adozona.hu
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az éves nyugdíjemelés mértéke a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől, a fogyasztóiárindextől és a nettó átlagkereset növekedésétől függ. A januári nyugdíjemeléshez ezen adatoknak a költségvetési törvényben az emelés évére tervezett mértékét kell figyelembe venni, mégpedig úgy, hogy ha a GDP költségvetési törvényben elfogadott növekedési üteme
■ 3 százaléknál kisebb, akkor a fogyasztói ár növekedésének költségvetési törvényben tervezett mértékével eme...
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Nem változott.
Az éves nyugdíjemelés mértéke a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől, a fogyasztóiárindextől és a nettó átlagkereset növekedésétől függ. A januári nyugdíjemeléshez ezen adatoknak a költségvetési törvényben az emelés évére tervezett mértékét kell figyelembe venni, mégpedig úgy, hogy ha a GDP költségvetési törvényben elfogadott növekedési üteme■ 3 százaléknál kisebb, akkor a fogyasztói ár növekedésének költségvetési törvényben tervezett mértékével emelik a nyugdíjat;
■ legalább 3 százalék, akkor a fogyasztói ár tervezett növekedése mellett a nettó átlagkereset ugyancsak a költségvetési törvényben tervezett növekedését is bekalkulálják, annak mértékétől függő súllyal.
Eszerint ha a költségvetési törvényben elfogadott GDP-növekedés
■ legalább 3 százalék, de 4 százaléknál kisebb, akkor a nettóátlagkereset-növekedés súlya 20 százalék lesz (vagyis a nyugdíjemelés mértékének kiszámításához a fogyasztóiár-növekedés tervezett mértékét 0,8-del, a nettó átlagkeresetét 0,2-del szorozzák, s a két szorzatot összeadják);
■ legalább 4 százalék, de 5 százalék alatt marad, akkor a nettóátlagkereset-növekedés 40 százalékos súlyt kap;
■ legalább 5 százalék, akkor a nettó átlagkereset és a fogyasztói ár tervezett növekedése egyaránt 50 százalékos súlyt kap.
2011-ben a költségvetési törvény 3 százalékos GDP-növekedést, 3,5 százalékos fogyasztóiár-nö-vekedést és 4,9 százalékos nettóátlagkereset-növekedést jelez előre. Ez azt jelenti, hogy januárban a nyugellátások a (3,5 x 0,8) + (4,9 x 0,2) összeg kerekített értékével, tehát 3,8 százalékkal emelkednek. Azok, akiknek a nyugdíját 2010. január 1-je előtt állapították meg, azok 2011. január 1-jétől 4,4 százalékos nyugdíjemelést kapnak, mert ekkor épül be a nyugdíjukba a 2010. novemberi 0,6 százalékos kiegészítés.
A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés szükségessége és mértékének kiszámítása a januárival azonos módon a GDP-től, valamint az infláció és az országos nettó átlagkereset alakulásától függ.
Novemberben akkor kell emelni a nyugdíjakat, ha a kormány év közben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján úgy becsüli, hogy
■ a nettó átlagkereset év végére várható növekedése nagyobbat indokolna a januárban érvényesített nyugdíjnövelésnél, vagy
■ a nyugdíjasokra számított fogyasztói ár gyorsabban nő, mint az általános fogyasztói ár, vagy
■ az általános fogyasztói ár a tervezettnél magasabbra várható, vagy
■ a GDP-növekedés nagyobb a költségvetési törvényben tervezettnél, illetve 3 százaléknál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Ha a KSH-adatok alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő években jár).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]
Nyugdíjprémium
Nem változott.
A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értékeli, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére eléri a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.Az öregségi nyugdíjasok és a fegyveres testületektől szolgálati nyugdíjba vonultak közül azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. A rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a hozzátartozói nyugdíjasok életkoruktól függetlenül megkaphatják a nyugdíjprémiumot. Nem adható nyugdíjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak és a rehabilitációs járadékosnak.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménnyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maximum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.
Havi nyugdíjminimumok
Nem változott.
2011-ben a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 23. § (1), 28. § (1) bekezdéseiben, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2011-ben
|
Ellátás megnevezése |
A nyugdíj- |
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Öregségi nyugdíj
Új előírás 2011. január 1-étől.
Életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek azok a nők, akiknek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati idejük eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltöttek. A szolgálati időbe beszámító időknek csak meghatározott elemei számítanak keresőtevékenységnek. Bár a szolgálati időbe beszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt végzett tanulmányok ideje vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, az új nyugdíjazási feltételt jelentő 40 éves időtartamba ezek nem vehetők figyelembe.Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban részesült, a jogosultsági időbe beszámítható keresőtevékenység minimális időtartama - gyermekszámtól függetlenül - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie.
Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 32 éves követelménye. Ha egy nő például 5, 6, 7, illetve 8 gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31, 30, 29, illetve 28 év keresőtevékenységgel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti legalább 9, 10, 11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gyereknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.)
