adozona.hu
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók által fizetett 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyébe az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó lép.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra...
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékmegszűnés
Változás 2012. január 1-jétől.
A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók által fizetett 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyébe az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó lép.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Járulékmértékek
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Fontosabb változások
2011. december 1-jétől.
■ A 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék helyetti nyugdíj-hozzájárulás nem lép hatályba.2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett véglegesen a nyugdíjjárulékot kell fizetniük.2012. január 1-jétől.
■ A foglalkoztatói 27 százalékos tb-járulékot felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.■ A biztosítottat terhelő egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik.
■ A főállású egyéni és társas vállalkozók az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese után kötelesek megfizetni.
■ Társadalombiztosítási szempontból a gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban, ekkor az utóbbi alapján minősül társas vállalkozónak, és az ügyvezetői jogviszonyában megbízási vagy munkaviszony alapján jön létre a biztosítása.
■ A nyugdíjjárulék-fizetés napi felső határa 21 700 forint (2011-ben 21 ezer forint volt).
■ A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6390 forint (5100 forint helyett).
■ Megszűnik a másodfoglalkozások egyéni pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés alóli mentessége.
__________________________________________________________________________________
Járulékfizetési felső határ
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2012-ben napi 21 700 forintra, évi 7 942 200 forintra nő (2011-ben 21 000, illetve 7 665 000 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
Járulékfizetési alsó határ
Változás 2012. január 1-jétől.
A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2012-ben havi 139 500, illetve 162 ezer forint) után kell megfizetniük.Megszűnik az az előírás, ami lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni. Így a járulékfizetési alsó határ után minden egyes naptári hónapban kell járulékokat fizetni (kivéve például a táppénzes időszakot, a szünetelés idejét stb.).
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul jelenti a garantált bérminimumot is, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.__________________________________________________________________________________
Példák járulékfizetési felső határra
A) A munkavállaló 2012. július 1-jén lép munkába, novemberben fizetés nélküli szabadságon van. Munkaviszonya 2012. december 31-én is fennáll év végéig 4,5 millió forint az abból származó bérjövedelme.|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
Nyugdíjjárulék (10%) |
334 180 Ft |
1 54 x 21 700 x 0,1 |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci |
382 500 Ft |
4 500 000 x 0,085 |
B) A munkavállaló 2012-ben február 1-jétől október 31-éig munkaviszonyban áll "A" társaságnál, "B" társaságnál pedig 2012. augusztus 1-jétől november 15-éig ügyvezető megbízási jogviszonyban. "A" társaságtól összesen 5 millió forint munkabért és 2,5 millió forint bónuszt kap, a "B" társaságtól pedig az ügyvezetésért összesen 3 millió forint ügyvezetői díjat.
|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
,A" cégnél nyugdíjjáruléka (10%) |
594 580 Ft |
274 x 21 700 x 0,1 |
|
,B" cégnél nyugdíjjáruléka (10%) |
232 190 Ft |
107 x 21 700 x 0,1 |
|
,A"
cégnél egészségbiztosítási és munkaerő- |
637 500 Ft |
7 500 000 x 0,085 |
|
"B" cégnél egészségbiztosítási járulék (3 + 4%) |
210 000 Ft |
3 000 000 x 0,07 |
__________________________________________________________________________________
A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2012. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
27%-os szociális hozzájárulási adó |
10%-os nyugdíjjárulék |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Megbízás, választott tisztségviselő, bedolgozó |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Heti
36 órás munkaviszony melletti további foglalkoz- |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású (ideértve az evás
cég társas
vállalkozó |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap- |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
|
Főfoglalkozású evás |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte- |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
Evaalap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
|
Tárgyév előtti évben |
Nincs |
Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék |
Egészségügyi szolgáltatási járulék |
|
|
egészségbiztosítási: 7 (4 + 3) % |
munkaerő-piaci: 1,5% |
|
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre |
Nincs |
|
7 %: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj folyó- |
Nincs |
Nincs |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem. |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján, |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján, vagy a |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6390, napi 213 Ft, a társas vállalkozás fizeti |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér ( legalább |
Nincs |
|
7%: a
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte- |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység járulékalap |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6390, napi 213 Ft |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6390, napi 213 Ft |
|
|
||
|
7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi bevétel 1/12 része. 3%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
Miért mi jár?
