adozona.hu

Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?

Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Társadalombiztosítási jog
Érvényesség kezdete: 2011.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos ehót év közben az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha van kifizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bérbeadó magánszemélynek.
Megszűnik az állandó lakóhelyként bejelentett lakás bérbeadásából származó, 1 millió forintnál nagyobb jövedelem ehomentessége, tehát a bérbeadónak e jövedelem teljes összege után - a hozzájárulás-fizetési felső határig - 14 százalék ehót kell fi...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?

Egyéni százalékos eho

Új előírás 2011. január 1-jétől.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos ehót év közben az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha van kifizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bérbeadó magánszemélynek.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében.]

Változás 2011. január 1-jétől.

Megszűnik az állandó lakóhelyként bejelentett lakás bérbeadásából származó, 1 millió forintnál nagyobb jövedelem ehomentessége, tehát a bérbeadónak e jövedelem teljes összege után - a hozzájárulás-fizetési felső határig - 14 százalék ehót kell fizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3 . §-ában.]

Nem változott.

Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).
A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forintba beszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2011. január 1-jétől havi 5100 forint). Ha e járulékok összege meghaladja a 450 ezer forintot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeghatár eléréséig.
Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel esetén továbbra is a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek minősülő összeg az ehoalap.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]

Kifizetői százalékos eho

Új előírás 2011. január 1-jétől.

A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak (lásd táblázatunkat a 20. oldalon) nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után. Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, a béren kívüli juttatások kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. b) pontjában.]

Változás 2011. január 1-jétől.

Mivel a biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után már nem kell tb-járulékot fizetni, ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. Így például a munkavállalónak a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától kapott adóelőleg-köteles jövedelme után a kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos ehót. (Korábban az ilyen ügyletek biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel jártak.)
Az eddig önálló jövedelemkategóriát alkotó egyösszegű járadékmegváltások és kisösszegű kifizetések után - mivel megszűnt maga a kategória - ezen a jogcímen nem kell ehót fizetni. E jövedelmek ezentúl az összevont adóalap részét képezik, adóelőleget kell utánuk fizetni, s emiatt a kifizetőt 27 százalékos eho terheli.
Mivel az Országgyűlés eltörölte a kivétkiegészítés és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés adószabályait és az ezekkel összefüggő ehoelő-írásokat is, ilyen címen tehát nem kell ehót fizetni. A nem evás társas vállalkozás sem kötelezett 27 százalék eho fizetésére a ki nem osztott osztalék után.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (1), (4) és (7) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék.
Kifizetői eho terheli az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó adóelőleg-köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), valamint a kamatkedvezményből származó, külön adózó jövedelmet.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a kifizetőnek továbbra sem kell 27 százalék ehót fizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) és az adómódosító 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (4) bekezdéseiben.]

Más tagállami biztosítottak

Nem változott.

A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizetniük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható
■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett A1-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]

Nyilatkozat az egyéni ehóról

Nem változott.

Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt (2011-ben ez 450 ezer forint).
A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 százalék) ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]

Kivételek a százalékos eho alól

Új előírás 2011. január 1-jétől.

Nem kell 27 százalékos ehót fizetni a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerint kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után (lásd táblázatunkat a 20. oldalon), valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag részére kifizetett magán-nyugdíjpénztári reálhozam, vagyis az egyéni számlán lévő összegből az inflációval növelt tagdíjbefizetés (hozamgarantált tőke) feletti összeg után.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bek. g)-h) pontjaiban.]

Nem változott.

A kifizetőnek nem kell 27 százalékos ehót fizetnie
■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
A magánszemélyt nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei osztalék után.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]

Egyéni ehobevallás

Nem változott.

A számlaadásra kötelezett magánszemély (aki nem egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként, hanem például szabad szellemi foglalkozásúként, bejegyzett szakértőként jár el) köteles megfizetni és bevallani az ehót, ha a kifizetőnek a személyijövedelemadó-törvény szerint nem kell megállapítania és levonnia az adóelőleg-köteles jövedelem adóelőlegét, mert azt a magánszemély maga állapítja meg negyedévente, és a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagyis nem jön létre biztosítás).
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, ezért 27 százalék ehót kell bevallania és fizetnie, feltéve, hogy e jövedelme után adóelőleg fizetésére kötelezett.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

Ha a kifizető levonta az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]

Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megállapított ehót a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]

A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha az nem kifizetőtől származik (például magánszemélyek közötti megbízás esetén).

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8) bekezdésében.]

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell befizetnie százalékos egészségügyi hozzájárulásként.
A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Bevallás, befizetés

Új előírás 2011. január 1-jétől.

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (6) bekezdésében.]

Nem változott.

