adozona.hu
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2013-ban is fennmarad az összevont adóalap kategóriája, ebbe továbbra is a tevékenységi (önálló, nem önálló) jövedelmek és az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.
Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adólapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó: a jövedelem minden forintja után - az adóalapba tartozó jövedelem nagyságától függetlenül - egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
(2012-ben az összevont adóalapb...
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Összevont adóalap
Nem változott.
2013-ban is fennmarad az összevont adóalap kategóriája, ebbe továbbra is a tevékenységi (önálló, nem önálló) jövedelmek és az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Adóalap-kiegészítés
Változás 2013.január 1-jétől.
Megszűnik az adóalap-kiegészítés, ezzel az összevont adólapba tartozó jövedelmekre ténylegesen is érvényesül az egykulcsos személyi jövedelemadó: a jövedelem minden forintja után - az adóalapba tartozó jövedelem nagyságától függetlenül - egységesen 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.(2012-ben az összevont adóalapba tartozó jövedelem évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére 27 százalékos adóalap-kiegészítést kellett alkalmazni.)
Ha a szociális hozzájárulási adó, illetve a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetésére a magánszemély kötelezett (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell az adóalapban jövedelemként figyelembe venni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Az adó mértéke
Nem változott.
Az adó mértéke az adóalapot képező jövedelem 16 százaléka.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8. §-ában.]
Adóelőleg-megállapítás
Változás 2013. január 1-jétől.
Hatályukat vesztik a munkáltató adóelőleg-megállapítására vonatkozó speciális szabályok.Ha magánszemélynek kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, illetve a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, a bevételből megállapított jövedelem 78 százaléka minősül az adóelőleg alapjának.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. §-ában.]
Családi kedvezmény
Változás 2013. január 1-jétől.
A Magyarországon adóköteles jövedelmet szerző külföldi illetőségű magánszemély csak akkor érvényesíthet családi kedvezményt, ha ugyanarra az időszakra máshol nem illeti meg őt ugyanolyan vagy hasonló kedvezmény, és összes jövedelmének legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles.A családi kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell családi pótlékra, rokkantsági járadékra vagy más hasonló ellátásra bármely külföldi állam jogszabálya alapján jogosult magánszemély (jogosult, eltartott) esetében is, azzal, hogy
■ kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne;
■ eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1/A. §-ában, 29/B. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
Összevont adóalapját az arra jogosult magánszemély - a családban nevelt eltartottak számától függő - családi kedvezménnyel csökkentheti a kedvezményezett eltartottak után. A kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként■ egy és két eltartott esetén 62 500 forint;
■ három vagy több eltartott esetén 206 250 forint.
Családi kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékra is jogosult (kivéve, ha a családi pótlékot gyermekotthon, szociális intézmény vagy javítóintézet vezetőjeként kapja az intézményben gondozott vagy felügyelt gyermekre tekintettel). Jogosult továbbá a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa - a várandósság 91. napjától a gyermek megszületéséig -, a családi pótlékra saját jogán jogosult személy és a rokkantsági járadékban részesülő személy. Az utóbbi két esetben a kedvezményt a jogosult helyett a vele közös háztartásban élő hozzátartozók egyike is érvényesítheti.
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, illetve a magzat, továbbá az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül. Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, valamint az, akit a családi pótlék megállapításánál is figyelembe vesznek. Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre a családi pótlékra való jogosultság fennáll, a rokkantsági járadékot folyósítják, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. §-ában.)
Családi kedvezmény közös érvényesítése, megosztása
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A törvény külön rendelkezik a családi kedvezmény közös igénybevételéről. Eszerint közösen vehető igénybe a kedvezmény, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyanazon jogosultsági hónapra több magánszemély is jogosult a kedvezményre. (Korábban az ilyen esetekre a megosztás szabályait kellett alkalmazni.)Változás 2013. január 1-jétől.
Csak arra a jogosultsági hónapra nem alkalmazható a megosztás, amelyre a jogosult vagy jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa egyedülállót megillető családi pótlékot vett igénybe.Nem változott.
A családi kedvezmény egyazon kedvezményezett eltartott után csak egyszeresen vehető igénybe.A családi kedvezményt az arra jogosult magánszemély megoszthatja a kedvezményre nem jogosult élettársával, jogosultnak nem minősülő házastársával (ilyen a nevelőszülő házastársa). A közös igénybevételnek és a megosztásnak egyaránt feltétele, hogy az érintett magánszemélyek adóbevallásukban, munkáltatói adómegállapításukban közösen nyilatkozatot tegyenek, amelyben feltüntetik egymás adóazonosító jelét. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, illetve azt a döntésüket, hogy a kedvezményt közösen veszik igénybe az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával.
A kedvezmény közös érvényesítése az adóelőleg-megállapítás során év közben is lehetséges, ha a jogosult a munkáltatójának tett nyilatkozatában erről nyilatkozik. (A jogosult és jogosultnak nem minősülő magánszemély közötti megosztás továbbra is csak az adóév elteltével az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban lehetséges.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1a)-(1d), 48. § (3) bekezdéseiben.)
Adónyilatkozat ("söralátét")
Változás 2013. január 1-jétől.
A törvény újraforgalmazza az adónyilatkozat szabályait. (Ezt az egyszerű adóbevallási módot továbbra is csak azok választhatják, akik megfelelnek a törvényben rögzített feltételeknek, az év közben tőlük levont adóelőleg nem vagy csak nagyon kis mértékben tér el a tényleges adókötelezettségtől, az általuk az adóelőleg-megállapítás során érvényesített kedvezmény megegyezik az adónyilatkozat szerinti tényleges kedvezmény összegével.) Az újrafogalmazott szabályok szerint az a magánszemély tehet adónyilatkozatot, aki megfelel az alábbi feltételeknek:■ az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől (idetartozik a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság is a személyesen közreműködő tag tekintetében) szerzett jövedelmet;
■ az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben nem haladja meg az ezer forintot;
■ ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója, és az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta;
■ tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot) adóelőleg megállapítása során nem számol, nem számolt el;
■ az adóévben belföldi illetőségű volt.