A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes ideje kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének megállapításakor perdöntő. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevékenységgel, illetve gyermekneveléssel. Így például ha egy 1954 augusztusában született nő 2014 augusztusában 4 év gyermeknevelési és 36 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, jogosult tehát fél évvel a 60 és fél éves előrehozott korhatárt megelőzően, 60 éves korában nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje 2 év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 42 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért jövedelmek valorizált átlagának 42 x 1,65 = 69,3 százaléka lesz (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag).
A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyugdíjak érvényesítésének is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék.
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, azaz nem csökkentik a korhatár alatti megállapítás miatt.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben és a 168/1997. kormányrendelet 12. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában és a 2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (5), 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Jogosultságmegalapozó szolgálati idők
Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők
■ a munkaviszony,■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonaság (fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony),
■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,
■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem megszerzésének időtartama, valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
■ gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,
■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadóművészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
`32; a 168/1997. kormányrendelet 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő.
Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati idők
■ a terhességi-gyermekágyi segély,■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan beteg vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolási díj folyósításának időtartama.
__________________________________________________________________________________
Példák 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjazására
A) 1952. október 29-én született nő négy gyermeket nevelt. 2011. január l-jén 42 év és 334 nap szolgálati ideje van. Ebből 32 évet töltött munkaviszonyban, és 7 év 334 napig folyósítottak részére gyermeknevelési ellátást. 3 évig főiskola nappali tagozatára járt. Egy hónap múlva, 2011. január 31-én munkaviszonyban és gyermekneveléssel töltött együttes ideje el fogja érni a 40 évet, tehát jogosultságot fog szerezni öregségi nyugellátásra. (Ha január végén csak 31 év és 31 nap lenne a munkaviszonya, és 8 év 334 napot töltött volna el négy gyermeke felnevelésével, már nem lenne jogosult nyugellátásra. 32 év munkaviszonyban eltöltött szolgálati időt mindenképpen kellene szereznie az új feltételek szerinti nyugdíjazáshoz, öt gyermek esetén viszont 31 év is elég lenne.)Ha nyugdíjigénylési szándéka van, érdemes kihasználnia a nyugdíjazási lehetőséget, mivel előrehozott öregségi nyugdíjra csak 2011. október 29-én, az 59 éves életkor betöltésekor lesz jogosult. A januári nyugdíjazás semmilyen hátrányt nem jelent neki, mivel ellátásának megállapításakor mind a 43 év szolgálati időt figyelembe veszik, annak ellenére, hogy keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel töltött együttes ideje csak 40 év. Ellátását pedig nem csökkentik, sem akkor, ha 2011. január végén 40 év jogszerző idővel igényel ellátást, sem akkor, ha 2011. október 29-én előrehozott öregségi nyugdíjat igényel.
B) 1953. március 12-én született nőnek 2012. január 1-jén 36 év és két hónap munkaviszonyban, valamint 3 év és egy hónap gyermekneveléssel szerzett szolgálati ideje van (együttesen 39 év és három hónap). 1992-ben fél évig - munkaviszonynak nem számító - munkanélküli-ellátásban részesült, így teljes szolgálati ideje néhány nappal az 59. életéve betöltése után éri el a 40 évet. Így 2012. március végén a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának minden feltételét teljesíti. Nem jár jobban a nyugdíjazáskor akkor sem, ha megvárja 2012. szeptember végét, amikor az új feltételek szerint - tehát munkaviszonyban és gyermekneveléssel töltött idővel - is megszerzi a 40 év szolgálati időt. Ebben az esetben is 40 év szolgálati idő alapján állapítják meg az ellátását, hiszen a féléves munkanélküli-ellátással együtt is csak 40 és fél év szolgálati ideje van, és csak az egész szolgálati évek számítanak az ellátás megállapításakor.
C) 1954. június 6-án született nő 2014. december 6-án éri el az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges 60 éves és 183 napos életkort. Mivel 1953 után született, bármennyi szolgálati időt szerzett is, ha az irányadó 63 és fél éves korhatár elérése előtt kéri nyugdíjazását, csökkentik az ellátását. (2014. december 6-a és 2015. december 6-a közötti megállapítás esetén 8,4 százalékkal, ezt követően már csökkenő mértékben, az irányadó korhatár 2017. december 6-ai elérése után pedig már egyáltalán nem.) Az összes szolgálati időt beszámítva 2014. december 6-án, 60 és fél éves korában már 42 év és 6 hónap szolgálati ideje lesz. Ebből 3 év a főiskolai tanulmányok ideje, 39 év és 6 hónap pedig a munkaviszonyban és gyerekneveléssel töltött idő (36 évet szerzett munkaviszonnyal, 3 és felet pedig gyermekneveléssel). Előrehozott öregségi nyugdíjba elmehetne, de akkor 8,4 százalékkal csökkentenék a kiszámított ellátását. Ha viszont dolgozik még fél évet, munkaviszonnyal-gyerekneveléssel együtt szerez 40 év szolgálati időt. Így az új feltételek szerint 2015 júniusában, két és fél évvel az irányadó korhatár betöltése előtt igényelhet csökkentés nélküli nyugdíjat. Ellátását az ekkor megszerzett teljes, 43 éves szolgálati idővel számítják ki, azaz beszámítva a főiskola nappali tagozatán 1998 előtt eltöltött 3 évet is.