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2012-ben napi 213 forint, havi 6390 forint.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában, 39. §-ában.]
Egészségbiztosítási ellátások
Nem változott.
Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]
Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7), az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 34 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - kötelező bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Ekhózók
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül.Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult,
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
Munkaerő-piaci járulék
Nem változott.
Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Költségvetési kötelezettségek
Változás 2012. január 1-jétől.
A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak (2011-ben csaknem 60 százalékkal többet, havonta 9300 forintot fizetett személyenként).A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak ezentúl:
■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,
■ az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesülők,
■ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösség részesei:■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2012. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartott személyenként havi 6390 (napi 213) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2011-ben havonta 5100 forintot, naponta 170 forintot kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján - igazolja, hogy az eltartott családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2012-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget az eltartottól más átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektronikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap
Változás 2012. január 1-jétől.
A foglalkoztatói tb-járulék megszűnik (helyébe a szociális hozzájárulási adó lép), ezért a biztosított által 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre kell a munkáltatónak utoljára tb-járulékot megállapítania, amelyet a 2011. decemberről benyújtott bevallásban kell közölnie.A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet (korábban ugyanennyi nyugdíj-biztosítási járulékot kellett).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. §-ában, 26. § (7) bekezdésében.]
Egyéni járulékalap
Változás 2012. január 1-jétől.
A biztosítottat terhelő - 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban megszerzett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal.Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is fizetnie kell a biztosítottnak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkalmazottaknak kifizetett összeg után is.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Egyéni járulék alapját képezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér (vagyis járulékalap): a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, kiküldetést megelőző évi havi átlagos alapbér; ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.
Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatás, a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Egyéni nyugdíjjárulék
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2012-ben ez 7 942 200 forint).A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy munkavállaló január 1-je után létesít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
Ha a munkavállalónak nincs az év minden napjára járulékalapot képező jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ - 2012-ben ez 21 700 forint - és a "járulékmentes" napok szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2)-(3), 31. § (2) bekezdéseiben.]
Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
Változás 2012. január 1-jétől.
A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkalmazottaknak kifizetett összeg után is kell - a 2012-ben már 8,5 százalékos mértékű - egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni (korábban nem kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatott továbbra sem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.A munkaerő-piaci járulékot továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem fizet munkaerő-piaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszonynyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében, 25/A. §-ában, 31. § (3) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
A - 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal (korábban legalább heti 36 órás munkaviszony esetén nem kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2012-ben ez 7 942 200 forint).Többes jogviszony esetén is a nem biztosított napok számával arányosan kell csökkenteni az éves felső határt.
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső határig - tört évben a naptári évben biztosítással (járulékalapot képező jövedelemmel) lefedett időszakra a felső határ napi összegével számított összegig - már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és az igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amellyel a biztosítási jogviszony a naptári évben tovább fennáll. Ha többel is egyszerre áll fenn a jogviszony, vagy a jogviszonyok azonos időben szűntek meg, az elszámolási kötelezettség a magasabb jövedelmet juttató foglalkoztatót terheli.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (2) bekezdésében, az 195/1997. kormányrendelet 7/A. §-ában.]
Nem biztosítottak járuléka
Változás 2012.január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 6390 forint (napi 213 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2011-ben ez havi 5100, napi 170 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2012. január 1-jétől.
