adozona.hu
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a 2012. évi CXLVII. törvény elfogadásával 2013. január 1-jétől választható adózásként bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját. A 2012. október 15-én kihirdetett - a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló - 2012. évi CXLVII. törvényt még novemberben, a hatálybalépés előtt módosították.
Az új adónemet olyan mikro- és kisvállalkozások választhatják, amelyek jellemzően a lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat, kis költségigényű tevék...
Mit kell tudni a kisadózó vállalkozások tételes adójáról?
Az Országgyűlés a 2012. évi CXLVII. törvény elfogadásával 2013. január 1-jétől választható adózásként bevezette a kisadózó vállalkozások tételes adóját. A 2012. október 15-én kihirdetett - a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló - 2012. évi CXLVII. törvényt még novemberben, a hatálybalépés előtt módosították.
Az új adónemet olyan mikro- és kisvállalkozások választhatják, amelyek jellemzően a lakosság számára nyújtanak szolgáltatásokat, kis költségigényű tevékenységüket maguk végzik, és bevételük nem éri el az évi 6 millió forintot.
Az adó választására jogosult személyek
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választhatja■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó (ideértve például az egyéni ügyvédet, a szolgáltató állatorvost is);
■ az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009/CXV. törvény szerinti egyéni cég;
■ a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság és közkereseti társaság.
Nem választhatja ezt az adózási módot (illetve azonnal megszűnik az adóalanyisága annak), aki biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységből vagy ingatlan-bérbeadásból is szerez bevételt. Önmagában azonban nem zárja ki a választás lehetőségéből a vállalkozást az, ha bejelentett tevékenységi körében szerepelnek ezek a tevékenységek. Az érintett tevékenységek a TEÁOR 2008, illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerint a következők:
■ 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység;
■ 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége;
■ 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése.
Nem választhatja ezt az adóalanyiságot továbbá az a vállalkozás sem, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentkezést megelőző két éven belül törölte vagy jogerősen felfüggesztette.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 3. §-ában, 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
A bejelentett kisadózó
A katát választó vállalkozásnak választásával egyidejűleg be kell jelentenie az adóhatóságnál legalább egy, a vállalkozásban bármilyen módon közreműködő, tevékenységében részt vevő, úgynevezett bejelentett kisadózót (neve, címe, adóazonosító jele közlésével).A kisadózó az a magánszemély, aki tevékenységével részt vesz a vállalkozás gazdasági tevékenységében. Kötelezően kisadózóvá válik az egyéni vállalkozó és az egyéni cég tagja. Betéti és közkereseti társaságok esetén kisadózó lehet a cég bármelyik tagja vagy akár több tag is. De ha a társaság tevékenységében a tag a saját tevékenységével részt vesz, akkor őt kötelező kisadózóként bejelenteni, kivéve, ha ezt a tevékenységet munkaviszonyban látja el. Ilyen tevékenység lehet a vezető tisztségviselői tevékenység, a vállalkozás alapító okiratában vállalt személyes közreműködés, illetve a megbízás alapján végzett tevékenység is. Ha tehát a tag valamilyen munkát kíván a vállalkozásban végezni, akkor azt csak két módon teheti meg, vagy kisadózóként, vagy munkaviszony keretében.
A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállásúnak tekinthető-e. Nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, aki kiegészítő tevékenységet folytat (nyugdíjas), aki megváltozott munkaképességű vállalkozó, illetve akinek külföldi államban fennálló biztosítotti helyzetét a magyar állam - az EU rendelkezései vagy nemzetközi egyezmény alapján - is elismeri.
A bejelentett adatok változását a változás bekövetkezését kövező 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. E bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a kisadózó címváltozására.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 11. pontjában, 7. §-ában.]
Adóalanyiság keletkezése
Az adónem az adóév során bármikor választható még azon adózók számára is, akik az adóévre az eva vagy az szja szerinti átalányadózást választották. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A kezdő vállalkozás az adózási mód választásáról szóló nyilatkozatát az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg is megteheti, ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre.A nyilvántartásba vételről az állami adóhatóság értesítőlevélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely tartalmazza a vállalkozás azonosító adatait, az adóalanyiság kezdőnapját, a bejelentett kisadózók adatait, jogállását, a fizetendő adó összegét, esedékességét, továbbá az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos ismertetést.
