak meg kell állapítaniuk az összesített nettó árbevételük és az összesített nettóárbevételcsökkentő tételek pozitív előjelű különbözetét, és az említett számítást erre az összevont különbözetre kell elvégezniük. Az egyes adóalanyok iparűzésiadó-alapja a különbözetnek és az adóalany nettó árbevételének az összesített nettó árbevételben képviselt aránya szerinti szorzat összege. Ezt a szabályt csak azon adóalanyoknak kell alkalmazniuk, amelyeknél az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összege meghaladja a nettó árbevétel 50 százalékát.
Nem változott.
Az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések értéke, továbbá a kutatásfejlesztés közvetlen költsége teljes mértékben levonható a nettó árbevételből az adóalap kiszámítása során.
Egyszerűsített iparűzésiadóalap-megállapítás
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóévben 8 millió forint nettó árbevételt - a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén a 8 millió forint arányos részét - meg nem haladó árbevételű iparűzésiadó-alany jogosult az iparűzésiadóalap egyszerűsített megállapítására. (Korábban ez az árbevételi határ az adóévet megelőző adóév árbevételére vonatkozott.)
Nem változott.
A 8 millió forint adóévi nettó árbevételt el nem érő vállalkozó a nettó árbevétel 80 százalékában, az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az evaalap 50 százalékában, az átalányadózó egyéni vállalkozó pedig az átalányadó 1,2-szeresében jogosult megállapítani az iparűzési adó alapját.
Katás iparűzésiadó-alap
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kisadózók tételes adójának (kata) alanya tételes összegben is meghatározhatja az iparűzési adó alapját, de csak a katában fennálló alanyisága időszakára. Ha így dönt, akkor ezt az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített (a bejelentkezési, változásbejelentési, előző időszakról szóló bevallási) nyomtatványon kell közölnie. Ha a kata alanya év közben hozza meg döntését, akkor a január 1-jétől a kataalanyiság kezdetét megelőző napig terjedő időszakról bevallást is be kell nyújtani.
A tételes adóalap nagysága valamennyi adókötelezettséggel érintett - azaz székhely, telephely szerinti - település esetén 2,5-2,5 millió forint. Ha a vállalkozó adókötelezettsége az adott településen nem teljes évre áll fenn (például mert év közben létesített telephelyet), vagy a katában fennálló fizetési kötelezettség nem teljes évre vonatkozik (például 30 napot meghaladó keresőképtelenség miatt), akkor a 2,5 millió forint tételes adóalapot időarányosan kell megállapítani.
Az adót évi két egyenlő részletben kell megfizetni, adóelőleg-fizetési (és adóelőleg-bevallási) kötelezettség nincs. Ha az adóév 12 hónap, akkor az adófizetés március 15-éig, illetve szeptember 15-éig esedékes, ha 12 hónapnál rövidebb (év közbeni kezdés esetén), akkor az adókötelezettség adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig.
A kata alanyának - főszabály szerint - nincs bevallásbenyújtási kötelezettsége. Bevallást kell azonban tenni, ha
■ a kataalanyiság bármely ok (például társaságiforma-váltás, saját döntés) miatt megszűnik, mégpedig a megszűnés hónapjának utolsó napjáig (ekkor - ha a vállalkozás nem szűnt meg -a kataalanyiság megszűnésének napját követő naptól az adóévet követő év június 30-áig terjedő időszakra adóelőleget is kell bevallani);
■ a katafizetési kötelezettség szünetelése miatt év közben több adót fizetett, mint amennyit kellett volna (ekkor a bevallási határidő az adóévet követő év január 15-e).
A kata alanya is igénybe veheti az önkormányzat által biztosított adómentességet, adókedvezményt (feltéve, hogy a vállalkozás adóalapja nem több, mint 2,5 millió forint, azaz csak egy településen adóalany) és a foglalkoztatásnövelés miatti többletfoglalkoztatottanként 1 millió forint adóalap-mentességet, továbbá csökkentheti adóját a más településen megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adóval. Ezekben az esetekben az adóelőny csak a bevallás - adóévet követő év május 31-éig történő - benyújtásával érvényesíthető.
Kivás iparűzésiadó-alap
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kisvállalati adó (kiva) alanya az iparűzési adó alapját úgy is megállapíthatja, hogy a kiva alapját 20 százalékkal növeli. A vállalkozó választása adóévre szól; amennyiben év közben kikerül a kisvállalati adó hatálya alól, akkor arra az időszakra, ameddig a kivaalanyiság fennállt, az egyszerűsített módon, az adóév fennmaradó időszakára az általános szabályok szerint vagy - ha árbevétele kisebb, mint 8 millió forint - a nettó árbevétel 80 százalékában is megállapíthatja adóalapját.
Adóbevallás csak forintban
