adozona.hu
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2012. január 1-től új törvény állapítja meg a szakképzési hozzájárulás szabályait.
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (nem a társadalombiztosítási alap, mint korábban).
A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg (korábban az üzleti évre is megállapíthatta).
A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a szá...
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
2012. január 1-től új törvény állapítja meg a szakképzési hozzájárulás szabályait.
A hozzájárulás alapja, mértéke
Változás 2012. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (nem a társadalombiztosítási alap, mint korábban).A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg (korábban az üzleti évre is megállapíthatta).
A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, minden más hozzájárulás-kötelezettnek pedig - a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában.]
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás mértéke: 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. §; (2), (4) bekezdéseiben.)
__________________________________________________________________________________Megszűnő hozzájárulás-csökkentési lehetőségek
A bruttó kötelezettség 2012-től már nem csökkenthető■ a gyakorlati képzéssel kapcsolatos elszámolható költségek (kiadások) összegével,
■ a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására stb. a tárgyévben fordított összeggel,
■ a szakmai alapképzést is szolgáló tanműhelyre a tárgyévben fordított, ellenőrizhető és arányos költségei (kiadásai) összegével,
■ a tanuló-, illetve a hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során anyagköltségre fordított összeggel,
■ a saját munkavállaló számára felnőttképzési szerződés, illetve a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel,
■ a térségi integrált szakképző központ (TISZK) részét képező szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott - a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló - felhalmozási támogatással (fejlesztési támogatással).
__________________________________________________________________________________
A hozzájárulás kötelezettjei
Változás 2012. január 1-jétől.
Szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a közjegyzői iroda is.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű■ gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
■ szövetkezet, kivéve a lakás-, a szociális, valamint az iskolaszövetkezetet,
■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
■ ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda,
■ személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
■ egyéni cég,
■ belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét pedig az átalányadó megfizetésével teljesíti.Az evaalany adózó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2- § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Mentesség hozzájárulás alól
Változás 2012. január 1-jétől.
Bővül a mentesítettek köre: nem fizet szakképzési hozzájárulást az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont továbbra is fizet hozzájárulást).[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Továbbra sem kötelezett szakképzési hozzájárulásra:■ a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
■ az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az általa foglalkoztatott után igen),
■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
A hozzájárulás teljesítése
Változás 2012. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető■ a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulás-kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlatot is -szervezésével;
■ 2012. augusztus 31-éig: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, ha a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájáruláskötelezett - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény 31. paragrafus (1) bekezdése alapján - együttműködési megállapodást kötött;
■ 2012. szeptember 1-jétől: gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének a gyakorlati képzés szervezésével nem (vagy csak részben, illetve csak időszakosan) tesz eleget, az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti bruttó - vagy a csökkentő tételként figyelembe vehető összegek levonását követően: nettó - kötelezettségét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. §-jában.]
__________________________________________________________________________________Hozzájárulás-teljesítési gyakorlati képzéssel
Gyakorlati képzésre elszámolható normatíva
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A gyakorlati képzésnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre differenciált normatíva kerül bevezetésre. Az alapnormatíva 440 000 forint/fő/év, amit 2012-re a szakképzési hozzájárulási törvény, az azt követő évekre pedig a mindenkori éves költségvetési törvény rögzít.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 280/2011. kormányrendelet) 2. §-ában.]
A szakképzésihozzájárulás-fizetési bruttó kötelezettséget csökkentő tétel a szakmai gyakorlat idejével (napjaival) arányosan számítható szakközépiskolával vagy szakiskolával kötött együttműködési megállapodás, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett gyakorlati képzés esetén. Az egynapi gyakorlati képzési normatíva tanulók esetén az alapnormatíva 1/130 részével, hallgatók esetén 1/100 részével számolva határozható meg. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető.[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2), illetve 6. § (2) bekezdéseiben.]
Osztószám együttműködési megállapodásnál
A szakképző iskolákban egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüggő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban szereplő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40-60 százalékos arányt - figyelembe véve tehát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osztószámmal került meghatározásra az egynapi gyakorlati képzési normatíva, melynek az öszszege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva 130 nappal) napi 3385 forint. (40 százalékosnál kisebb arányú gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzés megszervezhető együttműködési megállapodás keretében.)Tehát például az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként (20 nap x 3385 forint) 67 700 forint csökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében.]
