adozona.hu

Mit kell tudni a kisvállalati adóról?

Mit kell tudni a kisvállalati adóról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2012.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

2013. január 1-jétől bevezetésre kerül egy új válaszható adózási mód, a kisvállalati adó (kiva). A 16 százalékos mértékű kiva megfizetésével az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
A belépési feltétek teljesülése esetén az alábbi jogalanyok választhatják az új adózási formát: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a s...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a kisvállalati adóról?

2013. január 1-jétől bevezetésre kerül egy új válaszható adózási mód, a kisvállalati adó (kiva). A 16 százalékos mértékű kiva megfizetésével az adózó mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

Az adó alanya

A belépési feltétek teljesülése esetén az alábbi jogalanyok választhatják az új adózási formát: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (1) bekezdésében.]

Adóalanyiság választásának feltételei

A fent felsorolt jogalanyok, a külföldi vállalkozó és a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy akkor választhatják a kiva szerinti adózást, ha
■ az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszámuk várhatóan nem haladja meg a 25 főt (létszám kritériuma);
■ az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevételük várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét (bevétel kritériuma);
■ az adóévet megelőző két naptári évben adószámukat az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy nem függesztette fel ("folyamatos működés" kritériuma);
■ üzleti évük mérlegfordulónapja december 31-e (üzleti év kritériuma); és
■ az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójukban a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot (mérlegfőösszeg kritériuma).
Az átlagos statisztikai állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások állományi létszámát és bevételét együttesen - az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján - kell figyelembe venni. Például ha az adózó 2013. január 1-jével kezdődő adóévétől a kisvállalati adó szerint kíván adózni, akkor a kapcsolt vállalkozások 2011. évi beszámolójának adatait kell megvizsgálni.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Adóalanyiság keletkezése, bejelentési kötelezettség

Az adóalanyiság az adózó erre irányuló választásának állami adóhatósághoz történő bejelentését követő naptári év első napján jön létre. Az adózónak az adóalanyiság választását az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton kell az adóhatósághoz bejelentenie. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóévet megelőző év december 20-áig lehet megtenni. A határidő jogvesztő, igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig az e célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható. E határidő szintén jogvesztő jellegű, igazolási kérelem itt sem terjeszthető be.
Az újonnan létrejövő vállalkozások kivaalanyisága a társasági szerződés közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napjával, az első jognyilatkozat megtételének napjával kezdődik. Az újonnan alakuló vállalkozásnak a létrejöttétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelentenie e választását az állami adóhatóságnak. A bejelentést az adóhatóság nem tekinti jogszerűnek, ha a bejelentés napján az adózó -az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott - végrehajtható adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot (adótartozás kritériuma).

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)-(4), (9) bekezdéseiben.]

Adóalap

Az adó alapja a pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbsége (azaz a pénzforgalmi szemléletű eredmény), növelve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint meghatározott járulékalapot képező személyi jellegű kifizetésekkel, továbbá korrigálva a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti módosító tételekkel. A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást alkalmazó evaalany esetében a kivaalanyiság első adóévében az adóalap megállapítása során a pénzeszközök - számviteli beszámolóban kimutatott - tárgyévi értékét a pénzeszközök nyitómérlegben kimutatott értékével kell csökkenteni. Ügyvédi iroda esetében az ügyvédi letétként kezelt pénzeszköz nem minősül az adóalap meghatározása során figyelembe veendő pénzeszköznek.
A kiva alapja - meghatározott speciális esettől eltekintve - nem lehet kevesebb a Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegénél, vagyis ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény nulla vagy negatív, a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések után meg kell fizetni a kivát. A képzett járulékalapra tekintettel megfizetett járulék is a kisvállalati adó alapját képezi, személyi jellegű ráfordításként ugyanis a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Adóalap-módosító tételek

A vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök pedig növelik az adóalapot. Így például a hitel és kölcsön felvétele, a tőkeemelés, az osztalék megszerzése csökkenti, míg a hitel nyújtása, visszafizetése, a tőkeleszállítás, az osztalékelőleg kifizetése növeli az adóalapot. A vállalkozásba visszaforgatott nyereség nem képez adóalapot.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő pénzeszközkiadások, ráfordítások növelik a pénzforgalmi szemléletű eredményt. Ilyennek minősül például a végleges pénzeszközátadás, az 50 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű szolgáltatás igénybevétele, eszköz beszerzése, ha a szolgáltatás igénybevétele vagy az eszköz beszerzése ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel, az egészségbiztosítási járulék megfizetése, az ellenőrzött külföldi társasággal szemben teljesített kifizetés.
A kisvállalati adó alapját szintén növeli a pénzeszközkiadással nem járó, nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, például a kapcsolt vállalkozásnak történő követelés elengedése, a térítés nélküli eszközátadás, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, tartozás térítés nélküli átvállalása, illetve bizonyos esetekben az eszközhiány (például ha az adózó nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére).

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (6)-(7) bekezdéseiben.]

A kisvállalati adó alapját módosítani kell, ha az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, feltéve, hogy az adóévben a szerződés (megállapodás) alapján teljesítés történt.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (8) bekezdésében.]

A kiva alanya - a társasági adó szabályaihoz hasonlóan - a tárgyévi negatív pénzforgalmi szemléletű eredményére tekintettel a következő adóévekben a pozitív pénzforgalmi szemléletű eredményét csökkentheti, feltéve, hogy a negatív, módosító tételekkel korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény (elhatárolt veszteség) a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően keletkezett.
Az elhatárolt veszteséget az adóalany tíz év alatt, egyenlő részletekben érvényesítheti csökkentő tételként a kisvállalati adó alapjának meghatározásakor. A felhasználás az időbeli keletkezés sorrendjében történhet.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (9)-(10), (12) bekezdéseiben.]

A kisvállalati adó alanya a veszteségnek azt a részét, amely új beruházással (korábban még használatba nem vett, beszerzett, előállított tárgyi eszközökkel, szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével) kapcsolatban merült fel, korlátlanul (a tízéves időtartamra, illetve az egyenlő részletekben történő elszámolásra vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyásával) felhasználhatja a későbbi évek adókötelezettségével szemben. Az új beruházások folytán keletkező veszteség az adóalap meghatározása során a társadalombiztosításijárulék-alapot képező személyi jellegű kifizetések összegét is csökkenti, azaz új beruházáshoz kapcsolódó veszteségnél lehetséges, hogy az adózó a járulékalap után sem fizeti meg a kisvállalati adót.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (11) bekezdésében.]

Az adóalanyiság első adóévéhez kapcsolódó átmeneti szabály, hogy az első adóévet megelőző adóévet terhelő, de már a kisvállalati adó alanyaként kifizetett kiadás nem vehető figyelembe csökkentő tételként, ha az adóalany nem tartozott a számviteli törvény hatálya alá.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (13) bek. b) pontjában.]

A kivaalanyiság első adóévében az adóalanyok csökkentő tételként számolhatják el az olyan, a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző adóévben teljesített kifizetéseket, amelyek a kisvállalatiadóalanyiság időszakára vonatkoznak, és amelyeket az adóévet megelőző adóévben nem számoltak el költségként.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (15) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa adóalap csökkentésére beruházásnál

Nyolc főt foglalkoztató, 90 millió forint árbevételű betéti társaság (mikrovállalkozás) 20 millió forint értékű beruházást hajt végre, s ennek megfelelően csökkenti adóalapját. Hogyan alakulnak adóterhei, ha a társasági adó, illetve ha a kisvállalkozási adó alanyaként adózik?

Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei (ezer forintban)		Tárgyév
1.	Összes bevétel	90 000
2.	Összes ráfordítás	83 125
	ebből:
3.	- az előző évek beruházásaiból fennma- radt értékcsökkenési leírás	3 000
4.	- kifizetett bérek	25 000
5.	- a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás	3 000
6.	Tárgyévi beruházás	20 000
7.	Társaságiadó-alapot módosító tételek összesen (kivéve veszteségelhatárolás)	0
8.	A korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt követő években felhasználható elhatárolt veszteség	0
9.	Társaságiadó-kedvezmények	0
10.	Készletek és nettó kintlevőségek* állományvál- tozása (tárgyév - tárgyévet megelőző év)	0

Adóterhek a tao szerint
	Tao (13. - 9.)	688
11.	Adózás előtti eredmény (1. - 2.)	6 875
12.	Számított adóalap (11. + 7. - 8.)**	6 875
13.	Számított adó (12. x 0,1)	688
	Szocho (4. x 0,27)	6 750
	Szakképzési hozzájárulás (4. x 0,015)	375
	Összesen	7 813

Adóterhek a kisvállalati adó szerint
14.	Pénzforgalmi szemléletű eredmény***	0
15.	Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség	0
16.	ebből: - új beruházásból fakadó veszteség	0
17.	- további veszteség	0
18.	Személyi jellegű kifizetések (4.)	25 000
19.	A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része	0
20.	A kiva alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (14. + 18. - 19., de minimum 18.)	25 000
21.	Az új beruházásból származó elhatárolt veszte- ség adóévi adóalapot csökkentő része	0
22.	Adóalap (20. - 21.)	25 000
	Kiva összesen (22. * 0,16)	4 000

*Nettó kintlevőség: A vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke, csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével.
**A veszteségelhatárolás az adóalap 50 százalékáig vehető igénybe.
***A pénzeszközök tárgy-üzletiévi összege csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1. - 2. + szocho és szakképzési hozzájárulás + 3. + 5. - 6. - 10.
__________________________________________________________________________________

Az adó bevallása

Az adóalany a kisvállalati adót adóévenként, az adóévet követő év május 31-éig köteles megállapítani és bevallani. A kisvállalati adó esetében az adóév megegyezik a naptári évvel. Ha a kisvállalati adózó adóalanyisága év közben szűnt meg, a bevallást az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. Ha az adózó a bevallás benyújtásának határidejéig nem kötelezett számviteli beszámoló készítésére, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21-22. §-aiban.]

Adóelőleg

A kisvállalati adó alanya havonta vagy negyedévente köteles teljesíteni az adóelőleg-megállapítási, - bevallási és - fizetési kötelezettségét.
Ha az adóalany havi adófizetési kötelezettsége meghaladta az 1 millió forintot, akkor adóelőleg-megállapítási, - bevallási és - megfizetési kötelezettségének havonta (a tárgyhónapot követő hónap 20-áig), egyéb esetben negyedévente (a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig) köteles eleget tenni. Az adóalanyiság első évében az adóalany akkor köteles havi előlegbevallásra, ha az adóévet megelőző adóévben az összes bevétele várhatóan meghaladja a 100 millió forintot.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Az adóelőleg alapja az adóelőleg-megállapítási időszakban realizált pénzeszközváltozás, növelve a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelemmel, a kifizetett osztalékkal, osztalékelőleggel, kisvállalati adóval és kisvállalatiadóelőleggel. Az adózó - választása szerint - úgy is megállapíthatja az adóelőleg alapját, hogy figyelembe veszi azokat a korrekciós tételeket is, amelyeket az adóalap megállapítása során feltehetően alkalmazni fog.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Az adóelőleg alapja nem lehet kevesebb, mint a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem. Ha az adóelőleg alapja - a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem összegét figyelmen kívül hagyva - negatív, az adózó a negatív adóelőleg-alapját a következő adóelőleg-megállapítási időszakban - de legfeljebb ugyanabban az adóévben - csökkentő tételként figyelembe veheti.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (6)-(7) bekezdéseiben.]

Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
A bevételi nyilvántartást vezető evaalany kisvállalatiadó-alanyiságának első adóévében az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének a nyitómérlegében kimutatott pénzeszközök figyelembevételével tesz eleget.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (8)-(9) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa a kisvállalati adó egyszerűsített adóelőleg-számítására

		2013-as tárgyév, negyedévente
		I.	II.	III.	IV.
1.	Pénzeszközök értéke az adóelőleg-megállapítási időszak végén	12 000 000 Ft	16 000 000 Ft	13 500 000 Ft	14 000 000 Ft
2.	Pénzeszközök értéke a megelőző adóelőleg-megállapítási időszak végén	14 000 000 Ft	12 000 000 Ft	16 000 000 Ft	13 500 000 Ft
3.	Pénzeszközök adóelőleg-megállapítási időszakban realizált változása (1. - 2.)	-2 000 000 Ft	4 000 000 Ft	-2 500 000 Ft	500 000 Ft
4.	Az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fize- tendő, Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelem	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft
5.	Az adóelőleg-megállapítási időszakban megfizetett adóelőleg	0 Ft	320 000 Ft	1 171 200 Ft	320 000 Ft
6.	Az adóelőleg-megállapítási időszakban kifizetett osztalék, osztalékelőleg	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft
7.	A megelőző adóelőleg-megállapítási időszakokban elhatárolt, pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (megelőző időszak oszlopának 10. sora)	0 Ft	-1 000 000 Ft	0 Ft	-328 800 Ft
8.	Az adóelőleg alapja (3. + 4. + 5. + 6. + 7., de minimum 4.)	2 000 000 Ft	7 320 000 Ft	2 000 000 Ft	4 491 200 Ft
9.	Fizetendő adóelőleg (8. x 0,16)	320 000 Ft	1 171 200 Ft	320 000 Ft	718 592 Ft
10.	A következő adóelőleg-megállapítási időszakokban realizált pozitív pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkentéseként felhasználható összeg (3. + 5. + 6., ha ez negatív)	-1 000 000 Ft	0 Ft	-328 800 Ft	0 Ft

__________________________________________________________________________________

Kettős adóztatás elkerülése

A külföldön adóztatható adóalapot nem kell figyelembe venni a kisvállalati adó megállapításakor.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 24. §-ában.]

Adóalanyiság megszűnése

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig fennáll, amely évben az adóalany az adóalanyiság megszűnésére vonatkozó nyilatkozatát az e célra rendszeresített nyomtatványon december 20-áig, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz.
A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság megszűnik továbbá
■ az adóalanyiság választására jogosító 500 millió forintos bevételi értékhatár átlépését megelőző hónap utolsó napjával;
■ ha az átlagos statisztikai állományi létszám meghaladja az 50 főt;
■ végelszámolás, felszámolás és kényszertörlési eljárás esetén;
■ ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
■ az adózó átalakulása esetén;
■ egyes kiemelt mulasztási bírságok kiszabása esetén;
■ ha a kisvállalati adózó adószámát felfüggesztik vagy törlik;
■ ha az adóalany adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot.
Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság nem választható újból.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. §; (5), (8) bekezdéseiben.]

Átmeneti szabályok

A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés esetén a társaságiadó-törvény jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezései a kisvállalati adóról szóló törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandóak.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27. §-ában.]

A bejelentés adóévére a korábbi társaságiadóalanyt nem terheli társaságiadóelőleg-bevallási és a bejelentést követő adóévre társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettség, azzal, hogy ha a kisvállalatiadó-alanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűtlenül történt, akkor a társaságiadó-alany nem mentesül a társaságiadóelőlegfizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.
A kiva alanya a társaságiadó-alanyisága alatt keletkezett elhatárolt veszteséget nem használhatja fel a kiva adóalapjának a meghatározásánál, a társaságiadó-alanyisága időszakából fennmaradt elhatárolt veszteségből a kivaalanyiság minden adóévében 20-20 százalékot, illetve nem teljes adóév esetén annak időarányos részét elszámoltnak kell tekintetnie.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. §; (2), (6) bekezdéseiben.]

A társaságiadó-alanyiság időszaka alatt fel nem használt adó- és adóalap-kedvezményekkel a kisvállalati adó alanyának akkor kell elszámolnia, ha a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt a társaságiadó-törvény szabályai értelmében adózás előtti eredménynövelési és adófizetési kötelezettség terhelné. A kivaalanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá kerülő adózó a kisvállalatiadó-alanyiság ideje alatt megszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz tekintetében nem érvényesíthet értékcsökkenési leírást. Hasonlóképpen a kivaalanyiság megszűnését követően a kisvállalatiadóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószágra és tárgyi eszközre elszámoltnak kell tekinteni a kisvállalatiadó-alanyiságra időarányosan jutó értékcsökkenési leírást.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (1), (3)-(5) bekezdéseiben.]