A bejelentés, illetve az arról szóló adóhatósági értesítés végrehajtható okiratnak minősül. Az adóhatóság csak akkor ad ki határozatot, ha valamely okból elutasítja az adózó bejelentését.
Annak, aki már 2013 januárjától katás akar lenni, még 2012 decemberében be kell jelentenie e választását.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (1)-(2), (5), 11. § (4), 30. § (1) bekezdéseiben.]
Adóalanyiság megszűnése
Megszűnik az adóalanyiság, ha a választásra jogosító feltételek valamelyikében olyan változás áll be, amely kizárja az adóalanyt a jogosulti körből, például ha■ a vállalkozás ügynöki tevékenységből vagy ingatlan-bérbeadásból bevételt szerez;
■ a cégnek nem magánszemély is tagjává válik;
■ a cégből a kisadózó úgy lép ki, hogy más kisadózó nincs bejelentve az adóhatósághoz;
■ a vállalkozás adószámát az adóhatóság felfüggeszti vagy törli;
■ a vállalkozási forma oly módon változik meg, illetve a cég úgy alakul át, hogy ezáltal a vállalkozás már nem lenne jogosult a kata választására;
■ az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik;
■ a cég kisadózó tagja meghal, és 90 napon belül nem jelentenek be új kisadózót;
■ a cég jogutód nélküli megszűnik;
■ végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás indul;
■ a vállalkozás az adóalanyiság megszüntetéséről dönt, és ezt bejelenti az adóhatósághoz.
Megszűnik az adóalanyiság akkor is, ha a vállalkozás adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, vagy ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt az adó-, illetve vámhatóság a kisadózó vállalkozás terhére mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért.
Ha a megszűnés nem a vállalkozás bejelentési kötelezettségén alapul, az adóhatóság határozatban értesíti az adózót az adóalanyiság megszűnéséről. A megszűnéstől számított 24 hónapon belül - függetlenül annak körülményeitől - ez az adóalanyiság ismételten nem választható.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 5-6. §-aiban.]
Az adóalanyiság megszűnése esetén a vállalkozás 30 napon belül köteles a bevételéről nyilatkozatot tenni, illetve ha a 40 százalékos különadóval is érintett, akkor ugyanezen határidőig nyilatkozat helyett bevallást kell benyújtania.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Adómérték
A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. A tételes adót minden kisadózóként bejelentett személy után külön-külön meg kell fizetni.Az adót a bejelentett kisadózók után minden megkezdett naptári hónapra teljes összegben meg kell fizetni. Ha a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Az adófizetési kötelezettség csak addig teljesíthető az 50 ezer, illetve 25 ezer forintos tételes adó megfizetésével, ameddig a vállalkozás naptári évben elért bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot, illetve - ha a kisadózó vállalkozás nem fizet tételes adót az év minden hónapjára - annak arányos részét. (Az összeghatár ilyen esetben annyiszor 500 ezer forint, ahány hónapra tételes adót fizetnek.)A bevételnek az említett összeghatár feletti része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni, ez a tény azonban önmagában nem zárja ki a vállalkozást a tételes adó fizetésére jogosultak köréből.
Az adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Adófizetés alól mentesített időszakok
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül;
■ katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona;
■ fogvatartott;
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette;
feltéve, hogy ezen időszak alatt ténylegesen nem végez kisadózói tevékenységet.
Nem kell megfizetni az adót azokra a hónapokra sem, amelyben az első három pontban felsorolt állapot megszűnik, feltéve, hogy ez az állapot legalább 30 napig fennállt.
Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés feltétele, hogy a kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig bejelentse az állami adóhatósághoz, hogy a tárgyhónapra nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9)-(11) bekezdéseiben.]
A kiváltott közterhek
A tételes adó megfizetésével a következő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek (megállapítás, bevallás, megfizetés) alól mentesülnek az adóalanyiság időszakában:■ vállalkozói személyi jövedelemadó;
■ vállalkozói osztalékalap utáni adó;
■ átalányadó,
■ társasági adó;
■ személyi jövedelemadó;
■ egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék;
■ munkaerő-piaci járulék;
■ egészségügyi hozzájárulás,
■ szociális hozzájárulási adó;
■ szakképzési hozzájárulás.
Nem mentesül a tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás a kisadózónak nem minősülő személyek utáni bejelentési és a részükre juttatott jövedelmek utáni adókötelezettségek alól.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 9. §-ában.]
