adozona.hu
Mit kell tudni az illetékekről?
Mit kell tudni az illetékekről?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9 százalék (megtartva a vagyontárgy szerinti differenciálást). (Korábban a 18-18-féle illetékmérték a szerzett vagyon értékétől, a vagyontárgy jellegétől és a rokonsági kapcsolattól függött.)
Az új mértéket a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomásár...
Mit kell tudni az illetékekről?
Öröklési és ajándékozási illetékek mértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9 százalék (megtartva a vagyontárgy szerinti differenciálást). (Korábban a 18-18-féle illetékmérték a szerzett vagyon értékétől, a vagyontárgy jellegétől és a rokonsági kapcsolattól függött.)Az új mértéket a 2013. január 1-jét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 12. § (1)-(2), 99/F. § (1) bek.]
Nem változott.
Az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. i), 17. § (1) bek. p) pont]
__________________________________________________________________________________Példa ingyenes vagyonszerzési illetékekre
Öröklés:
Ha az örökös nem az örökhagyó egyenes ági rokona vagy túlélő házastársa, hanem úgynevezett más örökös, úgy egy 30 millió forintos egyéb vagyontárgy öröklése esetén 5,4 millió Ft [30 000 000 x 0,18], valamint egy 25 millió forintos lakás után 2 250 000 Ft [25 000 000 x 0,09] öröklési illetéket fizet. A teljes illetékkötelezettség 7 650 000 Ft.Ugyanez az örökös a 2012-ben hatályos szabályozás szerint az illetéktörvény 12. § (1) bekezdés a) pontjának a III. csoportjába tartozott, így a fizetendő öröklési illeték összege az ő esetében a vagyontárgy után [18 000 000 x 0,21] 3 780 000 Ft, az e feletti részre pedig [(30 000 000 - 18 000 000) 12 000 000 x 0,3] 3 600 000 Ft lett volna.
Összesen tehát [3 780 000 + 3 600 000] 7 380 000 Ft öröklési illeték terhelte volna ezt az örököst az egyéb vagyontárgy után, míg a lakástulajdon öröklése után [18 000 000 x 0,08] 1 440 000 Ft, az e feletti részre pedig [(25 000 000 - 18 000 000) 7 000 0 0 x 0,12] 840 000 Ft, összesen tehát [1 440 000 + 840 000] 2 280 000 Ft öröklési illeték terhelte volna. A teljes illetékkötelezettség 9 660 000 Ft lett volna.
Ajándék:
Ha az ajándékozó úgynevezett más személy megajándékozott részére egy 15 millió forint forgalmi értékű lakást ajándékoz, az ajándékozási illeték összege [15 000 000 x 0,09] 1 350 000 Ft. Ugyanilyen esetben a megajándékozottnak 2013. január 1-jét megelőzően 15 000 000 x 0,1 = 1 500 000 Ft ajándékozási illetéket kellett volna fizetnie.__________________________________________________________________________________
Lakásszerzési illeték
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnik a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték, így az illeték a lakás forgalmi értéke után egységesen 4 százalék. (Korábban a lakás forgalmi értékének első 4 millió forintjáig 2 százalék illetéket kellett fizetni.)Az új szabályt az illetékkiszabásra 2013. január 1-je után bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 18. § (1), 19. § (1), 99/F. § (1) bek.]
Nem változott.
Ha az ingatlant fennálló, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, illetve használati joggal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy használati jogának fenntartásával történik, a tulajdonszerző nem fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket a haszonélvezet, használati jog illetéktörvény szerint számított -72. paragrafus szerinti - forgalmi értéke után.Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ingatlan tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.
__________________________________________________________________________________
Példa lakásszerzés illetékére
Az a magánszemély vagyonszerző, aki 2012-ben 21 millió forint forgalmi értékű lakást vásárolt, a vásárlás után 4 000 000 Ft-ig 2 százalék, azaz 80 000 Ft vagyonszerzési illetéket fizetett. A 4 000 000 Ft feletti részre, azaz 17 000 000 Ft után pedig 680 000 Ft vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terhelte. A vagyonszerzőnek tehát összesen 760 000 Ft-ot kellett fizetnie.2013. január 1-jétől a fenti jogügylet után a magánszemély 80 000 Ft-tal több illetéket fizet, azaz összesen 840 000 Ft-ot.
