adozona.hu
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Megszűnt a kötelező pénztártagság, tehát senkinek sem kötelező magánnyugdíjpénztárba belépnie. (Korábban azoknak a 35 év alatti személyeknek, akik első ízben léptek be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe - először létesítettek biztosítási jogviszonyt, illetve kötöttek megállapodást a nyugdíj-biztosítási szervekkel, tehát a pályakezdőknek -, kötelező volt belépniük magánnyugdíjpénztárba.)
Magánnyugdíjpénztári tagság létesítésére bármely 30 évesnél fiatalabb személy jogosu...
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Nem kötelező a pénztártagság
Változás 2010. november 3-ától.
Megszűnt a kötelező pénztártagság, tehát senkinek sem kötelező magánnyugdíjpénztárba belépnie. (Korábban azoknak a 35 év alatti személyeknek, akik első ízben léptek be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe - először létesítettek biztosítási jogviszonyt, illetve kötöttek megállapodást a nyugdíj-biztosítási szervekkel, tehát a pályakezdőknek -, kötelező volt belépniük magánnyugdíjpénztárba.) [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Önkéntes pénztártagság
Változás 2010. november 3-ától.
Magánnyugdíjpénztári tagság létesítésére bármely 30 évesnél fiatalabb személy jogosult, ha Magyarországon biztosítási jogviszonyt létesített, vagy megállapodást kötött a nyugdíjbiztosítási szervekkel. (Korábban az önkéntes belépés lehetőségével csak azok a 30 év alattiak élhettek, akik már azt megelőzően is biztosítottak voltak, ezért nem kellett pályakezdőként kötelezően belépniük magánnyugdíjpénztárba.)Magán-nyugdíjpénztári tag lehet bármely ország 30 éves vagy idősebb állampolgára is, ha első ízben lép be a magyar kötelező nyugdíjrendszerbe. (Korábban az önkéntes belépést csak a 35 év feletti pályakezdők választhatták.)
Nem változott.
Életkortól és korábbi biztosítási jogviszonyától függetlenül pénztártag lehet a hontalan, illetve az olyan, nem EU-tagországi állampolgár biztosított, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást (úgynevezett harmadik országbeli személy).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. § (2) bek. c) pontjában.]
Visszaléptetés a tb-be
Változás 2010. december 22-étől.
Automatikusan visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. március 1-jén azt, aki 2011. január 31-éig nem nyilatkozik arról, hogy fenn kívánja tartani magán-nyugdíjpénztári tagságát. Aki tehát nem tesz nyilatkozatot, nem maradhat pénztári tag. (Korábban csak az önként belépett, pénztári nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szerzett, tíz évnél rövidebb ideig pénztártag léphetett vissza - ha várható magán-nyugdíjpénztári járadéka nem érte el a tb-nyugdíj 25 százalékát -, valamint a fegyveres testületek önként pénztártaggá vált, legalább húsz év szolgálati viszonnyal rendelkező tagjai. 2009. július 9-e és 2009. december 31-e között visszaléphettek azok az önkéntes döntéssel - tehát nem pályakezdőként - magánnyugdíjpénztárat választók is, akik 2008. december 31-éig betöltötték az 52 éves életkort, és írásban kezdeményezték a visszalépést.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdésében.]
Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. (Eddig végelszámolás esetén a lakóhely szerint illetékes területi pénztárba, felszámolás esetén pedig a felügyelet által kijelölt pénztárba léptették át.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7), 84. § (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Eljárás tagságfenntartáskor, visszaléptetéskor
Döntés a tagság fenntartásáról
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-éig dönteniük kell, hogy a tagság fenntartását vagy a visszalépést választják-e.Visszalépés
A tb nyugdíjrendszerébe való visszalépésről nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ha a pénztártag 2011. január 31-éig nem nyilatkozik, magán-nyugdíjpénztári tagsága 2011. március 1-jén automatikusan megszűnik.2011. március 1-jéig a tagnak írásban nyilatkoznia kell a magánnyugdíjpénztánál arról, hogy a kiegészítő tagdíjat, illetve az infláció feletti hozamot - ha ilyen megilleti - egy ösz-szegben felveszi-e, vagy átutaltatja önkéntes pénztári, illetve társadalombiztosítási egyéni számlájára. Mindegyik lehetőség adómentes, önkéntes pénztárba utalás esetén pedig állami kiegészítés is jár.
Ha a visszalépő tag nem nyilatkozik, a pénztár 2011 márciusában írásban fogja nyilatkozattételre felszólítani.
Ha a pénztártag az ezt követő 30 napon belül sem nyilatkozik, a pénztár a lakcímére utalja az őt megillető összeget. Ha ez a kézbesítés sikertelen, akkor a visszalépő pénztártag társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá a neki járó összeget.
A pénztártagnak járó összeggel a pénztár 2011 közepén számol el. (Az elszámolás ütemezésére vonatkozó tervet 45 nappal azt követően kell a pénztárnak elkészítenie, hogy - legkésőbb 2011. március 1-jén - megkapja azok listáját, akik nem kívánnak visszalépni.)