A korkedvezménybiztosítási járulék alapja már nem a társadalombiztosításijárulék-alaphoz kötődik (mivel a tb-járulék megszűnt), hanem az egyéni járulék alapját képező jövedelmekhez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnik a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék (a járulék megszűnésével megszűnnek a mentesítéskérési szabályok is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve az ilyen munkakörű főállású társas vállalkozó után kell megfizetni. Kötelezett erre a főállású egyéni vállalkozó is, ha korkedvezményre jogosító munkakörben végzi vállalkozói tevékenységét. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (1) bek. e) pontjában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezmény-biztosítási járulékot azoknál a korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezménybiztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján - díj fejében - megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
A járulékfizetés alóli mentesítés - az adómódosító 2007. évi CXXVI. törvény tizenötödik része szerint - akkor állapítható meg, ha a kérelemben megjelölt munkakörben a
■ különösen nehéz fizikai munka,
■ különösen terhelő klíma,
■ tartós ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye,
■ fokozott pszichés megterhelés, vagy
■ tartós pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye
már nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben, ami nem indokolja a korkedvezményre való jog megállapítását.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa a mentesítéssel érintett munkakörben - a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag egyéni vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó 27 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnik (helyette 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie).A főállású egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint, illetve 162 ezer forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.
A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a járulékfizetési alsó határnál.
Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Kezdő egyéni vállalkozó
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűntek a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó különös szabályok. Tehát már nekik is vállalkozói kivétjük, de legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100 százaléka után kell megfizetniük a nyugdíjjárulékot, 150 százaléka után pedig az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. (2011-ig az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősült kezdőnek, és főszabályként a minimálbér alapulvételével kellett járulékokat fizetnie).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]
Társas vállalkozás
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (aki nem tag, az nem lehet társas vállalkozóként biztosított, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat).A társas vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra.
A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint, illetve 162 ezer forint) után kell megfizetniük.
Megszűnik az az előírás, amelyik lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni, vagyis minden egyes naptári hónapban meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után (kivéve például táppénzes időszakban, a terhességi-gyermekágyi segély, gyed folyósítása alatt).
A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékalapot képező jövedelme az ügyvezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.A biztosított társas vállalkozó által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre
I. Természetes személy korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körében személyesen közreműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emellett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozóként biztosított, ezért ügyvezetőként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony címén aszerint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy az ügyvezetői díjazásból származó, járulékalapot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2012-ben havi 27 900 forint).II. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállalkozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme után fizet járulékokat.
III. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Mivel egyikben sincs személyes közreműködési kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása. Járulékokat azonban csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ (nyugdíjjárulékot a garantált bérminimum 100, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak 150 százaléka) után, míg a többiben csak akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha tényleges jövedelmet realizál.
__________________________________________________________________________________
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
A 2012-ben már 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a társas vállalkozónak akkor is meg kell fizetnie, ha egyidejűleg van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya is, feltéve, hogy a vállalkozásában kap járulékalapot képező jövedelmet (személyes közreműködői díjat).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Többes vállalkozó
Nem változott.
Legalább a járulékfizetési alsó határ után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.Az egyéni vállalkozó az adóév egészére -a társas vállalkozásnak a tárgyév január 31. napjáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékot.
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Nem változott.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak - a 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Változás 2012. január 1-jétől.
A nőknek 40 év munkaviszony után járó nyugdíj kivételével megszűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandósággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakulnak. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja is átalakul, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk egészségbiztosítási ellátásnak minősül, nem pedig nyugdíjnak.Az átalakított ellátásban részesülők járulékfizetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.)
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában.]
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. Ha a nyugdíjfolyósítás szünetel, a - 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátását - kérelemre - a naptári évben elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizenkettedének 0,5 százalékával kell emelni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25., az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-aiban.]
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2012. január 1-jétől.
A nőknek 40 év munkaviszony után járó nyugdíj kivételével megszűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandósággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakulnak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.)A szolgálati járandóságban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó főfoglalkozású vállalkozónak minősül, így ő is legalább a járulékfizetési alsó határ után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6390 (napi 213) forint (2011-ben havi 5100, napi 170 forint volt).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 38. §-ában.]
