adozona.hu
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2012. január 1-jétől a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék egészét felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.
Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás.
A szociális hozzájárulási adóból származó bevétel továbbra is a tb-alapokat illeti meg, az adó megosztásáról azonban a költségvetési törvény rendelkezik.
A szociális hozzájárulási adó alanyai:
■ a kifizető,
■ az eg...
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
2012. január 1-jétől a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék egészét felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.
Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás.
A szociális hozzájárulási adóból származó bevétel továbbra is a tb-alapokat illeti meg, az adó megosztásáról azonban a költségvetési törvény rendelkezik.
Adóalanyok
A szociális hozzájárulási adó alanyai:■ a kifizető,
■ az egyéni vállalkozó,
■ a mezőgazdasági őstermelő.
Nem adóalany:
■ a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte [ők a járuléktörvény 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak sem minősülnek], nekik "munkáltatói" közteherként tehát továbbra is - a 2012-ben már havi 6390 forint összegű - egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük;
■ a mezőgazdasági őstermelő, akinek a járuléktörvény alapján nincs biztosítási kötelezettsége, neki az adóköteles jövedelme után ehót kell fizetni;
■ a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha a járuléktörvény alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, rá a kedvezményes járulékfizetési szabályok vonatkoznak, azaz 14 százalék járulékot fizet bevételei egyötöde után.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. §; (1), (6) bekezdéseiben.]
Adóalany kifizetők
Kifizető a természetes személlyel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizető bárki lehet - természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, tehát a kifizető fogalom itt nem ugyanaz, mint az adózás rendjéről szóló törvényben. További kifizető■ a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkező kifizető, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban álló, magyar tb-jogszabályok hatálya alatt álló személy a munkát Magyarországon vagy másik uniós, illetve EGT-tagállamban vagy Svájcban végzi [e szabály ugyanazt a személyi kört fedi le, mint a járuléktörvény 5. § (3) és 56/A § (1) bekezdésében említett kötelezetteké];
■ a természetes személy, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi kifizetője vagy annak képviselője az adófizetést elmulasztja [hasonlóan rendelkezik a járuléktörvény 56/A § (3) bekezdése],
■ a természetes személyt kirendelés alapján foglalkoztató, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik;
■ a munkavállalót kölcsönbe vevő, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel [hasonló előírást tartalmaz a járuléktörvény 56/A § (4) bekezdése].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2)-(5) bekezdéseiben.]
Adófizetéssel járó jogviszonyok
A kifizetőnek az alábbi jogviszonyok esetén kell adót fizetnie:■ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának jogviszonya, Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának jogviszonya, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, illetve ezeknek megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony [az országgyűlési képviselő kivételével ugyanazok a jogviszonyok, mint a járuléktörvény 5. § (1) a) pontjában];
■ szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséggel járó vállalkozási, megbízási jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) b) pontjának];
■ közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tag személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszonya (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
■ ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony [ez és az előző pont hasonló személyi kör, mint a járuléktörvény 5. § (1) f) pontja szerinti társas vállalkozóké];
■ gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony [ugyanaz, mint a járuléktörvény 5. § (1) c) pontja];
■ egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony, szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) h) pontja szerinti egyházi személy jogviszonyának];
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, előzőek alá nem sorolható jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak, és ide sorolandó az országgyűlési képviselő jogviszonya is].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdésében.]
Nem kell adót fizetni, ha■ a társas vállalkozás tagja vagy az egyházi személy (szerzetes) saját jogán nyugdíjas, vagy a tag olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte [e személyek a járuléktörvény 5. § (1) f) és h) pontjai alapján biztosítottnak sem minősülnek];
■ a jogviszony az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával áll fenn [e jogviszony a járuléktörvény 5. § (1) b) pontja alapján biztosítással járó jogviszonynak sem minősül].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői adóalap
A kifizetőt terhelő adó alapja:■ a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott), a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső önálló vagy nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjjal;
■ a tanulószerződésben meghatározott díj;
■ a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj;
■ az előzőek szerinti juttatások hiányában az adófizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt vagy más jogviszonyt megalapozó munkaszerződésben vagy egyéb szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás (külföldi kiküldetés esetén személyi alapbér alatt a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbért, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbért kell érteni).
