adozona.hu

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Mi ez?

Jogterület(ek): Társadalombiztosítási jog
Érvényesség kezdete: 2011.01.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A foglalkoztató által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék elnevezése nyugdíj-hozzájárulásra változik.
Az egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő.
A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék. Ezen belül az egészségbiztosítási rész 2 százalék, a munkaerő-piaci rész 1 százalék, a nyugdíj-biztosítási pedig változatlanul 24 százalék.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék továbbra...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

Mit kell tudni a tb-ről általában?

Járulékátnevezés

Változás 2011. december 1-jétől.

A foglalkoztató által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék elnevezése nyugdíj-hozzájárulásra változik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]

Járulékmértékek

Változás 2011. január 1-jétől.

Az egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]

Nem változott.

A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék. Ezen belül az egészségbiztosítási rész 2 százalék, a munkaerő-piaci rész 1 százalék, a nyugdíj-biztosítási pedig változatlanul 24 százalék.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék továbbra is 7,5 százalék. Ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási rész változatlanul 4 százalék, a pénzbeli 2 százalék, a munkaerő-piaci rész pedig 1,5 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Járulékfizetési felső határ

Változás 2011. január 1-jétől.

Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2011-ben 2,8 százalékkal napi 21 000 forintra, évi 7 665 000 forintra nő (2010-ben 20 420, illetve 7 453 300 forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]

Járulékalap

Nem változott.

A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fizetni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

Járulékfizetési alsó határ

Változás 2011. január 1-jétől.

A főállású egyéni és társas vállalkozóknak havi átlagban legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, akkor legalább a garantált bérminimum (azaz a "középfokúak minimálbére", ami 2011-ben havi 94 ezer forint) után kell teljesíteniük a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségüket.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 27., 29. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

Fontosabb változások

2011. december 1-jétől.

■ A foglalkoztató által fizetendő 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék neve nyugdíj-hozzájárulásra változik.

2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.

■ A magán-nyugdíjpénztári tagok tagdíját nyugdíjjárulék címén a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz kell utalni.

2011. január 1-jétől.

■ A minimálbér kifejezés ezentúl két fogalmat takar. Általában a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítandó bér legkisebb havi összegét jelenti, míg a főállású egyéni és társas vállalkozóknál, ha a főtevékenységük legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimumot (azaz a "középfokúak minimálbérét").
■ Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő.
■ A nyugdíjjárulék-fizetés napi felső határa 21 ezer forint (2010-ben 20 420 forint volt).
■ A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5100 forint (4950 forint helyett).
■ A nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után - életkoruktól függetlenül - nyugdíjba mehetnek.
■ A személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatások után sem a foglalkoztatónak (kifizetőnek), sem a foglalkoztatottnak (magánszemélynek) nem kell sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
__________________________________________________________________________________

