adozona.hu
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászati...
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését, finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét - az alapszabályban kell részletezni).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámlajóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. A teljes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja; ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2012-ben is a befizetett tagdíj 20 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartása
Választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztár 2012. január 1-jén elszá-molóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 500 ezer forint van a számláján.|
Növekedési portfólió |
Tétel |
|
Január 1-je |
|
|
1. Egyéni számlák összege |
1 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma* |
1 000000000 db |
|
3. Egy egység érté ke (1. / 2.) |
1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege |
500 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek |
500000 db |
|
Január
9-én a pénztár a január 2-án befektetett |
|
|
6. Nettó hozam (1. x 0,1%) |
1 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege |
1 001 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma |
1 000000000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) |
1,001 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) |
500 500 Ft |
|
Január
12-én a pénztár 500 ezer forintos |
|
|
11. Befektetési veszteség |
500 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák összege |
1 000 500 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma |
1 000000000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) |
1,0005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) |
500 250 Ft |
|
Január
13-án a pénztár a növekedési portfólióban |
|
|
16. Összes tagdíjjóváírás |
1 500 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása |
20 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák összege |
1 002 000 000 Ft |
|
19.
Elszámolóegység-növek- |
1 499 250 db |
|
20.
Elszámolóegységek száma |
1 001 499 250 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) |
1,0005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység- |
19990 db |
|
23. "A" egységeinek száma |
519 990 db |
|
24. "A" számlaegyenlege |
520 250 Ft |
|
25. Az
elszámolóegység-érték |
0,05% |
__________________________________________________________________________________
Munkáltatói hozzájárulás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az önkéntes pénztárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak minősülő munkáltatói hozzájárulás 1,19-szorosa után 10 százalék (tehát 11,9 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Így a személyi jövedelemadóval együtt összesen 30,94 százalékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak e juttatás után.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A személyi jövedelemadóról szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint a juttatás 1,19-szorosa után számított 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) mértékű adó terheli az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás béren kívüli juttatásnak számító részét. Az adó az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50 százalékáig, 2012-ben 46 500 forintig terjedő részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig (2012-ben havi 27 900 forintig) terjedő részét.A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.
A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezményes összeghatárt meghaladó része béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a foglalkoztatónak a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) személyi jövedelemadót és 27 (tehát 32,13) százalékos ehót kell fizetnie (összesen tehát 51,17 százalékos terhet).
A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és a maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet).
A munkáltató az általános feltételeknél magasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást állapíthat meg azok részére, akik 15 évnél hamarabb érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1962-ben született önkéntes pénztári tagok részére - feltéve, hogy 2009. december 31-én már pénztártagok voltak - ezt a kedvezményt már év elejétől megadhatja, annak ellenére, hogy ők az 50 éves (tehát a nyugdíjkorhatárt 15 évvel megelőző) életkort csak az év folyamán fogják betölteni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3)-(4) bekezdésében.]
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafete-riarendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]
Pénztártámogató
Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.[Lásd az 1993. évi XCVI törvény 17. §-ában.]
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Pénztártag halála, számlaöröklés
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését, és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathatja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő ösz-szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]
Pénztárszervezet
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve -az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]
Jogosultság nyugdíjpénztári szolgáltatásra
Változás 2012. január 1-jétől.
Ezentúl a nyugdíjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részére folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra. Eddig akkor szerezhetett a korhatár betöltését megelőzően jogosultságot, ha a 2012. január 1-jétől átalakított korhatár előtti nyugdíjak valamelyik formájában - például előrehozott, rokkantsági, szolgálati vagy korengedményes nyugdíjban - részesült.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
Nem jogosít az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevételére a rokkantsági nyugdíj átalakítását követően folyósított vagy újonnan megállapított rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás folyósítása. (A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy eddig jogosultságot szerzett önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodást elszenvedett pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt továbbra is átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba. Így a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhalmozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra, gyógyszervásárlás támogatására, illetve egészségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásra fordíthatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (3) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2012-ben felvesz a követeléséből, ezt 2015-ben teheti meg ismét).A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.
A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában.]
Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. Így például járadékszolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsíthetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen megkapnák felhalmozásukat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 18/A. §-ában, 64/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]
Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § (3) bekezdésében.]
A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót és 27 százalékos ehót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adó- és ehomentesen veheti fel.Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi jövedelemadó, az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást viszont csak akkor nem, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen. A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli adó a pénztári szolgáltatást, ha a tag tébés rokkantsági nyugellátásra a szolgáltatás megkezdésekor szerzett jogosultságot.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkorhatárt megelőző felvétele esetén az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el".
