adozona.hu
Mit kell tudni a magánnyugdíjpénztárakról?
Mit kell tudni a magánnyugdíjpénztárakról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Bármely ország állampolgára bármikor beléphet magánnyugdíjpénztárba. (Eddig a 30 évesnél fiatalabb, valamint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe korábban be nem lépett bármely életkorú biztosított válhatott pénztártaggá. Életkortól és az előzménytől függetlenül pénztártagságot létesíthetett a hontalan, illetve olyan, nem EU-tagországi állampolgár biztosított - úgynevezett harmadik országbeli személy -, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást.) ...
Mit kell tudni a magánnyugdíjpénztárakról?
Önkéntes pénztártagság
Változás 2011. december 31-étől.
Bármely ország állampolgára bármikor beléphet magánnyugdíjpénztárba. (Eddig a 30 évesnél fiatalabb, valamint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe korábban be nem lépett bármely életkorú biztosított válhatott pénztártaggá. Életkortól és az előzménytől függetlenül pénztártagságot létesíthetett a hontalan, illetve olyan, nem EU-tagországi állampolgár biztosított - úgynevezett harmadik országbeli személy -, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §-ában.]
Nem változott.
Senkinek nem kötelező belépni magánnyugdíjpénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §-ában.]
Visszalépés a tb-be
Új előírás 2011. december 31-étől.
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2012. március 31-éig kezdeményezhetik pénztártagságuk 2012. május 31-ei megszüntetését, ha nem részesülnek társadalombiztosítási nyugellátásban. A nyilatkozatot ahhoz a pénztárhoz kell benyújtani, ahol tagsági jogviszonyuk fennáll.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15)-(17) bekezdéseiben.]
A pénztárnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kell átutalnia a tagságát megszüntető pénztártag kiegészítő tagdíjjal és reálhozammal csökkentett egyéniszámla-követelését. Az átutalást nem készpénzben, hanem befektetett eszközökben, például állampapírban, részvényben kell teljesíteni. Az egyes átutalt eszközök arányát a tagi portfólió egészén belüli eszközaránnyal egyezően kell a pénztárnak meghatároznia.A visszalépéséről 2012. március 31-éig nyilatkozó pénztártag társadalombiztosítási nyugdíját nem fogják csökkenteni megszüntetett magán-nyugdíjpénztári tagsága miatt.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (6) és a 1997/ LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdéseiben.]
A tagságát megszüntető pénztártag 2012. május 31-éig nyilatkozhat arról, hogy az őt megillető reálhozamot és kiegészítő tagdíjat készpénzben felveszi (bankszámlájára utaltatja), vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja, vagy a megegyező összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján íratja jóvá. A pénztár a határidő lejártát követően kezdi meg a tagnak járó összeg kifizetését. A 2012. május 31-éig nem nyilatkozó visszalépőt megillető összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján jóváírják.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15), (17) bekezdéseiben.]
A visszalépő tagot megillető, önkéntes nyugdíjpénztárba utalt vagy társadalombiztosítási egyéni számlán jóváírt összeg adó- és ehomentes.Nem változott.
Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A pénztár megszűnését követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagot a magánpénztár-tagsági idő alatt elért reálhozam nem illeti meg, de társadalombiztosítási nyugdíját nem fogják csökkenteni megszűnő magánnyugdíjpénztári tagsága miatt.[Lásd. az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (6) és az 1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7), 84. § (4) bekezdéseiben.]
Tagdíjfizetés
Változás 2011. december 31-étől.
A pénztártagok ezután maguk döntik el, mekkora mértékű vagy összegű tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba. Megszűnik tehát a pénztártagok nyugdíjjárulékköteles jövedelme utáni kötelező tagdíjfizetés. (A korábbi előírás szerint a pénztártagoknak a 2011 decemberétől megszerzett jövedelmük után 10 százalékos mértékű tagdíjat kellett volna fizetniük, megegyezően a nem pénztártagok nyugdíjjárulékával.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 26. §-ában.]
A magán-nyugdíjpénztári tagok jövedelme utáni nyugdíjjárulék teljes összegét is a Nyugdíj-biztosítási Alapba kell befizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 2. § (4), 18. § (2) bekezdésében, 33. §-ában.]
A pénztár alapszabályában meg kell határozni a kötelezően befizetendő legkisebb tagdíjösszeget, az úgynevezett egységes tagdíjat. (Eddig nem kellett előírni minimális tagdíjösszeget.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 26. §-ában.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Változás 2011. december 31-étől.
Nem szűnik meg 2011. november 30-ával a magán-nyugdíjpénztári tagok jogszerzése tb-nyugdíjra. Biztosítási jogviszonyuk időtartama ezt követően is beleszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a 2011 decemberétől kezdődően szerzett jövedelmeiket is figyelembe veszik a tb-nyugdíj kiszámítása során. (Az eddig érvényes, hatályon kívül helyezett szabály szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 decemberétől nem szerezhettek volna szolgálati időt, és jövedelmük nem számított volna be a nyugdíjba.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Visszalépő nyugdíjjogosultak
Változás 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági nyugellátás megszűnése miatt megszűnik az ellátásra jogosultságot szerzett pénztártagok visszalépési lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Eddig a pénztártag dönthetett arról, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben járó rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőző nappal visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe; ha így döntött, rokkantsági nyugdíjának mértékét nem csökkentették a pénztártagsága miatt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Tagsági viszony keletkezése
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben meghatározott, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja. A pénztártagnak a taggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.)
__________________________________________________________________________________Magán-nyugdíjpénztári adózás 2012-ben
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
■ Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) ka) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.Adózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára, fizetett tagdíj.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
1. sz. mell. 1. 2. Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
7. § (1) kb) Jövedelem, jogcím: Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: A magánszemély (aki kapta) jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénztári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összeg.Adózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek.