Nem mentesül a kisadózó vállalkozás az általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségek alól sem, választhatja azonban az alanyi adómentességet. Az alanyi adómentesség választásának bevételi határa 2013. január 1-jétől 6 millió forint.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 188. § (2) bekezdésében.]
A kisadózót megillető ellátások, a kisadózó jövedelme
A főállású kisadózó e státusának fennállása időtartama alatt biztosítottnak minősül, így jogosult a társadalombiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjellátásokra (például táppénzre, nyugdíjra). Ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.A főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, így e jogviszonyára tekintettel nem szerez jogosultságot ellátásokra.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A kisadózó magánszemély jövedelmének más jogszabályok - például a jövedelemigazolások kiállítása, de akár a szociális ellátások - szempontjából is a kisadózó vállalkozás utolsó nyilatkozatában vagy bevallásában feltüntetett bevétel 60 százaléka (több tag esetén ennek fejenként egyenlő része), de legalább a minimálbér minősül.A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások által kiállított számlákat más vállalkozások korlátozás nélkül számolhatják el kiadásként.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (3) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás
Adatszolgáltatási kötelezettség terheli mind a kata alanyát, mind üzleti partnerét akkor, ha a kataalany a naptári éven belül összesen több mint 1 millió forint, számlával igazolt bevételt szerez ugyanazon gazdálkodótól. Adatszolgáltatási kötelezettségének a kata alanya nyilatkozatában vagy bevallásában tesz eleget, míg üzleti partnere a tárgyévet követő év január hónapra vonatkozó havi adó-és járulékbevallásában.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdésében, 13. §-ában.]
A törvény főszabály szerint munkaviszonyt vélelmez a kisadózó és a kisadózó vállalkozás azon üzleti partnere között, amelynél az adott évben kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot.Az adóhatóság az ellenőrzési eljárás lefolytatása során élhet e vélelemmel, s azt az adózók csak speciális szabályok szerint dönthetik meg. Nevezetesen bizonyítaniuk kell, hogy esetükben legalább kettő fennáll az alábbi - törvény által nevesített hat - körülmény közül:
■ a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
■ a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (vállalkozástól) szerezte;
■ az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
■ a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
■ a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
■ a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 14. §-ában.]
Nyilatkozattétel, bevallás
Ha a kataalany nem érintett a 40 százalékos adóval, csak nyilatkozatot kell tennie a naptári évben elért bevételéről az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon. Ezt a nyilatkozatot a naptári évet követő év február 25-éig kell megtennie. Ha a kisadózói jogállás év közben megszűnik, a nyilatkozatot a megszűnéstől számított 30 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha a kisadózó vállalkozásnak 40 százalékos különadót is kell fizetnie, akkor az adóévet követő év február 25-éig bevallást kell benyújtania, és meg is kell fizetnie a százalékos mértékű adót.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Nyilvántartás
A kataalany egy egyszerű bevételi nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon rögzíteni kell minden olyan adatot, amely az adókötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.A bevételi nyilvántartás minimálisan tartalmazza:
■ a sorszámot;
■ a bizonylat sorszámát;
■ a bevétel összegét;
■ a bevétel megszerzésének időpontját.
A kataalanyok nem kötelesek a számviteli törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, beszámoló készítésére.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 12. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Számlázás
A kisadózó vállalkozásnak termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint kell teljesítenie a számla- és nyugtaadási kötelezettségét.További előírás, hogy a kataalany - mulasztási bírság (maximum 500 ezer forint) terhe mellett - köteles minden számlán feltüntetni a "Kisadózó" szöveget.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (7), 12. § (2) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozók áttérése
A kata szerinti adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, a magánszemélyt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi a kataalanyiság kezdőnapját.A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóalanyiság időszakában teljesített számla szerinti érték tehát még abban az esetben is személyi jövedelemadó szerinti - és nem katás - bevétel, ha a bevételt az egyéni vállalkozó már kataalanyként szerzi meg ténylegesen.
A kataalanyiság időtartamában felmerült, az adóalanyiság választását megelőző időszakra vonatkozó kiadásokat az egyéni vállalkozó oly módon számolhatja el, mintha azok a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság kezdőnapját megelőző napon merültek volna fel. Így a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóalanyiság időszakára tekintettel felmerült kiadásokat - például közüzemi számlákat - a kisadózó akkor is elszámolhatja a jövedelemadó-törvény szerinti költségként, ha azokat már kataalanyként egyenlítette ki.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (1) bekezdésében.]