A fizetendő járulékok alapja, mértéke 2011. január 1-jétől

Státus (jogviszony)	27%-os tb-járulék	10%-os nyugdíjjárulék vagy 10% tagdíj* (felső határ napi 21 000 Ft, évi 7 665 000 Ft)
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony
Munkaviszony	Tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (részmunkaidőnél annak arányos része), az előbbiek hiányában szerződési, munkaszerződési díj	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj
Megbízás, vállalkozási jogviszony, választott tisztségvi- selő, bedolgozó, segítő családtag	Járulékalapot képező jövedelem, ha az nincs, szerződésben meghatározott díj	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányá- ban szerződésben meghatározott díj
Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszony	Járulékalapot képező jövedelem, ha az nincs, szerződéses díj; munka- viszony esetén a minimálbér (részmunkaidőnél annak arányos része), bejelentés esetén tényleges járulékalap, ezek hiányában munkaszerződés szerinti személyi alapbér	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Járulékalapot képező jövedelem, ha az nincs, szerződési díj; munkavi- szony esetén járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (részmunkaidőnél annak arányos része), munkaszerződés szerinti személyi alapbér	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj
Nyugdíj melletti jogviszony	Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, szerződési díj; munkaviszony esetén a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (részmunkaidőnél annak arányos része), munkaszerződés szerinti személyi alapbér	Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a szerződési, munkaszerződési díj
Társas vállalkozás és társas vállalkozó
Főfoglalkozású	Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum	Havi átlagban legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is	Járulékalapot képező jövedelem vagy a főfoglal kozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Járulékalapot képező jövedelem vagy a főfoglal- kozásúakra vonatkozó szabályok szerint
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem
Egyéni vállalkozó
Főfoglalkozású	Járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum	Havi átlagban legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum.
Kezdő főfoglalkozású	Kezdés évében legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum; ha a tárgyhónapban a vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem meghaladja a minimálbér összegét, akkor választható ez utóbbi magasabb összeg	Havi átlagban legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum vagy a magasabb választott összeg
Főfoglalkozású evás	Legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevé- kenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum. Magasabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	Havi átlagban legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum vagy a vállalt magasabb összeg
Heti 36 órás munkaviszony mellett	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a
Főfoglalkozású társas vállalkozó is	Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem
Evás, főfoglalkozású társas vállalkozó is	Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas)	Nincs	Járulékalapot képező jövedelem
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás	Nincs	Evaalap 10%-a
Biztosított mezőgazdasági őstermelő
Tárgyévben kezdő őstermelő, a megelőző évben bevétele 8 000 000 Ft-nál több	26%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható. A mezőgazdasági őstermelő 1% munkaerő-piaci járulékot nem fizet	Minimálbér. Magasabb összeg vállalható
Tárgyév előtti évben max. 8 000 000 Ft bevétel	Nincs	Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-e. A 10% tartalmazza a nyugdíj-biztosítási járulékot is, magánpénztári tagnál is ez 2011-ben
Tárgyév előtti évben max. 8 000 000 Ft bevétel, magasabb vállalt járulékfizetés	26%: Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg. A mezőgazdasági őstermelő munkaerő-piaci járulékot nem fizet	Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg

* A 10%-os tagdíjat a 2011. december 1-jétől szerzett jövedelmekre fizetik a magán-nyugdíjpénztári tagok.

Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék		Egészségügyi szolgáltatási járulék
egészségbiztosítási: 6 (4 + 2) %	munkaerő-piaci: 1,5%	Egészségügyi szolgáltatási járulék

6%: Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben, munkaszerződés- ben meghatározott díj	Járulékalapot képező jövedelem, annak hiá- nyában szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem, annak hiányában szerződésben meghatározott díj	Nincs	Nincs
4%: Járulékalapot képező jövedelem; ha nincs, a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj. 2%: Nincs	Munkaviszony: munkaszerződés szerinti személyi alapbér, ha az nincs, a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: nincs	Nincs
4 + 2 %: Járulékalapot képező jövedelem; ha nincs, a szerződésben, munkaszerződésben meghatározott díj	Munkaviszony: járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér. Munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszony: nincs	Nincs
4%: Járulékalapot képező jövedelem; ha nincs, a szerződésben, munkaszerződésben megha- tározott díj. 2%: Csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetése esetén	Nincs	Nincs

6%: legalább a minimálbér; legalább középfo- kú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum	Személyes közreműködésre kifizetett, járu- lékalapot képező jövedelem, havi átlagban legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum	Nincs
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem, vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Járulékalapot képező jövedelem, vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint	Nincs
Nincs	Nincs	Havi 5100, napi 170 Ft, a társas vállalkozás fizeti

6%: legalább a minimálbér; legalább középfo- kú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum	Havi átlagban legalább a minimálbér, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén legalább a garantált bér- minimum, bejelentés esetén a járulékalapot képező jövedelem	Nincs
6%: legalább a minimálbér; legalább középfo- kú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum	Minimálbér vagy magasabb, választott összeg	Nincs
6%: legalább a minimálbér; legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén pedig legalább a garantált bérminimum. Maga- sabb összeg vállalása esetén a vállalt összeg	Bejelentés esetén jövedelem, legalább a mini- málbér, legalább középfokú végzettséget igény- lő tevékenység esetén legalább a garantált bérminimum, vállalt magasabb járulékalap	Nincs
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Nincs	Nincs
4%: Evaalap 4%-a, 2%: Nincs	Nincs	Nincs
6%: Evaalap 4%-a	Nincs	Nincs
6%: Járulékalapot képező jövedelem	Járulékalapot képező jövedelem	Nincs
6%: Evaalap 4%-a	Evaalap 4%-a	Nincs
Nincs	Nincs	Havi 5100, napi 170 Ft
Nincs	Nincs	Havi 5100, napi 170 Ft