__________________________________________________________________________________
Előrehozott öregségi nyugdíj
Nem változott.
Csak az 1951 előtt született férfiak kaphatnak csökkentés nélkül előrehozott nyugdíjat 60. életévük betöltésekor, ha szereznek legalább 40 év szolgálati időt. A náluk fiatalabb férfiak előrehozott öregségi nyugdíját minden esetben csökkentik.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az 1951 előtt született férfiaknak továbbra is betöltött 60 éves koruktól jár előrehozott öregségi nyugdíj. Az 1949-ben és 1950-ben születetteknek a teljes nyugdíjhoz 40, a csökkentetthez 37 év szolgálati időt kell szerezniük.Aki egyszer megszerezte az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, és elérte a megfelelő életkort, az bármikor a jogosultság megszerzésének időpontjában érvényes feltételekkel mehet előrehozott nyugdíjba. A jogosultság 2007. december 31-ét követő megszerzése esetén további feltétel, hogy a nyugdíjba vonuló a nyugdíjazás napján ne álljon biztosítási jogviszonyban.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9-10. §-aiban, 18/A. § (1)-(2) és a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (5) bekezdéseiben.]
Az 1951-ben született férfiak 60 éves korukban elmehetnek előrehozott nyugdíjba 2011-ben, de csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak, és csak akkor, ha van legalább 37 szolgálati évük. A náluk fiatalabbak ennyi szolgálati idővel már csak a rájuk vonatkozó megemelt korhatár előtt két évvel - tehát például az 1952-ben születettek 60 és fél éves korban - mehetnek előrehozott nyugdíjba (és csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak).Az 1952-ben és az 1953-ban születettek 60, az 1954-ben születettek pedig 60 és fél évesen kaphatnak legkorábban csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat, ha legalább 42 év szolgálati időt szereztek.
Az 1952 előtt született nők 57 éves kortól kaphatnak előrehozott öregségi nyugdíjat. Teljes összegű előrehozott nyugdíj 38 év szolgálati idő esetén jár nekik, csökkentett összegűre pedig akkor jogosultak, ha 2008 végéig legalább 33 év szolgálati időt szereztek.
Az 1952-ben és az 1953-ban született nők 59 éves kortól mehetnek előrehozott nyugdíjba, nekik a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 40 év szolgálati idő szükséges, a csökkentett összegűhöz pedig 37 év.
Az 1954-1957-ben született nők legkorábban három évvel, az 1958-ban születettek pedig két és fél évvel a megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt kérhetik az előírt nyugdíjcsökkentés mellett az előrehozott nyugdíjazást, ha van legalább 37 év szolgálati idejük.
Az 1958 után született nők, illetve az 1954 után született férfiak legkorábban a rájuk vonatkozó megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt két évvel mehetnek csökkentett összegű előrehozott nyugdíjba, nem pedig 60 évesen (továbbra is legalább 37 év szolgálati idő esetén).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
2008 után előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők esetében a szolgálati idő kiszámításakor már a tényleges szolgálati idő határozza meg azt, hogy megállapítható-e előrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott nyugdíj, tehát ezek megállapítása már nem függ a gyerekek számától.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
A jogosultság megállapítására és a csökkentésre a jogszerzés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a jogot 2008-ban megszerző, de ezt csak később érvényesítő biztosítottnak jár a gyermekkedvezmény, s nyugdíja megállapításakor a 2008 után szerzett további szolgálati időt is figyelembe kell venni.[Lásd a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 332/2008. kormányrendelet) 14. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj korhatára emelésének ütemezése és az előrehozott öregségi nyugdíj
|
Szüle- |
Nem |
Az
öregségi |
Az öregségi |
Előre- |
Az előrehozott |
Legkorábbi |
Csökkentés legko- |
Csökken- |
Csökkentés |
|
1947 |
férfi |
62 év |
2009 |
60 év |
2007 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2009 |
57 év |
2004 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1948 |
férfi |
62 év |
2010 |
60 év |
2008 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2010 |
57 év |
2005 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1949 |
férfi |
62 év |
2011 |
60 év |
2009 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2011 |
57 év |
2006 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1950 |
férfi |
62 év |
2012 |
60 év |
2010 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2012 |
57 év |
2007 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1951 |
férfi |
62 év |
2013 |
60 év |
2011 |
37 év |
8,4% |
62 év |
15 év |
|
nő |
62 év |
2013 |
57 év |
2008 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1952 |
fér- |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
60 év |
2012 |
42 év** |
8,4% |
62,5 év |
15 év |
|
nő |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
59 év |
2011 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1953 |
fér- |
63 év |
2016 |
60 év |
2013 |
42 év** |
8,4% |
63 év |
15 év |
|
nő |
63 év |
2016 |
59 év |
2012 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1954 |
fér- |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
42 év** |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
nő |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
37 év |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
|
1955 |
férfi |
64 év |
2019 |
62 év |
2017 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
nő |
64 év |
2019 |
61 év |
2016 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
|
1956 |
férfi |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
62,5 év |
2018. II. - 2019. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
nő |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
61,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
|
1957 |
férfi |
65 év |
2022 |
63 év |
2020 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2022 |
62 év |
2019 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1958 |
férfi |
65 év |
2023 |
63 év |
2021 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2023 |
62,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1959 |
férfi |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1960 |
férfi |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
**Ha az 1952-1954 között született férfiak nem a legkorábban igénybe vehető, hanem a két évvel előrehozott öregségi nyugdíjat igénylik, csak 37 év szolgálati idő szükséges, de a csökkentés ez esetben is 8,4%.
