adozona.hu
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Nincs adófizetési kötelezettség a köztestületek jogutódlással történő, jogszabályon alapuló átalakulása esetén.
Nincs adófizetési kötelezettség üzletág-átruházás esetén, ha az apportálásra és a jogutódlásra vonatkozó általános előírásokon kívül az alábbi feltételek is teljesülnek:
■ az átruházásra kerülő üzletág kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet foglal magában, továbbá
■ az üzletágat megszerző adóalany az adókötelessé tételt választja, ha a szerzett vagyon...
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Jogutódlással történő megszűnés
Változás 2013. január 1-jétől.
Nincs adófizetési kötelezettség a köztestületek jogutódlással történő, jogszabályon alapuló átalakulása esetén.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bek. i) pontjában.]
Üzletág-átruházás
Változás 2013. január 1-jétől.
Nincs adófizetési kötelezettség üzletág-átruházás esetén, ha az apportálásra és a jogutódlásra vonatkozó általános előírásokon kívül az alábbi feltételek is teljesülnek:■ az átruházásra kerülő üzletág kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet foglal magában, továbbá
■ az üzletágat megszerző adóalany az adókötelessé tételt választja, ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz, amelyre az átruházó adóalany az adókötelessé tételt választotta, vagy olyan beépített ingatlant (ingatlanrészt) és az ahhoz tartozó földrészletet, amelynek rendeltetésszerű használatba vétele az üzletág-átruházás időpontjától számítva még nem - vagy kevesebb mint két éve - történt meg.
Üzletág a vállalkozás olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból alkalmas, hogy a hozzá tartozó vagyonnal függetlenül és tartósan önálló gazdasági tevékenységet folytasson.
Közlekedési eszköz bérbeadása
Változás 2013. január 1-jétől.
Közlekedési eszköz nem adóalany részére történő, hosszú időtartamú - vízi közlekedési eszköznél 90, egyéb közlekedési eszköznél 30 napot meghaladó - bérbeadása esetén a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének letelepedési helye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye. (Korábban a bérbeadó székhelye, telephelye szerinti államban volt a teljesítési hely.)Jogszabályban nem definiált úgynevezett kedvtelési célú hajók nem adóalany részére történő, hosszú időtartamú bérbeadása esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a hajó tényleges birtokba adása történik, feltéve, hogy ez egyúttal a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye vagy állandó telephelye, ahonnan a szolgáltatást nyújtja.
E rendelkezéseket első alkalommal olyan bérbeadásra kell alkalmazni, amelyeknél az elszámolási időszak kezdete és az arra vonatkozó ellenérték-megtérítési esedékesség 2013. január 1-jére vagy azt követő napra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 44. § (2)-(4), 281. § (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Közlekedési eszköz rövid időtartamú bérbeadása esetén a teljesítés helye változatlanul az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Közlekedési eszköz adóalany részére történő, hosszú távú bérbeadása esetén a teljesítés helye változatlanul az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig az, ahol a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 37. § (1), 44. § (1) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa közlekedési eszköz bérbeadására
Belföldi állandó lakóhellyel rendelkező nem adóalany magánszemély hároméves futamidejű operatív lízing keretében személygépkocsit lízingel egy osztrák cégtől. A lízing 2012. január 1-jével indult, havi fizetési kötelezettséggel.Az osztrák adóalany a lízingbeadást terhelő, 2012-ben felmerült áfafizetési kötelezettségét Ausztriában teljesíti, a 2012. december 31-ét követően keletkezett áfafizetési kötelezettségét viszont, ha az 2013. január 1-je utáni bérleti díjhoz kapcsolódik, Magyarországon kell teljesítenie, vagyis be kell jelentkeznie a magyar adóhatósághoz, és a bérleti díjra a magyar áfamértéket kell alkalmaznia.
Ha belföldi székhellyel (állandó telephellyel) rendelkező cég ad bérbe hosszú távra közlekedési eszközt külföldön állandó lakóhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel rendelkező nem adóalany részére, akkor a 2013-tól teljesített bérbeadás után belföldön nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, hanem abban az államban kell áfát fizetnie - és annak az államnak a szabályai szerint -, ahol a bérbevevő lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van.
__________________________________________________________________________________
Közösségen belüli ügyletek
Változás 2013. január 1-jétől.
Közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kiállítani, az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, így azt az összesítő nyilatkozatban sem kell feltüntetni. (Az adófizetési kötelezettség Közösségen belüli termékértékesítéskor, illetve - beszerzéskor az erről szóló számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napján keletkezik.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 59. §-ában, 159. § (4) bekezdésében.]