6%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható	Nincs	Nincs
4%: Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része. 2%: Nincs	Nincs	Nincs
Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg	Nincs	Nincs

__________________________________________________________________________________

Fogalmak

■ Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemnek kell tekinteni, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.
■ Nem járulékalap a jövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás.
■ A 7,5 (4 + 2 + 1,5) százalékos járulék (pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) alapjába nem számít bele a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. paragrafus (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. paragrafusának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, és nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.
■ Munkaerő-piaci járulék egyéni és társas vállalkozónál: nem fizet 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot a kiegészítő tevékenységű vállalkozó, valamint az egyéni és társas vállalkozó, ha munkaviszonyban áll (nem feltétel a heti 36 órás foglalkoztatás), vagy nappali tagozaton tanul. Nem minősül munkaviszonynak a fizetés nélküli szabadság.
■ Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi járulékalapot képező díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (töredékhavi jogviszony esetén csak ha a naptári napokon eléri annak a harmincadrészét).
■ Minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, illetve a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel - a garantált bérminimum (2011. január l-jétől a minimálbér 78 ezer forint, a garantált bérminimum 94 ezer forint).
__________________________________________________________________________________

Példák járulékfizetési felső határra

A) Dolgozó 2011. október 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, év végéig 3 millió forint bérjövedelmet kap.

Járulék	Összeg	Számítás
Nyugdíjjárulék (10%)	193 200 Ft	92 x 21 000 x 0,1
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (7,5%)	225 000 Ft	3000000x 0,075

A nyugdíjjárulékot - napi 21 000 Ft felső jövedelemhatárig - 1 932 000 Ft után, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a teljes bérjövedelem után kell megfizetni.

B) Dolgozó 2011-ben havi 500 ezer forint fizetést, augusztusban 4 millió forint prémiumot kap, évi bérjövedelme összesen 10 millió forint.

Járulék

Összeg

Számítás

Nyugdíjjárulék (10%)

766 500 Ft

7665000*
x 0,1

Egészségbiztosítási és
munkaerő-piaci járulék
(7,5%)

750 000 Ft

10 000 000

x0,075

* Az egyéni nyugdíjjárulék évi felső határa (21 000 Ft x 365 nap), vagyis utoljára a 2011. augusztusi bér egy része, vagyis itt 165 000 Ft után kell nyugdíjjárulékot fizetni (7 x 500 000 + 4 000 000 + 165 000 = 7 665 000), azt követően már nem.

C) Dolgozó biztosítási jogviszonya év közben, 2011. október 31-én megszűnik.

Az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári naponként 21 000 Ft-tal, azaz összesen (61 x 21 000) 1 281 000 Ft-tal csökkenteni kell. A 128 100 Ft többletként levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.
__________________________________________________________________________________

Költségvetési kötelezettségek

Nem változott.

A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta továbbra is 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak.

[Lásd az 1977. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]

A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak:
■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]

Eltartottak havi járuléka

Változás 2011. január 1-jétől.

A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartottanként havi 5100 (napi 170) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2010-ben havonta 4950 forintot kellett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében, 39. §-ában.]

Nem változott.

Ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján - igazolja, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2011-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve egyedülálló eltartott jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget az eltartottól más átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektronikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében, 39. §-ában.]

Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól

Nem változott.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó akkor is csak az egyik vállalkozásában köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, ha egyidejűleg több vállalkozásban végez tevékenységet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. § (1) bekezdésében.]

Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,
■ akiknek a munkaképessége munkaképességváltozás vagy egészségkárosodás miatt legalább 50 százalékos mértékben romlott - és erről igazolásuk van az illetékes hatóságtól -, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (ez 2011-ben havi 23 400 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. j)-k) pontjaiban.]

Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap

Változás 2011. január 1-jétől.

A személyijövedelemadó-törvény változásaival összefüggésben már nem képez járulékalapot a kisösszegű kifizetés és a jövedelemadó-törvény korábbi 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. alpontjában.]

Nem változott.

Járulékalapot képező jövedelem a személyijövedelemadó-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó-hely felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. alpontjában.]

Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha viszont a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. alpontjában.]

Személyi alapbér, vagyis járulékalap a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott előző évi havi átlagos alapbér; ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]

Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. alpontjában.]

Egyéni nyugdíjjárulék

Változás 2011. január 1-jétől.