__________________________________________________________________________________
Előrehozott nyugdíj csökkentése
Nem változott.
Az 1952-ben és 1953-ban született nők, valamint az 1949-ben és 1950-ben született férfiak nyugdíját a szolgálati idő és az életkor alapján csökkentik, ha szolgálati idejük miatt csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultak. A csökkentés attól függ, hogy az igénylő a nyugdíjkorhatár előtt hány hónappal kíván nyugdíjba menni, és mennyi hiányzik neki a szükséges 40 év szolgálati időből. A kiszámításhoz a 40 évhez hiányzó szolgálati időt elosztják 10-zel, a hányadost megszorozzák a 62 éves életkorhoz hiányzó hónapok számával. Például 37 év szolgálati idővel rendelkező nő a nyugdíjkorhatár előtt három évvel, 59 évesen igényel nyugdíjat, 10,8 százalékkal (3 év / 10 x 36 hónap) csökkentett nyugdíjra lesz jogosult, a korhatár előtt két évvel - 60 évesen - 38 szolgálati évvel nyugdíjat igénylő férfi esetében a csökkentés 4,8 százalék (2 év / 10 x 24 hónap).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (3) bekezdésében.]
Az 1951-ben és az 1952-ben született férfiak nyugellátása a legfeljebb két évvel előrehozott nyugdíjazáskor maximum 8,4 százalékkal csökken, a nyugdíjkorhatárig hiányzó első év hónapjait 0,3 százalékkal, a második évéit pedig 0,4 százalékkal veszik figyelembe. Egyéves előrehozatal esetén tehát 12 x 0,3, azaz 3,6 százalék a csökkentés, kétévinél pedig 3,6 + (12 x 0,4), vagyis 8,4 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (2) bekezdésében.]
Az 1953 után született nőknél és az 1952 után született férfiaknál a csökkentés a nyugdíjkorhatár előtti első év hónapjaira 0,3, a második év hónapjaira pedig 0,4 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az 1954-1958-ban született nők és az 1952-1954-ben született férfiak előrehozott nyugdíja akkor is csak 8,4 százalékkal csökken, ha a megemelt nyugdíjkorhatár előtt több mint két évvel mennek előrehozott öregségi nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (3) bekezdésében.]
Szolgálati idő a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, feltéve, hogy e nyugdíjat az előrehozott nyugdíj megállapítása előtt megszüntetik.A nyugdíjcsökkentés végleges, nem szűnik meg a korhatár elérésével. A csökkentett és a teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnél nem érvényesíthető gyermekkedvezmény, de beszámít a szolgálati időbe az az időszak, amelyre gyermeknevelési támogatást (például gyedet, gyest) folyósítottak.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák előrehozott öregségi nyugdíjra
A) 1950-ben született férfi 2010-ben 41 év szolgálati idővel rendelkezett, vagyis csökkentés nélkül igénybe vehette volna az előrehozott öregségi nyugdíjat. E jogával azonban nem élt, hanem tovább dolgozott, és 2011-ben - 61 évesen, 42 szolgálati évvel - megy nyugdíjba.Teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kap, mivel a jogosultságot erre már 2010-ben megszerezte, s 2010 után bármikor menne is nyugdíjba, a jogszerzés évében érvényes szabályok szerint számolják ki az ellátását (a 2011-es szabályok szerint egyébként a 60 évet betöltött férfiak csak csökkentett előrehozott nyugellátást kaphatnak).
B) 1953-ban született nőnek 2012-ben 38 év szolgálati ideje van. Előrehozott öregségi nyugdíjat három évvel a 62 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt 7,2 százalékkal csökkentve vehetne igénybe (a 40 évhez hiányzó szolgálati évek száma / 10 x nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő hónapok száma, vagyis 0,2 x 36). Ha még egy évet dolgozik, azaz 2013-ban - 60 évesen, 39 év szolgálati idővel - menne nyugdíjba, a nyugdíja már csak 2,4 százalékkal csökkenne (0,1 x 24 = 2,4), 2014-ben, 61 évesen pedig csökkentés nélkül mehetne előrehozott nyugdíjba (2013-tól már nem szerezhető jogosultság csökkentés nélküli előrehozott ellátásra, de mivel mindig a jogszerzés évének szabályait kell alkalmazni, rá ez nem vonatkozik).