Közösségen belüli ügyletek esetében a számlát legkésőbb az ügylet teljesítését követő hónap 15-éig kell kiállítani. (Korábban nem volt konkrét határidő.) Közösségi ügyletek alatt a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést kell érteni, valamint azt a szolgáltatásnyújtást, melynek teljesítési helyét az általános szabály (igénybevevő letelepedettsége) határozza meg, és amely után a szolgáltatást igénybe vevő adóalany köteles az adót megfizetni. A határidő, mivel közösségi előírás, minden tagállamban irányadó, így a többi tagállambeli adóalanynak is ezen belül kell a számlát kibocsátania a másutt honos - például a magyar - adóalanyok részére. Az egy naptári hónapot meghaladó, folyamatosan teljesített Közösségen belüli termékértékesítés esetén időarányos részteljesítésnek minősül, vagyis a naptári hónap végén adófizetési kötelezettség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az ügylet időarányos részét be kell állítani az összesítő nyilatkozatba, és az adót - Közösségen belüli beszerzésként - időarányosan kell megfizetni. Nem minősül Közösségen belüli termékértékesítésnek, ha a terméket azért viszik át egy másik tagállamba, hogy azon szakértői értékelést végezzenek, majd ezt követően visszaviszik abba a tagállamba, ahonnan elfuvarozták.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bek. f) pontjában, 58. §-ában, 163. § (2) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
A Közösségen belüli határon átnyúló szolgáltatás nyújtására kapott előleg esetén az előlegfizetés adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Ha a teljesítés helyét az általános szabály (igénybevevő letelepedettsége) határozza meg, és ha az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, az előleget az összesítő nyilatkozatban is fel kell tüntetni. Ugyanígy: ha magyar adóalany fizet előleget belföldön nem letelepedett adóalany által nyújtott olyan szolgáltatásra, melynek teljesítési helye belföld, és amelynek igénybevétele után ő az adófizetésre kötelezett, az előleg fizetése után adófizetési kötelezettsége keletkezik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 59. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa Közösségen belüli ügyletre
Magyar adóalany szerződést köt egy szlovák adóalannyal, hogy terméket értékesít neki 1000 euró (adó nélkül) értékben, s erre a szlovák adóalany még a teljesítés előtt 100 euró előleget fizet. Az előleget a magyar adóalany 2013. januárban kapja, a teljesítés 2013. februárban történik.A magyar adóalanynak a kapott előlegről nem kell sem számlát kiállítania, sem összesítő nyilatkozatot készítenie. A számla kibocsátása a teljesítésről még februárban megtörténik. Az adóalanynak a februári összesítő nyilatkozatában kell az 1000 eurós termékértékesítést feltüntetnie.
__________________________________________________________________________________
EKB-árfolyam
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap forintra történő átszámításhoz az adóalany választhatja az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot is. E választását - amely egy naptári évre vonatkozik, és minden olyan, külföldi pénznemben kifejezett ügyletre, ahol az adóalany állapítja meg a fizetendő adót - előzetesen be kell jelentenie az állami adóhatósághoz. Az eurótól eltérő fizetőeszközök közötti átváltást az egyes fizetőeszközök euróhoz viszonyított árfolyamának alkalmazásával kell elvégezni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 80-80/A. §-aiban, 281. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Változatlan, hogy egyes ügyletek esetében melyik napon érvényes árfolyamot kell alkalmazni, illetve az átváltáshoz továbbra is lehetséges - az adóalany választásától függően - a belföldi hitelintézet devizaeladási árfolyamának vagy az MNB árfolyamának az alkalmazása.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 80. §-ában.]
Adómentes szolgáltatás
Változás 2013. január 1-jétől.
Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység keretében, közszolgáltató által nyújtott szolgáltatások közül adóköteles az étkeztetés, ha annak ellenértékét külön meg kell téríteni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. g) pontjában.]
Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás
Változás 2013. január 1-jétől.
A tartalma alapján kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülő bérbeadás mindenképpen adóköteles, függetlenül attól, hogy azt egyéb jogszabály annak minősíti-e.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (2) bek. a) pontjában.]
Importáfa
Változás 2013. január 1-jétől.
Az úgynevezett 42-es eljárásban történő (vagyis amikor az importált terméket szabad forgalomba helyezik az importáló tagállamban, és onnan közvetlenül egy másik tagállamba adómentesen értékesítik) adómentes import egyik feltétele, hogy az importált terméket Közösségen belül adómentesen értékesítsék. E feltétel teljesülését ezentúl az adóalanynak már nem kell igazolnia a vámhatóság részére (az adóalany összesítő nyilatkozata vagy adóbevallása a NAV szervezetén belül lekérdezhető).Ha az importáfa-önadózásra vonatkozó engedéllyel rendelkező adóalanynak a Közösségi Vámkódex 201. cikke szerint keletkezik vámtartozása, úgy annak megállapítása kivetéssel történik, vagyis a vámhatóság szedi azt be.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95. § (9) bekezdésében, 156. §-ában.]
Külföldi adó-visszaigénylése
Változás 2013.január 1-jétől.
A külföldi utas részére történő adó-visszatérítés során használt adóvisszaigénylő lap rovatainak szövegét ezentúl francia nyelven is meg kell adni (eddig csak magyar, angol, német, orosz szöveg szerepelt a rovatokban), és a lapot már nem csak magyarul lehet kitölteni, hanem angol, német, francia nyelven is.A külföldi adóalany a 2012. december 31-e után benyújtott adó-visszatérítési kérelmek során közölt információkat megadhatja németül és franciául is (eddig csak magyarul és angolul lehetett).
A külföldi adóalany ezentúl - de legkorábban csak a 2013-as évet érintő adó-visszatéríttetési kérelmek kapcsán - egy adó-visszatérítési időszakra több visszatérítési kérelmet is benyújthat, de ugyanazon időszakra újonnan benyújtott kérelem csak azt az áfát tartalmazhatja, amelyet a korábbi nem tartalmazott. Egy naptári évben legfeljebb öt kérelem nyújtható be.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 99. § (11), 249. § (4) bekezdéseiben, 251/A. §-ában, 281. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Adólevonási jog
Változás 2012. október 16-ától.
