adozona.hu
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.
Ha az adózó az átalakulást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik, az adózónak nem kell eleget tennie annak a feltételnek, miszerint a jogutód csak akkor jogosult az átvett elhatáro...
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Elhatárolt veszteség
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (13) bekezdésében.]
Változás 2013.január 1-jétől.
Ha az adózó az átalakulást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik, az adózónak nem kell eleget tennie annak a feltételnek, miszerint a jogutód csak akkor jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására, ha az átalakulást követő két adóévben árbevételt, bevételt szerez a jogelőd által folytatott tevékenységéből. Ha az adózó a cégfelvásárlást követő két adóévben jogutód nélkül megszűnik, nem kell teljesítenie a tevékenység folytatására vonatkozó feltételt.Kiválás esetén a fennmaradó adózó vagyonmérleg szerinti részesedése alapján elhatárolt vesztesége is korlátozás alá esik, mivel ezentúl arra az adózóra is kiterjed a bevétel-, árbevételszerzési kötelezettség, amelyből a kiválás történt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az - elhatárolt veszteség nélkül számított - adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjében kell felhasználni. A negatív társaságiadó-alap időbeli korlátozás nélkül határolható el.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Látványcsapatsport támogatása
Változás 2012. április 14-étől.
A látványcsapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítvány részére a versenyeztetéssel összefüggő költségek fedezésére is nyújtható támogatás, juttatás. A támogatást nyújtó (az adókedvezményt érvényesítő) adózónak és a támogatott szervezetnek köztartozásmentesnek kell lennie.A támogatott szervezetnek akkor sem szükséges legalább két éve működnie, ha például
■ a sportvállalkozás amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre két éven belül átruházta, vagy
■ két éven belül megszűnt sportszervezet általános jogutódjaként annak indulási jogát gyakorolja, vagy
■ ha a sportszervezet az utánpótlás-nevelés területén működő sportvállalkozásként két éven belül létrehozott olyan sportszervezet, amelynek a felkészítésre és a versenyeztetésre együttműködési megállapodása van felnőtt korosztályos versenyrendszerben (nemzeti bajnokság) részt vevő sportvállalkozással, vagy
■ a sportról szóló törvény alapján indulási jogot megszerző sportszervezetnek vagy a sportszervezet által e célra alapított sportvállalkozásnak minősül.
A 300 millió forintnál nagyobb értékű sportágfejlesztési programok megvalósításához kell a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter jóváhagyását kérni. (Korábban 500 millió forint volt e speciális eljárásrend értékhatára).
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványnak minősül a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott szabályok szerint működő, utánpótlás-nevelés fejlesztését végző közhasznú alapítvány. A látványcsapatsport-támogatás keretében a sportigazgatási szerv feladata a hatósági és a támogatások felhasználásának elszámolásával kapcsolatos ellenőrzés.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 43/a pontjában, 22/C. § (10) bekezdésében.]
A sportfejlesztési programok jóváhagyása, valamint támogatási igazolások kiállítása ügyében a látványcsapatsport-támogatás igénybevételére jogosult szervezet elektronikus úton tarthat kapcsolatot a sportfejlesztési program jóváhagyását, a támogatási igazolás kiállítását végző szervezettel. Erre először a 2013-2014-es támogatási időszakra vonatkozóan benyújtott sportfejlesztési programoknál van lehetőség.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-ában, 29/S. § (6) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adózó köztartozás-mentességének a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában kell fennállnia. (Korábban a támogatásigazolás kiállításakor kellett.)Nem változott.
A támogatott szervezet részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás juttatás értéke után (az ellenőrző szervezet által kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig) társaságiadó-kedvezmény vehető igénybe. Az adókedvezmény a fizetendő adó 70 százalékáig érvényesíthető a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben. A támogatás, juttatás továbbra is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, így a támogatónak nem kell a támogatás, juttatás értékével megemelnie társaságiadóalapját.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §, 23. §-aiban.]
Fejlesztési adókedvezmény
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és - a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. számú kormányrendeletben meghatározottak szerinti - üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.Szabad vállalkozási zóna a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bek. k)-l), 4. § 31. pontjaiban.]
A fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetőségéhez az adózónak a beruházás megkezdésén kívül annak befejezését is be kell jelentenie az adópolitikáért felelős miniszternek.Az adópolitikáért felelős miniszter évente egy alkalommal átadja az állami adóhatóság részére a hozzá érkezett, fejlesztési adókedvezményre vonatkozó adózói bejelentéseket.
Ha az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt év során jogerős határozatban megállapított környezetvédelmi bírságot kap, a fejlesztési adókedvezményt nem veheti igénybe abban az adóévben, amikor a határozat jogerőssé válik. A rendelkezés először a 2011. december 31-e után kezdődő üzleti évre alkalmazandó.