__________________________________________________________________________________
Praxisjog illetékmértéke
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának visszterhes megszerzése esetén az illeték mértéke az általános illetékmértékhez igazodik, azaz a korábbi 10 százalékról 4 százalékra csökken.[1990. évi XCIII. törvény 19. § (1), (3), 12. § (5), 13. § (7) bek.]
Nem változott.
Az illeték alapja továbbra is a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett - értéke.Megmarad az önálló orvosi tevékenység működtetési jogára vonatkozó mentességi rendelkezés is. Azaz mentes az ajándékozási a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának megszerzése, ha a mentességre jogosult határidőben igazolja, hogy az átruházó az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény erejénél fogva, az említett törvény hatálybalépésétől volt jogosult a működtetési jog alapján végezhető tevékenység gyakorlására.
[1990. évi XCIII. törvény 19. § (3) bek., 26. § (12) bek.]
__________________________________________________________________________________Példa praxisjog illetékére
Az a magánszemély vagyonszerző, aki 2012-ben 5 000 000 Ft értékben az önálló orvosi tevékenység működtetési jogát megvásárolta, [5 000 000 Ft x 0,1] 500 000 Ft illeték fizetésére volt köteles. Ez az összeg 2013. január 1-jétől 200 000 Ft-ra csökken.__________________________________________________________________________________
Túlélő házastárs öröklésiilleték-mentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Az örökhagyó túlélő házastársa az öröklés tekintetében az egyenes ági rokonokkal egy tekintet alá esik, vagyis illetékmentes.Az új szabályozást az állami adóhatóság által 2013. január 1-jén jogerősen még el nem bírált illetékügyekben kell alkalmazni.
Változás 2013.január 1-jétől.
Miután az özvegy illetékmentesen örököl, megszűnik a túlélő házastárs lakástulajdon haszonélvezetének, használatának öröklési illeték alóli mentesítése. (Így ezt a szabályt a 2013. január 1-jén az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben sem kell alkalmazni.)Nem változott.
Az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá mostoha- és nevelőszülője esetében továbbra is a megszerzett örökrész tiszta értékének 20 millió forintjáig alkalmazható az öröklésiilleték-mentesség.Egyenes ági rokonok illetékmentessége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem kell visszterhes vagyonszerzési illetéket fizetnie a megajándékozott egyenes ági rokonnak (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) az ajándékot terhelő és általa igazoltan átvállalt adósság, valamint egyéb terhek után.Változás 2013. január 1-jétől.
Az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás esetén nem kell illetéket fizetni a vagyonszerzés után (örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat esetén sem).[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. z)]
Az új szabályozást a 2013. január 1-je után illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.Az ajándékozó egyenes ági rokona által megszerzett ajándékra - ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is - megszűnik a vagyonszerző bejelentési kötelezettsége.
Nem változott.
Továbbra is megmarad az egyenes ági rokonok bejelentési kötelezettsége mind öröklési, mind visszterhes vagyonszerzés esetében.[1990. évi XCIII. törvény 89. § (1), 90. § (1) bek.]
Takarékbetét
Változás 2013. január 1-jétől.
Az egyenes ági rokonok ingyenes és visszterhes ügyletekre vonatkozó illetékmentességével megszűnik a takarékbetét speciális illetékmentességi szabálya.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. b), 17. § (1) bek. g), 102. § (1) bek. h) pont]
Első lakástulajdont szerzők illetékmentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Első lakástulajdon vásárlása esetén a 35. életévét be nem töltött fiatal akkor jogosult az 50 százalékos illetékkedvezményre, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. (Korábban 8 millió forint volt az értékhatár.) Megszűnik a 40 ezer forintos kedvezménymaximum, ami azt jelenti, hogy a kedvezmény igénybevétele esetén a 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű lakás szerzésekor az egyébként járó illeték felének megfizetésére köteles a vagyonszerző.Nem változott.
A maximálisan 15 millió forint forgalmi értékű lakás tulajdoni hányadának megszerzése esetén a vagyonszerzőt a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértékű kedvezmény illeti meg.Ez a kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a szerződés megkötésekor a 35. életévét be nem töltött fiatalnak nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A jogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, továbbá az olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúság elérését megelőzően idegenítettek el.
Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.
A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek fennállásáról a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.