A bejelentés évében az egyéni vállalkozásból származó éves jövedelem megállapításakor az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételt meg kell állapítani, és azt mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartani, amíg az egyéni vállalkozó a kata előírásai szerint teljesíti adókötelezettségét.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (2) bekezdésében.]
A kata szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 százalékot, illetve annak időarányos részét elszámoltnak kell tekinteni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (9) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó igénybe vette a kisvállalkozói kedvezményt, a kisvállalkozói adókedvezményt, a fejlesztési tartalék kedvező szabályát vagy a foglalkoztatási kedvezményt, illetve ha élt az utoljára 2010 első félévére irányadó alacsonyabb adókulcs lehetőségével, akkor a kedvező szabályokhoz kapcsolódó feltételeknek a kataalanyiság időtartamában is eleget kell tennie. Ezért ha a kedvezményekkel érintett beruházás nem megfelelő - például mert a vállalkozási tevékenységet nem közvetlenül szolgálja -, vagy ha az állományi létszám csökken, az egyéni vállalkozónak a kataalanyiság időtartamában is felmerülhet személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (4) bekezdésében.]
Az elhunyt egyéni vállalkozót és a tevékenységét folytató egyéni vállalkozót az áttérési szabályok szempontjából egy személynek kell tekinteni, azaz a tevékenységet folytató egyéni vállalkozót is terhelik az elhunytra vonatkozó kötelezettségek.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 25. § (11) bekezdésében.]
Áttérés a társasági adóból
A kataalanyiságot választó vállalkozásnak a társaságiadó-törvény jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, és ezért a megszűnéssel összefüggő bevallást kell benyújtania a 2012. évi társaságiadó-kötelezettségéről.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 27. §-ában.]
A kataalanyiságot megelőző időszakban keletkezett eredmény után - azt a magánszemély tagok jövedelmének tekintve - osztalék utáni adót kiváltó adót kell fizetni.Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja
■ az eredménytartalék;
■ a saját elhatározásból lekötött tartalék;
■ a mérleg szerinti eredmény;
■ a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség;
■ csökkentve a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értékével.
Ennek az adónak a mértéke 16 százalék, amit az utolsó társaságiadó-bevallásában kell bevallani, és három év alatt, egyenlő részletekben kell megfizetni.
Az első részlet az áttérést megelőző adózási időszakról szóló társaságiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig esedékes, a további részletek pedig az áttérést követő évek február 25. napjáig.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkenti a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke. Ha ezen eszközöket a vállalkozás ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére adja át, akkor az egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Azaz az ilyen juttatás után a kataalany vállalkozásnak a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót kell fizetnie.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (4) bekezdésében.]
A társaságnak, az egyéni cégnek a kata szerinti adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteségéből minden adóévében 20-20 százalékot (illetve annak időarányos részét) elszámoltnak kell tekinteni.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (6) bekezdésében.]
A kata hatálya alá bejelentkezett adózó a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint már nem tartozik a társasági adó hatálya alá, azonban a katás időszakot megelőzően a társasági adó előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban terhelheti társaságiadó-fizetési kötelezettség, ha a kedvezményre való jogosultságot a katás időszakban elveszíti.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a kata és a társasági adó összehasonlítására
