adozona.hu
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éjéig jár az ellátásra jogosultnak.
Nevelési ellátásra jogosult
■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
■ a...
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Új előírás 2010. augusztus 1-jétől.
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éjéig jár az ellátásra jogosultnak.Nevelési ellátásra jogosult
■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
■ a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,
■ a gyám, akinél a gyermeket a gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
■ a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, továbbá
■ a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője.
A nevelési ellátásra jogosultság elteltével a gyermek után a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek a 23. életévét) betölti.
Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően saját jogán kérelmezhet nevelési ellátást az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, s ennek tényét az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság (korábban az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szakhatósági állásfoglalása a kérelem benyújtását követően igazolja.
Az iskoláztatási támogatás megállapításához a tankötelezettség vizsgálata is szükséges.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerint a gyermek akkor válik tankötelessé, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. A tanuló annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség kezdetéről, valamint annak meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult■ a nevelési ellátásra jogosult szülő,
■ a vagyonkezelő eseti gondnok (a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermek után a tankötelezettség teljes időtartamára),
■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válás évének november 1-jétől a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó, nevelő-, hivatásos nevelőszülőjével, gyámjával.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Sajátos nevelési igényű az a gyermek (tanuló), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Igazolatlan mulasztás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgatójának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a települési önkormányzat jegyzője (gyámhatóságként eljárva) végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a gyermek védelembe vételének lehetőségére. Ha a tanévben az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri az ötvenet, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét (eseti gondnokot nevez ki), és felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése nem vonatkozik a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben elhelyezett, illetve javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre.A felfüggesztés időtartama alatt a támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni, majd a folyószámlán összegyűlt összeget a felfüggesztés megszüntetését követően - a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetben kell a gyermek számára nyújtani.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában, 37. §. (5)-(7) bekezdéseiben.]
A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3), 12, § (2) bekezdéseiben és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 11., 27/E. §-aiban.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő személy esetén 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Az egyedülállóságról az igénylő írásban nyilatkozik. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa■ közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és jövedelemmel nem rendelkezik,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának vagy járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a rehabilitációs járadék legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, illetve egyéb nyugellátása, átmeneti járadéka nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumát,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]
Anyasági támogatás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik, és a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2011-ben 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Gyes, gyet
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbe fogadó szülő -a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezéskor már betöltötte a gyesre jogosító életkort, de a 10. életévét még nem.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Gyesen, gyeten lévők csak heti harminc órában végezhetnek keresőtevékenységet (korábban időkorlátozás nélkül végezhettek).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában.]
Gyermekgondozási segélyre az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. (Korábban a gyermek 2 éves, illetve 10 éves koráig járt a gyes.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Nem változott.
Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe napközbeni ellátást.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy háztartásban a nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.Ha a gyermek 10 éves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10-et.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. §. (1) bekezdésében.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe. (Gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül.Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be napközibe.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Munka gyes mellett
Változás 2011. január 1-jétől.
A gyesen lévő szülő a gyermek 1 éves korától heti 30 órás elfoglaltságot jelentő állást vállalhat (korábban nem volt időkorlát), ugyanakkor a törvény kimondja: ha a munkavégzés az otthonában történik, nincs időkorlát a gyesen lévő munkavégzésére. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekkel gyesen lévő szülő a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ikergyermekek esetében a gyermekek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül lehet dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy ilyenkor a gyermekgondozási segélyben részesülő személy egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre.A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21., 27. §-aiban.]
Átmeneti rendelkezés.
A 2010. december 31-én keresőtevékenységet folytató, gyesben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2011. március 31-éig folytathat a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően (tehát időkorlátozás nélkül) keresőtevékenységet.[Lásd az1998. évi LXXXIV. törvény 50. §. (7) bekezdésében.]
Nagyszülő gyesen
Változás 2011. január 1-jétől.
A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órára keresőtevékenységet, addig semmilyet (korábban nem volt időkorlátozás).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/A. §-ában.]
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt 1 éves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs járadékban részesül.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban.]
A gyes, gyet összege
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ikergyermekek esetén a gyes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2011-ben havi 28 500 forint). Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Kifizetőhelyek, igényérvényesítés
Nem változott.
A családtámogatásokat a kincstári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanap.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Családtámogatási kifizetőhelyek csak ott működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyed iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. §-ában.]
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (1) bekezdésében.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban -bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is lehet igényelni (az igénylési szabályokat a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. §-ában.]
Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem jogosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]