adozona.hu
Mit kell tudni a közművezetékek adójáról?
Mit kell tudni a közművezetékek adójáról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2012. november 20-ai ülésén döntött a közművezetékeket terhelő adó bevezetéséről. A közműadó szabályai 2013. január 1-jétől lépnek hatályba.
Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték alatt a fogyasztók vízellátási, szennyvíz- és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amely közterületen (annak fe...
Mit kell tudni a közművezetékek adójáról?
Az Országgyűlés 2012. november 20-ai ülésén döntött a közművezetékeket terhelő adó bevezetéséről. A közműadó szabályai 2013. január 1-jétől lépnek hatályba.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték alatt a fogyasztók vízellátási, szennyvíz- és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amely közterületen (annak felszíne alatt vagy felett), vagy közterületnek nem minősülő földrészleten (annak felszíne alatt vagy felett) van.Nem adóköteles közművezeték a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezeték, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé. Így nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó azon vezetékszakasz, amelyik kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 1. pontjában, 2. §-ában.]
Hírközlési vezetéknek tekintendő minden, a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információtovábbítási - időszakos és folyamatos - igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 2. pontjában.]
Közterület minden olyan, közhasználatra szolgáló, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 3. pontjában.]
A közműadó éves adó; az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, illetve az abban történő változás a naptári év első napjához, január 1-jéhez kötődik. Az adókötelezettség az új közművezeték tényleges használatbavételét követő év első napján keletkezik. A közműadótörvény hatálybalépésekor már meglévő közművezetékek adókötelezettsége 2013. január 1-jén kezdődik.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Bármely adókötelezettséget érintő változást - így például a közművezeték nyomvonalhosszának változását - csak a változást követő év első napjától kell figyelembe venni. Ha például a közművezeték hosszát az év folyamán a tulajdonos megnöveli (illetve megrövidíti), akkor e változás a fejlesztés évében még nem, csak az azt követő évben emeli meg (illetve csökkenti) az éves adó összegét.A közművezeték utáni adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján. A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 3. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Adóalany, adóalap, adómérték
A közműadó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa (az esetek többségében a közműszolgáltató). Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Tulajdonos alatt a polgári törvénykönyv szerinti tulajdonost kell érteni.Ha a közművezeték a magyar államé vagy helyi önkormányzaté, az adó alanya a vezetéket fenntartó üzemeltető, azaz a közművezeték működésének fenntartásáért (karbantartásáért, javításáért, fejlesztéséért) felelős személy vagy szervezet.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 1. § 4-5. pontjaiban, 4. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A közműadó alapja a közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó közművezeték nyomvonalának hossza (méterben). Ha az adóalany egy nyomvonalon (egy közműcsatornában) több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát a közművezetékek számától függetlenül egyszer kell figyelembe venni.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 5. §-ában.]
Az adó a közművezeték nyomvonalhosszának minden megkezdett métere után 125 forint.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 6. §-ában.]
Adómentesség, adókedvezmény
Mentes az adó alól a magyar állam és a helyi önkormányzat.Mentes az adó alól továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerirányító, valamint a villamos energiáról szóló törvény szerinti átviteli rendszerirányító tulajdonában álló közművezeték.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 7-9. §-ában.]
A hírközlési vezeték tulajdonosát a közművezeték hosszától függő adókedvezmény illeti meg. E szerint a hírközlési vezeték utáni adó alapjának (nyomvonalhossz)■ 170 ezer métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 20 százalékát,
■ 170 ezer métert meghaladó, de 250 ezer métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 40 százalékát,
■ 250 ezer métert meghaladó, de 300 ezer métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 80 százalékát,
■ 300 ezer métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét kell megfizetni.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 10. §-ában.]
E kedvezmény - európai bizottsági rendelet alapján - csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kedvezmény igénybevételének feltétele az uniós előírások szerint az, hogy az előző három pénzügyi évben a kedvezményezett által igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma ne haladja meg a 200 ezer eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Annak számon tartása, hogy az adóalanyt megilleti-e ez az adókedvezmény, vagy sem - vagyis hogy a megelőző három évben az általa igénybe vett támogatások összege meghaladta-e a 200 ezer, illetve 100 ezer eurót -, minden esetben az adóalany felelőssége. Ha adóhatósági ellenőrzés nyomán bebizonyosodik, hogy az adóalany a kedvezményt jogosulatlanul vette igénybe, összegét köteles késedelmi pótlékkal növelten megfizetni az adóhatóságnak, s - az előállt adóhiány okán - adóbírsággal is sújtandó.[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 11. §-ában.]
Az adót az adóalany az adóévnek minősülő naptári évre önadózással állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg az állami adóhatósághoz, azaz az adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A bevallásbenyújtást évente kell teljesíteni, mégpedig a naptári év március 20-áig.Az adott évre járó adót - más vagyoni típusú adókhoz (az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő építmény- vagy telekadóhoz) hasonlóan - évi két egyenlő részletben, március 20-áig és szeptember 20-áig kell megfizetni.
A közműadót érintő egyéb eljárási kérdésben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadók.
[Lásd a 2012. évi CLXVIII. törvény 12. § (1)-(4) bekezdésében.]