Segítő családtag
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűnt a segítő családtag törvényi fogalma, ezáltal megszűnt a biztosítására vonatkozó szabály is. Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében munkát végző közeli hozzátartozója ezentúl más jogviszonyban - például munkavállalóként, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban - foglalkoztatható.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g), 5. § (1) bek. g) pontjaiban.]
Ekhós jövedelem
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül.Változás 2012. január 1-jétől.
A kifizetőt terhelő 20 százalékos ekhó szociális hozzájárulási adónak minősül, amit az adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányok szerint megosztva utal át a tb-alapok részére.Nem változott.
Az ekhós jövedelem után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ek-hotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3,9 százalék a nyugdíjjárulék (nyugdíjjárulékot az ekhós jövedelemből nem kell fizetni, ha az ekhózó nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette).Az ekhózó egészségügyi és baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra, illetve nyugellátásra jogosult.
A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2012-ben havi 27 900 forint, napi 930 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli nyugdíj-és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki.A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2012-ben ez havi 27 900 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2012-ben havi 27 900, napi 930 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag őstermelők kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2), 30/A. § (2) bekezdéseiben.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A kezdő és a tárgyévet megelőző évben támogatások nélkül 8 millió forintnál nagyobb bevételt elérő őstermelő "munkáltatói" járulékait felváltja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó.Társadalombiztosítási szempontból már nem minősül őstermelőnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott magánszemély (például földjét haszonbérbe adó földtulajdonos), aki ténylegesen nem végez őstermelői tevékenységet. Vagyis e tevékenysége alapján ezentúl már nem minősül biztosítottnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § w) pontjában.]
Nem változott.
Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék.Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) után kell megfizetnie a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2012-ben havi 6390 forint (2011-ben 5100 forint volt).
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő -őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.
Kezdő - és ily módon a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.
Az első negyedévi járulékbevallásban nyilatkozhat az őstermelő, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot, és emellett még szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is.
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában, 30/A. §-ában és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
Egyéb jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
Segítő családtagként már nem lehet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján biztosítást szerezni.Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított a gazdasági társaság olyan vezető tisztségviselője, aki társadalombiztosítási szempontból nem minősül társas vállalkozónak (vagyis aki nem tagja a vállalkozásnak, vagy olyan tagja, aki személyes közreműködési kötelezettsége alapján már társas vállalkozóként biztosított, és megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) 5. alpontjában, 5. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2012-ben havi 27 900 forintot), az továbbra sem járulékköteles.Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (930 forinttal) kell számolni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a bedolgozói, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestere.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).A járulékokat a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek után is meg kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében, a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldiek biztosítása
Változás 2012. január 1-jétől.
Csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású (a korábbi szabályok szerint korlátlan ideig mentesült). Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.A várhatóan két évet meghaladó munkavégzés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés első napjától kell megfizetni. Ha a munkavégzés utóbb mégis rövidebb lesz két évnél, a megfizetett járulék önellenőrzéssel igényelhető vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § b) pontjában.]
Átmeneti szabály.
2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon.A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja nem biztosított Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik ösztöndíjasként Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, és az ösztöndíjuk nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Külföldi, belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]
Belföldi■ a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2012-ben havi 93 ezer forint) alapulvételével.Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]
Egyéni munkaerő-piaci járulék
Változás 2012. január 1-jétől.
Munkaerő-piaci járulékot kell fizetni ezentúl a munkavállalónak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás után, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalónak, illetve a közalkalmazottnak kifizetett összeg után is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytató is köteles megfizetni vállalkozói tevékenysége után a munkaerő-piaci járulékot, ha fizetés nélküli szabadságon van.A biztosítottnak nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez;
■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó.
Az egyéni munkaerő-piaci járulékfizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Változás 2012. január 1-jétől.
A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma 25 főnél több (korábban 20 fő felett kellett fizetni).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]
Nem változott.
A kötelező foglalkoztatási szint továbbra is 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéke 964 500 forint/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]