C) 1954 júniusában született nő 2017 decemberében éri el a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt, a 63 és fél évet, s három évvel a korhatár előtt, 60 és fél évesen, tehát 2014 decemberében mehet előrehozott nyugdíjba. Szolgálati éveinek száma ekkor 42, ennek ellenére csak csökkentett előrehozott nyugdíjat kaphat, és a csökkentés mértékét csak a nyugdíjazáskori életkor befolyásolja, az elért szolgálati idő nem. Ha az előrehozott nyugdíjat a legkorábbi időpontban, tehát 60 és fél évesen igénybe veszi, az öregséginyugdíj-korhatárig hiányzó három év ellenére is csak a két évre járó csökkentés alkalmazható. Ez a korhatárt megelőző első év hónapjaira 0,3 százalék, a korhatárt megelőző második év hónapjaira pedig 0,4 százalék, így összesen (12 x 0,3) + (12 x 0,4) = 8,4 százalék. Ha egy évvel tovább dolgozik, és 2015 decemberében, két évvel a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását, akkor 43 év szolgálati idővel megállapított előrehozott nyugellátását ugyanennyivel csökkentik, 2016-ban 3,6 százalékkal csökkentenék, s csak 2017. decemberi nyugdíjba menetel esetén kapna teljes nyugdíjat.
__________________________________________________________________________________
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Nem változott.
A öregséginyugdíj-jogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. E nélkül a nyugdíj sem korhatár alatt, sem korhatár felett nem állapítható meg. Így ha például egy 1951-ben született férfi közalkalmazott 2013-ban betölti a 62. életévét, és 30 év szolgálati ideje van (tehát 62. életéve betöltése előtt nem szerzett nyugdíjjogosultságot), de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2014-re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi, de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy az 1952-ben született, tehát 2014-ben 62 éves férfiak már csak 62 és fél éves korukban töltik be az irányadó nyugdíjkorhatárt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bek. c), (3) bek. c), 18/A. § (1) bek. b), (2) bek. b), 18/B. § (1) bek. b) pontjaiban.]
A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak legalább a nyugdíjba menetele napjára nemcsak itthon, hanem az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4), 18/A. § (6), 18/B. § (5) bekezdéseiben.]
Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat azoknak, akik 2007 végéig szereztek jogosultságot teljes vagy csökkentett előrehozott nyugdíjra (tehát az 1951 előtt született nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak), és azoknak sem, akik 2009 végéig elérték a nyugdíjkorhatárt, és megszerezték a szükséges szolgálati időt.[Lásd a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény
Változás 2011. január 1-jétől.
2012. december 31-éig szerezhető korkedvezmény-jogosultság a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint (eredetileg 2010. december 31-éig lehetett volna jogot szerezni). Így csak 2013. január 1-jétől fogja külön törvény meghatározni az egészségügyi ártalmakat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8/B-C. §-aiban.]
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, vagyis a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál minden öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár (annyival hamarabb mehetnek nyugdíjba). A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/B. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 1. mellékletében.]
A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor az elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez csak a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjcsökkentés mértékét befolyásolja, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Méltányosságok
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Rehabilitációs járadék is megállapítható kivételes méltányosságból, ha az igénylő személy teljesíti a rehabilitációs járadék feltételeit, így például egészségkárosodása 50 és 79 százalék közötti, képzettségének megfelelő - és az egészségkárosodás idején gyakorolt - munkakörében nem foglalkoztatható, bár rehabilitálható, nincs a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati ideje, de rendelkezik annak felével. (Eddig kivételes ellátást csak az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött és a rokkant - tehát nem rehabilitálható - személyek, valamint az árvák kaphattak.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § (1) bek. a) és a 168/1997. kormányrendelet 72/B § (4) bek. c) pontjaiban.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg a 70 ezer forintot, és az emelést az élethelyzete is indokolja, például nem tud dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs. (Eddig kivételes nyugdíjemelést 65 ezer forint jövedelem alatt lehetett adni.)Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 70 ezer forintot, egyedülálló esetén a 80 ezer forintot. (Eddig 65 ezer forint, egyedülálló esetén pedig 75 ezer forint havi jövedelem alatt adhattak egyszeri segélyt.)
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vezetője méltányosságból akkor is emelheti a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme meghaladja a 70 ezer forintot, de nem több 80 ezer forintnál. (Korábban erre havi 65-75 ezer forintos jövedelemhatárokkal volt lehetősége.)
Nem változott.
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő - vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármester öregségi nyugdíját, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2011-ben 42 750 forint) lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2011. január 1-jétől.