[A felsorolás tartalmilag megfelel a járuléktörvény 4. § k) pont szerinti járulékalapot képező jövedelmek definíciójának, ideértve a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 1. § (2) bekezdését is. Ez utóbbi a külföldre kiküldött, és külföldön adózó olyan munkavállalókra vonatkozik, akik a külföldi - például más uniós állambeli - munkavégzésük alatt is a magyar tb-rendszer hatálya alatt maradnak.]
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésében.]
Nem adóalap:■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - harmadik állambeli munkavállaló, akit legfeljebb két évig foglalkoztatnak belföldön, és a korábbi belföldi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig három év eltelt (e pont és az előző pontok ugyanazokat a belföldön dolgozó, de itt nem biztosított személyeket sorolják fel, mint a járuléktörvény 11. §-a);
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás [ugyanaz, mint a járuléktörvény 21. § a) pontja];
■ a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 21. § d) pontjának];
■ a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [lásd a járuléktörvény 21. § e) pontját];
■ az olyan személynek juttatott bevétel, aki az uniós koordinációs tb-rendelet hatálya alá tartozó vagy szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított);
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (e jövedelmet az szja mellett 14 százalékos egyéni eho is terheli).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdésében.]
A jövedelmet pótló kártérítés után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (korábban tb-járulék-mentes volt, és ezért 27 százalékos ehót kellett utána fizetni). A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéb jövedelmek után továbbra is 27 százalékos ehót kell fizetni. A megbízási és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó, a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (ehót már nem).Egyéni vállalkozók
Egyéni vállalkozó■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlanbérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint
■ a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy és a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után a vállalkozói kivétje, az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint) után fizet adót.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (1), 457. § (3) bekezdéseiben.]
Ha az egyéni vállalkozó e jogállása nem áll fenn a teljes naptári hónapban, csak a jogállása naptári napjaira kell adót fizetnie, naponként legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó),
vagy
■ kifizetővel fennálló, adófizetéssel járó jogviszonya alapján a kifizető - a tárgyév január 31-éig tett, adóévre szóló nyilatkozat alapján - az adóalap-minimum (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százaléka) alapulvételével adót fizet utána.
A vállalkozói szociális hozzájárulásiadó-alap megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (3), 458. § (1)-(2), (4)-(5), (8) bekezdéseiben.]
Evás egyéni vállalkozó
Az evás egyéni vállalkozó által saját maga után havonta fizetendő adó alapja:■ a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a járuléktörvény szerint - az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére - tett nyilatkozatában vállalt összeg;
■ a minimálbér - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint);
■ az evaalap 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Az evás vállalkozó sem fizet adót az úgynevezett kieső időkre (például táppénz, gyes folyósítása, tevékenység szünetelése alatt).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja
A társas vállalkozás (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég) személyesen közreműködő vagy - nem munkaviszonyban eljáró - ügyvezető tagja után az adót a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelem alapján kell fizetni, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint) után.Tört hónap esetén az adó alapja az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony minden napjára legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze.
Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre a tag
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott;
■ ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel;
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó); vagy
■ más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, amely a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti utána az adót;
■ egyéni vállalkozó jogállásában saját maga után a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti az adót.
A szociálishozzájárulásiadó-alap a társas vállalkozás tagjainál is megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (1), 458. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben.]
Mezőgazdasági őstermelők
A szociális hozzájárulási adó szempontjából őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.Az adóalany őstermelő adóalapja havonta a tárgyév első napján érvényes minimálbér (ez 2012-ben havi 93 ezer forint), vagy a járuléktörvény alapján magasabb járulékalap választásáról tett nyilatkozata szerinti összeg. Tört hónap esetén az őstermelő csak e jogállása naptári napjaira fizet adót, naponként a minimálbér harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2), 457. § (4)-(5), 458. § (1)-(2) bekezdéseiben.)
