adozona.hu
Mit kell tudni a távközlési adóról?
Mit kell tudni a távközlési adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2012. május 18-ai ülésén döntött a távközlési adó - közismert nevén: telefon vagy sms-adó - 2012. július 1-jei bevezetéséről.
Az adókötelezettség a távközlési szolgáltatás nyújtását terheli. Távközlési szolgáltatás alatt a Magyarország területén lévő, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését is) értendő. Adóköteles az olyan, bárki számára rendelkezésre ...
Mit kell tudni a távközlési adóról?
Az Országgyűlés 2012. május 18-ai ülésén döntött a távközlési adó - közismert nevén: telefon vagy sms-adó - 2012. július 1-jei bevezetéséről.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a távközlési szolgáltatás nyújtását terheli. Távközlési szolgáltatás alatt a Magyarország területén lévő, az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózaton nyújtott, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (ideértve az üzenet küldését is) értendő. Adóköteles az olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, amely belföldi vagy nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám(ok) segítségével lehetővé teszi belföldi, illetve belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását, valamint üzenet küldését.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 1. pontjában, 2. §-ában.]
Hívásnak minősül a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével megvalósított, kétirányú hangalapú kommunikációt lehetővé tevő csatlakozás, üzenet alatt pedig a hírközlési törvény szerinti sms (rövid, szöveges üzenetszolgáltatás), illetve mms (multimédiás üzenetküldés szolgáltatás) értendő.Az adókötelezettség az adatátvitel módjától függetlenül kiterjed valamennyi nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás nyújtására, azaz egyaránt adóköteles a helyhez kötött (vezetékes), a mobilos és az internetalapú telefonszolgáltatás (VOIP).
[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 4-5. pontjaiban.]
Az adó alanya
A távközlési adó alanya a távközlési szolgáltató, azaz a Magyarországon távközlési szolgáltatás nyújtására jogosult természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéb szervezet.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 3. pontjában, 3. §-ában.]
Adóalap
A távközlési adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában pedig a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról indított hívások időtartama, illetve a küldött üzenetek - szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított - száma.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 4. §-ában.]
Előfizetőnek természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet tekintendő, függetlenül attól, hogy a távközlési szolgáltatás ellenértékét a szolgáltató számára előre vagy utólag fizeti.[Lásd a 2012. évi LVI. törvényi. § 2. pontjában.]
Adóalapot képez az adóalany szolgáltató hálózatához tartozó összes hívószámról indított hívás időtartama, illetve küldött üzenet száma, függetlenül attól, hogy■ a hívószám hozzárendelhető-e valamely előfizetőhöz, vagy sem, hogy
■ feltöltőkártyás vagy számlás előfizetésről van-e szó, illetve hogy
■ az indított hívásért vagy küldött üzenetért fizet-e a szolgáltatónak ellenértéket az előfizető, vagy azt - a köztük lévő előfizetői szerződés alapján - ingyenesen kapja.
Az üzenetek számát a szolgáltatóval kötött szerződés szerinti számítási mód alapján kell kalkulálni. Nem az számít tehát, hogy valamely előfizető hány alkalommal alkalmaz üzenetküldési funkciót a telefonszámáról (hívószámáról), hanem az, hogy az elküldött üzenet - annak terjedelme vagy szöveges üzenet esetében karakterszáma alapján - hány darab, a szolgáltató által egyébként kiszámlázható üzenetre bontható.
[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 4. § b) pontjában.]
Adómérték
Az adó mértéke híváskezdeményezés esetén - a számlázás alapjától függetlenül - megkezdett percenként 2 forint, üzenetküldés esetén a szolgáltatóval kötött szerződés alapján számított üzenet darabja után szintén 2 forint.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Az egy hívószámhoz kapcsolódó adóteher 2012-ben magánszemély előfizető esetén legfeljebb 400 forint/hó/hívószám, más előfizető esetén maximum 1400 forint/hó/hívószám, 2013-ban pedig magánszemély előfizetőhöz rendelhető hívószám esetén legfeljebb 700 forint/hó/hívószám, nem magánszemély előfizetőhöz rendelhető hívószám esetén pedig maximum 2500 forint/hó/hívószám.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Adómentesség
Mentes az adó alól a hírközlési törvény szerinti segélyhívás (a rendőrség, a mentőszolgálat, a tűzoltóság sürgősségi hívása rövid hívószámmal vagy az európai harmonizált segélyhívószámmal), továbbá az európai harmonizált segélyhívószámra (116-111, 116-000, 116-123) indított minden hívás. A 116-123-as telefonszám egy, a nap 24 órájában bárki által ingyenesen felhívható lelki segélyvonal, a 116-111-es hívószám a gyermekek számára fenntartott segélyvonal, a 116-000-s szám pedig az eltűnt gyerekek felkutatását segítő krízisvonal.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 7., 6. § a) pontjaiban.]
Mentes továbbá az adománygyűjtő szám hívása, illetve az adománygyűjtő számra történő üzenetküldés. Adománygyűjtő szám alatt - a távközlési adó vonatkozásában - az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló rendelet (rendelet) szerinti adománygyűjtő szám értendő, azaz az olyan rövid számok, amelyek felhívása közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé szükségállapot és veszélyhelyzet (például árvíz, földrengés, egyéb katasztrófa) magyarországi károsultjainak megsegítésére. E közcélú adománygyűjtő számok kizárólag szükségállapotban vagy veszélyhelyzetben, a magyarországi károsultak megsegítésére, a hatóság által meghatározott időtartamig, de legfeljebb három hónapig használhatók.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 1. § 8., 6. § b)-c) pontjaiban.]
Mentes az adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc. A mentesség a szolgáltatót hívószámonként illeti meg, így abban az esetben, ha egy magánszemély előfizetéséhez - bármely okból, például családi flotta-előfizetés miatt - több hívószám is tartozik, akkor a 10 perces mentesség valamennyi, az előfizetéshez tartozó hívószám után önállóan jár. Ha valamely magánszemélynek több szolgáltatóval áll fenn szerződéses jogviszonya, s ennek okán több szolgáltatónál is rendelkezik hívószámmal, akkor e hívószámokra hívószámonként minden szolgáltató érvényesítheti a 10 perces adómentességet.[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 6. § e) pontjában.]
Adómegállapítás, eljárási szabályok
A távközlési adó önadózásos adónem, vagyis azt a szolgáltató maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg az - ezen adónem vonatkozásában az adóhatósági feladatokat ellátó - állami adóhatósághoz a hívást, üzenetküldést követő második hónap 20. napjáig.Az állami adóhatóság az adó bevallására külön bevallási nyomtatványt rendszeresít.
[Lásd a 2012. évi LVI. törvény 7-8. §-aiban.]