Az öregségi nyugdíj alapjába 2011-ben havi 330 ezer forint valorizált nettó átlagkereset számítható be teljesen (2010-ben 289 ezer forintot lehetett beszámítani), az ezt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 480 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 330 ezer forint plusz a 330 ezer és a 374 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 39 600 forint, a 374 ezer és a 422 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 38 400 forint, a 422 ezer forint feletti rész 70 százaléka, vagyis 40 600 forint, a nyugdíjalap így összesen 448 600 forint.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
Nem változott.
A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz a számított adóalap:■ 2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ 2010-től szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
2013 után a bruttó kereset lesz a nyugdíj alapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), valamint a rehabilitációs járadékot. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2011 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2011-ben nyugdíjra jogosult.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő.A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől változik: ekkortól szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 20. §-aiban.]
Keresetvalorizáció
Nem változott.
Minden év márciusában kormányrendeletben közzé kell tenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bek. a) pontjában.]
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2010-re vonatkozó szorzó például csak 2011. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2010-es valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. § (3) és a 168/1997. kormányrendelet 15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Változás 2010. december 22-étől.
A magánpénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-nyugdíja eddig minden esetben az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdésében és 1. mellékletében.]
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 novemberét követő biztosítási jogviszonya nem számít bele a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a 2011. december 1-jétől szerzett jövedelmeiket sem veszik figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításakor.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum.
Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. kormányrendelet 10/A-11. §-aiban.]
Tovább dolgozók nyugdíjának növelése
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl naptári évenként számítják ki a nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegét. A havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik meg, függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas. (Eddig csak akkor került sor nyugdíjnövelésre, ha a nyugdíj melletti járulékfizetés időtartama, akár több év során, elérte a 365 napot. A nyugdíj melletti jövedelem utáni járulékfizetésen alapuló nyugdíjnövelés továbbra sem automatikus, azt kérelmezni kell a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
A 2010 végéig szerzett jövedelmek után bármikor kérelmezhető a nyugdíjnövelés. Ennek során nem veszik figyelembe azokat a jövedelmeket, melyek után korábban már érvényesítettek növelést, és a 2009-ig megszerzett jövedelmeket 2011-ben a 2010. évi szintre emelik fel.A növelés mértéke a megszerzett jövedelem havi átlagának 0,5 százaléka, tehát a megszerzett jövedelem 2400-ad része.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/A. §-ában.]
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Ellátásszerzés korhatár felett
Nem változott.
Nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka.Például az az 1943. október 27-én született férfi, aki 2011. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) e növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Változás 2011. január 1-jétől.
A nők részére 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátást is szüneteltetni kell, ha a nyugdíj mellett szerzett jövedelem az irányadó korhatár betöltését megelőzően eléri a minimálbér 18-szorosát (2011-ben ez 1 millió 404 ezer forint).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bek. h) pontjában.]
Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösszeget, azt (az eddig 10 munkanap helyett) 15 naptári napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) és a 168/1997. kormányrendelet 85. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A korhatár előtti öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, országgyűlési képviselői, polgármesteri, önkormányzati képviselői, előrehozott, csökkentett előrehozott -, korhatár alatt folyósított nyugdíjakat akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér 18-szo-rosát, 2011-ben az 1 millió 404 ezer forintot.Ha például egy 1950-es születésű férfi 2010- ben mehetett előrehozott nyugdíjba, és 2011- ben a január-júniusi keresete meghaladja az 1 millió 404 ezer forintot, júliustól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását akkor is, ha júliustól már nincs keresete. Ha a keresete decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A 62. életévüket 2011-ben betöltőknél, ha 2007. december 31-e után mentek korhatár előtt nyugdíjba, csak a születésnapjukig érvényes a kereseti korlát, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett.A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a szolgálati viszonyukat szabályozó 1996. évi XLIII., illetve a jogállásukról szóló 2001. évi XCV. törvényben meghatározott korhatárt.
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ők tehát a 2006-ban elfogadott rendelkezésekkel szemben 2011-ben is bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2), (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyugdíjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (4) bekezdésében.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése kereset miatt 2011-ben
|
Érintettek |
Nyugdíjkorlátozás |
|
Az
1949. január 1-je előtt születettek (2010-ben már
betöltötték a 62. életévet), valamint az 1954. |
|
|
A korhatárt elért nyugdíjasok |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek |
|
Az
1949-ben születettek (2011-ben töltik be a 62. életévet), valamint az
1954-ben született szolgála- |
|
|
Akik 2008.január
1. előtt igénybe vettek korai öregségi nyug- |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek |
|
Akik
2007. december 31-e után vettek igénybe korai öregségi |
Ha a
keresetük a 62. (57.) születésnapjuk előtt |
|
Az
1949. december 31-e után születettek, valamint az 1954. december 31-e után
született szolgálati |
|
|
Akik
2008.január 1. előtt igénybe vettek korai öregségi |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek |
|
Akik
2007. december 31. után vettek igénybe korai öregségi |
Ha a
keresetük eléri az 1 404 000 forintot, azt |
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl -az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43/A. és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/B. §-aiban.]