Nyilatkozatok másodfoglalkozásban
A természetes személynek nyilatkoznia kell a kifizetője részére a heti 36 órát elérő munkaviszonyáról, nappali tagozatos tanulói (hallgatói) jogviszonyáról, valamint olyan más jogviszonyáról, amelyben a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetik az adót; ilyenkor a kifizető csak a tényleges jövedelem után fizeti az adót.Ha a nyilatkozat alapjául szolgáló körülmény megváltozik (például megszűnt a heti 36 órát elérő munkaviszony), a természetes személy ismételten nyilatkozik kifizetőjének. Ha ezt elmulasztja, a kifizető követelheti tőle az adóhiányt és a pótlékokat. Ha az adóhiány és pótlék nem hajtható be a kifizetőn, az adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt - határozattal - kötelezi fizetésre.
[Lásd az 2011. évi CLVI. törvény 458. § (7) bekezdésében.]
Az adó mértéke
A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével.A számított szociális hozzájárulási adót csökkenti:
■ a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény;
■ a Karrier Híd Programban részt vevők (felmentett köztisztviselők) utáni kedvezmény;
■ a foglalkoztatási kedvezmény (Start-, részmunkaidős kedvezmény);
■ a szakképzettséget nem igénylő munkakörök (FEOR-08, 9. főcsoport) kedvezménye (2013-tól).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 459. §-ában.]
Adókedvezmény a munkabérek nettó értékének megőrzésére
Az egyházi és közszférába nem tartozó kifizető adókedvezményt vehet igénybe, ha a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés mértékéről szóló kormányrendelet mellékletében összegszerűen meghatározott béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után végrehajtotta. Nem vehető figyelembe az adókedvezménynél a béremelés, ha a kifizető azt - akár csak részben is - béren kívüli juttatás formájában nyújtja.Folyamatosan foglalkoztatott a munkavállaló, ha a kifizetővel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban munkaviszonyban áll, és 2011. november 1-je és 2011. december 31-e között bármelyik napon
■ az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként munkaviszony keretében foglalkoztatottat is);
■ az adókedvezményt érvényesítő kifizető belföldi kapcsolt vállalkozásával - akár csak egy napig -munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt is, amelynek a kifizető vagy közeli hozzátartozója tagja, valamint a közeli hozzátartozó által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként munkaviszony keretében foglalkoztatott személyt is).
Adókedvezmény azon hónap(ok)ra érvényesíthető, amely(ek)re teljesül az a feltétel, hogy az elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló megkapja (ideértve azt is, ha az elvárt béremelés visszamenőleges hatályú).
Nincs elvárt béremelési feltétel, ha a kifizető 2011 novemberében és decemberében egy napig sem volt munkáltatója egyetlen természetes személynek sem (kivéve, ha a kifizető belföldi kapcsolt vállalkozása munkáltatója volt a kedvezménnyel érintett munkavállalónak, vagy természetes személy kifizető esetében saját maga vagy közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy egyéni cégként munkaviszonyban foglalkoztatta a kedvezményezett természetes személyt, mert akkor van elvárt béremelési követelmény).
Az adókedvezményt a kifizető havonta, a naptári hónap egészében fennálló munkaviszonyok utáni részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A (rész)kedvezmény alapja a természetes személyt munkaviszonyára tekintettel megillető bruttó munkabér (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján járó bért).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ában.]
A kedvezmény mértéke
■ 2012-ben havonta a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 ezer forintot; ha a bruttó bér nagyobb, mint 75 ezer forint, az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenti a kedvezményalap 75 ezer forintot meghaladó részének 14 százaléka;■ 2013-ban havonta 16 százalék, de legfeljebb 12 ezer forint 75 ezer forintos kedvezményalapig, melyet csökkent a 75 ezer forintot meghaladó kedvezményalap-rész 20 százaléka.