Nem tehet adónyilatkozatot a magánszemély, ha
■ az adóévben (vagy annak egy részében) egyéni vállalkozó volt;
■ mezőgazdasági őstermelőként adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására köteles;
■ fizető-vendéglátó tevékenységére az adóévben tételes átalányadózást választott;
■ az adóévben olyan jövedelmet szerzett, amely után az adót magának kell megállapítania (például ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelme volt);
■ az adóévben az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adózó jövedelme volt;
■ az adóévben külföldön (is) adóztatható jövedelmet szerzett;
■ az adóévben osztalékká nem váló osztalékelőleget szerzett, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el.
Ha a magánszemély az adónyilatkozatot választja bevallási kötelezettsége teljesítésére, nem adhat az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot.
Az adóéven belül az adóelőleg megállapítása során érvényesített kedvezményeknek meg kell egyezniük a ténylegesen érvényesíthető kedvezményekkel. Ez akkor teljesülhet, ha a magánszemély
■ egyáltalán nem érvényesít kedvezményt, vagy
■ csak egy munkáltatónál érvényesített az adóelőleg megállapítása során adókedvezményt megosztás nélkül, vagy
■ ha egymást követően több munkáltatónál érvényesített kedvezményt, a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapot a következő munkáltató számára átadta, és az abban foglaltakat az új munkáltató figyelembe vette.
Annak eldöntéséhez, hogy a magánszemély jogosult-e adónyilatkozatot tenni, segítséget kap a kifizetőktől, adóelőleget megállapító munkáltatótól. A kifizető, a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy az általa megállapítható feltételeknek a bevétel megfelel-e, és erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt. Az összesítő igazoláson a kifizető, a munkáltató azt is feltünteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell szerepeltetnie.
Az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adóelőleg és a törvény előírásai alapján ténylegesen fizetendő adó ezer forintot meg nem haladó különbözetét az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza, nem utalja ki neki.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/A. §-ában, 46. § (5) bekezdésében.]
Az adónyilatkozat választására vonatkozó újrafogalmazott feltételeket a 2012-es évre vonatkozóan is alkalmazni kell, azzal a további feltétellel, hogy a magánszemély most már csak akkor teljesítheti adóbevallási kötelezettségét adónyilatkozattal, ha kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett összevonás alá eső jövedelmet, és más kifizetőtől kizárólag olyan külön adózó jövedelmet szerzett, amely nem zárja ki őt a nyilatkozat megtételére jogosultak köréből.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/B. §-aban, 84/W. § (2) bekezdésében.)
Külföldön is adóztatható jövedelmek kedvezményei
Változás 2013. január 1-jétől.
Külföldi illetőségű magánszemélyt csak akkor illet meg kedvezmény, ha meghatározott jövedelmeinek legalább 75 százaléka Magyarországon adóköteles. (Korábban nem volt ilyen feltétel.) Ilyen jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem, az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. A külföldi illetőségű magánszemélyt a 75 százalékos feltétel teljesülése esetén is csak arra az időszakra illeti meg a kedvezmény, amelyre más államban nem jogosult azonos vagy hasonló kedvezményre.A külföldön is adóköteles jövedelmet szerző belföldi illetőségű magánszemély is csak arra az időszakra érvényesíthet kedvezményt, amelyre a másik államban nem illeti meg azonos vagy hasonló kedvezmény.
A magánszemély kedvezményjogosultságának hatósági igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1/A. §-ában.)
Jövedelemszerzés helye
Változás 2013. január 1-jétől.
A jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam. Külön szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg. A jövedelemszerzés helye■ ha a magánszemély a munkáltató (munkaadó) belföldi székhelyével, belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld;
■ az előbbi alá nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld;
■ az előbbiektől eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam.
(Korábban a törvény más fogalmat használt, például az állandó munkavégzés helyét, illetve a változó munkavégzés helyét.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. d) alpontjában.]
Bevételként figyelmen kívül hagyható jövedelem
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban tájékoztató adatként szerepeltetni kell az adó alól Magyarországon - törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján - mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani.A törvény pontosítja azon bevételek körét, amelyeket nem kell bevallani. Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, kivéve a tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet. Ha azonban a magánszemély más okból nem lenne köteles bevallást tenni (mert nincs Magyarországon más bevallásköteles jövedelme), az ilyen tájékoztató adatként feltüntetendő jövedelmet sem kell bevallania.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. m) pontjában, 11. § (3) bekezdésében.]
Közös tulajdonú ingóság, ingatlan hasznosítása
Változás 2013. január 1-jétől.
A közös tulajdonban álló ingóság, ingatlan hasznosításából (bérbeadásából) származó jövedelem után a magánszemélyt - a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. (A 2012-ben hatályos szabály szerint közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén - a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában - azt a magánszemélyt terhelte adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetve a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (6), 16. § (3) bekezdéseiben.]
Béren kívüli juttatások
Változás 2013. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a korábbi 10 százalék helyett - írja elő az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdése.Nem változott.
A törvényben meghatározott egyes juttatások a kifizetőt terhelő közteher mellett juttathatók a magánszemélynek. A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Béren kívüli juttatásnak minősül■ a munkahelyi étkeztetés,
■ az Erzsébet-utalvány juttatása,
■ az iskolakezdési támogatás címén adott támogatás,
■ a Széchenyi-pihenőkártyán adott támogatás,
■ a helyi utazási bérlet juttatása,
■ önkéntes nyugdíj-, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett munkáltatói hozzájárulás,
■ az iskolarendszerű képzés költségének munkáltató által történő átvállalása.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69-71. §-aiban.]
Munkahelyi étkeztetés
Változás 2013. január 1-jétől.
A munkahelyi étkezőhelyen utalvány formájában biztosított étkezés akkor is béren kívüli juttatásnak minősül, ha az étkezőhely szolgáltatását nem csak a munkáltató munkavállalói vehetik igénybe. (Változatlanul feltétel viszont, hogy az étkezőhelynek a munkáltató telephelyén kell működnie.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b) ba), (2) bek. b) ba) alpontjaiban.]