__________________________________________________________________________________
Példa első lakás illetékére
Az adásvételi szerződés megkötésekor 34 éves magánszemély 2013-ban 14,5 millió forint vételárért megvásárol egy lakást. A kedvezmény alkalmazása nélkül az illeték összege [14 500 000 Ft x 0,04] 580 000 Ft lenne. Figyelemmel azonban az 50%-os illetékkedvezményre, a vagyonszerzőnek csak 290 000 Ft vagyonszerzési illetéket kell fizetnie.Ezen ügyletre a 2012. december 31-éig hatályos szabályozás nem tette lehetővé a kedvezmény alkalmazását, így ez után 2012-ben 4 millió forintig 2 százalék, azaz 80 000 forint, a fennmaradó 10,5 milliós rész után pedig 420 000 forint, azaz összesen 500 000 forint vagyonszerzésiilleték-kötelezettség terhelte a vagyonszerzőt.
__________________________________________________________________________________
Visszlízingügyletek illetékmentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Időkorlát nélkül illetékmentes a visszlízingügylet keretében szerzett vagyon. (Korábban ezeket az ügyleteket a törvény átmenetileg - 2012. december 31-éig - mentesítette az illetékfizetés alól.)Valamely ingatlannak a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező lízingszerződés keretében történő megszerzése akkor mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha az ingatlan a lízingszerződés megkötésekor a lízingbevevő tulajdona volt, és a tulajdonjog a lízingszerződés megkötése érdekében került átadásra a lízingbeadónak.
Az új szabályozást a 2013. január 1-je után illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyben, illetve kezdeményezett eljárásban kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 99/F, § (1) bek.]
Termőföldszerzés illetékmentessége
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A családi gazdálkodók is igénybe vehetik az úgynevezett "termőföldmentességet".Ha kisajátítás, kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés, illetve birtok-összevonási célú önkéntes földcsere miatt kerül ki a vagyonszerző tulajdonából az ingatlan az ötéves határidőn belül, úgy a feltételek nemteljesítése miatt a tulajdonos terhére nem írható elő pótilleték, mivel ezen esetek nem minősülnek elidegenítésnek.
Nincs pótilleték, ha a vagyonszerző öt éven belül elhalálozik.
Ha a vagyonszerző által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányadára teljesülnek, úgy a vagyonszerzőnek kizárólag azon tulajdoni hányadra kell megfizetnie a feltételek meghiúsulása miatti pótilletéket, melyre a feltételek nem teljesülnek.
Változás 2013. január 1-jétől.
A vagyonszerzőnek a birtokbavételtől számított legalább öt éven át kell a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítania (korábban a vásárlástól kezdve kellett).Termőföld fogalma
Változás 2013. január 1-jétől.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény fogalomhasználatával harmonizálva változik a termőföld definíciója. A törvény továbbá meghatározza, hogy a termőföld a település külterületén található földrészlet, illetve ezentúl a rét, legelő, valamint fásított terület is."Negatív" illetékalap megszűnése
Változás 2013. január 1-jétől.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon magánszemély általi vásárlása, ha az egy éven belül értékesített másik lakástulajdonának forgalmi értéke kisebb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél.Az illetékmentesség csere esetén is alkalmazható. Ez esetben az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete.
Nem változott.
Egy éven belül több lakástulajdon vásárlása, illetve értékesítése esetén, minden egyes lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.Továbbra is megmarad az illetékmentesség feltételeként az a szabály, hogy csak másik lakástulajdon értékesítése - vagy cseréje - vehető figyelembe.
Feltűnő értékaránytalanság
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem terheli ajándékozási illeték azon ügyleteket, melyeknél az ingatlan tulajdonjogát a forgalmi érték 50 százalékánál alacsonyabb értéken szerzik meg. (Korábban ezen ügyletek esetén az ellenszolgáltatás és a megszerzett vagyontárgy forgalmi értéke 50 százalékának különbözete után ajándékozási illetéket kellett fizetni, a fennmaradó részre pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ha pedig az ellenszolgáltatást az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás miatt állapították meg alacsony összegben, akkor az ellenszolgáltatás összegéhez hozzá kellett számítani az ingatlant terhelő és a vevő által átvállalt tartozás összegét.)__________________________________________________________________________________
Példa korábbinál kisebb értékű lakás illetékére
Ha egy magánszemély eladja az 1/1 tulajdoni hányadában lévő 21 000 000 Ft forgalmi értékű lakásingatlanát, és azonos évben vásárol egy 17 000 000 Ft forgalmi értékű lakásingatlant, szintén 1/1 tulajdoni hányadban, úgy a vagyonszerzőt a 2012-es szabályok szerint a két forgalmi érték különbözete, azaz 4 000 000 Ft után terhelte visszterhes vagyonátruházási illeték - tehát 2 százalék (80 000 Ft) fizetési kötelezettsége keletkezett.2013. január 1-jétől a vagyonszerzőnek, mivel alacsonyabb forgalmi értékű lakást vásárolt, nem kell illetéket fizetnie.