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe, kivéve a rokkantsági nyugdíjat, annak igénylésekor szolgálati idő a felsőoktatási alap- és mesterképzésben töltött idő is.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37., 41. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a sorkatonaság időtartama szolgálati idő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bek. c)-e) pontjaiban.]
Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás ösz-szegét. Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tartozás összegének és a nyugdíjmegállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra -mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Szolgá- |
Havi %-a |
|
10 |
33,0 |
|
11 |
35,0 |
|
12 |
37,0 |
|
13 |
39,0 |
|
14 |
41,0 |
|
15 |
43,0 |
|
16 |
45,0 |
|
17 |
47,0 |
|
18 |
49,0 |
|
19 |
51,0 |
|
20 |
53,0 |
|
21 |
55,0 |
|
22 |
57,0 |
|
23 |
59,0 |
|
24 |
61,0 |
|
25 |
63,0 |
|
26 |
64,0 |
|
27 |
65,0 |
|
28 |
66,0 |
|
29 |
67,0 |
|
30 |
68,0 |
|
31 |
69,0 |
|
32 |
70,0 |
|
33 |
71,0 |
|
34 |
72,0 |
|
35 |
73,0 |
|
36 |
74,0 |
|
37 |
75,5 |
|
38 |
77,0 |
|
39 |
78,5 |
|
40 |
80,0 |
|
és minden további évre |
|
Korengedményes nyugdíj
Változás 2011. január 1-jétől.
Korengedmény-nyel utoljára 2011-ben lehet nyugdíjba menni, azt követően ez a nyugdíjazási forma megszűnik (a 2009-es szabályok szerint 2010-ben szűnt volna meg).Korengedményes nyugdíjat az kaphat, aki
■ 2011. december 31-éig eléri a reá 2011-ben irányadó nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort,
■ a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
■ a munkáltató és a munkavállaló bejelentette szándékát korengedményes nyugdíjról szóló megállapodás kötéséről a regionális munkaügyi központnak,
■ s e megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnek.
[Lásd a 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 283/2009. kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésében.]
2011-ben az 1953-ban született személyek előrehozottnyugdíj-jogosultságának meghatározásakor a felemelt, 63 éves nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni. Így számukra a korengedményes nyugdíjazás attól a naptól válik lehetővé, amikor betöltik az 58 éves életkort. (2010-ben az 1953-ban születettek jogosultságának a meghatározásakor kedvezményként még a régi, 62 éves nyugdíjkorhatárból kellett kiindulni, tehát a korengedményes nyugdíj már 57 éves életkortól megállapítható volt.)Az 1950 után született férfiak korengedményes nyugdíjazása esetén legfeljebb 8,4 százalékos csökkentést kell alkalmazni annak ellenére is, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai szerint ennél nagyobb lenne a csökkenés mértéke. (A korengedményes nyugdíjat eddig minden esetben az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai szerint kellett csökkenteni.)
[Lásd a 283/2009. kormányrendelet 5. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig a megállapított korengedményes nyugdíjának emelések és kiegészítések nélküli összegét a nyugdíjfolyósítás kezdetekor előre, egy összegben megtéríti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.Ha a korengedményes nyugdíjazásról megállapodó munkáltató és munkavállaló a polgári törvénykönyv 203. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állnak (például közeli hozzátartozók), és a munkáltató a későbbiekben újabb biztosítási jogviszonyt létesít e korengedményes nyugdíjasával, a korengedményes-megállapodásuk semmissé válik, azaz a korengedményes nyugdíj megszűnik, a munkáltató pedig az erre az időszakra eső nyugdíjkiadás megtérített összegét visszakapja a nyugdíjfolyósítótól.
Az 1953-ban születettek esetében a munkáltatónak meg kell térítenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére - a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés mértékével - számított nyugdíjemelést, annyi hónapra, ahány hónapig a fizetési kötelezettsége fennáll.
[Lásd a 283/2009. kormányrendelet 1. § (2), 5. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák 2011-ben megállapítható korengedményes nyugdíjra
|
Eset |
Megjegyzés |
|
1952-ben
született munkavállaló, |
2009-ben
a korengedményes nyugdíj korhatára a 62. életév volt, tehát 57 évesen már igénybe
lehetett venni a korengedményes |
|
1953-ban
született személy*, |
2011-ben
a korengedményesnyugdíj-jogosultságot már az új, 63
éves korhatár alapján kell érvényesíteni. Így tehát 2011-ben az 1953- |
__________________________________________________________________________________
Özvegyi járadék
Új előírás 2010. december 22-étől.
A magánnyugdíjrendszerből 2010. november 2-át követően visszalépő tagok halála esetén özvegyi járadék is megállapítható.Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíjnál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyugdíj helyett folyósítják. (Az özvegyi járadék megállapítására vonatkozó szabályokat a kormány 2011-ben fogja meghatározni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. §-ában, 101. § (1) bek. p) pontjában.]
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998 előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. a) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt - az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. évi kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a polgári törvénykönyv - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
Együtt folyósított ellátások
Változás 2011. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 72 820 forint (2010-ben 69 730 forint volt).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2011-ben 72 820 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 1999. május 15-éig özvegyi nyugdíjat kapott, 2014. május 15-éig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel). [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Változás 2010. szeptember 23-ától.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a házasságban, élettársi kapcsolatban nevelt gyermek a nem vér szerinti nevelőszülő halála esetén minden esetben jogosult az árvaellátásra. (Eddig csak akkor kaphatott árvaellátást, ha a másik szülő házasságból vagy élettársi kapcsolatból származó vér szerinti gyermeke volt, de nem kaphatott akkor, ha a másik szülő örökbe fogadta őt, vagy a házastársi, élettársi kapcsolaton kívül született.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az árvaellátás annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56 §-ában.]
Az árvaellátás gyermekenként 2011-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés miatt következik be.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek (nagyszülőnek) nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Változás 2010. december 22-étől.
Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy magánpénztári tag, és megrokkanását követően nem lép vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, a tb-től az általános szabályok szerint kiszámított rokkantsági nyugdíj csökkentett összegét kapja. A csökkentés során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-s rokkantsági nyugdíja eddig az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt, ha nem léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és 1. mellékletében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Rehabilitációs járadék helyett - kérésére - rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg, utoljára 2011-ben, annak, aki egészségi állapota alapján nem rokkantsági nyugdíjra, hanem csak rehabilitációs járadékra lenne jogosult (tehát egészségkárosodása eléri ugyan a rokkantsági nyugellátáshoz szükséges szintet, ám rehabilitálható), de tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. (Eddig csak akkor kapott rokkantsági nyugdíjat, ha a nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve hiányzott.)[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3) bekezdésében.]
A rokkantnyugdíjas 15 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a nyugdíjfolyósító szervnek, ha keresete meghaladja a megengedett mértéket (korábban 10 munkanapon belül kellett).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) és a 168/1997. kormányrendelet 85. § (5) bekezdéseiben.]
A rokkantsági nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, ha túllépte a rokkantsági nyugdíj melletti tevékenységre előírt kereseti korlátot. (Korábban 10 munkanapon belül kellett.)[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (2), 85. § (5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag a rokkantsági nyugdíját az általános feltételek szerint kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (1) bekezdésében.]
Ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni. Ha a rokkant már nem dolgozik, a megszüntetett rokkantsági nyugdíjat nem kapja vissza automatikusan, hanem ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e rá, tehát a rehabilitációs szakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.A keresőtevékenységet folytató, III. csoportba tartozó és az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjjogosultsága akkor szűnik meg, ha hat egymást követő hónapi nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó keresetük átlaga meghaladja a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésében.]
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban szünteti meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereseti korlát túllépésének megállapítását követő hónap első napjától.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében.]
Az orvosi szakértői bizottság - a rokkantsági nyugdíj megállapításához - az egészségkárosodás mértékét határozza meg. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek az egészségkárosodása 79 százalékon fölüli, továbbá az is, akié 50-79 százalék közötti mértékű, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, de rehabilitációja nem javasolt, valamint■ az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte,
■ táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül,
■ keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál (ha az egészségkárosodás előbb keletkezett, mint amikortól a rokkant szolgálati időt szerez, a rokkantsági nyugdíj megállapításának dátumát megelőző négy hónap átlagkeresete a viszonyítási alap).
A törvény három rokkantsági fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/A-C. és a 168/1997. kormányrendelet 18/A-22. § -aiban.]
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez. Ebben az esetben az orvosi szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától (vagyis visszamenőleg) folyósítani kell. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (2) bekezdésében.]
A rokkantsági nyugdíjat alapjaiban ugyanúgy kell kiszámítani, mint az öregségi nyugdíjat, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25., 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoportos pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/C. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (4) bekezdésében.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az egészségkárosodás mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvosszakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb -a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, ezt növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. és a 168/1997. kormányrendelet 27-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására történő, valamint a nyugellátásban részesülő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések határideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári napra módosult (eddig 10 munkanap volt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Szolgálati idő megállapítását a korhatár betöltése előtt bármikor, naptári évenként egyszer lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól (korábban csak a korhatár betöltését megelőző tíz éven belül lehetett).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 68. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatóknak a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges 2010-es összesített adatokat már nem kell megküldeniük a nyugdíj-biztosítási szerv részére. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 87. § (1) bekezdésében.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be, személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíjbiztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdésében.]
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő két hónapon belül kell határozatot hozniuk. Ez ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjénél. Az ő döntése ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási szerv székhelye szerinti bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 66/A. § (1) bekezdésében.]
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül még nem hozható (például adatpótlás szükséges), az igénylő előleget kap.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ában.]
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tag-államban élők, illetve tartózkodók nyugdíját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi számlaszámot, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
Lábjegyzet
A nők részére 40 év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.
