adozona.hu
Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?
Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az iskolaszövetkezetnek - a munkaszerződés megkötésének napján - azokat a munkaviszonyban foglalkoztatott tagokat is be kell jelentenie az állami adóhatóságnak, akik nem biztosítottak.
A munkáltatónak, a kifizetőnek az adóhatósághoz kell elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie a biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őstermelőnek saját magát, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt. E határidőszabály alól kivétel az áll...
Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?
Bejelentés
Változás 2012. január 1-jétől.
Az iskolaszövetkezetnek - a munkaszerződés megkötésének napján - azokat a munkaviszonyban foglalkoztatott tagokat is be kell jelentenie az állami adóhatóságnak, akik nem biztosítottak.Nem változott.
A munkáltatónak, a kifizetőnek az adóhatósághoz kell elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie a biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őstermelőnek saját magát, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni.
Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az eseti megbízás keretében foglalkoztatott biztosítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).
A nem biztosított magánszemélynek -a 2012-ben már havi 6390 forint - egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezését és megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatósághoz.
Nem kell bejelenteni a magánszemély e kötelezettségének megszűnését, ha az a biztosítási jogviszony létesítése miatt szűnt meg (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoztatói bejelentés alapján a biztosítási jogviszony első napjától hivatalból intézkedik az egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törléséről).
A bejelentés tartalma, kötelezetti kör
Változás 2012. január 1-jétől.
A foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony kezdetének bejelentésekor nem kell bejelentenie a magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalója magán-nyugdíjpénztárának nevét és azonosítóját.Nem változott.
A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell a bejelentő adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá jogelődje nevét és adószámát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését, kódját, a biztosítás szünetelésének időtartamát, heti munkaidejét, FEOR-számát.A jogutód munkáltató köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.
Járulékbevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
Nem kell magánnyugdíjpénztári tagdíjat bevallani a járulékbevallásban, de a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét továbbra is közölni kell.Társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adót kell bevallani. A bevallásban adatot kell szolgáltatni a foglalkoztatási (Start, Start Plusz, Extra, Bónusz stb.) kedvezményekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmények alapjáról és összegéről.
A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt követő olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani, amelyekben járulékalapot képező jövedelem, juttatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási kötelezettsége.
Nem változott.
A járulékbevallásban a munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell közölnie:■ a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma);
■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele;
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódja, nyugdíjas státus, arányos szolgálati idő napjai;
■ a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, összege;
■ a nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíjjárulék levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a biztosítás szünetelése;
■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtartama;
■ a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja és összege,
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásában fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot;
■ a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapja és összege.
Járulékkülönbözet elszámolása
Nem változott.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb ösz-szegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató
a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén visszaigényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri).
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az általa megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.
Nyilatkozat a járulékról
Nem változott.
A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat (a jogcímet is megjelölve), hogy a kifizetést nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.Nyugdíjjárulék visszaigénylése
Nem változott.
A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatójával (kifizetőjével) nem számolta el.Adatszolgáltatás
Nem változott.
Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a nyugdíj-biztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szervnek, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatási szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges.Az adóhatóság elektronikus úton átadja -a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - a Nyugdíj-biztosítási Alapot kezelő szerv részére a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához, nyugdíj-megállapításához szükséges éves összesített adatokat.
Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát.
Elszámolás a kifizetésekről
Nem változott.
A kifizető és a munkáltató köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő közteher alapja és összege, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék.Külföldi foglalkoztató
Nem változott.
Ha a külföldi vállalkozás munkavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, a külföldi vállalkozás foglalkoztatónak minősül, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. (A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.)Becslés
Változás 2012. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be a munkavállalóját - legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve -, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után állapítja meg a járulékokat. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellenőrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatottak számának átlaga alapján állapítja meg.Méltányosság járuléktartozásnál
Nem változott.
Az adóhatóság a magánszemély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.Ismételt ellenőrzés
Nem változott.
Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára kerülhet sor akkor is, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt.Mulasztási bírság
Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.