A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig.
Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.
Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni a százalékos ehót.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. §; (2), (8) bekezdéseiben.]

Hozzájárulás túlfizetése

Nem változott.

Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.

[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa ingatlan-bérbeadás ehójára

A) Tételes költségelszámolás
1. Bevétel	2 000 000 Ft
2. Költség	500 000 Ft
3. Jövedelem (1. - 2.)	1 500 000 Ft
4. 14%-os eho fizetése esetén jövedelem (3. x 0,78)	1 170 000 Ft
5. Szja-alap (4. x 1,27)	1 485 900 Ft
6. Szja (5. x 0,16)	237 744 Ft
7. Ehoalap (4.)	1 170 000 Ft
8. Eho (7. x 0,14)	163 800 Ft

*Ha a magánszemély kötelezett eho fizetésére (kivéve, ha költségként elszámolja, vagy visszatérítik neki), a megállapított jövedelem 78%-át kell jövedelemnek venni.

B) 10 százalékos költséghányad alkalmazása
1. Bevétel	2 000 000 Ft
2. Jövedelem (1. x 0,9)*	1 800 000 Ft
3. Szja-alap (2. x 1,27)	2 286 000 Ft
4. Szja (3. x 0,16)	365 760 Ft
5. Ehoalap (2.)	1 800 000 Ft
6. Eho (5. x 0,14)	252 000 Ft

* 10%-os költséghányad alkalmazásánál minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, ezért a 78%-os szabály nem alkalmazható.
__________________________________________________________________________________

Foglalkoztatói (kifizetői) juttatások közterhei 2011-ben

Juttatás	Közteheralap
Adó-, járulék- és ehomentes béren kívüli juttatás
Munkáltató által ingyen vagy kedvezmé nye- sen adott számítógép- használa t	0
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által szociálisan rászorulónak pályázati úton jutta- tott üdülési csekk	0
Az Országgyűlés Hivatala által az országgyűlési képviselői tisztség ellátásához adott eszköz, szolgáltatás	0
Társadalmi szervezettől, egyháztól évente egyszer kapott tárgyjutalom értékéből legfeljebb 5000 forint (kivéve az értékpapír- tárgyjutalmat)	0
Kifizető által biztosított védőoltás	0
Kitüntetések (az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.6. pontjában felsoroltak)	0
Kifizető által ingyenesen vagy kedvezmé- nyesen juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy vagy bérlet legfeljebb évi 50 000 forint értékhatárig	0
A juttatás értékének 1,19-szorosa után 16 százalékos személyi jövedelemadó*
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából	Évente a havi minimálbér x 0,5
Iskolakezdési támogatás	Évente a havi minimálbér x 0,3
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés	Évente a havi minimálbér
Iskolai rendszerű képzés	Évente a havi minimálbér x 2,5
Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész étel	Havonta 18 000 Ft
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba	Havonta a minimálbér x 0,5
Foglalkoztatói hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe	Havonta a minimálbér x 0,5
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba	Havonta a minimálbér x 0,3
Helyi utazási bérlet	Teljes érték
Széchenyi-pihenőká rtyá ra utalt támogatás	Évente 300 000 Ft
Internetszolgáltatás	Havonta 5000 Ft

Juttatás	Közteheralap
A juttatás eltérésének 1,19-szorosa után 16 százalék személyi jövedelem- adó + 27 százalék eho*
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba	Havonta a minimálbér x 0,5 fölötti rész
Foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe	Havonta a minimálbér x 0,5 fölötti rész
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, önsegélyező pénztárba	Havonta a minimálbér x 0,3 fölötti rész
Étkeztetés	Havonta a 18 000 Ft fölötti rész
Iskolai rendszerű képzés	Évente a havi minimálbér x 2,5 fölötti rész
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés	Évente a havi minimálbér fölötti rész
Iskolakezdési támogatás	Évente a havi minimálbér x 0,3 fölötti rész
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából	Évente a havi minimálbér x 0,5 fölötti rész
A juttatás értékének 1,27-szorosa után 16 százalék személyi jövedelemadó**
Munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magán-nyugdíjpénztári tagdíj- kiegészítés	Teljes összeg***
Művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális utalvány)	Teljes összeg***
Munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás	Teljes összeg***
Sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás	Teljes összeg***
Kifizető által biztosított ingyenes vagy ked- vezményes személyszállítási szolgáltatás	Teljes összeg***
Kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíjtörvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek	Teljes összeg***

* A foglalkoztató (kifizető) fizeti.
**A magánszemély fizeti.
*** Biztosítási jogviszony esetén foglalkoztatói és egyéni járulékok is terhelik, egyébként 27 százalékos kifizetői eho.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}