adozona.hu
Mit kell tudni a pénzügyi tranzakciós illetékről?
Mit kell tudni a pénzügyi tranzakciós illetékről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta és 2013-tól bevezeti a pénzügyi tranzakciós illetéket.
A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.
A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya a Magy...
Mit kell tudni a pénzügyi tranzakciós illetékről?
Az Országgyűlés 2012. július 9-én elfogadta és 2013-tól bevezeti a pénzügyi tranzakciós illetéket.
A pénzügyi tranzakciós illeték a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra, így egyebek között az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására terjed ki.
Az illeték hatálya
A pénzügyi tranzakciós illeték hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki. A Magyar Nemzeti Banknak nem kell illetéket fizetnie tranzakciói után.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 1. §-ában.]
Pénzforgalmi szolgáltató alatt egyebek között az a hitelintézet, elektronikuspénzkibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény és pénzforgalmi intézmény értendő, amelynek tevékenységi köre kiterjed pénzforgalmi szolgáltatás végzésére.Pénzforgalmi szolgáltatásnak a hitelintézeti és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltatásokat kell tekinteni. Pénzforgalmi szolgáltatás például a készpénzátutalás, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, a fizetési számlára történő készpénzbe- és kifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység. Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak például a készpénz nem üzletszerűen - jótékonysági céllal vagy nonprofit tevékenység keretében - végzett gyűjtése, a csekkel, váltóval, papíralapú utalvánnyal, utazási csekkel végzett fizetési művelet (ezért ezek után nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni).
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 15-16. pontjában.]
Pénzváltási tevékenység a külföldi fizetőeszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszköz ellenében.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. § 17. pontjában.]
Az illeték tárgya, illetékfizetési kötelezettség
Pénzügyi tranzakciós illetéket egyes fizetési és nem fizetési műveletnek minősülő ügyletekkel összefüggésben kell fizetni. Illetékköteles ügyletnek minősül például az átutalás, a beszedés, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása, a készpénzkifizetés fizetési számláról, a készpénzátutalás és az akkreditív. Illetékköteles továbbá a hitelkártyával történő készpénzfelvétel is. Az illetékfizetési kötelezettség független attól, hogy a készpénzkifizetés fizetési számla egyenlege vagy hitelkeret terhére valósul-e meg.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a közös vagy legalább részben közös tulajdonú számlák között lebonyolított fizetési művelet esetében, így például nem terheli illetékfizetési kötelezettség a házastársak közös tulajdonú számlái közötti átutalásokat.Abban az esetben sem kell illetéket fizetni, ha a pénzforgalmi szolgáltató a befektetési szolgáltatást nem maga, hanem kapcsolt vállalkozása útján végzi. Nincs illetékfizetési kötelezettség a csoportfinanszírozási tevékenységnél (cash pool) sem, feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti.
Mentes az illetékfizetési kötelezettség alól a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított kifizetés, a kincstár által a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára vezetett fizetési számlák és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet, valamint a járulékalapot képező kifizetésekkel kapcsolatos, kincstár által megvalósított fizetési művelet.
Illetékmentes a korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról - tartós befektetési számláról, nyugdíj-előtakarékossági számláról, letéti típusú számláról - történő kifizetés, valamint a jóvá nem hagyott vagy jóváhagyott, de hibásan teljesített fizetési művelet.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet és a fizetési műveletnek nem minősülő művelet teljesítésének napján keletkezik. Teljesítési nap alatt azt a napot kell érteni, amelyen a pénzforgalmi szolgáltató az általa vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény útján kezdeményezett készpénzbefizetés esetén a készpénzátutalás tárgyát képező pénzösszeget a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának rendelkezésére bocsátja. Pénzváltási tevékenység esetében a teljesítés napja a pénzeszköz eladásának napja, jutalék és díjbevételek esetén a jutalék- és díj megfizetésének napja, minden más esetben a fizetési (lekötési) megbízás napja.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 4. §-ában.]
Fizetésre kötelezettek
A tranzakciós illetéket minden esetben a szolgáltatónak - a pénzforgalmi szolgáltatónak, a Postának, a pénzváltási tevékenységet közvetítőnek, illetve bizonyos esetekben a kincstárnak - kell megfizetnie (például illetékköteles a kincstár által állampapír forgalmazásával kapcsolatosan végrehajtott fizetési művelet).Tranzakciós illeték fizetésére kötelezett
■ a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója (átutalás, beszedés, készpénzkifizetés fizetési számláról, a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén);
■ a Posta (postai befizetések esetén);
■ a készpénzátutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató (készpénzátutalás esetén);
■ a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója (kölcsöntörlesztés esetén);
■ a bank- és hitelkártyát kibocsátó pénzforgalmi szolgáltató (bank- és hitelkártyás fizetések esetén);
■ a pénzváltásra jogosult hitelintézet vagy a kiemelt közvetítő (pénzváltási tevékenység esetén);
■ a pénzforgalmi szolgáltató, amely díjat, jutalékot számít fel.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 5. §-ában.]
A tranzakciós illeték alapja
Az illeték alapja főszabály szerint az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli.A törvény egyes tranzakciók esetében kivételeket fogalmaz meg e főszabály alól, így például készpénzátutalás esetén az átutalási megbízásban szereplő pénzösszeg, postai befizetésnél a kedvezményezettnek utalt összeg, kölcsöntörlesztésnél az az összeg, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, bank- és hitelkártyás készpénzkifizetésnél a kifizetett összeg, pénzváltási tevékenységnél az eladott fizetőeszköz összege, jutalék- és díjbevételek esetén az e címen felszámított összeg az illeték alapja.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 6. §-ában.]
Illetékmérték
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke főszabály szerint az illeték alapjának 0,2 százaléka, de műveletenként maximum 6 ezer forint. A készpénzkifizetéseket ugyanakkor magasabb - 0,3 százalékos - illeték terheli, tekintet nélkül arra, hogy a kifizetés fizetési számláról, bankkártya- vagy hitelkártya-használat útján történik-e, de ez esetben sem haladhatja meg műveletenként a 6 ezer forintot.Ha az illetékfizetésre a Posta vagy a kincstár kötelezett, az illeték mértéke az illeték alapjának 0,2 százaléka (ez esetben nincs 6 ezer forintos felső korlát - kivéve, amikor a kincstár állampapír forgalmazásával kapcsolatos fizetési műveleteket hajt végre, mert ilyen esetben - 0,2 százalékos illetékmérték mellett - alkalmazandó a 6 ezer forintos korlát).
Az illeték megfizetésére kötelezett pénzforgalmi szolgáltatónak legalább évente egyszer számlakivonaton tájékoztatnia kell az ügyfelét annak fizetési számláján végrehajtott - illetékköteles - műveletek után a szolgáltató által megfizetett illeték összegéről.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. §-ában.]
Bevallás, megfizetés
Az illetékfizetésre kötelezettnek az illetékfizetési kötelezettségét havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig kell bevallania az állami adóhatóság részére, és az illetéket ugyaneddig kell megfizetnie. Ha a bevallás benyújtása után az illetékfizetésre kötelezett feltárja, hogy hibás - nem illetékköteles - művelet után is fizetett illetéket, akkor annak összegével a feltárás napját magában foglaló hónapról esedékes bevallásban csökkentheti illetékfizetési kötelezettségét.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 8. §-ában.]