Nem változott.
A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek bejelentsen minden, a beruházáshoz kapcsolódó - a társaságiadó-törvényben és a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben előírt - adatot.Fejlesztési adókedvezmény legfeljebb a számított társasági adó 80 százalékáig érvényesíthető.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Jövedelem-(nyereség-)minimum
Változás 2013. január 1-jétől.
A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százaléka.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (9) bek. c) pontjában.]
Nem változott.
A jövedelem-(nyereség-)mini-mum a korrigált összes bevétel 2 százaléka.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (7) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározására
|
1. |
Összes bevétel (2. + 3. + 4. + 5.) |
1 200 000 Ft |
|
2. |
Értékesítés nettó árbevétele |
1 000 000 Ft |
|
3. |
Egyéb bevételek |
0Ft |
|
4. |
Pénzügyi műveletek bevételei |
200 000 Ft |
|
5. |
Rendkívüli bevételek |
0Ft |
|
6. |
Összes bevételt csökkentő tételek (7. + 8.) |
500 000 Ft |
|
7. |
Az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke |
500 000 Ft |
|
8. |
Egyéb csökkentő tételek |
0Ft |
|
9. |
Összes bevételt növelő tételek (13. + 14.) |
25 000 Ft |
|
10. |
Az
adóévet megelőző adóév utolsó napján taggal szemben fennálló kötelezettségek
(kivéve az áruszállításból és a szolgáltatás- |
300 000 Ft |
|
11. |
Az adóévben
taggal szemben fennálló kötelezettségek (kivéve az áruszállításból és a
szolgáltatásból származó kötelezettségek) |
350 000 Ft |
|
12. |
A taggal szembeni kötelezettségek (kivéve áruszállítás és szolgáltatás) állománynövekménye (11. - 10.) |
50 000 Ft |
|
13. |
A taggal szembeni kötelezettség állománynövekményének 50%-a (12. * 0,5) |
25 000 Ft |
|
14. |
Egyéb növelő tételek |
0Ft |
|
15. |
A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (1. - 6. + 9.) |
725 000 Ft |
|
16. |
Jövedelem-(nyereség-)minimum (15. x 0,02) |
14 500 Ft |
Bejelentett részesedés
Változás 2013. január 1-jétől.
A bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetén rendkívüli eredményét) csökkenteni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, a bejelentett részesedés árfolyamveszteségét (apport esetén rendkívüli eredményét) pedig növelni kell a cégérték vagy üzleti érték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dz), 8. § (1) bek. m) pontjaiban.]
Nem változott.
Bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben - kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot - szerzett, legalább 30 százalékos, valamint minden további megszerzett részesedés (ideértve a részesedés értékének a növekedését), feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését (ide nem értve a részesedés értékének a növekedését) a szerzést követő 60 napos jogvesztő határidőn belül bejelentette az adóhatóságnak. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén a rendkívüli eredménnyel csökkenthető az adózó adózás előtti eredménye, feltéve, hogy az adózó a részesedést legalább egy évvel az értékesítés, kivezetés előtt szerezte.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5., 7. §; (1) bek. dz), 8. § (1) bek. m) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa bejelentett részesedés kivezetésére
|
A bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódóan üzleti vagy cégérték kivezetésére |
|||
|
nem kerül sor |
is kerül sor |
||
|
1. |
Bejelentett részesedés kivezetése következtében elszámolt pozitív eredmény |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
2. |
A bejelentett részesedés
kivezetéséhez kapcsolódó üzleti- vagy cégérték- |
0Ft |
500 000 Ft |
|
3. |
Adózás előtti eredmény |
12 000 000 Ft |
11 500 000 Ft |
|
4. |
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek (5. + 6.) |
7 000 000 Ft |
6 500 000 Ft |
|
5. |
Bejelentett részesedés kivezetéséhez kapcsolódó csökkentő tétel* (1.-2.) |
2 000 000 Ft |
1 500 000 Ft |
|
6. |
Egyéb adózás előtti eredményt csökkentő tételek |
5 000 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
7. |
Az adózás előtti eredményt növelő tételek |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
8. |
A társaságiadó alapja (3. -4. + 7.) |
7 000 000 Ft |
7 000 000 Ft |
|
9. |
Számított társasági adó (8. x 0,1 / 0,19)** |
700 000 Ft |
700 000 Ft |
|
10. |
Igénybe vett adókedvezmények |
0Ft |
0Ft |
|
11. |
Fizetendő társasági adó |
700 000 Ft |
700 000 Ft |
** A társasági adó kulcsa az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére vonatkozóan 10%, e fölött 19%.
__________________________________________________________________________________
Bejelentett immateriális jószág
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adózó által előállított, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (például szellemi termék, vagyoni értékű jog) is bejelentett immateriális jószágnak minősül. (Korábban csak az adózó által megszerzett immateriális jószág minősült bejelentett immateriális jószágnak.) Új feltétel, hogy az adózó a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó pozitív különbözethez kapcsolódóan akkor élhet - egyéb feltételek teljesülése esetén - az adóalap-csökkentéssel, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben nem csökkentette adózás előtti eredményét az immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredmény (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5/a, 7. § (1) bek. e) pontjaiban.]
