adozona.hu
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).
A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal s...
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forintba beszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4 százalék természetbeni és a 2012-ben már 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2012. január 1-jétől havi 6390 forint). Ha e járulékok összege meghaladja a 450 ezer forintot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeghatár eléréséig.
Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel esetén továbbra is a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek minősülő összeg az ehoalap. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos ehót év közben az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha van kifizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bérbeadó magánszemélynek.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői százalékos eho
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások után a kifizetőnek 10 százalékos ehót kell fizetnie az adóalapként meghatározott összeg (a jövedelem 1,19-szorosa) után.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A kamatkedvezmény utáni 27 százalékos eho alapja az adóalapként meghatározott összeg, vagyis a juttatás értékének 1,19-szorosa (a kamatkedvezményből származó jövedelem 100 százaléka helyett).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. bb) alpontjában.]
Mentesül a kifizetői eho alól az a jövedelem, amely után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Így a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak, tiszteletdíjak - a járuléktörvény 5. paragrafus (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogviszonyból származó jövedelmek - után nem kell 27 százalék ehót megállapítani, mivel azok szociális hozzájárulási adó alapját képezik.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék (kivéve a béren kívüli juttatást, ami után 10 százalék a kifizetői eho).Kifizetői eho terheli az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó adó-(adóelőleg-)köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), valamint a kamatkedvezményből származó külön adózó jövedelmet.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a kifizetőnek továbbra sem kell 27 százalék ehót fizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 5. § (2) bekezdéseiben.]
A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után.Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás díja, a reprezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, valamint a béren kívüli juttatásoknak a kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ba) alpontjában.]
A magánszemély továbbra is akkor fizeti meg a 27 százalékos ehót, ha nincs kifizető, vagy pedig ha a kifizető nem köteles a jövedelem után adót (adóelőleget) megállapítani.A biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után nem kell járulékot fizetni, ezért ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. Így például a munkavállalónak a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától kapott adó-(adóelőleg-)köteles jövedelme után a kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos ehót.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A kifizetőt terhelő közterhek mellett adható juttatások
|
A juttatás jogcíme |
Eho (%) |
|
Üdültetés saját üdülőben |
10 |
|
Munkahelyi étkeztetés |
10 |
|
Erzsébet-utalvány |
10 |
|
Széchenyi-pihenőkártya |
10 |
|
- szálláshely-szolgáltatásra |
10 |
|
- vendéglátásra |
10 |
|
- szabadidős szolgáltatásokra |
10 |
|
Iskolakezdési támogatás |
10 |
|
Helyi utazási bérlet |
10 |
|
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége |
10 |
|
Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói |
10 |
|
A
béren kívüli juttatások évi 500 ezer |
27 |
|
Az
egyes béren kívüli juttatások törvényi |
27 |
|
Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés |
27 |
|
Cégtelefon magáncélú használata |
27 |
|
Csoportos biztosítások díja |
27 |
|
Minden
munkavállalónak azonos feltétellel |
27 |
|
Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három |
27 |
|
Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás |
27 |
|
Rendezvényen adott ingyenes ellátás, |
27 |
Más tagállami biztosítottak
Nem változott.
A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizetniük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett A1-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt (2012-ben ez 450 ezer forint).A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 százalék) ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Kivételek a százalékos eho alól
Nem változott.
A kifizetőnek nem kell 27 százalékos ehót fizetnie■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visz-szalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
A magánszemélyt nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei osztalék után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Egyéni ehobevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, de az ehót ezentúl nem 27 százalékos mértékkel, hanem 15 százalékkal kell bevallania és befizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a kifizető levonta az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.[Lásd. az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (6 százalékkal növelten), ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megállapított ehót a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha az nem kifizetőtől származik.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8) bekezdésében.]
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell bevallania százalékos egészségügyi hozzájárulásként.A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások utáni 10 százalék egészségügyi hozzájárulást a kifizető a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.A béren kívüli juttatás éves 500 ezer forint keretösszeg fölötti részére - mint egyes meghatározott juttatás után - megállapított 27 százalékos ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A kiszámított ehót csökkenti az ugyanazon alap utáni 10 százalékos eho (mivel a kifizető azt már egyszer, mint béren kívüli juttatás utáni ehót, megfizette).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6), 11. § (6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig.Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.
Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni a százalékos ehót.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.
Hozzájárulás túlfizetése
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.__________________________________________________________________________________
Példa béren kívüli juttatésok (cafeteria) közterheire 2012-ben (Ft)
|
1. 12-szer havi 12 500 forint
értékű |
150000 |
|
2. Széchenyi-pihenőkártya
szálláshely |
150000 |
|
3. Széchenyi-pihenőkártya
vendéglátás |
100000 |
|
4. Széchenyi-pihenőkártya
szabadidő |
50 000 |
|
5. Helyi utazási bérlet |
107000 |
|
6. 12-szer havi 10 ezer forint
értékű |
120000 |
|
7. Béren kívüli juttatások
együttes |
677000 |
|
8. Adóalap (7. x 1,19) |
805630 |
|
9. Kifizetőt terhelő szja (8. x 0,16) |
128 901 |
|
10. Kifizetői 10 százalékos ehoalap (8.) |
805630 |
|
11. Kifizetői 10 százalékos eho (10. x 0,1) |
80 563 |
|
12. Kifizetői 27 százalékos ehoalap* |
210 630 |
|
13. Kifizetői 27 százalékos eho** |
35 807 |
**Az adóévet követő év május hónap kötelezettségeként kell bevallani, a 27%-os ehót csökkenti az ugyanazon alap után megállapított 10% eho [Eho tv. 3. § (6) bek.].
__________________________________________________________________________________
Példa ingatlan bérbeadás ehójára
|
A) Tételes költségelszámolás |
|
|
1. Bevétel |
2 280 000 Ft |
|
2. Költség |
580 000 Ft |
|
3. Jövedelem (1. - 2.) |
1 700 000 Ft |
|
4. 14%-os eho
fizetése esetén |
1 326 000 Ft |
|
5. Szja-alap (4. x 1,27)** |
1 684 020 Ft |
|
6. Szja (5. x 0,16) |
269 443 Ft |
|
7. Ehoalap (4.) |
1 326 000 Ft |
|
8. Eho (7. x 0,14) |
185 640 Ft |
**A magánszemély összevonás alá eső éves várható jövedelme több mint 2 millió 424 ezer forint.
|
B) 10 százalékos költséghányad alkalmazása |
|
|
1. Bevétel |
1 500 000 Ft |
|
2. Jövedelem (1. x 0,9)* |
1 350 000 Ft |
|
3. Szja-alap (2. x 1,27) |
1 714 500 Ft |
|
4. Szja (3. x 0,16) |
274 320 Ft |
|
5. Ehoalap (2.) |
1 350 000 Ft |
|
6. Eho (5. x 0,14) |
189 000 Ft |
Lábjegyzet
A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.