__________________________________________________________________________________
Példa feltűnő értékaránytalanságra
Egy magánszemély vevő 5 000 000 Ft vételárért megvásárol egy ingatlant. A tárgyi ingatlan esetében azonban az adóhatóság megállapítja, hogy annak tényleges forgalmi értéke 20 000 000 Ft.Ebben az esetben a vagyonszerző a 2012-es szabályok szerint ajándékozási illetéket fizetett a vételár és a megállapított forgalmi érték 50%-ának különbözete után.
[10 000 000 Ft - 5 000 000 Ft] 5 000 000 Ft után kellett tehát a vagyonszerzőnek az illetéktörvény 12. § (1) bekezdés b) pontjának III. csoportja szerinti 21%-os ajándékozási illetéket fizetnie. Az ajándékozási illeték összege ez esetben [5 000 000 Ft x 0,21] 1 050 000 Ft.
A fennmaradó különbözet [20 000 000 Ft -5 000 000 Ft] 15 000 000 Ft után a visszterhes szerzésekre vonatkozó általános illetékmértékkel, azaz 4%-os illetékkulccsal számolt illetéket, jelen esetben 600 000 Ft-ot kellett fizetnie a vagyonszerzőnek.
A vagyonszerzőnek összességében ez esetben 1 650 000 Ft illetékfizetési kötelezettsége keletkezett.
2013. január 1-jét követően a fenti 20 000 000 Ft forgalmi értékű ingatlan után az általános 4%-os illetékkulcs alkalmazásával a vagyonszerzőnek összesen 800 000 Ft illetéket kell fizetnie.
__________________________________________________________________________________
Lakáscsere
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén ezentúl az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének a különbözete. A csere - speciális jellegéből adódóan - csak egy ügylet keretében valósítható meg, így fogalmilag kizárt az a lehetőség, hogy különböző időpontokban kötött szerződések alapján kedvezményt lehessen igénybe venni.Több lakástulajdon - fentiek szerint egy ügyletben való - cseréje esetén a cserét pótló vétel szabályaival megegyezően minden egyes lakáscserével szemben tehát egy - a fél számára legkedvezőbb - csere vehető figyelembe.
A csere kedvezménye csak azonos jog szerzése esetén alkalmazható (hasonlóan a cserét pótló vétel szabályaihoz).
Ha tehát az elcserélt lakástulajdont haszonélvezet vagy használati jog terheli, és a tulajdonszerzéssel egyidejűleg ugyanennek a jogosultnak a javára a tulajdonos a korábbival azonos jogot alapít, a vagyoni értékű jogosultja a forgalmi értékek különbözete alapján számított vagyoni értékű jog értéke után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket.
[1990. évi XCIII. törvény 21. § (1)-(5), 27. § (1) bek.]
Nem változott.
Továbbra is feltétele az illetékkedvezménynek, hogy csak másik lakástulajdon értékesítése vagy cseréje vehető figyelembe.Illetékelőleg
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóhatóság a fizetési meghagyásában már nem szab ki illetékelőleget, csak illetéket. (Korábban valamely ingatlan tulajdonjogának vagy vagyoni értékű jogának ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a vagyonszerző illetékelőleget volt köteles fizetni, és a fizetési meghagyás az illetékelőleg összege erejéig fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható okiratnak minősült. A megállapított illetékelőleg összege a határozat közlésétől számított 30. napon vált esedékessé és végrehajthatóvá.)Az illetékelőleg megszüntetésével az adózókat csak a tényleges vagyonszerzés után terheli illetékkötelezettség.
[1990. évi XCIII. törvény 77/A. §, 78. § (3)-(5) bek.]