A levonási jog akkor is a fizetendő adó megállapításának időpontjában keletkezik, ha a pénzforgalmi elszámolás szabályait alkalmazzák. Mivel pénzforgalmi elszámolás esetén a fizetendő adó megállapításának időpontja az ellenérték megtérítéséhez igazodik, az adólevonási jog is ettől az időponttól gyakorolható, akkor is, ha a számla befogadója nem választotta a pénzforgalmi elszámolás alkalmazását.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 119. § (1) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő áfára vonatkozó 100 százalékos levonási tilalom 50 százalékra csökken. Ezzel összhangban a levonási tilalom alóli teljes mentesüléshez elegendő, ha az adóalany e szolgáltatások ellenértékének 50 százalékát számlázza tovább közvetített szolgáltatásként.Abban az esetben, ha a fordított adózás kapcsán az adófizetésre az adóalany kötelezett (például Közösségen belüli beszerzés, szolgáltatás igénybevétele külföldi adóalanytól, belföldi fordított adózás, import, saját rezsis beruházás), és adólevonási jogot érvényesített az általa megfizetett vagy megállapított adóra, és abban utólag változás következik be, akkor a levonásba helyezett adó korrekcióját ugyanabban az időszakban köteles elvégezni, amikor az e levonást megalapozó fizetendő adót korrigálnia kell.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 121. §-ában, 124. § (2) bek. b) pontjában, 124. § (4) bekezdésében, 125. § (1) bek. f), 125. § (2) bek. c) pontjaiban, 132. §-ában.]
Fordított adózás
Változás 2012. július 1-jétől.
Egyes gabonák (például búza, kukorica, rozs) értékesítésekor fordított adózást kell alkalmazni (alkalmazására a 2012/624/EU tanácsi határozat ad lehetőséget Magyarországnak 2014. június 30-áig). A fordított adózás szerint belföldi adóalanyok közötti ügyletben nem a terméket értékesítő, hanem az azt beszerző adóalany fizeti az áfát (vagyis az értékesítő adóalany a számlát áfa nélkül állítja ki). A fordított adózás nem alkalmazható a kompenzációs felárra jogosult adóalany által teljesített, ezen termékkört érintő értékesítésekre, beszerzésekre. Az érintett termékekről kiállított számlán fel kell tüntetni a beszerző adóalany adószámát is. Mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek az általa teljesített ügylet főbb paramétereiről (eladó/vevő adószáma, termék, mennyiség, teljesítés időpont, adóalap) külön nyilatkoznia kell adóbevallásában. (E rendelkezéseket azokra az ügyletekre kellett először alkalmazni, melyekben a teljesítés 2012. június 30-a után történt. Ez alól kivételt képezett, ha az adófizetési kötelezettség a 2012. június 30-át követő teljesítés ellenére 2012. július 1-je előtt keletkezett. Ezekben az esetekben még egyenesen kellett adózni. Ha ezen ügyletekhez 2012. július 1-je előtt előleget fizettek, és a teljesítés 2012. június 30-a után történt, úgy az új rendelkezés az előleg utáni adófizetési kötelezettséget nem érintette, továbbá az adófizetésre kötelezett adóalanynak az adóalapnak az előlegre eső adóval csökkentett része után keletkezett adófizetési kötelezettsége.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. i) pontjában, (8) bekezdésében, 276. §-ában, 6/A. mellékletében és a 2003. évi XCII. törvény 31/A. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Már nem csak az adós és a hitelező közötti, hanem az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy közötti termékértékesítésre is a fordított adózást kell alkalmazni, ha a dologi biztosítékként adott terméket a lejárt követelés kielégítése érdekében értékesítik.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. f) pontjában.]
Változás 2013. április 1-jétől.
A fordítottan adózó mezőgazdasági termékek köre az élő sertéssel, a félsertéssel, továbbá egyes takarmányokkal bővül. Az érintett termékekről kiállított számlán fel kell tüntetni a beszerző adóalany adószámát is. Mind az értékesítőnek, mind a beszerzőnek külön nyilatkoznia kell adóbevallásában az általa teljesített ügylet főbb paramétereiről (eladó/vevő adószáma, termék, teljesítés időpontja, adóalap, mennyiség). E rendelkezéseket azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amikor a teljesítés 2013. március 31-ét követi. Ez alól kivétel, ha az adófizetési kötelezettség a 2013. március 31-ét követő teljesítés ellenére 2013. április 1-je előtt keletkezik: ezekben az esetekben még egyenesen kell adózni. Ha ezen ügyletekhez 2013. április 1-je előtt előleget fizettek, és a teljesítés 2013. március 31-ét követően történt, úgy az új rendelkezés az előleg utáni adófizetési kötelezettséget nem érinti, s az adófizetésre kötelezett adóalanynak az adóalapnak az előlegre eső adóval csökkentett része után keletkezik adófizetési kötelezettsége.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. j)-k) pontjaiban, (9) bekezdésében, 284. §-ában, 6/B-C mellékletében és a 2003. évi XCII. törvény 31/B. §-ában.]
Számlázás, pénztárgépek, elektronikus számlázás
Változás 2013. január 1-jétől.
