adozona.hu
Mit kell tudni a számvitelről?
Mit kell tudni a számvitelről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Nem minősül jelentős összegűnek a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege nem éri el az 1 millió forintot (eddig 500 milliónál volt a határ), így azt a tárgyévi könyvelésben kell javítani, az önellenőrzésre vonatkozó számviteli előírások alkalmazása nélkül.
Megszűnik az ismételt közzétételi kötelezettség, ezért akkor sem kell közzétenni a korábban köz...
Mit kell tudni a számvitelről?
Hiba, önellenőrzés
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Nem minősül jelentős összegűnek a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege nem éri el az 1 millió forintot (eddig 500 milliónál volt a határ), így azt a tárgyévi könyvelésben kell javítani, az önellenőrzésre vonatkozó számviteli előírások alkalmazása nélkül.Megszűnik az ismételt közzétételi kötelezettség, ezért akkor sem kell közzétenni a korábban közzétett (egyszerűsített) éves beszámolót, ha abban a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák voltak.
[2000. évi C. törvény 3. § (3) 3., 154. § (5)-(6)]
Nem változott.
A vállalkozás számviteli politikájában meg kell határozni, hogy mi a jelentős összegű hiba. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát. Amennyiben az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t tártak fel, akkor a módosításokat a javítás évében készített beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni. Ennek megfelelően a mérlegben is és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok (háromoszlopos beszámoló).[2000. évi C. törvény 3. § (3) bek. 3., 19. §; (3) bek.]
Házipénztár
Változás 2012. december 1-jétől.
A vállalkozásnál lévő napi készpénz-záróállomány maximális mértékét szabadon, a vállalkozásra jellemző körülményeknek megfelelően lehet megállapítani. A napi készpénz-záróállomány átlagos értékének maximális összegére vonatkozó korlátozások megszűntek. (Eddig a napi készpénz-záróállomány átlagos értéke nem haladhatta meg az előző év összes bevételének 10 százalékát.)Nem változott.
A vállalkozás jogosult eldönteni, hogy a pénzeszközeit hogyan kezeli: alkalmaz-e házipénztárat, vagy közvetlenül bankszámláról teljesíti a kifizetéseket, illetve szedi be a bevételeket. A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell - egyebek mellett - a pénzforgalom készpénzben, illetve bankszámlán történő lebonyolításának rendjéről, valamint a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről is.Forgóeszközhitelek árfolyamvesztesége
Változás 2013.január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A forgóeszközökhöz kapcsolódó hitelek árfolyamvesztesége is elhatárolható, ha a hitel árfolyamveszteségét más devizás tételek árfolyamnyeresége nem ellentételezi, s amíg a hitelt vissza nem fizették, függetlenül attól, hogy a hitelből vásárolt forgóeszközök mikor kerülnek ki a vállalkozás könyveiből. (Eddig csak a beruházási hitelekre volt érvényes hasonló szabály.)Az elhatárolt veszteség után céltartalékot kell képezni a hitel felvételétől eltelt idő és a hitel lejáratáig hátralévő időtartam arányában. Az elhatárolt veszteség és a megképzett céltartalék különbözetének megfelelő összegben lekötött tartalékot is kell képezni.
[2000. évi C. törvény 33. § (2)-(3), 38.§ (3) bek. d) pont, 41. § (4) bek.]
Nem változott.
A beruházási hitelek - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamvesztesége is elhatárolható, de legfeljebb azon időszak alatt, amíg a hitelből finanszírozott eszközt ki nem vezetik a vállalkozó könyveiből.Az elhatárolásként kimutatott árfolyamveszteségre céltartalékot kell képezni a megvalósított eszköz üzembehelyezésétől eltelt idő és az eszköz hasznos élettartamának arányában (illetve az eszköz hasznos élettartama helyett a hitel futamidejének arányában, ha a futamidő rövidebb az eszköz hasznos élettartamánál). Lekötött tartalékot is kell képezni az elhatárolt veszteség és a megképzett céltartalék különbözetének összegében.
[2000. évi C. törvény 33. § (2)-(3), 38.§ (3) bek. d) pont, 41. § (4) bek.]
Skontó
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Skontóként a pénzügyileg rendezendő (számlán szereplő) ellenérték legfeljebb 3 százaléka számolható el. A skontó elszámolása során figyelmen kívül hagyható a késedelmi kamat mértéke.[2000. évi C. törvény 84. § (7) bek. o), 85. § (3) bek. o) pont]
Nem változott.
A pénzügyi műveletek eredményében kell elszámolni a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott vagy adott engedmény összegét (skontó). A skontó mértékét és feltételeit a szerződő feleknek előzetesen szerződésben kell rögzíteniük. A skontó összegét nem szabad számlázni, és számlahelyesbítés sem kapcsolódhat hozzá.[2000. évi C. törvény 84. § (7) bek. o), 85. § (3) bek. o) pont]
Mikrogazdálkodó beszámolója
Változás 2013. január 1-jétől.