Egy betéti társaság a bérköltségeken kívül 40 százalékos költséghányaddal működik. A beltag a vállalkozás eredményének mértékéig, de legfeljebb 104 625 forint (93 0 00 szorozva 1,125-del) díjazást vesz fel tevékenysége fejében. A vállalkozás a szociális hozzájárulási adót költségként elszámolja. A beltag osztalékként felveszi a társasági eredmény egészét.|
Bevétel (forint) |
1 000 000 |
2 000 000 |
3 000 000 |
4 000 000 |
5 000 000 |
6 000 000 |
7 000 000 |
8 000 000 |
9 000 000 |
10 000 000 |
11 000 000 |
12 000 000 |
|
Társasági adó (forint) |
||||||||||||
|
Vezető tisztségviselő díjazása |
261 015 |
861 015 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
1 255 500 |
|
Szocho (93 000 x 1,125 x 0,27) x 12 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
338 985 |
|
Vezető tisztségviselői díjazás szja-ja |
41 762 |
137 762 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
200 880 |
|
Nyugdíj-,
egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék(93 000/104
625* x 0,1 |
253 890 |
253 890 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
267 840 |
|
Eredmény |
0 |
0 |
205 515 |
805 515 |
1 405 515 |
2 005 515 |
2 605 515 |
3 205 515 |
3 805 515 |
4 405 515 |
5 005 515 |
5 605 515 |
|
Társasági adó |
0 |
0 |
20 552 |
80 552 |
140 552 |
200 552 |
260 552 |
320 552 |
380 552 |
440 552 |
500 552 |
560 552 |
|
Osztalék utáni adó, eho |
0 |
0 |
55 489 |
217 489 |
379 489 |
541 489 |
703 489 |
794 414 |
880 814 |
967 214 |
1 053 614 |
1 140 014 |
|
Nettó |
-34 637 |
469 363 |
916 254 |
1 294 254 |
1 672 254 |
2 050 254 |
2 428 254 |
2 877 329 |
3 330 929 |
3 784 529 |
4 238 129 |
4 691 729 |
|
Kisadózó vállalkozások tételes adója |
||||||||||||
|
Tételes és százalékos adó |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
600 000 |
1 000 000 |
1 400 000 |
1 800 000 |
2 200 000 |
2 600 000 |
3 000 000 |
|
Nettó |
0 |
600 000 |
1 200 000 |
1 800 000 |
2 400 000 |
3 000 000 |
3 200 000 |
3 400 000 |
3 600 000 |
3 800 000 |
4 000 000 |
4 200 000 |
|
Kata adóelőnye a taóval szemben |
34 637 |
130 637 |
283 746 |
505 746 |
727 746 |
949 746 |
771 746 |
522 671 |
269 071 |
15 471 |
-238 129 |
-491 729 |
__________________________________________________________________________________
Példa a kata és az eva összehasonlítására
Egy főfoglalkozású szellemi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2012-ben alacsony költséghányadára tekintettel az evát választotta. 5 millió forint nettó árbevétele volt, amely teljes egészében céges vevőktől származott. Érdemes-e azonos nettó árbevétel esetén 2013-tól a kisadózók tételes adóját választania, ha átjelentkezik alanyi áfamentes körbe?|
Evás egyéni vállalkozó |
Kata |
|
|
Bruttó árbevétel |
6 350 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
Költség |
250 000 Ft |
250 000 Ft |
|
Vállalkozói járulékalap |
108 000 Ft |
- |
|
Vállalkozó saját maga után fizetendő szochója |
393 660 Ft |
- |
|
Bruttó árbevétel - költségek |
5 706 340 Ft |
4 750 000 Ft |
|
Vállalkozói adó |
2 349 500 Ft |
600 000 Ft |
|
Vállalkozó saját maga után fizetendő járulékai |
294 840 Ft |
- |
|
Céges vevők által visszaigényelhető áfa |
1 350 000 Ft |
- |
|
Fizetendő közteher |
3 038 000 Ft |
600 000 Ft |
|
Fizetendő közteher - vevők által visszaigényelhető áfa |
1 688 000 Ft |
600 000 Ft |
|
Nettó jövedelem |
3 062 000 Ft |
4 150 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Példa katára alacsony költséghányad és betegség esetén
Egy betéti társaság 2013-ra a kata szerinti adózást választja. A vállalkozás (ár)bevétele 2013-ban 5 millió forint kiadása mellett 1 millió forint lesz. A vállalkozásban egyedül a beltag végez tevékenységet, heti 36 órás munkaviszonyban áll. Munkaviszonyában a jövedelme akkora, hogy a társasági adó szerinti adózás választása esetén a vállalkozásból felvett osztalék után nem kellene egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A beltag 2013-ban összesen négy hónapig beteg, ezért ebben az időszakban táppénzben részesül, vállalkozási tevékenységet nem végez. Jól döntött a vállalkozó a kata választásakor?Mivel a beltag heti 36 órás munkaviszonyban áll, így utána a vállalkozás havi 25 ezer forint tételes adót köteles fizetni. Nem kell megfizetni a tételes adót a betegség négy hónapjára, így a vállalkozás csak nyolcszor 25 ezer forint, azaz 200 ezer forint tételes adót fizet.