Osztószám felsőoktatásban
A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, átlagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, így az egynapi gyakorlati képzési normatíva összege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva 100 nappal) 4400 forint/nap.Így például a gyakorlatigényes szak keretében a szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók hallgatónként (20 nap x 4400 forint) 88 000 forint csökkentő tételt számolhatnak el havonta.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (2) bekezdésében.]
Előlegfizetés
A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára a csökkentő tétel havi összegét a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi tanulónként, illetve hallgatónként.[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében.]
Tanulószerződéses gyakorlati képzés
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a csökkentő tétel összegével csökkentheti. A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre - ha a tanulószerződés a tárgyév egészére fennáll - tanulónként, az alapnormatíva-összeg és a rendelet mellékletében szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni. Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi csökkentő tételek összege adja a csökkentő tétel éves összegét.[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A tárgyév teljes időtartamára fennálló tanulószerződés esetén a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulónként a súlyszorzóval kiszámított csökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi.Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 3. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Visszatérítés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulás-kötelezett a bruttó kötelezettségét 2012-re 440 ezer forint/fő/év összegben rögzített alapnormatíva alapján - az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint - számított összeggel (csökkentő tétel) csökkentheti.Ha a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítőnél a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét, a meghaladó rész visszaigényelhető az állami adóhatóságtól. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes.
Az állami adóhatóság a visszatérítésnél az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visz-szatérítés.
Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvényben meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget, és tanulószerződéssel nem rendelkezik.
Ha a hozzájárulás-kötelezett a tanulószerződést határidő előtt jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni (az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint) a tanulószerződés alapján 2012. január 1-je után, a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1)-(4) és (8) bekezdéseiben.]
Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50 százaléka lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek. A teljesítési megbízott az általa az átirányítottaknak végzett gyakorlati képzésre nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell
■ az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát;
■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át;
■ a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként;
■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását;
■ az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét;
■ a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást;
■ a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerződéses tanuló után nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5)-(7) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés, határidők
Változás 2012. január 1-jétől.
A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja és maga fizeti meg - a tárgyévet követő év február 25-éig - az állami adóhatóságnak■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
■ a csökkentő tétel éves összegét,
■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.
A hozzájárulás-kötelezett az év 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel az előlegbefizetésnél időarányosan figyelembe vehető, ha a kötelezett kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesít, és a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét. Ez esetben a kötelezettséget meghaladó rész visszaigényelhető. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes.
Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja, és megfizeti - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A kettős könyvvitelt vezető, a naptári évtől eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallásában), fizeti meg vagy igényli vissza.
A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia a szakképzési hozzájárulási törvény által nem szabályozott kérdésekben. Az ellenőrzés érdekében a gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az általa a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9., 11. §-aiban.]
Képzés, képzési rendszer fejlesztésének támogatása
Változás 2012. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulásból származó bevételek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illetik meg. E források felhasználhatók:■ kormánydöntés alapján szak-, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi programra; továbbá - kérelemre - képzési célú támogatásra legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, magyarországi székhelyű, fióktelepű befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára; a kkv-s körbe nem tartozó hozzájárulás-kötelezett részére olyan tanműhely létesítésére, amelyben az - iskolai rendszerű szakképzés keretében - tanulószerződés alapján gyakorlati képzés folytatását tervezi; valamint az ilyen tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, szoftverfelhasználási jog és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék megszerzéséhez,
■ hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (egyházi fenntartású intézmény, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, illetve az általuk fenntartott intézmény) normatív támogatására,
■ a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására,
■ a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében szak- és felnőttképzési célokra,
■ a decentralizált keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg 75 százalékáig),
■ a központi keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg erejéig).
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 12., 14 §-aiban.]
A decentralizált keret beruházási célú támogatásokra használható fel■ a hozzájárulás-kötelezettnél folyó gyakorlati képzés támogatására azon tanulók esetében, akiknek az elméleti képzése a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben folyik,
■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben; a szak- és felnőttképzésért felelős miniszterrel szakképzési feladatellátásra megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben; speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában; a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél; a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházáshoz; vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.
A támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 17. §;-ban, 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A központi keretből a decentralizált keretnél megfogalmazott célokon (beruházási támogatásokon) túlmenően■ beruházási célú támogatás nyújtható az állami szak- és felnőttképzési szervnek,
■ támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez (az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki),
■ támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására,
■ kérelemre támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez,
■ támogatható a beruházási célú támogatásra jogosultnál (lásd decentralizált keret) a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag-és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak-és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése,
■ forrás biztosítható a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, valamint
■ támogatás nyújtható az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához, melyek a következők lehetnek: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai és szakközépiskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint az e feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoringtevékenység; a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása; a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése; a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztése.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 18-19. §-aiban.]
A támogatások részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az állami szak- és felnőttképzési szerv köti meg.A támogatási szerződés tartalmazza:
■ a támogatásban részesülő nevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola és felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM-azonosítóját,
■ a támogatásban részesülő - állami adóhatóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
■ a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
■ a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
■ a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,
■ a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
■ a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
■ a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetésszerű támogatásfelhasználás jogkövetkezményeit,
■ a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
■ azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől,
■ mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet előír.
Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 20-21. §-aiban.]
A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a kormány egyedi döntésén alapuló támogatást, valamint a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább tízéves időtartamra - a támogatás mértékéig - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, megvalósított létesítményt nem a szerződésben meghatározott rendeltetés szerint használja, illetve az a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától számítva a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára. A visszafizetett támogatás összegével a kedvezményezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ában.]
Átmeneti rendelkezések
A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze javára fennálló követelések és terhére vállalt kötelezettségek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.A hozzájárulási kötelezettség 2011-re vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni, az alábbiak figyelembevételével.
A 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett
■ az üzleti év első napjától december 31-éig időarányosan a szakképzési hozzájárulásról szóló (korábbi) 2003. évi LXXXVI. törvény szerint,
■ 2012. január 1-jét követően a szakképzési hozzájárulásról szóló (új) 2011. évi CLV. törvény szerint teljesíti.
2011-ben kezdődő üzleti év esetén a 2011. december 31-éig terjedő időszakra
■ a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulás-kötelezett az állami szak- és felnőttképzési szerv felé,
■ a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az állami adóhatóság felé teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012. február 25-ig benyújtandó soron kívüli bevallásban.
2011-ben kezdődő üzleti év esetén, ha a 2011. december 31-éig terjedő időszakban a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségei elszámolásával teljesíti, 2012. február 25-éig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 25-26. §-aiban.]
Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amelyik hozzájárulási kötelezettségét 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a gyakorlati képzésre■ együttműködési megállapodás alapján került sor, 2012. január 1-jét követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmaznia,
■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. január 1-jét követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre (akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, valamint a korlátozó feltételeket is megfelelően alkalmazni kell.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 27. §-ában.]
2012. január 1-je előtt a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem működtethető tovább, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett szakképző iskola fenntartóját, ha az a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Ha nem él elővásárlási jogával, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28. §-ában.]
Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa 2012. január 1-je előtt megkötött tanuló- vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt, 2012. január 1-jét követően jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig■ az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét az állami szak- és felnőttképzési szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (EFK-számla) befizetni,
■ a 2012. január 1-jétől érvényesíthető csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 29. §-ában.]
Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik 2012. január 1-je előtt gyakorlati képzés szervezésével teljesítette szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, és a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-éig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig -ha a tárgyi eszköz ingatlan, tíz évig - gyakorlati képzés céljaira használni.Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesítés gyakorlati képzése szervezését, legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg köteles az EFK-számlára befizetni a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszközöknek és beruházásoknak - a képzésmegszűnés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettségi idővel arányos bekerülési értékét.
Mentesül e befizetési kötelezettség alól
■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
■ a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja térségi integrált szakképző központ keretében működő, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek. Ez esetben az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 30. §-ában.]
2011-ben nyújtott fejlesztési támogatás a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint legkésőbb 2012. december 31-éig használható fel a támogatási szerződésben meghatározott célokra; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-áig be kell fizetni az EFK-számlára.A fejlesztési támogatásban részesített 2012. január 1-jét megelőzően öt évre - ingatlan esetén tíz évre - vonatkozóan köteles elszámolást készíteni, valamint 2013. március 15-éig adatot szolgáltatni az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami szak- és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, és azt elfogadja, vagy jogszerűtlen felhasználás miatt befizetési kötelezettséget állapít meg. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK-számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 31. §-ában.]
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülés időtartama alatt - a benyújtott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzájárulási kötelezettségüket a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítők kötelezettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk.Az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
A 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.