Egységesülnek a papíralapú és az elektronikus számlázásra vonatkozó követelmények (nevezetesen, hogy a számla a kibocsátásától a megőrzésére vonatkozó időtartam végéig biztosítsa az olvashatóságot, az eredet hitelességét - a számlában az szerepel értékesítőként, aki ténylegesen értékesítette a terméket, nyújtotta a szolgáltatást - és a tartalom sértetlenségét, vagyis hogy a számla adattartalmát nem változtatták meg). Elektronikus számla az a dokumentum, melyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A fenti követelményeknek történő megfelelés módját a törvény az adóalanyokra bízza. A követelményeknek bármely olyan üzleti ellenőrzési eljárással eleget lehet tenni, amelynek segítségével megbízhatóan ellenőrizhető, hogy a számla valóban megtörtént termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást dokumentál, mégpedig valós adatokkal. A törvény két olyan eljárást nevesít, amely megfelel a számlával szemben támasztott követelménynek: ez az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírás, valamint az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) továbbított elektronikus adat. Ha a felek az EDI alkalmazása mellett döntenek, nem szükséges sem papír-, sem elektronikus alapon külön havi összesítő jelentést készíteni az ügyletekről. Elektronikus aláírás esetében nem szükséges az időbélyegző alkalmazása. (Az elektronikus számlázáshoz továbbra is szükséges a befogadó beleegyezése, kivéve, ha jogszabály az elektronikus számlázást kötelezővé teszi.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 168/A. §-ában, 174. § (1) bekezdésében, 175. §-ában, 259. § 1/A., 5., 6/A. pontjaiban.]
Számlamegőrzés
Változás 2013.január 1-jétől.
2012. december 31-ét követő teljesítési időponttal a papíralapon kibocsátott számlák elektronikusan is megőrizhetőek. Az elektronikus számlák csak elektronikusan őrizhetőek meg. A megőrzési kötelezettség kiterjed a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét biztosító adatokra is. Elektronikus számlák esetében a formátum változtatható, ha továbbra is biztosított, hogy nem sérül az eredet hitelessége és az adattartalom.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 179. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Külföldi ügyletek számlázása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Harmonizált szabályok írják elő, melyik tagállam számlázási szabályait kell követni, ha a számla kibocsátására kötelezett adóalany nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az adott ügylet után az adót meg kell fizetni. (A számla megőrzésére továbbra is a nemzeti szabályok alkalmazandók.) Főszabályként a számlázásra annak a tagállamnak az előírásait kell alkalmazni, ahol az ügyletet teljesítették. A főszabály a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésekre vonatkozik. Tekintettel arra, hogy ezek az értékesítések belföldi feladás esetén belföldön teljesülnek (függetlenül attól, hogy a rendeltetés helye külföld), ezért azokra a belföldi számlázási szabályok alkalmazandók. Ugyanígy: ha egy más tagállambeli adóalany teljesít egy belföldi beszerző részére Közösségen belüli termékértékesítést, akkor az értékesítőnek a saját tagállama szabályait kell alkalmazni.Kivétel a főszabály alól, ha a számlakibocsátásra kötelezett nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az ügyletet teljesítette, és a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany az adófizetésre kötelezett. Ez esetben a számlakibocsátásra kötelezett a saját letelepedettsége szerinti tagállam számlázási szabályait alkalmazza. A főszabály alkalmazandó, ha a számlakibocsátásra kötelezett nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban, a beszerző vagy igénybevevő az adófizetésre kötelezett, és a felek abban állapodtak meg, hogy a beszerző, igénybevevő bocsátja ki a számlát (ön-számláz). Ez esetben szintén a teljesítés helye szerinti tagállam szabályai az irányadók. Ha magyar adóalany vesz igénybe EU-ban letelepedett adóalanytól szolgáltatást, ami után ő az adófizetésre kötelezett, akkor az EU-s adóalany saját tagállama szabályai szerint számláz, ha a magyar adóalany önszámlázást választ, akkor arra a magyar számlázási szabályok az irányadók.
Például ha egy magyar adóalany Szlovákiában teljesít egy ügyletet, akkor főszabály szerint a szlovák számlázási szabályok az irányadók. Ám ha a magyar adóalany olyan szolgáltatást nyújt egy szlovák adóalanynak, mely után a szlovák adóalany kötelezett Szlovákiában az áfa megfizetésére, akkor a magyar adóalanynak a magyar számlázási szabályokat kell követnie. Ha viszont a magyar adóalany olyan szolgáltatást nyújt egy szlovák adóalanynak, mely után annak kell Szlovákiában megfizetnie az adót, és az önszámláz, akkor a szlovák adóalanynak a szlovák szabályok szerint kell kibocsátania a számlát.
A főszabály alól kivételeket tartalmaz a törvény arra az esetre, ha az ügyletben EU-n kívüli ország is érintett. A termékexport belföldi teljesítési helyű ügylet, így ebben az esetben mindenképpen a magyar szabályokat kell alkalmazni a számlázásra. Abban az esetben, ha az ügylet után az adófizetési kötelezettség EU-n kívüli országban keletkezik, akkor is a számlakibocsátásra kötelezett gazdasági célú letelepedése szerinti tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni. Például ha egy magyar adóalany szolgáltatást nyújt egy orosz adóalanynak, az adófizetési kötelezettség az EU-n kívül keletkezik, de a számlakibocsátásra a magyar szabályok az irányadók.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-ában.]
Gyűjtőszámla
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a gyűjtőszámlát egy hónapot meghaladó időszakról állítják ki, abban nem lehet feltüntetni Közösségen belüli adómentes termékértékesítést, illetve olyan, Közösségen belül határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatást, amelynek teljesítési helye a főszabály (az igénybevevő letelepedettsége) szerinti, és amely után az adót az igénybe vevő adóalany fizeti. Az ügyleteknél a számlát legkésőbb a teljesítést követő hónap 15. napjáig ki kell bocsátani, és ezen előírás betartása nem lehetséges egy hónapot meghaladó időszakról kibocsátott gyűjtőszámla esetében. Tehát ha a gyűjtőszámlát egy hónapot meghaladó időszakról bocsátják ki, és Közösségen belüli adómentes értékesítés vagy határon átnyúló szolgáltatás is történt, akkor azokról külön számlát kell kibocsátani.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 164. §-ában, 281. § (5) bekezdésében.]
