adozona.hu
Mit kell tudni a biztosítási adóról?
Mit kell tudni a biztosítási adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta - 2013. január 1-jei hatállyal - a biztosítási adót, egyidejűleg megszüntetett két korábbi, a biztosítókat terhelő közterhet, a tűzvédelmi hozzájárulást és a pénzügyi intézmények (biztosítókat terhelő) különadóját.
Az adókötelezettség a biztosítási szolgáltatás nyújtását terheli, abban az esetben, ha a biztosítási kockázat felmerülésének helye Magyarország. Biztosítási szolgáltatás alatt a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosítás nyújtása ...
Mit kell tudni a biztosítási adóról?
Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta - 2013. január 1-jei hatállyal - a biztosítási adót, egyidejűleg megszüntetett két korábbi, a biztosítókat terhelő közterhet, a tűzvédelmi hozzájárulást és a pénzügyi intézmények (biztosítókat terhelő) különadóját.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség a biztosítási szolgáltatás nyújtását terheli, abban az esetben, ha a biztosítási kockázat felmerülésének helye Magyarország. Biztosítási szolgáltatás alatt a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosítás nyújtása értendő.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 2. §-ában.]
Casco biztosításnak kell tekinteni a szárazföldi járművek, a sínpályához kötött járművek, a légi járművek, valamint a tengeri, tavi és folyami járművek cascóját.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 4. pontjában.]
Vagyon- és baleset-biztosításnak minősül■ a baleset-biztosítás (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozásból adódó megbetegedést),
■ a szállítmánybiztosítás (beleértve árukra, poggyászra és valamennyi más vagyontárgyra kötött biztosítást),
■ a tűz- és elemi károkra kötött biztosítás (minden olyan kár, melynek okozója tűz, robbanás, vihar, a viharon kívüli egyéb természeti csapás, atomenergia, talajsüllyedés és földrengés),
■ az egyéb károkra kötött biztosítás,
■ a felelősségbiztosítások,
■ a hitelbiztosítás,
■ a kezességi és garanciabiztosítás,
■ a különböző pénzügyi veszteségekre (a foglalkoztatással összefüggő veszteségekre, elégtelen jövedelem, rossz időjárás, nyereségkiesés, folyó mellék- és többletköltségek bármely fajtája, előre nem látható üzleti mellék- és többletköltségekre, értékvesztésre, bérletidíj- vagy jövedelemkiesésre, közvetett kereskedelmi veszteségekre, nem kereskedelmi pénzbeli veszteségekre, egyéb pénzügyi veszteségekre) kötött biztosítás,
■ a jogvédelmi biztosítás,
■ a segítségnyújtási biztosítás,
■ a temetési biztosítás,
■ valamint az életbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő baleset-biztosítás.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 6. pontjában.]
A kockázat felmerülésének helye az alábbiak szerint határozható meg:■ ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található;
■ bármelyfajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a biztosított telephelye szerinti ország; vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel; vagy a jármű rendeltetés helye szerinti tagállam;
■ legfeljebb négy hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén - tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra - az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte;
■ minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző pontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 2. §-ában.]
Az adó alanya
Az adó alanya minden olyan biztosító, amely Magyarország területén biztosítási szolgáltatást nyújt, ideértve az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepét is. (Biztosító alatt a biztosítási törvény szerinti biztosító értendő, azaz az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos uniós tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult.)[Lásd a 2012. évi CII. törvény 3. §-ában.]
Adóalap, adómérték
Az adó alapja a számviteli szabályok alapján elszámolt bruttó biztosítási díj. Adóalapot képez továbbá az a biztosítottól kapott ellenérték is, amelyet a biztosító nem bruttó díjként számol ugyan el, de a biztosítási szolgáltatás fedezeteként a biztosítási szolgáltatás ellenértékének minősül. Ilyen ellenértékre elsősorban a befektetésekkel kombinált életbiztosítások kapcsán alkalmazott biztosítási konstrukció alkalmazása esetén tesznek szert, amikor a biztosító kockázatvállalása a biztosítási díjjal fedezett kockázatok mellett - a felek megállapodása alapján - más (például baleseti) kockázatokra is kiterjed. Ezen kockázatvállalás fedezetét az biztosítja, hogy a biztosítás megtakarítási részéből a biztosító valamennyit elvon költségei ellentételezésére.Nem képez adóalapot a mezőgazdasági biztosításból származó bruttó díj, valamint a más biztosítótársaságtól viszontbiztosításba vett biztosítások állományából kapott - bruttó díjbevételként elszámolt - díjbevétel. Mezőgazdasági biztosítás alatt kizárólag a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás értendő. A viszontbiztosítási szolgáltatás pedig a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a Lloyd's-biztosítást kötők egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása.
Ha a biztosító az ügyfél számára egy szerződés keretében többféle adóköteles biztosítási szolgáltatást nyújt, vagy adóköteles és adómentes biztosítási szolgáltatást egyaránt nyújt, akkor az adóalapot képező biztosítási díjat elkülönítetten kell megállapítani.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 1. § 7-8. pontjaiban, 4. §-ában.]
Az adó mértéke az egyes, adóköteles biztosítási szolgáltatások esetében eltérő. Casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15, vagyon- és baleset-biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén pedig 10 százaléka.Ha a biztosítótársaság adóalapja kisebb 8 milliárd forintnál, akkor az adó mértéke 1 milliárd forint adóalapig a főszabály szerinti adómérték 25 százaléka. Az e fölötti adóalaprész 8 milliárd forintig a főszabály szerinti adómérték 50 százaléka.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. §-ában.]
Eljárási és átmeneti rendelkezések
A biztosítási adót a biztosító maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg állami adóhatósághoz a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig.[Lásd a 2012. évi CII. törvény 6-7. §-aiban.]
Az adó 2013. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik a tűzvédelmi hozzájárulás. A 2013. évre eső biztosítási díj alapján fizetett tűzvédelmi hozzájárulás összegét a biztosító beszámíthatja a 2013. évi biztosítási adójába.A beszámítás lehetőségének biztosítása miatt 2013. január 1-jét követően a tűzvédelmi hozzájárulással kapcsolatos elszámolási feladatokat - a biztosításiadótörvény előírása alapján - a NAV látja el. A NAV-hoz kell teljesíteni a tűzvédelmi hozzájárulással kapcsolatos, 2013-ban esedékes bevallási és fizetési kötelezettséget is.
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 7. §-ában.]