Nem változott.
Munkahelyi étkeztetés címén legfeljebb havi 12 500 forint értékű juttatás adható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b) ba), (2) bek. b) ba) alpontjaiban.]
Erzsébet-utalvány
Változás 2013. január 1-jétől.
Az Erzsébet-utalvány 2013-tól melegétel vásárlására is felhasználható. (Ez a felhasználási cél 2012-ben csak átmeneti rendelkezés alapján valósulhatott meg.)Erzsébet-utalványnak minősül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány.
Az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minősülő havi keretösszege 5 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik. (A havi juttatási keretösszeg az adóéven belül utólag adott juttatás esetén továbbra is a hónapok száma alapján alkalmazható.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 87. pontjában, 71. §; (1) bek. b) bb), (2) bek. b) bb) alpontjaiban.]
Iskolakezdési támogatás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Iskolakezdési támogatás ezentúl csak - papíralapú vagy elektronikus - utalvány formájában nyújtható (megszűnik a számlával való elszámolás lehetősége).Az utalvány a kibocsátás évének utolsó napjáig használható fel.
A támogatásra való jogosultságról a magánszemélynek csak nyilatkozatot kell tennie a munkáltatónak (de továbbra sem kell semmilyen - például iskolalátogatási - igazolást benyújtania).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bek. g) pontjában.]
Nem változott.
Az iskolakezdési támogatás gyermekenként és szülőnként továbbra is legfeljebb a minimálbér 30 százaléka lehet. Nem változott a támogatás felhasználási köre (tankönyv, taneszköz, ruházat), és az utalvány továbbra is a tanév első napját megelőző 60. naptól használható fel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bek. g) pontjában.]
Béren kívüli juttatások keretösszege
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A juttatás éves keretösszege akkor is 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. A rendelkezés 2012-re vonatkozóan is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4), 84/W. § (6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha munkáltató által a munkavállalónak juttatott, önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások együttes értéke meghaladja az adóévi 500 ezer forintot - illetve a jogviszony fennállásának időtartamával arányos részét -, a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4), 84/W. § (6) bekezdéseiben.]
Egyes meghatározott juttatások
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem adható egyes juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. Ha ilyen utalványt dolgozó kap, a juttatás bérként közteherköteles, ha pedig például dolgozó közeli hozzátartozója kapja, egyéb jövedelemként adózik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]
Nem változott.
Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek azon termékek, szolgáltatások - vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások -, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján illeti meg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozók
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem keletkezik bevétel a volt egyéni vállalkozónál, ha e tevékenységével összefüggésben felmerült kiadásokat az általa alapított egyéni cég megtéríti (ideértve különösen a szállítói követelések megtérítését), feltéve, hogy azok közvetlenül szolgálják az egyéni cég tevékenységét.A közvetített szolgáltatás a jövedelem-(nyereség-)minimumot továbbra is csökkenti. A közvetített szolgáltatás új fogalma: az egyéni vállalkozó által saját nevében vásárolt és a harmadik személy megrendelővel kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített, továbbszámlázott szolgáltatás, ha ezt az egyéni vállalkozó nyilvántartásai megfelelően alátámasztják.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (23) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha munkaviszonyban áll. (A választás egyéb feltételei változatlanok.)Változás 2013. január 1-jétől.
Az átalányadózás során csak azokat a tevékenységeket kell figyelembe venni, amelyekből az átalányadózónak az adóévben bevétele származott.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 53. § (1) bekezdésében.]
Őstermelők
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A törvény kimondja: őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítés is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. melléklet 1-11. részeiben.]
Az őstermelői igazolvány használatának jogszerűségét és az abban foglalt adatok valódiságát ellenőrző mezőgazdasági igazgatási szerv jelzi az adóhatóságnak az igazolás jogszerűtlen használatát, méghozzá a jogszerűtlen használatot megállapító döntés jogerőre emelkedése negyedévét követő hónap utolsó napjáig. Ebben közli az érintett magánszemély nevét, adóazonosító jelét és a jelzésre okot adó tényeket, körülményeket, a jogszerűtlen használat, a valóságtól eltérő adatok megállapításának időpontját, továbbá - ha az ismert - feltünteti azt, hogy a jogszerűtlen használat vagy az eltérés mely időponttól állt fenn.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 81/B. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A kormány felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, visszavonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével és elektronikus ügyintézésével összefüggő előírásokat.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában.]
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet, tartós befektetési számla
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A befektetésialapkezelő is befektetési szolgáltatónak minősül. Az általa közvetlenül (más befektetési szolgáltató közbeékelődése nélkül) kötött ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít, s az alapkezelő is jogosult tartós befektetési szerződést kötni ügyfeleivel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 79. pontjában, 67/A-B. §-aiban.]
A zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet nem minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek.Ha magánszemély 2013. január 1-jét megelőzően zárt körben kibocsátott értékpapírt szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében, az így megszerzett értékpapír 2012. december 31-ét követő átruházása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók, ha az ügylet egyébként megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó előírásoknak. A bevétel tehát abban az esetben minősülhet ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származónak, ha azt befektetési szolgáltató közreműködésével és a szokásos piaci értéken kötötték.
Az átmeneti rendelkezés azt is kimondja, hogy ha tartós befektetési szerződése lekötési nyilvántartásában 2013. január 1-je előtt zárt körben kibocsátott értékpapír szerepelt, az 2012. december 31-e után is az említett nyilvántartásban szerepeltethető, és itt kell nyilvántartani az említett értékpapírra 2012. december 31-e után kifizetett (jóváírt) osztalékot, kamatot és más hasonló hozamot is. Az értékpapír átruházása ellenében kapott bevételt is a tartós befektetési szerződés lekötési nyilvántartásában kell feltüntetni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (3), 84/W. § (5) bekezdéseiben.]
Tartós befektetési számlára már az első összeg is befizethető külföldi fizetőeszközben, összege legalább 25 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz lehet.A három- és ötéves lekötési időszakok végén megállapítandó lekötési hozamokat a lekötési időszak utolsó munkanapjára kell megállapítani, nem pedig az utolsó napra.
Nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha a magánszemély úgy nyilatkozik a befektetési szolgáltatónak, hogy az átalakított (kicserélt) értékpapírt vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az őt megillető vagyonhányadra tart igényt az értékpapírt kibocsátó szervezettől - az értékpapír helyett kapott pénzösszeget a lekötési nyilvántartásban kéri szerepeltetni. Ugyanakkor az értékpapír átalakításával sem kerülhet zárt körben kibocsátott értékpapír a tartós befektetési számlára.
A magánszemély az említett nyilatkozatait addig az időpontig teheti meg, amíg az átalakítandó (kicserélendő) értékpapír a tartós befektetési szerződés keretében a befektetési szolgáltató által vezetett értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán szerepel. Nyilatkozat hiányában az említett számlákról az értékpapír átalakítása (kicserélése) miatti kivezetését - a kivezetés napjával - a lekötési időszak megszakításának kell tekinteni.
Nyugdíjszolgáltatás adómentessége
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíjszolgáltatása akkor adómentes, ha a jogosult tagsági jogviszonya (átlépés esetén korábbi tagsági jogviszonya) a teljesítés évét megelőző tizedik adóévben vagy korábban keletkezett, illetve nyugdíj-előtakarékossági számláját a teljesítés évét megelőző tizedik adóévnél korábban nyitotta, vagy ha rokkanttá nyilvánítása miatt lett nyugdíjjogosult. (Korábban a nyugdíjszolgáltatás adómentességéhez elegendő volt a kifizetést megelőző harmadik adóévben történő taggá válás, illetve számlanyitás.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.5. pontjában.]
Ha a magánszemély 2013. január 1-je előtt nyitott nyugdíj-előtakarékossági számlát, illetve lett tag önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárban, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, az őt megillető nyugdíjszolgáltatás adókötelezettségére a 2012. december 31-én hatályos szabályokat lehet alkalmazni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (8) bekezdésében.]
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a nyugdíj-előtakarékossági számláról a kifizetés nyugdíjszolgáltatásként, de nem adómentesen történik, az ott képződött hozamot meg kell állapítani, és a hozam egyéb jövedelemként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (17) bekezdésében.]
Ha a nyugdíj-előtakarékossági számla adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén egyéb jövedelem keletkezik, a számlán lévő pénzügyi eszköz szerzési értékeként az eszköznek a megszűnés napján irányadó szokásos piaci értéke vehető figyelembe.Ha nem keletkezik egyéb jövedelem, az általános szabályok szerint megállapítható megszerzésre fordított érték vehető figyelembe szerzési értékként. E rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíj-előtakarékossági számla nyugdíj-értékpapír/letéti számlájáról kivont pénzügyi eszköz szerzési értéke tekintetében abban az esetben is, ha a számlatulajdonos a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetése nélkül rendelkezik adóköteles kifizetésről.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (17) bekezdésében, 67. § (9) bek. c) pontjában.]
Külföldi osztalék utáni adó
Változás 2013. január 1-jétől.
A külföldről származó osztalék utáni adót a magánszemélynek az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában kell megállapítania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. (Korábban az adót az osztalék megszerzése negyedévét követő hónap 12-éig kellett megfizetni.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (3) bekezdésében.]
Kockázati biztosítás fogalma, díja
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Kockázati biztosításnak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen (azaz az adott biztosítás semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, és a szerződés tartamának végén lejárati szolgáltatást sem nyújt). Kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 91. pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes a kockázati biztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) ugyanazon díjat fizető személy (például kifizető) által ugyanazon biztosított személyre tekintettel fizetett díja. (Eddig a kockázati - halál esetére szóló - életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkező baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja volt adómentes, értékbeli korlátozás nélkül.)Nem adómentes a kockázati biztosítás díja akkor, ha a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen - így különösen kármentesség jogcímen - az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést vagy más vagyoni értéket) nyújt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.3. alpontjában.]
A 2013. január 1-je előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) figyelmen kívül kell hagyni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (4) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is adómentes a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás (az úgynevezett felelősségbiztosítás) díja. E biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a károsultnak fizet, vagyis a biztosított magánszemély (a károkozó) soha nem válik jogosulttá a biztosító szolgáltatására. Ilyen esetben a biztosított magánszemély (a károkozó) a díjfizetés időpontjában nem szerez bevételt.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2a) bek. b) pontjában]
Visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítások díja
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű (kizárólag halál esetére szóló), visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások rendszeres díja - összegbeli korlátozás nélkül - adómentes (függetlenül attól, hogy ezen biztosítások a törvény kockázati biztosításra vonatkozó meghatározása alapján nem tekinthetők kockázati biztosításnak). Rendszeres díjnak az a díj minősül, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékkal növelt értékét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.9. alpontjában.]
A kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban köteles adatot szolgáltatni az állami adóhatóságnak az életbiztosítás díjaként adómentesen fizetett összegről, továbbá a biztosító nevéről és székhelyéről.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.6. alpontjában.]
A teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások nem rendszeres díja (például az eseti díjak) - a díjfizetés időpontjában - a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásként adóköteles.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) bek. c) pontjában, 1. melléklet 6.9. alpontjában.]
Adóköteles biztosítási díj
Új előírás 2013.január 1-jétől.
A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások más személy (például kifizető) által fizetett díja (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosításokat) - a díjfizetés időpontjában - adóköteles. A törvény kimondja, hogy adóköteles biztosítási díj esetében a biztosított magánszemély szerzi meg az adóköteles bevételt a biztosítási díj formájában.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 89. pontjában.]
Bevételnek nem minősülő biztosítási díj
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem szerez bevételt a biztosított magánszemély a díjfizetés időpontjában, ha a biztosító teljesítésére - korlátozások nélkül - a díjat fizető személy jogosult.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1a) bekezdésében.]