A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérése előtt felvett megtakarítás adóköteles részét - az adókötelezettség mellett - 27 százalék eho terheli, amit a tagnak kell megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) bek. a) pontjában.]
Egyéniszámla-értesítő
Nem változott.
Az önkéntes pénztárnak minden évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénzügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaznia. A tárgyévben már elszámolóegységes rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a számlaértesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig, önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert nem működtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie a számlaértesítőt.[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2001. kormányrendelet) 30. §, 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 268/1997. kormányrendelet) 21/D. §]
Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte -a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B. § (3) bekezdéseiben.]
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, továbbá 27 százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
[Lásd az 1993. évi XCVI törvény 46. §(1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében.]
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például azért, mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ának (2) bekezdésében.]
Hozammutatók nyilvánosságra hozatala
Nem változott.
A PSZÁF a nyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az elózó évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az elózó tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását méró hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az elózó évben elért hozamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (például azonos betűnagyságban) megjelenteti az elózó tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé.
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada.
[281/2001. kormányrendelet 24. § (2), 25. §]
Határidők
Változás 2012. január 1-jétől.
A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet követő ötödik hónap végéig, tehát május 31-éig kell a közgyűlés elé terjeszteni. (Eddig a pénzügyi évet követő 150 napon belül, tehát legkésóbb egy, vagy két nappal május 31-e előtt kellett ezt megtenni.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem működtet elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert, a pénztártag vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagyis a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla összegének legfeljebb 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illetve a jogosultság igazolásától számított 15 napon belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell majd utalnia.Az elszámolóegységes nyilvántartási rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezményezettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy átutalást tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon belül kell teljesítenie.
A pénztáraknak a pénztári beszámolót és a mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenniük, éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is, s ezek adatait a PSZÁF is közli a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor e közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Számlalezárási költség
Nem változott.
Ha a tagsági jogviszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.[281/2001. kormányrendelet 29. § (2), 268/1997. kormányrendelet 21/A. §; (2) bek.]
Tagdíjból levonható költségek
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzített vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által
- a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után
- elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegyvásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámlaegyenlege értékét meghatározza.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]
Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktu-áriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]
Pénztári alapok, vagyon
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D. §-aiban.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Önkéntes nyugdíjpénztár 2002-ben 5 százalékos hozamot ér el, 2010-ben 12 százalékos hozamot, 2011-ben azonban 8 százalékos veszteséget. 2003-2009-ben a hozam 20 százalékos nyereség és 18 százalékos veszteség között ingadozott.2002 elején "A" pénztártag egyéni számlájának egyenlege 400 ezer forint, az 5 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 20 ezer forinttal gyarapszik. 2010 elejére egyenlege 2 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2010. évi 12 százalékos hozama eredményeként megtakarítása ez évben 240 ezer forinttal emelkedik. A 2010-ben teljesített tagdíjbefizetések következtében
2010. végi záróegyenlege további 100 ezer forinttal emelkedik, így 2 millió 340 ezer forint lesz. 2011-ben a 8 százalékos negatív hozam (veszteség) miatt 187 ezer forinttal mérséklődik a megtakarítása, amit csak részben kompenzál a 100 ezer forintos tagdíjbefizetés. Így
2011. végi záróegyenlege 2 millió 253 ezer forint.
A pénztár 2012. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2011. évi hozamrátája -8 százalék (tehát 8 százalékos veszteség), 2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel. A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál, eszerint a pénztár 2012. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi átlagos vagyonnövekedési mutató 6,5 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 7 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 6,5 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Önkéntes pénztári adózás 2012-ben
Személyi jövedelemadó
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg.Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján).
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján jóváírták) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
28. § (1) f), eho-tv 5. (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jóváírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási előírások szerint igazolják.
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 20 százalékát, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalt összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés-jóváírást. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.
46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatói adomány).
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem).
69. § (1)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 3. § (4) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 10 százalékos eho-t (tehát 11,9 százalékot).
Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást befizető munkáltatót terheli. A hozzájárulásban részesülő pénztártag előzetes nyilatkozatban köteles közölni a munkáltatóval, hogy az adóévben más munkáltató nem fizetett be a javára hozzájárulást. A hozzájárulást a kifizető több hónapra előre vagy legfeljebb három hónapra utólag utalhatja. Előre történő utalás esetén - beleértve a 2011. évi utalást is - a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és kifizetni az adót.
70. § (4), eho-tv 3. § (1) ba) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás esetén pedig az együttes befizetésnek a minimálbér 30 százalékát meghaladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 27 százalékos ehót (tehát 32,13 százalékot).