Az egyéni nyugdíjjárulék a korábbi 9,5 százalékról 10 százalékra nő.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]

Változás 2011. december 1-jétől.

Egyéni nyugdíjjárulékot az ezt követően szerzett jövedelmekre kizárólag a tb-nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak fizetnek. A magán-nyugdíjpénztári tagok a nyugdíjjárulék-alap után 10 százalék tagdíjat fizetnek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és 33. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2011-ben ez 7 665 000 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]

A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-je után létesít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
Ha a munkavállalónak nincs az év minden napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ - 2011-ben ez 21 ezer forint - és a "járulékmentes" napok szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]

Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék

Nem változott.

A foglalkoztatott továbbra sem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. a) pontjában.]

A biztosított továbbra is egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet. E járulék mértéke 7,5 százalék. Ebből 6 százalék az egyéni egészségbiztosítási járulék (ezen belül változatlanul 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli járulék) és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében és 24. § (1) bek. b) pontjában.]

A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]

Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példák 7,5 (4+2+1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra

A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2011-ben 5 millió forint bérjövedelmet és 300 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2010. május 1-je és 31-a között 180 ezer forint.

Jövedelem	Járulék	Fizetendő
Bér (5 000 000 Ft)	7,50%	375 000 Ft
Szabadságmegváltás (300 000 Ft)	-	-
Megbízási díj járulék- alaprésze (180 000 Ft)	4%	7 200 Ft

A biztosítottnak a megbízási díj után sem pénzbeli egészségbiztosítási, sem munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetnie, mivel foglalkoztatása legalább heti 36 órás.

B) Heti 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló biztosított másik foglalkoztatónál 2011. júniusra megbízási jogviszonyt létesít, ebből származó, járulékalapot képező jövedelme 200 ezer forint.

Jövedelem	Járulék	Fizetendő
Megbízási díj járulékalaprésze (200 000 Ft)	6,00%	12 000 Ft

A munkaviszonyban a foglalkoztatás nem éri el a heti 36 órát, így a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, munkaerő-piaci járulékot viszont nem. Az 1% munkaerő-piaci járulékot is tartalmazó 27% társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztatónak meg kell fizetnie.

C) Nappali tagozatos egyetemista munkaviszonyban áll, ahol foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. Munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2011-ben 3 millió forint, vállalkozói kivétje 400 ezer forint.

Jövedelem	Járulék	Fizetendő
Bér (3 000 000 Ft)	7,50%	225 000 Ft
Vállalkozói kivét (400 000 Ft)	4%	16 000 Ft

A bér után meg kell fizetni a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkaerő-piaci járulékot is, a vállalkozói kivét után viszont, mivel a munkaviszonyos foglalkoztatás eléri a heti 36 órát, csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó egyetemistának munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetnie.
__________________________________________________________________________________

Miért mi jár?

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Nem változott.

Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2011-ben napi 170 forint, havi 5100 forint.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]

Egészségügyi szolgáltatások

Nem változott.

Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre) jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]

Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet -vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]

Felszolgálási díj utáni nyugdíj

Nem változott.

Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]

Megállapodás szolgálati időre

Változás 2011. január 1-jétől.

Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 34 százalék (korábban 33,5 százalék) nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]

Nem változott.

A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (13) bekezdésében.]

Külföldön munkát vállalók

Nem változott.

A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - kötelező bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. adómódosító törvény 270. §-ában.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Ekhózók

Átmeneti szabály 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.

Az ekhó-ról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (3) bekezdése szerint a magán-nyugdíjpénztári tagot terhelő ekhóból az ekhoalap 3,9 százaléka teljes egészében nyugdíjjáruléknak minősül (vagyis ezen időszak alatt a tagdíj 0 százalék).

Nem változott.

A 15 százalékos ekhóból
■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult,
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék - magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,1 százalék nyugdíjjárulék és 3,8 százalék tagdíj - fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.

Munkaerő-piaci járulék

Nem változott.

Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.

[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

Átmeneti szabályok

2010. november 1-je és 2010 december 31-e között a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, 2011. január 1-je és december 31-e között pedig 10 százalék. 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között a tagdíj mértéke 0 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) és 33. § (3) bekezdéseiben.]

Többes jogviszony

Nem változott.

A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egyidejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai közül egyik sem éri el a heti 36 órát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]

Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2011-ben ez 7 665 000 forint).
Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2011-ben 21 ezer forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső határig - tört évben a naptári évben hátralévő időszakra a felső határ napi összegével számított összegig - már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és az igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (2) bekezdésében.]