A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését követően a társasági adó hatálya alá visszakerülő adóalany 60 napon belül köteles a megszűnést követő naptól számított teljes negyedévekre a társaságiadó-előleget megállapítani, bevallani és megfizetni. A fizetendő társaságiadó-előleg összegét a kivaalanyként lezárt utolsó időszak bevétele alapján kell megállapítani. Ha a kivaalanyként lezárt utolsó adóév időtartama 12 hónap volt, akkor a társaságiadó-előleg összege a bevétel 1 százaléka, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén pedig a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított bevétel 1 százaléka.

[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 31. § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa a kisvállalati adó veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályaira

A kisvállalati adó meghatározása		Tárgyév	Tárgyévet követő év
A kisvállalati adó meghatározása		Tárgyév	beruházás nélkül	1,5 millió forint beruházással*
1.	Pénzforgalmi szemléletű eredmény (2. - 3. + 4. - 8.)	-2 400 000 Ft	460 000 Ft	610 000 Ft
2.	Pénzeszközök számviteli beszámolóban kimutatott tárgy-üzletiévi összege	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft
3.	Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege	3 000 000 Ft	1 000 000 Ft	1 000 000 Ft
4.	Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek (kivéve veszteség- elhatárolás)	-400 000 Ft	-300 000 Ft	-300 000 Ft
5.	A tárgyévet megelőző években keletkezett elhatárolt veszteség; ebből:	0 Ft	2 400 000 Ft	2 400 000 Ft
6.	- a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök stb. beszerzésé- re, előállítására irányuló beruházásból fakadó elhatárolt veszteség	0 Ft	0 Ft	1 500 000 Ft
7.	- további veszteség	0 Ft	2 400 000 Ft	900 000 Ft
8.	A 7. sorból a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható összeg (legfeljebb 2. - 3. + 4., ha ez az érték pozitív)	0 Ft	240 000 Ft	90 000 Ft
9.	Személyi jellegű kifizetések	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft	2 000 000 Ft
10.	A kiva alapja a 6. sor figyelembevétele nélkül (1. + 9., de minimum 9.)	2 000 000 Ft	2 460 000 Ft	2 610 000 Ft
11.	A 6. sorból az adóévi adóalapot csökkentő összeg (legfeljebb 10.)	0 Ft	0 Ft	1 500 000 Ft
12.	A kiva alapja (10. - 11.)	2 000 000 Ft	2 460 000 Ft	1 110 000 Ft
13.	Fizetendő kiva (12. x 0,16)	320 000 Ft	393 600 Ft	177 600 Ft

*Korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök beszerzésére, előállítására irányuló beruházás.
__________________________________________________________________________________

Példa új munkatársak alkalmazásának adóhatására kivás cégnél

Háromfős mikrovállalkozás kft - melynek árbevétele 30 millió forint - negyedik foglalkoztatottat kíván felvenni, 300 ezer forintos bruttó havi fizetéssel. Hogyan alakulnak közterhei, ha a bővítést a társasági adó, illetve ha a kisvállalati adó alanyaként hajtja végre?