Pénztártagság fenntartása
A pénztártagnak 2011. január 31-éig személyesen és írásban kell nyilatkozni a pénztártagság fenntartásáról, mégpedig bármely hazai nyugdíj-biztosítási szervnél, illetve -külföldön dolgozó vagy tanuló pénztártagok esetében - a Magyar Köztársaság külképviseletein. (A nyilatkozatban a nevét, taj-számát és lakcímét kell feltüntetnie és a nyilatkozattételkor - okmányai bemutatásával - igazolnia.)A nyilatkozatot a tagnak öt napon belül meg kell küldenie a foglalkoztatójának.
A pénztártag 2011. január 21-éig kérheti a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, hogy annak munkatársai személyesen keressék fel, és úgy tehesse meg nyilatkozatát.
Ha 2011. január 31-éig a személyes megkeresésre - vagy a tartósan külföldön élő személy nyilatkozatára - akadályoztatás miatt nem kerül sor, akkor a nyilatkozat határideje az akadály elhárulását követő nyolcadik nap, de legkésőbb 2011. február 28-a, de ez esetben a tagnak úgynevezett igazolási kérelmet is be kell nyújtania a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg.
Az igazolási kérelem elfogadásáról a nyugdíjbiztosítási szerv a benyújtást követő 15 napon belül dönt. Ha elfogadja, erről határozatot hoz, majd a kérelmet és a pénztártag nyilatkozatát továbbítja az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak (ONYF). A főigazgatóság a határozat jogerőre emelkedését (a jogerőre emelkedés 15 nap) követő nyolc napon belül küldi meg a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatot a magánnyugdíjpénztárnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint az Államadósság-kezelő Központnak. (A külképviseleteken, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és az ONYF-nél benyújtott igazolási kérelmeket a Fővárosi Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság bírálja el.)
A pénztártagság fenntartása esetén semmilyen jogcímen nem jár vissza pénz a tagnak, csak amikor majd nyugdíjszolgáltatásra lesz jogosult.
__________________________________________________________________________________
Példák a tb-be visszalépő és vissza nem lépő magán-nyugdíjpénztári tagok majdani ellátására
A) 1952 áprilisában született, egész életében kiemelkedő jövedelmű nő 1998. február 1-jétől magán-nyugdíjpénztári tag. A pénztártól kapott információ szerint 2010. december 31-én egyéni számláján 7 millió forintot halmozott fel. Ha 2011. január 31-éig nem keresi fel valamelyik nyugdíj-biztosítási szervet, hogy fenntartsa magán-nyugdíjpénztári tagságát, 2011. március 1-jén automatikusan visszakerül a társadalombiztosítási rendszerbe.Ez esetben, mivel pénztártagságát megszüntette, tb-s nyugellátását nem fogják csökkenteni. Azaz: 1988. január 1-jétől szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező, átlagos béremelkedéssel felszorzott jövedelmeit átlagolják, és a megszerzett szolgálati időtől függő szorzószámmal szorozzák meg. A 7 millió forintos egyéniszámla-egyenlegének döntő részét azonban elveszti, csak az infláció feletti hozam 300 ezer forintos összegét tarthatja meg, 6 millió 700 ezer forintot pedig az államnak utal át a pénztár.
Ha úgy dönt, hogy magánpénztártag marad, 2011. áprilisi nyugdíjazásakor, tehát 59 éves korában egy összegben hozzájuthat teljes pénztári megtakarításához - ha legalább 37 év szolgálati ideje lesz -, és megállapíttathatja társadalombiztosítási nyugdíját is, amelyet azonban csökkentenek. Mégpedig úgy, hogy a 2010. október 1-je előtt szerzett szolgálati időt 75 százalékkal veszik figyelembe (annak ellenére is, hogy pénztártagságát megelőzően 27 évig és 4 hónapig kizárólag a tb-rendszerbe fizetett járulékot). A 2010. október 1-jétől a nyugdíjazásig szerzett szolgálati időt viszont 100 százalékkal, mivel az ezen időszak jövedelme utáni magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a társadalombiztosítási rendszerbe irányították. 2010. szeptember 30-áig 40 év, tehát 14 600 nap, azt követően április 14-ei nyugdíjazásáig 196 nap, tehát összesen 14 796 nap szolgálati időt szerzett. Így a tb-nyugdíját a (14 600 / 14 796) x 0,75 + (196 / 14 796) x 1 szorzat kerekített értéke alapján 75,25 százalékos szinten (tehát 24,75 százalékkal csökkentve) fogják megállapítani. Csökkentés nélkül a nyugdija 210 000 forint lenne havonta, csökkentéssel viszont csak 158 025 forint lesz.
Ha feltételezzük, hogy a nyugdíjazását követően 23 évig él, akkor a visszalépéssel kapott havi 51 975 forintos többletellátásának emelések nélküli összege, 23 x 12 x 51 975 ~ 14,3 millió forint. Ez több mint a duplája a visszalépéssel elvesztett 6 millió 700 ezer forintnak. Megéri tehát visszalépnie. Elképzelhető azonban, hogy a pénztártagnak a közeljövőben nagyobb összegre lesz szüksége, s ezért mégis a pénztárban maradást és az egyösszegű pénzfelvétel lehetőségét választja, noha ezzel hosszabb távon rosszabbul jár.