A kedvezmény 2012-ben 190 178 forintos, 2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérnél "fut ki". 2013-ban a kedvezmény béremelési feltétel nélkül jár.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa rész-adókedvezményre 2012-ben
|
1. Bruttó munkabér (forint/hó) |
127900 |
|
2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27) |
34 533 |
|
3. Kedvezményalap (1.) |
127900 |
|
4. Adókedvezmény 16 125 - [(1. - 75 000) x 0,14] |
8 719 |
|
5. Fizetendő adó (2. - 4.) |
25 814 |
Példa rész-adókedvezményre 2013-ban
|
1. Bruttó munkabér (forint/hó) |
127900 |
|
2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27) |
34 533 |
|
3. Kedvezményalap (1.) |
127900 |
|
4. Adókedvezmény 12 000 - [(1. - 75 000) x 0,2] |
1 420 |
|
5. Fizetendő adó (2. - 4.) |
33 113 |
Elvárt béremelés
Az elvárt béremelés mértékét kormányrendelet írja elő. Ez tételesen meghatározza, hogy a költségvetési szervnek vagy egyházi fenntartású intézménynek nem minősülő munkáltatónak 2012-ben mekkora béremelést kellene adnia a munkavállalóinak ahhoz, hogy a 2011-es nettó bér az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosításijárulék-emelés miatt ne csökkenjen. Ha a munkáltató az összes munkavállalójának kisebb emelést ad az elvártnál, vagy nem emel semmit azok bérén, nem kaphat szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt (ha a munkavállalók kétharmadánál mulasztja el ezt, nem vehet részt közbeszerzésen ajánlattevőként, és költségvetési támogatást sem kaphat).Havi 216 805 forint feletti 2011-es munkabérnél nincs - jogszabály által - elvárt béremelés. A 2011-ben minimálbéren foglalkoztatottak bérének a 2012-ben érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum (ez 2012-ben havi 93 ezer, illetve 108 ezer forint) összegére - kötelezően - teljesített emelése elvárt emelésnek számít.
2011-es munkabér alatt a személyi alapbér és a rendszeres bérpótlékok (együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni, amelyet a személyi alapbér 2011. évi legutolsó változásának időpontja és 2011. december 31-e közötti időszakra kell kiszámolni. Ha a személyi alapbér 2011. október 31-e után változott, a 2011. január 1-je és október 31-e közötti legutolsó személyi alapbérből kell - annak változásától a 2011. október 31-e utáni újabb személyi alapbér-változásig terjedő időtartamra - a rendszeres pótlékokkal együtt egész havi átlagot számolni. Ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, a teljes 2011-es rendszeres bért kell átlagolni. Ha a munkaviszony 2011. október 31-e után jött létre, a 2011-es munkabért a munkaviszony első napja és 2011. december 31-e között szerzett rendszeres bér egész havi átlagában kell megállapítani (még akkor is, ha a bér ez alatt változott).
Teljesítménybérnél személyi alapbér alatt a százszázalékos teljesítésért járó, 2011-es teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, ideértve a teljesítménybér időbér részét is (jutalékos bérformánál a ténylegesen kifizetett jutalékokat kell figyelembe venni).
Az elvárt béremelés akkor valósul meg, ha a munkáltató a munkavállaló - rendszeresbérátlag-számításnál figyelembe vett - személyi alapbérét 2012-ben
■ 26 százalékkal emeli, ha a 2011-es munkabér havi 59 600 forint vagy annál kevesebb;
■ a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosa és az elvárt béremelés (a kormányrendelet melléklete szerinti táblázatban a 2011. évi munkabérhez tartozó összeg) szorzataként kapott összeggel emeli, ha a 2011-es havi munkabér több, mint 59 600 forint, de nem haladja meg a 216 805 forintot.
A munkáltató - valamennyi munkavállalójára nézve - választhatja, hogy a 2011-es személyi alapbért úgy emeli, hogy nem számol rendszeres bérátlagot (nem veszi figyelembe a bérpótlékokat), és a személyi alapbér összegéhez tartozó - kormányrendelet táblázatában megjelölt - béremeléssel emeli a személyi alapbért.