Az adózó eredménykimutatá- sának adatai és adófizetési kötelezettségei az egyes adónemekben		Válto- zatlan létszám- mal	Egy új fő alkal- mazása esetén
		(ezer forintban)
1.	Összes bevétel	30 000	30 000
2.	Összes ráfordítás	24 191	28 817
	ebből:
3.	- az előző évek beruházásaiból fennmaradt értékcsökkenési leírás	1 000	1 000
4.	- kifizetett bérek	12 600	16 200
5.	- a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás	0	0
6.	Tárgyévi beruházás értéke	0	0
7.	Társaságiadó-alapot módosító tételek összesen, kivéve veszteség- elhatárolás	0	0
8.	A társasági adó rendszerében, a korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt követő években felhasználható elhatárolt veszteség	0	0
9.	Társaságiadó-kedvezmények	-840	-840
10.	Készletek és nettó kintlevőségek* állományváltozása (tárgyév - tárgy- évet megelőző év)	1 200	1 200
Adóterhek a társasági adó szerint
	Tao (13. - 9.)	1 421	958
11.	Adózás előtti eredmény (1. - 2.)	5 809	1 183
12.	Számított adóalap (11. + 7. - 8.)**	5 809	1 183
13.	Számított adó (12. x 0,1)	581	118
	Szocho (4. x 0,27)	3 402	4 374
	Szakképzési hozzájárulás (4. x 0,015)	189	243
	Összesen	5 012	5 575
Adóterhek kisvállalati adó szerint
14.	Pénzforgalmi szemléletű ered- mény***	9 200	5 600
15.	Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség	0	0
16.	ebből: - új beruházásból fakadó veszteség	0	0
17.	- további veszteség	0	0
18.	Személyi jellegű kifizetések (4.)	12 600	16 200
19.	A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része	0	0
20.	A kiva alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelem- bevétele nélkül (14. + 18. - 19., de minimum 18.)	21 800	21 800
21.	Az új beruházásból származó elha- tárolt veszteség adóévi adóalapot csökkentő része	0	0
22.	Adóalap (20. - 21.)	21 800	21 800
22.	Kiva összesen (22. x 0,16)	3 488	3 488

*Nettó kintlevőség: a vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke, csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével.
**Veszteségelhatárolás az adóalap 50 százalékáig vehető igénybe.
***A pénzeszközök tárgy-üzletiévi összege, csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1. - 2. + szocho és szakképzési hozzájárulás + 3. + 5. - 6. - 10.
__________________________________________________________________________________

Példa beruházó kivás vállalkozás adókötelezettségére

Kft 80 millió forint új beruházást hajt végre, így az első évben foglalkoztatott négy alkalmazottja mellé - akiknek bruttó havi bére 250 ezer forint - a harmadik évre még két alkalmazottat vesz fel. Hogy alakulnak a vállalkozás adóterhei, ha a társasági adó, illetve ha a kisvállalkozási adó szerint adóalany?

Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei		Tárgyév	A tárgyévet követő
			1. év	2. év	3. év	4. év	5. év
			(ezer forintban)
1.	Összes bevétel	20 000	35 000	42 000	54 000	54 000	54 000
2.	Összes ráfordítás; ebből:	70 420	70 420	42 130	44 130	44 130	44 130
3.	- az előző évek beruházásaiból fennma- radt értékcsökkenési leírás	0	0	0	0	0	0
4.	- kifizetett bérek	12 000	12 000	18 000	18 000	18 000	18 000
5.	- a tárgyévi beruházásból fakadó értékcsökkenési leírás	40 000	40 000	0	0	0	0
6.	Tárgyévi beruházás	80 000	0	0	0	0	0
7.	Társaságiadó-alapot módosító tételek összesen (kivéve veszteségelhatárolás)	0	0	0	0	0	0
8.	A korábbi évekről fennmaradt, a tárgyévben és az azt követő években felhasználható elhatárolt veszteség	0	50 420	85 840	85 970	81 035	76 100
9.	Társaságiadó-kedvezmények	0	0	0	0	0	0
10.	Készletek és nettó kintlevőségek* állományvál- tozása (tárgyév - tárgyévet megelőző év)	2 000	0	0	0	0	0

Adóterhek a társasági adó szerint
	Tao (13. - 9.)	0	0	0	494	494	494
11.	Adózás előtti eredmény (1. - 2.)	-50 420	-35 420	-130	9 870	9 870	9 870
12.	Számított adóalap (11. + 7. - 8.)**	-50 420	-35 420	-130	4 935	4 935	4 935
13.	Számított adó (12. x 0,1)	0	0	0	494	494	494
	Szocho (4. x 0,27)	3 240	3 240	4 860	4 860	4 860	4 860
	Szakképzési hozzájárulás (4. x 0,015)	180	180	270	270	270	270
	Összesen	3 420	3 420	5 130	5 624	5 624	5 624