Számlán feltüntetendő adatok
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A számlán fel kell tüntetni a belföldi számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegyét, ha a számlában rá áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Tekintve, hogy több ügyletről egy számla is kiállítható (például gyűjtőszámla), nem az ügylet adóvonzatát, hanem az egy számlában áthárított adó összegét kell figyelembe venni. Ez a kötelezettség csak a belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany által teljesített ügyletekről kibocsátott számlákra vonatkozik. Átmeneti szabály, hogy a levonási jog gyakorolhatósága szempontjából nem kifogásolhatóak a 2012-ben kiállított olyan számlák, amelyek teljesítési időpontja 2012. december 31-e utáni, de nem tartalmazzák a vevő adószámát.Ha az adóalany e pénzforgalmi adózási módot választotta, ezentúl köteles feltüntetni a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezést a számlán. A számla befogadójának tudomással kell bírnia erről a tényről, mivel ezen ügylet tekintetében legkorábban akkor vonhatja le az adót, amikor a pénzforgalmi adózást választott adóalany adófizetési kötelezettsége keletkezik.
Ha a számlát megállapodás értelmében nem az ügyletet teljesítő, hanem a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő adóalany állítja ki, a számlán fel kell tüntetni az "önszámlázás" kifejezést.
Változás 2013. január 1-jétől.
A számlán feltüntetendő jelölések uniós szinten egységesülnek. Így fordított adózás esetében a "fordított adózás" kifejezést kell feltüntetni, a különös adózási módok esetében pedig az előre meghatározott kifejezéseket (például "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák"). Ha a számlát nem magyar nyelven állítják ki, hanem például angolul, e kifejezések értelemszerűen az angol megfelelővel tüntetendők fel.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § n), p)-q) pontjaiban.]
Egyszerűsített számla
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az áfatörvény az irányelvvel összhangban megengedi egyszerűsített számla alkalmazását abban az esetben, ha a számla végösszege - áfával együtt - nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő forintot (azaz, mivel az átszámítást az EU-hoz történt csatlakozáskor irányadó árfolyam és a kerekítési szabályok figyelembevételével kell átszámítani, a 25 ezer forintot). Nem bocsátható ki egyszerűsített számla, ha a számla alapjául szolgáló ügylet távértékesítés vagy Közösségen belüli adómentes termékértékesítés.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 176. § (1) bek. d) pontjában, 176. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is lehetőség van egyszerűsített számla kibocsátására előlegről, készpénzzel, illetve készpénzfizetést helyettesítő eszközzel történő fizetés esetén, illetve abban az esetben, ha az ügylet után az adót az EU-n kívül kell megfizetni, vagy egy másik tagállamban kell megfizetni, és a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybevevője kötelezett az adófizetésre.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 176. § (1) bek. a)-c) pontjaiban.]
Pénztárgépi adatszolgáltatás
Változás 2013. április 1-jétől.
Ezentúl a törvény írja elő, hogy az adóalanynak rendszeres adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adóhatóság részére a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól. A pénztárgépek működését az adóhatóság hírközlő eszköz útján felügyelheti. Ebben az esetben az adatszolgáltatás közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. (A részletszabályokat nemzetgazdasági miniszteri rendelet állapítja majd meg.)[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 178. § (1a) bekezdésében, 260. § (1) bek. c) pontjában.]
Különbözet szerinti adózás
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az adóalany a határnap lejártáig nem nyilatkozik arról, hogy alkalmazza a különbözet szerinti adózást, akkor a korábbi választása (normál szabályok alkalmazása a különbözet szerinti adózás helyett) automatikusan meghosszabbodik két naptári évvel.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 225. § (2) bekezdésében..]
Alanyi adómentesség
Változás 2013. január 1-jétől.
Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedik.2013-ra akkor választható alanyi adómentesség, ha az adóalany belföldön, ellenérték fejében teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai ténylegesen sem 2012-ben, sem 2013-ban - ténylegesen, illetve ésszerűen várhatóan - nem haladják meg a 6 millió forintot. E feltételek teljesülése esetén akkor is választhat alanyi adómentességet az adóalany, ha arra egyébként azért nem lenne jogosult, mert az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár korábbi naptári években történő átlépése miatt előírt "várakozási" idő még nem telt el.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) bekezdésében, 279. §-ában.]
Pénzforgalmi elszámolás
Új előírás 2012. október 16-ától.
A 2010/45/EU tanácsi irányelvben biztosított lehetőség alapján bevezetésre került a pénzforgalmi elszámolás, mégpedig úgy, hogy alkalmazására leghamarabb a 2013. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszaktól van lehetőség, de a vonatkozó rendelkezések már 2012. október 16-án hatályba léptek. A pénzforgalmi elszámolásról szóló XIII/A. fejezetben nem szabályozott kérdésekben az áfatörvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/A. 280. §-aiban.]