__________________________________________________________________________________
Példa elvárt béremelésre
|
1. 2011. évi személyi alapbér (forint/hó) |
100 000 |
|
2. Rendszeres bérpótlék* (1. x 0,15) |
1 5 000 |
|
3. 2011. évi munkabér (1. + 2.) |
115000 |
|
4. Elvárt béremelés** |
12 900 |
|
5. Korrigált elvárt béremelés (4. x 1. / 3.) |
11 217 |
|
6. Elvárt személyi alapbér
2012-ben |
111 217 |
|
7. 2012. évi munkabér (6. x 1,15) |
127900 |
**Az elvárt béremelésről szóló kormányrendelet táblázatában az adott jövedelemsávra érvényes összeg.
__________________________________________________________________________________
Karrier Híd Program kedvezménye
Az állami foglalkoztatási szerv által kérelemre kiadott - a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás alapján a Karrier Híd Programban részt vett, a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát közvetlenül megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után az őt munkaviszonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv kivételével) adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462. §-ában.]
Nem szakképzettek adókedvezménye
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztató kifizető e munkaviszony(ok)ra tekintettel adókedvezményt vehet igénybe. Ennek összege a kedvezményezett munkakörben foglalkoztatott(ak)at megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 9 százaléka. Az adókedvezmény 2013. január 1-jétől érvényesíthető.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 461. §-ában.]
Foglalkoztatási kedvezmények
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket szabályozó törvény már nem azt mondja ki, hogy a 27 százalékos tb-járulék helyett a foglalkoztatót a bruttó munkabér után mekkora fizetési kötelezettség terheli, hanem azt, hogy a szociális hozzájárulási adóból a munkaadó mekkora részkedvezményt vehet igénybe.A pályakezdők utáni Start-kedvezmény mértéke:
■ legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében;
■ felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, 7 százaléka az azt követő három hónapban.
[Lásd a. 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.)
A Start Plusz-kedvezmény továbbra is a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj megszűnését követő, valamint a gyes melletti foglalkoztatáshoz, illetve a tartósan (legalább 12 hónapig, illetve pályakezdő esetén hat hónapig nyilvántartott) álláskeresők alkalmazásához kapcsolódik. A Start Plusz-kedvezmény is a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető; mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében.Start Extra-kedvezményt vehet igénybe továbbra is a munkáltató, ha olyan munkavállalót alkalmaz, aki
■ legalább három hónapig volt álláskeresőként nyilvántartva, és 50 évnél idősebb, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű; vagy
■ foglalkoztatást elősegítő támogatásra jogosult.
A Start Plusz kártyával igénybe vehető adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb minimálbér kétszeresének 27 százaléka a foglalkoztatás első évében, 17 százaléka a foglalkoztatás második évében.
Start Plusz és Extra kártyák esetén továbbra is feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a legalább napi négyórás munkaidő. A Start Plusz és Extra kártyák 2011 végéig válthatók ki, de a már kiváltott kártyák után a kedvezmény továbbra is érvényesíthető.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 5., 7. §-aiban.]
2012. január 1-je és 2012. december 31-e között új típusú, Start Bónusz kártya váltható ki. A kártyát olyan személy válthatja ki, aki■ legalább három hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső; vagy
■ gyesben, gyedben, gyetben, ápolási díjban részesült, és az ellátása folyósításának megszűnése óta még nem telt el 365 nap, illetve gyes mellett szeretne dolgozni, feltéve, hogy nincs munkahelye; és
■ nincs Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyája.
Ha a Start Bónusz kártyát birtokló elhelyezkedik, a munkáltatója a szociális hozzájárulási adóból - a kártya érvényessége alatt - részkedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27 százaléka a foglalkoztatás első évében. Feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a legalább napi négyórás munkaidő.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 7/A. §-ában.)
Rehabilitációs kártyára jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy rehabilitációs járadékban részesül.A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (ez 2012-ben havi 186 ezer forint) 27 százaléka.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 16/A. §-ában.)
Az önkormányzati közfoglalkoztatásban és az országos közfoglalkoztatási programban részt vevő költségvetési szerv foglalkoztatási kedvezménye is a szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe (rész)adókedvezményként, mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 1,3-szeresének 13,5 százaléka (akkor is a minimálbér 1,3-szereséig érvényesíthető a kedvezmény, ha a munkavállaló részmunkaidős).[Lásd a. 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.)