Adóterhek a kisvállalati adó szerint
14.	Pénzforgalmi szemléletű eredmény***	-89 000	8 000	5 000	15 000	15 000	15 000
15.	Az adóévben keletkezett elhatárolt veszteség	89 000	0	0	0	0	0
16.	ebből: - új beruházásból fakadó veszteség	80 000	0	0	0	0	0
17.	- további veszteség	9 000	0	0	0	0	0
18.	Személyi jellegű kifizetések (4.)	12 000	12 000	18 000	18 000	18 000	18 000
19.	A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része	0	900	900	900	900	900
20.	A kiva alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (14. + 18. - 19., de minimum 18.)	12 000	19 100	22 100	32 100	32 100	32 100
21.	Az új beruházásból származó elhatárolt veszte- ség adóévi adóalapot csökkentő része	0	19 100	22 100	32 100	6 700	0
22.	Adóalap (20. - 21.)	12 000	0	0	0	25 400	32 100
	Kiva összesen (22. x 0,16)	1 920	0	0	0	4 064	5 136

*Nettó kintlevőség: a vállalkozás felé rendezetlen számlák értéke, csökkentve a vállalkozás által kifizetetlen számlák értékével.
**A veszteségelhatárolás az adóalap 50 százalékáig vehető igénybe.
***A pénzeszközök tárgy-üzletiévi összege, csökkentve a megelőző üzleti évben kimutatott összegével. A példában az adózás előtti eredményből visszaszámítva: 1. - 2. + szocho és szakképzési hozzájárulás + 3. + 5. - 6. - 10. ezer forintban.
__________________________________________________________________________________

Példa a kisvállalati adó alapjának kiszámítására

Az adózó eredménykimutatásának adatai és adófizetési kötelezettségei		Tárgyév
1.	Pénzforgalmi szemléletű eredmény (2. - 3. + 4.)*	700 000 Ft
2.	Pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege	4 000 000 Ft
3.	Pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összege	3 000 000 Ft
4.	Pénzforgalmi szemléletű eredményt módosító tételek (±5.±6.±7.±8.±9.±10.±11.+12.±13.±14.)	-300 000 Ft
5.	- felvett hitel összege (-) / felvett hitel törlesztése (+)	-800 000 Ft
6.	- nyújtott hitel összege (+) / nyújtott hitel törlesztése (-)	0 Ft
7.	- kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása (-) / kibocsátott kötvény vagy értékpapír törlesztése (+)	0 Ft
8.	- hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásár- lása (+) / beváltása, eladása (-)	1 000 000 Ft
9.	- tőkeműveletek: tőkebevonás (-) / tőkekivonás (+)	0 Ft
10.	- osztalék és osztalékelőleg kifizetése (+) / megszerzése (-)	-500 000 Ft
11.	- elszámolásra kiadott előleg kifizetése (+) / visszafizetése (-)	0 Ft
12.	- nem a vállalkozás érdekében felmerült, vállalkozásból kivont vagyon (+)	0 Ft
13.	- kapcsolt vállalkozással kötött szerződés alap- ján a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás (±)	0 Ft
14.	- az adóalanyiság első évében a pénzforgalmi szemléletű eredmény meghatározásakor figyel- men kívül hagyandó tételek összege (±)	0 Ft
15.	Személyi jellegű kifizetések	2 000 000 Ft
16.	A kiva alapja* (1. + 15., de minimum 15.)	2 700 000 Ft
17.	Fizetendő kiva (16. x 0,16)	432 000 Ft
19.	A korábbi évek nem új beruházásból származó elhatárolt veszteségének a pozitív pénzforgalmi eredmény csökkentésére elszámolható része	0
20.	A kiva alapja az új beruházásból származó veszteségleírás figyelembevétele nélkül (14. + 18. - 19., de minimum 18.)	25 000
21.	Az új beruházásból származó elhatárolt veszte- ség adóévi adóalapot csökkentő része	0
22.	Adóalap (20. - 21.)	25 000
	Kiva összesen (22. x 0,16)	4 000

* Az adózó nem rendelkezik elhatárolt veszteséggel.
__________________________________________________________________________________

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}