Pénzforgalmi elszámolást az az adóalany választhat, amelyik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha e törvény hatálya alá tartozna. E feltételek teljesülését a tárgy- (naptári) év első napjára vonatkozóan kell vizsgálni.A pénzforgalmi elszámolás választhatóságához szükséges, hogy
■ az adóalany gazdasági célú letelepedési helye (ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye) belföldön legyen,
■ ne álljon csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, és
■ nem választott alanyi adómentességet.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (1) bekezdésében]
További kritérium, hogy az adóalany összes termékértékesítéséből, szolgáltatásnyújtásából származó ellenérték áfa nélkül számított - nettó - összege ne haladja meg a 125 millió forintnak megfelelő pénzösszeget sem a tárgy-naptáriévet megelőző naptári évben (ténylegesen), sem a tárgy-naptáriévben (ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen). A fenti érték számításakor nemcsak a belföldön, hanem minden, általa teljesített ügylet ellenértékét figyelembe kell venni. Nem számít bele viszont az értékbe a tárgyi eszköz értékesítése, a vagyoni értékű jog végleges átengedése, a Közösségen belüli adómentes értékesítés, a közérdekű jellegére tekintettel adómentes ügylet, valamint az adómentes pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő jellegű szolgáltatások ellenértéke.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/C. §-ában.]
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása után az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg a fizetendő adót. Pénzforgalmi elszámolás nem alkalmazható zárt végű lízingügylet, valamint adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén, továbbá ha az adóalany az áfatörvény más különös rendelkezéseinek valamelyikét (például a különbözet szerinti adózást) alkalmazza az ügyletre.A termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó adólevonási jog a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben az adót is tartalmazó (bruttó) ellenértéket megtérítik. Ezen időszakban is az általános szabályok szerint gyakorolhatja adólevonási jogát az adóalany, ha zárt végű pénzügyilízing-ügyletben lízingbevevőként vesz részt.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]
Olyan számlák pénzmozgással járó érvénytelenítése vagy módosítása esetén, amelyeken feltüntetésre került a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a fizetendő vagy levonható adó változásának figyelembevételére irányadó időpont az ellenérték visszatérítéséhez, megfizetéséhez igazodik a számlát kibocsátó és befogadó adóalanyok esetében. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a beszerzéseihez kapcsolódó számlamódosításkor, - érvénytelenítéskor szintén a pénzmozgások időpontjához igazodva számolja el az áfát.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (2) bek. c) pontjában.]
Ha egy - zárt végű pénzügyi lízingnek nem minősülő - ügyletben a felek részletfizetésben állapodtak meg, a pénzforgalmi elszámolás szabályai a megfizetett részletekre megfelelően alkalmazandók.Ellenérték megfizetésének kell tekinteni (pénzmozgás hiányában is), ha a követelés, kötelezettség engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás következtében vagy más módon szűnik meg.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (3) bekezdésében.]
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany az általa kibocsátott számlákon köteles feltüntetni a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezést, különben nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolás szabályait az általa fizetendő adó megállapítása során.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § h) pontjában, 196/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a törvényben meghatározott okoknál fogva már nem alkalmazhatja ezt az adózási módot, le kell zárnia a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó időszakban keletkezett, függőben lévő áfakötelezettségeit.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/B. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
A törvény meghatározza a pénzforgalmi elszámolás megszűnésének eseteit és időpontját. Ha a pénzforgalmi elszámolás a választásra jogosító értékhatár túllépése miatt szűnik meg, a pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni azon ügyletre sem, amelynek ellenértékével lépi túl az adóalany az értékhatárt. A pénzforgalmi elszámolásnak az értékhatár túllépése miatti megszűnése esetén az adóalany a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választhatja újra a pénzforgalmi elszámolást.Az adóalany a pénzforgalmi elszámolás alatt teljesített ügyletei után abban az esetben is az ellenérték megfizetéséhez igazodva fizetheti meg az áfát, ha annak megtérítése már a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követő időpontra esik, kivéve a 196/B. paragrafus (5) bekezdésében felsorolt eseteket (például felszámolás, végelszámolás).
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/F. §-ában.)
A pénzforgalmi elszámolás az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választható a tárgy-naptáriévre, ilyenkor az árbevételre vonatkozó feltételeket időarányosan kell teljesíteni. A pénzforgalmi elszámolás egyebekben a tárgy-naptáriév végéig terjedő időszakra választható.A pénzforgalmi elszámolás választásáról, annak megszűnéséről az adóalanynak nyilatkoznia kell az állami adóhatóság részére, mégpedig a változásbejelentés - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott - szabályai szerint. Így például ha az adóalany saját döntése alapján kívánja megszüntetni a pénzforgalmi elszámolást, akkor legkésőbb a naptári év utolsó napjáig köteles bejelentést tenni az adóhatóság felé, ha pedig túllépi a választásra jogosító értékhatárt, akkor legkésőbb a túllépést követő 15 napon belül.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 196/D-E, 196/G. §-aiban.)
__________________________________________________________________________________Példa a pénzforgalmi áfa alkalmazására
A példa egy pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozás likviditási helyzetét mutatja be és hasonlítja össze egy általános szabályok szerint adózó vállalkozással. Az első hónapban mindkét vállalkozás 100 ezer forint plusz áfa értékben hajt végre beszerzést, melynek felhasználásával még ugyanazon hónapban terméket állít elő, és értékesít 150 ezer forint plusz áfa értékben.