B) 1968 augusztusában született férfi 1998. január 1-jétől pénztártag, átlagos jövedelemmel rendelkezik. Egyéni számláján 4 millió forint halmozódott fel. Ha a visszalépést választja, akkor 2033 augusztusában, 65 éves korában úgy fogják megállapítani a társadalombiztosítási nyugdíját, mintha nem is lett volna pénztártag. Ha a mai szabályok 23 év múlva is érvényesek lesznek, havi nyugdíja 180 ezer forint lesz, amely a nyugdíjbamenetelig még eltelő évek inflációs folyamatait is tartalmazza (2011-ben még csak mintegy 110 ezer forintot kaphatna ilyen feltételek mellett, ha már elérte volna a nyugdíjkorhatárt). 2011. március 1-jei visszalépése után az egyéni számláján keletkezett 50 ezer forintos reálhozamot felveheti.
Ha meghosszabbítja pénztártagságát, és folytatja a felhalmozást, pénzfelvételre (életjáradék formájában) csak a nyugdíjazáskor lesz jogosult. Ha továbbra is az átlagjövedelem körül keres, nyugdíjazásakor a felhalmozása 23 millió forint lehet, amelyből 80 ezer forintos havi magánnyugdíj-ellátást állapítanak meg részére 2033 augusztusában. Tb-nyugdíjának kiszámításakor azonban nem a 40 évnyi ledolgozott időt, hanem csak a 2011. november 30-áig megszerzett 20-at veszik figyelembe. Ennek alapján 90 ezer forintos nyugdíjat kapna, de ezt tovább csökkentik a pénztártagsága miatt. A csökkentésnél a szolgálati idő 2010. október 1-je előtti napjait 75 százalékos, a 2010. október 1-je és 2011. november 30-a közöttieket 100 százalékos súllyal veszik figyelembe. Így a (6874 / 7300) x 0,75 + (426 / 73 0 0) ~ 0,765 értéket alkalmazzák, a 90 ezer forintos nyugdíjnak tehát a 76,5 százalékát fogja megkapni, 68 850 forintot. Társadalombiztosítási és pénztári ellátása együtt 148 850 forint lesz, ami jelentősen elmarad a visszalépés esetén járó 180 ezer forinttól. A különbség nem szűnik meg - csak csökken - abban az esetben, ha magánnyugdíjpénztárának hozamai az átlagot meghaladják. (A tagságfenntartás akkor eredményez magasabb ellátást, ha a tag pénztárának a hozama több évtizeden át legalább 2-2,5 százalékkal meghaladja az összes magánnyugdíjpénztár hozamának az átlagát -ekkora hozam valószínűsége azonban csekély, és persze annak a lehetősége is fennáll, hogy a pénztár az átlag alatt teljesít.)
C) 1986-ban született férfinak 2009. szeptember 1-jén pályakezdőként kötelezően be kellett lépnie az egyik magánnyugdíjpénztárba. Ha a visszalépést választja, 65 éves korában (2051-ben) - az akkori magasabb bérszínvonalat is beszámítva, és ha maradnak a mai nyugdíjszabályok - 255 ezer forint nyugdíjat kapna. A számláján összegyűlt 4 ezer forintos reálhozamot a visszalépést követően felveheti.
Ha 2011 januárjában pénztártagsága fenntartásáról nyilatkozik, nyugdíjazásakor havi 86 ezer forint magán-nyugdíjpénztári életjáradékot állapítanak meg részére. Társadalombiztosítási nyugdíjat viszont egyáltalán nem kap, mert 2011. november 30-áig nem gyűlik össze a minimumfeltételt jelentő 15 év szolgálati ideje, csak két év és három hónap. Így pénztártagság-fenntartás esetén alig több mint egyharmadát kapja annak az összegnek, amire visszalépés esetén lett volna jogosult.
__________________________________________________________________________________
Pénztári tagság megtartása
Változás 2010. december 22-étől.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, annak erről személyesen kell nyilatkoznia bármely nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál. A pénztártagnak a nyilatkozatában fel kell tüntetnie nevét, lakóhelyét, taj-számát, valamint azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a nyilatkozat megtételekor tag. (Ez az előírás több más részletszabállyal a törvény végrehajtási rendeletének kihirdetésétől, 2010. december 23-ától hatályos.) A nyilatkozat másolatát öt napon belül a pénztártag köteles leadni foglalkoztatójának is.Az egészségi állapota vagy fogva tartása miatt személyesen megjelenni nem tudó pénztártagot a nyugdíj-biztosítási igazgatóság munkatársai felkeresik, és átveszik a nyilatkozatát, ha ezt 2011. január 21-éig írásban kéri az igazgatóságtól.
A külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató pénztártag a Magyar Köztársaság külképviseletén is nyilatkozhat pénztártagsága fenntartásáról.
Ha valaki kérte, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatóság munkatársai keressék fel, de akadályozott a nyilatkozat megtételében (például kórházban feküdt), az akadály elhárulását követő nyolc napon belül pótolhatja a nyilatkozatot, egyidejűleg igazolási kérelmet nyújtva be, amelynek az elfogadásáról a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a benyújtástól számított 15 napon belül dönt. Ez érvényes a tartósan külföldön tartózkodó, a nyilatkozattételben (például nagy távolság, szokatlan időjárási viszonyok miatt) akadályozott pénztártagra is. 2011. február 28-át követően azonban igazolási kérelem benyújtásával sem tehető nyilatkozat. (Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságon, a Nyugdíjfolyósítónál és a külképviseleteken benyújtott igazolási kérelmeket a Fővárosi Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság fogja elbírálni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10), 123. § (6)-(6a) bekezdéseiben és a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 297/2010. kormányrendelet) 1., 7. §-aiban.]
Pénztártagság-megtartási eljárás
Változás 2010. december 22-étől.
A nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinél és a külképviseleteken tett nyilatkozatokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) gyűjti össze. A 2011. január 31-éig megtett nyilatkozatokat a főigazgatóság 2011. március 1-jéig megküldi a magánnyugdíjpénztáraknak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.Igazolási kérelem esetén, ha annak helyt adtak, az arra vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül - tehát ha nincs fellebbezés, akkor legkésőbb mintegy öt és fél héttel az után, hogy a pénztártag azt benyújtotta - a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság megküldi a magánnyugdíjpénztáraknak, másolatukat pedig a felügyeletnek és az Államadósság-kezelő Központnak. Ha az igazolási kérelmet 2011. március 1-jét követően hagyták jóvá jogerősen, a magánnyugdíjpénztárnak helyre kell állítania a 2011. március 1-jével megszüntetett pénztártagságot. (Benyújtott igazolási kérelem esetén a pénztár az elbírálásig nem adhatja át az államnak az egyéni számlán összegyűlt összeget.)
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6b) bekezdésében és a 297/2010. kormányrendelet 2., 7. §-aiban.]
Pénztártagok tb-nyugdíjának módosítása
Változás 2010. december 22-étől.
Akiknek 2011. január 31-éig a pénztártagságuk miatt alacsonyabb mértékű tb-nyugellátást állapítottak meg, mint amennyit "tisztán tb-nyugdíjasként" kaptak volna, 2011. január végéig kérhetik, hogy ellátásukat állapítsák meg újra, úgy, mintha nem lettek volna pénztártagok. E lehetőségről az érintettek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapnak értesítést. A kérelmet ahhoz a pénztárhoz kell benyújtaniuk, amelytől korábban szolgáltatásban részesültek, vagy ha még nem vették igénybe az egyösszegű szolgáltatást, ahhoz a pénztárhoz, amelynek jelenleg is tagjai.A tb-nyugellátás módosításának feltétele, hogy a nyugdíjas a korábban megkapott pénztári nyugdíját az újramegállapítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül visszafizesse a pénztárnak (az újramegállapítási határozatot attól számított 30 napon belül kapja meg a nyugdíjas a tb nyugdíj-igazgatási szervétől, hogy a pénztár elküldte annak a visszafizetés igazolását).
A pénztárnak a visszakapott összeget a tb-nyugellátás-módosítási igény kézbesítését követő 90 napon belül tovább kell utalnia a Nyugdíj-biztosítási Alapba, egyidejűleg megküldve a módosítási igényt az illetékes nyugdíj-biztosítási szervhez.
[Lásd a 2009. évi LXXXII. törvény 123/A. §-ában.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Változás 2010. december 22-étől.
A magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidőrészarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-nyugdíja eddig minden esetben az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 novemberét követő biztosítási jogviszonya nem számít bele a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és az ettől kezdődően szerzett jövedelmeiket sem veszik figyelembe a tb-nyugdíj kiszámítása során.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Visszalépő tagok egyéni számlája
Változás 2010. december 22-étől.
A visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok követelését a pénztárnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, tehát az állam részére kell átutalnia. Ennek során nem pénzt, hanem az egyéni számlán lévő eszközöket - például állampapírokat, részvényeket, befektetési jegyeket - kell átadni.A tagsági időszak alatt befizetett kiegészítő tagdíj és az infláció feletti hozam azonban nem az államot illeti meg, hanem a pénztártagot, ezért az egyéniszámla-egyenlegből le kell vonni ezek összegét, és az államnak az így lecsökkentett összegnek megfelelő értékű eszközöket kell átadni. Ha a pénztártag (vagy munkáltatója) egyszer sem fizetett kiegészítő tagdíjat, és az egyéni számláján elért hozam nem haladta meg az inflációt - tehát a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) nem nagyobb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege -, akkor a magánnyugdíjpénztár az államnak adja át az egyéni számlán nyilvántartott összes eszközt.