Az állami adóhatóság nem bocsát ki fizetési meghagyást, csak az ügyiratra jegyzi fel döntését az egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházása, valamint a túlélő házastárs által megszerzett örökrész esetén.Közigazgatási hatósági eljárási illeték
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nincs eljárásiilletékkötelezettség a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. Ha az ügyfél az eljárási illetéket megfizette, és a hatóság a kérelmet ezt követően érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az illetéket vissza kell téríteni.[1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bek. a), 80. § (1) bek. k) pont]
Nincs illetékkötelezettség, ha a hatóság az eljárást az illeték megfizetésének elmulasztása miatt szünteti meg. Továbbá abban az esetben sem, ha a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani, de a hatóság erről a jogszabályban előírt határidőn túl döntött.A megfizetett eljárási illetéket vissza kell téríteni, ha az eljárás megszüntetésének az oka, hogy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítani.
[1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bek. b), 80. § (1) bek. k) pont]
Az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, szakhatósági eljárások illetékét az eljárás megindítása előtt kell megfizetni, átutalási megbízással - vagy az eljárás megindításakor bankkártyával. Az illeték megfizetését az átutalási megbízás elfogadásáról szóló nyilatkozat másolatával kell igazolni.Változás 2013. január 1-jétől.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetékét illetékbélyeggel kell megfizetni, ha az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter folytatja le.Nem változott.
A tévesen lerótt illetékbélyeg visszatérítésére - írásos kérelem alapján, az illetékbélyeggel ellátott irat benyújtásával - az eljáró közigazgatási hatóság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerint illetékes állami adóhatóság jogosult.Ha ugyanabban az ügyben előterjesztett kérelemre új eljárás indul, az illetéket ismét meg kell fizetni.
[1990. évi XCIII. törvény 94. § (1)-(2), 28. § (3) bek.]
Fizetési könnyítés, adómérséklés
Új előírás 2013.január 1-jétől.
Természetes személyek esetében illetékmentes a fizetési könnyítésre, illetve adómérséklésre irányuló eljárás.Változás 2013. január 1-jétől.
Gazdálkodó szervezetek esetében az adóhatóságnál, illetve a vámhatóságnál kezdeményezett, fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárások illetéke 10 ezer forint, míg az első fokon meghozott döntések elleni jogorvoslati eljárások illetéke a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint (de legalább 15 ezer és legfeljebb 500 ezer forint).Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 15 ezer forint.
Csőd- és felszámolási eljárás illetéke
Változás 2013. január 1-jétől.
A jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 50 ezer forintról 80 ezer forintra, a csődeljárásé 30 ezer forintról 50 ezer forintra nő.A jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a felszámolási eljárás illetéke 25 ezer forintról, a csődeljárásé 20 ezer forintról egységesen 30 ezer forintra nő.
Sportcélú ingatlanok illetékmentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Az illetéktörvény a "sporttelep" megnevezés helyett a "sportcélú ingatlan" kifejezést használja a sportcélú illetékmentességi rendelkezések szabályozásakor.A sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése három feltétel teljesülése esetén illetékmentes:
■ az ingatlanon négy éven belül sportcélú ingatlant kell létrehozni;
■ az így létrehozott ingatlant az üzembe helyezéstől számított 15 évig nem lehet elidegeníteni;
■ a telket sportcélra kell használni, hasznosítani.
Az állami adóhatóság a kiszabott, de megfizetésében felfüggesztett illetéket csak abban az esetben törli, ha a vagyonszerző a mentesség valamennyi kritériumának eleget tett.
Nem változott.
A vagyonszerzőnek késedelmi pótlékkal megnövelt összegben meg kell fizetnie a megállapított, de megfizetésében felfüggesztett illetéket, ha a fent részletezett feltételek valamelyike nem teljesül.Egyéni kisvállalkozói vagyon öröklésiilleték-kedvezménye
Változás 2013. január 1-jétől.
Az üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyon öröklése esetén nem kell a túlélő házastárs egyetértése ahhoz, hogy a magánszemély örökös igénybe vegye a kedvezményt.Nem változott.
Az illetékkedvezmény feltétele továbbra is, hogy a vagyonszerző a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy a vagyont nem pénzbeli hozzájárulásként átadja egyéni cége, többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére."Örökölt" tevékenységét a vállalkozó a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének utolsó napjától számított három éven belül nem szüntetheti meg, vagyoni betétjét nem idegenítheti el, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkentheti.
A magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz, s az erről készült jegyzőkönyvet a közjegyző hiteles másolatban - a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva - megküldi az állami adóhatóságnak.
Az öröklési illeték alapja a vagyon 25 százalékkal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összege.
[1990. évi XCIII. törvény 17/B. § (1), (2a), (3)-(4) bek.]
Haszonélvezet, használat
Változás 2013. január 1-jétől.
Az illetéktörvény kimondja, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetéknek nem tárgya a haszonélvezet fennmaradása, illetve a használati jog megszerzése, ha az ingatlant az átruházását megelőzően már az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezettel, használattal terhelten idegenítik el, vagy az elidegenítés az átruházó haszonélvezetének vagy a használat jogának fenntartásával történik. Tehát ez esetben sem ajándékozás, sem visszterhes vagyonátruházás esetén nem keletkezik illetékkötelezettség.[1990. évi XCIII. törvény 20. § (2), 11. § (3) bek.]
Pontosító rendelkezések
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentessége ügyében az arra való jogosultságot legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell igazolni.[1990. évi XCIII. törvény 17/A. §, 26. § (12) bek.]
A fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az illetékmentességre való jogosultságról nyilatkozni kell azon vagyonszerzőnek,■ aki az ingatlanára kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést kötött;
■ akinek a lakásingatlana természeti katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott;
■ valamint azon hitelintézetnek, amely az ingatlant az illetékkötelezettség keletkezésétől számított legfeljebb hároméves időtartamra a pénzügyi veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylettel vagy adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján szerezte.
[1990. évi XCIII. törvény 26. §, (4), 26/A. § (3), 23/B. § (1) bek.]
Illetékfizetés utólagos elszámolása
Változás 2013. január 1-jétől.
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) adóigazgatósága engedélyezheti. (Korábban a NAV elnöke engedélyezhette.)Nem változott.
Utólagos elszámolásra az a gazdálkodó szervezet jogosult, amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban minden általa kezdeményezett bírósági eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett.Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.
Illeték törlése, visszatérítése
Változás 2013. január 1-jétől.
A meg nem fizetett illeték törlésének és a megfizetett illeték visszatérítésének határideje megegyezik az adózás rendjéről szóló törvény elévülési határidejével. Ha a meg nem fizetett illeték törlése vagy a megfizetett illeték visszatérítése indokolt, az erre irányuló kérelem benyújtására és a hivatalból indított eljárásra öt éven belül van lehetőség.A törvény egyértelműen megnevezi, hogy a kiszabott, de még meg nem fizetett illetéket, illetve a megfizetett illetéket hivatalból vagy kérelemre vissza kell vonni, illetve vissza kell téríteni, ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy annak érvénytelenségét megállapítja.
Az illeték törlésére vagy visszatérítésére lehetőség van abban az esetben is, ha a jogügyletet a felek közös megegyezéssel megszüntetik, felbontják, vagy ha a szerződés valamelyik fél elállása vagy felmondása folytán szűnik meg, illetve ha ingatlan esetén a szerződés megszűnésével az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreáll, más esetben, ha a kérelmező okirattal igazolja a jogügylet megszűnését.
[1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bek. b), c)]
Hagyaték bejelentése
Változás 2013. január 1-jétől.
A bíróság az öröklési jogcímen hozott tulajdonszerzést megállapító határozatát a döntése jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül - a közjegyzőhöz hasonlóan - továbbítja az állami adóhatóságnak. (Korábban ez a kötelezettség az örököst terhelte.)A végzéshez és a határozathoz csatolni kell a hagyatéki leltár másolatát, a végrendelet, osztályos egyezség, illetve hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv hitelesített, teljes másolatát.
Egyéb változások
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Illetékmentes a nem elektronikus úton benyújtott adóbevallás másolata.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet IV. cím 2.]
A felszámolói névjegyzékbe vétel illetéke 8 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet XIV. cím]
A felszámolói névjegyzékben vezetett adatokról kiállított hatósági bizonyítvány illetéke 5 ezer forint.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet XXI. cím 1.]
Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál előterjesztett azon kérelmek esetében, melyek egyszerre többféle eljárás lefolytatása irányulnak, de külön jogszabály szerint összevonhatók vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket eljárásonként kell megfizetni.[1990. évi XCIII. törvény Melléklet XV. cím V.]