Az érték oszlopban a beszerzés-értékesítés ellenértéke, valamint az ahhoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve levonási jog összege kerül feltüntetésre. A pénzmozgás oszlopban az ezen értékekhez kapcsolódó pénzmozgás jelenik meg, a negatív összeg a vállalat részéről történő kifizetést, a pozitív összeg a vállalat javára történt befizetést/jóváírást jelenti. A pénzforgalmi áfaelszámolásból eredő likviditási hatás oszlopa az első hónaptól az adott hó végéig halmozott pénzforgalmi egyenleget hasonlítja össze a kétféle adózási mód között.1. eset: beszerzés azonnali fizetéssel, értékesítés 30 napos fizetési határidővel
A pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozás a példában egy hónapig likviditási előnnyel fog rendelkezni a nem pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozással szemben. A pénzforgalmi áfaelszámolás előnye, hogy a termékértékesítéshez kapcsolódó áfafizetési kötelezettséget csak az ellenérték vevő általi kifizetését követően kell teljesíteni. Az egy hónapig fennálló likviditási előny a példában 13 500 forint, mely az értékesítés és a beszerzés áfatartalmának különbsége. A pénzforgalmi adózást választó adóalany a második hónapban visszaigényelhetné a beszerzés utáni áfát, de a kiutalási határidő miatt előnyösebb a szóban forgó összeggel a következő hónapban esedékes fizetési kötelezettségét csökkenteni.|
Általános szabályok szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás likvidítási hatás |
|||||
|
Időpont |
Tevékenységek |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
|
|
1. hónap |
Beszerzés bruttó ellenértéke |
127 000 Ft |
-127 000 Ft |
127 000 Ft |
-127 000 Ft |
||
|
Értékesítés bruttó ellenértéke |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
|||||
|
Beszerzés után keletkező áfalevonási jog |
27 000 Ft |
27 000 Ft |
|||||
|
Értékesítés
után keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
0 Ft |
|||||
|
|Egyenleg |
-127 000 Ft |
-127 000 Ft |
0 Ft |
||||
|
2. hónap |
Előző
havi áfaegyenleg megállapítása, |
13 500 Ft |
-13 500 Ft |
-27 000 Ft |
0 Ft |
||
|
Értékesítés vevő általi kifizetése |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
|||||
|
Értékesítés
után keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
||||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
63 500 Ft |
13 500 Ft |
||||
|
3. hónap |
Előző havi áfaegyenleg megállapítása |
40 500 Ft |
|||||
|
Előző
hónapban vissza nem igényelt áfa |
-27 000 Ft |
||||||
|
Áfaegyenleg rendezése |
13 500 Ft |
-13 500 Ft |
|||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
50 000 Ft |
0 Ft |
||||
2. eset: beszerzés 60 napos, értékesítés 30 napos fizetési határidővel
A pénzforgalmi áfaelszámolást választó vállalkozásnak az értékesítés vevő általi kifizetéséig (egy hónapig) likviditási előnye lesz a normál adózás alá tartozó vállalkozással szemben. Mivel azonban a szóban forgó vállalkozás a beszerzését csak 60 napos határidővel fizeti, annak áfatartalmát csak a számla kifizetését követően vonhatja le, illetve igényelheti vissza. Így amennyiben nincs egyéb fizetendő áfája, akkor visszaigénylő pozícióba kerül, és az áfa kiutalására, a feltételek teljesülése esetén, 45 napon belül kerülhet sor. Ezen időszak erejéig likviditási hátrányba kerül a normál áfafizetés hatálya alá tartozó vállalkozással szemben, mely a beszerzést követő hónapban már levonásba helyezhette az áfát, és azt mindjárt szembe is állíthatta fizetendő adójával.Ha viszont a fenti termelési-értékesítési folyamat hasonló nagyságrendben folytatódna a többi hónapban is, a cég a beszerzésre jutó áfát csökkentő tételként vehetné figyelembe a majdani fizetendő áfával szemben, amelynek megállapítására - pénzforgalmi elszámolást alkalmazóként - az ellenérték kézhezvételekor köteles, így nem kell "megelőlegeznie" a fizetendő áfát a költségvetésnek.
|
Általános szabályok szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás szerint |
Pénzforgalmi áfaelszámolás likvidítási hatás |
||||
|
Időpont |
Tevékenységek |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
Pénzmozgás |
Érték |
|
1. hónap |
Beszerzés bruttó ellenértéke |
127 000 Ft |
127 000 Ft |
|||
|
Értékesítés bruttó ellenértéke |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
||||
|
Beszerzés után keletkező áfalevonási jog |
27 000 Ft |
0 Ft |
||||
|
Értékesítés után
keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
0 Ft |
||||
|
Egyenleg |
0 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
|||
|
2. hónap |
Előző havi áfaegyenleg megállapítása, |
13 500 Ft |
-13 500 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
|
|
Értékesítés vevő általi kifizetése |
190 500 Ft |
190 500 Ft |
||||
|
Értékesítés után
keletkező áfafizetési |
40 500 Ft |
|||||
|
Egyenleg (halmozott) |
177 0 00 Ft |
190 500 Ft |
13 500 Ft |
|||
|
3. hónap |
Előző havi áfaegyenleg megállapítása, |
40 500 Ft |
-40 500 Ft |
|||
|
Beszerzés kifizetése |
-127 000 Ft |
-127 000 Ft |
||||
|
Beszerzés után
keletkező áfalevonási jog, |
-27 000 Ft |
|||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
23 000 Ft |
-27 000 Ft |
|||
|
4.hónap |
||||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
23 000 Ft |
-27 000 Ft |
|||
|
5. hónap |
Áfakiutalás NAV-tól
(45 napos határidő- |
27 000 Ft |
||||
|
Egyenleg (halmozott) |
50 000 Ft |
50 000 Ft |
0 Ft |
|||
Horvátország EU-csatlakozása
Átmeneti előírás 2013. július 1-jétől.