A visszalépő pénztártag maga döntheti el, milyen formában kéri vissza a kiegészítő tagdíjat és az infláció feletti hozamot. Kérheti annak egyösszegű felvételét (bankszámlájára utalással vagy a lakcímére kiutalással). Választhatja azt is, hogy a neki járó összeget az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájára utalják, s kérheti az összeg jóváírását társadalombiztosítási egyéni számlájára is. Ha a tag az előbbit választja, az átutalt összeget az állam kiegészíti annak 20 százalékával, de legfeljebb 300 ezer forinttal. A lehetőségek közül a tag azonban csak az egyiket választhatja. Adót, tb-járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást egyik esetben sem kell fizetnie sem a tagnak, sem a pénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. v), zsk) pontjaiban és a 24. § (11) bekezdésében.]
A pénztártagnak 2011. március 1-jéig írásban kell tájékoztatnia a pénztárat a kiegészítő tagdíjjal és az infláció feletti hozammal kapcsolatos döntéséről. Ennek során - ha az egyösszegű pénzfelvétel mellett dönt - meg kell jelölnie bankszámlaszámát, ahová az átutalást, illetve címét, ahová a kiutalást kéri. Ha önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja az őt megillető összeget, a pénztár nevét, adószámát, valamint saját adóazonosító jelét kell megadnia.Ha a visszalépő tag nem értesíti döntéséről a pénztárat, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között levélben felkéri őt, hogy rendelkezzen az összegről. Ha a pénztártag a levél kézhezvételét követő 30 napon belül sem teszi meg nyilatkozatát, a pénztár a lakcímére utalja az őt megillető összeget. Ha az így kiutalt pénzt a tag nem veszi át - például mert elköltözött, és erről nem értesítette a pénztárat -, akkor az összeget a társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá, és a magánnyugdíjpénztár visszautalja az állami nyugdíjrendszerbe, tehát a Nyugdíj-biztosítási Alapnak.
[Lásd a 297/2010. kormányrendelet 6. §-ában.]
Visszaléptetési eljárás
Változás 2010. december 22-étől.
A magánnyugdíjpénztárnak a nyilatkozatok beérkezését követő 45 napon belül meg kell állapítania a visszalépő tagok számát, és visszaléptetési ütemtervet is készítenie kell. Ennek tartalmaznia kell az egyéni számlák államnak történő átadására és a visszalépő tagokat megillető összeg kifizetésére, átutalására vonatkozó ütemezést is. Az ütemtervet a pénztárnak az elkészítést követő három napon belül meg kell küldenie a felügyelet részére, amely 22 munkanapon belül dönt a jóváhagyásról.[Lásd a 297/2010. kormányrendelet 3. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A visszalépő tag egyéni számlájáról az államot megillető részt a magánnyugdíjpénztár a taggal való elszámolás hónapját követő 12 napon belül adja át. Az eszközöket a pénztárnak úgy kell átutalnia, hogy elszámolási hónap végi piaci értékük megegyezzen az egyéniszámla-egyenlegnek a tagot megillető összeggel, valamint az átutalás költségeivel csökkentett értékével. Ha az egyéni számlán az átadást követően jóváírnak összeget, az ennek megfelelő eszközöket az elszámolást követő negyedik hónap 12. napjáig kell átadni az államnak.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (11) és a 297/2010. kormányrendelet 3. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Ha a visszalépő pénztártagot megillető kiegészítő tagdíjat és inflációt meghaladó hozamot - rendelkezés hiányában és sikertelen kézbesítés esetén - a társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá, a magánnyugdíjpénztárnak erről értesítenie kell a tag lakcíme szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot (ha a pénztártagnak nincsen magyarországi lakcíme, a Fővárosi Nyugdíj-biztosítási Igazgatóságot). Egyúttal nyilatkoznia kell az átutalandó összegről, feltüntetve a tag nevét és azonosítóit. Az ONYF 2011. február 1-jéig adja meg a pénztáraknak azokat az átutalási számlaszámokat, amelyekre a megfelelő összeget tagi rendelkezés alapján vagy sikertelen kézbesítés miatt a pénztár átutal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (tehát a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz).[Lásd a 297/2010. kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében.]
A Pénztárak Garanciaalapjának át kell adnia az állam részére garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközei visszalépő tagokra jutó hányadát. Ennek meghatározásához a magánnyugdíjpénztáraknak 2011. szeptember 30-áig értesíteniük kell az alapot visszalépő, illetve pénztártagságukat fenntartó tagjaik számáról. A garanciaalap az értesítést követő hónap utolsó napjáig ennek alapján utalja át az államnak a megfelelő összeget.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. v) pontjában, 89. § (8) bekezdésében és a 297/2010. kormányrendelet 4. §-ában.]
Visszalépő nyugdíjjogosultak
Nem változott.