28. § (1) c), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím:
Tagdíj-kiegészítés visszafizetése.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, eho nem terheli.
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, 1997/ LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése szerinti (2011. március 1-jei) tagi visszalépések esetén teljesített kifizetések (tagdíj-kiegészítés visszafizetése, infláció feletti hozam kifizetése).
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése szerinti (2011. március 1-jei) visszalépések esetén.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-C szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahová a visszalépő tagi kifizetést utalták. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés).Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
__________________________________________________________________________________
Tagi jogok, kötelezettségek
Változás 2011. december 1-jétől.
Ezentúl magánnyugdíjpénztári tag nem köthet megállapodást szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítási szervekkel. Eddig ezt megtehette, és ez esetben a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék befizetendő mértékét csökkentették a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékével.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bekezdésében.]
Változás 2011. december 31-étől.
Ezentúl a jövedelemmel nem rendelkező pénztártagoknak nem kell a tagdíjfizetés érdekében egyedi megállapodást kötniük a pénztárral, és ilyet nem is köthetnek. (Eddig a járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkező - például fizetés nélküli szabadságot töltő - pénztártagoknak megállapodást kellett kötniük, ha tagdíjat akartak fizetni.)[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag nem csak az 1 ezreléket köteles megfizetni, hanem az elhagyott pénztár további költségeit is, de legfeljebb 5 ezer forintot.Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
A pénztártag átlépése csak akkor válik érvényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azoknál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénztárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmutatót megkapta.Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a PSZÁF honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.
A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pontjában.]
A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti-e meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénztár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó ösz-szeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Változás 2011. december 31-étől.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztár részére, a szabályzataiban foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni. (Eddig a tagdíjat a járulékkal együtt az adóhatósághoz kellett részletes törvényi előírások szerint bevallani és befizetni.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50-51. §-aiban.]
Pénztári szolgáltatások
Változás 2012. január 1-jétől.
A korhatár alatti nyugellátások megszűnése miatt ezután már csak az a pénztártag szerez jogosultságot szolgáltatásra, aki betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, vagy öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, valamint növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Eddig az a pénztártag is igénybe vehette a pénztári szolgáltatást, aki a - 2012. január 1-jétől megszüntetett - korhatár alatti öregségi típusú (például előrehozott, bányász- vagy rokkantsági) nyugdíjban részesült. Pénztári szolgáltatásra volt jogosult eddig az 50 százalékosnál magasabb mértékben egészségkárosodott, nem rehabilitálható pénztártag is.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. a)-b), j) pontjaiban.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért nem kell utánuk jövedelemadót fizetni.[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28. §-aiban.]
A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején, valamint a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindnek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27. §-ában.]
Pénztártag halála
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett nevét, személyes adatait, a jogosultsága arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, megtakarításához a kedvezményezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt ki kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíj-törvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba utaltassa át.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29. §-ában.]
Hozamgarancia
Nem változott.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt).A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2012-ben például 14 évi pénztártagságot követően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni neki, és a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot a garanciaalaptól kapja meg.
A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási időszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfóliót váltott.
[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]
Pénztári garancia
Nem változott.
Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni.A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét, más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártagnak megküldeni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bekezdésében.]
Pénztári működés
Nem változott.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,2 százalékát.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak legfeljebb a 0,9 százaléka vonható le működési célokra. A levonást követően fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.Ha a pénztárnak kimerülnek a működési forrásai, az egyéni számlák befektetéséből származó hozamból tagonként havi 265 forintot a hónap utolsó napján jóváírhat a működési tartalékban.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (amelyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, és nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.)
A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 2002-ben 4 százalékos nettó - azaz a költségekkel csökkentett - hozamot ér el, 2010-ben 10 százalékos hozamot, 2011-ben azonban 6 százalékos veszteséget. 2003-2009-ben a hozam 22 százalékos nyereség és 20 százalékos veszteség között ingadozik.2002 elején "A" pénztártag egyéniszámla-egyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2010 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2010. évi 10 százalékos hozamának eredményeként megtakarítása az évben további 300 ezer forinttal növekszik. A 2010 októberéig jóváírt befizetések eredményeként egyéni számlájának egyenlege 2011 elején 3 millió 400 ezer forint. (Novemberben és decemberben már nem írtak jóvá tagdíjat.)
A pénztári befektetések 2011. évi 6 százalékos veszteségének következtében a tag megtakarítása az évben 204 ezer forinttal mérséklődött. Ezt egyáltalán nem kompenzálta ebben az évben tagdíjbevétel, mivel 2011 évben egyáltalán nem írtak jóvá tagdíjat a számláján. Így 2011 végén a számlaegyenleg 3 millió 196 ezer forint volt.
A pénztár 2012. február végén jelenti a PSZÁF-nak, hogy 2011. évi hozamrátája -6 százalék, 2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel.
A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 5,5 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák).
A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 5,5 százalékkal nő. Ezek a mutatók a nominális hozamot jelzik, tehát az inflációnak megfelelő és az a feletti hozamot is tartalmazzák. Az infláció feletti átlagos hozam meghatározásához a nominális hozamot el kell osztani a 2002-2011. közötti időszak átlagos inflációs rátájával.
__________________________________________________________________________________
Választható portfóliók
Nem változott.
A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül.A három összetétel-változat:
■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt - legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha öt éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. §-aiban.)
A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie.Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A. § (8) bekezdésében.]
A magánnyugdíjpénztáraknak 2012. december 31-étől kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2012. december 31-étől a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék.[282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 34. §, 2/A melléklet III. rész]
Informatikai előírások
Nem változott.
A magánnyugdíjpénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban.A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló, 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot.A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozza meg.
Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).
[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]