A legkisebb gazdálkodók, függetlenül a társasági formától, úgynevezett mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek (eddig vagy egyszerűsített éves beszámolót, vagy - bizonyos esetekben - sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettek). E beszámolási forma szabályait nem a számviteli törvény, hanem külön kormányrendelet fogja megállapítani. Az új beszámolási formát azok a vállalkozók választhatják, amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és két egymást követő üzleti évben az alábbi három határérték közül bármelyik kettőt nem haladják meg:■ mérlegfőösszeg: 100 millió forint,
■ éves nettó árbevétel: 200 millió forint,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 10 fő.
Ha a vállalkozás e beszámolási formát választotta, ettől leghamarabb három üzleti év után térhet el. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló bevezetésével egyidejűleg megszűnik az úgynevezett sajátos egyszerűsített éves beszámoló (a 2012-es üzleti évről még lehet sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíteni).
Szellemi termékek
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A törvény új definíciót ad a szellemi termékekre. Szellemi terméknek minősülnek a megszerzett, előállított,■ iparjogvédelemben részesülő alkotások (például szabadalom, know-how, védjegy),
■ szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (például a szoftvertermékek),
■ jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak,
függetlenül attól, hogy azokat használatba vették-e már, vagy csak a későbbiekben kezdik el használni.
Nem változott.
A szellemi termékeket befektetett eszközként az immateriális javak között kell kimutatni a mérlegben. Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.[2000. évi C. törvény 24. § (1), 25. § (1) bek.]
Tesztautók, bemutatótermékek
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítés elősegítése céljából átmenetileg használatba vesz, nem kell a használatbavétel időpontjában átsorolni a tárgyi eszközök közé, így azok folyamatosan az áruk között lesznek kimutatva. Ilyen eset például egy tesztautó, amely után nem kell értékcsökkenést elszámolni, hiszen később értékesíteni fogják. Hasonlóan nincs szükség átsorolásra például azon elektronikai eszközöknél (televíziókészülék, audiótermék), amelyeket a kereskedők kipróbálási céllal üzemképes állapotban kiállítanak.Nem változott.
Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, akkor azok besorolását meg kell változtatni, összhangba kell hozni azok új rendeltetésével. Ennek megfelelően ha az eredetileg értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket a vállalkozó használatba veszi, vizsgálni kell, hogy megváltozik-e az eszköz rendeltetése. Ha az eszközöket a vállalkozó a saját céljaira kezdi üzemszerűen használni, és nem az adott eszköz értékesítésének elősegítése céljából, akkor azokat át kell sorolni az új rendeltetésüknek megfelelően (például ha a márkakereskedő nem tudta eladni az egyik, készleten lévő autóját, és elkezdte áruszállításra használni, akkor azt át kell sorolni a készletek közül a tárgyi eszközök közé).Támogatások elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A fejlesztési célú támogatásokhoz, a véglegesen átvett pénzeszközökhöz, a térítés nélkül átvett eszközökhöz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó halasztott bevételek megszüntetésekor figyelmen kívül kell hagyni, ha a halasztott bevételhez kapcsolódó eszköz bekerülési értéke vagy bekerülési értéke és hasznos élettartama növekszik.A halasztott bevételeket ugyanabban az ütemben kell megszüntetni és az eredmény javára elszámolni, mint a kapcsolódó eszközök átértékelése, hasznos élettartamának újratervezése előtt. Ilyen helyzet pótlólagos beruházás, felújítás vagy átalakuláskori vagyonátértékelés során adódhat.
Nem változott.
A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt■ fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
■ elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, ha az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik,
■ térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell arányosan megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt akkor is, ha a támogatást visszafizetik.
__________________________________________________________________________________
Példa támogatáselszámolásra
Vissza nem térítendő támogatás segítségével vásároltak egy gépet 10 millió forintért. A támogatás intenzitása 80 százalék volt. A gép tervezett hasznos élettartama öt év. A gép várható maradványértéke 0 forint. Az értékcsökkenés lineáris.A géppel kapcsolatos elszámolások:
1. év: terv szerinti értékcsökkenés: (10 / 5 =) 2 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (2 x 0,8 = ) 1,6 millió forint.2. év: terv szerinti értékcsökkenés: 2 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: 1,6 millió forint.
A harmadik évben önerőből pótlólagos beruházást hajtottak végre a gépen, amely 7 millió forinttal emelte az értékét, és két évvel meghosszabbította a hasznos élettartamát.
A gép könyv szerinti értéke a 3. évben: nettó érték + pótlólagos beruházás = 6 + 7 = 13 millió forint. A hátralévő hasznos élettartam: 3 + 2 = öt év.
A géppel kapcsolatos elszámolások:
3. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (változatlanul) 1,6 millió forint.4. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (változatlanul) 1,6 millió forint.
5. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint; halasztott ráfordítás megszüntetése: (változatlanul) 1,6 millió forint.
6. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint
7. év: terv szerinti értékcsökkenés: (13 / 5 =) 2,6 millió forint.
__________________________________________________________________________________
Tartósság
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
A könyv szerinti érték és a piaci érték jelentős eltérése miatt abban az esetben kell a befektetett eszközöknél terven felüli értékcsökkenést, a forgóeszközöknél értékvesztést elszámolni, ha a különbözet (múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján) legalább egy naptári évig fennáll. A leírásokat így akkor is el kell számolni, ha az érintett eszközök egy évnél rövidebb ideje vannak a vállalkozásnál, de a jövőbeli várható adatok alapján ésszerűen feltételezhető a könyvekben kimutatott értéknél jelentősen alacsonyabb piaci érték fennmaradása. (Például a novemberben megvásárolt árukészlet hatósági engedély hiányában csak korlátozottan lesz értékesíthető.) Hasonlóan el kell számolni a leírásokat akkor is, ha az eszköz már több mint egy éve szerepel a könyvekben, de az értékelés időpontjában még nem áll fenn 12 hónapja a könyv szerinti és a piaci érték jelentős különbsége, feltéve, hogy a jövőbeli várakozások is ezt támasztják alá. A terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést akkor is el kell számolni, ha a könyv szerinti érték és a piaci érték jelentős eltérése a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető, függetlenül a különbözet fennállásának időtartamától. Így például indokolt a készlet értékvesztését elszámolni, ha azt a beszámoló fordulónapja után, de még a beszámoló összeállítása előtt a könyv szerinti értéknél jelentősen alacsonyabb áron - azaz veszteséggel - értékesítették.Nem változott.
Ha az eszköz leírásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, a leírást meg kell szüntetni: az eszközt vissza kell értékelni piaci értékére, de legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre.Közüzemi számlák elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől, a 2012-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.
Nemcsak azok a végfelhasználó (fogyasztó) vállalkozások élhetnek a közüzemi számlák egyszerűsített elszámolásának lehetőségével, amelyek egyetemes szolgáltatóktól szerzik be a földgázt és a villamos energiát, hanem azok is, amelyek földgázkereskedőtől vagy villamosenergia-kereskedőtől vásárolják.Nem változott.
A fölgázt, villamos energiát és ivóvizet végfelhasználóként beszerző vállalkozások esetében nem szükséges külön minősíteni és önálló tételként külön elszámolni a földgáz, villamos energia és ivóvíz beszerzése esetén az eladó által az értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjakat, tételeket, mert azok a beszerzési ár (bekerülési érték) részét képezik. Ha a földgáz, villamos energia, ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítéséről kiállított számlában olyan tételek, díjak is szerepelnek, amelyeket az eladó nem jogszabályi kötelezés, hanem a fogyasztóval kötött szerződés alapján jelenít meg, akkor e tételeket, díjakat egyedileg kell minősíteni, és a tartalmuknak megfelelően kell őket elszámolni.Konszolidáció tőzsdei kibocsátóknál
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem alkalmazhatók a számviteli törvénynek a leányvállalatok és a közös vezetésű vállalkozások konszolidáció alóli mentesítését lehetővé tevő szabályai, ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték. Ha az anyavállalat tőzsdei kibocsátó, akkor számára kötelező az IFRS szerinti konszolidált beszámoló összeállítása, és ennek során a számviteli törvény helyett az IFRS szabályai irányadók arra vonatkozóan, hogy az anyavállalatnak a cégcsoportba tartozó mely gazdálkodó egységeket kell bevonnia a konszolidációba.Nem változott.
Ha a mérleg fordulónapján az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat részvényei, üzletrészei, illetve az általuk kibocsátott értékpapírok tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy az engedélyezést már kérelmezték, akkor nem alkalmazható az a szabály, amely a cégcsoport összesített adatai alapján bizonyos mérethatár alatt lehetővé teszi az anyavállalat számára, hogy eltekintsen az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításától. E-bizonylatok
Változás 2013. január 1-jétől.
Elvileg elektronikus aláírás és időbélyegző nélkül is alkalmazható számviteli bizonylatként az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó előírásainak.Nem változott.
Elektronikus formában kiállított számlával kapcsolatos további követelményeket például az általános forgalmi adóról szóló törvény is meghatároz. A bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát igazolni kell az elektronikus formában kiállított bizonylatok esetében is. Így továbbra is célszerű a gazdálkodó képviseletére jogosult vagy belső szabályzatában erre külön feljogosított személy elektronikus aláírásának az alkalmazása. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály előírásainak figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve zárja ki az utólagos módosítás lehetőségét.[2000. évi C. törvény 167. § (2)-(3), 169. § (5) bek.]