Ha a visszalépést olyan pénztártag kezdeményezi, aki rokkantságinyugdíjjogosultságot szerzett, az egyéni számlán lévő követelésnek a Nyugdíj-biztosítási Alapba való átutalási határideje a tagsági jogviszony megszűnésének napját követő 18. munkanap. Ha a 18 munkanapos határidő (például a nyugdíj visszamenőleges megállapítása miatt) már nem tartható, az átutalás határideje a nyugdíjbiztosító - tb-nyugdíj megállapításáról szóló -értesítését követő 18. munkanap.A tébényugdíjrendszerbe a rokkantságinyugdíj-jogosultság megszerzését követően visz-szalépő tagok a kötelező tagdíjon felül fizetett kiegészítő tagdíjat visszakaphatják, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltathatják.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
Tagsági viszony keletkezése
Változás 2010. november 3-ától.
Megszűntek a pénztárak területi funkciói, mivel már senkinek sem kötelező a tagság. Így a pénztáraknak nem kell befogadniuk azokat, akiknek a belépési nyilatkozatát elutasították, vagy akik nem éltek a pénztárválasztás jogával, illetve bejelentési kötelezettségüket elmulasztották.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja. A pénztártagnak a taggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Tagdíjmérték
Átmeneti előírás 2010. november 3-ától 2011. december 31-éig.
Ebben az időszakban - tehát a 2010. október 1-je és 2011. november 30-a között szerzett jövedelmek után - a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék (korábban 8 százalék volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (3) bekezdésében.]
Változás 2011. december 1-jétől.
Az ezt követően megszerzett jövedelmek utáni magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke az átmeneti 0 százalékról 10 százalékra emelkedik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében.]
Tagi jogok, kötelezettségek
Nem változott.
Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag köteles nemcsak az 1 ezreléket, hanem az elhagyott pénztár további költségeit - de legfeljebb 5 ezer forintot - is megfizetni.Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
A pénztártag átlépése csak akkor válik érvényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azoknál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénztárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmutatót megkapta.Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a PSZÁF honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.
A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) és a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 29. § (1), (8) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pontjában.]
A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénztár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1), (3) és a 282/2001. kormányrendelet 29. § (16) bekezdéseiben.]
Tagdíjfizetési megállapodást azok a pénztártagok köthetnek, akiknek időlegesen nincs járulékalapot képező jövedelmük (például táppénzen vannak), nem biztosítottak, vagy biztosítási jogviszonyuk szünetel (például fizetés nélküli szabadság idején).Ha a pénztártag társadalombiztosítási szervvel nyugdíj-megállapodást köt, a szerződést köteles bemutatni a magánnyugdíjpénztárnak. A tagnak azt is haladéktalanul közölnie kell a pénztárral, ha megszűnik a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodása (ekkor a pénztári tagdíj fizetésére vonatkozó megállapodása is megszűnik, bár pénztártagsága megmarad).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében és az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. a)-b) pontjaiban.]
A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselőv é választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak a társadalombiztosításijárulék-törvény szerinti biztosítási jogviszonya fennállása alatt folyamatosan fenn kell tartania tagsági viszonyát valamely magánnyugdíjpénztárban, és eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
A pénztártag tagdíjat köteles fizetni. A tagdíját a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet juttató foglalkoztató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó e kötelezettséget saját maga teljesíti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében, 51. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az adóbevallásban kell az adóhatósághoz -a járulékkal egyidejűleg - bevallani és befizetni. A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles - elektronikus úton - teljesíteni a bevallást és a befizetést is. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente köteles bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában.]
Egyházi személy tagdíját az egyházi központ a minimálbér után, a járulék bevallásával és befizetésével együtt köteles havonta az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Pénztári szolgáltatások
Nem változott.
A pénztártag nyugdíjszolgáltatásra lesz jogosult az irányadó öregséginyugdíj-korhatár elérésekor, korhatár elérése előtti tb-nyugellátás megállapításakor, valamint akkor, ha egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges legalább 50 százalékos mértéket, és nem rehabilitálható.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. a)-b), j) pontjaiban.]
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért nem kell utánuk jövedelemadót fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28. §-aiban.]
A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején, valamint a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradéktípusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindnek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27. és a 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 170/1997. kormányrendelet) 3. §-aiban.]
Pénztártag halála
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett nevét, személyes adatait, a jogosultsága arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, megtakarításához a kedvezményezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magánnyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíjtörvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29., az 1997. évi LXXXI. törvény 44/C. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 59/C. §-aiban.]
Rokkant pénztártag követelése
Változás 2010. december 22-étől.
Csak a 2011. november 30-áig megszerzett szolgálati idejét és jövedelmét veszik figyelembe a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításakor annak a pénztártagnak, aki munkaképesség-csökkenése bekövetkezését követően átutaltatja követelését a Nyugdíj-biztosítási Alapba. (A korábbi szabályok szerint a megrokkanásig szerzett szolgálati idejét és jövedelmét vették figyelembe, tehát teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjat kapott.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
A rokkantság bekövetkeztét követően a tb-nyugdíjrendszerbe vissza nem lépő pénztártag tb-nyugdíjának csökkentése során a 2011. november 30-áig szerzett szolgálati idő és jövedelmek alapján kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-s rokkantsági nyugdíja eddig az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és 1. mellékletében.]