A gyermekgondozási szabadságról részmunkaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyanabban vagy hasonló munkakörben alkalmazott másik részmunkaidős munkavállaló utáni kedvezményt a munkáltató változatlan feltételek mellett érvényesítheti, de 2012-től már a szociális hozzájárulási adóból, részkedvezményként. A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százaléka.A munkaadónak a kedvezmény továbbra is akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését követően
■ a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette
■ a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy a szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
Továbbra sem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
■ a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
■ munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.
A gyermekgondozási szabadságról való visz-szatérést követően a "megosztott" munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után csak abban az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról való visszatéréstől számítva legalább egy évig fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása alatt, legfeljebb három évig jár.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-ában.)
Adókedvezmények korlátozása
Az adókedvezmények közül ha egy jogviszony alapján a kifizetőt több is megilleti, a kifizető választhatja ki, hogy melyiket érvényesíti. A kedvezmények az alábbi esetekben halmozhatók:■ Start Plusz-, Extra- és Bónusz-kedvezmények (ide nem értve a pályakezdők Start-kedvezményét) bármelyik más adókedvezménnyel (például a bérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezménnyel) együtt is érvényesíthetők, még úgy is, hogy a két jogcímen igénybe vett kedvezmény negatív adót eredményez; a számított adó összegét meghaladó kedvezmény a kifizető más munkavállalókkal fennálló jogviszonyára tekintettel megállapított adóból levonható, ha nincs ilyen, a számított adót meghaladó kedvezmény igénylésére a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
■ a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló után együttesen is igénybe vehető, a kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg azonban a számított adót.
Közös szabály az adókedvezményeknél, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe.
[Lásd a. 2011. évi CLVI. törvény 463. §-ában.]
Bevallás, befizetés
Az adóalany kifizető az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem kell feltüntetni. Ha az adóalany foglalkoztatási kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallását úgy köteles teljesíteni, hogy abból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.Az egyéni vállalkozó havonta, az őstermelő negyedévente állapítja meg az adót, és azt a tárgyhónapot, illetve negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, valamint a középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappalin tanuló evás adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A külföldi kifizető telephelye, pénzügyi vagy más meghatalmazott képviselője útján, ezek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti adókötelezettségeit. Ha ezt elmulasztja, a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy az adó fizetésére kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási és az adóbírságot).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 464. §-ában.]
"Kedvezményes" szankció
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény adminisztratív hibából bekövetkezett jogosulatlan igénybevétele miatt az adóhatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet, ha az adott hónapban■ a kedvezmény igénybevétele kizárólag az elvárt béremelés elmaradása miatt jogosulatlan, és
■ az elvárt béremelést a kedvezményt igénybe vevő a folyamatosan foglalkoztatottak létszámának legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és
■ az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatott valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és
■ a kedvezményt igénybe vevő legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszakra visszamenőlegesen valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után teljesítette (kivéve az olyan munkavállalója után, aki az ellenőrzés megkezdésének időpontjában már nem a munkavállalója; e volt munkavállalónak nem kell visszamenőlegesen béremelést adnia).
A jogosulatlanul igénybe vett (teljes) kedvezmény összege után - az adózás rendjéről szóló törvény 172. paragrafus (20d) bekezdése szerint - 15 százalékos, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot kell fizetni (kivéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után visszamenőlegesen, az ellenőrzés megkezdése előtt végrehajtotta).
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt igénybe vevőnek nem kell a bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét saját maga tárja fel, feltéve, hogy a kedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt - a fent felsorolt okokra tekintettel - az adóhatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet. Ha a kifizető visszamenőlegesen végrehajtja a béremelést (elkerülendő az esetleges szankciókat), és emiatt a részkedvezmény összege bármely munkavállalónál változik, az önellenőrzést e munkavállalókra el kell végezni.
[Lásd a. 2011. évi CLVI. törvény 464/A-B. §-aiban.]
Lábjegyzet
Egy fő munkavállalóra kiszámolva, feltételezve, hogy az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál megvalósult az elvárt béremelés.
Egy fő munkavállalóra számolva (nincs elvárt béremelés).