Mivel a vállalkozás négy hónapra nem fizet tételes adót, a 6 millió forintos bevételi határt négyszer 500 ezer forinttal csökkentenie kell. Azaz a példabeli vállalkozás a bevételének a 4 millió forintot meghaladó részére - vagyis 1 millió forint után - köteles a 40 százalékos különadót megfizetni.
|
Társasági adó |
Kata |
|
|
Bevétel |
5 000 000 Ft |
5 000 000 Ft |
|
Költség, kivéve bérköltség |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
Bevétel - költségek |
4 000 000 Ft |
4 000 000 Ft |
|
Társasági adó/Tételes kata |
400 000 Ft |
200 000 Ft |
|
40 százalékos kata |
- |
400 000 Ft |
|
Osztalék személyi jövedelemadója (nincs eho) |
576 000 Ft |
- |
|
Fizetendő közteher |
976 000 Ft |
600 000 Ft |
|
Nettó jövedelem |
3 024 000 Ft |
3 400 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Példa katás bt osztalék utáni adót kiváltó adójára
Egy, a társasági adó hatálya alá tartozó betéti társaság 2012. decemberben a kata szerinti adózást választja, így 2013. január 1-jétől adókötelezettségét a kata szerint teljesíti. A vállalkozás eredménytartalékában 2012-ben 2 millió forint volt, illetve 2012. évi mérlegében további 600 ezer forint eredményt mutat ki. A társaság 2012-ben 800 ezer forint osztalék kifizetéséről határozott, de az még nem történt meg. A bt tulajdonában áll két gép, melyek könyv szerinti értéke együttesen 1 millió forint (nem vagyoni betétként kerültek a bt tulajdonába).Mivel a cég a társasági adó hatálya alól átlép a katába, így az osztalék utáni adót kiváltó adóval összefüggésben - a 2012. évről benyújtandó társaságiadó-bevallásában - meg kell állapítani az adókötelezettségét.
|
Az osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítása |
|
|
Eredménytartalék |
2 000 000 Ft |
|
Saját elhatározásból lekötött tartalék |
0 Ft |
|
2012. évi mérleg szerinti eredmény |
600 000 Ft |
|
Osztalék miatt a taggal
szemben fennálló |
800 000 Ft |
|
A nem vagyoni betétként megszerzett immateri- ális javak és tárgyi eszközök
könyv szerinti értéke |
-1 000 000 |
|
Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja |
2 400 000 Ft |
|
Osztalék utáni adót kiváltó adó (16%) |
384 000 Ft |
|
2013. május 31-éig fizetendő részlet |
128 000 Ft |
Az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével a kata hatálya alá átlépő vállalkozás jogosult az eredménytartalékában lévő vagyont további adófizetési kötelezettség nélkül a kisadózók számára kifizetni.
Ha azon tárgyi eszközöket, melyek könyv szerinti értékével csökkentette az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, a társaság ingyenesen vagy kedvezményesen a tagok vagy más magánszemélyek tulajdonába adja, a juttatás a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé, azaz a kisadózó vállalkozásnak - a juttatás 119 százalékát adóalapnak tekintve - 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetnie.
Az egyéni vállalkozók, illetve az eva hatálya alól a katába belépő vállalkozások nem kötelesek az osztalék utáni adót kiváltó adót megállapítani (az egyéni vállalkozóknak nincs lehetőségük adózatlan eredménytartalék képzésére, az evaalanyok pedig az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő belépéskor már teljesítették ezt a kötelezettségüket).
__________________________________________________________________________________
Példa a kata és az szja összehasonlítására
Mellékállású egyéni vállalkozó nem vesz ki járulékalapot képező jövedelmet, minden évben teljes - adózás utáni -nyereségét kivette osztalékként (a 450 ezer forintos egészségügyi hozzájárulási korlátot nem éri el). Mind szja-s egyéni vállalkozóként, mind kataalanyként alanyi áfamentességet választ.|
Szja-s egyéni vállalkozó |
Kata |
|
|
Bevétel |
2 000 000 Ft |
2 000 000 Ft |
|
Költség |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
Bevétel - költségek |
1 000 000 Ft |
1 000 000 Ft |
|
A vállalkozás eredményét terhelő adó |
100 000 Ft |
300 000 Ft |
|
Bruttó osztalék |
900 000 Ft |
- |
|
Osztalék közterhei (szja + eho) |
270 000 Ft |
- |
|
Céges vevők által visszaigényelhető áfa |
- |
- |
|
Nettó jövedelem |
630 000 Ft |
700 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Lábjegyzet
Figyelembe véve a járulékok és a szociális hozzájárulási adó minimális közteheralapjára vonatkozó rendelkezéseket, áfaterhelés nélkül.