Nem változott.
Ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjra jogosult, választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeg terhére akar-e igénybe venni magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatást, vagy a pénztárnál vezetett egyéni számláján lévő követelését átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Rokkantsági nyugdíj igénylése esetén a pénztártag az elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül léphet vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. A pénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy pénztári számlakövetelése várhatóan mekkora összegű pénztári járadékra váltható át. (Így a tag mérlegelheti, melyik megoldás kedvezőbb neki, a pénztári járadék vagy a tb-nyugdíj. A visszalépés akkor éri meg neki, ha az ennek révén elérhető többletellátás magasabb a pénztári járadéknál.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Hozamgarancia
Nem változott.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt).A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2011-ben például 13 évi pénztártagságot követően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni neki, és a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot a garanciaalaptól kapja meg.
A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási időszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, de egészségi állapota alapján rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfóliót váltott.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]
Pénztári garancia
Változás 2010. december 22-étől.
A Pénztárak Garanciaalapja hiány esetén nem vehet fel kölcsönt a Magyar Nemzeti Banktól, és megszűnt a központi költségvetésnek a kölcsön visszafizetéséért vállalt készfizető kezessége is.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 5. § (4), 98. § (5) bekezdéseiben és 100. §-ában.]
Nem változott.
Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni.A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártagnak megküldeni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bekezdésében.]
Pénztári működés
Változás 2010. december 22-étől.
2011-ben a pénztárnak legkésőbb június 30-áig kell megküldenie a tag részére az egyéni számlájának 2010. évi alakulását, az év végi egyenleget, a tárgyévben befizetett tagdíjakat és a hozamból származó bevételeket bemutató számlaértesítőt (2010-ben és 2012-től a tárgyévet követő év február 28-áig kellett, illetve kell). A tb nyugdíjrendszerébe 2011-ben visszalépő tag a vele való elszámolást követő 30 napon belül kapja meg a 2011. évi számlaértesítőt.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (1) bekezdésében.]
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség 2011-től nem haladhatja meg a tárgyévi átlag-vagyon 0,2 százalékát (korábban a vagyonkezelési díj és a vagyonkezelési költség a kezelt vagyon 0,8 százaléka lehetett, ami 2014-ig 0,4 százalékra csökkent volna).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak 2011-ben már csak legfeljebb a 0,9 százaléka vonható le működési célokra (2007-ben még 6 százalék, 2008-ban 5,5 százalék, a 2009-2010-ben pedig 4,5 százalék volt a lehetséges levonás). A levonást követően fennmaradó összeget továbbra is teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.Ha a pénztárnak kimerülnek a működési forrásai, az egyéni számlák befektetéséből származó hozamból tagonként havi 265 forintot a hónap utolsó napján jóváírhat a működési tartalékban. (A tagok egyéni számlájának befektetési hozamát eddig a pénztár egyáltalán nem fordíthatta működési célokra.)
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
Nem változott.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig a pénztárak teljesítményének bemutatásaként az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett nyilvánosságra hozza az előző tíz év átlagos hozamrátáját is. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását is figyelembe vevő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében.]
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal nyilvánosságra hozza, méghozzá ugyanolyan méretben (például azonos betűnagyságban), az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyonnövekedé-si mutatót is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat hozza nyilvánosságra.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 21. §-ában.]
A pénztárnak az előző évről, illetve a korábbi évekről szóló hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé ezeket. A felügyelet szintén csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatalkor azonban a pénztárnak és a felügyeletnek fel kell tüntetnie, mekkora az egyes portfóliók vagyonának hányada a pénztári összvagyonban.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában.]
A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
A pénztári beszámolót és mérleget -a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (amelyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, és nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]
A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]
Választható portfólió
Változás 2010. december 23-ától.
A magánnyugdíjpénztáraknak az eredetileg tervezettnél később, 2012. december 31-étől kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2012. december 31-én a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék. (A szabályok korábban legkésőbb 2011. június 30-ai megfelelést írtak elő.)[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 34. §-ában, 2/A melléklet III. részében.]
Nem változott.
A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül.A három összetétel-változat:
■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt - legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha 5 éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. és a 282/2001. kormányrendelet 34. §-aiban, 2/A mellékletében.]
A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C., 35. §-aiban.]
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.A tag által választott portfóliót az egyéniszámla-értesítőn fel kell tüntetni.
Informatikai előírások
Nem változott.
A magánnyugdíjpénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban.A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesíté séért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló, 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot.A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozza meg.
Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 2001-ben 4 százalékos nettó - azaz a költségekkel csökkentett - hozamot ér el, 2008-ban 10 százalékos veszteséget, 2009-ben és 2010-ben 15 százalékos, illetve 10 százalékos hozamot. 2000-2007-ben a hozam ezen értékek között ingadozik.2001 elején "A" pénztártag egyéniszámla-egyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 10 százalékos vesztesége miatt megtakarítása ez évben 300 ezer forinttal csökken. A 2008-as évközi befizetések veszteségével csökkentett tagdíjbefizetéssel azonban egyéni számláján 2009 elején továbbra is 3 millió forint marad.