Nemcsak akkor nem szerez bevételt a díjfizetés időpontjában a biztosított magánszemély, ha a biztosítói szolgáltatásokra kedvezményezettként a díjat fizető személy (kifizető) a jogosult, hanem akkor sem, ha a biztosítói szolgáltatások kedvezményezettje magánszemély ugyan, de a biztosított magánszemély előre lemond a polgári törvénykönyvben megszabott jogairól (a szerződő helyébe történő belépés joga, a szerződővel együtt történő kedvezményezettjelölés joga), és ezért a biztosításban megtestesülő befektetéshez a kifizető korlátozás nélkül hozzáférhet (például a szerződés megszüntetésével).Ha a biztosítási szerződés utóbb úgy módosul, hogy a biztosító teljesítésére a biztosított (vagy más magánszemély, de nem a díjat fizető személy) válik jogosulttá - ideértve azt is, ha a biztosított magánszemély a szerződő helyébe lép -, a biztosítás szerződésmódosításig megfizetett díja (ide nem értve az adómentes kockázati díjrészt) a módosítás időpontjában egy összegben adóköteles biztosítási díjnak minősül a biztosított magánszemélynél.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (3a) bekezdésében.]
Új biztosítási fogalmak
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Személybiztosításnak az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 90. pontjában.]
Az életbiztosítás olyan személybiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, illetve élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő járadékfolyósítására a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése, illetve más esemény bekövetkezése esetén.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 92. pontjában.]
Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás) az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére a biztosított megbetegedése esetén. Betegségbiztosításnál a biztosító szolgáltatása kiterjedhet biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek (egészségügyi szolgáltató számára történő) megtérítésére is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 94. pontjában.]
A biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló - orvosi protokoll szerinti gyakorisággal elvégzett - szűrővizsgálatok beleértendők a betegségbiztosítás fogalmába, de az úgynevezett menedzserszűrések díja továbbra sem finanszírozható adómentesen.Baleset-biztosításkor a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 95. pontjában.]
A járadékbiztosítás - ideértve az azonnal induló, nem csökkenő összegű járadékbiztosítást is - olyan életbiztosítás, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított tizedik év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű, és legalább évente fizetik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 96. pontjában.]
Nem csökkenő összegű a járadékszolgáltatás, ha a biztosító rendszeres teljesítései közül a mindenkori utolsó teljesítés - pénzben vagy más egységben kifejezett - összege nagyobb az azt közvetlenül megelőző biztosítói teljesítés összegénél, vagy azzal egyenlő, ideértve azt az esetet is, amikor a biztosítói teljesítés összege igazolhatóan kizárólag a biztosítói teljesítés gyakoriságának, illetve a folyósítás tartamának módosulása miatt változik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 97. pontjában.]
Járadékbiztosítás alapján nyújtott járadékszolgáltatások esetében előfordulhat, hogy a járadék egy adott időpillanatban csökken, de a járadékbiztosítás további törvényi feltételei (legalább tíz éven keresztül történő folyósítás, évente legalább egyszeri kifizetés) maradéktalanul teljesülnek. Ezen eseteket a törvény nem csökkenőnek tekinti.Nyugdíjbiztosítás az olyan életbiztosítás, ahol a biztosítói teljesítésre a biztosított halála; vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése; vagy az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértéket elérő károsodása miatt kerül sor; illetve ha a biztosító elérési szolgáltatása azért válik esedékessé, mert a biztosított elérte a szerződés létrejöttekor érvényes öregséginyugdíj-korhatárt, feltéve, hogy a szerződés létrejötte és a biztosító - biztosítási esemény miatti - teljesítése között legalább tíz év telik el (kivéve a biztosított halálát, a rokkantsági, a rehabilitációs ellátásra való jogosultság bekövetkezését, valamint ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és a járadékszolgáltatást a folyósítás megkezdésétől számított tizedik év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 93. pontjában.]
A biztosító járadékbiztosítási, nyugdíj-biztosítási szerződés alapján teljesített szolgáltatása adómentes.Biztosító teljesítése alatt a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték értendő, figyelemmel a törvény 1. számú mellékletében foglalt adómentességi rendelkezésekre is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 98. pontjában, 1. melléklet 6.6. alpontjában.]
Adóköteles díjú személybiztosítások
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Kifizetői adóteher mellett (a törvény szerinti egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatásként) köthetők adóköteles díjú - egyéni és csoportos - személybiztosítások (például vegyes életbiztosítások, nyugdíj-biztosítások, járadékbiztosítások). A vegyes - adómentes és adóköteles biztosítási kockázatokat is magában foglaló - biztosítások elkülönített kockázati biztosítási díjrésze adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) bek. c) pontjában.]
Más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj akkor minősül a biztosított nem önálló tevékenységből származó bevételének, ha az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli. Például akkor, ha az adóköteles díjú személybiztosítást kifizetőnek nem minősülő külföldi gazdálkodó (külföldi munkáltató) köti a munkavállaló javára, továbbá ha például a kifizető (munkáltató) a nem önálló tevékenységgel összefüggésben személybiztosításnak nem minősülő biztosítást köt a magánszemély (munkavállaló) javára.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (1) bekezdésében.]
Biztosításból származó kamatjövedelem
Változás 2013. január 1-jétől.
Kamatjövedelem keletkezik a kockázati biztosításnak nem minősülő (vegyes) biztosításokból (ide nem értve a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosításokat) - kivéve, ha a biztosító teljesítése adómentes - abban az esetben, ha a biztosítói kifizetés meghaladja a magánszemély, illetve a kifizető által befizetett biztosítási díjak összegét. A 2012. december 31-e után kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás alapján teljesített biztosítói kifizetés (ide nem értve a haláleseti kifizetést, mert az adómentes) minden esetben egyéb jövedelemként adóköteles, ha a biztosítás díját a kifizető adókötelesen fizette.Ha a biztosítói teljesítésre a kamatjövedelem szabályait kell alkalmazni, a biztosítói teljesítésből az az összeg minősül kamatjövedelemnek, amivel a kifizetés meghaladja a befizetett biztosítási díjat.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bek. d) pontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem lehet figyelembe venni befizetett díjként a kockázati biztosítás díját. Ha a biztosító az összes biztosítási díjon belül a kockázati biztosítás díját a számviteli jogszabályok alapján nem mutatja ki elkülönítve, akkor a kamatjövedelem kiszámításakor rendszeres díjfizetésű biztosítási szerződés esetében a befizetett díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében 1 százalékát kell kockázati biztosítási díjnak tekinteni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6a) bekezdésében.]
A kamatjövedelem számításakor figyelmen kívül kell hagyni a 2013. január 1-je előtt fizetett kockázati biztosítási díjat.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (4) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
Ha a biztosítói teljesítéssel a biztosítási szerződés nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkentő tételek olyan arányban vehetők figyelembe, ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés megszűnése esetén járó biztosítási teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem további megállapítása során.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6a) bekezdésében.]
Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózása
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem kell megfizetni a kamatjövedelem utáni adót■ egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő ötödik év eltelte után következik be;
■ rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő tizedik év eltelte után következik be.
Nem kell megfizetni a kamatjövedelem fele után a kamatjövedelem adóját
■ egyszeri díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő harmadik év eltelte után, de az ötödik év eltelte előtt következik be;
■ rendszeres díjas biztosítások esetében, ha a biztosítói kifizetés a szerződés létrejötte évét követő hatodik év eltelte után, de a tizedik év eltelte előtt következik be.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bek. a) ac)-ad) alpontjaiban.]
Kedvezményes adózási feltételek
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok, ha az adott biztosításra a biztosítás teljes tartama alatt a szerződés szerint elvárt díjon felül díjfizetés történt, kivéve, ha a biztosító a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjfizetést a hozzá tartozó biztosítástechnikai tartalékkal (díjtartalékkal) együtt elkülönítetten tartja nyilván. Elkülönített biztosítói nyilvántartás esetén az elkülönített összegeket úgy kell tekinteni, mint önálló biztosítási szerződés szerinti díjat, biztosítástechnikai tartalékot, díjtartalékot (ekkor az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontja minősül a szerződés létrejötte időpontjának).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3a) bek. a) pontjában.]
Ha a biztosító az eseti díjakat és a hozzájuk tartozó biztosítástechnikai tartalékot (díjtartalékot) nem elkülönítetten tartja nyilván, de az utolsó eseti díj befizetésének időpontjától a kedvezményes adózás feltételéül előírt idő (egyszeri díjas biztosítások esetében három és öt év, rendszeres díjas biztosítások esetében hat és tíz év) már eltelt, alkalmazhatók a kamatjövedelem kedvezményes adózási szabályai.A kedvezményes adózási szabályok alkalmazása során figyelmen kívül kell hagyni az elvárt díjon felül 2013. január 1-je előtt teljesített díjfizetést.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (4) bek. c) pontjában.]
Nem alkalmazhatók a kedvezményes adózási szabályok akkor sem, ha a rendszeres díjak növelésének (indexálás) mértéke meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztóiár-emelkedés 30 százalékkal növelt értékét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3a) bek. b) pontjában.]
Biztosítói kifizetések
Változás 2013. január 1-jétől.
A törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a baleset-biztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíj-biztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6. c) alpontjában.]
Az adómentesség feltételeinek meg nem felelő biztosítói teljesítés kamatjövedelemként vagy egyéb jövedelemként adózik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bekezdésében, 65. § (1) bek. d) pontjában, 1. melléklet 6.6. c) alpontjában.]
A felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló kártérítés összege olyan módon adóköteles, amilyen jogcímen a biztosító szolgáltatása elmaradt jövedelmet pótol.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. § (9) bek. a) pontjában, 1. melléklet 6.6. a) alpontjában.]
A baleset- és betegségbiztosítás alapján - a biztosító által - nyújtott jövedelempótló szolgáltatás magánszemély szerződő esetében teljes egészében adómentes.A kifizető által magánszemély javára kötött biztosítások esetében vizsgálni szükséges, hogy a kifizetés (baleset- és betegségbiztosítás alapján járó jövedelempótló szolgáltatás, ideértve a napi térítésként vagy az eltelt napok száma alapján meghatározott biztosítási összeget is) meghaladja-e a jövedelemkiesés (vagy más jogcímen, ha a biztosító szolgáltatása napi térítésként vagy a napok száma alapján meghatározott) időszakára a napi 15 ezer forintot:
■ ha nem haladja meg a napi 15 ezer forintot, a kifizetés egésze adómentes,
■ ha a szolgáltatásnak van adóköteles - a napi 15 ezer forintot meghaladó - része, úgy ezen adóköteles rész utáni adókötelezettséget az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint (ilyen hiányában egyéb jövedelemként) kell megállapítani.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6 b), 6.7. c) alpontjaiban.]
Nem változott.
A biztosító szolgáltatása 2013-ban is jellemzően adómentes.A törvény adómentes szolgáltatásként nevesíti kockázati biztosítások esetében a halál esetére szóló biztosítási, a baleset-biztosítási, a betegségbiztosítási szolgáltatást, továbbá adómentesnek tekinti a kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások közül a nyugdíj-biztosítási és a járadékbiztosítási szolgáltatást is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.6. alpontjában.]
Visszavásárlási értékkel bíró nem kockázati életbiztosítás
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A kifizető által magánszemély javára kötött, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás magánszemély általi visszavásárlásakor egyéb jövedelem keletkezik. Az eredeti szerződő kifizető helyébe lépő biztosított magánszemélynél - visszavásárláskor - egyéb jövedelemnek minősül a biztosító által juttatott vagyoni értékből a biztosított által fizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bek. a) pontjában.]
A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások meghatározott szerződésmódosításai is (biztosítottcsere, a biztosítás határozott tartamúvá alakítása) adófizetési kötelezettséget (személyi jövedelemadó és 27 vagy 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás) eredményeznek.Biztosítottcsere esetén - a biztosítási szerződés módosításának időpontjában - az eredeti biztosított magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül a visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész.
Egyéb jövedelem keletkezik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás határozott tartamúra történő átalakításakor is.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (2) bek. b) pontjában.]
Az életbiztosítás visszavásárlásakor, biztosítottcsere alkalmával vagy a teljes életre szóló életbiztosítás határozott tartamúvá átalakításakor keletkező egyéb jövedelmet főszabály szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli. Ha a jövedelem megszerzésére az életbiztosítás megkötését követő tizedik év elteltével kerül sor, az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14 százalék - írja elő az egészségügyi hozzájárulásról szóló, 1998. évi LXVI. törvény 3. paragrafus (7) bekezdése.Ha a biztosító 2012. december 31-e után olyan biztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre a törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (3) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő biztosítása
Változás 2013. január 1-jétől.
A "kockázati élet- és baleset-biztosítás" megfogalmazás "kockázati biztosításra" módosul - s e megfogalmazásba a kockázati élet- és balesetbiztosításon kívül a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik -, ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül kerül. (Korábban a mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatta el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, baleset-biztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az őstermelő e címen nem vett igénybe adókedvezményt.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet I. 8. pontjában.]
Egyéni vállalkozó biztosítása
Változás 2013. január 1-jétől.
A "kockázati élet- és balesetbiztosítás" megfogalmazás "kockázati biztosításra" módosul - s e megfogalmazásba a kockázati betegségbiztosítás is beletartozik -, ugyanakkor az adókedvezményre történő hivatkozás (biztosítási adókedvezmény hiányában) hatályon kívül kerül. (Korábban az egyéni vállalkozó költségként számolhatta el a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, baleset-biztosítás díját, az életbiztosításnál feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet I. 9. pontjában.]
Adómentes bevételek
Változás 2012. április 1-jétől.
Adómentes az az összeg, amelyet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény rendelkezései szerint a pénzügyi intézmény nem jogosult érvényesíteni a hiteladóssal szemben.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.8. alpontjában.]
Adómentes az az összeg, amelyet a közszférában dolgozó magánszemély a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény■ felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott módon a gyűjtőszámlahitele ügyleti kamatának megfizetéséhez kamattámogatásként,
■ 13/A. paragrafusa alapján egyszeri vissza nem térítendő támogatásként kap.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.9. alpontjában.]
Változás 2012. június 20-ától.
Adómentes - az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. kormányrendelet alapján meghatározott feltételek esetén - a magánszemélyek központi költségvetésből kapott otthonteremtési kamattámogatása.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.1.1. alpontjában.]
Adómentes az az összeg, amelyet az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. kormányrendelet szerint a hátralékos adós magánszemély javára a hitelintézet elenged, feltéve, hogy a magánszemély a késedelmes jelzáloghitellel terhelt átruházott ingatlana - a vonatkozó adásvételi szerződés szerinti - teljes vételárát hátraléka törlesztésére fordítja.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.22. alpontjában.]
Adómentes a szociális szövetkezet tagjának a szövetkezet által előállított termelésével vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködése ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel kapott bevétel, ha azt élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában adják. Az adómentesség együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevételre alkalmazható, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát. Az élelmiszerjuttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításakor a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat - ennek hiányában a szokásos piaci értéket - kell figyelembe venni. Az adómentesség nem alkalmazható az iskolaszövetkezetek esetében.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.24. alpontjában.]
Adómentes a norvég kormány által alapított matematikai Abel-díj és a vele járó pénzjutalom. Az adómentesség a 2012. január 1-jétől megszerzett jövedelemre alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/V. §-ában, 1. melléklet 4.5. alpontjában.]
Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.
Adómentes az a természetbeni támogatás, amelyet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2012. október 1-jétől hatályos 20/A. paragrafusa szerint a települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeknek, fiatal felnőttnek nyújt, meghatározott feltételek fennállása esetén, fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására, Erzsébet-utalvány formájában. Az adómentesség a hatálybalépés előtt, de e jogcímen adott támogatásra is érvényesíthető.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (7) bekezdésében, 1. melléklet 8.27. alpontjában.]
Adómentes a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása - az EU intézménye által meghirdetett pályázat alapján - az EU valamely pénzügyi alapja vagy az EU valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás (például TÁMOP, ÁROP). (A 2012-ben hatályos szabályok szerint az ilyen szolgáltatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles volt.) Az adómentesség feltétele, hogy a támogatás felhasználása megfeleljen a pályázat, a programterv szerinti feltételeknek, a munkáltató a szolgáltatást bármely (vagy - ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza - bármely jogosult) munkavállalója számára hozzáférhetővé tegye, és hogy a szolgáltatás igénybevétele ne minősüljön tevékenység ellenértékének. A munkavállalóval egy tekintet alá esik - a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint - a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló, az elhunyt munkavállaló és (kirendelt munkavállaló) közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, a nyugdíjban részesülő magánszemély, ha nyugdíjazása előtt a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló, valamint ez utóbbi közeli hozzátartozói. A mentesség már a 2012. január 1-jét követően - a feltételeknek megfelelően - biztosított szolgáltatásra is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (7) bekezdésében, 1. melléklet 4.25. alpontjában.]
Adómentes a szociálisan rászorult hiteladósok lakhatása érdekében elengedett tartozás, kedvezményes bérleti díj vagy vételi opciós jog formájában keletkezett bevétel akkor is, ha a zálogkötelezett lakásával összefüggésben keletkezett (korábban csak a hiteladós lakásával összefüggésben keletkezett ilyen jövedelem volt adómentes). A mentesség már a 2012. január 1-je után keletkezett jövedelmekre is alkalmazható.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/W. § (7) bekezdésében, 1. melléklet 7.19. alpontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Adómentes a menedékjogról szóló törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. kormányrendeletben felsorolt támogatás (étkezési hozzájárulás, higiénés hozzájárulás, szabad felhasználású költőpénz, oktatási-nevelési költségek megtérítése, beiskolázási támogatás, letelepedéshez nyújtott egyszeri támogatás, rendszeres létfenntartási támogatás, lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 1.10. alpontjában.]