Nem biztosítottak járuléka

Változás 2011. január 1-jétől.

A nem biztosítottaknak havi 5100 (napi 170) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2010-ben ez havi 4950, napi 165 forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Változás 2011. január 1-jétől.

A 13 százalék korkedvezmény-biztosítási járulék teljes egészében a foglalkoztatóra - egyéni vállalkozóra - hárul (2010-ben a költségvetés ebből még 3,25 százalékot állt, a foglalkoztató pedig 9,75 százalékot fizetett).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (6) bekezdésében, 20/A. §-ában.]

Nem változott.

A járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve főállású társas vállalkozó után is meg kell fizetni. Kötelezett erre a főállású egyéni vállalkozó is, ha ilyen tevékenységet végez.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]

Nem kell megfizetni a korkedvezmény-biztosítási járulékot azoknál a korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés.
Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezménybiztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján - díj fejében - megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre - az adómódosító 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. paragrafusai, valamint a 342/2007. kormány- és a 34/2007. szociális és munkaügyi miniszteri rendelet előírásai szerint - általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek,
vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosí-tott(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, képviselője nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa a mentesítéssel érintett munkakörben - a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja

Változás 2011. január 1-jétől.

A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) alapján köteles járulékfizetési kötelezettségét teljesíteni (korábban a tevékenységre jellemző kereset volt a járulékalap).
Az összesen 17,5 százalék egyéni járulékból a nyugdíjjárulék - a korábbi 9,5 százalék helyett -10 százalék (az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék pedig 7,5 százalék maradt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 19. § (2), 29. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A főállású egyéni vállalkozónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29. § (1) bekezdéseiben.]

Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 10. § (1) bekezdésében.]

Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie sem társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot - tagdíjat -, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdésében.]

Kezdő egyéni vállalkozó

Változás 2011. január 1-jétől.

A kezdő egyéni vállalkozó, ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) után köteles megfizetni a járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában és 29. § (7) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó-alapja a tárgyhónapban meghaladja a minimálbért (vagy a garantált bérminimumot), akkor járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat a kivét, illetve az átalányadó alapján fizeti meg.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában és 29. § (7) bekezdésében.]

Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősül kezdőnek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § ba) pontjában és 29. § (7) bekezdésében.]

Egyéni cég mint társas vállalkozás

Nem változott.

Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]

Fizetés nélküli szabadság

Változás 2011. január 1-jétől.

Ha a munkavállalóként is biztosított egyéni vagy társas vállalkozó a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, vállalkozóként meg kell fizetnie a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér után. (Korábban ezt nem a törvény, hanem kormányrendelet mondta ki.)

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontjában.]

Nem változott.

Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot. Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]

Járulékok társas vállalkozásnál

Változás 2011. január 1-jétől.

A társas vállalkozás főállású tagjának a személyes közreműködésre tekintettel kapott jövedelem, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) alapján kell a járulékfizetési kötelezettségét teljesítenie (2010-ben a tevékenységre jellemző kereset után kellett).
A nyugdíjjárulék mértéke a korábbi 9,5 százalékról 10 százalékra nő.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 19. § (2), 27. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Az egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (2010-ben a személyijövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti, adóalapként meghatározott, természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után nem kellett egyéni járulékokat fizetni).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Nyugdíjjárulékot továbbra is legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell fizetni (2011-ben ez évi 7 665 000 forint, napi 21 ezer forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(2), 27. § (2) bekezdéseiben.]

A társas vállalkozás főállású tagjának 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie.
Ebből az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 (ebből a természetbeni 4, a pénzbeli pedig 2) százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]

Többes jogviszony

Nem változott.

Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - például személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban, 19. §-ában, 31. § (4) bekezdésében.]

Társas vállalkozók esetében is felső határa van az egyéni nyugdíjjáruléknak, mégpedig napi 21 ezer, évi 7 665 000 forint.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban, 19. §-ában, 27. § (2), 31. § (4) bekezdéseiben.]

Többes vállalkozó

Változás 2011. január 1-jétől.

A minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az egyéni vállalkozó választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum, a többi vállalkozásában pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]

Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) alapján, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (6) bekezdésében.]