A pénztári befektetések 2009. évi 15 százalékos hozamának eredményeként a tag megtakarítása ez évben 450 ezer forinttal növekedett. Ezt további 350 ezer forint egészítette ki a tagdíjbevétel és annak évközi hozamai eredményeként, így 2009 végén a számlaegyenleg 3 millió 800 ezer forint volt.
A 2010. évi 10 százalékos hozam további 380 ezer forinttal gyarapította az egyéni számlát. A tagdíjbevétel és az arra jutó éves hozam azonban csak 290 ezer forint volt 2010-ben, mivel novemberben és decemberben már nem írtak jóvá tagdíjat. Így 2010 végén a pénztártag egyéni számlájának egyenlege 4 millió 470 ezer forint.
A pénztár 2011. február végén jelenti a PSZÁF-nak, hogy 2010. évi hozamrátája 10 százalék, 2001-2010 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel.
A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 7 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák).
A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 7 százalékkal nő. Ezek a mutatók a nominális hozamot jelzik, tehát az inflációnak megfelelő és az a feletti hozamot is tartalmazzák. Az infláció feletti átlagos hozam meghatározásához a nominális hozamot el kell osztani a 2001-2010. közötti időszak átlagos inflációs rátájával.
Az átlagos hozamból azonban nem lehet következtetni a pénztártagot megillető reálhozamra, az utóbbi ugyanis nem a pénztári átlaghozamon, hanem az egyéni befizetések összegén és azok hozamán múlik, emellett a pénztártagság tényleges időtartama hosszabb és rövidebb is lehet tíz évnél. A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok reálhozamát várhatóan legalább 2011 közepéig terjedő időszakra számolják ki a pénztárak.
__________________________________________________________________________________
Magán-nyugdíjpénztári adózás 2011-ben
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj. Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím:
Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) ka) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.Adózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára, megállapodás alapján.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
■ Tagdíj-kiegészítés
29. § (1) Jövedelem, jogcím: A munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg.Adózási szabály: A magánszemély (aki kapta) összevont adóalapjának része, adóköteles.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által saját alkalmazottja részére fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján saját maga javára fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett ösz-szeg.Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
1. sz. mell. 1. 2. Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
7. § (1) kb) Jövedelem, jogcím: Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: A magánszemély (aki kapta) jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénztári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összeg.Adózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek.
84. évi L § Jövedelem, jogcím: 2010. november 2-át követően a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése szerinti tagi visszalépések esetén teljesített kifizetések (tagdíj-kiegészítés visszafizetése, infláció feletti hozam kifizetése).
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-44/C szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahová a visszalépő tagi kifizetést utalták. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés).Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: Magánszemély javára megállapodás alapján fizetett tagdíj (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
__________________________________________________________________________________
Önkéntes pénztári adó 2011-ben
Személyi jövedelemadó
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg.Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján).
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján jóváírták) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
28. § (1) f) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jóváírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási előírások szerint igazolják.
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 20%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft.
Az átutalt összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés-jóváírást. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.
46. § (2) d), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatói adomány).
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem).
69. § (1)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 5. § (1) g). Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16%-os (tehát a juttatás után számítva 19,04%-os) adót. Eho nem terheli.
Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást befizető munkáltatót terheli. A hozzájárulásban részesülő pénztártag előzetes nyilatkozatban köteles közölni a munkáltatóval, hogy az adóévben más munkáltató nem fizetett be a javára hozzájárulást. A hozzájárulást a kifizető több hónapra előre vagy legfeljebb három hónapra utólag utalhatja. Előre történő utalás esetén - beleértve a 2010. évi utalást is - a juttatás hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és kifizetni az adót.
29. §, 71. § (2) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulás nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás esetén pedig az együttes befizetésnek a minimálbér 30 százalékát meghaladó része.
Adózási szabály: Nem minősül béren kívüli juttatásnak, adóköteles.
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt összeg kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adójának adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-44/C §-ai szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő tag kifizetését utalták. A teljesítés során az szja-törvény 44/A §-ának szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
11. sz. mell. I.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei.
Adózási szabály: Költségként elszámolható.
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság esetén).Adózási szabály: Adómentes.
Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifizetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15%-ánál; C: mindig.
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása.
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót.
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban.
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő 10. évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie az ehót.
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból történt befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is).
Adózási szabály: Adómentes.
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül.Adózási szabály: Egyéb jövedelem.
Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem.
28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárból jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles eho terheli. A pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a tagnak kell megfizetnie az ehót.
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben történt.
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalapra jutó, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20%-ának pénztári számlára utalásával és az egészség- és önsegélyező pénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették.
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások.
Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek.
Megjegyzés: Nem adómentes az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatás.
Társasági és osztalékadó
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át.Adózási szabály: Adómentes.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül.