adozona.hu
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és a járulékadatokat szolgáltatnia.
A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak a tárgyévi túlfizetés miatt visszafizetett összeggel. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem vol...
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és a járulékadatokat szolgáltatnia.A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak a tárgyévi túlfizetés miatt visszafizetett összeggel. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tag, és ezért 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett 1,5 százalék helyett.)
Az adóévre benyújtott bevallásában kell bevallania a járulékokat a munkavállalónak, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel kap külföldi cégtől (például belföldi munkáltató külföldi anyacégétől) járulékalapot képező jövedelmet, és a járulék bevallását a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékbefizetési határidő
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.A munkavállalónak a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külföldi cégtől kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulék befizetését a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Tagdíjbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a magánnyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a havi adó- és járulékbevallás részeként kell bevallania, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania a tagdíjat (tagdíjkiegészítést).A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot továbbra is forintra kell bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 51. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetés
Nem változott.
A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetnie az adóhatóságnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra.A magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján fizetendő tagdíjat és tagdíjkiegészítést továbbra is közvetlenül az érintett pénztárhoz kell befizetni. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó a meg nem fizetett tagdíjat a határidőben benyújtott (pótolt) bevallás alapján az elévülési időn túl is megfizetheti közvetlenül a magánnyugdíjpénztárnak, ha az elévülésről igazolást kér az adóhatóságtól, és azt a befizetéssel egyidejűleg megküldi a magánnyugdíjpénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 53. § (4) bekezdésében.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásában bevallania.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.Jövedelem külfölditől
Nem változott.
A belföldi foglalkoztató átvállalhatja a tb-járulék megfizetését, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonását, valamint a járulékok (tagdíj) bevallását és befizetését a biztosított alkalmazottaitól azok azon járulékalapot képező jövedelmei után, amelyek e biztosítási jogviszonnyal összefüggésben külfölditől - például a foglalkoztató külföldi anyavállalatától - származnak. Ha a foglalkoztató nem vállalja át a kötelezettséget, a biztosítottnak kell a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat (tagdíjat) a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3), 30. § (2), 50. § (3) bekezdéseiben.]
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Nem változott.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő legkésőbb a jogviszony keletkezésének napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak a biztosítás kezdetét. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A jogutód munkáltató - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. paragrafusának (4) bekezdése szerint - köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentését követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5), 44/A. § (7) bekezdéseiben.]
A foglalkoztató elektronikus havi bevallásában jelentheti be, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb fizetést ad, az egyéni vállalkozó azt, hogy a tevékenységére jellemző keresetnél kisebb jövedelmet vesz ki. A bejelentésben meg kell jelölni a tényleges jövedelmet.Ha a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető magánszemély biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, mivel azt az adóhatóság a foglalkoztatói bejelentés alapján - az adózás rendjéről szóló törvény 20. § (7) bekezdése szerint - hivatalból állapítja meg.Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Egyéni járulék elszámolása
Nem változott.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (például részvényopció) után áll fenn, az egyéni járulékokat a biztosított helyett a foglalkoztató köteles megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Jogviszony ellenőrzése
Nem változott.
Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogviszony ellenőrzése során kiderül, hogy az igénybevevő nem szerepel a biztosítottak OEP-nyilvántartásában - vagyis biztosítottként nincs ott bejelentve -, erről az OEP-nek tájékoztatnia kell az APEH-ot. Az adóhatóság eljárást indít a bejelentés feltételezett elmulasztójával szemben (ennek keretében a járulékfizetési kötelezettség teljesítését is vizsgálja).Az érintett saját maga is tisztázhatja jogviszonyát az egészségbiztosítási pénztárnál, és kezdeményezheti, hogy az OEP jegyezze be őt a nyilvántartásába. Az eljárásban bármilyen közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolható, hogy az érintett jogosult egészségügyi szolgáltatásra, erre alkalmas például a bejelentésre kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv (nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító) által a bejelentés teljesítéséről kiállított igazolás.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/B-C. §-aiban.]
Megszűnik a nyenyi-lap
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a nyenyi-adatszolgáltatás, ezért azt utoljára már csak 2009-ről kell teljesíteni (2010. április 30-áig).2010-ről csak akkor kell a nyugdíjbiztosító részére soron kívül adatot szolgáltatni, ha a munkavállalót 2010-ben nyugdíjazzák. 2010 után azonban már soron kívül sem kell adatot szolgáltatni a nyugdíjbiztosító részére, mivel az a nyugdíjadatokat minden esetben a járulékbevalláshoz kapcsolódó adatszolgáltatásból kapja meg az állami adóhatóságtól. Az adómódosító 2009. évi CXVI. törvény 148. paragrafusának (6) bekezdése szerinti átmeneti szabály szerint a 2010 előttre visszamenőlegesen és az elévülési időn túli időszakra is még lehet nyenyi-adatszolgáltatást benyújtani közvetlenül a nyugdíjbiztosítónak.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
Mulasztási bírság
Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulék-, tagdíjbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagadja.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Mulasztási bírsággal sújtható - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. paragrafusának (5) bekezdése szerint - a bejelentés elmulasztása miatt az a személy is, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelessége a bejelentési kötelezettség teljesítése. A bírság - a mulasztással érintett munkavállalónként - 500 ezer forintig terjedhet.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg (például az egyéni járulékot nem vonták le, vagy a levont járulékot nem fizették meg határidőben). A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.