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó az iparűzésiadó-bevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével köteles forintra átszámítani. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
Ideiglenes építőipari tevékenység
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ideiglenes jellegű építőipari tevékenység utáni iparűzésiadó-kötelezettség a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig tart. (Korábban a törvény csak annyit rögzített, hogy az adókötelezettség időtartama a tevékenység végzésének időtartamával egyezik meg.) Ezen időszak valamennyi naptári napja adóköteles, függetlenül attól, hogy egyes naptári napokon (időjárási viszonyok, munkaszervezési okok miatt) nem történik effektív munkavégzés.
Kincstári adóadatbázis
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) honlapja tartalmazza minden települési önkormányzat minden hatályos helyiadó-rendeletének adómértékekre, adómentességekre, illetve adókedvezményekre vonatkozó szabályait. Az adóalanyok az adóadatbázisból - melyhez az önkormányzati adóhatóságok szolgáltatnak adatot - megismerhetik az önkormányzat honlapjának címét, az önkormányzati adóhatóság telefonszámát, e-mail- és levelezési címét. A kincstár az általa karbantartott, nyilvánosan elérhető adatbázist havonta frissíti, mégpedig úgy, hogy a változást legkésőbb az adóhatósági adatszolgáltatását követő hónap 5. napjától teszi közzé.
Tájékoztatási kötelezettség
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az önkormányzati adóhatóságnak a hatályos adórendeletét egységes szerkezetben - a kincstár felé történő adatszolgáltatással egyidejűleg - közzé kell tennie az önkormányzat honlapján. Ezen túlmenően köteles ugyanott közzétenni az általa rendszeresített adóbevallási és bejelentési nyomtatványokat, továbbá az elérhetőségére vonatkozó információkat.
Egyházi személy idegenforgalmiadó-mentessége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az egyházi személynek nem kell idegenforgalmi adót fizetnie, ha az egyház ingatlanában (épületben, telken) kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében (például lelkigyakorlaton) való részvétele céljából száll meg. Egyházi személy alatt a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti személyt kell érteni.
Adófizetés nem forintban
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az idegenforgalmi adó alanya (szállóvendég) az idegenforgalmi adót a szállásadó felé (ahogyan és amilyen pénznemben a szállásdíjat, azzal együtt) külföldi pénznemben is megfizeti, ha az adott pénznemet a Magyar Nemzeti Bank jegyzi.
A beszedésre kötelezett az adó összegének külföldi pénznemben történő megállapításakor, valamint az adónak az önkormányzati adóhatóság számára forintban való befizetésekor a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóévet megelőző esztendő utolsó napján érvényes - devizaárfolyamát veszi alapul.
Tulajdonos mögöttes felelőssége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha az adóalany vagyoni értékű jog jogosítottjaként adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, és vele szemben a végrehajtás eredménytelenül zárul, akkor az adótartozás megfizetésére az adóhatóság az ingatlan tulajdonosát - mögöttes felelős személyként - kötelezi határozattal. Ez a rendelkezés csak a 2012. december 31-e után keletkező adótartozás esetén alkalmazható.
Önkormányzati rendeletalkotás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A települési önkormányzat adórendeletben felmentheti a bevallásbenyújtási kötelezettség alól a vállalkozónak nem minősülő adóalanyt az építmény-, a telek- és a kommunális adóban, ha az adóalanyt az adott adónemben nem terheli fizetési kötelezettség.
__________________________________________________________________________________
Példa az elábé + közvetített szolgáltatás együttes összegének korlátozására (millió Ft)

Nettó árbevétel

32 000

Anyagköltség

500

Eladott áruk beszerzési értéke

28 000

Közvetített szolgáltatás

250

Eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások összesen

28 250

Alvállalkozói teljesítés

0

Árbevételsávok

Sávba jutó nettó

árbevétel

Sávba jutó elábé + közvetített

szolgáltatások értéke

Figyelembe vehe-

tő maximum (%)

Érvényesíthető elábé +

közvetített szolgáltatá-

sok értéke

1.

2.

3.

4.

5. = 3. de max 2. * 4. /100

0-500

500

441,406 250 = 28 250,0 * (500 : 32 000)

100

441

500-20 000

19 500

17 214,843 750 = 28 250,0 * (19 500 : 32 000)

85

16 575

20 000-80 000

12 000

10 593,750 000 = 28 500 * (12 0 00 : 32 0 00)

75

9 000

80 000 felett

0

0

70

0

Összesen

32 000

28 250

26 016

Rövidítés: elábé= eladott áruk beszerzési értéke.
__________________________________________________________________________________
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.