A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) alapján, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után változatlanul csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]

Vállalkozó diák

Átmeneti szabály 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.

Magán-nyugdíjpénztári tag vállalkozó diák magán-nyugdíjpénztári tagdíja 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között 0 százalék, nyugdíjjáruléka 2010. november 1-je és 2010. december 31-e között 9,5 százalék, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között pedig 10 százalék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) bekezdésében.]

Változás 2011. január 1-jétől.

Járulékalapot képező jövedelem esetén a tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie a 7 665 000 forint nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (2010-ben a járulék 9,5 százalék volt, a felső határ pedig 7 453 300 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2), 31. § (4) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 6 százalék - 2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni - egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]

Nyugdíjas foglalkoztatott

Változás 2011. január 1-jétől.

A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni a korábbi 9,5 százalék helyett.
Ha a nyugdíjasnak 365 napnál rövidebb időre van keresete, akkor a nyugdíjemelés a kereseti időszakkal arányosan jár.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátását - kérelemre - a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni minden 365 nap szolgálati idő után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdéseiben.]

A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott -a nyugdíjjárulékon túl - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]

Nyugdíjas vállalkozó

Változás 2011. január 1-jétől.

A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5100 (napi 170) forint (2010-ben havi 4950, napi 165 forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó baleseti ellátásának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százaléka (ez 2011-ben is havi 42 750 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében.]

Továbbra is csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig -az adóév egészére - a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]

Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szünetelteti.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § e) pontjában, 36-37. §-aiban.]

Nyugdíj szüneteltetése

Változás 2011. január 1-jétől.

A nyugdíját szüneteltetőnek a szünetelés időszakában a korábbi 9,5 százalék helyett 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie (az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalék, ebből 4 százalék a természetbeni és 2 százalék a pénzbeli járulék).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében, 25. §-ában.]

Nem változott.

Szüneteltetnie kell a nyugellátását annak a 2008. január 1-je után megállapított előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjban részesülőnek, akinek a nyugdíj mellett szerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, vagyis 2011-ben nyugellátás mellett maximum évi 1 404 000 forint jövedelem szerezhető (2010-ben 1 323 000 forint volt a határ).

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-aiban.]

Segítő családtag

Nem változott.

Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végző közeli hozzátartozója (kivéve a saját jogú nyugdíjast, valamint azt az özvegyi nyugdíjast, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte) segítő családtagnak számít.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g) pontjában.]

Közeli hozzátartozó a polgári törvénykönyv szerint a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, házastársának egyenes ági rokona, valamint testvérének házastársa.
Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2011-ben 23 400 forintot), az egyes járulékokat a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem után kell megfizetni.
Ha a díjat nem havi rendszerességgel, például munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetik, a járulékfizetési kötelezettség megállapításához meg kell határozni, hogy a kifizetett díjból mennyi a jövedelemadó-előleg alapja, s azt el kell osztani azon időtartam naptári napjainak a számával, amelyre a díjat kifizették, vagyis a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése - napjáig eltelt napok számával. A kapott összeg alapján dönthető el, fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség (a biztosítás).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]

Ekhós jövedelem

Átmeneti szabály 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafus (3) bekezdése alapján az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie a magánnyugdíjpénztár-tag ekhózónak. Így a tagdíj is a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz kerül.

Nem változott.

Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék ekhóból - a 2005. évi CXX. törvény 9. és 11. paragrafusai szerint -1,2 százalék minősül egészség-, 18,8 százalék pedig nyugdíj-biztosítási járuléknak. Az ekhoalap után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ekhotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.
A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]

Vállalkozás, bedolgozás, megbízás

Nem változott.

A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2011-ben havi 23 400 forint, napi 780 forint).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]

Szellemi alkotás

Nem változott.

Továbbra sem terheli társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]

A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2011-ben ez havi 23 400 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]

Összeszámítási szabály

Nem változott.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2011-ben havi 23 400, napi 780 forinttal).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Mezőgazdasági őstermelő

Változás 2011. január 1-jétől.

Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (korábban 13,5 százalékot kellett). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék pedig (a korábbi 9,5 százalék helyett) a -nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulék.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]

Átmeneti szabály 2011. január 1-jétől.

A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező, magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő vagy mezőgazdasági kistermelő a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíjra 0 százalékot, valamint 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (5) bek. a) pontjában.]

Átmeneti szabály 2011. január 13-ától.