Nem változott.
A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséből származó pozitív eredmény levonható a társaságiadóalapból, ha az adózó (ideértve a jogelődjét is) az értékesítés (kivezetés) előtt legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartotta eszközei között az immateriális jószágot.A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetésekor (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része (negatív eredmény) növeli az adózás előtti eredményt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5/a, 7. § (1) bek. e), 8. § (1) bek. n) pontjaiban.]
Nem realizált árfolyam-különbözet
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó adóalap-korrekciót abban az adóévben kell elvégezni, amikor a kötelezettségek kikerülnek a könyvekből.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dzs) pont b), 8. § (1) bek. dzs) pont b) alpontjaiban.]
Alultőkésítés
Változás 2013. január 1-jétől.
A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során nem kell figyelembe venni az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségek és követelések összegét.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (5) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Az adózónak növelnie kell társaságiadó-alapját az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatnak a saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos rész összegével.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § pontjában.]
Háromszoros K+F adóalap-kedvezmény
Változás 2013. január 1-jétől.
Központi költségvetési szervként működő, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságként működő kutatóintézetekkel is lehet kutatásfejlesztési együttműködési megállapodást kötni a háromszoros adóalap-kedvezmény érvényesíthetősége érdekében. (Korábban felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve általuk alapított kutatóintézettel lehetett.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (17) bekezdésében.]
Nem változott.
A kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodás alapján végzett K+F tevékenységek után igénybe vehető háromszoros adóalap-kedvezmény mértéke legfeljebb 50 millió forint. Az adóalap-kedvezmény társaságiadó-kulccsal számított értéke az adóévben csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (17) bekezdésében.]
Tartós adományozási szerződés
Átmeneti rendelkezés 2013. január 1-jétől.
Tartós adományozásként kezelendő a korábban hatályos a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint meghatározott tartós adományozás is, nem csupán az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti tartós adományozás.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/S. §-ában.]
Nem elismert költség
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül, következésképpen adóalapnövelő tételként számolandó el a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, továbbá az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi - adózás előtti - eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bek. d), 3. melléklet A) 2. pontjaiban.]
Elismert költségek
Új előírás 2012. július 1-jétől.
Ha több munkáltató egy munkakörre egy magánszeméllyel létesít munkaviszonyt, akkor az a személyi jellegű ráfordításként elszámolt összeg, amelyet a kijelölt munkáltató a többi munkáltató helyett teljesít, a társasági adó szempontjából elismert költségnek, ráfordításnak minősül, feltéve, hogy azt a munkaviszonnyal érintett munkáltatók a részére megtérítik. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, elismert költségnek minősül továbbá a kijelölt munkáltató részére a munkaviszonnyal érintett munkáltatók által megtérített összeg is.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 20. pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott áruminta juttatása abban az esetben is a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, ha a juttatásban részesülő adózás előtti eredménye e juttatás nélkül negatív lenne.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 13. pontjában.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az ellenőrzött külföldi státus megállapításához vizsgálni kell, hogy a külföldi állam milyen mértékű társasági adónak megfelelő adót alkalmaz, és a külföldi állam az adóalap összegétől függően több adókulcsot használ, akkor a legkisebb adómértéknek kell elérnie a 10 százalékot ahhoz, hogy a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság ne minősüljön ellenőrzött külföldi társaságnak. (Korábban a társasági adó vagy annak megfelelő adó jogszabályban előírt mértékének kellett elérnie a 10 százalékot.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. c) alpontjában.]
Nem az adózónak kell bizonyítania a tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállását.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. f), h) alpontjaiban.]
Nem változott.
Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, vagy amelyben - adóéve napjainak több mint felében - belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy meghatározott befolyással rendelkezik, és a külföldi társaság nem teljesíti a minimálisan fizetendő adóra vonatkozó követelményt. EU- vagy OECD-tagállamban vagy egyezményes államban székhellyel, illetőséggel rendelkező külföldi társaság továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha a székhely (illetőség) szerinti országban valódi gazdasági jelenléttel bír.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Adóalanyok
Változás 2012. június 20-ától.
Nem minősül társaságiadó-alanynak az otthonvédelmi akcióterv keretében létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 14. pontjában.]
Változás 2012. július 1-jétől.