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei visszalépés esetén.
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei visszalépés esetén.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt összegének kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adójának adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-C §-ai szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő tag kifizetését utalták. A teljesítés során az szja-törvény 44/A §-ának szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
11. sz. mell. I.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei.
Adózási szabály: Költségként elszámolható.
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság, egészségkárosodás, megváltozott munkaképesség miatt keletkezett ellátás esetén).Adózási szabály: Adómentes.
Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifizetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15 százalékánál; C: mindig.
28. § (1) d), eho-tv 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása.
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót.
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösz-szegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban.
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100 százaléka, a várakozási időt követő második évben 90 százaléka, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő 10. évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100 százaléka egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles). A kifizetés adóköteles része után 27 százalékos ehót kell fizetni.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak kell megfizetnie az ehót.
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból történt befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is).
Adózási szabály: Adómentes.
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e), eho-tv 5. § (1) b), e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül.Adózási szabály: Egyéb jövedelem.
Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem, eho nem terheli.
28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárból jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles, eho terheli. A pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a tagnak kell megfizetnie az ehót.
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: A lekötött összeg 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 szazalékának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben történt.
44/A § (4) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg lekötésének akár részbeni megszüntetése (feltörése).
Adózási szabály: A lekötés utáni, egyéni számlán jóváírt adóhatósági átutalási összeget húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtási határidejéig megfizetni.
Megjegyzés: A lekötött összeg feltörése miatt nem kell ehót fizetni.
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalapra jutó, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 szazalékának pénztári számlára utalásával és az egészség- és önsegélyező pénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették.
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások.
Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek.
Megjegyzés: Nem adómentes az egészség-és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatás.
Társasági és osztalékadó
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20 szazalékát.Adózási szabály: Adómentes.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül.
__________________________________________________________________________________
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adó- és ehoköteles jövedelemnek számít).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]
Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Önsegélyező pénztári szolgáltatások
Változás 2012. január 1-jétől.
Az önsegélyező pénztár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadékellátását is kiegészítheti. A kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig - a tagi egyéni számla megterhelésével is adható. Az ellátások megszűnése miatt már nem egészítheti ki viszont a pénztár a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a rendszeres szociális járadék ellátásokat.[Lásd a 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § d), valamint 50/D. § c)-cc) pontjaiban.]
Nem változott.Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások:
■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50., 50/D §-aíban.]
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Önsegélyező pénztár nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a minimálbér 30 százalékáig terjedő összeget adhat, azaz 2012-ben tagonként 27 900 forintot. (A szolgáltatás a tanév első napját megelőző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
Csakúgy, mint az egészségpénztári, az önsegélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie. (Ehót nem kell fizetnie utána.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyednek, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §-ában.]
Egészségpénztári szolgáltatások
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egészségpénztár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadék ellátását is kiegészítheti. Az ellátások megszűnése miatt viszont már nem szolgáltatható kiegészítés a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a rendszeres szociális járadék után.[Lásd a 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. j) pontjában.]
Az egészségpénztárak ezentúl nem támogathatják a gyógyfürdő vagy más intézet által nyújtott fürdőszolgáltatást, továbbá a gyógy- és az egészségügyi üdülést, valamint a sporttevékenységet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
Életmódjavító szolgáltatásként sem támogathatja az egészségpénztár a rekreációs üdülést, valamint az életmódváltozást elősegítő kúrákat. Eddig ezeket a szolgáltatásokat igénybe vehették ugyan a pénztártagok, de az egyéni számláról ráfordított összeg után adót kellett fizetniük.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. § b), d) pontjaiban.]
Ha pénztártag 2011-ben olyan szolgáltatást vett igénybe, amelyet 2012-ben a pénztár már nem finanszírozhat, 2012. június 30-áig kérheti a szolgáltatás ellenértékének elszámolását egyéni számlája terhére. Ebben az esetben a pénztártagnak a személyi jövedelemadót és az ehót minden esetben a 2011. évi szabályok szerint kell megfizetnie. Az általános elszámolási szabályok szerint e szolgáltatásokat csak finanszírozhatósági idejük alatt, tehát 2011. december 31-éig lehetett volna elszámolni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 81. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egészségpénztárak által továbbra is szolgáltatható főbb ellátások:■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]
Egészség- és önsegélyező pénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, az egyéni számla kétéves lekötése, illetve az egészségpénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető igénybe.Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni az egészségpénztári tag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
Pénztárfelügyelet
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 64/C-D. §-aiban.]
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]