Horvátországnak az EU-hoz történő csatlakozása kapcsán rendezni kell azokat az eseteket, amelyeknél a belföldről még exportként Horvátországba indított termékértékesítések, illetve Horvátországból importként indított ügyletek teljesítése közben történik meg a csatlakozás. Ezeket úgy kell befejezni, ahogyan elindították őket (termékexportként, illetve termékimportként). Ez vonatkozik az egyéb olyan esetre is, amikor a termék olyan vámeljárás hatálya alatt áll, amely az adófizetési kötelezettség "felfüggesztésével" jár. Viszonosság hiányában a horvát adóalanyokat nem illeti meg a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó áfa-visszatéríttetési jog, EU-s adóalanyként azonban már igen, így a csatlakozásukat követően belföldön felszámított adót ők is visszaigényelhetik.A magyar adóalanyok hasonlóképpen a közösségi visszatérítési szabályok alapján igényelhetik vissza a 2013. július 1-jétől Horvátországban felszámított és áthárított adót.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 281. § (3) bekezdésében, 282. §-ában, 283. § (2) bekezdésében, 9. mellékletében.]
Gyógyászati segédeszközök
Változás 2013. január 1-jétől.
A 98 százalékos, illetve 90 százalékos támogatású gyógyászati segédeszközök értékesítésére 5 százalékos kedvezményes adómértéket kell alkalmazni (a korábbi 27 százalék helyett).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet I/A. részében.]
Szabadtéri rendezvények
Változás 2012. július 20-ától.
Kedvezményes, 18 százalékos adómértéket kell alkalmazni (27 százalék helyett) alkalmi szabadtéri rendezvényre történő, kizárólag belépést biztosító szolgáltatás nyújtása esetén. A kedvezményes adómértéket akkor kell alkalmazni, ha a fizetendő adó megállapításakor alkalmazandó adómértékre irányadó időpont 2012. július 20-ára vagy azt követő napra esik.Egyszerűsített adó-raktározási eljárás
Változás 2013. január 1-jétől.
A beraktározó, illetve a termék igazolt utolsó értékesítő kiraktározója pótlólag is eleget tehet - de legkésőbb a termék adójogi helyzete rendezésének igazolására nyitva álló 90 napos határidőn belül - a be-, illetve kiraktározási okmányhoz kapcsolódó okirat-bemutatási kötelezettségének. A pótlásra nyitva álló határidőt az egyszerűsített adóraktározási engedélyben rögzíteni kell. E rendelkezés alkalmazásának feltétele, hogy a beraktározási okmány - számlasorszám ismeretének esetleges hiányában is - tartalmazza a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet beazonosításához szükséges adatokat.__________________________________________________________________________________
Példa fordított áfa alkalmazására
Egy vállalkozás nettó 1,2 millió forint értékben félsertést értékesít egy másik vállalkozás részére. Az ügyletben részt vevő felek megállapodnak, hogy a vevő 25 százalékot előlegként fizet az eladónak. A példában három eset szerepel:
1. Az ügylethez kapcsolódó előleg fizetése és az ügylet teljesítése egyaránt 2013. április 1-jét megelőzően valósul meg.
2. Az ügylethez kapcsolódó előleg fizetése és az ügylet teljesítése egyaránt 2013. április 1-jén vagy azt követően valósul meg.
3. Az ügylethez kapcsolódó előleg fizetése 2013. április 1-jét megelőzően, az ügylet teljesítése viszont 2013. április 1-jén vagy azt követően valósul meg.
Az 1. esetben az ügylethez kapcsolódó teljes áfa fizetési kötelezettség az eladót terheli, és a vevő összesen 1 millió 524 ezer forintot ad át az eladónak. A 2. esetnél a teljes adófizetési kötelezettség a vevőt terheli, így a vevő 1,2 millió forintot ad át az eladónak. A 3. esetben - az áfatörvény 59. § (2) bekezdése alapján - a vevő előlegként 381 ezer forintot ad át az eladónak, amely 300 ezer forint adóalapot és 81 ezer forint áfát tartalmaz. Ekkor az eladó a 300 ezer forint adóalap után fizeti meg áfakötelezettségét, míg a vevő 900 ezer forint adóalap után köteles áfát fizetni. A vevő összességében 1 millió 281 ezer forintot ad át az eladónak, amiből 81 ezer forint az előlegre jutó áfa.|
Nettó összeg |
Áfafizetési kötelezettség |
||||||
|
1 |
2 |
3 |
|||||
|
Eladó |
Vevő |
Eladó |
Vevő |
Eladó |
Vevő |
||
|
Előleg |
300 000 Ft |
81 000 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
81 000 Ft |
81 000 Ft |
0 Ft |
|
Teljesítés |
900 000 Ft |
243 000 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
243 000 Ft |
0 Ft |
243 000 Ft |
|
Összesen |
1 200 000 Ft |
324 000 Ft |
0 Ft |
0 Ft |
324 000 Ft |
81 000 Ft |
243 000 Ft |
|
Eladónak átadott összeg |
1 524 000 Ft |
1 200 000 Ft |
1 281 000 Ft |
||||