Nem minősül társaságiadó-alanynak a felszámolás kezdőnapjától a felszámolási eljárás alatt álló, valamint a kényszertörlési eljárás kezdőnapjától a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 8. pontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kisvállalati adó alanyai a kisvállalati adózás választásával mentesülnek a társasági adó, a szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, így a kisvállalati adózói kör nem tartozik a társaságiadó-alanyok közé. Nem minősülnek társaságiadó-alanynak a kata alanyai sem.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 15. pontjában.]
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem minősül vállalkozási tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, továbbá - egyebek között - a kizárólag az e cél szerinti tevékenységét szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 16/b, a 6. melléklet F) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Energiaellátók jövedelemadója
2013. január 1-jétől az energiaellátók jövedelemadójának mértéke az adóalap 31 százaléka, az adóalanyi kör pedig a villamosenergia-, földgázelosztói engedélyesekkel, víz-, csatornaszolgáltatókkal bővül. A társaságiadó-törvény szerint fejlesztési adókedvezményre jogosult adózó a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti jövedelemadóját csökkentheti a fejlesztési adókedvezmény társasági adóban még nem érvényesített részével. Az adókedvezmény a számított adó 50 százalékáig érvényesíthető, legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló időszakban.Az energiaellátók jövedelemadójának adóalapját továbbra is csökkenti például a nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék, az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás. Az adóalapot növeli egyebek között az adózás előtti eredmény terhére elszámolt, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás és a külföldön megfizetett, ráfordításként elszámolt adó.
__________________________________________________________________________________
Innovációs járulék
2012. december 1-jétől az innovációs járulék fizetésére kötelezetteknek a járulékelőleget - az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig - ki kell egészíteniük az adóévi várható fizetendő járulék összegére (feltöltési kötelezettség) - írja elő a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előlegkiegészítéssel egyidejűleg köteles megfizetni.Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek továbbra is háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie, az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. A járulékalapja (vetítési alap) a helyi adókról szóló törvény szerint megállapított adóalap, azaz a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. A járulék éves összege a vetítési alap 0,3 százaléka.
__________________________________________________________________________________
Változások a regisztrációs adóban
Hibrid személygépkocsik adómértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adótábla hibrid autókra vonatkozó adótétele ezentúl nem tartalmaz utalást a környezetvédelmi osztályra, így valamennyi hibrid gépjármű után - a belső égésű motor lökettérfogatától függetlenül -76 ezer forint lesz a fizetendő regisztrációs adó.[2003. évi CX. törvény 15. §, melléklet I. rész]
Elektronikus eljárások köre
Változás a 2012. november 19-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
Mivel a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi nem rendelkezik műszaki adatlappal, ezért nem lehetséges a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatbázisából történő ellenőrző lekérdezés, emiatt az e személygépkocsikkal kapcsolatos adóigazgatási eljárás kikerül az elektronikus eljárások köréből.Igazolás megküldése elektronikusan
Változás a 2012. november 19-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.
A gépjárműflotta-üzemeltető adófizetési kötelezettségének teljesítéséről szóló igazolást a vámhatóság már elektronikus úton is továbbítja a rendőrség részére.Regisztrációs adó 2013. január 1-jétől (ezer Ft)
|
Személyigépkocsi műszaki tulajdonságai |
Adótétel környezetvédelmi osztályonként* |
||||
|
11-nél jobb |
9-11 |
6-8 |
4 |
4-nél rosszabb |
|
|
1. Otto-motoros 1100 cm3-ig, dízelmotoros 1300 cm3-ig |
45 |
180 |
270 |
360 |
540 |
|
2. Otto-motoros 1101-1400 cm3, dízelmotoros 1301-1500 cm3 között |
65 |
260 |
390 |
520 |
780 |
|
3. Otto-motoros 1401-1600 cm3, dízelmotoros 1501-1700 cm3 között |
85 |
340 |
510 |
680 |
1020 |
|
4. Otto-motoros 1601-1800 cm3, dízelmotoros 1701-2000 cm3 között |
135 |
540 |
810 |
1080 |
1620 |
|
5. Otto-motoros 1801-2000 cm3, dízelmotoros 2001-2500 cm3 között |
185 |
740 |
1110 |
1480 |
2220 |
|
6. Otto-motoros 2001-2500 cm3, dízelmotoros 2501-3000 cm3 között |
265 |
1060 |
1590 |
2120 |
3180 |
|
7. Otto-motoros 2500 cm3 felett, dízelmotoros 3000 cm3 felett |
400 |
1600 |
2400 |
3200 |
4800 |
|
A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM- rendelet szerinti elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető személygépkocsi |
0 |
||||
|
A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM-
rendelet szerinti hibrid (elektromos és Ottó-, |
76 |
||||
__________________________________________________________________________________