A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő 2011. december 31-éig 0 százalék tagdíjat és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (5) bekezdés b) pontjában.]

Nem változott.

Az őstermelő által fizetendő járulékok alapja a bevétel (nem pedig a jövedelem). A járulékalapba beleszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]

Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2011-ben havi 5100 forint (2010-ben 4950 forint volt).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § w) pontjában, 30/A. §-ában, az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. és az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-aiban.]

A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 8 millió forintnál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.

[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]

Kezdő - és ily módon csak a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]

Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]

Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]

Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában és 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést, vagyis magasabb járulékalapot is (hasonlóan az evás egyéni vállalkozóhoz). Ilyenkor az összes járulékot meg kell fizetnie, azaz a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosításit is (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]

Egyéb jogviszony

Nem változott.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, az továbbra sem járulékköteles.
Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (780 forinttal) kell számolni; eszerint 2010-ben napi 779 forint díjazás adható járulékmentesen.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]

Utólag fizetett jövedelem

Nem változott.

A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért). A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont utólagos kifizetés esetén is az abban az időpontban érvényes szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna.
Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése miatt a biztosítási időszaknak a következő naptári évre áthúzódó időtartamára fizetnek ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegével kell számolni.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]

Külföldiek biztosítása

Változás 2012. január 1-jétől.

Csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a tb-járulék fizetése alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású (a jelenlegi szabályok szerint korlátlan ideig mentesül). Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § b) pontjában.]

Nem változott.

Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5., 13. §-aiban.]

Ha az Európai Gazdasági Térség (EGT) külföldinek minősülő állampolgárának foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, és a munkavállaló a közösségi jog előírásai alapján a magyar jog szerint biztosított, a munkavállaló magyarországi munkavégzéséért kapott bére után járulékokat kell fizetni.
Külföldinek minősülnek azok az európai gazdasági térségbeli állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat is) és családtagjaik is, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, és nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük).
A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a küldő - vagy bármely más - államban biztosított.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]

Magyarországon tanuló külföldi

Nem változott.

Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, illetve azok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]

Külföldi, belföldi

Nem változott.

Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]

Belföldi
■ a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]

Egyházi személyek járuléka

Nem változott.

Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast -egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (ez 2011-ben havi 78 ezer forint) 4 százalékát.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]

Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]

Kifizetőhelyi elszámolás

Nem változott.

A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük azt).

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1998. kormányrendelet) 117. §-ában.]

A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára, például táppénzre szolgáló pénzösszeget (a jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételeznie a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot). E pénzösszeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás.

[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]

Egyéni munkaerőpiacijárulék-mentességek

Változás 2011. január 1-jétől.

A munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytató is köteles megfizetni vállalkozói tevékenysége után a munkaerő-piaci járulékot, ha fizetés nélküli szabadságon van (korábban ezt kormányrendelet mondta ki).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontjában.]

Nem változott.

A biztosítottnak meghatározott jövedelmek és jogviszonyok után nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie (de a foglalkoztatónak, kifizetőnek kell).

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontjában.]

A jövedelmek közül a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetésekor kifizetett, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján adott összeg után.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]

A jogviszonyok közül a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végez;
■ a tb-ellátásokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, és betöltötte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott, reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A §-ában.] Az egyéni munkaerő-piaci járulékkal nem terhelt jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.

[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Igazgatási szervek és hatóságok

■ Fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak:

megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.

■ A Magyar Államkincstár fővárosi és megyei igazgatóságai:

megállapítják és folyósítják a családtámogatásokat.

■ Fővárosi és megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságok:

megállapítják a nyugellátásokat, a baleseti, a rokkantsági nyugdíjat és a baleseti járadékot, visszafizettetik a jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti, rokkantsági nyugdíjat és baleseti járulékot, megtéríttetik a szolgálati időre jogalap nélkül kötött megállapodás alapján történt kifizetést.
A társadalombiztosítási igazgatási szervek 2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok keretei között működnek.

■ Nemzeti Adó- és Vámhivatal:

a járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos, illetve a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben jár el, továbbítja a nyugdíjadatokat a nyugdíjbiztosítónak.

■ Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete:

ellátja a magánnyugdíjpénztárak felügyeletét, vezeti a pénztárak központi nyilvántartását, benne a tagok egyéni számlakövetelését.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}