Adómentes az ikerintézményi (Twinning) program keretében a magánszemély számára adott olyan juttatás, amelyet az EU finanszíroz, mértékét az EU rendelkezése szerint állapítják meg, és amely a magánszemély külföldre történő kiutazásának és külföldi tartózkodásának költségei fedezetére szolgál. Idetartozik különösen az utazásiköltség-térítés és a napidíj, de nem tartozik ide a szakértői díj. Az adómentesség feltétele, hogy a magánszemély a külföldre történő kiutazással és a külföldi tartózkodással kapcsolatban felmerülő költségeit semmilyen tevékenységéből származó bevételével szemben ne számolja el. Az adómentesség nem alkalmazható tevékenység ellenértékeként adott juttatásra (ideértve különösen a szakértői díjat).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.7. e) alpontjában.]
Adómentes a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai részére járó egyenruházati ellátmány terhére, az ellátmány éves összegének legfeljebb 15 százalékáig terjedő összegben adott pénzbeli juttatás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.23. alpontjában.]
Adómentes a kizárólag magánszemélyek által létrehozott, gazdasági tevékenységet nem folytató alapítvány által a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén nemzetközi szinten is kimagasló eredményt elért személyek részére adott díj és az ahhoz kapcsolódó pénzjutalom (ideértve különösen a Bolyai János Alkotói Díjat).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.5. alpontjában.]
Adómentes a donornak adott jelképes értékű juttatás (vagyoni érték, ajándék).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.7. alpontjában.]
Adómentes a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. kormányrendelet szerinti lakhatási támogatás, melyet a kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló igényelhet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.24. alpontjában.]
Adómentes juttatásnak minősül az Országgyűlés elnöke által az Országgyűlési Őrség tagjainak adományozott emléktárgy (például dísztőr, gyűrű) értékéből a Kossuth-díjjal járó pénzjutalom egytized részét meg nem haladó mértékű rész is.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.6. alpontjában.]
Adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj. (Az 50 ezer forintos korlát összeszámítandó a sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletjuttatással, amely már 2012-ben is adómentes volt.) Kulturális szolgáltatásnak minősül a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása, a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás. Nem adómentes a Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt összeg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.28. alpontjában.]
A pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, devizaalapúkölcsön-szerződésből származó követelés akkor adómentes, ha az adós és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóinak egy főre eső jövedelme - a kötelezett nyilatkozata alapján, a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában - nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj-minimum négyszeresét, a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedése előtt végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le, vagy a követelést a hitelintézet hagyatéki hitelezőként engedi el. Az adómentesség nem alkalmazható, ha az elengedés nem független felek között történik (például a pénzügyi intézmény a saját munkavállalója tartozását engedi el).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. alpontjában.]
Nem adómentes a szakszervezet által nem pénzben adott azon juttatás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai alapján béren kívüli juttatásnak minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.3. alpontjában.]
__________________________________________________________________________________Biztosítások adózása 2013-ban
|
Biztosításfajták |
Cégek,szer- |
Biztosítók szolgáltatása, kifizetése |
Szerződésmódosítás (biztosítottcsere, tartam- |
|
|
Kockázati bizto- (nincs lejárati visszavásárlási |
Kockázati (halál esetére
szóló) élet- |
A biztosítás egy |
Adómentes |
|
|
Baleset-biztosítás |
Adómentes, kivéve a
jövedelempótló szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész; az adó mértéke: 16% szja, 27% eho, amit a biztosító kifizetőként rendez |
|||
|
Betegségbiztosítás (egészségbiztosítás) |
Adómentes, kivéve a
jövedelempótló szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész; az adó mértéke: 16% szja, 27% eho, amit a biztosító kifizetőként rendez |
|||
|
Megtakarítási (van lejárati |
Hagyományos, határozott idejű
(tartamos) |
A biztosítás díja |
A hozam kamatjövedelemnek
minősül, az adó mértéke 16%; |
|
|
Határozott idejű unit
linked (befektetési |
||||
|
Nyugdíjbiztosítás
(biztosítási |
Adómentes a nyugdíjszolgáltatás, ha a felhalmozási idő legalább tíz év volt, vagy a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás legalább tíz évig tart; a nyugdíj-biztosítási feltételeknek meg nem felelő biztosítói kifizetésből kamatjövedelem keletkezik; az adó mértéke 16%, a biztosító levonja |
|||
|
Járadékbiztosítás (biztosítási esemény: a
legalább tízéves, |
Adómentes a járadékszolgáltatás,
ha a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás legalább a járadékbiztosítási
feltételeknek meg nem felelő biztosítói kifizetésből kamatjövedelem az adó mértéke 16%, a biztosító levonja |
|||
|
Határozatlan idejű
(egész életre szóló, |
A biztosítás |
A haláleseti szolgáltatás adómentes; a biztosítási szolgáltatásnak
nem minősülő biztosítói teljesítés (visszavásárlás) egyéb az adó mértéke 16% szja, 27% eho (ha a felhalmozási idő legalább tíz év volt, az eho 14%); |
Biztosítottcsere, az egyéb
jövedelmet a biztosított szerzi meg (an- |
|
Ekhováltozások
Változás 2013. január 1-jétől.
Az ezután szerzett ekhoalapot képező jövedelem egészére 15 százalékos az ekho, ha a jövedelmet szerző magánszemély nem nyugdíjas. (Korábban az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részét csak a nyugdíjjárulék-alap felső határáig, vagyis legfeljebb évi 7 942 200 forint járulékalap után kellett megfizetni.)[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapvető rendelkezései, az adónem választásának feltételei, illetve a fő szabály szerint fizetendő ekho mértéke változatlanok. Az ekhóból 3,9 százalék nyugdíjjáruléknak minősül. A nyugdíjast terhelő ekho mértéke továbbra is 11,1 százalék.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. § (2), 9. § (1) bekezdéseiben.]
Átmeneti rendelkezés
Ha a magánszemély 2012. évi járulékalapot képező jövedelme 2012 decemberére vonatkozóan a 2013. január 10-éig megszerzett ekhós kifizetést is figyelembe véve meghaladja a 2012-re érvényes járulékplafont (azaz a napi 21 700, évi 7 942 200 forintot), az ekhós kifizetés járulékplafont meghaladó része után 11,1 százalékos mértékkel kell megállapítani és levonni az ekhót.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 14/C. §-ában.]
__________________________________________________________________________________